Versenyképesség a felsőoktatásban rangsorok és teljesítmények

Versenyképesség a felsőoktatásban – rangsorok és teljesítmények Török Ádám Az MTA rendes tagja

Pannon Egyetem, Veszprém, Közgazdaságtan Tanszék BME Közgazdaságtan Tanszék MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

1

Bevezető „ A magyar felsőoktatásban is alapos reformra van

szükség, de tudnunk kell, mit is akarunk átalakítani „ Melyek a jó, és melyek a gyengébb felsőoktatási intézmények? „ „Minőségi mérce”: akkreditáció, de ez igen bürokratikus és Y/N rendszerű „ Diagnózis és terápia? „ Igen, de megfelelő diagnosztikai módszerekre van szükség, amelyek most még nincsenek meg a közgazdasági gondolkodás logikája szerint Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

2

Sok kicsi, vagy kevés nagy és hatékony iskola?

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

3

I. Az elmélet

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

4

Kiinduló kérdések „ Valójában két iparágról beszélünk: 1. ahol az egyetemek a

szereplők; 2. ahol az egyetemek rangsorolói a szereplők „ Van-e verseny az egyetemek között „ „ „ „

piaci részesedésért hallgatókért emberi és pénzügyi erőforrásokért?

„ Ha IGEN: mérhető és elemezhető-e ez a verseny nemzetközi

és hazai dimenzióban? „ Ha 2 IGEN: a növekvő mértékben hivatkozott egyetemi rangsorok jól írják-e le a versenyt ebben az iparágban? Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

5

Mit kell tudnunk az egyetemi rangsorokról? „ Külföldön kb. 1995 óta rendszeresen publikálnak ilyen

rangsorokat, 3 fő területen: „ Egyetemek „ Közgazdaságtan tanszékek (programok) „ Üzleti iskolák vagy MBA-programok „ Milyen alapon rangsorolják őket? „ Tudományos minőség „ A diplomába való befektetés jövőbeli piaci értékének becslése „ Az egyetemek versenypozícióinak mérése a pénzszerzés és a tanár/hallgatótoborzás érdekében Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

6

Szakirodalmi áttekintés I „ Több

publikáció a közgazdaságtan tanszékek rangsorairól (különösen USA – ld. Thursby, JEL, 2000), jóval kevesebb az egyetemekről „ Tanszéki összehasonlítások szűkebb körűek: Főleg a kibocsátás számít (publikációk, PhD fokozatok) „ Sok elemzés következtetései szinte azonosak „ Innovációs elemzések nincsenek más szakmabeli tanszékekről sem „

„ Csekély

elméleti összehasonlításokhoz

háttér

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

az

egyetemi 7

Szakirodalmi áttekintés II „ A ranglisták nem szólnak versenyképességről „ Rendszeres

MBA-összehasonlítások (pl. Business Week, Financial Times): a személyes beruházás hozama a középpontban (külön kutatási téma!) „ Főbb paraméterek: „ külföldiek aránya az oktatók/hallgatók között, „ várható jövedelmi szint, „ öregdiák-kapcsolatrendszer „ Átfogó egyetemi összehasonlítások: világlisták csak a legutóbbi években, például „ Times Higher Education Supplement „ Shanghai Jiao Tong University Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti 8 Válasz konferencia, 2009.05.20.

Szakirodalmi áttekintés III „ Avery és szerzőtársai (NBER, 2004): aggregált hallgatói preferenciák (mint az Élő-

ranglisták a sakkban), de csak amerikai egyetemekről „ A egyetem ranglista-pontokat nyerhet vagy veszíthet attól függően, hogy B-vel összehasonlítva hogyan szerepelt az egyes hallgatók jelentkezési lapjain (A rangsorpont-veszteség + B rangsorpont-nyereség = 0) „ Az A/B összehasonlítás lényege: kinek volt jobb rangsor-pozíciója, tehát ki számíthatott a diákok átlagosan erősebb preferenciáival? „ 6 amerikai egyetem 2600 pont felett, 0 egyetem 2433 és 2608 között, 19 egyetem 2200 felett, s összesen mindössze 38 egyetem 2000 felett „ Igen torz rangsor „

az üzenet tehát: „pusztulj, ha nem vagy a legszűkebb elitben?”…

„ Vigyázat: a hallgató a várt minőség vagy a bejutási esélyek szerint állítja-e össze

preferencialistáját? „ A világ nem-USA vezető egyetemei e számítási módszer szerint csak „jó amatőrök” (2200-2400 között) lennének? „ A témának lényegében nincs magyar elméleti szakirodalma (kivétel: Mihályi [Figyelő, 2002], Török [Közgazdasági Szemle, 2006, 2008]) – de érdekes olvasmány a sajtóban megjelent rangsorok „módszertani” háttere Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

9

Az egyetemirangsor-készítés: mit várhatunk a versenyképesség elméletétől? „ Versenyképesség-alapú listák: szükséges a kínálati és a

keresleti oldali megközelítés összekapcsolása „ Egyetemek: „ Kínálati oldal: szellemi tőke és vagyon/rendszeres támogatás „ Keresleti oldal: kibocsátás, piaci részesedés, lehetséges helyettesítési hatások (ld. SSNIP teszt) „ A fenti elemek hiányoznak a legtöbb listából: „ Ami van: egyes szellemitőke-elemek (pl. díjak és az oktatói állomány egyes adatai) és a kibocsátás egyes mutatói (pl. idézettség) „ A finanszírozásról és a piaci részarányokról szó sem esik Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

10

II. A nemzetközi rangsorok

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

11

Megjegyzések a gyakran idézett külföldi nemzetközi ranglistákról I „ Széles nemzetközi mintavétel, de nem csak nemzeti listák

Külföldi nemzeti listák pl.: Times Top 100 Universities (UK), DAAD (Németország) „ A rangsorolók általában: „ Egyetemnek azt tekintik, amit az adott ország is (…?) – az LSE például egyetem vagy főiskola? „ Kevés paraméterrel dolgoznak, keverik a mennyiségi és a minőségi mutatókat „ Megkerülik a kutatóegyetem-problémát: „

„

Elfogadják, hogy egyes egyetemek (pl. Caltech) kevesebbet oktatva szereznek magas pontszámot Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

12

Megjegyzések a gyakran idézett ranglistákról II „ Számít-e a méret? „ Néhány országban (pl. IND, SING, RUS) centralizált „szuperegyetemek” jó ranglista-esélyekkel „ Melyek a teljesítmény-kritériumok (input- vagy output-oldal)? „ Tudományos teljesítmény (publikációk vagy…)? „ Innovációs teljesítmény? „ Tömeg- (MA) kibocsátás? „ Minőségi (PhD) kibocsátás? „ Pénzügyi eredmény? „ Tehát: erősen dominál az output-megközelítés

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

13

A Jiao Tong lista néhány sajátossága „ Fő hangsúly az emberi tényezőn és a kollektív tudományos

teljesítményen „ A mérés részben a múltba tekint – ez mennyire indokolt? „ A lista (kis mértékben) mérettel korrigált: „

Megoldatlan kérdés, hogy az abszolút vagy a mérettel korrigált teljesítmény mutatói adnak-e jobb képet (Török-Borsi-Telcs, 2005; Török, 2006)

„ Feltűnő amerikai fölény „ Ilyen mértékben gondolja-e ezt a nemzetközi tudományos és

oktatói közösség? „

ti., hogy sok vezetőnek tekintett európai (francia, német, svéd) egyetem csak az amerikai középmezőnybe tartozhatna?

„ A „versenyképesség” fogalma és nemzetközi dimenziója

háttérben marad

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

14

Véleményünk a Jiao Tong listáról „ Igen egyszerű összehasonlítási technika:

Jól érthető, egyes paraméterek (pl. a Nobel-díjak száma) a laikusoknak is világosak „ Csak az első 100 helyezés tekinthető reálisnak A módszer jobban kedvez a bonyolult, széles profilú, nagy egyetemeknek Nincs szó a pénzügyi és a tulajdonosi háttérről Számít-e a méret vagy sem (a 10%-os súly kevés)? Az oktatási teljesítmény nem számít…: „ A JT lista szerint tehát az egyetemek csak a kutatásban versenyeznek „ NB: mennyire lehetne-e ez jó magyar rangsorképzési technika? „

„ „ „ „

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

15

A THES (Times) listák sajátosságai „ A szakértői megkérdezéssel az OECD-n kívüli országok is

belekerülhetnek az összehasonlításba, mégis az egyetemi hírnév a legfontosabb szempont „ Pl.: a Lomonoszov Egyetem elveszítette jó oktatóinak egy részét, de korábbi teljesítménye még rangot ad neki „ A hírnévben szerepet játszanak a tudományos kitüntetések, a Jiao Tong listával szemben azonban itt ezeket nem kezelik külön tényezőként „ A szűk specializáció (pl. műszaki vagy orvostudományi egyetem) ezen a listán nem kifizetődő „ Az MBA ranglistákkal összehasonlítva itt Dél-Európa igen rosszul szerepel „

Az abszolút teljesítmény összképe a tartalmi különbségek ellenére nem tér el nagyon a JT listáétól Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

16

Értékelés a THES listáról „ Reálisabb, kiegyensúlyozottabb kép:

„középutas” megközelítés a tudományos teljesítményt hangsúlyozó JT, és az üzleti szempontokat előtérbe helyező MBA-listákkal összehasonlítva „ Kísérlet a K+F- és az oktatási teljesítmény arányos figyelembe vételére „ Továbbra is válaszra váró kérdés: mi lehetne az egyetemi versenyképesség objektív mércéje? „ Itt sem a vállalati, sem az ország-versenyképesség szemlélete nem használható változatlan formában, mert a célfüggvény nincs világosan definiálva „ Mi az egyetem küldetése: „

„ „ „

piaci részarány növelése (üzleti eredmény), politikai vagy kulturális misszió? Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

17

Az egyetemi rangsorok készítésének néhány közgazdasági problémája „ Cégeket vagy non-profit oktató és K+F-intézményeket hasonlítunk össze? „

Súlyos módszertani gond a mezőny erősen heterogén jellege

„ Kevesebb egyetem, sok üzleti iskola cég formában működik „

de a tartalmi analógia már nem feltétlenül teljes

„ A

felsőoktatásban nagy az intézményi sokszínűség, ami megnehezíti az összehasonlítást és a versenyképességi szemlélet alkalmazását: „ A magánegyetemek profit- és versenyképesség-orientáltak, de nem feltétlenül csak gazdasági értelemben „ Az alapítványi vagy vegyes finanszírozású intézményeknek mindenekelőtt az alapítói célt kell teljesíteniük „

„

ezt azonban néha már évszázadokkal előbb megfogalmazták

Egy állami egyetem folyamatos politikai legitimációra is törekszik, ezért teljesítményének mérésében szerepet kellene kapnia a politikai kritériumoknak, közöttük annak, hogy „ „ „

1. támogatóinak/fenntartóinak az újraválasztását mennyiben tudja segíteni, 2. mennyiben tudja bizonyítani aktív szerepét a tudásteremtésben ez is versenyképesség? Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

18

Vitapontok a nemzetközi rangsorokról „ Az élmezőnyök nagyban megfelelnek a közvélekedésnek, de így önbeteljesítőek is

lehetnek „ Igazán nagy eltérések a középmezőnyökben vannak „ Vitathatatlan az amerikai felsőoktatás fölénye: „ Az USÁ-ban magasabb a társadalmi státusza nemcsak az egyetemeknek, hanem a támogatásuknak is (igazi közügy!) „ az Egyesült Államokban az egyetemi finanszírozás erősen függ a végzett hallgatókkal (alumni) való kapcsolattartástól „ az amerikai egyetemek közül a legtöbbet a Johns Hopkins U költi K+F-re: ez 2006-ban 1500 mó USD volt, kb. a magyar GERD-del egyenlő (Michigan: 800, MIT: 600, Harvard: 450) „ az európai akkreditációs rendszerek autonómiája jóval kisebb (az USÁ-ban kettős akkreditáció!) „

és a Lisszaboni Stratégia?

„ A listák nem mutatnak versenyképességet, hanem legföljebb a minőség egyes

szubjektív aspektusait „ Sajnos keveredik az oktatási és a kutatási minőség fogalma „ A jó „kutatóegyetem” szükségszerűen jó egyetem is? „ Magyarország: 1-2 egyetem az 500-ban „ Ez körülbelül a „várható” értéknek felel meg (GDP-arányosan 1.4 körüli, lakosság-arányosan 0.8 körüli érték lenne) Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

19

III. A magyar rangsorok

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

20

Felsőoktatási rangsorok Magyarországon „ Körülbelül 2002 óta, de nem tudományos jelleggel

a diákok orientálása + „üzenet” az oktatáspolitikának „ FELVI-rangsor az interneten főleg a felvételi adatok és az oktatói struktúra alapján, elsősorban a felvételizők tájékoztatására „ A HVG rangsorait is a FELVI készíti, csaknem ugyanazzal a módszertannal „ A gazdasági/politikai sajtó megrendelésére főleg elemző cégek készítik a rangsorokat „ A nemzetközi szokásoktól és egymástól is nagyban eltérő, jórészt homályos elméleti megalapozású módszertanok „

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

21

A HVG-FELVI gazdaságtudományi rangsora „ Itt is, akár a Times vagy a Jiao Tong rangsorban az élmezőny aligha

vitatható „ 1. PTE KTK, 2. BCE KTK, 3. BCE GTK, 4. BME GTK „ De: erős korreláció a hallgatói létszám és a helyezés között! „ Feltűnő anomáliák: „ A KJF 5. helyezett több egyetem előtt „ A debreceni AVK 8., a DE KTK csak 11. helyezett „ A NYME KTK 8., mögötte van Szeged, Debrecen, Veszprém és Kaposvár közgazdaságtudományi kara „ A lista készítésekor nem vizsgálták az akkreditációs problémákat – több, feltételesen akkreditált, illetve több szakot akkreditálni nem tudó (általában főiskolai) kar jól szerepel a listán „ Nincs megítélésbeli eltérés a főiskolák „gyakorlat”- és az egyetemek elmélet-orientált képzése között (ez nem a közgazdasági és az üzleti képzés közötti különbség!) „ A „gyakorlati orientáció” volt az egyik fő érv a sok főiskolai szak akkreditációja mellett! Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

22

A Heti Válasz (CEMI) rangsor „ Néhány eredmény „ Közgazdász rangsor: „ Pl. a BMF és a NYME megelőzi a BME-t, a DE a PTE-t (27-es mezőny, benne 16 főiskola) „ Az EJF, a TSF és a GDF megelőzi a PE-t és még 5 főiskolát (akkreditáció?) – az EJF 1. a tanár/diák arányban „ Jogász rangsor: „ Csak 8-as mezőny, a lista megfelel a közvélekedésnek (ELTE: 1., egyházi egyetemek és SZIE a lista végén) „ SZIF-rangsor: „ 1. a BGF, 2. a HJF, a két utolsó (7., 8.): KRF és PE „ Kommunikációs rangsor: „ A BDF megelőzi az SZTE-t és a BME-t, „ a Kölcsey és a Vitéz János egyházi főiskolák a BME-t, a PPKE-t, a SZIE-t a KGE-t és a BKF-et Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

23

A Heti Válasz (CEMI) rangsor II.

„ Kissé groteszk mutatórendszer: „ „

A K+F teljesítmény és a nemzetközi hírnév nem számít, ez a körülmény erősen a főiskoláknak kedvez Nem számítanak az akkreditációs tapasztalatok sem (minőség?) „

„

„

A tanár/diák arány 1/6-os súlyú mutató „

„

„

„

az is jól teljesít, ahová nem sokan jelentkeznek, de a tanárok maradnak

A fejvadászok és a foglalkoztatók véleménye (összesen 1/3): „

„

általában a legtöbb szakot akkreditálják, de a bírálati anyagok alapján viszonylag komoly minőségi rangsort lehetne felállítani van olyan jól helyezett főiskola, amelynél igen súlyos akkreditációs problémák voltak

ezekben a szakmákban (kivéve SZIF) ők főváros-központúan működnek – a kis vidéki főiskolákat komolyan ismerhetik, s tudnak súlyozni közöttük? mennyiben befolyásolja a válaszokat a reputáció és a megkérdezettek anyaintézménye vagy regionális kötődése?

OTDK-kritérium: létszámmal súlyozva kellene alkalmazni,a helyezések számának különben nincs statisztikai értelme Oktatók összetétele: a docensek és a professzorok számítanak, csakhogy e két cím nem ugyanazt jelenti az egyetemeken és a főiskolákon (egyetemi docens = főiskolai tanár) Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

24

(Össz)kép a magyar listák alapján „ A módszertan nem veszi figyelembe a nemzetközi tapasztalatokat és a

„ „ „ „ „

nemzetközi kapcsolatokat sem „ A két lista csakis a hazai piaci erőviszonyokról mond(hatna) valamit A tudásteremtés képe nagyon egyoldalú, a K+F nem számít Az oktatói minőség mérése a formális (főleg egyetemi/főiskolai) címeken alapul, nincs tartalmi vizsgálat Gyenge a kimenő teljesítmény mérése (csak a CEMI-nél, és az is csak szubjektív) – ez ellentétes a nemzetközi gyakorlattal Nem veszik figyelembe az intézményi szintű akkreditációs tapasztalatokat „ Komoly akkreditáció az USA-ban: a GI Bill miatt (1945-47-től) Nem világosak a tartalmi prioritások: „ Tudás vagy szakma? „ Elmélet vagy gyakorlat? „ Összemérhető-e az egyetemen és a főiskolán szerzett tudás, melyik miben nyújt többet? „ A nemzetközi dimenzió hiánya itt is baj: melyik képzés „exportképes”? Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

25

Mérhető-e a minőség a felsőoktatásban? „ Még csak kezdeti eredmények – külföldön is „ Nemzetközileg elszigetelt/irreleváns magyar kísérletek „ A felsőoktatás funkcióinak megfelelő tisztázása nélkül „ Vulgárisnak mondható versenyképességi szemlélet alapján „ A módszertan bizonyos követelményeiben és elemeiben

meg kellene egyezni, például: „ „ „ „ „ „

„ A

Az oktatói és az infrastrukturális színvonal korrekt mutatói A tudásteremtés egészét felölelő teljesítménymérés Az egyetemi és a kari rangsorok összehangolása A főiskola-egyetem összehasonlítással óvatosan! Nemzetközi (globális és regionális) pozicionálás Kimeneti mutatók szellemi és gazdasági értelemben is!

felsőoktatási minőségi rangsorolás összehasonlítható országok és intézmények Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti indokolt! Válasz konferencia, 2009.05.20.

csak között 26

Mi lehet a jövőkép a magyar ranglistaiparban és a felsőoktatásban I.? „ A: beavatkozás nélkül „ A ranglista-ipar tovább virágzik a jelenlegi formájában, mert megmarad rá a kereslet, és mindenki talál a termékei között valamit, amire hivatkozhat „ A módszertan a komoly igények hiányában provinciális marad „ A módszertan-készítés és az akkreditáció párhuzamosan él tovább, s továbbra sem lesz komoly hatásuk egymásra „ A magyar felsőoktatás még jobban szétaprózódik, „demokratikus” marad, és a nemzetközi mezőnyben nem kerül feljebb „ megmarad a bolognai köntösbe bújtatott duális képzési rendszer (egyetemek és főiskolák) Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

27

Mi lehet a jövőkép a magyar ranglistaiparban és a felsőoktatásban II.? „ B: beavatkozással „ Komoly ranglistakészítő műhelyek jönnek létre az akkreditáció hátterében „ Az akkreditáció bürokratikus és érdekegyeztető jellege nagyban csökken, elszakad az OM-től és szakmai alapon független jelleget ölt „

Megfontolandó a rendszer kétszintűvé tétele!

A bolognai folyamat magyar változatát komolyan felülvizsgálják – komoly és politikamentes minőségi szelekció a főiskolák között új akkreditációs alapon „ A magyar felsőoktatás megkezdheti a felzárkózást „

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

28

Köszönöm a figyelmet!

Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti Válasz konferencia, 2009.05.20.

29