VÁROSOK - TÉRSÉGEK Területi tervezési szemléletű felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési ciklusra Salamin Géza főosztályvezető Területfejlesztési Tervezési Főosztály Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság
Hajdúböszörmény , 2012. október 11-12.
Tartalom 1.
Európai Unió szintje
2.
Országos szint: Trendek és a formálódó nemzeti területi stratégia
3.
Területi és helyi szint
4.
Tervezők: Szakmai paradigmaváltás?
2
1. Európai Unió szintje
3
Európa: A területi kohézió paradigmája
– Lisszaboni szerződés – Területi Agenda 2020 – Kohéziós politika reformjának megalapozása: • • • • •
Hely alapú megközelítés bevezetése (Barca jelentés) „flexible gerography” Több szintű területi „kormányzás”területi Városi dimenzió Integrált területi fejlesztések
– Európai Duna Stratégia 4
Az 2014‐20‐as kohéziós politika keretei 1.
Europe 2020 stratégiájában megfogalmazott célok elérése
2.
Ex‐ante kondicionalitások teljesítése / megfelelés.
3.
Eredmény‐orientáltság
4.
Horizontális alapelvek (pl. nemek közötti egyenlőség; partnerség – többszintű irányítás megerősítése)
5.
Alapok közötti koordináció erősítése
6.
Tematikus koncentráció – tematikus célok
7.
Területi programozás és városfejlesztés Területi dimenzió erősítése Városfejlesztési alapelvek Integrált végrehajtási eszközök 5
Integrált Területi Beruházás (ITI) Integrált területi fejlesztések megvalósításának új eszköze!
Egy vagy több OP‐hoz tartozó több prioritási tengely beavatkozásait fogja össze integrált területfejlesztési stratégiák megvalósítása érdekében – Elsősorban város, városrész, városkörnyék, agglomeráció, régión belüli területi egység vagy akár adminisztratív határokon átívelő funkcionális területi egységek számára DE lehetőséget nyújthatna akár a megyék integrált fejlesztéseinek megvalósítására is. – Rugalmas finanszírozás több prioritás és több alap forrásai rendelhetők hozzá! Országos szinten az ERFA forrás 5%‐át kötelező városfejlesztési célokra fordítani ITI‐n keresztül, lebonyolítás helyi szintre történő ledelegálásával. Pályázati felhívások vezérelte városi fejlesztések helyett Városfejlesztési/térségi stratégiákhoz illeszkedő támogatások 6
Helyi közösségek fejlesztési stratégiái (CLLD) LEADER módszer alapján a városi terekre való kiterjesztése!
A „Multi-fund“ példája a helyi fejlesztési stratégiában
Integrált, több támogatási területet átfogó területi alapú helyi fejlesztés! Regionális szint alatti: •városnegyed, • város, • város‐vidék, • határon átnyúló – funkcionális terület vagy része. Alapok koordinált együttműködésével ‐ egy vezető alap kinevezésével! Stratégiák kiválasztása: finanszírozó IH‐k által létrehozott bizottság döntése alapján! 7
2. A formálódó nemzeti területi stratégia – Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területi víziója
8
Gazdasági kihívások és lehetőségek
9
Gazdaság
10
Gazdaság
11
Társadalmi kihívások és lehetőségek •
Gyarapodó emberiség, csökkenő magyarság, öregedő Európa
•
A népességcsökkenés veszélyeztet
•
Egészségi állapotunk kedvezőtlen
•
A társadalmi bizalom és a civil aktivitás erősítésre szorul
•
Közösségi felelősségvállalás hiányosságai, magukra maradt társadalmi csoportok
•
Migráció: a magyar agyelszívás veszélye, területileg koncentrálódó magyarság
•
A tudás megújulását több tényező nehezíti
•
Az oktatási és egészségügyi ellátórendszer megújításra szorul
•
Egyedi, jelentős értéket hordozó kulturális örökségünk fontos érték
•
A közszféra hatékonyságának javítása jelentős hozzáadott értéket adhat
•
Társadalmi értékeink potenciális erőforrásunk, a nemzeti összetartozás lehet az egy integráló erő
12
Öregedő és fogyó Európa és Magyarország
Társadalom
13
Fogyunk
Demográfiai prognózis (2010-2021)
14
Születések száma: enyhe, de egyértelmű növekedés az elmúlt évben Szülőképes korú nők számának drasztikus lecsökkenése
Magyarország népességszámának alakulása
fő 10 800 000
10 709 463
10 600 000
10 374 823
10 400 000
10 322 099 10 200 298
10 200 000
10 000 000
9 985 722
9 961 044
9 800 000
9 600 000
9 400 000 1960
1970
1980
1990
2001
2011
15
Rokkantsági nyugdíjban részesülők száma (2010)
16
Egy társadalmi erőforrás térszerkezeti integrálódásunkban Nemzetiségek a Kárpát-medencében
17
Környezet • • • •
Az erőforrások fenntarthatatlan használata, kikerülés nemzeti tulajdonból Klímaváltozás, szárazodás, aszály, öntözés, áradások A fokozódik a beépítés, mezőgazdaság kiszorul Lakosság növekvő környezetterhelése, pazarló fogyasztói szokások beleértve az energiapazarlást is • Sokszínű tájakkal és élővilággal, természeti értékekkel rendelkezünk, • Felszín alatti vízkészletünk kiemelkedő jelentőségű, különösen a termálvizek tekintetében • Az ország területének nagy részét mezőgazdasági termelésre alkalmas talaj fedi, • melynek állapota kedvező. • Folyamatosan nő az erdők kiterjedése. • A gyors ütemben fejlődő környezeti infrastruktúra és a csökkenő ipari környezetterhelés következtében a környezeti állapot összességében kedvező.
18
Környezet
19
Felszín alatti víztestek hőmérséklete
Környezet
20
Környezet
21
Területi kihívások és lehetőségek
• • •
Területi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek és nem csökkennek
• • • •
Az ország geopolitikai helyzete kedvező, közlekedési hálózatok csomópontja.
Duális térszerkezet, Budapest dominanciája,
Térszerkezetünk, területhasználatunk és térszervezésünk nem támogatja a gazdasági fejlődést Budapest makroregionális szinten jelentős városunk. A Balaton nemzetközi jelentőségű rekreációs térségünk. Vidéki térségeink értékeik alapján felértékelődnek.
22
Területpolitikai irányok és teendők Új térszervezési logika Új térszervezési logika
• Magyarország mint regionális központ (HUB) • Többközpontú fejlődés, a növekedés hazai pólusai • Beruházásösztönző és hatékony térszerkezet • Perifériák visszacsatolása/felzárkóztatása • Város és vonzáskörzete, mint beavatkozási alapegység • Új középszint: új megyei szerepek • Stratégiai térszerkezetre van szükség • Összekapcsolt terek: az elérhetőség megújuló rendszere • Autonóm térségek – kitettség csökkentése • Helyi gazdaság 23
Transzkontinentális léptékben az ázsiai kapcsolatok kapuja
24
25
Stratégiai térszerkezet
26
Stratégiai térszerkezet
27
Területpolitikai irányok és teendők A beavatkozás terei:
•Budapest gazdasági régió Közép‐Európa vonzó központja •Külső és belső nagyvárosi gyűrűnk a decentralizáció szolgálatában •A közép‐európai és a nemzeti együttműködést katalizáló határon átnyúló és
nemzetiségi térségek
•Leszakadt térségek újra az ország társadalmi‐gazdasági vérkeringésében •Befektetési és tudásövezetek •Természeti erőforrásokra alapozott növekedés övezetei: Víz, termőföld, ásványkincs, táji érték
•A városfejlesztés nemzeti prioritásai •Vidéki térségek értékalapú megújítása
28
Budapest régió – globális csomópont
A Budapest gazdasági régió csapágy modellje
29
irányok
30
31
Helyi gazdaság Vidéki térségek értékalapú megújítása élénkítését Helyi termékfejlesztés
Átfogó
szolgáló szakképzés Gazdasági együttműködések fejlesztése
Helyi közösségfejlesztéscélkitűzések vidékpolitikai
•Város‐vidék kapcsolatok a kölcsönös
együttműködésre, előnyökre alapozva. Szemléletformálás
Helyi gazdaság •Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése,
Önkormányzat gazdasági tevékenységei
gazdasági létalapjuk megerősítése.
•Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár‐ és
élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási Helyi szerepének növelése, helyi (termékek) értékesítés, gazdaságfejlesztése. promóció Helyi •A vidéki munkaerő, különösen az értelmiség vállalkozásfejlesztés,
beruházás-ösztönzés megmaradásának és megtelepedésének támogatása.
Szociális gazdaság kiépítése, fejlesztése
Pénzügyi jellegű intézkedések 32
A városfejlesztés nemzeti prioritásai • Harmonikus város‐vidék kapcsolat • Fenntartható és kompakt városszerkezet kialakítása • A városok az energiafüggőség csökkentéséért és a klímavédelemért • A demográfia változások, népességfogyás kezelése: családok és helyi közösségek megerősítése • A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése • Együttműködés a többszintű kormányzás jegyében • A stratégiai szemlélet fokozása a várostérségek tervezésében • Stratégiai fontosságú várostérség‐fejlesztés és gazdaságfejlesztés
33
3. Területi és helyi szint
34
A hazai területfejlesztés intézményi és tervezési rendszerének változásai Területfejlesztési szint
2011. dec. 31-ig
Megjegyzés
2012. jan. 1-től
Országos Régiós Megyei Kistérségi
Intézményrendszeri változás! megyei területfejlesztési tanács megyei önkormányzat!
Budapest
Megyei szinten koordinált várostérségi részprogramok lehetősége
BAFT (Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács)
BFT (Balaton Fejlesztési Tanács)
Térségi tanácsok
Nincs többé központi költségvetési támogatás! 35
A megyei és nagyvárosi tervezés szerepe
Országos és EU célok helyi –térségi érvényesítése – hozzájárulás
Hozzájárulás OFTK‐hoz – megyei fejezet az OFTK‐ban ‐ folyamatban
Megyei területfejlesztési koncepció – folyamatban
Integrált térségi (nagyvárosi) program készítése (operatív program(ok)ba beépül)
Ágazati programokhoz való közreműködés a megyére vonatkozó összehangolással, sajátos igények megfogalmazásával – tervezési véleményezési szerep
Helyi (várostérségi) tervezés összefogása, koordinációja
Projekteket készít elő ágazati operatív programokhoz
36
A megyei területfejlesztési tervezésről A megyéknek továbbra is két tervi műfajban kell területfejlesztési tervezést végezni Koncepció készítés
Programozás
TELJES TERVEZÉS!
NEM TELJES TERVEZÉS!
a megye társadalmi, gazdasági és környezeti területi alrendszerekre, a tervezés felelőse és a megyei önkormányzat kompetenciájába tartozó – a fejlődés szempontjából fontos ágazatokra, a megyei szinten és a központi szinten kezelhető témákra és ágazatokra, az önkormányzat és a közszféra tevékenységeivel befolyásolható témákra és ágazatokra.
csak a megyei önkormányzat saját kompetenciájába tartozó témák! (még kialakítás alatt állnak) Programkészítés csak akkor lehetséges, ha rendelkezésre állnak a végrehajtás eszközei, van költségvetése és egyéb eszközök (szabályozás, tanácsadás). A program minden esetben a program készítőjének számon kérhető vállalása!
A megyei területfejlesztési koncepciók tartalmát az OTFK tartalmával összhangban kell kialakítani, ezért azok elfogadása csak az OTK elfogadása után történhet meg! A jelenlegi megyei területfejlesztési tervezés a következő (2014‐20‐as) fejlesztési ciklus forrásfelhasználását határozottan orientálja! (a megyei elképzelések és a forrásfelhasználás pontos kapcsolata azonban a későbbi programozási fázisban alakulhat majd csak ki! ) 37
Az országos és megyei tervezés 2012 IV.
V.
VI.
VII.
2013 VIII.
IX.
Előzetes változat
OFTK
X.
XI.
XII.
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
Törvényesítési folyamat
Területi koncepció Preliminary version Ágazati koncepció VI.
Operatív programok tervezése
Megyék területfejlesztési koncepciói
Megyei területfejlesztési programok
38
A megyei és nagyvárosi tervezés szerepe
Országos és EU célok helyi –térségi érvényesítése – hozzájárulás
Hozzájárulás OFTK‐hoz – megyei fejezet az OFTK‐ban ‐ folyamatban
Megyei területfejlesztési koncepció – folyamatban
Integrált térségi (nagyvárosi) program(ok)ba beépül)
•
Helyi szintű (várostérségi?) tervezés – koordinációja szervezése
•
Ágazati programok támogatása a megyére vonatkozó összehangolással, sajátos igények megfogalmazásával – tervezési véleményezési szerep
Projekteket készít elő ágazati operatív programokhoz
program(ok)
készítése
(operatív
39
Pest megye sajátos helyzetének kezelése
40
A tervezés felértékelődik • Tervezettség (területi, ágazati, integrált) az egyedi pályázatok helyett • Hazai prioritások EU célokhoz illesztése – projekt szintig • Pest megyei fejlesztések beillesztése a többi konvergencia OP‐ba • Területi (megye) igények és ágazati fejlesztési programok összehangolása Tervezési feladatok
Tervezési kapacitások bővítésének szükségessége: országos+ helyi 41
4. Szakmai paradigmaváltás?
42
Másra van szükség? – A hagyományos értelembe vett (területi‐települési) tervezés reputációja – Önálló ágazat helyett területiség horizontális szempontja – koordinációs funkció – A jóléti funkció háttérbe szorul – Területi megalapozás és területi válaszok – nem saját problémaköre van, hanem válasz a társadalom – gazdaság nagy kérdéseinek megoldásához járul hozzá: • • • • •
gazdasági válság – növekedés terei, munkahelyek elérhetősége globális kitettség – helyi gazdaság, autonóm térségek demográfiai válság – családbarát városok helyi közösségek kohéziója – közösségi tervezés klímaváltozás – klímabarát városok 43
Jóléti funkció: Minőségi lakhatást az embereknek
44
Másra van szükség? – A hagyományos értelembe vett (területi‐települési) tervezés reputációja – Önálló ágazat helyett területiség horizontális szempontja – koordinációs funkció – A jóléti funkció háttérbe szorult – Területi megalapozás és területi válaszok – Integrációs funkció – Válasz a társadalom – gazdaság nagy kérdéseinek megoldásához járul hozzá: • • • • •
gazdasági válság – növekedés terei, munkahelyek elérhetősége globális kitettség – helyi gazdaság, autonóm térségek demográfiai válság – családbarát városok helyi közösségek kohéziója – közösségi tervezés klímaváltozás – klímabarát városok 45
Klímaváltozás
46
Já ték os Gy csa erm lád ekba és rá t
É ss zer űe és n ter af ve in tár frastru izikai zett, sad alo ktúra igé m va a szo nyeit lódi lgá lja
fog en kge ssé al, zö óv kö ézi i ős oh alm sal ter ő k ad tás Éle els árs dari t b li szo
áló per ros és p aság atív nk Élé gazd innov t és itot Ny
tív -ak Kre
47
„Low carbon”
z Ké
Élhető, vonzó és eladható környezet
Ko mp ak t
Integrált gondolkodás. Milyen legyen a VÁROS? Zöld
Másra van szükség? – – – – –
A hagyományos értelembe vett (területi‐települési) tervezés reputációja Önálló ágazat helyett területiség horizontális szempontja – koordinációs funkció A jóléti funkciók háttérbe szorult Területi megalapozás és területi válaszok nem saját problémaköre van, hanem válasz a társadalom – gazdaság nagy kérdéseinek megoldásához járul hozzá: • • • • •
gazdasági válság – növekedés terei, munkahelyek elérhetősége globális kitettség – helyi gazdaság, autonóm térségek demográfiai válság – családbarát városok klímaváltozás – klímabarát városok Helyi közösségek kohéziója
Új szemlélettel újraalkotni a szakmai bázist: integrált‐stratégiai és menedzsment megközelítés 48
Köszönöm a figyelmet!
49
