auch im Wirbel der Weltanschauungen gar so manches. Verf. erzáhlt drei solche Erlebnisse seiner Laufbahn.
* L ' i n g é n i e u r d e s f o r é t s d a n s l e t u m u l t e d e s i d é e s m o d e r n e s . Par Rónai La mission spéciale et le conservatisme de ringénieur des foréts sont choses bien connues. L'Auteur raconte trois occasions ou il dévait rompre une lance pour assurer l'avenir de la fórét. »
J.
T h e F o r e s t e r in t h e T u r m o i l o r I d e a s . B y Gy.
rónai.
Rónai. The special vocation of the forester and his conservatism are well known. W e hear of three events taking place when the author was doing his duty of saving the future of the woods.
Vasbeton-rendszerű erdei vasnti hidak tervezése és építése. írta: L á n g o s
Lajos.
(2., befejező k ö z l e m é n y . ) b) A mintaállványok
készítése.
A z építési tervek alapján elkészítjük a mintaállványokat. A minta feladata az, h o g y pontosan körülhatárolja és elzárja azt a teret, amit a terv szerint b e t o n f o g kitölteni. Magától értetődő dolog, h o g y a mintának pontosan a tervek szerint kell elkészülnie, és m i n d a mintának, m i n d az azt alátá masztó á l l v á n y o k n a k o l y a n erőseknek kell lenniök, h o g y a b e d ö n gölt b e t o n súlya alatt el ne m o z d u l j a n a k és általában semmiféle alakváltozást ne szenvedjenek. A minta a b e t o n m e g k ö t é s e után részletekben is elbontható legyen, a m é g esetleg t o v á b b r a is szük séges mintarészek, állványzat és alátámasztások eltávolítása n é l kül. A mintákat f e n y ő d e s z k á k b ó l és p a l l ó k b ó l készítik. A f e l ü l e tek legyalulása szükségtelen. A hídtartók befogadására szolgáló mintát egész hosszában k e l l ő k é p e n alá kell támasztani, ú g y h o g y építés k ö z b e n a l e g c s e k é l y e b b behajlás se mutatkozzék. A tartógerendák és összekötő ö v i e m e z e k illesztése n e m tör ténhetik derékszögben, éles sarkokkal, mert ezeken a h e l y e k e n k é s ő b b e n repedések támadnának. A sarkokat tehát kellő átmenet tel kell kiképezni, a 1 3 . és 14. ábrán feltüntetett m ó d o n . A h í d tartó magasságát az alátámasztás közelében g y a k r a b b a n n ö v e l n i is szoktuk, h o g y í g y a n a g y o b b n y í r ó - i g é n y b e v é t e l n e k kitett h e l y e n a tartó keresztszelvényét m e g n a g y o b b í t s u k . Ha a tartó magasbítása csak kisebb mértékű, ezt a fenékpalló megfelelő l e gyalulásával érhetjük el (15. ábra). N a g y o b b m é r t é k ű magasbítást
a fenékpallónak a 16. ábrán látható elhelyezésével érhetünk el. Eqy (öv-)lemezes gerendatartóval készült vasúti híd teljes minta állványzatát a 17. ábra tünteti fel. A minta falait szögekkel csavarokkal és feszítődúcokkal rögzítjük az elmozdulás ellen. A gyakorlatban, főképen a magas építésben különféle szerkezetű szorítóvasakat is szokás használni, ezekkel a minta oldalait gyorsan és erősen lehet összeszorítani. 13. á b r a .
14. á b r a .
in 16. ábra.
Ifi. ábra.
17. ábra.
A minta befelé való elmozdulásának a megakadályozására a tartó szélességével egyenlő hosszúságú feszítő léceket helyezünk el, ezeket a munka előrehaladtával fokozatosan el kell távolítanunk. (14. ábra.) A gerendák és támasztó-dúcok közé páros ékeket verünk, hogy azok a mintaállványzatnak szilárd fekvést biztosítsanak. Azok az alkatrészek, amelyekre a beton nagy súllyal nehezedik és ezért csak igen nehezen volnának szétszedhetők, az ékek meglazítása után könnyen bonthatók el. Használt deszkákról a régi beton maradványait le kell kaparni, nehogy az új beton a régihez' kössön. , c) A vasbetétek
elkészítése
és
összeszerelése.
A vasbetétek anyaga többnyire folyasztott vas, ennek a meg engedett legnagyobb igénybevétele: 1000, 1100, ill. 1200 kg/cm . A vasbetétek leggyakrabban körkeresztmetszetűek és szo kásos átmérőjük 5 és 40 mm között változik, lemezben a fővasbetétek legkisebb átmérője 6 mm. Jobban igénybevett hídtartókhoz használhatunk 50 mm átmérőjű vasbetéteket is, ezen túl semmiesetre ne menjünk, mert az erősebb átmérőjű vasak csak nehezen hajlíthatok és nagy súlyuk miatt kezelésük is nehezebb. A vasbetétek a kereskedelemben 12—16 m hosszú szálakban kap hatók, míg a vékonyabb, 5—6 mm-es vasak tekercsekben. A vasbetéteknek tisztáknak, nevezetesen olaj- és piszoknél külieknek kell lenniük. Az esetleges rozsdafoltok nem ártanak, sőt állítólag a beton jobb tapadását elő is segítik. A rozsda az idők 2
folyamán el is tűnik, amit az évek múlva kibontott vasbetonépít mények is tanúsítanak. Az építés megkezdése előtt legelőször megállapítjuk a szük séges vasbetét mennyiségét, ezt súlyra rendeljük meg. Ha a részletes terv a vasbetétek felhajlításának a hosszát valamint a végső kampók alakját és méretét pontosan nem tün teti fel, ezekről részletrajzokat készítünk. (18. ábra.) A részletrajzok alapján összeállítjuk a vasbetétek
jegyzékét.
Ez a jegyzék a következő rovatokból áll: 1. a vasbetét min tájának száma, amelyet a tervbe is beírunk az illető vasbetét mellé. 2. az egyes mintából szükséges darabok száma, 3. a vas betétek átmérője és 4. hossza kiegyenesített állapotban, 5. a vas betétek súlya kg-okban. A z utolsó nagyobb rovatba lerajzoljuk a kérdéses vasbetétet olyan alakban, ahogyan azt az építményben el kell helyezni. A vasbetétek végeit kampószerűen hajlítjuk meg, hogy a beton ban jobban megkapaszkodhassanak. A kampó lehet pipa- vagy félkörszúság szerint osztályozzuk és a vasbetétek jegyzéke alapján meg határozzuk, hogy a leggazdaságosabb módon miképen kell a vasa kat a kívánt hoszúságokra eldarabolni, úgyszintén megjelöljük az esetleg összehegesztendő darabokat is. A vasakat azokon a helye ken kell toldani, ahol azok igénybevétele a legkisebb mértékű, pl. a felhajtott részek közepe táján az x—x tengely közelében vagy pedig az alátámasztáshoz közel, ahol a hajlító-nyomaték már kisebb. Toldáskor az átfogás hosszúsága az átmérő 40-szerese; lemezben csak minden negyedik, gerendában csak egy vasbetétet szabad toldani. l».
19. ábra.
ábra.
C
au.
ábra.
21.
ábra.
A vasbetétek végeit kampó-szerűén hajlítjuk meg, hogy a be tonban jobban megkapaszkodhassanak. A kampó lehet pipa- vagy félköralakú. (19. ábra.) A kampó alakítását megfelelő méretű cső se gítségével végezzük. A csövet a vasbetét végére húzzuk és a vasat a kívánt formában meghajlítjuk. Használhatjuk erre a célra az ú. n. hajlítóvasat is. (20a. ábra.) Ezután a vasbetétet természetes nagyságban lerajzoljuk egy erős pallókból összeállított lapra, a hajlítópadra. A hajlítások helyén körkereszmetszetű vastüskéket verünk be és a vasbetéte ket ezek körül hajlítjuk meg a hajlítóvasak segítségével. A vasat sohasem szögletesen, hanem ívben hajlítjuk meg, az ív sugara a vasbetét átmérőjének mintegy 10—15-szöröse. A felhajiítást min dig 45°-os szög alatt végezzük, hacsak a terv mást nem ír elő. A hajlításokat, valamint a vasrudak esetleges kiegyenesítését min dig hideg állapotban hajtjuk végre. Vasbetétek
jegyzéke:
A vasbetét
darabok
A
mintája
száma
Átmérő
Valóságos hossz
Súly
mm
em
ksr
I.
20
40
1638
161 2
U.
40
40
1588
156.1
A vasbetét rajza
18. ábra I. minta »
» II.
»
stb.
Miután az egy hídszerkezethez tartozó összes vasbetétet a tervek szerint meghajlítottuk, következik a vasbetétek összeszere lése. A fővasbetéteket vékonyabb lágy vashuzallal az osztóvasakhoz erősítjük, (öv-)lemezes tartók esetén pedig a kengyeleket húzzuk fel a tartóvasakra. Lemezes gerendák felső ívében mindig két szál, 8 mm. átmérőjű szerelővasat kell alkalmazni, és ezekhez kell a kengyeleket megerősíteni. Ha a vasbetéteket több sorban egymás felett volnánk kénytelenek elhelyezni, az egyes sorok közé a vasbetétek távolságának megfelelő vastagságú vasdarabokat he lyezünk el, ezeket szintén sodronnyal kötjük a tartóvasakhoz. (21. ábra.) A tartó vasvázát ezután a kellő magasságban felfüg gesztve, belehelyezzük a mintába. Egymás felett csak két sorban szabad a főbetéteket elhelyezni. A vasbetéteknek a tartó külső falától és egymástól való távolságának rögzítésére vékonyabb huzalokat is használhatunk, ezeket a minta hézagain áthúzva kívül megerősítjük. Ezek a vékony vasszálak, valamint a betétek egymás feletti távolsá gát rögzítő vasdarabok a bebetonozás után természetesen benne maradnak a betonban, ellenben a rögzítéshez használt fadarabokat a betonozás előrehaladtával a mintából eltávolítjuk.
d) A
betonozás.
Miután a terv szerint elkészített mintába beszereltük a vas betéteket és azokat kellő módon rögzítettük, következik a betono zás művelete. A beton, amint tudjuk, portlandcement, homok, kavics és víz megfelelő arány szerinti keverékéből annak megmerevedése után létrejött mesterséges kő. A beton szilárdságát a cementnek a többi anyaghoz viszo nyított mennyisége szabja meg. A Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet vasbeton-szabályzata szerint hídszerkezetek 1 m betonjá ban legalább 3 0 0 , más szerkezetekében 2 7 0 kg cementnek kell lennie. :!
A keverékhez szükséges homokot és kavicsot térfogat sze rint, a cementet pedig súly szerint szoktuk kimérni. A homok és kavics kimérésére fenék nélküli mérőládákat használunk, míg a cementet ismert súlyú zsákok száma szerint adagoljuk. A mérő ládát olyan térfogatúnak készítjük, hogy köbtartalma adott keve rési arányban, megfeleljen bizonyos számú cementzsák súlyának. A különböző keverési aránynak megfelelő anyagszükséglet az 5. sz. táblázatból olvasható ki. A homokot és kavicsot rendszerint együtt szoktuk termelni és adagolni. A kettő közötti helyes arány az, ha a homok térfogata lehetőleg kétharmada a kavics térfoga tának. Jó, ha a kavics különböző szemnagyságú, mert a kisebbnagyobb kavicsszemek a közöttük lévő hézagokat jobban töltik ki, mintha valamennyi kavicsszem egyenlő méretű lenne. 5. s z á m ú
táblázat.
100 kg cementhez szükséges Keverési arány
homok és kavics 3
m
1 m
3
betonhoz sztlkséees
víz
cement
homok és kavics
liter k. b.
k
m
3
0.07
25
930
0.67
1: 2
0.14
30
630
0.87
450
0 96
1 1
1 3
0.21
35
1 4
0.28
40
-
3C0
1.02
1 5
0.35
45
300
1.05
1 6
0.43
50
250
1.08
1 7
0.50
6')
220
1.09
1 8
0.57
70
190
1.09
1 9
0.64
75
170
1.09
1 : 10
0.72,
80
150
1.09
Homokos kavicsot rendszerint az építési hely közelében lévő patakból vagy folyóból termelhetünk ki. Ha a kavics föld del vagy szerves anyagokkal kevert, azt használat előtt jól át kell mosni. A beton keverését rendszerint kézi erővel szoktuk végezni. Vannak keverőgépek is, ezekkel az anyagot egyenletesebben lehet elkeverni. A kézzel való keverés az ú. n. keverő-asztalon történik. Ez nem más, mint egy, ászokfákra erősített pallókból összeállított, körülbelül 3 X 4 méter méretű tábla, amelyen a kellő mennyiség ben lemért kavicsos homokot a cementtel összekeverik. A z anya got víz hozzáadásával addig lapátolják, amíg egyenletes keverék nem képződik. Erre vonatkozólag a régi vasbetonszabályzat a következőket írja elő: „ A vízmennyiséget a következő körülményekre tekintettel kell megállapítani, úgymint: a készítendő beton kisebb-nagyobb plasztikussága, döngölhetősége, az anyagok és- a levegő nedvességi állapota, a mintadeszkázás vízelvonó képessége, a hidegebb vagy melegebb időjárás stb. Kiváló gondot kell fordítani arra is, hogy az így megállapított vízmennyiség a beton készítésében pon tosan megtartassák. A beton elkészítésében arra kell ügyelni, hogy az anyagok nak összekeverése mind a víz hozzáadása előtt, mind folytatólag a víz hozzáadása közben és után minél bensőbb legyen, hogy a kész keverékben minden kavicsszem habarccsal legyen körülvéve." Az 1931. évi vasbeton-szabályzat csak azt mondja, hogy „a beton készítésénél a vízadagolásra különös gondot kell fordítani", arra ugyanis, hogy adott mennyiségű cementtel készített száraz keverékhez adott folyósságú beton esetén mindig a megállapított víz vétessék. Természetesen a homok és a kavics nedvességtartal mát is hozzá kell a vízadagoláshoz számítani stb. A víz hozzáadása úgy történik, hogy a szárazon már meg kevert anyagot szórórózsával felszerelt öntözővel locsoljuk, foly tonos lapátolás közben. A tartók részére szánt betont hígabbra készítjük, hogy kép lékeny legyen és a vasbetéteket tökéletesen körülvegye. A z így elkészített keveréket beleszórjuk a mintába és óvatosan bedol gozzuk, nehogy a vasbetétek helyükből elmozduljanak. Célszerű a vasbetéteket a betonozás megkezdése előtt ?ementtejjel bekenni. A cementtej úgy készül, hogy 10 liter vízben elkeverünk körül belül 4 liter cementet. A mintadeszkázatot célszerű bőven meglocsolni, hogy a szá raz deszkák a betonból ne vonják el a vizet. A betonozást vékony rétegekben végezzük és lehetőleg meg szakítás nélkül folytassuk. Fagyos időben ne betonozzunk.
A betonozáshoz különböző eszközökre van szükségünk. Ezek a tömővas (20b. ábra), a tömőléc (20c. ábra), a döngölő (20d. ábra) és a pocskoló (20c. ábra), az utóbbi a beton felületének egyenle tessé tételére szolgál. e) A mintaállvány
elbontása.
A kész hídtervezet mintaállványát, ha a híd támasztóköze hét méternél kisebb, csak 10 nap múlva szabad elbontani, a hét méternél nagyobb támasztóközű hídszerkezet mintaállványzatát 14 nap múlva szabad elbontani és a híd a munkaállványzat el bontása után 28 nappal terhelhető meg teljesen. 8 mé ternél nagyobb támasztóközű hidakat használatbavétel előtt próba terhelésnek kell alávetni. A teherpróbát olyan nagyságú teherrel kell végezni, amilyenre a tartószerkezetet méreteztük és ami a híd üzembevétele után a valószínűleg legnagyobb terhelés lesz. A maradandó behajlás ne legyen nagyobb, mint a próba terhelés alatt észlelt legnagyobb behajlás egyharmada. A behajlás mérését egy egyszerű fatolókával vagy mérőléccel is végezhetjük, amelyet a tartóhoz erősítünk. Végül meg kell jegyeznem, hogy a minta kibontását az oldal falak eltávolításával kezdjük meg és a lemezek, valamint a kereszttartók deszkázatának és alátámasztásának elbontásával foly tatjuk. Utoljára bontjuk el a főtartók állványzatát. Befejezés. Tanulmányomnak a célja az, hogy felkeltsem szaktársaim figyelmét az eddig méltatlanul elhanyagolt vasbetonrendszerű vasúti hidak építése iránt. A z erdőkincstár és a nagyobb erdőbir tokok tulajdonosai a fuvardíjak aránytalan emelkedése miatt, valamint azért is, hogy nagymennyiségű fahozamukat az időjárás tól függetlenül, határidőre tudják kiszállítani, erdei vasutak épí tésére határozták el magukat. Időszerűnek találtam tehát, hogy a vasbeton-hidakat tárgyaló tanulmányomat most tegyem közzé. Azoknak a szaktársaimnak a kedvéért, akik vasbeton rend szerű hidak építésével óhajtanak foglalkozni, felsorolok néhány, a vasbetonhidak építését és a vasbetonépítés elméletét tárgyaló szakmunkát. i Hütte: Das Ingenieurs Taschenbuch I—III. kötet. M. Foerster:: Taschenbuch für Bauingenieure I—II. kötet. M. Foerster:,Balkenbrücken in Eisenbeton. M. Foerster: Brücken in Eisenbeton (Handbuch der Ingenieurwissenschaften, II. Teil, I. Band, II. Kapitel). Mörsch: Der Eisenbetonbau, seine Theorie u. Anwendung. Dr. Saligerí Der Eisenbetonbau in Theorie und Konstruktion.
Nowak: Eisenbetonbau bei den neuen, von der K. K. Eisenbahnbau-Direktion ausgeführten Bahnlinien österreichs. Uy Károly: vezetők részére.)
Vasbetonépítés (gyakorlati
kézikönyv
munka
Mihailich Győző dr.: Vasbetonszerkezetek. (Bpest, 1922.) Neményi Pál dr.: Vasbetonszerkezetek. (Bpest. 1928.) Möller Károly dr.: Építési Zsebkönyv. I. kötet. (Bpest. 1939.) •
*
Fenti tanulmányom közlése k ö z b e n levelet kaptam Modrovich Ferenc e g y e t e m i n y . r. t a n á r ú r Ó m é l t ó s á g á t ó l , a m e l y b e n tanulmá n y o m r a v o n a t k o z ó észrevételeit közölte v e l e m . A Professzor úrnak ezúton fejezem ki hálás köszönetemet rész letes és t á r g y i l a g o s b í r á l a t á é r t és a z a l á b b i a k b a n s o r o l o m fel észre vételeit. A M a g y a r M é r n ö k - és É p í t é s z - E g y l e t r é s z é r ő l 1931-ben k i a d o t t és azóta a M . K i r . Iparügyi Miniszter rendeletével általánosan kötele z ő v é tett s z a b á l y z a t e l ő í r j a , h o g y v a s b e t o n - h í d é p í t é s h e z c s a k nagyszi lárdságú c e m e n t e t s z a b a d használni, v a g y i s o l y a t , a m e l y n e k a k o c k a szilárdsága l e g a l á b b a k ö v e t k e z ő : 8
2
2 n a p o s k o r á b a n n y o m á s r a : 250 k g / c m , h ú z á s r a : 20 k g / c m 7 „ „ ,, 400 „ „ 25 28 „ „ „ 500 „ „ 30 A b e t o n m e g e n g e d e t t i g é n y b e v é t e l e hajlított s z e r k e z e t e k b e n a következő. 1. k ö z ú t i h í d s z e r k e z e t e k b e n : 55 k g / c m , l e g f e l j e b b a k o c k a s z i l á r d ság 35°/o-a, d e c s a k 65 k g / c m - i g . 2. V a s ú t i h í d s z e r k e z e t e k b e n : a) S z a b v á n y o s n y o m t á v ú h i d a k o n : 45 k g / c m , legfeljebb a k o c k a s z i l á r d s á g 28°/o-a, d e c s a k 55 k g / c m - i g . b) K e s k e n y v á g á n y ú h i d a k o n : 55 k g / c m , l e g f e l j e b b a k o c k a szilárdság 3 5 % - a , d e c s a k 65 k g / c m - i g . A beton megengedett igénybevétele támaszponti szerkezetekben a következő. 1. K ö z ú t i h í d s z e r k e z e t e k b e n : 60 k g / c m , l e g f e l j e b b a k o c k a s z i l á r d ság 4 0 % - a , d e c s a k 75 k g / c m - i g . . :' 2. V a s ú t i h í d s z e r k e z e t e k b e n : . v a) S z a b v á n y o s n y o m t á v ú h i d a k o n : 50 kg/Cm , l e g f e l j e b b a k o c k a s z i l á r d s á g 3 2 % - a , d e c s a k 65 k g / c m M g . b) K e s k e n y v á g á n y ú h i d a k o n : 60 k g / c m , l e g f e l j e b b a kocka szilárdság 40°/o-a, d e c s a k 75 k g / c m - i g . 2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
A r e p e d é s m e n t e s s é g biztosítására s z a b v á n y o s n y o m t á v ú hidakon az 5 k g / c m , i l l e t v e k e s k e n y n y o m t á v ú h i d a k s z e r k e z e t e i b e n a 6 k g / c m ny í r ó - f e s z ü l t s é g n é l n a g y o b b n y í r ó - e r ő t a k e n g y e l e k és a felhajlított t a r t ó v a s a k v e s z i k fel.) A v a s és b e t o n k ö z ö t t v a l ó felületi t a p a d í s l e g n a g y o b b é r t é k e : 6 kg/cm . 2
2
2
A A 1. 2. 3. kg/cm . 2
3
megengedett húzó-feszültség: 15 k g / c m f o l y t v a s m e g e n g e d e t t i g é n y b e v é t e l e a köHBtkező. K ö z f o r g a l m ú v a s u t a k h í d j a i n : 1000 k g / c m * S a j á t h a s z n á l a t ú v a s ú t i h i d a k o n : 1100 kg/cwi . K ö z ú t i h i d a k o n és m i n d e n e g y é b v a s b e t o n s z e r k e z e t b e n : 2
1200
Az
acél
megengedett
igénybevétele:
2
1500 k g / c m .
n = 15, a z o n b a n a r u g a l m a s á t h a j l á s o k s z á m í t á s a k o r c s a k : 10. A z „Erdészeti L a p o k " - b a n közölt táblázatok, valamint a német g y á r t m á n y ú tVriedt-féle s z á m t o l ó k a n = 15 é r t é k e n a l a p s z a n a k és a z e l ő b b f e l s o r o l t m e g e n g e d e t t i g é n y b e v é t e l e k szerint kiegészítendők. A szabályzatnak (szintén n — 15 é r t é k k e l s z á m í t o t t ) m e g f e l e l ő t á b l á z a t o k a Modrovichféle a u t o g r a f i á b a n , v a l a m i n t a m e g j e l e n é s előtt álló „ E r d é s z e t i Z s e b n a p t á r á b a n találhatók. A v a s b e t o n - s z a b á l y z a t e g y é b k é n t m o s t v a n á t d o l g o z á s alatt. A 313. oldalon lévő második egyenlet helyeson :
m, — z -fA lemezes-gerendák képpen határozzuk meg. A
+ 77 —
sd
gerenda
' 2x
gyakran
nem
2
méreteit
magasépítészetben
m, =—T~~F
V * — T d-. a gyakorlatban
szokásos
legtöbbnyire
más
egyenlet:
ad m i n d i g j ó e r e d m é n y t . A z í g y megmé.-etezett
a l a c s o n y és í g y n a g y az á t h a j l á s a .
Miután a vasúti hidak tartószerkezetének az áthajlása n e m lehet t ö b b , m i n t a t á m a s z t ó k ö z Viooo-része és a k ö z ú t i h i d a k é n e m t ö b b , m i n t a t á m a s z t ó k ö z '/^oo-része, a z é r t m n a g y s á g á t a következő értékekkel vesszük fel:
l szabványos nyomtávú
keskenyvágányú
több
helyen
vasutakon:
v a s u t a k o n : nii =
alátámasztott
in, ~3~
l
10 '
~jj
11
12
gerendákban:
st-
júliusi
mj ==
nij
=
~f5
"jTf"*'
mi ~~2
Éppen így sajnálatos elírás k ö v e t k e z t é b e n t a n u l m á n y o m n a k füzetben közölt részébe a következő sajtóhibák csúsztak b e :
a
1. a 314. o l d a l o n a l e m e z e s - g e r e n d a s e m l e g e s t e n g e l y é n e k a l e m e z felső é l é t ő l m é r t t á v o l s á g a h e l y e s e n a k ö v e t k e z ő e g y e n l e t b ő l határoz ható m e g : s
six
+ 2{s-st) dx + 2xn(F
+ F ) = {s-s,)d» + 2n (F m, + F a')
vl
vS
vl
i l l e t v e , h a s z o k á s szerint e l h a n y a g o l j u k , a g e r e n d á b a n a a l s ó é l e és a s e m l e g e s t e n g e l y k ö z ö t t i b e t o n e g y ü t t m ű k ö d é s é t : s-£
+ n(F imi+F !i v
v
mi = a z
alsó vasbetét
a' = a felső v a s b e t é t
távolsága távolsága
A 312. é s 313. o l d a l o n a z százalékot
a'i
V
sd + níF i a
+
F) v2
t a r t ó felső é l é t ő l ,
ugyanonnan
mérve.
1. és 2. t á b l á z a t b a n a
jelenti, v a g y i s :
Fv
100
vS
lemez
S
szorzó a vas
A 316. o l d a l o n h e l y e s e n :
M
t
9f=n:—r-X J
v
A k ö v e t k e z e t e s s é g k e d v é é r t x a f ü g g ő l e g e s , é s y a vízszintes, 2 pedig a keresztmetszetre m e r ő l e g e s (vagyis a tartó tengelyével párhu zamos) tengely. J — az y — y , v a g y i s a s z e l v é n y s ú l y p o n t j á n á t m e n ő v í z s z i n t e s tengelyre vonatkozó inertia-nyomaték. A szelvény területe: y
T— s.mj — s. WÍ2 + s.m,4-\- n( F i -\- F g) v
A
s z e l v é n y sztatikái n y o m a t é k a a
„
M= 0
A
s.w, -
2
s
s.m
2
.
—
semleges tengely
2
. s.m
3
4
.q
— 2
+
távolsága
v
f e l s ő élre
.
± a
/ T 1
(F i r
vonatkoztatva:
. _ + r m„.i rí
a felső é l t ő l :
M
0
X
A z inertia-nyomaték
nn
u g y a n c s a k a felső é l r e v o n a t k o z t a t v a :
s
s
s.mi s.m , s.m/ . , Jo — —g— — —^— —jj— + w (F„,mr, + F„ 3
s
2
Az
x-tengely
re
vonatkoztatva
pedig:
Mt ./=
Entwurf und V o n : L. Lángos.
2
J — Tx
Bau
0
von
h =
;
y
~
.r
Waldeisenbahnbrücken
aus
Eisenbeton.
K u r z e t e o r e t i s c h e u n d p r a k t i s c h e A n l e i t u n g , in f o l g e n d e A b schnitte gegliedert: 1. A l l g e m e i n e E i g e n s c h a f t e n d e s E i s e n b e t o n s . 2. D i m e n s i o n i e r u n g der Eisenbeton-Brückentráger. 3. H e r s t e l l u n g der Holzverschalungen u n d R ü s t u n g e n . 4. M o n t i e r e n d e r E i s e n e i n l a n g e n . 5. D i e B é r e i t u n g d e s B e t o n s u n d d i e E i n b e t o n i e r u n g . 6. A u s s c h a l e n u n d P r o b e b e l a s t u n g .
*
P l a n s et c o n s t r u c t i o n d e p o n t s d e c h e m i n d e fer f o r e s t i e r e n b e t o n a r m é . P a r . L. Lángos. G u i d e t h é o r i q u e et
pratique.
.*
Planning and B u i l d i n g of F e r r o - C o n c r e t e Forest R a i l w a y Bridge*. B y L . Lángos. Theoretical and practical
instructions.
