VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1.

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1.

Tartalom 1. Általános rendelkezések ...................................................................................................6 1.1. Bevezető ......................................................................................................................................... 6 1.2. Az SZMSZ célja, tartalma............................................................................................................. 6 1.3. Az SZMSZ feladata ....................................................................................................................... 7 1.4. Az SZMSZ hatálya ........................................................................................................................ 7 2. Az SZMSZ szabályainak alapjai .......................................................................................8 2.1. Az SZMSZ-t meghatározó jogszabályok, dokumentumok ......................................................... 8 2.2. Az SZMSZ elfogadásának szabályai ............................................................................................ 8 2.3. Az SZMSZ felülvizsgálata, módosítása ....................................................................................... 9 2.4. Az SZMSZ nyilvánosságra hozatala ............................................................................................ 9 3. Az iskola szervezeti felépítése .......................................................................................10 3.1. Az iskola szervezeti szintjei ........................................................................................................ 10 3.1.1. A felsővezetői szint .............................................................................................................. 10 3.1.2. A középvezetői szint ............................................................................................................ 12 3.1.3. A pedagógiai szint ................................................................................................................ 13 3.1.4. A pedagógiai munkát segítő szint ....................................................................................... 14 3.1.5. Gazdasági, ügyviteli, technikai dolgozók szintje ............................................................... 14 3.2. Az iskola szervezeti egységei ..................................................................................................... 15 3.3. Szakmai testületek ....................................................................................................................... 16 3.3.1. Iskolavezetőség..................................................................................................................... 16 3.3.2. Kibővített iskolavezetés ....................................................................................................... 16 4. Az iskola közösségei .......................................................................................................17 4.1. Az alkalmazottak közössége ....................................................................................................... 17 4.1.1. Közalkalmazotti Tanács ....................................................................................................... 17 4.1.2. Szakszervezet........................................................................................................................ 17 4.2. A pedagógusok közösségei ......................................................................................................... 18 4.2.1. Nevelőtestület ....................................................................................................................... 18 4.2.2. Munkaközösségek ................................................................................................................ 21 4.2.3. Célfeladatokra/alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok ............................................ 22 4.2.4. Fegyelmi bizottság ............................................................................................................... 22 4.3. A tanulók közösségei ................................................................................................................... 22 4.4. A szülők közössége ..................................................................................................................... 23 5. Az iskolavezetés és a közösségek közötti kapcsolattartás .......................................24 5.1. Iskolavezetés és a nevelőtestület közötti kapcsolat ................................................................... 24 5.2. Iskolavezetés és a diákönkormányzat közötti kapcsolat ........................................................... 24 5.3. Iskolavezetés és a szülői szervezet közötti kapcsolat ................................................................ 25 5.4. Iskolavezetés és az iskolai sportkör közötti kapcsolat .............................................................. 25 5.5. Iskolavezetés és a diáksport-egyesület közötti kapcsolat .......................................................... 25 5.6. Iskolavezetés és a Talentum alapítvány közötti kapcsolat ........................................................ 26 5.7. Iskolavezetés és a közalkalmazotti tanács közötti kapcsolat .................................................... 26 6. Közösségek közötti kapcsolattartás .............................................................................27 6.1. Pedagógusok és a tanulók közösségeinek kapcsolata ............................................................... 27 6.2. Pedagógusok és a szülő szervezet kapcsolata ............................................................................ 27

2. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. 7. A külső kapcsolatok formája és rendje ........................................................................29 7.1. A fenntartó Tankerülettel való kapcsolat ................................................................................... 29 7.2. Az általános iskolákkal való kapcsolat ....................................................................................... 29 7.3 Balmazújváros kulturális, művelődési intézményeivel való kapcsolat .................................... 29 7.4 Balmazújváros szakszolgáltató intézményeivel való kapcsolat................................................ 29 7.5 Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolat .................................................................. 30 7.6 Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolat .......... 30 7.7 Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.-vel való kapcsolat ........................................................................... 30 7.8 A környező települések középiskoláival való kapcsolat ........................................................... 30 7.9 A gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolat .............................................................................. 30 8. Az iskola működési rendje ............................................................................................. 32 8.1. Az iskola nyitvatartási rendje...................................................................................................... 32 8.2. Az iskolában tartózkodás rendje ................................................................................................. 32 8.3. A vezetők benntartózkodásának rendje ...................................................................................... 32 8.4. A vezetők helyettesítésének rendje............................................................................................. 33 8.5. A tanórák rendje........................................................................................................................... 33 8.6. Az óraközi szünetek rendje ......................................................................................................... 34 8.7. Az iskolai felügyelet rendje ........................................................................................................ 34 8.8. Az iskola helységeinek használata ............................................................................................. 34 8.9. Az iskola helységeinek karbantartása ......................................................................................... 35 8.10. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje ....................................................................... 35 8.11. Az iskolai védő, óvó előírások .................................................................................................. 35 8.12. Kártérítési felelősség ................................................................................................................. 36 8.13. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................................. 36 8.14. A nemdohányzók védelme ........................................................................................................ 37 8.15. Reklámtevékenység az iskola helyiségeiben ........................................................................... 37 8.16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ....................................................................... 37 8.17. Feladatok a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén ............................. 38 8.18. A tanuló díjazása a tanuló által előállított termékből származó iskolai bevétel esetén......... 39 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ........................................................45 10. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések formája és rendje ...................................47 11. A dolgozók jutalmazásának, díjazásának elvei, formái ............................................49 11.1. A dolgozók jutalmazásával kapcsolatos eljárási rend ............................................................. 49 11.2. A kiemelt munkavégzéséért járó kereset-kiegészítésének elosztási elve ............................... 49 11.3. A „Veres Péter Díjas Pedagógus” kitüntető cím ..................................................................... 49 12. A fegyelmi eljárás lefolytatásának formája és rendje ...............................................50 12.1. A fegyelmi eljárás megindítása ................................................................................................ 50 12.2. Értesítés a fegyelmi tárgyalásról ............................................................................................... 51 12.3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás ...................................................................... 51 12.4. A fegyelmi tárgyalás.................................................................................................................. 52 12.5. A fegyelmi büntetés ................................................................................................................... 54 12.6. A fegyelmi határozat ................................................................................................................. 55 12.7. Jogorvoslati lehetőségek ........................................................................................................... 55 13. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formája és rendje ................................ 56 14. Elektronikus úton előállított papíralapú iskolai nyomtatványok ............................. 58

3. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. 14. 1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .......... 58 15. Az iskola működési folyamatai ....................................................................................58 15.1. Jogszerű működés biztosítása folyamat ................................................................................... 59 15.2. Stratégiai tervezés ...................................................................................................................... 60 15.3. Éves munka tervezése ............................................................................................................... 60 15.4. Humánerőforrás biztosítása....................................................................................................... 61 15.5. A vezetői ellenőrzés .................................................................................................................. 62 15.6. Reklamáció és panaszkezelés ................................................................................................... 63 15.7. Intézményi önértékelés .............................................................................................................. 63 15.8. Nevelés-oktatás-képzés szervezése .......................................................................................... 64 15.9. Szakmai gyakorlat szervezése .................................................................................................. 67 15.10. Vizsgák szervezése, lebonyolítása.......................................................................................... 68 15.11. Beiskolázás .............................................................................................................................. 68 15.12. Tanulók mérése, értékelése ..................................................................................................... 69 15.13. Partneri igények és elégedettségek ......................................................................................... 70 15.14. Partnerek azonosítása, kommunikáció ................................................................................... 71 15.15. Megfelelő munkakörnyezet biztosítása .................................................................................. 71 15.16. Dokumentumok és feljegyzések kezelése .............................................................................. 73 16. Legitimációs záradék ....................................................................................................74 17. Mellékletek ......................................................................................................................75

4. OLDAL


Módosítások

Sorszám

Dátum

Hivatkozott jogszabály

Módosított paragrafus

5. OLDAL

Elrendelő aláírása

Jóváhagyó aláírása


1. Általános rendelkezések 1.1. Bevezető A balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző (továbbiakban iskola) Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban SZMSZ) meghatározza és szabályozza a) az iskola tevékenységét, b) irányításának rendjét, c) működésének folyamatait, összefüggéseit, d) szervezeti felépítését, e) a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, f) a felelősséget a nevelés és a gazdálkodás területén, g) az ellenőrzés rendjét, h) a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Iskolánk SZMSZ-ét az alábbi alapelvekre építettük, összhangban a Házirenddel és a Pedagógiai Programmal: a) a köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítjuk részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, b) a köznevelési törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megadunk képességei, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbben választva döntünk, d) iskolánk működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét megtartjuk, e) az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban, f) az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.

1.2. Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az iskolában. Jogszabályban megállapított keretek között meghatározza az iskolaszervezeti felépítését, működésének szabályait, valamint mindazon rendelkezéseket, Az SZMSZ tartalma összhangban van a vonatkozó jogszabályokkal, az iskolai alapdokumentumokkal (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Házirend), nem von el törvény, rendelet által biztosított jogot, nem is szűkíti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

6. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. Az SZMSZ tartalmának megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják létesítményeit, helyiségeit.

1.3. Az SZMSZ feladata

Az SZMSZ legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az iskola: a) törvényes működését a Házirenddel összhangban, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok, b) a Pedagógiai Programban, megfogalmazott célok megvalósítását, c) az iskola oktató-nevelő munkájának maradéktalan és zavartalan ellátását.

1.4. Az SZMSZ hatálya

A SZMSZ hatálya kiterjed az iskolával jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az iskola területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az iskola területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az iskola által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ állapítja meg az iskola működési és munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket az alábbi helyeken: a) székhelyén: 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 1-7. (továbbiakban szakiskola épület), b) telephelyén: 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 15. (továbbiakban gimnázium épület), c) tanműhelyeiben ca) tankonyha: 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 12, cb) tanműhelykomplexum: 4060 Balmazújváros, Böszörményi u. 98, cc) szerkezetlakatos, hegesztő tanműhely: 4060 Balmazújváros, Bólyai u. 2. Az SZMSZ előírásainak, rendelkezéseinek megszegése esetén: a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató intézkedik munkáltatói jogkörében eljárva, b) a tanulókkal szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség a fegyelmi bizottság jogköre által, c) a szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót, vagy az ügyeletes vezetőt kell értesítenie, aki felszólítja a rendelkezések megszegőjét az iskola elhagyására.

7. OLDAL


2. Az SZMSZ szabályainak alapjai 2.1. Az SZMSZ-t meghatározó jogszabályok, dokumentumok

Az iskola SZMSZ-e az alábbi jogszabályokra épül a) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, b) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, c) 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, d) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, e) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, f) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, g) 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, h) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, i) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, j) 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről, k) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, l) 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, m) 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, n) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, o) 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről, p) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról q) 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről r) 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról, s) 362/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról, t) 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól, u) 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól. Az iskola SZMSZ-e az alábbi intézményi dokumentumokra épül: a) az iskola korábbi SZMSZ-e, b) az iskola Pedagógiai Programja, c) az iskola Házirendje.

2.2. Az SZMSZ elfogadásának szabályai

Az iskola igazgatója elkészíti az SZMSZ tervezetét. Az iskola igazgatója átadja az SZMSZ tervezetét véleményezésre a diákönkormányzat, szülői szervezet, illetve javaslattételre a nevelőtestület részére. A diákönkormányzat és a szülői szervezet véleménye illetve a nevelőtestület javaslatai alapján az iskola igazgatója az iskolavezetés tagjaival együtt véglegesíti az SZMSZ-t. Az iskola igazgatója átadja az SZMSZ végleges tervezetét megvitatásra, elfogadásra a nevelőtestület részére. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el az iskola igazgatójának előterjesztése alapján.

8. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. Az SZMSZ-t az iskola igazgatója hagyja jóvá. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

2.3. Az SZMSZ felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő SZMSZ-t kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha a) jogszabályi változások következnek be, b) az igazgató, a nevelőtestület igényt tart erre. A nevelőtestület részéről kezdeményezett felülvizsgálat írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az iskola igazgatójának.

2.4. Az SZMSZ nyilvánosságra hozatala

Az SZMSZ-t a nevelőtestület jóváhagyását vagy a fenntartó egyetértő nyilatkozatát követő 7 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az iskola igazgatója köteles intézkedni. Az SZMSZ-t az alábbi helyekre kell elhelyezni: a) gimnázium, szakiskola titkársága, b) gimnázium, szakiskola tanári szoba, c) könyvtár, d) irattár, e) iskolai honlap. Az SZMSZ-ből egy-egy példányt kapnak: a) a fenntartó, b) az iskola vezetőségének tagjai, c) a diákönkormányzat vezetője, d) a diákönkormányzatot segítő pedagógusok, e) a fegyelmi bizottság elnöke. Az SZMSZ-ről minden érintett tájékoztatást kérhet a) az iskola igazgatójától egyeztetett időpontban vagy fogadóórákon, b) igazgatóhelyetteseitől egyeztetett időpontban vagy fogadóórákon, c) a gyakorlati oktatásvezetőtől egyeztetett időpontban vagy fogadóórákon, d) az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban vagy szülői értekezleten vagy fogadóórákon, illetve e) megtekinthető az iskola gimnáziumi, szakiskolai titkárságán munkaidőben vagy az iskola könyvtárában nyitvatartási időben.

9. OLDAL


3. Az iskola szervezeti felépítése A vezetői szintek és a szervezeti egységek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesíti az iskola, hogy a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés alapján, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével került kialakításra az iskola szervezeti felépítése. Jelen szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza az iskola szervezeti felépítésének sem atikus ábráját. Az iskola szervezeti felépítése az alábbi szintekre tagozódik: a) felsővezetői szint, b) középvezetői szint, c) pedagógiai szint, d) pedagógiai munkát segítő szint, e) gazdasági, ügyviteli, műszaki dolgozók szintje. Az iskola szervezeti felépítését az alábbi szervezeti egységek alkotják: a) középiskola, b) szakiskola, c) szakképző, d) könyvtár.

3.1. Az iskola szervezeti szintjei

3.1.1. A felsővezetői szint

3.1.1.1. Az igazgató Az iskola élén az igazgató áll, aki az iskola egyszemélyi felelős vezetője, akinek a) jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg, b) intézményvezetői feladatát, fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló EMMI rendelet határozza meg, c) joga a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátása. Az iskola igazgatójának speciális feladatai az iskola jellegéből adódóan: a) a beiskolázás szervezése a kilencedik évfolyamra, b) a közoktatási információs rendszerrel (továbbiakban KIR) kapcsolatos tájékoztatás, c) az iskola honlapja tartalomszolgáltatásának, a Webmester munkájának felügyelete, d) a fejlesztő pedagógusok munkájának irányítása és felügyelete, e) az iskolai rendszergazda munkájának irányítása és felügyelete, f) a szakiskolai iskolatitkár munkájának irányítása és felügyelete, g) az iskolaorvos és a védőnők munkájának irányítása és felügyelete, h) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának irányítása és felügyelete, i) az iskola belső és külső kapcsolatrendszerének kialakítása és gondozása, j) a Veres Péter Napok szervezése, k) a pályázatok előkészítése és lebonyolítása. Az igazgató munkakörileírás-mintáját jelen szabályzat Munkakörileírás-minták gyűjteménye tartalmazza.

10. OLDAL

3.

számú

melléklete,

a


3.1.1.2. A vezető-helyettesek Az igazgató vezetői tevékenységét az alábbi vezető-helyettesek közreműködésével látja el: a) általános igazgatóhelyettes, b) szakképzési igazgatóhelyettes, c) gyakorlatioktatás-vezető. A vezető-helyettesek adott szervezeti egységben folyó szakmai munka felelős vezetői, munkájukat az igazgató közvetlen irányítása mellett, egymással együttműködve, mellérendeltségi viszonyban látják el, operatív intézkedéseikről kötelesek egymást kölcsönösen tájékoztatni. A vezető-helyettesek feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk foglal magába. Személyesen felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az általános igazgatóhelyettes, a szakképzési igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető megbízását – a tantestület véleményének kikérésével – az igazgató adja, aki csak az iskola határozatlan időre kinevezett pedagógusa lehet, megbízása határozott időre, legfeljebb 5 évre szól, mely visszavonásig érvényes. Az igazgató feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök az általános igazgatóhelyettes részére: a) hatásköre kiterjed aa) a középiskola és a könyvtár szervezeti egységre, ab) a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzésben a közismereti képzésre, ac) az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységére, ad) a tehetséggondozásra, a felsőfokú továbbtanulásra való előkészítésre. ae) az adott szervezeti egységben belül a szakmai ellenőrzésre, b) feladatköre kiterjed ba) a gimnáziumi és a szakközépiskolai évfolyamokon folyó oktató-nevelő munkára, bb) a közvetlen irányítása alá tartozó területen: - az érettségi vizsgák teljes körű megszervezéséért és lebonyolításáért, - az adott szervezeti egységben belül a szakmai ellenőrzésre, - a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséért, - a pedagógusok helyettesítésének megszervezéséért, túlmunkájának elszámolásáért, - a közismereti tanulmányi versenyek szervezéséért és lebonyolításáért, bc) a gimnáziumi iskolatitkár munkájának irányítására és felügyeletére, bd) az iskolai tankönyvellátásra. Az igazgató feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök az általános igazgatóhelyettes részére: a) hatásköre kiterjed aa) a szakiskola szervezeti egységre, ab) a szakközépiskolai szakmai alapozó és a szakiskolai képzésben a szakmai elméleti képzésre, ac) az iskolarendszeren kívüli szakképzésre, ad) az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységre, ae) az adott szervezeti egységben belül a szakmai ellenőrzésre, b) feladatköre kiterjed ba) a szakközépiskolai és szakiskolai évfolyamokon folyó oktató-nevelő munkáért, bb) a közvetlen irányítása alá tartozó területen:

11. OLDAL


bc) bd)

- a szakmai vizsgák teljes körű megszervezéséért és lebonyolításáért a gyakorlatioktatás-vezetővel egyeztetve, - az adott szervezeti egységben belül a szakmai ellenőrzésre, - a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséért, - a pedagógusok helyettesítésének megszervezéséért, túlmunkájának elszámolásáért, - tanfolyami képzések szervezéséért és koordinálásáért, - a pedagógus át- és továbbképzések szervezéséért és ellenőrzéséért, - a szakmai tanulmányi versenyek szervezéséért és lebonyolításáért, - az iskola helységeinek, eszközeinek bérbeadásáért, azok ellenőrzésért és koordinálásáért, hivatalsegédek munkájának irányítására és felügyeletére a diákönkormányzatot segítő pedagógus munkájának irányítására és felügyeletére.

Az igazgató feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök az általános igazgatóhelyettes részére: a) hatásköre kiterjed aa) a szakképző szervezeti egységre, ab) a szakközépiskolai és a szakiskolai képzésben a szakmai gyakorlati képzésre, ac) az adott szervezeti egységben belül a szakmai ellenőrzésre, b) feladatköre kiterjed ba) a szakközépiskolai és szakiskolai évfolyamokon folyó oktató-nevelő munkáért, bb) a közvetlen irányítása alá tartozó területen: - a szakmai vizsgák teljes körű megszervezéséért és lebonyolításáért a szakképzési igazgatóhelyettessel egyeztetve, - az adott szervezeti egységben belül a szakmai ellenőrzésre, - a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséért, - a szakoktatók helyettesítésének megszervezéséért, túlmunkájának elszámolásáért, - a külső munkahelyeken foglalkoztatott tanulók ellenőrzéséért, értékelési és mulasztási adatának osztályfőnökökkel történő egyeztetéséért, - a szintvizsgák szervezéséért és lebonyolításáért, - az iskola tanműhelyeinek, tankonyhájának bérbeadásáért, azok ellenőrzésért és koordinálásáért, - az iskola gépjármű-parkjának üzemeltetéséért, - a szünidei – partnerkapcsolatból eredő – nyaraltatásért, bc) az iskola felújítási és karbantartási feladatok megszervezésére, bd) az iskolai munka- és tűzvédelmi előírások megtartására. A vezető-helyettesek munkakörileírás-mintáját jelen szabályzat 3. számú melléklete, a Munkakörileírás-minták gyűjteménye tartalmazza.

3.1.2. A középvezetői szint Az iskola a hatályos jogszabályok alapján szakmai munkaközösségeket szervez. A munkaközösség-vezető felelős a szakmai munkaközösségben folyó szakmai, pedagógiai munka irányításáért. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjainak titkos vagy nyílt szavazásán alapuló javaslata alapján az igazgató bízza meg 2 évre, mely visszavonásig érvényes.

12. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. A munkaközösség-vezető munkakörileírás-mintáját jelen szabályzat 3. számú melléklete, a Munkakörileírás-minták gyűjteménye tartalmazza.

3.1.3. A pedagógiai szint A pedagógiai szintet a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző nevelőtestületének tagjai alkotják, akik pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. A nevelőtestület tagja a határozott vagy határozatlan időre kinevezett pedagógus illetve az óraadó tanár. A pedagógus kötelességeit és jogait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza. Pedagógus munkakörben foglalkoztatott köre a végzettség és szakképzettség alapján: a) középiskolai tanár aa) egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár, ab) 9-13. évfolyam középiskolában (gimnáziumi, szakközépiskolai képzés) illetve szakiskola 9-11. évfolyamán foglalkoztatás, b) tanár ba) a tantárgynak megfelelő szakos tanár, bb) szakiskola 9-11. évfolyamán foglalkoztatás, továbbá az ének-zene és a testnevelés szakos tanár végzettséggel 9-13. évfolyam középiskolában, c) szakmai tanár ca) a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár, cb) 9-13. évfolyam szakközépiskolai képzésben illetve szakiskola 9-12. évfolyamon foglalkoztatás, szakmai elmélet illetve szakmai gyakorlat tantárgyak oktatása, d) szakoktató, da) szakképzés szakirányának megfelelő műszaki szakoktató, db) szakiskola 9-12. évfolyamon foglalkoztatás, szakmai gyakorlat tantárgyak oktatása, e) gyakorlati oktató ea) középiskolai végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat, eb) szakiskola 9-12. évfolyamon foglalkoztatás, szakmai gyakorlat tantárgyak oktatása. f) fejlesztő pedagógus fa) gyógypedagógus pszichopedagógiai szakiránnyal vagy fejlesztőpedagógus felsőfokú végzettség, fb) sajátos nevelési igényű tanulókkal való egyéni foglalkozás vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrése, csoportos és egyéni foglalkoztatása, g) könyvtárostanár ga) egyetemi szintű könyvtárostanár végzettség, gb) 9-12. évfolyam középiskolában (gimnáziumi, szakközépiskolai képzés) illetve szakiskola 9-11. évfolyamán foglalkoztatás. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkakörileírás-mintáját jelen szabályzat 3. számú melléklete, a Munkakörileírás-minták gyűjteménye tartalmazza. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a vezető-helyettesek javaslata alapján az igazgató bízza meg.

13. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. Az osztályfőnök munkakörileírás-mintáját jelen szabályzat 3. számú melléklete, a Munkakörileírás-minták gyűjteménye tartalmazza.

3.1.4. A pedagógiai munkát segítő szint A pedagógiai munkát segítő szint tagjai: a) diákönkormányzatot segítő pedagógus, b) ifjúságvédelmi felelős. Diákönkormányzatot segítő pedagógus a) pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógus, b) a vezető-helyettesek és a diákönkormányzat javaslata alapján az igazgató bízza meg 1 évre, mely visszavonásig érvényes, c) közvetlen felettese középiskola szervezeti egységen belül az általános igazgatóhelyettes, szakiskola szervezeti egységen belül a szakképzési igazgatóhelyettes. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a) pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógus, b) a vezető-helyettesek javaslata alapján az igazgató bízza meg 1 évre, mely visszavonásig érvényes, c) közvetlen felettese az igazgató. A diákönkormányzatot segítő pedagógus és az ifjúságvédelmi felelős munkakörileírásmintáját jelen szabályzat 3. számú melléklete, a Munkakörileírás-minták gyűjteménye tartalmazza.

3.1.5. Gazdasági, ügyviteli, technikai dolgozók szintje Az iskola gazdasági, ügyviteli és technikai dolgozói: a) gazdasági területen: aa) gazdasági ügyintéző, b) ügyviteli területen ba) középiskolai és szakiskolai iskolatitkár, bb) gondnok, c) technikai területen: ca) rendszergazda, cb) karbantartók, cc) hivatalsegédek, cd) portások. A gazdasági ügyintéző, a középiskolai és szakiskolai iskolatitkárok, a rendszergazda, a karbantartók és a hivatalsegédek közalkalmazotti jogviszonyban lévő munkavállalók. A gondnok és a portások munkakörben foglalkoztatottak nem közalkalmazotti jogviszonyban lévő munkavállalók, foglalkoztatásuk a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény által meghatározott rehabilitációs hozzájárulás alapján történik. A gazdasági, ügyviteli és technikai dolgozók közvetlen irányításáért az iskolavezetés tagjai a felelősek az alábbiak szerint: a) igazgató irányítása alapján tevékenykedik aa) szakiskolai iskolatitkár, ab) gazdasági ügyintéző, ac) gondnok, ad) rendszergazda,

14. OLDAL


b) c)

általános igazgatóhelyettes irányítása alapján tevékenykedik ba) középiskolai iskolatitkár, bb) középiskolai szervezeti egységhez tartozó hivatalsegédek, szakképzési igazgatóhelyettes irányítása alapján tevékenykedik ca) karbantartók, cb) szakiskolai szervezeti egységhez tartozó hivatalsegédek, cc) portások.

A gazdasági, ügyviteli, technikai dolgozók munkakörileírás-mintáját jelen szabályzat 3. számú melléklete, a Munkakörileírás-minták gyűjteménye tartalmazza.

3.2. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti felépítése négy szervezeti egységre tagolódik, de felépítésük és vezetésük egységes. Ily módon a különböző szervezeti egységek tevékenysége és irányítása azonos elvek szerint és egy-egy felelős vezető által koordinálva történik. Az iskola 1. számú szervezeti egysége a középiskola: a) a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai képzésben a közismereti oktatással összefüggő tevékenységeket tartalmazza, b) felelős vezetője az általános igazgatóhelyettes. Az iskola 2. számú szervezeti egysége a szakiskola: a) szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyamán a szakmai alapozó (elmélet és gyakorlat) oktatással összefüggő tevékenységeket tartalmazza, b) szakközépiskolai képzés szakképző évfolyamán a szakmai elméleti oktatással összefüggő tevékenységeket tartalmazza, c) szakiskolai képzésben a szakmai elméleti oktatással összefüggő tevékenységeket tartalmazza, d) felelős vezetője a szakképzési igazgatóhelyettes. Az iskola 3. számú szervezeti egysége a szakképző (tanműhely, tankonyha, tanétterem): a) szakközépiskolai képzés szakképző évfolyamán a szakmai gyakorlati oktatással öszszefüggő tevékenységeket tartalmazza, b) szakiskolai képzésben a szakmai gyakorlati oktatással összefüggő tevékenységeket tartalmazza, c) felelős vezetője a gyakorlatioktatás-vezető.

15. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. Az iskola 4. számú szervezeti egysége a könyvtár: a) működési rendjét a hatályos jogszabályok alapján jelen szabályzat 6. számú melléklete, az Iskolai Könyvtár szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, b) a könyvtár tanulókra vonatkozó használati rendjét a Házirend tartalmazza, c) az iskolai könyvtár célja, hogy elősegítse a nevelők szakmai, pedagógiai továbbképzését és lehetőséget teremtsen a tanulók számára – tanáraik irányításával – az önképzési és önművelődési készség megszerzéséhez, d) a szakmai munkáért az iskola könyvtárosa a felelős, e) felelős vezetője az általános igazgatóhelyettes.

3.3. Szakmai testületek

Az iskola szakmai testületei az alábbiak: a) iskolavezetőség, b) kibővített iskolavezetés.

3.3.1. Iskolavezetőség Az iskola igazgatója vezetői tevékenységét a döntéselőkészítő, szakmai tanácsadó testülete, az iskolavezetőség közreműködésével látja el. Az iskolavezetőség tagjai vezető beosztású közalkalmazottak: a) az igazgató, b) az általános igazgatóhelyettes, c) a szakképzési igazgatóhelyettes d) a gyakorlatioktatás-vezető. Az iskolavezetőség minden tanítási hét első munkanapján tartja megbeszélését, melyről feljegyzés készül.

3.3.2. Kibővített iskolavezetés A kibővített iskolavezetés iskolai élet egészére kiterjedő döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező, pedagógiai, szakmai testület. A kibővített iskolavezetés tagjai: a) az igazgató, b) az általános igazgatóhelyettes, c) a szakképzési igazgatóhelyettes d) a gyakorlati oktatásvezető, e) munkaközösség-vezetők. A kibővített iskolavezetés adott aktuális feladat, probléma megoldása végett tartja megbeszéléseit, melyről feljegyzés készül. A kibővített iskolavezetés értekezletének témája és az igazgató meghívása alapján az ért ekezleten jelen lehet: a) a Közalkalmazotti Tanács elnöke és tagjai, b) az érdekképviselet vezetője, c) az ifjúságvédelmi felelős, d) diákönkormányzatot segítő pedagógusok. A kibővített iskolavezetés bármely tagjának kezdeményezésére összehívható a kibővített iskolavezetőség. A tagok értesítése az igazgató feladata.

16. OLDAL


4. Az iskola közösségei Az iskola közösségeit az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják.

4.1. Az alkalmazottak közössége

Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskola alkalmazottainak közösségei: a) Közalkalmazotti Tanács, b) Szakszervezet.

4.1.1. Közalkalmazotti Tanács A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján az iskolában Közalkalmazotti Tanácsot kell választani. A Közalkalmazotti Tanács elnökének és tagjainak választására vonatkozó előírásokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény tartalmazza. A Közalkalmazotti Tanács a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény meghatározott jogai körében a munkáltatói jog gyakorlójával együttesen megalkotja a Közalkalmazotti Szabályzatot. Ezen szabályzatban a két fél kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések állapíthatók meg. A Közalkalmazotti Szabályzat Kollektív Szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat. A Közalkalmazotti Tanácsot együttdöntési jog illeti meg a Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. A Közalkalmazotti Tanáccsal véleményezteti szükséges: a) az iskola gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét, b) az SZMZSZ tervezetét, c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét, d) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, azaz a Továbbképzési Programot és a Beiskolázási tervet, e) az éves szabadságolási tervet. Az együttdöntési jog illetve a véleményezési jog gyakorlásának előkészítéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola biztosítja a Közalkalmazotti Tanács elnökének és két tagjának a feladataik ellátásához szükséges, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény által tartalmazott munkaidő kedvezményt.

4.1.2. Szakszervezet Az iskolában működő szakszervezet létrehozását és működését a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza. A szakszervezet és a munkáltató jogok gyakorlásával rendelkező igazgató kapcsolattartásának formáit, a szociális, gazdasági és társadalmi érdekekre vonatkozó közös, iskolai szabályozórendszert a Kollektív Szerződés tartalmazza. A Kollektív Szerződést a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a szakszervezet titkára az iskola igazgatójával egyetértésben készíti el.

17. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. A Szakszervezet érdekegyezetést kezdeményezhet az iskola vezetőségével. Jogszabályokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes körű érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítva, érdekegyeztető fórumot működtet bármely fél kezdeményezésére. Az iskola biztosítja a Szakszervezet tisztségviselőinek, titkárának, titkárhelyettesének és gazdasági ügyintézőjének feladataik ellátásához szükséges munkaidő kedvezményt. A kedvezmény felhasználásának módját a szerződő felek írásos külön megállapodásban rögzítik.

4.2. A pedagógusok közösségei

A pedagógusok közösségei: a) nevelőtestület, b) munkaközösség, c) fegyelmi bizottság, d) célfeladatokra/alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok.

4.2.1. Nevelőtestület A nevelőtestület – az iskola pedagógusainak közössége – nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestületnek tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – közösségeket, csoportokat hozhat létre, előzőleg egyeztetve az adott szervezeti egység irányításáért felelős vezető-helyettessel. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a) a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása, b) a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása, c) a Házirend és módosításának elfogadása, d) az iskola Éves munkatervének elfogadása, e) a Továbbképzési program elfogadása, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, h) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, i) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma, j) jogszabályban meghatározott más ügyek. Az óraadó tanár szavazati joggal csak az alábbi esetekben rendelkezik: a) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, b) osztályozóvizsgára bocsátás.

18. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. A nevelőtestület véleményezési jogkörébe tartozik: a) az iskola költségvetésében a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezése, b) az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapítása, c) hazai és nemzetközi pályázatokon, projekteken való részvétel, d) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása, e) az vezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása, f) az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztása, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben írásban az iskola igazgatójának címezve vagy a nevelőtestület különböző értekezletein. A nevelőtestület átruházza a) a szakmai munkaközösségekre aa) a tantárgyfelosztására vonatkozó javaslattétel jogát, ab) a tanmenet tanévenkénti kiegészítését, módosítását, és jóváhagyását, ac) a továbbképzéshez, átképzéshez való javaslattétel jogát, ad) a helyi szakmai-módszertani programok összeállítását, ae) a munkaközösség tagjainak jutalmazására, soron kívüli béremelésére, kitüntetésére való javaslattételi jogát, b) a fegyelmi bizottságra a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles a nevelőtestületet tájékoztatni az elvégzett munkáról a tanév végi nevelési értekezleten szóban vagy írásban. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időpontban az iskola igazgatója hívja össze. A tanév során a nevelőtestület a) állandó, b) rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület állandó és rendkívüli értekezletén a részvétel kötelező jellegű. Távolmaradás csak előre bejelentett módon és igazgatói engedély birtokában lehetséges. A nevelőtestület állandó értekezletei: a) tájékoztató értekezletek, b) alakuló értekezlet, c) tanévnyitó értekezlet, d) félévi és tanév végi osztályozó értekezletek, e) tanévzáró értekezlet. A nevelőtestület tájékoztató értekezletei: a) az iskolai munkatervben rögzítve, minden hét adott napjának adott szünetében, külön szervezeti egységenként, kivéve a könyvtár szervezeti egység, b) szervezéséért, levezetéséért az igazgató a felelős, c) feljegyzés készül az elhangzott információkról. A nevelőtestület alakuló értekezlete: a) az iskolai munkatervben rögzítve dátuma és időpontja: a nyári szünetet követő első munkanap, b) szervezéséért, levezetéséért az igazgató a felelős, c) témája: a tanév kezdésével kapcsolatok feladatok ismertetése, d) jegyzőkönyv készül az értekezlet tartalmáról.

19. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. A nevelőtestület tanévnyitó értekezlete: a) az iskolai munkatervben rögzítve dátuma és időpontja, b) szervezéséért, levezetéséért az igazgató a felelős, c) témája: intézményi célok meghatározása, a tanév feladatainak meghatározása, az iskolai munkaterv elfogadása, d) jegyzőkönyv készül az értekezlet tartalmáról. A nevelőtestület félévi és tanévi osztályozó értekezletei: a) egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzése, értékelése, az osztályközösségek problémáinak megoldása céljából kerül megszervezésre, b) tanév végén a végzős (érettségiző és szakmai vizsgázó) osztályok esetében iskolai szinten, félévkor minden osztály esetében illetve tanév végén a végzős osztályok kivételével az alacsonyabb évfolyamú osztályok esetében szervezeti egységenként (középiskola és szakiskola) kerül megszervezésre, c) az adott osztályban tanító, az adott szervezeti egységhez tartozó tanárok részvétele kötelező, d) szervezésért, levezetésért az adott szervezeti egység irányításáért felelős vezetőhelyettes a felelős, e) jegyzőkönyv készül az értekezlet tartalmáról. A nevelőtestület tanévzáró értekezlete: a) az iskolai munkatervben rögzítve dátuma és időpontja, b) szervezéséért, levezetéséért az igazgató a felelős, c) témája: az iskolai munkatervben rögzített feladatok értékelése, az értékelés alapján a fejlesztendő, módosítandó területek meghatározása a következő tanévre vonatkozóan. d) jegyzőkönyv készül az értekezlet tartalmáról. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az iskola lényeges, az iskolai életet alakító problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megtárgyalására az alábbiak szerint: a) szükség szerinti összehívásáról az igazgató intézkedik, b) összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével, c) ha az iskolai szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület öszszehívását, d) az értekezletet – tanítási időn kívül – a kezdeményezéstől számított 10 munkanapon belül össze kell hívni, e) jegyzőkönyv készül az értekezlet tartalmáról. Jegyzőkönyvet kell készíteni a nevelőtestületi értekezleteken. A jegyzőkönyvet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint kettő, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) írja alá. Nevelőtestületi határozatot csak nevelőtestületi értekezleten lehet meghozni. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezleteken hozott döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek.

20. OLDAL


4.2.2. Munkaközösségek Az iskolában az alábbi 5 munkaközösség működik (tantárgyakkal megnevezve): a) nyelvi aa) angol nyelv, ab) német nyelv, ac) angol nyelv SÁV, b) humán ba) magyar nyelv és irodalom, bb) történelem, bc) történelem és társadalmi ismeretek, bd) magyar nyelv és irodalom SÁV, be) történelem SÁV, bf) emberismeret és etika, bg) társadalomismeret, bh) bevezetés a filozófiába, bi) ének-zene, bj) rajz és vizuális kultúra, bk) művészetek, bl) mozgókép és médiaismeret, bm) történelem és társadalmi ismeretek, bn) társadalomismeret és etika, c) reál ca) matematika, cb) matematika SÁV, cc) fizika, cd) informatika, ce) informatika sáv, cf) kémia, cg) biológia és egészségtan, ch) természetismeret és környezeti tanulmányok, ci) földünk és környezetünk, cj) testnevelés és sport, d) szakmai da) szakközépiskolai képzésben: 9-10. évfolyam szakmai orientáció, 11-12. évfolyam szakmacsoportos alapozó oktatás, db) szakiskolai képzésben: 9. évfolyamon pályaorientáció, gyakorlati oktatás, 10. évfolyamon szakmai alapozó elmélet és gyakorlat, dc) szakképző évfolyamon: szakmai elmélet és gyakorlat, e) osztályfőnöki ea) osztályfőnökök munkaközössége, eb) célja: az osztályfőnöki munka hatékonyabb segítése. A munkaközösségek feladatai: a) a tanév kezdetén elkészíti az éves munkatervét, mely az iskolai munkaterv mellékletét képezi, b) a tanév végén elkészíti az éves munkaterv értékelését, c) a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység, az iskolai nevelő és oktató munka színvonalának, minőségének javítása, korszerűsítése, d) a szaktárgyi oktatás tartalmának fejlesztése, a módszertani eljárások tökéletesítése,

21. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók tudásszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, f) helyi pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, g) helyi, területi, megyei és országos tanulmányi- és sportversenyek propagálása, h) a pedagógusok helyi továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, i) az érettségi-, szakmai-, javító-, különbözeti és osztályozó vizsgák tételsorainak összeállítása, fejlesztése, értékelése, j) a pályakezdő gyakornokok és az újonnan belépő pedagógusok munkájának segítése, támogatása; a munkatársi közösség fejlesztése, k) segítségnyújtás a munkaközösség vezetőjének az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, l) szakterületén véleményezi: ja) a Pedagógiai Programot, jb) az iskolai munkatervet, jc) az iskola éves szakmai ellenőrzési tervét, jd) az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. A munkaközösségek évente legalább két alkalommal, a tanévnyitó és a tanévzáró értekezleten előtt közös megbeszélést tartanak az egész intézményt érintő szakmai-pedagógiai kérdésekről, pedagógiai feladatokról, a közös pedagógiai célokról, megvalósítási módjairól, eszközeiről. e)

A munkaközösségi értekezletek szervezéséért, lebonyolításáért az adott munkaközösség vezetője a felelős. A tagok és az adott szervezeti egység vezető-helyettesének értesítése a munkaközösség-vezető feladata. A munkaközösségi értekezletről jegyzőkönyv vezetése szükséges.

4.2.3. Célfeladatokra/alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

4.2.4. Fegyelmi bizottság A nevelőtestület az igazgató javaslata alapján a tanévnyitó értekezleten megválasztja a Fegyelmi Bizottság tagjait, akik a nevelőtestület határozatlan időre kinevezett pedagógusai és megbízatásuk egy tanévre szól. A Fegyelmi Bizottság tagjai maguk közül választanak elnököt. A Fegyelmi Bizottság elnökének feladatait jelen szabályzat 1. számú melléklete a Fegyelmi eljárás szabályzata tartalmazza. A Fegyelmi bizottság működésének rendjét jelen szabályzat 1. számú melléklete, a Fegyelmi eljárás szabályzata tartalmazza.

4.3. A tanulók közösségei

Az iskolában a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt: a) osztályközösség, b) diákkör, c) diákönkormányzat,

22. OLDAL


d) e)

diáksportkör, diáksport egyesület.

A tanulók közösségeinek meghatározását, a tanulóközösségek szervezeti formáját, működésének rendjét a Házirend tartalmazza. A diákönkormányzat szervezeti felépítését, működési formáját a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Diáksport Egyesülete (továbbiakban VPGSZSZ DSE) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult. A VPGSZSZ DSE mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. A kötelező testnevelésóra mellett a szabadon választható délutáni sportfoglalkozások a mindennapi testedzést biztosítják a tanulóknak, az iskolával kötött tanévenkénti megállapodás alapján.

4.4. A szülők közössége

A szülői szervezet szervezeti felépítését és működési formáját, a Szülői Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

23. OLDAL


5. Az iskolavezetés és a közösségek közötti kapcsolattartás 5.1. Iskolavezetés és a nevelőtestület közötti kapcsolat

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató által megbízott vezető beosztású vezető-helyettesek és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a) az iskolavezetőség ülései, b) a kibővített iskolavezetőség ülései, c) nevelőtestületi értekezletek, d) nevelőtestületi tájékoztatók, e) munkaközösségi értekezletek, f) rendkívüli megbeszélések, tájékoztatók. Az előző pont c) és d) alpontjában megnevezett nevelőtestületi értekezletek, tájékoztatók időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az e) és f) pontban felsorolt lehetőségeket a nevelőtestület bármely tagjának kezdeményezésére meg lehet szervezni az adott szervezeti egység vagy munkaközösség vezetéséért felelős egyetértésével, engedélyével. A nevelőtestület tagjai kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban a) egyénileg vagy b) szervezeti egységük vezetőjén vagy c) munkaközösség-vezetőn vagy d) választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetőséggel. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek a) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységben lévő pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőségnek, b) az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a pedagógusokat a) a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, b) szóban a nevelőtestületi tájékoztató értekezleten, c) írásbeli emlékeztetőn, tájékoztatókon keresztül értesíti.

5.2. Iskolavezetés és a diákönkormányzat közötti kapcsolat

A diákönkormányzattal való közvetlen vezetői kapcsolattartás az igazgató feladata. A diákönkormányzat vezetője, illetve megbízottja minden esetben részt vehet a fegyelmi bizottság munkájában. A diákönkormányzat működéséhez az intézmény igazgatója térítésmentesen biztosítja a szükséges feltételeket – helyiség, berendezések használata. Az iskolavezetés és a diákönkormányzat közötti kapcsolat formáit és rendjét a Házirend illetve a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

24. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

5.3. Iskolavezetés és a szülői szervezet közötti kapcsolat

A szülői szervezettel való közvetlen vezetői kapcsolattartás az igazgató feladata. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal összehívja (szeptember és május hónapokban), és tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az igazgatói tájékoztató értekezlet időpontjáról és helyszínéről az értesítés írásban történik az osztályfőnökök közreműködésével. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az igazgatóhoz írásos formában. A szülői szervezet feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit.

5.4. Iskolavezetés és az iskolai sportkör közötti kapcsolat Az iskolai sportkörrel való kapcsolattarás az igazgató feladata. A kapcsolattartás területei: 

versenyek szervezése



versenyek lebonyolítása



mindennapos testnevelés működtetése

5.5. Iskolavezetés és a diáksport-egyesület közötti kapcsolat Az iskolai diáksport-egyesülettel való kapcsolattarás az igazgató feladata. A kapcsolattartás területei:  támogatók felkérése  támogatók rendezvényekbe való bevonása  szervezeti felépítettség ellenőrzése, felügyelete  tanulók egészséges életmódra nevelése  pályázati lehetőségek felkutatása, előkészítése, megvalósítása.

25. OLDAL


5.6. Iskolavezetés és a Talentum alapítvány közötti kapcsolat Az iskola igazgatója közvetlen kapcsolatot tart az alapítvány kuratóriumának vezetőjével és tagjaival. Részt vesz a kuratórium ülésein. Javaslatot tesz a „Veres Péter díjas” diákok személyére.

5.7. Iskolavezetés és a közalkalmazotti tanács közötti kapcsolat Az iskolavezetés és a KT együttműködnek a közalkalmazottak jogainak és kötelezettségeinek meghatározásában, érvényesítésében.

26. OLDAL


6. Közösségek közötti kapcsolattartás 6.1. Pedagógusok és a tanulók közösségeinek kapcsolata

A tanulók, a tanulói közösségek az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatást kapnak a) az iskolavezetés tagjaitól: aa) az iskolai diákönkormányzat vezetőségi (Diáktanács) ülésén, ab) a diákközgyűlés, ac) az aulában a diákönkormányzat hirdetőtábláján, b) az osztályfőnököktől, pedagógusoktól: ba) az osztályfőnöki órákon, bb) egyéni és csoportos beszélgetések során, c) iskolaújságból, d) iskolarádióból, e) iskola honlapjáról, f) az iskola facebook oldaláról. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban és/vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetőséggel, a pedagógusokkal – mások emberi méltóságának tiszteletben tartása mellett. A tanuló lehetősége, hogy az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított 15 napon belül választ kapjon. A kérdést a tanuló írásban fogalmazza meg és nyújtja be az iskola igazgatójának, a beadványban pontosan megjelölve a kérdés címzettjét is. A levéltitok védelme mindenkit megillet. Amennyiben a tanuló nem tudja, vagy nem akarja ügyét nyilvánosság elé vinni és szeretné kilétét titokban tartani, a diákönkormányzat egy tagja képviselheti. A tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, megítéléséről a tanulót a tanároknak, szakoktatóknak szóban és írásban folyamatosan tájékoztatniuk kell az alábbi rendszerességgel: a) szóbeli tájékoztatás: szükség szerint egyéni, eseti elbeszélgetések a tanulóval vagy a szülőkkel együtt, az iskolában vagy családlátogatások alkalmával, b) írásbeli tájékoztatás: ba) az ellenőrző könyvön keresztül az érdemjegyekről, bb) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról folyamatosan, bc) rendkívüli események bekövetkeztekor esetenként, c) félévkor (ellenőrző könyv) és tanév végén (bizonyítvány) osztályzatokkal.

6.2. Pedagógusok és a szülő szervezet kapcsolata A szülők az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatást kapnak: a) az igazgatóvezetőség tagjaitól aa) a szülői közösség választmányi ülésén, ab) az aulában elhelyezett hirdető táblán, ac) az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, b) az osztályfőnököktől, pedagógusoktól ba) az osztályszülői értekezleten, bb) fogadóórákon, bc) ellenőrző könyvön, bd) bizonyítványon keresztül, c) iskolaújságból,

27. OLDAL


d) e)

iskola honlapjáról, az iskola facebook oldaláról.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a) szülői értekezletek, b) fogadóórák, c) 9., 12/13. évfolyam összevont szülői értekezlete, d) intézményi rendezvények, e) írásbeli tájékoztatás ea) az iskola a tanév során eseti írásbeli tájékoztatást ad a tanulók ellenőrző könyvén keresztül, eb) a tanuló kötelessége, hogy a kapott érdemjegyeket ellenőrző könyvébe azonnal beírja, ec) az osztályfőnök ennek meglétét 1-2 havonta ellenőrzi, a naplóval egyezteti, f) írásbeli tájékoztatás levél, távirat útján, elektronikus levelezés útján, g) szóbeli értesítés telefonon, h) informálás az iskola honlapján keresztül, i) személyes megbeszélés az iskolában, j) a szülőkkel történő egyéni elbeszélgetések (fogadóórán kívül), k) indokolt esetben családlátogatás alkalmával. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A helyszín és az időpont a tanulók ellenőrző könyvébe kerül beírásra. A szülők az iskolát érintő kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, az iskolavezetőség tagjaival, nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösség választmányával.

28. OLDAL


7. A külső kapcsolatok formája és rendje Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel:  fenntartóval,  Balmazújváros és a környező települések (Egyek, Tiszacsege, Újszentmargita, Nagyhegyes) általános iskoláival,  Balmazújváros kulturális, művelődési intézményeivel,  Balmazújváros szakszolgáltató intézményeivel (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó),  pedagógiai szakmai szolgáltatókkal,  az iskola egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatóval  Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.-vel,  környező települések (Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Karcag, Berettyóújfalu) középiskoláival,  gazdálkodó szervezetekkel

7.1. A fenntartó Tankerülettel való kapcsolat a) b)

formája: fenntartó által szervezett intézményvezetői értekezletek, felelős: igazgató.

7.2. Az általános iskolákkal való kapcsolat

Balmazújváros és a környező települések általános iskoláival való kapcsolat formája és felelőse: a) beiskolázás aa) tájékoztató anyagokat elkészítése és eljuttatása az intézményekhez, ab) közös fórumok szervezése az intézmény felvételi és képzési terveiről a nyolcadikos tanulóknak illetve szüleiknek, osztályfőnöki óra vagy összevont szülői értekezlet formájában, ac) a „Beiskolázási hét” keretében a végzős általános iskolai tanulók fogadása bemutató órákon, műveltségi és sportvetélkedőkön, ahol megismerhetik intézményünket, tanárainkat és tanulóinkat, b) szakmai, kulturális, művelődési együttműködés: képzőművészeti kiállítások, műveltségi vetélkedők szervezése, c) szakmai továbbképzéseken való együttes részvétel: közös projektek tervezése, szervezése és lebonyolítása. d) felelőse: általános igazgatóhelyettes.

7.3. 7.3 Balmazújváros kulturális, művelődési intézményeivel való kapcsolat a) b) c)

a kapcsolat a különböző képzőművészeti kiállításokon, kulturális vetélkedőkön való részvételt, pályázatokban való együttműködést jelenti, felelős: általános igazgatóhelyettes.

7.4 Balmazújváros szakszolgáltató intézményeivel való kapcsolat a)

a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolat iskolánk veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulóinak gondozásán alapul,

29. OLDAL


b) c)

a Nevelési Tanácsadó alapfeladata az intézményünkben tanuló beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók gyermekpszichológiai, pszichopedagógiai kezelése, felelős: igazgató, fejlesztő pedagógus, ifjúságvédelmi felelős.

7.5 Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolat a)

b)

a kapcsolattartás az alábbi területekre terjed ki: az újjászerveződő pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszerrel kapcsolattartás, az országos szaktanácsadói hálózattal való együttműködés, az átalakuló pedagógus-továbbképzési rendszerbe való bekapcsolódás, felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek.

7.6 Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolat a)

b)

az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az iskolaorvoson és a két iskolai védőnőn keresztül valósul meg. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM- rendelet szerint végzi. A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal felelős: igazgató.

7.7 Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.-vel való kapcsolat a) b) c) d) e) f)

az Alföld Szakképző Szakképzés Szervezési Társaság szakképző intézményeinek intézményvezetői értekezlete, szakmai képzés ellenőrzési rendszerének működtetése, az intézményben szakképző évfolyamon tanuló diákok gyakorlati képzésének helyszíne, pályaorientációs foglalkozások, pszichológus biztosítása, felelős: igazgató, szakképzési igazgatóhelyettes.

7.8 A környező települések középiskoláival való kapcsolat a) b) c)

szakmai konferenciák, továbbképzések, kulturális, művelődési és sportrendezvények, vetélkedők és versenyek, felelős: igazgató.

Az oktatás-képzés irányításáért, szervezéséért, ellenőrzéséért felelős szervezetekkel való kapcsolat felelőse: a) az oktatásért felelős minisztériummal, háttérintézményekkel az igazgató, b) a szakképzésért felelős minisztériumokkal, háttérintézményekkel a szakképzési igazgatóhelyettes, c) Nemzeti Munkaügyi Hivatallal, Hajdú-Bihari Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával: gyakorlatioktatás-vezető.

7.9 A gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolat a) b) c) d)

iskolai rendezvényekre való meghívás, vállalatok, vállalkozók székhelyein, telephelyein való megjelenés, szakképző évfolyamon, iskolai tanműhelyben foglalkoztatott tanulók gyakorlati feladatokkal való ellátása a szakoktató felügyeletével, Szakmai Nap, képzések és tanfolyamok szervezése, tartása,

30. OLDAL


e) f)

külső gyakorlati helyen foglalkoztatott, kiváló gyakorlati eredménnyel rendelkező végzős szakiskolai tanulók jutalmazása a foglalkoztató vállalat, vállalkozó által, felelős: igazgató, gyakorlatioktatás-vezető.

31. OLDAL


8. Az iskola működési rendje 8.1. Az iskola nyitvatartási rendje

Az iskola szakiskolai épülete tanítási napokon reggel 6 órától 20.00 óráig van nyitva. Az iskola gimnáziumi épülete tanítási napokon 7.15 és 7.40 óra illetve 13.15 és 16.00 óra között van nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. Az iskola tankonyhája és tanműhelyei csak a gyakorlati oktatás idején vannak nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – írásban benyújtott kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. Az iskola szakiskolai épületrészében portaszolgálat működik a tanítási napokon 7.30 és 20.00 óra között. Az iskola épületét legkésőbb 20.00 órakor be kell zárni. Az épület bezárása előtt az ügyeletes hivatalsegéd köteles meggyőződni arról, hogy az épületet mindenki elhagyta.

8.2. Az iskolában tartózkodás rendje

Az iskolával jogviszonyban nem állók vagyonbiztonsági okok és az oktatás zavartalan biztosítása miatt csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az iskolával jogviszonyban nem állók az alábbi módon léphetnek be az iskola területére: a) bejelentéssel: a vendéget váró vezető, illetve pedagógus bejelenti a portásnak a belépők körét, várható érkezését, b) engedéllyel: az iskolai büfé beszállítói és dolgozói, valamint az iskola helyiségeinek bérlői, illetve azok alkalmazottai, iskolai rendezvényre meghívott vendégek, résztvevők, c) közvetlenül: rendőrség, tűzoltóság, mentők, előre meghirdetett szülői értekezletre, fogadóórára érkező szülők. A tanműhelyek illetve a tankonyha területére külső személyek csak kísérettel léphetnek be. Az iskolával jogviszonyban nem álló bejelentett vagy be nem jelentetett vendégeknek belépéskor a portán regisztráltatniuk kell magukat. A regisztráció során kapnak egy belépőkártyát, melyet a felkeresett személlyel alá kell íratni, dátummal el kell látni, majd kilépéskor le kell adni a portán. Az iskolába érkező személyek tartózkodási helye ügyintézéskor a gimnáziumi illetve szakiskolai titkárság irodája, tanári szobák, várakozás esetén pedig az igazgatási folyosó.

8.3. A vezetők benntartózkodásának rendje

Az iskolavezetőség tagjai közül legalább egy személynek az intézményben kell tartózkodnia annak lényegi működésekor. Az iskolavezetőség tagjai benntartózkodásának időtartama: a) hétfő-csütörtök 7.30 – 16.00, b) péntek 7.30 – 14.00. Az iskolavezetőség tagjai vezetői munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el.

32. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. 8.4. A vezetők helyettesítésének rendje

Az igazgató akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább 14 naptári napos folyamatos távollét. Az iskolavezetőség tagjainak akadályoztatása esetén az iskola vezetése a következő sorrend szerint alakul: a) igazgató távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes, b) annak távolléte esetén a szakképzési igazgatóhelyettes, c) annak távolléte esetén a gyakorlatioktatás-vezető.

8.5. A tanórák rendje

A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási óra időtartama) 7.15 órától 14.10 óráig tart az alábbi tanóra-beosztás szerint: Óra

Becsengetés

Kicsengetés

Szünet

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

7.15 8.00 8.55 9.50 10.45 11.40 12.35 13.25 14.15

7.55 8.45 9.40 10.35 11.30 12.25 13.20 14.10 14.55

5 10 10 10 10 10 5 5

Tanóra időtartama (perc) 40 45 45 45 45 45 45 45 40

Szakképző évfolyamokon a gyakorlati foglalkozások 60 percesek. A gyakorlati foglalkozás 6.30 órakor kezdődik és a napi gyakorlati foglalkozások számának függvényében fejeződik be. Ha a napi gyakorlati foglalkozás a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani. Indokolt esetben az igazgató rövidített tanórákat, gyakorlati foglalkozásokat és szüneteket rendelhet el. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14.30 órától 16 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni, kivéve a sportfoglalkozásokat, melyek 18 óráig tarthatók. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. A tanóra, a gyakorlati foglalkozás az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógusok vezetésével a kijelölt szaktantermekben, tanműhelyben. A kijelölt szaktantermek módosítása csak az adott szervezeti egység vezetéséért felelős vezető-helyettes engedélyével lehetséges. A tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak, előzőleg egyeztetve az adott szaktanárral és az adott szervezeti egység vezetőjével. Minden más esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanórák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt, indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek.

33. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. A tanórák tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza.

8.6. Az óraközi szünetek rendje

Az óraközi szünetek ideje rövidíthető igazgatói engedéllyel. Az óraközi szünetekben a tanulók az épület auláiban, a folyosókon illetve a kijelölt udvaron tartózkodhatnak. Az óraközi szünetekben a szaktantermekben tartózkodni tilos. A tanulók a szaktantermekben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Becsengetés után a diákok a beosztás szerinti tanterem előtt várakoznak fegyelmezetten, kulturáltan a tanár megérkezéséig.

8.7. Az iskolai felügyelet rendje

Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák illetve a tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanulókra a tanórát tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az iskola ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében az óraközi szünetekben. Az ügyeleti rend beosztásáért az adott szervezeti egység (középiskola, szakiskola) irányításáért felelős vezető-helyettes (általános igazgatóhelyettes, szakképzési igazgatóhelyettes) felel. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeleti rendre vonatkozó szabályozást az 8. számú függelék tartalmazza.

8.8. Az iskola helységeinek használata Az iskola helyiségeinek használói felelősek: a) az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, b) az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, c) a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, d) az SZMSZ-ben és a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit (szaktanterem, számítástechnikai és multimédia tanterem, tornaterem, könyvtár) csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskolából elvinni magán vagy közcélú használatra csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

34. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. 8.9. Az iskola helységeinek karbantartása

A szaktantermek, könyvtár, tornatermek, tanműhelyek, tankonyha és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gondnok a felelős. Az adott szaktanterem, könyvtár, tanműhely, tankonyha és más helységek felelőse leltári felelősséggel tartozik az azokban elhelyezett eszközökért, berendezésekért, tárgyakért. A leltári felelős megállapítása tanévenként történik az éves munkatervben rögzítve. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a helység felelőse köteles a gondnok vagy az adott szervezeti egység vezetőjének tudomására hozni, aki intézkedik a javításról vagy pótlásról.

8.10. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

Az iskola helyiségeit tanítási időn kívül és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásánál figyelembe kell venni a fenntartó erre vonatkozó szabályait. A bérbeadásról az igazgató dönt. A szakképzési igazgatóhelyettes felelős az intézmény helységeinek, eszközeinek bérbeadásáért, azok ellenőrzésért és koordinálásáért. Külső igénylők részére az igénybevétel történhet térítésmentesen, illetve térítéssel: a) térítéssel történő használatba adás esetén bérleti szerződést kell kötni, melyben rögzített időben és helyiségekben tartózkodhatnak a külső igénylők, b) oktatási és közérdekű célra a fenntartó felügyelete alá tartozó intézmény(ek)nek lehet átadni a helyiségeket térítésmentesen, c) a bérleti szerződés elkészítéséért az igazgató a felelős.

8.11. Az iskolai védő, óvó előírások

A szaktantermekben, könyvtárban, tornatermekben, tanműhelyekben, tankonyhán és más helyiségekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik tanári felügyelet, vagy engedély nélkül. Az iskolában fényképek és videofelvételek készítése csak igazgatói engedéllyel lehetséges. A termet elhagyó osztály a teremberendezést köteles – a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó –, elvégezni a visszarendezést. Az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. Az osztályközösség felel az osztályterem rendjéért. Eszerint a padok és a tanári asztal tisztasága, a szekrény belső állapota, a teremdekoráció elkészítése és karbantartása a közösség feladata. Amennyiben a teremrend fenntartása nehézségbe ütközik, osztályfőnöki közreműködéssel tanítási időn kívül kell a feladatot ellátni. Minden tanév első tanítási napján az iskola összes tanulója tűz-és balesetvédelmi oktatásban részesül, melyet az osztályfőnökök tartanak. Az oktatáson való részvételt a tanuló aláírásával igazolja, hiányzása esetén pótolni köteles. Az iskola területén a munka- és balesetvédelmi szabályok betartása kötelező. Elmulasztásuk fegyelmező intézkedést, illetve fegyelmi eljárást vonhat maga után.

35. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. 8.12. Kártérítési felelősség

Véletlenszerű károkozás esetén a tanulót kártérítési felelősség nem terheli. Véletlenszerű a károkozás, ha azt a tanuló rendeltetésszerű, Házirendben vagy egyéb szabályban nem tiltott tevékenység végzése közben kellő körültekintés és elővigyázatosság mellett okozta. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolának vagy a gyakorlati képzés szervezőjének szándékosan kárt okoz, helyt kell állnia. Ez esetben a tanulót, illetve gondviselőjét kártérítési felelősség terheli, emellett fegyelmi büntetésben részesíthető vagy fegyelmi eljárás indítható a tanulóval szemben. A kár felmérése az adott szervezeti egység vezetőjének a feladata és felelőssége. A kárt a Polgári Törvénykönyv illetve a Közoktatási törvény által előírt módon kell megtéríteni.

8.13. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását iskolaorvos és két védőnő látja el. Az iskolaorvossal és a védőnőkkel a közvetlen segítő, kapcsolattartó munkát az iskola igazgatója végzi. Az iskolaorvosi és a védőnői tevékenységek ütemezése minden év szeptember 15-ig egyeztetésre kerül az iskola igazgatójával, a tanulók szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggesztésre kerül a tanári szobában. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat: a) az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyeletét, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálatát, b) a sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a sportegyesületben nem tag, de d iáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, az érvényes igazolások kiadását, c) végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását, d) sürgősségi eseti ellátást végez, e) a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezet ését, f) az osztály szűrését követően kapcsolatba lép tapasztalatairól konzultál az osztál yfőnökkel és a testnevelő tanárral, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt ren dellenességekre, g) az osztályfőnök kérésére felvilágosító előadásokat tart, h) tapasztalatairól minden tanév végén tájékoztatja az intézmény vezetését. A védőnő feladatai: a) segíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését, b) figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét, c) elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, látás-, hallásvizsgálat stb.), d) végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. e) figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú videofilmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja, f) kapcsolatot tart segítő intézményekkel. Rendkívüli helyzetben (rosszullét, baleset stb.) az órát tartó, vagy az ügyeletes pedagógus gondoskodik az elsősegélyről az iskolatitkár közreműködésével, aki értesíti a megfelelő ille-

36. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. tékes egészségügyi szervet (iskolaorvos, ügyelet, mentők stb.) és gondoskodik a szülő értesítéséről. Elsősegély-nyújtásra kijelölt helységek és személyek: a) orvosi szoba: iskolaorvos, védőnők, b) fejlesztőszoba: fejlesztőpedagógus, c) gimnáziumi, szakiskolai tikárság: iskolatitkárok. Enyhe rosszullét esetén a tanuló (kísérettel) elhagyhatja az intézményt, amennyiben ezt a szülő engedélyezi vagy az adott pedagógus (ügyeletes, szaktanár, osztályfőnök) indokoltnak véli.

8.14. A nemdohányzók védelme

Az iskola egész területén a dohányzás mindenki számára tilos. A tilalom minden iskolai rendezvényre és mindenkire vonatkozik, aki az iskola épületébe és udvarába belép. A dohányzási tilalomra az iskola bejáratánál kifüggesztett tábla figyelmeztet. Dohányzó tanuló fegyelmi büntetésben részesíthető vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető vele szembe.

8.15. Reklámtevékenység az iskola helyiségeiben

Reklámtevékenység csak az iskola igazgatójának engedélyével lehetséges. Igazgató engedély birtokában reklám, hirdetési anyag elhelyezése csak az arra kijelölt hirdetőtáblán történhet. Az alábbi termékek és tevékenységek reklámozása tilos: a) a szervezetre káros élvezeti cikkek, b) a tanulókat vásárlásra ösztönzés, c) agresszív cselekedetre serkentés.

8.16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni (árvíz, belvíz, földrengés, bombariadó stb.). Az eseményt észlelő személy haladéktalanul köteles értesíteni az intézkedésre jogosult személyeket. Intézkedésre jogosult személyek: a) az iskola igazgatója, b) az ügyeletes igazgatóhelyettes, c) gyakorlati oktatásvezető, d) gazdasági vezető, e) ügyeletes tanár, f) tűz- és munkavédelmi felelős. Az intézkedő személy feladatai (a sorrendnek megfelelően): a) gondoskodik a Rendőrség, illetve a Tűzoltóság értesítéséről, b) értesíti az iskolában lévő intézkedésre jogosult személyt, hogy az megtehesse a feladatköréhez tartozó további intézkedéseket, c) gondoskodik a riasztójelzés leadásáról, melyet legalább háromszor kell megismételni. A riasztójelzés észlelése utáni teendők: a) a foglalkozást tartó pedagógusok feladata, hogy gondoskodjanak az oktatási helyiségek legrövidebb időn belüli elhagyásáról a kijelölt menekülési útvonalakon, b) foglalkozást tartó pedagógusok minden esetben viszik magukkal az osztály- vagy csoportnaplót,

37. OLDAL


c) d)

a helyzet ismeretében a tanulók személyes holmijukat hátrahagyva vagy azzal együtt menekülnek a pedagógus döntése alapján, a riadó lefújásáig az érintettek csak a kijelölt helyen tartózkodhatnak.

A rendkívüli esemény utáni további teendőket (a tanítás folytatása, hazamenetel, ebéd, a kiesett tanítási idő pótlása) az iskola igazgatója hirdeti ki. Érettségi, szakmai vizsgán vagy országos felmérésen jelentkező rendkívüli esemény esetén az igazgató gondoskodik a vizsga más területen való folytatásáról. A tűz- és munkavédelmi felelős feladatai bombariadó, illetve rendkívüli esemény esetén: a) a porta értesítése (szükség esetén), b) zárt ajtók kinyittatása, c) a teremkulcsok biztosítása, d) a Rendőrség, a Tűzoltóság, tűzszerészek vezetése az iskola épületében.

8.17. Feladatok a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésének ellátásáért kiemelt felelősséggel tartozik az iskola igazgatója és a tűz- és munkavédelmi felelőse. Az iskola Munkavédelmi szabályzata részletesen tartalmazza a tűz- és munkavédelmi felelős és az iskola konkrét feladatait. Az iskolai tanműhelyben, tankonyhán jól látható helyen ki kell függeszteni melyek azok az eszközök, gépek a) amelyek tanulók által egyáltalán nem használhatók, b) amelyeket a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett használhatnak. Az iskola minden dolgozójának kötelezettsége, hogy: a) a balesetek megelőzése érdekében a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, azok elsajátításáról meggyőződjenek, b) a pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni, c) az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat, d) a tanulót fenyegető baleset veszélye esetén minden lehetséges intézkedést megtegyenek a veszély elhárítása érdekében, e) azokban a tantermekben, gyakorlati foglalkozásra kijelölt helyiségekben, amelyek kiemelten balesetveszélyesek, fokozott ellenőrzést gyakoroljanak, f) a megelőzés kötelezettsége kiterjed az iskolán kívül szervezett rendezvények és tanulmányi kirándulások körére is.

38. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. Az iskola tájékoztatási kötelezettsége, melynek során a tanulókkal minden szorgalmi év első osztályfőnöki óráján, illetve gyakorlati foglalkozás kezdetén ismertetni kell: a) a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, b) az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó rendelkezéseket, c) a tilos és elvárható magatartási formákat. Az ismertetésnek igazodnia kell a tanulók életkorához és fejlettségéhez. Az ismertetés tényét és tartalmát minden esetben dokumentálni kell. A dolgozók feladata a bekövetkezett baleset esetén: a) a baleset súlyosságától függően azonnal értesíteni kell a (217.) pontban ismertetett segélynyújtó személyeket, szervet (orvost, iskolai védőnőt, mentőt stb.), b) a baleset körülményeit jelenteni kell az igazgatónak vagy a szervezeti egység vezetőjének, c) lehetőség szerint a legrövidebb idő alatt értesíteni kell az érintett tanuló szüleit. Az iskola feladata a nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó balesetek esetén: a) a balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, hogy mit szükséges tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a megfelelő intézkedéseket foganatosítani kell, b) a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyv felvétele a szakiskolai iskolatitkár feladata, c) a jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak d) az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskolában meg kell őrizni. e) lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a baleset kivizsgálásában.

8.18. A tanuló díjazása a tanuló által előállított termékből származó iskolai bevétel esetén A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mér-

39. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. tékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

8.19. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyvek beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 8.19.1 Tankönyvfelelős feladatai  Az iskola tankönyvellátási feladatait oly módon látja el, hogy egy meghatározott tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazóktól értékesítésre átveszi. 

Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős.



Az igazgató jelöli ki a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban tankönyvfelelős), és megbízási szerződést köt vele, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Az iskolát ebben az esetben díjazás illeti meg. A díjazás összegét a tankönyvforgalmazó fizeti ki az iskola részére. Ebből az összegből kell az iskolának a tankönyvfelelős díjazását biztosítani.



A tankönyvfelelős feladatai: o minden tanévben, szeptember 15-ig elkészíteni a tankönyvellátás éves rendjét, mely az éves munkarend mellékletét képezi, o az iskola minden év január 10-éig köteles a kedvezményekkel kapcsolatos tanulói igényeket felmérni. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, o a feldolgozott adatokat írásos formában január 25-éig ismerteti az iskola igazgatójával, o tankönyvlista kiadása minden tanuló részére az oktatáshoz szükséges tankönyvekről a szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével, o a szülői nyilatkozatok és a pedagógusok javaslatai alapján a tankönyvrendelés elkészítése minden tanév március 31-éig, o az iskolai tankönyvrendelés megküldése elektronikus formában a kiadónak és a közoktatás információs rendszerének, o a tankönyvek kiosztása az első tanítási napon, o a támogatások kiszámítása, a számlázás lebonyolítása, o a gazdasági egység részére a zárszámadás részét képező mellékletként osztályonkénti, létszámra és forintra összesített tankönyvelszámolás készítése.



A tankönyvfelelős ellenőrzése mellett, az iskola írásban értesíti, illetve a www.verespgszbuj.hu honlapon (Letöltések menüpont alatt) tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), illetve biztosítja jelen szabályzat nyilvánosságát.

40. OLDAL


8.19.2 Az ingyenes tankönyvellátás formája 

A tanuló joga, hogy az iskolában anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy – amennyiben lehetőség van rá – kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön.



Az iskola igazgatójának megbízásából a tankönyvfelelős minden tanévben felméri a kedvezményt igénylőket; aszerint, hogy o mennyi a normatív támogatásra jogosultak száma, o hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást a könyvtárból történő tankönyvkölcsönzéssel, o hányan kívánnak használt tankönyvet venni.



Az iskola tanulói között végzett igényfelmérés ismeretében és a normatívára való igényjogosultságot igazoló dokumentumok alapján, az iskolai tankönyv-támogatási szabályok figyelembevételével a nevelőtestület dönt a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret felhasználásáról.



A felmérés eredményéről és az adott tanévi tankönyv-támogatási keret felhasználásról az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és írásban kéri ki a véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.



Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosultak oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik. A törvény szerint ennek két formája lehet: o az iskola fizeti ki a szülő, illetve a tanuló helyett a tankönyvcsomag teljes árát, és a tanuló megkapja a tankönyveit. Az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt tankönyvek a tanuló tulajdonába kerülnek, o az iskolai könyvtár kölcsönzi a tanulók részére ingyenesen a tankönyveket. Ebben az esetben a tankönyv az iskola tulajdona, a tanuló csak használja azt.



Iskolánkban az ingyenes tankönyvellátás mindkét formája megvalósul. Abban az esetben, amikor az ingyenes tankönyvellátás az iskolai könyvtáron keresztül történő kölcsönzéssel valósul meg, a tankönyvcsomagokat úgy állítjuk össze, hogy évfolyamonként – képzési profilonként vagy tagozatonként – minden tanuló azonos tankönyvet kapjon kölcsön, illetőleg vásároljon meg.



Az iskolai könyvtárból kölcsönzött tankönyvek esetében a szülő nem tarthat igényt arra, hogy a tankönyveket gyermeke ingyenesen tulajdonba kapja.



Az iskolai könyvtárból kölcsönzött tankönyv addig az időpontig maradhat a tanulónál, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát tehet vagy kell tennie a tanulói jogviszony fennállása alatt.



A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.



Az a tanuló, aki másik iskolába akar átiratkozni, tanulói jogviszonya akkor szűnik meg, ha a birtokában lévő, az iskolai könyvtárból kölcsönzött tankönyveket visszaszolgáltatja a tankönyvfelelősnek.

41. OLDAL


8.19.3 Az ingyenes tankönyvellátás igénylése 

Az ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátási igénylőlapot minden tanév december 15éig az osztályfőnökök kiosztják a tanulók részére. Ezzel együtt az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat az ingyenesség feltételeiről.



Az igénylőlapot – kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával – a tanulók január 10-éig átadják az osztályfőnöknek, aki azt továbbítja a tankönyvfelelősnek. A január 10-ei határidő elmulasztása jogvesztő, de csak akkor, ha az iskola betartja a tájékoztatási kötelezettségét.



Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a tanuló, illetve a szülő igazolja a jogosultságot az alábbiak szerint, prioritás alapján: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), c) három- vagy többgyermekes családban élő, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket. Az ingyenes tankönyvellátási hozzájárulás egy tanuló után egy jogcímen igényelhető.

 

Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való j ogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: az előző pont o a) alpontja esetén: szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás o b) alpontja esetén: a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, o c) és d) alpontja esetén: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, o e) alpontja esetén: a gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként elfogadható bérjegyzék, pénzintézeti számlakivonat, postai igazolószelvény is.



Az igénylő az általa közölt adatok, a bemutatott normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló dokumentumok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat.



Az iskola igazgatója írásban értesíti a tanuló lakhelye szerinti illetékes jegyzőt arról a rászoruló tanulóról, akinek a tankönyvellátást az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.



Amennyiben az állam támogatást biztosít, az iskolának ebből a támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a norm atív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be.

42. OLDAL


8.19.4. Tankönyvcsomag összeállítása, tankönyvbeszerzés 

Az iskolai tankönyvellátás rendjét – figyelembe véve jelen illetve a szakmai munkaközösségek véleményét – az iskola igazgatója határozza meg évente.



Az iskolai tankönyvellátási rend – kiegészítve az adott tanévre vonatkozó aktuális feladatokkal, dátumokkal – az Éves Munkaterv mellékletét képezi.



A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a o a helyi tanterv követelményeit, o a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményét, o a tanulók, illetve a szülők anyagi helyzetét.



A tankönyvek kiválasztása a pedagógus feladata. Ennek során a közoktatási törvényben foglaltakat be kell tartani, amely szerint: a pedagógus olyan tankönyvet választhat, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint valamennyi tanulónak biztosítható.



A pedagógus a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek közül választhat.



Amennyiben egy pedagógus a tankönyvrendelésbe olyan könyveket von be, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, az iskolai szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével teheti meg azt. Az érintett pedagógus kötelessége a munkaközösséggel való egyeztetés után a tankönyvfelelőst tájékoztatni, aki ezután írásban értesíti az igazgatót. Az igazgató feladata megszervezni az egyeztetést a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal.



A tankönyvek beszerzése előtt a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Ezért iskolánk a szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével listát ad ki számára azokról a tankönyvekről, amelyek elengedhetetlenül szükségesek gyermeke oktatásához. A tankönyvigénylő lapot jelen szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.



A tankönyvigénylő lapot a tanulónak a kiadástól számítva 15 napon belül, kitöltve és szülő által aláírva át kell adni az osztályfőnöknek. A határidő elmulasztása jogvesztő, ebben az esetben az iskola hiánytalanul biztosítja a tanuló számára a szükséges tankönyvcsomagot, melynek árát – amennyiben nem jogosult ingyenes tankönyvellátásra – meg kell téríteni.



A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.



Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott tankönyvfelelős készíti el, a szakmai munkaközösségek véleményének beszerzését követően. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják.

43. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. 

A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás teljes költségeinek átvállalására és csökkentésére, tankönyv, tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére.



A jogszabályok szerint az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25%-át tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasm ányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.

44. OLDAL


 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat tudja biztosítani a tanulók részére: a) iskolán belüli tevékenységek aa) fejlesztőfoglalkozások, ab) diákköri foglalkozások, - sportkör, - énekkar, - színjátszókör, - filmklub, - tanulmányi szakkörök (pl. tehetséggondozás, korrepetálás, felzárkóztató), - hobbi szakkörök, - középszintű érettségi felkészítő foglalkozások, ac) tanulmányi, szakmai versenyekre felkészítő foglalkozások, ad) nyelvvizsgára, ECDL vizsgára felkészítő foglalkozások, ae) tanulmányi, szakmai versenyek, műveltségi vetélkedők, sportversenyek, af) szabadidős programok, ag) előadások, rendhagyó órák meghívott előadók részvételével, ah) iskolaújság szerkesztése, ai) iskolarádió üzemeltetése, b) iskolán kívüli tevékenységek: ba) színház-, hangverseny-, mozi-, múzeumlátogatás, bb) tanulmányi kirándulás, bc) osztályrendezvények, bd) részvétel nemzetközi diákcsere programban a partneriskolák közreműködésével, be) táborok, túrák (vízi tábor, sítábor, gyalogtúrák, stb…). A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, pedagógus igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az a) pontban megnevezett foglalkozásokon való részvétel önkéntes, kivéve a fejlesztőfoglalkozásokat. A fejlesztőfoglalkozásokon való részvétel írásos szülői engedélyhez kötött. Szülői engedély birtokában a tanulónak kötelező jelleggel meg kell jelennie a fejlesztőfoglalkozásokon. A b) pontban megnevezett iskolán kívüli foglalkozások önköltségesek, az iskola szervezési feladatokkal segíti a tevékenységek végrehajtását. Az iskolán belüli foglalkozások térítésmentesek, indokolt esetekben az igazgató adott diákköri foglalkozásokért támogatási (térítési) díjat határozhat meg. Az iskola által finanszírozott iskolán belüli foglalkozások megszervezésénél a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető pedagógus nevét, működésének időtartamát az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A működés feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A megnevezett foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról foglalkozási naplót kell vezetni. A foglalkozás vezetője felelős a foglalkozás működéséért.

45. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. Az osztályfőnök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka segítése érdekében évente egy alkalommal osztálya számára tanulmányi kirándulást szervezhet, melynek teljes költsége a tanulmányi kiránduláson részt vevő tanulókat terheli. A tanulmányi kirándulásra rendelkezése álló tanítási nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek le kell adniuk az illetékes igazgatóhelyettesnek a kirándulás tervezett időpontja előtt legalább 3 héttel. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, foglalkozások) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény igazgatójának, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell pedagógus részvételét. Engedélyezett rendezvény csak az intézmény nyitvatartási idejében szervezhető.

46. OLDAL


10. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések formája és rendje Az iskola ünnepeinek, megemlékezéseinek, hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepségeket, megemlékezéseket iskolai szinten lehetőség szerint az ünnepet megelőző utolsó tanítási napon, osztályszinten az ünnepet megelőző utolsó osztályfőnöki órán tartja az iskola vagy az iskola adott közössége részt vesz a városi ünnepségen, megemlékezésen. A nemzeti ünnepek előestéjén az iskola épületét a Magyar Köztársaság lobogójával fel kell díszíteni. Az ünneplés formáját, a határidőket és a felelősöket az éves munkaterv tartalmazza. A formáról az iskolavezetés a tantestület véleményének, javaslatainak meghallgatása után dönt. Ez lehet a) ünnepi megemlékezés osztályfőnöki óra keretében, b) ünnepi megemlékező kirándulás, c) koszorúzás iskolai vagy városi szinten, d) iskolarádión közvetített műsor, e) filmvetítés iskolai- vagy osztálykeretben, f) vetélkedő az ünneppel kapcsolatos kérdésekkel osztály vagy iskolai keretek között, g) a tanulók jelenlétében megtartott „élő” műsor, h) részvétel városi (külső helyszíni) megemlékezéseken. Az iskolai szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése, alkalomhoz illő öltözékben kötelező. Az iskola a tanév folyamán az alábbi ünnepségeket rendezi meg: Tanévnyitó ünnepség

Szeptember 1.

Az aradi vértanúk emléknapja

Október 6.

Az 1956-os forradalom ünnepe A Magyar Köztársaság kikiáltásának napja

Október 23.

Szalagavató ünnepély

November utolsó hetének szombatja

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe

Február 25. Március 15.

Költészet Napja

Április 11.

A holokauszt áldozatainak emléknapja

Április 16. Érettségi vizsga első napját megelőző szombat Utolsó tanítási napot követő 1 héten belül

Ballagás Tanévzáró ünnepség

47. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. Az iskola a tanév folyamán az alábbi rendezvényeket szervezi meg: Beiskolázási program Balmazújváros és a környékbeli települések általános iskolák 8. osztályos tanulói számára

Október - December

Karácsonyi koncert Az iskola énekkarának karácsonyi koncertje

December utolsó hete

Veres Péter Napok Az iskola névadójának tiszteletére rendezett rendezvénysorozat

Április utolsó hete

Középiskolai galéria A térség festőművészeinek és az iskola diákjainak képzőművészeti kiállítása

A tanév folyamán 2-3 alkalommal

Az iskola a tanév folyamán az alábbi kulturális és sportversenyeket rendezi meg: „Kapunyitogató” vetélkedő 8. osztályos tanulók részére

November

Implom József helyesírási verseny

November – December

Kazinczy-verseny

Február

Iskolai asztalitenisz-bajnokság

Március - Április

Iskolai labdarúgó-bajnokság

Február - Április

Komplex műveltségi vetélkedő

Április

Megyei leány röplabda-torna

Április

Megyei fiú kézilabda-torna

Április

Édes anyanyelvünk

Május

Az iskola névadójának tiszteletére rendezett Veres Péter Napok keretében művelődési, kulturális és sportrendezvények kerülnek megszervezésre a tanév végén, a munkarendtől függően április hónapban, egybekötve a Diákönkormányzati nappal. A Veres Péter Napok rendezvényeinek megszervezése, koordinálása az iskola tanárai által alkotott munkacsoport vezetésével történik.

48. OLDAL


11. A dolgozók jutalmazásának, díjazásának elvei, formái 11.1. A dolgozók jutalmazásával kapcsolatos eljárási rend A dolgozók (tárgyjutalom, pénzjutalom) jutalmazása adott tanév májusban az iskola által szervezett ballagási ünnepségen (ha a fenntartó hozzájárul). A pedagógus jutalomban részesül, ha az általa felkészített tanuló(k) a) bejutott(ak) az EMMI által meghirdetett tanulmányi verseny országos döntőjébe (pótlékalap 3-vagy 4-szerese) b) ha az SZKTV versenyen a tanuló szakmunkás bizonyítványt szerzett (pótlékalap 3-vagy 4-szerese) c) megyei versenyen 1-3. helyezést értek el (pótlékalap 2-szerese)

11.2. A kiemelt munkavégzéséért járó kereset-kiegészítésének elosztási elve1 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztása az igazgató döntési hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatala előtt az igazgató kikéri a munkaközösség-vezetők és az igazgatóhelyettesek véleményét. A munkaközösség-vezetőkkel külön-külön elemzi a munkaközösségbe tartozó kollégák előző tanévi szakmai, nevelési munkáját és az iskolát segítő tevékenységét. Ezt követően, az iskolavezetés ülésén az adott szervezeti egység irányításáért felelős vezető-helyettessel konzultál. A végső döntést a kereset-kiegészítésben részesülő személyekről és az összeg nagyságáról az igazgató hozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A döntést szeptember első két hetében meg kell tenni. A kereset-kiegészítés megállapítása egy tanévre érvényes, elosztását minden szeptemberben újra el kell végezni. A felosztható összeg egyenlő mértékben és differenciáltan is kiosztható. Kereset-kiegészítésben csak az intézmény teljes állású, határozatlan időre kinevezett pedagógusai részesülhetnek.

11.3. A „Veres Péter Díjas Pedagógus” kitüntető cím A „Veres Péter Díjas Pedagógus” kitüntető címet a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző nevelőtestülete alapította. A „Veres Péter Díjas Pedagógus” kitüntető cím megítélése a 2010/2011. tanévben történik, majd azt követően minden tanévben. A „Veres Péter Díjas Pedagógus” kitüntető cím díjazásban az részesülhet, aki a) legalább öt éve a nevelőtestület teljes állású, kinevezett pedagógusa, b) az aktuális tanévet megelőző öt tanévben még nem részesült a díjazásban. A díj elnyeréséhez az alábbi feltételek együttes megléte szükséges: a) gyermekközpontú pedagógiai magatartás, mely eredményes oktató-nevelő munkával párosul, b) az iskola közéletében aktív részvétel, 1

A Kt. 118.§ (12) továbbra is hatályos. A fenti szakasz hatálya 2013. 08. 31-én megszűnik.

49. OLDAL


c) d) e) f) g) h)

az iskola rendezvények, programok szervezésében, lebonyolításában, innovatív tevékenységekben való aktív részvétel, kiemelkedő szakmai előmenetel, kifogástalan munkaerkölcs, folyamatos és dinamikus munkafegyelem, olyan eredményesség a pedagógiai munkában, amely egyszerre és mégis differenciáltan hat a különböző képességű növendékek előmenetelére. tehetséggondozásban, felzárkóztatásban aktív és hatékony szerepvállalás.

A kiválasztás módja minden tanévben: a) április 8-ig a munkaközösségek, a szülői választmány és a diákönkormányzat írásban, szakmai indoklással együtt ajánlhat legfeljebb két pedagógust a tantestület tagjai közül, b) április 9. és 15 között a munkaközösségek jelöltjei közül a tantestület tagjai titkos szavazással választanak, egyszerű többséggel, c) a díj nem megosztható: szavazategyenlőség esetén, az egyenlő szavazatot elért pedagógusok között újabb szavazást kell tartani április 16. és 21. között a b) pontban meghatározott módon. A szavazás megszervezése és lebonyolítása a szavazatszámláló bizottság feladata, mely a) 3 tagú, a tagokat a nevelőtestület tagjai választják meg, b) a bizottság megválasztása jelöltállítás után történik, c) a bizottság tagja nem lehet a díjazásra jelölt személy, d) a bizottság saját hatáskörben választ elnököt, e) a bizottság elnöke felel a bizottság működéséért, f) a bizottság minden tagjának titoktartási kötelezettsége van a díj átadásának időpontjáig, csak az iskolavezetőség tagjaival közölhetik az eredményt. A díj az iskola ballagási ünnepségen kerül átadásra, ünnepélyes keretek között. A díj elemei: a) díszoklevél, b) bruttó 100.000 Ft összegű pénzjutalom, mely – az iskolavezetés döntése alapján, az iskola anyagi helyzetétől függően a minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés terhére – évente a jelenleginél magasabb vagy alacsonyabb összegű is lehet.

12. A fegyelmi eljárás lefolytatásának formája és rendje A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

12.1. A fegyelmi eljárás megindítása Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vét a Házirendben foglalt szabályok ellen, fegyelmező intézkedésben részesíthető vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető vele szembe.

(1.)

Fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti: a) az iskola igazgatója, b) az osztályfőnök, c) a szaktanár, d) gazdálkodó szervezet képviselője,

50. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. e)

sértett tanuló, kiskorú tanuló esetén annak szülője vagy gondviselője.

(2.)

A fegyelmi eljárás kezdeményezését írásban kell megtenni a fegyelmi bizottság elnöke részére, melyben rögzíteni kell a kezdeményezés tényét és indoklását.

(3.)

Amennyiben a fegyelmi eljárás megindítását a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kezdeményezi, a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező.

(4.)

Szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló esetén a gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

(5.)

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a) a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt és/vagy b) a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít.

(6.)

A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi tárgyalás megindítását kezdeményező kérelem átvételétől számított három napon belül értesíti a (17.) pontban érintett személyeket a fegyelmi tárgyalás megindításáról.

12.2. Értesítés a fegyelmi tárgyalásról (7.) A fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell: a) b) c) d)

a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót, a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják – a gyakorlati képzés (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) képviselőjét, tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén a területileg illetékes kamara képviselőjét.

(8.)

Az értesítést tértivevényes küldeményként kell elküldeni.

(9.)

Az értesítés oly módon kerül kiküldésre, hogy azt a (17.) pontban felsorolt személyek különkülön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapják. Az igazolt átvétel napja a fegyelmi eljárás első napja.

(10.) Amennyiben a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítés nem került átvételre a tanuló és/vagy kiskorú tanuló esetén a szülő által, vagy az igazolt átvétel ellenére nem jelenik meg a fegyelmi tárgyaláson, második értesítés kerül kiküldésre jelen szabályzat (17.)-(19.) pontja értelmében.

(11.) Amennyiben a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott a második, szabályszerű értesítés ellenére sem jelenik meg a fegyelmi tárgyaláson, úgy kell tekinteni, hogy nem él a védekezés lehetőségével és a fegyelmi eljárás nélküle is lefolytatható.

12.3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás (12.) A fegyelmi eljárást köznevelési törvény 53. § (2) bekezdésben szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

(13.) A kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú tanuló estén a szülő részére küldött értesítésben kerül ismertetésre az egyeztető eljárás lehetősége és rendje.

51. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. (14.) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Az egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül a fegyelmi bizottság elnökének címezve írásban jelentse be az egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmet.

(15.) Egyeztető eljárás lefolytatására nincs lehetőség, ezáltal a fegyelmi eljárás folytatódik, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a) írásban lemond az egyeztető eljárás lehetőségéről, b) az öt tanítási napon belül nem nyújt be egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmet.

(16.) Az egyeztető eljárás levezető elnöke a fegyelmi bizottság elnöke. Amennyiben a sérelmet elszenvedő fél, illetve a kötelességszegő tanuló bármelyike nem fogadja el az egyeztető eljárás levezetőjeként a fegyelmi bizottság elnökét, az egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó kérelemben meg kell nevezni az egyeztető eljárás levezető elnökét, aki vagy az iskola pedagógusa vagy az oktatásügyi közvetítői szolgálat képviselője.

(17.) Harmadszori fegyelmi tárgyalás esetén a fegyelmi bizottság elnöke az egyeztető eljárás alkalmazását automatikusan elutasítja.

(18.) Az egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, ha az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni szükséges.

(19.) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárás során írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.

(20.) Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi bizottság elnökéhez címezve írásban a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni a felfüggesztési idő lejártakor. Az egyeztető eljárás során, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél együttesen megállapodnak: a) az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, b) megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

12.4. A fegyelmi tárgyalás (21.) A tárgyalás megtartásának nem akadálya, ha a tanuló vagy szülője/gondviselője írásban bejelenti, hogy azon nem kíván részt venni.

(22.) A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A képviselőnek a fegyelmi tárgyalás előtt át kell adnia a fegyelmi bizottság elnökének a tanuló vagy a szülő által aláírt meghatalmazást. Írásbeli meghatalmazás nélkül a tanuló, szülő nem képviselhető a fegyelmi tárgyaláson.

(23.) A fegyelmi tárgyaláson részt vevő személyek: a) b) c) d)

fegyelmi bizottság tagjai, jegyzőkönyvvezető, a (7.) pontban értesített személyek, osztályfőnök,

52. OLDAL


e) f) g)

diákönkormányzat képviselője, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálat képviselője, ha a fegyelmi vétség megkívánja, ga) szakértő(k), gb) tanú(k).

(24.) A (23.) pont d)-g) alpontjában rögzített személyek értesítése a fegyelmi bizottság elnökének feladata.

(25.) A kötelességszegéssel gyanúsított tanuló osztályfőnökének illetve a diákönkormányzat képviselőjének részvétele kötelező a fegyelmi tárgyaláson.

(26.) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól.

(27.) A fegyelmi bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle illetve a szakértői vélemény.

(28.) Bizonyítási eljárásra vonatkozó kérelmet a (7.) pontban megnevezett személyek nyújthatnak be írásban a fegyelmi bizottság elnökének címezve az értesítés átvételétől számítva öt tanítási napon belül. A kérelem alapján a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi tárgyalás előtt beszerzi a szükséges szakértői véleményt, illetve a fegyelmi tárgyaláson szemlét rendelhet el.

(29.) A fegyelmi eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

(30.) A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi bizottság elnöke a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja.

(31.) A fegyelmi eljárást – a megindítástól számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni.

(32.) A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet (továbbiakban fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve) kell készíteni, melynek mellékletei: a) egyeztető eljárás lefolytatása esetén a megállapodás, b) diákönkormányzat írásban rögzített véleménye, c) sértett(ek) tanúvallomása(i), d) fegyelmi vétséget elkövető tanuló nyilatkozata, tanúvallomása, e) szakértői vélemény(ek), f) szemle jegyzőkönyve, g) tanuló átvételéről szóló megállapodás.

(33.) A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét alá kell írnia a tárgyaláson hivatalos minőségben jelenlévő, a (23.) pontban megnevezett minden résztvevőnek.

(34.) A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvének egyik eredeti példányát át kell adni a tanulónak, vagy szülőjének, vagy meghatalmazott képviselőjének, aki aláírásával igazolja annak átvételét.

53. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. 12.5. A fegyelmi büntetés (35.) A fegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés, a megelőzés, ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a tanuló életkorához, értelmi fejlettségéhez, a fegyelmi vétség súlyához, az elkövetett vétkesség fokához, továbbá vegye figyelembe az enyhítő és súlyosbító körülményeket.

(36.) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján a fegyelmi határozatba foglalt fegyelmi büntetésben részesíthető, ami lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából.

(37.) A (36.) pont c) alpontjában rögzített (meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása) fegyelmi büntetés a) szociális kedvezményekre és juttatásokra nem alkalmazható, b) hatálya nem lehet hosszabb hat hónapnál.

(38.) A (36.) pont d) alpontjában rögzített (áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába) fegyelmi büntetés a) akkor alkalmazható, ha aa) az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával írásban megállapodott, ellenkező esetben ab) a szülő köteles új iskolát keresni, s amennyiben tizenöt napon belül nem sikerül, akkor az iskola értesítése alapján, a kormányhivatal hét napon belül jelöl ki másik iskolát, b) hatálya nem lehet hosszabb tizenkét hónapnál. (39.) A (36.) pont e) és f) alpontjában rögzített (eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától illetve kizárás az iskolából) fegyelmi büntetést a) tanköteles tanulóval szemben csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén lehet alkalmazni, b) a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen.

(40.) A (36.) pont e) alpontjában rögzített (eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától) fegyelmi büntetés a) nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást, b) esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve a tanuló tanulói jogviszonya szünetel és az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait.

(41.) A (36.) pont f) alpontjában (kizárás az iskolából) rögzített fegyelmi büntetés a) b)

esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát

54. OLDAL


nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(42.) A fegyelmi bizottság a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

12.6. A fegyelmi határozat (43.) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, a fegyelmi bizottság határozata a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(44.) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

(45.) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) b) c) d) e)

a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

(46.) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

(47.) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott írásban.

12.7. Jogorvoslati lehetőségek (48.) A fegyelmi bizottság határozata ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell, mint az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának, az iskola igazgatójának címezve benyújtani.

(49.) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az iskola igazgatója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, a fegyelmi bizottság elnökének az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

(50.) A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelmet elutasíthatja, a döntést a) b)

megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, és a fegyelmi bizottságot új döntés meghozatalára utasíthatja.

(51.) A tanuló, a szülő a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.

(52.) A fegyelmi bizottság döntése jogerős, ha az (48.) pontban meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.

55. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. (53.) A másodfokú jogkör gyakorlójának döntése a közléssel válik jogerőssé. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt az iskolába járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.

13. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formája és rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése az igazgató feladata. Az intézmény belső ellenőrzésének alapja:  az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend)  az éves munkaterv  dolgozók munkaköri leírásai  pedagógus teljesítmény értékelésére kidolgozott rendszer A vezetők felügyeleti területei a) Igazgató:  Intézményi szabályzati rendszer  Szakiskolai Tanulmányi Ösztöndíj dokumentációs rendszere  Integrációs Pedagógiai Rendszer dokumentációs Rendszere  A tanévre vonatkozó tanügy igazgatási ellenőrzés  Tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése  Szülői választmánnyal való kapcsolattartás  Külkapcsolatok koordinálása b) Általános igazgatóhelyettes:  Szervezeti egységen belül:  helyettesítések  túlóra  TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntarthatóságának biztosítása  TIOP 1.1.7 pályázat fenntarthatóságának biztosítása  idegen nyelvi, humán, reál, osztályfőnöki munkaközösség munkája  külkapcsolatok koordinálása  iskolai rendezvények szervezése (szalagavató, ballagás)  ügyeletesi feladatok ellátásának ellenőrzése  mentorok tevékenysége  érettségi vizsga c) Szakképzési igazgatóhelyettes:  Szervezeti egységen belül:  helyettesítések  túlóra  szakmai munkaközösség munkája  takarító, portás, karbantartó személyzet munkája

56. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1.  ügyeletesi feladatok ellátásának ellenőrzése  iskolaszintű tanulmányi kirándulások koordinálása  tornaterem beosztás, terem bérbeadások  szakmai vizsga d) Gyakorlati oktatásvezető:  Szakoktató körében:  helyettesítések  túlóra  gyakorlati képzőhelyek e) Munkaközösség vezetők  munkaközösség szakmai munkája, annak értékelése  tantárgyaik helyzete, eszközellátása  szakmai dokumentumok fejlesztése  szakmódszertani kultúra fejlesztése f) Diákönkormányzat vezető:  diákrendezvények  házirend betartása Az ellenőrzés formái: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

óralátogatás dokumentumelemzés írásbeli beszámolók szóbeli értékelés írásbeli értékelés helyszíni ellenőrzés részvétel rendezvényeken megfigyelés adatszolgáltatás szóban, írásban

Az ellenőrzés területei: a) b) c) d) e) f) g)

tanítási órákon folyó oktató-nevelő munka gyakorlati helyeken végzett oktató-nevelő munka tanórán kívüli tevékenységek (tanári ügyelet, szakkörök, sportkörök, rendezvények) tanári adminisztráció, tanügyi dokumentumok iskolai dokumentumok felülvizsgálata, módosítása pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkájának ellenőrzése gazdasági, technikai dolgozók munkájának ellenőrzése

Az ellenőrzés rendje: Az ellenőrzés éves rendje minden tanév elején elkészített ellenőrzési tervben kerül rögzítésre.

57. OLDAL


14. Elektronikus úton előállított papíralapú iskolai nyomtatványok 14. 1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

15. Az iskola működési folyamatai Az iskolai folyamatokat a következő csoportokba soroljuk: vezetés, tervezés, mérés, ellenőrzés és értékelés. Az iskolai folyamatokat funkciójuk alapján fő, vezetési és támogató folyamatokra bontjuk. A fő folyamatok az Alapító okiratban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását szolgálják, a vezetési folyamatok az iskolai szervezet irányításának eszközei, a támogató folyamatok a rendszer működését kiszolgáló egyéb folyamatok. Az iskolában azonosított és szabályozott kulcsfolyamatok az alábbiak:

Vezetés

Vezetési

Fő

Jogszerű működés biztosítása (F01)

Nevelés-oktatásképzés szervezése (F08) Szakmai gyakorlat szervezése (F09) Vizsgák szervezése (F10)

58. OLDAL

Támogató


Tervezés

Stratégiai tervezés (F02) Éves munka tervezése (F03) Humánerőforrás biztosítása (F04)

Partnerek azonosítása (F14) Munkakörnyezet biztosítása (F15) Dokumentumok kezelése (F16)

Beiskolázás (F11)

Tanulók mérése, értékelése (F12) Partneri igények és elégedettségek (F13)

Mérés

Ellenőrzés

Vezetői ellenőrzés (F05)

Értékelés

Reklamáció és panaszkezelés (F06) Intézményi önértékelés (F07)

15.1. Jogszerű működés biztosítása folyamat A kulcsfolyamat célja: az iskola működése feleljen meg a törvényi előírásoknak. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: az iskolavezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény jogszerűen működjön. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) az iskolavezetés gondoskodik az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelőségéről és azok szükség szerinti frissítéséről a dokumentumtérkép alapján, b) az iskolavezetés biztosítja a jogszabályok és belső szabályozások hozzáférhetőségét, c) az iskolavezetés megismerteti az érintettekkel a jogszabályi követelményeket és a belső szabályozásokat, d) az iskolavezetés betartatja az intézmény alkalmazottaival, illetve az érintettekkel (tanulók és szülők) az őket érintő jogszabályokat, belső szabályozásokat. A területre vonatkozó további szabályozást tartalmazó dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése

Hivatkozott dokumentum

Az intézmény jogi státuszának meghatározása

Alapító okirat

Hatályos jogszabályok és azok hozzáfér-

Pedagógiai Program

59. OLDAL


hetősége

Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend

Jogszabályok, belső szabályozások megismerése

Vezető-helyettesek munkaköri leírása Pedagógiai Program

Jogszabályok, belső szabályozások betartatása

Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend

Jogszabályok, belső szabályozások betartatása

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkalmazottak munkaköri leírásai

15.2. Stratégiai tervezés A kulcsfolyamat célja: az iskola, mint szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: az iskolavezetés annak érdekében, hogy fejlesztéseit fókuszálja, tervezési stratégiát alakít ki annak érdekében, hogy hosszú távon dokumentáltan meghatározza a tervezési folyamatokat. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) az iskolavezetés megalkotja az iskola minőségpolitikáját, b) az iskolavezetés stratégiai fejlesztési irányokat határoz meg, amelyben rögzíti az intézmény fejlesztésének két fontos dimenzióját: kinek, azaz milyen partneri körnek, milyen szolgáltatást kíván nyújtani. A fejlesztési irány meghatározása a fejlesztési feladatokat is tartalmazza, c) az iskolavezetés éves munkatervet dolgoz ki, melyben mérhető minőségi célokat fogalmaz meg, d) az iskolavezetés gondoskodik a stratégia időszakos felülvizsgálatáról. A területre vonatkozó szabályozást tartalmazó dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Stratégiai fejlesztési irányok meghatározása

Pedagógiai Program

Éves munka tervezése

Szervezeti és Működési Szabályzat

15.3. Éves munka tervezése A kulcsfolyamat célja: az iskola tanévre szóló oktató-nevelő munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: az iskolavezetés annak érdekében, hogy fejlesztéseit fókuszálja, tervezési stratégiát alakít ki annak érdekében, hogy hosszú távon dokumentáltan meghatározza a tervezési folyamatokat.

60. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) az iskolavezetés tagjai az alábbi feladatokat látják el aa) igazgató: egyeztetés a fenntartóval, órakeret meghatározása, tanév munkarendjének elkészítése, ab) vezető-helyettesek: tantárgyfelosztás és órarend készítése, b) a nevelőtestület tagja az alábbi feladatokat látja el: ba) a közvetlen pedagógiai munkára vonatkozóan meghatározza, hogy az adott tanévben, az adott osztályban, az adott tantárgyat milyen ütemezésben, milyen módszerekkel tanítja, bb) a pedagógus a folyamatszabályozás szerint tanmenetet készít, bc) ha szükséges, a tanmenet alapján óravázlatot készít, c) a munkaközösség-vezető az alábbi feladatokat látja el: ca) az adott munkaközösség vezetőjének meg kell győződnie, hogy a szaktanár tervező munkája megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak és az iskolai alapdokumentumoknak. A kulcsfolyamaton belül az alábbi dokumentumok kerültek meghatározásra: a) Órakeret b) Tantárgyfelosztás c) Órarend d) Tanév munkarendje e) Éves munkaterv f) Tanmenet A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Órakeret, tanév rendjének elkészítése

Igazgató munkaköri leírása

Tantárgyfelosztás, órarend készítése

Vezető-helyettesek munkaköri leírása

Tanmenet, óravázlat készítése

Tanár, szakoktató munkaköri leírása

Tanmenet ellenőrzése

Munkaközösség-vezető munkaköri leírása

Humán erőforrás biztosítása


Vezetők és pedagógusok teljesítményének értékelése


Dokumentumok és feljegyzések kezelés


Intézményi önértékelés


15.4. Humánerőforrás biztosítása A kulcsfolyamat célja: az iskolánkba pályázók közül a megfelelő személy kiválasztása, alkalmazása és beilleszkedésének gyorsítása, segítése. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: iskolánk – a jogszabályok és az intézmény küldetésének, alapértékeinek figyelembevételével – meghatározza a pedagógus és nem pedagógus al-

61. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. kalmazottak kiválasztásának szempontjait. Egyfajta, minden alkalmazott számára kötelező betanulási rendet működtet, amely biztosítja az iskolai hagyományok és a közösen elfogadott és képviselt értékeknek, valamint a biztonságos munkavégzés szabályainak és feltételeinek megismerését. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) új munkatárs kiválasztása, felvétele és mentorálása, b) pedagógusok számára továbbképzések szervezése, lebonyolítása. A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Új munkatárs mentorálása

Gyakornoki Szabályzat

Partnerek elégedettség - és igényfelmérése


Továbbképzések szervezése, lebonyolítása

Továbbképzési terv

15.5. A vezetői ellenőrzés A kulcsfolyamat célja: a) a normáknak, a jogi és belső szabályozásnak megfelelő törvényes működés biztosítása, b) a külső – jogi, törvényességi, hatóság, pénzügyi – ellenőrzések megfelelő előkészítése, a munka segítése, c) az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárására. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: a) a vezetés ellenőrzési rendszert vezet be és működtet az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken. Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények: aa) normativitás, ab) rendszeresség/tervezettség, ac) dokumentáltság, b) az iskolavezetőség és a munkaközösség-vezetők a vezetői ellenőrzések rendszerét működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontrollálja. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők az éves Ellenőrzési terv szerint végzi ellenőrző munkáját, mely kiterjed a stratégia megvalósításának folyamatára, a pedagógiai és nem pedagógiai tevékenységek rendszeres ellenőrzésére, b) az ellenőrzés az egyik alapja a teljesítményértékelésnek. A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Vezetői ellenőrzés

Igazgató, vezető-helyettesek munkaköri leírása

Munkaközösség-vezető ellenőrzése

Munkaközösség-vezető munkaköri leírása

62. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése


15.6. Reklamáció és panaszkezelés

A kulcsfolyamat célja: az iskolában történő munkavégzés és a partnerek felé nyújtott szolgáltatások során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legmegfelelőbb szinten és mindenki számára a legoptimálisabb mértékben meglehessen oldani. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: a nem megfelelő szolgáltatásaink azonosításáról és korrekciójáról gondoskodni kell, attól függetlenül, hogy ez a tanuló, szülő vagy más partner tudomására jutott-e. Az esetleges reklamációkat ki kell vizsgálni, azok kapcsán helyesbítő (a konkrét esetre vonatkozó), illetve megelőző (analógiák figyelembe vételével kiterjesztett védekezés) tevékenységeket kell végeznünk. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: az intézmény meghatározta a panaszkezelés folyamatának lépéseit, a feljebbviteli szinteket, mind a tanulók, szülők, ped agógusok, nem pedagógus alkalmazottak körében. A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Az iskola közösségei

Pedagógiai program

Az iskolavezetés és a közösségek közötti kapcsolat

Pedagógiai program



15.7. Intézményi önértékelés

A kulcsfolyamat célja: a) kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon, b) a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: a) a vezetés az iskola munkáját rendszeresen értékeli az elvégzett ellenőrzések, mérések, visszajelzések alapján, b) az éves működés értékelése ba) az éves munkaterv teljesítéséről való beszámoló (intézkedések, javítások, fejlesztések eredményei), bb) a vezetői ellenőrzés eredményei, bc) az időszakos mérések alapján képzett indikátorok, bd) a megváltozott belső és külső eredmények számbavétele, be) a partnerek folyamatosan gyűjtött visszajelzései segítségével történik. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) meghatároztuk, gyűjtjük és elemezzük azokat az adatokat, amelyek alkalmasak az intézmény megfelelő működésének és eredményességének igazolására, illetve annak értékelésére, hogy hogyan lehetséges az intézmény működésének folyamatos fejlesztése,

63. OLDAL


b) c)

d)

e)

f) g)

teljes körű önértékelést végzünk az adottságainkra és eredményeinkre épülve a vezetői ciklus lejárta előtt egy évvel, az új ciklus második évét, illetve negyedik évét követően, az önértékelést egy ezzel megbízott csoport végzi, melynek tagjait részben a vezetők, részben a pedagógusok közül kéri fel és bízza meg az igazgató. Eredményei az intézmény céljainak és minőségpolitikájának felülvizsgálatára, illetve működésének megítélésére szolgálnak. Alapját képezik a vezetőség által kiadott intézkedési terveknek, az önértékelés kiterjed, az intézmény adottságait illetően da) a vezetésre, db) az intézmény stratégiájának meghatározására és megvalósítására, dc) az emberi erőforrások menedzselésére, dd) a partnerkapcsolatokra és a partneri igények figyelembevételének módjára, de) az intézmény működését jelentő folyamatokra. az eredmények vonatkozásában vizsgáljuk: ea) a nevelés-oktatásban részt vevők véleményét annak szervezéséről, a pedagógusokról, az intézmény szolgáltatásairól, a bemeneti, illetve előzetes tudásszint m éréséről, valamint az intézményi tájékoztatásról, a tárgyi feltételek megfelelő voltáról, eb) az intézmény alkalmazottainak az intézményről és a nevelés-oktatásban nyújtott teljesítményéről alkotott véleményét, ec) az intézmény szakmai és civil közéletben kifejtett tevékenységét, ed) az intézmény nevelés-oktatási tevékenységének kulcsfontosságú eredményeit, illetve mutatóit, az intézmény működésének eredményei között kulcsfontosságot tulajdonítunk a vezetők és a pedagógusok teljesítményének, melyet a Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje szabályoz, az intézményünk nevelés-oktatási tevékenységének kulcsfontosságú eredményei között tartjuk nyilván az országos kompetenciamérés mutatóit. Működésünk értékelésekor ezeket kulcsindikátorként kezeljük.

A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Éves munka tervezése


Partneri igények és elégedettségek


Tanulók mérése, értékelése


Az éves munkaterv teljesítéséről való beszámoló


A pedagógiai munka belső ellenőrzése


15.8. Nevelés-oktatás-képzés szervezése A kulcsfolyamat célja: a) a Pedagógiai program fejlesztése, b) a módszertani kultúra fejlesztése, c) a tanulás támogatása,

64. OLDAL


d) e) f)

a pedagógusok együttműködésének fejlesztése, a tanulócsoportok előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés, a tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása.

A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: az előbb felsorolt célok alapján: Cél

Tartalom, tárgy

Pedagógiai program fejlesztése

Módszertani kultúra fejlesztése

Tanulás támogatása

Pedagógusok együttműködésének fejlesztése

Tanulócsoportok előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés Tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása

Az alapdokumentum megfeleltetése a változó társadalmi, intézményi igényeknek, törvényi elvárásoknak A diákok tanulási motivációjának növelése, a tananyagátadás új elemeinek, módszereinek megismerése és beemelése a napi gyakorlatba. Differenciált és kooperatív oktatási formák megvalósítása, az egyéni tanulási utak segítése. A tanulásszervezési eljárások felmérése, egyénre figyelő alkalmazása, a diákok tanulási technikáinak fejlesztése. Közösen kialakított elvek szerint működő módszerek, eszközök alkalmazása a diákok képességfejlesztése és ismeretszerzése érdekében, valamint a diákokról és eseményekről többoldalú, árnyalt kép kialakítása. A tantervben szereplő tananyag tanóránkénti lebontásával előre tervezetten, időben szakaszolva biztosítani a tananyagban való előrehaladás átláthatóságát, ellenőrizhetőségét. A tanulók értékelése egységessé, objektívvé és nyomon követhetővé tételének biztosítása.

65. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: az előbb felsorolt célok alapján: Cél

Feladatok, tevékenységek

Pedagógiai program fejlesztése

Módszertani kultúra fejlesztése

Tanulás támogatása

Pedagógusok együttműködésének fejlesztése Tanulócsoportok előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés

A fejlesztés során meghatározzuk, hogy a) milyen rendszerességgel mérjük, vizsgáljuk a program beválását, b) melyek azok az eltérések, ahol partneri igény vagy törvényi szabályozás miatt változtatni kell, c) kik, milyen hatáskörben járhatnak el a változtatás folyamatában. A fejlesztés során ezek ismeretében munkaközösségi szinten módosítjuk az alapdokumentumot, melyet a nevelőtestület véglegesít és fogad el. A munkaközösség szakmai területenként meghatározza és összegyűjti az oktatónevelő munkához szükséges módszertani anyagokat, és elősegíti azok alkalmazását. A módszertani kultúra fejlesztésének érdekében vizsgálatokat végez a napi gyakorlatban használatos módszerekről, és az intézményi nevelési-oktatási programnak megfelelően belső továbbképzéseket indít, amelynek keretében ösztönzi a „jó gyakorlatok” elterjedését. A külső továbbképzéseken szerzett tapasztalatokat szervezett formában adja tovább, terjeszti. A nevelőtestület meghatározza és összegyűjti azokat a tanulásszervezési módszereket, eljárásokat, amelyeket használ, majd kidolgozza azokat az eszközöket, melyekkel megismerhetők a tanulók ismeretszerzésének módja. A vizsgálat alapján kialakítja a diákok tanulását támogató technikákat. A nevelőtestület meghatározza az egy osztályban tanítók és a szakmai, szaktárgyi együttműködés fórumait, a találkozások gyakoriságát, a dokumentálás formáját és együttműködés eredményeinek értékelését. A nevelőtestület meghatározza a tanmenetek formai és tartalmi követelményeit, a felülvizsgálat kritériumait. A munkaközösség-vezető szakmai ellenőrzésével az igazgató hagyja jóvá. A tanmenetnek koherensnek kell lenni a helyi tantervvel és a választott tankönyvvel. Tanév közbeni elté-

66. OLDAL


Tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása

rés esetén a munkaközösségek állapítják meg a szükséges korrekciókat. A nevelőtestület meghatározza az értékelés általános követelményeit, a mérési területeket, a szaktárgyanként és területenként használt mérőeszközöket és a mérések adatai értelmezésének szabályait, az eredmények hasznosításának módját.



Az iskola pedagógiai fejlesztő tevékenységei

Pedagógiai program

Az intézmény képzési rendje

Pedagógiai program

Intézményi tantárgyszerkezet, óratervek

Pedagógiai program

Az iskola közösségei




Stratégiai tervezés


15.9. Szakmai gyakorlat szervezése A kulcsfolyamat célja: az összefüggő nyári szakmai gyakorlat és a tanévközi szakmai gyakorlat optimális megszervezésének biztosítása az intézmény tanulói, hallgatói számára. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: az intézmény szakképző évfolyamain tanulók összefüggő nyári és a tanévközi szakmai gyakorlatának megszervezése az Éves munka tervezése, a tantárgyfelosztás, a személyi és tárgyi feltételek alapján. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) folyamatos egyeztetés az Alföld Szakképző Szakképzés Szervezési Társasággal és a partneriskolákkal az indítható szakképesítésekről, azok keretszámáról, b) a szakképzés személyi és tárgyi feltételrendszerének felmérése, figyelembe vétele, illetve tanműhelyek leterheltségének elemzése, c) egyeztetés az iskolavezetés és a szakmai munkaközösséggel, d) beiskolázási terv készítése, e) kapcsolatfelvétel és folyamatos egyeztetés a külső gyakorlati képzőhelyekkel, f) tanulószerződések megkötésének koordinálása, folyamatos kapcsolattartás a Kereskedelmi és Iparkamarával, g) összefüggő nyári szakmai gyakorlat megszervezése, koordinálása, felügyelete és öszszegzése, h) összefüggő nyári szakmai gyakorlatok összegzése, pénzbeni juttatásban részesített tanulók meghatározása, pénzbeni juttatás kifizetése.

67. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Szakmai képzés jellemzői

Pedagógiai program

Tanulmányok szakképzési évfolyamon

Pedagógiai program

15.10. Vizsgák szervezése, lebonyolítása A kulcsfolyamat célja: az intézményben zajló tanulmányok alatti vizsgák, érettségi és szakmai vizsgák törvényes kereteinek biztosítása. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: az iskolavezetés tagjai megszervezik a vizsgáztatás folyamatát, személyi és tárgyi feltételeket biztosítanak, kijelölik a feladatokat, és ellenőrzik azok végrehajtását. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) a tanulmányok alatti vizsgák megszervezése, lebonyolítása, felügyelete az igazgató feladata és felelőssége, b) az érettségi vizsgák megszervezése, lebonyolítása, felügyelete az általános igazgatóhelyettes feladata és felelőssége, c) a szakmai vizsgák megszervezése, lebonyolítása, felügyelete a szakképzési igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető feladata és felelőssége. A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Iskolavezetés tagjainak vizsgákkal kapcsolatos feladatai

Munkaköri leírás

Állami vizsgák

Pedagógiai program

Tanulmányok alatti vizsgák

Pedagógiai program

A tanulmányokhoz kapcsolódó jogok

Házirend

Tanulmányok alatti vizsgák intézményi rendje

Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata



15.11. Beiskolázás A kulcsfolyamat célja: a) folyamatosan biztosítani évfolyamonként a két gimnáziumi, 1 szakközépiskolai és 2-3 szakiskolai osztályt, b) javuljon a felvett tanulók általános iskolai átlagteljesítménye.

68. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: az iskolavezetés az iskola személyi, tárgyi feltételrendszerének figyelembevételével meghatározza az intézményben indítható osztályok típusát, szakközépiskolai és szakiskolai képzésben a szakmacsoportot, s azon belül a felvehető t anulók létszámát. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) beiskolázási terv készítése, b) a felvételi rendszer és a felvételi eljárás jogszerű működtetése, c) az iskolavezetés tagjainak részvétele általános iskolai, összevont szülői értekezleteken, nyolcadikos tanulóknak tájékoztató osztályfőnöki óra tartása, d) Beiskolázási hetek eseményeinek megszervezése. A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Tanuló felvétele 9. évfolyamra

Pedagógiai Program

Beiskolázási Hetek iskolai rendezvény

Pedagógiai Program





15.12. Tanulók mérése, értékelése A kulcsfolyamat célja: az intézménybe kerülő tanulók ismeretszintjének megállapítása, képességek és készségek és a várható teljesítmények felmérés, a személyiségjegyekről informálódás folyamatának a szabályozása. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: a tanulói teljesítménymérés az iskola számára megbízható adatokat szolgáltat az oktatás eredményeiről, osztályonként, évfolyamonként, tantárgyanként. Az elemzések ráirányítják a figyelmet a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre, ezzel visszahat az oktató-nevelőmunka folyamatára. A több éven át ugyanazon tantárgyból végzett mérések eredményeinek az országos standardokkal való összehasonlítása által következtetni lehet a pedagógus munkája minőségének, színvonalának egyenletessége, avagy a tantárgyi teljesítmények évfolyamonkénti összevetésével. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) az iskolavezetés meghatározza a tanulói mérések időpontját, felelőseit az éves munkaterv alapján, b) a mérések megszervezése, lebonyolítása, c) a mérések eredményének kiértékelése, eredmények közzé tétele, d) az eredmények alapján az eredményességre vagy eredménytelenségre visszavezethető okok feltárása, e) a továbbfejlesztés irányvonalának meghatározása, fejlesztési terv készítése.

69. OLDAL




Vizsgák mérése, formája és rendje

Pedagógiai program

A tanuló teljesítményének mérése és rendje

Pedagógiai program

A tanuló magatartásának és szorgalmának mérése A tanuló fizikai állapotának mérése és rendje

Pedagógiai program Pedagógiai program





15.13. Partneri igények és elégedettségek A kulcsfolyamat célja: a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatás kialakításához szükséges partneri igények és vélemények megismerése és felhasználása az iskola működésének alakításában. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: intézményünk – a jogszabályok és az intézmény küldetésének, alapértékeinek figyelembevételével – meghatározza a partneri vélemények mérésének rendjét, elemzésének módját. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési eredményeivel, illetve a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az összefoglaló alapján készíti el az iskola azt az Intézkedési tervet, mely azt a célt szolgálja, hogy az iskola minél jobban megfeleljen a partneri igényeknek. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) az iskola azonosítja partnereit, b) az iskola meghatározza az igények és elégedettség, elégedetlenség felmérésének rendjét, c) az így nyert adatokat elemezi és megtervezi a vizsgálatra épített fejlesztendő területeket. A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Kapcsolatrendszer

Pedagógiai program

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Kérdőívek kezelés

Pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat Iratkezelési és Ügyviteli Szabályzat

70. OLDAL


Személyiségi jogok védelme

Adatkezelési Szabályzat



15.14. Partnerek azonosítása, kommunikáció A kulcsfolyamat célja: az intézményi kommunikáció szabályozásának célja, hogy az információáramlás és a kapcsolattartás hatékonyan működjön. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: meghatározza a kommunikációs csatornákat, és tájékoztatja a belső és külső partnereket. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) az iskola azonosítja partnereit, b) a partnerekkel történő kommunikáció érdekében azonosítjuk: ba) az információk áramlásának és frissítésének folyamatát, valamint azok felhasználását, bb) a kommunikációs csatornákat, bc) az érintettek bevonásának módját az információ terjesztésébe és felhasználásába, c) irányítjuk az intézmény PR tevékenységét. A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Kapcsolatrendszer

Pedagógiai program

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat

Reklamáció és panaszkezelés

Minőségirányítási program

Megfelelő munkakörnyezet biztosítása


15.15. Megfelelő munkakörnyezet biztosítása A kulcsfolyamat célja: meghatározni azokat a tevékenységeket, amelyek az iskola tárgyi feltételrendszerét, annak üzemeltetését és karbantartását biztosítják. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: a gyors, megbízható, kielégítő színvonalú szolgáltatás biztosítása érdekében rendszeresen karbantartjuk az intézmény épületét, belső számítógépes hálózatát, annak perifériáit és minden más kommunikációs és információs eszközét, hogy azok műszakilag és gazdaságossági szempontból is megfelelőek, üzemképesek l egyenek. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek:

71. OLDAL


a) b) c)

az intézmény vezetése a fenntartóval együttműködve biztosítja a működéshez szükséges infrastruktúrát és tárgyi eszközöket. Az állapot- és változás nyilvántartása az iskola hatáskörébe tartozik, a megfelelő munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának alapja a hatékony m űködéshez szükséges rend, tisztaság, rendszeres, mindennapi biztosítása. az intézmény vezetése folyamatosan értékeli a fenti feltételek teljesülését, az iskolavezetés folyamatosan vizsgálja az intézmény feladatainak eredményes végrehajtásához szükséges erőforrások meglétét, rendelkezik Erőforrás-fejlesztési tervvel. Az önértékelések alkalmával értékeli az erőforrás-fejlesztési célok megvalósulását.



Helyzetelemzés 2009 tárgyi feltételrendszer

Pedagógiai Program

Gazdasági-technikai-ügyviteli dolgozók feladata Gazdasági-technikai-ügyviteli dolgozók irányítása

Munkaköri leírás Szervezeti és Működési Szabályzat Iskolavezetés tagjainak munkaköri leírása Szervezeti és Működési Szabályzat

Az iskola helységinek használata


Helyiség- és eszközhasználat szabályai

Házirend

Könyvtár használati rendje

Házirend

A tornaterem és a sportudvar használati rendje A számítástechnikai szaktantermek használati rendje Tanműhelyek használati rendje

72. OLDAL

Házirend Házirend Házirend

VERES PÉTER GIMNÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ SZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. SZEPTEMBER 1. 15.16. Dokumentumok és feljegyzések kezelése

A kulcsfolyamat célja: az intézményi folyamatok áttekinthetősége, nyomon követhetősége, valamint az adatok – információk megőrzése és kezelése a törvényes működés ellenőrizhetősége érdekében. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: intézményünk az adott folyamathoz illeszkedő dokumentált formában szabályozza folyamatait, amelyhez kialakítja és működteti az intézmény jellegének megfelelő dokumentációs és bizonylatolási rendet, meghatározza a dokumentumok és bizonylatok megőrzésének rendjét, időtartamát. A teljes körű működtetés lehetőséget ad a személyes problémák feltárására, gyors megoldására, ami nagymértékben hozzájárul az elégedettség helyreállítására, fokozására. A kulcsfolyamathoz tartozó feladatok, tevékenységek: a) a tervezési, végrehajtási, ellenőrzési, beavatkozási folyamatokat szabályozó dokumentumok kezelésének során intézményünk biztosítja a dokumentumok és bizonylatok aa) kibocsátás előtti szakmai ellenőrzését, ab) rendszeres átvizsgálását és szükség esetén aktualizálását, ac) rendelkezésre állását az összes érintett számára elektronikus és nyomtatott formában, ad) használatának megakadályozását, amennyiben azok hatályukat vesztették, ae) nyilvántartását. b) az intézményvezetés gondoskodik az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartásáról, és szabályozza az intézmény jogszerű és hatékony működését igazoló bizonylatok azonosítását, tárolását (irattározását), hozzáférhetőségét, védelmét, megőrzését és selejtezését – a vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelően. A A területre vonatkozó más szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület megnevezése


Intézményi dokumentációs rendszer

Iratkezelési Szabályzat

Dokumentációs rendszer kezelői

Adatkezelési Szabályzat

Munkaköri feladatok

Iskolatitkárok, gazdasági ügyintéző munkaköri leírása

73. OLDAL


16. Legitimációs záradék Aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 121. § (7) bekezdése által biztosított jog alapján a szülői szervezet 2013. 03. 27-én tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte az iskola szervezeti és működési szabályzatát. Kelt: Balmazújváros, 2013. 03.27. ................................................ a szülői szervezet nevében Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 48. § (1) bekezdése által biztosított jog alapján a diákönkormányzat 2013.03. 27-én tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte az iskola szervezeti és működési szabályzatát. Kelt: Balmazújváros, 2013. 03.27. ................................................ a diákönkormányzat nevében Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70. § (2) által biztosított jog alapján az iskola nevelőtestülete 2013. 03. 28-án tartott nevelőtestületi értekezleten megtárgyalta és elfogadta az iskola szervezeti és működési szabályzatát. Kelt: Balmazújváros, 2013. 03.28. ................................................ a nevelőtestület nevében pedagógus

................................................ a nevelőtestület nevében pedagógus

Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 69. § (1) által biztosított jog alapján 2013. 03. 28-án jóváhagyásra került az iskola szervezeti és működési szabályzata. Kelt: Balmazújváros, 2013. 03.28. ................................................ igazgató Aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat tartalma alapján, az intézmény a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettséget hárít. Kelt: Balmazújváros, 2013. 03.28. ................................................ igazgató

74. OLDAL


17. Mellékletek 1.sz. melléklet: Az iskolai könyvtár működési szabályzata és mellékletei 2.sz. melléklet: Adatkezezési szabályzat 3.sz. melléklet: Munkaköri-leírás minták

75. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ

Recommend Documents