Védelem évfolyam, 5. szám

Védelem 2014. 21. évfolyam, 5. szám

tartalom 2014. 21. évfolyam, 5. szám Szerkesztőbizottság:

Dr. Bánky Tamás PhD Dr. Beda László PhD

Bérczi László

Prof. dr. Bleszity János

Böhm Péter

Dr. Endrődi István PhD Érces Ferenc

Heizler György főszerkesztő

Dr. Hoffmann Imre PhD,

a szerkesztőbizottság elnöke

Kossa György

Dr. Papp Antal PhD

Dr. Takács Lajos Gábor PhD Dr. Tóth Ferenc

Szerkesztőség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71. tel.: BM 03-01-22712

Telefon: 82/413-339, 429-938 Fax: 82/424-983

Art director: Várnai Károly

Tanulmány

Gátszakadások okai és tanulságai Mezővárinál (Felső-Tisza)..............................................5 Membrán hatás kompozit szerkezeteknél tűz esetén: Egyszerű tervezési módszer.............9 A szabadtéri tömegrendezvények elemzése – kiüríthetőség I. ...........................................14 Egységes jelrendszer kialakítása tűzvédelmi dokumentációkhoz I. ...................................17

Fókuszban

Az évtized tűzesete az Andrássy úton................................................................................21

Módszer

Homlokzati hőszigetelő ETICS - THR rendszerek megfelelőségének ellenőrzése..........25 Szeletes földcsúszások felismerése és értékelése.................................................................28

Szabályozás

Eltérési engedélyezési eljárások – mitől, miért, hogyan?....................................................31

Tűzoltás – műszaki mentés

A technikai eszközök fejlesztésének tűzoltás-taktikai kérdései..........................................33

Kutatás

Gázolaj égett a hőszigetelt falak mellett – drámaian eltérő hatások!................................37 Nyitott szórófejes oltórendszer és nagynyomású vízköddel oltó együttes működésének szimulációja.................................40

Megelőzés

Kiadó: RSOE, 1089 Budapest, Elnök u. 1.

A számítógépes szimulációk hatósági elbírálásának tapasztalatai......................................43 Oltóberendezés Szakosztály – nő az aktív oltórendszerek szerepe.....................................47 Építési termékek tűzvédelmi osztályozásának kérdései......................................................49

Megrendelhető: Baksáné Bognár Veronika

Fórum

Tel.: 82/413-339 Fax: 82/424-983

E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Bakondi György

országos katasztrófavédelmi főigazgató Nyomdai munka: King Company Kft., Tamási Felelős vezető: Király József

Megjelenik kéthavonta

ISSN: 2064-1559

Előfizetési díj: egy évre bruttó 5292 Ft

Szabadtéri tüzek megelőzése – konferenciák.....................................................................51 Erdőtűzoltási gyakorlat Nógrádban – drónnal...................................................................53 Együttműködés – az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa................................55

Képzés

Üzemeltetői biztonsági összekötő – szaktanfolyami és egyetemi képzés...........................57

Technika

Lángérzékelés mostoha körülmények között....................................................................59 Új fejlesztések a Drägernél az Interschutz 2015 előtt........................................................61

Oltóberendezés Szakosztály alakult

A MMK Tűzvédelmi Tagozatán belül, 2014. szeptember 11-én Lakiteleken, megalakult az Oltóberendezés Szakosztály. A 63 alapító tag által választott elnökség: ▪▪ Elnök: Nádor András ▪▪ Elnökségi tagok: Bárányosné Ábrahám Rita, Bischoff Pál, Hajdú András, Scharbert Gyula Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Tartalom

3

Szakértelem a tűzvédelemben Új rendszerek

Az életért

alkottuk

Tűzgátló tömítések Kibővített program

Szerelési rendszerek menekülési és mentési útvonalakra

3M™ Novec™ 1230 tűzvédelmi folyadék Új generációs halon alternatíva beépített tűzvédelmi rendszerekhez: • • • • • • • •

megbízható, hosszú távú megoldás magasfokú személy- és vagyonvédelem kiemelkedő környezetvédelmi profil gyors elárasztás egyszerű karbantartás kis helyigény megfelel a nemzetközi szabványoknak 3M™ Blue SkySM 20 év garancia

Tűzvédelmi csatornák

Új rendszerek

Bevált minőség

Tűzálló kábelrendszerek Ismerje meg új választékunkat! Egyedülálló, sokrétű termékválasztékunk révén azon kevés gyártó közé tartozunk, akiknek kínálata az építőipari tűzvédelem minden fontos területére megoldást nyújt. Kérje termékismertetőinket!

OBO Bettermann Kft.

H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. Telefon: +36 29/349-000 www.obo.hu • [email protected]

www.3m.hu/novec

Védelem_201_5.indd 1

2014.09.04. 10:51:03

Tanulmány Radvánszky Bertalan, Izsák Tibor

Gátszakadások okai és tanulságai Mezővárinál (Felső-Tisza) Az árvízi katasztrófák kialakulásában a hidrometeorológiai adottságok mellett fontos szerepet játszanak az antropogén hatások. Szerzőink esettanulmányban mutatják be a Beregi-Tiszaháton – a Borzsa és a Tisza összefolyásánál –, Mezővárinál, az 1998-as és 2001-es árvízkor bekövetkezett helyi katasztrófák okait, következményeit és azok tanulságait egy sikeresebb jövőbeni árvízi védekezés érdekében. Kulcsszavak: gátszakadás, árvíz, antropogén hatás, Mezővári, Felső-Tisza.

területe, ugyanis egy esetleges gátszakadás során a Bereg jelentős része mind Magyarországon, mind Kárpátalján víz alá kerülne. Fő cél, hogy kutatómunkánk révén felhívjuk a figyelmet a vizsgált terület antropogén eredetű árvízi kockázataira, valamint a magyar–ukrán árvízvédelmi fejlesztéskor elvégzendő munkák fontosságára. A közelmúltban a Felső-Tiszán levonuló katasztrofális árhullámok és a folyamatosan megdőlő vízállás rekordok vélt vagy valós oka a jelenlegi klímaingadozás mellett az antropogén beavatkozásokban keresendő. A vízrendezési munkálatok napjainkra megmutatkozó negatív hatásának feltárása fontos feladat, hogy csökkentsük, vagy teljes mértékben megszüntessük a folyó mentén kialakuló veszélyforrásokat.

A vizsgált térség A Tisza vízgyűjtőjén (157 186 km2) a közelmúltban több szélsőséges természeti esemény (aszály, árvíz, lejtőtömegmozgás), különböző eredetű antropogén tevékenység (tarvágásos erdőművelés, talajpusztulás) vagy rendkívüli méretű elemi csapás (cianid szennyeződés) következett be. A folyó teljes vízgyűjtőjén osztozó jelenlegi öt államnak (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Magyarország, Szerbia) stratégiai feladata a katasztrófakockázat-kezelése, ugyanis több millió embert közvetlenül veszélyeztet a folyó és a hozzá kapcsolódó esetleges végzetes események (Lászlóffy W. 1982; Radvánszky B. et al. 2010; Schweitzer F. 2011). A vízgyűjtő sérülékenységét még az is fokozza, hogy az I. világháborút követően az addig egységesen és összehangoltan működő tiszai vízgazdálkodási rendszer szétzilálódott. A Felső-Tiszán levonuló 1998-as és 2001-es árvizek több helyen átszakították a gátat, nagy kárt okoztak az infrastruktúrában (csak a 2001-es esemény 15 millió USD kárral járt); valamint közel 325 000 embert veszélyeztettek és 24 emberi életet követeltek (Szlávik L. 2003; Dövényi Z. 2005; Kovalchuk, I. et al. 2012). Ukrajnában 1900–2012 között e két esemény a legtöbb emberi áldozatot követelő természeti katasztrófák tízes rangsorában a hatodik (1998-as) és a nyolcadik (2001-es) helyet foglalja el (EM-DAT 2012). Az árvizek pusztításai és a szélsőséges eseményekből levont tudományos következtetések (Csipak, V. P. et al. 2003; Lucza Z. et al. 2012; Dajka I. 2013), valamint az ezekből fakadó hazai és nemzetközi árvízvédelemre vonatkozó irányelvek ismerete motiváltak jelen közlemény elkészítésére. A kutatási terület a Nagyalföld Felső-Tiszai-síkság középtáján, a Beregi-Tiszaháton, a Borzsa torkolatánál, Mezővárinál található (1. ábra). A vizsgált terület a Beregi öblözet árvíz lokalizációs tervének fontos

1. ábra: a kutatási terület áttekintő térképe Árhullámok A Felső-Tiszán, a természeti és antropogén hatások eredményeként, levonuló árhullámok átlagos szintjének emelkedése 2-3 méter, de ez az érték szélsőséges esetekben eléri a 4 métert, sőt a 7,5 métert is. A legnagyobb és váratlan vízszintemelkedés (8,38,5 m) 1992, 1993 és 1995 decemberében történt (Lymans’ka, I. 2001). Az utóbbi évtizedekben (meleg-száraz klímaperiódus) csökkent a folyók vízhozama, de ennek ellenére a Közép-Tiszán – 1977-től 2006-ig – nyolc alkalommal dőlt meg a maximális vízállás (Schweitzer F. – Nagy I. 2011). A tivadari vízmércénél – 1910-2001 között – 750 cm-t meghaladó vízállások 14-szer fordultak elő. A 14 alkalomból 8 eset az 1970 utáni időszakra tehető (Szlávik L. 1999; 2003). Az 1998-as és a 2001-es árvizek megközelítették vagy meg is haladták az 1%-os valószínűségű értéket Tiszabecsnél. A tapasztalatokon és a kutatásokon alapuló jövőbeni szcenáriók 15-19%-os vízszint és vízhozam növekedést prognosztizálnak a Felső-Tiszán (Dajka I. 2013). A közelmúltban a magyar és ukrán szakemberek meghatározták az új mértékadó árvíz szintjét (MÁSZ) Huszttól Tokajig. A magyarországi régi 1%-os MÁSZ-t az újonnan számított és mára elfogadott érték

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Tanulmány

5

0,9-1,9 méterrel, Kárpátalján az eddig irányadónak számítót pedig 0,3-0,5 méterel haladja meg. A legnagyobb pozitív anomália Tiszabecs és Tivadar között figyelhető meg, amelynek átlagos értéke eléri a 175 centimétert (Lucza Z. et al. 2012). Az új MÁSZ szolgál alapul az árvízvédelmi töltés rekonstrukciós munkájához, amely során egységesre emelik a töltések koronaszintjét Magyarországon és Kárpátalján. A koronaszint további növelésével fokozzuk, az eredményes árvízi védekezést, de sajnos nem csökkentjük a szélsőséges események kialakulásának valószínűségét.

Hidrometeorológiai adottságok Az árvizek kialakulásának fontos elemei a hidrometeorológiai adottságok (Bodolainé Jakucs E. 2003; Homokiné Újvári K. 2003). A változó éghajlati hatások következtében az árvizek gyakorisága – a Regionális Klímamodell (REMO) ( Jacob, D. et al. 2001) és a Lefolyási Modell (HD) (Hagemann, S. – Dümenil, L. 1998) forgatókönyvei alapján – a jövőben növekedni fog. A FelsőTisza forrásvidékén a jövőben az évi csapadékmennyiség mértéke nő, amelyhez az egyes hónapok csapadékának várható pozitív alakulása ad alapot. A téli és tavaszi csapadéktöbblet a Tisza vízhozamának január, április és május havi növekedését (átlagosan 15%-os) eredményezheti. Ősszel is, a másodlagos csapadékmaximumkor a csapadék nagyságának a fokozódása prognosztizálható a Felső-Tisza vidékén a regionális klímamodell alapján, valamint a szélsőségesen magas napi csapadékmennyiségek gyakoriságának bővülése (Radvánszky B. – Jacob, D. 2008; 2009).

Antropogén hatások A szabályozási munkálatok során a Tiszát töltések közé szorították, amelyek eltérő távolságban épültek egymástól, így különböző méretű nagyvízi keresztmetszetek biztosítják az árhullámok levonulását. A szűk nagyvízi meder mellett az árhullámok levonulását a hullámterek fásítása, a nyári gátak megépítése és a rekreációs célokat szolgáló különböző ingatlanok is nehezítik.

Lassítják a víz mozgását és ezáltal fokozzák a hordalék lerakódását. A Borzsa torkolatánál az 1998-as nagy árvíz során 4,2 centiméter, a 2001-es árvízkor pedig 5,7 centiméter üledék rakódott le a Tisza jobb oldali hullámterén (Izsák T. 2010). A Felső-Tisza ártereire vonatkozó feltöltődési adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre, de ez irányú kutatások már folyamatban vannak. A Tisza egyik nem közvetlen mellékfolyójának, a Latorca hullámterén végzett geomorfológiai vizsgálatok 1-1,5 méter feltöltődést mutattak Csap környékén az elmúlt ötven évben (Obodovskij, O. et al. 2012). A nagymértékű és gyors üledékfelhalmozódás tényét támasztja alá az ÉK-Kárpátok előterében elhelyezkedő hordalékkúpok holocénkori fejlődése (Gerasimenko, N. ex verb.). A Tisza középső szakaszán is igen intenzív a hullámtér feliszapolódása (Schweitzer F. 2001; 2009; Nagy I. ex verb. 2007; Schweitzer F. – Nagy I. 2011). A hullámtér feltöltődésének eredményeként, egy bizonyos idő eltelte után a Tisza már nem a saját medrében fog folyni, hanem az általa feltöltött és egyre magasabbá váló hullámterén; így a Pó vagy a Huang-ho sorsára fog jutni (Radvánszky B. et al. 2010; Schweitzer F. – Nagy I. 2011). Az egyre magasabb árhullámok fokozott terhelést jelentenek a töltésekre és a műtárgyakra. Dajka I. 2013-as közleményében felhívja a figyelmet a vizsgált terület jelenlegi árvízvédelmi rendszerének hiányosságaira. A legsebezhetőbb árvízvédelmi töltésszakasznak, a 9,5 km hosszúságú Mezővári-Badaló közötti részt jelöli meg, az alacsony koronaszint miatt. Az új MÁSZ-hez viszonyított alacsony töltések mellett fontos megemlíteni a gátak vonalvezetését. A vízszabályozási munkálatok megkezdésekor birtokpolitikai, lobbiérdekekből vagy egyszerűen „csak” költségkímélési indokoktól vezérelve a töltések nyomvonalát többször a levágott morotvákon, vagy az akkorra már teljesen feliszapolódott és növényzettel borított holtágakon vezették keresztül. Az ily módon megválasztott gyors kivitelezésű nyomvonalvezetés a gátak szilárdságát sok helyen instabillá tette; következésképpen megbízhatóságuk úgy a hullámtéri ártér oldalán, mint az ún. „mentett” ártér felőli külső térfélen egyaránt csökkent. A szélsőséges hidrometeorológiai események, ha negatív ant-

1 = alacsony ártér 2 = magas ártér 3 = növényzettel feltöltött meander 4 = aktív partszakasz 5 = árvízi töltés 6 = meander Pap-tava 7 = parti zátony 8 = vízfolyás 9 = mesterséges árok 10 = magassági pont 11 = település 12 = antropogén feltöltés

2. ábra: a tisza árterének szűkülete mezővári határában (szerk. radvánszky b.) 6


1998 novemberében és 2001 márciusában Mezővári település került a hírek középpontjába. A 3500 fős lélekszámú település történelmi, a Borzsa bal partján levő része (Palaj) – a szomszédos Csetfalvával és Sárosoroszival együtt – árvíz sújtotta területté vált. A katasztrófa kialakulásának okát mindkét esetben a szélsőséges hidrometeorológiai körülmények és az antropogén hatások együttese idézte elő. A Felső-Tisza máramarosi vízrendszerén rekord vízállású árhullámok alakultak ki (Bodolainé Jakucs E. 2003; Homokiné Újvári K. 2003; Illés L. et al. 2003; Kovalchuk, I. et al. 2012). A viszonylag rövid időegységeken belül kialakuló és egymást erősítő árhullámok hatalmas hozamúra duzzadt víztömege Ugocsában többszörös gátszakadást idézett elő. A legnagyobb tragédiák a bal parton Tekeháza és Szászfalu, illetve Tiszabökény térségében következtek be, a kiömlő víztömeg Feketeardón keresztül a Batár irányába távozott és azon keresztül nyert lefolyást. Tiszaújlak térségét, illetve a néhai megyehatárt átlépve, Csetfalva és Mezővári között a jobb parton is átszakadt a védmű mind a két alkalommal. A védelmi munkálatok gyors és összehangolt eredményének köszönhetően, a viszonylag rövid időn belül megismétlődő esemény Mezőváriban egyszer sem követelt emberáldozatot, ezzel szemben az anyagi kár igen jelentős volt.

kolatának magasságában mindössze 450 méter keresztmetszetre szűkül le. Ezzel szemben a hullámtér szélessége Csetfalvánál 2250 méter; azonnal érzékelhető tehát az óriási (80%-os) csökkenés, amely néhány folyókilométeren belül történik (2. ábra). Ezzel egy időben a Borzsán minden idők legnagyobb árhulláma vonult le (Csipak, V. P. et al. 2003). A Borzsa 500–600 m3/s-s csúcs vízhozama, a Tisza vízhozamát Tiszakóród és Mezővári között (729.2 fkm) közel 15%-kal növelte (Illés L. et al. 2003). A keletkezett víztömegtorlódás jelentős terhelést jelentett a töltésekre és a jobboldali védmű, gyengébb minősége miatt megroppant. A kiszakadt védművön keresztülhömpölygő víztömeg a védett ártéren kívül Palajt (Kis-Palaj, Nagy-Palaj, Szűzföld) továbbá Csetfalvát érintette. A kiáramló víz megrekedt a Borzsa és a Tisza összefolyásánál, mert közvetlenül a torkolatnál épült közös töltés miatt nem tudta folytatni útját a mélyebb területek felé. A víz így – sajátos műszaki szóhasználattal élve – a satu két pofája közzé szorulva egy héten keresztül állt az elöntött területeken. Palaj település részen az árhullám 310 ház végzetét jelentette (Salamon E. ex verb. 2011). A Borzsa töltései is fokozott terhelés alatt voltak, de rajtuk nem történt gátszakadás. A folyó bal parti töltésének mind a két oldalát a víz nyomása tartotta szinkronban, a védett oldal felől a kiömlő Tisza vize, a Borzsa hullámtere felől pedig a mellékfolyón levonuló ár. Így maradhatott meg épen a Borzsa bal oldalán magasodó gát, amelyet az 1947-es árhullám pusztításait követően építettek. A jobboldali gát szakadását a település belterületén, a közös emberi összefogás akadályozta meg.

1998. november 5. Az első katasztrofális esemény 1998. november 5-én éjjel 2024 óra között következett be. A gátszakadást követően Palaj településrészt és a szomszédos Csetfalvát szinte egy időben 2,5-3 méter átlagos magasságú víztömeg árasztotta el. A töltés sérülékenységének oka egyrészt a védműben lévő műtárgy műszaki állapotában keresendő. A másik ok pedig, hogy Mezővárinál az árhullám feltorlódott, mert az ún. hullámtéri ártér a Borzsa tor-

2001. március 6. 2001. március 6-án a vízállás a tiszaújlak–tiszabecsi (746. fkm) szelvényben 11 centiméterrel haladta meg az 1998-os legnagyobb vízállást, a 708 centimétert (Szlávik L. 2003). E rekord magasságú vízállás ismét a Felső-Tisza vízgyűjtőjén bekövetkezett extrém hidrometeorológiai, valamint egy szerencsétlen hidrológiai összetevővel magyarázható (Szlávik L. 2003). Mezővári és Csetfalva között 2001 márciusában három helyen is átszakadt

ropogén hatással párosulnak, akkor katasztrofális következmén�nyel járhatnak, mint ahogy ez Mezőváriban 1998-ban és 2001ben megtörtént.

Esettanulmány – Mezővári

1 = alacsony ártér 2 = magas ártér 3 = növényzettel feltöltött meander 4 = aktív partszakasz 5 = árvízi töltés 6 = meander Pap-tava 7 = parti zátony 8 = vízfolyás 9 = mesterséges árok 10 = magassági pont 11 = település 12 = antropogén feltöltés

3. ábra: gátszakadások helyszínei mezővári környékén 2001 márciusában (szerk. radvánszky b.) Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Tanulmány

7

a Tisza jobboldali védműve. Két helyen, ahol a töltést az alacsony ártéren át vezették (3. ábra), valamint a még friss gát (1998-as szakadás után épített) is kiszakadt. A baloldali (magyarországi) töltés szakaszokon az 1998-as pusztítás után elvégezték a szükséges rekonstrukciókat, de a jobboldalin Tiszaújlaktól vízmentében (Csetfalva, Mezővári, Halábor és Badaló) pedig nem (Váradi J. et al. 2003). Így a gyengébb műszaki állapotú gátak – nem bírván a rájuk nehezedő nyomást – szinte összeroppantak a hatalmas terhelés következtében. A kiömlő víztömeg Palajon 90 cm-rel volt magasabb, mint 1998-ban, de kevesebb anyagi kárt okozott (mindössze 34 ház dőlt össze). Ezzel szemben a szomszédos Sárosoroszin jóval nagyobb volt az anyagi pusztítás, amely 81 családi házat érintett. A Borzsa a Tisza rendkívüli méretű áradásakor elvesztette hidrológiai önállóságát; amelynek következtében visszafelé tetőzve áradt. A Borzsán átívelő közúti híd csökkentette a lefolyást biztosító nagy árvízi keresztmetszetet, ezáltal csak tovább növekedett a vízállás a folyásiránnyal megegyező híd alatti és feletti folyószakaszon. A víz a jobboldali gát koronaszintjét közel 800 m hosszan áthágta. A kiáradó víz a Borzsa jobboldalán lévő településrészbe (Városderék, Újvári) az egykori folyómedreket követve érte el egykori erózióbázisát, az Újvári-tavat, amely a jóval nagyobb Pap-tava morotva egykori része. A Pap-tavat korábban kettészelték a vízrendezési munkálatok során 1836-ban Borzsának ásott új csatornával. A csatornán keresztül vezették a Borzsát a 700 m távolságra lévő Tiszába. ezáltal egy új mesterséges folyótorkolatot alakítottak ki. A morotvatavat végül 1847-ben csapolták le teljesen. Ezt követően a Borzsa új medrének jobb oldalán a lecsapolt morotva medrén keresztül vezették a töltést, ezáltal jött létre az Újvári-tó, amely továbbra is a kisebb helyi vízfolyások erózióbázisául szolgál. Egyúttal a másik oldalt, a közös árterületen is megmaradt a morotva terjedelmes depressziója.

Összegzés

A Felső-Tiszán a szélsőségesen magas vízszintek növekedése várható. A meghatározott új MÁSZ érték a legnagyobb mértékben Tiszabecs és Tivadar között növekedett. Ennek fő okai

Árvízkockázati tényező

Az Újvári-tó a Beregi öblözet egyik jelentős árvízkockázati tényezője. A kockázat abból fakad, hogy a tavon áthaladó borzsai töltés, amelynek stabilitása igencsak kétséges a vonalvezetése miatt, a Borzsa és a Tisza közös hullámterén levonuló magas árhullámokkal szemben nyújt védelmet. A közös hullámtéren közlekedő tiszai ár iránya merőleges erre a gátszakaszra, amely ily módon fokozott terhelésnek van kitéve. Az árvízi védekezés esélyét a töltés ezen szakaszán a geomorfológiai adottságok csökkentik (4. ábra). A magyar–ukrán árvízvédelmi fejlesztések alkalmával fontos ezen töltésszakasz megerősítését elvégezni, ugyanis egy esetleges gátszakadás következtében nem lehetne bevédeni a folyó folyásirányában lévő falvakat és a felszíni esés viszonyoknak megfelelően nagy kiterjedésű elöntés következne be. a vízszabályozási munkálatok során kialakított gyorsan változó különböző keresztmetszetű hullámterek, ott ahol változik a folyó szakaszjellege, ahol nagymértékű az akkumulációs tevékenység. A növekvő vízszintek ellen védelmet nyújtanak a megerősített és megerősítendő töltések, amelyek stabilitása nagymértékben függ a terület geomorfológiai adottságaitól. Az antropogén hatásra bekövetkezett környezeti változások hatásai árvízi-kockázatot jelentenek. A helyi kockázatok feltárása és hatásuk vizsgálata fontos prevenciós feladat az árvízi védekezésben, ennek érdekében elengedhetetlen a komplex és az államhatáron átnyúló közös kutatások elvégzése. Az irodalomlista (1-26-ig) a Védelem Online-on olvasható. Radvánszky Bertalan, PhD – Földtudományok Doktora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója, Pécs Izsák Tibor, PhD – Földtudományok Doktora, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, Beregszász, Ukrajna

1 = alacsony ártér 2 = magas ártér 3 = növényzettel feltöltött meander 4 = aktív partszakasz 5 = árvízi töltés 6 = meander Pap-tava 7 = parti zátony 8 = vízfolyás 9 = mesterséges árok 10 = magassági pont 11 = település 12 = antropogén feltöltés;

4. ábra: a nagyvíz folyásiránya a hullámtéren mezővári környékén (szerk. radvánszky b.) 8


Jármai Károly, Vassart Olivier, Zhao Bin

Membrán hatás kompozit szerkezeteknél tűz esetén: Egyszerű tervezési módszer Az előző rész után szerzőink ismertetik a téglalap alakú öszvérfödémek ellenállóképességének kiszámítására alkalmas egyszerű tervezési módszer kifejlesztését. Az eljárás a kezdeti formájában [13,14] az izotrópikus merevítésekre csak egy tönkremeneteli módot vett figyelembe, mégpedig a rövidebb támaszköz mentén az acélmerevítés eltörését (lásd: 1. ábra). A fejlesztések [14,15] már egy általánosabb megfogalmazást adtak, amely lehetővé tette az ortotrópikus merevítések és a födém sarkaiban a beton nyomás hatására bekövetkező tönkremenetelének figyelembe vételét is (lásd: 1. ábra).

2.1 Öszvérfödémek ellenállóképesség-számítása A két irányban megtámasztott szabadon felfekvő – az élein síkbeli vízszintes korlátozások nélküli – födém teherviselő képessége nagyobb, mint a normál folyási vonal elmélet alapján kiszámított érték. Az ellenállóképességben bekövetkező javulás a nagy elmozdulásoknál húzóerők hatására kialakuló membránhatás, valamint a födém külső régióiban a folyási vonal mentén fellépő nyomóerők hatására a folyási vonal körüli nyomaték megnövekedésének eredménye (2. ábra). A meghatározott ellenállás növekedése mint alsó korlát szerepel a folyási vonal tönkremenetele kapcsán és azon a feltételezésen alapul, hogy a végső állapotban a folyási vonal mintázata az 1. ábra szerint alakul, és a tönkremenetel a födém közepén a rövidebb támaszköz mentén az acélmerevítés eltörésének következtében jön létre. Egyes esetekben egy másodlagos tönkremeneteli mód is kialakulhat a beton összezúzódása révén födém sarkaiban, ahol nagy síkbeli nyomóerők ébrednek, amint az az 1. ábrán látható. Az első tönkremeneteli mód akkor következik be, ha a beton nyomószilárdsága magasabb az acélmerevítés szakítószilárdságánál, így ez utóbbi fog eltörni. A második tönkremeneteli mód akkor következik be, amikor az acélháló szakítószilárdsága magasabb a beton nyomószilárdságánál, így a födém sarkaiban annak összezúzódása következik be. A 8. ábra egy, a négy éle mentén egyszerűen megtámasztott téglalap alakú födémet, valamint az egyenletesen megoszló terhelés hatására kialakuló, várható alsó határt jelentő folyási vonal mintázatot mutatja be. A folyási vonalak metszéspontját értéke határozza meg, amely az általános folyási vonal elmélet alapján számítható ki, mégpedig úgy, hogy:

1. ábra: vasbeton födém tönkremenetele acélmerevítés húzóerők hatására (fent) és beton nyomás hatására (lent)

ii. ábra: a húzóerők hatására bekövetkező membránhatás síkbeli erőeloszlása a folyási vonal mentén a négy szélén egyszerűen megtámasztott téglalap alakú födémnél


9

n=

1 2 µ a²

(

)

3µa ² + 1 − 1 ,

ahol a födém méretaránya (L/l) μ a födém ortogonális irányaiban a folyási nyomatéki kapacitások aránya (mindig kisebb, vagy egyenlő, mint 1.0) A rövidebb fesztávot mindig kisebb nyomatéki kapacitás jellemez az ortogonalitási tényezőnél (μ) lévén mindig kisebb, vagy egyenlő, mint egy. Ezért az n értéke a 0.5-ös maximumot veheti fel egy létező folyási mechanizmus esetén. A folyási vonalak keletkezése révén kialakuló mechanizmus

4. ábra: ef törésvonalmenti síkbeli feszültségeloszlás

ellenállóképessége az alábbi egyenlet segítségével adható meg:

Hayes[12] megfigyelte, hogy merev-képlékeny viselkedést feltételezve csak merevtestszerű elmozdulások és elfordulások jöhetnek létre. További feltételezések voltak, hogy a folyási vonal menti semleges tengelyek egyenesek és a feszültségblokk-tartomány („stress-block”) téglalap alakú, azaz a membránerők folyási vonalak menti változása lineáris, ahogy azt a 3. ábra mutatja. Ezeket a feltételezéseket és az ebből származó membránerő-eloszlást használta fel Bailey[13,15] is.

2.2 ’k’ paraméterre vonatkozó kifejezés származtatása A részletes számítás – amit a Védelem Online-on közlünk – mellőzésével a feszültség eloszlást mutatjuk be. (Szerk.)

méterre vonatkozóan. A merevítés törése a 4. ábrán látható EF vonal mentén következik be, amely a födém teljes vastagságát átérő törést fog eredményezni. (A részletes számítást ugyancsak a Védelem Online-on közöljük. (Szerk.))

2.4 Membrán erők A födém 1. és 2. elemének teherviselő képessége meghatározható, amennyiben figyelembe vesszük a membrán erők hozzájárulását a folyásivonalmenti ellenállóképességhez és hajlítónyomaték-bíró képesség növekedéséhez, külön-külön, amint a következőekben látni fogjuk. Ezek a hatások egy javulási tényező segítségével fejezhetőek ki, amelyet a folyási vonal ellenállásának alsó határára szükséges alkalmaznunk. Kezdetben a síkbeli S nyíróerő (ld. 3. ábra vagy bármely más folyási vonal menti függőleges nyíróerő hatása el volt hanyagolva, amely az 1. és 2. elemre két, nem egyenlő terhelés kiszámításához vezetett. Ezután egy átlagérték került kiszámításra, figyelembe véve a nyíróerők hatását is. 2.4.1. Membrán-erők hozzájárulása a teherviselő képességhez. 2.4.1.1. a) 1. Elem A membrán erőkből származó, megtámasztás körüli nyomaték a 12. ábrának megfelelően úgy adható meg, hogy:

5. ábra: membránerők által eredményezett nyomaték számítása

3. ábra: síkbeli feszültségeloszlás az 1. és 2. elemre 2.3 ’b’ paraméterre vonatkozó kifejezés származtatása Az acélmerevítés rövidebb támaszköz mentén bekövetkező törését figyelembe véve származtatható egy kifejezés a b para10

ahol M1m a membrán-erőkből származó, a megtámasztás körüli nyomaték az 1. elemre vonatkozóan. A kifejezés egyszerűsíthető:


A fenti képlet határozza meg a membránerők hozzájárulását a teherviselő képességhez, amelyet hozzá kell adni a javított hajlítási kapacitáshoz azon területeken, ahol a födém nyomó igénybevételnek van kitéve. Az egyszerűség kedvéért a membránerők és a javított hajlítási viselkedés hozzájárulása a normál folyási vonal terhelés alapján kerül kiszámításra. Ez lehetővé teszi, hogy egy javulási tényezőt számítsunk ki külön-külön mind a membránerőkre, mind a javított hajlítási nyomatékokra vonatkozóan. Ezek a javulási tényezők végül összeadhatóak a membrán hatás eredményeként bekövetkező teljes javulás meghatározásához. Amennyiben nem ébrednek axiális erők, akkor M1m-t elosztva µMoL-el (a födém nyomatékbíró képességével) lehetővé válik húzóerők következtében kialakuló membrán-effektus hatását a folyási vonal ellenállásának javulásaként kifejezni (lásd 6. ábra).

A μM0 és Mo hajlítónyomatékokat a födém egységnyi szélességére vonatkoztatva mindegyik ortogonális irányra megadhatjuk:

ahol (g0)1, (g0)2 a két ortogonális irányban található hajlító feszültség-blokk tartományt meghatározó két paraméter (lásd 7. ábra) d1, d2 az acélmerevítés együttdolgozó szélessége mindkét irányban. A javulási tényező (elm) megadható úgy, mint:

2.4.1.3. b) 2. Elem A megtámasztás körüli, membránerőkből származó nyomaték megadható, mint: (6)

6. ábra: javulási tényező a membránerők miatt µMo értéke megkapható a 7. ábra figyelembevételével.

ahol M2m a membránerőkből származó, a megtámasztás körüli nyomaték a 2. elemre vonatkozóan. A húzóerők következtében kialakuló membráneffektus hatása úgy fejezhető ki, mint a folyási vonal ellenállásának javulása, azaz a membrán-hatás következtében a támasz körül ébredő M2m nyomatéknak a longitudinális irányban értelmezett nyomatéki ellenállással vett hányadosa – feltéve hogy axiális erők nincsenek jelen –, amelynek eredményeképpen (7) A membránerők folyási vonal mentén hajlítási ellenállásra gyakorolt hatása – axiális erők jelenléte nélkül – a folyási feltétel figyelembe vételével értékelhető ki, amint az megadta Wood[8]. A rövidebb támaszköz esetén az axiális erők jelenlétében a hajlítónyomaték megadható úgy, mint: (8a)

Hasonlóan a nagyobb támaszközre, (8b)

7. ábra: nyomatékbíró képesség számítása Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Tanulmány

11

2.4.3. Membránerők hatása a hajlítási ellenállásra

2.4.3.1. a) 1. Elem A membránerők hajlítási ellenállásra gyakorolt hatását az egyes folyási vonalakra külön-külön kell figyelembe vennünk. A BC folyási vonal esetén a membránerő nagysága állandó, és megegyezik −bKT0 kifejezéssel, azaz így:

Az AB folyási vonalra AB (8. ábra)

9. ábra: a 2. elemre ható erők Átrendezve

Behelyettesítve a (8b) egyenletbe azt kapjuk, hogy:

8. ábra: az 1. elemre ható erők, cd folyási vonal A folyási vonal mentén B-től x távolságra mérve a membrán erő:

Behelyettesítve ezt a (8a) egyenletbe az AB és CD folyási vonalakra azt kapjuk, hogy:

Amelynek eredményeképpen:

A hajlítási ellenállás javulása a membránerők hatására úgy adható meg az 1. elemen, mint: (9)

2.4.3.2. b) 2. Elem A 2. elem esetében a 16. ábra alapján B-től y távolságban a membránerő úgy fejezhető ki, mint:

12

Amelynek eredményeképpen,

amely az alábbi képlet szerint adja meg a membrán-erők hajlítási ellenállásra gyakorolt hatásának eredményeképpen a javulási (10)

tényezőt, A (6), (7), (9) és (10) egyenletek adják meg a membrán-erőknek a födém hajlítási ellenállására gyakorolt hatását, melynek eredményeképpen a teherviselő képesség javul. Következésképpen a kombinált javulási tényező mindkét elemre

Mint ahogy korábban is említésre került, az e1 és e2 értékek az 1. és 2. elem egyensúlya alapján számított értékei nem fognak megegyezni; Hayes szerint az eltérés okai a függőleges vagy síkbeli nyíróerők jelenlétével magyarázható, és a teljes javulási tényező pedig


2.5. Beton nyomóerők következtében bekövetkező tönkremenetele Az 2.4.1.1 fejezetben megadott javulási tényező az acélmerevítés húzó igénybevétel hatására bekövetkező tönkremenetelének feltételezése alapján lett származtatva. Azonban a beton a födém sarkainál jelentkező, nyomó igénybevétel hatására bekövetkező tönkremenetelét szintén figyelembe kell venni lehetséges tönkremeneteli módként, amely egyes esetekben meg is előzi az acélmerevítés tönkremenetelét. Ezt a ‘b’ paraméter értékének korlátozásával érték el, mely a síkbeli feszültségek nagyságát mutatja meg. A 9. ábra alapján a maximális síkbeli nyomóerők a födém sarkainál kbKT0-ként adhatóak meg. A hajlítás következtében ébredő nyomóerőket szintén figyelembe kell venni. Azzal a feltételezéssel élve, hogy a maximális feszültség-blokk tartomány vastagsága 0.45d-re korlátozódik, és bevezetve egy átlagos együttdolgozó szélességet a merevítésre mindkét ortogonális irányban, azt kapjuk, hogy:

ahol fck a beton hengerszilárdsága. Megoldva az egyenletet a b konstansra, azt kapjuk, hogy: (11)

A b konstans ezután az (5) és (11) egyenletek minimumaként áll elő.

Összefoglalva Egyszerű tervezési módszert mutattunk be a kompozit szerkezetek membrán hatása számítására tűz esetén. Megvizsgáltuk, hogy a folyási vonalak menti membrán-feszültségek milyen hatással bírnak. A számítások azt mutatják, hogy a membrán-erők hozzájárulnak a teherviselő képességhez.

Irodalom A Védelem Online kiadásában közöljük. (szerk.) Jármai Károly, Miskolci Egyetem, 3515 Miskolc Egyetemváros Vassart Olivier, ArcelorMittal Luxembourg Zhao Bin, CTICM –Fire and Testing Division Franciaország


13

Veresné Rauscher Judit

A szabadtéri tömegrendezvények elemzése – kiüríthetőség I. A tömegrendezvényeken bekövetkezett balesetek rávilágítanak, hogy a tömeg létszámát és mozgását a biztonsági és a kiürítéssel foglalkozó szakembereknek elemezni és megfelelő időben kezelni kell. Szerzőnk a Sziget fesztivál vizsgálata, a kiürítés modellezés alkalmazása és szakirodalom összevetése révén a szabályozásban is felhasználható megállapításokra jutott.

Tömegrendezvények jellemzői A tömeg a szabad területeken, helyiségekben levő személyek csoportja, akik nézőpontja, figyelme egy adott területre fókuszál [1]. Amikor egy rendezvényen emberek csoportja vesz részt, akkor minden esetben vannak a körülményektől függő kockázati tényezők, amelyeket a szervezés során ki kell értékelni. A rendezvényeket jellegük alapján lehet csoportosítani, amely alapján meghatározhatók a főbb kockázati tényezők; ezekből néhány jellemző típus adatait tartalmazza az alábbi táblázat [2]. rendezvény típusa

jellemző kockázatok

felvonulás

időjárás, a színpad vagy pódium biztosítása, tömegkezelés, forgalomirányítás, kommunikáció, elektromos csatlakozás

fesztiválok és ünnepek

időjárás, alkohol- és drogfogyasztás, pirotechnikai elemek, a színpad vagy pódium biztosítása, tömegkezelés, forgalomirányítás, kommunikáció, elektromos csatlakozás, étel és italfogyasztás

kültéri diplomaosztó vagy egyéb oktatási esemény

időjárás, tömegkezelés, a színpad vagy pódium biztosítása beleértve a fel- és levezető lépcsőket, színpadig útvonalak kialakítása, kommunikáció, elektromos csatlakozás, alkohol- és drogfogyasztás

politikai gyűlés

időjárás, a színpad vagy pódium biztosítása, tömegkezelés, forgalomirányítás, törvényesség, kommunikáció, elektromos csatlakozás

tüntetés

a színpad vagy pódium biztosítása, tömegkezelés, forgalomirányítás, kommunikáció, elektromos csatlakozás, fegyverek

A koncert alatti tömeg magatartás komplex, amely magába foglalja az emberi pszichológiát és a koncert helyszín fizikai környezetét. Meghatározható több fajta tömeg típus és viselkedési forma, de általánosságban leszögezhető, hogy a tömegben lévő személyek hajlamosan racionálisan válaszolni a környezeti hatásokra, ha az információ elérhető számukra. A zenei koncerteket a nézők jellemzői alapján lehet kategóriákba sorolni, amelyek egymástól eltérő szervezői és biztonsági intézkedéseket igényelnek a rendezvény során [2]. 14

Kategória

Koncert típus

A

heavy metal, rock, rap, punk

főleg fiatal felnőttek, erőszakos viselkedés előfordul

magas szintű tömeg kontroll szükséges

B

könnyűzene

főleg fiatal felnőttek

magas szintű tömeg kontroll szükséges

C

bármilyen zenei esemény

nagy része gyermek

magas szintű tömeg kontroll és felügyelet szükséges

D

komolyzene, népzene, könnyűzene

felnőttek

kicsi a valószínűsége a tömeg szabályzási nehézségeknek

Nézők jellemzői

Kontroll igény

Az előadóhoz minél közelebb jutás a tömegben csak lökdösődéssel, tolakodással lehetséges, ez elől nagy problémát okozhat. Emellett bizonyos viselkedési formák növelik mások sérülésének kockázatát. Az álló közönségre veszélyes lehet a tolakodás, a lökdösődés, a „crowd surfing”, a „stage diving” vagy a „crowd moshing” mozgásformák. Az ülőhelyes nézőtérnél problémát

crowd surfing és zebra a sziget nagyszínpada előtt jelenthet az ülések közötti haladás, az ülések közötti állás vagy székre állás, amely az ülőhelyek felborulása esetén jelentősen rontja a terület kiüríthetőségét.

Mi micsoda?

▪▪ Crowd surfing: olyan mozgásforma, amely során a tömeg felett az egyik oldalról a másik oldalra jut el a vízszintesen elhelyezkedő személy, miközben a tömegben állók a kinyújtott kezükkel tartják és továbbítják. ▪▪ Stage diving: személyek a koncert színpadáról az előtte álló sűrű tömegbe ugranak. ▪▪ Crowd moshing: a táncnak olyan formája, amely során jellemzően a színpad közeli tömegben, egyedül vagy csoportosan, egymásnak ütközve, rohanva, lökdösődve fejezik ki tetszésüket a résztvevők. Ez lehet hagyományos „pogózás”, sorfalként egymásnak rohanás, körbefutva forogva lökdösődés. (forrás: en.wikipedia.org)


Kockázatok Minden rendezvényre igaz, hogy a közönség figyelmét fel kell hívni a helyes viselkedésre, illetve annak elmulasztása esetén a következményekre. Ez akár a kitiltást is jelentheti. Az előadók saját viselkedésükkel, színpadi berendezésükkel vagy a nézőkhöz bedobott tárgyakkal, a tömeget nem elvárt viselkedésre buzdítással, nagymértékben növelhetik meg a tömegkezelés biztonsági kockázatát. Az alapvetően figyelembe veendő kockázati tényezők: a tömeg mérete, kapacitás feletti tömeg mérete, tapasztalatlan szervezők, gyenge kommunikáció, tapasztalatlan biztonsági személyzet, veszélyes és kockázatos színpadi vagy előadói tevékenységek, szabad és/vagy ellenőrizetlen beléptetés, lassú vészhelyzeti reagálás, a rendezvény helyszínének nem megfelelő kiválasztása a várható létszámhoz képest, alkoholárusítás és fogyasztás.

Helyszíni elrendezés Tömegek esetében alapvetően négy elem kölcsönhatása áll fenn: idő, tér, információ és energia. Ebben a meghatározásban az idő, azaz időtartam, amely során a tömeg létrejön, a tér a tömeg által elfoglalt terület mérete és összetétele, információ a tömeg cselekedetét befolyásoló vélt vagy valós érzelmek, és az energia a tömeg által létrehozott nyomás, amely sérülést, halált okoz [3]. Egy 2004-ben készített tanulmány szerint egy rock koncert esetében a tömeg 5%-a generálja a 75% mozgási energiát a színpad előtti küzdőtéren [4]. A koncertszervezők ezért a küzdőtér területeinek egymástól való elválasztására törekszenek, amely megfelelő kordonkialakítással jelentősen javít a biztonságon [5]. A tömeg szabályzó kordonok feladatai: meghatározott területekre a belépés korlátozása, illetve megakadályozása; ▪▪ személyek számának korlátozása; ▪▪ megakadályozni a tömegmozgást a színpad irányába; ▪▪ elősegíteni a személyek sorban állását; ▪▪ biztonsági ellenőrzés biztosítása. A tömeg további osztására alkalmas megoldás a másodlagos kordon felállítása, amit az alábbi szempontok figyelembe vételével célszerű kialakítani: ▪▪ közönség típusa; ▪▪ esemény, rendezvény jellege; ▪▪ színpad szélessége és a közönség rálátása; ▪▪ hangkeverő pult elhelyezkedése, távolsága a színpadtól; ▪▪ első kordon mögötti nézőtér hosszúsága; ▪▪ első kordon megközelítési útvonalai; ▪▪ esetleges ülőhelyek elhelyezése (ideiglenes, állandó); ▪▪ helyszín szektorok közötti mozgás szabályozása. Az 1. ábrán egy javaslat látható a színpad és kordonozás elrendezésére, amely az írországi nemzeti előírások között szerepel [5]. Ezen megfigyelhető, hogy a színpad előtt egy kordonokkal leválasztott küzdőteret alakítanak ki, amely mögött készül a másodlagos kordonozás. A kettő között egy szélesebb terület áll

i. ábra: javaslat egy beltéri rendezvényszínpad és kordonozás kialakítására rendelkezésre a biztonsági személyzet részére. A színpadi oldalon elhelyezett magas korlátok a színpadra történő rálátást korlátozzák annak érdekében, hogy a kiürítésre figyelembe vett területek a közönségtől szabadon legyenek. A területek befogadó képességénél az alábbi kapacitással számolnak: ▪▪ csak színpad előtti kordon esetén 0,5 m2/fő; ▪▪ kettős kordon esetén a küzdőtéren 0,25 m2/fő, a második kordon után 0,5 m2/fő.

2. ábra – dupla kordonozás a létszámmegoszlás jelzésével

3. ábra – tripla kordonozás a létszámmegoszlás jelzésével


15

színpad előtti elválasztás

speciális színpadi kialakítások

4. ábra: a színpad előtti elválasztás sémája

A fentebb látható képeken olyan speciális színpad kialakítások láthatóak, amelyek során a fellépő a tömeg között tud sétálni, így maguk a színpad elemek osztják fel a legközelebbi nézőket különálló területekre. Ahogy a képeken látszik, ez a fajta megoldás a színpadi kép alapján elképzelhető mind állóhelyes, mind ülőhelyes nézőtéri kialakítással.

A kordonozás kialakítási lehetőségeire többféle szakirodalmi és gyakorlati javaslat fellelhető. A létszám függvényében 50-60 ezer főig a 2. ábrán látható dupla kordonsor, míg a fölött a 3. ábrán látható tripla kordonozás javasolt. Ezen esetekben az oldalsó területek szabadon maradnak a közlekedés érdekében. A résztvevők további osztását teszi lehetővé az alábbi képen is látható megoldás, amelynél a színpad előtti területet további 4 részre osztották, külön bejáratokkal és ellenőrzéssel (speciális drágább jeggyel), a megadott létszámmal.

„biztonsági sáv” a nézők között Az általános elvek összegzés után a következő részben a Sziget fesztivál konkrét megfigyelési, mérési tapasztalatait mutatjuk be. Veresné Rauscher Judit okl. építészmérnök, tűzvédelmi tervezési szakmérnök hallgató

5. ábra: t alakú kordonozás 16


Veres György

Egységes jelrendszer kialakítása tűzvédelmi dokumentációkhoz i. A tűzvédelmi tervezés egységes jelrendszerének kialakítása szempontjából fontos, hogy a nemzetközi műszaki irányelvek, és hazai jogszabályok figyelembevételével egy egységes jelrendszer alakuljon ki, amely jól hasznosítható a tervdokumentációk, kiviteli dokumentációk, tűzriadó tervek és tűzoltási tervek elkészítése során. A tűzvédelmi tervezést segítő hiánypótló dolgozatot adunk közre.

sekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 92/58/EGK irányelv pontosította a követelményeket. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet foglalta magába a 92/58/EGK irányelvben meghatározott előírások összességét. Megjelentek a biztonsági és egészségvédelmi jelzések. A rendeletben definiálták a tiltó2, a figyelmezető3, rendelkező4, a tűzvédelmi5, és elsősegély- vagy menekülési jel6 fogalmát. A tűzvédelemmel kapcsolatos biztonsági jelek pontosabb és széleskörű szabályozása az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendeletben jelent meg. A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet szabályozza, hogy hova milyen biztonsági jelet kell elhelyezni az építményben szabadtéren.

Jogszabályok

Biztonsági jelek hazánkban A biztonsági jelzések gondolata már nagyon korán megmutatkozott. Azonban ezek egységesítését az 1953. évi szabványosítás hozta meg [1]. A szabvány megengedte a közvetlen a falra, ajtóra olajfestékkel történő festést is. A táblák alapszíne fehér, kerete vörös a szövegrésze fekete színű volt. A táblákat 2 m magasságban kellett elhelyezni. A táblában rögzített ábrák színe lehetett fekete vagy vörös színű is. A szabványosításra kerültek az alakjelek figyelmezetés: egyenlő oldalú háromszög, tiltó: piros keretű kör, rendelkező: kék mezőjű kör, biztonsági felvilágítás: zöld mezőjű téglalap, tűzvédelmi előírás, felszerelés, vészkapcsoló: vörös keretű téglalap. A vészkijárat a zöld jelölést kapta, amely a mai napig használatban van [2].

Egységes jelölés kell!

A személyek biztonságát szolgáló tűzvédelmi eszközöket, berendezéseket nem egységesen jelöljük és egyes tárgyakra, berendezésekre még a nemzetközi szabályzókban sem találunk jelölést. Az MSZ 17066-58-as szabvánnyal bevezetésre kerültek a biztonsági színjelek a nemzetközileg használt színtelítettségi diagram1 alapján (lásd a cikk végén található összefoglalót) [3]. Európai Parlament és a Tanács a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló 89/654/EGK irányelvében rögzítésre került, hogy a munkavállalókat tájékoztatni kell minden olyan intézkedésről, amelyet a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintően meg kell tenni. Ezt követően a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzé1

A színtelítettségi diagrammot CIE (Commission internationale de l’éclairage

- Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság) 1931-ben alkotta meg.

A biztonsági jelekre, jelkulcsokra számos helyen találunk előírást, ezek azonban nem alkotnak egységes követelményrendszert.

Építési engedélyeztetés Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. § (9) bekezdés b) pont meghatározza a tűzvédelmi dokumentáció tartalmi követelményét, amelyet az 5. melléklet tartalmaz „5. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez VI. A tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció 1. Az építési, a fennmaradási és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás esetén A tűzvédelmi dokumentáció tartalma 1.1. Műszaki leírás, ami tartalmazza: 1.1.12. a biztonsági jelzésekre vonatkozó megoldásokat. 1.2. Rajzi munkarészek a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató 1.2.1. helyszínrajz, 1.2.2. alaprajz, 1.2.3. homlokzati rajz, 1.2.4. metszetrajz.”

2

tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt 3

4 5

figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely

valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet

rendelkező jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő

tűzvédelmi tájékoztató jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, 6

eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi

elsősegély- vagy menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat

vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi


17

Tiltó jelek (MSZ EN 7010)

nyílt láng használata és dohányzás tilos

lift használata tilos

tűz esetén a liftet használni tilos

Kivitelezés Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet III. Fejezet az építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői 7. § (2) bekezdés c) pont: „1. melléklet I. Általános rendelkezés 2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. II. A kivitelezési dokumentáció munkarészei 5.2. rajzi munkarészek: 5.2.1. helyszínrajz (méretarány: 1:200 vagy nagyobb), amelyen feltüntetik: 5.2.1.1. a tűzoltási felvonulási út és terület, a mentési (talpalási) helyek elhelyezkedését, 5.2.1.2. homlokzati mentési pontokat az érintett szint számának feltüntetésével, 5.2.1.3. a tűzoltó gépjárművek közlekedését, működését hátrányosan befolyásoló körülményeket, 5.2.1.4. oltóanyagforrások elhelyezkedését és jellegét, tűzcsap-szerelvényszekrényeket, 5.2.1.5. tűzoltósági beavatkozási központ elhelyezkedését, bejáratát, 5.2.1.6. tűzoltósági kulcsszéf elhelyezkedését, 5.2.1.7. a tűzoltó beavatkozással összefüggő feliratokat, jelöléseket, közlekedési és egyéb táblákat, 5.2.1.8. az engedélyezéssel érintett épületet és a szomszédos építményeket, a közöttük lévő tűztávolságot, 5.2.2. szintenkénti alaprajzok, szükség szerint homlokzati rajzok (méretarány: 1:100 vagy nagyobb) az alábbiak feltüntetésével: 5.2.2.1. tűzszakaszhatárok, 5.2.2.2. tűzgátló nyílászárók, csappantyúk, mandzsetták, tűzterjedés gátlására szolgáló egyéb szerkezetek, 5.2.2.3. tűzterjedési gátak, 5.2.2.4. helyiségek tűzveszélyességi osztálya, 5.2.2.5. helyiségek befogadóképessége, 5.2.2.6. kiürítési és menekülési útvonalak nyomvonala, 5.2.2.7. homlokzati mentési pontok, 5.2.2.8. átmeneti védett terek, 5.2.2.9. biztonsági és irányfényvilágítási lámpatestek, ezek központi akkumulátora, 18

5.2.2.10. kiürítésre szolgáló ajtók, vésznyitók, pánikzárak, vészkijárati zárak, 5.2.2.11. kiürítésre szolgáló fotocellás ajtók, 5.2.2.12. menekülési útirányjelzések (az irány és az elhelyezési magasság feltüntetésével), 5.2.2.13. biztonsági jelzések és jellegük, 5.2.2.14. fali tűzcsapok, száraz oltóvízvezeték betáplálási és leágazási pontjai, oltóvízellátás nyomásfokozó szivattyúja, 5.2.2.15. füstszakaszhatárok, 5.2.2.16. füstgátló nyílászárók, 5.2.2.17. hő- és füstelvezetés, füstmentesítés elszívó- és légpótló nyílásai, elszívó és légpótló csatornák, füstelvezető és légpótló felületek (nyílások), 5.2.2.18. füstelvezető, füstmentesítő és légpótló ventillátorok helye, azok légbeszívó nyílásának helye, 5.2.2.19. füst szabadba vezetésének helye, 5.2.2.20. tűzgátló előterek szellőzőnyílásai, szellőzőventillátorai, az előterek szellőzését biztosító légcsatornák, azok szabadba nyíló vége, 5.2.2.21. légtechnikai vezetékek, 5.2.2.22. tűzgátló burkolattal ellátott légtechnikai vezetékek tűzgátló burkolata, 5.2.2.23. tűzvédelmi berendezések, eszközök kezelőszerkezetei, vezérlőtablói, 5.2.2.24. hasadó, hasadó-nyíló felületek, 5.2.2.25. napelemek, a tűzvédelmi kapcsolók, nyomvonalak és rendszerelemek, 5.2.2.26. technológiai alaprajz, 5.2.3. homlokzati rajzok az alábbiak feltüntetésével: 5.2.3.1. az éghető homlokzatburkolati, bevonati rendszerek, éghető homlokzati hőszigetelések, 5.2.3.2. hasadó, hasadó-nyíló felületek, 5.2.3.3. napelemek, a tűzvédelmi kapcsolók, nyomvonalak és rendszerelemek, 5.2.4. metszetrajzok homlokzati és tetőtűz-terjedési gát megoldásáról.”

Használat A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet meghatározza, hogy az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény ▪▪ jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és ▪▪ rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani. Az építmény tulajdonosa köteles az építmény állapotát szükség szerint – arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel – felülvizsgáltatni a tűzbiztonság követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint. Egy egységes jelkulcsokkal elkészített kiviteli tervdokumentáció nagyban segíti a tulajdonos és felülvizsgáló szakértő munkáját.


Rendelkező jelek (MSZ EN 7010)

hallásvédő használata kötelező

légzésvédő használata kötelező

Zenés, táncos rendezvény

védőszemüveg használata kötelező

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerint: „2. A biztonsági terv 8. § A biztonsági terv tartalmazza: a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét; b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét; …”

Rendezvények

TMMT

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 593. § (1) „A művelődési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás), valamint az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sport rendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel, diszkó, koncert) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak megküldeni. (2) A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások a következőket tartalmazzák: c) a rendezvény helyszín léptékhelyes alaprajzait és helyszínrajzát, a kiürítési útvonalak, tűzoltási felvonulási utak és terület feltüntetésével, …” 595. § (6) „A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások a következőket tartalmazzák: f ) a rendezvény helyszínének léptékhelyes helyszín-, vagy alaprajzát, a helyszínen elhelyezett sátrak, mobil árusítóhelyek (mozgóboltok), asztalok, székek feltüntetésével. Indokolt esetben a felállított sátrak alaprajzait. A rajzon jelölni kell a résztvevők elvezetésére szolgáló útvonalakat, kijáratokat, ezek méreteit, az oltóvíz szerzési helyeket, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére szolgáló útvonalakat, a rendezvény helyszínén a résztvevők mozgásának koordinálása céljából kialakított pontokat. …”

A tűzoltási műszaki mentési tervre kötelezett létesítmények, területek köréről, valamint a Tűzoltási Műszaki Mentési Terv tartalmi és formai követelményeiről szóló 115/2011. számú BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató intézkedés II. fejezet Az ETMMT (Egyszerűsített Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv) tartalmi és formai követelményei 12. Helyszínrajzra vonatkozó követelmények: „(1) Legfeljebb A/3-as formátumban kell készíteni. Azon esetekben ahol A/3-as méret nem lenne elegendő, ott a rajzokat több részre kell bontani, szintén A/3-as formátumra, és jobb felső sarkában meg kell számozni. (2) Többszintes épület esetén a legnagyobb veszélyforrásra való felhívás szövegesen, úgynevezett képfelirattal (pl: labor a 2. emeleten) jelenjen meg a helyszínrajzon. A helyszínrajzon a hatályos egyezményes jeleket kell alkalmazni. A rajzokon minden esetben eltérő színnel kell feltüntetni az egyezményes rajzjeleket. Minden rajzot, illetve az egyezményes rajzjelekben nem szereplő jelölést jelmagyarázattal is el kell látni. A helyszínrajzon jelölni kell: ▪▪ a létesítmény, terület nevét és címét ▪▪ az égtáj jelölést; ▪▪ az épület fő méreteit; ▪▪ a homlokzati magasságot; ▪▪ a szintek számát; ▪▪ a befogadó képességet; ▪▪ az érkező szerek rajparancsnokai részére kijelölt irányítási pontot;

Tűzriadó terv A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § (2) bekezdés e) pont szerint a tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: „a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a 3. § i) pont szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével.”

Figyelmeztető jelek (MSZ EN 7010) ▪▪a

radioaktív anyag veszélye

biológiai veszély

mérgező anyag veszélye


19

közmű elzárókat (a gépészeti elzárók főkapcsolóit, főelzáróit meg kell különböztetni a szakaszoló kapcsolóitól), ▪▪ a vízszerzési helyeket; ▪▪ a tűzoltási felvonulási területet a szerekkel és eltérő színnel (zöld mező) a magasból mentő gépjárművek felállítási lehetőségeinek helyét a maximális terhelhetőség megjelölésével; ▪▪ a létesítményre vonatkozólag biztonsági liftet, a tűzjelző és oltó központ, hő- és füstelvezető nyitásának helyét, valamint a kulcsszéf és tervszekrény helyét; ▪▪ az épület természetes behatolási pontjait; ▪▪ a legnagyobb veszélyforrást (piros színű kerettel jelölve); ▪▪ a menekülési útvonalakat; ▪▪ egyéb, a beavatkozás biztonsága szempontjából jelentős veszélyforrást.”

Tervezett OTSZ A tervezett új Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai [4]: 1. Rendezvények, vásárok szabályozása A jelenlegi OTSZ-ról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 593. § (1) bekezdését szabályozza újra a tervezet 206. § (1) bekezdése. Eszerint: (2) A rendezvény felelősszervezője által az (1) bekezdésben meghatározott rendezvényekre vonatkozó biztonsági intézkedés tartalmazza a) a kiürítési számítást, b) a rendezvény helyszínén a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, a menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszínrajzot, c) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, d) a tűz esetén szükséges teendőket és e) a tűz jelzésének és oltásának módját. (4) Az ipari, a kereskedelmi vagy a mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A rendezvény felelős szervezőjének a létesítményekre és szabadtérre a tervezett helyszíneket, a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, valamint azok vízellátását biztosító nyitó és zárószerkezetek helyét tartalmazó méretarányos helyszínrajzot kell készíteni, és azt előzetesen, a rendezvény időpontja előtt 15 nappal tájékoztatás céljából az tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.” 2. Szabadtéri rendezvények 215. § (1) „A szabadtéri rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket – a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti 20

Tűzvédelmi jelek (MSZ EN 7010)

beépített vízköddel oltó tűzoltó berendezés

fali tűzcsap

kézi jelzésadó

zenés, táncos rendezvények kivételével – a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni.” A kiemelt szabadtéri rendezvények: 216. § (5) „A résztevők biztonsága érdekében léptékhelyes alaprajzokat kell elhelyezni a rendezvény területén a menekülésre figyelembe vett útvonalak közelében és azokon a helyeken, ahol a résztvevők koncentrálódása várható. Az alaprajzokon a menekülést és eligazodást segítő rajzi elemeket, menekülésre figyelembe vett útvonalat fel kell tüntetni.” 3. TMMK A jogszabály XXI. fejezete a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet (TMMK) határoz meg bizonyos épületek esetében. 284. § „A TMMK tartalmazza a) az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit: ▪▪ aa) az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel, ▪▪ ab) a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és ▪▪ ac) a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását, b) a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő- és füst elleni védelem kialakítását, c) a rajzi mellékletet,” Fogyatékos személyekre vonatkozó jelek (ISO 7001)

hallássérült

látássérült

mozgáskorlátozott

A jogszabályok ismeretében fontos, hogy már a létesítésnél, tervezésnél is egységes jelrendszert használjunk, amely segíti a használati jellegű tervek elkészítését és egyértelmű azonosítását, felhasználhatóságát. A következő részben az ezekre vonatkozó javaslatokat mutatjuk be. (Ábráink a szabványokban meghatározott jelekből adnak keresztmetszetet.) Veres György okl. biztonságtechnikai mérnök Msc.


Fókuszban Jambrik Rudolf, Handbauer Péter

Az évtized tűzesete az Andrássy úton Budapesten az Andrássy út 83-85. szám alatti 2400 négyzetméter alapterületű – az UNESCO világörökségi oltalma alatt lévő, az Andrássy út történelmi környezetében álló – impozáns épület tetőterében keletkezett tűz 2014. július 15-én. A tetőtér és a 3. emelet súlyosan károsodott; a 3. emelet alatti részek – a statikus szakvélemény szerint – jó állapotban maradtak. A tűzoltás menetét ismertetik szerzőink.

Felderítés, beavatkozás Az első jelzés július 15-én 16 óra 06 perc 58 másodperckor érkezett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Műveletirányítási Ügyeletére, amely szerint a lakóépület tetőszerkezete ég. A középmagas épület miatt a Műveletirányítás II-es kiemelt riasztást hajtott végre. Négy teljes rajt, egy emelőkosaras járművet, a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot, a legmostohább kárhelyi körülmények között is segíteni tudó Doktor szolgálatot, légzőbázis szert, valamint a Videó szolgálatot (ez utóbbi feladata nem csak az esemény dokumentálása, de felvételeivel az értékelő-elemző munkához nyújt pótolhatatlan felvételeket) riasztott a helyszínre. Az első rajok a jelzéstől számított 8. percben a helyszínre érkeztek. Ekkor a tűznek az Andrássy út felől a füstölésen kívül más külső jele nem volt látható.

Egyszer már égett

Az 1870-es évek elején a Fővárosi Közmunkák Tanácsának grandiózus elképzeléseként épült fel a mai Andrássy utat szegélyező palotasor. Ennek egyik legimpozánsabb épülete a körönd délnyugati íve mentén fekvő, francia reneszánsz stílusban emelt négyszintes lakóház, amely 1882 és 1883 között épült. Építtetője a Magyar Királyi Állami Vasút Nyugdíjintézete volt, tervezésével Kauser Józsefet bízták meg. Akkoriban lakásoknak és irodáknak is otthont adott. Érdekesség, hogy 1929-ben az Andrássy út felé néző tetőszerkezet egyszer már kigyulladt és beomlott. egy időben utasítást adott a tűzoltás előkészítésének módozatára, alapvezeték- és táplálás szerelésére. A III. emeletre felérve megközelítették az égő részt, ahol tűz ekkor kb. 100 m2-en égett. Felmérve a padlástér állapotát, a tető tagoltságát, a tűzoltásvezető a fokozatot IV-es kiemeltre módosította, még egy magasból mentő szert kérve. Közben egy, a tetőhéjazat javításához használt PB gázpalackot a V/1 személyzete talált meg, melyet biztonságos helyre vittek.

Két percem volt

„Nagyobbik fiammal voltam otthon, amikor felcsaptak a lángok. Nagyjából két percem volt arra, hogy bármit tegyek. Felkaptam a táskámat, a laptopot, az összes pénzt magamhoz vettem, ami otthon volt, kikapcsoltam az áramot. Így, utólag visszagondolva, elég racionálisan viselkedtem, de nagyon félelmetes volt az egész” – idézte fel egy első emeleti lakó a történteket. A tűzoltásvezetői feladatokat már a kezdetektől KMSZ/30as látta el, aki csoportirányítási módot határozott meg. A külső felderítés alapján az épület hátsó, Szív utca felőli részénél a tető felett enyhe füstöt állapított meg. Az épületbe történő behatolási pontok felderítése után a riasztási fokozatot rögtön III-as kiemeltre módosította, és megkezdte a belső felderítést. Ezzel

megbontott födémnyílások Égett a teljes tetőtér A tűz rendkívül gyorsan terjedt, így a kiérkezés után alig 10 perccel a fokozatot V-ös kiemeltre módosította KMSZ/30-as. Ekkor már egyértelművé vált, hogy a tüzet a tetőtéren belülről körülhatárolni nem lehetséges, ezért további kettő, tehát összesen négy magasból mentő gépjármű riasztását kérte. További alapvezetékek és sugarak szerelésére adott utasítást. A padlástér, amely – a korábban megkezdett és félbehagyott építési munkálatok miatt – egy légtérből állt, tűzfalak és tűzgátló falak nélkül, nagyon rövid idő alatt teljes terjedelmében égett. A tűz – a megbontott és egyes részeken hiányzó padlásfödém nyílásokon keresztül – gyorsan áterjedt a III. emeletre is. Mivel a

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Fókuszban

21

padlásfödém több helyen hiányzott, a fedélszék lehulló gerendái sok helyen a második emelet födémszerkezetére zuhantak le.

Dermedt tehetetlenséggel néztem

„Éppen hazafelé tartottam, amikor a lakók felhívtak, hogy ég a ház. Azonnal visszafordultam, és dermedt tehetetlenséggel néztem végig, hogyan semmisül meg szinte percek alatt az egész tető és a harmadik emelet” idézte fel e nap délutánját a társasház közös képviselője. A tűz rendkívül intenzív volt, a gázcsere és a nagy légtér miatt kialakult huzat, 40-50 méterre is behúzta a még nem égő tetőrész alá a lángokat. Az épület mérete, tagoltsága miatt a munkálatok ezen időszakában az épületen belülről a folyamatos felderítés ellenére sem lehetett átlátni a teljes helyszínt. Ezért a háttérparancsnok kapta feladatul a magasból mentők telepítési helyének, a vízágyúk, illetve a további alapvezetékek helyének meghatározását. A tűzterjedés és tűzfejlődés felmérése után nem maradt más reális mód, mint a tetőszerkezet mindkét végén lévő tűzfalaknál egy-egy magasból mentő gépjármű telepítése. Ezek vízágyúja védte a szomszédos, még nem égő tetőszerkezeteket fő feladatként, de ezek a vízágyúk a tűz intenzitásának csökkentésére is be lettek vetve másodfeladatként. A magasból mentő gépjárművek telepítése az épület körüli szerviz utak mindkét oldalán parkoló autók miatt is nagy körültekintéssel volt megoldható, egyes parkoló járműveket a főváros speciális szállító járművével helyeztek át egy kijelölt helyszínre.

a tűz keletkezési helye és terjedése Mivel ezeket a járműveket a külső kerületekből riasztottuk, 16:40 és 17:05 között érkeztek a kárhelyre. A későbbiekben (17:25 és 18:18 között), a rendkívül nagy és megterhelő igénybevétel miatt további 3 teljes raj és egy újabb, a légzőpalack utánpótlást biztosító légzőbázis szer lett a helyszínre rendelve. Ki kell emelni, hogy a Zugló ÖTE és a Rózsadomb ÖTE tűzoltói – 1-1 rajjal – a hivatásosokkal vállvetve küzdöttek a lángok megfékezésén. A KUN/51-es 16:33-kor érkezett a kárhelyre. Tájékozódás és felderítés után az irányítást 16:53-kor átvette, a háttérparancsnoki feladatokkal a KMSZ/32-est, a tűzoltásvezető-helyettesi feladatokkal a KMSZ/30-ast bízta meg. A védekezés ellenére tűz átterjedt a Szív utcában lévő szomszédos épület tetőszerkezetére, majd a szomszédos zeneiskola tetőszerkezetére is. A Szív utcában a tűzoltás vezetésével 17:15-kor a KMSZ/30-es lett megbízva. A zeneiskolánál 1 db „C” sugárral sikerült kb. 6-7 m2-en a tüzet „megfogni”. A teljes tüzet 18:26kor sikerült lefeketíteni.

Ahogy a tűzoltásvezető látta

lángtenger futott végig a padláson V. kiemelt Mivel egyértelmű volt, hogy az V. fokozatra riasztott szerekkel a káresetet önmagában nem lehet felszámolni, így további teljes rajok kirendelésére volt szükség. Két percen belül, 16 óra 24 perckor megtörtént az V-ös kiemelt erőnek megfelelő riasztás végrehajtása. Esetünkben ez 9 teljes és 1 fél raj, valamint további 2 létra és 1 emelőkosár riasztását jelentette a már riasztott egységek mellé. 22

„A beöltözés közben próbáltam kívülről áttekinteni az épületegyüttes lenyűgöző méreteit és a tűz terjedési irányát. Döbbentem láttam, hogy az egész tetőtér egy lángtenger, néhol a harmadik emeleti ablakok mögül is látszott, itt már minden ég, ami éghető és talán az is, ami nem. Sok tetőtüzet láttam már az elmúlt 38 év alatt, soknak az oltásban is részt vettem, de ez minden eddigi elképzeléseimet felülmúlta. Ilyet csak a filmekben látni! Az épület mindvégig füsttel telt, a légzőket már az utcán élesítve, rendkívül forró és veszélyes részeken kellett helytállni. Döbbenetes volt az összefüggő tetőtér a kiváltott vagy leszakadt födémekkel egy közös tűzteret alkotva. Volt pillanat, amikor azt éreztem, legyőzhetetlen, de sosem hittem el, hogy ilyen előfordulhat. Talán ez volt a legnehezebb pillanat az oltás során, de mindezek ellenére a hősies helytállás meghozta a várt eredményt, a tűz további terjedését sikerült megállítani és egyre inkább ellenőrzés alá vonni. Több mint százan, többségében a teljesítőképességük határát feszegetve dolgoztak.”


A munkálatok még napokig, egészen pontosan július 22. délelőttjéig folyamatos tűzoltói feladatot jelentettek számunkra.

egy légtér a padlástér A siker íze

létrasugarak a tűz ellen Zuhanó gerendák Ez a tűzoltás (is) meglehetősen nagy fizikai és lelki erőpróbát jelentett tűzoltóink számára. A körülmények, a nagy hő, az intenzív és esetenként tomboló lángolás, az égve lezuhanó gerendák, leomló párkányzatok, a helyenként megolvadt és csepegő bádogozás jelentette balesetveszély a szokásosnál nagyobb odafigyelést, koncentrálást követelt meg tűzoltóinktól, az egyébként is jelentős fizikai erőkifejtés mellett. Minden dicséret megilleti őket, hiszen egy kisebb sérülésen túl mindegyikük épségben, a jól végzett munka tudatával hagyhatta el a helyszínt. A tűz szomszédos épületekre történő átterjedésének veszélye végig fennállt, s ezt kéz ízben a tűzoltói beavatkozás akadályozta meg, illetve oltotta el az átterjedő tüzet. Ez is mutatja a rendkívüli erő- és eszközigényt. A tűz és a feladat nagyságára egy adat: a tűzterület 2400 m2 volt. Ezért a tűz körülhatárolásában, majd eloltásában 25 különféle tűzoltójármű, ebből négy magasból mentő (két emelőkosaras, két gépezetes tolólétra), valamint 99 fő tűzoltó vett részt. Erre 18:56-kor került sor, és ezt a padlástérben és a 3. emeleten lévő 14 db vízsugárral és kívülről 3 db magasból mentő jármű vízágyújával sikerült elérni. Az épület teljes kiürítése megtörtént. Kimenekítésre nem volt szükség, mivel közvetlen életveszély nem állt fenn. Az épületben lévő 98 lakásból 37-ben laktak, összesen 112 fő volt érintve. Közülük 45-en kértek ideiglenes elhelyezést az esemény alatt megnyitott ideiglenes befogadó helyen.

A külső szemlélő a romokat, a tűz maradványait látva kudarcnak, eredménytelennek, talán még fölöslegesnek is gondolhatja tett erőfeszítéseinket. Mi ezt máshogy látjuk. A bontás miatti hatalmas légtér ismeretében mi a már-már emberfeletti erőfeszítést, munkát látjuk és a sikert. Annak sikerét, hogy a földszint, az első és második emelet mellett még a III. emeleten is maradtak el nem égett lakások. Ezek mind egy-egy család vagyonát, életterét jelenik. Nem beszélve azokról a szomszédos épületekről, amelyek csak a tűzoltói erőfeszítésnek köszönhetik megmaradásukat.

a háttér megszervezése is nagy feladat volt Ugyanakkor azt is látni kell az ilyen méretű tomboló tűzzel szemben, minden felkészültségünk és felszereltségünk ellenére, esetenként feltárulnak a lehetőségeink határai. Egy-egy ilyen esemény alázatra tanít minket, amely nélkül talán nem is lennénk képesek sikeres tűzoltásokra. Ez ilyen alkalom volt! A tűzoltás meglehetősen nagy fizikai és lelki erőpróbát jelentett minden résztvevő számára és bátran mondhatjuk, mindenki becsülettel helytállt. Jambrik Rudolf tűzoltó ezredes, tűzoltásvezető Handbauer Péter tűzoltó alezredes, tűzoltósági felügyelő Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Budapest fotók: Dudás Tamás


23

ZIP_180 x 116 23/1/12 10:27 P�gina 1

Az automata váltó élménye Az Allison Transmission a haszongépjárművekben alkalmazott közepes és nagy-teherbírású automata sebességváltók legnagyobb gyártója a világon A Magyarországon, Szentgotthárdon is gyártott Allison automata sebességváltók 3000, 4000 és Torqmatic ® szériái kiemelkedő hatékonysággal és nagyobb termelékenységgel működtethetők, miközben üzemeltetési költségük alacsonyabb. Allison Transmission - az automata sebességváltó élménye, a minőség, megbízhatóság, tartósság, a sokrétű alkalmazás és a vásárlók kiszolgálásának páratlan kombinációja.

AZ ALLISON SEBESSÉGVÁLTÓKKAL KAPCSOLATBAN TOVÁBBI INFORMÁCIÓ KÉRHETÔ: H-1054 BUDAPEST, KÁLMÁN I. U. 1. TEL: +36 1 475 13 56

24

Módszer Lestyán Mária

Homlokzati hőszigetelő ETICS - THR rendszerek megfelelőségének ellenőrzése A CPR rendelet 2013. július 1-jén történő életbelépését követően megváltozott a homlokzati hőszigetelő rendszerek forgalomba hozatali és megfelelőségének igazolási módja is. Az új helyzetben a tűzvédelmi tervezést és az ellenőrzést megkönnyítő táblázatba foglaltuk a rendszerre vonatkozó követelményeket befolyásoló tényezőket és az ellenőrzés lépéseit.

Mit és hogyan kell igazolni? A rendelet életbe lépését megelőzően a gyártók jellemzően az ÉME engedélyükkel és a rendszer alkotóelemeire vonatkozó szállítói megfelelőségi nyilatkozattal igazolták a megfelelőséget. A homlokzati hőszigetelő rendszer – mint készlet – a CPR rendelet hatálya alá tartozik, így ennek értelmében a forgalomba hozatal feltétele, hogy ETA alapján kiállított teljesítmény nyilatkozattal rendelkezzen a rendszer. ▪▪ Az A1, A2 tűzvédelmi osztályú rendszerek esetében a megfelelőség igazolására elegendő az ETA alapján kiállított teljesítménynyilatkozat. ▪▪ A B-D tűzvédelmi osztályú rendszerek esetében a megfe-

lelőség igazolásához nem elégséges a forgalomba hozatal feltételeinek eleget tenni és ETA alapján kiállítani a teljesítménynyilatkozatot. A hazai előírások alapján ezen felül a rendszernek rendelkeznie kell a homlokzati tűzterjedési határérték igazolásával is. Ez jellemzően az ÉMI által kiadott ÉME, NMÉ vagy TMI-be kerülhet, mely értéket a gyártó a rendszer teljesítménynyilatkozatán is feltüntetheti. E nélkül a termék – jelen esetben a készlet – forgalomba hozható, de nem tervezhető és nem építhető be az épületbe.

Mikor, mit, hogyan? Kizárólag akkor beszélhetünk homlokzati hőszigetelő rendszerről, ha annak forgalomba hozatala a CPR rendelet szerint történik. A tervező kizárólag olyan rendszert tervezhet be, amely rendelkezik megfelelő minősítésekkel és a kivitelezőnek értelemszerűen a tervező által kiválasztott rendszert kell megvalósítania. Amennyiben a kivitelező a kiírtaktól el szeretne térni, abban az esetben a tervezőnek és a megrendelőnek a vonatkozó jogszabályi előírások szerint azt jóvá kell hagynia. Ahhoz, hogy a homlokzati hőszigetelő rendszerek biztonságosan, megfelelő minőségben valósuljanak meg, az építési folyamat szereplőinek (hatóság, tervező, kivitelező) tisztában kell lenniük az adott rendszer kiválasztására, kivitelezésére tűzvédelmi szempontból hatással bíró tényezőkkel. Ezeket próbáltuk táblázatba foglalni.

Homlokzati hőszigetelő rendszerre vonatkozó követelményeket befolyásoló tényezők Ellenőrző kérdések, körülmények

Megjegyzés

A homlokzat nyílásos-e? Van-e homlokzati tűzterjedés határérték követelmény?

Lépcsőházak, továbbá olyan kétszintes épület esetén, ahol a két szint egy rendeltetési egységet alkot nincs követelmény.

Az alkalmazott hőszigetelő rendszer tűzvédelmi osztálya

B-D tűzvédelmi osztályú rendszer esetén van homlokzati tűzterjedés határérték követelmény, A1, A2 esetében nincs

Az épület szintszáma

Ettől függ a Th érték B-D tűzv.oszt. rendszer esetén. a) 2 vagy 3 szintes épületnél Th 15 perc, b) 4 vagy 5 szintes épületnél Th 30 perc, és c) középmagas, magas vagy 5 szintnél magasabb épületnél Th 45 perc.

Az épület legfelső használati szintjének magassága

Ez alapján állapítható meg, hogy az épület a középmagas (>13,65 m) vagy magas (>30 m) kategóriába tartozik-e.

Az épület tűzállósági fokozata

I. tűzállósági fokozatú épület esetében csak nem éghető homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazható

Az egymás feletti (melletti) nyílások távolsága a tűzvédelmi gát kritériumait kielégíti-e?

Ha kisebb mint 1,3 m (0,9 m) csak olyan rendszer alkalmazható, amelynek a minősítésében ez az érték szerepel

Készül-e a falsíkban a nyílászáró felett hőszigetelt redőnytok ház?

Homlokzati tűzterjedés kockázat! Eltérési engedély vagy minősítés szükséges, mert az általános engedélyek erre nem vonatkoznak!

A nyílászárók a falsíkban helyezkednek el?

Ha alacsony energiafogyasztású épületnél a hőszigetelés síkjába építik be, erre a kialakításra érvényes engedéllyel kell rendelkezni a hőszigetelő rendszernek. (a táblázat a következő oldalon folytatódik)

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Módszer

25

Ellenőrző kérdések, körülmények

Megjegyzés

Van-e tűztávolság követelmény, a tűzvédelmi hatóság meghatározta-e?

Ha a szakhatóság a tűztávolságot nem éghető rendszerrel határozta meg, a kivitelezés során akkor sem cserélhető ki éghetőre, ha az épület magassága szerint egyébként erre lehetőség lenne

A fogadó felület nem éghető falszerkezet-e, vagy már van rajta burkolat, korábban felhelyezett hőszigetelő rendszer?

A rendszerengedélyek 99%-ban nem éghető felületen történő alkalmazásra vonatkoznak, más felületen csak olyan rendszer alkalmazható amelynek erre minősítése van, vagy eltérési engedélye.

Villámhárító rendszer, égés termék kivezető (parapet konvektor), kiegészítő burkolat van-e kihatással a rendszerre?

Ellenőrizendő és igazolandó

A tervezési program tartalmaz-e megrendelői többletigényt, pl. nem éghető rendszer alkalmazását?

A megrendelő jogsazbálytól szigorúbb elvárása a követelmény!

Az épület csatlakozik-e szöget bezáróan, vagy pl. zártsorúan másik tűzszakaszban lévő épülethez?

Ha igen, a csatlakozásnál nem éghető tűzterjedési gátakat kell alkalmazni.

Az alkalmazott hőszigetelő mag tűzvédelmi osztálya A hőszigetelő mag vastagsága

B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő mag esetén nem éghető tűzvédelmi célú sávokat kell alkalmazni, ha a hőszigetelő mag vastagsága >10 cm.

Mi a készlet?

Fontos a készlet fogalom egyértelmű alkalmazása! A „készlet” ugyanis egyetlen gyártó által, együttesen forgalomba hozott termékek összessége, amelyet a helyszínen kell az építménybe beépíteni (összeszerelni). A gyártó az a rendszergazda, aki a rendszerengedélyei alapján szavatossági kötelezettséggel tartozik. Csak ilyen rendszer építhető be!

Mi nem építhető be?

A kivitelező által összeválogatott „rendszerelemek” nem megfelelőek, még akkor sem, ha egyenként rendelkeznek teljesítménynyilatkozattal. Ez a kialakítás azért nem felel meg a CPR rendeletnek, mert nem egyben, rendszerként vizsgálták. Ezek a megoldások ezért csak olyan épületeknél alkalmazhatóak, ahol nincs homlokzati tűzterjedés határérték követelmény, és csak akkor, ha az alkalmazott elemek éghetőségi tulajdonsága is megfelelően igazolt.

Az ellenőrzést segíti, hogy regisztráció után az ÉMI honlapjáról (www.emi.hu), az érvényes rendszer engedélyek teljes terjedelmükben letölthetők. Ezekből nem csak a rendszer alkotóelemei olvashatók ki – ezeknek szigorúan meg kell egyezniük az ETA alapján kiállított teljesítménynyilatkozaton szereplő paraméterekkel – hanem tartalmazzák a betartandó előírásokat is, amellyel képes teljesítni a homlokzati tűzterjedés határérték követelmény is. Ilyenek pl. az ablakkáva kialakítására vonatkozó előírások, amelyeket szigorúan be kell tartani. A tervezési, ellenőrzési munkák megkönnyítése érdekében összeállítottunk egy csekklistát is (lásd köv. old.), amely – a teljesség igénye nélkül – lépésről lépésre próbál segítséget nyújtani ahhoz, hogy tűzvédelmi szempontból biztonságos rendszerek készüljenek.

Lestyán Mária, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató Rockwool Hungary Kft.

Alkalmazott homlokzati hőszigetelő rendszer ellenőrzése Eldöntendő, ellenőrizendő

Megjegyzés

B-E tűzvédelmi osztályú maggal készülő rendszer kivitelező által bejelentésre került-e?

OTSZ. 333. § (5) szerint tűzvédelmi hatósághoz, tanúsító szervezethez (pályázat esetén tanúsító szervezet is ellenőriz, más esetben ellenőrizhet)

Homlokzati hőszigetelő rendszer teljesítménynyilatkozata rendelkezésre áll-e?

ETA alapján kiállítva (minden lényeges teljesítmény jellemzőt tartalmaz-e?)

B-E tűzvédelmi osztályú maggal készülő rendszer esetén a homlokzati tűzterjedés határérték igazolt-e?

ÉME, TMI, NME (ÉMI honlapjáról ingyenes regisztráció után a teljes engedély, annak száma alapján letölthető)

Az alkalmazott hőszigetelő rendszer a vonatkozó követelményeknek megfelel-e?

Lásd a listában az erre vonatkozó fenti kritériumokat

Kivitelező, felelős műszaki vezető nyilatkozata a szakszerű kivitelezésről rendelkezésre áll-e?

Amennyiben ez előírás. (a táblázat a következő oldalon folytatódik)

26


Eldöntendő, ellenőrizendő

Megjegyzés

Amennyiben az engedélyezési, kiviteli tervekben, kivitelezési szerződésben, pályázatban meghatározott rendszertől eltértek, a tervező, megrendelő jóváhagyása rendelkezésre áll-e?

Amennyiben engedélyezési és/vagy kiviteli terv készül, a változtatáshoz (cseréhez) a tervező hozzájárulása szükséges. Ellenőrizendő továbbá, hogy a beépített építési termék, készlet teljesítmény jellemzője azonos-e vagy jobb-e a korábban meghatározottnál!

Amennyiben az igazolásokat az építési naplóban kell megtenni, a megfelelő helyre feltöltésre kerültek-e, a nyilatkozatot az arra jogosult tette-e?

Alvállalkozó a fővállalkozónak a nyilatkozattételi és igazolási kötelezettségére vonatkozó bejegyzés jogát nem adhatja át!

Történt-e megrendelői vagy általa megbízott műszaki ellenőri ellenőrzés, dokumentált-e, eltakart tűzvédelmi sávok tekintetében kiemelten indokolt lenne!

Amennyiben az előírás.

ÉME, TMI, NME kivitelezésre, vakolatvastagságra, stb. vonatkozó előírásai betartásra kerültek-e?

Különös figyelemmel a nyílászárók káva kialakítására!

Homlokzati tűzterjedési gátra, tűzvédelmi sávra vonatkozó előírások betartásra kerültek-e?

Ellenőrizendő az egymás feletti nyílászárok távolság, van e egymás feletti tűzszakasz, mert akkor a tűzvédelmi gáton csak nem éghető rendszer alkalmazható, illetve teljesülnek e az egymás melletti és vagy szöget bezáró tűzszakaszok tűzvédelmi célú elválasztásai.

Megfelelést befolyásoló redőnytok, nyílászáró kialakítás, +burkolat, égéstermék elvezető, villámhárító, stb. került-e kialakításra?

Ha igen megfelelésük megfelelő módon igazolt-e?

A tervezési programban szereplő szigorúbb elvárás teljesült-e?

Ha a megrendelői igény szigorúbb volt a követelménynél a tervek készítése során attól nem, vagy csak a tervezési szerződés és program módosítása estén lehet eltérni jogszerűen.

A tűzvédelmi hatóság engedélyeiben, eltérési engedélyeiben előírtak valamint a tűztávolság meghatározásához figyelembe vettek betartásra kerültek-e?

A kikötések, eltérések megvalósulásának ellenőrzése jellemzően meg szokott valósulni, de a tűztávolság kérdése az esetek többségében nem, pedig fontos lenne!

A fogadó felület nem éghető-e? Ha éghető a felület, a rendszer rendelkezik-e erre vonatkozó engedéllyel?

Faházak bővítése, felújítása, korszerűsítése, meglévő hőszigetelő rendszerek felújítása-kiegészítése, fa burkolatú loggiák szigetelése, éghető loggiahátfalak szigetelése esetén szokott jelentkezni, mint probléma.

Középmagas és magas épületek esetében a dűbelezés, dűbelkiosztás méretezett-e, különösen szélszívásra?

Bár ez az előírás elsősorban nem tűzvédelmi vonatkozású, de a rendszer biztonsága érdekében ellenőrizendő!


27

Kraft János

Szeletes földcsúszások felismerése és értékelése A gravitációs tömegmozgások egyik leggyakoribb típusa a lejtős területeken változatos hosszúságú mozgási pályákon és igen szélsőséges időben létrejövő szeletes földcsúszás (korábban suvadás). Kialakulása elsősorban olyan helyszínekhez kötődik, ahol a lejtőket több kőzet (képződmény, réteg, altalaj stb.) alkotja és azok egymáshoz viszonyítottan eltérő geotechnikai és vízföldtani jellemzőkkel rendelkeznek. Ilyen földcsúszás alakult ki 2010 júniusában Ófalu (Baranya megye) településen.

merőlegesek az oldalszegélyek vagy oldalkaréjok. A mozgásos területet lehatároló szakadási vonalakkal övezett területen belül, annak felső részében érzékelhető lépcsőzöttség a mozgástípus sajátossága. Ezek olyan belső szakadási vonalak menti elválási helyek, amelyek a mozgás szakaszosságára és a mozgásban részt vevő tömeg belső átrendeződésére is utalnak. A frontszakadásnál többnyire nagyobb a magassági eltérés, mint a belső szakadásoknál. A mozgástípus további jellemzője, hogy a környezetéből leválasztódott tömeg alsó részén (általában a talppont környezetében) az eredeti terepfelszínnél magasabb részletek alakulnak ki, és felszakad a megemelkedett terepfelszín. Itt az esetek többségénél határozott víz és sárkifolyás is történik. Az eltérő (sáros) állagú kőzettér megjelenési helyét a szeletes földcsúszás nyelvének is nevezik.

Fő jellemzőik A lejtőkön bekövetkező szeletes földcsúszások közös jellemzője, hogy azok mindenkor a kőzettömegben fedetten elhelyezkedő és közvetlen környezetükhöz (a fedőhöz és a fekühöz) képest eltérő talajfizikai jellemzőkkel bíró rétegek nyírószilárdság elvesztésének következményeként keletkeznek. A lejtőt alkotó kőzettömeg változatossága vagy tagoltsága elősegíti a földcsúszás kialakulását. A jelentős tagoltság nélküli kőzettérben ritkábbak az események, de itt mozgásba jutó kőzettömegek többnyire jóval nagyobbak, mint az erősen rétegzett kőzettér esetén. A különbség annak a következménye, hogy tagolt kőzettérnél a felszínhez közel (2-5 m), míg a homogén kőzettérnél a terepszint alatt jelentős (akár 40-50 m) mélységekben következik be az állapotváltozás, ami általában víz jelenlétéhez kötődik.

szeletes földcsúszás (suvadás) osztályozásai: talpponti csúszó lap (fent), t. alatti csúszó lap (középen), t. feletti csúszó lap (lent) Veszélyességük megítélése

szeletes földcsúszás (suvadás) nevezéktana Az esetek többségében a felszínre nem kerülő csúszó lap feletti kőzettömeg minden részlete elmozdult, míg az alatta lévő tömeg változatlan helyzetben maradt. Az elmozdult kőzettömeg felszíni lehatárolásánál a lejtő legmagasabb részletében helyezkedik el a perem vagy fő szakadási vonal, amelyet frontszakadásként azonosítanak. E vonal mögött viszont sokszor lehetnek olyan kisebb szakadási vonalak is, amelyeknek hossza jóval alatta marad a peremvonalinak, sőt irányuk is eltérő, tehát azok a mozgással kialakult és általa instabillá vált – jövőbeni mozgás lehetőségét jelentő – u.n. húzott zónához tartoznak. A lejtőirányra általában 28

A szeletes földcsúszás veszélyességének és lehetséges jövőbeni folytatódásának előzetes megítéléséhez fontos, hogy mielőbb megállapítsuk és minősítsük a csúszó lap (a végleges állapotváltozásba jutott réteg) helyzetét. A teljes lejtő ismeretében szükséges megállapítani, hogy ▪▪ talpponti (lejtőlábnál), ▪▪ talppont alatti (lejtőlábnál mélyebb) vagy ▪▪ talppont feletti (lejtői) helyzetű-e a csúszó lap – vagyis az elmozdulást biztosító felület – elhelyezkedése. A minősítésnél leginkább a torlódási zóna helyzete és az ottani kőzetállapotok (sárfolyás), valamint a mozgásba jutott területen belüli terepformák (az emelkedés vagy hiányának) felismerése és értékelése a leginkább meghatározó jelentőségű. További azonnali feladat a fő és belső szakadási valamint oldalkaréjokat jelentő vonalak helyzetének és azok menti szintkülönbségek értékelése. A lépcsőződött felszín és annak oldalkaréjai alapján, ha a front-


szakadás előtti területen a belső szakadások kezdeményei már megvannak, de azoknál szintkülönbség még nem alakult még ki, akkor okkal várható, hogy a mozgás torlódási zónája, vagy annak nyelve tovább nyomul, terjeszkedik. A lehetséges területbővülés további előjele, ha az alsó repedéseknél egymástól elválasztottan történik csak a vízkifolyás és a sárfolyás, hiszen akkor még tovább folytatódik a nagyobb tömeget labilissá alakító belső átáztatás.

szeletes földcsúszás területén belüli lépcsőzöttség (belső szakadások) A belső szeletelődési vonalaknál kialakuló tereplépcsőknél a szakadási felületek síkja egymással párhuzamos, míg a szakadási vonalak feletti lépcsők (szakadási fejek) az eredeti lejtőhöz hasonló dőlésűek. Az egyes lépcsők közötti magasság a frontszakadástól indulóan a lejtő aljához tartva folyamatosan csökken, s a lejtőirányba a lépcsőzöttség felületi hullámosságban oldódhat fel.

szeletes földcsúszás frontszakadása és előterében a belső szakadási vonal

oldalkaréj felülete (karc és iránya) a helyi sajátosságokra utal

frontszakadás és folytatódása a területet határoló oldalkaréj Talpponti A talppont környéki csúszó lap esetén a mozgásba jutott tömeg torlódási zónája vagy nyelve minden esetben túlterjeszkedik a csúszó lap felületén. Ilyenkor a torlódási zóna kiterjedése többnyire oldalirányokba szélesebb, mint az oldalkaréjok által közrefogott területsáv, hiszen a belső szakadások által kezdeményezett nyomás hatására a szétesett kőzettömeg nemcsak a lejtő, hanem az oldalirányokba is kénytelen terjeszkedni.

A mozgásba jutott és azzal nem érintett területek közötti szintkülönbség csökkenése megfigyelhető az oldalkaréjok mentén is, hiszen azok nyomvonala a torlódási zónához közeledve megszűnik. A karéjok menti szakadási felületeken sok esetben megfigyelhetők a mozgás folyamatára utaló jelek vagy karcok. Amennyiben a jobb és a baloldali nyomvonalak, a repedések szélességei, a szintbeli eltérések és a szakadásos felületek nagy hasonlóságot mutatnak, akkor a mozgás úgy szabályos, hogy csak az előrenyomulás és az esetleges hátrálás lehetőségeit kell vizsgálni. Ha a karéjok nyomvonalai törtek, és azokból oldalirányú kiágazások is felismerhetők, vagy a felületi karcok kaotikusak, esetleg a felületek erősen repedezettek, akkor a továbbiakban számítani kell a mozgásos terület későbbi oldalirányú felbővülésére.

Talppont alatti Talppont alatti mozgás során az elsőként tisztázandó az aktuális állapot: befejeződött, vagy csak időleges állapotot mutat a


29

Talppont feletti

talpponti csúszó lapon megvalósult mozgás szeletes földcsúszás? Itt ugyanis a mozgás több nagyobb szakaszban is történhet, és az egyes szakaszok között hosszú idő (hónapok, évek) is letelhet. Ezért az ilyen tömegmozgások jelentik a legnagyobb veszélyeztetést annak ellenére, hogy mindig vannak előjelek a későbbiekben veszélyeztetetté váló területen (a felületen kagylósodás és kisebb süllyedések, foltszerűen erős átázás, vízkedvelő növényzet megtelepedése, időszakos forrás jelentkezése stb.).

Talppont feletti csúszás könnyebben felismerhető és kezelhető. Eltéveszthetetlen sajátossága, hogy a frontszakadás előtt a belső szakadási vonalak kaotikusak és a lejtőirányba haladva egyre inkább szétesőbb a kőzetállapot. A csúszó lap felszínre történő kifutása alatt a kőzetek úgy szétesettek, hogy szinte lepényszerűen szétterülnek a lejtőn. A torlódási zóna szabálytalan és alsó felületére a jól felismerhető hullámosság is jellemző. Ezek mind arra utalnak, hogy a talppont feletti csúszás kisebb tömeggel mutatkozik, azonban lejtőirányba tartóan veszélyeztetést jelent. Így a mozgás kezelése során nemcsak a területének, hanem az alacsonyabb lejtőrészeknek a vizsgálata is fontos, hiszen a mozgástípus sajátossága, hogy a tömegáthelyeződés következményeként további mozgások is jelentkezhetnek az előtérben (a lejtő alacsonyabb részletén), valamint a közvetlen háttérben.

talppont feletti csúszó lapon beköv. mozgás Árulkodó vízfelületek talppont alatti csúszó lap által megemelt úttest A lejtőláb, vagy a mesterséges bevágás koronaszintje alá terjeszkedően kialakuló csúszó lap feletti mozgások jelentős részénél nem alakulnak ki azonnal teljes hosszal az oldalkaréjok a frontszakadáskor. A késleltetés oka, hogy a mozgásba jutott tömegnek meg kell emelnie és környezetéből elszakítania a lábvonal környéki és a csúszó lap feletti kőzettömeget. Emiatt a frontszakadás felülete – a kezdeti magasságkülönbséghez viszonyítva – még növekedik és a belső szakadások kifejlődése is elhúzódik majd azok végleges kialakulása inkább a mozgás utolsó időszakában történik. A fokozatosan kialakuló terepformára igen jellemző, hogy a talppont előtt és annak hátterében a terepszint határozottan megemelkedik, majd a kiemelkedett terület alsóbb helyzetű szegélyén jelenik meg a zagyos víz vagy tartósan a sárfolyás. A teljesen kifejlődött mozgás esetén megfigyelhető, hogy a belső szakadások felületei egymással nem mutatnak párhuzamosságot, ráadásul a szakadási fejek (belső tereplépcsők) felülete az eredeti lejtőiránytól eltérő, sokszor azzal ellenlejtésű. 30

A szeletes földcsúszásoknál gyakran a mozgásos területen belül az aktivitás időszakában vízfelületek is megmutatkozhatnak. A talppont feletti csúszó lapok esetén, szemcsés kőzetek jelenlétekor, gyakran a frontszakadás előterében mutatkozik meg azon víztömeg maradéka, mely aktívan közreműködött a mozgás kialakulásában és a mozgás során szabad utat kapva a felszínre vezetődik. A talpponti és talppont alatti csúszások esetén a vizek mindig a talppont környékén és a torlódási területhez (mozgás nyelvéhez) kötődően jelennek meg, mivel jóval mélyebbről jutnak a felszínre, mint a talppont feletti csúszások esetén. A szeletes földcsúszások kialakulása során a fokozatosság elve is érvényesül. Pl.: ugyanazon a helyszínen a talppont feletti csúszást, később talpponti csúszás is követheti. A lejtőn szakaszosan és kisebb mozgásokkal zajlott tömegáthelyeződések és a lábvonalnál megvalósult támaszkodás vagy visszatartás után már kialakul annak a lehetősége is, hogy akár a talppont alatti csúszó lap aktivizálódjon. Általános szabály, hogy minden eseményt önállónak kell tekinteni, hogy sablonok nélkül lehessen értelmezni és értékelni a szeletes földcsúszásokat. Kraft János geológus Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Pécsi Bányakapitányság, Pécs


Szabályozás Érces Ferenc 92

Eltérési engedélyezési eljárások – mitől, miért, hogyan?

[1] [2] [3] [4] [5] [6]

59

51

49

[7] [8]

Az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól évente közel 1000 eltérési kérelem érkezik az első fokú tűzvédelmi hatóságokhoz. Az 2013-ban beadott 858 eltérési engedélyt vizsgálták. Indokolt ilyen számban eltérési kérelemmel élni? Szükség van további jogszabályi változtatásokra? Mely jogszabályi részeket érintették az eltérési kérelmek?

Jogszabályi háttér A jogszabályokban foglalt követelmények megvalósítása számos esetben nem, vagy nem teljes körűen lehetséges. Ezért az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (OTSZ) 2. §-a biztosítja a jogszabályban foglalt rendelkezésektől kérelemre eltérés engedélyezését. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól a katasztrófavédelmi kirendeltség engedélyezhet eltérést. A tűzvédelmi használati előírások és a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények felsorolását az OTSZ 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja tartalmazza. Mire irányultak a kérelmek? (lásd az ábrát)

Eltérési típusok – magyarázat

1. száraz felszálló vezeték átalakítása (92), 2. fali tűzcsap nélküli kialakítás (59), 3. tűzcsap / tüzivízt. medence távolsága több 100 / 200 méternél (51), 4. tűzcsap szerelvények jogszabályban előírtaktól eltérő módon, nem a tűzcsap 10 méteres környezetében történő elhelyezése (49), 5. menekülési útvonallal kapcsolatos eltérések (23), 6. veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolás (21), 7. oltóvíz-intenzitás csökkentése (18), 8. füstkötényfal alsó síkja feletti tárolás (14), 9. tárolási egységek mérete (9), 10. tüzivíztározó medence jogszabálytól eltérő kialakítása (8), 11. tűztávolság mértékének csökkentése (8), 12. „E”-„F” tűzvédelmi osztályba tartozó fedélhéjazat alkalmazása (8),

[9] [10] [11]

23

21

18 14 9

8

8

8

[12]

7

[13]

eltérési típusok 13. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag együtt tárolása „C”-„D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyaggal (7). A felsoroltakon túl előfordult tűzcsap szerelvények zárt szekrényben történő elhelyezésével, „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag talajszint alatti tárolásával, fali tűzcsap megszüntetésével, vízmérő leszerelésével, belső közlekedési út nélküli kialakítással, tüzivíztározó medence, tűzcsap, illetve tűzjelző berendezés megszüntetésével, valamint felvonulási területen közvetítőkocsi elhelyezésével kapcsolatos eltérési engedélyezési ügy is. Van olyan megye ahol kiemelkedően magas az oltóvízintenzitás csökkentésével, valamint a tűzcsap/tüzivíztározó medence távolságával kapcsolatos eltérési kérelmek száma.

Hatósági engedély

Száraz felszálló vezetékek átalakítása, a veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolás, és az „E”-„F” tűzvédelmi osztályba tartozó fedélhéjazat alkalmazása esetén elég a hatósági engedély, mégis sok ilyen eltérési engedélykérelem érkezett. Pedig hosszú évek problémáját oldotta meg a hatályos OTSZ utolsó módosítása, mely lehetővé teszi, hogy a meglévő szárazfelszálló vezetéket az I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélyével és nem eltérési engedélyével át lehet alakítani. Ugyancsak hatósági engedéllyel lehet veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolni, illetve az „E”-„F” tűzvédelmi osztályba tartozó fedélhéjazat alkalmazni.

Azonos biztonságot nyújtó ellensúlyozás Örök dilemma: mi tekinthető azonos biztonságot nyújtó megoldásnak? A kérelmek, bár általában röviden tartalmazták azokat az információkat, ellensúlyozó műszaki megoldásokat, melyek az eltérési engedély kiadásához szükségesek, sokszor nem segítik a

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Szabályozás

31

7

ZALA VESZPRÉM

21

VAS

34 8

TOLNA

2

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

8

SOMOGY PEST

83

NÓGRÁD

10

KOMÁROM-ESZTERGOM

14

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

44

HEVES

30

HAJDÚ-BIHAR

30

GYŐR-MOSON-SOPRON

24

FEJÉR

124

CSONGRÁD

30

BUDAPEST BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN

185

33 26 21

BÉKÉS BARANYA BÁCS-KISKUN

124 0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

eltérések megyénként, 2013-ban (858 eset) hatóságot. Ilyen, ha az eltérési engedélyeket csak néhány soros kérelemben írják le, aztán tervdokumentációt/tervet/rajzokat nem mellékeltek az eljárás lefolytatásához. Általánosan elterjedt, hogy az oltóvíz biztosításával összefüggő eltérési ügyekben – de pl. tűztávolsággal kapcsolatos eltérésben is – ellensúlyozásként a tűzoltókészülékek darabszámának növelését ajánlották. Máskor habbal oltó tűzoltó készülék készenlétben tartását jelölték meg ellensúlyozásként ▪▪ a 100 méternél távolabb lévő tűzcsap figyelembe vétele, ▪▪ tűzcsap szerelvények épületen belüli elhelyezése, ▪▪ fali tűzcsap nélküli kialakítás esetében. Vannak további kuriózumok: Több esetben szerepel ellensúlyozásként 50 kg-os tűzoltókészülék, vagy csak általánosságban tűzoltókészülék. Máskor az oltóvíz tározó medence kialakítása helyett fúrt kút figyelembevételét ajánlották fel ellensúlyozásként. A létesítményen belüli tűzcsapokhoz szükséges szerelvények helyett sok esetben a dolgozók tűzvédelmi oktatását ajánlják fel ellensúlyozásként.

és általában lényegesen olcsóbb megoldást választva, eltéréssel próbálják azokat kezelni. Sokszor látható, hogy eleve hiányzik a szándék a szabályszerű megoldáshoz! Ez a próbáljuk meg, ha megkapjuk, akkor jobban jártunk, ha nem, akkor majd megvalósítjuk a jogszabály szerint szemlélet. A másik szembetűnő tény: sokan úgy vélik, hogy egy „varázslatos” tűzoltókészülékkel minden ellensúlyozható. Eltérés csak is azonos biztonsági szint megteremtésével adható! Mondhatjuk, ez alól nincs eltérés! A tűzvédelem területén dolgozók, tűzvédelmi felelősök, tűzvédelmi szakértők, tűzvédelmi tervezők szemléletváltása elengedhetetlen a felelős műszaki gondolkodás, a tűzmegelőzés új kihívásainak való megfelelés, és a leírtak szerinti magatartás elkerülése érdekében. Ehhez igazodnak, ehhez nyújtanak megfelelő hátteret a tervezett új jogszabályok, műszaki irányelvek. Ahogy a tűzmegelőzés valamennyi területén, úgy az eltérések engedélyezése alkalmával is a katasztrófavédelem, mint tűzvédelmi hatóság felelőssége óriási!

Érces Ferenc tű. ezds., főosztályvezető BM OKF, Tűzvédelmi Főosztály

Összegezve – sok az áleltérés! Az eltérési engedélyezési kérelmekben országosan igen eltérő és több esetben helytelen gyakorlat érhető tetten. Sőt egyes térségekre jellemző eltérések is kimutathatók! Az új OTSZ készítésének egyik törekvése az eltérési kérelmek számának csökkentése. A vizsgálat során a legnagyobb számban megjelent jogszabályi helyek, mint nem végrehajtható előírások azt igazolták, hogy az új OTSZ hatálybalépésével, mely minimális tűzvédelmi követelmény megállapításával, nagyobb teret enged a tervezői/beruházói szabadságnak, jelentősen lecsökkenhet az eltérési engedélyezési eljárások száma. Persze az is megfigyelhető, hogy a kérelmezők nem minden esetben törekedtek a szabályok betartására, inkább az egyszerűbb, 32

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Szabályozás

Tűzoltás – műszaki mentés Fülep Zoltán

A technikai eszközök fejlesztésének tűzoltástaktikai kérdései A hatékony tűzoltás és műszaki mentés elképzelhetetlen megfelelő technikai eszközök nélkül. Hogyan befolyásolja a taktika fejlődése a műszaki fejlesztést, s a műszaki fejlődés, sőt a szervezetfejlesztés milyen hatással van a gépjárművek, technikai eszközök fejlesztésére?

Igények és kihívások Lehet bármilyen jól kidolgozott a taktika, magas szintű a beavatkozók elhivatottsága, „jó szerszám” nélkül kevés az esély az eredményes tevékenységre. Másrészt, ha nem a jó taktikai elképzelésekhez illeszkednek a technikai fejlesztések, beszerzések, akkor a siker ugyancsak elmaradhat. Tehát a taktika és a technika egymással szorosan összefüggő fogalmak, amelyek a mentő tűzvédelem feladatrendszerében egymástól elválaszthatatlanok. A taktikai és technikai lehetőségeknek közösen kell választ adniuk az egyre fejlődő világunk kihívásaira. Az ipar, a közlekedés, az építészet, a háztartási fogyasztói igények változása újabb és újabb kihívások elé állítják a beavatkozó tűzoltó állományt, ezért a technikai eszközpark fejlesztésének ezeket a szempontokat is ki kell szolgálnia az alapvető és megbízható tűzoltótechnika biztosítása mellett. Vagyis a technikai eszközök fejlesztése nem csak a legújabb és „legdrágább” technikák alkalmazását jelenti, hanem a beavatkozások alapfeltételeinek megnyugtató megteremtését is.

Új gépjárműfecskendő és taktika A hazai tűzoltógépjárművek és eszközök átlagéletkora, és elhasználódottsága jelentős mértékű, ami csere hiányában fokozatosan romlik. A gépjárművek működési megbízhatóságának csökkenése megnehezíti a mentő tűzvédelmi feladatok hatékony végrehajtását. Ezért fontos, hogy minél hamarabb meginduljon a hazai alapokon nyugvó gépjárműfecskendő gyártás, és hogy a gépjárműpark megújítására igénybe vehető források előteremtése sikeres legyen. Az új gépjárműfecskendő prototípusa elkészült, végleges kialakításához fontos lépés lesz a csapatpróbák során szerzett tapasztalatok felhasználása. Az új fecskendő az eddigieknek megfelelő tűzoltás taktikai lehetőségeket fogja biztosítani a beavatkozók számára. A gépjárműfecskendő málházásában az egyik legszembetűnőbb változás a hordozható áramfejlesztő berendezés hiánya lesz, ugyanis a

új hazai gyártású gépjárműfecskendő korszerű, kis teljesítményigényű LED-es térvilágítás tápellátását a gépjármű akkumulátora képes biztosítani. Az eddigi áramfejlesztő egyéb felhasználása alapvetően a hordozható világítóberendezések táplálásában merült ki. Áramfejlesztő hiányában a munkaterület megvilágítására hordozható, akkumulátoros világító eszközöket célszerű málházni. További tűzoltás-taktikai kérdéseket is érintő változásként olyan habbekeverő rendszerrel szükséges ellátni a járművet, amely alkalmas a korszerű, 1%-os arányú habképző anyagok bekeverésére is.

Őrsök – teljes értékű jármű A gépjárműfecskendő park megújítását nem csak az elöregedett járművek cseréje indokolja, hanem az elmúlt időszakban végbement szervezeti változások is. 2012-től elindult az úgynevezett „őrs program”, amellyel az elsődleges beavatkozás erőit „közelebb helyezzük az eseményekhez”. Ez úgy valósul meg, hogy többnyire egy fél rajt a tűzoltóság székhely településétől távolabb helyezünk el a működési területen belül, ezzel csökkentve az első beavatkozás idejét. A gyorsabb kiérkezéssel egy kisebb kiterjedésű esemény felszámolható, a nagyobb hatása pedig korlátozható, de ekkor a további erők és eszközök kiérkezése több időt vesz igénybe. Néhány őrs kivételével nem rendelkeznek vízszállító járművel.

magasból mentési prioritás

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Tűzoltás – műszaki mentés

33

Az elsődlegesen beavatkozó létszám alacsony, ezért az összetett, nagyobb létszám igényű szerelési, illetve taktikai feladatok végrehajtására nem képesek. Az őrsök által védett működési területek jelentős részére a kisebb népsűrűség, a nagy szabad terület (erdő, szántó, rét stb.), a tűzcsaphálózat ritkább kiépítése a jellemző, valamint számolni kell a rosszabb minőségű, burkolat nélküli utakkal. Ezért az őrsök gépjárműfecskendőinek kialakítása és felszerelése, valamint a beavatkozási taktika megválasztása során figyelembe kell vennünk ezeket a sajátosságokat. Az oltóanyag utánpótlás megszervezése ezért várhatóan nehezebben valósítható meg (alapvezeték nagy távolságra való szerelése az alacsony létszám miatt nem megoldható, ingajárat szervezése egyéb tűzoltó jármű hiányában nem kivitelezhető). A nagyobb szabadterületek, és burkolatlan utak miatt a közúti alváz kialakítás nem megfelelő megoldás! Ugyanakkor a járműnek teljes málházottsággal kell rendelkeznie, hiszen az őrs állománya ugyanúgy elsődleges beavatkozóként találkozhat bármilyen eseménnyel, mint a tűzoltó-parancsnokság székhely településének egységei. Tehát az őrsökre szánt tűzoltó gépjárműfecskendőnek ▪▪ minél nagyobb mennyiségű víz szállítására kell alkalmasnak lennie, ▪▪ az összkerékhajtás, a jobb terepjáró képesség szükséges, és ▪▪ teljes málházottsággal kell ellátni őket. Szakmai szempontból tévesnek ítélem azt a nézetet, hogy a kisebb beavatkozó egységhez elegendő egy kisebb, korlátozott felszereltségű jármű is.

Különleges szerek A habbal és a porraloltó gépjárműveink állapota jelentős mértékben leromlott. Mára már a gépjárműpark gerincét alkotó TŰ-4-es habbaloltók, és az IFA P1500-as és Rába P3000 porraloltó járművek működőképessége is megkérdőjelezhető. Ezek szükség szerinti kiváltása csere-felépítményes oltókonténerekkel elkerülhetetlen. A magasból mentő járművek szükségessége a tűzoltási, műszaki mentési feladatok végrehajtása során megkérdőjelezhetetlen. A tűzoltás, életmentés, a műszaki mentés feladataihoz az eddig kialakított taktikai alkalmazások megfelelőek, nem jelent meg olyan újítás, ami szükségessé tenné azok módosítását. A magasból mentő járművek esetében a fejlesztésnek a járművek üzembiztos meglétére kell irányulnia. A műszaki mentő járművek esetében szükségét érzem a közepes, vagy nehéz tömegosztályú, 10-15 tonna emelőképességű daruval szerelt járművek rendszerbeállítását. A korábbi, minden megyében megtalálható CsD 744-es járművek után jelentős űr keletkezett. A későbbi fejlesztések során favorizált könnyű tömegosztályú, úgynevezett országúti gyorsbeavatkozók felszereltsége és taktikai alkalmazási lehetőségei csak kis mértékben haladja meg a mai gépjárműfecskendőkét, ezért ezek továbbfejlesztése nem indokolt. Ezzel szemben a csörlővel, daruval, alá és kitámasztó eszközökkel ellátott műszaki mentőszerek alkalmazása nagyobb teret kaphatna. A gépjárműbalesetek, a viharkárok felszámolása során hatékonyabb beavatkozási lehetőségeket biz34

közepes műszaki mentő tosítana, és számos esetben kiválthatná a nagy teheremelő-képességű daruk igénybevételét.

Erdő-és vegetációs tüzek Az elmúlt évek jelentős számú erdő és szabadterületi tüzeinek felszámolási tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a rendelkezésre álló gépjárműpark nem minden esetben alkalmas, vagy ideális az ilyen tűzesetek felszámolására. Eleve korlátozott számban állnak rendelkezésre speciális járművek és azok sem alkalmazhatók minden területen. Az erdőterületekhez kapcsolódó földrajzi, művelési sajátosságok erősen meghatározzák az alkalmazás lehetőségeit. Álláspontom szerint a viszonylag kisméretű, 4-5 fő, 8001000 liter oltóvízzel ellátott oltóberendezés és kéziszerszámok szállítására alkalmas jó terepjáró képességű, mozgékony gépjármű beállítása szükséges a veszélyeztetett területeken. Ez a jármű alkalmas lenne a szűk nyiladékokban, nehezen járható terepen való közlekedésre, az erők és eszközök eljuttatására, a tűz fészkének megközelítésére. Mind a felderítési, mind a tűzoltási feladatokban hatékonyan, és gazdaságosan alkalmazhatók. Mindenképpen szót kell ejteni a ma oly divatossá vált pilóta nélküli repülőgépekről, azaz drónokról. Ezek az eszközök, amelyekkel már a katasztrófavédelem is rendelkezik, elsősorban a felderítési feladatok végrehajtásában jelentősek. A drón által készített, sugárzott képek különösen a nagy területű, nehezen átlátható káresetek felszámolásához nyújtanak segítséget, de kiemelt szerepük lehet a méréses adatgyűjtésben, ami például veszélyes anyagok kijutása esetén lehet fontos.


könnyű, mozgékony erdőtüzes

Ütközésvédelem – eszközfejlesztés

Az eszközök terén a legnagyobb problémát a korszerű hidraulikus vágó-feszítő berendezések készenlétben tartása jelenti. A gépjárművek ütközésvédelmi fejlesztése során ugyanis egyre nagyobb szilárdságú anyagokat alkalmaznak, ami korlátozhatja a rendelkezésünkre álló hidraulikus vágó-feszítő berendezés alkalmazhatóságát. Tehát rendelkezünk eszközzel, csak az alkalmatlan a feladatok végrehajtására, ezért a fejlesztések kapcsán ezt is figyelembe kell venni.

Felderítés, életmentés Még néhány eszköz, ami a fecskendőkre felmálházható és fontos szerepet kap a taktika, a biztonságos munkavégzés módozatának megválasztásában. Ezért fontos, elérendő cél, hogy minden gépjárműfecskendőre kerüljön fel hőkamera, és többcsatornás gázérzékelő. Ezek a felderítés, életmentés, valamint a biztonságos beavatkozási körülmények megteremtésének alapvető eszközei. A már felmálházott villamos térerősség mérő műszerek, a feszültség környezetében végzett munkák során nyújtanak segítséget, és adnak lehetőséget a megfelelő taktika kiválasztására. A gépjárműfecskendőkbe nemrég beépített számítógépek szintén segítik a tűzoltásvezető döntéseit, a helyes beavatkozási taktika megválasztásában.

mentőeszközök – fejlesztési verseny A cikkben nem érintettem a fejlesztési kérdések teljes tárházát, csak néhány fontosabb területet kívántam kiemelni és ezzel rávilágítani a legégetőbb kérdésekre. Nagyon bízom benne, hogy a BM OKF technikai fejlesztéssel kapcsolatos pályázata mihamarabb révbe ér és megkezdődhet a tűzoltó-gépjármű és eszközpark mielőbbi megújítása.

Fülep Zoltán tű. ezredes, főosztályvezető BM OKF, Tűzoltósági Főosztály


35

36

kutatás Heizler György

Gázolaj égett a hőszigetelt falak mellett – drámaian eltérő hatások! A hőszigetelő anyagok égési viselkedéséről (2014/1. és 2014/2. szám) és a hőszigetelt szendvicspanelekről közölt (2014/4) kísérletek után megnéztük, hogyan viselkednek nagyobb tűz hatásra a fémlemezborítással védett, középen hőszigetelő anyaggal kitöltött falpanelek. Az összehasonlíthatóság érdekében ugyanazokkal a hőszigetelő anyagokkal (PUR B3, PIR B2, IPN) gyártott falpaneleket szereztünk be. Lássuk, hogyan viselkedtek!

Gázolaj folyt ki Az eddigi kísérletek, valamint a paneltüzek tapasztalatai azt mutatták, hogy a három anyag valóságoshoz közeli körülmények közötti tűzben még nagyobb eltérést mutat, mint amit a kisebb lánghatással végzett kísérletek mutattak. Ez a feltételezés arra indított, hogy teszteljük a falpaneleket realisztikus tűzzel. A kereskedelmi forgalomban kapható 2x1 méteres, 6 cm vastag hőszigetelő maggal gyártott, szerelhető illesztési hézagokkal ellátott falpaneleket egy előre legyártott tartószerkezetre erősítettük és egymás mellé, egymástól 25 cm távolságban elhelyeztük. A falpaneleket vízszintesen helyeztük el, ahogy azt a hazai gyakorlatban is teszik általában a kültéri homlokzati panelekkel. Ahogy szokásos a kísérlet előtt lemértük a paneleket, majd a tűz utáni mérés eredményével összevetve megkaptuk az égés során keletkezett tömegveszteséget. A tömegveszteség ismeretében rendelkezésünkre áll majd az égés során keletkezett hő, a káros füstmennyiség, illetve annak toxicitása. Az így kapott 2x2 méteres falak elé fémtálcába 5 liter gázolajat és 0,5 liter benzint öntöttünk és azt meggyújtottuk. Pillanatok alatt – ahogy azt valóságos tűzeseteknél is tapasztaljuk – háromméteres lángok égtek a falak előtt. Az így felszabaduló égéshő 250 MJ körüli értéket mutatott. Összehasonlításul ez durván 2,5 szerese, annak, mintha 5,5 kilógrammnyi szárított fát gyújtottunk volna meg. (A gázolaj égéshője 46, a benziné 47, a szárított fáé 14,4 – 15,8 MJ/ kg.) A gyakorlatban minkét tűzre volt példa, amikor fahulladékok, (raklapok, hullámpapírok) illetve kifolyt üzemanyag égett a falak mellett. Ezek a csarnoképületek tűz következményeként megsemmisültek. A rendelkezésre álló adatok szerint a tüzekben megsemmisült falpanelek PUR hőszigeteléssel készültek.

lánghatás a panelekre Háromméteres lángok Azt feltételeztük, hogy gázolaj folyt ki a falak mellett, ami meggyulladva azonnal nagy lánggal és sűrű füsttel kezdett égni. A gyújtás utáni rövid időben egy kis déli szélfuvallat a lángokat az első PUR panel elől elfújta, de utána már a szél elállt. A lángok egyenesen a panelek mentén törtek az ég felé, így már semmi nem befolyásolta az összehasonlítást. Az égés nagylánggal és rendkívül gyorsan zajlott, így a kézi mérés és a jellegzetességek változásának pontos leírása is nehézséget okozott, de szerencsére a felvételek másodpercnyi pontossággal rögzítették a folyamatot. A 2x2 méteres PUR B3, PIR B2 és IPN szigetelésű falpaneleket elborította a gázolaj intenzív lángja, a környéket pedig a fekete füst. Ezért a biztonság kedvéért ismét jeleztük a tűzoltóságra, elkerülendő egy estleges távoli észlelő bejelentése miatti riasztást. Az 44. másodpercben változott a kép! A PUR panel belseje láthatóan égett, a panelből oldalt és a teljes felső felületén 25-30 cm-es lángnyelvek csaptak ki. Sűrű, fekete füsttel égett. Majd 55 mp égés után a PUR falpanel felső részének külső borító lemeze levált, s a szabaddá váló szigetelőanyag égése jól láthatóvá vált;

lezuhan a pur b3 lemezborítása Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Kutatás

37

Illesztés, hőmérséklet

Közben a kísérlet során folyamatosan figyeltük a falpanelek tűzzel ellentétes oldalát. Az összeillesztések mentén kisebb lángot csak a PUR panel bal hátsó oldali részén tapasztaltunk, a panel teljes felülete rövid idő alatt átforrósodott. A másik két panel (PIR, PUR) hátsó felülete nem melegedett át, végig teljes tenyérrel tapintható volt. Vagyis a hőszigetelő funkcióját a tűz teljes időtartama alatt megtartotta.

intenzíven ég a pur b3, a pir-en végigfut a láng

a tartószerkezetről leválva behajlott, miközben tovább égett. Ez az égés mindaddig tartott, míg a PUR panelekben lévő hőszigetelés teljesen el nem égett. (3 p. 58 mp. után már csak kis lánggal ég, 5 p. 5 mp. után nyílt láng nem látható, füstöl 14 p 50 mp-ig)

Mi történt a panel belsejében?

a pur b3 ég, a pir és az ipn szenesedett

Az égés után a paneleket leszereltük a tartószerkezetekről és eltávolítottuk a felső borítólemezt, s így láthatóvá vált a panel belseje és ott az égés nyomai. A PUR falpanel gyakorlatilag megsemmisült – teljesen kiégett belőle a hőszigetelő anyag, csak az alsó részben maradt nyomokban leveles pernye, s ezen közelről olvadásnyomok is felfedezhetők voltak. A PIR panel mindkét darabja 10-15 cm-es méretben szabdalt 2 cm maximális mélységű repedésekkel, szenesedett fekete felülettel állta ki a tűz hatását. Az alsó panelrészen a károsodás, s így a tömegveszteség kicsit nagyobb, mint a felső panelen. Bal oldalán az erősebb tűzhatás az első szél és a PUR égésének következmé-

a pur b3 lehajlik a tartószerkezetről nagy, sűrű fekete füst terjedt magasra. A másik két (PIR, IPN) szigetelőanyagú falpanelnél ekkor még csak a gázolaj égését láthattuk, és kisebb lángokat, füstképződést. A 2. perc 5. másodpercében a PIR panel felső részének külső borító lemeze is levált és a PIR felületén végigfutó lángot, majd égést figyeltünk meg. A PUR 2 p. 27. mp-ig nagy lánggal és sűrű füsttel égett, míg a PIR és az IPN szórványos lángokkal vesz részt az égésben. A külső lemez az IPN panelnél 1 p. 25. mp-ben vált le. A tűz gyorsan átszaladt rajta és 73 már csak a szenesedett réteg volt látható, illetve apró lángok, s a PIR-nél is megszűnőben volt az égés. Közben a PUR panel alsó borító lemeze is elvált és ott valamint a felső panelen is folyamatosan intenzív égést tapasztaltunk. A másik két panel a gázolaj kiégése után már nem égett, csak a szenesedett felületek voltak láthatók, miközben a PUR a teljes felületen intenzíven égett. Ezt követően 2 p. 53. másodperc után a PUR panel felső része 38

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Kutatás

pur b3: csak a fémlemez maradt meg

olvadásnyomok és maradványok a pur b3-on

Felszabaduló hőmennyiségek Anyag neve

Az égéshő relatív különbsége 26,000 MJ/kg-al számolva

PUR B3

18

PIR B2

2,6

IPN

1

Az elégett mennyiségből és a három anyag irodalmi toxicitási adatából megbecsülhető a füstfelszabadulás és a toxicitás.

a pir b2 felületi károsodása

Toxicitás-értékek Anyag neve

Toxicitás LC50*

Relatív toxicitás

PUR B3

15,6 g/m3

96,2

PIR B2

16,5 g/m3

8,82

IPN

58,52 g/m

1

3

*a magasabb érték jobb A PIR-nél közel 9-szer, a PUR-nál 96-szor több mérgező gáz fejlődött az égés során az IPN-hez viszonyítva.

pir b2: repedések a hőszigetelő magban

IPN

PIR B2

PUR B3

0

20

40

60

80

100

toxicitás: nagy különbségek Összefoglalva az ipn a fémlemez lebontása után nye. A tálca közvetlenül a falpanel mellé volt helyezve, s itt a PIR és az IPN panel hőszigetelése sértetlen, fehér színű. A PUR-nál ennek nagy része is elégett. Az IPN fapanelen a lánghatás helyén felületi szenesedést tapasztaltunk, az alsó panelrészen, ahol a legintenzívebb volt a leadott hő hatása, mélyebb (1 cm-es) árkok képezik a repedéseket, a felső panelen csak felületi, mm-es mélységű 15-20 cm-es méretű szabálytalan repedések láthatók, amelyek mentén a felület elszenesedett. Ha csak a panelek hőszigetelő anyagának égése során keletkezett hőmennyiséget nézzük, ugyancsak óriási különbségeket tapasztalunk. (Az anyagok égéshője 26,000 MJ/kg, az IPN fűtőértékét 1-nek véve.)

A kísérlet megerősítette az eddig tapasztaltakat, s egy valóshoz közeli esetet szimulálva nagyon jelentős különbségeket eredményezett. A PUR B3 panelek teljesen megsemmisültek és égésük során a teljes hőszigetelő anyagmennyiség sűrű, mérgező füstöt fejlesztve elégett. A panelek a PUR-hoz képesti tömegvesztesége és hőfejlesztése: PIR hetede, IPN közel huszada. A PUR 96-szor, a PIR 9-szer annyi mérgező gázt fejlesztett az égés során az IPN-hez viszonyítva. Az IPN és a PIR B2 jobban védett a nagyfelületű tűz ellen, mivel nagyobb felületen tudott felduzzadni és szenesedni. Ez a szenesedett réteg megvédte a tűzterjedéstől. Hőhatásra csak mérsékleten károsodott és a tűzmentett oldal környezeti hőmérsékleten maradt, ezzel szemben a PUR panelek fémlemezburkolata a tűzmentett oldalon felforrósodott, a lemez elszíneződött. Heizler György ny. tű. ezds.


39

Dr. Beda László, Szikra Csaba

Nyitott szórófejes oltórendszer és nagynyomású vízköddel oltó együttes működésének szimulációja A vizsgálatok célja a nyitott szórófejes oltórendszer és nagynyomású vízköddel oltó berendezés együttes működése által létrejött hármas diszperz rendszer (levegő, vízpermet, vízköd) áramlási viszonyainak tanulmányozása numerikus szimulációval. A CFD szimulációt 3 féle intenzitásra végezték el. A numerikus szimuláció eredményeinek értékelését tesszük közzé.

Sprinkler és vízköd Korábbi vizsgálataink alapján nyilvánvalóvá vált, hogy sprinkler és nagynyomású vízköd együttes működése a kialakuló áramokon keresztül, egymás hatását jelentősen befolyásolja (1, 2, 3). Az előző vizsgálatok már megmutatták, hogy a vízködcseppek, melyek mérete a 30µm közepes átmérő tartományába esik, igen érzékenyen reagálnak a környezetükben haladó levegő áramlási paramétereinek megváltozására. Egy újabb szimulációsorozatban a védendő területen egyszerre működtetett, meghatározott intenzitású, nyitott szórófejes oltórendszer és nagynyomású vízköddel oltó berendezés együttes működését vizsgáltuk, állandósult állapotban. Az itt közzétett szimulációkban a létrejött hármas diszperz rendszer (levegő, vízpermet, vízköd) áramlási viszonyait tanulmányoztuk, tűz jelenléte nélkül. A vizsgálatot a sprinkler és a nagynyomású vízköddel oltó rendszer 3 féle intenzitásánál (a méretezetthez képest 40%, 75%, 100%) végeztük. A háromfázisú diszperz rendszer elemzéséhez a cseppek eloszlását, a sebességvektorokat, a vízköd és a gőz térfogat frakcióját használtuk. Az elemzések CFD szimuláció segítségével történtek. Az általunk használt program a Fire Dynamics Simulator (FDS) 5.5.3. programverziója volt.

A szimulációs tér jellemzői A szimulációt olyan szabályos térbe helyeztük, melynek hos�sza 16,9 m, szélessége 10,1 m és magassága 5,1 m. A vizsgálati teret 7 részmezőre bontottuk, az 1. ábrán látható módon. Miden egyes részmezőnek más a felbontása. A mezőn általában 20 cmes, a vizsgált tér közelében 10 cm-es illetve 5 cm-es cellákat alkalmaztunk. A szórófejek közelében a cellák hasáb alakúak, alapjuk 10x10 cm, de a magasságuk 5 cm. A teljes mezőben így, mintegy 400 000 a cellák száma. A szimulációban standard sprinkler fejet vizsgáltunk, amelyből kilépő vízcseppek eloszlására Rosin-Rammler eloszlást tételeztünk fel. A vízköd fej Danfoss gyártmányú, 5-12-56-6-27-00 40

1. ábra: a szimulációs tér részmezői típusú, amely 100 bar túlnyomás mellett 24 l/perc vízkibocsátásra képes. A cseppek eloszlásának leírására itt is Rosin-Rammler eloszlást használtunk. A modellben a vízköd csepp közepes átmérője 35,53µm, az eloszlásegyenletben szereplő együtthatók: γ=2.4, σ=0.5. A maximális átmérő 46,31 mm, a minimális átmérő 22,69 mm. A 2 db sprinkler és a 2 db vízködfejet 4,8 m magasságban helyeztük el úgy, hogy egy négyzet szemközti csúcsainál azonos fejek (sprinkler-sprinkler, illetve vízköd-vízköd) voltak a 2. ábra szerinti elrendezésben.

2. ábra: a sprinkler és a vízköd fejek elrendezése A szimuláció eredményei A 3. ábra képsorai a vízcseppek eloszlását mutatják, a két vízköd fej síkjában. A 3/a ábrán a 40%-os, a 3/b ábrán a 75%-os, a 3/c ábrán a 100%-os kiáramlási intenzitásnál. Az összehasonlíthatóság miatt megmutatjuk a vízköd eloszlás képét sprinkler fej nélkül is (4/d ábra). A cseppeloszlás vizsgálatából kitűnik, hogy a sprinkler vízáram 500µm-esnél nagyobb cseppjei által keltett légmozgás egy szabadsugárhoz hasonló mezőt hoz létre a sprinkler által védett térben. A leáramló mező belsejében alacsonyabb nyomás uralkodik, ami vízszintes beáramlást generál a sugár tengelye irányában. Az a, b, és c ábrákból látszik, hogy a vízcseppek által keltett mező képes eltéríteni a vízködcseppeket eredeti pályájukról, a bal oldali víz-köd áram jobbra, a jobb oldali bal irányban deformálódik a d esethez képest. A d ábrán látható kontrollvizsgálatból (sprinkler nélküli eset) látszik, hogy a két egymás mellett haladó vízködmező is hatást gyakorol egymásra. Érdemes szemügyre venni a sebességmezőt is a térben. A cseppek eloszlásának kvantitatív elemzése mellett a sebesség-


4. ábra, a-c (fentről lefelé): sebességvektorok a vízköd-fejek síkjában

3. ábra, a-d (fentről lefelé): vízcseppek eloszlása a = 40%-os, b = 75%-os, c = 100%-os sprinkler és vízködfejek esetén, d = sprinklerfejek nélkül vektorok számszerűsíthetik az eredményeket. Az előző részhez hasonló struktúrában, a vízködfejek síkjában definiáltunk egy sebességteret. Vizsgálatunkat ebben a síkban folytattuk. Az eredmények a 4. ábrán láthatók. Ha összehasonlítjuk az a, b, és c ábrarészleteket, akkor nyilvánvalóvá vált, hogy az intenzitás növelésével a sprinklerleáramlás mértéke, ezáltal a vízszintes beáramlási sebesség is növekszik. Annak kiderítésére, hogy ez

hogyan járul hozzá a vízködcseppek mennyiségi eloszlásához a sprinkler által védett térben, célszerű megvizsgálni a vízködmező alakulását a kérdéses helyen. A vízködmezőt a vízködcseppek sűrűségével jellemezhetjük. Az 5. ábra a vízködcseppek sűrűségének eloszlását mutatja a vizsgált intenzitásokra, kg/m3 mértékegységben. Az intenzitás növelésével a védett térben növekvő vízködcseppintenzitás figyelhető meg. A vízgőz hányad 75% feletti intenzitás felett, már számottevően nem emelkedett. Levonható tehát a következtetés, hogy a sprinkler cseppek által keltett mező még 75%-s intenzitás mellett is kedvező hatással van a vízköd szórásképre. A függőleges metszett mellett a vízköd-mező intenzitását 1.4m magas vízszintes síkban is elemeztük. Az intenzitásokat itt is a 100% (c), 75% (b) és 40%(a)-os esetében vizsgáltuk (6. ábra). A vízszintes síkon megfigyelhető eloszlás alátámasztja az eddigi megfigyeléseinket. A vízköd-fejek kapacitásának növelésével a vízköd intenzitása a sprinkler által lefedett térben emelkedett, bár az emelkedés nem arányos a kapacitás növekedésével.

Következtetések A nyitott szórófejes oltórendszer és nagynyomású vízköddel oltó berendezés együttes működése által létrejött hármas disz-


41

6. ábra, a-c (fentről lefelé): vízködmező intenzitása (kg/m3) 1,4m magasságban elhelyezett vízszintes vizsgálati síkon

5. ábra, a-c (fentről lefelé): Vízködmező intenzitása (kg/m3) vízködfejek síkjában perz rendszer (levegő, vízpermet, vízköd) áramlási viszonyainak vizsgálata során a sprinkler fejeket a vízköd forrás szimmetriatengelyében helyeztük el. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a sprinkler vízáram intenzív leáramlást indukál a térben, melynek fő hajtóereje a környezetükhöz képest nagyméretű sprinklercseppek tehetetlensége. A sprinkler permet 500µm-es nagyságrendbe eső cseppjei által keltett légmozgás, egy szabadsugárhoz hasonló mezőt hoz létre. A mező belsejében alacsonyabb nyomás uralkodik, emiatt a leáramló rendszer, a környezet felől a sugár tengelye irányába mutató vízszintes beáramlást generál. A 30µm közepes átmérő tartományába eső vízköd cseppek érzékenyen reagálnak a környezetükben haladó levegő sebességére, ezért pályájuk módosul. A szimmetrikus elrendezés miatt, a leáramló sugár belsejében uralkodó alacsonyabb nyomás központi irányban (a sprinkler áramlás szimmetriatengelye felé) téríti el a vízköd cseppeket a pályájukról. Megfigyeléseink alapján úgy tűnik, hogy a sprinkler áramok hatására módosult vízköd cseppeloszlás hatással lehet a tűzoltás hatékonyságára is. Ugyanis, tapasztalataink azt mutatják, hogy a tűz által keltett csóva impulzus ereje a kb. 20-50 μm átmérő-tartományba eső vízköd részecskék pályáját oly mértékben módosítja, hogy következményként romlik az oltás hatékonysága. A sprinklerek által keltett mező kölcsönhatásba lép a csóva nagy 42

sebességű gázfeláramlásából keletkezett mezővel, csökkenti annak hatását, így a kisebb méretű vízköd cseppek nagyobb valószínűséggel juthatnak a tűz közelébe. A két itt leírt hatás eredményeként a sprinklerek vízköddel történő együttes alkalmazása javíthatja a tűzoltás hatékonyságát.

Irodalom 1. Beda L., Szikra Cs.: Effect of the flow of large water droplets on the water mist sprays, Ybl Journal of Built Environment, (megjelenés alatt) 2. Szikra Cs., Beda L.: FDS simulation of the combined use of sprinklers and water mist fire extinguishing systems, 2nd Fire and EvacuationModeling Technical Conference, Sept. 8-10, 2014, Gaithersburg, Maryland (USA) 3. Beda L., Szikra Cs.: A nagyméretű vízcseppek hatása a vízköd sugár pályájára, XVIII. Nemzetközi Építéstudományi Konferencia, Csíksomlyó (2014. június 12-15) dr. Beda László főiskolai tanár, Szent István Egyetem, Tűz és Katasztrófavédelmi Intézet Szikra Csaba BME, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék


Megelőzés Badonszki Csaba

A számítógépes szimulációk hatósági elbírálásának tapasztalatai Jogszabály tette lehetővé 2011-ben, hogy a nemzetközi gyakorlatban ismert és használt számítógépes szimulációk hazánkban is megjelenjenek. Ennek hatására a beruházók, tervezők egyre gyakrabban figyelembe veszik az épületek kialakításánál a szimulációk eredményeit. Ezek többnyire az OTSZ előírásánál enyhébb megoldásokat tartalmaznak, bizonyítva, hogy ez a megoldás is azonos biztonságot nyújt. Az eddigi tapasztalatokat összegzi szerzőnk.

Hol alkalmazható? Az OTSZ a hő- és füstelvezetés kialakításánál, valamint kiürítési megoldásoknál engedi meg a szimulációs programok alkalmazását. A hő- és füstelvezetésnél az egyedileg tervezett műszaki megoldás, míg a kiürítésnél a kiürítési megoldás megfelelőségét a BM OKF által elfogadott számítógépes szimulációs programmal kell ellenőrizni, mely alapján a hatóság a műszaki megoldást jóváhagyhatja. ▪▪ Első fokú tűzvédelmi hatóságként a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján a BM OKF jár el a számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás jóváhagyására indított eljárásban. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 50 000 forint. ▪▪ Egyedileg tervezett műszaki megoldás az, ha a jogszabály előírja a kialakítás módját, de a tervező nem a jogszabály szerint szeretné megvalósítani a hő- és füstelvezetést. Kezdetben a szimuláció készítői 1 db papír alapú dokumentációt és 1 db CD-t nyújtottak be a hatósághoz, elbírálás céljából. A dokumentáció tartalmazta azokat a műszaki megoldásokat, amelyekkel bizonyították a megfelelő biztonságot. A CD-re csak videófájlokat töltöttek fel, a hatóság pedig – mivel csak ezek alapján tudta vizsgálni a megfelelőséget – ki volt szolgáltatva a szimuláció készítőjének, hiszen a programot be lehetett úgy állítani – a valóságtól eltérően –, hogy a videón megfelelő eredményt mutasson. Ennek kiszűrése érdekében 2013-ban a BM OKF a megvásárolta a PyroSim és a Pathfinder program licenszét. A hő- és füstelvezetéssel kapcsolatos megoldások bemutatására a szimuláció készítők a Fire Dynamics Simulator (FDS) 5. vagy 6. verziót használják. Ennek grafikus megjelenítő segédprogramjai a PyroSim és a Smokeview, amelyek nagy segítséget nyújtanak a

gyors és hatékony hatósági eljáráshoz. A kiürítéssel kapcsolatos megoldásokat a Pathfinder program segítségével mutatják meg. A programok közül csak az FDS és a Smokeview tölthetők le ingyenesen.

Mit kell egyeztetni? – hő- és füstelvezetés

▪▪ tűz alapterülete, hőteljesítménye (MW); ▪▪ hőfejlődésgörbe megválasztása vagy az éghető anyagok égési jellemzői; ▪▪ cellaméret nagysága; ▪▪ tűzjelző és tűzoltó berendezés kialakítása, lefedettsége; ▪▪ anyagok füstfejlesztő képessége; ▪▪ hő- és füstelvezetés kialakítása, elhelyezése, nagysága, teljesítménye, füstkötényfal, vezérlés; ▪▪ külső hőmérséklet, szélirány figyelembe vétele; ▪▪ szimuláció futtatási ideje; ▪▪ kiürítési normaidő (első szakasz, második szakasz); ▪▪ tűzoltóság távolsága az épülettől, vonulási ideje, szerelési idő; ▪▪ tűzhelyszínek (száma min. 2 db, de bonyolult, eltérő kialakítású szintekkel rendelkező épület esetén egyedileg kell meghatározni).

Mit kell egyeztetni? – Kiürítés

▪▪ kiürítési idők meghatározása (funkció, tervezett létszám, első és második ütem, stb.); ▪▪ kiürítés során figyelembe vehető kijáratok, lépcsők; ▪▪ kiürítendő személyek méretének meghatározása; ▪▪ kiürítendő személyek max. haladási sebességének meghatározása; ▪▪ mozgássérült személyek menekítése; ▪▪ személyek vezérlése; ▪▪ menekülés előtti időtartam meghatározása; ▪▪ elrendezési vizsgálatok száma; ▪▪ program futtatási módszere: Pathfinder 2014-es verzió esetén STEERING Collision Handing/Limit Door Flow Rate beállítás.

Előzetes hatósági egyeztetés A szimuláció eredménye nagyban függ a bevitt paraméterektől! Például a tűz alapterületétől, hőteljesítményétől, anyagok füstfejlesztő képességétől, oltóhatástól, tűzhelyszíntől, menekülési útvonalak szélességétől, stb. Ezeket a paramétereket a szimulá-

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Megelőzés

43

ció készítője a hatóság képviselőjével egyezteti. Az egyeztetésen a modell készítője tesz javaslatokat a kiindulási paraméterekre, ismerve az épület adottságait. Az egyeztetett paraméterekről emlékeztetőt kell felvennie a modell készítőjének. Kiürítési szimuláció során tisztázni kell az épületben tartózkodó mozgássérült személyek számát, a menekülési lehetőségeket. Az épületben alkalmaznak-e több lépcsős kiürítést, van-e átmenetileg védett tér figyelembe véve, valamint vannak-e olyan személyek (pld. biztonsági őr), akinek feladatai vannak tűz esetén és utolsóként kell elhagynia a területet. Előzetes egyeztetés nélkül a szimulációt a hatósághoz elbírálásra nem lehet benyújtani!

Jóváhagyási eljárás Az eljárás az ügyfél kérelmére indul. A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy mely jogszabályi előírás alapján kéri a szimuláció jóváhagyását. A kérelem mellékleteként csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj, a BM OKF számára történő befizetésének igazolását. Be kell nyújtani az épületre, épületrészre vonatkozó előzményeket (pl. a hő- és füstelvezetéssel vagy kiürítéssel kapcsolatos engedélyeket (eltérési engedélyt), szimulációs dokumentációkat, egyeztetési emlékeztetőket), az alaprajzokat, metszeteket tartalmazó építészeti dokumentációt. Ezeknek a rajzoknak tartalmazniuk kell a hő- és füstelvezetéssel kapcsolatos építészeti, gépészeti elrendezéseket (füstkötény, elvezető, bevezető nyílások, JET ventilátorok, stb.), valamint a kiürítéssel kapcsolatos külön-

A szimulációról készült dokumentáció követelményei

▪▪ szimulációs program megnevezése, verziószám megjelöléssel; ▪▪ modellezés célja, elérni kívánt eredmények; ▪▪ az épület, épületrész rövid leírása, elsősorban a tűzvédelmi paraméterek, valamint a hő- és füstelvezetést, a kiürítést befolyásoló tényezők ismertetése; ▪▪ a kiindulási adatok rögzítése (előzetes egyeztetés alapján); ▪▪ a hő- és füstelvezető és friss levegő utánpótlásra szolgáló rendszerek mérete, teljesítménye; ▪▪ szimuláció eredményének bemutatása (szöveges leírással, képekkel, a hő- és füstelvezetés, a kiürítés szempontjából fontos időpontok részletezésével) ▪▪ fontos időpontok: tűzjelző jelzése; ha van az épületben az oltóberendezés indulása; kiürítési idő követelmény; tűzoltóság vonulása + beavatkozás időpillanata; füstkötény falon füstátbukás; hangjelző megszólalása; szintek, galériák végleges kiürítése; épület, épületrész végleges kiürítése; jogszabály szerint megengedett normaidők; stb.; ▪▪ szimulációs videó bemutatása (digitális formátumban); ▪▪ a szimuláció végeredményének összegzése.

44

böző elrendezési, berendezési szituációkat. Végezetül a szimulációról készült dokumentációt papír alapon 3 példányban (színes nyomtatóval nyomtatva) és digitális formátumban 1 példányban kell benyújtani, amely tartalmazza a modellezést és az eredményeket bemutató fájlt, a beviteli fájlt és magát a szimulációt. A szimulációról készült dokumentációban mutatja be a készítő azokat a megoldásokat, amelyek a jogszabályi előírással azonos biztonságot nyújtanak. Rögzíti benne a modellezés célját és eredményét, valamint azokat a pontos adatokat, amit figyelembe vett a szimuláció készítésénél.

Mit vizsgál a hatóság? A hatóság a hő- és füstelvezetés szimuláció során vizsgálja, hogy a kiürítési normaidőn belül a kijáratokhoz vezető útvonalon, menekülési útvonalon a látótávolság 25 méter alá nem sül�lyedt. Abban az időpillanatban, amikor a tűzoltó elkezdi az oltást, a tűztől 25 méternél nagyobb távolságban a látótávolság 10 méternél nem kisebb. Nem alakult ki olyan hőmérséklet a szerkezet körül, amely befolyásolná a szerkezet állékonyságát és nem alakult ki gyulladási hőmérséklet az éghető anyag körül. Kiürítés vizsgálata során ellenőrzi, hogy a kiürítési normaidőn belül a helyiség, tűzszakasz, épület, építmény, szabadtér kiüríthető. A hatóság a megoldást jóváhagyja, ha az előző kitételek teljesülnek. A kiadott határozat tartalmazza azokat a lényeges szimulációs paramétereket, amiket az I. fokú szakhatóságnak vagy hatóságnak kell ellenőrizni az épület használatbavétele vagy tűzvédelmi ellenőrzése során.

Szimuláció vizsgálata – Hő- és füstelvezetés A hő- és füstelvezetés megoldását Pyrosim programmal vizsgáljuk, amikor megnézzük a reakcióegyenlet beállítását. (Az anyagok füstfejlesztő képességénél általában poliuretánt veszik figyelembe a szimuláció készítői.) A geometriai ellenőrzés során vizsgáljuk, a modell pontos rajzát, a valós méretek betartását, és összehasonlítjuk a szimulációban megépített épületet az építészeti rajzokkal. (1/a és 1/b ábra) Ha alacsonyabb a modell az eredetinél az nem baj, mivel így kedvezőtlenebb szituációt modellezett a készítő, viszont ha magasabb az nem jó, mert több helyet hagy a füstnek „elbújni”. Ellenőrizzük még a hő- és füstelvezető, valamint a légpótló felületek méretét. Majd következik a Mesh (hálófelbontás) és cellaméret ellenőrzése. A Meshek kialakítását a program maga ellenőrzi és jelzi,

1/a ábra: sportcsarnok belmagasságának ellenőrzése


1/b ábra: sportcsarnok belmagasságának ellenőrzése ha nem megfelelő. Minél sűrűbb a cellaháló, annál pontosabb a modell, ezért javasoljuk, hogy a tűz körül a cella legyen sűrűbb, mint a modellezett terület többi részén.

Gépészeti megoldás esetén a hő és a füst elszívásának és a friss levegő befúvásának teljesítményét és azok vezérléseit vizsgáljuk. A Smokeview programmal először a modell tömörségének ellenőrzése történik. Ha az épület valahol lyukas, akkor a füst el tud szökni. Ezért a modell nem jó, mert plusz elvezető felület alakul ki, ami kedvezően befolyásolja a szimuláció eredményét. Vizsgáljuk a látótávolságot és a kialakult hőmérsékletet. A látótávolság ellenőrzése 1,75-2 méter magasságban visibility vagy extinciós koefficiens használatával történhet. A visibility esetén a Visibility Factort 3-as értékűre (fényelnyelőre) kell beállítani. Ebben az esetben a színekből (világoskék, sötétkék) jól látható, hogy hol nem teljesül a 10 méteres látótávolság. (3. ábra)

Cellaméretek

Általában 0,5 m a cellaméret, vízköd esetében 0,2 m-nél nagyobb cella nem javasolt. JET modellezése esetén a térben 0,35 m, de a JET körül (előtte 15 m, mögötte 10 m, oldal irányban 2-2 m a JET-től) 0,175 m-esnek kell lenni a cellaméretnek. A cellahálókat pontosan illeszteni kell egymáshoz, ha két háló között kimarad hely, ott nem számít semmilyen terjedést a program. A cellaméret csak felezhető, nem találkozhatnak a cellahatárok véletlenszerűen. (2. ábra)

2. ábra: optimális és tiltott cellaháló-illeszkedés Ezután ellenőrizzük a tűz méretét és a megadott tűzgörbék megfelelőségét. Általában egy oltóberendezés nélküli raktárban 20 MW tűzteljesítményt veszünk figyelembe, ha oltóberendezés van, akkor ennek a felével lehet számolni. Különböző elfogadott szakirodalmakban megjelent, tudományos kísérletekben meghatározott tűzgörbéket is figyelembe lehet venni. Az oltórendszereknek csak a hűtőhatását vesszük figyelembe, ezért ellenőrizni szoktuk a szórófejek beállítását (kioldási hőmérséklet, gyors vagy lassú reagálású, szemcseméret, stb.).

Víz – szemcseméretek

▪▪ normál sprinkler esetében általában 750 µm, ▪▪ ESFR-nél 1100-1250 µm, míg ▪▪ vízköd esetében 200µm vagy alatta vannak.

3. ábra: látótávolság ellenőrzése visibilityvel Az extinciós koefficiens használata esetén a kiürítési időintervallumban a fényelnyelő tulajdonságot (3-as érték) veszik figyelembe, viszont a tűz megközelítése, tűzoltói beavatkozás szempontjából a 8-as értéket, a fénysugárzó tulajdonságot állítják be. A látótávolság meghatározásánál az alábbi képletet használják: S = Ks / K ▪▪ S: láthatóság, ▪▪ Ks: fényelnyelő 3, fénysugárzó 8 ▪▪ K: extinciós koefficiens Ebben az esetben az extinciós koefficienst vizsgáljuk 1,75 - 2 méter magasságban. (4. ábra) A 4. ábrán látható, hogy a látótávolság a megengedett kiürítési időben 25 méter alá csökkent, kivéve a sötétkék színnel jelölt kijáratok környezetét.

4. ábra: látótávolság ellenőrzése extinciós koefficienssel Szimuláció vizsgálata – Kiürítés A kiürítés megoldását először Pyrosim programmal vizsgáljuk. Összehasonlítjuk a modell és az alaprajz geometriáját, majd az ajtók, lépcsők, menekülési útvonalak méretét ellenőrizzük. A


45

személyek méreténél és maximális haladási sebességénél a szimuláció alapbeállítását is lehet alkalmazni, de különböző szakirodalmi adatokat vagy lektorált publikációkat is figyelembe lehet venni. Vizsgáljuk a helyiségben, az épületben tartózkodók összlétszámát, a beállítási módokat, a viselkedési formákat, illetve vannak-e külön vezérelve személyek (pld. disconál biztonsági személyzet). A 2014-es verziójú Pathfindernél a Steering Collision Handing/Limit Door Flow Rate beállítást kell alkalmazni. Ezzel a beállítással a személyek kikerülik egymást, valamint az ajtó átbocsátóképessége is limitálva van. Vizsgálni kell a kiürítés első és második szakaszát. Az elrendezési vizsgálatot legalább kétszer kell elvégezni, többszörös szimuláció nem szükséges, ha a szimulációs feladat során nem várható véletlenszerű elrendeződés, például ha mindenki fix helyen dolgozik, nincs vendégforgalom.

Mi várható? Az egységes modellkészítés, valamint a hatékonyabb, gyorsabb hatósági elbírálás segítése érdekében Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) készül a számítógépes szimuláció készítésére. A TvMI tartalmazni fogja a modellkészítéshez javasolt programokat, a szimuláció készítésének alapvető feltételeit, valamint a

A CO hallható !

5. ábra: kiürítés ellenőrzése a pathfinder programmal hatóság által elfogadott, a beavatkozási és kiürítési feltételek vizsgálata során megengedhető határértékeket. Új elem lesz a füstkoncentráció, a gázhőmérséklet, a sugárzásos hőáramsűrűség, az oxigén és a toxikus gázok koncentrációja, az áramlási sebesség és a nyomásértékek vizsgálata. Az új OTSZ a hő- és füstelvezetés, valamint a kiürítésen kívül, a tűztávolság kialakításánál is megengedi a szimulációval igazolt megoldások alkalmazását. Így a jövőben egyre több épületnél találkozhatunk a szimulációval meghatározott megoldásokkal. Badonszki Csaba tű. alezredes, főosztályvezető-helyettes BM OKF, Tűzvédelmi Főosztály

Vis

zon te külö ladók nak n le ked vez ges mén y!

MSZ EN502911/2 megfelelés

XC70, XC100, XC100D lakossági COriasztók A f o g y a s z t ó v é d e l m i v i z s g á l a t o k o n á l l v a m a r a d t H 45 0 E N COriasztó méltó utódai. Számos kedvezőbb tulajdonság: h o ss z a b b ( 7 1 0 é v ) é l e t t a r t a m , k a r b a n t a r t á s m e n t e s ü ze m , előjelzés és alacsony COszint kijelzés funkciók.

Tűzjelzéstechnika . P r o f e s s z i o n á l i s a n .

46


Promatt Elektronika Kft. 1116 Budapest Hauszmann A. u. 911. Tel.: (+361) 2052385 Fax: (+361) 2052387 [email protected] www.promatt.hu

Nádor András

Oltóberendezés Szakosztály – nő az aktív oltórendszerek szerepe A Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatán belül – 2014. szeptember 11-én – megalakult az Oltóberendezés szakosztály. Az eseményhez kapcsolódóan a szerző összefoglalta az idén tavasszal megrendezett Ventor-Minimax Beépített Oltóberendezés Konferencián tartott előadásában elhangzottakat.

Nő az aktív oltórendszerek jelentősége Korábbi érveink szerint: azért kell beépített oltóberendezést telepíteni, hogy ne égjen porrá az építmény, vagy ne kelljen a tűzoltóságnak beavatkozni, azaz a beépített oltóberendezések növelik a biztonságot és csökkentik az elsődleges, ill. a másodlagos károk mértékét. Ezek az indokok ma is teljesen igazak! Mellettük a jól tervezett, korszerű oltórendszerek a beruházási és az üzemeltetési költségek optimalizálásának fontos eszközeivé is váltak a világ sok országában. Mi okozta, okozza a változást, az aktív rendszerek szerepének felértékelődését? A korszerű építészetben az elmúlt évtizedekben új szemlélettel találkozhatunk. Az egyre szigorodó előírásokat tartalmazó szabályozások helyébe a felügyelő hatóság (a nem hatóság által felügyelt területeken a megrendelő) egyszerű és egyértelmű minimum követelményeket határoz meg és a tervezőkre bízza, miként érik el azokat. Ezt a szemléletet szolgáló tervezési módszert hívják teljesítmény alapú tervezésnek! Segítségével, nagyon sommásan fogalmazva, biztonságosabb és olcsóbb – azaz optimális – épületeket lehet tervezni úgy, hogy azok megfeleljenek az építészek elképzeléseinek is. A mai korszerű tűzvédelem alapjának is a teljesítmény alapú tervezésnek kell lennie!

Teljesítmény alapú tervezés A teljesítmény alapú tervezés a tűzvédelemben a tényleges kockázatok és a valós tűzterhelések kvalitatív és kvantitatív elemzésén alapul, figyelembe véve az aktív és passzív eszközök hatásait. Az optimumot az aktív és passzív rendszerek és mérnöki módszerek közös alkalmazásával kell keresni minden projektben külön-külön! Az optimális megoldásokhoz azonban nem elég a korszerű tervezési módszer alkalmazása, annak támogatására szükség van egyre korszerűbb technológiákra is. Az egyre korszerűbb épületekhez, az oltóberendezések fejlesztőinek is egyre korszerűbb eszközöket kell létrehozniuk. A teljesség igénye nélkül, pl. az „ablaksprinklerek” a nagy üvegfelületek védelmét szolgálják, az ESFR, vagy a „large drop” sprinklerek a magasraktárak védel-

egyedi épületekre szabott biztonság mét teszik egyszerűbben kivitelezhetővé. Így születtek a 90-es évektől sorozatban a vízködös alkalmazások is pl. a múzeumok és műemlék épületek, a felhőkarcolók, a kórházak és még sok- sok más építmény és technológia védelmére. Így fejlődnek a gázzalés habbal oltó technológiák is. Az aktív oltóberendezések alkalmazása egyszerűbbé teszi a bonyolult építmények teljesítmény alapú tervezését, mert ha tűz esetén bármilyen automatikus oltóberendezés működésbe lép, akkor egy meghatározott legnagyobb időintervallumon belül ▪▪ a tűz terjedése lelassul (kontroll), ▪▪ annyira lecsökken a tűz energiája, hogy akár kézi készülékkel oltható (tűzelnyomás), ▪▪ vagy megszűnik az égés (oltás). Az aktív oltórendszerek ezzel csökkentik a tűz kiterjedését és a tűzkárt. Működésük stabil, jól leírható, tehát alkalmazásuk jelentősen csökkenti a sztochasztikus égési folyamatok miatti bizonytalanságot, ezért szerepük folyamatosan felértékelődik.

Csapatmunka Ezért hasonlóan nagy jelentősége van a számítógépes tűz szimulációs eszközök rohamos fejlődésének és terjedésének is. Mivel a bonyolult sztochasztikus égési folyamatokat ma már elérhető áru programok és berendezések hitelesen és biztonságosan írják le. Segítségükkel modellezhetjük a hő- és füstterjedést, a kiürítési folyamatokat. A sikeres végeredmény érdekében a támogató technológiák tervezőinek, így a beépített oltóberendezés tervezőknek is a teljes folyamat részeként együtt kell működniük az építészekkel, a statikusokkal, a gépészekkel, a tűzvédelmi tervezőkkel, a szimulációk készítőivel, az erős- és gyengeáramú rendszerek tervezőivel. A teljesítmény alapú tervezés specialisták csapatmunkája. A siker záloga: a tervezés megkezdésétől szükséges az együttműködés a tervet elbíráló hatósággal is. Mindkét félnek azonos módon kell érteni és értelmezni a teljesítmény alapú tervezés eredményeit.


47

Az optimalizált terveken változtatni csak a tervezett – és az engedélyezett – optimum fenntartásával szabad!

Jövőkép

az új módszerekkel beengedjük a fényt Mire alkalmazhatjuk? A hagyományos feladatokon túl, az aktív rendszereket több fontos területen veszik figyelembe már ma is Magyarországon: ▪▪ tűzszakasz határoknál, menekülési útvonalaknál, homlokzati tűzterjedés gátként, tűztávolság csökkentéséhez, tűzszakasz méretek növeléséhez (OTSZ 28/2011 (IX.6.) BM rendelet); ▪▪ a térfeltöltés elvén alapuló rendszereknél nem szükséges (nem lehet) hő- és füstelvezetés (OTSZ 28/2011 (IX.6.) BM rendelet); ▪▪ szabványos oltóberendezések beépítése esetén a szerkezetekre jutó tűzterhelés hatása csökkenthető, illetve a tényleges terhelés számításánál használható CFD szimuláció (Eurocode 1, MSZ EN 1991-1-2). A külföldi tapasztalatok alapján azt várjuk, hogy a jövőben tovább bővülhetnek ezek a területek: Pl. ▪▪ a besorolások és teljesítménykövetelmények – az aktív rendszerek figyelembe vételével – a tényleges terhelés alapján történhetnek; ▪▪ a kiürítési időknél érvényesülhet az aktív rendszerek valós szerepe; ▪▪ lehetőség lesz a maximális tűzszakaszok és a legnagyobb magasságok tényleges kockázatoknak megfelelő kiterjesztésére is. Ezekre bőven van példa a teljesítmény alapú tűzvédelmi tervezést elfogadó országokban.

Mindezek alapján elmondható: az aktív oltóberendezés tervezőinek hosszú távra biztosított a magas színvonalú szakmagyakorlás lehetősége. Ennek érdekében lépést kell tartanunk a gyorsan változó műszaki követelményekkel, meg kell ismerkednünk az új eszközökkel és módszerekkel. A Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatán belül megalakult Oltóberendezés Szakosztály feladata ezen kívül, hogy ▪▪ átfogó képet nyújtson a jelenlegi helyzetről, azaz mit kell tudni az aktív rendszerekről – tervezőknek, hatóságnak, felhasználóknak, ▪▪ megvizsgálja, milyen területeken, hogyan lehet fejleszteni a beépített oltóberendezések piacát, ▪▪ biztosítsa az oltóberendezés tervezők tényleges szakmai képviseletét, mert a tervezők akkor szólhatnak bele érdemben az őket érintő ügyekbe, ha erős, legitim szervezetük van.

Tervezői felelősség Fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen megoldásoknál a tervezők és a kivitelezők felelőssége fokozottan érvényesül. A teljesítmény alapú tervezés eredményeit bonthatatlan egységként kell kezelni. Azt megbontani és részeit megváltoztatni, csak szakértő tervezőkkel szabad, akik tisztában vannak, hogy minden változtatással a teljes tervezői felelősséget is magukra vállalják. 48


Nádor András elnök MMK TT Oltóberendezés Szakosztály

Parlagi Gáspárné

Építési termékek tűzvédelmi osztályozásának kérdései Hogyan értelmezzük az osztályozási jegyzőkönyveket? Számos esetben a hatóságok az osztályozási jegyzőkönyvek végén lévő bekeretezett osztály ellenőrzésével letudják ezt. A CPR hatályba lépése óta az építészeknek (szakértőknek) is kellene tudniuk ezekről, hisz a tervező feladata annak eldöntése, hogy az adott termék meghatározott beépítési móddal jó-e. Sajnos a teljesítménynyilatkozatokban pont a lényeg nincs benne. Szerzőnk ezekre ad választ.

Tűzvédelmi osztály meghatározása Magyarországon – csakúgy, mint Európában – az építőanyagok, építési termékek vagy épületszerkezetek (készletek) tűzvédelmi osztályát az alább felsorolt fő- és mellékosztályok figyelembevételével kell meghatározni az MSZ EN 13501-1 szabvány előírásai szerint. a) Tűzvédelmi osztály (korábban: éghetőség) (általános értelemben, nem részletezve a padlókat, csőszigeteléseket, kábeleket): A1-A2-B-C-D-E-F* b) Füstfejlesztés (tűzvédelmi alosztály): s1-s2-s3 (Befolyásolja a menekülési utak láthatóságát, a füst mérgező gázokat tartalmazhat.) c) Égve csepegés (tűzvédelmi alosztály): d0-d1-d2.

F – különleges kikötésekkel

F tűzvédelmi osztályú építési termék Magyarországon nem vagy csak különleges megkötésekkel alkalmazható építőanyagként (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet OTSZ 294. § (4) bek.) A tűzvédelmi osztály kifejezést általános értelemben, bizonyos esetekben úgy tekinthetjük, mintha egyetlen betű határozná meg, de ez csak az F osztályra igaz (nem vizsgálták vagy bukott magasabb osztályok vizsgálatain).

szendvicspanel égése A2-B-C-D osztályok Az A2-B-C-D osztályokat – az MSZ EN 13501-1 szabvány előírásai szerint – minden esetben követnie kell a füstfejlesztő képességre és égve csepegésre vonatkozó jelzéseknek. Pl.: B-s3,d1 vagy D-s2,d2 stb. Amennyiben a tűzvédelmi osztály jelzéseként csak az A2-BC-D jelöléseket látjuk egy dokumentumban, az soha nem jelenti az MSZ EN 13501-1 szabvány szerinti tűzvédelmi osztályt (A1 esetében ez az előzőekből következően nem egyértelmű). Ez esetben a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel szabályozott OTSZ 300. §-ának előírásai által, a – harmonizált termékszabvánnyal nem rendelkező – többrétegű épületszerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi osztályba sorolásról van szó, ami hangsúlyosan csak Magyarországra érvényes.

Német osztályok ≠ a magyarral

E és A1 osztály Az E és A1 osztályt csak az MSZ EN 13501-1 szabvány kötelező előírása alapján kell egyetlen betűvel, illetve a mellé rendelt számmal jelölni. Ez a jelölés ugyanis azt jelenti, hogy pl.: E osztály esetén E (d0), míg az A1 – nem-éghető – jelzés tényleges jelentése A1(-s1,d0), tehát mind az E, mind az a A1 jelölés további betű- és számjelzéseket foglal magában, amelyek szélesebb körű információval szolgálnak.

Itt jegyezzük meg, mert gyakran merül fel problémaként, hogy a német DIN 4102 szabvány szerinti A1-A2-B1 osztályok sem feleltethetőek meg az MSZ EN 13501-1 szabvány szerinti A1A2-B osztályoknak, ugyanis a német szabvány szerinti eredmények (hasonlóan a korábbi MSZ szabványokhoz) csak egyetlen, az európai szabályozástól eltérő vizsgálat alapján sorol osztályba, szemben a magasabb tűzvédelmi osztályokhoz szükséges, az MSZ EN 13501-1 által előírt 2-2 tűzvédelmi vizsgálattal.


49

Mit kell vizsgálni? A leírtakból látható, hogy a tűzvédelmi osztályozás, és a kérdéses építőipari termék adott helyre történő alkalmasságának eldöntése sok esetben nem egyszerű kérdés. A tűzmegelőzésben dolgozó szakembereknek nem elegendő az – esetlegesen külföldi – osztályozási jegyzőkönyvekben deklarált tűzvédelmi osztályt figyelembe venni, de azt is ellenőrizniük kell(ene), hogy a kérdéses jegyzőkönyvben rögzített tűzvédelmi osztály az építési terméknek arra a végfelhasználási állapotára (end use application), amelyben felhasználni szándékozzák, vonatkozik-e. Néhány kérdés, amit a jegyzőkönyvek értékelésekor mindig érdemes feltenni. 1. Érvényes-e a jegyzőkönyv az építési terméknek arra a vastagságára, sűrűségére, bevonatára, szendvics paneleknél pl. arra a kötés konstrukcióra, profil mélységre, orientációra, illesztések jellemzőire, rögzítési módjára és a rögzítési távolságokra, amelyet alkalmazni kívánnak? 2. Volt-e a vizsgálatkor acél vagy más élvédelem, továbbá tömítés (típusa, mennyisége, égéshője), mert akkor csak azzal együtt és csak arra érvényes az osztályozás. 3. Nem szimmetrikus termékeknél az az oldal volt-e vizsgálva, amely a tűz szempontjából lényeges (pl.: szendvics falpaneleknél előírás lehet mind a belső, mind a külső tűzhatásra, tető paneleknél minden esetben szükség van mindkét típusú tűzvizsgálatra)? 4. Hőszigetelő anyagoknál, fal- és mennyezetburkolatoknál vagy padlóburkolatoknál azt is szükséges ellenőrizni, hogy a tűzvizsgálatot milyen hordozón, légréssel vagy légrés nélkül, milyen ragasztóval (típusa, mennyisége, égéshője) vagy milyen mechanikai rögzítéssel végezték. pl.: egy A1-A2-es tűzvédelmi osztályú hordozón megvizsgált padlóburkolat tűzvédelmi osztálya nem lehet érvényes egy D-s2,d0 tűzvédelmi osztályú faforgács álpadlóra, de fordítva igen, amennyiben a hordozó szabványos hordozónak tekinthető1. 5. Végül kiemelten fontos adat, különösen a műanyag hőszigetelő haboknál és egyéb műanyag polimer termékeknél, hogy

Tűzvédelmi vizsgálatok – speciális követelmények

A tűzvédelmi vizsgálatokat nem csak az un. vizsgálati szabványok általános előírásai szerint kell elvégezni, hanem több más előírást, próbatest beépítési szabványt2-3, termékszabványt4-5, ajánlást6 és útmutatót7 is figyelembe kell venni, míg az osztályba sorolásnak a nem vizsgált paraméterekre való kiterjesztéséhez az osztályozási- és termékszabványokon túl az un. EXAP (kiterjesztési) szabványokat8 is szükséges ismerni. Gyakran találkozunk ugyanakkor olyan vizsgálati és osztályozási jegyzőkönyvekkel is, amelyekben a dokumentált vizsgálat az előzőekben felsorolt műszaki előírásokban rögzített szabályoktól eltér. Erre – egyedi megoldásoknál – szükség lehet, de ezeknek az egyedi megoldásoknak a vizsgálati eredményeit nem lehet általános érvénnyel alkalmazni, azok kizárólag a megvizsgált konstrukcióra érvényesek. 50

milyen és mennyi égéskésleltető szert vagy füstképződést csökkentő anyagot tartalmazott a termék, amelyet vizsgáltak, ugyanis a tűzvédelmi osztály és alosztály csak akkor érvényes, ha a beépítésre szánt termék is tartalmazza ezeket az összetevőket, azonos vagy magasabb koncentrációban (A fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet szerepét itt fontos lenne erősíteni.). Sajnos ezekre a kérdésekre sok esetben nem kapunk választ a tűzvédelmi osztályozási jegyzőkönyvekből, ugyanis ezek gyakran csak a szűk értelemben vett osztályozást tartalmazzák, hivatkozva a vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvekre (osztályozási jegyzőkönyvek 3.1. pontja), amelyek ideális esetben a vizsgálatok körülményeit és a próbatest kialakítást is megfelelően dokumentálják, ezért fontos, hogy a vizsgálati jegyzőkönyveket is tanulmányozzuk egy termék alkalmasságának az eldöntésénél. Összefoglalva kijelenthetjük, hogy a tűzvédelmi vizsgálati- és osztályozási jegyzőkönyvek értékelése összetett, bonyolult feladat, amelyet a szakma minden területén dolgozó szakembereknek szükséges ismerni, hogy az építmény funkciójához – a beépítési és használati körülmények alapján – a tűzeseti kockázatok széleskörű figyelembevételével lehessen kiválasztani / engedélyezni a legjobban megfelelő, de legkisebb kockázatot jelentő építőanyagokat, szerkezeteket.

Hivatkozások 1. MSZ EN 13238:2010 Építési célú termékek tűzveszélyességi vizsgálatai. Kondicionálási eljárások és a hordozók kiválasztásának általános szabályai 2. pl.: MSZ EN 15715:2010 Hőszigetelő termékek. Beépítési és rögzítési utasítások a tűzveszélyességi vizsgálatokhoz. Gyári készítésű termékek 3. pl.: DRAFT prEN 16724 Termal insulation products for building applications – Instructions for mounting and fixing for determination of the reaction to fire testing of external thermal insulation composit system (ETICS) 4. pl.: MSZ EN 14509:2014 Önhordó, kétoldalt fémlemez burkolatú, hőszigetelő szendvicspanelek. Gyári termékek. Követelmények (kiterjesztés C melléklet C.1-2 táblázatok) 5. pl.: MSZ EN 13165:2013 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű merev poliuretánhab (PU-) termékek. Műszaki előírások 6. pl.: FSG N241 (2003) Fire testing and classification protocol for polyuretan products 7. pl.: ETAG004:2011 Bevonat réteggel ellátott, többrétegű, homlokzati hőszigetelő rendszerek 8. pl.: FprCENTS 16459 EXAP External fire exposure of roofs and roof coverings – Extended application of test results from CEN/TS 1187


Parlagi Gáspárné, vegyész üzemmérnök, laborvezető helyettes ÉMI Tűzvédelmi Laboratórium

Fórum Barta-Vámos László

Szabadtéri tüzek megelőzése – konferenciák A szabadtéri tüzek megelőzése érdekében az Országos Tűzmegelőzési Bizottság az idén, 2014. június 25-én Mosonmagyaróváron, a betakarítási munkákkal összefüggő tüzek megelőzése, július 3-án pedig Szécsényben az erdőtüzek megelőzése érdekében szervezett konferenciát. Ezeken a hatóságok, valamint a mező- és erdőgazdálkodók vettek részt. Emellett a márciusi ellenőrzéssorozatokhoz hasonlóan, júniusban ezúttal az erdőterületeken és azok közelében került sor háromnapos fokozott ellenőrzésre.

Betakarítás – Mosonmagyaróvár

4669

1346

12021

A helyszínek szabad terei

689

258

1739

427

2014. I. félév

Összes tűzeset

10284

Szabadtéri tűz

A konferenciával egy olyan fórum-sorozat vette kezdetét, amelyben 59 katasztrófavédelmi kirendeltség (KvK) vett részt. A tűzmegelőzés, a megfelelő tájékoztatás érdekében a KvK-k a betakarítási munkákkal kapcsolatos tűzvédelmi, lakossági tájékoztató fórumokat szerveztek.

638

Erdő és vegetációtűz

Fórumok 59 helyen

Az erdő- és vegetációtüzekre a tavaszi és a nyári időszakban kerül sor. Ezt a konferenciát a nyári tűzveszélyesebb időszak kezdetére időzítettük, a szabadtéri tüzek megelőzésére irányítva a figyelmet. A rendezvényt megnyitó Bérczi László országos tűzoltósági főfelügyelő a szabadtéri tüzek hatékony megelőzésének fontosságát emelte ki. Az eddig végzett munkáról elmondta, hogy 2013-ban és 2014-ben is jelentős mértékben csökkent a szabadtéri tüzek száma a korábbi évekhez képest. Kiemelte, hogy az erdőket érintő tüzek megelőzésére különös hangsúlyt kell fektetni, ha ugyanis az erdő megsemmisül, több évtizednek kell eltelnie, mire helyreáll a tűz előtti állapot. Az előadások kiterjedtek a szabadtéri tüzekkel, a megelőzésre fordított tevékenységgel kapcsolatos adatok, információk ismertetésére; az Országos Tűzmegelőzési Bizottság tájékoztató tevékenységére; Nógrád megye sajátosságaira, és az önkéntes tűzoltók igénybevételi lehetőségeire; az erdészeti igazgatóság hatósági te2014. I. félév 2014. 2013. 2012. 2012. I. félévhez A vékenységére;Időszak az erdőgazdálkodók feladataira. I. félév I.tűzmegelőzési félév I. félév viszonyítva Nem szabadtéri tűzeset 4288 4078 67,55% konferenciát erdőtűzoltási gyakorlat követte. 6348 A helyszínek szabad terei 689 258 1739 39,62% Erdő és vegetációtűz 4669 1346 12021 38,84% A konferenciákon elhangzott, hogy a tüzek miatt a nemHulladék, szemét 638 427 1351 47,22% Szabadtéri tűz 5996 2031 15111 39,68% zeti vagyonban károk mértéke leghatékonyabban a Összes tűzesetkeletkező 10284 6109 21459 47,92% tűzmegelőzési tevékenység révén csökkenthető. Amennyiben a Hulladék, szemét

Az aratási, betakarítási munkákkal összefüggő tüzek megelőzésére szervezett konferencia azért is fontos volt, mert az időjárás kedvezett a kalászos növények fejlődésének, így a szokásosnál korábban kezdődött meg a korai érésű búza, árpa, valamint a repce aratása. Emiatt a gazdálkodóknak hamarabb kellett elvégezniük a mezőgazdasági munkagépek tűzvédelmi felülvizsgálatát. A sikeres és kármentes betakarítás az egész év munkáját meghatározza, ezért a konferencián az aratással és a betakarítási munkákban résztvevő erő és munkagépek tűzvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos alapvető tűzvédelmi szabályok ismertetésére fókuszáltunk. Ennek keretében ismertettük a tűzesetekkel, valamint a tűzmegelőzési hatósági tevékenységgel kapcsolatos információkat, statisztikai adatokat. Az előadások emellett kitértek az aratás gépeinek technikai fejlődésére; a Győr-Moson-Sopron megyei mezőgazdasági tevékenység területi sajátosságaira; az aratással összefüggő tűzvizsgálatok tapasztalataira; a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos veszélyesáru-szállítás szabályaira, a vegyszerek, növényvédő szerek, üzemanyag szállítására; a szabadtéri tüzek ezen belül a mezőgazdasági területek tüzeinek környezetvédelmi kérdéseire, szabályozási hátterére.

Erdőtüzek – Szécsény

5996

1351

2013. I. félév

6109

21459

2031

2014. I. félév

2012. I. félév

15111

2013. I. félév

2012. I. félév

szabadtéri tüzek (fent) és a szabadtéri tüzek számának összevetése az összes tűzesettel (lent) Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Fórum

51

tűzmegelőzés érdekében folytatott propaganda sikeres és hatékony, az több százmilliós, akár milliárdos megtakarítást jelent a nemzetgazdaságnak, így az egész országnak. Elhangzott továbbá, hogy az eredményes tájékoztató tevékenységhez országos és regionális összefogásra van szükség, amelyben a tüzek megelőzésében és a tűzoltásban jártas állami szerveknek, a mezőgazdaságban dolgozóknak, az erdészetek és a vadgazdálkodás képviselőinek, a tűzvédelmi szolgáltató vállalkozásoknak, valamint a médiának egyaránt fontos szerepe van.

Hatósági tevékenység A hatósági ellenőrzésekkel is igyekeznek elejét venni a nagyobb tüzeknek, június közepén – a betervezett tűzvédelmi ellenőrzéseken felül – háromnapos supervisori ellenőrzés sorozatot tartottak a KvK-k a társhatóságok bevonásával. Nyolc megyében az erdőterületeken 393 tűzvédelmi ellenőrzés során 163 szabálytalanságot tártak fel. A fő hiányosságok: ▪▪ az erdővel érintkező közút mellett a 2 méteres védősáv hiányzott, azt nem tartották éghető anyagtól mentesen; ▪▪ a kijelölt, épített tűzrakó helyek jelölése hiányzott vagy nem volt megfelelő, a tűzrakó helyet és környezetét nem tartották karban, nem tisztították; ▪▪ az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autós pihenőhelyeknél, a tűzrakó helyeken a tűzgyúj-

52

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Fórum

tás veszélyeire, a dohányzásra, a tűzjelzésre és a nyílt láng használatára vonatkozó figyelmeztető, tájékoztató táblák hiányoztak. A szabálytalanságok megszűntetésére felhívták a figyelmet, indokolt esetben hatósági eljárásokat indítottak, a hiányosságok megszűntetését utóellenőrzések során ellenőrzik. Márciusban a műveletlen területek beazonosítása, és a szabadtéri tüzek megelőzése céljából végrehajtott DISASTER TŰZVÉDELMI I és II ellenőrzési akciók során 1594 tűzvédelmi ellenőrzés eredményeként 1150 szabálytalanságot állapítottak meg, ezek alapján 1310 eljárást indítottak, 1071 hatósági felhívást adtak ki és 8 tűzvédelmi bírságot szabtak ki. Alapvetően a hatósági felhívások eredményének visszaellenőrzése, a területek tulajdonosainak beazonosítása miatt 2014. május 30-án 509 eljárás volt még folyamatban.

Összegezve Az erősödő hatósági munka, az aktív tájékoztatás, a gyakorlatok – az időjárási körülményektől függetlenül – 2014 első félévének statisztikai adatait vizsgálva, oda vezettek, hogy a szabadtéri tüzek száma, 2012 első félévhez képest 40 százalékkal csökkent. Barta-Vámos László tű. őrnagy BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, Tűzvédelmi Főosztály

Kovács Zoltán

Erdőtűzoltási gyakorlat Nógrádban – drónnal Erdőtűz: időjárásfüggő, két veszélyeztettet időszak különíthető el, többségében gondatlanságra vezethető vissza, óriási ökológiai károkat okoz, oltása sokszor nehéz és költséges ezért speciális felkészülést igényel. Ez önmagában is elég ok a gyakorlatra, de itt volt még egy!

Időszakok és okok Hazánkban az erdő- és vegetációtüzek a kora tavaszi (március) és a nyári (július-augusztus) időszakban jellemzőek, de az érzékelhető klímaváltozással ezek a határok is eltolódnak. Tavasszal a hóolvadás után a növények kizöldülése előtt a száraz növényzet jelenti a fő veszélyforrást, míg a nyáron a szárazság miatt nő a növényzet meggyulladásának veszélye, s ebben az aratási munkák pótlólagos veszélyforrást jelentenek. Ezzel együtt az is tény, hogy a szabad területi tüzek 99 százaléka emberi tevékenységre vezethető vissza. Többnyire a gondatlanság, de nagy számban a szándékosság is kimutatható! Ilyen például a tarló és a nád valamint a felügyelet nélkül hagyott kerti hulladék égetése. Mindez szorosan összefügg az időjárással: 2012-ben kiemelkedően magas, 2013-ban rendkívül alacsony, 2014 tavaszán mérsékelt volt a tüzek száma.

Erdőtűz – más taktikai elvek Az ismeretek elsajátítása és gyakoroltatása azért különösen fontos, mert a szabad területen keletkezett tüzek terjedési sajátosságai lényegesen eltérnek az épített környezetben keletkező tüzektől, ezért eltérő taktikai elveket kell alkalmazni. A szabad területi tüzek terjedési sajátosságait az ún. környezeti tűzháromszög – az éghető anyag mennyisége és térbeli elhelyezkedése, a domborzat és a meteorológiai körülmények – határozza meg. Ezért a vegetációtüzek oltásánál ezeket a szempontokat kell figyelembe venni az alapvető taktikai célok meghatározásánál. A tüzek szabad területen – kedvezőtlen körülmények esetén – igen gyorsan nagy kiterjedésű tűzzé képesek fejlődni, s ez igen nagy kihívás elé állítja a tűz oltását és annak irányítását végző állományt. A felderítés, a terület felmérése, valamint a tűz terjedésének előrejelzése önmagában is jelentős feladat, de ehhez kapcsolódik a nagy mennyiségű erő-eszköz irányítása és ezek között a kapcsolattartás megszervezése egy fizikailag beláthatatlan területen. Mindezt megfelelő gyakorlat nélkül nem lehet hatékonyan megoldani! Ezt szolgálta a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezésében 2014. július 2-án tartott erdőtűzoltási gyakorlat, a Varsányhoz közeli Tábi horgásztó melletti területen. A helyszín alkalmas volt az összetett tűzoltási mentési helyzet gyakorlására, így az erdőtűz terjedésének megakadályozása és a tűz oltása mellett az erdőben rekedt turisták mentése is a feladat része volt.

Bugac – megakár Az utóbbi évek legnagyobb tüzében, 2012 májusában Bugacon, több mint 1100 hektárnyi erdő égett le és a tűz oltása hat napig tartott. A lángok megfékezésén naponta körülbelül száz hivatásos tűzoltó, valamint a környékről érkezett önkéntesek és civilek dolgoztak. A helyenként gyalogosan megközelíthetetlen ősborókást és erdőt helikopterről is oltották. Egy nagy kiterjedésű tűz eloltása rendkívül költséges, milliós nagyságrendű, de a legkisebb beavatkozás is legalább 100 ezer forintos kiadást jelent. A bugaci erdőtűz oltása a számítások szerint közel 100 millió forintba került. A gazdaságilag kimutatható veszteségek, ill. a tűzoltásra fordított költségek mellett meg kell említeni az ökológiai károkat is. Az új erdő telepítése, az erdőterület műszaki helyreállítása 6-12 évet is igénybe vehet, és hektáronként több millió forintos költséget jelent. Egy idős erdő ökológiai szempontból történő regenerálódása pedig 50-100 évig is eltart. Védett területeken a természeti kár eszmei értéke mindezen tételeknél nagyságrendileg nagyobb is lehet. Ezért fontos a gyors és a természeti értékek védelmét figyelembe vevő tűzoltás gyakorlása, készségszintű elsajátítása, a természeti környezetnek megfelelő eljárások ismerete.

a szerek felállítási helye az erdő szélén a drón által készített képen

a feltételezett erdőtűz helye a 19b erdőrészletben a drón által készített képen Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Fórum

53

A gyakorlat során a feltételezés szerint a területet erdésze több helyen látott tüzet, s tudta, hogy az erdőben turisták tartózkodnak, akiknek a menekülését veszélyezteti a tűz. Bejelentését követően a megadott találkozási ponton várta a kiérkező tűzoltókat és segítette a tűz helyszínének megközelítését. A tűz oltását a környékbeli hivatásos tűzoltóságok 4 önkéntes tűzoltó egyesület közreműködésével és a Nógrád megyei KMSZ vezetésével végezték. Az erdőben a bajba jutott személyek keresését és mentését a Palóc Mentőcsoport végezte.

a terület képe az erdészeti hatóság térképén (www.erdoterkep.nebih.gov.hu) Az említett bugaci erdőtüzénél példa értékű összefogással álltak helyt hivatásos és önkéntes tűzoltók, a környék erdeit kezelő erdőgazdaság és a nemzeti park munkatársai, a rendészeti szervek tagjai és civilek egyaránt. Ez a sikeres együttműködés is megerősítette azt, hogy ezek ellen a természetet pusztító tüzek ellen csak az érintett szervezetekkel közösen lehet sikeresen fellépni. Ezért a Nógrádban megtartott gyakorlat egyik fő célkitűzése is együttműködés gyakorlása volt.

Felderítés és irányítás drónnal

A nagykiterjedés, a szabdalt területen a döntést az információszerzés gyorsasága segítheti a leghatékonyabban. A közelmúltban beszerzett drón ebben alkalmazható a leghatékonyabban! Képes nagy területet viszonylag gyorsan, jól átláthatóan felderíteni, ezzel elősegítve a tűzoltás vezetését. A feladathoz fényképezőgép, kamera vagy infra-kamera rögzíthető a drónra. A gyakorlat során a fényképezőgépet és a kamerát próbálták ki. Nagy előny, hogy a drón valós időben továbbítja a megfigyelésről a jelet, melyet a földön figyelemmel lehet kísérni. Az irányítás történhet kézi vezérléssel, legfeljebb kb. 1 km távolságból, de előre programozott útvonal is lerepülhető vele, ebben az esetben a hatótávolságot az üzemidő korlátozza.

drón, működés közben

a gyakorlat taktikai helyszínrajza (nógrád mki) Összességében egy jól szervezett, az együttműködő szervezetek számára hasznos gyakorlatot hajtottak végre a résztvevők, amely lehetőséget teremtett az együttműködés, valamint a technikai fejlesztés egy újabb lépcsőjének próbájára is.

a katasztrófavédelem által használt térképszelvény a területről (a felduzzasztott tó nélkül) 54


Kovács Zoltán tű. alezredes kiemelt főelőadó BM OKF, Tűzoltósági Főosztály

Dr. Tóth Ferenc, Grafjódiné varga Gabriella

Együttműködés – az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa A katasztrófahelyzetekre reagálva jelentős átalakuláson ment át az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa. A veszélyhelyzetekre való felkészültségben és a súlyos veszélyhelyzetekre való reagálásban új megoldások születtek. Mi változott és hogyan? Új rövidítésekkel és a mögöttük lévő tartalommal kell ismerkednünk.

Egységes védekezés A Polgári Védelmi Mechanizmust az Európai Bizottság az egyre gyakrabban bekövetkező és egyre súlyosabb katasztrófák elleni egységes uniós védekezés megteremtése érdekében1 hozta létre 2001-ben, majd vizsgálta felül és dolgozta át 2007-ben2.Ugyanekkor jött létre a Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz3 a szükséges anyagi forrás biztosítására, amelynek hatálya a 2007-2013-ig tartó időszakra vonatkozott, ezért annak végén lejárt. Emellett 2010-ben a Bizottság létrehozta a Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságot (DG ECHO), a szervezeti átalakítás pedig újabb indokot kínált a mechanizmus aktualizálására. A megújított mechanizmus jogalapja a Lisszaboni Szerződés 196. cikke, amely a korábbi alacsony szintű szabályozottság helyett uniós alapjogi szintre emelte a polgári védelmet, ami ugyanekkor kizárólagos tagállami hatáskörben maradt. A megerősített jogalapra építkezve az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács (Tanács) 2013. december 17-én elfogadta az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozatot. A határozat figyelembe veszi az uniós polgári védelmi együttműködés terén 2001 óta végbement jelentős fejlődést, változásokat.

Response Capacity – EERC), az önkéntes eszköztár létrehozásának feltételeit, modulok, szakértők, egyéb reagálás képességek formájában. Lehetővé teszik a megelőzési és felkészültségi tanácsadási szakértői missziókat.

Szolidaritás

A mechanizmus hozzájárul az európai szolidaritás, összetartozás kifejezéséhez (szolidaritási klauzula). Amennyiben valamely tagállamot természeti vagy ember által okozott katasztrófa sújtja, illetve terrortámadás éri, e tagállam politikai vezetésének kérésére a többi tagállam a szolidaritás szellemében együttesen fellépve nyújt segítséget számára. Az Európai Unió minden rendelkezésére álló eszközt, ideértve a tagállamok által rendelkezésre bocsátott katonai erőforrásokat is, mozgósít. Lépések ▪▪ Előzetes értesítés a Bizottság felé, amennyiben esetleges segítségnyújtás iránti kérelem várható részükről, ▪▪ értesítési kötelezettség, amennyiben az Unión belül határon átnyúló, vagy más tagállamot érintő katasztrófa következik be, vagy valószínűsíthető annak bekövetkezése. ▪▪ Az új mechanizmus az eddigieknél magasabb szinten foglalkozik a kockázatbecslés és kockázatkezelés fontosságával. Kockázatkezelésen, kockázatkezelési tervezésen és értékelésen alapuló megelőzési, felkészülési és beavatkozási intézkedéseket alkalmaz. ▪▪ A kockázatértékelést figyelembe véve felméri a jelentős képességhiányokat, ösztönzi a stratégiai hiányok megszüntetését. ▪▪ A Bizottság a tagállamok által biztosított információk alapján uniós kockázatértékelést is készít. ▪▪ Megújítja a képzési és a gyakorlatozási programját, a tanulságok és ismeretek terjesztésének módjait.

Együttes fellépés

Veszélyhelyzeti reagálás

Alapvető célkitűzései közé tartozik a megelőzés, a tervezhetőség, a rendelkezésre állás javítása, a katasztrófák elleni védelem és az azokkal szembeni ellenálló képesség magasabb szintjének elérése. A tervezhetőséget elősegítendő létrehozták az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Képességet (European Emergency

A mechanizmus elősegíti a többnemzeti modulok létrehozását annak érdekében, hogy erősödjön az együttműködés a polgári védelem területén. A modulok egy vagy több tagállam erőforrásaiból állnak és képesek előre meghatározott beavatkozási feladatok ellátására, rövid idő alatt alkalmazhatóak, meghatározott ideig önellátóak és autonóm módon működnek. Emellett más modulokkal, uniós és nemzetközi szervezetekkel, főként ENSZegységekkel is együttműködhetnek. Ennek érdekében a Megfigyelési és Tájékoztatási Központ (MIC) helyett létrehozta a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központot (ERCC), amely operatív központként működik és elősegíti a védelmi intézkedések összehangolását a hét minden napján, a nap minden órájában, az uniós műveleti koordináció biztosítása érdekében.

1

A polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttmű-

ködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat.

2

A közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról szóló 2007. nov-

ember 8-i 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozat.

3

A polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló, 2007. március 5-i

2007/162/EK, Euratom tanácsi határozat.


55

Pénzügyi feltételek 2014-2020

A korábbi költségvetéshez képest a mechanizmus végrehajtásához szükséges pénzügyi keretösszeg jelentős mértékben növekedett – határozott pénzügyi alap biztosított a 20142020-ra vonatkozó többéves időszak teljes egészére. Annak felosztására a mechanizmus meghatározott százalékarányokat állapít meg: ▪▪ megelőzésre 20%; ▪▪ felkészülésre 50% és ▪▪ beavatkozásra 30% fordítható. A tagállamok segélyszállítmányainak társfinanszírozása a korábbi 50%-ról 55%-ra nőtt.

További menetrend Az uniós határozat végrehajtását a Polgári Védelmi Komitológiai Szakbizottság (CPC) segíti elő. A végrehajtási határozat szövegét a Bizottság 2014. július folyamán küldte meg a tagállamoknak, a dokumentum formális megszavazására előreláthatólag a CPC 2014. szeptember 24-25-i ülésén kerül sor. A mechanizmus alapján a Bizottság 2014. december 22-i határidővel, a tagállamokkal együttműködésben elkészíti a kockázatkezelési képesség értékelések tartalmára, módszereire és struktúrájára vonatkozó iránymutatást, míg a tagállamok 2015. december 22-ig nyújtják be a Bizottságnak nemzeti vagy a meg-

56


a hazai csapat, a hunor felelő területi szintű kockázatelemzésük releváns elemeinek ös�szefoglalóját. Ezt követően háromévente pontosítják a kockázatelemzést. 2017. június 30-ig a Bizottság időközi értékelő jelentést készít a mechanizmus elért eredményeiről, a határozat minőségi és mennyiségi eredményeiről, és benyújtja azt az EP és a Tanács részére. Ugyanezzel a határidővel felülvizsgálja a költségvetési források felhasználásának helyzetét. A 2020-ig tartó időszak lezárultával a Bizottság 2021. december 31-ig végzi el a mechanizmus utólagos értékelését. Dr. Tóth Ferenc tű. ddtb., országos polgári védelmi főfelügyelő Grafjódiné Varga Gabriella, EU szakdiplomata BM OKF, Budapest

Képzés Üzemeltetői biztonsági összekötő – szaktanfolyami és egyetemi képzés A jogszabály szerint 2018-tól csak megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy alkalmazható biztonsági összekötő munkakörben. A felsőfokú végzettség megszerzéséig a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ által tartott szaktanfolyami képzés keretében sajátíthatók el a feladat ellátásához szükséges ismeretek. A képzést ismertetik szerzőink.

Új kihívások Az ipar és a technológia robbanásszerű fejlődésének, az új vívmányok széleskörű elterjedésének köszönhetően elengedhetetlen szükségletté vált az adott szolgáltatásokhoz köthető védelmi mechanizmusok és eljárásrendek ismertetése, oktatása. Ezen kiemelt feladat szavatolása érdekében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény, továbbá a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet előírja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője számára, hogy gondoskodjon biztonsági összekötő személy foglalkoztatásáról, és folyamatosan biztosítsa számára a tevékenységéhez szükséges feltételeket. A biztonsági összekötő legfőbb feladata a kapcsolattartás az üzemeltető és a kijelölési eljárásban részt vevő hatóságok, szakhatóságok között. Biztonsági összekötőnek jogszabályban meghatározott képzettségekkel kell rendelkeznie, azonban a közoktatási rendszerben ilyen képzettség megszerzésére irányuló képzés eddig nem létezett. A jogszabály szerint 2018-tól csak megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy alkalmazható biztonsági ös�szekötő munkakörben.

Egyetemi képzés A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül, karközi, önálló intézetként 2012. január 1-jével létrejött a Katasztrófavédelmi Intézet. A katasztrófavédelmi alapképzési szak három szakirányt jelölt meg: 1.) katasztrófavédelmi műveleti, 2.) tűzvédelmi és mentésirányító, 3.) iparbiztonsági. Az Iparbiztonsági szakirányt választók megismerik: ▪▪ a veszélyes üzemek létesítésére, működésére, vonatkozó jogszabályokban, szabványokban és hatósági előírásokban

foglaltakat, azok gyakorlati alkalmazásának rendszerét, ▪▪ a veszélyes anyagok különféle szállítási módozataival kapcsolatos jogszabályi és hatósági előírásokat, az ezekre vonatkozó hatósági eljárások rendjét, ▪▪ a kritikus infrastruktúrákkal összefüggő hazai és nemzetközi szabályozásokat, azok működési rendjét, meghatározó biztonsági követelményrendszerét.

Szaktanfolyami képzés

A felsőfokú végzettség megszerzéséig a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ által tartott szaktanfolyami képzés keretében sajátíthatók el a feladat ellátásához szükséges ismeretek. A képzés célja, hogy az oktatott ismeretanyag feldolgozásával a szakemberek tájékozottabbá váljanak védelmi igazgatás, veszélyhelyzet- kezelés, az integrált katasztrófavédelem feladat-, és irányítási rendszerét illetően, valamint képesek legyenek ellátni a biztonsági összekötői feladatkört. A szaktanfolyam levelező rendszerű képzést foglal magában, amit két fő modulra lehet bontani: 1.) általános modul (3x2 nap, 2.) szakmai modul (3x2 nap). Az általános részen belül a szakemberek megismerkednek az iparbiztonság, tűzvédelem, polgári védelem alapismereteivel, illetve a védelmi igazgatás hazai rendszerével összesen 42 óra elméleti és 6 óra gyakorlati felkészítés során. Az általános modul elvégzése alól mentesül az, aki legalább középszintű katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi képesítéssel rendelkezik. A biztonsági összekötő szakmai modulban legnagyobb hangsúlyt a létfontosságú rendszerek és létesítmények témaköre kap (30 óra elmélet), de szó esik a hatósági feladatok végrehajtásáról (ágazati, horizontális kritériumok) (8 óra elmélet, 2 óra gyakorlat) és a biztonsági tervezésről is (4 óra elmélet, 4 óra gyakorlat). A szakmai képzés során a résztvevők megismerik a kritikus infrastruktúra védelem kialakulásának fázisait, a biztonság fogalmát, biztonságpolitikai alapismereteket, a változó biztonsági környezetet. Az oktatás része a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmének EU, NATO és hazai jogi szabályozása, valamint ezek interdependencia vizsgálata a 10 gazdasági ágazatra vonatkozóan. A résztvevők megismerik a katasztrófavédelem létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatos első- és másodfokú hatósági feladatait, illetve betekintést nyernek az azonosítási eljárás során alkalmazandó ágazati és horizontális kritériumokba és elsajátítják az Üzemeltetői Biztonsági Terv tartalmi és formai követelményeit. A szaktanfolyam eredményes elvégzésével 2018-ig betölthető az azonosított létfontosságú rendszerelemek biztonsági összekötő beosztás. Németh Balázs Ákos tű. őrgy., Kelemen György tű. szds. BM OKF, Iparbiztonsági Főfelügyelőség Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Képzés

57

newa6NWElogo.ai

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

58

1

3/20/13

12:28 PM

Technika Balázs Gábor

Cipőt a cipőboltból

Lángérzékelés mostoha körülmények között A hagyományos elven működő hőérzékelők bizonyos körülmények között nem alkalmazhatók megbízhatóan. Nagy területek teljesen automatizált felügyeletének igényekor, vagy olyan környezetben, ahol agresszív korrozív gázokkal, extrém páratartalommal vagy hőmérséklettel kell számolni, ott a korszerű vonali érzékelők a legnehezebb körülmények között is megbízhatóan működnek.

Ha már a cipős hasonlatnál maradtunk: a Securiton által forgalmazott SecuriSens ADW 535 pontosan ilyen. Az intelligens, vonali típusú érzékelő tökéletesen működik még a legnehezebb körülmények között is; a kiépítés az alkalmazási területtől függ. A réz érzékelő csövek ajánlhatók az általános alkalmazásra, a rozsdamentes acél csövek az élelmiszeriparba és a magas környezeti hőmérsékletű területekre; végül a PTFE (teflon) csöves kivitel a rendkívül agresszív, korrozív környezetben (pl. a vegyiparban) is megállja a helyét.

Hova tervezzük? A tűzvédelmi berendezések „könnyen megfogható” alkalmazási területeinél általában nincs probléma, ha rendszerkomponenseket, például lángérzékelőket kell ajánlani: a paletta kellően széles, a beépítésre szánt technológiának a márkapreferencia és a pénztárca szabhat csak határt. Eléggé el nem ítélhető módon a tűz azonban nem válogat a helyszínek közül – aki nagy igénybevétellel járó helyszínekre tervez, könnyen problémákba ütközhet. Könnyű belátni például, hogy közúti, metró- és vonatalagutak esetén az állandó szennyeződés jelenthet gondot egy lángérzékelő felszerelésénél és zökkenőmentes működtetésénél. Külön fejezetet képeznek azok a helyszínek, amelyek eleve magas környezeti hőmérsékletük miatt megnehezítik az érzékelést (például acélipari üzemek, klímagépházak, gázturbinák stb.). Az olajfinomítók és tankerek esetén pedig újabb, eddig nem kalkulált kritériumok adódhatnak. Ezekhez a speciális helyszínekhez megfelelő, specializált érzékelőkre van szükség; a „cipőt a cipőboltból” elv után szabadon mondhatjuk azt, hogy jobban járunk, ha a futáshoz futócipőt húzunk. De milyen kritériumoknak kell eleget tennie egy ilyen helyszínre tervezett érzékelőnek? ▪▪ Álljon ellen az agresszív, korrozív gázoknak, ▪▪ extrém magas páratartalomnak és hőmérsékletnek, ▪▪ a működését ne befolyásolja a levegő szennyezettsége, ▪▪ lehetőség szerint robbanásveszélyes környezetben is alkalmazható legyen, ▪▪ legyen képes figyelmen kívül hagyni a környezet hőmérsékletingadozásait, ▪▪ ugyanakkor legyen elég érzékeny és megbízható, ▪▪ végül pedig hosszú élettartammal küszöbölje ki a gyakori fel-leszerelgetést.

a securisens adw535 intelligens vonali érzékelő működési elve A bevált technológián alapuló fejlesztés rendkívül gyors, a DHW (Dynamic Heat Watch, vagyis dinamikus hőfigyelés) technológiának hála pedig kiküszöböli a környezeti hőmérsékletingadozásokból adódó téves riasztásokat. Korrózióálló, nem érzékeny a szennyeződésekre, és robbanásveszélyes környezetben használható kivitelben is kapható. A tervezést ADW HeatCalc, míg a beüzemelést ADW Config szoftverek segítik; előbbi például a csőhálózat megtervezésének és a szükséges beállítások kiszámításának végeztével elkészíti az alkatrészlistát, valamint a tervezési dokumentációhoz szükséges jelentést is. Az érzékelő EN 54-22 és UL/FM megfelelősége garancia a széles körű felhasználhatóságra.

Felépítés és funkció

Az integrált SecuriSens ADW 535 vonali típusú hőérzékelő egy már bizonyított működési elvet kombinál a legújabb érzékelési és jelfeldolgozási technológiákkal. A normál levegővel töltött érzékelő csövet a felügyelt területen szerelik fel. Egy elektromos (piezo) érzékelő folyamatosan rögzíti a csőben a nyomás értékét. Ezt a feldolgozó elektronika folyamatosan felügyeli, és összehasonlítja a riasztási kritériummal.

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – 2014/5 szám – Technika

59

Az eddig elmondottaknak megfelelően az ADW 535 lényegében széles körűen sikerrel alkalmazható, ott is, ahol a hagyományos elvű érzékelők már nem technika képesek működni, mégEz működési a képalkotási és megjelenítési rendkívül jól is igazán a specializált, a nagy igénybevételnek kitett helyeken alkalmazható a katasztrófavédelem több szakterületén, de a rendőrség emelkedikéski.más rendvédelmi szervezet is nagy hasznát venné ennek a technikai ugyanis ennél tökéletesebb Ilyen alkalmazásiújdonságnak, területek lehetnek: rögzítési módszert jelenleg nem lehetéselképzelni. ▪▪ Alagutak: közúti alagutak, metró vonat alagutak, közmű Célszerűnek tartom tájékoztató fórumok, továbbképzések és kábelalagutak létrehozását az említett szervezetek képviselőinek, valamint a ▪ ▪ Mélygarázsok, járműtárolók polgári felhasználásban érintettek képviselőinek részvételével. ▪▪ Élelmiszeripar, ipari konyhák, kereskedelmi Rendkívül fontosnak érzem ugyanis,nagyméretű hogy a gyakorlatiasabb gondolkodás is megjelenjen a tűzvédelemmel kapcsolatos péküzemek tudományos munkában. ▪▪ Alkoholgyárak és lepárlók ▪▪ Vegyipar, olajfinomítók és tankerek ▪▪ Hulladékfeldolgozó üzemek ▪▪ Kültéri alkalmazások: rakodórámpák, történelmi hidak, üzemanyag raktárak, tornyok ▪▪ Magas környezeti hőmérsékletű alkalmazások: acélipari üzemek, klíma gépházak, gázturbinák, motor tesztpadok ▪▪ Transzformátorok védelme, transzformátor állomások Kiss Róbert tű. szds., tűzvédelmi mérnök., okl. védelmi ig. ▪▪ Tengeri és folyami hajózás ÖSSZEGEZVE

EZ MÁR SCI-FI? További lehetőségek vannak a hazánkban is már évek óta működő Google Föld, és Google Műhold, valamint a legegyszerűbb Google Térkép funkciókban, továbbá a szuper-nagy felbontású „gigapanoráma-képek” felhasználásában is és a legújabb gömbpanoráma technika a 360°-os gömbpanoráma video felvételek a MultiView, illetve PanoCast technológiában (http://www.lgt.hu/panocast.html). Ezeket további kutatási témának is szívesen ajánlom.

kis érzékelő, nagy érzékenység Speciális területekre Az extrém erős érzékelő csőnek köszönhetően a SecuriSens ADW 535 olyan körülmények között is felszerelhető, ahol a hagyományos működési elvű érzékelők nem képesek működni. A várhatóan élettartamnak köszönhetően az ADW 535 Egy igen többhosszú gigapixeles felbontású panorámakép olyan alkalmazáshoz is ideális választás, ahol az érzékelő jellemzőinek állandónak kell lennie annak teljes működési ideje alatt.

860

menedzser, biztonságtechnikai mérnök Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat főea. (biztonsági tiszt)

TANULMÁNY ■ 2013. 6. SZÁMSzemle KATASZTRÓFAVÉDELMI SZEMLE Védelem Katasztrófavédelmi – 2014/5 szám – Technika

Balázs Gábor ügyvezető igazgató Securiton Kft., 1143 Bp., Stefánia út 55.

Adorján Attila

Új fejlesztések a Drägernél az Interschutz 2015 előtt A gyártók általában az ötévente megrendezésre kerülő legnagyobb európai tűzvédelmi kiállítás elé szervezik az új fejlesztéseket. Ha most mást tapasztalunk, az jelzi, hogy a fejlesztések mögött az igények és visszajelzések állnak; ezekre reagálva a kiállítás előtt is újdonságokkal jelent meg a Dräger. Sisak, LED lámpa, hőkamera a sorrend.

Sisak és LED lámpa A 2013-ban piacra került Dräger HPS 7000 tűzoltósisak család egy mérföldkövet jelentett a design, komfort és rendszer háromszögében. A cél a multifunkcionális fejvédelem, hogy a sisakot a felhasználóhoz lehessen a legtökéletesebben illeszteni. Ennek alapja a 2 méretben készülő a sisakhéj, a 3 méretben létező (S, M, L) fejhevederzet, állítható fejháló és gyorsbeállítású fejkosár. A kisebb sisakhéj (50-60 cm fejátmérőre ideális) után júniusban megjelent a nagyobb sisakhéj, ami már 56-66 cm fejátmérőre is kényelmes viseletet biztosít. Sötétben vagy rossz látási viszonyok közötti felderítés, mentés során fontossá válik a világítás! A HPS 7000 sisakoknál elérhető mind a sisakra integrált LED lámpa (fényerő: 43 lumen) és az új külső Dräger LED lámpa, ami egyedülálló 120 lumen fényerővel rendelkezik.

új sisakcsalád

Dräger UCF 8000 hőkamera Az UCF II család - UCF 6000, 7000 és 9000 - 2011-től fokozatosan jelent meg, az idén a 8000-es. Az ma már közhely, hogy a hőkamera alkalmazása életfontosságú, mely jelentősen megkönnyítheti a személykeresést, tűzoltását, tűzfészek keresést, helyzet kiértékelést, tűzjelzők vizsgálatát, gyakorlatok felügyeletét, veszélyes anyagok felderítését, személy keresést szabadban és akár negyedére képes lerövidíteni a felderítés, személykeresés időintervallumát. A megfelelő és gyors döntés meghozatalához a

hőkamera: kiváló képminőség

Funkciók

UCF 6000

UCF 7000

UCF 8000

UCF 9000

lézermutató

√

√

√

√

pillanatfelvétel a kijelzőn

√

√

√

√

kibővített dinamikus hőtartomány

√

√

√

√

gyors képfrissítés

√

√

√

√

alkalmazási mód

3

3

8

„fekete doboz”

√

√

√

thermal scan

√

√

√

film és hőkép

√

√

√

scan plus

√

film és valóskép

√

film és kép a kijelzőn lejátszható

√


61

Funkciók

UCF 6000

UCF 7000

UCF 8000

0,035 °C

hőérzékenység

UCF 9000

felbontás

160 x 120 pixel

384 x 288 pixel

Horizontális /diagonális látómező

47° / 62°

57° / 74°

hőmérséklet mérési tartomány

-40-1000 °C

akku üzemidő

4 óra

Védelmi mód

IP 67

tömeg

1,4 kg

ATEX

-

Robosztusság zoom

képminőség a legfontosabb. A képminőséget pedig az érzékenység határozza meg, azaz két pixel között milyen hőkülönbség látható. Ez az érték mindegyik UCF-nél 0,035 °C, s ez teljesítmény pedig 40%-kal jobb, az eddigi legérzékenyebb kamerákénál. Az új UCF 8000 hőkamera nagy felbontású 384x288 pixel képpel és a 0,035 °C hőérzékenységgel rendelkezik így azok számára is megfelelő választás, akik a legjobb képet szeretnék a Drägertől, de nem szükséges minden extra amivel a UCF 9000 rendelkezik. Milyen funkciókkal látták el őket?

I M2 / II 2G, Ex ib I Mb / Ex ib II C T4 Gb

Láthatjuk a hőkamerák szolgáltatásában rendkívül nagy a különbség, itt a Dräger UCF családban majd minden feladatra, akár EX-es környezetre is megtalálhatjuk a kívánt kamerát.

NPPA 1801 szerint fejlesztve -

2x

2x

2x és 4x

(Választás előtt kérjen tőlünk tesztlehetőséget, hogy élőben is átélje az új képminőséget és szolgáltatásokat!)

62


Adorján Attila, mérnök Dräger Safety Hungária Kft. Tel +36 (06) 1 452 20 20 Mobile +36 (06) 30 99 68 604 [email protected] www.draeger.com

Mindent a tűzoltókért. Mindent a tűzvédelemért.

Tűzoltógépjárművek

Rosenbauer

világa

Különleges járművek

Magasból mentés

Oltórendszerek

Nagyteljesítményű tűzoltó gépjárművek. Sokféle oltórendszer. Teljes felszerelés választék. Integrált megoldások. Szavatoljuk a legjobb minőséget. Szervizünk világszerte az Önök rendelkezésére áll.

Telepített tűzvédelem

Felszerelés

Rosenbauer a tűz- és katasztrófavédelem területén nemzetközileg a vezető tűzoltó-technikai technológiát és szolgáltatást nyújtó vállalatok közé tartozik. A név a tűzoltógépjárművek és a tűzoltóeszközök gyártása területén immár 140 éve jelenetős találmányokhoz és iránymutató technikákhoz kapcsolódik.

Telematik

www.rosenbauer.com

www.facebook.com/rosenbauergroup

Magyarországi képviselet: Hesztia Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft, H-1037 Budapest, Csillaghegyi út 13. Tel.: +36-1-454-1400, Fax: +36-1-240-0960, [email protected], www.hesztia.hu

Védelem évfolyam, 5. szám

Recommend Documents