Vass Miklós Értelmileg Akadályozottakat Közhasznú Egyesület
Segítő
Alapszabály egységes szerkezetben a 2008. augusztus 6-i Közgyűlésen elfogadott módosításokkal
I
~.
.
( alapítva: 2001. június)
Készült a Vass Miklós Értelmileg Akadályozottakat Segítő Közhasznú Egyesület (továbbiakban: Egyesület) 2008. augusztus 6. napján megtartott Közgyűlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi eLVI. törvény rendelkezései alapján. Alulírott alapítók Egyesületet alapítottunk azzal az elhatározással, hogy az értelmileg akadályozott gyermekeinket és hozzátartozóikat, valamint más rászorulókat hozzásegítsük a tartalmas emberi élethez, foglalkoztatást és védett környezetet biztosítsunk az arra rászorulóknak. Vass Miklós Értelmileg AkadáJyozottakat Segítő Közhasznú Egyesület Alapszabályát - a 2008. augusztus 6. napján megtartott Közgyűlésen hozott határozatoknak is megfelelöen - a következőkben állapít juk meg: (módosított)
1. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve:
Vass Miklós Értelmileg Akadályozottakat Segítő Közhasznú Egyesület
2. Rövidített neve:
Vass Miklós Egyesület
3. Székhelye:
1029 Budapest, Köztársaság utca 3. (módosított)
4. Telephelye:
módosított - törölve
5. Működési
a Magyar Köztársaság területe
területe:
6. Az Egyesület jogi személy. 7. Az Egyesület jogállása: közhasznú szervezet 8. Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból hozzájárulásaiból és pályázaton elnyertjuttatásokból fedezi. ( módosított) 9. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 10. Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön a közhasznú szolgáltatásokból. 11. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
12. A közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak
anyagi támogatást nem nyújt,
és önkormányzati képviselő választását sem közvetve sem közvetlenü/ nem támogatja. ( módosított)
13. Országgyűlési
II. Az Egyesület célja és feladatai 14. Az Egyesület
célja:
Értelmileg akadályozott és képességeik miatt hátrányos helyzetben levő személyek esélyegyenlőségének elősegítése: önállóságát elősegítő (gyógypedagógiai orvosi ellátási és egyéb) szakmai programok támogatása, befogadása, ( módosított ) szocializációjának támogatása, önállóságuk kibontakoztatása - a szükséges feltételek kialakításához anyagi és tárgyi eszközök megteremtése, a rehabilitációjához szükséges támogatások és feltételek megteremtése. komplex személyiség fejlesztese, képességeiknek megfelelő védett munkahelyek, műhelyek szervezése, ehhez szükséges támogatás biztosítása, érdek- és jogi képviselete ellátása, a kerületben nappali ellátásra szolgáló alkalmas intézmény, valamint átmeneti otthon és lakóotthon mielőbbi létrehozásának szorgalmazása és támogatása, amennyiben lehetséges - a II. kerületi Önkormányzat szociális tevékenységet képező feladatok egy részének szerződésben történő átvállalását követően, - átmeneti- ill. végleges lakó otthon működtetése, fenntartása, fogyatékosokat nevelő-gondozó családok támogatása, részükre csoportos és egyéni életvezetési tanácsadás, rendszeres kulturális, sport és egyéb rendezvények szervezése, a fogyatékosok részére szervezett kulturális és sport seregszemlén való részvétel támogatása.
15. Az Egyesület tevékenysége Az Egyesület az alábbi közhasznú
tevékenységet
végzi:
1997. évi eLVI. törvény V. fejezete szerint: 26.§ c) 1. pont egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 26.§ c) 2. pont szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, 26.§ c) 4. pont nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 26.§ c) 5. pont kulturális tevékenység, 26.§ c) 10. pont gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek-és ifjúsági érdekképviselet 26.§ c) ll. pont hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 26.§ c) 12. pont emberi és állampolgári jogok védelme, 26.§ C) 14. pont sport, a munkaviszony és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, 26.§ c) 17. pont rehabilitációs foglalkoztatás, 26.§ c) 18. pont a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások 26.§ c) 20. pont közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások.
)
Az Egyesület tevékenysége a TEÁOR'08 besorolás alapján: ( módosított) 8042 Máshova nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás, 8810 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül 8899 Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 9499 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 16. Az Egyesület jogosult a cél szerinti tevékenységet ellátó intézmény létesítésére és fenntartásra jogszabályban meghatározott engedély alapján.
Ill. A tagsági viszony 17. Az Egyesületi tagságról 1.) Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, vagy jogi személy, illetve szervezet, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közrernűködésre és a tagdíj megfizetésére. 2.) A tagdíjat a tagok évi két részletben tárgyév április 30-ig, illetve november 30-ig fizetik meg. 3.) Az Egyesület rendes tagjai azonos szavazati joggal rendelkeznek, és részt vehetnek az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyülés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolhatja. ( módosított) 4.) A jogi személyiségű tagot a közgyűlésen arra meghatalmazott személy is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba, vagy bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 18. A tagsági viszony létesítése 1) A tagsági viszony létesítését kérő tag az Egyesület elnökéhez köteles belépési nyilatkozatát eljuttatni. 2) A tagsági viszony az elnökség döntésévei jön létre. 19. A tagsági viszony formái: a) rendes tag az a természetes, vagy jogi személy, illetve szervezet, aki tagdíjával támogatjaaz Egyesületet b) pártoló tag az, aki tagdíjával erkölcsileg, szakmailag támogatást nyújt az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításához, c) tiszteletbeli tagsági viszonnyal rendelkezik az a köztiszteletben álló tag, aki közismertsége és erkölcsi befolyása révén, illetve kiemelkedő mértékű anyagi támogatás ával az Egyesület működéséhez segítséget nyújt. 20. A tagok jogai: 1) Rendes tagok: \ a) Az Alapszabály szerint minden tag részt vehet az Egyesület tevékenységében, szavazhat, választhat és választható, b) minden tag részt vehet az Egyesület megbeszélésein, véleményt nyilváníthat az Egyesületet érintő bármely kérdésben, c) minden tag az Egyesület bármely törvénysértő határozatát 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
)
2) Pártoló és tiszteletbeli tagok: a) Tanácskozási joggal részt vehetnek az Egyesület megbeszélésein, szavazati joggal nem rendelkeznek, nem választhatnak és nem választhatók. b) A pártoló és tiszteletbeli tag a közgyűlés napirendjére indítványt tehet. 21. A tagok kötelezettségei: 1) az Alapszabály betartása és betartatása, 2) az Egyesület határozatainak betartása, 3) védeni és gyarapítani az Egyesület vagyonát, 4) tagdíj fizetés (kivéve a pártoló és tiszteletbeli tagokat). 22. A tagsági viszony megszűnik: a) törlésseI: - a tag halálával, - tag díj nem fizetése esetén, b) kilépéssel, c) kizárással, d) jogutód nélküli megszűnésseJ. 1) A kilépési szándékot írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. 2) Az elnökség javaslatára, a közgyűlés minősített többséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az Alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. 3) A kizárt tag 30 napon belül Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. 4) A tagsági viszony megszűnése esetén az elnökség a tagot törli a nyilvántartásból. 5) Az Egyesületi tagság törléssei megszűnik, ha a tagdíjat legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig -felszólítás ellenére- nem fizeti meg. 6) A tagsági jogtörlésére az elnökség jogosult, határozata ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fordulni.
IV. Az Egyesület szervezete 23. Az Egyesület szervei: a Közgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság. 24. A közgyűlés hatásköre és működése : 1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti. 2. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásra az elnök jogosult. A meghívót a tagok részére a közgyűlés napját megelőzően 30 nappal kell kézbesítnie. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés idejét, helyét és napirendjét. A tagok egyharmada az ok- és a cél megjelölésével kezdeményezheti az elnöknél a közgyűlés összehívását. Az elnök 15 napon belül köteles intézkedni a közgyűlés összehívásáról, ha azt a felügyelő szerv indítványozza. 3. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok -----------50%."a-pluszLfőjelen van. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen 30 napon belül történő másodszori összehívás esetén - erre a tagokfigyelmét fel kell hívni az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes .
;
4. Rendkivüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. 5. A közgyűlés határozatát az alapszabályban meghatározott esetekben minősített, egyéb kérdésekben egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. 6. A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg. Titkos szavazás rendelhető el más esetekben, ha a közgyűlésen jelenlévők többségi szavazattal ezt elhatározzák. 7. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amelyre az alapszabály minősített szótöbbséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 8. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Egyesület megalakul ásának, feloszlás kezdeményezésének, valamint más Egyesülettel való egyesülésének kimondása; b) az elnökség, és a felügyelő bizottság tevékenységéről szóló évi beszámoló jóváhagyása; c) az Alapszabály megállapítása és módosítása; d) az elnöknek, az elnökség tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak öt évre történő megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; e) az éves költségvetés meghatározása; f) a gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása; g) az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása; h) a felügyelő bizottság jelentésének elfogadása i) a tagdíj mértékének meghatározása és módosítása j) olyan szerződés jóváhagyása, amelyet az Egyesület a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. 9. Minősített 2/3-os többség szükséges: a) az alapszabály elfogadásához, módosításához; b) a tisztségviselők megválasztásához; c) az Egyesület más Egyesülettel történő egyesülése kimondásához; d.) az Egyesület feloszlásához, e) az Egyesület feloszlása, vagy megszűnése esetére, vagyona hovafordításához történő rendelkezéshez; f) az elnökség javaslata alapján, tag kizárásához. 25. A közgyűlés összehívása 1) 2)
A közgyűlést legalább évente egyszer május 31-ig, össze kell hívni. A közgyűlést az elnök Írásban - a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött idő előtt legalább 30 nappal korábban - hívja össze. 3) törölve - módosított 4) törölve - módosított 5) A közgyűlés kivételesen - személyiségvédelmi illetve, adatvédelmi okokból zárt ülést rende 1het el. 26. A közgyűlés határozatai 1. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak több, mint a fele megjelent.
2. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján -kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy -bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő ügyletben egyébként érdekelt. -nmminősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 3. A közgyűlés határozatait - kivéve, ha az Egyesület Alapszabálya másként nem rendelkezik, - a jelenlevő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével hozza. 4. Amennyiben a szavazati arány nem éri el az egyszerű többséget, illetve az Alapszabály szerint előírt ügyekben a minősített többséget, az elnök köteles a közgyűlést a napirend ismételt közlésével összehívni és az éves beszámolót újra szavazásra bocsátani. A meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 30 napos időköznek kell lennie. A megismételt szavazás alkalmával az éves beszámoló elfogadásához az egyszerű szótöbbség elegendő.A közgyűlésen első napirendi pontként meg kell választani a levezető elnök, illetve a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő személyt. S. A közgyűlésen elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amit a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a hitelesítők írnak alá. 6. törölve - módosított 7. törölve - módosított 8. törölve - módosított 27. Az Elnökség 1.
2. 3.
4.
A közgyülés öt főből álló elnökséget választ, tagja csak az Egyesület tagja lehet. Az elnökség tagjai: a közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes, titkár és két elnökségi tag. A közgyűlés az elnökség tagjait, és a vezető tisztségviselőket első alkalommal három, majd annak lejártakor öt évre választja. Az elnökség ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az Egyesületet a közgyűlések közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség félévente ülésezik, ülései nyilvánosak. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen köteles beszámolni. ( módosított) Az elnökség feladatai: -Az Egyesület tevékenységének irányítása; -A közgyűlés
5.
6. 7.
előkészítése;
-Az Egyesület költségvetésének kidolgozása. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak 50 %-a jelen van. Az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ülésein tanácskozási joggal részt vehet a felügyelő bizottság elnöke, vagy tagja, és akit az elnökség meghívottként meghív. Az elnökség hoz döntést tagfelvétel és tag kizárásának a közgyűlés elé terjesztésének kérdésében.
8.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 9. Az elnök az elnökségi ülésre írásban névre szóló meghívót küld a napirend közlésével a tervezett ülés előtt legalább 15 nappal. 10. Az elnökség tagjait a határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülésre az elnök a megismételt ülés előtt IS nappal az eredeti meghívó ban szereplő napirend közlésével írásban hívja ismét össze. ~ Az elnökség döntéseit - törölve .. módosított ..az érintettekkel írásban közli, illetve közgyűlésen beszámol. W 11. A müködés során 'keletkezett iratok nyilvánosak. Az elnökség az Egyesület rnűködésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintést az Egyesület székhelyén biztosítja, amennyiben az erre vonatkozó kérést a. betekintés időpontját megelőzően legalább 10 nappal korábban írásban megkapja. ».12. Az elnökség tagja és közeli hozzátartozója [Ptk. 68S.§ b) pont] ugyanannál az Egyesületnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. ~.13. Az elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú tevékenységgel kapcsolatos döntések) és jogok vállalásáról dönteni, a Felügyelő Bizottság tájékoztatásának kötelezettsége mellett. .J:.J.14.Az elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg. 44. 15.Az elnökség dönt az Egyesület rendezvényeinek szervezéséről és megtartásáról #.16.Az elnökhelyettes az elnök hatáskörébe tartozó, az elnök által meghatározott tárgykörökben jár el, jogosult az elnök helyettesítésére. ~17. Az elnökségi tagok feladata a pályázatok elkészítése vagy elkészíttetése és a pénzügyi -gazdasági teendők ellátása. ~18. Az elnökségi titkár az elnökség adminisztratív feladatait intézi. i&19. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.
28. Az Egyesület elnöke Egyesület Elnökének adatai törölve - módosított ,
:,;
l. 2.
3.
4.
Az elnökség összehívásáról és a határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés összehívásáról gondoskodik. Az elnök a döntés meghozataláról számított 8 napon belül írásban, eljuttatja az érintetteknek a közgyülés és az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve hatóságokat is) érinthet. ( módosított) Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy az elnökség által hozott döntések nyilvántartása naprakész legyen, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, idöpontja és hatálya, a döntést támogatók az ellenzők száma. Az elnök gondoskodik arról, hogy évente nyilvánosságra hozza az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételnek módjáról, valamint az Egyesület beszámolóiról szóló közlést, az Egyesület székhelyén való kifüggesztéssei ( törölve - módosított)
5.
Az elnök önállóan jogosult az Egyesületet képviselni külsö személyek és szervezetek felé.
29. A Felügyelő Bizottság 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7. 8. 9. .e
10.
ll. 12.
A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitói pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság tagja a közhasznú szervezet közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé; b.) valamely vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedés re jogosult közgyűlés a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, felügyelő bizottság létrehozása kötelező, ötmillió forintnál kevesebb bevétel esetén létrehozható. A felügyelő bizottság a közgyűlés által öt évre választott három főből álló testület tevékenységéért a közgyűlésnek felelős és annak beszámolni tartozik. A közgyűlés a felügyelő bizottság tagjait első alkalommal három, majd lejártakor öt évre választja. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja aki: a) az Egyesület elnökségének tagja, b) az Egyesületjuttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, c) a fentebb meghatározott személyek hozzátartozója, d) az Egyesület gazdasági feladatait ellátó szakember. Az a személy, akit a felügyelő bizottság tagjává megválasztottak, az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül, köteles Írásban tájékoztatni azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag. A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő bizottság üléseinek napirendjét és idejét munkatervben határozza meg.
30. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre: a)
b)
c)
d) e) f) g) h) i)
A felügyelő bizottság köteles az Egyesület rendkívüli közgyűlését összehívni, és javaslatot tenni annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a Közgyűlés határozatai ba ütközik, vagyegyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit. - tudomást szerez, hogy az Egyesület müködése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény történt, amelynek megszűntetése vagy a következményeinek az elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését szükségessé teszi, - valamely vezető tisztségviselő(k) felelősségét megalapozó tény merült fel. Köteles megvizsgál ni a közgyűlés és az elnökség ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Ca továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyülés részére. Vizsgálja az Egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységét. Ellenőrzi a tagsági díj fizetését. Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ellenőrzi a vagyonrnérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket. Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól, Megvizsgálhatja illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba. <
31. A Felügyelő Bizottság működése 1. 2. 3. 4.
5.
6. 7.
A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság félévente ülésezik. A felügyelő bizottság tagjai személyes en kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.A felügyelő bizottság tagját e minőségben az Egyesület tagjai nem utasíthatják. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - a ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti a elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá. A felügyelő bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a közgyűlés és az elnökség ülésein.
8.
9.
Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlést. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.
32. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok 1.
Az Egyesület vezető tisztségviselői; az elnökség elnöke, elnökhelyettese, titkára az elnökség két tagja, továbbá a felügyelő bizottság elnöke és tagjai. 2. Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. 3. A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 4. A vezető tisztségviselő,illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 5. Az Egyesület vezető tisztségviselőit az Egyesület Közgyűlése választja meg. 6. A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. 7. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással. 8. A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat,azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja,a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. 9. A vezető tisztségviselő jogviszonyára a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483.§) megfelelően irányadóak. 10. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki ---a)-----az-EgyesUlet vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja, b) közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)
ll.
12.
13.
a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatását -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. Az Egyesület megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be -annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója ( Ptk. 685. §. bJ pont) ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
V. Az Egyesület képviselete 33. Az Egyesület képviselete: 1) 2) 3)
Az Egyesületet az elnök képviseli. Az elnök felkérheti az elnökhelyettest a helyettesítésre. A bankszámla felett az elnök és az elnökhelyettes vagy az elnök és a titkár együttesen jogosult rendelkezni. ( módosított )
VI.
Az Egyesület közhasznú tevékenysége és gazdálkodása 34. Az Egyesület közhasznú tevékenysége: 1)
2)
3)
4)
Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és a jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásai ból. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület működéséröl a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az Egyesület által évente elkészített közhasznújelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptói, a helyi önkormányzattói, a kisebbségi település önkormányzattói, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattói és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f)
5.
a közhasznú szervezet vezető tisztségviselői nek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
35. Az Egyesület gazdálkodása: 1.
2.
3. 4. 5.
6.
7. 8.
9.
Az Egyesület gazdálkodásáról a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket vezet és azokat az üzleti év végén lezárja. Az üzleti év végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az Egyesület bevételei: a) tagdíj, a Közgyűlés által megállapított összegben ( módosított) b) állami és önkormányzati szervek támogatásai és adományai, c) magán és jogi személyek szervezetek felajánlásai, hozzájárulások, d) pályázati díjak e) egyéb bevételek - támogatás, adomány, - hozzájárulás; f) A közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz kapcsolódó bevételek. Az Egyesület önállóan gazdálkodó szervezet. Az Egyesület pénzügyeit saját hatáskörében az Egyesület által megbízott személy kezeli. Az Egyesület vállalkozói és befektetői tevékenységet nem végez, váltót, illetve más hitel viszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki. Az Egyesület vezető tisztségviselőjét, támogatóját, valamint eszemélyek hozzátartozóját -a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével- cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből,(illetve a vállalkozási tevékenységéből) származó bevételeit és ráfordítás ait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogya keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményből származó nyeresége nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített célokra és tevékenység finanszírozására fordítható. Az Egyesület jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját, az Egyesület székhelyén, ( törölve - módosított) hirdetőtábláján történt kifüggesztéssei ( törölve - módosított) nyilvánosságra hozza.
VII. Az Egyesület megszűnése 36. Az Egyesület megszűnik ha: a) b) c) d)
feloszlását a közgyülés kétharmados szótöbbséggel kimondja; a bíróság feloszlatja; más Egyesülettel egyesül; a bíróság az Egyesület megszűnését megállapítja.
i~ ~~~O
~.~~~
lJ 37. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról, annak sorsáról az Egyesület közgyűlése
I
dönt.
jl.
VIlI. Záró rendelkezések
f~~':
>./'.
1}<38."A.iEgyeSület a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vétel évei jön létre, ezzel nyeri el jogi ~': szernélyiségét és közhasznú besorolását. ~'39.~~ggyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatit évente egyszer orszá!ws terjesztésű sajtótermékben nyilvánosságra hozza. , '40.:- Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tag csak a tagdíjat köteles az ,,:Egyesületnek megfizetni, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel. ~:41.törölve - módosított
~,
->
•
1~,.,.', í 1",' fE: Budapest, 2008. J~"
augusztus 6. napján
i~,; tj;:
~ ~?: '~,--;
~l}
Ii kl:
ilíl "~:
~~.
~~;
í
i
~tR~ "JÉ, '&,
Készítettem- és ellenjegyzem:
;1 .~
t-,
