AZ INNOVATÍV UNIÓ
• VÁZLAT 1)AZ INNOVÁCIÓ FOGALMI MEGKÖZELÍTÉSE 2(AZ INNOVÁCIÓ MEGJELENÉSE KÖZÖSSÉ GI ÉS UNIÓS DOKUMENTUMOKBAN 3) A LISSZABONI STRATÉGIA 4) AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA 5) INNOVATÍV UNIÓ
• ANTONIO TAJANI IPAR- ÉS VÁLLALKO ZÁSPOLITIKAI BIZTOS, A BIZOTTSÁG ALELNÖKE AZ INNOVATÍV UNIÓ PROGRAM INDÍTÁSAKOR TETT NYILATKOZATA • „A válságból kilábalva, a kegyetlen világpi aci verseny szorításában egyre sürgetőbb, hogy előrelépjünk az innováció területén. Ha nem alakítjuk át Európát innovatív Unióvá, gazdaságainkra az enyészet vár, ötleteink és tehetségeink pedig veszendőbe mennek”.
1AZ INNOVÁCIÓ FOGALOMKÖRE • Innovációs tevékenység olyan tevékenység, a mely a gazdasági tevékenység hatékonyságá nak, jövedelmezőségének javítására, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérésére irányul, magába foglalja a tudomá nyos műszaki, szervezési, gazdálkodási és kereskedelmi műveletek összességét. • Innovációnak tekintik a termelési folyamat ban bevezetett technológiai fejlesztéseket és a piacképes termékek különböző tulajdon ságainak és e tulajdonságok kombináció inak bevezetését.
Az innováció szűkebb értelmezése a szellemi alkotásokra vonatkoztatva mindazon tudomá nyos, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi te vékenységek együtt megvalósítása az iparjogvédelem és szerzői alkotások terén (egy ötlet átalakulása, újfajta megközelítése), amely új termékek kifejlesztéséhez és értékesítéséhez, új termelési eljárások vagy berendezések hasznosításához. • Az innováció középpontjában az oltalomra bejelentett high-tech termékek és eljárások állnak,amelyek különleges szerepet játszanak a versenyképesség fokozásában.Ma az innováció
• a szabadalmi statisztika,amely bemutatja,hogy egy adott államban hány találmányt jelentettek be és mennyire adtak az adott évben szabadalmat , különösen fontos továbbá az , hogy oszlik meg a hazai feltalálok és Idegen államokbeli feltalálók aránya. • Az innováció hatékonyságának nagyszerű példái vannak. Itt elég a XIX században elmaradott Japán látványos gazdasági fejlődésére( jelenleg egyik vezető ipari állam) és a „finn csodára” gondolni.A finn high-tech ipar(l.pl Nokia) évente több mint 5 millliád EUR plusz jövedelmet termel.
• Az Innováció és a szellemi alkotások hasznosítása közötti szerves kapcsolat az 1999 évi az in nováció szabadalmaztatás útján történő továbbfejlesztéséról szóló, Zöld Könyvben,mint az egész európai integráció által követendő modell került szemléletesen és meggyőzően kifejtésre.
2)AZ INNOVÁCIÓ ÉS KREATIVITÁS A KÖZÖS SÉGI ÉS UNIÓS DOKUMEN- TUMOKBAN A) Az innovációs politika indítása az EU-ban 1979-ben készült el az EGK ipari biztosának, Davignonnak a jelentése,amely a fejlett technikát alkalmazó termékek vonatkozásában Európa katasztrófális lemaradását tette köztudomásúvá. Az Európai Unióban a szakemberek már a múlt század nyolcvanas éveiben felismerték, hogy az egyetlen lehetőség a világ legfejlettebb térsé geivel folytatott verseny megnyerésére a krea-
tivitásban és az innovációban rejlő lehetőségek kihasználása. Az innováció politika meghirdetését az indokolta, hogy a nyolcvanas évekre világossá vált, hogy a viszonylag kis méretű európai államok kuta tás-fejlesztési tevékenysége, amelyet ráadásul számos elavult szervezési struktúra és marketing jellemzett – nem veheti fel a versenyt a koncentrált kutatási potenciállal bíró amerikai és Japán konkurenciával. Az innováció fejlesztésének első átfogó programját 1983-ban indították az Európai Közösségben, az első kutatási és technológia fejlesztési keret
6 további keretprogramja ,amelyek közül a 7. keretprogram( 2007-2013) ez év végéig befejeződik és küszöbön áll a 8.kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram indítása. Az 1985-ben elfogadott Egységes Európai Okmánynak köszönhetően A kutatási és technológiafejlesztési politika 1986-ban az Európai Gazdasági Közösség hivatalos politikái közé tartozott. A kutatásról és műszaki fejlesztésről szóló előírások bekerültek az Európai Közösség Alapító szerződésébe a Római Szeződésébe (XVIII. Fejezet).
Az 2007 ben kötött és 2009.december 9-én hatályba lépő,az Európai Unió Működéséről szóló szerződés, Lisszaboni Szerződés (EUMSz) XIX.címe a Kutatás, technológia fejlesztés és ürkutatás (179--190.§§) tartalmazza az innováció politika legfontosabb előírásait. Az EUMSz 179.cikke értelmében az Unió célja az,hogy egy európai kutatási térség létrehozásával,amelyen belül a kutatók,a tudományos ismeretek és technológiák szabadon áramlanak erősítse tudományos és technológiai alapjait, továbbá ösztönözze versenyképességének fejlődését-ideértve az Unió iparát is-ugyanakkor
• támogassa a Szerződések egyéb fejezetei által szükségesnek ítélt kutatási tevékenységet
3.A LISSZABONI STRATÉGIA. Az Europai Unió aktuális innovativ célkitűzéseit az EU 2000. márciusában a lisszaboni csúcson deklarált és 2005-ben némiképpen módosított Lisszaboni Stratégia határozta meg,mely szerint az EU váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, amely úgy áll a fenntartható gazdasági növekedés pá lyájára, hogy több és jobb munkahelyet teremt, valamint fokozza a tagországok társadalmi kohézióját. E célt az„ún. tudásháromszög” - az oktatás, kutatás és innováció – fejlesztése nélkül lehetetlen elérni, ezért az
EU eltökélte, hogy mozgósítja és fokozza a szükséges kutatási és innovációs kapacitásokat. Erőteljes koor dinációra és együttműködésre , határozott közösségi szerepvállalásra volt szükség. Ami a K+ F tevékenység állami és vállalati finanszírozását illeti, annak az EU Barcelonai Csúcsértekezlete döntése az Irányadó.E döntés szerint szerint e kiadásoknak a GDP 3 %-át kell fokozatosan elérnie.. Magyarországon az innovációra történő ráfordítások egészen 2010-ig nem érték el a
nemzeti jövedelem 1 %át, 1992–től 2006-ig ingadozásokkal csupán a GDP O,67—1,o8 % át tették ki. Például 2005-ben az összes K+F ráfordítás 207,8 milliárd forint volt.(O,85 %) Az arány 2011-ben 1,2 %-ra,2012-re 1,3%-ra nőtt Ez összehasonlító árakon számítva a magyar innovációs ráfordítások az EU-28 tagállamára számolt átlag alig több,mint 50 % -teszik csak ki.
• 4)AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA
A Lisszaboni stratégia folytatásaként határozták meg a 2010-2020 közti időszakra vonatkozólag az Európa 2020 stratégiát,melyet az Európa Tanács 2010. június 17-i ülésén fogadott el . E Programnak alapvető célkitűzése változatlanul a lisszaboni alapcélkitűzések megvalósítása volt, különösen pedig az, hogy az EU államai 2020-ig valósítsák meg a barcelonai csúcson meghatározott célkitű zést a kutatás-fejlesztési ráfordítások 3%-ra emelését. Az Európa 2020 stratégia mögött majdnem 20 év uniós szintű innovációs politika és
figyelemre méltó eredmények állnak. Az eltelt idő alatt Európa innovációs teljesítménye folyama tosan javult. A nemzetközi gazdaság helyzet és az innováció volumene azonban gyorsan változik. A Bizottság ezt figyelembe véve terjesztette elő – az Európa Európa 2020:Az inteligens ,fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája dokumentumot [COM (2010) 2020 2020 stratégia] és ennek részeként – az „Innovatív Unióra” irányuló javaslatát. .Az EU intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődé se megvalósítása céljából öt számszerűsített
• A) a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása, olyan értelemben, hogy a köz- és magánszféra beruházásai együttes mértéke elérje a GDP 40 %-át; • A kutatás és az innováció új munkahelyeket teremt, hatására növekszik a jólét, és emelkedik az életszínvonal. Ugyan az EU számos techno lógia terén világelső szerepet tölt be, egyre nagyobb kihívások elé állítják mind az eddigi, mind a feltörekvő gazdaságú versenytársai. • B) a képzettségi szint javítása, mely feltételezi annak elérését, hogy 10 % alá csökkenjen a korai iskolaelhagyók aránya és 40 % fölé
• emelkedjen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, • C) a 20-64 éves korosztály foglalkoztatottsá• gának 75%-ra emelése; • D) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásá nak az 1990-es szinthez képest 20 %-os csök kentése, a megújuló energiaforrások arányának 20%-kal való növelése a teljes energiafogyasz tásban és az energia hatékonyság 20 %-kal növelése; és végül • E) a társadalmi befogadás erősítése, a szegény ség csökkentésével és 20 millió ember kiemelé se a kirekesztődés fenyegetettségéből.
Az Európa 2020 Stratégia hét zászlóshajó kezde ményezést tartalmaz, amelyből az első három közvetlen kutatási és innováció fejlesztési rendeltetéssel bír: a)„Innovatív Unió” program az Európa 2020 távlati terv lényeges része, amelynek a célja az innováció és kutatás finanszírozási feltételei nek javítása Az EU jövőbeli életszínvonala attól függ, hogy képesek-e innovatív megoldásokat
• találni a termékek, szolgáltatások, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatok és mo -dellek számára. Az innováció ezért került az Európa 2020 stratégia középpontjába.
5 )AZ INNOVATÍV UNIÓ PROGRAM • A)Átfogó program • A Program lényege és céljai • A program felvállalja korunk legfőbb problémáival- az energiával, - az élelmezésbiztonsággal, - az éghajlatváltozással és az -idősödő népességgel összefüggő kérdéseknek megoldására irányuló erőfeszítéseket. B)„Európai digitális menetrend”, ennek célja az egységes digitális piac előnyeinek kihasználása,
• C)„Iparpolitika a globalizáció korában”, célja a vállalkozások, különösen pedig a kis-és közepes vállalkozások üzleti környezetének javítása. • A program megcélozza, hogy az innovációs ciklusba valamennyi érintett felet és régiót bevon ja. • Az Innovatív Európa programot, amelyet mint hossztávú politikai programot hirdettek meg, az EU hivatalos dokumentumai és zöld könyvei alapján lehet értelmezn. •
• Az Innováció fejlesztésével foglalkozó dokumentumok és zöld könyvek: • Zöld Könyv az Innováció szabadalmaztatás útján történő fejlesztéséről, 1999, • Digital Agenda 2010, A szellemitulajdonjogok egységes piaca 2011, • Zöld Könyv: Európai Kutatási Térségről 2007, • Zöld könyv: Szerzői jogok az innovációs társadalomban, 2008 • Zöld Könyv: Európai kreativitás 2010, • Zöld Könyv: Az európai innováció finanszírozásról 2011,
AZ INNOVATIV UNIÓ CÉLKITŰZÉSEI • 1) az európai innováció szervezeti feltételeinek biztosítása; • 2) Európa kreatív potenciáljának jobb kihaszná lása, egységes innovációs piac megteremtése és működtetése, • 3 az Innováció finanszírozási feltételeinek javítása; • 4) a társadalmi és földrajzi egyenlőtlenségek megszüntetése, • 5) munkahelyek teremtése, nevezetesen 3,7 millió új munkahely megszervezése
• AD 1 ‚ Az Európai Innováció szervezeti feltételeinek biztosítása • Ez jelenti Európa tudásalapjának erősítését és a széttöredezettség csökkentését a kiválóságon alapuló oktatás és a kompetenciák fejlesz tésének támogatásával, az Európai Kutatási Térség továbbfejlesztésével. E körbe tartozik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet kiemelt támogatása. Az Innováció szervezet feltételeit az alábbiak szerint kívánják javítani. •
• A) Innovációs termékek bevonása a közbeszerzésbe – az állami szervek évente több mint két milliárd eurót költenek áruk, • munkálatok és szolgáltatások beszerzésére. Az összegből kevés innovatív terméket és szolgál tatást vásárolnak, ami óriási elvesztegetett lehetőség. B) Tervezésközpontú gondolkodásmód- A tervezés egyre elismertebb szakterület és tevékenység, amelynek fontos szerepe van abban, hogy az ötletekből vonzó és minőségi piacképes termék váljon. • A szolgáltatásokra, rendszerekre és szerveze
• zés ösztönzi az új vállalati modellek és szervezési formák létrehozását, valamint az egyéb nem technológiai jellegű innovációs formák kialakítását. C) Az Európai Kutatási Térség továbbfejlesz tése Eredetileg a Tanács 2000. január 25-i ülésén fogadta el és hagyta jóvá a kezdeményezést. • Az Európai Kutatási Térség a lisszaboni straté gia alapján az EU fő célkitűzése lett az európai kutatók és kutatások összekapcsolására és együttműködésére alapozó Térség megvaló sítása, amellyel arra is rá kívánják irányítani a figyelmet, hogy a tudásalapú
• társadalom kialakításában a kutatásnak és technológia fejlesztésnek meghatározó szerepe van. • Az EU 2003-ban megkezdte az Európai Kutatási Térség (ERA-European Research Area) kiépítését. • Az Európai Kutatási Térség aktuális célkitűzéseit Zöld Könyv fogalmazta meg 2007-ben. • Eszerint a legfontosabbak: 1) kompetens kutatók mobilitásának fokozá sa, intézmények, szakterületek és országok között; • •
• 2) világszínvonalú kutatási infrastruktúra, amely különösen az elektronikus kommunikációs • infrastruktúra új generációinak köszönhetőenintegrált hálózatban fejlődik és hozzáférhető Európa és a világ kutatócsoportjai számára; • 3) kiváló kutató intézmények, amelyek eredményes állami-magán együttműködés és partnerségek részesei, és a kutatási és innovációs klaszterek- ideértve a virtuális közösségeket is –magját alkotják, elsősorban interdiszciplináris területekre szakosodnak és
•
• A) kompetens kutatók mobilitásának fokozása, intézmények, szakterületek és országok között; • B) világszínvonalú kutatási infrastruktúra, amely különösen az elektronikus kommunikációs infrastruktúra új generációinak köszönhetőenintegrált hálózatban fejlődik és hozzáférhető Európa és a világ kutatócsoportjai számára; • C) kiváló kutató intézmények, amelyek eredményes állami-magán együttműködés és partnerségek részesei, és a kutatási és innovációs klaszterek- ideértve a virtuális
• emberi és pénzügyi erőforrások kritikus tömegét vonzzák magukhoz; • D) eredményes tudásmegosztás; különösen a közfinanszírozású kutatás és az ipar között; • -megfelelően koordinált kutatási programok és prioritások; ideértve a kutatás jelentős nagyságú, európai szinten programozott közfinanszírozását, amelyhez közös prioritások , összehangolt végrehajtás és közös értékelés is tartozik; • E) az Európai Kutatási Térség megnyitása a világ felé, különös hangsúllyal a szomszédos országok ra, illetve határozott elkötelezettség a
• mellett, hogy Európa a globális kihívásokat partnereivel együtt kezelje. • Az EU azon fáradozik, hogy 2014-re megújítsa, új feltételekkel működtesse az Európai Kutatási Térséget, amely lehetővé teszi majd azt, hogy a kutatók az Unión belül bárhol dolgozhassa nak, és elősegíti majd a határokon átívelő együttmű ködést is. • 4) Az innováció központi intézményrendszerének modernizálása • Az Innovatív Európa kezdeményezésben kiemelkedő szerephez jutnak •
• a) Közös Kutatóközpont (JRC) • A Közös Kutatóközpont hét európai kutatóintézetből álló hálózat b) Európai Kutatási Tanács (ERC) • Az Európai Kutatási Tanács (ERC) a „felderítő kutatást” támogatja (ez a kifejezés az alapkutatás új értelmezését tükrözi, amely egyrészt arra utal, hogy a tudományos és technológiai alapkutatás rendkívül fontos a gazdasági és társadalmi jólét szempontjából, másrészt pedig arra, hogy az ismeretek jelenlegi határain és azokon túl végzett kutatás természeténél fogva kockázatos vállalkozás,
• (amely új és komoly kihívást jelentős kutatási területeken ér el eredményeket )arra , arra ösztönözve a tevékenységi területükön legjobbnak számító, valóban kreatív tudósokat, kutatókat és mérnököket, hogy lépjék át a tudás és a tudományágak kialakult határait. • c) Európai Innovációs és Technológiai Intézet • Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet célja, hogy „tudományos és innovációs társulások” létrehozása révén elősegítse a tudományos eredmények mielőbbi
• kereskedelmi alkalmazását.Az intézet Budapest székhellyel 2008-ban jött létre. Feladata,hogy összekösse a vállalatok,egyetemek és kutató intézetek „tudásháromszögét” Az intézet budapesti központja mellett további, mintegy hat tudás-és innovációs közösségnek (Knowledge and Innovation Communities-KIC) kell létrejönnie különböző helyszíneken. AD 2) Európa Kreatív potenciáljának jobb kihasználása, egységes innovációs piac megteremtése • a).Itt meghatározó módon fontos a jó ötletek piaci érvényesülésének megalapozása az
• inno-vatív vállalatok finanszírozáshoz jutásának megkönnyítésével, az egységes innovációs piac megteremtésével, a nyitottság elősegítésével és Európa kreatív potenciáljának kihasználásával. • b) Európai tervezési innovációs kezdeményezés megvalósítása. A nyílt és rugalmas platform célja konkrét javaslatok kidolgozása arról, hogy a tervezési, a felhasználói és egyéb nem technológiai jellegű szempontok hogyan integrálhatók az innovációs szakpolitikába és a hozzá kapcsolódó támogatási stratégiákba. • c) Innováció a közszektorban – az uniós tagállamok innovációs teljesítményét mérő és a
• tagállami szakpolitikai intézkedésekhez ösztönzőket és példákat biztosító európai innovációs eredménytábla sikerére építve bevezetjük az európai közszektor innovációs eredménytábláját. A kezdeményezés célja a közszektorbeli innováció jellegzetességeivel kapcsolatos információk, később pedig a hatékony szakpolitikai döntéshozatal biztosításának és a teljesíményértékelés módjának megosztása. • d) Társadalmi innováció – A Bizottság 2011ben a társadalmi innováció területén európai kísérleti kezdeményezést indít, amelynek célja, hogy szakértői hátteret és virtuális hálót
• biztosítson a szociális vállalkozások, a polgárok és a nonprofit ágazatok számára.. • AD 3) AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEINEK javítása,az innováció finanszirozás közös stratégiai kerete • Az innováció finanszírozás elősegítésének jobb átgondolasa céljából az Európai Bizott ság Zöld Könyvet bocsátott ki, amelynek az alapvető elgondolása az innováció finanszí rozás stratégiai keretének létrehozása. • A Zöld Könyv 4.1 pontja értelmében az Európai Unió
• szintjén a kutatást és innovációt támogató különböző programok a teljes innovációs körforgásra kiterjednek,de gyakran egymástól függetlenül fejtik ki hatásukat. A költségvetés felülvizsgálata az előre lépést a közös stratégiai keret kialakításában határozta meg. Ez a keret a 7. keretprogram, a versenyképességi és innovációs keretprogram, valamint az innováció terü letét érintő különböző uniós kezdeményezések alapján működik. Ide kell sorolni az EITen keresztül nyújtott európai uniós kutatásés innováció finanszírozás teljes skáláját, következetes célrendszert és stratégiát.
• A hatékony finanszírozás megköveteli az anyagi források egyesítését. A források koncentrálása olyan konkrét kezdeményezések alapján valósul meg, mint az ún.. „európai innovációs partnerségek” , amelyek célja kettős: valamennyi (a keresleti és a kínálati oldalon megjelenő) akadály felszámolása, illetve annak mihamarabbi elérése, hogy az innováció előnyeit az európaiak a minden napjaikban élvezhessék. • A finanszírozás javításának alapvető elképze lése az, hogy a vállalkozások növeljék kutatás-fejlesztési ráfordításaikat.
• Mint ahogy az ismeretes a vállalati szektornak az elképzelések szerint kétharmaddal kellene részesednie a GDP 3% -ának megfelelő K+ F intenzitásra vonatkozó célkitűzés teljesítéséből.
• AD 4 A társadalmi és földrajzi egyenlőtlen ségek megszüntetése • Annak biztosításával, hogy az Unió egésze élvezhesse az innováció előnyeit, intelligens (vagyis hatékonyabb forrásfelhasználást eredményező) szakstratégiák bevezetésével és az innovációnak a közszektorban és a társa dalomban történő előmozdításával általános hatékonyságnövekedést kívánnak elérni.
A különbségek megszűntetését szolgálják a strukturális és kohéziós alapok,amelyeknek alapvető célja a fejlődésben lemaradt államok felzárkoztatása. Az Európai Unió költségveté sének, mintegy 1/3-át teszik ki a strukturális és kohéziós alapokból nyújtott támogatásokAz EU kohéziós politikája keretein belül 86 milliárd EUR-t (a strukturális alapok költségve tésének 25 %-a) fordítottaK 2007 és 2013 között a regionális gazdasági és innovációs képesség növelésére.
AD 5 Munkahelyek teremtése • A kutatás és az innováció az EU növekedési és munkahelyt teremtési stratégiájának elsőbbségi kérdése. A magán-és közfinanszírozás uniós mértékének növelése várhatóan 3,7 millió munkahely teremtését jelenti 2025-ig és az éves GDP közel 800 milliárdos növekedését eredményezi majd.
+++ • Az Innovatív Európa program jelentős elmozdulást hivatott előidézni az innovációs világversenyben. Az innováció támogatásának nagyszabású programja tükröződik nemcsak az uniós, hanem a nemz ti innováció politikák terén is. Pozitív változás már 2009-ben tapasztal ható, volt, amikor az EU 27 tagállama együtt a GDP több mint 2%-át költötte innovációra. • Az innováció fejlesztésére irányuló törekvések már 2012-ben összegszerségben s nőttek A kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított kiadásokhoz nyújtott
• állami hozzájárulások összege a 2005 évi 6,2 milliárd EUR-ról 2010-re 10,9 milli- árd EURra nőtt. Ez 75 %-os emelkedést jelentett.
