1
Vass Vilmos A kreatív tanterv
Bevezető
A tantervről az utóbbi évtizedekben monográfiák, elemzések, cikkek egész sora jelent meg. Számos jelző kapcsolható a tantervhez. A teljesség nélkül: alap, előíró, helyi, rejtett, deklarált, elért, teljesített, tanított. A legritkább esetben bukkan fel a címben szereplő szerkezet. Meglátásom szerint a tanterv és a kreativitás egymást nem kizáró fogalmak Ugyanakkor mindkét fogalom jelentősen megváltozott és gazdagodott az évek során. A tanterv tudatosan megtervezett curriculum. A curriculum műfaj elméleti kereteit Ralph Tyler 1949-ben megírt munkájában (A tanterv és a tanítás alapvető elvei) dolgozta ki. (Tyler, 1949) A Tylerracionálé jelentősen befolyásolta a tantervről való szakmai és közgondolkodást. Tyler a tananyag kiválasztásának forrásait és szűrőit az alábbiak szerint rendezte el. (lásd 1.sz. táblázat)
TYLER-RACIONÁLÉ A tananyag kiválasztás forrásai (sources) A tananyag kiválasztás szűrői (screens) 1. A tanuló tanulási szükségletei, I. A társadalomról, a nevelésről szóló általános érdeklődései, aspirációi stb. filozófiai (pl. a demokrácia). 2. A kortárs társadalom igényei az iskola, a műveltség iránt. II. A tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési 3. A szaktudományok képviselői által lehetőségek. relevánsnak tartott tudás köre. 1. táblázat A Tyler-racionálé (Báthory, 2000) A tananyag kiválasztás forrásai esetében figyelmet érdemelnek a „tanuló tanulási szükségletei, érdeklődései, aspirációi”, a szűrőknél a tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési lehetőségek. A „közös többszörös” a tanulásközpontú szemlélet, amely szorosan kötődik a tanulók kreativitásának erősítéséhez is. Ez azt is jelenti, hogy a tantervek kiemelten foglakoznak a kreativitás megjelenítésével. Nem elhanyagolható tényező a tanterv és a kreativitás fogalmi összefüggéseinek vizsgálatakor az sem, hogy a curriculum jelentése: program, tevékenységterv, folyamatterv. Maradjunk ez utóbbi jelentésnél. Nyilvánvaló, hogy egy fejlesztési folyamat kreatív. Számos olyan tevékenység (tanulói, tanári) jelenik meg
2 benne, amely az alkotásra helyezi a hangsúlyt. Tyler koncepciója hamar meghódította a tantervi világot. A curriculumelmélet műfaji fejlődésében két trend figyelhető meg. Az egyik egy technokrata, a közgazdasági szemléletre épülő követelmény-taxonómiákat helyezi az előtérbe. A másik egy rugalmasabb, a személyiségre figyelő tervezést, fejlesztést és értékelést hangsúlyozza.(Perjés - Vass, 2008, 2009) A kreatív tanterv ez utóbbi folyamat egyik „főszereplője”.
Mi a kreativitás? Mindennapjaink tele vannak kreativitással. Képzeljük el, hogy egy kiadós széllökés becsapja mögöttünk az ajtót. Lakáskulcsunk természetesen belül rekedt a zárban. Először kiráz minket a hideg. (viharos szél esetén ez nem csoda) Majd ezt követően másodpercek alatt különböző megoldások futnak át az agyunkon. A pótkulcs helyéről. Felhívjuk a családtagjainkat. Szerzünk egy drótot, amivel kinyithatjuk az ajtót. Bemászunk a hátsó ablakon. És még sorolhatnám. Hasonló helyzetek szinte mindennap adódnak. Leszakad egy gombunk, elszakad a cipőfűzőnk, elmosódik a színházi sminkünk. A pillanat tört része alatt a probléma megoldására számos kreatív ötlet jut az eszünkbe. Úgy tűnik, hogy a kellően stresszes helyzet, a frusztráció egy bizonyos foka ahhoz kell, hogy hatékonyan és kreatívan oldjuk meg a feladatokat. Egy jó ötlet ezek szerint a kreativitás „előszobája”. Vizsgáljunk meg néhány kreativitás fogalmat. Hebb szerint: „A kreativitás képesség az új gondolatok létrehozására.”
De Bono „a megoldások többféle változatának a feltárásában” látja a
kreativitás lényegét. Guilford meglátása: „Divergens (különböző irányokban való) gondolkodás a problémamegoldásban.” Mindegyik meghatározásban központi elem az új gondolat és a sokféle megoldás. Nem egyszerűen ötletelésről és találgatásról van szó. Nem is arról, hogy egy matematikai feladatnak csak egyféle megoldása lehet. Sőt ebben az esetben a versek elemzésében sem fontos tényező, hogy mit gondolt a költő. A Pedagógiai Lexikon az alábbiak szerint határozza meg a kreativitást: „Az embernek az a képessége, hogy túllép a tanulással elsajátított tudásán, ahhoz viszonyítva újat fedez fel, eredeti produktumot hoz létre.”1 Az új felfedezése és az eredeti létrehozása valóban „nagy lépéseket” igényel a megszokott tanulási rutinokhoz képest. Ezek a „nagy lépések” azonban módszerekből és tevékenységekből építkeznek. Nézzünk erre egy példát..
Az ötletbörze módszere (brainstorming) meghódította az üzleti világot. Van rá példa, hogy egy délutáni acélipari szemináriumon 21 ezer ötlet vetődik fel. (De Bono, 2009) Vajon a 1
Pedagógiai Lexikon (szerk. Báthory Zoltán – Falus Iván). Keraban Könyvkiadó, Budapest. 1997. II. kötet 319320. (a szócikk szerzője Kalmár Magda)
3 pedagógiában mi a helyzet? Induljunk ki abból az állításból, hogy a kreativitást nem pusztán a génjeinkben hordozzuk. Kétségtelen tény, hogy az öröklött tényezőknek (ebben az esetben is) nagy jelentősége van. Meggyőződésem szerint azonban tervezhető, tanulható és fejleszthető. Egy kreatív tanterv ezt igazolja.
Tanulmányomban két kérdésre keresem a választ:
1. Hogyan jelenik meg a kreativitás a Nemzeti alaptantervben? 2. Milyen a kreatív tanterv?
Hogyan jelenik meg a kreativitás a Nemzeti alaptantervben?
A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása. A kreativitás fejlesztése alapvető feladat, amely a Nat-2007 közoktatásban betöltött szerepében, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeiben és legfontosabb céljaiban egyaránt megjelenik. Nevezetesen a kulcskompetenciák fejlesztésében, a kiemelt és műveltségterületi fejlesztési feladatokban részletesen is megfogalmazódik.
„A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.”2 A Nat-2007-ben az alábbi kilenc kulcskompetencia definícióját és struktúráját (ismeretek, képességek, attitűdök) találhatjuk:
2
•
Anyanyelvi kommunikáció
•
Idegen nyelvi kommunikáció
•
Matematikai kompetencia
•
Természettudományos kompetencia
•
Digitális kompetencia
•
A hatékony és önálló tanulás
•
Szociális és állampolgári kompetencia
•
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
•
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Nemzeti alaptanterv 2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 2007. 19.
4
Első megközelítésben a kreativitás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetencia
fejlesztésében
jelenik
meg
erőteljesen.
A
kompetenciaterület
meghatározása is ezt a gondolatot erősíti.
„Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése (kiemelés V.V.) fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.” A kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges attitűdök között nem meglepő, hogy felfedezhetjük a kreativitás erősítésében jelentős szerepet játszó nyitottságot, érdeklődést és fogékonyságot. A fentiek alapján azt is vélelmezhetnénk, hogy a kreativitás tanulásának és fejlesztésének „terepe”a Művészetek műveltségi terület. A zenei alkotóképesség és improvizáció, a dráma és a tánc és a vizuális kreativitás. Tantervi szempontból a helyzet ennél összetettebb.
„Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás (kiemelés V.V.), a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése."
A kulcskompetenciák szintjén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése magában foglalja a kreatív (kiemelés V.V) nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során. A digitális kompetencia területén „az egyénnek értenie kell, miként segíti az információs társadalom technológiája a kreativitást (kiemelés V.V.) és az innovációt”. A szociális állampolgári kompetencia többek között az „egyéni döntések kritikus és kreatív (kiemelés V.V.) elemzési képességének” a fejlesztését igényli. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésében is jelentős szerepet játszik a kreativitás. „A pozitív attitűdöt a kreativitás (kiemelés V.V.) és innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a
munkában
egyaránt.”
Az
esztétikai-művészeti
tudatosság
és
kifejezőképesség
5 kulcskompetenciájáról más esett szó. Közvetve a kreativitás tanulását és fejlesztését erősíti az idegen nyelvi kommunikációban megfogalmazott szövegalkotási képesség, a „kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság” attitűdje. Hasonló a helyzet a matematikai kulcskompetencia esetében is. Kiemelten szerepel a gondolkodásfejlesztés és a problémamegoldás képessége. A természettudományos kulcskompetencia definíciójában szerepel a változások megértésének a képessége és a kíváncsi attitűd. „A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja”.
A kiemelt fejlesztési feladatok közül Az Énkép, önismeret kiemelten kezeli a személyiség „befogadó-alkotó tevékenységét”. A Környezettudatosságra nevelés kiemelt fejlesztési feladat alapvetően fontosnak tartja a „kreatív gondolkodást”. A tanulás tanításában előtérbe kerül a „kreatív gondolkodás” (kiemelés V.V.) fejlesztése. Közvetve a kreativitás tanulásának és fejlesztésének lehetősége megjelenik a Hon- és népismeret kiemelt fejlesztési feladatban, amikor a tanulók „tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók” tevékenységével ismerkednek.
A Magyar nyelv és irodalom alapelvei, céljai között a kreativitással kapcsolatban megfogalmazódik az, hogy egyrészt lehetőséget teremt a „képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás” fejlesztésére, másrészt etekintetben a műveltségi területnek meghatározó szerepe van. Ennek megfelelően a fejlesztési feladatok között markánsan megjelenik a drámapedagógia: „Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal.” Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat).” Az írásbeli szövegek alkotásában jelentős fejlesztési feladat a „kreatív írás”. Például „a szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok, párbeszédek írása, dramatizálás” mind, mind olyan feladatok, amelyek a kreativitás tanulását és fejlesztését segítik. Hasonlóan nagy jelentőséggel bírnak a kreatív „történetelbeszélési és történetátírási gyakorlatok”. A művek befogadásában alapvető „az elsajátítás és kreativitás kettőségének megértése”. A Matematika műveltségi terület alapelveiben és céljaiban érdemes felfigyelni az alkotótevékenység és a kreatív gondolkodásmód hangsúlyozására. A fejlesztési feladatok szerkezetében önállóan jelenik meg az „alkotás és kreativitás”. Például állítások, kérdések, saját gondolatok megfogalmazása, fogalmak és modellek alkotása. A motiváltsággal kapcsolatos fejlesztési feladatok között az „én találtam ki” élménye konkrétan is megfogalmazódik. Az Ember és társadalom műveltségi
6 terület fejlesztési feladatai között kiemelten szerepel rajzok, modellek, makettek, tárgymásolatok és egyéb tárgyak készítése. „Események, történetek, jelenségek, mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése.” Az Ember a természetben műveltségi terület alapelveiben és céljaiban markánsan megjelenik a „kreatív ember” formálásának az igénye. A fejlesztési feladatokban közvetve a problémamegoldás játszik főszerepet. Pontosabban a problémák kritikus felvetése, felismerése, megoldása és értékelése. A természettudományos megismerés egyik fontos fejlesztési feladata „új kísérleti eszközök megismerése és kreatív használata”. Megjelenik a kreativitás tanulásának és fejlesztésének feladata a Tájékozódás az élő és élettelen természetről című fejezetben is. A Földünk-környezetünk műveltségi terület fejlesztési feladataiban előtérbe kerülnek a szerepjátékok. Különös tekintettel a „környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatására”, a személyes vélemények megvédésére. Ez utóbbi esetben a feladat összetett, a szerepjáték mellett fontos szerep jut az érvelésnek és a vitának is. A kreativitás tanulásának és fejlesztésének „kincsesbányája” a Művészetek műveltségi terület. Központi szerepet kap a „művészi alkotás”, az „élményszerűség”, a „harmonikus személyiség kialakulása”. A kreatív feladatok közül figyelmet érdemel az Ének-zene területén a „tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása”, az „egyéni előadásmód fejlesztése”, az „önálló kezdeményezés erősítése”. Fontos feladat a „zenei fantázia fejlesztése”, a „rögtönzött dallamalkotás”. A Dráma és tánc területén fontos szerepet kapnak az „egyszerűbb ön- és társismeretei játékok”. Előtérbe kerül az improvizáció (verbális, mozgásos). A Vizuális kultúra területén a kreativitás fejlesztése szempontjából fontos az „önálló kérdések megfogalmazása”. Figyelemre méltó, hogy a kreativitás önálló fejezetet kap. Ennek részei: az alkotóképesség, a problémamegoldás és az önismeret, önértékelés, önszabályozás. „A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése.” Érdekes fejlesztési feladatok az alábbiak: •
Vizuális megjelenítés (történetek, versek, kitalált dolgok, események)
•
Bábok készítése, dramatizált történet eljátszása
•
Események megfogalmazása (elképzelt, valós)
•
Tárgyak létrehozása, átalakítása
•
Asszociációs játékok
•
Árnyjátékok
•
Gondolatok, hangulatok, érzelmek kifejezése
7 A Mozgóképkultúra és médiaismeret területén is megjelenik az alkotóképesség fejlesztése. Jelesül az „egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése”, valamint az „önportré, portré készítése” feladatokban. Az Informatika műveltségi terület alapelvei és céljai között kiemelten szerepel a problémamegoldó gondolkodás. Ez több fejlesztési feladatban is megjelenik (módszerek és eszközök kiválasztása). Közvetve az alkotóképesség fejlesztése is szerepel a fejlesztési feladatok között. Például dokumentumok (rajzos-szöveges, multimédiás) létrehozása és átalakítása.
Az Életvitel és gyakorlati
ismeretek műveltségi terület alapelveiben és céljaiban kiemelt szerepet kap az alkotóképesség, a kreativitás fejlesztése. Ennek megfelelően a fejlesztési feladatokban önálló blokk a konstruálás, kivitelezés. Például „egyszerű alapanyagok kialakítása kézzel, egyszerű eszközökkel”. A Testnevelés és sport műveltségi terület alapelvei és céljai között megjelenik az „önkifejezés” és az „önmegvalósítás” igénye, a pszichomotoros cselekvéseken keresztül a kreativitás fejlesztésének a feladata. A fejlesztési feladatokban figyelmet érdemelnek a „koreografált
játékok,
a
gyermek-,
népi
játékok,
táncok,
gyermekmondókákra,
gyermekdalokra koreografált mozgássorok”.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a kreativitás tanulása és fejlesztése horizontális szempont a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáiban, kiemelt és műveltségi területi fejlesztési feladataiban egyaránt. Kiemelten szerepel az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai és a műveltségi területek alapelvei között. A fejlesztési feladatok tevékenységei változatos, sokszínű formában fejlesztik az alkotóképességet. Tantervelméleti szempontból a kreativitás ennek megfelelően kereszttanterv, ám érzékelhető a fenti példákból, hogy annál lényegesen több. Nem egyszerűen tantárgyközi tervezésről, fejlesztésről, értékelésről van szó, hanem ennél mélyebb, kompetenciaterületeken és fejlesztési feladatokon átívelő transzdiszciplináris személet következetes megjelenésének lehetünk tanúi. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az elemzett kulcskompetenciák és fejlesztési feladatok némelyikében az alapelvek és célok szintjén markánsan megjeleni a teljes személyiségfejlesztés igénye. „A Nat-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.”3 Ennek egyik jelentős, meghatározó területe a kreativitás tanulása és fejlesztése. Ehhez professzionálisan
3
Nemzeti alaptanterv 2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 2007. 36.
8 tervezett tanulási-tanítási folyamatok és tevékenységek kellenek. Más szóval a kreatív curriculum.
Milyen a kreatív tanterv?
Mindenekelőtt érdemes leszögezni: a kreatív tanterv kellő mértékben rugalmas. A flexibilitás e tantervi elve azt teszi lehetővé, hogy a tanulók és a pedagógusok is élvezzék és éljenek azzal a szabadsággal, amit a kreatív tanterv biztosít. Vonatkozik ez a tanulói tevékenységekre, a tanítási módszerekre, az eszközökre, az értékelésre. Mindenekelőtt azonban a tantervi térre és időre. Ez nem a tantárgyakra forgácsoltság és a 45 perces tanórák zárt világa.
A kreatív tanterv felépítése és szerkezete az alábbiakban foglalható össze: •
Átfogó, globális célok, alapelvek
•
Részletes célkitűzések (fejlesztendő kompetenciák, interdiszciplináris tartalmak)
•
Tanulói tevékenységek
•
Tanári feladatok
•
Eszközök
•
Értékelés
Az átfogó, globális célok, alapelvek között egyértelműen szerepel a kreativitás tanulása és fejlesztése. A tanterv orientációs pontjáról van szó. A további szerkezeti elemeket ez tartja össze. A tantervi egymásra építettség (konzisztencia) legfontosabb „ragasztóanyagáról” van szó. Ugyanakkor fontos szempont, hogy már a globális célok között jelenjen meg a teljes személyiségfejlesztés. Ez egyrészt azért fontos, hogy jelezzük azt, hogy nem pusztán egy művészeti nevelésre fókuszáló tantervben gondolkodunk. Másrészt a szövegértési-alkotási és a matematikai kompetenciák fejlesztése a személyiség csak egy részét képezi. A problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése a részletes célok halmazát képezik. Ezek természetesen tovább bonthatók, ám célszerű önmérsékletet tanúsítanunk. A túlzottal operacionalizált célmeghatározások a tanterv rugalmasságát gyengítik. A fejlesztendő kompetenciák esetében bőséges a kínálat. A kreativitás (mint a Nemzeti alaptanterv esetében láthattuk) horizontális szempont. Mindegyik kulcskompetenciaterületen megjelenik. A kreatív tantervben nem a kompetenciák listázása
9 kerül az előtérbe, hanem a fejlesztéshez szükséges attitűdök. Az érdeklődés, a kíváncsiság, a motiváció, az akarat erősítése fontos célkitűzése a kreatív tantervnek. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott struktúrát is figyelembe véve (ismeret, képesség, attitűd), a kreatív tantervben a hangsúly az attitűdökön van. Milyen tantervi tartalom alkalmas arra, hogy az átfogó és a részletes célok megvalósuljanak? A kreatív tanterv számára ez nem kardinális kérdés. Legfeljebb annyiban, hogy nem tantárgyi tananyag világában járunk. A Tyler-racionálénak megfelelően a tananyag kiválasztásának szűrője a tanuló érdeklődése. Ebben az esetben a tantervi tartalom a kreativitás tanulásának és fejlesztésének az eszköze. (Vass, 2007)
A tanuló érdeklődése szerint kiválasztott tantervi tartalom esetében felmerül a kérdés: Melyik fejlesztési szakaszról/szakaszokról van szó? A kreatív tanterv elsősorban a közoktatás bevezető és kezdő szakaszára fókuszál. Különös tekintettel az óvodai és az általános iskolai képzés közötti szakaszra. Ez nem véletlen, hiszen az óvodások (3-5 éves kor) 98%-a kreatív.4 Ennek megfelelően a tananyag akár témanapok köré is összpontosulhat. Például: Kalózok, Óz a nagy varázsló, a Hősök napja, az Olimpiák.5 Az angol Nemzeti tantervben az is az első két fejlesztési szakaszban a kreativitást fejlesztő témáknak számos példáját találunk: Egyszarvú a hóban, Az óriás szeme, Hátborzongató jegesmedve.6
A kreatív tanterv összeállításakor - különösen a tanulói tevékenységek és a tanári feladatok megjelölésénél - hat stratégiát érdemes figyelembe venni:
4
•
A gyermek megismerése
•
Az osztályközösség kialakítása
•
Az osztály struktúrájának létrehozása
•
A diákok tanulásának az irányítása
•
A tanulás értékelése
•
A szüli kapcsolat építése7
Az adat elhangzott Ken Robinson 2008. november 26-án Birminghamben tartott előadásán. http://www.teachingexpertise.com/articles/the-road-to-a-creative-curriculum-3134 6 http://curriculum.qca.org.uk/key-stages-1-and-2/learning-across-the-curriculum/creativity/index.aspx 7 http://www.circleofinclusion.org/english/approaches/creative.html 5
10
A tanulói tevékenységek és a tanári feladatok kiválasztásánál jó kiindulási alap lehet a bevezető és kezdő fejlesztési szakasz általános jellemzőinek a figyelembe vétele. „A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy tered enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén – funkciójából fakadóan – még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a Nat az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít.”8 A tanulásszervezésben előtérbe kerülnek a motiváló módszerek. A csoportmunka, a játék, a vita, a kutató-felfedező módszer és a projekt. (Báthory, 2000). Konkrét tanulói tevékenységeket tekintve például egyegy kitalált történet eljátszása, lerajzolása. A bábok elkészítése. A versek, dalok ritmusa alapján táncok, mozgások koreográfiájának megformálása, bemutatása. Zeneszerzés. Tárgyak elkészítése. Játékos mondókák írása. A példák vég nélkül sorolhatók. A tanár feladata a kreativitás tanulásának és fejlesztésének a segítése, irányítása. Hálás szerep, hiszen együtt lehet csodálkozni és örülni a tanulók ötleteinek, sikereinek. Biztosítani az fejlesztéshez szükséges eszközöket, anyagokat. A tanulók értékelése erőteljesen fejlesztő (formatív), azaz a tanulásuk érdekében történik. „A fejlesztő értékelés a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti, melynek célja a tanulási igények meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása.” Előtérbe kerül a szöveges, személyre szabott értékelés. Az értékelő lap, az ellenőrzési lista, a portfolió, a tanulási napló, a tanulói önértékelés. (Brassói – Hunya – Vass, 2005; Fejlesztő értékelés, 2005; Lénárd – Rapos, 2006) A kreatív tanterv szerkezeti elemei egymásra épülnek. Valóban programként, folyamat- és tevékenységtervként (curriculum) működnek.
8
Nemzeti alaptanterv 2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 2007. 44.
11 A kreativitás tanulásának és fejlesztésének ideális szakasza az óvodáskor és a kisiskoláskor. A kreatív curriculum elsősorban erre a fejlesztési szakaszra fókuszál. Vétek lenne azonban lemondani
a
megerősítésében,
későbbi az
fejlesztésekről.
általános
műveltség
A
kulcskompetenciák
megszilárdításában
és
megalapozásában, elmélyítésében
a
kreativitásnak jelentős szerepe van. Csíkszentmihályi Mihály gondolataival élve: „Jó dolog, hihetetlenül jó, valami újat felfedezni.”9 A kreatív tanterv ezt az érzést segíti.
9
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás. Akadémiai Kidó, Budapest. 2008. 14.
12 Felhasznált irodalom
Báthory Zoltán – Falus Iván (főszerk.) (1997): Pedagógiai Lexikon. Keraban Könyvkiadó, Budapest. Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbségek. OKKER Oktatási Kiadó, Budapest. Brassói Sándor – Hunya Márta – Vass Vilmos: A fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás minőségének javítása. Új Pedagógiai Szemle. 2005. 7.sz. 4-18. Csíkszentmihályi Mihály (2008): Kreativitás. Akadémiai Kiadó, Budapest. De Bono, E. (2009): A kreatív elme. HVG Kiadó, Budapest. Fejlesztő értékelés (2005). Országos közoktatási Intézet, Budapest. Lénárd Sándor – Rapos Nóra (szerk.) (2006): Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez. MAGTÁR 3. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. Nemzeti alaptanterv 2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 2007. Perjés István – Vass Vilmos: A curriculumelmélet műfaji fejlődése. Új Pedagógiai Szemle. 2008. 3.sz. 3-10. Perjés István – Vass Vilmos (szerk.) (2009): A kompetenciák tantervesítése. AULA Kiadó, Budapest. Tyler, R. W. (1949): Basic Principles of Curriculum and Instruction. The University of Chicago Press, Chicago. Vass Vilmos: Az oktatás tartalma mint fejlesztési eszköz. Új Pedagógiai Szemle. 2007. 6.sz. 3-12.
Internetes források
http://www.circleofinclusion.org/english/approaches/creative.html (utolsó letöltés dátuma: 2009. 05. 13.) http://www.teachingexpertise.com/articles/the-road-to-a-creative-curriculum-3134 letöltés dátuma: 2009. 05. 13.)
(utolsó
13 http://curriculum.qca.org.uk/key-stages-1-and-2/learning-across-thecurriculum/creativity/index.aspx (utolsó letöltés dátuma: 2009. 05. 13.)
