védelem katasztrófa- és tűzvédelmi szemle évf. 1. szám

védelem katasztrófa- és tűzvédelmi szemle 1996. 3. évf. 1. szám Szerkesztőbizottság: Heizler György Dr. Prohászka Imre Dr. Németh Iván Soltész Tamás Szerkesztő: Heizler György Szerkesztőség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01 Telefon és telefax.: (82) 410-333 Tervezőszerkesztő: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Kiadó Budapest 1363 Bp. Pf. 19. Tel.:3312-166, 3313-700/14-948 Fax: 1339-199 MNB 10023002-01451038 Felelős kiadó: BM Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnoksága Dr. Bleszity János országos parancsnok Nyomtatta: a Kaposvári Nyomda Kft. Felelős vezető: Mike Ferenc

i

Megjelenik kéthavonta Nyilvántartási szám: 1218-2959

TARTALON Fókuszban Huzatunk van.....................................................................................................................4 A túlnyomásos szellőztetés ...............................................................................................5 Kísérleti eredmények ........................................................................................................7 Mobil szellőztetők .............................................................................................................8 Teljesítmény-vizsgálat .................................................................................................... 10 A túlnyomásos szellőztetés taktikai alkalmazása .........................................................11 Tanulmány Műemléképületek tűzvédelmi helyzete ......................................................................... 14 Fórum Nagyberuházás a hivatásos tűzoltóságnál .....................................................................17 Tűzvédelem a légtechnikai rendszerekben ................................................................... 19 ISOTEMP hővédő ruha..................................................................................................20 A mászóöv helye és jövője ..............................................................................................21 Minőség és biztonság..................................................................................................... 24 Technika Robbanásbiztos ventillátorok .........................................................................................25 Új teleszkópgémes jármű ............................................................................................... 29 Tűzmegelőzés Tűzvédelem Unitherm festékbevonattal ........................................................................31 A hazai tűzoltókészülék ellátás ......................................................................................34 Ténykép Tűzoltókészülék választék ..............................................................................................38 Taktika Solvenseal-K habképzőanyag ........................................................................................ 40 Módszer Tűzjelző berendezések ....................................................................................................41 A beépített tűzjelzőberendezések ellenőrzése .............................................................. 42 Tűzjelző/tűzoltó berendezés telepítése..........................................................................43 Szabályozás Jogszabály figyelő ........................................................................................................... 44 Szabványváltozás............................................................................................................ 45

Névjegy Előfizetési díj: egy évre 594 Ft + ÁFA (665) ~ Teljeskörű építéstechnikai tűzvédelem ......................................................................... 45 Címlapon: Tűzoltósisakok, légzőkészülékek, könnyű és nehéz vegyvédelmi ruhák valamint hordozható gázkoncentrációmérő műszerek. Kérjen részletes ismertetőt! MSA/AUER Hungária Biztonságtechnika Kft. H-1108 Budapest, Gyömrői u. 140. Tel/Fax: 06-1-264-9557

FÓKUSZBAN Huzatunk van Zárttéri épülettűznél a kiérkező tűzoltókat gyakran a sűrű, sötét füst akadályozza a munkában. Milyen módszerekkel küzdhető le ez az akadály?

Hatékonyság A tűzoltás hatékonyságának növelése a szakemberek mindenkori alapfeladata.A feladat lényegét tekintve két irányból közelíthető meg: 1.) a tűz keletkezése és az effektív beavatkozás közötti idő csökkentésével; 2.) a célzott és oltóanyagtakarékos oltási módszerek, eszközök alkalmazásával. A probléma megoldása tulajdonképpen némi gondolkozásbeli változást igényel, amikor is az elsődleges cél a hatékony kárenyhítés, s a tűzoltás mint ennek a célnak alárendelt feladat jelenik meg. A tűz eloltása nem feltétlenül jelent hatékony kárenyhítést. Az első feladat — a keletkezés és a beavatkozás közötti idő csökkentése — megvalósításakor az időintervallum történéseiből kell kiindulnunk. (1. sz. ábra) Ebből azt az időtartamot emeljük ki, amely zárttéri tüzeknél egyre gyakrabban akadályozza a beavatkozást. A kiérkezéskor tapasztalható sűrű füst és hő. (pl. Hungexpo „B” pavilon tűzesete). A személyi védelem oldaláról — légzőkészülék, hővédőruha — alapvetően felkészültünk, mégis sok esetben a kiérkezett egységek nem tudják megkezdeni a beavatkozást.

Oxigént elzárni? A hagyományos felfogás és ismereteink szerint, ha egy zárttéri tűzhöz levegőt vezetünk az fokozza a tűz növekedésének ütemét. Vagyis az épületeket hermetikusan le kell zárni. Ezzel szemben kísérletek igazolták, hogy egy tárgy a zárt térben gyorsabban ég mint szabadban. Zárt térben az égés ütemét fokozza —a mennyezet és a felső falak hősugárzása és —a mennyezet alatti forró füstgázok sugárzása. 4

.

'

b -3

fi

o

c.)

A

1. Azonnali beavatkozás

c>- ,

2. Késleltetett beavatkozás

N°Q

°

~

'N

3. Szabad égés

1. ábra. A füst és a hő hatása

A kutatási tapasztalatok szerint a forró égésgázok veszélyeztetik a védelem nélküli épületszerkezeteket, az embereket és anyagi javakat. A menekülési, felvonulási útvonalak füsttel telítődnek, s így megszűnik a menekülés lehetősége, s ez a tűzoltói beavatkozást is késlelteti.

Levegőt a tűzre! Ezért a füst elvezetéséről gondoskodni kell! Ezzel biztosíthatjuk a menekülési és beavatkozási útvonalak füstmentesen tartását, aminek eredményeként a tűz helye gyorsan megközelíthető és célzott módon eloltható. Az épületszerkezetek így csak a tűz helyének közvetlen közelében károsodnak a hőtől. A fiist, a korom és az agresszív füstgázok másodlagos kárai pedig lényegesen lecsökkennek. Vagyis hatékony a kárenyhítés.

Mivel? Ezt a hatást beépített füstelvezetőkkel (lásd. Védelem 1995/1. szám) vagy a tűzoltóság által a helyszínre vitt mobil eszközökkel érhetjük el a leghatékonyabban. (A harmadik lehetőség a nyílászáró szerkezetek kinyitása, ez azonban csak korlátozott hatékonyságú). A tűzoltóság által használt mobil eszközök közül jól ismertek a hagyományos füstelszívó berendezések. Korlátozott teljesítményük miatt használatuk azonban nem vált általánossá.

Olyan új technikai és taktikai megoldásokra van szükség, amelyek a füstöt gyorsan eltávolítják. Ezekre a külföldön már elterjedt és hazánkban is terjedőfélben lévő módszerekre irányítjuk a figyelmet. VÉDELEM 1996/1

FÓKUSZBAN

A túlnyomásos szellőztetés A tűznél hő, füst és toxikus gázok keletkeznek. Ezek akadályozzák a beavatkozást. Az égéstér gyors „kiszellőztetése” nagyban növelheti a bevetés eredményességét, s egyúttal a beavatkozási taktikát is megváltoztathatja.

A szellőztetés módszerei A szellőztetés alapvető módszerei az épületgépészeti szakirodalomból ismertek.

1, Természetes szellőztetés \

2, Mechanikus szellőztetés

normál nyílászáróval beépített füstelvezető nyílásokkal beépített hő- és füstelvezetőkkel mobil eszközökkel

elszívással befúvóval

A tűzoltásvezető feladata, az épület adottságaiból kiindulva, a füsteltávolítás módjának megválasztása.

Természetes szellőztetés a)

C)

d)

e)

f

)

A tűz keletkezésekor az égő felület mérete kezdetben lassan nő. Amikor a felfelé áramló forró gázok a helyiség felső rétegét melegítik, akkor nő a lefelé irányuló hősugárzás, s ezzel gyorsul a lángterjedés. Nő az égés üteme és ezzel együtt a hő- és füstfejlődés. A hő- és füstelvezetés hatékonysága azon alapul, hogy a tűzfészek fölé felszálló füstöt a terem levegőjének bekeverésével lehűti. A forró füstgázok a helyiség felső részén kialakuló nyomáskülönbség miatt a menyezeten lévő nyílásokon keresztül kiáramlanak.

levegő

levegő

Levegőztetés koncentrált befúvás és elszívás esetén a) felső befúván, alsó elszívás; b) alsó befúvás, felső elszívás; c) befúvás és elszívás egy oldalfalon; d) befúvás és elszívás egy oldalfalon a mennyezet alatt; e) elszívás középen, befúvás falsarokban a mennyezeten; f) befúvás középen elszívás a falsarokban. A és B = holt tér

Normál nyílászáróknál ez kevésbé hatékonyan működik, mivel ezek az oldalfalon vannak, és ott a nyomáskülönbség kisebb. hőenergia

A tűzoltás során is a kidolgozott alapelvek mentén kell haladni, figyelembe véve a – füstfejlődésből és a hő következtében felszálló légmozgásból – eredő mennyiségi különbségeket. A tűzoltástervezésnek, ebből a nézőpontból, a füstgázok terjedési irányának felismerésétől ezek fehigításáig kell tartani. Ha már a terjedési irányt megállapítottuk, akkor a beavatkozás lefolytatásának lépéseit kell meghatározni. Egy zárt helyiség szellőztetésére, a füstgázok eltávolítására alapvetően két módszer alkalmazható. VÉDELEM 1996/1

5

FÓKUSZBAN

A természetes szellőztetés hatékonysága ennek megfelelően függ: — A nyílások helyétől, méretétől és számától. —A helyiség magasságától. —A nyílások és a keletkezett füstgázok közötti távolságtól. —A füst áramlási útjába eső akadályoktól. A szellőztetés hatékonyságát az épületszerkezeti tényezőkön túl az időjárás elemei is befolyásolhatják. – A levegő nedvességtartalma. (A párás vagy hideg idő csökkenti a természetes konvekciót.) – A külső-belső hőmérsékletkülönbség. – A szélirány.

Az elszívás magasabban elhelyezkedő füstgázok esetén kevésbé hatékony. —A tűzoltóknak a füstelszívó telepítésekor a füsttel telt térben kell dolgozni. —A ventillátorban az elégetlen gázok következtében mérgező kreozolok rakódnak le, amelyek nehezen távolíthatók el. — A behatolási útvonalakon felállított ventillátorok akadályozzák a közlekedést. –

Mesterséges szellőztetés A természetes szellőztetés hatékonysága a többnyire meglévő normál nyílászárókkal nem kielégítő, nagyobb hatásfokú szellőztetésre van szükség. Beépített gépi füstelvezetéssel a hatékonyság biztosítható, ez azonban az épületek többségénél nem áll rendelkezésre. Ilyenkor a tűzhatásnak kitett helyiségben a forró füstgázok a helyiség teteje felé áramlanak, a hidegebbek a padozat közelében maradnak. A menyezet alatti hőmérséklet irányadó értékei: - 200 °C felett az elektromos kábeleken a tűz továbbterjed, - 300 °C felett a tűz folyamatos égéssé alakul át, - 550 °C-nál jelölik meg az átívelés határát. Következésképpen a hűtéshez és a füsteltávolításhoz egyaránt friss levegő bekeverésére van szükség. Erre a tűzoltóság mobil eszközökkel két módszert alkalmazhat; a környezethez képest alacsonyabb vagy magasabb nyomás kialakítása a védett térben. Mindez füstelszívással vagy friss levegő befúvásával történhet.

friss levegő befúvása

Elszívásos szellőztetés A helyiség (épület) szellőztetése érdekében nyílás kinyitása után a ventillátort vagy annak elszívócsatornáját felállítjuk a helyiségben, és megkezdjük a füstgázok eltávolítását. A füstgázokat a szabadba fújjuk, aminek következtében a helyiségben negatív nyomás (depresszió) alakul ki. Ablak vagy egyéb nyílás kinyitásával pedig friss levegő áramlik a helyiségbe. Az eljárás kétségtelenül gyorsítja a füst eltávolítását, de a hatékonysága ellenére több hátránya is van: 6

Túlnyomásos szellőztetés

Túlnyomásos szellőztetés A túlnyomásos szellőztetéshez nagy térfogatáramlási rátákkal működő szellőzőket használnak, amelyek kismértékű túlnyomást idéznek elő egy épületen belül, annak érdekében, hogy kikényszerítsék a hő és az égéstermékek kijutását a taktikai szempontoknak megfelelően kiválasztott nyílásokon keresztül. A szellőztetés lényege, hogy a füsttel telt helyiség (épület) ajtaját kinyitva, az elé helyezett ventillátor friss levegőt szállít a helyiségbe amelyben ennek hatására túlnyomás alakul ki. Amint az ablakot kinyitjuk, a füstgázok a szabadba áramlanak. Ez a folyamat gyorsan csökkenti a hőmérsékletet, akadályozza az égési folyamatot azzal, hogy a pirolízist - a szilárd tüzelőanyagok gálalakú, éghető tüzelőanyaggá való átalakulását - hátráltatja. A füst eltávolítása javítja a látási viszonyokat. Növeli a bennrekedt személyek túlélési esélyeit azzal, hogy eltávolítja a toxikus gázokat, csökkenti a hőmérsékletet és lehetővé teszi a friss levegő beáramlását. Előnyei az elszívással összehasonlítva: – A tűzoltóknak nem kell a helyiségbe behatolniuk a berendezés felállításához. – A behatolási útvonalakat nem kell eltorlaszolni. – A ventillátorok gyorsan felállíthatók és szükség esetén azonnal áthelyezhetők. — A túlnyomásos szellőztetés minimum kétszer olyan hatékony, mint az elszívásos szellőztetés.

Irodalom: Dr. Menyhárt József: Az épületgépészet kézikönyve Műszaki Bp. 1978. Menyhárt-Fekete: A légtechnika elméleti alapjai Műszaki 1975. Hegger Neus: Rauch und Warmeabzug.. DDH 24/1992 J. W. Mittendorf: Verringerung von Rauch, Hitze und Brandgasen Blaulicht/ Vorbeugender Brandschutz 1-2/1991. Ziesler-Gunnerson-Williams: Advances in Positive Pressure Ventillation Fire Technology 1994. VÉDELEM 1996/1

FÓKUSZBAN

Kísérleti eredmények A túlnyomásos szellőztetés hatásai csak megalapozott vizsgálatok után állapíthatók meg. Az USA-ban végzett kísérletek alapján számolunk be ezekről.

Tűzkísérletek Lehet-e hatékonyan alkalmazni a túlnyomásos szellőztetést, mielőtt a tűzoltók belépnek az épületbe? Az alapkérdésben számos, tisztázást igénylő részletkérdés rejtőzködik. – Mennyire befolyásolhatja a hőmérsékletek csökkentését? – Milyen mértékben képes eltávolítani a füstöt? —Javítja—e a láthatóságot? —Milyen hatással van a mérgező gázokra, az épületszerkezetekre? stb. Ezekre a kérdésekre próbáltak választ találni azoknál a tűzkísérleteknél, amelyeket egy hagyományos épület szobatüzénél vizsgáltak. A tüzeknél a túlnyomásos szellőztetést a hagyományos horizontális szellőztetési módszerrel hasonlították össze (ábra).

Eredmények A tapasztalatok szerint a túlnyomásos szellőztetés jelentősen csökkentette a hőmérsékletet és a mérgező gázszintet, s ezzel javította a látási viszonyokat. A videofelvételek meglepő képeket közvetítettek, ugyanis az áramlás hatására a láng terjedésének iránya megfordult. A tűzoltás területén belül maradtak a lángok. Egy másik tűznél arra voltak kíváncsiak, hogyha a szomszédos helyiséget használják szellőztetési pontként, akkor miként viselkednek a lángok? Az eredmény itt is meglepő, hiszen a lángok nem terjedtek át, sőt, a túlnyomás hatására a hőmérséklet jelentősen csökkent a házban. A szobatűz oltási ideje a hagyományos módon végzett oltásnál 9—10 percet vett igénybe, míg túlnyomásos szellőztetésnél 5–6 perc telt el a tűz kezdete és az oltás befejezése között. Az esetleírás szerint a hagyományos oltásnál a tűzoltók egy forró, füsttel telített környezetben kúszva kezdték meg az oltást, míg a másik eseten egy hűvös, jól VÉDELEM 1996/1

látható környezetben avatkozhattak be. Egy padláshelyiségben bekövetkezett tűznél a ventillátor tűzterjesztő hatását vizsgálva fa próbapálcát helyeztek a tűz útjába (más esetnél fenyőfát). A szenesedés mértéke és mélysége azt igazolta, hogy a módszer — összehasonlítva a hagyományos oltásmóddal — nem terjesztette a tüzet.

Szimuláció A floridai egyetemen a túlnyomásos szellőztetés víz alatti szimulálására fejlesztettek ki módszert. Vékony akrilátlemezekből elkészítették az épületek méretarányos modelljeit, majd a hevített vizet vörös, a hideg vizet kék festékkel színezve tanulmányozták a levegő áramlását. A szimulálások jól mutatták a levegő útját, így alkalmasak voltak a hatékony technikák kidolgozásához ill. a tűzoltók oktatásához.

3, Gyors fiisteltávolítás hatására a látási viszonyok helyreálltak. 4, A lángokkal ellentétes irányban végezhettek tűzoltást. (A ventilláció hatására a teljes fellángolás (Flashover) lángjai visszaszorultak az égő szobába.) 5, Nem terjedt tovább a hő okozta károsodás.

Osszefoglalva A túlnyomásos szellőztetési technika csökkenteni képes a hőmérsékleteket, a toxikus gázszintet és javítja a látási viszonyokat. Ezzel egyidejűleg megfordítja a lángterjedést, s csökkenti a teljes fellángolás valószínűségét. Mindehhez azonban hatékony kiképzésre és gyakorlatra van szükség.

Tapasztalatok A túlnyomásos szellőztetés, mint tűzoltási technika alkalmazásakor: 1, Csökkent az épület és a tűzoltási terület hőmérséklete. (pl. 1 percen belül 238 C–ról 16 C–ra.) 2, Jobb lett a levegő minősége, mivel a szellőztetés hatására csökkent a szénmonoxid és nőtt az oxigén mennyisége.

Irodalom Ziesler—Gunnerson—Williams: Advances in Positive Pressure Ventillation: Live Fire tests and Laboratory Simulation, Fire Technology Second Quarter 1994. M.E. Dillon: Recent Trends in Smoke Control, Ashrae Journal 4/1987. 7

FÓKUSZBAN

Mobil szellőztetők A tűzoltási terület szellőztetésének új koncepcióját speciális technikai eszközök, nagy teljesítményű ventillátorok hiva tottak megvalósítani.

dinamikus nyomás (N/mz ) lapátok száma (db) súlya (kg)

116,7 12 38,4

Nagyteljesítményű ventillátorok

AUER L&L

A nagyteljesítményű szellőzők alapvetően az épületek gyors füstmentesítését szolgálják, de szinte minden típus gyártója igyekezett kiegészítő funkciókkal is felruházni a berendezését. Ennek is tulajdonítható, hogy a ventillátorok vízzel, olajhidraulikával, elektromos árammal és robbanómotorral is működnek. Valamennyi típusról elmondható, hogy a szokatlanul nagy teljesítmény viszonylag kis súllyal párosul, így két fő könnyedén szállíthatja, de kerekes kialakításukból adódóan 1 fő elegendő a beállításhoz. Működés közben külön kezelőszemélyzetet nem igényelnek.

A leginkább hagyományos kialakítású ventillátor egy szellőztető alapegységből és a léghabképző tartozékokból áll. A 10000 m3 /h teljesítmény hatékony szellőztetést tesz lehetővé mélyen fekvő terekből, kábelcsatornákból mélygarázsokból, tartályokból stb. A robbanásveszélyes gázok 200 °C alatt a spirál légcsővel kiszívhatók. A ventillátorlapátok statikus feltöltődése ugyanis kizárt, a meghajtó motorok pedig RB. kialakításúak. (Meghajtása történhet: 380 V-os háromfázisú motorral, 280 V-os váltakozóáramú motorral vagy benzinmotorral (4,3 LE). A berendezéshez szívó vagy nyomó szellőzőkénti használatától függően spirál légcsövet csatlakoztathatunk.

TYPHROON A Typhroon típusú vízturbinával hajtott ventillátorok robbanásveszélyes övezeten belül is használhatók pl.: — gőzök lecsapatására, — gázkeverékek felhigítására s ezzel a berendezés alkalmazása egy potenciálisan fontos területre kiterjeszthető. A vízturbina meghajtás ugyanis kizárja a gyújtóforrásokat, a berendezéshez használ műanyagok pedig kizárják a statikus feltöltődés lehetőségét.

Technikai adatai

380V-os típ.

220V-os típ.

Benzinmotoros

szellőztetési teljesítmény 10000 m3 /h 4500m 3 /h 9500m3 /h nem RB védettség IP54 IP54 58 súly (kg) 52 52 Vizes rész üzemi nyomás vízfelhasználás habteljesítmény hab kiadósság

4-8 bar 100 1/perc 50 m3 /perc 1:500 (szabályozható) ventillátor

levegő füstgázok

levegő füstgázok

E-motor

Typhoon, robbanásveszélyes területeken is alkalmazható Energiahordozója a gépjárműfecskendőről tömlőn keresztül a turbinarészbe kerülő víz. A légáramba — szeleppel szabályozható módon — 3 db fúvókán keresztül 30 1/p max. vízmennyiség juttatható be, amely a hőterhelés csökkentését és a levegőben lévő káros anyagok lecsapatását szolgálja. Typhroon 30 W22 főbb adatai: teljesítményfelvétel (kW) térfogatáram (m3 /h) közepes sebesség (m/s) 8

4,5 24600 13,95

levegő

el. csatlakozás Auer L&L működési elve

TEMPEST Az első pillantásra egyszerű kialakítású berendezésen a négyütemű benzinmotor 7 db speciális formájú ventillátorlapátot hajt meg. A specialitás a lapátok sarlószerű csúcskialakításában keresendő, ami a nagy teljesítményleadás mellett a levegőáram központjában adja a legnagyobb teljesítményét. VÉDELEM 1996/1

FÓKUSZBAN

Alkalmazási útmutatója szerint a legnagyobb teljesítményt 1:1 arányú ki és belépőnyílásnál adja, de az említett nagy teljesítmény 1/2:4-szeres eltérést is lehetővé tesz. A motort a ventillátor tengelyéből oldalt és a stabilitás érdekében mélyen helyezték el. Meghajtása ékszíjjal történik. A szellőzőház alumíniumból készült és statikusan nem töltődik fel, ezt a tulajdonságát elsősorban a tisztításnál értékelhetik a tűzoltók. A könnyű ventillátorokat kis kerekekkel látták el, így egy fő könnyen telepítheti, stabil kitámasztása biztos működést tesz lehetővé.

FANERGY A Fanergy nyomószellőzők a magas teljesítmény mellett kis méreteikkel tűnnek ki. A ventillátorházban — a keringető szivattyúhoz hasonlóan — a levegőt 21 szellőzőlapát szorítja a burkolathoz és axiálirányba nagy sebességgel egy keskeny (15 fokos) szögben lép ki. Az erősen kinyomott axiálirány és a magas kilépősebesség hatására nagy mennyiségű környezeti levegőt is magával ránt. Ez teszi lehetővé a nagy teljesítményt. Kiegészítő eszközökkel vízködképzésre alkalmas. Elszívásra alkalmazva (0300 mm 60m-es elszívócsőnél) 3000 3 m /h teljesítményre képes.

Fő jellemzői TEMPEST

214

244

274

motor (kW) ventillátorház ( 0 mm) teljesítmény ( m3 /h) méret (mm) súly (kg)

3,73 530

3,73 610

7,64 685

13600

15600

26700

600x622x457 29,5

724x638x4828 12x775x584 34 50,8

Fanergy, kicsi a bors... Technikai adatok

Tempest, különleges lapát kialakítása

A mai helyzet A jelenleg alkalmazott szellőző ventillátorok (pl. DIAX 45/2 típ.) általános szellőzési feladatok ellátására szolgálnak, s taktikai alkalmazásuk is csak különleges esetekre korlátozódik, amit már málházásuk is jelez. A hivatásos tűzoltóságnál a műszaki mentő szerekre málházták őket. További alkalmazási korlát a -20 °C és +40 °C hőmérsékletkorlátok közötti működtethetőség, valamint a szállított légmennyiség relatíve alacsony (5700-9000 m3/h) volta. Bár szívó és nyomó üzemmódban is alkalmazható. A tapasztalatok szerint taktikai felhasználása ritka, ez a fentieken túl a szerelési idejének és a málházási helyének is köszönhető, hiszen a bevetés kezdeti szakaszában lenne rá szükség, amikor nincs a helyszínen és ha ott lenne sincs ilyenkor létszám a felállításához.

VÉDELEM 1996/1

levegőáram (m3 /h) magával rántott levegő (m 3 /h) összes effektív levegőáram (m3 /h) levegősebesség (km/h) meghajtás súly (kg) méret (mm)

Fanergy 566

Fanergy Turbo 417

11000

10000

23000

15000

34000

25000

132 4kW benzinmotor 33,5 580x510x560

210 vízturbina 7,5 bar, 193 1/p 27 1130x360x450

Irodalom: DIAX, AUER L L, TEMPEST, TYPHOON, FANERGY típ. ventillátorok műszaki leírásai 9

FÓKUSZBAN

Teljesítmény-vizsgálat Németországban a Baden-Würtenbergi tartományi tűzoltóiskolában három ventillátortípussal végeztek kísérleteket.

Teljesítmény A Brandschutz című lapban publikált megállapítások szerint az áramlási teljesítményre alapvetően – a ventillátorok átmérője, —a fordulatszám és — a leadott teljesítmény van hatással. A három típus (AUER L L, Tempes 244, Typhoon 30W22) vizsgálati tapasztalatai ezt két további tényezővel – az optimális távolsággal és – az optimális beállítással egészítették ki. Az első kísérletnél a füsttel tele helyiség ajtaja elé szabályosan felállították a berendezéseket. (Az AUER készülék nem dönthető, ezért a célzott levegőáram elérése érdekében az első lábai alá fa alátétet helyeztek.) Az eredmények az I. ábrán láthatók.

Távolság és beállítás A továbbiakban kiderült, hogy a távolság függvényében típusonként különböző térfogatáram eredményeket mértek. (2.

10

ábra) Normál ajtónyílásnál 3 m optimális felállítási távolságot kaptak. (Ez a Typhoonra – mint az ábrából is látható – nem teljesen igaz, gépkönyve is 1,2 m távolságot ír, mivel ott a legnagyobb a teljesítménye.) Ezt követően az AUER L L-t az ajtótól 3 m-re egy állványra az ajtó középmagasságába állították. A füstmentési kísérleteket újra elvégezve nagyságrendileg jobb eredményt kaptak. (3. ábra) Ebből vezették le az 5. – az optimális beállítás – tényezőt. Vagyis a készülék dönthetősége, a levegőáram szabályozása miatt alapvetően fontos. (Az optimális teljesítményleadás érdekében az AUER-t 45 fokban kellene dönteni.)

Ellennyomás Az elérhető levegőáram természetesen az ellennyomás függvénye, vagyis a be- és kilépőnyílás arányától is függ. A 4. ábra a levegőáramot mutatja Fanergy ventillátor esetén 1,86 m2 (normál ajtó) felületű belépőnyílásnál és különböző kilépőnyílásoknál.

Irodalom M. Kowitz - A. Fleck: Neue HochleistungslUfter Brandschutz 12/1992. Fanergy, Typhoon gyári katalógus

VÉDELEM 1996/1

FÓKUSZBAN

A túlnyomásos szellőztetés taktikai alkalmazása Hatékonyság Ha egy bezárt helyiségbe levegőt fújunk be úgy, hogy a többi nyílás is zárt, akkor ott túlnyomás lép fel. Ezt követően a helyiség egyik nyílászáróját kinyitjuk (kb, akkora legyen, mint a belépőnyílás), s ezzel a füst kiáramlik. Abelépő levegő mennyisége változatlan, így a helyiségben a túlnyomás megmarad. Az eredmény egy rendezett áramlás. A túlnyomásos szellőztetésben a siker kulcsa a beömlőnyílás, a beltéri légáram és a kimölőnyílás kontrollja. Ez elsősorban a ki- és belépőnyílás arányának meghatározásával teremthető meg. A túlnyomás akkor a leghatékonyabb, ha a ki- és belépőnyílások arányát, valamint a ventillátorok számát és teljesítményét figyelembe veszik.

A túlnyomás hatékonysága készülék/teljesítmény általában egy ventillátor 1,3-2 LE-ig 3-5 LE-ig több ventillátor 3-5 LE-ig

kilépő és belépő nyílás aránya 0,75-1,75 1 1,1-1,5 1,75

(egymás mellett/mögött)

A ventillátor elhelyezése Egy készülék alkalmazása A ventillátort minden esetben úgy kell elhelyezni, hogy a kialakuló levegőkúp a nyílást teljesen fedje. A ventillátor optimális helye a nyílás méretétől és a ventillátor méretétől függ. A tapasztalatok szerint kisebb befúvókkal kissé távolabb, a nagyobbakkal ezzel szemben közelebb célszerű állni. A készülékek hatásfoka a ventillátorok mintegy 20-30 fokos hátrahajlásával növelhető.

1.a ábra. A szellőztető levegőkúpja VÉDELEM 1996/1

A levegőkúpnak a nyílást teljesen le kell fednie, annak érdekében, hogy itta fiistkilépést megakadályozzuk. (1. a és 1. b ábra). A készülékek, kialakításukból adódóan, felügyelet nélkül, teljes terheléssel üzemeltethetők. A tipikus alkalmazásoknál bizonyos egyedi sajátosságokat is figyelembe kell venni. Lépcsőház A lépcsőházi szellőztetésnél arra kell ügyelni, hogy azok a szükséges méretű szabadba nyíló ablakot (2 m z = a bejárati ajtó méretével) nyissuk meg, és egyidejűleg a többi ablak, ajtó csukott állapotban legyen. (2. ábra). Lakás Hasonlóan csak az égő helyiség kiválasztott ablaka legyen nyitva a szabályozott levegőáramlás kialakításához. (3. és 4. ábra). Pince A pince szellőztetéséhez célszerű két ventillátort használni. Taktikai szempontból két alapesetet különböztethetünk meg szellőzési szempontból. 1, Ha a pincének van ablaka, akkor az első ventillátort a bejáratnál helyezik el. A második ventillátort pedig az ablakokra merőlegesen telepítik úgy, hogy az a füstöt a bejárattól elfújja. Ezzel megakadályozhatjuk a kifújt füst újbóli befújását. 2, Ha a pincének nincs ablaka vagy egyéb nyílása, akkor az első ventillátort ugyancsak a főbejárathoz állítjuk, a másodikat pedig a pinceajtó elé. Ez utóbbit úgy állítjuk be, hogy a levegőáram ne fedje teljesen az ajtó felületét, a felső harmad szabadon maradjon. Így a füstgáz a levegőáram felett az ajtón keresztül a lépcsőházba áramolhat. Itt pedig az első számú ventillátor a földszinten kereszthuzatot képezve eltávolítja a füstöt. (5., 6. és 7. ábra).

Több készülék alkalmazása Több készülék egyidejű használata megnöveli a szállított levegőmennyiséget, és csökkenti a kiszellőztetés idejét. Egy átlagos bejárati ajtóhoz (0,9x2m) már két berendezés elhelyezése ajánlott.

1.b ábra. Az 1x2 m-es ajtó biztos lefedéséhez 4)2,4 m-es levegőáramra van szükség. 11

FÓKUSZBAN

1

E-3m-»I

2.a. ábra. Bejárati ajtó lefedése, lakásajtók zárva 4. ábra. Emeletes épület: a füsttel telt lépcsőházból és lakásból, kinyitott nyílászárókon gyorsan távozik a füst.

8 2.b. ábra. Meghatározott lépcsőházi ablak kinyitása

r

5. ábra. Pincetűz két egymás melletti ablakkal. A 2. ventilátorral elfújjuk a kiáramló füstöt.

6. ábra. Ablak nélküli pince tüze: az 1. ventillátor az első 3.ábra. Szobatűz: a túlnyomás eltávolítja a füstöt és a hőt szintet nyomja, a 2. a pincelejárati ajtó alsó 2/3-ad részét

12

VÉDELEM 1996/1

FÓKUSZBAN

7. ábra. Nyílás nélküli pincehelyiség tüze: taktikai megoldás két ventilátorral

8. ábra. Két ventillátor egymás mögött

9. ábra. Ipari csarnok: szellőzők bevetése egymás mellett

Az egyik közvetlenül az ajtó előtt, a másik kissé távolabb. Két különböző teljesítményű ventillátor esetén a nagyobb teljesítményű kb. 60 cm-re álljon az ajtótól, a kisebb pedig hátrébb. Ezzel felerősítheti az első hatását. Nagyobb belépőnyílások esetén a készülékeket egymás mellé kell helyezni úgy, hogy a levegőkúp itt is fedje a bejárati ajtót. Ipari csarnokoknál (redőnyöknél, tolókapuknál) a nyílás méretének változtatásával is alkalmazkodhatunk a levegőkúphoz. (8. és 9. ábra).

A szél hatása Az időjárási tényezők közül a széllel kell számolni mint befolyásoló tényezővel, mivel az - erősségétől és irányától függően - negatívan befolyásolhatja a szellőztetés hatásfokát. Arra kell törekedni, hogy a szél nyomásoldala megegyezzen a bemenettel, a szívásoldal pedig a kimenettel. Ha erre nincs lehetőség, azt kell figyelembe venni, hogy kb. 45 km/óra szélerősségig a ventillátor leküzdi a szél hatását.

Gázfelhők felhigítása A szellőztetők szabadban veszélyes gázfelhők felosztására, felhigítására is felhasználhatók.

Irodalom: Szellőzők műszaki leírásai H.D. Nüssler: Brandbekampfung mit Frischluftzufuhr Brandschutz 6/1989 J. W. Mittendorf: Verringerung von Rauch, Hitze und Brandgasen Vorbeugender Brandschutz 1/2-1991.

VÉDELEM 1996/1

13

TANULMÁNY BUSA JÁNOS

Műemlék épületek tűzvédelmi helyzete Az elmúlt évek hazai és külföldi műemlék épülettüzei erre a területre irányították a figyelmet. E témát tárgyalta – nyíregyházi ülésén – a Magyar Tűzoltószövetség elnöksége is.

Építés, felújítás Hatósági eljárások

A műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanokkal kapcsolatban az építésügyi igazgatási (hatósági) feladatokat első fokon az OMvH (Országos Műemlékvédelmi Hivatal) Műemlék-felügyeleti Igazgatóság gyakorolja (többször módosított 30/1964. (XII.2.) Korm. sz. r. 13. §. (1) bekezdés), míg az OMvH kezelésében, használatában álló ingatlanok tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium látja el. (módosított 30/ 1964. (XII.2.) Korm.r. 13 §. (2) bekezdés 60/1995 (V.30.) Korm.r. 1.§) A tűzoltóparancsnokságok kapcsolata az építésügyi hatóságokkal rendszeres és kiegyensúlyozott, bár a műemlékek vonatkozásában sokkal több vita alakul ki, mint az egyéb építésügyi eljárások során. A műemlékvédelmi és a tűzvédelmi érdekek sok esetben ellentétesek. A műemlékek nagy része az átlagosnál jóval enyhébb tűzvédelmi előírások figyelembevételével létesült. (Az átépítésnél, felújításnál sem sikerül minden esetben a tűzvédelmi előírásokat eltérés nélkül érvényesíteni!)

A főbb tűzvédelmi problémák

r

■ Az épületszerkezetek nem felelnek meg a használatnak (pl. fa lépcsők, nem megfelelő tűzállóságú nyílászárók stb.) ■ A szellőzés, szikramentes padozat, hasadó-nyíló felület kialakítása, tűzgátló előtér, nem mindenhol van szinkronban a használattal. ■ Néhány kiemelkedő műemlék kivételével nem létesítettek beépített tűzjelző berendezést.(Baranya megyében egyetlen műemlék épületnél sincs!) ■ A létesített beépített rendszereknél is több14

Megégett szobrok a romok alól szűr eltértek a szabvány előírásoktól a műemléki adottságok miatt (pl. észlelők elhelyezése, stb.) ■ Nincs megoldva a füst- és hőelvezetés. ■ A tűz- és füstszakaszok, főleg a tetőtéri tűzszakaszhatárok kialakítása, az egyes épületszárnyak tetőtereinek tűzgátló elválasztása nem történt meg.

Anyagi gondok Ezeknek a tűzvédelmi problémáknak a megoldását a felújítási munkálatok során kellene végrehajtani, azonban a rendelkezésre álló anyagi javak hiánya miatt nem sok javulás várható. Pl. Az Esztergomi Főszékesegyház tűzesete után csak beépített tűzjelző tervezésére jutott pénz. (2,5 millió Ft-ba került!) Azoknál az épületeknél, melyeknél a felújításukhoz szükséges pénzt nem sikerült biztosítani az épületek állaga és tűzbiztonsága is sokat veszít az előírt és valamikor meglévő szintjéből. A felújítási munkálatok alatt a kivitelezők nem mindig hangolják össze az érvényes előírásokat a műemlékek sajátosságaival. Tűzvédelmi, tűzoltási szempontból komoly problémát okoz az épületeken kívül,

valamint a belső térben felállított nagymennyiségű fa állványzat is. (közben az idegenforgalom változatlan) Az épületszerkezetek égés-késleltetővel történő kezelése megtörténik, azonban később az ismételt kezelés a körülményes végrehajtás miatt általában elmarad.

Funkció és használat A műemlék épületek egy része megőrizte eredeti funkcióját, míg másik része kultúrális (múzeum, könyvtár, levéltár, színház, stb.) szerepet tölt be. A műemlék jellegű épületek főképp oktatási, kultúrális és irodai rendeltetésűek. Az épületek jelentős része egyházi fenntartású, de sok épület tartozik az önkormányzatok tulajdonába is, valamint 275 műemlék állami tulajdonban van. A privatizációval pedig növekszik a magántulajdonban lévő műemlékek száma. A hivatásos tűzoltóparancsnokságok jelentős részüket szerepeltetik a kimutatásaikban, és rendszeresen ellenőrzik. A műemlék és műemlék jellegű lakóházak ellenőrzését csak az ingatlankezelő vállalatok ellenőrzésével végezték, azonban ez a lakások tűzvédelmi helyzetére nem terjedt ki. A magánkézben lévő lakóházak ellenőrzése nem volt gyakorlat. Szovjet katoVÉDELEM 1996/1

TANULMÁNY

nai alakulatok által használt műemlék épületek (pl. gödöllői Grassalkovich kastély, Esztergomi volt papi szeminárium stb.) tűzvédelmi felülvizsgálata csak az alakulatok távozása után volt lehetséges. A privatizáció útján magántulajdonba kerülő épületek ellenőrzése elsősorban a műemlékvédelmi hatóság részéről valósulhat meg.

Ellenőrzési tapasztalatok A meglévő létesítési hiányosságok miatt nagyobb figyelmet kellene fordítani a használati szabályok betartására. Az ellenőrzések tapasztalatai azonban nem ezt tükrözik. 4A vagyonvédelemmel egyre jobban elterjedő beépített tűzjelző berendezések működése sok helyen bizonytalan, karbantartottságuk nem megoldott. (A tüzek egyre több esetben hozhatók összefüggésbe a betörést követő szándékos gyújtogatással.) 4 A felújítások során az elektromos berendezéseket is korszerűsítik, azonban a rendszer szabványossági felülvizsgálatát sok helyen nem végzik el. Az elektromos hálózatokban sok hiányosság tapasztalható. (A műemlék épületekben keletkezett tüzek keletkezési oka elsősorban elektromos árammal volt összefüggésben.) 4Nem fordítanak fokozott gondot a villámvédelmi rendszerek (villámhántók) megfelelő műszaki állapotban tartására (1994. VII. 18-án villámcsapás okozott tüzet a Mecseknádasdi templomban.) 4A raktározási szabályokat igyekeznek betartani, de helyszűke miatt túlzsúfoltság tapasztalható. A kiselejtezett berendezéseket nem merik megsemmisíteni, iratanyagokat a folyosókon tárolják, ezáltal a közlekedési utakat leszűkítik. Sok helyen szabálytalanul tárolják az éghető folyadékokat, gyakran találkozni vegyes tárolással. 4 A helyiségeket az eredeti céltól eltérően használják (pl. faburkolatú irattár az esztergomi városházán), nem biztosítottak a karbantartó részlegek működési feltételei (asztalosműhely, varroda, mosoda, stb.) 4Rendszeresen visszatérő probléma a restaurátori tevékenység, illetve annak tűzveszélyessége. 4 A műemlékek nagy részében nincs fűtés. A fűtéssel rendelkezőknél a felújítások során korszerű fűtést alakítottak ki (pl. padlófűtés stb.). A tüzelő- és fűtőberendezéseknél csak kisebb használati szabálytalanságok tapasztalhatók. VÉDELEM 1996/1

4Több helyen elhanyagolják a dolgozók tűzvédelmi oktatását, a tűzvédelmi szakvizsgáztatásokat, nem gondoskodnak az ismeretek szinten tartásáról, ezzel párhuzamosan fellazult a dolgozók tűzvédelmi fegyelme. 4 Sok helyen nem megfelelő a tűzvédelmi utasítás, a tűzvédelemért való felelősség lebontása, a feladatok meghatárolása, esetenként a tűzveszélyességi osztályba sorolás. A tűzriadó terv nem a jogszabályi követelményeknek megfelelően készült, s hiányos az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályozottsága is. 4 Az átszervezések során „beszűkült” a tűzvédelmi szervezet. Több helyen nincs megfelelő tűzvédelmi végzettségű szakember. (pl. Esztergomi Balassa Múzeum). +A műemlékvédelem részéről nincs kialakítva egy olyan szervezet, amely a tűzoltóság látóköréből kieső műemlékek és műemlék jellegű épületek tűzvédelmi helyzetét figyelemmel kísérné.

A tűzoltás feltételei A jelentősebb műemlékek tűzoltási feltételei (vízellátás, felvonulási és megközelítési lehetőség) általában biztosítottak. Az ellenőrzés tapasztalatai a következők: v A beépített tűzjelző berendezések telepítése lerövidítette az észlelés idejét, azonban a tűzoltóságokhoz történő közvetlen jelzéssel ez biztonságosabbá tehető. (A fővárosban ez már több helyről megoldódott.) v A korszerű telefonközpontok és telefonhálózatok kiépítésével sokat javult az utóbbi évek során a vidéki műemlékeknél

Helyszíni szemle egy templomban a tűzoltósághoz történő tűzjelzés. v A városokban (egyre több községben is) a létesítmények oltóvízellátása a közterületeken elhelyezkedő földalatti és földfeletti (sok helyen fali) tűzcsapokról biztosított. A fali tűzcsapoknál esetenként hiányosság a szerelvények nem megfelelő állapota, a karbantartás hiánya, de a közterületi tűzcsapoknál is találhatók nem megfelelő műszaki állapotú tűzcsapok. A külterületeken (pusztákon, erdőségekben, magaslatokon) elhelyezkedő műemlékek oltóvízellátása nem megfelelő. v Főleg a vidéki műemlékek és műemlék jellegű épületek őrzése munkaszüneti időszakban nincs biztosítva, így a beépített tűzjelző berendezések hiánya esetén a tűzjelzés késedelmes, a tűz keletkezése és az észlelése közötti idő meghosszabbodásával a tűzoltók már kifejlett tűzzel találkozhatnak. Az őrzés hiánya hátráltathatja a behatolást, ugyanakkor a kényszerbehatolás súlyos károkat is okozhat. v Problémát okoz az épületek, épületcsoportok egy részének megközelítése. A magaslatra épült műemlékeknél az oltóvízhiány mellett a nem megfelelő állapotú utak is nehezítik a beavatkozásokat. (Pl. a Siklósi vár bejárata nem teszi lehetővé gépjárműfecskendővel a várudvarba történő bejutást. A magas várfalak miatt viszont a külső tűzoltás szinte lehetetlen.) A belvárosokban (Pécs, Esztergom, Eger, stb.) viszont a nagymértékű beépítettség, szűk, kanyargós utcák, valamint a parkoló gépkocsik akadályozzák a vonulást. Sok esetben 15

TANULMÁNY

probléma az épületen belüli közlekedés védőfelszerelésben (légzőkészülékek stb.). A szűk, meredek felvezető lépcsők, átjárók nehezítik a haladást. v Szinte minden létesítményben az OTSZ előírásait meghaladó mennyiségben áll rendelkezésre kézi tűzoltókészülék. Állapotuk általában kielégítő, azonban az ellenőrzésük, időszakos karbantartásuk sokszor elmarad. Nem mindig megoldott a hibás készülékek gyors cseréje, mivel tartalék készülék nem áll rendelkezésre. A készülékek elhelyezése és csoportosítása terén is tapasztaltunk hiányosságokat (pl. lezárt terekben helyezték el azokat). Legnagyobb probléma az, hogy sok esetben néhány hagyományos „B” és „C” vizsgálati tűz oltására alkalmas porraloltó tűzoltó-készülékre van bízva az épület, ami nem alkalmas szilárd (papír, fa, kárpit, függöny, stb.) anyagok hatékony tűzoltására. :• A jelentősebb objektumokra tűzoltási tervek készültek, s a tűzoltóság a korábbi évek során megfelelő helyismeretet szerzett. Hiba, hogy a tervek felülvizsgálata, felújítása, átdolgozása nem mindenütt történt meg. A gazdasági megszorító intézkedések következtében a helyismereti és begyakorló gyakorlatok számának csökkenése, esetleges időszakos leállítása károsan befolyásolhatja a személyi állomány felkészültségét, beavatkozó képességét. A kisebb jelentőségű műemlékeknél a tűzoltók részéről a helyismeret hiánya tapasztalható, míg a tűzoltási tervek megléte és ismerete pozitívan érezteti hatását (pl. az Esztergomi főszékesegyház és a Hatvani Grassal-kovich kastély tűzesetének felszámolása során). A bekövetkezett tűzeseteknél a beavatkozó tűzoltók a megfelelő riasztási fokozat elrendelésével, az alapos felderítéssel, a füst és hő tudatos elvezetésével és az ésszerű, takarékos oltóvíz felhasználással jelentős (pótolhatatlan) értékeket mentettek meg. Tűzoltási tervek elsősorban a fővárosban készültek, vidéken megyénként 2-5 műemlék rendelkezik tűzoltási tervvel.

Javaslatok A műemlék és műemlék jellegű épületek mint hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan emlékei, tűzvédelmi helyzetének javítása érdekében javasoltak. 1. A jelentősebb épületekről dokumentá 16

ciót kell készíteni (rajz, fénykép), hogy tűz- és káreset esetén a sérült műemlék kiegészíthető, helyreállítható lehessen. Indokolta dokumentáció az épületek berendezéseiről is. (pl. faburkolatok, szekrények, székek stb.) 2. Beépített tűzjelző berendezések létesítését széles körben el kell terjeszteni. 3. A nagyközönség által látogatott épületek területén a dohányzást, nyílt láng használatát meg kell tiltani. 4. A felújítások, korszerűsítések során a tervdokumentációkat különös súllyal kell kezelni, meg kell követelni az eltérési engedélyek (szabványtól, jogszabálytól) meglétét. Eltérések esetén megfelelő ellensúlyozó előírásokat kell javasolni. Indokolt a jelentősebb műemlékek — a munkák befejezéséig — kimutatásba vétele. Az építkezés ellnőrzését az illetékes építési hatósággal történt egyeztetés alapján célszerű megtartani. (1/1995. II. 24. KTMr., 2-276/1995. BMTPVOP). 5. A műemlék épületeket naprakész jegyzékbe kell foglalni, ennek érdekében rendszeres kapcsolatot kell tartani a megyei és a városi műemlékvédelemmel foglalkozó szervezettel. 6. A jelentősebb műemlékeket kimutatásban kell szerepeltetni, és az érvényben lévő szabályozások szerint rendszeresen ellenőrizni. A műemlék lakóházak ellenőrzését az önkéntes tűzoltóságok parancsnokai vagy helyettesei végezzék. 7. Az előírásoktól sok esetben eltérő (enyhébb) létesítési követelmények miatt nagyobb figyelmet kell fordítani a használati szabályok betartására, betartatására. 8. Indokolt a jelentősebb épületeknél megfelelő tűzvédelmi végzettségű szakember működése és minden épületnél a tűzvédelmi megbízott kijelölése és tevékenysége. (Több kisebb jelentőségű objektum esetén településenként közös tűzvédelmi felelős is lehet.) Célszerű lenne a megyei, illetőleg a városi műemlékeket felügyelő személyek tűzvédelmi végzettségének biztosítása is. 9. Indokolt lenne az egyházi létesítményeknél az egységes (egyházanként) tűzvédelmi felügyelő szervezet felállítása, melynek tagjai észrevételeznék a hiányosságot és intézkednének azok megszüntetésére. 10. A jelentősebb műemlék épületek, épületegyüttesek területén rendszeresen helyismereti foglalkozásokat és begyakorló gyakorlatokat kell tartani a személyi állomány ismereteinek szélesíté -

se érdekében. (pl. Keszthelyi Festetics kastély, Esztergomi Főszékesegyház, Pesti Vigadó stb.) 11. A kiemelt műemlék épületekre tűzoltási terv készítése, annak folyamatos naprakész állapotban tartása indokolt. (pl. Szépművészeti Múzeum, Fertődi kastély, Gödöllői Grassalkovich kastély, stb.) 12. A műemlék épületeknél körültekintően kell meghatározni a beépített ohóberendezés létesítését. A tűzoltás során közreműködők fokozott figyelmet fordítsanak a vízhasználatra. (minimális vízmennyiséget használjanak!) 13. A szabványokat, jogszabályokat úgy indokolt megfogalmazni, hogy azokból egyértelműen megállapítható legyen hogy mit, hol, hogyan kell megvalósítani a műemléknél. 14. A műemlékvédelmi hatóság részéről engedni kell a merev, hagyományos (sokszor 100 éves) eredeti megvalósításokból, mivel a mai eszközökkel, technológiákkal biztonságosabb megoldások érhetők el, ugyanakkor az az épület műemlék jellegét nem sérti. 15. Indokolt lenne a műemlék jellegű épületek tűz elleni biztosítása. 16. A közeljövőben tervezett műemlékvédelmi törvény részletesen foglalkozzon a műemlékek, műemlék jellegű épületek tűzvédelmével is. A régi, nagy értéket képviselő épületek közül azoknak a védettségi szintje minősíthető kielégítőnek, ahol az egyéb technikai és szervezési intézkedéseken túl aktív tűzvédelmi rendszerek is telepítésre kerültek. Általában a rendszeresen használt (intézmények, közhivatalok) műemlékek, műemlék jellegű épületek helyzete kedvezőbb. Hasznos kezdeményezés volt az elmúlt évek során Vas megyében, hogy minél több nemesi kúriát, kastélyt igyekeztek magánszemélyekkel és társaságokkal hasznosítani, ezáltal a felújítások, karbantartások útján javult az állapotuk, tűzvédelmi helyzetük is. A feltárt hiányosságok nagy része az üzemeltetők részéről a tűzvédelmi feladatokkal kapcsolatos szemléletváltoztatással - körültekintőbb odafigyeléssel, különösebb anyagi ráfordítás nélkül megszüntethetők.

Busa János tű. aláz. Magyar Tűzoltószövetség alelnöke VÉDELEM 1996/1

FÓRUM Nagyberuházás a hivatásos tűzoltóságnál A kormány – a belügyminiszter előterjesztésében – a tűzoltóság technikai fejlesztése érdekében 5 milliárd forintos hitelkeretről tárgyalt. Ez a napihír erősen megmozgatta a tűzoltótársadalom fantáziáját.

Prioritások Milyen fejlesztésekre van szükség? Melyek a prioritások? A kérdésekre az Országos Parancsnokság a konkrét szakmai és műszaki információk alapján igyekezett választ és megoldási javaslatokat találni. A problémahalmaz racionális megközelítése érdekében a beavatkozás eszközeit 4 fő csoportra lehet bontani: 1.) tűzoltógépjárművek 2.) tűzoltó és műszaki mentőfelszerelések 3.) védőeszközök és védőruházat 4.) híradóeszközök A sorrend és a prioritások meghatározása érdekében az egyes csoportok tényleges helyzetének elemzéséből célszerű kiindulni. Mit mutatnak a számok?

Tűzoltó gépjárművek Az elmúlt három évben a fejlesztésben az alaptechnikára, a gépjárműfecskendőkre helyezték a hangsúlyt, hiszen a beavatkozások hatékonysága döntően ezeken az eszközökön múlik. Ennek a következetes beruházási gyakorlatnak köszönhetően számos új, korszerű gépjárműtípus rendszerítésére került sor. (1. sz. ábra) Ennek ellenére ma a készenlétben álló 388 gépjárműfecskendő átlagéletkora 9,1 év. Az átlag mögé tekintve pedig jól láthatóvá válnak a problémák. (2.sz. ábra) A 15-22 éves TÜ-1-es és TÜ 2-es gépjárműfecskendők már jócskán kiszolgálták idejüket, s a 18 éves korukhoz közeledő TÜ 3-asok is kiöregedőben vannak. A derékhadat képező TÜ 1.1 és az IFA TLF 16 típusok igénybevétele a legnagyobb, ezért elöregedésük felgyorsult. Az IFA-k első 14 db-os szériájából, már csak 4 van készenlétben, a többit a felépítmény elhasználódása miatt kiselejtezték. Ez is jelzi, hogy a korábban rendkívül olcsón vásárolt gépjárműfecskendő közel sem bizonyult olyan tartósnak, minta hazai gyártmányok. Ez indokolja gyorsabb ütemű lecserélésüket. Jelenleg az 59/1995. (V.30.) Korm. rendelet minimálisan 290 gépjárműfecskendő készenlétben tartását írja elő, ezzel szemben 388 áll készenlétben. Jobb minőségű és alacsonyabb karbantartás igényű gépjárműfecskendők beszerzése esetén a tartalék csökkenthető, így a számítások szerint a 111 db. TÜ-1, TÜ-2, TÜ-3-as típus helyett elegendő lenne 35-45 db. utánpótlása. Mindezek figyelembevételével a prognosztizálható utánpótVÉDELEb1 1996/1

lás igény 1996-98 között 92. 1998-2001 között 116 db. gépjárműfecskendő és közeptavon mintegy 10 db. vízszállító jármű. Ezzel egyidejűleg a speciális technikára is figyelmet kell fordítani kiemelve a gyorsbeavatkozó autópályás műszaki mentő gépjárművet (M 0, M 1, M 7/ 10 db-os igénnyel) és a tűzoltó autódarut. (35 tonnás)

Magasból mentő gépjárművek A hazai paneles lakótelepeken lévő középmagas épületek legfelső födémszintje 31,5 m lehet, amelyen 1,5 m-es palánk van. Adott esetben innen kell a rendszeresített létrás és emelőkosaras járműveknek a mentést végrehajtani. Kedvezőtlen elhelyezkedésű közlekedési utak esetén ehhez legalább 37 m működési magasságú mentőeszközre van szükség. A 73 létrás és 17 emelőkosa17

FÓRUM

Mibe kerül a védőfelszerelés: — tűzoltó sisak:

— kétrészes lángálló ruha: — tűzoltó védőcsizma:

18.000 - 25.000,- Ft 50.000 - 60.000,- Ft 15.000 - 20.000,- Ft

összesen:

83.000 - 105.000.- Ft

Tűzoltó divatszabó A tűzoltó védőruha jelenleg osztrák alapanyagból, ausztriai konfekcionálással készül. Indokolt lenne megvizsgálni a hazai konfekcionálás lehetőségét, így ugyanis csak az alapanyagok importjára lenne szükség. A lángálló szövetgyártók: —DU PONT /NOMEX/ USA —Kennel német —SATTLER osztrák A gőzáteresztő, de vízálló bélésgyártók: —GORE TEX német —SATTLER (Sympatex) osztrák

Mi mennyi? Ha a hitelfedezet — az eddig ismertek szerint — 4,7 milliárd forint, akkor ennek devizatartalma a vám és ÁFA levonása után 3,3 milliárdra (70,4 %) csökken. A 15 %-os előtörlesztés ezt 2,86 milliárd forintra (60 %) apasztja. A kamatláb: 6,9 %, a futamidő: 5 év, törlesztés: 6 havonta.

A védősisaknál és a mászóövnél azonban minőségi problémák vannak. A meglévő sisakok öregedésre hajlamos - nem UV sugárzásálló - anyagból készültek. A legrégebbi tételek meghosszabbított használati ideje 1995-ben lejárt, így rövid átfutási idővel 7000 db tűzoltósisak beszerzésére lesz szükség. A mászóöveknél hasonló a helyzet. 4500 régi, öregedésre hajlamos bőrszíjas mászóöv van még használatban. Biztonsági eszközökről lévén szó, cseréjük ugyancsak indokolt. A tűzoltóságok 8-10 éves légzőkészülékei még ma is korszerűek és megbízhatók, de már nem mindenben felelnek meg az Európa Norma (EN) követelményeinek. Ma már lényegesen könnyebb súlyú és hosszabb működési idejű készülékek vannak förgalomban. A prognózisok szerint 4-5 év múlva 10-20 %-os fejlesztésre lesz szükség.

Mobil híradó eszközök A híradó eszközök a gépjárműfecskendőkhöz hasonló módon elavultak, de utánpótlásuk már megkezdődött. A fejlesztést pénzhiány akadályozza. A két problémát - jármű és híradóeszköz - is célszerű lenne együtt kezelni, hiszen előfordulhat, hogy egy új járműbe 10-20 éves URH adó-vevő kerül. Az egyidejű beszerzés a gépjárműfecskendő árát 5-10 %-al, az emelőkosaras járműét 1 %-al növelné.

Az előrelépés lehetőségei Mire futná? Mire futná a hitelkeretből? A gyakran elhangzó kérdésre a számítások szerint jó megközelítéssel lehet csak válaszolni, hiszen a beszerzési árak is változóak. 60 - 100 db. gépjárműfecskendő 7-10 db magasból mentő jármű 10 db autópálya gyorsbeavatkozó műszaki mentő gépjármű 1 db tűzoltó autódaru 5000 db. tűzoltósisak 3000 db. védőruha 3000 db. tűzoltó védőcsizma

ras jármű közül csak 9 létrás és 13 emelőkosaras felel meg ennek a követelménynek. (Ez az összes eszköz 24 %-a) 11 létra pedig azonnali cserére szorul. Az elképzelések szerint évi 4 db mentőeszköz beszerzésével a fokozatos csere biztosítható lenne.

Tűzoltó felszerelések A tűzoltó felszerelések közül nagyobb beruházást igényelnek a hordozható szivattyúk, a hidraulikus mentőeszközök és a mobil generátorok. A hordozható szivattyúkból az ellátottság megfelelő, sajnos ez nem mondható el a közúti balesetek életmentéseinél nélkülözhetetlen hidraulikus mentőeszközökről, hiszen a tűzoltóságok ellátottsága alig valamivel 50 % feletti. Ennek tizede, 5%-os, a mobil generátorokkal ellátott parancsnokságok száma.

Védőruházat és védőeszköz Tűzoltó védőruhából, védőcsizmából, védősisakból és mászóövből teljes az ellátottság. Ruhából és csizmából csak az alacsony tartalékok és a folyamatos pótlás igénye jelenik meg. 18

A tűzoltógépjárművek beszerzésénél az alváz és a felépítmény szempontjából is célszerű a folyamatosságra törekedni. Döntő tényező az ár és a megfelelő alkatrész ellátással támogatott szervízháttér. Indokolt lenne a járműtechnika, a tűzoltófelszerelések és a mobil híradó eszközök integrált kezelése. Ez teljesen felszerelt, minden részletében korszerű tűzoltógépjárművek beszerzését jelenti. Mindezt az eddig bevált pályázati rendszer továbbfejlesztésével kell kezelni, a meglévő tűzoltósági infrastruktúra minél nagyobb bevonásával. A költségvetési támogatás mértékét a vám, a vámpótlék és az ÁFA mentesítéssel kellene növelni. Ha ez a mentesség csak a központilag beszerzett termékekre van kiterjesztve, akkor biztosítható a kompatibilitás, a korszerűség és a teljes szabványosság.

Új finanszírozást A finanszírozhatóság érdekében az önkormányzatok részére - egy átgondolt hitelkonstrukcióval - lehetővé kellene tenni a tűzoltógépjármű részletre történő vásárlását. Egy ilyen hitelkonstrukció: a./ csökkenti, illetve időben széthúzza az utánpótlásban jelentkező költségvetésileg nehezen kezelhető, beruházási csúcsigényeket; b. / elősegíti az elmaradás rövidebb idő alatti pótlását; c. / az önkormányzatoknak nem jelent egy évben megterhelő kiadást; cl. / lehetővé teszi, illetve megkönnyíti a gyártó kapacitások lekötését, mely árcsökkenést eredményezhet. e. / Hazai termékek preferálása esetén a magyar ipar is támogatható lenne. VÉDELEM 1996/1

FÓRUM

ILLÉS ZOLTÁN

Tűzvédelem a légtechnikai rendszerekben Közismert, hogy az épületek tűzbiztonsága döntően a tervezési, beruházási fázisban dől el. Ebből kiindulva az építési beruházások során Európa-szerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tűzmegelőzésre és a tűzvédelemre.

Védelmi elv Az anyagi javak és az emberi életek védelmének elvéből kiindulva a tűzgátlást, tűzszakaszolást valamennyi nyílásra ki kell terjeszteni. Ezért egyre több németországi beruházásnál merül föl ma már az igény, hogy az álmenyezeti elemeket is 30 perces tűzállósági határértéknek megfelelően alakítsák ki.* Ez azért fontos, mert a mai könnyűszerkezetes építési módozatoknál előfordulhat, hogy tűz hatására a mennyezeti födém veszít szilárdságából és mert sok különféle installációs vezeték (pl. elektromos kábelek) halad a mennyezet, illetve az álmennyezet közötti részben. Az elgondolás tehát az, hogy ha már az álmennyezet 30 perces tűzállósági határértékű, akkor a benne elhelyezkedő légtechnikai rácsok, illetve csatlakozódobozok is ugyanilyen tűzállósági osztályba sorolhatók legyenek. Ennek figyelembe vételével azután egy, a tűzállóság szempontjából teljesen homogén, 30 perces tűzállóságú álmennyezet alakítható ki.

Álmennyezeti elemek Csatlakozó doboz Cégünk az 1995. évi frankfurti ISH kiállításon mutatta be BAK 240 típusú tűzvédelmi csatlakozódobozát, amelynek kifejlesztését tulajdonképpen az előbb leírtak indokolták. (1. ábra) Ez a tűzvédelmi csatlakozódoboz megfelel a 30 perces tűzállósági határérték előírásainak, amit a PA-X 240 számú bizonylat igazol, melyet a Deutsches Institut für Bautechnik Berlin állított ki az Otto Graf Institut (Baden-Württenberg) kutató- és anyagvizsgáló hivatal méréseinek eredménye alapján, A tűzvédelmi csatlakozódobozt két olvadóbetéttel látjuk el. Az egyik a csatlakozócsonkban, tehát a légcsatorna felőli oldalon van, a másik a csatlakozó dobozon kívül helyezkedik el. Bármelyik 72 C foknál oldódó, illetve elpattanó olvadóbetét törése esetén a tűzvédelmi csatlakozódoboz belső szerkezete egyszerre lezárja a csatlakozócsonkot, illetve a csatlakozódoboz befúvó felőli szabad keresztmetszetét. A csatlakozó csonkhoz - a német előírásoknak megfelelően a DIN 4102 szerinti B2 osztályú, legalább 10 cm hosszú, nem éghető, flexibilis közdarabbal kell csatlakozni. A csatlakozó doboz szervizajtóval is el van látva. Légszelep A TVA FED típusjelű tűzvédelmi légszelepünk szintén a 30 perces tűzállóságú álmennyezetek számára készül. Egy darab 72 C fokos olvadóbetéttel látjuk el és szerkezetéből adódóan 30 perces tűzállósági határértékű. VÉDELEM 1996/1

1. ábra. BAK 240 típusú tűzvédelmi csatlakozódoboz Jelölések: 1-ház, 2-csappantyúlemez, 3-kioldószerkezet, 4-olvadóbetét belül, 5-olvadóbetét kívül, 6-kioldó kapocs, 7-nyugalmi rugó, 8végálláskapcsoló, 9-kézi kioldószerkezet, 10-lezáró csappantyú.

Kiegészítő elemek A tűzvédelmi csappantyúk védelmi funkcióját a feladathoz igazítható kiegészítő tartozékok javíthatják. Ugymint: - rozsdamentes olvadóbetét, - 98 C fokos olvadóbetét, - külső-belső olvadóbetét, - elektromos végálláskapcsoló, - mechanikus helyzetkijelző álmennyezeti beépítésre, - kioldószerkezet egyen- vagy váltóáramú behúzómágnessel, - kioldószerkezet rögzítő mágnessel, - kioldás sűrített-levegős hengerrel, - pneumatikahengeres kireteszelő és kioldószerkezet - pneumatikus állítóhenger, - kireteszelő henger orsós állítómotorral - kioldószerkezet rugós visszahúzású elektromotorral.

Tányérszelep Hagyományosan falba vagy födémbe építhető az SVA-F típusú tányérszelep, amely szintén egy 72 C fokos olvadóbetétet tartalmaz és 90 perces tűzállósági határértékű. Tapasztalataim szerint hazánkban ez a fajta védelmi elvből kiinduló tűzvédelmi szemlélet ma még háttérbe szorul. Ugyanakkor az a tény, hogy a megvalósítás lehetőségei és megoldási módjai közismertek és a nyugati megjelenéssel egyidőben nálunk is elérhetők – reményeim szerint – gyors felzárkózási folyamatot indukálnak. Illés Zoltán ügyvezető igazgató Schako Kft. Budapest, Hollókő u. 7. T: 371-0528 19

FÓRLVI

ISOTEMP hővédő ruha Az egyéni védelem fontos eszköze a hővédő ruha, amelynek a tűzoltót kontakt és sugárzó hőhatás ellen kell védeni. Ma már ezek vizsgálata az európai szabványok figyelembe vételével történik. Megismerésük a megfelelő döntéshez elengedhetetlen.

■ A ruha anyaga egészséget károsító, bőrt irritáló (kioldódó) vegyianyagot, ill. azbesztet nem tartalmaz. Mindez a speciális – üvegszál anyagú szövet, hátoldalán lángálló réteg, külső felszínén vákummal fémesített alumínium bevonattal – szövetszerkezetnek köszönhető.

ISOTEMP 2000

Élettani vizsgálatok

A német Heirich Vorndamme O.H.G. gyár huányának élettani vizsgálatát végezték el a közelmúltban az Országos Munkaés Üzemegészségügyi Intézetben. A védőruha dzseki szabású felsőrésze a két darab – a mandzsettától a vállakon keresztül a kabátszélig terjedő – zippzárnak köszönhetően könnyen felvehető. A hozzákapcsolt fej- és arcvédő kámzsába beépített aranygőzölt látómező véd az infravörös sugárzás ellen, s gyakorlással megfelelő térlátást biztosít. A fejvédelmet egy a kámzsába beépített tűzoltósisak (Schubert) biztosítja, de ez kiszerelhető és más típus is alkalmazható. A kabáthoz lángmentesen kapcsolódó nadrág, ötu11as védőkesztyű és védőcsizma ugyancsak gyorsan felvehető, s ami viselési szempontból szintén fontos: a készülék-álarc és a légzőpalack a ruha alatt kényelmesen elfér.

Meddig végezhető a ruhában fizikai munka a szervezet károsodásának veszélye nélkül? Milyen mértékben csökken a fizikai teljesítőképesség? Ezekre a kérdésekre számos kísérletben kerestek választ, miközben mérték a vizsgált személyek EKG-ját, oxigénfogyasztását, percventillációját, szívfrekvenciáját, maghőmérsékletét. A vizsgálat során csúcsterheléskor az energiaforgalom normál öltözetben elérte a 60 KJ/percet, védőruhában pedig az 57 KJ/percet. (A magyar egészségügyi szabványban a tartós terhelhetőségi határérték energiaforgalma 17,5 KJ/perc) A maximális teljesítmény átlagosan 241,5 +– 30 watt volt. A vizsgálat megállapítása szerint nehéz fizikai munkánál 31 %-al csökkent a teljesíthető terhelési idő. (A maghőmérséklet emelkedés átlagosan 1,27 +– 0,58 C fok volt) Ilyen munkát (40 KJ/perc összenergiaforgalom feletti) edzett személyek max. 15-16 percig végezhetnek védőruhában. Jelentős sugárzó hő esetén fennáll a hőtorlódás veszélye s emiatt kialakulhat hőkollapszus is. Ezért fontos az edzettség, a szoktatás és az időszakonkéti gyakoroltatás! Könnyű fizikai munka 20 percig végezhető, de a bevetést követően a szervezet hűtését azonnal biztosítani kell.

Hő- és lángállóság A hővédőruha védelmi képességét a német irányelvek szerinti bevetési próbákon bizonyította, hisz az 1200 C fok hőmérsékletű lángtól 1,7 m távolságban a ruha belső hőmérséklete 33 C fok volt, miközben a külső felületen 223 C fokot mértek. Avizsgálatok föbb megállapításai szerint: ■ A folyadékok ellen tömített, hőszigetelt ruha 15 percig teljesen lángbiztos. ■ Hővédőképességét jól jellemzi, hogy 3 W/cm2 sugárzó infravörös hőáramná120 . perces terhelés után az anyag külső oldalának hőmérséklete 260 C fok, a belső oldalon 50 C fok. 10 perces hűtés után a belső hőmérséklet 40 C fokra csökkent. Ez fiziológiai szempontból különösen fontos, mivel német előírás szerint az öltözetben a hőmérséklet nem emelkedhet 45 C fok fölé. 20

Fiziológiai terhelés A ruhában végzett munka a légzésvédő, az aluminizált felület, a hermetikus zártság és a ruha súlya (9,7 kg) együttesen olyan fiziológiás többletterhelést jelentenek, amelyek csak gyakorlással és bizonyos intézkedésekkel ellensúlyozhatók. A védőöltözet aláöltözéshez a polipropilén pamut anyagú alsóneműt ajánlják, mivel a polipropilén „diffúz réteg” elve-

Vizsgálati személy ramp terheléseinek összehasonlítása VE = percventilláció, VQ 2 = oxigénfogyasztás, HR = szívfrekvencia zeti az izzadtságot a külső pamut rétegbe, amely a ruha levetéséig tárolja. Igy a bőr csak a száraz anyaggal érintkezik és ezzel elkerülhetők a bőrpanaszok, és a nedves ruha miatti lokális lehűlés is. A hőterhelés egészségkárosító kockázata döntően a bevetési idő korlátozásával csökkenthető. Emellett a ruhában lévő belső hőmérséklet (ez max. 45 C fok lehet) védő-vagy hűtősugárral is csökkenthető. A 20 perces bevetési idő után a tűzoltónak 60 perc időtartamú pihenőidőt kell biztosítani.

A tűzesetek során szerencsére nincs szükség gyakorta hővédő ruhára, s ez teszi különöen fontossá, hogy amikor szükség van rá, akkor jó minőségű védőeszköz álljon rendelkezésünkre, olyan amelynek felvételét, a benne való munkavégzést gyakoroltuk. Sajnos ez utóbbi fehér holló a továbbképzési tematikákban. Irodalom: ISOTEMP Technisches Datenblatt, Műszaki leírás, OMi I: Élettani vizsgálat, Egészségügyi szakvélemény. VÉDELEM 1996/1

FÓRUM

SVÁB ATTILA

A mászóöv helye és jövője A tűzoltók tevékenysége egyre sokoldalúbbá válik, ezért a személyvédelemben is megújult biztonsági filozófiára van szükség. Előző számunkban megjelent tanulmánya folytatásaként ehhez ad javaslatokat szerzőnk.

Univerzális védőeszköz? A tűzoltói munka sokrétűsége örök kihívást jelent az ezen tevékenységhez bármilyen védőeszközt gyártó, fejlesztő cégeknek, hiszen a munkavégzés körülménye a legkülönfélébb vesszélyforrások egyidejűségét produkálhatja. Ezért egyszerűsítve olyan védőeszköz kellene, amely lehetőleg kevés kényelmetlenséggel, könnyű kivitelben szinte minden ellen véd. Természetesen ilyen csak a mozivászon Supermanjeinek adatik meg, reálisan csak bizonyos veszélyek ellen védő eszközök, berendezések valósíthatók meg. Ezért fontos, hogy ismerjük védőeszközeink határértékét, a szabályos alkalmazás lehetőségeit, korlátait, az ettől eltérő használat veszélyeit és nem hátrány az eszközök készségszintű ismerete, használata sem. Egy adott helyszínen ugyanis annyi egyszerre érkező külső információt kell feldolgozni, hogy kevesebb figyelem jut a védőeszköz felvételére, amely forrása lehet sérüléseknek, baleseteknek.

A használat körülményei A besorolást kezdjük az igény megjelenésétől. Milyen szükségletből adódik a mászóöv használata?

1. Biztonságos munkavégzés 2. Biztonságos menekülés, menekítés A megjelenő veszélyek: 1. Általános (környezeti): tűz, robbanás, füst, beomlás, romosodás, stb. 2. Speciális (munkavégzés során): leesés, lezuhanás, lesodródás, lecsúszás, beszakadás, elsüllyedés, stb. Milyen tűzoltói munkákat érinthet a használat?

Magasban, mélyben, süllyedő, beszakadó felületen végzett tűzoltói munkák Szaktevékenységből adódó

Szolgáltatásokból adódó

— tűzoltás - kárelhárítás - katasztrófáknál végzett tevékenység — mentési feladatok

— önkormányzati feladatok - harmadik fél (nem önkormányzat) által megrendelt térítéses munkák

VÉDELEM 1996/1

Egyéb — tűzoltó szakmai ismereteket is igénylő mentési feladatok - speciális mentések (barlangi, hegyi, jégről, helikopterrel végzett, stb.)

Testheveder A fenti tevékenységek és a kapcsolódó különböző veszélyek egymás mellé állítása elég sok variációt ad, ezek mindegyikének megfelelni nem tud a mászóöv.

A mászóövek besorolása A mászóöv polgári élettől elhatárolt fejlődése miatt csak áttételekkel illeszthető az Euronorm (EN) szabványrendszerbe, amely 1994-ben látott napvilágot. A mászóöv ebben a rendszerben legközelebb az úgynevezett munkahelyzet-beállító derékövhöz áll. A munkahelyzet-beállító deréköv olyan eszköz, amely megfelelően elrendezett és összeállított elemekből áll, körülveszi a testet és a munkahelyzet-beállító elemmel - kötél, kötés állító, mászóövnél zárkapocs - biztosítja viselőjét a magasban (mélyben) végzett munka során úgy, hogy lehetővé teszi a két kéz szabad használatát munkavégzésre. Tehát a leírás is egyértelműsíti, hogy ezek a deréköv jellegű védőeszközök csak rögzítésre és a rögzítésre használt elem által megengedett (maximum 2 méter) lecsúszásból, megcsúszásból eredő leesések megfogására alkalmasak.

Zuhanás elleni védelem Hangsúlyoznom kell, hogy a deréköv jellegű védőeszközök lezuhanás elleni védelemre nem alkalmasak! Az ilyen jellegű alkalmatlanság nem a védőeszköz szilárdsági problémája, hanem az emberi test anatómiájából és a terhelhetőségéből adódik. Egy zuhanás során a derékra a fékezés pillanatában átadott, koncentrált erők a gerincoszlopon valószínűleg sérüléseket is okozhatnak. A zuhanások megfogására alkalmasak a különböző teljes testhevederek - főleg a mellbekötési ponttal ellátottak -, de ezek sem önmagukban, hanem energiaelnyelőkkel rendszerbe kapcsolva. 21

FÓRUM

Viszont ezekhez a hevederekhez tartozó kiegészítő eszközök — karabínerek, zuhanásgátlók, ereszkedőeszközök stb. — használata külön ismereteket és begyakorlottságot igényel, tehát ezek elterjedése akkor várható, ha a kiképzési tematikába bekerül ezen eszközök használati módszertana.

A jiivdkép egy változata A sokrétű feladatok biztonságos elvégzése úgy képzelhető el, hogy a különböző védőeszközök rendszerként üzemelnek, megfelelő egymásra épüléssel és némely vonatkozásban átfedésekkel.

A MENTÉSI RENDSZER ELEMEI 1. Általános védőeszköz magasban, mélyben végzett munkához Elvárások —munkahelyzetben rögzítés —leesés minimalizálás —ön- és mások mentésének biztosítása —meghatározott eszköz, felszerelés rögzíthetősége, hordozása —gyors, egyszerű felvétel —könnyű karbantarthatóság.

Lehetséges forma — deréköv, derék támasszal, esetleg lábheveder kiegészítéssel — kötelek — ereszkedő eszközök — csatlakozók.

2. Zuhanással járó feladatok védőeszközei Elvárások —szabad mozgás biztosítása (megfelelő biztosítással, például kötél, köztesek, csatlakozó, rögzítő elemekkel) —megfelelő terhelés elosztás a testen — a zuhanás után a test megfelelő helyzetben tartása — megfelelő energiaelnyelők, mozgás biztosítók csatlakoztathatósága

Lehetséges forma — teljes testhevederek — energiaelnyelők, —csatlakozók —kötelek —zuhanásgátlók

3. Speciális feladatok védőeszközei Elvárások — szabad mozgások biztosítása fel és le irányban — ön- és mások mentésére is alkalmas legyen megfelelő csatlakozóelemekkel — megfelelő teher eloszlás a testen úgy, hogy sérült személyek mentésére is alkalmas legyen — meghatározott eszköz, felszerelés rögzíthetősége

Összefoglalva A fentiekből látható, hogy három fő vonalat jelöltem ki, az első, amely biztosítja a gyors felvételt, a munkavégzés során a kezek szabad használatát, a helyzet megtartását, és mint egy utolsó menekülési esély adva biztosíthatja a mentést. A második vonal főleg a magasban végzett munkák elvégezhetőségét biztosíthatja úgy, hogy egy hiba, egy hirtelen megváltozó környezet ne okozhasson több „Baross utcai” esetet. A harmadik vonal képviseli az összes maradék lehetőséget, ezek specialitá22

Lehetséges forma —beülők — teljes testhevederek — ereszkedőeszközök — mentőháromszögek — mentőágyak —csigák — csatlakozók — mászógépek — mászásbiztosítók.

sai széleskörű eszközigénnyel is társulnak, amelyeket viszont nem általános ellátásra kell tervezni, hanem csak az ezekre kiképzett egységeknek. Ezen három fő vonal együttműködésének megvalósulásában látom az a rendszert kibontakozni, amely a legnagyobb biztonságot adhatja a tűzoltók magasban, mélyben és speciális helyeken, körülmények közötti munkavégzéshez és mentési feladataihoz. Ennek elterjedése, működése egy gyökeresen új szemléletmódot, új eszközöket, és saját biztonságunkért való igényességet, odafigyelést igényel. Sváb Attila tű. szds. munkatárs BM TPVI Kutatóintézet Budapest VÉDELEM 1996/1

FÓRUM

KOMÁSSY TAMÁSNÉ

Minőség és biztonság A nemzetközi piacon jobb eséllyel kínálja a termékét az a gyár, amelyik minőségbiztosítási rendszert működtet, ez pedig kedvező a biztonság szempontjából is.

Igényszint A pénzhiány miatti takarékoskodás gyakran a biztonság rovására történik. Magyarországon a veszélyes üzemek hatósági felügyelete sem kielégítő, messze elmarad az Európai Unió országainak szintjétől. Ma egyetlen pozitív jelenség a minőségbiztosítási rendszerek biztonságnövelő hatása. Ugyanis egy termékkel szemben alapvető igény, hogy biztonságosan működtethető legyen. Ilyen értelemben a megfelelő minőség megfelelő biztonságot jelent. Ahol tehát minőségbiztosítás a cél, ott tervezett és rendszeres intézkedéseket kell hozni a biztonság, mint az egyik fontos minőségi követelmény érdekében is. A minőségbiztosítási rendszer létrehozása pedig azt is jelenti, hogy a szervezeti felépítés esetleges átalakítása, a feladatkörök meghatározása stb. a minőségügyi követelményeken belül a biztonság növelése érdekében is történik.

Befolyásoló tényezők A minőségüggyel foglalkozó szakemberek minőséghuroknak hívják azon kölcsönösen egymásra ható tevékenységek elvi modelljét, amelyek egy termék minőségét befolyásolják. A hurok elemei közé tartoznak a tervezés, a megvalósítás és hasznosítás különböző egymásra épülő műveletei: a tervezés fázisában a piackutatástól a gyártástervezésig, a megvalósítás időszakában a gyártástól a raktározáson keresztül a kiszállításig végzett összes tevékenység, valamint a hasznosítás fázisában a karbantartás és a vevőszolgálati tevékenység. A hurokba tartozó összes elem (tevékenység) döntően befolyásolja a végtermék minőségét. Ezért egy átfogó minőségbiztosítási rendszer kialakításához (ISO 9001 szerint) ezeket mind vizsgálat alá kell venni. 24

Ebből következik, hogy egy minőségbiztosítási rendszer kialakításához hozzátartozik a teljes folyamat valamilyen szintű biztonságtechnikai felülvizsgálata is. Kiterjednek a vizsgálatok többek között a dokumentációk meglétére és megfelelőségére is. Mind az állandó termékminőség, mind a megfelelő biztonság elérése szempontjából fontos, hogy az üzem (gyártás) megvalósult, aktuális állapotát tükröző tervdokumentációk, technológiai és műveleti utasítások, a gépek és berendezések kezelési és karbantartási utasításai elkészüljenek és a dolgozók számára hozzáférhetők legyenek. A biztonságtechnikai felülvizsgálatokat végző szakértők szinte minden létesítményben ismétlődő és állandóan visszatérő észrevétele a dokumentációk kisebb-nagyobb hiányossága. Remélhetőleg a minőségbiztosítási rendszerek terjedésével ezek a hiányosságok kevésbé lesznek jellemzőek a hazai gyárakra.

Mit mutat a minőségbiztosítási rendszer megléte és működése? A minőségbiztosítással foglalkozó szakértők hangsúlyozzák a vezetőség minőségügy iránti elkötelezettségének fontosságát. Véleményük szerint minőségbiztosítási rendszert csak ott lehet működtetni, ahol ez fennáll. A minőség és biztonság előbb vázolt összefüggései miatt is elképzelhetetlen, hogy a minőségügy iránt elkötelezett vezetőség ne törődjön a biztonsággal. Ott, ahol a nemzetközi szabványoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszer működik, ott valószínűleg a biztonságra is odafigyelnek. A minőségbiztosítás személyi feltételei közé tartozik, hogy a dolgozók tájékozottak legyenek a minőségügyi célkitűzésekben, megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a gyártási folyamatokat illetően. A folyamatok mélyebb megismerése az esetleges vészhelyzetek jobb felismerését és elkerülését is elősegíti. Ahol ISO 9001 szerinti átfogó minőségbiztosítási rendszer van, ott a teljes folyamat átvizsgálása megtörtént. Ha ennek

keretein belül nemis végezték el a veszélyelemzési vizsgálatokat, a szükséges adatok és dokumentációk valószínűleg rendelkezésre állnak és egy később megrendelt veszélyelemzési munka gyorsabban elvégezhető, feltételezhetően kisebb költséggel is és jobb eredménnyel, mintha ilyen előzmény nem lett volna. A vizsgálatok és a minőségbiztosítás természetesen pénzbe kerülnek, de akár a minőségügyről, akár a biztonságról van szó a megelőzés, a vizsgálatok költségei mindig alacsonyabbak, mint a selejté, a hiba kijavításáé, vagy a kárelhárításé.

Néhány következtetés Az a gyár, amelyik az ISO 9000-es szabványsorozat szerinti, független szakértő szervezet által tanusított minőségbiztosítási rendszert működtet, az a termékeinek minőségén túlmenően valószínűleg a biztonság érdekében is sokat tesz. A minőség és biztonság fogalmának kapcsolódása, a vizsgálati célok, területek és módszerek hasonlósága alapján célszerűnek látszik, hogy egy veszélyes technológiákat is üzemeltető gyár közel egyidőben végeztesse el a biztonságtechnikai felülvizsgálatokat (veszélyelemzéseket) és készíttesse el a minőségbiztosítási rendszerét. Célszerűnek látszik az is, hogy ezeket a munkákat olyan szakértő céggel végeztesse el, amelyik egyidejűleg mindkét területen jártas, így valószínűleg sokkal hamarabb és kisebb költséggel tud mindkét területen eredményt felmutatni mintha különböző időben, különböző szakértőket foglalkoztatna. A gyáron belüli munkamegosztásnál célszerű a minőségügyi kérdésekbe a biztonságtechnikával foglalkozó munkatársakat is bevonni a két terület hasonló módszerei miatt.

Komássy Tamásné ok. vegyipari gépészmérnök, szakértő Budapest VÉDELEM 1996/1

TECHNIKA KESZTHELYI ISTVÁN

Robbanásbiztos ventillátorok A szellőzéstechnika számos területen kapcsolódik a tűzvédelem feladataihoz. Ennek kapcsán a ventillátorok „saját biztonságán” (alacsony működési hőmérsékletek, túlmelegedés elleni védelem, antisztatikus kialakítás stb.) túlmenően kiemelten kell foglalkoznunk a szellőzéstechnikai berendezések jellemzésével.

Áramlástechnikai kérdések Valamennyi ventillátortípusnál igaz, hogy a legfontosabb üzemtani paraméterek két fő jelleggörbével adhatók meg. A legtöbb gyártó katalógusa ebből a két görbéből csak a fontosabbikat ábrázolja, nevezetesen a nyomásnövekedés-térfogatáram összefüggését. A másik jelleggörbe - amely lehet a hatásfokgörbe, vagy ezzel azonos értékűen a teljesítményfelvételi diagram legtöbbször nem jelenik meg. A jövő környezetvédelmi szemléletében bízva reméljük, hogy egyre több gyártó fogja a második görbét is szerepeltetni, és ezzel is segíteni nemcsak az energiatakarékos, hanem a biztonságos gépkiválasztást is. A hatásfokgörbe ugyanis nagyon jól mutatja a gép tipikus alkalmazásának - a stabil munkapontoknak a tartományát. Gyakorlatunkban ugyanis sajnos rengeteg példa mutatja, hogy még a tervezők is sokszor figyelmen kívül hagyják annak vizsgálatát, hogy egy adott terhelő jelleggörbe esetén milyen munkapont adódik. Egy rossz kiválasztás miatti instabil, lehetetlen üzemállapot pedig biztos reklamációhoz, esetleg perhez vezet. Egyedül a hátrahajló lapátozású radiális járókerekek esetében számíthatunk arra, hogy a jelleggörbe teljes szakasza stabilis, és így pumpáló, vagy levált üzemi pont nem alakul ki. Ezért felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkapont jóságát minden esetben célszerű ellenőrizni. Ennek kapcsán szabadjon egy tévhitet eloszlatnunk. Ventillátorok esetén gyakorlatilag mindegy, hogy nyomó-, szívó- vagy „vegyes” üzemben használjuk őket, jelleggörbéik változatlanok maradnak. Másként fogalmazva egy ventillátor ugyanakkora depressziót tud létesíteni, mint amekkora túlnyomást.

Szellőzés Robbanásveszélyes terekben a veszély csökkentése érdekében a szellőzésnek kiemelt szerepe van. A legtöbb esetben a körülmények miatt csak a gépi szellőzés jelent megnyugtató megoldást, de sokszor nyílik mód a légcsere gravitációs kialakítására. Példaként említhetjük egy metángáz-kompresszor gépházának szellőzését, amelynél elegendő a mennyezet legmagasabb pontjain megfelelő szabad keresztmetszetet nyitni. A metán ugyanis • önmagától „rakétaként” emelkedik (súrlódásmentes áramlásVÉDELEM 1996/1

ROBBANÁSVESZÉLY Robbanásveszély akkor lép fel, ha egyidejűleg teljesülnek az alábbiak: - égheti,. gázok vágy 'porait a térben finom>eloszlásbán

vannak .jelen, a kialakult koncentráció.veszélyes,

a robbanóképes elegy rnenny7isége ♦ estél

Ezen feltételek teljesülése esetén egy alkalmas gerjesztés kiválthat veszélyes méretű robbanást. Ilyen gerjesztést jelentenek az alábbiak: - magas hörnérrékletű test, felület, láng - elektromos, vag7 mechanikus keletkezésű szikra, villámlás - elektromágneses-, rezgés- 1Skés•, (taps:), illetvehanghiullámok – kémiai reakciók. Különösen az elektromos gépek, eszközök általános alkalmazása kapcsán vált szükségessé a hatósági előírások kidolgozása. A mai magyar illetve európai szabályozás gyakorlatilag azonos (CENELEC 1977. évi ajánlás szerint), és egy nagyon alaposan kidolgozott osztályozáson alapul. Robbanásveszélyes terek Ennek alapján a robbanásveszélyes tereket két fő csoportba osztjuk. Az I. csoport kimondottan a bányászat kapcsán előforduló sújtólégveszélyes tereket jelzi, míg a II. csoportba tartozik az összes ezen kívüli robbanásveszélyes tér. Az I. csoport a légtechnikai alkalmazások tekintetében (még a bányaszellőztető ventillátoroknál is) kevéssé érintett, ezért ezt nem részletezzük a továbbiakban. Robbanásveszélyes zónák A robbanásveszélyes tereket zónákba soroljuk a következők szerint. Gázok és gőzök esetén: 0. zóna- állandóan vagy hosszú ideig robbanásveszélyes közeg van jelen. 1. zóna- esetenként robbanásveszély lép fel. 2. zóna- ritkán és csak rövid ideig léphet fel robbanásveszély. Porok esetén 10. zóna- O. zóna szerint 11. zóna- esetenként és rövid ideig (a porok felkeveredésekor) lép fel robbanásveszély. A II. csoportban előforduló robbanásveszélyes anyagok gyulladási hőmérséklete szerint 6 hőmérsékleti osztályt különböztetünk meg. Ezekben a fellépő maximális felületi hőmérséklet értékei a következők: T1--450°C T2–300°C T3 - 200 °C T4 - 135 °C T5-100°C T6-95°C Érdekességként megjegyezzük, hogy a veszélyesnek tartott propán, toluol, aceton, hidrogén a TI osztályú védettséget igénylik csak, a bután, etilalkohol, acetilén T2-t, az üzemanyagok (diesel olaj is!), kénhidrogén T3-at, az acetaldehid, etiléter T4-et és a széndiszulfid T6-ot. 25

TECHNIKA

ban kb. '7 m/s' gyorsulással) kis sűrűsége miatt, elég csak utat nyitni számára. Gépi szellőzés alkalmazásakor megkülönböztetünk üzemmódokat, amelyeket S1-S8 jelöléssel jelzünk. S1 a szellőzés állandó üzemét, S2-S8 pedig a szakaszos üzem különböző fokozatait jelenti. Ezek után tekintsük át a robbanásbiztos ventillátorra vonatkozó főbb konstrukciós jellemzőket.

Járókerék Kezdjük a ventillátor leglényegesebb elemével, a járókerékkel. Ezzel kapcsolatosan két fontos igény lép fel. Elektromosan vezetőképes anyagból kell lennie, azaz a felületén mérhető legnagyobb ellenállásnak 10 ^ 8 Q-t nem szabad meghaladnia a statikus feltöltődés elkerülésére. Mivel a járókerék forog egy álló házban, kellő hézagokat kell hagyni a súrlódás elkerülésére, és az anyagpárosításnál a szikraképződést kizáró anyagokat kell választani. Csupán egy „tiltott” anyagpárosítás létezik: az acél-alumínium, ez is akkor, ha az alumíniumötvözet magnéziumtartalma meghaladja a 6%-ot.

A hajtás biztonsága A következő kérdés a hajtás biztonsága. Ez sok esetben nem jelent problémát, hiszen a legtöbb ventillátor közvetlen hajtású. Ha (különösen radiális ventillátoroknál) mégis ékszíjhajtású ventillátorral van dolgunk, akkor a melegedés elkerülése mellett ismét a statikus feltöltődés elkerülésére kell elsősorban gondot fordítani. Antisztatikus, tanúsítvánnyal rendelkező ékszíjak a kereskedelmi forgalomban kaphatók.

Védelmi konstrukciók A legfontosabb, illetve minősítési kötelezettség alá eső egyetlen alkatrész a ventillátorokban, a hajtó motor. Ezek robbanásvédelmére az alábbi konstrukciós módok nyílnak: „d” nyomásálló tokozás: a motoron belüli esetleges robbanás, a burkolaton belül lokalizált, annak felületi hőmérséklete sem emelkedik az adott hőmérsékleti osztályban megadott fölé. (motorok, kapcsolók) „ e ” fokozott biztonság: a motor megfelelően túlméretezett, és megfelelő méretű résekkel kialakított, amely által a szikraképződés, és a túlhőmérséklet kizárt. (motorok) „p” túlnyomásos tokozás: a motor burkolatán belül túlnyomás alatt semleges közeggel állandóan átöblített, így abban robbanás, túlmelegedés kizárt. (motorok, kapcsolók) o" olajszigetelés: a robbanást keltő egységek olajfürdőben vannak, így oda nem jut be robbanásveszélyes közeg, illetve az esetleges robbanás nem lép ki a folyadékfelszínből. (főleg transzformátorok) „ q” homokszigetelés: a robbanást keltő részek homokba, vagy ehhez hasonló szemcsés anyagba ágyazottak, amelyből esetleges ívképződés, robbanás esetén gerjesztés nem jut ki (kondenzátorok) „i ": ha olyan kis teljesítményekről, feszültségekről van szó, ahol szikra, ív, melegedés kizárt (szabályzás, mérőáramkörök esetén) Motoroknál elsősorban a „d” és az „e” konstrukció alkalmazása szokásos. A gyártónak a motoron fel kell tüntetnie a rob 26

banásbiztonsági besorolással kapcsolatos valamennyi lényeges információt, azaz: EEx, védelmi mód, csoport, hőmérsékleti osztály, pl.: EEx e II T3 Fontos tudni, hogy a O. zónában, illetve a 10. zónában alapvetően semmiféle villamos gép nem alkalmazható! VÉDELEM 1996/1

TECHNIKA

Az 1. zónákban az említett „d”, „e” és „p” védettségű motorok, a 11. zónában emellett legalább IP54-nek megfelelő motorok használhatók. A 2. zónára nézve nem szükséges a minősítés IP54-es kalickás motorok esetében, ha a motor és a ventillátor egyébként teljesíti a hőmérsékleti és egyéb követelményeket.

felelő burkolattal attól leválasztani) a veszélyes hőmérséklet közelében a motor betáplálását lekapcsolják. Emellett célszerű egy túlfeszültség, illetve túláram elleni külső motorvédelmet is alkalmazni, különösen „e” védettségű motoroknál, mert nagyobb hálózati zavarok esetén a mértezési állapottól való eltérés miatt a motorban váratlan dolgok játszódhatnak le.

Motorvédelem

Szabályozás

Robbanásbiztos ventillátorokkal kapcsolatban szót kell ejteni a motorvédelemről, amelyet a magyar szabványok ugyan nem írnak elő kötelező jelleggel, de amely nélkül a konstrukció nem befejezett. Különösen fontos a motorvédelem Si (S2, S3) üzemmód esetén, ahol esetleges túláram- illetve meghibásodás veszélye fokozottan fennáll. Kötelezően ajánlható a motortekercselés hőmérsékletét közvetlenül érzékelő félvezetős (nem termokontakt, mert ott szikra képződhet) motorvédelem. Erre a célra a motorok tekercselésébe egy „hidegvezető” elemet építenek be, amelynek a hőmérsékleti osztálynak megfelelő hőmérsékleten ugrásszerűen megnő az ellenállása. E jelre illesztett motorvédő kapcsolóelemek (amelyek nem robbanásbiztosak, mert azokat a robbanásveszélyes téren kívül kell elhelyezni, vagy legalábbis meg-

VÉDELEM 1996/1

A téma lezárásaként ejtsünk még szót a robbanásbiztos gépek szabályozhatóságáról. Az esetek legnagyobb hányadában nincs szükség és reális lehetőség szabályozásra, különösen nem a ventillátoroknál szokásos feszültségszabályozásra. Bár néhány különleges motor méretezése lehetővé teszi a feszültség csökkentését is, általában csak a frekvenciaszabályzók alkalmazására van lehetőség. Szabályozhatóság igénye esetén viszont, csak erre egyértelműen alkalmas motorral szerelt ventillátort építsünk be, kötelezően kiépítve a motorvédelmi automatikát. Keszthelyi István irodavezető, Kamleithner Budapest Légtechnikai Kft.

27

TECHNIKA

Uj teleszkópgémes jármű A közelmúltban mutatták be a SIMON új, „ALP” teleszkópgémes tűzoltó és magasból mentő járművét.

Igény és követelmény A középmagas épületek elterjedésével párhuzamosan jelentkezett a magasból mentő különleges szerek iránti igény. Erre válaszul, a 60-as évek végén megkezdődött a CSD 710-es alvázra épített gépezetes tolólétrák rendszerítése. A későbbi típusoknál a lift megjelenése a mentési kapacitás lényeges növelését eredményezte. Ezzel párhuzamosan egyértelmű igényként fogalmazódott meg a mentés mellett a tűzoltási beavatkozásban történő alkalmazás is. A hagyományos felfogás szerint az emelőkosaras járművek főként a tűzoltási beavatkozást szolgálják, míg a létrák kitüntetett feladata a mentés. A SIMON most bemutatott járművein a két feladat (tűzoltás és mentés) egyidejű kielégítésére való törekvés figyelhető meg. Ezt már a nevével is kihangsúlyozza: „SIMON teleszkópos tűzoltó és magasból mentő gép”.

Alépítmény SIMON járművének tűzoltástechnikai felépítménye minden olyan jármű alvázra felépíthető, amely megfelel a terhelésből és működtetésből adódó követelményeknek. Igy akár egy hazai gyártású alvázkonstrukció is szóba jöhet. A gépfelépítmény működtetésekor a rá ható erőket közvetlenül a kitámasztásra hárítja át, ezzel teljesen tehermentesítve az alvázat. A hidraulika olaj folyamatos visszahűtése ötletes megoldással — a vasszerkezetnek adja le a hőt — biztosított.

Kitalpalás A hagyományos H-rendszerű kitalpaló szerkezetben a négy talp egymástól függetlenül de különböző kombinációkban együtt is működtethető. Ennek elsősorban a talaj lejtések kompenzálásában van szerepe, ugyanis a lejtés keresztirányban 11, hosszirányban 7 fokig korrigálható. A talpak helyes működését kettőzött nyomásérzékelő-jelző áramkörök, illetve vízszint ellenőrző műszerek figyelik. A talpak visszahúzódása egy gombnyomással vezérelhető. A szűk belvárosi utcákban előfordulhat, hogy nincs elegendő hely a kitalpaláshoz. Ilyenkor lehetőség van csökkentett szélességű vagy egyoldalú kitámasztásra. Az automatika ebben az esetben a kosarat csak olyan oldaltávolságra engedi kinyújtani, ami még a gép stabilitását nem veszélyezteti. Ez a megoldás a gép taktikai alkalmazhatóságát pont a legproblematikusabb helyekre terjeszti ki.

Gémek és létrák A teleszkóp gémtagok végén lévő kosár max. 400 kg-al terVÉDELEM 1996/1

Működés közben helhető, ami már önmagában is figyelemreméltó. A felhasználhatóság szempontjából további újdonság, hogy a teleszkópgémek mellett létraszerkezet teszi lehetővé a kosár és a talaj közötti közlekedést úgy, hogy azon — egyenletes elosztásban 8 fő tartózkodhat. A létrát az európai előírások figyelembevételével tervezték, így a 295 mm osztású, körszelvényű létrafokok csúszásmentesítettek, szélességük az Euro-előírások szerinti 0,40,65 m között változik, amelyhez oldalkorlát tartozik. Bármilyen kitolási hossznál gombnyomásra működő automatikus létrafok-kiegyenlítés könnyíti meg a teleszkópos létraszakaszokon való közlekedést. A zuhanásgátló és fojtószelepekkel ellátott munkahengerekkel működtetett gémek a bemutatón nagy menőverező képességet mutattak: A fő gém +80 és -10 fok között emelhető-dönthető amivel — például vízparton, töltés-oldalon vagy hídon telepített gépről 6 m mélyről (a talajszint alól) is végezhető mentés. Említésre méltó, hogy — a gépezetes tolólétráknál a főtartót alkotó létraszelvény oldallengés és elcsavarodás elleni védelme miatt szükségessé vált — duplázott emelőhenger ennél a gépnél szükségtelen, mert itt a létrát hordozó igen nagy hajlító- és csavarási szilárdsággal rendelkező speciális (u.n. „hajófenék-profilu) gém29

TECHNIKA

Kitalpalva szelvényű fő gém tartja a létratagokat. Ezzel súly megtakarítást, karbantartási és beszabályozási könnyebbséget sikerült elérni. Az ostorgém 175 fok elfordulású csuklóval kapcsolódik a fő gémhez minden helyzetében nyomott munkahengerrel, ami a biztonság egyik alapkövetelménye. A jármű kisebb daruzó műveletekre is használható, hisz a fő gém végén kialakított emelőszem ezt 1000 kg-ig lehetővé teszi.

Taktikai felhasználhatóság Lényeges szempont a gyorsaság. A korábbi kosaras gépek 16 m körüli utazási hosszmérete a szűk utcákban kisívű kanyarokban ezt megnehezítette. Az „ALP” gépek különböző (34, 42 és 54 m) munkamagasságú változatainak 10 és 12 m közötti utazási hossza ezt kiküszöböli és a szerállások kialakítása is egyszerűbb ezáltal. A forgóasztal folyamatos 360 fokos és a kosár 50-50 fokos elforgatási lehetősége – ha hozzávesszük, hogy oldalirányban 22 m-re tolható ki – mind a mentésben, mind pedig a tűzoltásban sokoldalú felhasználást tesz lehetővé. Mentéshez - a normál kosár üzemen kívül - a létratagok már említett 8 fős (+ egy fő a kosárban) terhelhetősége ad lehetőséget. A kosár és a megközelített épület nyílása között egy korláttal ellátott híd létesíthető, ezzel segítve a mentett személyek kosárba való belépését ahonnan a széles, korlátokkal ellátott szilárd létra kínál folyamatos mentési utat. Ennek a jelentőségét a gyakorlati szakemberek értékelhetik csak igazán. Oltástechnikai felhasználását a teleszkópos gémtagokhoz kívülről rögzített ugyancsak teleszkópos vízcsőrendszer teszi lehetővé, amely a gép hátulján kialakított csatlakozócsonkon keresztül táplálható. A kosárban lévő, 7 bar nyomáson 3785 1/perc teljesítményű hab/vízágyú a kosárból közvetlenül, de távvezérléssel is működtethető. El van látva sugár/köd fúvókával és szelepes csatlakozókkal, melyekhez Oldalsugarak kapcsolhatók. A beavatkozók védelmét szolgálja a kosár alá szerelt vízfüggöny-szórófej, amely a vízágyú kezelőszerveinél elhelyezett gyorsszeleppel működtethető. A kosárban lévő tűzoltó egy kis hidromotor segítségével a kosarat mindkét irányban 50 fokkal elfordíthatja ami nagyban 30

Irányítás

könnyíti számára a kosárhomlokkal az épületnyílás pereméhez való párhuzamos közelítést és beállást. Ugyanakkor, a kosár vízszintben tartásával semmi gondja, azt és a vízágyú működtetésekor fellépő reakcióerők ellensúlyozását egy automatikusan működő hidromotoros rendszer végzi.

Vezérlés és biztonság A kezelőelemek elhelyezésénél, alakjánál láthatóan ügyeltek arra, hogy a tűzoltó védőkesztyűben is fokozatmentesen tudja működtetni azokat. A gép kezelő elemei és piktogramjai megvilágítottak, a gép terhelési helyzetét a mindkét kezelőpulton elhelyezett képernyő grafikus információ formájában jeleníti meg. A gépen alkalmazott terhelőnyomaték-érzékelő rendszer minden olyan mozgásműveletet automatikusan lefékez, majd leállít, ami a billentőnyomatékot egy meghatározott értéken túl növelné. A forgalomban lévő típusoknak a kosár geometriai helyzetének érzékelésére alapozott túlterhelés-védelmével szemben a SIMON „ ALP” gépek túlterhelés védelme nem a geomeriai helyzetet, hanem a ténylegesen fellépő terhelőnyomatékot érzékeli és ennek alapján avatkozik be. Ez egy jelentős lépés a magasból mentés biztonságának javítására, hiszen a létrás mentési művelet közben – változatlan kosárállásban is – állandóan változik a statikus és dinamikus terhelési állapot (és változhat a szélnyomás is) amit a csupán geometriai helyzet érzékelésére alapozó túlterhelés védelmek nem tudnak figyelembe venni. VÉDELEM 1996/1

TŰZMEGELŐZÉS Tűzvédelem UNITHERMM bevonatokkal Passzív tűzvédelem

4

A német Herberts festékgyár tűzvédelmi bevonatokat, rendszereket forgalmaz UNITHERM márkanéven. Ezek a termékek az úgynevezett passzív tűzvédelem anyagai. A passzív tűzvédelmet sok megbízó, kivitelező nem tartja igazán fontosnak, pedig az építőipari tűzvédelmi szabványok pontosan rögzítik a követelményeket. Bizonyított tény, hogy a szakszerűen alkalmazott tűzvédő anyagokkal védett szerkezetek környezetében biztonságosabb az oltás, a mentés, továbbá lényegesen kisebb az anyagi kár. Az UNITHERM bevonatokkal a passzív tűzvédelem szinte minden területére megbízható megoldásokat tudunk adni. —fémszerkezetek tűzállósági határértékének növelése 0,5-1 óráig, —kül- és beltéri faanyagú szerkezetek égéskésleltető kezelése, – tűzszakaszhatárolók fal- és födémáttörések tűzbiztos kialakítása, kábeltűzvédelem. A passzív tűzvédelemben különösen fontos a megfelelő minőségtanusítás, a bizonyítható biztonság, ennek fontos eleme a munkákról kiadott kivitelezői nyilatkozat és tanusító igazolvány.

Acél védelme ♦

Az UNITHERM 38091 acél tűzvédő bevonat, tűzállósági határértéke (Th érték) 30, illetve 60 perc. A tűzvédő bevonat alá minden esetben korrózióvédő alapozót kell felhordani. Az alapozó bevonat hő hatására nem folyhat le és a szerkezeten nem veszíheti el tapadóképességét, összeférhető kell, hogy legyen a tűzvédő bevonattal. Ha régi alapozó bevonat van a felületen, meg kell vizsgálni, hogy tapadóképessége megmaradt, illetve sérülésmentes-e. Ezután alkalmassági vizsgálattal döntjük el a régi alapozó alkalmasságát. UNITHERM tűzvédővel fessünk le egy kis felületet, majd gázégő lángjával ellenőrizzük, hogy VÉDELEM 1996/1

a tűzvédő bevonat milyen mértékben habosodik fel, – a habréteg megfelelően tapad-e a korrózióvédő bevonaton. Korrózióvédő alapozóként PERMATEX 1705 cinkfoszfátos festéket javasolunk 4080 mikrométer száraz rétegvastagságban (horganyzott acélra PERMATEX 74031 epoxid vascsillámos alapozót). A tűzvédő festék tixotróp tulajdonságú, tehát függőleges felületen is jól tapad, akár 500-700 mikrométer vastagságban is. Egyszerű, könnyen elsajátítható technikával, ecseteléssel, hengerléssel airles és levegős szórással hordható fel (páratartalom korlátozás nélkül). A felhordandó mennyiség a Th érték függvényében változik 1 kg/m 2-től felfelé. Tehát pl. Th = 30 perc esetén 1 munkaművelet szükséges a kívánt mennyiség felhordásához. Az anyag száradási ideje kb. 15 óra, 20 C fok tárgyhőmérséklet és kb. 65 % relatív nedvességtartalom esetén. Beltéri igénybevétel esetén nem szükséges, de felhordható a RAL, bármilyen színével megegyező 0,15 kg/m 2 fedő bevonat. Kültéri igénybevételnél ez a mennyiség 1- 2 x 0,15 kg/m 2 UNITHERM 07854 fedőfesték. –

Faszerkezetek védelme A faszerkezetek a belső terekben rendkívül dekoratívak, de egyben tűzveszélyesek is. A tűzveszélyesség csökkentését úgy kell elérni, hogy közben a fa dekorativitása ne csökkenjen. Ezt a hatást az UNITHERM 38104 Holzbrandschutz CFA faszerkezetek tűzvédő kezelésére kialakított hőre habosodó védőszerrel érhetjük el. Belső terekben (iskolák, színházak, áruházak, kiállítási helyiségek, stb.) kialakított faszerkezeteken a kezelt felület nehezen éghetőnek minősül. A száraz por és szennyeződésmentes felületre ecseteléssel, hengerléssel, vagy szórással hordandó fel higítás nélkül + 10 C fok hőmérsékleten. A régi bevonatot csiszolással el kell távolítani. Felhordandó mennyiség kb. 0,3 kg/m 2 + védőlakk 0,05-0,06 kg/ml .

Együttműködés A Servind Budapest Kft., mely a Herberts GmBH kizárólagos képviselője - a PIROVÉD Tűzvédelmi Szolgáltató Kft-vel, mint az UNITHERM tűzvédelmi anyagok kivitelezőjével - felismerve a passzív tűzvédelem jelentőségét együttműködési megállapodást kötött. A megegyezés azon az alapon született, hogy egyrészt az UNITHERM bevonatok technológiai és ár oldalról nagyon kedvezőek, másrészt a PIRO-VÉD Kft. többéves gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a tűzvédelem területén. Ennek az együttműködésnek eredményeként számos ipari és középület passzív tűzvédelme biztosított. (fémszerkezet: Huskombinát Pápa, Sörgyár Böcs, TVKAKZO Tiszaújváros, stb. faszerkezet: Szakközépiskola Agárd, Katolikus Általános Iskola Mezőkövesd, Fővárosi Művelődési Ház Budapest)

A tűzvédő festék és a védőfesték a fa erezetét, struktúráját nem takarja el, inkább kiemeli, ezért esztétikus.

Kábeltűzvédelem A kábeltűzvédelem komplex megoldása összetett feladat, ezt a rendelkezésre álló anyagfelsorolás is jól mutatja. Tűzvédő habarcs, paszta, kitt, habdugó, habtégla, habrács, fugaszalag, csőmandzsetta, PS zsák, kábeltűzvédő festék, a kábelek, kábelkötegek működésének fenntartására. Fontos az, hogy a tűzvédő anyagok, rendszerek alkalmazása csak a vonatkozó műszaki leírásokban rögzített technológia útmutatások maradéktalan betartásával szavatolja a kitűzött és előírt célt. Ezért — véleményem szerint – a tűzvédő anyagokkal történő kivitelezést csak gyakorlati tapasztalattal rendelkező, speciálisan képzett szakemberekre szabad bízni.

Dr. Ludányi Béla Servind Budapest Kft. 31

TŰZMEGELŐZÉS

ACSAI ISTVÁN

A hazai tűzoltókészülék ellátás A tűzoltókészülék a tűzvédelem egyik legfontosabb eleme. Ezen a terepen a szakemberek ma már nehezen tájékozódnak, hiszen legutóbbi körképünk (Védelem 94/5. szám) óta majdnem duplájára nőtt a választék. Ezért kívánunk a mai teljes tűzoltókészülék választékról információt adni.

Szabályozásváltozás Msz 1040 Az elmúlt évig az 1040-es Magyar Szabvány előírásait kellett a tűzoltó készülékekkel kapcsolatban betartani. Ennek az 1-től 5-ig terjedő lapjai az ilyen készülékek teljes típusválasztékát besorolták és szabályozták. Ezekben tájékozódhattunk — a kézi, — a hordozható (gördíthető), — a szállítható, — a gépjárműves tűzoltókészülékekről. Ez a csoportosítás elsősorban az össztömeget vette alapul, a természetesen meglévő szerkezeti adottságok eltéréseinek értékelése nélkül.

MszEN3 Napjainkra, egyetlen témakört kivéve, az MSz EN3 lépett az MSz 1040 helyére. Ez az európai előírás lényegében a hordozható tűzoltókészülékek szabványa. Itt a hordozhatóság alapvető követelménye a maximum 20 kg-os össztömeg. Ennek figyelembe vételével nem szabad összetéveszteni ezt a hordozható megnevezést az 1040es hordozható besorolású készülékeivel. Az elmúlt évtől a szabványok általában tájékoztató jellegűek, azonban az 1/ 1995 BM rendelet szerint az MSz EN3 előírásainak betartása kötelező. A korábbi magyar előírásoktól az egységes európai szabványosításra jellemzően, kevesebb korlátot, nagyobb mozgásteret tartalmaz az MSz EN3. Nagy hiányosság, hogy jelenleg csak a hordozható készülékekre van követelményrendszer, ennek a méretnek sem je34

lent meg a javítást, készenlétben tartást szabályozó lapja. Ezt a továbbra is érvényben maradt MSz 1040/4, főbb szempontokat tartalmazó előírásait figyelembe véve kell végezni.

Átmeneti állapot A tűzoltókészülék kínálatunkban fellelhető választékbeli eltérés a szabványváltozásból adódik. Néhány cég termékei még az MSz 1040 szerint, míg a többiek már az MSz EN3-nak megfelelő kialakításúak, illetve minősítésűek. Általában elmondható, hogy a hagyományos hazai gyártók még a régi előírások szerinti típusokat hozzák forgalomba, míg a külföldi cégek és az újonnan megjelenő magyar vállalkozások már a korszerűbb típusokat kínálják. Az új gyártmányok esetében a tűzoltókészülékek matricáin elhelyezett szabvány jelzetből tájékozódhatnak az érdeklődők a gyártmány minősítés típusáról. A készülékeken csak az a szabvány jelzet tüntethető fel, amelynek a felépítése szerint megfelel, illetve amelynek figyelembe vételével a hazai minősítésük megtörtént. Némileg nehezíti a megítélést, hogy néhány régebbi típusú, magyar gyártmányú készülékkel az MSz EN3 szerinti tűzoltó képességi vizsgálatok is megtörténtek, de egyéb szabványos előírásoknak nem felelnek meg, vagy ilyen hazai minősítő vizsgálaton nem vettek részt. Ezeknél a készülékeknél az MSz EN3 szerinti egységtűz jelzéseket is feltüntethetik, de magát a szabvány jelzetet nem szerepeltethetik a matricán. Apróbb tényezőkben eltérnek az új minősítésű készülékek is. Elsősorban a külföldi gyártmányoknál fordul elő, hogy a magyarországi minősítő vizsgálatok során csak a szabványos követelmény szerinti tűzoltó képesség vizsgálatok elvégzését kérik. Ez az egységtűz nagyság gyakran kisebb, mint a készülék tényleges oltóképessége, melyet külföldi vizsgáló intézetben állapítottak meg. A Magyarországon forgalmazott tűzoltó készülékek matricáin csak azok az egységtűz típusok és méretek jelzései szerepelhet-

nek, melyeket az itthoni minősítő vizsgálat keretében eloltottunk. A készülék forgalmazók az ismertető anyagokban gyakran a külföldi vizsgálati eredményeket közlik, ezért fordulhat elő, hogy egy készülék típushoz esetleg többféle oltóképességi adatot találhatnak az érdeklődők.

Minőség és ár A készülék beszerzéseket többféle tényező motiválja, ezért egyértelműen egyetlen hatást figyelembe véve nem lehet ajánlást tenni. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy az MSz 1040 szabvány szerint készült tűzoltó készülék típusok alacsonyabb beszerzési árúak, de ennek megfelelően jellemzően alacsony műszaki színvonalúak és gyengébb esztétikai megjelenésűek, mint a már MSz EN3 szerint gyártottak.

Szerkezeti felépítés A tűzoltó készülékek egyik leglényegesebb tulajdonsága a tűzoltási képesség. Ezen a területen jelentős újdonságról nem beszélhetünk. A tűzoltó készülékeket szerkezeti felépítésük szerint —hajtóanyag palackosak, — belenyomott gázos rendszerűek és — szén-dioxiddal oltók. A hajtóanyag palackosak lehetnek —külső palackosak — belső palackosak. Mivel a CO' oltók szelep szerelvénye és a tartály szerelvénye is jelentősen eltér a többi tűzoltó készüléktől, ezért az önálló csoport alkotást tartom megfelelőnek. Ezt szabályzásbeli eltérések is indokolják. A szerkezeti felépítése alapján egyetlen készüléktípus sem helyezhető a másik elébe. A készülékek fejlődése során a kezdeti időszakban a hajtóanyag palackosak voltak a jellemzőek és a fejlődés változtatásai hozták a belenyomott gázos rendszerűeket. Ennek ellenére az előzőek nem ítélhetők elavultnak és az utóbbiak sem VÉDELEM 1996/1

TŰZMEGELŐZÉS

Tűzoltókészülék taktika Rossz

*1_

4

Jó A tüzet szélirányból kell oltani!

Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva” kell oltani!

Csepegő vagy folyó anyag tüzét felülről lefelé kell oltani!

Az oltáshoz szükséges készülékeket egyidejűleg kell bevetni! (nem egymás után)

Ügyelni kell a visszagyulladásra!

,

(:■;7""" 0,-:'J)")

A használt tűzoltókészülékeket nem szabad visszaakasztani! Gondoskodni kell az újratöltésről!

Rossz VÉDELEM 1996/1

Jó 35

TÜZMEGELŐZÉS

minősíthetők korszerűnek, modernnek. A tűzoltó készülékeknél a megbízható működőképesség és a nagy tűzoltóképesség egészíthető ki az egyszerű kezelhetőséggel és biztonságot adó nagy oltóanyag sugártávolság igényével.

Minőségi tényezők Az igényes, megbízható minőségű készülékek gyártóinak ajánlati palettáján a külső palackos készülékek ugyanúgy megtalálhatók, mint a belenyomott gázos rendszerűek. A hajtóanyag palackos készülékek ellenőrzése során meg kell vizsgálni az oltóanyag töltet minőségét. Minderre a belenyomott gázos készülékeknél nincs lehetőség és a szabvány nem is írja ezt elő az időszakos ellenőrzéskor. A porraloltóknál igen ritkán tapasztalható az új típusú oltóanyag elváltozása. A vizes bázisú oltóanyag töltetűeknél és elsősorban a habbaloltóknál ez azonban több esetben előfordult. A habképzőanyag gyártók nem elég egyértelműen tudják megadni a vizes oldatú habképző anyagok élettartamát. Ezt befolyásolhatja a habképzőanyag állapota, tisztasága, de főképpen a víz és a tűzoltó készülék szennyezettsége csökkentheti az oltóanyag töltet használhatóságát. Ezt az oltóanyag tönkremenetelt hivatott kiküszöbölni, hogy a tartály víz töltetében a habképzőanyagot egy műanyag patronban helyezik el. Ez jelenleg csak hajtóanyag palackos készülékeknél alkalmazható. Újdonság, hogy vizes bázisú oltóanyag töltetű készülékek oltóanyag tartályaira belső, korrózióálló bevonatot kell készíteni. Ezzel az acéllemez rozsdásodását igyekeznek megelőzni, mivel az rohamosan csökkenti az oltóanyag töltet élettartamát. A megbízhatóbb korrózió elleni védelem mellett az esztétikusabb készülék megjelenést egyaránt szolgálják a műanyag alapú, porszórásos készülék tartály bevonatok. Hátránya, hogy javításuk, újrafestésük itthon még nincs kidolgozva. Az MSz EN3 követelményeinek megfelelően, a hazai választékban szintén újdonságnak tekinthető a belenyomott gázos készülékek elsütőfej szerelvényén található nyomás ellenőrzési megoldások megjelenése is. Végezetül az alumínium palackok és tartály megjelenése tekinthető újdonság36

nak a hazai piacon. Ez elsősorban a széndioxiddal oltóknál jelent nagy előnyt, de a kis méretű porral oltók tartályai között is megtalálhatjuk ezeket.

Oltóanyag fajták —Porraloltók — Vízzel oltók —Habbal oltók — Szén-dioxiddal oltók – Halonnal oltók A felsorolásból látható, hogy minden hagyományos csoport megtalálható, de helyenként megújult tulajdonságú oltóanyagok találhatók.

Szén-dioxiddal oltók Ez az oltóanyag a természetből nyerhető állandó állapota miatt változatlan.

Halonnal oltók

Mint közismert, a halon 1211 oltóanyag és az ilyen töltetű tűzoltó készülék gyártását betiltották. A halonnal oltó kedvelők táborának végső kétségbeesése előtt a helyettesítő anyag - a Halotron I. - megjelent a hazai piacon. Ezzel az anyaggal a kiürült hagyományos halonnaloltók és új gyártású típusok egyaránt tölthetők. A Halotron I. tűzoltó képessége valamivel kisebb, mint a halon 1211-é volt. Lényeges változás, hogy a Halotron I. töltetű készülékeknél a 2 kg-oson a lövőkét változtatni kell, míg az 5 kg-os töltetű készülékbe 3,6 kg oltóanyag mennyiség kerül. Erre a szabványon kívüli töltet nagyság alkalmazására azért került sor, mivel nagy számú halonnal oltó van készenlétben, s ezek azonnali selejtezése óriási megterhelést jelentene. Új gyártású halonnal oltók a megváltozott szabványos töltetnagyságokban 2 és 4 kg-os méretben készülnek.

soknál a habkiadósság kismértékű csökkenése az oltóképességet kissé rontja. Leggyakrabban a Light Water-t alkalmazzák oltóanyagul. Az LW FC 600-as típusú habképzőanyag töltettel a poláros és apoláros éghető folyadékok tüzei egyaránt olthatók az éghető szilárd anyagok tüzein kívül. Az FC 206-os típussal a szilárd anyag tüzek mellett csak a szénhidrogén származékú folyadékok tüzeit lehet oltani. Hasonló képességű, de töménysége révén a patronos oltóanyag töltetű készülékeknél alkalmazható az FC 3041-es típus. Az alkohol származékú folyadék tüzeken kívül az éghető folyadékok és szilárd anyagok tüzeinek igen hatékony ellenszere a Sthamex AFFF töltetű készülék. Az előzőkhöz hasonló oltási tulajdonságú a POLIFOAM habképzőanyag. Egyedi felhasználási lehetőséget ad az a tulajdonsága, hogy a készülékből vizes szórófej segítségével vizes oldatként lőhető az oltandó felületre az oltóanyag és az ott lévő hő hatására habosodik fel, kialakítva az oltó és védő habréteget.

Porral oltók Itt találhatjuk a legnagyobb változásokat. A B C tűzoltó képességű porokat leváltották az A-, B- C porok. Sőt, ma már hazai gyártmányú ABC oltóképességű tűzoltópor is van. Fontos változás az is, hogy a sokoldalúbb oltási tulajdonság jelentős nagyságú tűzoltó képesség növekedéssel egészül ki. Például: ma már egy átlagos tulajdonságú 12 kg-os porral oltó nagyobb egységtűz oltóképességgel rendelkezik, mint a régi 50 kg-os hazai gyártású porral oltó.

Vízzel oltók Ismételt megjelenésük jelent újdonságot a hazai piacon. Tényleges újdonságuk, hogy egyes gyártók fagyálló változatokat is gyártanak.

Habbal oltók Széles oltóanyag választéka és fagyálló változatai már nagyobb választási lehetőséget kínálnak. Azonban a fagyálló típu-

Acsai István tű. szds. Kutatómérnök BM TPVI Kutatóintézet Budapest VÉDELEM 1996/1

r

r

TÉNYKÉP Tűzoltókészülék választék Táblázatunkban az engedélyezett teljes tűzoltókészülék választékot közreadjuk. A készülékek gyártói/forgalmazói mellett az egyes oltóanyag töltet nagyságok szerinti készülék választékot tanulmányozhatják. A készülékekek egységtűz oltóképességi adatainak teljes

TólOltó- tetanyag egyS eg

közreadásával a készülék tűzoltóképesség szerinti kiválasztásához kívánunk segítséget nyújtani. (Vannak olyan oszlopok, ahol egy készülék-töltetnagyságnál több érték is látható. Ez nem sajtóhiba, hanem azok többféle oltóanyaggal lettek engedélyezve!)

Gyártók/forgalmazók Elzett

Berstahl

13B, C 3A, 13B, C

Tűzoltókészülék I.Sz.

Securitas '83 /Bavaria

IFEX

Cedit/ Minimax

Dombóvár/ Pastor

Gaal

B3, C 3A, 13B, C

3A, 13B, C

3A, 13B, C

B5, 5A, 21B, C

5A, 21B, C

5A, 21B, C

5A, 21B, C

13A, 89B, C

13A, 144B, C 13A, 113B, C

13A, 89B, C

21A, 113B, C

21A, 233B, C

34A, 144B, C

34A, 144B, C

6

13A

5A

9

13A

8A

1

21B, C

Por

2

5A, 21B, C

3

55B, C 5A, 34B, C

B10, C

B10, C 8A, 34B, C

q 6

8A, 34B, C 13A, 89B, C

89B, C

89B, C

B14, C 13A, 89B, C

9 12

34A, 144B, C

144B, C

144B, C

Víz

B20, C 34A,1 44B, C

10

A20

3

Hab

3A, 34B

6

8A, 144B

9

13A, 189B

5A, 70B

8A, 34B

10

A20, B10

12

Halon

13A, 144B

1

B4, C

B4, C

B4, C

2

B6, C, 13B, C

B6, C

B6, 3A, 13B, C

4 5

5A, 21B

5A, 21B, C B10,C,21B,C

B10,C,21B,C

B10,C

6

CO2

38

10

B30, C

2

B10, C

B1, C

B1, C

5

B3, 34B, C

B3, C

B3, C

_ 34B, C

VÉDELEM 1996/1

TÉNYKÉP

Gyártók/forgalmazók

TólOltó- tetanyag egyseg

Trading

Piran

Hesztia/ Gloria

5A, 34B, C

Mikola/ Jockel

Meldetchnik/ Victoria

5A, 34B, C

3A, 13B, C

8A, 70B, C

5A, 21B, C

Haberko►n/ Werner

Dombóvár Tűzbiz. 2000/ KODRETA

1 2

Por

8A, 70B, C

8A, 34B, C

3

8A, 34B, C

4

13A, 89B, C

6

21A, 144B, C

13A, 89B, C 21A, 183B, C

21A, 113B, C

9

12

21A, 113B, C

8A, 34B, C

5A, 34B, C

21A, 113B, C

13A, 89B, C

27A, 144B, C 43A, 233B, C

43A, 233B, C

43A, 1898, C

43A, 183B, C

6 Víz

9

13A

8A

10 3 6

5A, 34B

9

8A, 55B

5A, 55B

Hab 13A, 144B

8A, 113B

8A, 70B

10 12 1 2

Halon

4 5 6 10

CO 2

2

13B, C

5

Minősítésük még folyamatban van, de az adatok szerinti tűzoltási próbák lezajlottak. 1992. óta minősített tűzoltókészülékeknél az új MSZ EN 3 szerinti jelölések találhatók, a korábban vizsgált készülékekre a régebbi jelzések maradtak érvényben. VÉDELEM 1996/1

39

TAKTIKA IFJ. PALÁSTHY PÉTER

Solvenseal-K habképzőanyag A B.M. Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság az elmúlt évben hirdetett pályázatot tűzoltó habképző anyagok szállítására. A tenderen az olasz Silvani Antincendi S.p.A három különböző típusú habképző anyaggal vett részt, melyből kettő szintetikus, egy pedig fehérje alapú volt. A tenderen meghirdetett három kategóriából a Solvenseal-K típusú habképző anyag, két kategóriában az első, egyben pedig a második helyezést érte el. Különösen figyelemreméltó ez, ha tudjuk, hogy a tűzoltószakemberekből álló bírálóbizottság a gépjárműfecskendőkben történő felhasználásra és habbaloltó járművekben történő alkalmazásra egyaránt az első helyen jelölte a Solvenseal-K-t. (lásd: Védelem 95/6. szám 31-33. old.) Úgy vélem, a habképzőanyagok főbb paramétereit érdemes megismerni.

Habbal oltás 6%. Az oltóképesség alsó határa szénhidrogének esetén 1%, poláris oldószerek esetében 4%. A szükséges oldatintenzitás éghető anyagtól függően 4-6 liter/perc/m 2 .

Polifilm-K

Solvenseal-K

A Polifilm-K egy fluorozott szintetikus (Al , tFr) alapú habképzőanyag, amely szénhidrogén alapú anyagok tüzeinek oltására alkalmas. Nehéz- és középhab egyaránt fejleszthető belőle. Különlegessége, hogy jó tapadási készsége „A” osztályú tüzek oltására is alkalmassá teszi. Oltóporokkal és más szintetikus alapú habképzőanyagokból fejlesztett habbal együttesen is alkalmazható. Javasolt felhasználási koncentrációja szénhidrogéneken 6%, de már 3%-os bekeverési koncentráció esetén is megfelelő oltóhabot nyerhetünk. Az oltás biztonsága érdekében 3 liter/perc/m 2 oldatintenzitást kell biztosítanunk.

A Solvenseal-K egy újgenerációs univerzális szintetikus filmképző habképző koncentráció. Nehéz, közép, illetve könnyű hab egyaránt képezhető belőle. Alkalmas mind poláros, mind apoláros éghető folyadékok tüzeinek, valamint „A” tűzosztályú éghető anyagok tüzeinek oltására. Összetételéből eredően oltóporral és más szintetikus alapú habképzőanyagból fejlesztett habbal együttesen is alkalmazható. A koncentráció biológiailag lebontható és normál felhasználás mellett az emberre is veszélytelen. Főbb fizikai paraméterei: Felhasználási koncentráció szénhidrogének esetén 3%, poláris oldószerek esetén 6%. Az oltóképesség alsó határa szénhidrogének esetében 1%, poláris oldószerek esetében 4%. A szükséges oldatintenzitás szénhidrogének esetén 3 liter/ perc/m 2 , poláris oldószerek esetén 6 liter/ perchn2 . Habkiadóssága nehézhabképzés esetén min. 10-13, középhabképzés esetén min. 50. Félvízidő minimum 8 perc. A koncentráció -15 C-ig fagyálló és a gyors időjárási változásokat is jól viseli. Megfelelő tárolási körülmények alkalmazása mellett a koncentráció élettartama minimum 10 évig garantált.

Solvenseal-KP A Solvenseal-KP egy univerzális fehérje alapú, fluorozott alkoholálló, filrnképző habképzőanyag (FFFP AR). Szénhidrogének, poláros és apoláros anyagok tüzeinek oltására alkalmas. Oltóporokkal és más fluorprotein alapú habképzőanyagokból fejlesztett habbal együttesen is alkalmazható. Felhasználási koncentrációja szénhidrogének esetén 3%, poláris oldószerek esetén 40

Nagyfelületű tűzoltási kísérlet Hogy a Solvenseal-K képességéről közelebbi képet kapjunk, bemutatjuk a gyár milánói tűzkísérleti telepén végzett nagyfelületű tűzoltási kísérlet jegyzőkönyvének rövid kivonatát, hisz a szakemberek számára ez adja a legtöbb információt. Helyszín: Milano tüzlósérletl telep Tűzfelület: 98 m2 Éghető anyag: 98-as benzin Habképzőanyag bekeverési koncentrációja 3%, oldatintenzitás 5llter/perc/m = Habképzés; 400/2 jelzésű ELZETT típusú nehézhabsugárcsővel Előégetés: 1 perc Oltási idők: habfolyatás kezdete: takarás:

75% 90% 99% 100%

0 sec 14 sec 25 sec 34 sec 50 sec

Információ A habképzőanyagokról bővebb felvilágosítás, információ a magyarországi képviseletnél kapható: Comasec Respirátor Budapest, Illatos u. 9. Tel.: 1/280-18-31 1/28018-13 Fax: 1/280-5'7-94 1/280-19-52 Ifj. Palásthy Péter Comasec Respirátor Rt. Budapest VÉDELEM 1996/1

MÓDSZER CZIVA OSZKÁR

Tűzjelző berendezések engedélyezése Az automatikus tűzjelző rendszerek elterjedése egyfajta kihívást jelent az engedélyező hatósági feladatokat ellátók, a tervezést végzők és a megrendelők számára.Valamennyi szereplő közös érdeke a magas és egységes szakmai követelményrendszer kialakítása. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani a problémakört bemutató sorozatunkkal.

A szereplők A beépített automatikus tűzjelző berendezések tervezése szakvizsgához kötött tevékenység. A vizsgaanyag - a dolog természetéből adódóan - a rendszerek igen széles skáláját fogja át és a forgalomban lévő berendezések széles választéka következtében a készülékekkel kapcsolatban csak általános ismereteket nyújthat. A vizsgabizonyítvány megszerzését követően a tervező első megbízása teljesítésekor érzékeli csak valójában a feladat nehézségét és bonyolultságát. A tűzjelző berendezések elbírálását végző szakemberek sem jelentenek minden esetben a tervezők számára szakmailag kellően felkészült vitapartnert, mivel jelenleg nem áll rendelkezésünkre egységes követeleményt tartalmazó segédlet. Ennek hiányában a tervező és az elbíráló is csak gyártmány-ismertetőkre, gyári előírásokra tud támaszkodni. Az egységes szemléletés követelményrendszer a telepítést megrendelők számára is komoly segítség lehet, hiszen az igények megfogalmazása a lehetőségek ismeretében válhat a leginkább „szakszerűvé”.

Engedélyezési tervdokumentáció tartalmi követelményei A tűzjelző berendezések engedélyeztetési tervdokumentációjának az alábbiakat kell tartalmaznia:

I. Címlap

1. a dokumentációt készítő vállalkozó, vagy cég megnevezése, címe 2. a berendezést befogadó létesítmény megnevezése, címe 3. a tervező neve, címe, engedély száma 4. az ellenőr neve (Vállalkozó esetén egyszemélyi felelősség terheli a tervezőt. Tervező cég keretén belül tervezett munkáért a cég felelős vezetője tartozik felelősséggel.) 5. beruházó, üzemeltető, kivitelező, karbantartó neve, címe

II. Tartalomjegyzék

1. előzmény (a telepítés szükségességét előíró határozat, jogszabály megnevezése, vagy saját kezdeményezésre) 2. rajzjegyzék 3. a berendezés telepítési feltételeinek leírása VÉDELEM 1996/1

– az objektum, épület, létesítmény, a tűzjelző rendszer telepítési környezetének leírása – a védendő helyiség meghatározása, a telepítés feltételeinek és a telepítésre tervezett érzékelők meghatározása (alapterület alapján a kiválaszott érzékelők jellege és mennyisége) – a benntartózkodók tűzriasztásának módja, megoldása (alapelv: az átlagos üzemi zajszintet is figyelembe véve a riasztásnak az épület bármely pontján érzékelhetőnek kell lennie) – a tűzjelző központ telepítési helye, a tűzoltóság értesítési módja, feltétele

III. műszaki adatlap

(a felhasznált eszközök részletes leírása) 1. berendezés típusa 2. engedély száma 3. csatornák száma 4. lekötött csatornák száma 5. felhasznált érzékelők jegyzéke, engedély száma

IV. Tervezői nyilatkozat V. Üzembehelyezési és üzemeltetési utasítás A dokumentációnak áttekinthetőnek kell lennie! A tűzjelzés (tűzriasztás helye) helyének pontos azonosíthatóságának leírását, folyamatát tartalmaznia kell! A tűzjelző központról a bejelzett terület azonosítható legyen. Hagyományos tűzjelző központok telepítésekor a másodkijelzők felhasználását szorgalmazni kell! Cziva Oszkár tű. őrgy. Tóelőadó BM TOP Budapest 41

MÓDSZER

A beépített tűzjelzőberendezések ellenőrzése Az épületek létesítésével egyidejűleg azok rendeltetésére és a tervezett technológiai folyamatok tűzvédelmi jellemzőire tekintettel kell a tűzjelző- és oltóberendezések telepítését tervezni. A tervezési (létesítési), használatbavételi majd pedig a használati időszakban a tűzvédelmi szakmai ellenőrzés a biztonság egyik fontos garanciája. A tervezők, beruházók, kivitelezők számára is fontos információ lehet a tűzvédelmi hatóság által végzett ellenőrzések főbb szempontjainak számbavétele.

Vizsgálni kell: 1.) A berendezésnek az engedélyezett tervdokumentáció szerinti telepítését. 2.) A berendezés üzemeltetéséhez szükséges dokumentumok meglétét. a./ Jelzőáramkörök telepítési jegyzékét. b./ Tűzjelző, illetve oltóberendezés telepítési dokumentációját. c.l A tűzvédelmi berendezés közérthető nyelvezetű kezelési utasítását. cl. / Az üzemeltetési naplót. 3.) A beépített tűzvédelmi berendezés működőképességét.

A tervdokumentáció vizsgálata A tervdokumentációk tanulmányozását követően a tűzoltóság szakvéleményt készít, amely két fő témára összpontosít: – a dokumentáció tartalmára, ill. – a berendezés telepítésének és tervezésének műszaki szempontjaira.

Tartalmi kérdések

1.) A benyújtott tervdokumentációban szereplő tervek alkalmasake az elbírálásra (MSZ 9785-2/80 sz. szabvány függelékében foglaltak szerint). 2.) A beépített tűzvédelmi-oltóberendezés, tűzvédelmi rendszer tervezője rendelkezik-e a 3/1980. (VIII.30.) BM. sz. rendeletben előírt tervezőmérnökök szakvizsgájával. 3.) A beépített tűzvédelmi berendezés, illetve a tűzvédelmi rendszerbe tartozó kiegészítő eszközök rendelkeznek-e többszörösen módosított 14/1973. (VI.2.) MT rendelet 21. §. /3/ bekezdésében előírt országos parancsnokság által kiadott egyetértéssel.

Telepítési és műszaki szempontok 1.) A berendezés műszaki szempontból történő kiválasztásának szakszerűsége. 2.) A tűzjelzőközpont vagy annak riasztás és hibajelzését fogadó berendezés elhelyezésének, a helyiség kiválasztásának megfelelősége (pl.: állandó felügyelet, tűzjelzési lehetőség biztosítása, stb.) 3.) A védendő létesítményben felhasznált anyagok tűzvédelmi jellemzőinek függvényében betervezett érzékelők kiválasztásának és a helyiségben történő elhelyezésének szakszerűsége. 4.) A jelzőcsengők, jelzőkürtök, kézi jelzésadók, másodkijelzők elhelyezése. 5.) A berendezés tápellátásának két egymástól független áramforrásról történő biztosítása.

Használatbavételi eljárás A műszaki átadás-átvétel illetőleg a használatbavételi eljárás során három fő kérdéskör köré csoportosíthatjuk az ellenőrzendőket. 42

A berendezés működőképességének megállapítása során vizsgálni kell: a. / A tűzjelzőközpont minden jelzésének működését a névleges üzemi feszültségen, valamint az üzemi feszültség alsó és felső határán. b. / Lehetőség szerint a jelzőhálózat vizsgálatánál minden áramkört (jelzővonalat) műszeres méréssel kell ellenőrizni. A mért értéknek a tűzjelzőközpontnak gyárilag megadott vezeték ellenállási, valamint a levezetési ellenállási értékhatáron belül kell lennie. c. / A tűzjelzőhálózat kábelei kettős szigetelésűek (szükség esetén árnyékoltak legyenek), a csomópontokon csavaros kötéseket (esetleg forrasztást vagy hegesztést) alkalmazzanak. A kábelek megkülönböztetett színjelöléssel legyenek ellátva. d./ Minden tűzjelző áramkörben üzemszerű körülmények között működtetni kell legalább egy-egy kézi jelzésadót, illetve az önműködő érzékelők mintegy 25 %-át, de legalább egykét darabot. e. / Olyan helyiségben, ahol klímaberendezést vagy szellőztetőt használnak, ott az érzékelők helyes kiosztásáról, elhelyezéséről füstkísérlettel célszerű meggyőződni. f / Automatikus tűzoltóberendezés esetén vizsgálni kell az erre vonatkozó szabványok előírásainak teljesülését.

Tűzvédelmi ellenőrzés A tűzoltóság a tűzvédelmi ellenőrzések és célellenőrzések során kétévenként tervezi a tűzjelző- és oltóberendezések vizsgálatát. Az általános ellenőrzési szempontokon túl a vizsgálat tárgya: – a berendezések működőképessége, —a kezelőszemélyzet felkészültségi szintje, —a berendezés dokumentumainak megléte, — a műszaki felülvizsgálat és karbantartás gyakorisága.

Forrás: BM TOP Tűzmegelőzési Főosztály Budapest

VÉDELEM 1996/1

MÓDSZER

Tűzjelző/tűzoltó berendezés telepítése A beépített tűzjelző, illetve oltóberendezések létesítését az épületek rendeltetése és az alkalmazott technológia tűzvédelmi jellemzői határozzák meg. A rendeltetést figyelembe véve kidolgozott ajánlás mintegy iránymutatóul szolgálhat az érintettek számára.

szerkezetűek kivételével) Galériák Kiállítási termek Könyvtárak

Épület fajták

Sportcsarnokok kiszolgáló helyiségei a sporttelepek kivételével Tornatermek Uszodák Lovardák

nem nem igen nem igen nem igen igen (méret függő) igen igen igen (részben)

Levéltárak Múzeumok

Fedett sportlétesítmények Beépített tűzjelző/tűzoltó berendezés telepítése

Lakóépületek

Egy- és többlakásos lakóházak Egyéni és társas üdülök Nyaralók

Szálló jellegű épületek

Szállodák Motelek Panziók Üdülőszállók Diákotthonok Kollégiumok Nővérszállások Munkásszállók Nevelőotthonok Egyházi szállásépületek Kolostorok

nem nem nem

nem nem nem

igen igen igen igen igen igen igen igen nem igen nem

igen igen igen igen igen igen igen nem nem nem nem

igen igen igen igen igen igen

igen igen igen nem igen igen

nem

nem

nem nem nem nem

nem nem nem nem

Igazgatási és irodai épületek

Intézmények Vállalatok Tömegszervezetek székházai Postahivatalos Pénzintézetek irodai és ügyviteli épületei Államigazgatási épületek

Egészségügyi épületek Orvosi rendelőintézetek Kórházak nem fekvőbetegek elhelyezésére szolgáló épületei Mentőállomások Elsősegélynyújtó épületek Véradó állomások

Mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek

Kórházak fekvőbeteg ellátására szolgáló épületei Gyógyszanatóriumok Szociális otthonok Szülőotthonok Világtalanok szállásépületei Mozgássérültek kollégiumai

igen igen igen igen igen igen

nem nem nem nem igen igen

nem nem igen

nem nem nem

igen

nem

igen igen igen igen igen igen

(igen) nem nem nem nem nem

Kényszertartózkodási épületek

Börtönök Fegyházak Elmegyógyintézetek Mozgás és cselekvésképtelen betegek elhelyezésére szolgáló intézmények

Művelődési épületek

Színházak Film színházak Hangversenytermek Művelődési házak Cirkuszok Közönség befogadására alkalmas stúdiók Templomok (fatartó és fatérelhatároló VÉDELEM

199611

nem nem nem nem

nem nem nem nem

nem nem nem nem

nem nem nem nem

nem nem nem

nem nem nem

igen nem nem

igen nem nem

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen nem nem igen igen igen

nem nem nem igen igen igen

igen igen igen

igen igen igen

nem nem nem

nem nem nem

igen igen nem nem

igen igen nem nem

nem igen nem

nem igen nem

igen igen igen

igen igen igen

Iskolák

Általános iskolák Középiskolák Főiskolák Egyetemek

Kisgyermekek intézményei

Bölcsödék Óvodák Gyógypedagógiai intézetek

Kereskedelmi épületek

Áruházak (ABC kivételével) Boltok Elárusító pavilonok Vásárcsarnokok (épületszerkezetek és előforduló anyagok tűzveszélyessége alapján) Fedett piacok (épületszerkezetek és előforduló anyagok tűzveszélyessége alapján) Szolgáltatóházak (épületszerkezetek és előforduló anyagok tűzveszélyessége alapján)

Vendéglátóipari létesítmények

Éttermek (épületszerkezetek, belsőépítészeti szerkezetek anyagok éghetősége alapján) Ivók Cukrászdák Lokálok 50 ró befogadóképesség felett Kaszinók Játéktermek

Ipari épületek Üzemi épületek tevékenységtől függően Gyártó és javítóépületek tevékenységtől függően Malmok

Mezőgazdasági épületek

Állattartási épületek Gabona- és terménytárolók Gyümölcs- és zöldségtárolók

Tárolási épületek Raktárak (tárolt anyagok tűzveszélyességének függvényében) Gépkocsitárolók (20 db gépjármű fölött) Hűtőházak Magtárak

Közlekedési épületek

Autóbusz és vasúti pályaudvarok Reptéri fogadóépületek Várótermek

Hírközlési létesítmények

Távközlési konténerek Átjátszó adók Hírközpontok

Forrás: BM TOP Tűzmegelőzési Főosztály Budapest 43

SZABÁLYOZÁS DR. NÉMETH IVÁN

Jogszabály figyelő A legutóbbi jogszabály figyelőben (Védelem 1995/3 szám) 1995. III. 1-ig követtük figyelemmel a tűzvédelemmel kapcsolatos új jogszabályok megjelenését, illetve a módosításokat. Ezt folytatva az 1995 végéig hatályba lépett jogszabályokra hívjuk fel a figyelmet.

35/1995. (IV.5.) Korm. rendelet (a vásárokról és a piacokról)

A vásár, a piac és a vásárcsarnok területén létesített üzletek működésével kapcsolatban visszautal a 6/1990 (IV.5.) KeM rendeletre (az üzletek működéséről), valamint a vásár, piac területén nem engedi forgalmazni többek között az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagokat, motorbenzint, gázolajat és háztartási tüzelőolajat.

38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet

A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel kapcsolatban tartalmaz több fontos rendelkezést, melyből a lényegesebbek: - a szolgáltató jogosult az ingatlanon lévő tűzoltási célt szolgáló külön vízvezetékhálózat (tüzivízhálózat) ellenőrzésére (7. §i1/); - a szolgáltató a szolgáltatást - a tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges vízellátás kivételével - korlátozhatja (9. § /21); - ha a vízszolgáltatás megszüntetése a tüzivízhálózatot is érinti, a szolgáltatónak az illetékes tűzrendészeti szervet is értesíteni kell; - nyomásfokozó, illetőleg a tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz bekötővezeték létesítéséhez is a szolgáltató hozzájárulása szükséges; - külön tüzivízhálózaton lévő ingatlanon belüli tűzcsapot sodronnyal kell lezárni és ólomzárral kell ellátni, a zárat csak tűzveszély esetén vagy hatósági intézkedésre szabad eltávolítani, és ezt 24 órán belül a szolgáltatónak jelezni kell (12.§/4/); - a szolgáltató a tűzcsapot a polgármester 44

előzetes hozzájárulásával helyezheti át vagy szüntetheti meg.

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról szól, és alapvető rendelkezéseket tartalmaz, így részletek kiragadása nem lenne szerencsés.

59/1995. (V.30.) Korm. rendelet

a 30/1964. (XII.2.) Korm. rendelet módosítása, mely szerint az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, illetve a Műemlékfelügyeleti Igazgatóság a kezelésében, használatában lévő műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium látja el.

67/1995. (VI. 13) Korm. rendelet

az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, Montrealban, 1987. szeptember 16. napján aláírt jegyzőkönyv módosításainak kihirdetéséről szól érintve halon oltógázok felhasználhatóságát is.

1995. évi XLIX. törvény

a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendeletet módosította, melyben újra szabályozta: - a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésének, fenntartásának, megszüntetésének kérdéseit, - a tűzoltás, műszaki mentés feladatának kötelezetteit, - a működési területre és az RST-re vonatkozó szabályozási felhatalmazást.

78/1995. (VI. 27.) Korm. rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámát, valamint a Riasztási és Segítségnyújtási Terv alapján a működési területet szabályozza a már ismert módon.

13/1995. (IX.1.) KHVM rendelet - a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodást, a

14/1995. (IX.1.) KHVM rendelet

a Nemzeti Vasút Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) módosítását tartalmazza, melyeket indokolt áttanulmányozni és a változásokat átvezetni.

107/1995. (IX.8.) Korm. rendelet

az erőművek létesítési és üzembehelyezési engedélyezési eljárásáról szól és az 1. sz. melléklet alapján szakhatóságként tűzvédelmi ügyekben első fokon a hivatásos önkormányzati tűzoltóság székhelye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző, másodfokon a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal jár el.

44/1995. (IX.5.) IKM rendelet

az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendeletet módosítja a következőképpen: - a jogszabál hatályát kiterjeszti az 1 m 3 vagy annál nagyobb tartályok, szerelvények hazai gyártására, behozatalára, - 5 m3 vagy annál nagyobb tartályok és tartálycsoportok, szerelvényeik elhelyezésére, használatba vételére, javítására, felújítására, átalakítására, továbbá ellenőrzésére, - régi tartályokat 8 éven belül kell a szabványnak megfelelően kialakítani és ezután a használatbavételi engedélyt megkérni, - tízévenként belső tisztításról, szerkezeti vizsgálatról és 5 évenként tömörségi próbáról kell gondoskodni, - az engedélyezési eljárásban szakhatóság tűzvédelmi ügyben első fokon a hivatásos tűzoltóság székhelye szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző, másodfokon a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal.

45/1995. (IX.21.) IKM rendelet

az egyes nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról szóló 30/1994. (XI.8.)1KM rendelet módosításáról szól. Javasoljuk a jogszabály mellékletét részletesen tanulmányozni és a szükséges módosításokat a szabványtárakban átvezetni.

126/1995. (X.18) Korm. rendelet az egyes jogszabályok hatályon kívül helyezése körében többek között hatályon kívül helyezte a 4/1979. (IX. 16.) BM rendeletet is, amely a tűzvédelmi tevékenység elismeréséről szólt. (folytatás a 45. oldalon) VÉDELEM 1996/1

SZABÁLYOZÁS

Szabványváltozás 1. Nemzeti szabványok közzététele MSZ EN 615:1995 Tűzvédelem. Oltóanyag. Az oltóporok előírásai (kivéve a D osztályú porokat) A közzététel időpontja: 1995, szeptember MSZ 1042:1995 Jelzőtábla vízvezetékekhez és tűzoltó vízforrásokhoz (az MSZ 1042:1978 helyett) A közzététel időpontja: 1995. november MSZ EN 50014:1995 Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Általános előírások (az MSZ EN 50014:1992 helyett. A közzététel időpontja: 1995. november

2. Nemzeti szabványok módosítása MSZ 595-8:1994 Építmények tűzvédelme. Egylégterű csarnokjellegű épületek hő- és füstelvezetése; című szabvány módosítása a következő: A 3.3. szakaszt ki kell egészíteni a következő 3.3.6. szakasszal: 3.3.6. Mesterséges szellőztető berendezés alkalmazása esetén az adott helyiségre számítható hő- és fiistelvezető nyílásfelületek minden négyzetmétere helyett 2 m3 /s légáramlási sebességet kell biztosítani

úgy, hogy a füstgázok ne juthassanak más védett helyiségbe, füstszakaszba. A fiistelszívó ventillátoroknak és a meghajtó villamos motoroknak 400 C fokos füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 90 percig kell üzemképesnek lenniük. A 3. táblázat fejlécében a füstszakasz csoport helyett méretezési csoport szakkifejezést kell írni. A 9, oldalon a 9,50 számítási belmagassághoz (H) tartozó füstmentes levegőréteg (h) első értéke 4,57 m helyett 4,75 m. A 12. oldalon az 1. ábránál cv--0,43 helyett cv=0,3. A módosítás időpontja: 1995. június. MSZ 1040-4:1986 tűzoltó készülékek. Javítás és készenlétben tartás; című szabvány módosítása a következő: A szabvány 1. oldalán a hatályra vonatkozó rendelkezések szövegét "E" szabvány alkalmazása... is kiterjed" törölni kell. Az 1.3.3. szakasz harmadik sora helyesen: "-időszakos vizsgálatra van kötelezve." Az 1.4.2. szakasz szövege helyesen a következő: "A nyomáspróba az MSZ EN 3-3 szerint, amelyet ötévenként kell elvégezni, adatait (év, hó, a nyomáspróbát végző jele) a tűzokó készülék tartályán (palackján)

Jogszabály figyelő (folytatás a 44. oldalról)

16/1995. (X.20.) BM rendelet

a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szól és javasoljuk a vezetőknek tanulmányozásra.

140/1995. (XI.29.) Korm. rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem központi szervezetének szétválásáról szól, mely alapján a tűzoltóság központi szervezetének megnevezése: Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság (BM TOP).

151/1995. (XII.12.) Korm. rendelet a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendeVÉDELEM 1996/1

letet módosította. Két lényeges változás a „korlátozott sebességű övezet” bevezetése, és a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű követésének szabályozása.

21/1995. (XII.22.) BM rendelet a Szolgálati Jel, Bátorság Érdemjel kitüntető cím és a Miniszteri Díj alapításáról szóló 6/1992. (V.5.) BM rendeletet módosítja, mely a „Miniszteri Díj"-ban részesíthetők körének kiterjesztését eredményezi.

Dr. Németh Iván tű. őrgy. főosztályvezető h. BM TOP Tűzmegelőzési Főosztály Budapest

maradó és jól látható módon fel kell tüntetni. ” Az 1.4.3. szakaszt és a hozzá tartozó *-os lábjegyzetet törölni kell. Az 1.6.2. szakaszban és a hozzá tartozó lábjegyzetben a "**" helyett "*" írandó. A 4. oldalon a „Tűzoltó készülékek. Általános előírások és vizsgálat ... MSZ 1040-1” helyett „MSZ EN 3-3 Hordozható tűzoltó készülékek. 3. rész: Felépítés, nyomásállóság, mechanikai vizsgálatok” írandó. A módosítás időpontja: 1995. június

3. Nemzeti szabványok visszavonása MSZ 1049:1983 Hordóra szerelhető szivattyú A visszavonás időpontja: 1995. május MSZ-04-82-3:1979 Lakó- és közösségi épületek kéményei. Egycsatornás gyűjtőkémények egyesített falu könnyűbeton elemekből. A visszavonás időpontja: 1995. október

Nagy Lajos tű. alez k. főelőadó BM TOP Tűzmegelőzési Főosztály

Jobb, mint írtuk! A Védelem 1995t7 számában két lényeges adatot pontatlanul közöltünk. 1, 15. oldal A Kipszer Kondenz Kft. BTCS tűzvédelmi csappantyújának Th értéke nem 0,5, hanem 1,5 óra. 2, 45. oldal Robbanásveszély megállapítása című cikkünkben a műszer mérési tartománya: – 5-100% ARH, 1%-os felbontással helyett — 5-100 tf%, 1%-os felbontással. A két hibáért elnézést kérünk! 45

NÉVJEGY Teljeskörű építéstechnikai tűzvédelem Promat A nagyértékű, főleg a közcélú építmények fokozott tűzvédelmét - elsősorban életvédelmi célok, másrészt az épületek, a technológiai berendezések és felszerelések megóvása teszi szükségessé. A tervezőknek és üzemeltetőknek komoly gondot okoz a szerkezeti és belsőépítészeti anyagok, a beépített technológiák tűzállósági határértékének (T h) a növelése. E felismerés késztette a belga PROMAT céget, még a '70-es évek elején arra, hogy olyan anyagféleségeket fejlesszen ki, melyek segítségével az épületek passzív tűzvédelme jelentősen növelhető legyen. E tevékenység legjelentősebb eredménye egy olyan ásványi alapanyagú, rostszilikát tartalmú - azbesztmentes - nem éghető tűzvédő lemez, amely a faanyagokhoz hasonlóan dolgozható fel, rögzíthető, ragasztható és festhető.

Belső tűzhatás, 30-120 percig – kábelcsatornák, menekülési utak, folyosók védelmére

Th érték növelése

Külső tűzhatás, 30-120 percig – elektromoskábelek, működőképességének megtartására

A keményebb PromatectR -H és a könnyebb Promatect R-L lemezeket, 6-25 mm ill. 20-25 mm-es vastagságban gyártják. Számos alkalmazási lehetősége mellett, fő felhasználási területe a magasépítés és a belső építészet. Rendkívüli előnye a kedvező tűzállósági és mechanikai tulajdonságain kívül az, hogy pl. vékony burkolattal - nagy tűzállósági határértéket lehet elérni. (Th 30-180 perc)

Legfontosabb alkalmazási területei Tartószerkezetek, tűzvédő álmennyezetek, gerendafödémek, trapézlemezek, tetők, könnyű válaszfalak, acélvázas és állványoszlopos falak, külső homlokzatok, acél és műanyag légcsatornák, vasbeton elemek és födémek, falak stb. védelme ill. burkolása. Látható acélszerkezetek esetében sokszor igény a tűzállósági határérték növelése. Ez olyan különleges festékbevonattal érhető el, mely hő - azaz tűz - hatására felhabzik, s ennek hőszigetelő tulajdonsága védi az acélszerkezetet a káros felmelegedéstől. A festékbevonat a PROMAPAINT-DEFLAMMA R , melynek tűzállósági határértéke (T h) 30, 45 és 60 perc.

Tűzvédő üveg

O0000GQOC oo.a í

1

Í

is lehet. A PROMASTOP R márkanéven olyan tömítő és lezáró anyagkombinációkat és készhabarcsot forgalmaznak, melyeket az elektromos kábelek és csővezetékek faláttöréseinek lezárására használnak. Az éghető anyagokból készült csővezetékeket, tűz esetén különlegesen kialakított tömítőgallér zárja le. Fugák, hézagok lezárására, nedvességre nem érzékeny, tűz hatására duzzadó, a tűz és füst áthaladását megakadályozó termékeket PROMAXIT-nak nevezik. Rugalmas és kemény lemez, ill. kitt formájában gyártják. A PROMAT K-84 ragasztó, a PROMATSR impregnálás, a PROMAT simítótapasz, a különböző tűzálló szalagok, a tűzvédő profilok - a kiegészítő és befejező munkaműveletek anyagai. A PROMAT a felsorolt anyagok alkalmazásával kapcsolatban nemcsak a helyszíni szerelés idején, de már a tervezés időszakában is személyes tanácsadással áll az érdeklődők rendelkezésére.

A PROMAGLAS R többrétegű ragasztott, tűzvédő üveg. E ragasztó tűz hatására felhabzik, mely a felső, már megrepedt réteget leválasztja. Majd a hő hatására a következő réteg reped meg, s az alatta keletkező szigetelő hab most azt választja le, s ez így folytatódik. A térelzárás mellett a hősugárzás átjutását is akadályozza, s meggátolja a lezárt oldalon az éghető anyagok meggyulladását. Tűzállósági hatáértéke: (T h) 30, 60, és 90 perc.

Csatornák, tömítések Külső és belső tűzhatásra méretezett elektromos kábelcsatornák szellőztető és füstelszívó vezetékek PROMATECT R-H lemezből készülnek, s ezek tűzállósági határértéke (T h ) 120 perc 46

VÉDELEM 1996/1