VÉLEMÉNY a Duna Televízió Részvénytársaság 2003. évi költségvetési támogatási igényének megalapozottságáról, indokoltságáról 0245.
J/1660.
2002. december
2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.2. Pénzügyi Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-29-12/2002. Témaszám: 633. Vizsgálat-azonosító szám: 0064 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Simon Ákosné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Horváth Sándor főcsoportfőnök-helyettes Pongrácz Éva osztályvezető főtanácsos A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Szilágyi Gyöngyi számvevő tanácsos, főtanácsadó
Szabó Józsefné számvevő tanácsos,
Fodor Edit számvevő
Szabó Józsefné számvevő tanácsos,
Fodor Edit számvevő
Az ellenőrzést végezték: Szilágyi Gyöngyi számvevő tanácsos, főtanácsadó
A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe:
sorszáma:
Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának 357 ellenőrzéséről
Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS
5
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
7
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
9
1. A DTV Rt. tervezési rendszere, a kuratórium feladata és hatásköre
9
2. A DTV Rt. 2003. évi előzetes üzleti tervének megalapozottsága
11
3. A bevételi tervek megalapozottsága
15
4. A költségek tervezésének megalapozottsága
17
1
2
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE áfa ÁPV Rt. ÁSZ DTV Rt. FB HTVKA Média tv. OGY ORTT SzMSz
általános forgalmi adó Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Állami Számvevőszék Duna Televízió Rt. Felügyelőbizottság Hungária Televízió Közalapítvány 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról Országgyűlés Országos Rádió és Televízió Testület Szervezeti Működési Szabályzat
3
4
BEVEZETÉS
VÉLEMÉNY a Duna Televízió Részvénytársaság 2003. évi költségvetési támogatási igényének megalapozottságáról, indokoltságáról
BEVEZETÉS A Kormány az 1057/1992. (X. 9.) Korm. határozatával létrehozta a Hungária Televízió Alapítványt, a Duna Televízió működtetőjét. Az alapítás gyorsaságából következő előkészületi hibák, a nem kellően tisztázott feltételek és körülmények helyszíni ellenőrzésünk lezárásáig kedvezőtlen hatásúak voltak a már 1992 óta részvénytársaságként működő Duna Televízió tevékenységére, gazdálkodására. Az Országgyűlés az Alkotmány 61. §-a szerint megalkotta a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt (továbbiakban: Média tv.). A Média tv. 53. § (1) bekezdése, 140. és 141. §-ai alapján, az Országgyűlés a 19/1996. (III. 8.) OGY határozatában döntött a Hungária Televízió Alapítvány közalapítvánnyá történő átalakításáról, és módosította az alapító okiratot. A Közalapítvány tulajdonosi feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás Média tv.-ben meghatározott követelményeinek érvényesítése. A 19/1996. (III. 8.) OGY határozat mellékletében szereplő Alapító Okirat szerint a közalapítvány célja: „A Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. §-ának (3) bekezdése megvalósítása érdekében televízióműsor sugárzása Közép- és KeletEurópában, különösen az országon kívül élő magyarság számára. A műsorszolgáltatás szolgálja a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését; a tárgyilagos Magyarország- és magyarság-kép kialakítását; a népek közötti és a nemzetközi kapcsolatok ápolását és erősítését; a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését.”
5
BEVEZETÉS
A DTV Rt. jegyzett tőkéje 1992-ben 10 M Ft, 1993-ban 196 M Ft és 1994-től 1104 M Ft. Az Rt. a működéséhez szükséges forrásokat rendszeresen késedelmesen, nem az éves likviditási tervében meghatározott időpontban és összegben kapta meg, és ez folyamatos forgóeszközhiányt okozott. Mindezt a DTV Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló 1997 májusában készült jelentésünk is feltárta. Javasoltuk az Országgyűlésnek a forgótőke ellátottság rendezését. Ebből adódóan a DTV Rt. megalakulása óta folyamatosan forráshiánnyal küzd. A társaság saját tőkéje első ízben 2001-ben a jegyzett tőke alá csökkent. Az OGY 94/2002. (XI. 13.) sz. határozata alapján lefolytatott célvizsgálat arra keresett választ, hogy a DTV Rt. 2003. évi költségvetési támogatási igénye (2 Mrd Ft) megalapozott és indokolt-e. A 2003. évi költségvetési törvényjavaslat összesen 6,8 Mrd Ft támogatási összeget határozott meg a közszolgálati média részvénytársaságok alaptőke emelésére. Az ellenőrzés keretében röviden áttekintettük a DTV Rt. 2002-2003. évi tervezési rendszerét, hogy ezáltal megalapozottabb képet nyújthassunk a működés egészéről és az ehhez szükséges támogatás megítéléséhez. A Vélemény tervezetét észrevételezésre megküldtük a Duna Televízió Rt. elnökének, valamint a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma elnökének. Észrevételeiket és az azokra adott válaszainkat a Vélemény melléklete tartalmazza.
6
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Média tv.-ben determinált műsorpolitikai célok figyelembevételével összeállított éves üzleti terveit az Rt. az elmúlt 10 évben nem tudta pénzügyileg megalapozni. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a társaság alultőkésített, részben pedig, hogy az éves üzleti tervek összeállításánál a szakmai szempontok domináltak. A média tv-ben és az alapító okiratban meghatározott követelményekhez, célokhoz és feladatokhoz azonban az OGY nem rendelt konkrét pénzügyi forrásokat, a tulajdonos (köz) alapítvány pedig úgy fogadta el évről évre az üzleti tervet, hogy figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, miszerint az üzemben tartási díjból származó bevétel rendre elmaradt a tervezettől. Mindezek hatására az Rt. 1998-tól veszteséggel zárta az üzleti évet, 2001. december 31-én pedig a nettó forgótőkéje negatív előjelűvé (– 598,9 M Ft) vált. Az Rt. 2002. évi költségcsökkentő intézkedéseinek (a költségek szigorúbb kontrolljának kiépítése, a saját gyártás csökkentése, az ismétlések arányának növelése) hatására az első három negyedévet pozitív eredménnyel és pozitív nettó forgótőkével zárta. Ennek ellenére az utolsó negyedévben felmerülő eseti költségek (elhalasztott filmbeszerzés, 10 éves a DTV Rt., a tengerentúli sugárzás elindítása) mellett év végére mintegy 10 M Ft veszteséggel számolnak, az elért likviditási egyensúly pedig valószínűsíthetően nem tartható fenn. Az Rt. alacsony tőkeellátottsága miatt fejlesztéseit elhalasztva elsődlegesen a folyamatos működés fenntartását kívánta biztosítani. Ennek következtében az eszközállomány a 2002. évre oly mértékben elavult, hogy a jelenlegi állapot már a műsorszolgáltatás színvonalát is kedvezőtlenül érintheti. Az Rt. 2003. évre (2002. november 15-én) összeállította az előzetes üzleti tervét, amely részletes számításokkal még nem volt alátámasztva. Az Rt. a Média tv. szerinti feladatának arányát és azok teljesíthetőségét ugyan nem tudtuk maradéktalanul megítélni, de az elmúlt 10 évben kialakult vagyoni és pénzügyi helyzet ismeretében indokoltnak tartjuk a kuratórium által az Országgyűlés felé már 2001. évben is jelzett 2 Mrd Ft költségvetési támogatási igényből 700 M Ft alaptőke emelésben (konkrétan egyszeri forgótőke-alap juttatásban) részesüljön soron kívül. A további támogatási összeg meghatározásához – összefüggésben az MTV Rt. működésével – szükségesnek tartjuk az Rt.-vel kapcsolatos szakmai feladatok, követelmények konkrét meghatározását.
7
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: az Országgyűlésnek 1.
Kérje fel a Kormányt, hogy 700 M Ft-ot soron kívül bocsásson az Rt. rendelkezésére egyszeri forgóalap juttatás céljából.
2.
Kérje fel a Hungária Televízió Közalapítványt, hogy terjessze az Országgyűlés elé a DTV Rt. által kidolgozott szakmai koncepciót és annak pénzügyi vonzatát. a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma részére
8
1.
Kezdeményezze a DTV Rt. SzMSz-ében az éves üzleti terv kuratórium elé terjesztése tárgyév május 15-i határidejének tárgyév január 31-ére történő módosítását.
2.
Vizsgáltassa felül a 2003. évi üzleti terve elveinek és főösszegeinek jóváhagyása előtt a Média tv-ben, az alapító okiratban meghatározott feladatok és a tervezett források összhangját, és csak egyensúlyi költségvetést hagyjon jóvá.
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.
A DTV RT.
TERVEZÉSI RENDSZERE, A KURATÓRIUM FELADATA ÉS
HATÁSKÖRE A DTV Rt. – bár arra vonatkozó kötelezettséget jogszabály nem ír elő – az 1992. évi létrehozása óta minden évben elkészítette üzleti tervét. A tervezés során az Rt. menedzsmentje meghatározta – a középtávú elképzelések szerint – a tárgyévi működés szakmai követelményeit és számba vette annak teljesítését biztosító tevékenységek részelemeit, a bevételeket és ráfordításokat, azok várható alakulását. A tervezésnél kiemelt szempont a műsorpolitika és a gazdálkodás összhangjának megteremtése, de ezen tényezők egyensúlyát a DTV Rt. működésének elmúlt 10 évében nem sikerült fenntartani. Ez visszavezethető az alapításkori alacsony tőkeellátottságra, a feladatok és az ezeket finanszírozó források egyensúlyhiányára. A gazdálkodás likviditását kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a működés forrásai nem a tervezettnek megfelelő időpontban és összegben álltak rendelkezésre. A társaság gazdálkodása 1998. évtől veszteséges, a fizetőképesség megőrzése érdekében a 2002. évben a gazdálkodás stabilitásának követelménye került előtérbe. Ennek következtében az Rt. maradéktalanul nem tudott eleget tenni a műsorszerkezet Média tv.-ben előírt követelményeinek. Az üzleti terv készítése a gazdasági alelnök közvetlen irányítása alá tartozó Kontrolling főosztály feladata. A főosztály az integrált rendszerben (ENIAC) a pénzügyi, számviteli adatokat illetően közvetlen hozzáféréssel rendelkezik, így hozzájut a tervkészítéshez szükséges információkhoz és nyomon követheti a tárgyévi teljesítési adatok alakulását. A rendszer biztosítja részére a terv- és tényadatok összehasonlíthatóságát. Az adatok összesítése, feldolgozása által a főosztály el tudja készíteni a negyedéves értékelést, a bevételi és költségadatok tételes elemzését, az eltérések pontos kimutatását és indoklását. A Kontrolling főosztály által kidolgozott adott évi üzleti terv a menedzsmenttel való folyamatos szakmai és gazdasági egyeztetést követően nyeri el végleges formáját. A tervezés meghatározója a bevételi oldal – a tervezés bevételalapú –, azon belül is a működés mintegy 80%-át finanszírozó költségvetési támogatás. A várható pályázati támogatások, a saját, az egyéb, illetve a reklámbevételek bizonytalanok és változó összegűek, de nem hagyhatók figyelmen kívül a működés pénzügyi forrásainak számbavételénél.
Az Rt. az SZMSZ-ben, a Média tv.-ben megfogalmazottakkal összhangban szabályozta az éves gazdálkodási és pénzügyi (üzleti) terv készítését. E szerint az adott évben május 15-ig, a beszámolóval együtt kell a Kuratórium elé terjeszteni az Rt. adott évi üzleti tervét. Az elmúlt években ezen előírásnak az Rt. eleget tett. Tekintettel arra, hogy az Rt. működését mintegy 80%-ban költségvetési forrás biztosítja, amelynek összege az üzleti évet
9
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
megelőző év végén elfogadásra kerül, ezért a gazdálkodása szempontjából késői időpontnak tartjuk a tervév május 15-ét megjelölni az üzleti terv Kuratórium elé terjesztése időpontjaként. (Az Rt. a 2001., illetve 2002. évi üzleti tervét a Kuratórium 2001. március 23-án, illetve 2002. február 22-én jóváhagyta.) A célellenőrzés lezárásáig a 2003. évre előzetes üzleti terv készült, 2002. november 15-i keltezéssel. A műsorpolitikai elképzelések teljesítését biztosító bevételek és ráfordítások tervezése során meghatározó volt a menedzsment rendelkezésére álló információk alapján – a 2002. július 1-től megváltozott új finanszírozási rendhez igazodva – a közszolgálati társaságok 2003. évi finanszírozására tervezett költségvetési támogatás 24%-os aránya. A DTV Rt. tájékoztatása szerint:„A 2003. évi működési költségei új rendszerű támogatásának nagyságrendjéről a részvénytársaság a vizsgálat időpontjáig semmiféle hivatalos információt nem kapott.”
Az előzetes üzleti terv bevételi és ráfordítási adatai tükrözik az Rt. menedzsmentjének 2003. évi műsorpolitikai elképzeléseit (a minőségi javulást a saját gyártású és a vásárolt műsorok minősége és nagyobb aránya tudná biztosítani). A DTV Rt. végleges 2003. évi üzleti tervet a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma elé nem terjesztett. Az ellenőrzés részére átadott előzetes üzleti tervet sem tárgyalta a Kuratórium. A részletes üzleti terv összeállítására, a műsorpolitikai koncepció kidolgozására az év hátralévő időszakában, illetve 2003 első hónapjában kerül sor. Az Rt. a HTVKA Kuratórium elé csak a végleges üzleti tervet terjeszti. A terv összeállítását befolyásolja, hogy a DTV Rt. a központi költségvetéstől megkapja-e az igényelt és a Kuratórium által is támogatott költségvetési forrást. A HTVKA Kuratóriuma az Országgyűlés részére – a 2001 áprilisától 2002 márciusáig terjedő időszakról – készített beszámolójában értékelte a DTV Rt. tevékenységét. A Kuratórium – mint közgyűlés – hatáskörét a Média tv. 66. §-a szabályozza, ahol a gazdálkodáshoz kapcsolódóan a feladatai közé tartozik – az (1) bekezdés i) és j) pontjai szerint – az alaptőke felemelése és leszállítása, továbbá az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fő összegeinek jóváhagyása. E kötelezettségét a Kuratórium a 2001. és 2002. években – a II/2001. és IV/2002. határozataival – az üzleti tervek jóváhagyásával teljesítette. A Kuratórium ülésein többször megfogalmazódott – a DTV Rt. saját tőkéjét illetően – az egyszeri tőkejuttatásra vonatkozó költségvetési támogatási igény, ami forrást biztosíthat a beruházásokra és a minőségi műsorpolitikát megvalósító működésre. A XV/2001. (május 15-i) kuratóriumi határozat szerint a menedzsment fő célkitűzése a gazdasági stabilitás és a tőkevesztési folyamat megállítása mellett a likviditás biztosítása, az Rt. tevékenységét meghatározó jogszabályok előírásainak betartásával. Az Rt. elnöke szerint a DTV Rt. műszaki leépülése évek óta tart, a kor követelményeihez igazodó, műszaki és technikai szempontból megújulni képes televíziót egyre kevésbé tudják fenntartani.
10
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A 2001. november 23-i kuratóriumi ülésen is megfogalmazódott az a szándék, hogy a Kuratórium elnöksége járjon el az Országgyűlés bizottságainál a DTV Rt. 2 Mrd Ft nagyságú tőkejuttatása ügyében. A Kuratórium elnöke 2001. november 23-án írásban tájékoztatta a Magyar Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságát a DTV Rt. 2 Mrd Ft összegű támogatási többletigényéről, amelyet megnövekedett feladataival indokolt. (A Kulturális és sajtó bizottsághoz 2001. szeptember 24-én küldte meg írásban a Kuratórium a támogatási kérelmét.) A 2001. november 23-i kuratóriumi ülés jegyzőkönyve szerint az új gazdasági alelnök, beszámolójában két szempontot emelt ki az elkövetkező időszak gazdálkodására vonatkozóan: Olyan műsorpolitika kialakítását szorgalmazta, amely egyben a gazdasági stabilitást tekinti fő célnak, és ennek rendeli alá a törvényi előírások teljesítését. Kiemelte a saját tőke csökkenésének megállítására irányuló intézkedések bevezetésének szükségességét. Beszámolójában már jelezte, hogy az Rt. tartalékai kimerültek, és ezért olyan szervezeti változtatásokat vezettek be, ami a költségek naprakész figyelése mellett azonnali beavatkozást tesz lehetővé a gazdasági folyamatokba.
A Kuratórium 2002. március 23-i ülésén hozott VII/2002. határozata értelmében (a teljes Kuratórium támogatásával, a határon túli kurátorok nevében és egyetértésével) ismét megfogalmazódott a tőkeemelés szükségessége, mivel a tőke felélése 1998-ban már megkezdődött, a bevételek azóta nem biztosítottak elegendő forrást a szükséges beruházásokra, fejlesztésekre. A Duna Televízió Részvénytársaság támogatásáról szóló 2158/2002. (V. 15.) Korm. határozat szükségesnek tartotta a Rt. támogatását. A Kormány – a kormányhatározat szövege szerint – a Duna Televízió Rt. működésével kapcsolatos forráshiányos helyzet megoldására szükségesnek tartotta a Duna Televízió Rt. részére 2 Mrd Ft-os tőkejuttatás biztosítását, a feladat végrehajtását a kormányzati munka átadásával az új Kormánynak átadta. Az egyes kormányhatározatok hatályon kívül helyezéséről szóló 1106/2002. (VI. 14.) Korm. határozat a tőkejuttatást hatályon kívül helyezte.
A DTV Rt. Felügyelőbizottsága (FB) kötelezettségét a Média tv. 73. §-a részletezi. Az elnök által vezetett FB minden kuratóriumi ülésen részt vesz, véleményezi az ülésre beterjesztett, a társaság gazdálkodásával, vagyoni helyzetével kapcsolatos előterjesztéseket. Véleményét – a jegyzőkönyvek tanúsága szerint – számításokkal alátámasztott értékelések alapján a kuratóriumi üléseken kifejti. Hatáskörébe tartozik az üzleti terv, a társaság beszámolójának, azon belül mérlegének, eredmény-kimutatásának, kiegészítő mellékletének és üzleti jelentésének véleményezése. Irányítása alá tartozik az Rt. belső ellenőrzési szervezetének működése.
2.
A
DTV
R T.
2003.
ÉVI
ELŐZETES
ÜZLETI
TERVÉNEK
MEGALAPOZOTTSÁGA A 2003. évi előzetes üzleti terv elkészítésénél a folyó bevételekkel és költségekkel kalkulált, az alaptőke emelés bizonytalansága miatt a
11
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
szükséges fejlesztési tervek ebben nem jelentek meg. A szakmai elképzelésekre alapozott tervben közel nullszaldós eredménnyel számolnak. Az elmúlt évek tervkészítési metodikája változó volt. A 2001. évre még a műsorstruktúra prioritását szem előtt tartó üzleti terv készült, de az elért veszteség mértéke miatt 2002-re „…a gazdálkodási feltételek határozzák meg a műsorstruktúrát” alapon terveztek, ami egyrészt a gazdálkodás stabilitását, másrészt a likviditás biztosítását célozta. Ennek eredményeként a 2002. év végére közel nullszaldós teljesítés várható.
A DTV Rt. Média tv. szerinti feladatait a közszolgálati televíziózással kapcsolatos előírások határozzák meg, amelyek rögzítik a különböző műsorok arányát a műsoridőn belül. A tv. 26-28. §-aiban megfogalmazott arányok – azok 2003. évre vonatkozó teljesíthetősége – a helyszíni ellenőrzés lezárásakor rendelkezésre álló üzleti tervből nem ellenőrizhetők. Erre vonatkozó adatok az Rt. 2001. évi beszámolójában szerepelnek, amely szerint a 26 tételből négy esetben nem volt megfelelő a teljesítés. A főműsoridőben a műsoridő 51%-a legyen hazai gyártású műsorszám, az előírás teljesítése 40,57%; gyermek és ifjúsági műsorszámokból megszerkesztett évi műsoridő 3%-a legyen új magyar, az előírás teljesítése 1,98%; főműsoridőben a műsoridő 15%-a legyen magyar, de nem saját gyártású, az előírás teljesülése 14,8%; a műsoridő 15%-a legyen magyar, de nem saját gyártású, az előírás teljesülése 12,54%.
A DTV Rt. ellenőrzésre átadott 2003. évi előzetes üzleti terve számításokkal nem volt alátámasztva. A tervet a színvonalas műsorszolgáltatás biztosításának előtérbe helyezésével állították össze. Az Rt. a 2003. évi tervet nem a mérleg szerkezete szerint, hanem a termékekre, a műsorokra terhelhető és az általános költségek bontásában készítette el. Ebben a szerkezetben a 2002. év várható adatai rendelkezésre álltak, de a költségek csak a beszámoltatási rendnek megfelelő szerkezet esetén hasonlíthatók össze, amihez az ellenőrzés lezárásáig a dokumentációk 2002. negyedik negyedévére nem álltak rendelkezésre. A 2002. évben a költségcsökkentő intézkedések hatására a január-szeptember havi mérleg pozitív eredménnyel, és pozitív nettó forgótőkével zárt. A 2002. év végi várható nettó forgótőkét a mérlegsorok ismerete nélkül az ellenőrzés nem tudta meghatározni, 2001. december 31-én a nettó forgótőke negatív (–598,9 M Ft) volt. A 2002. év végére tervezett 9,9 M Ft veszteség, valamint az utolsó negyedévben felmerülő eseti költségek (elhalasztott filmbeszerzés, 10 éves a DTV Rt.), következtében a 2002. I-III. negyedév pozitív nettó forgótőke év végére negatív előjelűvé válhat. A DTV Rt. likviditásának bizonytalansága miatt folyamatosan figyeli kötelezettségeinek alakulását, a követelésállomány változását. Az Rt. 2001. év végi határidőn túli vevőállománya 113 909 E Ft, 2002. szeptember 30-án 56 534 E Ft volt. A határidőn túli szállító állomány a 2001. év végén 450 593 E Ft, 2002. szeptember 30-án 55 726 E Ft volt.
12
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A vevőkövetelés és a szállítói kötelezettségállomány lejárat szerinti megoszlása a következők szerint alakult. A 2002. szeptember 30-i lejárt vevőállomány 58%-a volt éven túli követelés, amelynek több mint 40%-a barter ügyletből származott. Ugyanekkor a lejárt szállítóállomány 34%-a volt éven túli kötelezettség, amelyből a barter ügyletek 83,7%-os arányt képviseltek. Így 2002. szeptember végén a látszólagos vevő-szállítói összhang, a barter ügyletek nélkül, 24 217 E Ft-os követelés állományt jelentett. A barter ügyletek nélküli lejárt vevő állomány 33 312 E Ft, 73,5%-a éven túli követelés, ami a DTV Rt. nem megfelelő szerződéses kapcsolatait mutatja. A 2001. évhez viszonyítva az előrelépés a likviditási helyzet javulását tükrözi, ahol a bevétel – egy takarékos költséggazdálkodás mellett – lehetővé tette a lejárt kötelezettségek kiegyenlítését. Ez az átmeneti kedvező helyzet a – koncessziós díjból július elején három nap alatt – kifizetett lejárt szállítóállomány miatt alakult ki. Ezen kívül 2002-ben egy hónappal több költségvetési támogatást kapott az Rt., mivel a korábbi év végi időbeli elhatárolás helyett a második félévben, minden esetben a tárgyhónapban rendelkezésre állt a bevétel, míg az üzemben tartási díj 2002. évi utolsó részletét augusztus hónapban – két hónap késéssel – kapták meg.
A 2001. év végi kötelezettségállomány közel 80%-a 90 napon belüli ki nem fizetett számlát tartalmazott. A 2002. év végi várható adatokból is az előző évhez hasonló nagyságrendű követelés–kötelezettség arány várható, mivel az éves bevételnél már csak a havi támogatásra számít az Rt., és a költségek fedezetének biztosítására más, rendkívüli forrás nem várható. Az ellenőrzés megítélése szerint a pénzgazdálkodás területén nem megfelelő, hogy a társaság jelentős összegű barterügyletből származó lejárt vevőköveteléssel rendelkezik. A barterszerződések saját bevételt növelő mértéke – amennyiben nem párosul igénybe vehető szolgáltatással – megfontolást igényel. A DTV Rt. a saját bevételeinek növelése érdekében olyan vállalkozói szerződéseket kötött (ún. barter szerződések), amelyek sem a vevők, sem a szállítók részéről pénzügyi ellentételezést nem igényeltek, így készpénz nélküli fizetést eredményeztek. Ezen szerződések többségben reklámszerződések, mivel az alacsony fizetőképes kereslet miatt barter ügyletek keretében készítettek reklám filmeket. Ezen áruszolgáltatás csereszerződéseknél az ellentételezés nem egyidejű teljesítést jelent, ami miatt a DTV Rt. követelés és kötelezettség állományában jelentős összegű a barterrel ellentételezendő lejárt állomány.
A mérlegben szereplő elismert követelésállomány – bár számvitelileg szabályos – nem tartalmaz realizált árbevételt, amennyiben az nem ellentételezett reklámok barterszerződéseit takarja. Ezt a független könyvvizsgáló is észrevételezte. Az Rt. a 2002. évben a folyamatos fizetőképességét a saját gyártás csökkentésével, az ismétlések arányának növelésével tudta megvalósítani, ami az egyes műsorarányok nem megfelelő teljesítését jelentette. Mindez már a 2001. évben is fennállt. A jogszabályi háttér 2002. év második félévében már biztosította a DTV Rt. részére a kiszámítható finanszírozást, de annak mértéke továbbra sem nyújt ele
13
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
gendő fedezetet a működés és fejlesztés célkitűzéseinek megvalósításához. Az Rt. gazdálkodását a műsorpolitikai elvárásokon kívül minden esetben a működési költségvetési támogatás összege határozta meg. Az egyszeri tőkejuttatás hosszú távon nem oldja meg a finanszírozást. A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. módosításáról szóló 2002. évi XXIII. tv. 14 §-a alapján: b) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2002. július-december hónapokra esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001. évben ténylegesen beszedett üzemben tartási díjbevétel 107%-ának 50%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel, c) az 58. §-ban 2002. évben megállapított havi 740 forint üzemben tartási díjat 2002. július 1-jét követően nem kell beszedni."
A DTV Rt. 2003. évi előzetes üzleti tervében jelzett 700 M Ft-os egyszeri forgótőke-alap juttatási és 1300 M Ft-os beruházási igénye a DTV Rt. 2001. közepétől kezelhetetlen szállítóállományának, és forráshiány miatt visszafogott beruházási tevékenységének ellensúlyozására szolgálhat. Az üzemben tartási díjat kiváltó költségvetési támogatásnak a folyamatos működést kell fedeznie, és akkor a koncesszióból származó díjbevétel részben alapja lehet a fejlesztésnek. A Média tv. 131. §-a értelmében az MTV 2 utáni díj hetven százaléka a Magyar Televízió Közalapítványt, harminc százaléka a Hungária Televízió Közalapítványt illeti meg.
A DTV Rt. 2003. évi előzetes üzleti tervében a korszerű technika biztosítása érdekében jelentős összegű fejlesztési célkitűzést fogalmazott meg, mivel az elmúlt években az ilyen jellegű elképzelések nem valósultak meg. Az Rt. eszközállománya elavult, amit a 2002. III. negyedévi könyvvizsgálói jelentés is jelzett. Az eszközállomány amortizálódása az immateriális javaknál 78,57%, a műszaki gépek, járműveknél 62,91%, az egyéb gépek, berendezések járműveknél 61,28%. A korábbi években ennek mértéke nem akadályozta a műsorszolgáltatást, de a jelenlegi állapot műszaki vélemények szerint már járhat ilyen következményekkel. Az Rt. a 2003. évre 1,32 Mrd Ft összegű műszaki beruházást tervez. A megvalósítás fő szempontjai: az adásbiztonság fenntartása, illetve fokozása, a korszerű és gyors műsorkészítés, a bérelt eszközök kiváltása, a képi megjelenítés korszerűbbé tételét szolgáló beszerzések, az archiváló rendszerek, a számítógépes rendszerek a szervezet működéséhez, az épület állagmegőrző beruházásai.
Az elmúlt években nem valósultak meg az üzleti tervekben számszerűsített elképzelések. A 2003. évre megfogalmazott beruházási célkitűzések forrás hiányában csak elképzelések maradnak. A 2001. évi üzleti terv 24 tételben 405 M Ft beruházási ráfordítást tartalmaz, amelyből 17 tétel (215 M Ft) már a 2000. üzleti év tervében is megfogalmazódott. Az Rt. 2002. évi üzleti terve 25 tételben 300 M Ft beruházás megvalósulásával számolt, amelyből az első három negyedévben forráshiány miatt mindössze 56,3 M Ft, 18,8% realizálódott.
14
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A DTV Rt. 1992-ben, mint új műsorszolgáltató, korszerű technikával kezdte meg működését. Ezt az előnyét azonban fokozatosan elveszítette. Az Rt.-nek nem a hazai médiapiaci technikával, hanem a határon túli sugárzást biztosító technikával kell versenyre kelnie. A 2003. évi beruházási terv, ezen fejlett technika megvalósítása felé tesz lépéseket. A részben még nem konkrét elképzelések előre vetítik a költségszerkezet átalakulását (pl. magasabb amortizáció) is.
3.
A
BEVÉTELI TERVEK MEGALAPOZOTTSÁGA
A DTV Rt. a 2003. évi előzetes üzleti tervében 8470 M Ft összes bevételt tervezett. A tervezett bevételből 7620 M Ft (90%) a költségvetési támogatás, amelyből 6420 M Ft (75,8%) a működési költség fedezete, 1200 M Ft (14,2%) a sugárzási díj. Saját bevételként 280 M Ft-ot (3,3%), koncessziós díjbevételként 400 M Ft-ot (4,7%), egyéb támogatásként pályázati díjakból 150 M Ft-ot (1,8%) és egyéb bevételként 20 M Ft-ot (0,2%) tartalmazott. Az Rt. a 2002. évben bevételi tervét 6984 M Ft-ban határozta meg, amelyből a költségvetési támogatás (amely tartalmazza az üzemben tartási díjat, a mentesítettek utáni költségvetési támogatást és a sugárzási díjat) 5053 M Ft (72,4%), a saját bevétel 332 M Ft (4,7%), a koncessziós díj 396 M Ft (5,7%), a pályázati támogatások 389 M Ft (5,6%), az egyéb bevételek 20 M Ft (0,3%) volt. A DTV Rt. 2002. évi várható bevétele 6694,73 M Ft (amelyből a saját bevétel 236,64 M Ft, a költségvetési támogatás 5673,29 M Ft, a koncessziós díj 402 M Ft, az egyéb pályázati bevétel 346,27 M Ft és az egyéb bevétel 36,53 M Ft). A teljesülés – a 2002. I-III. negyedévi beszámolóban kimutatott 5100,3 M Ft realizált bevétel alapján – biztosított.
Az Rt. 2003. évi előzetes tervéből egyértelműen megállapítható, hogy éves bevételi tervének többletigényét – a 2002. évi várható bevételhez viszonyítva – a költségvetési támogatás jelentős mértékű (34,3%) növekedéséből kívánja fedezni. A 2002. évi várható bevételekhez viszonyítva csak a saját bevételénél tervezett mintegy 18%-os növekedést. A 2002. évi várható pályázati díjbevételeket (43,3%) túl, az egyéb bevételeket (54,7%) pedig alul tervezte. A tervezett bevételekkel a DTV Rt. egy új műsorstruktúra fejlesztését szeretné megvalósítani. Biztosítani kívánja a határon túli stúdiók és stúdiói hálózat folyamatos munkával történő ellátását, a saját gyártású szintén határon túli témákban készítendő tévéjátékok, illetve dokumentumfilmek gyártását, a Kárpát medencei kulturális értékek televíziós feldolgozását, új távoktatási forma bevezetését, az igényes ifjúsági és szórakoztató műsorok mennyiségének emelését, a minőségi filmkínálatot, és a 2002 karácsonyán induló tengerentúli adások speciális szerkesztését.
A DTV Rt. megítélése szerint a 2002. évi műsorstruktúra megfelel a Média tv.-ben előírtaknak, de a bevételi források nem tették lehetővé a saját gyártású produkciók nagyobb arányát, a megfelelő mennyiségű és minőségű filmek vásárlását. Ezért az egyes műsorok ismétlése nagyobb mértékű, mintegy 20%-a volt a műsoridőnek, ami magyarázható az idei 10 éves jubileummal, de ezt a műsorpolitikát a 2003. évben és a következő években az Rt. nem folytathatja.
15
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A DTV Rt. jelentős bevételt 2003. évben elsősorban az állami költségvetésből kaphat, így a 2003. évben reálisan megvalósítható műsorstruktúra fejlesztési igényét csak a támogatás összegének ismerete után tudja kidolgozni és azt a HTVKA Kuratóriuma felé jóváhagyásra beterjeszteni. A 2003. évi költségvetési törvényjavaslatban a műsorszolgáltatási költségvetési támogatás összege 20 788,8 M Ft, amelynek 24%-a, 4989,31 M Ft illetné meg a DTV Rt.-t. Az Rt. előzetes tervében a sugárzási díjjal csökkentett támogatási igénye 6420 M Ft. A 2003. évi költségvetési törvényjavaslat a közszolgálati társaságoknak egyszeri tőkejuttatásként 6,8 Mrd Ft támogatási összeget irányzott elő. Abban az esetben, ha az Rt. az OGY által megszavazásra kerülő 2 Mrd Ft tőkejuttatásból a 2003. évi terve alapján a hiányzó mintegy 1437 M Ft működési költségét finanszírozná, akkor a beruházási tervéhez nem áll rendelkezésre elegendő forrás, illetve a 2002. évben már jelentkező forgóeszköz-finanszírozáshoz szükséges forrást sem tudja biztosítani. Ez az elkövetkezendő években továbbra is folyamatos forgóeszközhiányhoz és fejlesztési forráshiányhoz vezet. A DTV Rt. saját bevételei között elszámolt reklámtevékenységből származó bevételeit, a 2003. évi előzetes tervében külön nem számszerűsítette. A rendelkezésre álló anyagokban a Kereskedelmi Iroda által realizált 2001. évi árbevétele 295,43 M Ft volt, ebből a reklámfilm sugárzás árbevétele 194,28 M Ft. A 2002. évi üzleti tervben a reklámbevétel 311 M Ft összegben szerepel, az év végi várható bevétel 190 M Ft.
A DTV Rt. reklám bevételeinek jelentős része (30-50%-a) ún. barterszerződésből származik. A 2001. évi tényleges kereskedelmi árbevételének mintegy 52%-a származott barterügyletből, 2002. évre a várható adatok szerint ez az arány 28%-ra csökken. A vevő és szállítói folyószámlakivonatok 2002. szeptember havi állapota szerint a szállítói állományban a tartozásként kimutatott összegből mintegy 46,6 M Ft barterszerződéssel kapcsolatos kötelezettség, ami azt mutatja, hogy a szállítók a szerződésekben vállalt kötelezettségeiket teljesítették, de az ellenértékként felkínált reklámidőt nem tudták, vagy nem akarták felhasználni. A vevő oldalon a barterszerződésekkel kapcsolatos követelés csak 23,2 M Ft.
Az Rt. a reklámbevételek csökkenését nem a Média tv. előírásaira vezeti vissza, hanem arra, hogy az AGB Hungary által mért nézettségi adatai annak ellenére is alacsonyak, hogy 2002-ben a nézettsége mintegy 20%-kal nőtt. Ez részben azzal magyarázható, hogy a Média tv.-ben előírt feladatoknak megfelelő műsorstruktúrát úgy alakítják ki, hogy az elsősorban a határon túli magyarok részére nyújt információt, így nem a hazai fogyasztók körét bővíti. Másik probléma, hogy a reklámpiac évről évre szűkül, és a televíziós reklámok mellett egyre több más reklámhordozó jelenik meg (pl. óriásplakát, metróreklám). Így a hirdetők elsősorban azoknál a televíziós csatornáknál helyezik el reklámjaikat, amelyek nézettsége a magasabb (kereskedelmi csatornák).
16
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A DTV Rt. ebben a helyzetben csak a kis- és középvállalkozások köréből számíthatott új partnerekre. A közel ezer ügyfelük részére egyedi reklámcsomagajánlatokat készítettek. Az Rt. szolgáltatási, kereskedelmi ajánlataiban cégek, intézmények életét bemutató filmek gyártását és produkciós támogatását szerezték meg. A DTV Rt. 2002. évi üzleti tervének várható bevételeiből a saját bevétel 236,64 M Ft, amelynek 80%-a reklám, 20%-a egyéb bevétel. A reklámbevételek a tervhez képest várhatóan 61%-ban teljesülnek. A reklámbevételek növelése céljából az Rt. a 2003. évtől új reklámidő értékesítési stratégia kidolgozását tervezi. A helyszíni ellenőrzés lezárásakor nem állt rendelkezésre olyan dokumentáció, amelyből számszerűsíteni lehetett volna az elképzelések megvalósítása utáni árbevétel növekedést. Az Rt. bevételeit minden évben támogatások, pályázatok útján növeli. A 2001. évi mérlegadatok szerint gyártási támogatásból 312,21 M Ft, beruházási támogatásból 48,83 M Ft összesen 361 M Ft árbevétele származott. A 2002. évben ezeknek a támogatási bevételeknek a teljesülése – a 389 M Ft tervezettel szemben – 346,27 M Ft összegben várható. (A 2002. I-III. negyedévi mérlegadatok szerint 326,28 M Ft realizálódott). A 2003. évi tervben csak 150 M Ft bevétellel számolnak. Az Rt. az Illyés Közalapítványtól a 2001. évben 300 M Ft beruházási támogatást kapott, amelyből eddig 110 M Ft-ot fordított beruházásra. A fennmaradó 190 M Ft-ot – a már másodszor meghosszabbított 2002. december végi elszámolási határidőig – beruházásra kell elköltenie, különben visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
4.
A
KÖLTSÉGEK TERVEZÉSÉNEK MEGALAPOZOTTSÁGA
A DTV Rt. az 1998. évtől folyamatosan veszteséges volt. Az Rt. a 2002. évi üzleti tervében a veszteség megállítására költségcsökkentő intézkedések bevezetését határozta el. Minden vezető prémiumfeladatai között szerepeltették az üzleti terv gyártási, illetve rezsigazdálkodási előírásainak betartását, túllépés esetén prémiumelvonást eszközöltek. Központi kezelés alá vonták az utazási, oktatási költségeket és a nem gyártási költségvetésben lévő megbízási díjak kezelését. Az évközi műsorváltoztatásoknál az egyensúlyi feltételek fenntartása érdekében prioritást alkalmaztak. Új kötelezettségvállalási és utalványozási rendszert vezettek be, amelynek alapelve, hogy önálló aláírási jogosultsággal csak az elnök rendelkezik. Az új műsorstruktúrát figyelembe véve munkakörönként vizsgálták felül az Rt. személyi állományát. Felülvizsgálták továbbá az egyes azonos vagy hasonló feltételű műsorok költségvetését, különös tekintettel a honoráriumok kifizetésére. Fokozták a belső ellenőrzést (műsoroknál), és a feltárt szabálytalanságokat szankcionálták. Intézkedést terveztek a vezetői személyi gépkocsihasználat feltételeiről, a vezetékes telefonok, a személyi PIN kód használatáról, mérsékelték az Rt. tulajdonában lévő mobiltelefonok számát, valamint csökkentették a DTV Rt. által fizetett beszélgetési díjak összeghatárát, továbbá korszerűsítették a honoráriumrendszert és minőség szerinti differenciálást alkalmaztak.
17
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Az Rt. konkrét intézkedései elnöki utasításban, illetve elnöki körlevélben kerültek szabályozásra. A költségcsökkentő hatásokat egyrészt az Rt. számítógépes kigyűjtése alapján, a működési költségek azonos idejű (2001. szeptember 30. és 2002. szeptember 30.) összehasonlításával végeztük, amely szerint az azonos típusú költségek a 2001. évben 564 M Ft, a 2002. évben 398,3 M Ft összegűek voltak. Másrészt a DTV Rt.nek az Állami Számvevőszék részére készített írásos jelentése alapján, amely szerint mintegy 300 M Ft-tal (15%) csökkent a műsorok előállítására fordított költség. A kimutatás szerint közel 200 M Ft megtakarítást eredményezett a technológiai, gyártási folyamatok üzemgazdasági szempontok szerinti újraszervezése, és mintegy 100 M Ft a megtakarítás az eszközbérlések engedélyezésének igazgatói szintre emeléséből, a külföldi utazások szigorításából, a honoráriumrendszer korszerűsítéséből, a mobiltelefonok térítési díjhatárainak szigorításából, valamint a műsoros területen a belső ellenőrzés intenzitásának növeléséből keletkezett.
Az Rt. a 2002. évben elmaradt költségcsökkentő intézkedéseit a 2003. évben tervezi bevezetni, például a személygépkocsi-használat feltételeinek szigorítását, a műsorok költségvetéseinek felülvizsgálatát és a vezetékes telefonok személyes PIN kóddal történő ellátását. A DTV Rt. 2002. I. féléves működési és gazdálkodási szöveges beszámolója a létszámcsökkentéssel kapcsolatosan a következőket fogalmazta meg: „terveinknek megfelelően az őszi új műsorstruktúra tükrében felül kell vizsgálni az Rt. munkatársi állományát és egyben a vezetői és szervezeti hierarchiát is egyszerűsítve végre kell hajtani egy csoportos létszámcsökkentést”. Az ellenőrzés részére az Rt. nem adott át olyan dokumentációt, amelyből megállapítható lett volna, hogy a tervezett létszámleépítés melyik területet, milyen létszámot és munkakört érint, annak milyen hatása van a műsorstruktúrára, illetve mekkora a költségkihatása, és finanszírozását milyen forrásból kívánja megoldani. Az Rt. 2002. I. félévi beszámolójáról készített könyvvizsgálói jelentésben a költséghelyeken gyűjtött bérköltségek és azok járulékai produkciókra történő belső terhelésének vizsgálatánál a könyvvizsgáló észrevételezte, hogy a bérek és járulékok tervezettől lényegesen elmaradó belső terhelésének nem a racionalizálási folyamat hatékonysága az oka. Azok a likviditási gondok következtében kényszerűen visszafogott gyártás miatt történtek, vagyis a teljes alapbértömeg mögött nem állt produkciós teljesítés, hanem alulfoglalkoztatottság érvényesült. Az Rt. a 2003. évi előzetes üzleti tervében nem számol létszámleépítéssel. A DTV Rt. a 2003. évi előzetes tervében a műsorköltségekre 4736 M Ft-ot (ebből a saját gyártás 3486 M Ft, a vásárolt 1250 M Ft összegű) kíván fordítani. A műsorgyártás és adás egyéb költségeire 660 M Ft-ot, a sugárzási díjra 1200 M Ft-ot (amely a bevételi oldallal megegyezik), a marketing költségekre 320 M Ftot, a központi bérköltségre 440 M Ft-ot, az általános költségekre 810 M Ft-ot, míg az egyéb költségekre és ráfordításokra 110 M Ft kiadást tervezett, a központi értékcsökkenési leírás 200 M Ft.
18
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Az Rt. a 2003. évi előzetes tervét egy – műsorköltség műfajonkénti részletezése című – táblázattal támasztotta alá, amelyben a műsorköltség 8 műfaj megjelölésével szerepel, de azon belül a konkrét produkciók nem kerültek megjelölésre. A táblázat tartalmazza a sugárzott perc/év adatot, a műsorperc költségét és annak éves szintű műsorköltségét. A tervben a tengerentúli sugárzásra szerkesztett műsorokkal együtt 525 000 sugárzott perc/év szerepel, amelynek 7,6%-át a hír- és aktuális műsorokra, 9,5%-át az információs műsorokra, 22,9%-át a filmekre, sorozatokra, 9,8%-át a művészeti műsorokra, 7,6%-át a közművelődési műsorokra, 4,3%-át az ifjúsági és szórakoztató műsorokra, 20,9%-át a tengerentúli sugárzásra szerkesztett műsorokra és 17,4%-át ismétlésekre kívánják felhasználni. Az így kimutatott műsorköltség éves szinten 4736 M Ft.
A DTV Rt. 2003. évi előzetes üzleti terve más szerkezetben tartalmazta a műsorszerkezeti arányokat az előző évhez képest. Az Rt. napi 19,5 óra műsoridővel éves szinten 427 050 perc adását tervezte, amelyből a saját gyártású rendszeres műsorok 47,8%-ban, az egyedi gyártás 2,8%-ban, a vásárolt műsorok 46,1%-ban és az egyéb műsorok 3,3%-ban kerültek meghatározásra. Az összes műsoridő összehasonlításakor megállapítható, hogy az – a 2003. évi terv szerint – csak a tengerentúli sugárzás műsoridejével növekszik, amelynek pl. műsorszórási költségéből a sugárzási díj adott, mert a DTV Rt. eddig is 24 óra adásra volt jogosult. Az Rt. 2003. évi tervében átlagosan 9021 Ft műsorperc költséggel számol, ugyanez a 2002. évi üzleti terve alapján 5524 Ft. Egy, az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott kimutatás szerint a 2001. évre számított átlagos műsorperc költsége 13 938,4 Ft volt. A DTV Rt. 2002. január hónaptól léptette hatályba új Önköltség-számítási szabályzatát. A szabályzatban többek között meghatározták az önköltségszámítás tárgyát (kalkulációs egység), amely az Rt.-nél lehet a produkció, a szervezeti egységek, valamint a saját előállítású tárgyi eszközöket és készleteket gyártó szervezeti egység. A kalkulációs időszak a Számviteli politikában meghatározott főkönyvi zárlati időszakokkal azonos. A produkciók elő- és utókalkulációs sémája 18 költségtényező bontást tartalmaz. A szabályzatban az egyes költségtényezők tartalma meghatározásra került. A szervezeti egységek kalkulációs sémája az összes működési költségtényezőt (23 féle) tartalmazza, azok tartalmának ismertetésével. Nem tartalmazza azonban a Szabályzat azt, hogy az egyes költséghelyeken gyűjtött költségek átterhelése a kalkulációs egységekre hogyan és milyen módszerrel történik. Az előkalkuláció készítésekor a „Gyártásba vételt engedélyező lap” mellékleteként a produkciók költségtervezése honorárium és technika bontásban történik, valamint jelezni kell az ún. belső terhelést. Az Rt. belső terhelést a felvételi és utómunka-technika, valamint a szállítás költségtényezőknél tervez. A tervezés az Rt. belső árjegyzéke alapján történik. A belső árjegyzékben foglalt árak kialakításának belső tartalmára vonatkozó sémát a DTV Rt. nem adott át az ellenőrzésnek, annak felépítését az Önköltség-számítási szabályzat sem tartalmazza. Az Rt. szóbeli tájékoztatása alapján a belső árjegyzékben feltüntetett árakat a piaci árakat figyelembe véve állapították meg.
19
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Az Rt. könyvvizsgálója a 2002. I. félévi beszámolóról készített jelentésében az alkalmazott módszerrel kapcsolatosan az alábbi észrevételt tette: „A költségviselők közvetlen költségeit a főkönyvi könyveléssel egy időben számolják el a „produkciókra”. A közvetett költségeket úgynevezett „belső terheléssel” utólag osztják fel a költséghelyek között. A beszámoló tanúsága szerint a montírozók, a mobil forgatási eszközök, illetve a szállítás belső terhelése jóval meghaladja a ténylegesen felmerült költségek összegét. Ez azt jelzi, hogy a költség felosztást a Duna TV nem a ténylegesen felmerült költségei alapján, hanem piaci áron végzi. Ez, noha végszámaiban természetesen nem okoz eltérést az eredménykimutatás szerinti összes költségtől, de nincs összhangban a Számviteli törvénnyel és a Duna TV önköltségszámítási szabályzatával sem”.
Az ellenőrzés időszakában a DTV Rt. továbbra is ezt a gyakorlatot folytatta. A módszerrel a DTV Rt. egyes műsorainál nem a tényleges előállítási költséget mutatja ki, így a produkciók percköltsége torzul. (Az alkalmazott módszer a belső és külső gyártású műsorok összehasonlítására alkalmas.) A DTV Rt. véleménye szerint: „…jelenleg a közszolgálati televíziók közül csak a Duna TV Rt.-ben tudják kimutatni az egyes műsorok piaci szintű költségstruktúrával bíró előállítási költségeit. (Ennek fontossága a televíziós gazdasági döntések megalapozottságánál kiemelkedő jelentőséggel bír, elég ha utalok az MTV külső megrendelései körüli vitákra.)”
A DTV Rt. Számlarendjében – a produkciókkal kapcsolatban – befejezetlen állomány fogalmat nem határozott meg. Ennek megfelelően a beszámolókban sem szerepel befejezetlen állomány. Az Rt. ezt azzal indokolta, hogy a produkciókat döntően költségvetési támogatásból valósítja meg és a pénzforgalmi szemlélet miatt az évek között nem jelentős összegű a befejezetlen állomány, ezáltal az évek közötti eredményt nem befolyásolná a módosító tétel. A DTV Rt. a 2001. évről készített üzleti jelentésében a bevételeknek és a költségeknek a tervezett és tényleges alakulását bemutatta és értékelte. A 2002. évi I. féléves szöveges beszámolójában részletesen – szöveges és táblázatos formában – mutatta be a tervezett és tényleges bevételek és költségek alakulását. A bevételek elemzésénél megállapították, hogy a kereskedelmi bevételek csupán 35%-ra teljesültek, amelynek okát a reklámpiac bővülésének lelassulásában jelölték meg. A költségvetési támogatás (mentesítettek miatt) és a koncessziós díj bevétele a tervhez viszonyítva időarányos volt. Az üzemben tartási díj bevételének első félévi elmaradása az Rt. számítása szerint viszont mintegy 200 M Ft bevétel kiesést jelentett. Az egyéb támogatási bevételek tervhez viszonyítva magasabb összegben realizálódtak. A költségek alakulásánál a számvevőszéki célvizsgálat megállapította, hogy a fontos üzleti tervsorokon nem került sor költség túllépésre. A tervhez képest elért 44%-os költségszint egyensúlyi helyzetet jelez.
20
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Az Rt. 2002. I. félévében nyereségesen gazdálkodott, amelyet a III. negyedévben tovább folytatott. Az Rt. 2002. évi várható eredménye negatív előjelű lesz, a tervezéskor is 1,58 M Ft veszteséggel számolt, amely év végén megközelítheti a 10 M Ft-ot. Az Rt. a tényleges terv- és tényadatok összehasonlítását a mérlegbeszámoló részét képező üzleti jelentésében fogja elemezni. Budapest, 2002. december
dr. Kovács Árpád elnök Mellékletek: Észrevételek és az azokra adott válaszaink
5 db
6 lap
21