VÁROSVÉDŐ FÜZETEK 27.
LIPTAY-HÁZ 1911 ÉPÍTTETTE LIPTAY JENŐ (1858–1934) MAGYAR KIRÁLYI FŐTANÁCSOS, TÖBB ORSZÁGOS ÉS SZABOLCS MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET ALAPÍTÓJA, ÓVODA- ÉS ISKOLAALAPÍTÓ, VÁROSUNK ÉS MEGYÉNK KULTURÁLIS ÉLETÉNEK ÖNZETLEN TÁMOGATÓJA. Az emléktáblát állíttatta a Nyíregyházi Városvédő Egyesület és Liptay Izabella leszármazottai. 2013
LIPTAY JENŐ ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
LIPTAY JENŐ ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Írta: Komiszár Dénes
NYÍREGYHÁZA 2013
A kiadvány megjelentetését támogatták: Liptay Izabella leszármazottai
Kiadja: Nyíregyházi Városvédő Egyesület Felelős kiadó: Békési Elemér, elnök Képek: A Nyíregyházi Városvédő Egyesület archívuma Nyomdai előkészítés: Ilyés Gábor
Készült 1000 példányban az IMI Print Nyomdában, Nyíregyházán. Felelős vezető: Nagy Imréné
„Liptay Jenő élete tanulságos, energiákat lobbantó érdekes élet.” Így összegezte életművét a Nyírvidék újságírója nekrológjában.1 Mintha a mesebeli szegénylegény története elevenedne meg előttünk – olvasva, ismerve életrajzát; elindul szerencsét próbálni és sok viszontagság után elnyeri méltó jutalmát: a tiszteletet, a megbecsülést. Nem is hisszük, járva Nyíregyháza és a megye egyes részeit – amelyek olyan természetesek, hogy ott vannak – mennyi minden fűződik Liptay Jenő nevéhez! Amit egy személyben Kégly Szerénával2 azonosítunk Nyíregyházán, azt a Liptay-házaspár – ahogy akkoriban mindenki hívta őket: Jenő bácsi és Berta néni – közösen, évtizedeken keresztül apostolkodva cselekedték a megyében és a városban. A mára méltatlanul elfeledett, a Szabolcs vármegyei közélet egyik meghatározó alakja egy elszegényedett kisnemesi család tagjaként született Belegrádon3, 1858. október 11-én4 Liptay József5 uradalmi jószágigazgató gróf Dessewffy Kálmán6 rózsástanyai gazdaságában – ugyancsak Királytelek, korábban Vencsellő – és Metzger Johanna (Janka) öt gyermeke – Jenő, Angéla, Anna, Izabella és Géza – közül legelsőként. Liptay Jenő keresztszülei Kager Flórián és Bihalek Katalin voltak, Kiss Antal újvencsellői plébános részesítette a keresztség szentségében. Anyját kisgyermekként, édesapját tizenhárom évesen veszítette el, mostohaanyja Divinyi Janka volt, aki szintén korán elhunyt. A rokonok között nem akadt senki, aki elvállalta volna az öt árva gyámságát. A vencsellői parasztgyám volt a nevelőjük. Atyja halála után elfordultak Liptay Jenőtől a gazdatisztek is. Gróf Dessewffy Kálmán – a Tiszalöki Hitbizomány és a Vencsellői Hitbizomány ura – Liptay József iránt érzett hálájából még egy évig taníttatta az ifjú Liptay Jenőt. Elvégezte Aradon és Kassán az akkor hat osztályból álló reáliskolát. 3
Szeretett volna még továbbtanulni. „Leszel fiam praktikáns!” – mondta neki a gróf. Először Vencsellőn, majd Rózsáson, azután Bashalmon7. Előbb Oroson, majd Bashalmon praktikánskodott (készült fel gazdasági ismeretekkel, elmélettel a gyakorlatra). Ifjú korában minden jövedelmét szaklapokra költötte és folyamatosan képezte magát. Kitartásával, hihetetlen szorgalmával fokozatosan bővítette tudását. Gróf Dessewffy Kálmán halála után a hitbizományt fia, Miklós8 vette át. Reviczky jószágigazgató csakhamar felismerte képességeit és magához vette. 1881-ben vette át id. gróf Pongrácz Jenő9 a Dessewffy-birtokok kezelését. Pongrácz grófnak feltűnt az ügyes Liptay és egy mosonmagyaróvári gazdasági akadémiát végzett gazdatiszt helyett őt alkalmazta. Liptay Jenő ekkor még huszonnégy éves sem volt és Pongrácz Jenő uradalmában ő lett a jószágkormányzó. Az „öreg” Jenő gróf megkedvelte, nélküle semmit sem tett, mindenben kikérte tanácsait. Liptay Jenő élete szinte haláláig összefonódott a gróf Pongrácz-családéval. 1883-ban már tiszttartó lett, ekkor megnősült. Június 5-én vette feleségül Szilvássy Bertát10, Kállay Benjámin tiszaeszlári birtoka bérlőjének, Szilvássy Jánosnak és Rohács Annának leányát11. A két esküvői tanú gróf Pongrácz Jenő és Sexty Gyula (1844–1901) nyíregyházi ügyvéd, városi tanügyi tanácsos, a Szabolcsi Hitelbank igazgatósági tagja volt. A hozomány tizenhatezer forint volt. Liptay Jenőné
Ekkor volt eladó a Homolkay-féle birtok Virányoson12, ezt tizenkétezer forintért megvette. Száznegyven holdas birtokát a Pongrácz-uradalom vette bérbe és Liptay továbbra is a birtokon maradt. Nagyon szerény életet élt. „Senkinek sem köszönhetek semmit és senki soha nem adott nekem semmit!” – mondogatta sokszor. Pár év múlva eladóvá vált a tímári Vadászszállás nevű kincstári, kétszázhetven holdas birtok. A vételár felét Liptay a régi birtokára vette fel, a másik felét pedig a kir. kincstár előlegezte meg. Évtizedekig törlesztgette a kölcsönöket. 1884. november 25-én megszületett kislánya, Olga Katalin Izabella, akit december 7-én kereszteltek meg a tiszaeszlári római katolikus templomban. A keresztszülők: gróf Pongrácz Jenő és neje, Dessewffy Izabella grófnő13 voltak14. A kislány 1888. augusztus 8-án vörhenyben elhunyt, másnap temették15. Nem volt szerencséje a Liptay-házaspárnak kisfiúkkal sem: 1889. július 20-án Liptay Jenőné egy halva született kisfiút gyászolt meg16. A házaspár élete végéig nem tudta kiheverni gyermekeik elvesztését, minden igyekezetükkel más gyermekeken segítettek, ezt példázta számtalan jótékony cselekedetük a későbbiekben is, amelyekről a sajtó mindig nagy részletességgel számolt be. Amikor id. gróf Dessewffy Miklós meghalt, Liptay Jenőt bízták meg a szabad rendelkezés alatt álló birtokok további kezelésével és értékesítésével. Eladta a birtokot Pongrácz Jenő grófnak. Liptay tizenötezer forintot kapott az eladások közvetítéséért. Teljhatalmú intézője lett Pongrácz Jenőnek. Rövid idő alatt gazdasági tudósító- és közgazdasági szakíróvá képezte ki magát. A temesvári Ambrózy grófok is Liptayt bízták meg tizenötezer holdnyi uradalmuk kezelésével. Kezelte még a gróf Serényi- és gróf Vay-uradalmakat. A báró Ambrózy-birtokokat a család megbízásából felosztotta. Nyírmártonfalván kezelte Reviczky József
4
5
nagy kiterjedésű uradalmait, vezette azt a háború alatt, majd Reviczky József halála után is, amikor a két örökös: József és Tibor a frontokon harcoltak. Erélyes módon rendezte az uradalmakat s azokat a progresszivitás útjára vitte. Teljesen átszervezte a gazdaságot és bevezette a könyvelést. Az uradalom területén lényeges fásításokat eszközölt. Biztosította munkájával az uradalom zavartalan menetét és hasznot hozó voltát.
A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági mintatelepét – amely a rossz kezelés miatt tönkrement – likvidálta. Hatalmas részt vállalt a gazdaszövetkezési mozgalmakból is. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) alapító tagja volt és egyben annak húsz éven át igazgatósági tagja is. Ugyancsak alapító tagja volt a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesületnek. A szőlőtermelés és borászat terén neve külföldön is előkelő hangzású volt. Kiváló és – túlzás nélkül állítható, hogy – egyedülálló eredményeket ért el a szőlőművelés és a mintapincészet terén. A szőlőtermelők között szőlőit és pincészetét, mint iskolát ismerték. Tudása nagyon sokat lendített a hazai szőlőtermelési viszonyokon. Császárszálláson hordógyárat létesített. A Szőlősgazdák Országos Egyesületének alapító- és igazgatósági tagja volt.
Liptay Jenő által írt bashalmi dokumentum
Liptay Jenő szüretkor a Berta-telepen
6
7
Harmincöt évet töltött a gróf Dessewffy-Pongráczuradalomban17. 1907-ben költözött be Nyíregyházára, ahol a Kossuth utca 20. szám alatti házat vette meg. A millennium emlékére 1896-ban Bashalmon a temetődomb tetején egy emlékkeresztet állíttatott feleségével, amelynek restaurálása folyamatban van. Felesége Nyírpazonyban négyszázharminc holdat örökölt Sexty Gyulánéval együtt, akinek örökrészét Liptay megvette. Most már a maga ura lett és maga gazdálkodott. 1911-ben eladta a Kossuth utcai házat és felépítette Kálvin téri palotáját: „Nyíregyházán a Kálvin tér 14. számú ház enyhén szecessziós díszítésű. Ma is Liptay-háznak ismerik ezt az épületet, egykori építtetőjéről, Liptay Jenőről, aki addigi Kossuth utcai házából 1910 nyarán költözött ide és nyitotta meg pincészetét, kicsiben és nagyban folytatott borkereskedelmi vállalatát. Szuchy József, közismert nyíregyházi vállalkozó tervezte és építette a házat, amelynek korabeli érdekessége az akkoriban még ritka, betonból
készített, hordókkal ellátott pince kialakítása volt. (Minden bizonnyal sok bor fért el bennük, hiszen míg a teret át nem rendezték, a széles kapun gyakran görgettek hordókat is, még inkább szivattyúzták az odaálló tartálykocsikból a jó illatú bort — vagy fordítva.) A Háger-monográfia XII. tábláján látható a ház régi képe: összehasonlítható a mai homlokzattal, s az is látható, hogy eredetileg is voltak benne üzlethelyiségek, sőt ügyvédiorvosi irodák, rendelők is, főleg a földszinten. Egykor olvasható volt a felirat is: Liptay Jenő borpincéi. Maga Liptay Jenő is érdekes alakja volt a régi Nyíregyháza városának.”18 A palota két évvel korábban épült fel, mint a Nyírvízpalota. Az a Szuchy József tervezte, aki a műemlékké nyilvánított Körte utcai óvodát is. Tervek szerint a Liptaypalotát is védetté fogják nyilvánítani. A nyírpazonyi Berta-telep nagyszerűen bevált. Eredetileg puszta, sivár homoktenger volt és itt Liptay minta-szőlőgazdaságot teremtett.
A Liptay-palota egykor
A Berta-telep (Tóth Sándor képeslapja)
8
9
Nagy érdemeket ért el sikeres facsemete ültetéseivel is. A Nykise sportpálya melletti remek nyárfasort is ő ülttette, amely napjainkra már teljesen eltűnt… A Tisza-part nyárfái is Liptay munkásságát hirdették. A „Budapesti Hírlap” és a „Magyarország” című lapok közgazdasági tudósítója volt. Bartha Miklós, a kiváló publicista személyes barátságot tartott fenn vele és nagyra értékelte közgazdasági tudását. Feltűnést keltő közgazdasági cikkei jelentek meg az „OMGE”-ben és „Köztelek”-ben. Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának, az itt működő állandó választmánynak és Nyíregyháza város képviselőtestületének évtizedeken át volt tagja. Egy érdekes „újítása” a vármegyének, 1924-ből: »Méltóztassék elhatározni. A vármegye legutóbbi közgyűlésén több, mint félezer tárgyat morzsoltak le. A gyűlés vége felé indiai imamalom szerűen hangzott el a referensek ajakáról pontrólpontra: „Méltóságos alispán úr, tekintetes törvényhatósági közgyűlés méltóztassék elhatározni…” – Mikor már százszor hangzott el az obligát bevezetés, Liptay Jenő bácsi felszólalt és nagyon üdvös dolgot javasolt. Azt, hogy az egyes előadók csak egyszer mondják azt a »Méltóztassék«ot és aztán sorolják fel címzés nélkül a javasolni valókat. Liptay Jenő praktikus, elmés, időt és munkát megtakarító felfogását sikerrel hangoztatta, mert a vármegye alispánja (Mikecz István, 1918–1931 között – K. D.) és a törvényhatósági közgyűlés magáévá tette az újítást. Íme a gazdák többtermelésre törekvése a közigazgatásban.«19 Közel fél évszázadig választmányi tagja a gróf Dessewffy Aurél 20elnöklete alatt állott Alsó-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulatnak. A Nyírvíz Szabályozó Társulat számvizsgáló bizottságában évekig tag volt21. Sok nemes célt támogatott anyagi lehetőségei szerint: Nyíregyházán a Népkert utca és Árpád utca sarkán óvoda számára ajándékozott telket elhunyt leánya emlékére,
ez lett volna az Olga-óvoda; nevéhez fűződik a háborús bombázáskor elpusztult Liptay-iskola emeletes épületének felállítása22, jelentősen támogatta az Angolkisasszonyok itteni iskolai céljait, a királyi katolikus főgimnázium („kirkat”) egyik legnagyobb mecénása-alapítója, a ferences rendiek építkezését23, bakonszegi birtokán földet szakított ki az ottani cserkészeknek, hogy a jövedelemből gondozzák Bessenyei akkor még ott lévő sírját: az ott gyűjtött ereklyéket és emléktárgyakat a nyíregyházi Bessenyei Körnek adományozta, Nyírpazonyban egy hold kiter-jedésű területet adott a Levente Egyesületnek gyakorlótér céljaira. Ugyanott vályogvetésre is jelentős földterületet engedett át. Berettyóújfaluban cserkészpark céljaira négy holdat ajándékozott közvetlen a falu alatt24. Amikor 1913-ban elhunyt id. gróf Pongrácz Jenő, a bashalmi birtokot két fia: Jenő25 és Kálmán26 örökölte meg. Liptay Jenőnek nem kis fejfájást okozott, hogy miként oldja meg a birtokmegosztást. Végül hosszas egyezkedés után kettéosztották a Pongrácz-birtokot; a kettőezerhatszáz holdból Jenő gróf valamivel több, mint ezerháromszáz holdat kapott, Kálmán gróf kb. ezerkettőszázötvenet. Pongrácz Jenőnek ugyan nagyobb területe volt, de a föld holdankénti ára aranykoronában nem ért annyit, mint Kálmán grófé. A vita nélküli felosztást még évtizedek után is emlegették Bashalmon. Házasságkötésük negyven éves jubileuma olyan nagy társadalmi esemény volt Nyíregyházán, hogy a római katolikus nagytemplomban Énekes János plébános, pápai prelátus, főesperes, prépost-kanonok szentmisét celebrált tiszteletükre, majd dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester a város nevében dísztáviratban üdvözölte a házaspárt27. A bashalmi uradalom igazgatójaként ment nyugdíjba. 1934-ben bekövetkezett haláláig élénk közéleti ember a városban is. Horthy Miklós kormányzó 1925-ben m. kir.
10
11
Liptay Jenőék 40. házassági évfordulója
gazdasági főtanácsossá nevezte ki: „(…) A legmagasabb helyről érkezett kitüntetés fénye kimagasló emberi értékek elismerését juttatja mindenhol nagy örömet keltőn kifejezésre. (…) Liptay Jenő földbirtokos itt él, itt tevékenykedik közöttünk, városunkban s az ő kimagaslóan szép és értékes egyénisége nemcsak ennek a vármegyének, de – százszor hallottuk – egész országunknak, magyar nemzetünknek, fajunknak büszkesége. A férfias jellem legszebb vonásai, az akaraterő acélossága, a kötelességtudás, a szorgalom, a munkaszeretet, a legnemesebb takarékosság, vallásosság és hazaszeretet olyan mértékben fokozódtak benne, hogy kora ifjuságától kezdve szakadatlan, kemény munkában, alkotásokban telt életét meg kellene írni és lelkesítésül, példaadásul oda kellene adni olvasásra és követésre a magyar ifjuságnak. A szőlészeti és borászati kérdésekben való páratlan szakismerete, az e téren elért és messze földön ismert eredményei az ország területén tul is legkiválóbb 12
szakemberek sorába emelik. Szívjósága, a kulturáért, a müvészetért való áldozatkészsége az egész országban ismert. Az őt körülvevő tisztelet és szeretet fénye vonta be régóta nevét s Őfőméltóságának magas kitüntetése ennek a becsülésnek és szeretetnek megerősitése, amelyet lelkes örömmel fogadnak a legszélesebb körben.”28 Egy téves információt azonban pontosítani kell vele kapcsolatban; a nekrológjában tévesen jelent meg, hogy: „1927-től felsőházi tag volt.”29 Feleségével nagy társadalmi életet éltek; ha a főispánnak, vagy az alispánnak magas rangú vendége érkezett a vármegyébe, mindig felkereste a Liptay-házaspárt is30. Nagy pártolója volt a kultúrának; az ún. Saárygyűjtemény31 bemutatásakor Liptay Jenő neve is elhangzott az egyik ágyú kalandos történetével kapcsolatban: »(…) Mikor I. Ferenc József császár 1857. szeptember elején „kedvelt hivének”, Szirmay István grófnak, a muszkavezető
Gróf Klebelsberg Kuno a Berta-telepen 1932. szeptember 3-án
13
császári ezredesnek és világosi kormánybiztosnak vendége volt, a szirmabessenyői kastélyból indult Miskolc látogatására. – Szirmay gróf diszmagyarban lovagolt a király kocsijának oldalán, de lova megvadult a tiszai pályaudvar közelébe kirendelt és hatósági parancsra vivátozó nép kurjongatásától, ugy hogy a testes Szirmay lebukott a lóról, nyakát szegte és szörnyet halt. Ferenc Józsefet mélyen megrenditette a tragikus eset, nagy katonai pompával temették el kedvelt emberét Szirmabessenyőn és a koporsónál zokogó négy éves Alfréd grófot azzal vigasztalta, hogy apja helyett apja lesz neki. A kis árvát saját költségén Kalksburgban neveltette s amikor husz éves lett (1872-ben), tiz darab hatalmas ágyut küldetett neki Szirmabessenyőre. A kastélynak Sajó felé néző frontján állottak az ágyuk 1905-ig, amikor Alfréd gróf meghalt. Ekkor az uradalmi igazgató eladta az ágyukat egy miskolci régiségkereskedőnek, aki viszont Bécs váro-sának adta tovább az ágyukat. Az ágyuk azonban sohase kerültek Bécsbe, mert a miskolci régiségkereskedő nem tudta egy darabban szállitani őket – ahogy kellett volna – ezért a bécsiek bepörölték. És ekkor a miskolci törvényszék, amely előtt a per folyt ugy határozott, hogy az ágyukat gőzkalapáccsal össze kell törni (meg kell semmisiteni) a diósgyőri vasgyárban; ami aztán meg is történt. Csak egyetlen egy ágyu kerülte el ezt a barbár sorsot és ezt az egyet Saáry dr. kapta – orvosi honorárium fejében Liptay Jenőtől. (…)«32 1924 novemberében a vadászszállási birtokán nagy tűzvész pusztított, amely óriási anyagi károkat okozott: „Óriási tűz volt a Vadászszálláson, Liptay Jenő tanyáján. Két hatalmas dohánypajta és egy tizenkét családos cselédház a tűz martaléka. Másfél mázsa dohány pusztult el, Liptay Jenő kára milliárdokra megy. Hofer Cuno földbirtokos feleségével Dessewffy grófnővel személyesen vett részt az oltási és életmentési munkában. A vadászszállási nagy tűzveszedelemből sikerült minden embert, állatot kimenteni
s ebben elsősorban Hofer Cuno lélekjelenlétének, önfeláldozó segítségének van érdeme.”33 A debreceni kertészeti kiállításon nagy sikert ér el szőlőivel, nemesített gyümölcseivel és növényeivel: »(…) a debreceni lapok elragadtatással írnak a kiállítás szépségeiről, s külön megemlékeznek Liptay Jenőről, mint „a Tiszántúl egyik legjelesebb bortermelőjéről.” A kiállítás zsűrije is elismeréssel adózott Liptay Jenőnek, s őt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nagy díszoklevelével tüntette ki. Ez volt a kiállítás legnagyobb elismerése, amelyhez hasonlót például a budapesti m. kir. Szőlő és Borgazdasági Kísérleti Állomás, a debreceni m. kir. Gazdasági Akadémia és Debrecen szab. kir. város kertészete kaptak. (…)«.34 Élete utolsó éveiben gyakran betegeskedett. Felesége óvó ápolása ellenére, 1934. december 8-án délután öt órakor, hetvenhat éves korában, tüdőgyulladásban hunyt el a Liptay-palotában35. Itt ravatalozták fel és innen kísérték utolsó útjára, az Északi temetőben építtetett mauzóleumába, ahol kisleánya is feküdt. Halálakor nagy részvéttel búcsúzott el tőle a megye és a város, valamint a társadalmi szervezetek, ifjúsági egyletek és a római katolikus egyház. A gyászszertartást Énekes János plébános celebrálta. Arcképét a „KIOSZ Liptay Jenő családi közgyűlésén lelkes ünneplés mauzóleuma keretében avatták fel (…)” 1931-ben36.
14
15
Halálának egyéves évfordulóján bensőséges karácsonyi ünnepségen idézték fel nagyszerű alakját a róla elnevezett iskolában: „Liptay Jenő emléke kelt életre a Liptay iskola ünnepén. A napokban volt egy éve, hogy a magyar gazdasági élet egyik nevelő erőt, példát sugárzó, kiváló tagja, Liptay Jenő kir. gazdasági főtanácsos elhunyt. A szeretet és jóság sugárzó szépségű emberének emléke ma is eleven erővel él a szivekben és azokban az alkotásokban, amelyet vallásos és hazafias lelkének elhatározásával létesített. Ilyen alkotása a Liptay Jenő iskola, ahol tegnap délelőtt magasztos pillanatokban kelt életre Liptay Jenő emléke azon a karácsonyfa ünnepen, amelyen az özv. Liptay Jenőné által áldozatos szeretettel felajánlott 24 pár cipőt, számos meleg és kitünő minőségű fiu- és leányruhát, 150 szeretetcsomagot kiosztották. (…) Énekes János pápai prelátus és a róm. kat. egyházközség nevében Gyuriss Dénes lelkész mondott köszönetet a szeretetnek és jóságnak azért a példaadó nyilatkozásáért amellyel özv. Liptay Jenőné a szegény gyermekeknek meleg ruhát, cipőt adott és karácsonyi ünnepüket boldoggá tette. (…)”37 Felesége, a nyíregyházi önkéntes ápolónők főnöknője az első világháborúban a sebesült katonák ellátása terén végzett áldozatos munkájáért 1915-ben a Vöröskereszt II. osztályú, hadidíszítményes díszjelvényét kapta meg Ferenc Szalvátor főhercegtől38. Szilvássy Berta (1864–1940) hat évi özvegység után hunyt el 1940. november 13-án délelőtt tizenegy órakor, hetvenhat éves korában, szívbénulásban39.
Szilvássy Berta halála után a palotát rokona, Liszkay Dezső okleveles gazda örökölte, aki a malenkij robot áldozata lett 1944-ben. A háborús időkben légóhelyiségeket alakítottak ki a palota alatt. Az erről készült dokumentációk a Megyei Levéltárban megtalálhatók. Amikor a Liptay-család Nyíregyházára költözött, az Északi temetőben (II. parcella, 4. sír) a főbejárati ravatalozó mögött díszes klinkertéglából, tetején kereszttel felépült a Liptay-mauzóleum, amely az egyik legszebb családi temetkezési hely a Morgóban. Amíg a ravatalozó nem épült meg, a főbejárat és a Liptay-mauzóleum40 között – majdnem félúton – egy fa harangláb állt, tetején kereszttel. Több régi fotón feltűnt a harangláb mögött a Liptay-kripta szép formája. A mauzóleum már más család birtokában van, bejárata fölött azóta levésték Liptay Jenő nevét és az egykor olvasható volt latin nyelvű feliratot is. A Liptaycsalád tagjait 1999. június 23-án a rokon Sexty-család X. parcellában lévő, 21. számú sírjába (144. számú sírbolt) temették át. A Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium 2012. június 17-én emléktáblát állított az iskola kápolnájának falán a jogelőd intézmény, a Királyi Katolikus Főgimnázium („kirkat”) alapítóinak – köztük Liptay Jenőnek – emléke előtt tisztelegve. 2013. április 17-én a család (Liptay Izabella leszármazottai) és a Nyíregyházi Városvédő Egyesület emléktáblával jelölte meg a Liptay-palotát. A Liptaycsalád tett annyit a megyéért, Nyíregyházáért, hogy nevük fennmaradjon a városlakók és a városvédők emlékezetében.
16
17
Jegyzetek 1. Liptay Jenő nekrológja. Nyírvidék Szabolcsi Hírlap, 1934. dec. 11., 281. (517.) szám 2. (1868-1953) a Jótékony Nőegylet és Nőipariskola okleveles tanítónője, a nyíregyházi Leányegylet elnöke, segélyező, az elesettek, rászorulók, hadiárvák, cserkészek nemes lelkű támogatója, nevét őrizte a Szeréna-lak, ahol rászoruló gyermekeket nyaraltatott, a Kégly Szeréna Gyermekotthon (később: Területi Gyermekvédelmi Központ). A „Nyíregyháza Gyermekeiért és Ifjúságáért” „Kégly Szeréna-díj” kitüntetés a városban a gyermekekért, a fiatalokért lelkiismeretesen, önzetlenül, hosszú éveken át végzett segítő, pártfogoló tevékenységért, érdekvédelmi munkáért adományozható, munkásságát a nyíregyházi városháza falán 2008 óta emléktábla hirdeti. Sírja a Nemzeti Sírkert része (Északi temető, IV. parcella, 1. sor, 31. sír). 3. Királytelek, ma: Nyírtelek 4. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban: SZSZBML), IV. A. 425/572. Vencsellői római katolikus anyakönyv 1845-1895., 1858. okt. 11., 88. sorszám. 5. (*? †Vencsellő, 1873. febr. 4.) 6. (*Finta, 1797. jún. 15. †Vencsellő, 1879. nov. 19., temették: Finta, 1879. nov. 22.) 7. Tiszaeszlár 8. (*Vencsellő, 1829. márc. 10. †Wiesbaden, Németország, 1893. dec. 30., temették: Bashalom, 1894. jan. 4.) 9. [*Wischau (ma: Vyškov), Cseh-Morvaország, 1853. szept. 5. †Bashalom, 1913. márc. 10., temették: Nagykágya, Bihar vármegye, 1913. márc. 13.] 10. (*Sóstó, 1864. †Nyíregyháza, 1940. nov. 13., temették: uo., Északi temető, 1940. nov. 15.)
18
11. SZSZBML IV. A. 425/522. Tiszaeszlári római katolikus anyakönyv. Házasultak anyakönyve, 1883. jún. 5., 12. sorszám. 12. Tiszanagyfaluban 13. (*Oros, 1855. szept. 26. †Pozsony, 1943. ápr. 9., temették: Pozsony) 14. SZSZBML IV. A. 425/522. Tiszaeszlári római katolikus anyakönyv. Kereszteltek anyakönyve, 1884. nov. 25., dec. 7., 76. sorszám. 15. SZSZBML IV. A. 425/522. Tiszaeszlári római katolikus anyakönyv. Halottak anyakönyve, 1888. aug. 8., aug. 9., 27. sorszám. 16. SZSZBML IV. A. 425/522. Tiszaeszlári római katolikus anyakönyv. Halottak anyakönyve, 1889. júl. 20., 29. sorszám. 17. Csak a Dessewffy-hitbizomány harmincötezer holdas volt, ehhez jött még hozzá a Pongráczok kettőezer-ötszáz holdas birtoka 18. Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Fejezetek a régi Nyíregyháza életéből. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. 1984., 114. o. 19. Nyírvidék, 1924. márc. 28. (73. szám) 20. (*Büdszentmihály, 1846. jan. 16. †Budapest, 1928. márc. 28., temették: Büdszentmihály, 1928. márc. 30.) 21. Vízügyi és Hajózási Közlöny, 1910. júl. 7. (27. szám), 1913. aug. 10.(15. szám) 22. Az Arany János – Vécsey utca közt és az Árpád utcán 23. Széchenyi utca – Vasgyár utca sarka 24. Liptay Jenő földbirtokos két és fél hold földet adományozott berettyóujfalui cserkészeknek. Az adományozó kérése: exhumálják Bessenyeit és temessék el a cserkészek földjén. Nyírvidék, 1929. ápr. 4. (76. szám) 25. (*Váradolaszi, Bihar vármegye, 1878. febr. 19. †1949.) 26. (*Váradolaszi, 1879. febr. 13. †Nyíregyháza, 1949. febr. 24., temették: I. uo., Északi temető, 1949. febr. 26., II. Bashalom, 2003. szept. 7.)
19
27. A Liptay család ünnepe. Nyírvidék, 1923. jún. 7. (126. szám) 28. Nyírvidék, 1925. jún. 5. (125. szám) 29. Az újságíró összetévesztette a jékei Liptay Bélával (18581932), aki valóban Szabolcs vármegye törvényhatósági küldötteként nyerte el a címet, de nem állt rokonságban Liptay Jenővel. 30. Királyi herceg, miniszterek, államtitkárok, politikusok, írók, művészek és művésznők a pazonyi Berta-telep vendégkönyvében. Nyírvidék, 1927. ápr. 17. (87. szám) 31. Dr. nánási Saáry Sándor, Nyíregyháza nyugalmazott tiszti főorvosának nagy értékű gyűjteménye 32. Markó Miklós cikke az Ország Világban. In: Nyírvidék, 1924. okt. 10. (232. szám) 33. Nyírvidék, 1924. nov. 11. (258. szám) 34. Nyírvidék, 1925. okt. 6. (225. szám) 35. SZSZBML 1. c. 39. Nyíregyházi halotti anyakönyv, 1934., 962. sorszám. 36. Nyírvidék, 1931. szept. 15. (207. szám) 37. Nyírvidék Szabolcsi Hírlap, 1935. dec. 22. (293. szám) 38. Budapesti Közlöny, 1915. nov. 14. (1916. jan. 8., 5. szám) 39. SZSZBML 1. c. 45. Nyíregyházi halotti anyakönyv, 19401941., 828. sorszám. 40. Dr. Fazekas Árpád – Szekrényes András: Nyíregyháza temetői. Nyíregyháza, 1990., 158. o.
20
