VERSEGHY KÖNYVTÁR MÓDSZERTANT. FÜEETEI SOROZAT 4 ,
I
2EOLTNÉ h 1 0 - 1 * ÉVES KOHÓ GYERKEKÉ* OLVASÁS- ÉS
L i^.y] 10-14 ívoH korú nsáa- 4n kűnyvt'írkulturájfi. [Ki seghy Ferenc Mo^yoi Künyvtátv j 35, [3] P- 9 t . KünyvtAr módé:
34-35
963 7611 89 4
A VERSEGH* KÖNYVTÁR MÓDSZERTANI FÜZETEI GYERHEKKÖHYVTARI SOROZAT
JÓ52AY 2SOLTHÉ A 1 0 - 1 4 ÉVES KOFHJ OLVASÍS- ÉS
Szolnok,
T9B1.
4.
Kentenciey Judit
Készült a Verseghy Ferenc Hegyei FÖnyvtár Bokazocosítójában B/5 méretben 150 példányban Feleié* kiadói SziiEiuy Érné Szolnok, 1901. novenber hó Ny.sz.i 304/81. ISBN 963 7611 B9 *
T a r
t a 1 o •
oldal BEVEZETÉS A gyecnekfcönyvtáfak t o s foglalkozások
feladatai
az egyéni és c s o p o r -
során
5
A v i z s g á l a t c é l j a és módszere
C
A KOROSZTÁLY 0LVAEMANYS2ERKEZETE
B
Kedve J-t téaafcötölt
•
KM v e i t könyvek
10
Versolvasás
13
A legkedvesebb könyvek a d a t a i
14
A KEDVELT OLVASMÁNYOK vAlASZTÍSÍNAK HOTIVOMAI
19
AE olvasmány témája, é t t e l B Í - é í z e L n l BOtivumok
20
A szereplók hatáskeltő tulajdonságai
21
Esztétikai notivuiBok
23
A KATALÓGUS A KÉírKÖKYVTAR HASSÍJAlATA
28
A VTESGALAT TANULSAGAÍ
32
Jegyzetek, irodalomjegyzék
34
TABLÍKATOK KÉRDŐÍV
BEVEZETÉS
A qyecmekkönyvtárak os
feladatai
foglalkozások
az egyéni
és a
során
"Az ifjúság szocialista magatartása, jelleme, gondolkodása nem alakul ki kívánságra. Céltudatos, aktiv társadalmi tevékenységének megszervezése, ÍI tanulás és kulturált szórakozás alkalmainak, lehetőségeinek biztosítása, a műveltségigény megújuló felkeltése és kielégítése, állandó eGzftei befolyásolás,
az elsajátítás módjának türelmes tanitása, a kul-
való önálló élés tetmeBzeteE gyakorlata szükséges á. Mindéi figyelmes Szervezónutifcát, nagy és hosszú éveken keresztül végzett ismerettetjesztó és nevelő tevék tfrtység et i g énye 1. * Ez az ismeretterjesztő és nevelő tevékenység gyerioekfcÖnyvtártinktól és
a konyvtáfosohtól is megtervezett és foko-
zatosan felépített feladütrendszer megvalósítását
követeli
Beg. E feladatrendszerC kétféle módon:egyéni és csoportos foglalkoaáaokkal közelithetjiik az olyasokhoz. Az egyéni foglalfcoaások
tendszeie:
Az újonnan beiratkozott olvasóknak bemutatjuk a könyvt á r i övezetek funkcióit, felhivjufc figyelmüket a kölcsönzői állomány •enatikus csoportosítására. Rzefcre az ismeretekre épül a továbbiakban az olvasók könyvkiválas^tásának és irodalmi Ízlésének tapintatos irányítása,
segítése
befolyásolása.
az aktuális tájékoztatási feladatok A csoportos foglalkozások rendszerei Két fó tipusa van: 1. Iskolai könyvtárakat pótló funkciói - harmadik osztályosoKnak B könyvtár bemutatása, - ötödin osztályosoknak a kézikönyvek típusainak ea használatának ismertetése, a betűrendes katalógus bemutatása, - ötödiít-hetedik osztályosoknak játékos EZakfcatalógushasználati órák tartása, - nyolcadik osztályban 4 felnőtt részleggel ismertetjük K g az olvasókat. 2- A szabadidős foglalkozások és a gyermeftkönyvtári funkcióból adódó napközis, illetve napközin kívüli foglalkozások. Ezek jellerozóje a nagyfokú tévaköri ga zdag G ág, válto2atoaség. A vizsgálat célja és
módszere
Hinden nevelési módszer akkor hatékony, ha 'a célt /és Feladatokat/ israecjük igaián, hanea azokról is sokat tudunk^akiket nevelni kivánvnfc. Vizsgálatom célja ezért aí volt, hogy BegállapitBaH: 1* Milyen a ÍO-M éves korosztály olvaE(PányszerXeze— te« olvadási szokásaik hogyan jellemezhetők? 2. Mennyire önállóak a felsői olvasók, több évi könyv tárhasználat után képe£ek-e a tájékozódási eszkö-
a katalógus használatára? h felmérés Kétdóiv segítségével t ö r t é n t . A kérdőívet 42 tanuló /1Ü0 i/i
21 fiú, /50 1/ éfi 21
lány /50 1/ t ö l t ö t t e ki a Vetseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyetaekfcönyvtá r ában« A gyerekek 11,9 *-a 5. osztályos, 33,33 %-* 6. osttályos, Í8,59 l-a 7. oflstályos,
?6,Í9 %-a 8. osztályos tanu-
ló volt a felmérés Idején. résztvevő gyeteké* feladata az volt, hogy sorolják fel szokat a témaköröket, amelyekről szívesen olvasnak, nevezzek meg öt kedves könyvüket, B ai öt kedvelt könyvből a legkedvesebbet aláhúzással felöljék
meg. Ezután
arról kellett írniuk, nogy milyen indokok alapján választották ki a legkedvesebb könyvet. A kedvenc könyvük legjobban tetsző, a legellenszenvesebb szereplőjét ifi negneveztékr n a választás motivumait is indokolták, - Majd könyvtárhasznál a t i szokásaikról beszéltek.
0 L V A S H Í N Y 5 3ERKEZBTE Könyvtárunkban a kölcsönözhető könyvállomány két fó részre: a tiz éven aluliaké s a tíz éven felüliek olvasmányaira tagolódik, de olvasóink természetesen bármelyik állománycsoportból választhatnak. A nagyobbak könyveit szintén két nagy C£opnctra: szépirodalmi nüvekre é* isneretterjesztó irodaloaira bontottuk. Mindkét állományrésznél tartálai aüfaji bontás érvényesül. A szépirodalmi aüvek Eelállitásl r«ndj«i A
Állattal térietek
FL
Történetek fiúkról, lányoktól
K
Kalandos könyvek
F
Fantasztikus regények
Tö
Történelem
H
Hires emberek
V
Vadáazkalandok
S
Válogatás a EelnőtteK irodalaából
FSz
FölteBtányek, szÍFknüveí
A polcokon az elrendezés a szerzők betűrendje szerint történik. Az ismeretterjesztő irodalom állományfelállítási rendje: 0-1-2 3
Tájékozódjunk a tudoHányofc világában Tá r B ad aIont udomány
4 és S Nyelv és irodaion 5
Tetnéazettudomány
6
Alkalmazott tudományok /Egészségügy - Technika - Mezőgazdaság/
7
Művészet* Játék- sport
9
FÖldca^z. Utalások. TÖcténelen.
A 3,5,6,7 főosztályban osztályok szerint két azáatagolunk, s azon belül betűrend szerint rendezünk. A gyerekek kedvelt témaköreit
s a kedvelt könyveket
is az ismertetett álloiaányfeiállitási
rendszer alapján cso-
portos itottaja, s ösazegezten* A felnécéa adatai alapján a 9-eB főosztályt
tovább bontottam 91 földeajzot,
utaiáat, a
93/99 pedig Cöcténelset j e l ö l . AZ összegezést az 1. és 2, számú táblázatok életkori és ne*beli bontásban tüntetik
Kedvelt
fel.
ténaköidk
A kedvelt témakörök
s A kedvelt könyvek autatói alap-
ján is feltünó aránytalanságot vehetünk észre a szépirodalom fi az isteretterjesztő irodalom százalékértékei között. A kedvelt téaák 30,51 t-a Eed isnecetter^esztó irodalaat* a kedvelt tónyvefr közül pedig 13,82 *-a ismeretterjesztó icoCUIOA. A Két adat /30/5I *F 13,S2 \/ ilyen mérvű eltérése indokolt, hiszen sajnálatosan kevés az olyan
isneretterjesz-
td BÜ, »cly kifejezetten a 10-14 éves korosztályhoz szól, s Bég kevesebb az olyan színvonalú, kiállítású mely "kedvenc" könyvvé válhat.
A kedvelt témák mutatóit vizsgálva megállapíthatjuk, a két nem érdeklődése lényegében oe-gegyezik. Két esetben találunk e l t é r é s t : a "történeted fiúkról, lányokról" t é makört a lányok; a technika mezőgazdaság tárgykört pedig a fiúk Kedvelik jobban. Kiugróan vagas kedvelés! mutatót a kalanloa /21,24 %/, a fantasztikus /15,99 %/, a történetek fiúkról - lányoktól /11,B6 %/, a történelmi /B,5í%/ témakÖEÖfc 5 a termeszettudQmáyi tárgykör /15,22 t/ esetében találhatunk. Mivel könyvtári vonatkozásban a,2 érdeklődés ax olvasmány szerkezeten keresztül konkretizálódik, s igy az érdeklődést kiváltó okokról az olvasmányszerkezet, s ezen belül a könywá l a s z t i a motivufliainak vizsgálatával
Kedvelt
kapunk képet.
könyvek
A kedvelt könyveit nutatóit vizsgálva három lényeges isegállapitást tehetünk. Mindkét nem olvasmányszerkezetének gerincét a kalan-• dóé müve* alkotják /32,69 IA A lányok igen nagy arányban kedveli* a hasonló korú gyerekekről szóló icodalrat /I6,78%/ ia. A 10-H éves fiúk olvasmány szét is ez etében az isaeretterjesató irodalom lényegesen nagyobb arányban kap helyet y •Int a lányokéban /10.86 * j 2,96 %/. .h kutatók többsége a 10-14 éve& kort a féktelen, habtflold tudásvággyal, a 12-14 éves kort a világgal való é r t é kelő-kritikai szembenézéssel jellenzi* A szellemi élet gyors
kibontakozása a tudományok követését a ind jobban lehetővé teszi* E igy az ismeretterjesztő nüfaj mind nagyobb •érvü kedvelését életkori sajátosságnak tekinthetjük. A lányoknál a fentebb leirtafc mellett az éizelül gyönqédsé^, az erős érzelem hullámzás dominál, s igy nem véletlen, hogy az isnerettecjeaztó irodalom "rovására" is szépirodalmat olvasnak. Kedvelik a fiúkiól-lányokról, az egyfcoid gyerekekről szóló comantízáló cealizfflUEt! a "pottyöSíCBikos" könyvedet, e \2 évea Itoctól a KlasfizikuB irodalom főként nagy érzeljal telitettoé^Q, románt í)i4B müveit /v.oi * válogat áa a felnóttek irodalnából" autatójE,, valamint a kedvenc könyvek listája/. A lányok könyvet
elsősorban a hasonló korúak, ba-
cátok tanácsára választanak, ugyanúgy a fiúk is
/v.ö.i 3-
B I , táblázat./. Klndkét nen olvasmányszerkezdteben feltünó azonosságot ía találhatunk, mégpedig a kalandos, izgalnas könyvek kedvelési putatója alapján. A megismerés, a tett felfokozott vágya, a kalandvágy a robinzonáóok, az indián-regények, á bandacegények, s a vernéi fantasztikus regények biradal•ába vezeti az olvasó gyerekeket, A kalandregények, s a tíl éven felüli olvasók kapcsolatáról igen sok szó eaik a szakirodalomban. Horgas-Levendel-Tcencsényi állásfoglalására -" a kalandcegényekbűl öaszehasonlithatatlanul többet nyerhetnek a gyerekek, mint amennyi veszteség érheti őket*
- egyetértéssel hivatkozón. Az ol-
vasók, - B nemce-ik a gyetíKfcolvasok -ugyanis a fordulatos.
II
eseménydús történetekbe könnyebben beleélik magukat, küny* nyebben fogadják be, a Agy a Kalandregényekben jócskán fellelhető földrajzi ég töfténelmi ismeretekkel, isegfigyelésekkel, a igen gygkcan pozitív erkölcsíségü állásfoglalásokkal /jó és rossz harcának állandó motívuma/ Feltétlenül meg kell ealiteni meg a történelmi és a fantasztikus könyvek kedvelésének mutatóit. A 3,44 I - 10,44 í-os arány igen pozitív értékekre utal. A történelmi tárgyú müvek kedveléei mutatóia olyan klasszikus müveken
nlnCi Gárdonyi: Egei csillagok, HegedÜBí
Eidóntúli veszedelem vagy Orsii A Tenkes kapitánya alapszik. Megjegyzendő azonban, hogy ezek
illetve a hasonló stílusú/
feldolgozási! müvek lényegében "kalandos" műnek is felfoghatók
a aeseszövés, cselekménybonyolítás Izgalmas, fordulatos
volta alapján, A felmérés adatai mellett azt is tudni kell, hogy a történelmi tárgyú müvek egy része szinte egyáltalán nen fotog- Ezt nehézkes stílusukkal csak részben lehet nagyflráini, talán történelemoktatásunk hiányosságaival hozna-, tó összefüggésbe. A fantasztikus nütfeti kedvelést mutatója 10,4* t, Az adott érték a fiúk 6,95 l-oa, a lányok 1,49 l-os tetszéoi indexe alapján alakult ki- Tehát igen lényeges különbség BUtatko£ik a Eiúk javára, s ez a tény lényegében a fiúk ia•eretteFJesztc irodaion kedvelésével is összefüggésbe hozható. Nagyon sok fantasztikus könyvet ugyanis az d^ technikai találmányok, a termeszéttudományos ismeretek cselekmény be ágyazott taglalása jellenez, B magát a műfajt ie a tudó—
ványok imponáló sikerei tették népstecüvé. Kfvánatofl lenne a lányok fokozottabb érdeklődése ifl, hiszen a műfaj értéken alkotásai kiválóan fejlesztik a képzelőerőt, népszerűsítik a tudományos kutatásod eredményeit, s igy a gyeÉtkek tudományos ismereteit ts gazdfcgitjak.Emel.lett társadalmi probléoák ábrázolására is alkalnasak, 3 a techno*tata,- elgépi&sed£ világ veszélyelte is fígyeÍmeztétnek. Ezen értékek alapján a könyvtárosoknak is törekedniük kell a fantasztikus könyvek * a nüfaj
ft felaérés a 10-H éves korú gyec^ek v^roolflasó kedvét is igyekezett feltácniA felmérés a ver%olvaső kedv alábbi értékeit mutatja: 4 10-H éves fiúk 30,9 \-& CEak akkor olvas verset, ha ai iskolai munkájához siükségea, a 1fif6 t-uh szabadidóben titkán* 2,2 t-uk pedig szabadidőben gyakran olvas verset* A iányok 9,5 %-a az iskolai munkájához, 21,4 * szabadidőben ritkán, 19,04 *-a pedig szabadidőben ia gyakran Olvas Tehát megállapitható, hogy 4 gyerekek 40,4 %-a /17 fó/ , 3BfQ9 t-a /1G fó/ szabadidőben ritkán 4B 21,4 %-a /9 fő/ szabadidőben is gyakran olvas verest* A Ciúk és a lányok veraülvasó kedve tehát lényegesen eltérő, mégpedig a lányok javára^ h felaéréa a verskedvelés, illetve elutasítás okaira ne" terjedt ki r Így pusztán teltételeiéaekce hagyatkozhatunk.
A könyvtári csoportos foglalkozások alkalmával lg«n gyakran és örömnél hallgatnak a gyerekek verset. Ez. a tény azt a feltételezést támasztja alá, mely szerint a '0-H éves gyerekek »ég csali hallgatni szeretik a verset, s a versolvaaés nagy figyelmet, odaadást követelő képessége «ég nen fejlődött ki bennük kellóén. A nagymérvű elutasítás azonban a nyelv- és irodaica oktatásunk hiányosságait is jelezheti.
A legkedvesebb
könyv*k
adatai
A félnérés során az alábbi kérdésekte is választ kereste »: isnerik-e a gyerekek a legkedvesebbnek nevezett mű sieizőjét? Mikor olvasták a legkedvesebbnek nevezett könyvet? Hilyen mértékben választanak a gyerekek könyvet a "kötelező iroda Ionból11? A lányok legkedvesebb könyveit Bronte, Í.J Jane Byte Bredberg, K.: Katein professzor Dumas, Ai A három testőr Dumaa. Aj Luiaa San Felice Kastner, B.i A két Lotti 1
Kipling, R.: A dzsungel könyve Klein, E, : A halottak útja Knight, E.: Lassíe hazatér
May, K,: wírmetou Verne, J.i Kétévi vakáció , J.T ííemo kapitány Csukás I.i Nyár a szigeten O.i Révfülöpi nyár I.Í A koppányi aga testamentuma. Fekete I.I Tüskevár Hátton K.i Elment a vonat Holnái F.: A Pál utcai i Születésnap ,i Ciliké A fiúk kedvenc könyveit , A,: Honte Chiifito grófja , A.í A bároa testőr Mínnetoa Mc Gregor R.i A kis detefctivek Twatn, M-: Ton Sawyet kalandjai Vetne, J.i A Franklin kifut a tengerre verne, J.i Grand kapitány gyermekei verne, J.: Hatteraa kapitány Lange, tí.i Relet-ftfrika állatpatadícsomában tHIfon, B.i A E energia Gárdonyi G.í Egri csillagok G*; Az ecűöntúli veazedelem áe'J-i h Galafetika. urai .i Fábián z.t Oz«n a nyolcadik bolygó Molnár F.; A Pál utcai fiúk
Murányf-Kovács E-: Garibaldi dobosa őrsi P.: A Tenkes kapitánya Somhányt J.i Házga Aladár Jékely E.Í Nagyvadak - közelről Jékely E.: A vize*, óriásai VÜágjátó sorozat A 42 leg\e£veeebbnefe nevezett műből 4 ntt? Feketéi Tüskevár, Gárdonyii Egri csillagok. Molnárr A Pál utcai Élű* /két szavazattal/ a felsőtagozatosoknak "kötelező olvasmány". Pozítiv érték, hogy történein! és filikai témájú ajánlott müvek is szerepelnek a listán. Hat gyerek a legkedvesebbnek nevezett müvet egy éve olvastál harminc gyerek fél éve, hat gy«cek pedig közvetlenül a felmérést negelőzó időszakban. Az adott értékek a válaeztás némi bizonytalanságára
illetve aira utalnak, hogy
a gyerekek hajlantosak a ftÍBsen olvasott müvét a legkedveBebönek jelölni.
A tudatos olvasás kialakulatlansága mutatkozik öbban a tényben, hogy 12 gyerek /2S,57 %/ nem iameri az általs legkedvesebbnek nevezett mÜ szerzőjét. Ezt a magas arányt csak részben szépíti az, hogy hat mii szerzője külföldi. Az idegen nevek, w g jegyié se, kiejtése ugyanis gyakran a felnőt teltnek le gondot okoz. A leirt hiányosság a 4. számú táblázattal ifl alátámasztható, hiszen szerző alapján a gyerekek 6,92 l-a választ könyvet. Tehát nem Is lényeges száBufcca a szetzé* nem érzik, nem tudják, hogy egy miinek milyen Contos adata lehet a szer-
T6
•6 neve. /lásdi betűrendes katalógus/. A nfl clne alapján a gyerekeit 33,32 t-a válásit könyvet. A cin alapján történé választást negatívumait tekinthetjük, hiszen a ci» nen
vagy
csak titkán fejezi ki a mü lényegét, s a nü szinvonaláta sem következtethetünk belőle. Feltehetően a kortársak címjavaslata játszik döntó szerepet ebben a magaa arányszámban. A téma. tárgy, Illetve illusztrációk alapján történő könywálsflztás a "Könyvválasztás nottvációja" cimü rése *c edzőényeivel azonos, illetve act ar*5aitl
/V.ö.; 5,9 B I .
táblázatok/. Tóth Béla "»t általános iskolai tanulók érdeklődésének psiicnológial vizsgálata" cimü künyvében megjegyzi, hogy a gyerekek kedvelt olvasmányai között sajnálatosan heves a fcoctárs gyecnekitodalon. Az álláspontjával lényegében tgyetérthetünk, azzal a kitétellel, hogy néhány aai mü olvaaottoága viszont a klasszikus gyérnekIrodaloméval vetekszik.Ezt 4 gyakorlati tapasztalatok alapján nyugvó negállapitást, a Vizsgálat sajnos nem igazolja. Az állit&s igaz voltának bi-' •onyitásához egy nág jellegű, siélesebb fcÖcben végzett f«L%érésre lenne A viisgálat adatai alapján az is negállapithatA,hogy A fiúk és a lányok olvasmanysiel>e*ete, a már említett táigyfcorökön kiviil^ néhány szerié /Dunaa, Hay, Vecrw/ tekintetében 1* közelit egymáshoz. Hegltpű, hogy egy -Cilik*' köhyv Is felketQlt a listára. Ett a tüvet «gy n
éves, kön/vtíri lnoeretekkel ien-
17
delkezö, a fcérdőiv tükrében igen pozitív 'olvasói profilú* lány jelölte. Bit a müvet a "hunoráétt" kedveli, Tehít nem aggasztó, de figyelmeztető jelenséggel van dolgunk.
A KEDVELT OLVASMAHYOK VÁLASZTÁSÁNAK MOTÍVUMAI
A kedvelt olvasaányofc választásának motivuMi négy fö csoportot alkotnak* az olvasmány témája* az ér t e l n i - é n e Imi motívumok, a szereplők
tulajdonségai,
az e s z t é t i k a i motívumok. Hindezefc m e l l e t t fontosnak t a r t o t t a * két »ásík kategória Ifiemelését Í B Í "magára i^aer" 1 , s "a aü c&elefcpényével
indokol*
ft "nagára i s n e r " Vategócia hácois gyetek t s e t é b e n d ú l t el6 nlndöEEze, viszont i n t e n z í v , mély élnényként. 3jn tendenciái több kétdóiven i s szerepeltek könyvek c .
/V.ö.:
Kedvelt
tesz/.
h "mii cselefcaoényével indokol" fc&tegócia kiemelését azéxt t a r t o t t a m fcmtosnakj n e i t ezeken a kéídóíveken az á l t a l á n o s í t á s i , e l vonatkoztatási készség a z i n t e t e l j e s hiányáéval találkoztaBf
12-14 éves Eerdüló gyerekek ecetében ez
a tény mát nem kevés gondot okozhat. A könyvtárosoknak i a Száaolniuk k e l l
ilyen negatív példákkal, s a v á l t o z á s aka-
táaa v e l l e t t a könyvtári eszközökkel, l e h e t ő s é g i e k é i
is a
segitseg^ce k e l l s i e t n i ü k . hz 5-. saápiü t á b l á z a t adataiból a r r a következtethetünk, hogy a t e t s z é s t k i v á l t ó aotivun»k rangsora más ugyan a fiúk és n s a lányok esetében, de az e l t é r é s aránya csekély r neB lényegi különbséget mutat. A fiúkat a könyv témája
ragadja
peg elsősorban, mégpedig jóréfizt a 12. életévüktói kezdődően, s ezt kis Különbséggel «
értelni-érzelini potivunok kö-
vetik. A lányok esetében ez az arány fordított. A szereplők tulajdonságai s az esztétikai hatások initéttóí mindkét nennél alacsony értékekkel szerepelnek.
A 2 olvasmány
témája, értelmi - é r z e l " ! motívumok
Az olvasmányok kedveltségét tehát a mü témája, az intellektuális és érzelmi hatások motiválják döntően. Miről szól az olvasmány, olt dolgoz fel benne az iró, e kérdések jobban érdeklik a gyerekeket, »int ai, hogy hogyan dolgozta fel, •ennyire sikerült mozgásba hozni BÜvével az értelmi etőket é& az érzelneket. Az éitelnir érzelmi notlvunok vizsgálata /fi. számú táblázat/ Is ezt ecositi* hiszen a "tanulságos, tudományos érdeklődést elégít ki", a az érdekCeszltó, izgalmas kategóriák egyértelmű dominanciát mutatnak nirtd a fiúk, nind a lányok esetében
/Vö.i 11. szání táblázat* kalaiidOE, izgalmas*
•utatója./- Ezek a kategóriák a gyerekek olyan fiziológiai, s pszichológiai
állapotára utalnak, amelyben az értelmi erők
s az. érzelneX egyaránt aktivizálódnak, felerősödnek. Ilyen körülmények között az olvasás jelentősége talán reg fontosabbá válik nint más életszakaszban, hiszen rendkívül erőfl élményt jelent, a ezáltal sokoldalú nevelőhatást fejthet ki. A "tanulságos, eseménydús" történetek világismeietet adnak.
20
a világot felfedezni vágyó, s abban önmaguk helyit ki-reso" serdülők útjelzői lehetnek. E cnegeleveriedett világból ugyanie sok olyan megfigyelés tapad meg az emlékezetben, mely fl meglévő ismereteket
s a jellen pozitiv vonásait bővíti,
erősíti.
A szereplők hatásfceltó
tulajdonságai
A tetszést kiválta motívumok harmadik nagy csoportját a szereplők tulajdonságai mutatlak. A gyermekekre j ellenző, bogy lelkesednek * rendkívüli tetteVéctf csodálják a bátor, hősi, önfeláldozó nagatartást. Lelkesedé&iik a pcepubertáskoc idején, 12. életév
kötül éri el csúcspontját,
mint azt a 7. számú tábláiat mutatja. A bátor, hósi, önfeláldozó szegélyiségjegyékhez e positiv erkölcsiség konkrét megnyilvánulási formái, a bajtár&íaa* segítőkész, .védelmezi hazá^átí afcaratetős magatartásfornák, személyiségjegyek kapcsolódnak. Ezek a választások azért is fontosak és pozitivek, •ert a pubeitáa Idején a "hasonlítani éa kiválni" motivujoat tehát a péidaképkereséé késztetése erős, s ax. olvasmányok pozitív tulajdonságú hősei ezt a késztetést, néldaképkeresést erósithetik, B egyben kielégíthetik. Lényeges éltetést a két nen fcörött csak a " oA, segítőkész" kategóriák eltérésében láthatunk, a lányok javára. A fiúk esetében a motivua hiánya feltételezhetően nen a segítőkészség elutaaitását, hanem ai egyéb BOtivumok erős, donináló hatását mutatja /pl.: hósiesség hangsúlyos szerepe/- A pubertás korú gyerekek fantáziáját a
Z1
h£s testi ereje, ügyessége, furfangosáiga Is erósen foglalkoztatja. A gyermeke* a hős aktivitását jelzfi tulajdonságait /erő, ügyesség, furfangosság/ bizonyára azért is értékelik kiemelkedően, mert önmaguk Is aktívak, ismereteik, érzelmeik'igy beállitódattságuk cselekvésre -nagyot akarásra készteti £ket. A cselefcvés, B ezáltal a tapasztalás, a megisaerés empirikus útja pedig egyben az ismeretszerzés fontos, lényegi ele&e is ebben a korban. Heg kell emlitení azt la, hogy a vidám, humoros kategória is elég nagy számban szerepel a válaszok között. A gyermeki kedélyvilág, optínizinus megőrzése szezon tjábol igen lényeges ez az elem is- A tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a gyerekek igénye a vidám, humoros könyvek iránt jószerével itagyobb, mint a oeglévó igényfcielégitésénefclehetősége. A példaképül állítható viselkedés, igy a "szerény, szelíd" tulajdonságéegyek viszonylag magafi százaléka egészíti ki azt a pozitlw képet, melyet a felmérés adatai alapján feltételezhetünk. B*t a képet ecőeiti a B. számú táblázat is, mely a negatív szereplők elutasításának Ktlvuaait tácja föl életkori és nembeli bontásban. Az elutasítás iDOtivumai lényegileg a pozitív választások ellentétpárjai. A fiúk és a lányok választásait külön is vizsgálva két lényeges eltérést vehetünk észre. A "gyáva, áruló" személyiségjegy elutasítása a fiúk esetében jóval nagyobb százalékban /12,75 %r A,25 »/ szerepel, alnt a lányoknál. A "veazekedós. Összeférhetetlen" tulajdonságot pedig a lányok utasítják el nagyobb arányban /I2 r e4 tt í-36 */.
Hindext 4 nenbeli eltérése le kel, a férfias
illetve a nőies
magatartásmódén követésében Kell keresnünk. Esztétikai
BOtivuno^
A kebelt olvasmányok ki válasz tápéban az esztétikai számaránya kicsi. Ennek ellenére nagy figyelaet , hiszen a gyen»*kei( esztétikai értékei wllett ax iskolai tanulmányaik tudásanyagáról is fcépet kaphatunk. Bizonyára ne» véletlen, hogy az esztétikai értéke* nesEigyelése 12 éves korban mát jelentős, hiszen a gyerekek az 31talánOB iskolai tanulmányaik végété az irodalmi alkotások lényeges eleneit, sajátosságait megisvetilt. Különösen a valósághű, igaz ábrázolására reagálnak érzékenyen /9. BZÓMIJ táblázat/, a leadott szavazatok 40 l-a ec?e a hateqóriáca vonatkoiik. Megfigyelik, értékelik a gyerekek az olvastaány kifejező erejét, a nyelv a stílus szépségeit* A meseszöves, az emberábrázolás már lényegesen kevesebb* TO-10 t szavazataránnyal szerepel, ugyanúgy az illusztráció ÍBVaLószinüleg a fenti értékekkel függ össze az ÍH, hogy/ a Btegkérdezett gyetekek 30,95 t-a a szépirodalmi müvek olvasásakor is kihagy, nen olvas el a nüból bizonyos részeket. Az el nen olvasott részek 37,fl 1-ban leírást tactalmaznatí, 44 %-ufc a gyecekek negfogalmazása szerint "unalwfl", a cselekmény almapontjából "lényegtelen", iiletve 1B,2 %-ban a gyerekek a szánukra érthetetlen részek fölött siklanafc át* KGlórösen a leiró részek figyeljen kívül hagyását kifogásolhatjuk. Az ealitett értékek részben az olvasás felületes-
23
régét feltételezik, s részben pedig az alvasmányválasttág esztétikai DOtivációjának igen kis százalékértékeivel hozhatók összefüggésbe- A leírtakat csak részben ellensúlyozza
u
a tény, hogy a gyerekek 90,48 »- a viszont kétszer is elolvas egy adott müból egy-egy teszt; 18,86 %-ban a nem érthető, 11,31 »-ban a leiró részeket is újra elolvassák. jellemó a korosztályra az is, hogy a kedvenc aQveket is űjra kézbe veszik, olvassák
/V.ö.i ID# ti. számú táblázat/
A felkérés alapján tehát e területről csak bizonytalan képet kaptunk. Nagyobb létsiánú gyermekcsoporttal kellene negismételni a felmérés e részét, s s pozitív ás negatív tendenciák részletesebb vizsgálatára lenne szükség ahhoz, hogy az esditett terület sajátosságaitói megbízhatóbb képet kapjunk. Kiderülhet ugyanis, hogy a látszólag sokat ?s színvonalas «űveket olvasó gyerekek is csak félig vagy felületesen olvassák el a kölcsönzött oüveket, s így n£» is emlékezhetne* a tartalnukra, s velenényt sem tudnak alkotni
róluk
/Lásdi
"a mű cselekraényével indokol" kategória/. Igen veszélyes ez a jelenség, hiszen az ilyen olvasók szokták előre megnézni a mü végét, ok azok,akiknek nehéz könyvet ajánlani, sert "már minden könyvet olvastak", E területei? is nagy munka var tehát a könyvtárosokra Az egyéni foglalkozások rendszerével: az olvasott nüvekifil való beszélgetések, olvasónapló használtatÍEával, kisebb megbízatásokkal, pl.i egy-egy kedves könyvről szóló, a könyvtári híradó szánára irt beszámolóval, vagy könywitákkal lehet felzárkóztatni ezeket a gyerekeket is az Igényes olvasók táborához. 24
A KATALÓGUS
HASZNÁLATA
A hatalógusrendszerben való jártasság, tudatos könyvtárhasználatot , a gyernekolvasok önállóságának magas fokát jelzi. Éppen ezért figyelseztetó, hogy a felmérésben résztvevő gyerekek 73,62 \—a nem ismeri, nen használja sem a be— tBrendes katalógust, sem a szakkatalógust. Feltétlen változást kivan ez a tény, hiszen az »j tanterv már a könyvtári issére tettről Í B rendelkezik, s igy a tantervi feladatok között szerepel az is, hogy a tanulók isperjék a katalógus használatátx s könyvtárosi-tanári segítséggel vagy önállóan igazodjanak el benne, igaz ugyan, hogy az ETO alapján szerkesztett szakkatalógus használata nen kie nehézséget okoz a gyerekeknek, hiszen fogalmaik néq nea eléggé széles körűek, s a fogainak összefüggéseit sem látják •indig világosan. Nehezíti a helyzetüket ax ÍH» hogy az ETO rendszere sem követi níndig a logika szabályait. A szakkatalógusban való tájékozódás Megtanítása tehát nea könnyű feladat. Könyvtárunkban azonban a szakkatalógus szerkezete BM^Jfelel a tanulók fogalmainak, s a mutatók., az osztólapok rendszere áttekinthetővé, jól használhatóvá teszi a katalógust. Sajnálatos viszont, hogy fcönyvtatunkban a zsúfoltságból adódóan, a katalógus elhelyezése nem szerencsés,a helyiségben szinte legeldugottabb helyre szorult vissza, 7t betűrendes katalógust a felAérésben résztvevő gyerekek 26,19 t~a ismeri, s nemcsak isnerí, hanen használja Is, aint ahogyan ezt a 13. szánú táblázat is mutatja. Tudnak
25
a nQ cime alapján szerzőt kereffni, s fordítva ia. MegállapítJák, hogy a keresett mu rregvaiv-e az állományban
s azt Is,
hogy Helyik állománycsoportban találják meg. Különösen örvendetes, hogy a sorozati katalógust is ísnecik az olvasó*. Ha részletesebben vizsgáljuk a >2. számú táblázatot,az Is megállapítható, hogy a katalógust nen ismeró gyerekek közel 50 t-a 1-2 éve könyvtári tag. Ennyi Idő alatt aiár meg lehet inerni egy könyvtár szolgáltatási rendjét, rendszerét, de figyelembe keli venni azt Is* hogy jelenleg a könyvtárnak 2900 beiratkozott olvasója, s három szakképzett könyvtárosa van. A két szám ellentnondáEOBsága is felelős a kialakult helysetért. Joggal feltételezhető azonban az is, hogy az egyéni, illetve csoportos foglalkozások rendszere sem eléggé hatékony, vagy számában nem elegendő. Érdekes képet kapunk a 34, száiüú táblázat vizsgálatakor. Hegállapitható, hogy a gyerekek 90,48 t-a kér segítséget, tanácsot a könyvtárosoktól' Ugyanakkor a gyermeki igények alapján 3 segítségadás kb. 70 t-a aechanikus könyváta— dás
a csupán kb. 28 % könyvajánlás, katalógushasználstoan
való segítés
illetve egyéb kérés teljesitése.
A 3. számú táblázat alapján azt ie tudnunk kell, hogy a gyermekek elsősorban barátaik tanácsára hallgatva választanak könyvet, a könyvtárosokat csupán a 7. helyen említik. Ha figyelembe vesszük a katalógust ne* isaeró, illetve nen használó gyereke*
s a könyv helyére vonatkozó segítség-
kérés igen ma^aa százalékarányát, akkoc a fentebb leírtak •ég hatványozottabban érvényesülnek. Feltételezhető * 1979-es adat 26
s a táb-
lázat la est bizonyltja, hogy a katalógust isnerő gyerekek a szolgáltatás magasabb fokát, a könyvajánlást részesítik előnyben, illetve tudásuk alapján a könyvtárosokat iKíntesltlk a mechanikus munkától. így a könyvtárosok Ideje t?s energiája Is magasabb szintű, igényesebb munkára használható fel, heg kell áronban azt is jegyezni, hogy a keresett mü helyének BegimjtatáBa^ a könyvajánláfi, 3 a tájékoztató nunka egyéb formái a gyakorlatban nem válnak ilyen nechanikusan szét, sót kiegészítik egymást. A autatók ilyen Baikitott bemutatása a pozitiv és negatív tendenciák világos érzékeltetését szolgálta.
HASZNÁLAT*
A tudatos könyvtárhaeználat egyik tfJkoécöje a kézikönyvtár adta lehetőségek maximális kihasználása. A helybenolvasás nemcsak azért fontos, hogy a tanulók a aegfeleló környezetben, hasznos szórakozással, isaeretszerzéssel tölthessék szabadidejüket, hanen azért is, aiert igy megtanúlhatják a kézikönyvek használatát, Megszokják, hogy probléfnáifcra, kérdéseikre a Könyvek választ adnak, s iskolai feladataik elvégzésében is segítenek, A kéiikönyvtár használatának az új tanterv rendelkezései azecínt a felsótagozatos korban rair terbéazeCeEnek kell lennie, hiszen a 10-14 éves tanulók egy-egy témáról már többfélét, több mindent tudni akarnak, a körülbelül a tizenkettedik életévüktől kezdve az összefüggéseket is faind jobban keresik. Az olvasóteremben önálló ismeretszerzés folyik, s ez a tanulási forma különösen a 7-8* osztályosokhoz már közel áll. Biztató, pozitív jelenség tehát, hogy az olvasók 90,93 %-a használja afcézifcönyvtárat*Különösen folyóitatóolvasas népszerű a gyerekek körében. Jelentófi a P1F cinü, jórészt képregényeket tartalmazó folyóirat olvasása, illetve képeinek nézegetése. A képregény kátoE voltáról u i sok cikk jelent meg. E dolgozat keretében cflak arra lehet kitérni, hogy síinvonalasabb, joOb kiállítású, tartalmú nagyar gyérnekfolyóiratok megjelentetése •ellett valószinüleg a PIF is veszítenének vonzásukból*
s az ehhez hasonló folyóiratok
/Hegjegyzés: a folyóiratok; sokaságából a PÍF cimüt igen nagyarányú olvasottsága iníaCC emelten ki./ A 16. Ezáoú táblázat mutatói alapján tehát az olvasóterei ismeretterjesztés eszköze 29,49 *~ban folyóirat. A pJF mutatójával együtt fJ r 2B I- Ez az acány igen jelentős, s a könyvtár já és változatos folyóiratbeezerzési törekvéseit ifi dicséri /71 féle folyóitat jár 76 példányban/. Megjegyzendő azonKan. hogy a könyvtárunkban elég kevés olyan olvasót láthatunk, aki folyóiratbél jegyzetel. Feltételezhetőén a gyerekek a folyóiratokat érdekes, friss tartalmuk níatt kedvelik. Ez az érdekesság azonban pusztán szórakoztatja ókét, e nem ismerik fel a folyóiratod információn értékét- E területen tehát nagy teendők vádnak a könyvtáro— sokra. A folyóiratszerkesztéa alapelemeinek bemutatásával, a folyóiratok információé értékeinek példákkal történő benu'tatisjvair a jegyzetelés technikajának íavitásávpl bizonyára az adott helyzeten ía javítani tudnak, A napilapok, képes folyóiratok olvasottságának kis értékei elfogadhatóak, hiszen ezek a lapok elsősorban a felnőttek száaára készülne*, taEtaInukban, stílusukban nem alkalmazkodnak a gyecnek~olvasokhoz
(ei nem is várható el
A folyóiratok olvasottságát a szakirodalom követi 14,2G 1-kal, oajd a képek nézegetése 8,43 1-kal, E az lai minkára készülés 5,61 t-kal. A három érték tészben kiegészíti egymást, hiszen az isfcolai nunkára kéazülís jórészt szakkönyvekből történik, s a szakkönyvek jelentős része igen
jól illusztrált, illetve képanyaggal bőségesen ellátott. A szépirodalom olvasottságának kis értékeit szintén elfogadhatónak tarthatjuk, hiszen az olvasótérénben főként a klasszikus lira kötetei* a kortárs költók müvei, s a jeles napokra ajánlott gyűjteményes müvek, nüsorfúaetelt találhatók. Az iskolai uunkáfa készülés alacsony értékei azonban kifogásolhatók, de egy sajátos, helyi körül menyekből fakadó nehézségekről is említést kell tenni a kifogásolt értékek, s az olvasótermi "mühelymunka" kapcsán. A felaérés azt is vizsgálta, hogy a gyerekek hogyan Ítélik »eg a könyvtárat, ni az asit jónak
s mi az amit
rossznak tartanak, amin változtatni szeretnének. A vélenények dönt5 többsége az elégedettség. Igen jónak tartják a ténacsoportos bontást. Megállapításaik szerint igy könnyű aegtalálni mindent. Dicsérik a könyvtárosok segítőkészségét, kedvességét, egy megállapítást idézve a könyvtárosok "még levelet is küldenek, ha régen nera voltán a könyvtárban". Tehát a visszahívó leveleket személyhez szóló f ígyeioességként értékelik. A kifogások zöme viszont éppen az olvasóteredre vonatkozik* Néhány véleményt: "zavar, hogy néha nagyon sokan vannak az olvasóteremben", "az olvasóterémben néha nincs hely", *az olvasóteremben nagyon magasak a polcok, nes érem el a legjobb könyveket", "nagyobb olvasóterén kellene'. Hég egy aegállapitást idézve - "nagyobb ruhatár kellene, mert néha nagy a tolongás előtte". Látható, hogy nencsak a könyvtáro., hanta az olvasók is egyértelműen écilk a könyvtái
voltát, zsúfoltságát. A helyhiány, mint zavaró körülmény a tudatos olvasóvá nevelés egyik
B talán legfontosabb színte-
lén, az olvasóteremben: jelentkezik legintenzívebben. Az olvasóterén az elmélyült tanulás, olvasás szintere, helye kellene hogy legyen, a zsúfoltságból adódóan azonban az olvasók e meglévő igénye sem teljesülhet maradéktalanul. - Sót a gyakori könyvtári órák miatt is kiszorulnak innen a gyerekeit. Néhány egyéb problémára
s értékre is kiterjedt a gye-
rekek figyelme. Javaslataik szerint a könyvrongálókat ki kellene zárni a könyvtárból;több író-olvasó találkozót, több kalandos könyvet, több könnyűzenei lemezt szeretnének. A leírtakat összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a legilletéke sebbek, az ifjú olvasók a könyvtárosok munkáját /könyvtári rend, témacsoportom bontás, visszahívó levél atb./
&
magatartását igen pozitívan értékelik, s azokat a nehézségeket is érzik, melyeken a könyvtárosok nem tudnak változtatni
illetve melyeken a gyermeki tudásvágy, méltóság becsü-
lésével, segítőkészségükkel csak enyhíteni tudnak.
A VIZSGÁLAT
TANULSÁGAI
Nem kivan részletes bizonyítást, hogy az önfejlesztés készségének, képességének és igényének kialakítását a gyermekkorban kell kezdeni. a gyermekkönyvtárak,
E cél elérése érdekében Büködnek dolgoznak a könyvtárosok: egyéni és
csoportos foglalkozások keretében igyekeznek is»űreteketr készségeket elsajátíttatni olvasóikkal. A megkérdezett TO—14 éves gyerekek irodalmi Ízlése, kultúrája még kialakulatlan, ezért a könyvtárosoknak mindig a fejlettség különböző fokain álló személyiségeket kell figyelenbe venniük. Az egyéni beszélgetések, könyvajánláeok felszínre hozzák az ízléssel, könyvtárhasználati, olvasási szokásokkal kapcsolatos problémákat, s Így ezek jó irányba terelése a könyvtárosok feladata. A Verseghy Ferenc Hegyei Könyvtár gyerekkönyvtárában a felmérés alapján a Legfontosabb feladatok a következő)-;: az olvasott müvek megértési, befogadási, feldolgozási szintjének emelése, a katalógushasznalat területén a tantervi feladatok, követelmények fokozottabb segítése, a könyvek, fülyóicatokTaunkaeEzkbzicént való használatának segítése, "Mindezek mellett a tárgyi feltételek javítása, a megszüntetése is.
32
1
A könyvtárosok tudatos, tervszerű, 9 hello tap ín tatot Igénylő Dunnájukkal hozzájárulhatnak a szép cél eléréséhez, ahhoz, hogy a gyerekek egész életre szóló barátságot kössenek a könyvekkel, könyvtárakkal, s permanensen müveiÓŐÓ,sokoldalú személyiségükkel a táieadaloB hasznos, megbecsült tagjává
Jegyietek K M1KÜ Zoltán A aütfelődési körökről - ifjúsági toa,
kluboktól. * KönyvtáV-
1966, 13. 699,p.
2. HORGAS Béla - LEVENDEL J ű l í a - THEUCSÉStYS László A gyerekek náeképpen olvasnak, Bp. 1976, Minerva. 92-p-
25 « .
/B*.p./
jegyzéíc Láfezlóné Olvasószolgálat
a gyersekkönyvtárban. /Kiad.a/ Rönyv-
táctudoBuinyi és MódBiettani Köipont. Bp. 1971, Házi sokn SÍI.
2B cs.
/EIBEH Ottó - D O N A T B Blanka - MUZIK Lá A /lií-tlzennég^7 10-11 éves gyérnek. A gyecnefc d é u . /111. Gfirög JűiíaJ 7 Bp. 1569, Kossuth Riadó. 61 / V 1- 20 C Ü . /Síülők könyvtára/ Fiatalok.a könyvtárban. /Siecfc. Hatsinyi ad.ai7 Orsiigoa Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi és Módszertani Központ, /bp. 1974/, flPl. 133 1, 23 o
A gyérnekkönyvtári munfca. ^zetk.i Károlyi Ágnes./ ^iad.aa/ Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi £* Módszertani Központ. Bp. 1979, HPI. 207 1.
NAGY Attila hz. érdck:l£dés vlzsgilstánali ^s Eelfceitéséreefc héedéa^í. ^Tfiad.aa/ Z^S^K,^ Könyvtác tudomány 1 ás Hód szertani Központ, Bp-
197G, Házi sokai. 66 1. 29 cn.
Judit A üyer«ekKönyvtári állowány feltárása, ^llad.a/ Szolnoic, ^tterBeghy F9teac Megyei Könyvtál7 Szolnok. (979, 76 p. 11luoitt. 25 cm*
TÓTH Béla Ai általános Iskolai tanulók irodalmi érdeklódéaének pszichológiai vizsgálata. Bp. 1969. Akad.Kiadó. 246 p . 22.
TÁBLÁZATOK
Jelmagyarázat
a
táblázatokhoz
Szépirodalom
M*
aeséfc
F-L -
fiúkról, lányokról szóié történetek
5 -
szépirodalmi válogatás serdülőknek, és életcajz
Á -
állattörténetek
K *
kalandos könyvek
M •
tölt éne J_"i regények
V •
vadászkalandok
F •
fantasztikus regények
K.Sz - költemények,
0-1-2
tudoflányos nQvefc általában /ás a filozófia,
3
táíSadalomtudományok
4—8 "
irodalnm- és nyelvtudomány
6
alkalnazott, gyakorlati tudonányok
1
bűvészetek, apott
91
útleírás te r
vallás/
tott ttaik ilmttotl ét /Ai Bdttcih I-D* étlík-tkut
rí
Lányok v i l a n t i u l karcaapa rtonkint
i
ka Fcaopoc tankén) 11
n
13 •
v * • •
14
r-t*
11 Ül*
*•
0,« 0,
1
1,70
3,31
0. »
1,70
1,70
i ,70
s
3 ,38 1 .70
0,85
C9EH
M
12 13 t v* • • * 0,85
0 Q ,05
l. u , tibtfut
ü
, ,70
10
11 , 9 6
1 ,70
1, 7 0
3 -*o
4 ,35
4 ,36
10
1 , 75
11 ,06
3,39
5 .fo
1 ,70
10 , 1 8
31 . 2 4
1 ,70
IS
0, 84
5. 1 0
0,85
1, 7 0
0 ,95
1, 4 0
8 .50
V
1 ,70
a.11
í ,51
0,8*
0 ,14
3 .40
r
5 ,08
3, 38
B
1,70
7 ,53
15 . 9 '
K
1,70
TO
5, 8 3
K.Sl
0,95
o
a ,95
0
1,70
0-1-2 3 4-B
0 ,85 D.8Í
3 ,54
3 38
6
0.B5.
1 ,70
0 11
7
0,85 •
0 85
0 J
0,11 0,15
0 r 85
« .30
3, 3 *
1 ,70
7 .40
0 ,81
0
0
2 .55
4-35
3.55
4•
D. 1 *
1 ,70
1 ,70
1 ,70
1.70
15 .22
4 .34 0• 8*
0 .B3
a,i5
1i
M
' *
a
ö
—
a
B*
o
;
a ff
3
Í.97
A ff
r-
S
P" ff
B
41
*n
ö
D
rr.
Oh B*
w
e
a
D
ö
o —
—
B
B
-r
i
o
B
n
3 o
o
3
s
fi
m 1* m
dn
-
ff S
B
•
ff
ff
—
—
-r
I? O
4
o
ff
n
•Í.3
ff Dl
3
D
D
m
B *
ff 4
•A V
n
a
*
••
••
n *
ti,
s
• -p O • JC
ff
5
°
o
ff
o
Bl
•f
I
ff
a o
A
-
«
o ot
jb
Í1*
—
ff a a**
s
B
ff
? ff
n
*^
D
•J
•*
• *
•• 1 H
o
o
o ÍJ
O C
in
•*
1-
r-
Ll
O
o
u-t
n
*
o
f-
ÍN
PI
o K
03
m •
i Is i 3
o
o
V
ni
M
—
o
O
r-
O
•^
Pl
M
Pl
m
in
—
[n in
EO'IL
•4 0
A U-I Ul
-
0
O
Pl
u-i
rv
I
-^
> O
O
-F*
o
-o >^|
PÍ
o
jj.
1
<^
o
u-i
r-
U
b.
o
fO A
|^
D
r»
A
U1
m
s
o 4
-
P*
Q
2,93
!
r-
0,73
rt
0,73
1
1,47
n
EO
m K O
D
1
ís
m
c
C
*
•
d
kJ
A könyv kiválasztálának alapja /ftz adatok %-on aftfkakat jelölntk/
fiatkor
a könyv citna
boritó-
térniji, tárgya
.
fllík •
11
1,38
12
B,33
8,33
í ,36
2,78
9,72
,3a
2,7B
1,36
2 ,76
TS.27
22,20
11
1,30
14
1
2,76
,
2,77
1 ,38
1 ,38
2 r76 r
Lányok
n
r.
2,78
a,™
2,78
B,33
-
12
*
13
1 ,3B
0,94
T t ,21
14
2 ,7B
5,55
6,94
4 ,16
18,05
29,26
6 ,92
33,32
51,46
L» M n . ÖSSZESENs
2,76
2 *
1
2 ,78
A k#dv*lt olvaBmínyok válaaitáiánik /tl#t*ort 4 B ntmball bontAflb*n, t-
éctelmi,
48Zt4-
magár*
cselekménnyel Indokol
Sittkor
téma
ii
1,43
2,BÍ
12
11,43
1,30
1,43
13
5,71
3,85
5,7T
í.43
T,43
2,65
14
1,43
T,43
1,43
2 0 , OŰ
4,23
14,29
2,66
1H1
5,70
,
í-43
tulajd.
motívum
tlkai
2,85
-ányok
n
1,43
12
4,30
2,B5
4,30
3,B5
T3
5,71
2,B5
8,57
3,65
M
1,43
T,43
2,65
t.43
4,30
1,43
12,87
7,13
17,15
7,13
4,20
2,8b
32,87
11,41
31,44
9,99
5,73
B,56
ESZESEN]
1,43
o
L| Jf V
Jf
9
c
i
« •
•
OJ
M
»
».
f^ irt
rjt ^ H
^ n M
0
•J
•
'- 5 a •
*H *
a
a
M 4
S|
US
O
Pl
O •H
O
o
H # A H JE TI D^ 4 ki cr
O —
n
o m
«
O IM
*
o
"1
:-
a
-
2U m D]
0 0 3 -4 fi a •* 4
ín
r-
is
-
3,00
v
O «
o
D »
•*
o o V
!
o
o
9 ' C -D q U ^ xJ l 4* H C
«
O
C3
o m O
O O
D) O
O O
O nj
*m
í*l
p<
•Ű M
—
r^ —
fí
M
rt
*
a*
HU
•o o* o
- - p l n *
c
c «l
•
n n
C -4
w
fi PJ
m
O m
O
i
kr
O
O -w
o o
o
o a*
a f-
-rí
TJ V.
V V PJ
H 4D
di
rt
M
4 01 'O V kJ H f-í
• A
SS
-w •
(N
g
o
O O
D in
E V N * 4
o
O
1
m
KJ
o o. u W
4 H • H •1
C3
4 AJ
4
a
•
»
^J
^S
1
S
D 'O c N O ki •o
o
M
Pi
•*
PI
^
D
I N
— *
N
""
W
CN
F-I u -H
4
o a?
"
o o CD
™ o
l/T
D
r-
n
BJ
0 0
• •
o
o
fN
fí
PÍ
Pí
a o o
o
o
CD
• *
o
o
*-
*~
o •o
o u —i
u
(0 V
O O
f-
Cl Cl
1,40
fi tí V
i>|
o
K CN
01 4 B
•
b_P4
Jf 4 ±1 4
HD
in
M
Eucfan
ti
-3 U 4 kJ
1,40
m
a?
PJ
Q ai
r-
Ml
1 *
u 0
-
Pl
«n
K-
*r
V . n dr H
P-
«
v
c
c
•
M
V H
•
m •-i
Pl H
• o t
EN
ÍN
t
iS ír V
•3
9
n 4i
fi
14 tf>
rv
Q
ÍN
*
• *
•
a *--
1 4 H TT • H E B 41
c c 4 -O 4 3 3
*
fi
Pl
Pl
-
Hl
• PC
I
n
n
PÍ
tN
Pi
;
=
Pl
CN
Cl Cl
Pl
1
3
I
>.
3
rM
p*
r*
FN
O
f4
tn
D
N
líl CN
IV =
"
tű
ö
O
aJ
Pí
q
n
in
PI
m
o
m
p*
n
n
4
-0 -H 0
U í
^
~
~
o
z n * H
• •
j
P
z
0 Cl N ű]
Q-A-
i táblásat Esztétikai A-ban/
stílus
szövés
10
TD
ábt.
EZ«p 111.
valóság hü, igaz ábt.
Együtt
12 éves
fiú
20
13 éves 10
fiú 12 év£B leány
p
10
20
30
10
10
20
13 éves leány
-
H éven 10
leány
3GEzeEen:
30
to
io
10
•
10
30
ÁQ
100
10.«z. táblíiat Egy aüból elolvasnak-e kétazec is egy-egy résit a gyerekek
Életkor
Fiúk
-
nen
11
4,7fi
12
21,43
13
11,90
4,76
14
4,80
2,38
42,88
7,14
öeBzesem * Lányok
Igen
11
4,76
12
11,90
T3
19,04
14
11,90
összeseni
4 1 , 60
2,36
90,48
9,52
2,38
Ai
müböl kétaser La #lolv*oott réaz«k
11.u. t Ibiin t
adatok i-oa éttékeket jelölnek/
Fidjt
kot
kalandos iagaImaa regieket
11
3,80
12 .
11,32
5, 66
13
7,54
T, 86
14
i,sa
t
Lányok
amit nem éit
mulatságos cégieket
azomotu részeket
I t t tó részeket
1,GB
T ,as
,ee
3 r77
1 ,BB
2,77
müvftt
1 ,88
24,54
7, 54
3,77
1 ,88
5 .65
5
*
11
1,11
1,68
ia
7,54
3,80
13
3,80
14
3,80
•
5, i f i
1 1 ,S8
3 -7B
S, 6 6
1 ,88
t ,88
3 ,76
S ,66
7,54
S ,64
11 , 3 1
5 , GG
;
17,02
1 1 , Í2
ESZESEN I
41,56
1B, 66
5,69
1 2 . u . táblázat KatalóguBhaaznilat a könyvtári tagság ldótactana tükiében
Könyvtári tagság ideje /év/
núk
Ismeri,használja Ne* ismerifnen a katalógust / * / hasínáija / * / 19,04
0-1 1-2
2,38
14,28 1,30
2-4 4
összesen;
7,14
4,76
9,52
40,46
•-1
Lányod
\-2
4,76
2-4
2,30
4
*.W
Összesen: ÖSSZESEN:
7J5 9 r 53 . *
9,53 7,15
16,66
33,36
26,18
7 3 , B2
A betütsnd#» katalógus halinálata /hí
adatoK | - értékeket jalöLnvk/
Fiúk künvvt.taqB.éve
L á n y ok könyvt-t qa.áv
1-2 2-4 4- JAflZ.
0-1
lüvet karai
- io
10
-
Szvrzfit kcro#
-
10
10
5
*
15
15
a
-
5
15
Ű-T
1-2
Fiúk Lányok
2-4
4-
ÜBBZ.
összesen
-
2Ű
20
30
-
15
20
30
5
20
* mü helyét nézi meg Kerefivtt mü megvan-e Sorozatot karea
-
10
5
5
_ -
mm
— -
15
-
5
1 1 Ü •! 3 4
Ö
a
k^
•
ül
ö
r*
a *
tD a
M V
O
a
• Ö
(3
LI
* 4 Ll JÉ
U
• m
B
H
•Mf
á ^
3
&
O
ö
n
*
*
> x> t
V. •
ki
• -
fi C
z *
•
a
•*
22
•
sl
Ci
•
10
H
^A
n
n
™
ni
*(
*
Pl
*-
- B
n
O
D
r
ÉH
w f
4A
7,14
í
a n
2
II
a • *
c
fi
r-
N
r*
w
n irt Oh
a>
o
-U 0* —f
• 1-4
•
hp
•E hí
S E • _<
•
-H
-H
B D e
— U
* • X
t f
:
|
£
•
n
•
> •
15.B7. táblázat
A kézikönyvtár
-
Fiúk
Életkor
igen
11
4,76
12
21,42
13
ti,90
14
4,76
Összesein Lányok
használata
mm
7,1*
42,85 11
4,76
12
11,90
13
11,90
T*tt
Ifl
9,52
2,M
9sszeaen:
38,08
11,93
ÖSSZESEN:
80,93
19,07
JL kézikönyv tár hitználtta életkori él nt*b«ll bontá>b«n /Kx adatok «- értáktktt jtlülnek/
Napilap
kor
1 ,40
gy«tn«k és i f j . f.lrat
PIF
Épiroáa Lom
Írod.
Hkolfti munkáta kriszülé*
y4b t4se
2,92
1,40 1
9,95
1 ,40
1 r 40
5,63
2 r62
,40
T,40
2,92
2,82
5 ,61
14,05
21,12
t ,04
11
2,81
T,4ü
12
li40
. 4,22
2 ,83
3 ,00
1,40
5,63
I ,40
1 ,40
2
12 13
'
1 ,40
Öfl*z»en i
9,85
1,40
14
Lányok
fO-
1
Fjjfc •
Kép Étfl
1i,«i. táblázat
13
1 ,40
14
1 ,40
DB».»ni
2 ,eo
ÜSSfcESEN •
4 ,20
1,40
2,81
1,40
4,22
1 r40
'
1. 4 0
•^ ü 1 4 # EJ •
1,40
5 ,«1
T.41
1r40
i ,40
2 ,B2
2,ai
i ,40
5,63
12,67
4 ,22
7 ,22
4,21
19,68
33,79
4 ,22
14 ,26
5,61
4,21
2 ,90 4 ,20
K é r á 6 í
Bévt Riny éves vagy? Hányadik osztályba jácsz? Mióta vagy könyvtártag? Miről szeretsz olvasni? /TöbbEéle témát is felsorolhataz, de ne rangsorolj! Nevezz neg 5 kedves könyvedet! /Biízd alá a legkedvesebbet*/ HlKor olvastad a legkedvesebb könyvedet? Miért ezt a aüyet Sorold £el a szereplők neked tete*6, értékesnek tartott tulajdonságait] Melyikfizeteplóhflinen szeretnél hasonlítani? Kiért? Az olvasás socán átlapozol-e tészeket? Miétt laposod át ezeket a résaekct? Egy nüből elolvasol-e kétszer is egy-egy részletet? Hilyen részek ezek? Olvasol-e verseket?
/Húzd alá a Aegfelelőtl/
1, Csak,ha az iskolai munkához szükséges 2, Szabadidőben gyakran ritkán Hl vagy ki segit olvasmányaid kiválasztásában? - újságban olvastál róla - filnen láttad - rádióból hallottad - könyvesbolt kirakatában láttad - barátaid ajánlották
- szüleid ajánlották - könyvtáros ajánlotta - tanáraid javasolták - egyéb A könyv választásánál mi tagadja neg legjobban a figyeli det? - borítólap - a szerző neve - a könyv ciné - a könyv témája* tárgya - az Illusztrációk Ai olvasótérénben szoktál-e Hit olvasol az olvasótetemben? Használod-e a katalógust? Ha igen, ait nézel meg? Ha nem, miért neu? Kérsz-e általában valanilyen segítséget, tanácsot a könyvtárosok tói? Ha Igen, akkor niben? Ki 4i amit jónak, ni az amit rossznak tattasz a könyvtárban? Ha tajtad Jftülna, Hit és hogyan változtatnál se^ i t t ?
