Vélemény a Komplex telep-program (Komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) címő pályázati kiíráshoz

Vélemény a Komplex telep-program (Komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) címő pályázati kiíráshoz A pályázati kiírás a lakhatási szegregáció következményeinek kezelését komplex megközelítéső projektek megvalósításával célozza a telepszerő lakókörnyezetben élık oktatási, képzési, foglalkoztatási, szociális, mentálhigiénés és egészségügyi problémáinak kezelésére. A kiírás szerint a komplex telep-program hatásainak el kell érnie a teljes helyi közösséget, az ott élı emberek számára nyilvánvalóvá kell tenni azokat a súlyos hátrányokat, melyek a teljes leszakadást eredményezik beavatkozások nélkül. A pályázati kiírásnak ezzel, az összefüggı problématerületek együttes kezelését támogató, és a helyi társadalmat és az összes közszolgáltatót megszólító módszertani megközelítésével egyetértünk, és úgy gondoljuk, hogy a lakhatási szegregáció problématerületét kizárólag ilyen szemlélető és eszközrendszerő fejlesztési programokkal szabad egyáltalán célozni. Ahhoz azonban, hogy a komplex telep-program eredményesen tudja szolgálni a kitőzött célokat, több olyan feltételnek teljesülnie kellene, melyekre a jelen kiírás-tervezetben nem találtunk garanciákat. Ezek a következık: A lakhatási szegregáció kezelésére szolgáló módszerek, eszközök kidolgozása és az infrastrukturális fejlesztések finanszírozásának, illetve a beavatkozások összhangjának biztosítása 1. A telepszerő környezetben élık szociális és foglalkoztatási hátrányainak kezelése nem választható el a lakhatási körülmények javításától. A pályázati kiírásban épp az egyik legfontosabb tényezırıl, a lakhatási szegregáció kezelésérıl nem esik szó. Ha a projekt erre nem kínál megoldást, a szociális és foglalkoztatási hátrányok vonatkozásában átütı és fenntartható eredmények nem várhatók. Nem tudni, hogy az egészségtelen állapotú telepi házak minısége miként javul majd, vagy hogyan fogják magát a telepet felszámolni. A kiírás csak a teleprehabilitációs programok "szoft" elemeinek finanszírozását szolgálja. Nyitott kérdés marad, hogy miként lesznek képesek a bevont önkormányzatok elıteremteni a lakhatás infrastrukturális elemeinek finanszírozását szolgáló forrásokat. A pályázati útmutató úgy fogalmaz, hogy “a komplex programnak, és annak megvalósítóinak törekednie kell a felzárkózási programhoz illeszthetı további fejlesztési lehetıségek becsatornázására, valamint a célterületen folyó fejlesztésekkel való szinergikus hatások elérésére.” Ehelyett a véleményünk szerint a lakhatási feltételek javítását szolgáló egyéb fejlesztési lehetıségek becsatornázását kellene biztosítani és kötelezıen elıírni a pályázók számára, enélkül ugyanis a lakhatási feltételek javítása nem biztosított, és ezáltal a jelen pályázati kiírásban megfogalmazott célok elérése sem reális. Jelen kiírás-tervezetben a 15%-os ERFA átjárhatóság erejéig megvalósítható felújítási munkák és eszközbeszerzés szőkösen elég lehet a közösségi szolgáltatások helyszínének biztosítására, de kérdés, hogy milyen forrás teszi majd lehetıvé az ingatlanok állagjavítását, vagy a jelenlegi szanálandó lakásállomány kiváltását szolgálni hivatott új bérlakások építését/vásárlását. A pályázók számára alapvetı kérdés, hogy ha a telepen élık társadalmi integrációja, felzárkóztatása, mint elérendı cél kizárólag a telep szanálásával oldható meg, akkor milyen eszközökkel szolgálja ezt a komplex telep-program. Megválaszolatlanul marad, hogy milyen konstrukciók alkalmazásával (bérlakás program vagy saját tulajdonú ingatlanok felújítása) és milyen forrásból oldható meg ez a feladat. 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Telefon: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

Nem derül ki a pályázati útmutatóból, hogy van-e a kiírónak egyértelmő stratégiája a tulajdonosi szerkezet jövıbeni képére vonatkozóan. A saját tulajdonú ingatlanok fejlesztése, vagy az önkormányzati (vagy más állami ingatlankezelı) tulajdonú bérlakás program jelenti a megoldást a telepek esetében? Vagy nincs ilyen programszintő koncepció és minden önkormányzatnak magának kell megalkotnia a telepek felszámolásához helyben legmegfelelıbb lakhatási stratégiáikat? Ha így van, kapnak-e ehhez elvi, koncepcionális, a majdani lakhatás-támogatási szabályozókkal összhangban lévı segítséget? A támogatandó projektek sikeres megvalósításához elengedhetetlennek látjuk, hogy ezekre a kérdésekre kiérlelt szakmai válaszokkal, konkrét ajánlásokkal tudjon szolgálni a kiíró (a településnagyságtól, helyi adottságoktól, és a telep elhelyezkedésétıl, nagyságától, infrastrukturális ellátottságától és a lakásállomány állapotától függıen). Hangsúlyozzuk, hogy a lakáskörülmények javítását szegregált, telepszerő környezetben csak kivételes esetekben tartjuk elfogadható megoldásnak. A szegregátumokra irányuló programoknak ezért alapvetıen a méltatlan lakhatási körülmények felszámolására és a telepek szanálására kellene fókuszálnia. Véleményünk szerint ugyanis a szegregált lakhatási feltételek megerısítése mindenféle kiegészítı beavatkozás ellenére tovább fogja növelni a szegregációt, és az itt élı családok társadalmi marginalizálódását. (A telepszerő környezetben élı családok, gyerekek és felnıttek egyaránt magukon viselik a településrész stigmáját, és napi szinten szembesülnek vele, hogy ez ellehetetleníti a befogadásukat, integrációjukat az oktatási intézményekben és a munkaerıpiacon egyaránt.) Fontosnak tartanánk azonban, hogy a settlement típusú közösségi szociálismunka és a jelen kiírásban tervezett összetett beavatkozások a telepfelszámolás idıszaka alatt megvalósulhassanak, és az utánkövetés is biztosítható legyen a telepet elhagyó családok számára. A projektek megvalósításához megfelelı tervezıi és projektmegvalósítói kapacitás és szakmai együttmőködés biztosítása 2. A meghirdetett telep-program olyan összetett és sokszereplıs projekt megvalósítását vízionálja rövid (kétéves) idıkeretben, amely akkor mőködtethetı hatékonyan és problémamentesen, ha azt egy nagyon felkészült és összeszokott projektcsapat végzi. A kírás azonban olyan és annyi új szereplı együttmőködését teszi kötelezıvé a konzorciumokon belül felkészülési idı nélkül, ami, véleményünk szerint, komoly kockázatot jelent a megvalósítók (fıpályázók) számára. Számos példa volt már a jelenlegi és az elsı programozási ciklusban is arra, hogy a pályázóknak együtt kell mőködniük egy, a támogató által kijelölt szakmai szervezettel (pl. Biztos Kezdet, Gyerekesély, TÁMOP 513, oktatási integrációt támogató pályázatok stb.). Példátlan azonban, hogy konzorciumi tagként kell bevonni a pályázónak egy kijelölt szervezetet. Ha szakmai együttmőködés a cél, arra a partnerségi együttmőködés a megfelelı forma. A konzorciumi partner a projekt irányító testület tagjaként, operatív pénzügyi és személyi kérdésekbe kapna beleszólást a kiírás-tervezet szerint, amit indokolatlannak gondolunk. Egyetértünk azzal, hogy a pályázati kiírás elvárja, hogy a pályázó szervezetek illetve szakemberek dokumentálják szakmai- és projekt-jártasságukat. Nem tartjuk elfogadhatónak azonban azt a megkülönböztetést, amely a pályázatban résztvevı non-profit szervezetektıl elvárja, hogy igazolják az alapító okiratban szereplı tevékenység területén a pályázat benyújtását megelızıen szerzett legalább 2 éves szakmai jártasságukat1, míg a kötelezı konzorciumi partnerként kijelölt szakmai szervezet és az ORÖ esetében megkérdıjelezhetı,

1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Telefon: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

hogy rendelkeznek-e értékelhetı referenciával, a lebonyolításhoz szükséges tapasztalattal és kapacitással a számukra kijelölt tevékenységi területeken. A kiírás, az 1. pontban részletezettek mellett, talán e két szervezet szerepében hordozza a legkomolyabb kockázatokat. A komplex telep-programban 30-50 támogatottal számol a kiíró. Ahhoz, hogy ennyi valóban kidolgozott és támogatásra érdemes pályázat szülessen, legalább három-négyszer ennyi pályázónak kellene érdeklıdni a kiírás iránt. Amennyiben kötelezıen be kell vonni a Türr István Képzı és Kutató Intézetet és az Országos Roma Önkormányzatot, akkor a pályázati kiírásban félreérthetetlenül meg kellene határozni azokat a kommunikációs lehetıségeket, együttmőködési formákat és határidıket, amelyek ezen együttmőködések kialakítását és mőködtetését biztosítják a projektek elıkészítésének idıszakában a (remélhetıleg) legalább 120 pályázóval. Nem fordulhat elı, hogy egy-egy pályázó ugyan minden feltételt teljesített, ám a két szervezettel nem tud idıben kapcsolatba lépni, a projekt egészét érintı tartalmi ügyekrıl egyeztetni, a Közösségi Beavatkozási Tervben megállapodni. A pályázók számára átláthatóvá kellene tenni a partner szervezetek részérıl bevonandó szakmai megvalósítók kapacitásait, szerepét, és feladataik ütemezését. Meg kellene határozni azt is, hogy milyen elvárások támaszthatók majd a TKKI által biztosított folyamat és módszertani támogatókkal szemben, kik végzik el a szakmai munkát. Álláspontunk szerint kizárólag olyan szakemberek alkalmasak erre a feladatra, akiknek a megfelelı végzettségük mellett szegregátumban végzett munkatapasztalatuk van és bírják az érintett közösség bizalmát. A romák képviseletét ellátó helyi szervezet (ckö vagy non-profit szervezet) kötelezı bevonása mellett érvelünk. Ezt indokoltabbnak gondoljuk, mint az ORÖ-vel való projektszintő együttmőködés elıírását (feltéve, hogy ezek a kapacitások helyben rendelkezésre állnak). Az ORÖ-nek a célcsoport elérésében és tájékoztatásában lenne szerepe az útmutató C.1.3 pontja alapján. Véleményünk szerint elsısorban a helyi szereplık tudják hitelesen képviselni a projekt célcsoportját, és képesek közvetíteni az érintett roma közösség és a pályázó szervezetek között. A részvételük mindenképpen indokolt a szakmai megvalósítók (programszervezık, szociális munkások) kiválasztásában is, mivel ık ismerik az érintetteket, és tudják, hogy ki élvezi a közösség bizalmát. Amennyiben a kötelezı együttmőködés a tervezet szerint valósul meg, az ORÖ-t képviselı megyei szakemberek esetében minimális elvárásként látjuk szükségesnek támasztani, hogy értsék a településfejlesztést, és a várható társadalmi folyamatokat, ismerjék és értelmezzék a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiában foglaltakat, valamint átlássák az európai és hazai források felhasználását a szinergia biztosítása érdekében. A pályázati kiírás megfelelı célzása, a várható pályázók körének felkészítése A kiírás - a pályázati eljárásrend szabályaiból adódóan - szigorú elvárásokat fogalmaz meg a pályázó önkormányzatok pénzügyi stabilitása tekintetében. Pályázatot kizárólag olyan önkormányzat által vezetett konzorcium nyújthat be (Pályázati útmutató, B.6.), amely nem rendelkezik tartozással, önrész biztosítására képes. Ez a projekt pénzügyi stabilitása szempontjából indokolható, ugyanakkor felveti annak kérdését, hogy azok az önkormányzatok szorulnak ki a pályázati rendszerbıl, amelyek talán épp a nagy számú hátrányos helyzető, inaktív (és jellemzıen roma) lakosság miatt, illetve ezzel a társadalmi problémával összefüggı forráshiány miatt halmoztak fel tartozásokat. A kiírás-tervezet véleményünk szerint nem elég érzékeny a települések közötti esélyegyenlıtlenség problémájára. Ha a pályázat jelen formájában kerül kiírásra, félı, hogy épp a legfejletlenebb, ugyanakkor komoly lakhatási szegregációs problémákkal küzdı települések nem tudnak pályázni. Érdemes lenne végiggondolni, hogy hol vannak a kiemelt 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Telefon: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

fejlesztési területek az elkészült IVS-ek, vagy a telepekrıl összeállt szakmai anyagok alapján, illetve, hogy azokban a térségekben, településeken, ahol már elkezdıdött azonos beavatkozási területen fejlesztés biztosítható legyen a megkezdett folyamatok folytatása. (Megjegyjegyezzük, hogy ellentmondást látunk abban, hogy a Támogatási Szerzıdés megkötésére vonatkozó kizáró okok között szerepel, hogy nem köthetı támogatási szerzıdés azzal, “akinek a saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá a pályázati útmutatóban vagy a pályázati felhívásban meghatározott idıpontig az Ámr. 113. § (3) bekezdésének aa)-ac) pontja szerint nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik”. A támogatás mértéke azonban “a projekt elszámolható összes költségének 100%-a” a D2 pont szerint.) Az elızıleg kiírt telepprogram során tapasztalhattuk, hogy alig maradt olyan önkormányzat, amely élni kívánt volna a pályázat lehetıségével. Ennek számos oka volt. Ilyen például, hogy maga a testület nem érezte a telepfelszámolás ügyét olyan fontosságúnak, hogy egy ilyen terhet vegyen magára, mint ez a bonyolult és bizonytalan kimenetelő pályázat (vagy épp ellenkezıleg inkább a fennálló szegregáció fenntartásában volt rövid távon érdekelt); nem volt biztosított a helyi projekt-menedzsment kapacitás. Jóllehet, a jelen pályázati kiírás tesz engedményeket, illetve próbál lépéseket tenni ezeknek a kockázatoknak a csökkentésére, félı, hogy épp azok az önkormányzatok nem fognak pályázni, amelyeken a leginkább és sürgısen kezelendı a telepszerő szegregátumok problematikája. Aggodalmunk szerint, sem az ORÖ, sem a TKKI nem tud megfelelı intézményi garanciát nyújtani a pályázat iránt érdeklıdı önkormányzatok számára sem a szakmai, sem a helyi politikai aggályokkal kapcsolatban. Másrészt a projektben elıírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség és a Csillagház projektzárást követı fenntartásának kötelezettsége is elbizonytalanítja a nehéz gazdasági helyzetben lévı önkormányzatokat. A kiírás szerint fıpályázóként települési önkormányzat (KSH 321) pályázhat. A konzorcium vezetıjének közvetlen felelısséget kell vállalnia a projekt elıkészítéséért és megvalósításáért. Az az általánosítható tapasztalatunk, hogy az önkormányzatok nehezen vágnak bele egy ilyen típusú program megvalósításába. A képviselıtestület összetétele meghatározó abban, hogy egy-egy jó elképzelés valaha megvalósulhat-e a településen. Vannak azonban önkormányzatok, amelyek nem vállalnák, hogy fıpályázói legyenek egy ilyen pályázatnak, de a konzorciumban szívesen dolgoznak, mivel ez kevesebb szakmai és politikai kockázatot rejt számukra. Több olyan civil szervezet van az országban, amelyek felkészültek arra, hogy fıpályázóként megvalósítsanak összetett projekteket, ha a többi kulcsszereplıvel hatékony és jó az együttmőködés. A pályázati útmutató szerint konzorciumi tagként azok a non-profit szervezetek pályázhatnak, “melyek megfelelnek a kötelezı konzorciumi partnernél felsorolt KSH besorolásnak”. A kötelezı partnerek felsorolásában nem szerepel a szociális szövetkezet KSH besorolása, amit hiányolunk a lehetséges partnerek körébıl. Továbbá a kötelezıen bevonandó együttmőködı partnerek felsorolásából hiányoljuk az óvodát és az iskolát, amennyiben azok nem vesznek részt a projekt megvalósításában konzorciumi tagként. A konzorciumba bevont non-profit szervezettel kapcsolatban elınyt jelent, ha a nonprofit szervezet a célterületen székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. Ma Magyarországon kevés szervezet rendelkezik szegregátumokban szerzett tapasztalattal, akik magas színvonalú munkát végeznek (pl. MÁLTA, Gyermekszegénység Elleni Program szécsényi akciókísérlet helyszínei), ezért javasoljuk, hogy a telepfelszámolásban végzett korábbi munkatapasztalat is jelentsen elınyt a pályázat elbírálásánál. Fontosnak gondoljuk, hogy egy meghirdetésre kerülı telepes kiírás építsen az elmúlt években készített települési és kistérségi anti-szegregációs helyzetelemzésekre és 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Telefon: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

programokra. Ezek az elemzések tartalmazzák a Közösségi Beavatkozási Tervben elvárt ’diagnózist’ a szegregátumokban élıkrıl. Bár az anti-szegregációs helyzetelemzésekhez használt adatok egy részét bekéri a kiíró a pályázóktól a Közösségi Beavatkozási Tervek útmutatója szerint, az Integrált Városfejlesztési Stratégiák (IVS) részét képezı és az Leghátrányosabb helyzető kistérségek komplex fejlesztési programjának tervezéséhez készült anti-szegregációs tervek alkalmazásáról nem tesz említést egyik dokumentum sem. Az anti-szegregációs tervek rövid, közép és hosszú távú önkormányzati vállalásokat tartalmaznak a településen lévı szegregátumokban lakók helyzetének javítására. Ezeket a szükséges beavatkozásokat pedig az érintett önkormányzatok az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás feltételeiként vállalták, ezért fontosnak tartjuk, hogy egy komplex telep-program építsen rájuk (a Közösségi Beavatkozási tervek elıkészítésében és a projektjavaslatok bírálatában).

Kérdések a célterület/célcsoport meghatározásával kapcsolatban: A szegregátum meghatározása (útmutató 4. oldal): „A TÁMOP 5.3.6-11/1. konstrukció keretében azon települések vonatkozásában ítélhetı meg támogatás a szegregátumok komplex, humán fejlesztésére, ahol legalább 10 lakásban legalább 45 fı él szegregált lakókörnyezetben.” Nem világos, hogy mit ért a kiíró “lakáson”. Önálló helyrajzi számon nyilvántartott lakásokat, vagy beleérthetı minden – akár egy helyrajzi számon (egy telken) szereplı - lakáscélra használt épület? Pontosítani kellene a megfogalmazást, mert számtalan esetben tapasztaljuk, hogy egy telken belül számos engedély nélkül épült építmény, garázs, sufni, egyéb tákolmány szolgál hajlékul. Fontosnak tartjuk tisztázni az útmutatóban azt is, hogy a 2000 fı alatti települések esetében mit tekint a kiíró szegregátumnak, telepszerő lakókörnyezetnek, ugyanazok a feltételek vonatkoznak-e rájuk. Egyetértünk azzal, hogy a tervezett program célcsoportjába a telepeken, telepszerő lakókörnyezetben, szegregátumokban élı, halmozottan hátrányos helyzető, alacsony, illetve elavult iskolai végzettséggel rendelkezı, szociális és anyagi gondokkal küzdı, roma és nem roma egyének és családok2 tartozzanak. Kérdésként vetıdik fel azonban, hogy ki fogja megállapítani, hogy ki lesz “az érdemes és érdemtelen szegény”, aki a programba be fog tudni kapcsolódni. Véleményünk szerint minden szegregátumban élı számára biztosítani kellene az esélyt a kikerülésre, a társadalmi integrációra. Ellenkezı esetben az érintett közösségben súlyos feszültséget szül a program, és nem garantálható, hogy a hátrányos helyzető közösségen belül oda fog elérni a segítség és a támogatás, ahol a legnagyobb a szükség rá. Amennyiben minden telepen lakó bevonása nem kivitelezhetı a projektben, átlátható és meghatározott szociális mutatók mentén lenne érdemes kiválasztani a projektgazdáknak a fejlesztésbe bevont személyeket (pl. a gyermekek vagy az egyéb eltartottak (idısek, ellátásnélküliek) száma a családokban).

A tartalmi értékelési kritériumokra vonatkozó észrevételek A szegregátumok “minısítésére” szolgáló kritérium (“A szegregátum(ok) a település belterületén, illetve attól nem messze helyezkedik el, vagy a közlekedés (út, közösségi közlekedés) és közmővesítés (villany, víz, gáz hálózat) biztosított, illetve fut olyan program a célterületen, amelynek keretében ez kiépíthetı”), mint elınyben részesítési szempont számunkra értelmezhetetlen. Ha a kiíró célja az, hogy olyan telepeken ne támogassa a 2

1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Telefon: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

tervezett telep-program beavatkozásainak megvalósítását, amelyek infrastrukturálisan teljesen elmaradottak és a településtıl elzártak, akkor értelmetlennek látjuk, hogy ez a szempont a száz pontos értékelésben két pontot érjen. Véleményünk szerint a pályázatnak azt kellene elıírni, hogy ilyen célterületen kizárólag akkor támogatható a projekt megvalósítása, ha más (nevesíthetı) forrásból párhuzamosan megvalósítja a pályázó a telep felszámolását, ill.teljeskörő rehabilitációját, infrastrukturális fejlesztését. Ezáltal azonban tettenérhetıvé válik, hogy éppen a legsúlyosabb körülmények között élık maradhatnak ki a komplex telep-program tervezett fejlesztéseibıl (a véleményünk 1. pontjában kifejtett feltételek hiányában). A 4.19.-es értékelési kritérium vonatkozásában az a véleményünk, hogy annak értékelése, hogy a pályázó a legrosszabb szegregációs indexszel rendelkezı szegregátumot is bevonja-e a fejlesztésbe, amennyiben több is található a településen, a jelentıségénél jóval kevesebb pontot (1) ér a tervezetben. Javasoljuk, hogy a pályázatok értékelése során elınyben részesüljenek azok a projektjavaslatok, amelyek szakmai megvalósítóként (programszervezı, “start asszisztens”, stb.) is bevonják a településen és kiemelten a telepen élı romákat.

Összegzı javaslatok 1. A kiírás megjelentetését csak abban az esetben tartjuk szerencsésnek, ha az párhuzamosan kerül kiírásra olyan pályázati konstrukcióval, amely a célcsoport ingatlanjainak felújítását / kiváltását képes finanszírozni. A telepfelszámolás ügye csak akkor lehet hatékony, ha az ún. "szoft" és infrastrukturális elemek együtt kezelhetık. A szegregátumokat jellemzı jelenlegi lakhatási körülmények között nem látunk esélyt a jelen kiírás-tervezetben célzott szociális, egészségügyi, és munkaerı-piaci fejlesztések eredményes megvalósítására. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) rendelet módosítása (437/2010/EU – 2010. május 19.) lehetıvé teszi, hogy európai uniós forrásból finanszírozott telepfelszámolási programok induljanak. A hatályos ERFA rendelet alapján a meglévı házak (putrik, barlangok, nagyon rossz állapotú ingatlanok) helyett új lakások építésére, illetve lakásvásárlása is lehetıség nyílik (a rendelet módosítása elıtt csak a házak felújítása volt finanszírozható). A rendeletmódosítás elıírja a deszegregációt és a kistelepülések szegregátumainak felszámolását segíti. A végrehajtási rendelet egyértelmően kijelöli a tagországi lehetıségeket: „a marginalizált közösségeket segítı lakásberuházási intézkedések kiadásai csak akkor támogathatók, ha a következı feltételek teljesülnek: […] a lakásberuházás földrajzi elhelyezkedése biztosítja ezeknek a közösségeknek a többségi társadalomba történı térbeli integrációját, és nem járul hozzá a szegregációhoz, az elszigetelıdéshez és a kirekesztéshez”. 2. A nyílt pályázati eljárás, fıleg egy ilyen összetett és inkább bonyolult pályázat esetében fıleg azokat a pályázókat tartja távol a pályázattól, ahol a legindokoltabb volna egy ilyen fejlesztés. Javasoljuk, hogy a telepprogram egy több lépésbıl és kiírásból álló csomag legyen, amely idıben is lehetıséget ad a helyi tervezésre, bevonásra és végrehajtásra (nem két év alatt). Emellett - a helyi adottságok sokszínősége miatt - a kiírásnak kezelnie kell az eltérı igényeken alapuló eltérı projekteket. (A korábbi kiírás is beleütközött abba, hogy a projektek minden elemét szabályozni próbálta, majd a végén egyetlen településnek sem felelt meg: Nem lehet ugyanabban a merev eljárásban kezelni például a karcagi és a bagi cigánytelep felszámolásának ügyét.)

1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Telefon: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]

Hatékonyabbnak gondoljuk, ha külön kiírás vonatkozik a helyi tervezésre, és a közösségi szolgáltatásokhoz szükséges feltételek kialakítására, illetve a szolgáltatások biztosítására a nevesített hat beavatkozási területen. 3. A megcélzott önkormányzatok tanácstalanok a tekintetben, hogy hosszú távon hogyan lehetséges a telepek felszámolása, a roma lakosság települési integrációja. Ehhez szakmai segítséget, iránymutatást is várnak. Amíg nem lehet tudni, hogy a banki vagy közüzemi tartozásokkal küzdı, hátrányos helyzető lakosság számára milyen finanszírozási megoldások lesznek alkalmazhatóak hosszú távon, csak a kiírás egyes elemeire automatikus választ kínáló pályázatok születhetnek, amelyek csak a kiírók elképzeléseire adnak választ és nem a helyi problémákra. 4. Javasoljuk, hogy a TKKI és ORÖ szerepét a kapacitásaiknak megfelelıen határozzák meg a projektben. Azaz elıször a szakmai kapacitásépítés, felkészülés és az együttmőködési feltételek biztosítása történjen meg, és csak ezt követıen kerüljön sor a kötelezı együttmőködés elıírására. 5. A részcélokkal kapcsolatban javasolt konkrét kiegészítések az útmutatóhoz:



A lakhatási mutatók javulására vonatkozó célkitőzés megjelenítése. A már mőködı Gyermekszegénység Elleni Program TÁMOPOS kiterjesztéseinek fejlesztései (a meglévı civil szolgáltatások), és az LHH programban vállaltak összehangolása a telep-program részcéljaival. A párhuzamosság elkerülése, szinergia biztosítása érdekében.

6. A támogatott tevékenységekre vonatkozóan javasolt kiegészítés: A célok szintjén megjelenik a kiírás-tervezetben, hogy a program hatásainak el kell érni a teljes helyi közösséget, az útmutatóban azonban a továbbiakban nincs megfogalmazott elvárás arra vonatkozóan, hogy legalább néhány programelemet úgy szervezzenek meg, hogy azokba a szegregátumban és azon kívül élıket is sikerüljön bevonni. Általában jellemzı, hogy a szegregátumon kívül élık be sem teszik a lábukat a telepre, és ettıl óvják a gyerekeiket is biztonsági és egészségügyi kockázatoktól tartva. Ennek az indokolatlan félelemnek, és a telepen élıkkel szembeni elıítéleteknek az oldására törekedni kellene a projekt tevékenységek megtervezésekor. Az útmutatóban a célok megfogalmazása mellett a támogatható tevékenységekre vonatkozó feltételekben is javasoljuk kiemelni, hogy milyen hozzáadott értéket vár el a kiíró a telepen élık elszigetelıdésének oldására, a telepen kívüli közösségi kapcsolataik javulására, és az elıítéletek kezelésére vonatkozóan az egyes programelemek megvalósításától.

1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9. Telefon: +36 1 237-6020 Fax: +36 1 237-6029 e-mail: [email protected]