Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület október 16-i rendes ülésére

Verőce Község Polgármestere 2621 Verőce, Árpád út 40. - Tel: 27 / 350-033 - Fax: 27 / 380-381 - www.veroce.hu - Email: [email protected]

Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE a Képviselő-testület 2012. október 16-i rendes ülésére Tárgy: Településszerkezeti terv és Verőce Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 9/2010. (X. 06.) önkormányzati rendelet módosítása Az előterjesztés tárgyalása az 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 12. § (3) bekezdés alapján nyilvános ülésen történik. A döntés elfogadásához minősített többség szükséges.

Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! ELŐZMÉNYEK: Verőce Község településszerkezeti terve és Helyi Építési Szabályzata módosítása érdekében az 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv) 9. §-ban előírt egyeztetések megtörténtek. (a törvény szövege 1. számú melléklet) A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze elfogadás előtt a dokumentációt szakmailag véleményezte az Étv. 9. § (6) pontja értelmében. A szakmai véleményében az elfogadást „kizárólag jegyzői kontrol után” javasolta a véleményében leírtak figyelembevételével (lásd 2. számú melléklet). A jegyzői kontrol megtörtént és az alábbiakban mellékeljük a Települészerkezeti Terv (TSZT) módosításáról szóló határozat tervezetet, valamint a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) és Szabályozási Terv (SZT) módosításának elfogadásáról szóló rendelet tervezetet. Megjegyzés: A módosításról szóló határozat és a rendelet az Étv. értelmében kihirdetés után legkorábban 30 nappal léphet hatályba, a 31. napon hatályát veszti, ugyanis a jogszabályalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény értelmében a hatálybalépésig a módosításokat az egységes szerkezetű dokumentációba át kell vezetni. Az átvezetésről a jegyző gondoskodik. Fentieknek megfelelően kérem, hogy az alábbi határozati javaslat, valamint a rendelet-tervezet áttanulmányozása után azokat elfogadni szíveskedjenek! Verőce, 2012. október 10. Az előterjesztést készítette: .................................. dr. Mátéffy Anna főépítész

Bethlen Farkas sk. polgármester

Törvényességi észrevétel: A rendelet elfogadása előtt az alábbiakra hívnám fel a T. Képviselő-testület figyelmét: A rendelet-tervezet 1. § (19) bekezdése szerint az alaprendelet 35. § (3) bekezdése d) pontja módosul az alábbiak szerint: „A kerítések, támfalak kialakításához, utcai épületszínezéshez, anyaghasználathoz – környezetbe illeszkedés érdekében – előzetesen ki kell kérni a települési főépítész szakmai véleményét.” A korábbi szabályozás szövege olvasható a rendelet-tervezetben is, melynek lényege, hogy ezen véleményezésre a tervtanács volt jogosult. Az 1. melléklet szerinti szabályozásnak megfelelő véleményezési eljárás során azonban az Állami Főépítészi Iroda munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy nem írhat elő olyan kötelezést az önkormányzat, melynek betartását nem tudja teljesíteni, jelen esetben a feltételek hiánya miatt, nevezetesen, hogy nem működik településünkön tervtanács. Javasolta, hogy „a tervtanácsi kötelezettség helyett Főépítészi véleményezést kell előírni”. Erre figyelemmel került módosításra, és a 87/2012. (07.02.) számú határozattal elfogadásra is a kérdéses szabályozás. (Az elfogadott határozat a 3. számú melléklet.) Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a település főépítészének szerződése 2012. június 15-én lejárt. Főépítész asszony azonban azóta is rendszeresen ellátta a szerződésben rögzített és vállalt feladatait, noha díjazására nem volt testületi felhatalmazás, ily módon kifizetésére sem került sor. Mindezeket figyelembe véve kérem, hogy a főépítész tevékenység elmaradt 3 hónapjára járó összesen 360.000,- Ft-ot biztosítani szíveskedjenek, valamint hozzanak döntést a főépítész további alkalmazásáról. A döntés meghozatalakor kérem vegyék figyelembe egyrészről, hogy a főépítész elsődleges feladata a rendezési tervek elkészíttetéséhez, azok naprakészen tartásához kapcsolódik, de tágabb értelemben, éppen szakmai szerepénél fogva folyamatos felelőssége a település építészeti arculatának formálása is. A főépítészi státuszt meghatározó rendelet – éppen a szakmai követelmények miatt - a munkakör betöltéséhez megkívánja a felsőfokú szakmai végzettséget és a több éves államigazgatási gyakorlatot. Mindebből jól látható, hogy ezt a feladatot az állományban lévő köztisztviselők egyike sem tudja, vagy tudta volna ellátni az elmúlt hónapokban. Ugyanakkor a mostani rendelet elfogadásával még nem ér véget a szakmai munka, hiszen a szakhatóságoknak mind a módosítást, mind pedig az egységes szerkezetbe foglalt rendeletet és a hozzá tartozó terveket meg kell küldeni. A szakhatóságokkal való kapcsolattartás a főépítész feladata. Másrészről a főépítész további alkalmazásának kérdésében, a költséghatékonyabb, de mégis magas szakmai színvonalú működés érdekében megfontolandó lehet a havi egyszeri megbízás, mely az ellátandó feladatok, valamint Verőce sajátosságait figyelembe véve, kielégítő megoldást jelenthet. Főépítész asszony lejárt megbízása ellenére részt vesz a testületi ülésen, hogy szakmai tudásával segítse a testületet a döntéshozásban. Verőce, 2012. október 11. Oroszi Beáta jegyző

Határozati javaslat: Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete …./2012. (10.16.) számú határozata a 174/2010. (09.20.) KT határozattal módosított 123/2006. (11.29.) KT határozattal jóváhagyott TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1. Verőce Községi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Az Eg besorolású 1305/47 hrsz. földrészletből az Orgonás úthoz csatlakozó oldalán 600m2 területet Üh területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (1.1 jelű módosítás): Az önkormányzati telekrész erdőként nem nyilvántartott, beépítésre alkalmas terület.1 Az Eg övezeti besorolású 1305/4 hrsz földrészlet északi, beépítetlen telekrészét Üü területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (1.2 jelű módosítás): A magántulajdonú telekrész erdőként nem nyilvántartott, az értékes növényzet megtartása mellett a beépítése támogatható. Az Eg övezeti besorolású 1300/16 hrsz földrészletet Különleges beépítésre nem szánt turisztikai Kk-tu területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (1.3 jelű módosítás): A telek az erdőnyilvántartásban nem szerepel, a Magyarkúti belterületi üdülőterületen turisztikai és üdülő hasznosítása indokolt. A 9670 hrsz földrészlet eddigi Eg, Et besorolású területét különleges, beépítésre nem szánt turisztikai Kk-tu területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (2.1 jelű módosítás): A telekrész erdőként nem nyilvántartott, védelem alatt nem áll. az egyedi kilátású terület turisztikai hasznosítását támogatja az önkormányzat. A jelenleg Eg besorolású 081/21, és a 081/10, 17 hrsz földrészletek Eg övezeti besorolású telekrészét Ma – általános mezőgazdasági területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (2.2 jelű módosítás): A telekrész erdőként nem nyilvántartott, mezőgazdasági művelés és állattartás folyik rajta. A jelenlegi használatnak megfelelő besorolás indokolt. A jelenleg Ev övezeti besorolású 052/1 hrsz területet – mely az Erdészeti Igazgatóság nyilván-tartása szerint 119/A és 119/B erdőrészlet – Et turisztikai erdő területfelhasználási egységbe sorolja.) Indoklás (3.2 jelű módosítás: A telek erdőként nyilvántartott, erdővel borított. Az átsorolás követően a területen turisztikai célú építmények helyezhetők el, az OTÉK vonatkozó előírásai alapján 10ha-os teleknagyság esetén. 1

Az indoklások nem részei a Képviselő-testületi határozatnak.

A 060/8 hrsz területet K-T különleges temetőből Má-M (mezőgazdasági major) területfelhasználási egységbe sorolja. A 9001/8, 9001/9 hrsz-ú telkek K-T különleges temetőből Mk (kertes mezőgazdasági) területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (4.1. és 4.2. jelű módosítás): A 060/8 hrsz területen az Önkormányzat mezőgazdasági feldolgozó tevékenység megvalósítását támogatja, a távlati temető területét a 9001 hrsz telkeken sem kívánja fenntartani. A 180, 181 hrsz telkekből 1130 m2 közlekedési területből a temető területéhez kerül K-T területfelhasználási egységbe, a jelenleg Z besorolású 182 hrsz területet a szomszédos ingatlanokkal azonos, Lke területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (5. jelű módosítás): A temető kis mértékű bővítése az önkormányzati telkeken rövidtávon biztosítható. A mellette lévő 182 hrsz magántelek telek a temető védőtávolságán belül helyezkedik el, a védőtávolság megszűnésével a korlátozás fenntartása nem indokolt. A határozat a Pro Arch. Építész Stúdió által 2012-ben készített TSZT „Településszerkezeti terv módosítás” megnevezésű tervlappal és a „TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS – KIEGÉSZÍTÉS”-sel együtt érvényes. A jelen határozat a kihirdetése után 30 nappal lép hatályba és jelen kihirdetés után 31. napon hatályát veszti. A határozat kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jelen és a 174/2010. (09.20.) KT hat-al módosított 123/2006. (11.29.) KT határozattal jóváhagyott TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV egységes szerkezetbe foglalásáról a Jegyző gondoskodik.

2. Verőce Község önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Településszerkezeti Terv leírását az alábbiakkal egészíti ki: A településszerkezeti terv leírás TERÜLET-FELHASZNÁLÁS egységek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK felsorolása kiegészül a g.) „Különleges beépítésre nem szánt turisztikai területfelhasználási egység”-gel. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK részletes leírása kiegészül az alábbiakkal: „KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TURISZTIKAI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG A jelölt területeken a természetes környezetben szelíd turizmus, ökoturisztikai fejlesztések megvalósítására nyílik lehetőség. A különböző területrészek egyedi előírások alapján fejleszthetők.” Az új fejlesztések bemutató TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSI TERÜLETEK fejezet kiegészül az alábbiakkal:

„TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 2012 KÜLÖNLEGES – BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT - TURISZTIKAI TERÜLETEK Magyarkút – Orgonás út és Aranyoskúti kilátó melletti területek. Új funkcióváltó területek kerültek kijelölésre a település természeti adottságait kihasználó szelíd turisztikai célpontok, erdei szálláshely, kirándulóközpont, vendéglátás számára. A területeken alacsony beépítés mellett természetközeli beruházások valósulhatnak meg. A területek fejlesztése intézményi férőhely növelést, zöldfelület/közpark fejlesztést nem igényel. A közművel való ellátását a meglévő közművezetékhez csatlakozva vagy egyedi közműpótló berendezésekkel kell biztosítani.” Határidő: 2012. november 30. Felelős: polgármester és főépítész Rendelet-tervezet VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA …../2012. (X. …) önkormányzati rendelete a 9/2010. (X. 06.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi XLV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (6) bekezdés b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. § (1) A helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 9/2010. (X.06.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (1) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: „e) Telekcsoport alakítási Terv készítési kötelezettség (TT) – A Szabályozási terven jelölt területeken az építési engedélyt és telekalakítási tervet megelőzően telekcsoport alakítási tervet kell készíttetni. A telekcsoport alakítási tervben igazolni kell, hogy a tervezett telekalakítás során i. az övezetben előírtaknak megfelelő építési telkek alakulnak ki, ii. a tömb többi telkének építési telekként való hasznosítását nem korlátozzák; iii. és a kialakuló telekosztás a településrendezési elveknek megfelel.” (2) A Rendelet 4. § (1) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: „26. Különleges turisztikai terület (Kk-Tu)” (3) A Rendelet 5. §-ában a Telekalakítás szabályai az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „Az építési övezetekben, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,- minden, a kialakítható telek méret 60 %-át elérő meglévő telek beépíthető. Beépíthető továbbá az a telek, amely közterület szabályozással érintett, nagysága eléri az övezetben megengedett minimális teleknagyságot, vagy a szabályozással érintett telekrész nélkül az előírt teleknagyság 60%-át. Ehhez a teleknagyságnak A telekszélességnek és a -hossznak egyaránt és külön-külön is az előírt minimális méret 60%-át el kell érnie. Ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a beépíthető minimális telek szélesség 12 m.”

(4) A Rendelet 6. § (17) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A településszerkezetileg védett területeken az építési engedélyezési terveket az építéshatósági az engedélyezés előtt környezetbe illeszkedési szempontból a települési főépítésszel véleményeztetni kell.”

(5) A Rendelet 6. § kiegészül az alábbi (21), (22) és (23) bekezdésekkel: „(21) A település területén a beépítésre szánt övezetekben a zöldfelületeinek felújításánál a zöldfelületek minimum 50%-át honos növényekkel kell beültetni. Mezőgazdasági övezetekben a díszkertként, hobbikertként használt telekrész, sövény honos növényekkel alakítandó ki. Az erdőterületeken az erdőterv készítése során előnyben kell részesíteni a honos fafajok telepítését. A honos növények listáját a HÉSZ VI. melléklete tartalmazza. (22) Az építési helyen túlnyúló meglévő, a földhivatali nyilvántartásban feltüntetett épületek magassági és alaprajzi irányban is csak - az építési övezet előírásainak betartásával az építési helyen belül bővíthetők. (23) A beépítésre nem szánt területeken a tájkép védelme érdekében csillogó fém (lemez) fedés nem alkalmazható, a maximális egy tömegben létesíthető épületnagyság – ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik - 50 m2. A homlokzatokon megjelenő anyagok természetes fa, kő, vagy vakolt felület lehetnek. ”

(6) A Rendelet 12. § (3) bekezdése a Központ vegyes területek övezeti előírások táblázata az alábbiak szerint módosul: Telekalakításra vonatkozó előírások

övezet

építmények elhelyezésére vonatkozó előírások

Legkisebb telekTerület m2

Vk

Szélesség M

K1

építményekre vonatkozó előírások

legkisebb mélység m

-

-

legnagyobb

építési mód

Előkert m

Zöldfelüle t %

Beépítettség %

Ép.mag. m

Sz

K

60

K(30)

K1

szintter. mut.

K

1

A kialakult beépítés megőrzendő: a meglévő telek nem osztható meg, építmény magasság nem növelhető (parókián sem), a hasznos terület 1 alkalommal, de legfeljebb 12%-ig bővíthető. (7) A Rendelet 13. § (10) bekezdése a Településközpont vegyes területek övezeti előírások táblázata az alábbiak szerint módosul és kiegészül a Vt-2* alövezet előírásaival: Telekalakításra vonatkozó előírások

övezet



Szélesség M



építési mód

Előkert m

legnagyobb

Zöldfelüle t %

Beépítettség %

Ép.mag. m

szintter. mut.

Vt -K1

K

-

-

SZ

K

80

K(15)

K(6,0)

K+0,2

Vt-K2

K

K

K

Z

0

40

K(40)

K(5,0)

0,6

Vt-K3

K

K

K

Z

-

20

K(40)

K(5,5,)

0,6

Vt-K4

K

K

K

Z

-

20

K(40)

K(7,5,)

0,6

60

25

K(6,0)

0,8

Vt-1

5000 (K)

30

-

SZ

K (10)

Vt-2

3000 (K)

50

60

SZ

5

60

20

Vt-2*

3000 (K)

50

60

SZ

5

70

15

6,0 max:9,01

6,0 max:9,01

0,45 0,35

Vt-3

1000 (K)

50

15

Z

0

10

80

5,5

1,4

övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága a meglévő épületek építmény magassága nem növelhető, a telken belül a beépítettség 1 alkalommal, legfeljebb a telek terület 10%-os mértékéig emelhető. Új épület legfeljebb 6,0 méteres építmény magassággal építhető. Tervtanácsi állásfoglalás, illetve elvi építési engedély alapján az előírásoktól 10%-os mértékben el lehet térni. 2 Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága 1 Az

(8)

A Rendelet 13. § (12) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul: „A Vt –K2-3-4 építési övezetekre vonatkozó egyedi előírások: a.)Az utcai homlokzat kialakítását, festését, kerítés építését a környezetbe illeszkedéshez tisztázása miatt, az építési engedélyezési eljárás előtt elvi engedélyben a települési főépítésszel egyeztetni kell, illetve- amennyiben Verőce rendelkezik építészeti tervtanáccsal – az építési engedélyhez csatolni kell a tervtanács támogató véleményét.”

(9)

A Rendelet 15. § (1) bekezdése az övezeti előírások táblázata az alábbiakkal kiegészül: Telekalakításra vonatkozó előírások

Övezet

Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások


Üü-4 1 Az

3000

Szélesség M

30

Építményekre vonatkozó előírások

Legkisebb mélység m

50

Legnagyobb

építési mód

Előkert m

Zöldfelüle t %

Beépítettség %

SZ

5

80

10

Ép.mag. m

4,5 max 6,01

szintter. mut.

0,1

övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága

(10) A Rendelet 20. § (9) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A turisztikai rendeltetésű erdőterületen elhelyezhető: erdei tornapálya, sétaút, tanösvény, esőbeálló, kilátó építmény, illemhely, az erdei flóra és fauna bemutatását szolgáló és egyéb turisztikai célú építmény. Az épületek, építmények csak tájba illő, hagyományos szerkezetűek lehetnek. Vezetékes szennyvízhálózat megléte esetén a turisztikai pihenőhelyen illemhely létesíthető.” (11) A Rendelet 22. § (1) bekezdése az övezeti előírások táblázata az alábbiakkal kiegészül: Övezeti jel

Beépíthető min.teleknagysá g.(m2)

min. teleksz. (m)

Beépítés módja

Max. beépítési %

Ma-3

6.000 m2

30m

SZ

Ma-M

5.000 m2

30m

SZ

Max. építmény magasság (m) Völgy felöl

Hegy felé

átlag

3%1

-

-

4,0

3%

6,0

3,0

4,5

1

birtokközpont esetében a beépítési %-ra lásd 22. § (4) b.)

(12) A Rendelet 22. §-a kiegészül az Ma-3 és Ma-M övezet egyedi előírásaival „(4) Ma-3 övezet a) Az övezet jellemzően az állattartás, mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál, 6000 m2-telek nagyság felett gazdasági épület mellett lakófunkció is elhelyezhető, a lakóépület max. bruttó alapterülete: 100 m2. b) Az övezetben birtokközpont alakítható. A birtokközpont telkének nagysága min. 1 ha, a beépítési százalék a 10%-ot nem haladhatja meg. A birtokközponton elhelyezhető lakófunkciójú épület max. bruttó alapterülete: 150 m2

c) A birtokközponthoz tartozó birtoktest nagysága min. 5 ha. d) A kialakítható legnagyobb telekterület 20 000 m2, e) A megengedett építmény magasság: 4 m (gazdasági épületre a szükséges belmagasság biztosításához,építmény legfeljebb 8 m) f) A terepszint legfeljebb a természetes szinttől 60 cm-re tölthető fel illetve vágható be. g) A minimálisan kialakítandó zöldfelület: 90 % (13) A Rendelet 22. §-a kiegészül az Ma-M övezet egyedi előírásaival „(5) Ma-M jelű övezet a) Az övezet jellemzően az állattartás, mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben a 5.000 m2-nél kisebb telken épület, építmény nem helyezhető el. A 6.000 m2-nél nagyobb telken legfeljebb két darab gazdasági épület, vagy terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető 3%-os beépítettséggel. c) Legkisebb előkert: 5 m, hátsókert: 10 m d) Minimálisan kialakítandó zöldfelület: 70 % A területen termékfeldolgozáshoz kapcsolódó létesítmény teljes közműellátás, és a szükséges környezetvédelmi felszerelések, berendezések megléte esetén helyezhető el.” (14) A Rendelet 23. § (3) bekezdés a) pontja a Kertes mezőgazdasági területek építési előírásairól az alábbiak szerint módosul: „(3)Az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek utcai szabályozási vonalától vagy a közterületi határvonaltól a telek belseje felé, a szabályozási vonallal vagy a közterületi határvonallal párhuzamosan 10m-re húzódik.” (15) A Rendelet 25. § (2) bekezdés c) pontja az alábbiak szerint módosul: „Az elhelyezhető épületek száma 2, és beépített alapterülete építészeti tervtanács előtt bemutatott elvi engedély alapján maximum nettó 200 m2,” (16) A Rendelet 25. §-a az alábbi (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki a Különleges turisztikai terület (Kk-Tu) egyedi előírásaival.

„(5) Kk-Tu1 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: a) A területen tulajdonos lakása mellett szállás, vendéglátás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. b) A kialakítható legkisebb telekterület 2500m2, c) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, d) A beépítettség mértéke maximum 2% lehet, e) Minimális előkert:5 m vagy a kötelezően megtartandó zöldfelület határa a szabályozási terven jelölt módon, az oldalkert min.5 m. f) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m g) Minimálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (6) Kk-Tu2 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: a) A területen tulajdonos lakása mellett szállás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. b) A kialakítható legkisebb telekterület 1,5 ha, c) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el,

d) A beépítettség mértéke maximum 2% lehet, e) Minimális előkert:10 m, az oldalkert, hátsókert mértéke a kötelezően megtartandó zöldfelület határa, a szabályozási terven jelölt módon, f) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m, g) Minimálisan kialakítandó zöldfelület 80%.” (17) A Rendelet 25. § (5) bekezdése tartalmi változás nélkül (7) bekezdésre módosul, a 25. § (6) bekezdése tartalmi változás nélkül (8) bekezdésre módosul, a 25. § (7) bekezdése tartalmi változás nélkül (9) bekezdésre módosul. (18) A Rendelet 26. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki: „A 8 méternél keskenyebb kiszolgálóút esetében az építés feltétele, hogy a gépkocsi behajtók lehatárolását az utcavonalon a szabályozási vonaltól a telek irányába 4 méter szélességben min 3 méterre hátrahúzva kell kialakítani.” (19) A Rendelet 35. § (3) bekezdése a településszerkezeti védelemre javasolt területre vonatkozó előírásokról d) pontja módosul az alábbiak szerint: „ A kerítések, támfalak kialakításához, utcai épületszínezéshez, anyaghasználathoz – környezetbe illeszkedés érdekében – előzetesen ki kell kérni a települési főépítész szakmai véleményét. A kerítések kialakítása, támfalak., utcai épületszínezés, anyaghasználat a meglévő állapothoz igazodva, főépítészi vélemény alapján illetve tervtanácsi döntéssel lehet hozzájárulni. „ (20) A Rendelet 35. § (8) bekezdés b) pontja a helyi védelemre javasolt épületekre vonatkozó előírásokról módosul az alábbiak szerint: „Az építési terveket illeszkedési és értékvédelmi szempontból egyeztetni kell a települési főépítésszel. Az építési engedély elbírálásánál figyelembe kell venni a település főépítészének bevonásával összehívott építészeti tervtanács támogató, illetve elutasító véleményét.” (21) A Rendelet 35.§ kiegészül az alábbi (10) és (11) bekezdéssel: „(10) A település belterületén védelem alatt nem álló területen, illetve a külterületen a nem építési engedélyhez kötött építmények tájba illően, természetes anyagok felhasználásával alakítandók ki. Ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, utcai, vagy közterületről látszó támfal, kerti építmény a meglévő környezethez igazodva, pld fából vagy természetes kőből épülhet. (11)A településen az Üdülőterületeken és mezőgazdasági területeken a légvezetékek fa oszlopon vezetendők.” 2. § (1) A Rendelet Melléklet I. TT Telekcsoport alakítási Terv készítendő jellel érintett ingatlanok jegyzéke az alábbiak szerint módosul: „A Zentai utca-Bereg utca-Rákóczi utca- Vasúti sor -6974 és 7003 hrsz telkek által határolt területen: 1066, 1067/1,, 1067/2, 1069, 6981-6983/1,2, 6988-6994, A Zentai utca folytatásában lévő 6917 hrsz út és a 6997 patak által határolt tömbben: 6933/1,2-6936, A Zentai utca folytatásában lévő 6917 hrsz út és a 0112/3 hrsz erdő által határolt tömbben: 6861-6869, 6874-6880, 6897-6903, 6998-7006/1-3, A Vasúti sor - 7007/11 hrsz út - 6997 hrsz patak - 7004 hrsz telek általhatárolt területen 7012/1,2-7016 Paprét 7109/7 hrsz”

(2) A Rendelet Melléklete kiegészül az alábbi V. ponttal: V. Fogalommagyarázat: 1. Kialakult övezeti paraméterek Telekméretek

K …. (K)

Előkert

K K (…)

Beépítettség

K K (…)

Építménymagasság

Szintterületi mutató

K

minden meglévő telek beépíthető, új telek nem alakítható. új telekalakítás esetén a min. telekméret megadott mértékét kell figyelembe venni, minden kialakult telek beépíthető, A jelenlegi előkert vonalát megtartva helyezhető el a telken épület. A jelenlegi előkert vonalát megtartva helyezhető el a telken épület, új telek esetében a zárójeles érték a min. előkert. A telkek a jelenlegi beépítettségük mértékéig építhetők be A telkek jelenlegi beépítettsége megtartható, új telek vagy új építkezés esetében a zárójeles értékig építhető be/bővíthető. A jelenlegi építménymagasság mértékéig építhető új épület.

K (…)

Az épületek jelenlegi építménymagassága megtartható, új telek vagy új építkezés esetében a zárójeles értéket kell figyelembe venni.

K+…

A telken belül a kialakult szintterületi mutató a megadott értékkel növelhető, de csak a kialakult, meglévő épület-tömegeken belül.

2. Szintterületi mutató: a telken az övezeti előírások alapján elhelyezhető ill. elhelyezett épületek összes szintterületének és a telek területének viszonyszáma. 3. Hegy felőli és völgy felőli homlokzat: amennyiben a telken a lejtő vagy rézsűs terepalakulat található,, a hegy felőli homlokzat a lejtő teteje vagy a rézsű koronavonala irányába néző épületrész, a völgy felőli homlokzat a lejtő alja vagy a rézsű körömvonala irányába néző épületrész. (3) A Rendelet kiegészül az alábbi „Melléklet VI. Telepítendő honos növények” listájával. FÁK:

Megjegyzés

Nagytermetű fák Acer platanoides Acer pseudoplatanus Betula pendula Carpinus betulus Fraxinus angustifolia subsp. pannonica Fraxinus excelsior Populus nigra Populus termula Prunus avium Quercus cerris Quercus petraea Quercus robur Salix alba Tilia cordata Tilia platyphyllos Ulmus laevis

Korai juhar Hegyi juhar Közönséges nyír Közönséges gyertyán Magyar kőris Magas kőris Fekete nyár Rezgő nyár Madárcseresznye Csertölgy Kocsánytalan tölgy Kocsányos tölgy Fehér fűz Kislevelű hárs Nagylevelű hárs Vénicszil

Középtermetű fák Malus sylvestris

Vadalma

vízközelbe vízközelbe

vízközelbe vízközelbe vízközelbe

Prunus padus Pyrus pyraster Sorbus aucuparia Sorbus torminalis Ulmus minor Sorbus aria

Májusfa, zselnicemeggy Vadkörte Madárberkenye Barkóca berkenye Mezei szil Lisztes berkenye

Kistermetű fák Acer campestre Acer tataricum Cerasus mahaleb Colutea arborescens Fraxinus ornus Laburnum anagyroides Quercus pubescens Salix caprea Staphylea pinnata

Mezei juhar Tatárjuhar Sajmeggy Sárga borsófa Virágos kőris Közönséges aranyeső Molyhos tölgy Kecskefűz Mogyorós hólyagfa

CSERJÉK: Talajtakarók: Hedera helix Vinca minor

Közönséges borostyán Kis télizöld meténg

Alacsony cserjék Prunus tenella Rosa pimpinellifolia Rubus caesius Spiraea media

Törpemandula Jajrózsa Hamvas szeder Szirti gyöngyvessző

Középtermetű cserjék Cerasus fruticosa Cotoneaster niger Lonicera xylosteum Rosa canina

Csepleszmeggy Fekete madárbirs Ükörke lonc Gyepűrózsa

Magas cserjék Berberis vulgaris Cornus mas Cornus sanguinea Coryllus avellana Crataegus laevigata Crataegus monogyna Euonymus europeus Euonymus verrucosus Ligustrum vulgare Prunus spinosa Salix cinerea Viburnum lantana Viburnum opulus

Közönséges borbolya Húsos som Veresgyűrű som Közönséges mogyoró Kétbibés galagonya Egybibés galagonya Csíkos kecskerágó Bibircses kecskerágó Közönséges fagyal Kökény Rekettyefűz Ostorménfa Kányabangita

Csak belterületen alkalmazható növényfajok: FÁK Aesculus hippocastanum Koelreuteria paniculata Paulownia tomentosa Populus simonii ’Fastigiata’ Prusnus fruticosa ’Globosa’ Sophora japonica Sorbus rotundifolia

Vadgesztenye Bugás csörgőfa Császárfa Kínai jegenyenyár Gömb csepleszmeggy Japánakác Kereklevelű berkenye

vízközelbe

CSERJÉK Chaenomeles japonica Forsythia x intermedia Philadelphus coronarius Pyracantha coccinea Spiraea x vanhouttei Symphoricarpos albus Syringa vulgaris

Japán madárbirs Aranyvessző Jezsámen Tűztövis Kerti gyöngyvessző Nyugati hóbogyó Kerti orgona

(4) A Rendelet kiegészül az alábbi „Melléklet VII. „Lakóutca 6 –és 8 méteres szélességgel kialakítva, Mintakeresztszelvény”. 3. § Záró rendelkezések (1) A jelen rendelet kihirdetése után 30 nappal lép hatályba és a rendelet hatálybalépése után a 31. napon hatályát veszti. (2) A rendelet hatálybalépésével egy időben a Pro Arc Építész Stúdió által 2012-ben készített, „Szabályozási terv módosítás” megnevezésű SZ-0, SZ-1, SZ-2, SZ-3, Sz-4 és SZ-5 jelű tervlapok lépnek hatályba, melyek a hatálybalépéssel egyidőben egységes szerkezeti beépítésre kerülnek a 9/2010. (X.06.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉ-ről szóló rendeletbe és mellékleteibe. (3) Az egységes szerkezetbe való szerkesztésről a Jegyző gondoskodik. (4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Verőce, 2012. október 16.

………………………………………….. Bethlen Farkas sk. Polgármester

………………………………………….. Oroszi Beáta sk. Jegyző

1. számú melléklet Étv. 9. § (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. (2)61 A településrendezési eszköz kidolgozása előtt – beazonosítható módon – meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 15 munkanapon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biztosítani kell: a) a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározásának tudomásra hozatalát és az érintett lakosság, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét, b) az érintett települési önkormányzati szervek bevonását az előkészítésbe úgy, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli ütemezését, c) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervek megkeresését oly módon, hogy azok véleményt nyilváníthassanak és ismertethessék ca) a rendezési feladat ellátásához szükséges – nyilvántartásuk részét képező – mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá cb) a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeit. (3)62 A készítés alatt lévő településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot a polgármesternek (főpolgármesternek) – külön jogszabályban meghatározottak szerint – véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint az egyesületekkel, amelyek 22 munkanapon belül adhatnak írásos véleményt. (4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. (5)63 Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli – államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló – véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. A (6) bekezdés szerinti, helyben szokásos módon történő közzététel időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell. (6)64 A véleményezési eljárás befejezése után a településrendezési eszközöket az elfogadásuk előtt – a (3) és (4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indoklásával együtt – a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából: a)65 a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket a jogszabályban meghatározott állami főépítész (a továbbiakban: állami főépítész) útján a miniszternek, a fejlesztési koncepciókat a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek b)66 egyéb szabályzatot és terveket az állami főépítésznek. A miniszter 90, az állami főépítész 30 napon belül, a 9/A. § szerinti esetekben 15 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.

(7)67 A településrendezési eszköz a (2)–(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat – a 9/A–9/B. §ban és a 9/D. §-ban meghatározott esetek kivételével – legkorábban a megállapításuktól számított 30. napon léptethetők hatályba. (8)68 A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 10 munkanapon belül gondoskodik a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek és a beérkezett vélemények figyelembe nem vétele indokolásának – amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, az önkormányzat honlapján való – közzétételéről. A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 10 munkanapon belül megküldi a helyi építési szabályzatot, a településrendezési terveket és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolását az azok véleményezésében részt vett államigazgatási szerveknek és szakmai vizsgálat céljából az állami főépítésznek. Ha a véleményezési eljárásban részt vett vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a települési önkormányzat nem vette figyelembe jogszabályon alapuló véleményüket, úgy e kérdésben kialakított álláspontjukról 15 munkanapon belül tájékoztatják az állami főépítészt. (9)69 A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1)–(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (10) bekezdésben foglaltak, valamint a 9/A. §, 9/B. §, 9/C. § és a 9/D. § eltérő rendelkezései kivételével a településrendezési eszköz módosítása esetén is alkalmazni kell. (10)70 Nem kell alkalmazni a (2)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a) a településrendezési eszköz aa) magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezésének, előírásának hatályon kívül helyezése, vagy ab)71 nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának hatályon kívül helyezése, illetve b) az Étv. 57. § (4) bekezdésében meghatározott helyi védettség megszüntetése esetében. (11)72 A településrendezés eszközei készítése során a települést érintő jóváhagyott országos és térségi területrendezési terv rendelkezéseit figyelembe kell venni. (12)73 A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket azok összes munkarészével, valamint a megállapításukról szóló – külön jogszabály szerinti – jegyzőkönyvvel, a véleményezési eljárás dokumentumaival, továbbá az állami főépítészi, illetve miniszteri véleménnyel együtt, a képviselő-testületi megállapításuk után 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. (13)74 A (2) és (3) bekezdés szerinti véleményezésért az államigazgatási szerv díjat nem számíthat fel. 9/A. §75 A településrendezési eszköz módosítása esetén a 9. § (3) bekezdés szerinti véleményeztetés elhagyható, ha a) a módosítás aa) nem érinti a település fő infrastruktúra hálózatát, alapvető zöldfelületi rendszerét, morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli felhasználási intenzitását, ab) területfelhasználási változást nem jelent, és ac) már a 9. § (2) bekezdés szerinti véleményeztetéshez részletesen kidolgozásra került és véleményeztetése megtörtént, vagy b)76 a módosítás elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása, vagy magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése érdekében történik. 9/B. §77 A Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzettel érintett települések a településrendezési eszközeinek a veszélyhelyzet következményei felszámolásához, valamint a további károk mérsékléséhez szükséges módosítása során, a veszélyhelyzet feloldásától számított fél éven belül a 9. § (2)–(7) bekezdésétől a következők szerint térhetnek el:

a) a településrendezési eszköz módosítására tett javaslatnak a veszélyhelyzet jellegének megfelelő szakterületi jogosultsággal rendelkező szakértő által készített szakvéleményen kell alapulnia, b) az elkészített településrendezési eszközt a polgármesternek egyeztető tárgyaláson az érdekelt államigazgatási szervekkel ismertetnie kell, a tárgyalás meghívójához az elkészített településrendezési eszközt mellékelnie kell, c) az egyeztetett településrendezési eszközre vonatkozó végső szakmai véleményét az állami főépítész 5 munkanapon belül kiadja, és d) a településrendezési eszköz módosítása azonnal hatályba léptethető. 9/C. §78 Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott és kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházássá minősített építési beruházás megvalósításához szükséges településrendezési eszköz készítése, módosítása során a 9/B. §-ban foglaltak alkalmazandók. 9/D. §79 (1) Kiemelt nemzeti emlékhely területére, illetve közvetlen környezetére vonatkozó településrendezési eszköz módosítása – amennyiben a kiemelt nemzeti emlékhely kialakítására vonatkozó előírást tartalmaz – (e §-on belül a továbbiakban: településrendezési eszköz) során a 9. § (2)–(6) bekezdéseitől eltérően e § (2)–(11) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A településrendezési eszköz a) módosítását a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője is kezdeményezheti; vagyonkezelői kezdeményezés esetén a településrendezési eszköz egyeztetésében és véleményezésében érintett szervek soron kívül járnak el, b) módosítása során a 9. § (2)–(6) bekezdésében előírt egyeztetési, véleményeztetési eljárások lefolytatása a területileg illetékes megyei (fővárosi) kormánymegbízott feladat- és hatáskörébe tartozik (a továbbiakban: kormánymegbízott), c) módosítását megelőzően a vagyonkezelő és a kormánymegbízott az egyeztetési, véleményezési eljárás meggyorsítása érdekében az Étv. 30/A. § szerint településrendezési szerződést köthet. (3) A 9. § (2) bekezdése szerinti véleményezésre, észrevételezésre 8 munkanap áll rendelkezésre. A polgármester (főpolgármester), aki helyett a kormánymegbízott jár el, az egyeztetési eljárásban érintettnek tekintendő. (4) A kormánymegbízott a módosítás alatti településrendezési eszköz tervezetét véleményezésre megküldi a központi tervtanács részére, amely a véleményét az üléstől számított 5 munkanapon belül adja meg. (5) A módosított településrendezési eszközt a jóváhagyás előtt a kormánymegbízott véleményezteti a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint az egyesületekkel, amelyek 10 napon belül adhatnak írásos véleményt. Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a kormánymegbízott egyeztető tárgyalást tart, amelyre a véleményezési eljárás érdekeltjeit a tárgyalás előtt legalább 5 nappal a hely és az időpont megjelölésével hívja meg. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásaival együtt. (6) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli – államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló – véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. (7) A 9. § (6) bekezdése szerinti, helyben szokásos módon történő közzététel időtartama 15 nap, amely időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosulttal ismertetni kell. (8) Amennyiben több településrendezési eszköz módosítása szükséges, akkor azok 9/D. § (3)–(5) bekezdések szerinti egyeztetése egyidejűleg (egy összevont eljárásban) lefolytatható. (9) A településrendezési eszköz módosítását – annak elfogadása előtt – szakmai véleményezésre a kormánymegbízott küldi meg a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek, aki véleményét a kormánymegbízottal 10 napon belül közli, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét megadottnak kell tekinteni.

(10) A kormánymegbízott a településrendezési eszköz módosításának tervezetét az egyeztetési eljárás irataival együtt megküldi a területileg illetékes polgármesternek (főpolgármesternek), aki 15 napon belül előterjeszti a jóváhagyó testületnek. (11) A településrendezési eszköz módosítása az elfogadástól számított 10. napot követően hatályba léptethető. A településszerkezeti terv 10. §80 (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. (2) A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. (3) A településszerkezeti tervet a 9. § rendelkezésein túlmenően a megyei, a szomszédos települési (a fővárossal szomszédos települések esetében a fővárosi és az érintett – határos – fővárosi kerületi) önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. A főváros településszerkezeti tervét a kerületi önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. (4)81 A településszerkezeti terv esetében az előzetes véleményt kérő dokumentációnak a 9. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően tartalmaznia kell a szerkezeti terv módosítása esetén az azt szükségessé tévő településfejlesztési döntést, valamint tájékoztatásul az elfogadott településfejlesztési koncepciót is, kivéve a 9/D. § esetében a településszerkezeti terv módosítását, amelynél a vonatkozó kormányhatározatot kell mellékelni. 11. §82 (1)83 A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv – rajzi és szöveges – munkarészei a megállapításukról szóló határozat mellékletei. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az időközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni. (2) A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra-hálózatokat (főútvonalakat, gyűjtőutakat, közüzemi közműgerincvezetékeket, hírközlő hálózat fő elemeit), a települési szintű és a városrész szintű közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, az e tervvel védelemre tervezett és védőterületeket. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a rehabilitációra kijelölt, valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési) területeket. (3) A (2) bekezdésben említett egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztető, illetőleg arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot (bányatelket), a nyilvántartott ásványinyersanyag-vagyont, a szennyezettséget, az árvíz-, a belvíz-, az erózió- és csúszásveszélyt, a földrengés-veszélyeztetettséget, a természetes és mesterséges üregektől veszélyeztetett területeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja. A szabályozási terv 12. § (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes – legalább telektömb nagyságú – területrészeire készülhet. (2) Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben: a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, illetőleg

b)84 a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. (3) A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell. (4) A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek. (5) A szabályozási tervnek tartalmaznia kell: a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b)85 a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását, c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket, g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, h) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását. (6) A helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni. A helyi építési szabályzat 13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal), b)86 a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait, c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait, d) a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon történő építés feltételeit és szabályait, továbbá e) a helyi építészeti értékvédelemmel, f) a védett és a védő területekkel, valamint g) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat. (3)87 A szabályozási terv – amennyiben készül – a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi. (4)88 A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területének egészére vagy annak egyes részeire az (5) bekezdés előírásainak figyelembevételével. Területrészenként készülő helyi építési szabályzat esetében a későbbi szabályozások az első szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik. (5)89 Helyi építési szabályzatot kell készíteni – legalább telektömbre kiterjedően – a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre,

b)90 a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. (6)91 A szabályozást legalább a településszerkezeti tervben lehatárolt területegységre kell elkészíteni. (7)92 A tervezés időszakában 20 000 fő lakosságszámot meghaladó települések esetében, amennyiben a helyi építési szabályzat mellékleteként nem készül szabályozási terv is, az egyes építési övezetek, övezetek területi lehatárolását övezeti tervlapon ábrázolni kell.

2. számú melléklet ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYÉHEZ ad. Bevezetés: Az eltérő vélemények egyeztetési tárgyalására küldött meghívóban külön felhívtuk minden résztvevő véleményét, az alábbiakra: „Egyúttal felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az Étv. 9.§ (2) bekezdés szerinti előzetes véleményt kérő dokumentumra beérkező észrevételek alapján Verőce Község Önk. Képviselő-testülete 2/2012. (01.17) sz. határozatot hozott, mely értelmében a rendezés alá vont területek kismértékben kiegészítésre kerültek. Ezen kiegészítéseket (lásd 1.3. és 2.2 jelű módosítás) ill. a hivatkozott Képviselő-testületi határozatot (lásd. dokumentáció utolsó előtti lapja) a 9.§ (3) szerinti dokumentáció tartalmazta.” A közbenső egyeztetésben véleményt adó államigazgatási szervek az 1.1. és 2.2. módosítások, övezeti átsorolások ellen lényegi kifogást nem emeltek. Véleményünk szerint ilyen jellegű kismértékű módosítás, kiegészítés a rendezési tervek egyeztetési folyamatába természetesen illeszkedő közakarat. Tervezői válasz bevezetéshez A Településrendezési terv módosításának Államigazgatási egyeztetés lezajlott. Az Állami Főépítészi Hivatal az ÉTV 9.§(3) bek. szerinti egyeztetésben jelezte, hogy az előzetes egyeztetéshez képest újabb módosítási igények jelentkeztek. Az egyeztető tárgyaláson az új módosításokat az Államigazgatási szervekkel ismertettük, azokat a Főépítészi Hivatalon kívül mindenki tudomásul vette és véleményt nyilvánított róluk. A közbenső. egyeztetés lezárása után lakossági hozzászólások alapján került sor a terv korrekciójára. ad.1 Tervező válasza: A végleges dokumentációban az alátámasztó és a jóváhagyandó munkarész összhangját megteremtjük. ad.2. Tervezö válasza: A jóváhagyandó munkarészek jogi felülvizsgálatáért a település jegyzője felelősséget vállal. A jegyző és a tervezők közösen a HÉSZ módosítást véglegesítik.. hatályon kívül helyezendő meghatározása, pld rajzok települészerkezeti tervet is hatályba kell helyezni, most hiányzik ad. 3. A módosítás célja a kialakult állapothoz illeszkedő és megvalósítható közterület szabályozás, amelyet részletes vizsgálat előzött meg és az OTÉK rendelkezései szerint mintakeresztszelvénnyel támasztott alá a tervező. A mintakeresztszelvényt a HÉSZ mellékleteként a jóváhagyandó munkarészbe beillesztjük. Tervezöi válasz: A közlekedési területek szabályozási szélességének módosítását helyszíni bejárással alátámasztottan szakági tervező készítette. A kritikus pontokon mintakeresztszelvények készültek. A javasolt megoldások a jelenleg érvényben lévő jogszabályokba nem ütköznek. Az Önkormányzat határozattal megerősítette a közterület szabályozások módosítását. Az új utak tényleges. kialakítása gondos tervezési munkát igényel, melyben meg kell oldani a felszíni vízelvezetést, korszerű közműellátást, ez a megfelelő eszközök alkalmazásával a keskenyebb közterületeken is megvalósítható. ad. 4. a telekalakítási eljárás 338/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben maghatározott szabályain nem kíván változtatni a helyi rendelet, de az LXXVIII Étv. 12§ (5) előírja, hogy „a szabályozási tervnek tartalmaznia kell e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat” továbbá, a 24 § (2) hogy „ Új 120

beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telkekké kell alakítani az érintett telekcsoport – legalább telektömbönként történő – újraosztásával.” Megjegyezzük továbbá, hogy a jelenleg hatályos HÉSZ-hez képest a módosítás jóval kevesebb helyen ír elő telekalakítási kötelezettséget, ill részben ezzel egészült ki a tervezési terület, bár ezt a 9.§ (2) szerinti előzetes véleménykérő levelünkben 7. pont címszó alatt jeleztük, csupán tételesen nem neveztük meg az érintett hrsz-okat, mivel ez maga a munkavégzés során derülhetett csak ki. ad.5 és ad.6. 2009. (IX. 15.) számú, a főépítészi tevékenységről szóló Korm. rendelet 8. § d.) pontja szerint Az önkormányzati főépítész általános feladatai közé tartozik, hogy „szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a térség, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását,” melybe véleményünk szerint beletartozik, hogy építési engedélyezés előtt véleményezi az építési terveket, ill. a településszerkezetileg védett területeken az építési engedély nélküli építési munkákat, úgymint kerítések, támfalak építését és az épületszínezését. Tervezői válasz: Telekalakítási terv előírása és az építési engedély főépítészi véleményhez kötése A telekalakításra vonatkozó előírások és a főépítészi kontroll szigorítja az országos előírásokat, de nem ellentétes az Önkormányzatok önrendelkezési jogára vonatkozó törvényekkel. ad.7. Szintterületi (sűrűségi) mutató fogalmán változtattunk, mégpedig a következő módon: „ A telken belüli szintterületi mutató a megadott értékkel növelhető de csak a meglévő épülettömegen belül használható ki.”

3. számú melléklet Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012. (07. 02.) határozata Verőce Önkormányzatának Képviselő-testülete megismerte, megvitatta az Étv. 9.§. (3) és (4) pont szerinti véleményeket és határozattal megerősíti, hogy a véleményezésre kiküldött dokumentációhoz képest alábbiak figyelembevételével készüljön el a Verőce község Településrendezési Eszközei módosításának (TSZT, HÉSZ és Szabályozási Terv) végleges anyaga. 1.

9670 hrsz-ú, (Aranyoskút) Önkormányzati területen az Üh-2 övezet, a természeti értékek megőrzése miatt ne kerüljön kialakításra. A terület,- a kilátó melletti területeket kivéve,Kk-Tu2 jelű övezetbe kerüljön.

2.

081/17, 081/21 hrsz-ú (Aranyoskút) területeken az ökológiai hálózat, zöldfolyosó besorolás határvonala az országos előírások szerint kerüljön feltüntetésre. A természeti értékek védelme érdekében, a zöldfolyosó területén kell a telkek zöldfelületeit biztosítani. a telekalakítási szabályokat ennek figyelembevételével alakítsa ki tervező. A beépítési %-ok vonatkozásában változatlanul a Verőce Község Önkormányzat képviselő-testületének 2/2012. (01.17.) határozata 6. pontja szerint kell eljárni.

3.

A nyílt karsztos területeken a trágyatárolásra vonatkozó előírásokat a közeljövőben megjelenő „nagyállat” tartásra vonatkozó országos rendelet ismeretében és annak függvényében kell külön helyi rendeletben rögzíteni.

4.

a 054/21, 054/22, 054/24, 054/12, 054/13, 058/12, 058/13, 026/1, 026/2 hrsz-ú (Katalin völgy) földrészletek a tervezett szerint Ma-2-ből Má-3-ba övezeti átsorolási igényét a meglévő beépítések és közérdek miatt a Képviselő- testület fenntartja.

5.

A K-T övezet, azaz a tartalék temető terület a 9001/8 és 9001/9 hrsz-ú területekről törlendő.

6.

052/1 hrsz (Katalin völgy) erdőként nyilvántartott 6,5 ha-nyi földrészlet Ev (véderdő) besorolásból Et (turisztikai erdő) besorolásba kerüljön.

7.

Az Önkormányzat képviselő-testülete vállalja, hogy a véleményező hozzászólása ellenére is fenntartja a közlekedési területek szabályozási javaslatát, egyben tudomásul veszi tervező nyilatkozatát, azaz, hogy a keresztmetszetek kialakítása nem törvényellenes, de költségesebb, mint a hagyományos utcák kiépítése.

8.

Képviselő- testület tudomásul veszi a Helyi Építési Szabályzatra vonatkozó alábbi javaslatokat és utasítja a tervezőt és a főépítészt azok szükség szerinti kidolgozására és átvezetésére A dokumentáció címe az Étv. előírásai szerint karbantartás helyett módosítás legyen. A telekalakítási kötelezettség előírását felül kell vizsgálni, ennek érdekében az illetékes bizottság a tervező és a főépítész bevonásával egy héten belül egyeztessen és hozzon döntést a megoldásról. Az előírásokban szerepeltetett hegy-felöli és völgy-felöli homlokzati oldalakat definiálni kell. HÉSZ 22.§ (4) pontosítani kell. A tervtanácsi kötelezettség helyett Főépítészi véleményezést kell előírni.

Verőce arculatának egyediségének megőrzése érdekében, az országos rendeletek szerint nem építési engedély köteles építményekre vonatkozó szabályokkal a HÉSZ-t ki kell egészíteni. A HÉSZ egészüljön ki az alábbi előírással: mely szerint az építési helyen túlnyúló meglévő, a földhivatali nyilvántartásban feltüntetett épületek bővíthetők legyenek, de magassági és alaprajzi irányban is csak az építési helyen belül. A HÉSZ kiegészítendő a külterületi épületekre vonatkozó, az épületek tömegformálásáról, alkalmazható fedések anyagáról, stb-ről szóló előírásokkal. Az alátámasztó munkarészek biológiai aktivitás számítását korrigálni kell. A Vk övezetekben a meglévő beépítés 30%-ig bővíthető. 9.

A Helyi Építési Szabályzat általános része (HÉSZ 6.§) egészüljön ki az alábbi (21). bekezdéssel és a HÉSZ mellékletébe kerüljön bele az ültetendő honos növényfajok listája. „(21) A település területén a beépítésre szánt övezetekben a zöldfelületeinek felújításánál a zöldfelületek minimum 50%-át honos növényekkel kell beültetni. Mezőgazdasági övezetekben a díszkertként, hobbikertként használt telekrész, sövény honos növényekkel alakítandó ki. Az erdőterületeken az erdőterv készítése során előnyben kell részesíteni a honos fafajok telepítését. A honos növények listáját a HÉSZ melléklete VI. tartalmazza.”

Felelős: Határidő:

Polgármester Folyamatos

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT174/2010Önk.Hat,SZT9/2010Önk.rend.)

módosítás

Pro Arch.Építész Stúdió 2012

VERŐCE Településrendezési terv módosítás

Megbízó:

VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40.

Tervező

PRO ARCH. ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ 1085 Budapest, József krt. 36. 36-1-303-10-75, [email protected]

Vezető településtervező:

R. TAKÁCS ESZTER okl. építészmérnök, vezető településtervező TT1-01-2883/01

Tervezők Településtervezés: R. Takács Eszter okl. építészmérnök, vezető településtervező TT1-01-2883/01 Adorján Anna okl. településtervező Közlekedés: Heckenast Judit okl. közlekedés tervező K1d-1/01-5295 Környezetvédelem, Tájrendezés: Adorján Anna okl. településtervező, tájépítész TK 13-1263

Településrendezési terv alátámasztó munkarészeinek tervezői Közművek: KÉSZ Kft. Hanczár Zsoltné okl. építőmérnök MK 01-2418 Bíró Attila okl. építőmérnök MK 01-2456 2012

Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

1


Tartalomjegyzék Rajzok Előzmények

I.

Jóváhagyandó munkarészek Településszerkezeti tervet módosító határozat - tervezet Településszerkezeti terv leírás - kiegészítés Településszerkezeti terv módosítás

TSZT

Helyi Építési Szabályzat módosítás Szabályozási terv

SZ0 SZ1 SZ2 SZ3 SZ4 SZ5

II.

Alátámasztó munkarészek

Településrendezés Tervezési feladatok, szabályozási javaslat Térségi terveknek való megfelelés igazolása

A1

Közlekedés Tájrendezés

A2

Környezetvédelem Közművek Elektronikus hírközlés Örökségvédelemi hatástanulmány

III.

Mellékletek Egyeztetések Önkormányzati határozatok


2


Előzmények

A 2010 szeptemberében elfogadott Településrendezési terv (TSZT 174/2010 (09.20) KT határozatával módosított 123/2006. (11.29.) KT határozata és SZT: 9/2010. (X.06) sz. Önk. Rendelete) kisebb korrekciójára van szükséges, mivel az elmúlt év bizonyította, hogy az érvényben lévő terv nem tudja 100%osan biztosítani a falu, a lakók új építési szándékainak megvalósítását. A meglévő alátámasztó munkarészeket felhasználva dolgoztuk ki az alábbi témákban a TRT módosítását. Egyeztetésben ismertetett tervezési feladatok 1. Magyarkúti telkek övezeti besorolásának korrekciója 1.1. 1305/47 hrsz 1.2. 1305/4 hrsz 1.3. Magyarkút 1300/16 hrsz telek hasznosítása 2. Aranyoskúti terület 2.1. 9670 hrsz-ú, Önkormányzati telek szabályozása. 2.2. 081/17, 081/21, 081/10 hrsz-ú területek tényleges területhasználati besorolása 3. Katalin völgyi módosítások 3.1. Kárpát Haza templom mellett ökofalu, fedeles lovarda és népiskola felépítését tervezik 3.2. 052/1 hrsz telek övezeti átsorolása véderdőből. 4. A távlati temető terület egy részének más célú hasznosítása 5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett 6. Közterület szabályozási módosítások 6.1. A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása 6.2. Bereg utcai területek útszabályozásának vizsgálata és részleges módosítása 7. A Fehérhegy dűlőben fekvő területek közül az 5544 hrsz magánút, vasút, 9083 hrsz közút által határolt terület Mk*-ból Mk-ba sorolása (továbbiakban 7. jelű módosítás) 8. A HÉSZ módosítások A településrendezési tervmódosítások elkészítéséhez szükséges államigazgatási egyeztetés lezajlott, a vélemények megvitatására egyeztető tárgyaláson került sor. Az Önkormányzat képviselő testülete júliusi ülésén a mellékelt Határozatban (87/2012. (07.02)) fogadta el a felmerült kérdésekben szükséges tervmódosításokat. Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

3


I.

Jóváhagyandó munkarészek


4


VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …../2012.(…….) KTSZ. HATÁROZATA 174/2010 (09.20) KT hat.-al módosított 123/2006. (11.29.) KT határozattal jóváhagyott TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Verőce Községi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Az Eg besorolású 1305/47 hrsz. földrészletből az Orgonás úthoz csatlakozó oldalán 600m2 területet Üh területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (1.1 jelű módosítás): Az önkormányzati telekrész erdőként nem nyilvántartott, beépítésre alkalmas terület.1 Az Eg övezeti besorolású 1305/4 hrsz földrészlet északi, beépítetlen telekrészét Üü területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (1.2 jelű módosítás): A magántulajdonú telekrész erdőként nem nyilvántartott, az értékes növényzet megtartása mellett a beépítése támogatható. Az Eg övezeti besorolású 1300/16 hrsz földrészletet Különleges beépítésre nem szánt turisztikai Kk-tu területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (1.3 jelű módosítás): A telek az erdőnyilvántartásban nem szerepel, a Magyarkúti belterületi üdülőterületen turisztikai és üdülő hasznosítása indokolt. A 9670 hrsz földrészlet eddigi Eg, Et besorolású területét különleges, beépítésre nem szánt turisztikai Kk-tu területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (2.1 jelű módosítás): A telekrész erdőként nem nyilvántartott, védelem alatt nem áll. az egyedi kilátású terület turisztikai hasznosítását támogatja az önkormányzat. A jelenleg Eg besorolású 081/21, és a 081/10, 17 hrsz földrészletek Eg övezeti besorolású telekrészét Ma – általános mezőgazdasági területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (2.2 jelű módosítás): A telekrész erdőként nem nyilvántartott, mezőgazdasági művelés és állattartás folyik rajta. A jelenlegi használatnak megfelelő besorolás indokolt. A jelenleg Ev övezeti besorolású 052/1 hrsz területet – mely az Erdészeti Igazgatóság nyilván-tartása szerint 119/A és 119/B erdőrészlet – Et turisztikai erdő területfelhasználási egységbe sorolja.)

1

Az indoklások nem részei a Képviselő-testületi határozatnak.


5


Indoklás (3.2 jelű módosítás): A telek erdőként nyilvántartott, erdővel borított. Az átsorolás követően a területen turisztikai célú építmények helyezhetők el, az OTÉK vonatkozó előírásai alapján 10ha-os teleknagyság esetén. A 060/8 hrsz területet K-T különleges temetőből Má-M (mezőgazdasági major) területfelhasználási egységbe sorolja. A 9001/8, 9001/9 hrsz-ú telkek K-T különleges temetőből Mk (kertes mezőgazdasági) területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (4.1. és 4.2. jelű módosítás): A 060/8 hrsz területen az Önkormányzat mezőgazdasági feldolgozó tevékenység megvalósítását támogatja, a távlati temető területét a 9001 hrsz telkeken sem kívánja fenntartani. A 180, 181 hrsz telkekből 1130 m2 közlekedési területből a temető területéhez kerül K-T területfelhasználási egységbe, a jelenleg Z besorolású 182 hrsz területet a szomszédos ingatlanokkal azonos, Lke területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (5. jelű módosítás): A temető kis mértékű bővítése az önkormányzati telkeken rövidtávon biztosítható. A mellette lévő 182 hrsz magántelek telek a temető védőtávolságán belül helyezkedik el, a védőtávolság megszűnésével a korlátozás fenntartása nem indokolt. A határozat a Pro Arch. Építész Stúdió által 2012-ben készített TSZT „Településszerkezeti terv módosítás” megnevezésű tervlappal és a „TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS – KIEGÉSZÍTÉS”-sel együtt érvényes. A jelen határozat a kihirdetése után 30 nappal lép hatályba és jelen kihirdetés után 31. napon hatályát veszti. A határozat kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jelen és a 174/2010 (09.20) KT hat.-al módosított 123/2006. (11.29.) KT határozattal jóváhagyott TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV egységes szerkezetbe foglalásáról a Jegyző gondoskodik.

……………………………………

…………………………………………..

Verőce község Polgármestere

Verőce község jegyzője

Kelt: Verőce, 2012.

1

Az indoklások nem részei a Képviselő-testületi határozatnak


6


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS – KIEGÉSZÍTÉS

A településszerkezeti terv leírás TERÜLET-FELHASZNÁLÁS egységek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK felsorolása kiegészül a g.) „Különleges beépítésre nem szánt turisztikai területfelhasználási egység”-gel. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK részletes leírása kiegészül az alábbiakkal: „KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TURISZTIKAI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG A jelölt területeken a természetes környezetben szelíd turizmus, ökoturisztikai fejlesztések megvalósítására nyílik lehetőség. A különböző területrészek egyedi előírások alapján fejleszthetők.” Az új fejlesztések bemutató TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSI TERÜLETEK fejezet kiegészül az alábbiakkal : „TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 2012 KÜLÖNLEGES – BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT - TURISZTIKAI TERÜLETEK Magyarkút – Orgonás út és Aranyoskúti kilátó melletti területek. Új funkcióváltó területek kerültek kijelölésre a település természeti adottságait kihasználó szelíd turisztikai célpontok, erdei szálláshely, kirándulóközpont, vendéglátás számára. A területeken alacsony beépítés mellett természetközeli beruházások valósulhatnak meg. A területek fejlesztése intézményi férőhely növelést, zöldfelület/közpark fejlesztést nem igényel. A közművel való ellátását a meglévő közművezetékhez csatlakozva vagy egyedi közműpótló berendezésekkel kell biztosítani.”


7


VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …../2012.(…….) rendelete

9/2010. (09.20) sz. Önk. Rendelettel jóváhagyott VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Verőce község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi XLV. törvény 8.§ (1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§ (6)bekezdés b)pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ (1) A helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 9/2010.(09.20) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 3.§(1) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: „3.§(1) e) Telekcsoport alakítási Terv készítési kötelezettség (TT) – A Szabályozási terven jelölt területeken az építési engedélyt és telekalakítási tervet megelőzően telekcsoport alakítási tervet kell készíttetni. A telekcsoport alakítási tervben igazolni kell, hogy a tervezett telekalakítás során i. az övezetben előírtaknak megfelelő építési telkek alakulnak ki, ii. a tömb többi telkének építési telekként való hasznosítását nem korlátozzák; iii. és a kialakuló telekosztás a településrendezési elveknek megfelel.” (2) A: Rendelet 4.§ (1) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: „4.§ 26. Különleges turisztikai terület (Kk-Tu)” (3) A Rendelet 5.§ Telekalakítás szabályai az alábbiak szerint kiegészülnek: „5§.(3) Az építési övezetekben, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,- minden, a kialakítható telek méret 60 %-át elérő meglévő telek beépíthető. Beépíthető továbbá az a telek, amely közterület szabályozással érintett, nagysága eléri az övezetben megengedett minimális teleknagyságot, vagy a szabályozással érintett telekrész nélkül az előírt teleknagyság 60%-át. Ehhez a teleknagyságnak A telekszélességnek és a -hossznak egyaránt és külön-külön is az előírt minimális méret 60%-át el kell érnie. Ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a beépíthető minimális telek szélesség 12 m.” (4) A Rendelet 6.§(17) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(17) A településszerkezetileg védett területeken az építési engedélyezési terveket az építéshatósági az engedélyezés előtt környezetbe illeszkedési szempontból a települési főépítésszel véleményeztetni kell.” (5) A Rendelet 6.§ kiegészül az alábbi (21), (22) és (23) bekezdésekkel: Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

8


„(21) A település területén a beépítésre szánt övezetekben a zöldfelületeinek felújításánál a zöldfelületek minimum 50%-át honos növényekkel kell beültetni. Mezőgazdasági övezetekben a díszkertként, hobbikertként használt telekrész, sövény honos növényekkel alakítandó ki. Az erdőterületeken az erdőterv készítése során előnyben kell részesíteni a honos fafajok telepítését. A honos növények listáját a HÉSZ VI. melléklete tartalmazza. (22) Az építési helyen túlnyúló meglévő, a földhivatali nyilvántartásban feltüntetett épületek magassági és alaprajzi irányban is csak - az építési övezet előírásainak betartásával az építési helyen belül bővíthetők. (23) A beépítésre nem szánt területeken a tájkép védelme érdekében csillogó fém (lemez) fedés nem alkalmazható, a maximális egy tömegben létesíthető épületnagyság – ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik - 50 m2. A homlokzatokon megjelenő anyagok természetes fa, kő, vagy vakolt felület lehetnek. ” (6) A Rendelet 12.§(3) bekezdése a Központ vegyes területek övezeti előírások táblázata az alábbiak szerint módosul: Telekalakításra vonatkozó előírások

övezet



Szélesség M

K1

Vk

-



-

legnagyobb

építési mód

Előkert m

Zöldfelület %

Beépítettség %

Ép.mag. m

szintter. mut.

Sz

K

60

K(30)

K1

K

1

A kialakult beépítés megőrzendő: a meglévő telek nem osztható meg, építmény magasság nem növelhető (parókián sem), a hasznos terület 1 alkalommal, de legfeljebb 12%-ig bővíthető. (7) A Rendelet 13.§(10) bekezdése a Településközpont vegyes területek övezeti előírások táblázata az alábbiak szerint módosul és kiegészül a Vt-2* alövezet előírásaival: Telekalakításra vonatkozó előírások

övezet



Szélesség M



építési mód

Előkert m

legnagyobb

Zöldfelület %

Beépítettség %

Ép.mag. m

szintter. mut.

Vt -K1

K

-

-

SZ

K

80

K(15)

K(6,0)

K+0,2

Vt-K2

K

K

K

Z

0

40

K(40)

K(5,0)

0,6

Vt-K3

K

K

K

Z

-

20

K(40)

K(5,5,)

0,6

Vt-K4

K

K

K

Z

-

20

K(40)

K(7,5,)

0,6

60

25

K(6,0)

0,8

Vt-1

5000 (K)

30

-

SZ

Vt-2

3000 (K)

50

60

SZ

5

60

20

Vt-2*

3000 (K)

50

60

SZ

5

70

15

Vt-3

1000 (K)

50

15

Z

0

10

80

K (10)

6,0 max:9,01

6,0 max:9,01

5,5

0,45 0,35 1,4


9

VERŐCE Településrendezési terv módosítás 1

Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága a meglévő épületek építmény magassága nem növelhető, a telken belül a beépítettség 1 alkalommal, legfeljebb a telek terület 10%-os mértékéig emelhető. Új épület legfeljebb 6,0 méteres építmény magassággal építhető. Tervtanácsi állásfoglalás, illetve elvi építési engedély alapján az előírásoktól 10%-os mértékben el lehet térni. 2

Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága

(8) A Rendelet 13.§(12) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul: „(12) A Vt –K2-3-4 építési övezetekre vonatkozó egyedi előírások: a.)Az utcai homlokzat kialakítását, festését, kerítés építését a környezetbe illeszkedéshez tisztázása miatt, az építési engedélyezési eljárás előtt elvi engedélyben a települési főépítésszel egyeztetni kell, illetve- amennyiben Verőce rendelkezik építészeti tervtanáccsal – az építési engedélyhez csatolni kell a tervtanács támogató véleményét.” (9) A Rendelet 15§ (1) az övezeti előírások táblázata az alábbiakkal kiegészül: Telekalakításra vonatkozó előírások

Övezet

Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások


Üü-4 1

3000

Szélesség M

30

Építményekre vonatkozó előírások

Legkisebb mélység m

50

Legnagyobb

építési mód

Előkert m

Zöldfelület %

Beépítettség %

SZ

5

80

10

Ép.mag. m

4,5

max 6,01

szintter. mut.

0,1

Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága

(10) A Rendelet 20.§(9) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(9) A turisztikai rendeltetésű erdőterületen elhelyezhető: erdei tornapálya, sétaút, tanösvény, esőbeálló, kilátó építmény, illemhely, az erdei flóra és fauna bemutatását szolgáló és egyéb turisztikai célú építmény. Az épületek, építmények csak tájba illő, hagyományos szerkezetűek lehetnek. Vezetékes szennyvízhálózat megléte esetén a turisztikai pihenőhelyen illemhely létesíthető.” (11) A Rendelet 22§(1) az övezeti előírások táblázata az alábbiakkal kiegészül: Övezeti jel

Beépíthető min.teleknagyság .(m2)

min. teleksz. (m)

Beépítés módja

Max. beépítési %

Ma-3

6.000 m2

30m

SZ

Ma-M

5.000 m2

30m

SZ

Max. építmény magasság (m) Völgy felöl

Hegy felé

átlag

3%1

-

-

4,0

3%

6,0

3,0

4,5

1

birtokközpont esetében a beépítési %-ra lásd 22.§ (4) b.)

(12) A Rendelet 22.§ kiegészül az Ma-3 és Ma-M övezet egyedi előírásaival „(4) Ma-3 övezet a) Az övezet jellemzően az állattartás, mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál, 6000 m2telek nagyság felett gazdasági épület mellett lakófunkció is elhelyezhető, a lakóépület max. bruttó alapterülete: 100 m2.


10


b) Az övezetben birtokközpont alakítható. A birtokközpont telkének nagysága min. 1 ha, a beépítési százalék a 10%-ot nem haladhatja meg. A birtokközponton elhelyezhető lakófunkciójú épület max. bruttó alapterülete: 150 m2 c) A birtokközponthoz tartozó birtoktest nagysága min. 5 ha. d) A kialakítható legnagyobb telekterület 20 000 m2, e) A megengedett építmény magasság: 4 m (gazdasági épületre a szükséges belmagasság biztosításához,- építmény legfeljebb 8 m) f) A terepszint legfeljebb a természetes szinttől 60 cm-re tölthető fel illetve vágható be. g) A minimálisan kialakítandó zöldfelület: 90 % (13) A Rendelet 22.§ kiegészül az Ma-M övezet egyedi előírásaival „(5) Ma-M jelű övezet a) Az övezet jellemzően az állattartás, mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben a 5.000 m2-nél kisebb telken épület, építmény nem helyezhető el. A 6.000 m2-nél nagyobb telken legfeljebb két darab gazdasági épület, vagy terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető 3%-os beépítettséggel. c) Legkisebb előkert: 5 m, hátsókert: 10 m d) Minimálisan kialakítandó zöldfelület: 70 % A területen termékfeldolgozáshoz kapcsolódó létesítmény teljes közműellátás, és a szükséges környezetvédelmi felszerelések, berendezések megléte esetén helyezhető el.” (14) A Rendelet 23§ (3) bekezdés a) pontja a Kertes mezőgazdasági területek építési előírásairól az alábbiak szerint módosul: „(3)Az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek utcai szabályozási vonalától vagy a közterületi határvonaltól a telek belseje felé, a szabályozási vonallal vagy a közterületi határvonallal párhuzamosan 10m-re húzódik.” (15) A Rendelet 25.§(2) c) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „c) Az elhelyezhető épületek száma 2, és beépített alapterülete építészeti tervtanács előtt bemutatott elvi engedély alapján maximum nettó 200 m2,” (16) A Rendelet 25§ kiegészül a Különleges turisztikai terület (Kk-Tu) egyedi előírásaival. „25§. (5) Kk-Tu1 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: a) A területen tulajdonos lakása mellett szállás, vendéglátás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. b) A kialakítható legkisebb telekterület 2500m2, c) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, d) A beépítettség mértéke maximum 2% lehet, e) Minimális előkert:5 m vagy a kötelezően megtartandó zöldfelület határa a szabályozási terven jelölt módon, az oldalkert min.5 m. Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

11


f)

A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m

g) Minimálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (6) Kk-Tu2 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: a) b) c) d) e) f) g)

A területen tulajdonos lakása mellett szállás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. A kialakítható legkisebb telekterület 1,5 ha, Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, A beépítettség mértéke maximum 2% lehet, Minimális előkert:10 m, az oldalkert, hátsókert mértéke a kötelezően megtartandó zöldfelület határa, a szabályozási terven jelölt módon, A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m, Minimálisan kialakítandó zöldfelület 80%.

(17) A Rendelet 25§ (5) bekezdése tartalmi változás nélkül (7) bekezdésre módosul, a R 25§ (6) bekezdése tartalmi változás nélkül (8) bekezdésre módosul, a R 25§ (7) bekezdése tartalmi változás nélkül (9) bekezdésre módosul. (18) A Rendelet 26.§-a kiegészül az alábbiakkal: „(10) A 8 méternél keskenyebb kiszolgálóút esetében az építés feltétele, hogy a gépkocsi behajtók lehatárolását az utcavonalon a szabályozási vonaltól a telek irányába 4 méter szélességben min 3 méterre hátrahúzva kell kialakítani.” (19) A Rendelet 35.§ (3) bekezdése a településszerkezeti védelemre javasolt területre vonatkozó előírásokról d) pontja módosul az alábbiak szerint: „d) A kerítések, támfalak kialakításához, utcai épületszínezéshez, anyaghasználathoz – környezetbe illeszkedés érdekében – előzetesen ki kell térni a települési főépítész szakmai véleményét. A kerítések kialakítása, támfalak., utcai épületszínezés, anyaghasználat a meglévő állapothoz igazodva, főépítészi vélemény alapján illetve tervtanácsi döntéssel lehet hozzájárulni. „ (20) A Rendelet 35.§ (8) bekezdése b) pontja a helyi védelemre javasolt épületekre vonatkozó előírásokról módosul az alábbiak szerint: „b) Az építési terveket illeszkedési és értékvédelmi szempontból egyeztetni kell a települési főépítésszel. Az építési engedély elbírálásánál figyelembe kell venni a település főépítészének bevonásával összehívott építészeti tervtanács támogató, illetve elutasító véleményét.” (21) A Rendelet 35.§ kiegészül az alábbi (10) és (11) bekezdéssel: „(10) A település belterületén védelem alatt nem álló területen, illetve a külterületen a nem építési engedélyhez kötött építmények tájba illően, természetes anyagok felhasználásával alakítandók ki. Ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, utcai, vagy közterületről látszó támfal, kerti építmény a meglévő környezethez igazodva, pld fából vagy természetes kőből épülhet. (11)A településen az Üdülőterületeken és mezőgazdasági területeken a légvezetékek fa oszlopon vezetendők.”


12


2.§ (1) A Rendelet Melléklet I. TT Telekcsoport alakítási Terv készítendő jellel érintett ingatlanok jegyzéke az alábbiak szerint módosul: „A Zentai utca-Bereg utca-Rákóczi utca- Vasúti sor -6974 és 7003 hrsz telkek által határolt területen: 1066, 1067/1,, 1067/2, 1069, 6981-6983/1,2, 6988-6994, A Zentai utca folytatásában lévő 6917 hrsz út és a 6997 patak által határolt tömbben: 6933/1,2-6936, A Zentai utca folytatásában lévő 6917 hrsz út és a 0112/3 hrsz erdő által határolt tömbben: 6861-6869, 6897-6903, 6998-7006/1-3, 6874-6880 A Vasúti sor - 7007/11 hrsz út - 6997 hrsz patak - 7004 hrsz telek általhatárolt területen 7012/1,2-7016 Paprét 7109/7 hrsz” (2) A Rendelet Melléklete kiegészül az alábbi V. ponttal: V. Fogalommagyarázat: 1. Kialakult övezeti paraméterek Telekméretek

K …. (K)

Előkert

K K (…)

Beépítettség

K K (…)

Építménymagasság

K K (…)

Szintterületi mutató

K+…

minden meglévő telek beépíthető, új telek nem alakítható. új telekalakítás esetén a min. telekméret megadott mértékét kell figyelembe venni, minden kialakult telek beépíthető, A jelenlegi előkert vonalát megtartva helyezhető el a telken épület. A jelenlegi előkert vonalát megtartva helyezhető el a telken épület, új telek esetében a zárójeles érték a min. előkert. A telkek a jelenlegi beépítettségük mértékéig építhetők be A telkek jelenlegi beépítettsége megtartható, új telek vagy új építkezés esetében a zárójeles értékig építhető be/bővíthető. A jelenlegi építménymagasság mértékéig építhető új épület. Az épületek jelenlegi építménymagassága megtartható, új telek vagy új építkezés esetében a zárójeles értéket kell figyelembe venni. A telken belül a kialakult szintterületi mutató a megadott értékkel növelhető, de csak a kialakult, meglévő épület-tömegeken belül.

2. Szintterületi mutató: a telken az övezeti előírások alapján elhelyezhető ill. elhelyezett épületek összes szintterületének és a telek területének viszonyszáma. 3. Hegy felőli és völgy felőli homlokzat: amennyiben a telken a lejtő vagy rézsűs terepalakulat található,, a hegy felőli homlokzat a lejtő teteje vagy a rézsű koronavonala irányába néző épületrész, a völgy felőli homlokzat a lejtő alja vagy a rézsű körömvonala irányába néző épületrész. (3) A Rendelet kiegészül az alábbi „Melléklet VI. Telepítendő honos növények” listájával. Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

13

VERŐCE Településrendezési terv módosítás FÁK:

Megjegyzés

Nagytermetű fák Acer platanoides Acer pseudoplatanus Betula pendula Carpinus betulus Fraxinus angustifolia subsp. pannonica Fraxinus excelsior Populus nigra Populus termula Prunus avium Quercus cerris Quercus petraea Quercus robur Salix alba Tilia cordata Tilia platyphyllos Ulmus laevis

Korai juhar Hegyi juhar Közönséges nyír Közönséges gyertyán Magyar kőris Magas kőris Fekete nyár Rezgő nyár Madárcseresznye Csertölgy Kocsánytalan tölgy Kocsányos tölgy Fehér fűz Kislevelű hárs Nagylevelű hárs Vénicszil

Középtermetű fák Malus sylvestris Prunus padus Pyrus pyraster Sorbus aucuparia Sorbus torminalis Ulmus minor Sorbus aria

Vadalma Májusfa, zselnicemeggy Vadkörte Madárberkenye Barkóca berkenye Mezei szil Lisztes berkenye

Kistermetű fák Acer campestre Acer tataricum Cerasus mahaleb Colutea arborescens Fraxinus ornus Laburnum anagyroides Quercus pubescens Salix caprea Staphylea pinnata

Mezei juhar Tatárjuhar Sajmeggy Sárga borsófa Virágos kőris Közönséges aranyeső Molyhos tölgy Kecskefűz Mogyorós hólyagfa

vízközelbe vízközelbe

vízközelbe vízközelbe vízközelbe

CSERJÉK: Talajtakarók: Hedera helix Vinca minor

Közönséges borostyán Kis télizöld meténg

Alacsony cserjék Prunus tenella Rosa pimpinellifolia Rubus caesius Spiraea media

Törpemandula Jajrózsa Hamvas szeder Szirti gyöngyvessző

Középtermetű cserjék Cerasus fruticosa Cotoneaster niger Lonicera xylosteum Rosa canina

Csepleszmeggy Fekete madárbirs Ükörke lonc Gyepűrózsa

Magas cserjék Berberis vulgaris Cornus mas

Közönséges borbolya Húsos som


14

VERŐCE Településrendezési terv módosítás Veresgyűrű som Közönséges mogyoró Kétbibés galagonya Egybibés galagonya Csíkos kecskerágó Bibircses kecskerágó Közönséges fagyal Kökény Rekettyefűz Ostorménfa Kányabangita

Cornus sanguinea Coryllus avellana Crataegus laevigata Crataegus monogyna Euonymus europeus Euonymus verrucosus Ligustrum vulgare Prunus spinosa Salix cinerea Viburnum lantana Viburnum opulus

vízközelbe

Csak belterületen alkalmazható növényfajok: FÁK Aesculus hippocastanum Vadgesztenye Koelreuteria paniculata Bugás csörgőfa Paulownia tomentosa Császárfa Populus simonii ’Fastigiata’ Kínai jegenyenyár Prusnus fruticosa ’Globosa’ Gömb csepleszmeggy Sophora japonica Japánakác Sorbus rotundifolia Kereklevelű berkenye CSERJÉK Japán madárbirs Chaenomeles japonica Aranyvessző Forsythia x intermedia Jezsámen Philadelphus coronarius Tűztövis Pyracantha coccinea Kerti gyöngyvessző Spiraea x vanhouttei Nyugati hóbogyó Symphoricarpos albus Kerti orgona Syringa vulgaris

(4) A Rendelet kiegészül az alábbi „Melléklet VII. „Lakóutca 6 –és 8 méteres szélességgel kialakítva, Mintakeresztszelvény”. 3§ Zárórendelkezések (1) A jelen rendelet kihirdetése után 30 nappal lép hatályba és a rendelet hatálybalépése után a 31. napon hatályát veszti. (2) A rendelet hatálybalépésével egy időben a Pro Arc Építész Stúdió által 2012-ben készített, „Szabályozási terv módosítás” megnevezésű SZ-0, SZ-1, SZ-2, SZ-3, Sz-4 és SZ-5 jelű tervlapok lépnek hatályba, melyek a hatálybalépéssel egy időben egységes szerkezeti beépítésre kerülnek a 9/2010. (09.20) sz. Önk. Rendelettel jóváhagyott VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉ-ről szóló rendeletbe és mellékleteibe. (3) Az egységes szerkezetbe való szerkesztésről a Jegyző gondoskodik. (4) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

……………………………………

…………………………………………..

Verőce község Polgármestere

Verőce község jegyzője

Verőce, 2012. október .

Pro Arch. Építész Stúdió

Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

15


II.

Alátámasztó munkarészek


16


Településrendezés Tervezési feladatok, szabályozási javaslat 1. Magyarkúti üdülőtelkek 1.1. 1305/47 hrsz-ú Orgonás útra nyíló, beépítetlen, belterületi telek a jelenlegi Eg övezeti besorolásban van. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő telek egy részét – 600 m2-t értékesíteni kívánja, a terület Üh-K1 besorolásba kerül. Településrendezési szempontból az elképzelés támogatható, mert így egységes üdülő jellegű beépítés jön létre az utca mellett. A területen jelenleg értékes növényzet nincs. 1.2. 1305/4 hrsz-ú telek beépítetlen telekrésze domborzati adottságai miatt volt erdő besorolásban, erdőnyilvántartásban nem szerepel. Az átsorolásnál tekintettel kell lenni a nagy telekterületre. A telek Nap-hegy utcai része Üh-K1 besorolásban marad, az erdő besorolású telekrész Üü-4 jelű övezetbe kerül. A telek elsősorban erdei iskola, panzió jellegű beépítés, kemping felépítésre lenne alkalmas. javasolható faanyagú épület építése. A várható beépítés miatt fontosnak tartjuk a telken az építési hely és az építmény magasság korlátozását. Új Üü-4 jelű övezet kerül kijelölésre, mellette közterületeket rendeztük. Az építési övezet paraméterei: – – – – – – – –

kialakítható legnagyobb telekterület 3000 m2, 30/50 szabadonálló beépítés elő, oldalkert:5-5 m hátsókert:10 m beépíthetőség:10% megengedett építmény magasság: 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 legkisebb megengedett zöldfelület: 80 % szintterületi mutató:0,1

1.3. 1300/16 hrsz-ú, beépítetlen terület a telek domborzati adottságai miatt volt erdő besorolásban, erdőnyilvántartásban nem szerepel. A telek elsősorban üdülőház, hétvégi ház, fogadó létesítésére alkalmas. A szabályozási javaslat erdő besorolás helyett Különleges turisztikai terület. Új Kk-Tu1 jelű övezet kerül kijelölésre, szabályozási javaslat: -

kialakítható legnagyobb telekterület 2500 m2 szabadonálló beépítés, beépíthetőség: 2 %, megengedett építmény magasság: 4,5 m legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m, legkisebb megengedett zöldfelület: 80 %, a meredek, erdős terület a telken belül zöldfelületként került kijelölésre.

2. Aranyoskúti területek 2.1. 9670 hrsz-ú, Önkormányzati telek szabályozása. A vizsgált területet a kistelkes nyaraló telepen át lehet megközelíteni. A kilátóhoz érkező utast a Dunakanyar leg-


17


szebb panorámája fogadja. A kilátópont melletti telkek régebben Honvédségi tulajdonban voltak. A telkek nem szerepelnek az erdőnyilvántartásban. Szabályozási javaslat: a közterület rendezés mellett a telek területe Kk-Tu2 Különleges beépítésre nem szánt turisztikai övezetbe kerül. A turisztikai terület 2,0 hektár, 2%-os beépítéssel szállás, turisztikai és sport funkció épület helyezhető el. A telken felépíthető a tulajdonos lakása is. A kilátóhely mellett zöldterületi övezet lesz, ahol kisebb (kb. 8 m2), büfé, kilátóterasz építhető fel. Érdemes lenne hegymászó klub, turista-pihenő állomáspontját üzemeltetni a területen.

kilátás

Kilátó pont

vizsgált terület

Kk-Tu2 jelű övezet paraméterei -

kialakítható legnagyobb telekterület 1,5 ha szabadonálló beépítés előkert: 10 m oldalkért, hátsókert: kötelezően megtartandó zöldfelület határa, a szabályozási terven jelölt módon beépíthetőség: 2 %, megengedett építmény magasság: 4,5 m, max. homlokzatmagasság: 6,0 m legkisebb megengedett zöldfelület: 80 %

2.2. 081/17, 081/10, 081/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása a tervezési feladat. Kisebb tanyagazdaságok kezdenek kialakulni a katonai szanatórium területe mellett. A természet kedvelő tulajdonosok jellemzően természetes anyagokból építik fel házaikat (2-3 épület), s innen járnak be dolgozni. A terület a katonai szanatórium felől, erdei úton közelíthető meg. Jelenleg állattartó telep működik a 081/10 hrsz telek északi végén. A sekély termőrétegű terület jelenleg szántó és legelő, nem volt és jelenleg sem erdő, erdő nyilvántartásban nem szerepel. Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

18


A szabályozás a Vt övezetet, környékét rendezi. A terület megközelítését a meglévő burkolt út felől egy új nyomvonalon szabályoztuk. A körülötte lévő telkeket, a jelenlegi használat szerint Ma-1 övezetbe javasoljuk besorolni. Az átsorolással párhuzamosan a Vt övezet beépítési százaléka 20%-ról 15%-ra csökken – ez a terület extenzitásához jobban igazodik. A Vt-övezetbe a telek nagyságokra vonatkozó előírások pontosításra kerülnek (kialakult telek terület helyett a legkisebb beépíthető telekterület 3000 m2).

tanyák

MÓDOSÍTÁSRA JAVASOLT TERÜLETHASZNÁLAT

Ma‐1 állatartó telep

tanyák

Az Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe érinti a Településközpont vegyes besorolású területet is, ezen belül kell a telkek kötelezően kialakítandó zöldfelületi arányát biztosítani. A terület nyílt karszt besorolású, a felszín alatti vizek védelme érdekében a trágyatárolásra vonatkozó egyedi előírások nem a Helyi Építési Szabályzatban, külön helyi jogszabályban kerülnek rögzítésre. A települési tájképvédelmi terület csaknem a teljes külterületet érintő Megyei Tervi lehatárolás, az erre vonatkozó építészeti-tájképvédelmi előírásokkal a HÉSZ-t kiegészült.


19


3. Katalin völgyi módosítások 3.1 054/21, 054/22, 054/24, 054/12, 054/13, 058/12, 058/13, 026/1, 026/2 hrsz-ú telkek övezeti besorolása változik. Az elmúlt években a völgy ezen részén már egy tájhasználati változás kezdődött meg. Felépült egy istálló, a felső szintjén vendégszobákkal, két lakóház és nagyobb összefogással a „Kárpát Haza” templom. Az épületeket elkerített lovas karámok, legelők és gazdasági udvar veszik körbe. A tervek szerint a területen egy hagyományőrző falu és fedett lovarda épülne, harangláb és kút tenné teljessé a falusias hangulatot.

A terület az Országos ökológiai hálózat része, ökológiai folyosó, de nem Natura 2000 védettségű. Az előzetes tárgyalások és helyszíni bejárás alapján, a tervezett elképzelések a természeti értékeket nem sértik, a területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Javaslat: a mai Ma-2 övezeti besorolás Má-3 övezetre módosul. A terület besorolása tehát mezőgazdasági övezet marad, a tervezett fejlesztések megvalósítására birtokközpont kialakításával nyílik lehetőség. Ma-3 övezet paraméterei -

-

elhelyezhető: jellemzően mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, 6000 m2-telek nagyság felett gazdasági épület mellett lakófunkció is. kialakítható legnagyobb telekterület 20 000 m2, szabadonálló beépítés a maximális beépíthetőség 3%, a birtokközpont telkén legfeljebb 10% lehet az elhelyezhető legnagyobb lakóépület alapterülete: 100 m2, birtokközponton max. 150 m2 megengedett építmény magasság: 4 m (gazdasági épületre a szükséges belmagasság biztosításához,- építmény legfeljebb 8 m) a terepszint legfeljebb a természetes szinttől 60 cm-re tölthető fel illetve vágható be. minimálisan kialakítandó zöldfelület: 90 % birtokközpont elhelyezhető 1 ha teleknagyság felett, min. 5 ha birtoktest esetén.

3.2. 052/1 hrsz erdőként nyilvántartott Ev övezeti besorolású terület (119/A, B erdőrészlet, 6,5 hektár) a Képviselőtestület döntése alapján, Et övezetbe kerül. A turisztikai rendeltetésű erdőterületen elhelyezhető: erdei tornapálya, sétaút, tanösvény, esőbeálló, az erdei flóra és fauna bemutatását szolgáló építmények.


20


istálló

ökofalu Kárpát Haza templom

lakóház

Lakóház

kilátás a templomból

lakóház

istálló

„öko falu”


21


4. A 060/8, 9001/8, 9001/9 hrsz telkek besorolásának módosítása A területen korábban távlati temető fejlesztési terület kijelölését tartalmazta a terv. A Református egyházzal történt megállapodás alapján a falu temetkezési igénye a jelenlegi terület kismértékű bővítésével megoldhatók, ezért a Képviselő Testület a távlati temető területét nem kívánja fenntartani, mezőgazdasági területbe kerülnek. 4.1 060/8 telek módosítása A 060/8 hrsz telek Különleges terület, jelenlegi hasznosítása legelő. A terület közművel ellátható, a település védendő szerkezetét nem zavaró elhelyezkedésű, külterületi ingatlan. Megközelítését egy híd biztosítja, amely a Katalin-völgyben vezető úthoz csatlakozik. A Képviselő Testület támogatja, hogy a területen vágóhíd, füstölő elhelyezésére alkalmas kisebb gazdasági major épüljön. A telket érintő védelmek és korlátozások: - Vízfolyás védőtávolsága - Közút, vasút és elektromos vezeték védőtávolsága - Nyilvántartott régészeti lelőhely - Országos ökológiai folyosó területe A védendő területrészek és a környezetvédelmi előírások betartásával a terület gazdasági major céljára alkalmas, de beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Javaslat: 060/8 hrsz telek Má-M, mezőgazdasági major területbe kerül. Má-M jelű övezet paraméterei -

beépíthető minimális telekterület 5000 m2 szabadonálló beépítés előkert:5 m hátsókert:10 m beépíthetőség:3 % megengedett építmény magasság: 4,5 m legkisebb megengedett zöldfelület: 70 % környezetvédelmi előírások: teljes közmű, zajvédelem.

4.2 9001/8, 9001/9 hrsz-ú telkek besorolásának módosítása A terület Különleges besorolásból Mk- kertes mezőgazdasági területfelhasználási egységbe kerül, a szomszédos kertes területekhez hasonlóan Mk* övezetbe. A javasolt besorolás a jelenlegi használatnak megfelel. 5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A 180, 181, hrsz, temető melletti önkormányzati tulajdonú területen a temető kismértékű, 1130m2-es bővítésre van lehetőség. Távlatban továbbra is cél a temető külterületi bővítése, ezért a bővítési terület egy részét fenntartjuk. A 182 hrsz terület a szomszédos telkekhez hasonlóan Lke-2 lakóövezetbe kerül. Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

22


6. Közterület szabályozások felülvizsgálata 6.1. A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása A Vác-Szob vasútvonaltól északra fekvő beépült üdülőterületen a meglévő utak szabályozásának módosítására volt igény. A hatályos szabályozás úthálózati szempontból kedvező, de a megvalósítást a terepviszonyok és az épített adottságok is akadályozzák. A terület nagy része meredek domboldal, ugyanakkor évtizedek alatt beépített, beállt terület, komoly növényállománnyal, kerítésekkel, támfalakkal, épületekkel. Az új útszabályozások olyan mértékben alkalmazkodnak a kialakult adottságokhoz, amennyire csak lehet a biztonságos közlekedés követelményének szem előtt tartása mellett. A szerkezet a hatályos tervhez képest alapvetően nem változik. A területnek két fő megközelítő útja van, alulról (a déli szélen) a Faluföle utca vasút melletti szakasza, fölülről (az északi szélen) az Orom utca. A tervezett szabályozási javaslat távlatban a településrészt körbe vevő gyűjtőút jellegű lakóutca kiépítésével számol. A javasolt szabályozási szélesség az Orom utcánál 6 méter, a Faluföle utca vasút melletti részén 6-10 méter, a többi utcánál jellemzően 6 méter, egy-két telket feltáró rövid szakaszokon 6 méternél is kisebb (3-4 méter). A szűk szabályozási szélesség miatt vegyeshasználatú burkolatkialakítást, zárt csapadékvíz-elvezetést javasolunk (ami drágább egy hagyományos utcakialakításnál,). A kapukat olyan mértékben hátrahúzva kell kialakítani (a gyakorlat is ez), hogy a be- kiforduló járműnek ne kelljen igénybe vennie az ellentétes irány sávját, a hátrahúzás egyúttal kitérési lehetőséget biztosít az ott közlekedőknek (lásd HÉSZ). Mivel hétvégi házas területről van szó, a kisebb volumenű és gyakoriságú forgalom számára ez tolerálható megoldás. A forgalom növekedése nem várható. (lásd SZ4). 6.2. Bereg utcától északra eső terület úthálózatának módosítása A hatályos szabályozási terv a területen több, patakot keresztező tömbfeltáró kiszolgáló utat jelöl. Igény merült föl az átjárók, hidak számának csökkentésére, szabályozási szélességek felülvizsgálata. A területen egyetlen szerkezeti jelentőséggel bíró utca a Zentai utcát a Rákóczi úttal összekötő új utca. Erre az összeköttetésre a 12101j. út – Kismaros (vészhelyzeti) elkerülő út közötti kapcsolat érdekében is feltétlenül szükség van. A tervezett út szabályozási szélességét csak kis mértékben, 14 méterre csökkentettük. A területen a lakossági kérések alapján nem szerkezeti jelentőségű változásokat javasolunk (lásd SZ5). A területen belül a Telekalakítási terv kötelezettséget töröljük azon tömbök, tömbrészek esetében, ahol a már kialakult, az előírt telekméretekhez közelítenek a telkek, és teljes átosztásuk nem szükséges.


23


7. Kertes mezőgazdasági területek módosítása a Fehérhegyi dűlőn. A Fehérhegy dűlőben fekvő, 5544 hrsz magánút, vasút, 9083 hrsz közút által határolt terület a Község Képviselő-testülete támogatásával Mk* korlátozott mezőgazdasági övezetből Mk övezetbe kerül. Szabályozási javaslat: Az ökológiai hálózatba nem tartozó, látványvédelmi szempontból kevésbé kitett területen lévő mintegy 30 telek Mk övezetbe kerül. A falu közelében lévő a telkek nagy részén ma is ház áll, a terület megközelítése kielégítő, a főút felől a terület nem látható. Az Mk övezetben egy, max 100m2-es gazdasági épület helyezhető el, 3%-os beépíthetőséggel, lakóépület 3000 m2-es teleknagyság felett építhető. Az előkertet minimálisan 10 méterben állapítottuk meg.

8. HÉSZ módosítások A HÉSZ előírásai tartalmaznak a meglévő kialakult telkekre vonatkozó engedményt, a telekparaméterek 60%-ának elérésével a telek beépíthető. Az előírás kiterjesztése szükséges a közterület szabályozással érintett ingatlanokra is. Telekalakításra vonatkozó előírások korrigálásra kerülnek a HÉSZ-ben, mert pl. a meglévő vagy még csak részben hasznosított vegyes területekre nem teszi lehetővé az új telek alakítását. A Vt-1,2,3 övezetek kialakítható telkekre vonatkozó előírások kiegészülnek a minimális telekméret, szélesség és mélység paramétereivel. Az előírások kiegészülnek további részletes előírásokkal: • • • • •

a telekalakítási terv készítési kötelezettség és a kialakult övezeti paraméterek fogalommagyarázatával, a települési főépítész jogkörének pontosításával, az OTÉK-ban nem szabályozott építmények részletes szabályozásával a védendő településmag területén, a 8 méternél keskenyebb kiszolgáló utak kialakításának szabályaival, külterületi épületek tájba illesztésére-építészeti kialakítására vonatkozó szabályokkal.

A módosítási kérelmek alapján ÚJ övezetek előírásai kerülnek beépítésre: •

Vt-2*,

•

Üü-4,

•

Kk-Tu1,

•

Kk-Tu2,

•

Kk-Tu3,

•

Ma-M.


24


Országos és térségi terveknek való megfelelés igazolása A 2010-ben jóváhagyott Településrendezési terv módosítás készítése során részletes vizsgálat készült amelyben a z OTrT és a Pest Megyei tervvel való összhangot igazoltuk. Jelen módosításokhoz az akkori vizsgálatokat, számítást és térképi lehatárolást vesszük alapul. OTRT és Pest Megye Területrendezési Terve Verőce községre vonatkozó elemei Verőce Pest Megye észak-nyugati részén, Nógrád-megye és Szlovákia közötti térségben található. Az országos terv Verőce közigazgatási területét települési, erdő és mezőgazdasági övezetekbe sorolja a községet, ezeken a keretövezeteken belül differenciál a Megyei terv. A települést érintő fejlesztés a DunakanyarIpolymente kerékpárút. A térséget érintő elhatározások között szerepel az M2 számú gyorsforgalmi út kiépítése az országhatárig a mai 2/b számú út nyomvonala mellett. Pest Megye Területrendezési Verőce községre vonatkozó elemei

Terve

Az M2 sz. gyorforgalmi út fejlesztése a Pest Megyei területrendezési tervben is szerepel. Verőce számára fontos infrastrukturális kérdés az M2-es csomópontjainak elhelyezkedése, a terven a Vác északi területén lévő csomópont az egyetlen tervezett lehajtó. A Nógrád megye TRT nem tartalmazza a Szendehelynél, a Katalin völgy végén tervezett másik csomópontot. A Térségi Szerkezeti terven ábrázolásra került a 12 sz. főút és a vasútvonalak. Megyei jelentőségű infrastrukturális fejlesztések közül a települést a Duna bal parti, 12 sz. főút út mellett tervezett kerék párúthálózat érinti. A Pest Megyei Területrendezési terv az érvényben lévő Településrendezési Terv alapján a település beépítésre szánt területeit hagyományosan vidéki települési térségbe sorolja. A külterület külterjes és belterjes mezőgazdasági területbe és erdőgazdálkodási térségbe került. A megyei terv fejlesztési javaslatot a településre nem tartalmaz. Korlátozó tényezőt jelent az, hogy az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni, a


25


külterjes hasznosítású mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell tartani illetve fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. A 2010-ben jóváhagyott Településrendezési Terv módosítás során a területnagyság 349,8 hektárra változott. A jelenleg tervezett módosítás hatására a települési terület nem nő! PMTrT övezeteinek módosítására vonatkozó számítás PMTRT (ha)

módosítási lehetőségek

2010-ben módosult (ha)

Javasolt módosítás

Javasolt területnagyság (ha)

1,3 % 2.2. -4,6 ha -4,6 ha

345,2

Települési térség

260,1

-

+89,7(korrekció) 349,8

Erdőgazdálkodási térség

1046,4

15% 157 ha

-2 < 1% 1044,4

-

1044,4

-87,9 – 15% 476,1

1,3 % 2.1. -2,0 ha, 2.2.+4,6 ha, 4. +0,6 ha +7,6 ha

483,7

-

8,5

-

155

2.1. +1,8 ha 4. -1,0 ha +0,8 ha

0,8

Külterjes mg terület 564

Belterjes mg terület Vízgazdálkodási terület Egyéb

Σ

25% 141 ha

15% 1,275 ha 10% 155 15,5 ha Különleges beépítésre nem szánt terület 8,5

2034

2034

Az OTrT-nek való megfelelés igazolása: OTrT (ha)*

Tervezett módosítás (ha)

Tervezett területhasználat %

Települési térség

349

Külterjes mezőgazdasági térség

345

+1,6 ha

346,6 – 101,5%

Erdőgazdálkodási térség

1340

-1,6 ha

1338,4 – 99,9 %

349 – 100 %

*A táblázatban szereplő értékeket az országos tervben lehatárolt területekkel megegyezően a hivatalos földhivatali alaptérképen mértük.

A tervezett módosítások hatására 1% alatti módosítások történnek, ezért a Pest Megyei Területrendezési Terv és OTrT előírásainak megfelel. A 2010-ben elfogadott HÉSZ a megyei tervben előírt védelmeket és korlátozásokat rögzíti.


26


Településrendezési terv és a térségi tervek összehasonlítására vonatkozó számítások Pest-megyei Területrendezési terv Verőce közigazgatási területét érintő övezetei Kiemelten fontos érzékeny természeti területek alövezete

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

822 ha A település nagy részét fedi, a meglévő belterületek és kertes területek, meglévő vasút vonalak, utak szelik át a területet. A környezetvédelmi hatóságok a javasolt módosításokat nem kifogásolta. Bányát, új utat nem terveztünk. HÉSZ-ben külön előírások az erdőkre, szántókra. 2034 ha, teljes közigazgatási terület 29 ha 0122/2, 0121, 0120/4-5 hrsz.- telkek részein és a 0120/2, 0120/7-10 hrsz.-ú telkeket érintik. 1072 ha

Ökológiai zöldfolyosó alövezete

DINPI adatszolgáltatása alapján pontosításra került, 2.2, 3.1, 3.2, 4 jelű módosítás érinti. 182 ha

Térségi tájrehabilitációt igénylő terület

A volt betonüzem területe, jelenleg gazdasági terület. Részleges tájrehabilitáció megtörtént. 3 helyen: Migazzi-hegy alja, talajmechanikai szakvélemény készítését javasoljuk az előírásban, Borbélyhegy oldalán, beépült lakóterület, és a Katalin-völgy térsége.

Ismert felszínmozgások

302 ha, a jelenlegi mezőgazdasági és erdő besorolású területeken a területhasználat nem módosul

Vízeróziónak kitett terület

78 ha, Duna parti rész Széleróziónak kitett terület, erősen veszélyeztetett

Széleróziónak kitett terület, közepesen veszélyeztetett

A jelenleg érvényben lévő rendezési terv alapján részleges erdősítés javaslat van a területekre. Az egész Duna-mezői terület kiemelt régészeti jelentőségű, ezért a pest megyei tervvel ellentétben annak teljes erdősítése nem javasolt. 517 ha, Mezőgazdasági területfelhasználási övezetek erdősítése a továbbiakban sem javasolt. 1243 ha,

Tájképvédelmi terület övezete

max 20%-os módosítás lehetséges, megengedett módosítás 994 ha tervezett módosítás 16,9 ha, ez 20%-os határon belül van.


27


Közlekedés A Duna parti települést Vác és Szob felől lehet megközelíteni közúton. Verőcére a 12 sz. főúton (II. rendű főút, 8599E/nap), a Duna mentén juthatunk el. Ezen kívül még két országos bekötőút halad át Verőcén, a 12101 j. (3248E/nap) és a 12102 j. (nincs forgalmi adat) bekötőút. A Katalin-völgyön át vezető (12101 j.) közút csatlakozását az országos hálózathoz (a 2 sz. főúthoz) nemrég korszerűsítették. A fejlesztési területek közlekedési szempontú értékelése: 1. Magyarkúti területek A Magyarkúti területek közül az 1.1. és az 1.3. jelű módosítások az Orgonás út mellett helyezkednek el, a kiépített közút felöl megközelíthetők. Az 1.2. jelű területfejlesztés, a tömbbelsőben lévő telekrész az Orgonás útról nyíló Nap-hegy utcáról közelíthető meg. A tervezett szabályozás módosítás a közutak forgalmát nem növelik számottevően. 2. Aranyoskút Aranyoskúti kilátó környezete (2.1. módosítás) A terület közlekedési kapcsolatai rendezettek, az üdülőterület és az oda vezető utak közterületi szélessége több mint 12 méter. A terv kilátóhely mellett 3 m szélességű gyalogút szabályozását tartalmazza, ez biztosíthatja a 9616 hrszú közterület gyalogos megközelítését a kilátó felöl, s a tervezett turisztikai területet összeköti az erdei utakkal. 081/17, 081/10, 081/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása (2.2. módosítás) Közlekedési szempontból a hegytetőn lévő fennsíkszerű terület jelenlegi megközelítése rendezetlen. A használatban lévő földút a honvédségi szanatórium bejáratától a szanatórium telkén, az erdőn vezet át. A megközelítést a honvédségi területhez vezető jó minőségű burkolt közútról önállóan javasoljuk kialakítani. Ehhez az erdőterület és a Honvédségi szanatórium telkének határán kb. 40 méter hosszan egy min. 8 méter szabályozási szélességű új közterület, út kialakítását javasoljuk, amely a meglévő közterületeket öszszeköti. A 081/15, /7, /20 hrsz utakon kisebb korrekciójával és szélesítésével a terület belső feltárása megoldható. 3. Katalin völgyi módosítások A 054/21, 054/22, 054/24, 054/12, 054/13, 058/12, 058/13, 026/1, 026/2 hrsz-ú telkek a 12101 j. út felől kisebb közforgalmú hídon át (059 hrsz) közelíthetők meg. Az építkezés forgalma ezen a hídon lebonyolítható, a tervezett fejlesztés, ökofalu megvalósulásával a területhez egy új – elsősorban gyalogos - híd építését javasoljuk a 058/12 hrsz telken át. (3.1. módosítás) A 3.2. jelű módosításra jelölt, 052/1 hrsz telek közúton jelenleg a Fehér-hegy felől közelíthető meg. A tervezett majorhoz a Katalin völgy felől új bekötési lehetőség kiépítését javasoljuk, ehhez egy új híd építése szükséges, amin keresztül rendezett bejáró összekötné a telket a 12101.j úttal. 4. A 060/8, 9001/8, 9001/9 hrsz telkek besorolásának módosítása A terület megközelítése 12101 j. út felől a 068/2 hrsz telken át egy kis közúti hídon biztosított. Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

28


5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A terület a belterületen, kiépített közúthálózattal rendelkező területen helyezkedik el. A meglévő burkolt út megtartásával bővül a temető területe. A módosítás közlekedés fejlesztést nem igényel. 6. Közterület szabályozások felülvizsgálata A módosítások közül a 6. jelűek a közlekedési hálózat szabályozásának korrekcióját tartalmazzák. Lakossági kérés volt a kialakult úthálózat szélesítésének minimalizálása, amelyre a szerkezeti jelentőségű utak módosítása nélkül, részletes vizsgálat alapján adunk javaslatot. A „Falu föle” területrész (6.1. jelű módosítás) A vasúttól és Verőce településmagjától északra fekvő tervezett üdülőterület útszabályozásának felülvizsgálatára, módosítására jelentkezett igény. A hatályos szabályozás úthálózati szempontból kedvező lenne, de megvalósítása nem életszerű: a terepadottságok és az épített adottságok is akadályozzák. A terület nagy része meredek domboldal, ugyanakkor évtizedek alatt beépített, beállt terület, komoly növényállománnyal, kerítésekkel, épületekkel. Az új útszabályozások olyan mértékben alkalmazkodnak a kialakult adottságokhoz, amennyire csak lehet a biztonságos közlekedés követelményének szem előtt tartása mellett. A szerkezet a hatályos tervhez képest alapvetően nem változik. A területnek két fő megközelítő útja van, alulról (a déli szélen) a Faluföle utca vasút melletti szakasza, fölülről (az északi szélen) az Orom utca. A két út közül településszerkezetileg a Faluföle utca kicsit jelentősebb, az utca vasút melletti szakaszán lehet eljutni a Vasútállomáshoz és a Migazzi kastélyhoz is, míg az Orom utcának szigorúan csak az üdülőket feltáró szerepe van. A Faluföle utca vasút melletti szakasza távlatban a vasúti keresztezéshez, azon keresztül a tervezett kisvasút végállomáshoz, turisztikai fogadó területhez is kapcsolódik. A Faluföle utca a területünk nyugati szélénél megfordul, és a terepvonalakat követve a terület súlyvonalában halad visszafelé, keleti irányban. Ennek a szakasznak már kizárólag csak kiszolgáló úti szerepe van. A helyi viszonyok között mégis fontosabb feltáró útvonalnak számít, ezért lenne jelentősége, ha a Dévai utcával összekötve nem zsákutcaként, hanem egy keleti és nyugati irányból is megközelíthető hurokutcaként működhetne. Az összekötés a Lihegő utcán keresztül lehetséges, ami meglehetősen meredek (~20%) (és szűk) utca. Ezen a ponton ezért alternatívák szerepelnek a javaslatunkban, a Lihegő utca vagy csak gyalogos összeköttetés marad, vagy a szabályozási szélesség 6 méterre bővítésével járműközlekedésre is alkalmas utcává alakul. A kelet-nyugat irányú utcákat keresztirányú közök kapcsolják egymáshoz, azonban ezek egyike sem tud elérni az Orom utcáig, a terepadottságok miatt. A javasolt szabályozási szélesség az Orom utcánál 6 méter, a Faluföle utca vasút melletti részén 6-10 méter, a többi utcánál jellemzően 6 méter, egy-két telket feltáró rövid szakaszokon 6 méternél is kisebb (3-4 méter). A szűk szabályozási szélesség miatt vegyeshasználatú burkolatkialakítást, zárt csapadékvíz-elvezetést javasolunk (ami drágább egy hagyományos utcakialakításnál). A kapukat olyan mértékben hátrahúzva kell kialakítani (a gyakorlat is ez), hogy a be- kiforduló járműnek ne kelljen igénybe vennie az ellentétes irány sávját, a hátrahúzás egyúttal kitérési lehetőséget biztosít az ott közlekedőknek. Mivel hétvégi házas területről van szó, a kisebb volumenű és gyakoriságú forgalom számára ez tolerálható megoldás. A forgalom növekedése nem várható.


29


Faluföle u.

Orom u.

Faluföle u.

Lihegő u.

fontosabb kiszolgálóút kiszolgálóút alternatíva gyalogút

Az úthálózat szerkezeti javaslata


30


Bereg utcától északra eső terület úthálózatának felülvizsgálata (6.2. módosítás) A hatályos szabályozási terv több, patakot keresztező kiszolgáló utat jelöl. Igény merült föl a patak-keresztezések csökkentésére. Ennek általánosságban nincs akadálya, az utcák többsége zsákutcaként is működhet (ma is az). A területen egyetlen szerkezeti jelentőségű utca van, a Zentai utcát a Rákóczi úttal összekötő új utca. Erre az összeköttetésre a 12101j. út – Kismaros (vészhelyzeti) elkerülő út közötti kapcsolat érdekében is feltétlenül szükség van. A tervezett út szabályozási szélességét az összekötő szakaszon nem csökkentettük, 16 méter maradt. A területen lakossági kérések alapján a nem szerkezeti jelentőségű változásokat javasoljuk (lásd SZ5): •

A Zentai utca folytatásában a 0119/1 hrsz út szélesítése 16 méterről 14 méterre csökken.

•

A Vasúti sorral párhuzamosan tervezett tömbfeltáró út észak és dél felől egyaránt zsákutcaként, 12 méteres szabályozási szélességgel kerül kialakításra, a Dévényi utca melletti telkeket nem érinti.

•

A 6975 hrsz telken tervezett út szélesítés 10 méter helyett 4 méterre módosul, a tervezett közúti híd helyett gyalogos híd kerül jelölésre.

•

a 6986 hrsz telken jelölt Dévényi utca felé tervezett út és közúti híd törlésre kerül.

•

a telekalakítási terv készítési köztelezettség lehatárolása változik, az új útkialakítással érintett vagy jelenlegi telekadottságok miatt átosztandó telkek kötelezettek telekalakítási terv készítésre.

7. Kertes mezőgazdasági területek övezeti besorolásának módosítása a Fehérhegyi dűlőn A területek megközelítés a Nyár utca végében lévő keskeny közúti hídon a vasúton át megoldott. A területen belül a közterületi szélesség 4,5-5 méter. A közterülettel el nem látott telkek megközelítését egyénileg, magánúttal javasoljuk megoldani. 8. HÉSZ előírásainak korrekciója Előírásra kerül, hogy a 8 méternél keskenyebb kiszolgáló utak esetében a kapukat visszahúzva kell kialakítani, ami lehetővé teszi a keskeny utcákon is a kétirányú forgalom viszonylagos zavartalanságát. Lásd részletesen 6.1 számú módosítás.


31


A hatályos szabályozás és a javasolt módosítások bemutatása a Bereg utcától északra (6.2)

útszabályozás törlése tervezett közúti híd törlése Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

32


Tájrendezés Az egyeztetések alapján a javaslatokat a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve alakítottuk ki. Tervezett módosítások ismertetése 1. Magyarkúti területek A terület természetvédelmi, táji oltalom alatt nem áll, a Magyarkúti települési belterület része. 3 telek övezeti besorolása módosul két szomszédos tömbben: – 1305/47 hrsz telekből 600 m2 hétvégi házas területbe kerül (1.1. módosítás), – 1305/4 hrsz telek egy része üdülőházas övezetbe kerül (1.2. módosítás), – 1300/16 hrsz telek különleges beépítésre nem szánt turisztikai övezetet jelölünk ki (1.3. módosítás). A telkek, telekrészek nagy zöldfelületi borítottsága miatt erdőterületbe kerültek szabályozásra, de a telkek erdőként nincsenek nyilvántartva. Önkormányzati és magántulajdonban vannak. A szabályozási javaslat alapján a meredek, erdővel borított oldalak erdőterületi besorolásban maradnak, illetve telken belül kötelező zöldfelületként tartandók meg. A tervezett módosítások az övezetekben előírt magas zöldfelületi arány, építménymagasság előírások és visszafogott beépítési százalék miatt táji- és természetvédelmi szempontból támogathatók, védendő természeti értéket nem érintenek. 2. Aranyoskút Az Aranyoskúti kilátó környezete (2.1. módosítás) A településen egyedi kilátópont található az ún. Aranyoskúti üdülőterület végében (lásd címlap). A 800 m2-es üdülőtelkek a honvégségi szanatórium – egykori bázis közvetlen közelében helyezkednek el. A 9670 hrsz telek kilátó felőli végén közpark kialakítását javasoljuk, a fennmaradó mintegy 2 ha-os terület 2%-os beépíthetőséggel hasznosítható, az értékes növényzet megőrzésével. A módosítás jó kompromisszumot jelent a terület hasznosítása és a természeti értékek megőrzése érdekében. 081/17, 081/10, 081/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása (2.2. módosítás) A hegytetőn lévő fennsíkszerű területek tanyaszerű beépítése megkezdődött. A tervezési feladat megközelítés biztosítása és a telekrészek erdőterületbe sorolt részeinek mezőgazdasái területbe sorolása. A jelenleg is részben szántóföldi művelés alatt álló, részben legeltetéssel hasznosított területe csak egy keskeny, telekhatár menti sávon található értékes fás növényzet. A terület erdőként nem nyilvántartott. A telkek részben az ökológiai hálózat folyosóterületébe tartoznak. A Szabályozás során az erdőként nem nyilvántartott telkeket (081/21, 081/10) és telekrészt (081/17) általános mezőgazdasági övezetbe soroljuk. A jelenlegi állattartógazdálkodó életforma a terület adottságainak megfelelő használatot jelentene. 3. Katalin völgyi módosítások A 054/21, 054/22, 054/24, 054/12, 054/13, 058/12, 058/13, 026/1, 026/2 hrsz telkekre javasolt új mezőgazdasági övezet (3.1. módosítás) a tervezett fejlesztés megvalósítását lehetővé teszi. A területen a terepet megváltoztatni csak minimálisan lehet, a területen a Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

33


patak melletti védősávban épületet nem lehet elhelyezni. A kismértékű beépítés és a részletes előírások biztosítják, hogy a táji és természetvédelmi érdekek a megvalósítás során ne sérüljenek. A 052/1 hrsz telek (3.2. módosítás) tulajdonosa a környező, állattartó tanyákhoz hasonló majort szeretne létrehozni. A terület ökológiai folyosó övezetbe tartozik, erdészeti nyilvántartás, földhivatali besorolás szerint erdő. A Fehér-hegy északi lejtőjén elterülő 6,5 ha nagyságú terület jelenleg valóban tölgyerdővel borított, véderdő besorolású terület, az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó része. A Képviselőtestület határozata alapján a terület Et övezeti besorolásba kerül. A turisztikai erdőterületi besorolás a területen lehetőséget ad a meglévő területhasználat megőrzése mellett épület elhelyezésére egy 10 hektárosra kibővített területen. A növényzeti borítottság megőrzését – a természetvédelmi indokok mellett - a terület domborzati adottságai, az eróziós vízmosásokkal szabdalt oldal is indokolja. 4. A 060/8, 9001/8, 9001/9 hrsz telkek besorolásának módosítása A Katalin völgyi út mellett, a patak parton fekvő terület mezőgazdasági major céljára alkalmas. A területet érinti az ökológiai folyosó területe, azonban a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve mezőgazdasági övezetben az állattartáshoz kapcsolódó feldolgozó épületek elhelyezése támogatható. Fokozott figyelmet kell fordítani a konkrét beruházás megvalósításánál a természetes vízfolyás védelmére. A korábbi zártkerti telkek (9001/8, 9001/9) kertes mezőgazdasági besorolásba kerülnek a jelenlegi használatnak megfelelően. 5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A módosítás során a temető melletti közterületből alakul ki egy bővítési sáv, a jó állapotú közút, és fás közterület megőrzése mellett. A módosítással egy időben a korábban a temető védőtávolsága miatt zöldterületként jelölt magántelek lakóövezetbe kerül. A zöldterületi besorolást az önkormányzat nem tartja indokoltnak, a telekkel átellenben helyezkedik el egy kisebb park, játszótér. A tervezett módosítás táji-, természetvédelmi vagy környezetvédelmi problémát nem jelent. 6. Közterület szabályozások felülvizsgálata 6.1. A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása. A belterületi módosítás természeti, táji értéket nem érint. A közterületi szélességek minimalizálásával párhuzamosan a felszíni vízelvezetés problémájával is szükséges foglalkozni. A lehulló csapadék egyes ingatlanokon belül megtartását, helyben elszikkasztását vagy tárolását a területen meg kell oldani, hogy a burkolt utakra minél kevesebb víz kerüljön. 6.2. A Berek utca és környéke úthálózati szabályozásának részleges módosítása. A módosítás a patak két oldalán fekvő tömböket érinti, amely belterületi, lakóövezeti besorolásúak. A terület táji-, természetvédelmi szempontból nem védett, a patak melletti zöldfolyosó megőrzése azonban fontos. A módosítás természetvédelmi szempontból pozitív, hiszen a tömbfeltáró utak módosítása a patak melletti területeket kevésbé érintő közterületi hálózat jön létre és a terület kevésbé sűrű beépítését teszi lehetővé.


34


7. Kertes mezőgazdasági területek övezeti besorolásának módosítása a Fehérhegyi dűlőn. A Fehérhegy dűlőben fekvő területek közül az 5544 hrsz magánút, vasút, 9083 hrsz közút által határolt terület Mk*-ból Mk övezetbe sorolását támogatja a Község Képviselő Testülete. Az ökológiai hálózatba nem tartozó, látványvédelmi szempontból kevésbé kitett területen lévő mintegy 30 telek Mk övezetbe kerül. A falu közelében a telkek nagy részén ma is ház áll, a megközelítése kielégítő, és a főút felől a terület kevésbé látható. Az Mk övezetben egy, max 100m2-es gazdasági épület helyezhető el, 3%-os beépíthetőséggel, lakóépület 3000m2es teleknagyság felett helyezhető el. A szabályozás a kialakult állapotra vonatkozó engedményekkel a terület kertes hasznosítását teszi lehetővé, a be nem épített telkeken gazdasági épület helyezhető el. Táji, természetvédelmi szempontból védett területet a módosítás nem érint. A hidrogeológiai B védőidomon belül a szennyvízkezelésre fokozott figyelmet kell fordítani, a vonatkozó jogszabályok betartása kötelező. 8. A HÉSZ előírásainak korrekciója A módosítások beépítésre szánt területek előírásait korrigálják, a kialakult telkek beépíthetőségét teszik lehetővé. Táji, természetvédelmi szempontból védett területet a módosítások nem érintenek.

Környezetvédelem A település 2010-ben jóváhagyott Településrendezési tervvel rendelkezik, a részterületekre készülő módosítás során az érvényben lévő előírásokat csak az adott területre vonatkozó különös előírásokkal illetve az azóta eltelt időben változott jogszabályokra tekintettel egészítjük ki. A felszíni és felszín alatti vizek védelme A tervezési területen a környezeti elemek közül a felszíni és felszín alatti vizek védelmére fokozott hangsúlyt kell fektetni, melyet a közigazgatási területen található vízfolyások és állóvizek, vízbeszerzési területek, valamint a település érzékeny, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területbe tartozása2 indokolnak. Az EU jogharmonizáció követelményeként a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelme érdekében meg kell követelni, ill. ellenőrizni kell a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásainak, a felszíni vizek tekintetében a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, valamint a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet előírásainak betartását. A község területén lehatárolásra kerültek a nyílt karsztterületek, melyek jegyzékét a 8002/2005. KvVM tájékoztató tartalmazza, a módosítások közül a 2.2 jelű, aranykúti mezőgazdasági területi átsorolást érinti. A terület jelenlegi hasznosításának megfelelő mezőgazdasági besorolás a nyílt karszt területet nem veszélyezteti, azonban a további mezőgazdasági művelés, állattartás és lakófunkció elhelyezése esetén figyelembe kell venni a 1996. évi LIII. törvény rendelkezését, hogy tilos a nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. A vízminőség-védelem szempontjából alapvető környezetvédelmi elvárás a szennyvizek megfelelő kezelése. A település csak részben csatornázott, ezért az újonnan beépülő területeken is meg kell követelni a korszerű szennyvízkezelést: csatornahálózat kiépítését, tárolást 2

27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet


35


és elszállítást, vagy megfelelő telekméret esetén (nyílt karszt területek kivételével) egyedi szennyvízkezelő berendezés elhelyezését. A felszíni vizek helyben tartására és eróziómentes elvezetésére fokozott figyelmet kell fordítani a település beépített, meredek felszínű területein. A tervezett mezőgazdasági feldolgozó üzem létesítésekor kiemelten fontos a tevékenységből származó szennyvíz és hulladék kezelése a természetes vízfolyás közelsége miatt. Levegőtisztaság-védelem A légszennyezettségi állapot figyelembe vételével - az országos immisszióbázis alapján - az ország területe légszennyezettségi agglomerációkra és zónákra került felosztásra, felváltva a korábbi területi védettségi kategóriákat. Verőce légszennyezettség szempontjából a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a 10. (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik, mely az ország területének a rendeletben kiemelt térségein és kijelölt városain kívüli részeit foglalja magában. A 10. zónába sorolás a település kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a zóna jellemzője, hogy a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket, az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van. Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek tekintendők a jogszabály értelmében Verőce közigazgatási területét érintően a település erdőterületei - kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok – a védett természeti területek –ökológiai hálózat elemei, és a Duna. A vonatkozó ökológiai határértékeket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. A talaj védelme Talajvédelmi szempontból kiemelendő a humusz védelme, melyet a termőföldön történő beruházások megvalósítása során kell biztosítani. A terület igénybevétele, épületek, létesítmények elhelyezése esetén a terület előkészítése során a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról a beruházónak gondoskodnia kell. A humuszt a lehetséges mértékig helyben kell felhasználni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni csak a növény- és talajvédelmi szolgálat nyilatkozata alapján lehet. A humuszvagyon védelmével az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni, amennyiben a beépítendő terület nagysága meghaladja a 400m2-t, az építési dokumentációnak tartalmaznia kell a terület talajviszonyait feltáró humuszmentesítési tervet is. A tervezett fejlesztések léptéke sok esetben a nem éri el a fenti mértéket, esetenként egyegy telek, kert beépítése valósulhat meg. A Katalin-völgyi ökofalu esetében külön előírás rögzíti a talaj védelmében a bevágás-töltés maximumát 60 cm-ben. Hulladékkezelés A településen szilárd kommunális hulladékokat és a szelektív hulladékot a Remundis Kft. gyűjti össze. A veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet, kezelésük szabályait a 2000. évi XLIII. tv., illetve a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet még hatályos előírásai tartalmazzák. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM- KvVM együttes rendelet szabályozza. Az építési, illetve bontási hulladékok gyűjtését a Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

36


környezet veszélyeztetését kizáró módon kell megoldani, kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezeteknek adhatók át. A hulladékkezelés jelenleg megoldott, a tervezett módosítások hatással nem járnak. Környezeti zaj elleni védelem Környezeti zaj egyes ipari tevékenységektől, szórakoztató létesítményektől és a közlekedéstől származhat. Verőce közigazgatási területén határértéket meghaladó üzemi létesítménytől származó környezetterhelésről nincs tudomásunk. A módosításoknak zajterhelés szempontjából hatása nincs. Biológiai aktivitásérték számítás Az Étv. 8. §. 2) b) pontja előírása szerint „az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.” A törvényi szabályozás biztosítja, hogy új beruházások ne járjanak a település ökológiai viszonyainak radikális romlásával. A biológiai aktivitás érték számítását a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet határozza meg. E szerint Verőcetervezett új beépítésre szánt területei megvalósulása következtében bekövetkező biológiai aktivitás érték változása az alábbi táblázatban foglaltak szerint alakul. A tervezett módosítások közül az 1., 2.1, 5 esetében kerül új beépítésre szánt terület kijelölésre. Részletes számítás szerinti igazolás 1.1. Magyarkúti egy új üdülőtelek kialakítása: új beépítésre szánt terület 600 m2 5

Területnagyság (ha) 0,06

Biológiai aktivitásérték 0,30

3

0,06

0,18

6

0,006ha

0,036

Területhasználat

Értékmutató

Jelenlegi

Egyszintű (gyepszintű) növényzet

Tervezett

Hétvégiházas üdülőterület OTÉK min.+10% minimális zöldfelület 100%-ban kétszintű növényzettel kialakítva

+zöldfelület

Σ Tervezett biológiai aktivitásérték

0,21

Változás

0,09

1.2. Magyarkúti telekrész üdülőházas területbe sorolása: új beépítésre szánt terület 6500m2 Területhasználat Jelenlegi

Ligetesen fásodott terület

Tervezett

Üdülőházas üdülőterület OTÉK min.+35% minimális zöldfelület 100%-ban kétszintű növényzettel kialakítva

+zöldfelület

6



2,7

0,65

1,77

6

0,2275

1,365

Értékmutató


3,135

Változás

-0,765 Pro Arch. Építész Stúdió

Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

37


5. Temető bővítése mellet magántelkek visszasorolása: új beépítésre szánt terület 2000 m2 5



3

0,2

0,6

6

0,02

0,12

Területhasználat

Értékmutató

Jelenlegi

Egyszintű (gyepszintű) növényzet

Tervezett

Kertvárosias lakóterület OTÉK min.+10% minimális zöldfelület 100%-ban kétszintű növényzettel kialakítva

+zöldfelület


0,72

Változás

-0,28

Σ Biológiai aktivitásérték változás: -0,955 A Képviselő testület a BA érték egyensúlyának biztosítása, és a településkép formálása érdekében a Katalin-völgyi út mellett vasúti kereszteződéstől a Gazdasági terület végéig, min. 400 méter hosszan kétoldali nagy lombkoronájú fasor telepítését határozta el (hrsz 063) 0,5 ha, Σ Biológiai aktivitásérték: +1,5 A módosítások hatására a biológiai aktivitásérték +0,545 értékkel nő! Közművek A település 2010-ben jóváhagyott Településrendezési tervvel rendelkezik, a részterületekre készülő módosítás során az érvényben lévő előírásokat csak az adott területre vonatkozó különös előírásokkal illetve az azóta eltelt időben változott jogszabályokra tekintettel egészítjük ki. Jelenlegi ellátás összefoglaló értékelése Verőce közvetlenül a Duna bal partján fekszik. A település közművesítése fokozatosan fejlődött, ezzel a település jelentős hányadán ma már a teljes közműellátás lehetősége biztosított. A település fejlődését jelzi, hogy a település népessége az utolsó 10 évben 17 %-kal nőtt, azaz évente 1-2 %-kal növekszik a lakosságának száma, bár lakásállománya az utolsó 10 évben mindössze 2 %-kal növekedett. A település közművesítése is fejlődött, 10 év alatt 85%-ról 96%-ra nőtt a vezetékes ivóvíz ellátottság, a lakásállomány szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozása tíz évvel ezelőtt 30 % volt, ma már 73 %, amely mutatja, hogy majdnem 2,5 szeresére növekedett a csatornázottság tíz év alatt, ez idő alatt az összkomfortot nyújtó gázellátottság 8,5 szeresére növekedett. Új közműként jelent meg a kábel TV hálózat, amely 2004-ben kezdett kiépülni és ma a lakásállomány 30 %-ában biztosítja a jó műsorvételt. A közművek közül a településen a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek, pedig a település topográfiai adottsága a megoldását nagyon fontossá tenné. A csapadékvíz elvezetésnél jellemző nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés illetve szikkasztás, ahol kialakított, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek közvetlen, illetve a patakok-árkok közvetítésével közvetve a befogadója a település déli oldalán haladó Duna, amelynek a medre rendezetlen part élű. A Dunán levonuló árhullámok ellen védelmet a kialakított védvonal és a természetesen kialakult magas part biztosít, amePro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

38


lyek felülvizsgálatát a közelmúltban tapasztalt mértékadó árvízszintet meghaladó árhullámok előfordulása és a közelmúltban született rendelet is szükségessé teszik. Közvetlen a Duna mentén fekvő települést már a 8005/1995 KHVM tájékoztató szerint is I./1 fokozottan érzékeny, sérülékeny környezetű vízbázis területén fekvő települések közé sorolták. A Duna közelsége, a vízbázis védelme kiemelten indokolja, hogy a település teljes közigazgatási területén valamennyi területfejlesztés csak a gondos, környezetet nem veszélyeztető közműellátás biztosításával történjen. Verőce közműellátottságának mértékét a statisztikai adatok alapján lehet elemezni. A rendelkezésre álló legutolsó átfogó adatsor 2008. január 1-ei állapotot tükrözi, de azóta érdemi változás nem történt. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %a rendelkezik villamosenergia ellátással. Az egészséges vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a belterületen valamennyi utcában kiépült. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 1070 volt, ez a település lakásállományának 2008. január 1.-én 94,5 %-a volt. A településen 4 db közterületi kifolyó is üzemelt. A vezetékes ivóvíz bekötéssel nem rendelkező telkek, kb. 200 fő vízellátása közkifolyóról, saját házi kútból, talajvízből, az első vízadó rétegből nyert vízzel történik, amely a jellemző talajszennyezettség hatására már alig tekinthető ivóvíz minőségűnek. A településen a statisztikai nyilvántartásban 25 km közcsatorna hálózat meglétét jelzik. A közcsatorna hálózatra csatlakozó lakások száma 824, aránya 73 % volt. Ez a mutató jelzi, hogy a településen még mintegy 300 lakás nem közcsatornás ellátatását jelzi. A közcsatornára nem csatlakozó lakások a keletkező szennyvizüket saját egyedi gyűjtőmedencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlat szerint döntő hányadba szikkasztóként üzemelnek. A településen a korszerű, automatikus üzemvitelre is alkalmas földgázellátást a beépített területen szinte teljes körűen kiépítették, a rácsatlakozás 2008. január 1-én 82,5 %-os volt, ezek közvetlen földgáztüzeléssel oldhatják meg hőellátásukat, élvezve annak komfortját. Összegezve Verőce közműellátásának jelenlegi állapotát jellemzi, hogy villamosenergia ellátás kivételével valamennyi közműellátás, ha minimálisan is, de még mennyiségi ellátottsági fejlesztést is igényel, s ezt követően a közműszolgáltatással szemben a minőségi elvárások fognak előtérbe kerülni, s ezek jelentős fejlesztésekkel elégíthetők csak ki. A felszíni vízrendezés és árvízvédelem megoldását pedig mielőbb kellene elindítani. Tervezett módosítások közműigényei A közműfejlesztési feladatok között a közműhiányok pótlása mellett a területfejlesztési javaslat alapján a funkcióváltásra, új beépítésre, hasznosításra javasolt területek közműellátásának a megoldása szükséges.

Ellátott területen belüli módosítások

A már meglevő, kiépített hálózatok figyelembevételével a település jelenlegi belterületén, a foghíjak és a már ellátott területekhez közvetlen kapcsolódó új ingatlanok közműellátását különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki tudják elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról építendő új bekötővezetékekkel, vagy az elosztóhálózatok továbbépítésével és arról létesítendő új bekötővezetékek segítségével. Ezek az alábbiak: –

Magyarkúti üdülőtelkek - 4 új telek (1.1., 1.2., 1.3. módosítás)

–

Aranyoskúti kilátó környezete - 1 új telek (2.1. módosítás)


39


–

A távlati temető terület határának módosítása - egy új mezőgazdasági - gazdasági funkció elhelyezése a temető mellett (4. módosítás)

–

Temető bővítése a jelenlegi terület mellett és 2 lakótelek kialakítási lehetősége (5. módosítás)

2.2 jelű, a 081/17, 081/10, 811/21 hrsz-ú ingatlanok közmű ellátása nincs megoldva. A terület fekvése és a nagy telek nagyságok miatt egyedi közműmegoldásokat javaslunk: egyedi szennyvíztisztító berendezés, házi szélkerék, geotermikus rendszerek, napelemek stb.

Funkcióváltásra javasolt területek

Az új funkcióváltásra javasolt fejlesztési területek a Katalin völgyi módosítások (3 módosítás) jelentősebb közműigényének ellátása új hálózatépítést-fejlesztést igényel, vagy az Aranyoskúti területhez hasonlóan egyedi közműpótló berendezésekkel kell ellátni a területeket. A területeken új beépítés, új területhasznosítás lehetőségének, különösen a funkcióváltásra jelölt területeken már feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítés, hasznosítás csak a megfelelő, környezetvédelmi követelményeket kielégítő, közműellátás biztosításával valósítható meg.

Közterület szabályozást érintő módosítások

A tervezett módosítások közül a közművezetékek – elsősorban csapadékvíz elvezetés - elhelyezését, kialakítását érintik a 6 jelű módosítások. „Falu föle” területrész szabályozásának részleges módosítása (6.1. módosítás) A terület kialakult, beépített üdülőterület. Az utcákban a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés hálózata nem épült ki. A korábbi tervben szabályozott közterületi szélességek több alternatívát is biztosítottak a közművek elhelyezésére, akár a felszíni vízelvezetésre is lett volna elég hely. A jelenlegi javaslat alapján az utcákon burkolaton, folyókával vagy zárt csapadékvíz elvezetés kialakításával kell a felszíni vízelvezetést megoldani. A Berek utca és környéke szabályozásának részleges módosítása (6.2. módosítás) A tervezett közterület szélességek lehetővé teszik a még kiépítetlen utcák közművel való ellátását. A terv szerint a területen kevesebb tömbfeltáró út vasul meg, valószínűsíthetően kevesebb új telek alakul ki, és az ellátandó új telkek száma nem fogja elérni a korábban ellátásra tervezettet. A fejlesztési területek távlati új igénye és a meglévő beépítés várható igénynövekménye öszszesítve 15-20 új fogyasztási hely alakulhat ki. A jóváhagyott terv alapján ez a többletigény kielégíthető.


40


Hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények Verőce területének vezetékes távközlési ellátását jelenleg az Invitel Zrt. biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 38-as körzetszámú Vác primer központ a vezetékes távközlési hálózat bázisa. Verőce 27-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A településen belüli helyi ellátást szolgáló vezetékes távközlési hálózat a településen jellemzően oszlopokra szerelten épült. Meg kell jegyezni, hogy ahol föld felett halad a hálózat, ott számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el. Így az utcákban jellemzően két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát teljesen befolyásolják, az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A településen a vizsgálatok szerint a mobiltelefon szélesebb körű elterjedésének eredményeként a vezetékes távközlési kapcsolatok iránti igények inkább csökkentek, illetve nem növekednek, kielégítettek. A településen a kedvező műsorvételt az üzemeltetett kábel TV hálózat segítségével biztosítják. A kábel TV szolgáltatás kb. 5 éve indult el, azóta a vizsgálatok szerint már a lakások 30 %-a csatlakozik a kábelhálózatra. A vezetékes hírközlés, úgy a távközlés, mint a műsorszórás, bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Azt is meg kell jegyezni, hogy a szolgáltatási jogot a piaci verseny szabályai szerint egy-egy területen belül több szolgáltató is kaphat szolgáltatási jogot. A hálózatépítésre vonatkozóan a település arculatának alakítása megkívánja, hogy a hálózatépítés pontosan a várható többszereplős szolgáltatásra szigorúan szabályozott legyen. Ennek érdekében a belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes hírközlési hálózatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni. Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetéssel épültek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Külterület és belterület beépítésre nem szánt területén új elektronikus hírközlési hálózatokat, területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A kedvező távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános távbeszélő helyek fenntartása és a fejlesztési területeken a kialakítása is. Ezt lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani. A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal.


41


Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Pannon GSM, Invitel, Vodafone) és műsorszóró szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A településen egyetlen vezeték nélküli létesítmény üzemel- egy Invitel torony-, amelyet figyelembe kell venni. A megfelelő vételi viszonyokhoz és a várható további igények kielégítésére még további antennák telepítési igényét is szükségessé teszi. Amennyiben új létesítmény elhelyezési igénye jelentkezik, akkor az érvényes előírások szerint kell eljárni. A kedvező műsorvétel érdekében egyéni antennák elhelyezése helyett, a kábeltévé hálózatra kellene inkább település szinten áttérni. Az újabb fejlesztési területeken a kábelrendszerhez csatlakozóan, kábelhálózat közvetítésével kell a műsorszórást megoldani, elkerülve az épületenként megjelenő antennák látványát. A már beépített területen is célszerű a hálózat teljes körű kiépítése, földalatti elhelyezéssel és a településkép javítása érdekében legalább a belterület beépítésre szánt területén felszámolhatók lehetnének az egyedi antennák.

Örökségvédelemi hatástanulmány

Épített értékekre gyakorolt hatások A tervezett módosítások műemléket, helyi védett épületet, területet nem érintenek. Az 5. jelű módosítás műemléki környezetben van, az erre vonatkozó előírások az országos jelentőségű törvények és a helyi szabályzat tartalmazza. Látványvédelmi szempontból a nyílt területek beépítése problémát jelenthet, a meglévő Helyi Építési szabályzat, a biztosítandó zöldfelületek, előkertek a megfelelő takarást biztosítják. A HÉSZ kiegészítő rendelkezései az épített örökség védelmében a települési Főépítész hatáskörének kiegészítését tartalmazza: az építési engedélyezési terveket véleményezésre be kell mutatni – ezzel lehetőség nyílik szakmai és értékvédelmi kontrollra, konzultációra. E mellett a helyi településszerkezeti védelem alatt álló településmag területén a látszó építmények, kerítések kialakítását is a meghatározott szabályok szerint kell elvégezni. A 2010-ben jóváhagyott terv az épített örökségek védelméről gondoskodik, az új módosítások értékvédelmi szempontból pozitívak. A régészeti hatástanulmány elemzi régészeti értékekre gyakorolt hatásokat. Természeti és táj értékekre gyakorolt hatások 1. Magyarkúti telkek övezeti módosítása és egy új üdülőtelek kialakítása. A területen 3 telken (1300/16, 1305/4, 1305/47) nyílik lehetőség beépítésre. A terület természetvédelmi, táji oltalom alatt nem áll, a Magyarkúti települési belterület része. A részletes szabályozás alapján a természeti értékek, telken belüli értékes zöldfelületek megőrzése biztosított. Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

42


2. Aranyoskút 2.1. Aranyoskúti kilátó környezete A településen egyedi kilátópont található az ún. Aranyoskúti üdülőterület végében. A módosító javaslat alapján a 9670 hrsz telken egy turisztikai hasznosításra javasolt (megengedett beépítettség 2%) telek alakítható ki. A terület természetvédelmi, táji oltalom alatt nem áll, a részletes szabályozás az önkormányzati terület hasznosítását a természeti értékek megőrzése mellett biztosítja. 2.2. 081/17, 081/10, 811/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása Az ökolóiai hálózat határán lévő területek jelenleg szántóként, legelőként, tanyás beépítéssel hasznosítottak. A terület besorolása a javaslat szerint erdőről általános mezőgazdasági övezetre változik. A meglévő állapotnak megfelelő szabályozás a jelenlegi természetközeli/ökológiai gazdálkodás feltételeit biztosítja. A területen az ökológiai hálózat és a nyílt karszt besorolás miatt a mezőgazdasági hasznosítás során, a szennyvízek kezelésekor a környezetvédelmi sezmpontokat maximálisan figyelembe kell venni. 3.Katalin völgyi módosítások 3.1 A 054/21, 054/22, 054/24, 054/12, 054/13, 058/12, 058/13, 026/1, 026/2 hrsz telkekre javasolt új mezőgazdasági övezet kijelölése. A tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban előzetes helyszíni egyeztetés történt a DINPI munkatársával, a konzultáció alapján az ökológiai hálózaton belül a tervezett fejlesztések megvalósítása támogatható. 3.2. A 052/1 hrsz telek turisztikai erdő területhasználati egységbe sorolása. A terület az Országos ökológiai hálózat része, erdőként nyilvántartott terület. A javasolt területhasználatban 10 hektáros teleknagyság esetén helyezhető el épület, a turisztikai hasznosításra mód nyílhat a természetes növénytakaró megőrzése mellett. 4. A 060/8, 9001/8, 9001/9 hrsz telkek besorolásának módosítása A Katalin völgyi út mellett, a patak parton fekvő terület (060/8 hrsz) mezőgazdasági major céljára alkalmas. A területet érinti az ökológiai folyosó területe, azonban a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve mezőgazdasági övezetben az állattartáshoz kapcsolódó feldolgozó épületek elhelyezése támogatható., beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Fokozott figyelmet kell fordítani a konkrét beruházás megvalósításánál a természetes vízfolyás védelmére. 5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A tervezett módosítás a település belterületén két telket érint, táji-, természetvédelmi vagy környezetvédelmi problémát nem jelent. 6. Közterület szabályozások módosítása 6.1. A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása. Pro Arch. Építész Stúdió Vezető tervező R.Takács Eszter TT1-01-2883/01, 1085 Bp. József krt. 36. 06-20-9-60-50-41

43


A terület a Natura 2000 területtel nem határos. A belterületi módosítás természeti, táji értéket nem érint. A közterület szabályozás módosítása elősegíti a meglévő, értékes növényállomány megőrzését. 6.2. A Berek utca és környéke úthálózati szabályozásának részleges módosítása. A módosítás a patak két oldalán fekvő tömböket érinti, amely belterületi, lakóövezeti besorolásúak. A terület táji-, természetvédelmi szempontból nem védett, a patak melletti zöldfolyosó megőrzése azonban fontos. A tervezett módosítás természetvédelmi szempontból pozitív, hiszen a tömbfeltáró utak módosítása során a patak melletti területeket kevésbé érintő közterületi hálózat jön létre és a terület kevésbé sűrű beépítését teszi lehetővé. 7. Kertes mezőgazdasági területek övezeti besorolásának módosítása a Fehérhegyi dűlőn. A Fehérhegy dűlőben fekvő területek közül az 5544 hrsz magánút, vasút, 9083 hrsz közút által határolt terület Mk*-ból Mk övezetbe kerül. Táji, természetvédelmi szempontból védett területet a módosítás nem érint. A hidrogeológiai B védőidomon belül a szennyvízkezelésre fokozott figyelmet kell fordítani, a vonatkozó jogszabályok betartása kötelező. 8. A HÉSZ előírásainak korrekciója A módosítások beépítésre szánt területek előírásait korrigálják, a kialakult telkek beépíthetőségét teszik lehetővé. Táji, természetvédelmi szempontból védett területet a módosítás nem érint.

Összegezve: a tervben javasolt módosítások az épített, természeti, táji értékeket nem veszélyeztetik.


44

VERŐCE Településrendezési terv karbantartása

III.

Mellékletek

Pro Arch. Építész Stúdió

Verőce Településrendezési terv karbantartása Örökségvédelmi hatástanulmány

Régészeti munkarész

Készítette: Archeo-Art Bt.

Verőce TRT karbantartása, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány a Pro-Arch Építész Stúdió Bt. megbízásából a Verőce településrendezési tervének karbantartása kapcsán összesen hét darab tervezési terület szerkezeti és szabályozási tervéhez készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. A terv és tanulmány csak a tervezési terültekkel foglalkozik. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. Vizsgált területek rövid bemutatása A tervezési területek többsége jelenleg részben már beépített, illetve művelésből kivont, parlag gyepes és bozótos, valamint erdősödött terület, amely annak növényzet általi állandó fedettsége miatt terepbejárásra mára alkalmatlan.

1. Ábra: Tervezési területek elhelyezkedése Verőce területén A vizsgált terület kutatása A település területén az MRT – 9. kötetének készítése kapcsán végeztek intenzív régészeti terepbejárásokat. Régészeti örökség Azonosított régészeti lelőhely A vizsgált módosítási területeken a korábbi régészeti kutatások, valamint az adattári adatok vizsgálata alapján 5 darab azonosított régészeti lelőhelyről található adat. Archeo‐Art Bt.

oldal 2

Verőce TRT karbantartása, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Régészeti lelőhelyek védelme • Nyilvántartott régészeti lelőhely A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény (továbbiakban Kötv.) alapján a KÖH által nyilvántartott lelőhelyek általános régészeti védelem alatt állnak. A módosítási területeken található régészeti lelőhelyek bemutatása Nr. KÖH MRT Lelőhely név Helyrajzi szám 1. 12409 9/20/1 Vágóhíd 6983/2; 6989–6996 2. 12412 9/20/4 Magasak, 020/4–5; 060/10-11; 092/1; 98/3-36; Cseresznyés, 98/46-60; 98/65; 98/68-83; 98/105Lósa-haraszt 107; 115/2; 130/1; 139; 180-182; 5553/2; 5551; 5552; 5554–5571; 9001/1-2; 9001/8-9; 9001/15-16; 9001/18-31; 9001/33-39. 3. 12414 9/20/6 Magyarkút1305/45; 1305/47 Ótáras (Pusztatemplom) 4. 12431 9/20/23 Katalin-völgy 054/11-13; 054/19-21; 059 5. 26555 9/20/38 Görbe utca 7. 600/8; 723/1; 724/1-2; 725/2; 725/56; 759 1. Lelőhely Lelőhely neve: Verőce- Vágóhíd Lelőhely KÖH azonosító száma: 12409 Lelőhely MRT száma: 9/20/1 Lelőhely koordinátái: 649107–276393 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 75-231 Lelőhely helyrajzi száma: 6983/2; 6989–6996 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: újkőkor, bronzkor, vaskor, népvándorlás kora Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott lelőhely, általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A Gimpli-patak melletti lejtőn a vágóhíd mögötti területen több korszakú településre utaló újkőkori (Zselizi kultúra), késő-bronzkori (Urnasíros kultúra), késő-vaskori (kelta) és népvándorlás-kori (kvád) leleteket gyűjtöttek terepbejárások során. Lelőhely kutatása: 1976., 1982., Miklós Zsuzsa terepbejárása 2000., Kővári Klára terepbejárása 2004., Virágos Gábor terepbejárása Irodalom, forrás: Dinnyés István–Kővári Klára–Kvassay Judit–Miklós Zsuzsa–Torma István: Magyar régészeti topográfia 9. Budapest 1993, 363. Kővári Klára: Jelentés Verőce község rendezési tervéhez készített állapotfelmérő terepbejárásról. 2000. Virágos Gábor: Jelentés Verőce község rendezési tervéhez készített állapotfelmérő terepbejárásról. 2004.

Archeo‐Art Bt.

oldal 3

Verőce TRT karbantartása, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 2. Lelőhely Lelőhely neve: Verőce- Magasak (Cseresznyés, Lósa-haraszt) Lelőhely KÖH azonosító száma: 12412 Lelőhely MRT száma: 9/20/4 Lelőhely koordinátái: 649662- 275925 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 75-233 Lelőhely helyrajzi száma: 020/4–5; 060/10-11; 092/1; 98/3-36; 98/46-60; 98/65; 98/68-83; 98/105-107; 115/2; 130/1; 139; 180-182; 5553/2; 5551; 5552; 5554–5571; 9001/1-2; 9001/8-9; 9001/15-16; 9001/18-31; 9001/33-39. Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: őskor, (újkőkor, rézkor, vaskor), honfoglalás-kor, középkor, Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott lelőhely, általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A belterülettől K-re a balassagyarmati vasútvonal és a Lósi-patak közötti dombvonulaton, nagy területen, elhanyagolt háztáji földeken különböző korú településekre utaló lelőhelyet figyeltek meg terepbejárás során. Ugyanitt az 1982-ban végzett gázvezeték fektetés alkalmával számos beásását és leletet figyeltek meg. Lelőhely kutatása: 1976., Miklós Zsuzsa terepbejárása 1982., Miklós Zsuzsa helyszíni szemléje 1999., 2000., T. Dobosi Viola terepbejárása 2004., Virágos Gábor terepbejárása Irodalom, forrás: Dinnyés István–Kővári Klára–Kvassay Judit–Miklós Zsuzsa–Torma István: Magyar régészeti topográfia 9. Budapest 1993, 363. T. Dobosi Viola: Jelentés a Duna bal parti terepbejárásról. 2000. Virágos Gábor: Jelentés Verőce község rendezési tervéhez készített állapotfelmérő terepbejárásról. 2004. 3. Lelőhely Lelőhely neve: Verőce- Magyarkút-Ótáras (Pusztatemplom) Lelőhely KÖH azonosító száma: 12414 Lelőhely MRT száma: 9/20/6 Lelőhely koordinátái: 650237–278095 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 75-231 Lelőhely helyrajzi száma: 1305/45; 1305/47 Lelőhely típusa: település, templom, temető Lelőhely kora: őskor, paleolitikum, Árpád-kor, késő középkor Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott lelőhely, általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Verőce falutól É-ra, a Gimpli-patak K-i partján emelkedő meredek oldalú domb alján vezető mélyútban késő-paloeloit tábor leletei kerültek elő. A domb tetején egy Árpád-kori, késő-román stílusú falusi plébániatemplom romjai és annak templomkörüli temetője találhatóak. A templom az törökkori forrásokban szereplő Tass (Tasza) pusztához tartozott, amely a Váci püspökség temploma lehetet. Az 1932-33-ban végzett feltárások idején még jelentős 1,5-3 m magas felmenő falak látszottak a templomból. Lelőhely kutatása: 1932., Hegedűs Károly feltárása 1933., Horváth Adolf feltárása 1982., Miklós Zsuzsa terepbejárása 1984., Egyed E., Miklós Zs., Torma I. terepbejárása. Archeo‐Art Bt.

oldal 4

Verőce TRT karbantartása, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 2004., Virágos Gábor terepbejárása Irodalom, forrás: Ásatási dokumentáció, Nógrádverőce- Magyarkút, 1933. Dinnyés István–Kővári Klára–Kvassay Judit–Miklós Zsuzsa–Torma István: Magyar régészeti topográfia 9. Budapest 1993, 363. Virágos Gábor: Jelentés Verőce község rendezési tervéhez készített állapotfelmérő terepbejárásról. 2004. 4. Lelőhely Lelőhely neve: Verőce- Katalin-völgy Lelőhely KÖH azonosító száma: 12431 Lelőhely MRT száma: 9/20/23 Lelőhely koordinátái: 651313–276010 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 75-231 Lelőhely helyrajzi száma: 054/11-13; 054/19-21; 059 Lelőhely típusa: település, templom, temető Lelőhely kora: őskor, újkőkor, bronzkor, vaskor, népvándorlás kora, Árpád-kor Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott lelőhely, általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A falutól K-re, a Lósi-patak árteréből kiemelkedő dombon ős-, népvándorlás- és Árpád-kori megtelepülésre utaló leleteket gyűjtöttek. Lelőhely kutatása: 1985., Kővári K., Miklós Zs. terepbejárása 2004., Virágos Gábor terepbejárása Irodalom, forrás: Dinnyés István–Kővári Klára–Kvassay Judit–Miklós Zsuzsa–Torma István: Magyar régészeti topográfia 9. Budapest 1993, 363. Virágos Gábor: Jelentés Verőce község rendezési tervéhez készített állapotfelmérő terepbejárásról. 2004. 5. Lelőhely Lelőhely neve: Verőce- Görbe utca 7. Lelőhely KÖH azonosító száma: 26555 Lelőhely MRT száma: 9/20/38 Lelőhely koordinátái: 648413–275583 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 75-233 Lelőhely helyrajzi száma: 600/8; 723/1; 724/1-2; 725/2; 725/5-6; 759 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Árpád-kor Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott lelőhely, általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Kővári Klára a Görbe utca 7-nél 2000-ben helyszíni szemle során Árpád-kori településre utaló leleteket figyelt meg. Lelőhely kutatása: 2000., Kővári Klára terepbejárása 2004., Virágos Gábor terepbejárása Irodalom, forrás: Dinnyés István–Kővári Klára–Kvassay Judit–Miklós Zsuzsa–Torma István: Magyar régészeti topográfia 9. Budapest 1993, 363. Kővári Klára: Jelentés Verőce község rendezési tervéhez készített állapotfelmérő terepbejárásról. 2000. Virágos Gábor: Jelentés Verőce község rendezési tervéhez készített állapotfelmérő terepbejárásról. 2004. Archeo‐Art Bt.

oldal 5

Verőce TRT karbantartása, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet II. Tervezett változtatási szándék 1. Magyarkúti üdülőtelkek 1.1.

1305/47 hrsz-ú közútra nyíló, önkormányzati, beépítetlen, belterületi telek a jelenlegi Eg övezeti besorolásból Üh-K kerül. A területet az Önkormányzat elhanyagolta, a magas növénytakaró és a régebbi besorolás miatt volt a telek erdőövezetbe. A terület jelenleg ápolt, értékesíthető építési telekként van rendezve.

1.2.

1305/4 hrsz-ú, beépítetlen terület a telek domborzati adottságai miatt volt erdő besorolásban, erdőnyilvántartásban nem szerepel. A telek elsősorban erdei iskola, panzió jellegű faházas beépítés, kemping felépítésre lenne alkalmas. Új Üü-4 jelű övezet kerül kijelölésre, mellette közterületeket rendeztük.

1.3.

1300/16 hrsz-ú, beépítetlen terület a telek domborzati adottságai miatt volt erdő besorolásban, erdőnyilvántartásban nem szerepel. A telek elsősorban üdülőház, hétvégi ház, fogadó létesítésére alkalmas. Új Kk-Tu1 jelű övezet kerül kijelölése.

2. Aranyoskúti területek 2.1.

9670, 9675 hrsz-ú, Önkormányzati területek szabályozása. A közterület rendezés mellett egy Üh-2 jelű nyaraló elhelyezését lehetővé tevő hétvégi házas telek kialakítása, mellette a 9670-es Hrsz-ú telek további területe KkTu2 Különleges beépítésre nem szánt turisztikai övezetbe kerül

2.2.

081/17, 081/10, 811/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása a tervezési feladat. A Vt övezet küröl rendezésre kerül a megközelítési lehetőség, s körülette a telkeket, a jelenlegi használat szerint Ma-1 övezetbe kerülnek átsorolásra.

3. Katalin völgy ökoturisztikai fejlesztések 3.1.

A 054/21, 054/22, 054/12, 054/13 hrsz-ú telkek övezeti besorolása változik. Az elmúlt években a völgy ezen részén már egy használati változás kezdődött el. A tervek szerint, a terület szolgáltatásainak bővítésére egy hagyományőrző falu és fedett lovarda épülne, lehetőség szerint népiskola, harangláb, kút tenné egésszé a régi hangulatot. A mai Ma-2 övezeti besorolás Má-3 övezetre módosul. Így a „falu” felépíthető, de a fedeles lovardát más területen lenne érdemes elhelyezni.

3.2.

Major (052/1 hrsz, 6,5 hektár) Erdőként nyilvántartott Ev övezeti besorolású terület (119/A, B erdőrészlet) a Képviselőtestület döntése alapján Má-2 övezetbe sorolandó.

4. A távlati temető terület más célú hasznosítása. A tervezett temető területe jelenleg legelő, s az önkormányzat nem tudja a területet kisajátítani, így a meglévő temetőt bővíti először és később használja a kijelölt terület feletti dombot. A képviselő testület támogatja a terület Archeo‐Art Bt.

oldal 6

Verőce TRT karbantartása, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet tulajdonosnak azt a szándékát, hogy vágóhíd, füstölő elhelyezésére alkalmas kisebb gazdasági major épüljön a legelő területen. 060/8, terület Má-M, mezőgazdasági major területbe kerül. A 9001/8,9001/9 Hrsz-ú telkek Mk övezetbe kerülnek maradnak, megközelítésük a Nyár utca felől a meglévő vasúti felüljárón keresztül, az út szabályozásával,- oldható meg. 5.

Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A 180, 181, hrsz, temető melletti önkormányzati tulajdonú területen a temető kismértékű, 1130m2-es bővítésre van lehetőség. Távlatban továbbra is cél a temető külterületi bővítése, ezért a bővítési terület egy részét fenntartják. A 182 hrsz terület a szomszédos telkekhez hasonlóan Lke-2 lakóövezetbe kerül.

6.

Szabályozási szélességek módosítása

6.1.

A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása. A vasúttól keletre, Verőce településmagjától északra fekvő tervezett üdülőterület útszabályozásának felülvizsgálata, módosítása. Az új útszabályozások olyan mértékben alkalmazkodnak a kialakult adottságokhoz, amennyire csak lehet a biztonságos közlekedés követelményének szem előtt tartása mellett. Elsősorban a szabályozási szélességek kerülnek csökkentésre.

6.2.

Bereg utcától északra eső terület úthálózata A hatályos szabályozási terv több, patakot keresztező kiszolgáló utat jelöl. Igény merült föl a patak-keresztezések csökkentésére.

7.

Kertes mezőgazdasági területek övezeti besorolásának módosítása a Fehérhegyi dűlőn. A Fehérhegy dűlőben fekvő területek közül a 5544 hrsz magánút, vasút, 9083 hrsz közút által határolt terület Mk*-ból Mk övezetbe sorolását támogatja a Község Képviselőtestülete. Az ökológiai hálózatba nem tartozó, látványvédelmi szempontból kevésbé kitett területen lévő mintegy 30 telek Mk övezetbe kerül. A falu közelében a telkek nagy részén ma is ház áll, a megközelítése kielégítő, és a főút felől a terület kevésbé látható. Az Mk övezetben egy, max 100m2-es gazdasági épület helyezhető el, 3%-os beépíthetőséggel, lakóépület 3000m2-es teleknagyság felett helyezhető el.

8.

A HÉSZ módosítások A HÉSZ előírásai tartalmaznak a meglévő kialakult telkekre vonatkozó engedményt, a telekparaméterek 60%-ának elérésével a telek beépíthető. Az előírás kiterjesztése szükséges lenne a közterület szabályozással érintett ingatlanokra is.

Archeo‐Art Bt.

oldal 7

Verőce TRT karbantartása, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet III. Hatásvizsgálat Tervezett változtatások hatása A tervezett módosítások területei közül 1.1., 3.1., 4., 5., 6.2., 7. számúak területei érintenek a KÖH, valamint a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának nyilvántartásában is ismert régészeti lelőhelyet. 1.1 módosítás A 1305/7 hrsz-ú ingatlan Eg övezetből, Üh-K övezetbe történő átsorolása érintheti és veszélyeztetheti az ott nyilvántartott 12414 KÖH azonosítójú 3. lelőhelyen található Árpád-kori templomrom és a körülötte lévő temető maradványait, mert az ráhúzódik a lelőhely Dk-i szélére. Ezt a későbbi tervezés során figyelembe kell venni. A lelőhely veszélyeztetettségének megállapításához próbakutatás szükséges. Amennyiben a próbakutatás eredménye alapján a templom, vagy a temető veszélyeztetésre kerülne, akkor ott az építési és talajmunkákat el kell kerülni. Szerencsés lenne, ha a lelőhely területét és annak környezetét a templom és a temető méltó bemutatása véget különleges területbe sorolnák át. 3.1. módosítás A 054/21, 054/22, 054/12, 054/13 hrsz-ú telkek területén tervezett módosítás teljes területe érinti a 12431 KÖH azonosítójú 4. lelőhelyet. Azonban a konkrét építési szándék, azaz a hagyományőrző falu épületének helye nem érinti a lelőhely területét, ezért közvetlenül nem gyakorol hatást a lelőhely állapotára. A terület rendezése kapcsán azonban a lelőhely megőrzését figyelembe kell venni és annak megbolygatásának elkerülésére kell törekedni. Ugyanakkor a terület témapark jellege egyben lehetőséget adhat annak kutatás utáni bemutatására is. 4. módosítás A 9001/8, 9001/9 hrsz-ú telkek megközelítésének biztosítása miatt szükséges út szabályozás érinti a 12412 KÖH azonosítójú 2. lelőhely Ny-i felét. Ezt a későbbi tervezés során figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatásának elkerülésére kell törekedni, amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba- és megelőző régészeti feltárás, vagy régészeti szakfelügyelet igényével kell számolni. 5. módosítás A jelenlegi temető bővítése a 180,181 hrsz-ú ingatlanok területén K-felé, valamint a 182 hrsz-ú ingatlannak Lke-2 lakóövezetbe történő átsorolása érinti és veszélyeztetheti a 12412 KÖH azonosítójú 2. lelőhely D-i szélét. Ezt a későbbi tervezés során figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatásának elkerülésére kell törekedni, amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba- és megelőző régészeti feltárás, vagy régészeti szakfelügyelet igényével kell számolni. 6.1. módosítás A „Falu föle” területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása elviekben érinti a 26555 KÖH azonosítójú 5. lelőhelyet, azonban arra nem gyakorol hatást, mert a lelőhely területén az út szabályozása érdemben nem változik meg. 6.2. módosítás

Archeo‐Art Bt.

oldal 8

Verőce TRT karbantartása, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bereg utcától északra eső terület tervezett úthálózatának tervezési területe érinti a 12409 KÖH azonosítójú 1. lelőhelyet. Azonban a lelőhelyet a tervezett út kiszabályozás nem érinti, azzal csak határos. A lelőhely valós veszélyeztetettségét nem lehet megállapítani jelenleg, mert annak csak felszín felett megfigyelt kiterjedését ismerjük. Az úttal közvetlenül szomszédos lelőhely miatt itt régészeti szakfelügyelet igényével lehet számolni a kivitelezés kapcsán. 7. módosítás A Fehérhegy-dűlő területén tervezett MK* övezetből MK-ba történő átsorolás érinti és veszélyeztetheti a 12412 KÖH azonosítójú 2. lelőhely DK-is részét. Mert az átsorolás az eddigiekkel szemben új beépítési lehetőséget biztosít. Ezt a későbbi tervezés során figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatásának elkerülésére kell törekedni, amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba- és megelőző régészeti feltárás, vagy régészeti szakfelügyelet igényével kell számolni. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek A) Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében Az Kötv. 19. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdődhetnek el. A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. § (3), 22-23. §). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 23. §. (1)). A feltárásra jogosult intézményekről Kötv. 20. § (2) bekezdése rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a régészeti lelőhelyek feltárásának … részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelet. határozza meg. A tervezett beruházások előtt a 308/2006. (XII.23.) Kormányrendelet szerint szakhatóságként meg kell keresni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. B) Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) a Kötv. 24. §-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. § alapján szankcionálják.

Archeo‐Art Bt.

oldal 9

Verőce TRT karbantartása, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet IV. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek A Verőce településrendezési terv karbantartásának 7 darab módosítási területén 5 darab azonosított, a KÖH és a PMMI által nyilvántartott régészeti lelőhelyről van adatunk mostanáig. A tervezett változások hatása A tervezett módosítások területei közül 1.1., 3.1., 4., 5., 6.2., 7. számúak területei érintenek ismert régészeti lelőhelyet. Ezek közül az 1.1., 4., 5., 7., módosítások veszélyeztethetik a régészeti örökséget. Ezek esetében a lelőhelyek bolygatásának elkerülésére kell törekedni. A többi módosítás területe nem érint ismert régészeti lelőhelye az eddigi kutatások alapján, ezért jelen ismereteink szerint nem gyakorolnak hatást a régészeti örökségre. V. Nyilatkozat A Verőce településrendezési terv karbantartásához készített Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére az érvényes szakirányú felsőfokú régész végzettsége alapján jogosult.

Vágner Zsolt, sk. okleveles régész Oklevélszám: 459/2002 Pécel, 2012. február 8.

Archeo‐Art Bt.

oldal 10

Településrendezési terv egyeztetési folyamatába bevont szervek Kiment levelünk ügyiratszáma. 148-8-52/2012 Véleményezés lejárati időpont: 04.25 (2012. 03.23.+22 munkanap) beérkezési határidő 05.03. (+3 munkanap) Hivatkozási szám Sorszám

Államigazgatási szervek érdekképviseletek

Kézbesítés

Észrevétel

03. 20

Érkezett 04.23. Néhány terület vonatkozásában hiányolja az Étv 9§ (2) egyeztetést Közúti szélességeket kevesli

4105/2011 Nyomtatott

03.19.

Érkezett 03.27. TSZT ellen nincs, de formai kifogások, Tervező választ fogalmazzon

450/24871/2011 Nyomtatott

03.19.

Melléklet: előzmény üi. szám Ügyiratszám

1

2

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze Cím: 1051 Budapest, Sas utca 19, 1373 Budapest, Pf. 557. (1) 269-4550, fax: (1) 302 4476 e-mail: [email protected] Pest Megye Közgyűlésének Elnöke 1052 Budapest, Városház u. 7. 1364 Budapest, Pf: 112 Tel: 317-6870, fax: 266-1266 Pest megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Tel: 225-4800 Fax: 225-5253

1130253/2011. CD és Nyomtatott

1230123/1/2012

03.19.

3

4

Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költő u.21. 1525. Budapest Pf. 86. Tel: 391-4610 Mike Eszter

Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. Posta cím: 1447 Budapest, Pf.: 541. Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály 1147 Bp. Komócsy 17-19. Tel/fax: 460-2274

5

6

4388/2/2011 Nyomtatott

1642/2/2012 KTVF: 480453/2011 Nyomtatott KTVF:85962/2012 ÚT/1623/2/2011 CD

03.20.

Érkezett: 04.22. Erdőterületek magas aránya maradjon 052/1 erdőből mezőgazdasági nem támogatja Ökológiai hálózat pontosítandó 0181/17,21 kifogásolja, hogy miért Vtvegyes besorolású terület Érkezett: 04.24. 1305/47 hrsz-ú erdő művelésből kivonás 052/1 ne mezőgazdaság, maradjon erdő

03.22.

Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatósága 1024 B. Fényes Elek utca 7-13.

PES-5097-2/2011 CD

03.20.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal 1066 Budapest, Teréz krt. 38. Tel: 8159-687 Üi:Kiss István

UVH/UH/4501/201 1 CD

03.20.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügy Hivatal

Nem kíván részt venni

Észrevételt nem tesz

7

8

9

10

11

12

13

1066 Bp Teréz krt.38. Tel: 296-8885 Üi Marton Sándor Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Bp., Lövőház utca 39. Üi: Feller Tibor Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság 3300 Eger, Szövetkezet utca 4. 3301 Eger Pf: 41 Szabó Szilárd igazgató Tel:36 36 510 570

LR/RK/NS/B/1740 /1/2011 Nem kíván részt venni M-1/2-163/2011 H-ERI/67902/2011 CD

03.19.

Érkezett: 04.12. Valószínű tévedésből részletes egyeztetési anyagot kér (CD-t elküldtük)

Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 2100 Gödöllő, Kotlán S. u 3 Tel: 28/512-440 Fax: 28/512-460

22.2/11642/1TO/2011 CD XIV-F-004/104261/2012 10889-2/2011 CD

03.19.

Érkezett: 04.26. Korábbi véleményét fenntartja

Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 1138 Budapest, Váci út 174. Tel: 465-3800 Fax: 465-3866 1550 Budapest,Pf 203 Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala 1051 Budapest V., Sas utca 19. 1373 Budapest Pf.: 558.

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 1139 Budapest, Teve u. 4-6 Postacím: 1557 Budapest Pf.: 20. Körzeti Rendőrkapitányság

10.849/2011 Nyomtatott

CD

03.20.

03.20.

04.02. válasz érkezés Előzetes véleményét fenntartja. Kifogása 026/1-2, 054/1213, 054/21-24, 058/12-13, és a 060/8 más célú hasznosítása ellen

03.20

03.26 Illetékességből áttétel

FO/28604-2/2011 Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság CD Mobil szolgáltatás-felügyeleti osztály 1133 Bp. Visegrádi utca 106. 1376. Budapest Pf 997 HSZO/605-1/2011 Honvédelmi Minisztérium CD Hatósági Hivatal 1135 Budapest, Lehel utca 35-37 1885 Bp. Pf. 25. Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala CD Váci Körzeti Fölhivatal 2600. Vác Káptalan út 1-3 Országos Rendőr Főkapitányság 1139 Budapest, Teve u.4-6.

Nem kíván részt venni 29000/291281/2011

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság Földtani- és Adattári Osztály 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.

Hiv. szám.: BBK/2774-2/2011 CD

03.21.

Kifogást nem emel

03.20.

Érkezett: 04.23. észrevételt nem tett.

03.19.

03.20.

14

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. 1903 Bp. pf.314. Tel: 469-4105/20914

23952/2011/TÜOFEL CD

03.23.

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

K-16137/2011 CD

03.20.

Érkezett:04.12. Kifogást nem emel

1134 Budapest, Váci út 45. Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Földművelésügyi Osztály 2100 Gödöllő, Kotlán s. u.1. Tel:28-532-365 Szomszédos önkormányzatok Kismaros Község Önkormányzata 2623. Kismaros, Kossuth Lajos út 22

15

16

Tahitótfalu Község Önkormányzata 2021 Tahitótfalu, Kossuth Lajos utca 4. Szendehely Község Önkormányzata Hayer Mihály polgármester 2640 Szendehely Petőfi út 2 Berkenye Község Önkormányzata Schmidt Józsefné polgármester 2641. Berkenye Kossuth utca 20. Kisoroszi Község Önkormányzata Molnár Csaba polgármester 2024. Kisoroszi Széchenyi út 93. Vác Város Önkormányzata Fürdős Attila polgármester 2600. Vác Március 15. tér 11 Nagymaros Város Önkormányzata Nagymaros Jegyzője 2626. Nagymaros Fő tér 5. Szokolya Község Önkormányzata Gyurcsik Mihály polgármester 2624. Szokolya Fő út 83. Közműszolgáltatók Tigáz-dso Földgázelosztó Kft 2100.Gödöllő, Kenyérgyári út 2 2101 Gödöllő Pf. 443.

17

DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. 2600 Vác, Kodály Zoltán út 3.2601 Vác Pf.96. Telefon: 27-511-500 Magyar Telekom Nyrt. Fejlesztési Igazgatóság 1519. Budapest Pf.512. ELMŰ Hálózati Kft 1132. Budapest Váci út 72-74 Civil szervezetek, érdekképviseletek Német Nemzetiségi Önkormányzat - Mátrai Zsuzsanna elnök

Hatáskör hiánya miatt visszaküldve 22.4/7392-2/2011

Ikt. szám: 1349/2011 CD

03.19.

2077-2/2011 CD

03.19.

Észrevétellel nem élt

03.19. CD CD

03.19.

CD

03.19.

CD

03.19. 03.19.

Nyomtatott 03.19. CD

129/20/42231/2011 CD

03.19.

SZO/1322-1-11 CD

03.19.

SZO/453-1/12 03.20. CD 03.20.

CD

CD

03.12

Érkezett 04.18. Szennyvíztisztítás módjának tisztázása

2621 Verőce, Árpád út 40 Verőcéért Alapítvány - Greff Katalin képviselő címén 2621 Verőce, Karinthy u. 31. Kajak-kenu Egyesület – Szabó Ferenc ügyintéző 2621 Verőce, Árpád út 83/b. Verőce Gyermekekért Alapítvány – Lankóné László Éva 2621 Verőce, Losonczi u. 3. Verőce Óvodáért Alapítvány 2621 Verőce, Losonczi u. 3. Nyitott Kapu Egyesület - Takács István vezető 2621 Verőce, Garam u. 15. Verőce Polgár- és Vagyonvédelmi Egyesület - Babuk Tibor vezető 2621 Verőce, Gorka u. 2. Református Egyházközség - Márkus Gábor lelkész 2621 Verőce, Rákóczi út 41. Római Katolikus Plébánia - Temesvári Benedek plébános 2621 Verőce, Lugosi u. 4. Babtista Gyülekezet Árpád utca Verőcei Sport Egyesület Dobos Géza 2621. Verőce Karinthy út 28 Védelem 2007. Polgárőr Egyesület 2621. Verőce Csallóköz 6. Gorka Múzeum Alapítvány Marschall Márk 2621. Verőce Garam utca 36. Nyugdíjas Klub Kiss Benedek Béláné Verőce Zombori út 2.

közbenső véleményt adott - kifogást nem emelt közbenső véleményt adott - tervezői választ igényel

03.14. CD 03.13. CD 03.14. CD CD

03.12. 03.19.

CD 03.14. CD 03.14. CD 03.14. CD CD

04.04. 03.14.

CD 03.26. CD CD CD

03.14.

Verőce község Településrendezési terv karbantartás - 2012 Közbenső vélemények - Tervezői válaszok Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze Az ÉTV 9.§(2) bekezdés szerinti egyeztetés megismétlése szükséges az 1.3 (hrsz 1300/16), 2.2 (081/10,17,21) és a 4. jelű módosítás (9001/8, 9001/9) esetében. Tervezői válasz Az 1.3 és 2.2 módosítások nem szerepeltek az előzetes egyeztetési anyagban, lakossági kérések alapján Képviselőtestületi határozattal támogatta az Önkormányzat a tervbe való beépítésüket. A közbenső egyeztetésben véleményt adó államigazgatási szervek kifogást nem emeltek. Új eljárás nélkül, az egyeztető tárgyaláson kívánjuk a módosításokat bemutatni. A 4. jelű módosítás esetében a megjelölt két telket az övezeti módosítás nem érinti, korábban is a temető tartalék területének voltak jelölve, az eljárás lefojtatása nem indokolt. A TSZT és HÉSZ alátámasztó munkarésszel kapcsolatos észrevételek: 1. Kéri a dokumentáció szabatos megnevezését 2. Az alátámasztó munkarész és a jóváhagyandó munkarész telekméretekre vonatkozó előírása nincs összhangban. 3. Az ökológiai folyosó lehatárolását kéri az OTRT és a DINPI adatszolgáltatása alapján jelölni 4. A 052/1 hrsz telek erdőterületből mezőgazdasági területbe sorolását nem tartja kellően alátámasztottnak. Tervezői válasz 1. A karbantartás tartalma módosítás, koncepciót érint, nagyobb szerkezeti módosításokat nem tartalmaz. 2. A telekméretre vonatkozó előírásokat egyeztetjük 3. Az ökológiai hálózat lehatárolásának pontosítását szükségessé teszi az országos léptékből települési léptékbe történő leképzés, a korrekciót a DINPI-vel és a Környezetvédelmi Felügyelőséggel egyeztettük jelen eljárás keretében. 4. A 052/1 hrsz telek (3.2 jelű módosítás) esetében a terv módosul. Javasoljuk, hogy turisztikai erdő övezetbe kerüljön, OTÉK felmentés szükséges a telken épület elhelyezésére. A TSZT jóváhagyandó munkarészeivel kapcsolatos észrevételek: 5. Kéri a jogszabályi előírásoknak megfelelő határozati javaslat összeállítását Tervezői válasz 5. 5. A határozati javaslat a jogszabályi előírásoknak megfelelően fog megfogalmazásra kerülni a jóváhagyáskor. A HÉSZ, SZT jóváhagyandó munkarészeivel kapcsolatos észrevételek: 6. A rendelettervezet nem rendelkezik a hatályon kívül helyezendő és újonnan elfogadásra kerülő tervlapokról. 7. Törekedni kell a közutak min. szabályozási szélességének OTÉK szerinti meghatározására.


1

8. 1.§ (1) a telekalakítás szabályait az országos rendelet szabályozza, az előírás szükségtelen 9. 1.§ (4) értelmezhetetlen, törlését kéri. 10. 1.§ (8) az előírás nem egyértelmű, 11. 1.§ (13) jogszabályi ütközést lát, 12. A fogalommagyarázat kiegészítését kéri a szintterületi mutató fogalmának magyarázatával 13. A rendelet hatálybaléptetését kéri az Étv 9.§ (2) szerint meghatározni Tervezői válasz 6, 13. Javítottuk, a módosuló tervlapokról és a hatályba lépésről a 3.§ rendelkezik: „3.§(1) A jelen rendelet kihirdetése után 30 nappal lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet a jóváhagyásával egy időben módosuló SZ-0, SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű tervlapokkal együtt érvényes.” 7. A terv célja a kialakult állapothoz illeszkedő és megvalósítható közterület szabályozás, amelyet részletes vizsgálat előzött meg és az OTÉK rendelkezései szerint mintakeresztszelvénnyel támasztottunk alá. 8, 9, 11. Az előírások fenntartását javasoljuk, a megfogalmazás jogszabályoknak megfelelő pontosítását az egyeztető tárgyaláson, konzultációval kérjük segíteni. 10. Az előírást a javaslat szerint javítottuk: „(4) Ma-3 övezet a) Az övezet jellemzően az állattartás, mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál, 6000 m2telek nagyság felett gazdasági épület mellett lakófunkció is elhelyezhető, a legnagyobb lakóépület maximális bruttó alapterülete: 100 m2.” 12. A fogalommagyarázatot kiegészítettük az alábbiakkal: „2. Szintterületi mutató: a telken az övezeti előírások alapján elhelyezhető épületek összes szintterületének és a telek területének viszonyszáma.” Pest Közgyűlésének Elnöke Az elfogadást nem ellenzi, de az alábbiakra hívja fel a figyelmet: – A Településrendezési terv karbantartás meghatározás nem helytálló, – Az előzetes egyeztetéshez képest új módosítások is szerepelnek, – A 2.1 módosítás javasolt beépíthetősége kevés a turistapihenő állomás kialakítására. Tervezői válasz A karbantartás tartalma módosítás, koncepciót érint, nagyobb szerkezeti módosításokat nem tartalmaz. Az előzetes egyeztetéshez képest új módosításokat az Önkormányzat támogatta, jelentős módosításokat nem jelenetek és az egyeztető tárgyaláson a felmerült véleménykülönbségek tisztázhatók. A turista-pihenőhely kialakítása nem épületben valósulna meg.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Az 1.1, 1.2, 1.3, 2.2, módosítás erdőterületet érint, de a javaslat településrendezési szinten biztosítja a zöldfelületek nagyarányú megőrzését. A 3.1, 3.2 és 4. jelű módosítások az ökológiai hálózat területén vannak, a tervezett területhasználat összeegyeztethető a természeti értékek és az ökológiai hálózat fenntartásával. A fenti módosításokkal szemben kifogást nem emel, a 2.1, 5, 7, 6.1, 6.2 módosításokkal egyetért.


2

Nem ért egyet a 3.2 jelű módosítással, a tervezett mezőgazdasági övezetbe sorolás helyett a védelmi/védő erdő besorolás fenntartását tartja indokoltnak. Az ökológiai hálózat lehatárolásának korrekcióját 0181/17,21 hrsz ingatlanok vonatkozásában nem támogatja. A Biológiai aktivitásérték számítást kéri korrigálni, és a javasolt pótlást, fasortelepítést módosításként a jóváhagyandó munkarészben feltüntetni Tervezői válasz A 3.2 jelű terület erdő övezetben marad, turisztikai erdő kerül kijelölésre, amelyben OTÉK felmentés alapján a 10 ha el nem érő telekterület esetén is elhelyezhető épület. Az ökológiai hálózatba tartozó, érvényes szabályozási tervvel rendelkező 0181/17, 0181/21 hrsz telkek esetében kérjük az Igazgatóság foglaljon állást a telekrészek beépíthetőségéről. A Biológiai aktivitásérték számítás korrigáljuk. A telepítendő fasor a Szabályozási terven jelöltük kötelező elemként, a Képviselőtestület határozatban döntött a Biológiai aktivitásérték egyensúlyának ilyen módon való biztosításáról. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nem járul hozzá a 3.2 módosításhoz A Magyarkúti 1305/47 hrsz telek erdőként van nyilvántartva. A művelési ágból való kivonáshoz az erdészet hozzájárulása szükséges. Kéri az őshonos termőhelyi adottságoknak megfelelő növényzet telepítésének előírását az üdülőterületeken és az Má-3 övezetben. Az ökológiai hálózat lehatárolásának pontosítását a DINPI-vel kéri egyeztetni. Tervezői válasz A 052/1 hrsz telek (3.2 jelű módosítás) esetében a terv módosul: a telek turisztikai erdő övezetbe kerül, OTÉK felmentéssel a kialakult 6 hektáros telken elhelyezhető legyen épület. Az önkormányzati telek módosításra javasolt része jelenleg nem erdő, az Erdészeti Hivatal az átsorolást nem kifogásolta. Az őshonos növények telepítésének előírását az övezeti előírásba illesztjük. Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége 1. Az utak szabályozási szélességét az OTÉK-ban meghatározott módon kell meghatározni, az eltérést mintakeresztszelvénnyel igazolni kell és azt a szabályozási terv és HÉSZ mellékleteként kell szerepeltetni. Nem javasolja a szabályozási szélességek csökkentését, az OTÉK előírásnál keskenyebb utakat csak kerékpáros vagy gyalogútként lehet engedélyezni. 2-9. Tájékoztat a közutak kialakítására és szabályozására vonatkozó előírásokról. Tervezői válasz 1. A terv célja a kialakult állapothoz illeszkedő és megvalósítható közterület szabályozás, amelyet részletes vizsgálat előzött meg és az OTÉK rendelkezései szerint mintakeresztszelvénnyel támasztottunk alá. A mintakeresztszelvényt a HÉSZ mellékleteként a jóváhagyandó munkarészbe beillesztjük. Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság A 3.2 jelű módosítás erdőterületet érint, csak az erdészet előzetes engedélye alapján valósítható meg.


3

Tervezői válasz A tervben a 3.2 jelű módosítás változik: erdőterület marad, turisztikai erdő övezeti besorolásba kerül. Lásd Állami Főépítész 4. válasz. Pest Megyei Földhivatal Földvédelmi és Földértékelési Osztály Földvédelmi okokból nem támogatja a 026/1-2, 054/12-13, 054/21-24, 058/12-13 hrsz (3.1 ökofalu) és 060/8 hrsz (4. vágóhíd) telkeket érintő fejlesztési elképzeléseket, mivel az érintett területek túlnyomó részben átlagosnál jobb minőségű területek. Tervezői válasz A területek mezőgazdasági övezetben maradnak, a termőföld más célú hasznosítását nem vonják maguk után, elsődleges rendeltetésük nem változik. Államigazgatási egyeztető tárgyaláson javasoljuk tisztázni a kérdéses területek fejleszthetőségét. Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. A 7. jelű módosítás hidrogeológiai B védőidom területet érint, ezen belül a vonatkozó, az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmét szolgáló előírások betartására felhívja a figyelmet. A területen vízi közmű ellátást biztosítani tudja. Tervezői válasz Az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmét a HÉSZ előírásai biztosítják.

Összegzés Az államigazgatási egyeztetés alapján elmondható, hogy eltérő vélemény merült fel a 3.2 jelű terület mezőgazdasági besorolásával kapcsolatban, tervezői javaslat alapján a terület turisztikai erdő övezetbe kerül. Az egyeztető tárgyalás összehívásának célja, hogy az alábbiakat tisztázza: –

1.3, 2.2 jelű módosítások 9.§(2) szerinti egyeztetésének pótlása,

–

közterület szabályozások véglegesítése,

–

ökológiai hálózaton belüli vegyes területek építési lehetőségeinek meghatározása,

–

mezőgazdasági területek igénybe vétele,

–

a turisztikai erdőterület OTÉK előírásában meghatározott min. beépíthető teleknagyság alóli felmentés (3.2 jelű terület).

Budapest, 2012. május 7.

Összeállította: Adorján Anna tervező R. Takács Eszter vezető tervező


4

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület október 16-i rendes ülésére

Recommend Documents