Veresi Farkasok Ifjúsági Sport Egyesület ALAPSZABÁLYA
Név, jogállás
1. Az egyesület neve: Veresi Farkasok Ifjúsági Sport Egyesület Rövidített neve: Veresi Farkasok ISE A szervezet jogállása: az egyesülésrıl szóló, 1989. évi II. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alatt megalakult, önálló, a kormánytól és politikai pártoktól független társadalmi szervezet. 2. Székhelye: 2112 Veresegyház, Dózsa György utca 17. 3. Megalakulása: 2011.december 07.. Az egyesület tevékenysége során az alábbi- az 1997.évi CLVI.TV.26.§.( C ) pontjában felsorolt- közhasznú tevékenységet folytatja :14. ( sport ).
Az Egyesület célja
4. A gyermekek egészséges sportközpontú életre való nevelése tömegsport jellegő edzéseken, illetve a tehetségek felfedezése, versenyeztetése. Labdarúgó utánpótlás nevelés, tömegsport lehetıség biztosítása gyermekek részére, gyermek és felnıtt tagok versenyeztetése a hatályos magyarországi versenysorozatokban, kupákon. Szabadidısport jellegő események szervezése, lebonyolítása. Szoros együttmőködés a tanintézetekkel, sportbemutatók szervezése. Jó tanuló, jó sportoló elv alkalmazása. A minıségi utánpótlás nevelésre használt eszközállomány folyamatos fejlesztése, korszerősítése és bıvítése. A technikai, oktatási és sportlétesítmények fenntartása.
5. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében együttmőködik mőködési területén az állami, az önkormányzati és társadalmi szervezetekkel. Az egyesület a jogszabályokban meghatározott keretek között, nemzetközi tevékenységet folytathat.
Az Egyesület feladatai 6. Az egyesület legfontosabb feladatai: a) Az egyesület alaptevékenysége a sportról szóló 2004. évi I. törvény 16.§.-alapján a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése, b) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 17. §. (1) bekezdésének b) pontja alapján sporttal össze nem függı tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggı kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékő jogainak hasznosítását is) csak kiegészítı tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve mőködtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minısül, c) az egyesület sporttevékenységet folytat (beleértve a munkaviszonyban és egyéb polgári jogviszony keretében folytatott sporttevékenységeket is) d) minden olyan kezdeményezés elısegítése, támogatása, amely az amatır és profi sportolók testkultúrájának fejlesztését szolgálja. 7. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól, egyházaktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 8. Tagjain kívül a szolgáltatásokból más is részesülhet. 1) Az Egyesület tagjai 9. A tagság formái: - Rendes tag - Pártoló tag 10. Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, aki az alapszabályt és a szervezeti és mőködési szabályzatot magára nézve kötelezıen elfogadja, és az éves tagdíjat határidıre megfizeti. 11. Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az egyesület tevékenységében nem vesz részt, de adományaival segíti az egyesület tevékenységét. A pártoló tagsági jogviszony a tagság célszemélynek történı felajánlásával és annak elfogadásával jön létre. 12. Az egyesületbe való belépés önkéntes. A belépési szándék írásban történı benyújtása után az elnökség dönt a belépési szándék elfogadásáról. Az elnökség a soron következı ülésén dönt a belépési nyilatkozatban foglaltakról, amely döntésérıl határozatot hoz. A Határozatot az elnökség írásban, postai vagy elektronikus úton hozza a belépni szándékozó tag tudomására, a döntés meghozatalától számított 5 napon belül. Amennyiben a tagfelvételi kérelmet az elnökség elutasítja, azt részletesen indokolnia kell, és fel kell hívni a kérelmezıt a jogorvoslati lehetıségre. A tagfelvételi kérelem elutasítása ellen a kérelmezı az elutasítás kézhezvételét követı naptól számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel élhet a közgyőléshez. felülvizsgálati kérelmet az elnökségnek kell benyújtani, aki köteles a közgyőlés elé terjeszteni. Amennyiben a felülvizsgálati kérelem benyújtása, és a legközelebbi rendes közgyőlés idıpontja között 90 nap, vagy annál hosszabb idı telne el, az elnökség köteles a felülvizsgálati kérelem tárgyában rendkívüli közgyőlést összehívni. 2
A tagfelvétel, a belépési nyilatkozat elnökség általi - felülvizsgálat esetén a közgyőlés általi-, elfogadásának napjával jön létre. A tag a belépési nyilatkozat elfogadásáról szóló határozat kézhezvételétıl számított 30 napon belül az éves tagdíj idıarányos részét az egyesület részére átutalja. 13. Az egyesületi tagság megszőnik: A rendes tag esetében: a) b) c) d) e)
kilépéssel a tagdíj, illetve vállalt anyagi támogatás fél éves késedelmével, kizárással, a tag halálával megszőnik a tagsági viszony akkor is, ha a tag jogutód nélkül megszőnt.
A pártoló tag esetében: a) kilépéssel b) a tag halálával A tagnak kilépési szándékát írásban kell bejelentenie, a tagság a bejelentés kézhezvételének napján megszőnik. A tag jogutód nélküli megszőnése esetén a tagsági viszony megszőnésének idıpontja a szervezet megszőnésének napja. Ha a rendes tag - felhívás ellenére - nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, tevékenysége ellentétes az egyesület alapszabályával, fıként ha megsérti az egyesület céljait, azok elérésével ellentétes propagandát, magatartást folytat, az elnökség jogosult kizáró határozatot hozni. A tag kizárását a rendes tagok 10%-a együttesen az ok megjelölésével kérheti az elnökségtıl írásban, vagy bármelyik elnökségi tag indítványt tehet a kizárásra. A kizárással kapcsolatos beadvánnyal az elnökségnek a soron következı ülésén kell foglalkoznia, kivéve, ha az elnök úgy ítéli meg, hogy rendkívüli ülés összehívása válik szükségessé. Az elnökség a kizárásra irányuló indítványra indokolással ellátott határozatot köteles hozni, amelyben megjelöli a jogorvoslati lehetıséget. Az elnökség határozhat arról, hogy a tagot kizárja, figyelmezteti vagy a kizárásra irányuló indítványt elutasítja. A határozatot annak meghozatalától számított 5 napon belül postai úton kell kézbesíteni valamennyi érdekeltnek. A határozat ellen az érdekeltek annak kézhezvételét követı naptól számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel fordulhatnak a közgyőléshez. A felülvizsgálati kérelmet az elnökségnek kell benyújtani, aki köteles a közgyőlés elé terjeszteni. Amennyiben a felülvizsgálati kérelem benyújtása, és a legközelebbi rendes közgyőlés idıpontja között 90 nap, vagy annál hosszabb idı telne el, az elnökség köteles a felülvizsgálati kérelem tárgyában rendkívüli közgyőlést összehívni. A közgyőlés kizáró határozata ellen a rendes tag annak tudomására jutásától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A tagság megszőnése a határozat vagy a közgyőlés állásfoglalása jogerıre emelkedésének idıpontja.
3
A tagok jogai és kötelezettségei 14. A rendes tag jogai: a) az egyesület tevékenységében, rendezvényein részt venni, választás és választhatóság az egyesület tisztségeire, b) az egyesület technikai eszközeit a Szervezeti-és Mőködési Szabályzatban meghatározott módon használhatja, c) javaslattételi jog. 15. A rendes tag kötelessége:
a) az egyesület célkitőzéseinek támogatása, erkölcsi normák megtartása. b) c) d) e)
rendszeres részvétel az egyesület és szervei munkájában, a tagdíj befizetése, magatartásuk mindenkor sportszerő legyen, legjobb tudásuknak megfelelıen képviseljék az egyesületet.
16. A pártoló tag joga: a) az egyesület közgyőlésén való részvétel, b) javaslattétel, észrevételek megfogalmazása. 17. A pártoló tag kötelezettségei: a) az alapszabály betartása, b) az egyesület célkitőzéseinek erkölcsi támogatása. Az Egyesület szervezete 18. Az egyesület testületei: a) közgyőlés b) elnökség c) felügyelı bizottság A Közgyőlés
19. A közgyőlés szükség szerint, de legalább évente egyszer tart ülést. A közgyőlést az elnökség hívja össze. A közgyőlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével, írásban az elnökségnél indítványozza. A meghívót valamennyi résztvevınek a közgyőlés elıtt legalább 8 nappal meg kell küldeni postai vagy elektronikus úton. A meghívónak tartalmaznia kell: 4
a. a közgyőlés megtartásának idıpontját és helyét, b. a tárgysorozatot, napirendi pontokat c. a felhívást arra vonatkozóan, hogy határozatképtelenség esetén ugyanazon a napon, ugyanazon napirendekkel, egy órával késıbbi idıpontban megismételt közgyőlés megtartására kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. 20. A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a. az alapszabály megállapítása és módosítása, b. az elnök és az alelnökök (Elnökség) megválasztása, illetve visszahívása, lemondásának elfogadása, c. a felügyelı bizottság tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, lemondásának elfogadása. Az elnökség bármely tagját a Közgyőlés visszahívhatja az alábbi okok esetén: - tag felróhatóan jár el, és ezzel anyagi kárt okoz az egyesületnek - a tag bőncselekményt követ el és büntetı eljárás indul ellene. Rendkívüli Közgyőlésen történik a vezetı tisztségviselı visszahívása az alapszabály 19. pontjában foglaltak szerint. A visszahívott tag a Közgyőlés határozata ellen a tudomására jutástól számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. d. az Egyesület elnöksége feladatainak ellátásáról és mőködésérıl szóló éves jelentés megvitatása, elfogadása tárgyában határozathozatal; e. az éves pénzügyi terv, illetve az elızı éves pénzügyi terv teljesítésérıl szóló, a számviteli törvény rendelkezései szerint készített beszámoló elfogadása, f. a Felügyelı Bizottság éves jelentésének megtárgyalása és elfogadása; g. a tagdíjfizetés rendjének és a tagdíj mértékének megállapítása; h. döntés az Elnökség belépési nyilatkozatot elutasító, illetve kizárást kimondó határozatainak felülvizsgálata tárgyában; i. az Elnökség által benyújtott egyéb jelentések, állásfoglalások megvitatása, elfogadása; j. az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve feloszlatásának kimondása; k. az Egyesület más társadalmi szervezethez való csatlakozásának elhatározása; l. döntés mindazon ügyekben, amelyeket a közgyőlés magához von, vagy jogszabály elıír. 21. A Közgyőlés határozatképes, ha azon a rendes tagok képviselıi legalább 50%-a + 1 fı megjelent. Amennyiben a Közgyőlés nem határozatképes, ugyanazon a napon, egy órával késıbbi idıpontban, változatlan napirenddel, ismételten összehívott közgyőlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erre a tagokat a meghívóban figyelmeztették. 22. A határozatokat a Közgyőlés egyszerő szótöbbséggel hozza. Az Egyesület alapszabályának módosításához, más társadalmi szervezettel történı egyesülésének, vagy feloszlásának kimondásához 2/3os szavazattöbbség szükséges. Szavazategyenlıség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, majd ismételt szavazategyenlıség esetén e javaslatot elvetettnek kell nyilvánítani.
5
23. A közgyőlésen a szavazás minden kérdésben, így a személyi kérdésekben is nyíltan történik. A közgyőlésen jelenlévı szavazati joggal rendelkezı tagok 20 %-ának javaslatára azonban a közgyőlés elhatározhatja a titkos szavazást is. 24. A Közgyőlés üléseit a közgyőlésen választott levezetı elnök irányítja. A közgyőlés jegyzıkönyvének elkészítésérıl a közgyőlés elnöke gondoskodik. A jegyzıkönyv tartalmazza a megjelent tagok, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerő eredményét, a döntést támogatók és ellenzık számarányát (ha lehetséges, személyét), továbbá a hozott döntést. 25. Az egyesület elnöke külön nyilvántartást vezet a közgyőlés által hozott határozatokról. A nyilvántartásnak tartalmazni kell: • a döntés számát, idıpontját, hatályát, • a döntés tartalmát, • a szavazati arányt, • a döntés kezelésének, nyilvánosságra hozatalának módját. A közgyőlés döntéseirıl az egyesület elnöke értesíti az érintetteket a határozathozataltól számított 15 napon belül e-mailen, postai úton is. A közgyőlés levezetı elnöke a közgyőlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzıkönyvet hitelesítı egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követıen válik érvényessé. Az Elnökség elnöke köteles a közgyőlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, idıpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzık számaránya (ha lehetséges személye is). Az Elnökség elnöke köteles a közgyőlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 (nyolc) napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthetı kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomására jutásától számított 15 (tizenöt) napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni. A közgyőlés és az Elnökség valamennyi határozatát nyilvánosságra kell hozni. A közgyőlés és az Elnökség határozatait a határozat meghozatalától számított 15 napon belül, 15 napra ki kell függeszteni az Egyesület székhelyén, nyilvános helyen, erre a célra létesített hirdetıtáblán. A testületi döntések nyilvánosságra hozataláról az Egyesület fıtitkára köteles gondoskodni. A Közgyőlés ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet. Elnökség 26. Az elnökség az egyesület operatív irányító szerve, amely két közgyőlés között irányítja az egyesület munkáját. Az elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés eldöntése, amely nem tartozik kizárólag a közgyőlés hatáskörébe. Az elnökség 3 fıbıl áll, tagjait a közgyőlés legfeljebb 5 évi idıtartamra választja meg. 6
27. Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) b) c) d) e) f) g) h) i)
az egyesület tevékenységének a közgyőlés határozataival összhangban álló irányítása, az egyesület következı évi munkaprogramjának meghatározása, a tagság szempontjából alapvetı kérdésekben az Egyesület álláspontjának meghatározása; a Közgyőlés összehívása; az alapszabály, illetve annak módosításának beterjesztése a Közgyőlés elé; a Szervezeti és Mőködési Szabályzat elkészítése; szakosztályok létrehozása; a tagsági viszony tárgyában hozott elsıfokú határozathozatal; az Elnökség feladatainak ellátásáról szóló éves jelentés megvitatása, elfogadása tárgyában határozathozatal; j) az Egyesület nemzetközi szervezeti tagsága tárgyában hozott döntés; k) szakmai kérdésekben az Egyesület képviseletére felkérése, megbízása; 28. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján, kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a társadalmi szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás. 29. Az elnökség szükség szerint, de legalább naptári félévente egyszer tart ülést. Az ülés összehívásáról az elnök gondoskodik. Az elnökség feladatainak ellátásáról a Közgyőlést rendszeresen tájékoztatja. 30. Az elnökség a döntéseket egyszerő szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlıség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, majd ismételt szavazategyenlıség esetén e javaslatot elvetettnek kell nyilvánítani. Az elnökség határozatképes, ha az ülésen valamennyi elnökségi tag részt vesz. Az Elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest de évente legalább egyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére az Elnökség minden tagját a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 15 (tizenöt) nap idıköznek kell lennie. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetıség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát egyszerő többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minısített többséget ír elı. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. A b) pont esetében nem minısül elınynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatás. Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, idıpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzık számaránya (ha lehetséges személye is). Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban 7
rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerően alkalmazni kell. 31. Az elnökségi ülés jegyzıkönyvének elkészítésérıl az egyesület elnöke gondoskodik. A jegyzıkönyv tartalmazza a megjelent tagok, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerő eredményét, a döntést támogatók és ellenzık számarányát, továbbá a hozott döntést. Az egyesület elnöke külön nyilvántartást vezet az Elnökség által hozott határozatokról. A nyilvántartásnak tartalmazni kell: • • • •
a döntés számát, idıpontját, hatályát, a döntés tartalmát, a szavazati arányt, a döntés kezelésének, nyilvánosságra hozatalának módját.
Az elnökség döntéseirıl az elnök értesíti az érintetteket a határozathozataltól számított 15 napon belül emailen, postai úton. Felügyelı Bizottság 32. Az elnökbıl és a kettı tagból álló, a közgyőlés által 3 évre választott Felügyelı Bizottság feladata az egyesület alapszabály szerinti mőködésének, gazdálkodásának és határozatai végrehajtásának ellenırzése. A Felügyelı Bizottság elnöke és tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el. A Felügyelı Bizottság tagjait a közgyőlés választja meg egyszerő szótöbbséggel nyílt szavazattal. 33. A Felügyelı Bizottság összehívásáról a Felügyelı Bizottság elnöke gondoskodik, legalább 3 nappal az ülés elıtt a napirendi pontok megjelölésével, levélben vagy e-mail útján. 34. A Felügyelı Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen valamennyi felügyelı bizottsági tag részt vesz. A Felügyelı Bizottság üléseirıl jegyzıkönyv készül. A Felügyelı Bizottság határozatait egyszerő szótöbbséggel nyílt szavazattal hozza, szavazategyenlıség esetén a napirendi pontot újra kell tárgyalni. 35. A Felügyelı Bizottság évente legalább egyszer ülésezik. A Felügyelı Bizottság mőködése nyilvános. Üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért tag vezeti. A Felügyelı Bizottság indítványára – annak megtételétıl számított 30 napon belül – a közgyőlést össze kell hívni, e határidı eredménytelen eltelte esetén a közgyőlés összehívására a Felügyelı Bizottság is jogosult. 36. A Felügyelı Bizottság köteles a közgyőlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy •
a társadalmi szervezet mőködése során olyan jogszabálysértés, vagy a társadalmi szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértı esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult közgyőlés döntését teszi szükségessé.
•
A vezetı tisztségviselık felelısségét megalapozó tény merült fel.
37. Ha a közgyőlés a törvényes mőködés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi 8
meg, a Felügyelı Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A felügyelı bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 38. Nem lehet a Felügyelı Bizottság elnöke, vagy tagja az a személy, aki • a vezetı szerv elnöke vagy tagja • a társadalmi szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, • a társadalmi szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve • az elızıekben meghatározott személy hozzátartozója
Összeférhetetlenségi szabályok
(1989. évi II.tv. 8. § (1) bek., Ksztv. 8-9. §) Nem lehet a felügyelı szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki e)
az Egyesület vagy legfıbb szervének elnöke vagy tagja,
f)
a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
g)
a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatást -, illetve
h)
az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetı tisztségviselı, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejőleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Egyesület vezetı tisztségviselıje és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a felügyelı bizottság tagjává nem választható meg. Nem lehet könyvvizsgáló az Egyesület alapítója, illetve tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá az Egyesület vezetı tisztségviselıje és felügyelı bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], továbbá az Egyesület munkavállalója e minıségének megszőnésétıl számított három évig. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi elıírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végzı személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezetı tisztségviselıjére és vezetı állású munkavállalójára is alkalmazni kell. A könyvvizsgálatért felelıs személy az Egyesület részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a feladatait. Külön törvény a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat. A tisztségviselık a jelen alapszabály és a külön nyilatkozat aláírásával kijelentik, hogy az 1989. évi II. törvény 8. § és Kszt. 8-9. §-ai szerinti kizáró okok személyükkel szemben nem áll fenn. 9
Az Egyesület szakosztályai 39. Az egyesület a céljait szakosztályok kialakításával éri el, a szakosztályok sportáganként szervezıdnek ügyvéd A szakosztályokat az elnökség, határozatával hozhat létre. A szakosztályokhoz való csatlakozás tárgyában az Elnökség határozattal dönt, a szakosztályvezetı véleményének kikérése után. A szakosztály nem önálló jogi személy. Az egyesület a szakosztályokat szakosztályvezetık által mőködteti, akiket az elnökség bíz meg és ment fel, mőködéséért a közgyőlés mellett az elnökség is felelıs. 40. Az egyesület szakosztályai: labdarúgó szakosztály, darts szakosztály, atlétika szakosztály, természetjáró és sporttúra, teremlabdarúgás (futsal), ökölvívó szakosztály egyéb vízísport, egyéb sport. 41. A szakosztályvezetı jogai és kötelezettségei: a) b) c) d) e) f) g)
konzultatív joggal részt vehet az Elnökség szakosztályvezetıkkel kibıvített ülésein; megszervezi a szakosztály mőködését; gondoskodik a szakosztály érdekképviseletérıl; elkészíti a szakosztályra vonatkozó éves költségvetés tervét, munkatervet és beszámolót; az Elnökséggel való megállapodást követıen saját szakosztályi forrásokat teremt elı; a szakosztályhoz való csatlakozás kérdésében konzultációs jogot gyakorol; ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel a közgyőlés megbízza. Közhasznúsági nyilatkozatok
Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint): 14. sport (TEÁOR szerint: 85.51 Sport, szabadidıs képzés,) 21. Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá - amennyiben tagsággal rendelkezik - biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. - Az Egyesület vállalja, hogy a céljának megfelelı szakmai kiadványokat (folyóirat, stb.) önköltséges áron készíti el és bocsátja az érdekeltek részére. - Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttmőködési szerzıdést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel. - Az Egyesület gyermektábort alapít, amely célja az Egyesület programjának lehetıség szerinti maradéktalan kivitelezése. A gyermektábor alapításához stratégiai partnereket toboroz, pályázatokon vesz részt, illetve egyéb „fund-raising” tevékenységet végez.
10
Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérıl, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.
22. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 23. Az Egyesület mőködésérıl a külön jogszabályok elıírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselı az egyesület gazdálkodásáról a közgyőlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményérıl vagyonkimutatást készít. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységébıl, illetve vállalkozási tevékenységébıl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy a Kszt. 4. § (1) bek. c) pontja szerint „az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítı okiratban meghatározott tevékenységére fordítja”. 25. Az évente kötelezı közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenırzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetıségét (betekintését és saját költségére másolat készítését). A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: l)
a számviteli beszámolót;
m)
a költségvetési támogatás felhasználását;
n)
a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
o)
a cél szerinti juttatások kimutatását;
p)
a központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét,
q) illetve összegét; r)
a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. 26. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet mőködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésrıl, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. 11
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérıvel történt megállapodás szerinti határidıben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által elıírt határidıben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésrıl külön nyilvántartást vezetni, melybıl megállapítható a kérelmezı neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
Az Egyesület képviselete 42. Az egyesületet az elnök önállóan képviseli. Távollétében, vagy akadályoztatása esetén helyette az alelnökök jogosultak eljárni. Az elnök megbízatása legfeljebb 5 évre szól. 43. Az egyesület bankszámlája felett rendelkezhet: - az elnök önállóan - a két alelnök együttesen 44. Az egyesület nevében önálló aláírásra az elnökön kívül azok jogosultak, akikre ezen jogot eseti meghatalmazással átruházza. 45. Az egyesület jogi személy, melynek elsı megválasztott elnöke: Az Egyesület gazdálkodása 46. Az Egyesület fenntartási költségeit a tagdíjakból, a szolgáltatásokból befolyó térítésekbıl, bemutatókból és oktatásokból származó bevételekbıl, hozzájárulásokból, pályázati forrásokból, magánszemélyek által felajánlott személyi jövedelemadó 1%-ból és egyéb forrásokból fedezi. Az alapító tagok évi 2.000.- Ft tagdíjat fizetnek. 47.A közgyőlés évenként állapítja meg a fizetendı tagdíj mértékét. A tag a belépési nyilatkozat elfogadásáról szóló határozat kézhezvételétıl számított 30 napon belül az éves tagdíjat befizeti az egyesület pénztárába vagy választása szerint átutalja az egyesület bankszámlájára. A következı évtıl kezdıdıen a tag az éves tagdíjat március 1. napjáig fizeti meg. A tagdíjfizetés elmulasztása miatt a felszólítást az elnökség adja ki, azt követı 30 napon belül, hogy az alapszabályban meghatározott fizetési határidıt a rendes tag elmulasztotta. Amennyiben az elsı felszólítást követı 15 napon belül nem történik meg az elmulasztott tagdíj befizetésének pótlása, az elnökség újabb felszólítást küld ki most már 8 napos fizetési határidı kitőzésével. Amennyiben a tag kétszeri írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg a tagdíjat, tagsága a második felszólítást követı harmadik hónap végén az elnökség határozatával megszőnik, amely tagsági viszony megszőnésérıl az elnökség a tagot kiértesíti, a tag az értesítés kézhezvételétıl számított 30 napon belül keresettel fordulhat az illetékes bírósághoz. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
12
A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejőleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfıbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: - a számviteli beszámolót, - a költségvetési támogatás felhasználását, - a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, - a cél szerinti juttatások kimutatását, - a központi költségvetési szervtıl az elkülönített állami pénzalaptól a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok tárulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét, - a közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, - a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetıleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznú szervezet köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követı évben, legkésıbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhetı módon közzétenni. Az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. 48. Az egyesület megszőnése esetére – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelıen kell a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szabályait alkalmazni. Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekő sportcélra kell fordítani. Amennyiben az egyesület nem az elızıekben meghatározott módon szőnik meg, vagyonának felhasználásáról a közgyőlés rendelkezik. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszőnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetıleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerzıdésébıl eredı kötelezettségeit idıarányosan teljesíteni. Nyilvánosság biztosítása
49. Az egyesület mőködésérıl, szolgáltatásai igénybevételének módjáról az érintettek egyesület internetes honlapján és a székhelyén kifüggesztett hirdetıtáblán történı közzététellel szerezhetnek tudomást. Ugyanezen honlapon, ill. hirdetıtáblán kerülnek nyilvánosan közzétételre az egyesület elnökségének és közgyőlésének határozatai is. Záró rendelkezések 50. Jelen Alapszabályt az egyesület közgyőlése fogadta el 2011. december 07. napján. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
13
Az Egyesületet megalakulását követıen a Megyei Bíróság veszi a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. Az Egyesület a nyilvántartásba vételtıl kezdıdıen önálló jogi személy. Veresegyház, 2011. december 07.
……………………………………
Elnök
A 2011.december 07.-én jelen alapszabályt elfogadó alakuló közgyőlés jegyzıkönyvének hitelesítıi.
……………………………
……………………………
14
