F E JLŐ D É S B E N
A cunami rombol, a c lassan
A Chance Program vezető szakpszichológusa. Vaskuti Pál so k mindent csinált kalandos éle tében. de mintha mindig arra készült volna, hogy a veszélyeztetett, beilleszkedési zavarokkal küzdő, nehezen nevelhető gyerekek (kamaszok) so rsán segítsen egy különleges élményte rápiás módszerrel. Ezért tanult pszichológiát az egyetemen, dolgozott együtt Popper Péter rel az I. szám ú Gyermekklinikán, ezért rendelt nevelési tanácsadóban, igazgatott éveken át deviáns fiatalokkal foglalkozó gyerekotthont, szervezett élménytáborokat, vett részt a c sa ládterápiás m ódszerek hazai m eghonosításában. És talán - részben - ezért kezdeményezte S rí Lankán a nagy cunami után a „Help Falu" felépítését, melyben egym ásra találhattak a katasztrófa felnőtt és gyerm ek árvái: a szülőket vesztett gyermekek, s a gyermekeiket el vesztő szülők. Ez a különleges falu és környezete ugyanis kiválóan alkalm as szökőár nélküli bajok orvoslására is - mint a Chance Program egyik legfontosabb helyszíne.
V
a sk u ti Pál m á r a n yolcvanas év ek b e n fe lism e rte , h o g y a n e h ez en k e ze lh ető g y erek ek problém ái sem a hagyományos iskola- illetve nevelőotthoni rendszerben, sem pedig a hetente m axim um néhány al kalmat jelentő am buláns kezeléssel nem old hatók meg. A deviáns viselkedés kialakulása 30 MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA -2013/2. SZÁM
ugyanis hosszú folyamat, s legtöbbször csa ládi bajokra, rejtett vagy m anifeszt konflik tusokra vezethető vissza. Ebből logikusan következik, h o g y a gyerekek tü n e tein ek megoldásához vezető ú t is a családi viszonyok-rendszerek rendbe tételén át vezet. S a gyógyulás a baj kialakulásához hasonlóan hosszú és bonyolult folyamat.
A d e v ián s v iselkedés k ialak u lásá n ak kezdettől, k isgyerm ekkortól v an n ak lát ható - d e többnyire észre nem v ett - jelei. M inél korábbi az észrevétel, a d iag n o sz tika, an n ál nagyobb esély van arra, hogy a fiatal el sem indul az antiszociálissá válás ú tján . Legfeljebb - helyét keresve - p ró bálgatja, feszegeti a határo k at. Alaptétel,
FE JLŐ D É S B E N
M i a n orm ális? Sokféle definíció létezik. Vaskuti Pál P o p p er P é te r m e g h atá ro zá sát érzi m agához legközelebb, ami h étköznapi szavakkal elm ondva h árom té telb ő l áll: norm ális az. aki tud sz e re te t adni é s elfogadni, aki k é p esség ei szerin t dolgozik (vagyis: a k a ra ta é s m ódja is v an rá), s akinek r en d b e n van a szexuális é lete és az a g resszió szin tje - m agyarán: nem d úvad, de nem is mulya.
Mi a d rág a?
hogy a határátlépés, az első bűn elkövetése tünet, akárcsak a bepisilés vagy a dadogás. M árpedig tünet csak terápiával szüntethető meg, büntetéssel semm iképpen. H ogy va laki m ié rt követ el b ű n t, a n nak term észetesen sokféle oka leh et. (A leggyakoribbak: a családi m inta követése, az ún. „rossz társaságba” keveredés, mely a fiatal szám ára a csoportélm ény és siker élm ény megélését jelenti, lehet az éhezés, a szerzésvágy, a kalandvágy, vagy az agreszsziókiélés vágya. És lehet oka az is, am it V askuti Pál m esélt „Tibikéről". A m ik o r gyerm ekotthon-igazgató lett, találk o zo tt o tt egy nevelhetetlennek látszó 13 éves fi úval, akirő l Radoszáv M iklós, a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) igazgatóhelyettese a z t m o n d ta neki, ha vele elér valam it, fölterjeszti N obel-díjra. A fiút egy b a n d a tízévesen - szó szerin t - elrabolta, s é jszakánkén t k ik ü ld ték az utcára lopni, m ert hiszen kora m iatt nem volt büntethető. Ügy látszott, „összejön a N obel-díj”, h iszen k é t hónapig nem volt gond a fiúval - aztán „lebontotta” szinte az egész házat. Végül b örtönbe került, nem is egyszer. Vaskuti Pál azt m ondta, elkéstek. M a is m eggyőződése: ha a gyerek akkor kerül hozzájuk, am ikor m ár átalakították a g y e rm e k o tth o n t s tö b b szak em b errel, korszerűbb, ha tékonyabb m ódszerekkel dolgoztak: „talá n m e g m en th ettü k vo ln a T ibikét". Ha pedig az im m ár tiz ed ik éve alkalm azott külföldi élm ény terápiás prog ram ban vehetett volna részt, biztosan sike rü lt volna a sorsán fordítani. Az á lla m i és ö n k o r m á n y z a ti g y e r m ekvédelm i rendszer - a g y erm ekjóléti alapellátás, a gyerm ekvédelm i szakellátás, valam int a gyerm ekpszichiátriai am buláns
rendelések és/vagy kórházi osztályok - fő baja, hogy túlterhelt, s ha valahol észlelik is a bajt, a „baj” egyik-m ásik tü n ete szerint kü ld ö zg etik egym áshoz a g yereket, a k it „egyben” (főleg a teljes családjával egyben) igazából nem lá tn ak a szakemberek, S ha nem látják, nem is tu d h a tn ak adekvát el lá tást n y ú jta n i a d eviancia felé so d ró d ó gyereknek és családjának. Ez a fölism erés az előzm énye a n n ak , hogy V askuti Pál és elkötelezett szakem berekből á lló társasága (pszichológusok, p ed ag ó g u so k , jo g ászo k , sz ociológusok, szociális m unkások) négy évvel ezelőtt el h a táro zta, h o gy m a gánerőből k iépít egy személyre szabott szolgáltató rendszert, a C hance Program ot. N éhány iskolával m ár ki is alakítottak olyan kapcsolatot, amely segít m egtalálni azokat a gyerekeket, akiknek a szülei más u takat keresnek. Vagy m ert m ár csalódtak, vagy m ert nem akarják , hogy gyerm ekü k et a m echanizm us kiemelje a családból, esetleg azért, m e rt teljes diszkrécióra vágy n ak , p éldául ism ert szem élyiségek, akik igyekeznek e lk erü ln i, hogy a bulvársajtó c sám csogjon a problém áikon. E zeknek a c saládoknak kínál a Chance Program meg oldást, egyelőre napközbeni ellátással, ké sőbb majd bentlakásos rendszerben, magas színvonalú pedagógiai m unkával és pszi choterápiával. A hangsúly a családon van, a családon belüli megoldáson, melyet segít egy intenzív élményterápiás szakasz. Ennek a színhelye Srí Lanka. M iért épp ez a távoli sziget? O tt építette föl Vaskuti Pál a cunam i u tá n a gyereküket elvesztett szülők és árva gyerekek közös faluját - s m ert a kultúra, a hagyományok, a szokások, a környezet, az éghajlat sokkoló és gyógyító hatású. Az
E lérh ető-e mindenki szám ára a Chance Program ? Igen. Mindenki sz á m ára elérh ető , de kétségkívül drága, hiszen az utazási é s egyéb költségek (szállás, étkezés, program ok, sport stb.) m ellett lényegében napi 24 órás pszichológusi készen létet követel. (T erm észetesen, hogy mi a drág a, az n ézőpont kérdése. Adjuk össze, mibe kerül például egy füvező gyerek: ide kell szám ítani az - esetleg éveken á t s z e d e tt - szer á rá t. az ügyvéd árát, a beteg sé g miatti kórházi kezelés á rá t. hogy az elro n to tt élet á rá t ne is forintosítsuk...) Sokak szám ára akkor lesz elérh ető ez a program , ha sikerül egy pszichote rápiás alapú b entlakásos intézm ényt létrehozni M agyarországon, amilyen jelenleg Európában sincs. Igaz. ez állam i forrásbevonás nélkül aligha lehetséges.
S z a k a sz o k és e laka dáso k A fejlő d éslélek tan a z t ta n ítja , hogy a gyerm ek fejlő d ése nem folyam a to s. han em szak aszo s. Különféle tud o m án y o s iskolák n é g y -ö t-h a t tö b b é -k e v ésb é jól elkülöníthető szakaszról b eszélnek. Baj akkor van. h a a gyerm ek az egyik lép cső rő l nem tu d fölugrani a következőre. Vagy a z é rt, m e rt tú lság o sa n jól érzi m ag át b enne, s ami van, az igényeit tö k éle te se n kielégíti - vagy ha az igényei e g y általán n incsenek kielégítve (s v árja, hogy m egkapja, ami itt még já r neki), v égül, ha az a d o tt szakaszban trau m a éri. Ezzel a m e g rek ed és sel m a g y arázh ató például, hogy a bűnözőknél sok gyerekes vonós fed e zh e tő fel: egoizm us, p illanatnak é lés, nem szám o lás a következm é nyekkel stb .
MINDENNAPI PSZICH01ÖGIA ■2013/2.SZÁM 31
élm ényterápia pedig alkalm as a rra, hogy kinyissa a személyiséget, kiemelje, kizök kentse megszokott életviteléből, a csoportos vagy magányos „plázacsellengésből”, a d ro gozásból, alkoholizálásból. Az új környe zetben annyi meglepő, érdekes im pulzus é ri a gyerekeket, hogy szinte term észetes módon hagyják el rossz szokásaikat, a d e viáns életvitelt. Vaskuti Pál e lm ondott egy példát arról, m it jelent élm ényszinten megélni valamit: „Egyik gyerekünk, a kit tavaly v ittü n k Srí L an k á ra, d ü h k itö ré se i m ia tt k o ráb b an töb b sz ö r k e rü lt gye rm e k p sz ich iá triá ra , ahol gyógyszeres kezelést kapott. A pszi choterápiát elutasította, hiába m agyaráz tam neki, hogy ha nem m ű k ö d ik együtt, várhatóan újra és újra kórházba fog kerülni, s végül n yugtatókon fog élni, és közben „el m egy mellette az élet”. Mivel a gyerek é rte lemszerűen nem látott rá, milyen is, am ikor le van nyugtatózva, Srí Lankán elvittük egy „lagoon sa fa ri”-ra, vagyis m o to rcsó n ak kal felhajóztunk egy folyón. Tudtam , hogy m inden alkalom m al beeveznek a p artró l a helyi lakosok, s egy kis majm ot adnak a ke zünkbe, m ondván, a majom éppen alszik. M ikor Tam ás kezébe vette a magatehetetlen m ajm ot, elm ondtam neki, hogy tizedszer járo k itt, és ez a m ajom nem alszik, hanem teletömték nyugtátokkal, hogy ne h ara p jo n . T am ásn ak ekkor b e u g ro tt a p á rh u zam: „Úgy, ahogy engem fognak, ha nem változom meg? S ugyanúgy m egy m ajd el az élet mellettem, ahogy e m ellett a majom m ellett m egy el...” Ez az élmény megnyi to tta a kap u t a pszichoterápia felé. A m it tehát nem tu dta m neki hosszú heteken át m egm agyarázni, azt az élm ényterápia egy pillanat alatt megoldotta.” A C hance P ro g ram h a tásá t, az ere d m ény t, s azt, hogy tényleg hosszú távon h a t-e , n ehéz m e g m érn i. Ez e g y éb k é n t m inden pszichés beavatkozásra igaz. T ény azonban, hogy m inden fiatal m egtapasz talja: a teljesen új környezetben olyan belső lehetőségei n yílnak meg, am iket korábban el sem tu d o tt képzelni. A valós - és szá m u k ra szok atlan - helyzetek m egoldása nagyban segíti az önism eretet, a szakem berek á ltal k ia la k íto tt pro g ra m p ed ig a gyógyulást. Több példa bizonyítja, hogy a Srí Lanka-i program hosszú távú megoldást hozott szenvedélyfüggő (alkoholista, droghasználó) és egyéb deviáns személyiségje gyeket, illetve pszichés tü n etek et m utató fiataloknál is. Volt, aki tíz, más nyolc évvel ezelőtt vett részt ebben a különleges terá32 MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA •2013/2.SZÁM
Az élm ényterápia te h á t nem nyaralás, h anem igen komoly (egyéni gondozási terv en alapuló) munka a gyerek és a vele foglalkozó szakem berek részéről is. Az élm énytúrák le galább három négy h etesek , szem élyre szab o ttak . A ta p a sz ta latsze rz és évei után tavaly kétszer szerveztek terá p iá s uta zá st Srí Lankára, m elyeken 13 -17 év közötti fiatalok v ettek részt. Idén június elejétől a ugusztus végéig lesz kint a csoport. Van olyan gyerek, aki az egész nyarat o tt tölti, mások rövidebb ideig m arad nak. Mivel a program nagyon intenzív, szem élyes, négy főnél tö b b e t egyszerre nem visznek. Idén nyáron összesen ki lenc 1 3 -2 0 év közti gyerek illetve fiatal kapja meg a „nagy esélyt".
A m en etren d röviden: a m egérkezés u tá n K ahaw a-ba m ennek, ahol a HELP Falu m elletti n ég y szo b ás ház a bázis. Itt újra elm ondják a fiatalo k n ak a „Nagy u ta z á s” céljá t. Erre az egyéni é s c so p o rto s p szich o terápia so rán n a p o n ta v isszatérn ek . A fő kérdések: „hol ta rtu n k?", „mit sz eretn énk még elérni?". A munka az előre m e g h atá ro zo tt terv sz erin t szem élyekre lebontva m ás és m ás, de mindenki ré sz t v esz a kultu rális és spo rtp ro g ram o k o n, valam int a tö b b n a p o s orszá g já ró kiránduláson. A fiatalok szo ro s k ap cso la to t ta r t a nak a HELP Falu lakóival, megismerik so rsu k at, m indennapjaikat. Több közös p ro g ram o t is szerv ezn ek szám ukra.
piában, s az évek bizonyították, hogy tartós eredm ényt értek el. Ez a m ódszer nemcsak deviáns gyerekeknek segít, V askutiék vit tek m á r Sri L ankára gátlásos, szorongó, depressziós k a m aszokat, a k ik sikeresen zökkentek ki állapotukból. Eredményesek voltak olyan fiataloknál is, ak ik n ek k oráb ban „nem sikerült felnőniük”. Az élmények feldolgozása m á r kinn el kezdődik, s M agyarországon folytatódik. Á ltalános tapasztalat: a gyereknél a k k o r
lesz a tartó s a hatás, h a a környezete (csa ládja és barátai) is elfogadja a változásokat. A z é lm ényterápia term észetesen nem új módszer. Sajátos form áját Vaskuti Pálék m ár évtizedekkel ezelőtt is a lkalm azták. A m ik o r az u tcagyerekek sp o rtjá t fölka rolták, és megszervezték az első BMX- és gördeszka-versenyeket, m ajd létrehozták a sportág szövetségét: hasznos időtöltést, él m ényt, versengést és közösségi érzést adva a fiataloknak.
£
Vaskuti Pál
A Chance Program vezető szakpszichológusaként idejét főleg a program részét képező S rí Lanka-i Élményterápia koordinálásának szenteli. Az alapokat Popper Pétertől tanulta, tapasztalatai, ered ményei elismertek, több mint 30 éve nehezen kezelhető gyerekekkel és családjaikkal foglalkozik.
Tünetkeresők, határfeszegetők V ilágjelenség, hogy gyengül a tá rs a d a lom. az iskola é s a c salád nevelő h a tá sa , ezzel párhuzam osan növekszik a kortá rscso p o rto k sz erep e a szocializációs folyam atban. Ha pedig a cso p o rtb an jelen van a deviancia, a hozzá c sap ó dó gyerekeket káros hatáso k érhetik. A sta tisztikák szerint a ve szé ly ez te t e tt gyerekek egy re koráb b an (12-13 é vese n )k e zd e n ek a p ró b b -n ag y o b b b űncselekm ényeket elkövetni, p ró b ál koznak a kábító ha tású szerekkel, s vál h atn ak idővel az alkohol, a k ábítószer alkalm i fogyasztóiból a n n ak rabjaivá. Az állam e rre rossz reflexszel - seg ít sé gny újtás h ely ett -
a szabályok, tö rvény ek szigorításával, a b ü n te th e tő sé g ko rh atá rán a k le szál lításáv al, a társad a lo m félelem m el és e lh atá ro ló d ással válaszol. H olott a legfontosabb társadalm i felad at az lenne, hogy az antiszociálissá v álást m ár a folyam at kezdetén, az első jelek megjelenésekor felismerjük, s m ár a z iskolában ki tudjuk szűrni - és se g íte ni - a ve szé ly ez te tett gyerekeket. Ehhez a zonban sem megfelelő mérési m ódsze rek nincsenek, még kevésbé hatékony jelzőrendszer. Amikor a ve szé ly ez te tett gyerekek beilleszkedési zav a rt m u ta t nak - például a tá rs a s kapcsolataikban, romló teljesítm ényben - lényegében
tü n e te t keresnek maguknak, mely tün et „feladata", hogy egyensúlyi állap o t ba kerülhessenek. Ha a beilleszkedési z av art nem vesszük észre, átm eh e t m a g ata rtási zavarba. A fiatal bizony talan , szorong, e zé rt kezdi keresni, s h a m eg találta, feszegetni a határo k at: vajon mi az. am it büntetlenül m egtehet? S ha itt sem lép közbe senki, akkor á t is lépi a h a tárt, elköveti a bűnt, s elindul h a t a v ég ze tessé váló úton, melyen a következő lépés a bűnism étlés, s ha még mindig nem kap seg ítsé g et, kialakul a bűnöző életform a, melynek végpontja az antiszociális szem élyiség kialakulása. S onnan m ár nincs visszaút... MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA - 2013/2.SZAM 33
ONFELADAS ÉS ALK ALM AZK O DÁS S Z ER E T K EZ ÉS:T EST T E L VAGY LÉLEKKEL? MIKOR JO AZ ANYÓS?
ÖSSZE CSISZOLÓDUNK? TESTÜNK JELZÉSEI
