Nagy László Lázár grafikája
V Á R O S I Ö N KO R M Á N Y Z AT L A P JA
H XXII. évfolyam 1. szám
Cegléd város honlapja: www.cegled.hu
Már 2002-ben eldőlt…
A képviselő-testület a 2011. január 27-i ülésen többek között döntött az ivóvíz, szennyvíz és a hulladékkezelő szolgáltató ÖKOVÍZ Kft. díjemelési javaslatairól. Ezeknek a szolgáltatásoknak a díjai közel két éve, 2009 áprilisa óta nem változtak. A szolgáltató az ivóvíz és szennyvízre vonatkozóan ágazati infláció körüli, 6%-os emelést javasolt. A hulladékkezelés díja viszont jelentősen, 49%-kal fog nőni. Ez egy átlagos háztartásban (egy darab 110 literes kuka heti egyszeri ürítése esetén) a havidíjat 804 Ft-tal növeli. Miért is? A Képviselő-testület ülésén jelen volt a szolgáltató Kft. ügyvezetője, Varjú Tamás is, akit a képviselők alaposan kifaggattak a díjemelési javaslat indokairól. Varjú Tamás elmondta, hogy ez az ár nem hasonlítható össze az elmúlt időszak áraival, mert egy teljesen új, más rendszer lép életbe. Megkezdi működését a 2002-ben elindított projekt, a Duna-Tisza Közi Nagytérség Kommunális Szilárdhulladék gazdálkodási rendszere, amellyel a régió 49 települése összefogva, egy európai színvonalú komplex települési szilárd hulladék-gazdálkodási rendszer megvalósítására vállalkozott. Hulladékkezelési feladatok Cegléden HÍRÖS Kft.: • Szelektív hulladék gyűjtése és kezelése • Biológiailag bomló hulladék gyűjtése és kezelése (zöldjárat) • A keletkezett szilárd hulladékok ártalmatlanítása • A létesítmények és hozzá tartozó gépek, berendezések üzemeltetése, karbantartása, felújítása, pótlása, fejlesztése ÖKOVÍZ Kft: • A kommunális hulladék begyűjtése, szállítása • A hulladékkezelési díj számlázása, beszedése és utalása a Hírös Kft.-nek
2011. február 7.
elszállítását végzi. A környezetvédelmi szempontok mellett a rendszer előnyeként említette, hogy az üzemeltető Hírös Kft. házhoz menő szelektív gyűjtést fog működtetni, amihez ingyenesen biztosítja a gyűjtőzsákokat, és ezeket ingyenesen szállítja el, továbbá azt, hogy gyakoribb lesz a zöldjárat. Varjú Tamás elmondta, hogy az új árak március1-től lesznek érvényesek, és az áprilisi számlában jelennek meg először. Kép és szöveg: Tánczos Tibor
Idézet az előterjesztéshez benyújtott tájékoztatóból: „Ezzel a hulladékgazdálkodási programmal egyrészt megállítjuk ezt a rettenetes A rendszer létesítményei, gépei környezeti rombolást, másrészt elkezdjük • Cegléd regionális települési szilárdbegyógyítani a természet ember által ütött hulladéklerakó sebeit. A korszerű és a környezetet, természeti • Cegléd hulladékválogató erőforrásainkat védő, kímélő hulladékkezelés • Nagykáta átrakóállomás bizony többe kerül.” • Monor hulladékgazdálkodási alAz ügyvezető szerint már 2002-ben eldőlt, központ hogy ha a megépített művek (szilárd-hulla• Kecskemét hulladékválogató déklerakó, hulladékválogató, komposztáló • Nagykőrös komposztáló stb. ) elindulnak, drágulás lesz, hiszen az • 10 db hulladékudvar EU területén alkalmazott technológiák ki• 182 db hulladékgyűjtő sziget építését, fenntartását és az amortizációt (20 • 22 db hulladékszállító jármű év múlva meg kell tudni újítani a rendszert) is meg kell fizetni. Véleménye szerint az előző díj mesterségesen alacsonyan volt tartva és országos viszonylatban is feltűnően olcsó volt. A közbeszerzési eljáráson nyertes Hírös Kft. fogja üzemeltetni a rendszert, Cegléden az ÖKOVÍZ Kft. csak a szilárd-hulladék A ceglédi válogatómű a próbaüzem kezdetén
2
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
2011. február 7.
2011. február 7.
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
3
Képviselőink mondják… Pálinkás Miklós (Jobbik) Adjon az Isten! Tisztelt Olvasók! Először is engedjék meg, hogy szerencsés boldog Új évet kívánjak Önöknek! 2010-ben egy igazán mozgalmas és eseménydús évet hagytunk magunk mögött: két választás is volt hazánkban! Az eredmény mindenki számára ismert, azonban bátran kijelenthetjük, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom történelmet írt a magyar választások sorában: önálló és nem kis létszámú frakcióval foglalhatott helyet a Nemzet templomában! Az önkormányzati választások már nem hoztak ilyen elsöprő eredményt ősszel, de nem szabad keseregnünk! Egy képviselőnk és egy külsős bizottsági tagunk, illetve három Jobbikos tagunk foglal helyet felügyelő bizottságokban! 2010. ősze megváltozott önkormányzati struktúrát hozott magával! Az új kormány e döntését a hatékonysággal és a költségcsökkentés szükségességével magyarázta. A Fidesz nem csupán az országgyűlésben szerzett döntő többséget – egyeduralmat –, hanem városunkban is! Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy egyetlen bizottságot sem vezet ellenzéki képviselő, sőt a bizottságokban is létszám fölénnyel bírnak. Nehéz örökséget vett át a régi/új képviselő testület, mely örökség végett még jobban szükség van a megalapozott átgondolt döntésekre. De vallom, hogy a megalapozott forrásokra épített fejlesztési elképzelések eredményt hozhatnak és nélkülözni kell a meggondolatlan nagyravágyó terveket – cél a racionalitás, mely részemről is támogatható! Azonban nem tartjuk elfogadhatónak az adók emelését! Nem tudunk olyan elképzeléseket támogatni, melyek ellentétesek a lakók és a város érdekeivel! Nem tudjuk elfogadni és támogatni az infláció mértékét meghaladó díjemeléseket! Azonban szükségesnek tartjuk egyes – magas fizetéssel járó – pozíciók szükségességének kivizsgálását! Tartalmas négy év áll előttünk, melyből a Jobbik is kiveszi majd a részét!
Füle Győzőné (Fidesz-KDNP) Tisztelettel köszöntöm a Ceglédi Hírmondó olvasóit, és egyben szeretném megköszönni mindazok támogatását, akik megtiszteltek bizalmukkal, és egyben a FIDESZ frakció tagjait! Nagy szükségünk van erre a bizalomra, hiszen mindenki tudja, és saját bőrén érzi, milyen nehéz helyzetben vagyunk. De nem volt ez másként az előző ciklus elején sem. Akkor is sikerült kezelni a problémákat, reméljük most is lesz megoldás, és a nehézségek ellenére tovább fejlődik Cegléd. Elsőként a város költségvetése a legfontosabb feladat, ebben is a kötelező feladatok ellátása. Mindezek mellett a fejlesztések sem állhatnak le teljesen, ezért a testület támogatta a csatorna beruházás III. ütemét, ami sok család életminőségét javítja, és segít a belvíz problémák megoldásában is. Súlyos gond a csapadékvíz elvezető árkok hiánya, illetve rossz állapota. Fontos feladat ezek kiépítése, és rendben tartása! Ez viszont nem csak az önkormányzat feladata! Remélem közös erővel sikerül ezeket a gondokat is megoldani, és így a belvíz helyzeten, és a földutak állapotán is javítani. Szeretném kérni a választókörzetben lakókat, hogy problémáikkal és javaslataikkal keressenek fel a fogadóóráimon, hogy segíthessük városunk, és a közvetlen környezetünk fejlődését! Az elkövetkező évhez sok sikert, egészséget és boldogságot kívánok Önöknek!
Földi László országgyűlési képviselő, polgármester 2011. március 4-én (pénteken) 18 órakor LAKOSSÁGI FÓRUMOT tart a Ceglédi Galériában
A kultúra napján
Soósné Molnár Helga és Perneczky Gábor
1989 óta ünepeljük a magyar kultúra napját január 22-én, annak emlékére, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Január 21-én a Kossuth Művelődési Ház kamaratermében a hivatalos városi ünnepségen Hegedűs Ágota alpolgármester mondott köszöntőt. Ezután Földi László polgármester, Hegedűs Ágota, és Fésűs Ferenc képviselő, az önkormányzat Ifjúsági, Sport- és Kulturális Bizottságának elnöke adták át a Cegléd Város Kultúrájáért elismerő oklevelet a két díjazottnak. Az idén Soósné Molnár Helga, a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola magyar-történelem szakos tanára, és Perneczky Gábor, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanára, Cegléd Város Fúvószenekarának alapító tagja és vezetője kapott kitüntetést. Kép és szöveg: Tánczos
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
4
2011. február 7.
Új Széchenyi Terv – vállalkozói fórum a Városházán Az Új Széchenyi Tervről szóló prezentációnak adott helyet Cegléd Város Önkormányzata január 25-én a Városháza dísztermében. Az M27 ABSOLVO Consulting képviseletében Gyurácz Németh Iván vezető tanácsadó tartott előadást a megnyíló lehetőségekről. Az eseményre az Önkormányzat meghívta a város vállalkozóit, akik bár nem nagy számban képviseltették magukat, de a nagyobb tőkeerejű cégek vezetői is megtisztelték az előadást. Földi László polgármester, országgyűlési képviselő bevezetőjében elmondta: A szakminiszterek az elmúlt napokban mutatták be az Új Széchenyi Tervet, mely a kis-, és középvállalkozások fejlesztését szolgálja majd. Cegléd és környéke nem a nagyvállalkozások színtere. Remélhetőleg e támogatások igénybevételével fejlődésnek indulhatnak a helyi projektek is. Az előadáson, a rendelkezésre álló rövid időben iránymutatást kaphatott a hallgatóság arról, hogy a pályázatokon kik vehetnek részt, mire kérhetik a támogatást, milyen összeget kaphatnak, és mi módon juthatnak hozzá. Olyan vállalkozás fejlesztésére adható be pályázat, amely árbevételének több mint 50%-át a célzott tevékenységéből szerzi. Jórészt azok igényére számítanak, akiknek már van két lezárt üzleti évük, de a mikrovállalkozások esetében ez nem feltétel. A Széchenyi Terv elsődleges célja a munkahelyteremtés. A korábbiakban a nagyobb árbevétel volt az elvárás, most inkább a személyi jellegű költségek növekedése a kívánatos. Biztató a kisvállalkozások számára,
igényelhető összeg 1 millió forinttól akár több 100 millió forintig terjedhet. Sajnos, régiónk Budapesttel egy régióba tartozik, ezért az európai uniós átlaghoz képest magasabb szintbe sorolnak minket, tehát kissé hátrányosabb helyzetből indulunk, nehezebb hozzájutni a támogatásokhoz. A hogy minél kisebbek, annál nagyobb arányú Közép-Magyarországi Régióban a támogatámogatást remélhetnek. Nem kaphat azon- tások mértéke általában 20-50%. ban lehetőséget, akinek lejárt köztartozása Jó, ha rendelkezik a vállalkozó megfelelő van, vagy csődeljárás folyik ellene. önerővel, mozdítható tőkével, mert a páA felhasználhatóság igen sokrétű. Fej- lyázatok utófinanszírozottak, a projektek leszthető belőle a géppark, a nagyobb vál- indulásához szükség van befektethető lalati informatikai rendszerek, a telephely. pénzeszközökre. Ezeket meg lehet toldani, például a Széchenyi önerő hitellel, bankhitelekkel, folyószámlahitellel. A pályázatok egy részét – a megújuló energiákra vonatkozókat – már február 10-ével be lehet nyújtani. A többieket március elsejével kezdődően. Érdemes a határidőket figyelemmel kísérni, mert az úgynevezett automatikus pályázatok az érkezés sorrendjében kapják a lehetőséget. Mechanizmusuk miatt itt nincs szükség bíráló bizottságra. Fontos tudni, hogy a pályázati források kimerülőben Földi László köszöntötte az érdeklődő vállalkozókat vannak, 2013-ig van még A turizmus fellendítése is megjelölhető, ilyen kedvező lehetőség. Előreláthatólag attrakciófejlesztés és szálláshely bővítése ez most az utolsó alkalom egy-egy jó ötlet, céljából. A leginkább reményt keltő pályá- működőképes vállalkozás, projekt fejleszzatok a megújuló energiák hasznosítására tésére, felvirágoztatására. irányulók. Az elbírálásnál a későbbi fennÉljünk vele Ceglédért és az itt élőkért! tarthatóság is nagy súllyal esik latba. Az Lénárd Ágnes
Turini százasok közgyűlése – Vita a vitáról
Fotó: Kisfaludi
Január 23-án a Kossuth Múzeumban tartották a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör 133. ünnepi közgyűlését. Kőhalmi
A Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör 133. ünnepi közgyűlése
Dezső elnökségi tag bevezetője után Reznák Erzsébet, a múzeum igazgatója köszöntötte a múzeumbaráti kör tagjait. Ezután dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója tartott előadást „Vita a vitáról – Széchenyi és Kossuth” címmel. Megtudtuk, hogy kettejük vitáját Széchenyi elvesztette, mert a világ túllépett az ő álláspontján, Kossuth pedig egyáltalán nem volt forradalmár, hanem egy becsületes középutas liberális, a reformok embere, a függetlenség és a demokrácia elkötelezett híve. A nevéhez fűződő jobbágyfelszabadítás 1848 legjelentősebb eredményének számít. Mindkettőjüket a későbbi korok különböző politikai kurzusai igyekeztek a maguk céljaira felhasználni, ami nem segítette elő történelmi szerepük reális értékelését. A közgyűlés végén a múzeumbaráti kör egyik tagja, Baldavári László adta elő saját versét, majd a társaság felkerekedett és stílszerűen a Kossuth étteremben ebédeltek. www.cegledinfo.hu
2011. február 7.
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
5
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2011. január 27-én megtartotta ez évi munkaterv szerinti első ülését. Az első napirendek rendeletalkotást tartalmaztak. Az 1/2011. (II. 01.) önkormányzati rendelet a távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szól. Díjváltozást a rendelet nem tartalmaz, mivel a távhőszolgáltató DALKIA Energia Zrt. díjemelésre irányuló kezdeményezését a Magyar Energiahivatal elutasította. A 2/2011. (II. 01.) önkormányzati rendelet az ivóvíz, a szennyvízkezelés, és -tisztítás díjáról intézkedik. A 3/2011. (II. 01.) önkormányzati rendelet a települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatásának díjáról szóló 35/2003. (XII. 31.) Ök. rendeletet módosítja. Az ivóvíz- és csatornadíjak az előző, 2009ben elfogadott díjakhoz képest valamivel az átlagos infláció felett, kb. 6%-kal emelkednek. Ennek oka, hogy az ágazati infláció magasabb, például az energia költségek miatt. A szilárd hulladékkezelés díja elsősorban az új, uniós környezetvédelmi projektből megvalósított Duna-Tisza Közi Nagytérség Kommunális Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer megindítása miatt 49%-kal emelkedik. Egy átlagos háztartásban, egy darab 110 literes kuka heti egyszeri ürítése esetén a havidíj 804 Ft-tal nő. A 4/2011. (II. 01.) önkormányzati rendelet Cegléd Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről szóló 5/2010. (II. 18.) KT. rendelet módosításaként született. A rendeletek lapunk ezen számában olvas-
hatók, és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kerültek kihirdetésre. Cegléd Város Önkormányzatának pénzügyi helyzetéről is készült előterjesztés, a 2010. december 31-ei állapot szerinti adatokkal. Ezek alapján az Önkormányzat tartozása 108 millió 387 ezer forint, ezzel szemben 81 millió 501 ezer forint kiszámlázott, de ki nem egyenlített számla áll. A 2010-es évben az Önkormányzat a kötelezettségeit teljesítette. A hiteleket és azok kamatait fizettük. A pénzügyi teljesítések a bevételekhez igazodtak. A 2011. évi költségvetés várható elfogadásáig megrendezésre kerülő városi rendezvényekhez, és a testvérvárosi programokhoz forrás biztosításáról döntött a testület. Cegléd belterületén található néhány – viszonylag kis területű – közúti ingatlan, melyek kezelését már 1986-ban megkapta az Önkormányzat. Adminisztratív hiba miatt azonban az ingatlan-nyilvántartásban nem került átvezetésre. A Képviselő-testület megerősítette szándékát ezen ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba vételére. Az erről szóló határozatot továbbítják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az I. számú felnőtt háziorvosi körzetet ellátó dr. Mohai Terézia 2011. március elsejétől nem kíván háziorvosként dolgozni, vállalkozását megszünteti. Mivel a praxis adás-vétele a vevőnek felróható okból nem jött létre, a betegek ellátását szolgáltatóként, helyettesítéssel oldja meg az Önkormányzat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Tanyagondnoki Szolgálata 2005. óta segíti a város külterületén élő emberek alapvető
FELHÍVÁS tanköteles korú gyermekek általános iskolába történő beíratására A 2011/2012. tanévben általános iskolai tanulmányaikat megkezdő GYERMEKEK BEIRATKOZÁSA a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 6. § (2), valamint a szintén többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 16. § (1) és 17. § (1) bekezdés értelmében Cegléd valamennyi általános iskolájában 2011. március 21-én és 22-én 8 és 18 óra között történik. Tankötelessé válik az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri és 2011. május 31-éig betölti a hatodik életévét. A szülő kérésére beíratható az a gyermek is, aki a hatodik életévét 2011. december 31-éig tölti be. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: • a szülő (gondviselő) személyi igazolványa,
szükségleteinek kielégítését. Ivóvizet, tüzelőt visznek házhoz, bevásárolnak, illetve orvoshoz viszik a rászorulókat. A szolgálat további ellátását, a most elfogadott szerződés alapján, évi 2 millió forinttal támogatja Cegléd Város Önkormányzata. A Pest Megyei Közgyűlés úgy határozott, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmények telephelyein folyó oktatásról csak abban az esetben gondoskodik, ha annak költségeihez az érintett települési önkormányzatok hozzájárulnak. Ennek vállalásáról, illetve esetleges összegéről a Képviselő-testület most nem döntött, az ügyet a következő ülésén újra napirendre tűzi majd. A Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet Kft. könyvvizsgálójának megválasztották a GMB Holding Pénzügyi Szolgáltató Kft-t, személyében felelős könyvvizsgálónak Gulyás Csabát. Az ÖKOVÍZ Kft. könyvvizsgálatával 2010. február elsejével szintén a GMB Holding Pénzügyi Szolgáltató Kft-t bízták meg. Megmutatkozik itt a törekvés, hogy az Önkormányzat gazdasági társaságainak pénzügyeit azonos szakember lássa el. Zárt ülésen a „Ceglédiek – a Ceglédiekért” Közalapítány kuratóriumának tagságát is megválasztotta a testület. A kuratórium elnöke dr. Zsámberger György lett. Aki a nyilvános ülésen elhangzottakról bővebben kíván tájékozódni, az ülés hanganyagát megtalálja a www.cegled.hu városi honlapon. A jegyzőkönyvet – annak elkészülte után – szintén itt lehet majd olvasni, illetve a Városi Könyvtárban. Tótin Lóránt önkormányzati kabinetvezető
• a gyermek születési anyakönyvi kivonata, • a pontos lakcímet igazoló lakcímkártya, • a gyermek egészségügyi törzslapja, • óvodai szakvélemény, • TAJ kártya, • kedvezményre jogosító dokumentumok másolata (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságot megállapító határozat, három vagy több gyermek esetén családi pótlékot igazoló szelvény, tartós betegségséget igazoló szakorvosi papír). A beiratkozás nem jelent automatikus felvételt a választott iskolába. A felvételről vagy elutasításról szóló értesítés 2011. április 6-8. között vehető át személyesen abban az iskolában, ahová a jelentkezést beadták. Cegléd, 2011. február 1. Dr. Diósgyőri Gitta sk. jegyző
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
6
2011. február 7.
Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelete a távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7.§ (1) és (5) bekezdéseiben, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 6. § (2) bekezdésének a), b), e), és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Tszt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya kiterjed Cegléd Város közigazgatási területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket, nem lakás céljára szolgáló épületeket (a továbbiakban együtt: épület) távhővel ellátó gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: távhőszolgáltató) és az ellátást igénybe vevő távhőfelhasználókra (a továbbiakban: felhasználó) és díjfizetőkre. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen, vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerü szolgáltatására engedélyt kapott; 2. Távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték- hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával, fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg; 3. Lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa; 4. Egyéb felhasználó: a (3) bekezdésben nem említett, épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa; 5. Díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, illetve a Tszt-ben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója; 6. Hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont;
7. Termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés; 8. Szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből - hőközpont közbeiktatása nélkül - közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása; 9. Felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés; 10. Hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet; 11. Elszámolási mérőberendezés felhasználói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén: a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés; 12. Elszámolási mérőberendezés szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén: ugyancsak a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés. A hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója; 13. Elszámolási mérőberendezés külön technológiai folyamatban előállított melegvízszolgáltatás esetén: – amikor a felmelegített közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátója a szolgáltató – a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmenynyiség-mérő. Az épületrészben használt melegvíz-mennyiségmérő a hőközponti mennyiségmérő költségmegosztója. A költségmegosztók azonosító számmal és – az illetéktelen beavatkozás megakadályozása céljából – évente ellenőrzött zárjeggyel rendelkeznek. 14. Elszámolási mérőberendezés épületrészenkénti mérés és elszámolás esetén: az adott
épületrész területén a távhővezeték-hálózat csatlakozási pontján kialakított hőközpont hőátadó állomásán elhelyezett hitelesített mérőberendezés. 15. Távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt - amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték. 16. Felhasználói vezetékhálózat: az a csővezeték-rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja; 17. Csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala elzárószerelvény hiányában a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan tulajdoni határa. 18. Vezeték-hálózat: az a csővezeték – rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja. 19. Szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói. 20. Felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók. 21. Hőhordozó közeg: a fűtési és használati melegvíz szolgáltatás nyújtásához szükséges hőenergia továbbítására szolgáló közeg (forróvíz, melegvíz). 22. A távhőszolgáltatásért fizetendő díj alkalmazása szempontjából a lakóépületben közös használatra szolgáló helyiség általában: a mosókonyha, a szárító helyiség, a gyerekkocsi és kerékpártároló helyiség. 23.A távhőszolgáltatásért fizetendő díj al-
2011. február 7. kalmazása szempontjából közös használatra szolgáló terület: a kapualj, a lépcsőház és a zárt folyosó. 24. A távhőszolgáltatásért fizetendő díj alkalmazása szempontjából nem lakás céljára szolgáló helyiség általában az üzlet, a műhely, a rendelő, az iroda, a gépkocsi tároló, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség. 25. Az alapdíj éves díj, amelyet: az üzemi felhasználónak a vele kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW/év) után; a lakossági és egyéb felhasználónak az épület fűtött légtérfogata után kell fizetnie. Az épületben a távhő csak melegvíz célú felhasználása esetén a melegvíz alapdíj összegének meghatározása az épület légtérfogata alapján történik. 26. Az alapdíj: a távhőszolgáltatás biztosításához szükséges infrastruktúra fenntartásáért, a távhőszolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő, külön jogszabályokban meghatározott szempontok szerint megállapított díj. 27. Gázalapdíj: a fűtőmű által a földgázhálózat használata után fizetendő teljesítmény- és rendszerhasználati díjak egy fűtött lm³-re vonatkoztatva. 28. A hődíj: az elszámolási mérőberendezésen mért és elfogyasztott hőmennyiség után fizetendő díj. 29. Fűtési időszak: a tárgyév szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak. 30. Üzletszabályzat: a jegyző által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség által véleményezett szabályzat, mely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét. 31. Szabálytalan vételezés: a távhő közüzemi jogviszony nélküli felhasználása vagy szerződésszegő módon való vételezése, illetve más felhasználótól való szabálytalan elvonása (hőelvonás). 32. Szabályozatlan vételezés amikor a felhasználó: a közüzemi szerződésben foglalt lekötött csúcsot meghaladó mennyiségben vételez hőt, vagy a szolgáltatói elszámolási mérő befolyásolásával, megkerülésével vételez hőt, vagy a mérőeszközt, vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet megrongálja, eltávolítja, vagy ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be, a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget, vagy
CEGLÉDI HÍRMONDÓ a hőszolgáltatás szüneteltetésének időtartama alatt a zárak megkerülésével, felbontásával igénybe veszi a szolgáltatást. 3. § (1) A lakossági és az egyéb felhasználó távhővel ellátott épületeiben, ha a távhőt: a) csak melegvíz felhasználására vételezik, csak a melegvízre vonatkozó; b) csak fűtés felhasználásra vételezik, csak a fűtésre vonatkozó; c) fűtés és melegvíz felhasználásra vételezik, az együttes alapdíjat kell alkalmazni. (2) Az együttes alapdíj alkalmazása szempontjából az épületen belül az egyes helyiségek fűtési és melegvíz ellátása tekintetében a helyiségek között különbség tehető. 4. § A fűtött térfogat meghatározásánál: a) alapterületként kell figyelembe venni a falsíkok közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet; b) nem vehető figyelembe a falsíkokon kívül eső területek, valamint a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok mérete 0,5 m2-nél kisebbek; c) nem vehető figyelembe az éléskamra, a kamraszekrény, valamint a lakás helyiség légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része. 5. § Hődíjat lehet alkalmazni és elszámolni: a) a fűtési b) a használati melegvíz c) a technológiai célú távhőszolgáltatás után. 6. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval a távhő mérés szerinti szolgáltatására általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. (2) Amennyiben a lakossági felhasználó a részére átadott (megküldött) szerződés aláírását megtagadja, vagy a szerződést az átadástól számított 30 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igénybe veszi, az általános közüzemi szerződés az igénybevétel megkezdésétől létrejön. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közüzemi szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell elfogadottnak tekinteni. (3) Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének megfizetésére köteles. (4) A távhőszolgáltatót és az egyéb felhasználót a távhő mérés szerinti szolgáltatására egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyedi közüzemi szerződés megkötésénél a Polgári Törvény-
7 könyv rendelkezései az irányadóak. Ha a felek az egyedi közüzemi szerződés tartalmában a felhasználó hibájából – a szerződésnek az egyéb felhasználó részére történt – igazolt - átadásától számított 30 napon belül – nem tudnak megállapodni, akkor úgy kell tekinteni, hogy általános közüzemi szerződés jött létre, ha a felhasználó a szolgáltatást a szerződés aláírása nélkül vette igénybe. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező egyedi közüzemi szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell elfogadottnak tekinteni. 7. § (1) A szolgáltatói berendezést a távhőszolgáltató, a felhasználói berendezést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a felhasználók fűtési és használati melegvíz igényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó, üzemképes állapotáról gondoskodni. (2) A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával szabad: a) új felhasználói berendezést – a felhasználó által beszerzett és tulajdonát képező mérőeszköz kivételével – létesíteni; b) meglévő felhasználói berendezést áthelyezni, átalakítani, vagy megszűntetni. (3) Az új, az áthelyezett, az átalakított, vagy a bővített felhasználói berendezés csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával helyezhető üzembe. (4) Az épületben lévő hőfogadó helyiség tulajdonosai kötelesek biztosítani, hogy az ott elhelyezett szolgáltatói tulajdonú szabályozó és elzáró szerelvényekhez csak a távhőszolgáltató képviselői férhessenek hozzá. Ennek érdekében a felhasználó köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelenek ne jussanak be a hőfogadó helyiségbe, illetve köteles gondoskodni a leválasztott területrendeltetésének megfelelő használatáról és a tűzvédelmi előírások betartásáról. (5) Szolgáltató jogosult a felhasználási helyen a hőközpontot, a hőfogadó állomást, a fogyasztásmérő berendezést a felhasználói vezetéket és berendezést a távhővezeték hálózat biztonsága és a többi felhasználó biztonságos ellátása érdekében ellenőrizni, illetve ellenőriztetni, illetőleg a szolgáltatás folyamatosságához szükséges munkálatokat (pl. fogyasztásmérő csere) - előzetes értesítés után – elvégezni. (6) Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát, vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyezteti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti.
8 (7) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett elzáró, szabályozó szerkezeteit csak a távhőszolgáltató működtetheti. (8) Az ellenőrzést, illetőleg a munkálatokat lakásokban és egyéb helyiségekben a lakók személyes érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni, a szolgáltató és a felhasználó képviselője eltérő megállapodásának hiányában munkanapokon 7-20 óra közötti időpontban. A felhasználó, díjfizető köteles az ellenőrzést végző személy számára a felhasználási helyre történő bejutást lehetővé tenni, a munkálatokkal kapcsolatban pedig együttműködni. (9) Szerződésszegés, szabálytalan, illetve szabályozatlan vételezés esetén szolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti. Ezen esetben a felhasználó az aktuális elszámolási időszak kezdetéig - visszamenőleg köteles a távhőszolgáltatónak az alábbiakban meghatározott díjakat megfizetni: a) a helyiségméret alapján megállapítható alapdíj, b) hasonló paraméterekkel rendelkező épületrész hőfelhasználása alapján megállapított hődíj c) a rendelet 3. melléklete szerinti használati melegvíz előállításához szükséges hődíj minden érintett hónapra. (10) Az aktuális időszakra vonatkozó elszámolást a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembe vételével kell elkészíteni. (11) A szabálytalan vételező ellen a távhőszolgáltató az előzőkben meghatározottak határidőben történő befizetésének elmulasztása esetén jogi eljárást kezdeményezhet. Amenynyiben a közüzemi jogviszony megszűnik, a felhasználó újbóli rákötése a távhőrendszerre az e rendelet által meghatározott csatlakozási díj megfizetésével történhet. (12) Szolgáltató jogosult a távhő igénybevételének megszüntetése esetén a felhasználói berendezések ellenőrzését elvégezni, illetve a megszüntetés törvényi feltételeinek fennállását megvizsgálni. 2. A távhőszolgáltatás mennyiségi és minőségi követelményei 8. § (1) A távhőellátás keretében nyújtott fűtési szolgáltatást – a szolgáltató és a felhasználó eltérő megállapodása hiányában – az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időben kell teljesíteni úgy, hogy a csatlakozási ponton az alábbi hőmérsékleti átlagok biztosításához szükséges hőmennyiség rendelkezésre álljon: az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta az egyes helyiségek hőmérsékleti átlagában legalább 20 °C. (előszoba, konyha, WC he-
CEGLÉDI HÍRMONDÓ lyiségekben +19 oC; lakószobában, irodában +20 oC; fürdőszobában +24 oC). (2) A távhőszolgáltató és az egyes felhasználói hőközpontból ellátott felhasználók összessége, vagy a lakóépület tulajdonosa – a közüzemi szerződésben foglaltak szerint, mind a szolgáltatás tartalmára, mind a szolgáltatás megkezdésére és leállítására vonatkozóan – ettől eltérően is megállapodhatnak. 9. § A szolgáltató – a közüzemi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a városi szintű fűtési szolgáltatást akkor köteles megkezdeni, ha a napi átlaghőmérséklet 10 ˚C alá csökken vagy három egymást követő napon át 12 ˚C alatt alakul. A városi szintű távfűtési szolgáltatást akkor szünteti meg, ha az átlaghőmérséklet egy napon át 14 oC vagy három napon át 12 oC felett alakul. 10. § Távhőellátás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete a kifolyócsapoknál +45 oC (±5 ºC) legyen. 3. A szolgáltatás korlátozása és szüneteltetése 11. § A szolgáltató a Kormány döntése alapján vagy országos tüzelőanyag hiány miatt jogosult a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az Önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles. 12. § Az Önkormányzat környezetvédelmi okokból a távhőszolgáltatás korlátozását a korlátozási fokozat megállapításával rendelheti el. 13. § A korlátozás elrendeléséről, fokozatáról és a bevezetés időpontjáról, valamint várható tartamáról a felhasználókat a távhőszolgáltató értesíti a helyben szokásos módon. 14. § (1) A távhőszolgáltató a szolgáltatást az alábbi ütemezésben jogosult korlátozni: a) I. ütem: felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése, b) II. ütem: felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése, és fűtési célú hőellátásának csökkentése (+16ºC átlagos belső hőmérsékletig), c) III. ütem: felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése, és a fűtési célú hőellátás csökkentése a fagyveszély szintjéig (+6ºC belső hőmérsékletig). (2) Az egyéb felhasználók esetében nem terjedhet ki a korlátozás az egészségügyi és az oktatási intézményekre. 15. § A korlátozás alapjául szolgáló okok megszüntetése után a szolgáltató a korlátozást azonnal köteles feloldani. A feloldásról az Önkormányzatot és a felhasználókat haladéktalanul tájékoztatni kell.
2011. február 7. 16. § A 11. § szerinti korlátozásból származó károkért a távhőszolgáltatót – elvárható magatartás esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli. 17. § A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett berendezései rendszeres karbantartási munkáit a nyári időszakban a felhasználói berendezés üzemeltetőjével egyeztetve kell elvégezni, és a szolgáltatást csak a munka elvégzésével érintett felhasználói körben a felhasználók előzetes értesítése mellett a lehető legrövidebb időtartamra szabad szüneteltetni. 18. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtása során a meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték nyomvonalának 200 méteres körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rendszerének megvalósítása során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való ellátás lehetőségét. Egyenértékűnek bizonyuló feltételek esetén a környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi érdek érvényesítésére a távhőellátás megvalósítását kell szorgalmazni. 4. Mérés 19. § A távhőszolgáltató a fűtési és használati melegvíz szolgáltatási célú hőt a felhasználói hőközpontban méri, és a mérési eredményeket a felhasználói közösség kérésére rendelkezésükre bocsátani köteles. 20. § A távhőrendszeren mérés nélküli hőszolgáltatásra akkor nyílik lehetőség, ha a mérés kialakítása műszaki ok miatt nem lehetséges, vagy gazdaságtalan és az önkormányzat ehhez a távhőszolgáltató, illetve a felhasználó kérésére kifejezetten hozzájárul. 21. § Távhőszolgáltató köteles a hőközponti méréshez szükséges hőmennyiség-mérőket a szolgáltatói hőközpontban, a költségmegosztó mérőműszereket a hőfogadó állomáson felszerelni. A hőmennyiségmérő és költségmegosztó mérőműszerek tulajdonosa a szolgáltató. A mért hőmennyiség elosztása – más megállapodás hiányában – a fűtött lm3 arányában történik. 5. Távhőszolgáltatási díjak tartalma 22. § (1) A lakossági, az üzemi és az egyéb távhőszolgáltatási díjak az alábbiak: a) alapdíj; mely éves díj, 1/12-ed részét kell a felhasználónak megfizetnie havonta, a lakások légtérfogata alapján, b) gázalapdíj: mely éves díj, 1/12-ed részét kell a felhasználónak megfizetnie havonta, a lakások légtérfogata alapján, és az átvevő állomáson mért (megállapított) távhőmennyiségért fizetendő hődíj (fűtési és melegvíz hődíj).
2011. február 7. (2) Az (1) bekezdésben említett díjak a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és a csatorna használat díját nem tartalmazzák. 23. § Amennyiben a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz rendelkezésre bocsátója a távhőszolgáltató, a felhasználók a távhőszolgáltatónak külön tételként kötelesek megfizetni a melegvízhez felhasznált hálózati hideg víz vízdíját és a csatorna használat díját. 24. § A fűtési célú hődíj meghatározása: a) az önálló felhasználói hőközponttal rendelkező épületeknél: a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott, hiteles hőmennyiségmérővel mért összes hőmennyiség, valamint a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott hőmennyiség különbségeként történik. b) a Szent Imre herceg utcai szolgáltatói hőközpontból ellátott hőkörzetben: a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a felhasználási helyet ellátó szolgáltatói hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség. A hőfogadó állomáson beépített mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója. 25.§ A használati melegvíz hődíjának meghatározása: a) az önálló felhasználói hőközponttal rendelkező épületeknél: a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget az épületrészben beépített hiteles víz-menynyiségmérőn mért használati melegvízmennyiség és a hőhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja. b) a Szent Imre herceg utcai szolgáltatói hőközpontból ellátott hőkörzetben: a felhasználók által elfogyasztott használati melegvíz mennyiségének hőközponti hiteles mérésével történik, úgy, hogy a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérőn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hőközpontban 1 m³ közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja. A szolgáltatott melegvíz elszámolásának alapja a hőközpontban elhelyezett hiteles vízmennyiség-mérő, a hőfogadó állomáson, illetve az épületrészben elhelyezett egyéb mellékvízmérő a főmérő költségmegosztója. 6. A távhőszolgáltatás díjtételei 26. § (1) A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának megváltoztatását a távhőszolgáltató
CEGLÉDI HÍRMONDÓ kezdeményezi. A tüzelőanyag beszerzési árának változását a távhőszolgáltató jogosult a gázalapdíjban és a hődíjban az árváltozással egy időben – a lakosság, illetve az érdekeltek kellő időben történő tájékoztatásának biztosításával – beépíteni és alkalmazni az 1. mellékletben foglalt képlet alapján. (2) Átmeneti, ideiglenes mérés nélküli távhőszolgáltatás esetén a +3 oC átlaghőmérsékletű fűtési időszakra tervezhető fajlagos hőfelhasználás: a) 250 MJ/lm3/év az átlagosan legalább +20 oC hőmérsékletű szolgáltatás esetén; b) 295,5 MJ/lm3/év a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás esetén. (3) A használati melegvíz-készítés tervezett fajlagos hőfelhasználása: 209 MJ/m3. (4) Alapdíj: a) együttes fűtés és melegvíz 421,1 Ft/ lm3/év b) csak fűtés: 291,3 Ft/lm3/év c) csak melegvíz: 129,8 Ft/lm3/év (5) A gázalapdíj és a hődíj legmagasabb mértékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza. (6) Díjalkalmazási kiegészítések: a) mérés nélküli hőszolgáltatás esetén a fűtési hődíj-tételek egy napra jutó arányos részét kell alkalmazni fűtött napokra; b) a lakossági fűtési hődíj tétel 60%-át kell alkalmazni a lakóépületek és vegyes célra használt épületek közös használatra szolgáló helyiségeire és területeire; c) a fűtési hődíj-tételek 50%-át kell alkalmazni a távfűtött garázsok vonatkozásában, ha azonban a távfűtött garázs egyéb tevékenység folytatására szolgál, a hődíj teljes összege fizetendő. (6) Csatlakozási díj: új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosa a távhőszolgáltató számára csatlakozási díjat köteles megfizetni. A csatlakozási díjat a 2. mellékletben meghatározott képlet alapján kell kiszámítani. 7. A távhőszolgáltatási díjak elszámolása 27. § A távhőszolgáltatás hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás. A teljesítés helye a csatlakozási pont. 28. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált fűtési célú távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés szerint történik. (2) A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban és hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni. (3) A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a csatlakozási ponton hitelesen mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhe-
9 lyezett egyéb mérőműszer pedig a csatlakozási ponton lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója. 29. § A fűtési költségmegosztókat évenként minimum egyszer kell leolvasni és a mért távhő mennyiséget évenként egyszer, július hónapban kell elszámolni. 30. § A költségmegosztóval rendelkező, egy felhasználói hőközponthoz tartozó felhasználók a felhasználói hőközpontban mért tényleges felhasználás alapján a fűtési hődíjat a felhasználói közösség által meghatározott, a felhasználó képviselője által a távhőszolgáltatónak tett írásbeli nyilatkozatában meghatározott arányok szerint osztják fel, a távhőszolgáltató a fűtési hődíjat ezen nyilatkozat alapján állítja ki. 31. § (1) A felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett fűtési költségmegosztók beszerzése, fenntartása, leolvasása, ellenőrzése saját költségen a felhasználó kötelessége. (2) A felosztással kapcsolatos, egy mérőkörhöz tartozó felhasználóknak a felosztási arányokkal kapcsolatos, egymás közötti vitáinak rendezése a felhasználó képviselőjének, illetve felhasználói közösségnek feladata. (3) A távhőszolgáltató biztosítja, hogy a felhasználó képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizze. A költségmegosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó feladata. 32. § (1) A használati melegvíz-szolgáltatás elszámolása a felhasználó tulajdonában lévő lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett –felhasználó tulajdonában lévő – hiteles melegvízmérőkön mért felhasználás alapján történik. (2) Az elszámolás alapját a használati melegvíz-vételezési helyen felszerelt, hitelesített vízmérők leolvasott adatai képezik. (3) A használati melegvíz feltételezett fogyasztáson alapuló megállapításához a lakás teljes fűtött alapterülete alapján a 3. melléklet táblázatában meghatározott alapterületi értékhez tartozó vízmennyiséget kell figyelembe venni. (4) A távhőszolgáltató a feltételezett fogyasztáson alapuló megállapítást alkalmazza, ha felhasználó elszámolási mérésre alkalmas hitelesített vízmérőt nem szereltet fel, vagy a mérő időszakos leolvasását nem teszi lehetővé, illetve mérési adatot nem szolgáltat. (5) Szolgáltató negyedévente elszámol, melynek feltételeit (leolvasás, adatrögzítés, számla kibocsátás, stb.) saját költségén biztosítja.
10 8. A távhőszolgáltatási díjak szétosztása, díjfizetés 33. § (1) A távhőszolgáltató az épületrész távhőellátásának díját külön-külön, az egyes felhasználónak (díjfizetőnek) számlázza. (2) A felhasználói közösség tagjai a fűtési hődíjat a fűtési időszakban, egyenlő összegű előlegként fizetik meg havonta, majd a fűtési időszakot követően, évente egyszer, július hónapban a mért felhasználásnak megfelelően történik az elszámolás. (3) A távhőszolgáltató a mért éves felhasználás alapján a hődíjat a közüzemi szerződés rendelkezéseinek megfelelően szétosztja, az előlegfizetésekből eredő különbözetet vagy jóváírja, vagy beszedi. A díjfizető befizetéseit és a díjfizető által az épületrészre fizetendő távhőszolgáltatási díjakat a távhőszolgáltató egyéni számlán tartja nyilván. (4) A távhőszolgáltató a közüzemi szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőkre vonatkozó díjszétosztási arányról köteles a díjfizetők részére tájékoztatást nyújtani. (5) Amennyiben a távhőszolgáltató a hőmennyiséget és annak díját a felhasználó által elhatározott és képviselője által megadott arányokkal osztotta szét, az ennek alapján számlázott díjat a távhőszolgáltató részére kell megfizetni. (6) A szétosztási arányok megállapításával kapcsolatos díjfizetői kifogások rendezése a felhasználó feladata. 34. § (1) A felhasználói közösség döntése alapján a költségmegosztók által kimutatott energiafelhasználás arányaitól el lehet térni, amennyiben a felhasználói közösséghez tartozó díjfizetők megegyeznek az eltérés módjában és elveiben, együtthatók használatában. (2) A felhasználói közösség az előző fűtési időszakhoz képest eltérő döntését a tárgyévet megelőző év augusztus 31-ig a felhasználó képviselője köteles bejelenteni a távhőszolgáltatónak. A felhasználó képviselője a költségmegosztók adatainak kiértékeléséről és annak eredményéről – az eredmény-számítást is tartalmazó- kimutatásról köteles az egyes felhasználókat, illetve díjfizetőket tájékoztatni. 35. § (1) A távhőszolgáltatási díjakat – a közüzemi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az egy mérőkörhöz tartozó lakossági felhasználók külön-külön épületrészenként egyenlítik ki. A díj épületrészenkénti megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása, a felhasználó (tulajdonosi közösség) által meghatározott arányok szerint a távhőszolgáltató feladata. (2) A távhőszolgáltatási díjnak a bérlő, vagy
CEGLÉDI HÍRMONDÓ a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállni köteles. 36. § (1) Az épületen belüli fűtési költségmegosztó mérőműszer meghibásodása esetén, vagy amennyiben a költségmegosztókról leolvasott adatok műszaki szempontból értékelhetetlenek, úgy a távhőszolgáltató köteles az eredményszámítást tartalmazó kimutatást visszaküldeni felhasználó képviselőjének. A távhőszolgáltató a visszaküldéssel egyidejűleg felhívja a felhasználó/díjfizetők figyelmét az általa észlelt, felosztással kapcsolatos hibákra. (2) Amennyiben felhasználó a visszaküldött elszámoláson 30 napon belül nem változtat, a távhőszolgáltató jogosult a felhasználási helyen mért hőmennyiséget az egyes épületrészek fűtött légtere arányában felosztani, és ennek alapján az éves elszámoló számlákat a díjfizetők részére kiállítani. (3) A távhőszolgáltató a fűtési hődíjat az egyes épületrészek fűtött légtere alapján jogosult felosztani akkor is, ha költségmegosztók adatait nem olvassák le, a felhasználó díjszétosztási eredményszámítást nem szolgáltat vagy, az egy felhasználási helyhez tartozó felhasználók (díjfizetők) a díjszétosztási arányokról nem állapodtak meg. (4) Abban az esetben, ha az épülettulajdonos az ellátott épületrészre mellékmérőt, költségmegosztót nem szereltetett fel, arról mérési adat nem áll rendelkezésre, illetve a költségosztó meghibásodása esetén a csatlakozási ponton mért távhőmennyiségből az ellátott épületrészre jutó távhőmennyiséget – más megállapodás hiányában – a szolgáltató jogosult a fűtött térfogatok arányában megállapítani. (5) Épületrészenkénti díjfizetés esetén a díjfizetési kötelezettség a felhasználási hely (épület) tulajdonostársait, illetve a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. A felhasználó az egyes díjfizetők továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel. (6) A vételezés átmeneti szüneteltetése esetén a felhasználó (díjfizető) nem mentesül az alapdíj fizetési kötelezettség teljesítése alól, tekintettel arra, hogy az alapdíj éves díj és független a tényleges fogyasztás mértékétől. 9. Díjvisszafizetés 37. § (1) A távhőszolgáltatót és a felhasználót a (2)-(7) bekezdésben foglalt esetekben díj-visszafizetési, kötelezettség terheli. (2) Ha a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást a Tszt. 40. § (1) bekezdésében meghatározott okokból fakadóan a szükséges időtartamot, de legfeljebb folyamatosan két napot meghaladóan szünetelteti, továbbá
2011. február 7. felróható magatartásával vagy a Tszt. 49. § (1) bekezdésében foglalt szerződésszegést követ el, a jelen rendeletben meghatározott alapdíj - a szüneteltetés időtartamával arányos részét fizeti vissza. (3) Üzemeltetési hiba esetén, ha a távhőszolgáltató nem tett eleget a 7. § (5)-(6) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének, a 38. § (2) és (5) bekezdéseiben foglalt díjfizetési kötelezettség terheli. (4) Abban az esetben, ha a az épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, és a felhasználó, illetve az épületrész tulajdonosa a Tszt. 38. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeket nem teljesíti, úgy a teljes távhőszolgáltatási díjat köteles továbbra is megfizetni. (5) Mérés nélküli szolgáltatásnál szabályozatlan vételezés esetén a felhasználó a teljes távhőszolgáltatássi díjat köteles megfizetni, ha az szerződés nélküli hőfogyasztásnak, vagy hőelvonásnak a következménye. (6) A díjvisszatérítés megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól. (7) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető részére a díj arányos részét visszatéríteni, ha felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a törvényben, illetve a jelen rendeletben foglalt esetek kivételével szünetelteti, vagy korlátozza. 10. Vegyes rendelkezések 38. § (1) A szolgáltatás idején a nem hasznosított (üresen álló) lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtési díját, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek fűtési díját annak tulajdonosa viseli. A tulajdonos a hasznosítás változása esetén köteles a felhasználó képviselőjét, valamint a távhőszolgáltatót írásban értesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést olyan időpontban kell megtennie a tulajdonosnak, hogy a szolgáltatás számlázása a tárgyhóban a változás időpontjától a díjfizetési szabályok szerint megoldható legyen. Az értesítés elmulasztásából, vagy késedelmes teljesítésből adódó díjhátralékot a tulajdonos viseli. (3) Ha a fűtési időszak tartama alatt a felhasználó (díjfizető) elköltözik a lakásból (helyiségből), vagy új felhasználó költözik a lakásba (helyiségbe), a fűtési hődíj előlegét a felhasználó (díjfizető) személyében történt változásnak a távhőszolgáltatóhoz történt írásbeli bejelentés hónapjában a régi felhasználónak (díjfizetőnek) kell megfizetnie. Az elszámoló számlát - amely az éves hőfelhasználás függvényében egyaránt tartalmazhat díjjóváírást, vagy többletfizetési kötelezettséget - annak a tulajdonosnak vagy
2011. február 7. díjfizetőnek küldi meg a szolgáltató, aki az elszámolás időpontjában a szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt és ilyenként a szolgáltató nyilvántartásában szerepelt. (4) A melegvíz díját a felhasználó/díjfizető személyében történt változás szolgáltatóhoz való írásbeli bejelentésének napjáig a régi, azt követően az új felhasználó (díjfizető) köteles megfizetni. (5) A használati melegvíz feltételezett fogyasztáson alapuló megállapításához a lakás teljes fűtött alapterülete alapján a 3. melléklet táblázatában meghatározott alapterületi értékhez tartozó átalány vízmennyiséget kell figyelembe venni. 39. § A rendelet 4. § (1) bekezdésének hatálya nem terjed ki arra a felhasználói hőközpontra (hőfogadó állomásra), amely a rendelet hatályba lépése ellőtt a távhőszolgáltató üzemeltetésébe, illetőleg önkormányzati tulajdonba és a távhőszolgáltató kezelésébe került. 40. § Az önkormányzat a Reggel utcai kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésű fűtőműből ellátott felhasználói körben, a szolgáltatót terhelő alapdíj-visszatérítési kötelezettséget állapít meg, melyet a felhasználó számláján havonként át kell vezetni a következők szerint: a) a fűtési alapdíjból: 56,9 Ft/lm3/év, b) a melegvíz alapdíjból:25,5 Ft/lm3/év. 11. Záró rendelkezések 41. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén, 8:00 órakor lép hatályba. (2) Ez a rendelet a Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 3 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. 42. Hatályát veszti: 1. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet, 2. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 9/2008. (IV. 28.) KT. rendelet, 3. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 22/2008. (VI. 30.) KT. rendelet, 4. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 31/2008. (IX. 25.) KT. rendelet, 5. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 40/2008. (XII. 23.) KT. rendelet, 6. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007.
CEGLÉDI HÍRMONDÓ (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 24/2009. (VII. 2.) KT. rendelet, 7. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 35/2009. (XII. 23.) KT. rendelet. 42. § E rendelet a belső piaci szolgálta-
11 tásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Diósgyőri Gitta sk. jegyző
Földi László sk. polgármester
1. melléklet az 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethez A távhő-szolgáltatási díj kiszámításának képlete: B’ R11’ = R11 × B A’ R13’ = R13 × A ahol: R11, az érvényes hődíj 2009.06.30-án, azaz R11=3508 Ft/GJ; R11’, az aktualizált hődíj; B az érvényes gáz molekuladíj 2009. 06. 30-án, azaz 2603 Ft/GJ+ÁFA; B’ az aktualizáláskor a gáz molekuladíj; R13’, az aktualizált gázalapdíj; R13, az érvényes gázalapdíj 2009. 06. 30-án, azaz 39 980 000Ft/év, R13=147,1 Ft/lm3 A az érvényes földgáz rendszerhasználati díj 2009. 06. 30-án, az 500 m3/h feletti össz gázmérő teljesítménynél a földgáz rendszerhasználati díj a földgázkereskedő nyilatkozata szerint, azaz 52 208 723 Ft/év+ÁFA; A’ az aktualizáláskor a földgáz rendszerhasználati díj, a földgázkereskedő nyilatkozata szerint. 2. melléklet az 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethez A csatlakozási díj kiszámításának képlete: F = T+V+H ahol: F a fizetendő csatlakozási díj Ft+ÁFA T az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges távhőtermelő berendezés létesítésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték, V az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges távhővezeték-hálózat létesítésének, vagy a meglévő távvezeték-hálózat kapacitásnövelésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték, H az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges hőközpont létesítésének, vagy a meglévő hőközpont teljesítménynövelésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték. 3. melléklet az 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethez A melegvíz hődíj átalányhoz tartozó havi vízmennyiségek. A használati melegvízdíj megállapításához a lakás teljes fűtött alapterület alapján a következő táblázatban meghatározott alapterületi értékhez tartozó vízmennyiséget kell figyelembe venni: Lakás teljes fűtött Folyamatos szolgáltatás alapterülete m2 esetén víz m3 4 6 7 9 11 13 4. melléklet az 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethez A 2010. július 1-jétől érvényes: Gázalapdíj: 157,1 Ft/lm3/év Hődíj: 2.564 Ft/GJ A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák 28,1 35,1 44,1 53,1 62,1
-
20 35 44 53 62 70
12
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
2011. február 7.
Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelete az ivóvíz, a szennyvízkezelés és -tisztítás díjáról Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a rendelet 5. § - 9. §-ai tekintetében az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz fogyasztó által fizetendő legmagasabb díja: 323 Ft/m3. (2) Az önkormányzati víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és –kezelés legmagasabb díja: 338.- Ft/m3 (3) a KIOP támogatásból 2006-2007. évben megvalósult nyomott rendszerű csatornabekötés kedvezménye: 3.- Ft/m3 (4) A díjak a mindenkor érvényes Általános Forgalmi Adó összegét nem tartalmazzák. 2. § A csatornahasználati díj alapját az április 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakra az elő-, oldal, vagy hátsó kerttel rendelkező ingatlanok esetében az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10 %-kal csökkentett menynyisége adja. 3. § A házi vízvezeték - a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő - rejtett meghibásodása esetén beépített ingatlanok vízfogyasztására az alábbi átalány mennyiségek az irányadók: a) udvari csappal 40 l/fő/nap b) épületen belüli, de lakáson kívüli közös vízcsappal 60 l/fő/nap c) mint b), de lakáson kívüli közös v ízöblítéses WC-vel 75 l/fő/nap d) épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal 65 l/fő/nap e) mint d), de épületen belüli lakásokon kívüli közös vízöblítéses WC-vel 80 l/fő/nap f) épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal és vízöblítéses WC-vel 95 l/fő/nap g) épületeken belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal, vízöblítéses WC-vel hagyományos fűtésű (fürdőhengeres) fürdőszobával 120 l/fő/nap h) mint g), de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel 150 l/fő/nap
i) mint h), de központi melegvízellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi vízmelegítővel 180 l/fő/nap. 4. § (1) Illegális vízhasználat: az ivóvíz törzshálózat vezetékeiről, fogyasztási helyeiről (közkút, tűzcsap) nem rendeltetésszerűen, méretlenül vagy manipulált vízmérőn keresztül szerződés vagy engedély nélkül vízés csatornadíj megfizetése nélkül történő vízvételezés (vízlopás). (2) Illegális csatornahasználat: az ingatlanon keletkezett szennyvizek és/vagy csapadékvizek szerződés vagy engedély nélkül, csatornahasználati díj fizetése nélkül a csatorna törzshálózatba történő bevezetése. (3) Manipulált vízmérő: az a vízmérő, a) amelynek beépítésekor a szolgáltató vagy megbízottja által felhelyezett és sérülés nélkül el nem távolítható műanyag zárógyűrűk, vagy b) az Országos Mérésügyi Hivatal által felhelyezett ólomzár sértetlenségét, vagy c) magának a vízmérő eszköznek (ház, zárógyűrű, üveg, szabályozócsavar, mérőszerkezet, stb.) a sértetlenségét a fogyasztó nem őrizte meg és d) a vízmérő nem alkalmas a mérésre, vagy e) a mérés pontosságát vizsgáló ellenőrző mérés azt mutatja, hogy a szolgáltató rovására pontatlanul mér, vagy f) feltételezhető, hogy időnkénti, a mérőeszközön jelzett áramlási iránnyal ellentétes beépítése miatt, vagy teljes kiszerelése és csődarabbal való helyettesítése miatt nem az ingatlanon felhasznált ivóvíz mennyiségét mutatja. 5. § Illegális vízhasználat esetén a fogyasztó a feltárás idején érvényes hatósági vízdíj ötszörös értékének megfelelő díjjal számított vízdíjat köteles megfizetni a vízmérő beépítésétől a szabálytalanság feltárásáig: a) A 4. §. (3) bekezdésének a) - c) és e) pontjai esetében a vízmérő beépítése óta mért fogyasztás és az ellenőrző mérés által a névleges terhelésnél mutatkozó mérési hiba figyelembe vételével meghatározott mennyiségi különbség után, b) A 4. §. (3) bekezdésének a) - c). és d), vagy f) pontjai szerinti illegális vízhasználat esetén a vízmennyiséget egy olyan időszak fajlagos vízfogyasztásából kell a szolgáltatónak megállapítania, mely időszak fogyasztását nem manipulált hiteles mérőeszköz mérte és nem rövidebb 3 (három) hónapnál.
6. § Nem mért vízfogyasztás mennyiségét az ingatlanon folytatott tevékenységek fajlagos vízhasználat értékeivel, a fogyasztó által bizonyított csatlakozási időpontig – ennek hiányában legfeljebb 5 évre – visszamenőleg és az aktuális vízdíj ötszörös értékével kell meghatározni. 7. § A tűzcsapról, közkútról ideiglenes rácsatlakozással illegálisan vételezett vízmennyiség ellenértéke a díjszámításban legkevesebb 10 m3, egyébként a fogyasztó bevonásával, műszaki becsléssel kell megállapítani és az aktuális vízdíj ötszörös értékével kell meghatározni. 8. § Amennyiben az illegálisan vételezett ivóvíz a szennyvízcsatornát is terhelte, a csatorna használati díj is az aktuális díj ötszörös értékével és a vételezett víz mennyiségének megfelelően fizetendő. 9. § (1) Az illegális közterületi szennyvízcsatornába vezetett szennyvízmennyiség, csapadékvíz mennyiség után a) legfeljebb 5 évre, vagy b) a közterületi szennyvízcsatorna megépítésének időpontjától, vagy c) az ingatlan vízbekötésének időpontjától, vagy d) a szennyvízbekötés, -csapadékvíz bekötés megtörténtétől, e) a szennyvízbebocsátás, -csapadékvíz bebocsátás megkezdésének fogyasztó által igazolt időpontjától a törvényes állapot megteremtéséig az ingatlan vízhasználata és a feltárás időpontjában érvényes hatósági csatornahasználati díj ötszörös értéke figyelembe vételével számított díjat köteles az ingatlan tulajdonosa, vagy használója megfizetni. (2) A csapadékvíz mennyiségét az Országos Meteorológiai Szolgálat által észlelt jellemző éves csapadékvíz mennyiség (mm), az ingatlan vízzáróan burkolt felületei, és 0,8 lefolyási tényező figyelembe vételével kell meghatározni. 10. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén, 8:00 órakor lép hatályba. (2) Ez a rendelet a Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 3 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. 11. § Hatályát veszti: 1. az ivóvíz, szennyvízkezelés és -tisztítás díjáról szóló 43/2001. (XII. 13.) Ök. rendelet (a továbbiakban: Ör.), 2. az Ör. módosításáról szóló 22/2002. (XII. 28.) Ök. rendelet,
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
2011. február 7. 3. az Ör. módosításáról szóló 36/2003. (XII. 31.) Ök. rendelet, 4. az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 26/2004. (IX. 16.) Ök. rendelet 4. §-a, 5. az Ör. módosításáról szóló 39/2004. (XII. 23.) Ök. rendelet, 6. az Ör. módosításáról szóló 30/2005. (XII. 16.) Ök. rendelet, 7. az Ör. módosításáról szóló 22/2006. (XII. 21.) Ök. rendelet, 8. az Ör. módosításáról szóló 6/2008. (III. 31.) KT. rendelet, 9. az Ör. módosításáról szóló 10/2009. (III. 26.) KT. rendelet. 12. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Diósgyőri Gitta sk. jegyző
Földi László sk. polgármester
13
Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatásának díjáról szóló 35/2003. (XII. 31.) Ök. rendelet módosításáról Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról 2000. évi XLIII. törvény 23. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatásának díjáról szóló 35/2003. (XII. 31.) Ök. rendelet 1. számú mellékletének helyébe e rendelet 1. melléklete lép. 2. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén, 8:00 órakor lép hatályba, és 2011. február 2-án hatályát veszti. (2) Ez a rendelet a Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 3 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta sk. Földi László sk. jegyző polgármester 1. melléklet a 3/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethez
„1. melléklet a 35/2003. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez A települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatás díj legmagasabb mértéke A közszolgáltatást igénybe vevő által fizetendő díjat a hulladékkezelési díj és a használt szabvány edényzet űrtartalmának szorzata adja, ürítési alkalmanként. A hulladék begyűjtés és hulladéklerakás díjának legmagasabb mértéke: 4,10 Ft/liter A havi ürítési díj kiszámításának módja: tárolóedény térfogata (szerződött liter) szorozva a hulladékkezelés közszolgáltatás díjával, szorozva heti ürítési gyakoriság, szorozva 52 = éves összeg, osztva a hónapok számával (12-vel). Jelzett műanyag zsák 110 literes: 470 Ft/db A díjak az Általános Forgalmi Adó összegét nem tartalmazzák.”
Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelete Cegléd Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről szóló 5/2010. (II. 18.) KT. rendeletének módosításáról Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Cegléd Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről szóló 5/2010. (II. 18.) KT. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § (1) Cegléd Város Önkormányzata 2010. évi bevételét – a rendelet 1., 3., 3/a., 4., 5., 7., és 8. mellékletei szerint forrásonként és intézményi bontásban – 7.223.850 e. Ft-ban határozza meg. (2) Cegléd Város Önkormányzata 2010. évi kiadási főösszegét a rendelet 1., 8., és 9. mellékletei szerint összesen 7.632.445 e. Ft-ban határozza meg. (3) Cegléd Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének hiányát 485.194 e. Ft-ban határozza meg. (4) Cegléd Város Önkormányzata 2010. évi költségvetését érintő hitel törlesztését 76.599 e. Ft-ban határozza meg. (5) A bevételek és kiadások pénzügyi műveletekkel korrigált összegét 7.709.044 e. Ft-ban hagyja jóvá a rendelet 1. melléklete szerint. (6) Az Önkormányzat bevételei forrásonként, a rendelet 8. melléklete szerint 7.709.044 e. Ft: a) intézményi működési bevételek 761.979 e Ft b) önkormányzatok sajátos működési bevétel 2.380.363 e Ft c) központi költségvetési támogatások 2.139.935 e Ft d) támogatásértékű működési bevétel 360.108 e Ft e) felhalmozási és tőke jellegű bevétel 420.083 e Ft
f) felhalmozás célú támogatás értékű bevétel 732.012 e Ft g) felhalmozási célú pénzeszköz átvétel 43.000 e Ft h) előző évi pénzmaradvány igénybevétele: ha) működési 31.584 e Ft hb) felhalmozási 71.020 e Ft i) működési célú hitelfelvétel 52.880 e Ft j) fejlesztési célú hitelfelvétel 432.314 e Ft k) előző évi pénzmaradvány átvétel: ka) működési 151.879 e Ft kb) felhalmozási 27.440 e Ft l) működési kölcsön visszatérülés 100.000 e Ft m) működési célú pénzeszköz átvétel 4.447 e Ft (7) Az Önkormányzat kiadásai kiemelt előirányzatonként a rendelet 8. melléklete szerint: 7.709.044 e. Ft a) személyi juttatás 1.940.023 e Ft b) munkaadókat terhelő járulék 503.540 e Ft c) dologi kiadások 1.339.511 e Ft d) szociális ellátások 439.645 e Ft e) ellátottak pénzbeli juttatása 184.250 e Ft f) működési célú, támogatás értékű kiadások 150.497 e Ft g) működési célú pénzeszköz átadás 919.496 e Ft h) beruházási kiadások 1.696.691 e Ft i) felújítások 172.754 e Ft j) céltartalék 310 e Ft k) általános tartalék 6.409 e Ft l) hitel, kötvény-törlesztés 76.599 e Ft m) előző évi pénzmaradvány átadás: ma) működési 151.879 e Ft mb) felhalmozási 27.440 e Ft n) működési kölcsön nyújtás 100.000 e Ft”
14
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
2. § Az Ör. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § A Polgármesteri Hivatal működési kiadását a rendelet 8., 9. és 10. mellékletei szerint 3.035.980 e Ft-ban állapítja meg: a) személyi juttatás 502.663 e Ft b) munkaadókat terhelő járulék 140.960 e Ft c) dologi kiadások 645.487 e Ft d) szociális ellátások. 439.645 e Ft e) működési célú, támogatás értékű kiadás 150.497 e Ft f) működési célú pénzeszköz átadás 919.496 e Ft g)előző évi pénzmaradvány átadás 137.232 e Ft h)működési kölcsön nyújtás 100.000 e Ft” 3. § Az Ör. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § Az intézmények működési kiadását a rendelet 8., 9., és 11. mellékletei szerint 2.692.861 e. Ft-ban állapítja meg: a) személyi juttatás 1.436.360 e Ft b) munkaadókat terhelő járulék 362.580 e Ft c) dologi kiadások 694.024 e Ft d) pénzbeli ellátások 184.250 e Ft e) előző évi pénzmaradvány átadás 14.647 e Ft” 4. § Az Ör. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) Az önkormányzati szintű beruházási kiadásokat a rendelet 13. melléklete szerint 1.696.691 e. Ft-ban állapítja meg: a) Polgármesteri Hivatal 1.676.008 e Ft aa) Regionális Hulladéklerakó 678.848 e Ft b) Intézmények 20.683 e Ft (2) Az önkormányzati szintű felújítási kiadásokat a rendelet 14. melléklete szerint 172.754 e. Ft-ban állapítja meg: a) Polgármesteri Hivatal 152.954 e Ft b) Intézmények 19.800 e Ft” 5. § Az Ör. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2011. február 7.
„7. § A tartalék összegét a rendelet 12. melléklete szerint 6.719 e. Ft-ban hagyja jóvá: a) Céltartalék Működési célú tartalék 310 e Ft Felhalmozási célú tartalék 0 e Ft b) Általános tartalék 6.409 e Ft” 6. § Az Ör. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7/A. § Az előző évi felhalmozási pénzmaradvány átadás összegét a rendelet 13. melléklete szerint 27.440 e. Ft-ban állapítja meg: a) Polgármesteri Hivatal 27.417 e Ft b) Intézmények 23 e Ft” 7. § Az Ör. 1/A. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 8. § Az Ör. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 9. § Az Ör. 3/A. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. 10. § Az Ör. 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. 11. § Az Ör. 5. melléklete helyébe az 5. melléklet lép. 12. § Az Ör. 7. melléklete helyébe a 6. melléklet lép. 13. § Az Ör. 8. melléklete helyébe a 7. melléklet lép. 14. § Az Ör. 9. melléklete helyébe a 8. melléklet lép. 15. § Az Ör. 10. melléklete helyébe a 9. melléklet lép. 16. § Az Ör. 11. melléklete helyébe a 10. melléklet lép. 17. § Az Ör. 12. melléklete helyébe a 11. melléklet lép. 18. § Az Ör. 13. melléklete helyébe a 12. melléklet lép. 19. § Az Ör. 14. melléklete helyébe a 13. melléklet lép. 20. § Az Ör. 20. melléklete helyébe a 14. melléklet lép. 21. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén, 8:00 órakor lép hatályba, és 2011. február 2-án hatályát veszti. (2) Ez a rendelet Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 3 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta sk. Földi László sk. jegyző polgármester
ALAPÍTVÁNYOK ADÓSZÁMAI
Közalapítványok Adószám: Ceglédiek a Ceglédiekért Közalapítvány ...........................................................................................................................18668982-1-13 Cegléd Sportjáért Közalapítvány .......................................................................................................................................19186649-1-13 Török János Közalapítvány ................................................................................................................................................18668999-1-13 Alapítványok Adószám: AGAPE Közhasznú Alapítvány (Ref. Eü. Gyermekotthon) ............................................................................................18674145-1-13 Ceglédi Fúvós Egylet ..........................................................................................................................................................18716580-1-13 Alapítvány a Ceglédi Városi Könyvtárért ..........................................................................................................................19176839-1-13 Alapítvány a Szívbetegekért ................................................................................................................................................19181857-1-13 Alma Mater Cegléd Alapítvány .........................................................................................................................................18670433-1-13 Ambassador Alapítvány ......................................................................................................................................................18662869-1-13 „Aranyszív Alapítvány (Deák téri Óvoda) .........................................................................................................................18699454-1-13 Az „Éneklő Pedagógusokért” Alapítvány (Kút u. 2.).........................................................................................................19181572-1-13 Állatmenhely Nyílt Alapítvány...........................................................................................................................................18673649-1-13 Az Ápolásban Dolgozók Képzéséért és Segélyezéséért Alapítvány...................................................................................18661899-1-13 Bem Alapítvány ..................................................................................................................................................................19178271-1-13 Bocs Kosárlabda Sportiskola Alapítvány (Szőlő u. 15.) ....................................................................................................18679645-1-13 Budai úti Iskolásokért Cegléd, Külső-Budai út 2..............................................................................................................18707609-1-13 Ceglédi Alkotók Egyesülete Cegléd, Kossuth F. u. 1. .......................................................................................................18691470-1-13 Ceglédi Asztalitenisz Közhasznú Alapítvány.....................................................................................................................18661806-1-13 Cegléd Barátainak Köre ......................................................................................................................................................18675706-1-13 Cegléd Bede Polgárőr Egyesület ........................................................................................................................................18711633-1-33 Cegléd Evangélikus Egyházközség Luther Rózsa Alapítvány...........................................................................................18691315-1-13 Ceglédi Cantate Gyermekkórusért Alapítvány..................................................................................................................18686184-1-13 Ceglédi Judo Sportért Alapítvány .....................................................................................................................................18660025-1-13 Cegléd Kapuja Polgári Egyesület (C., Tarló 3.) .................................................................................................................18708325-1-13
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
2011. február 7.
15
Ceglédi Közgazdasági Alapítvány ......................................................................................................................................19183945-1-13 Cegléd és Környéke Legtehetségesebb Ifjú Tánczenésze Alapítvány ..............................................................................18662546-1-13 Cegléd és Környéke Tűzvédelméért Alapítvány ...............................................................................................................18711028-1-13 Ceglédi Nagycsaládos Egyesület ........................................................................................................................................18684632-1-13 Ceglédi Mentők Közhasznú Alapítvány ............................................................................................................................18661088-1-13 Cegléd Újvárosi Polgárőr Egyesület ..................................................................................................................................18694648-1-13 Ceglédi Rádió Sport Egyesület (Várkonyi I. u. 35.) .........................................................................................................18673481-1-13 Ceglédi Református Iskoláért Alapítvány .........................................................................................................................19185590-1-13 Ceglédi Sebészetért Alapítvány ..........................................................................................................................................18700901-1-13 Ceglédi Sporttörténeti Közhasznú Alapítvány .................................................................................................................19180234-1-13 Ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskoláért Alapítvány .................................................................................................19182339-1-13 Ceglédi Toldy Ferenc Kórház Alapítvány a Szívbetegekért, a Szívinfarktus Megelőzésére ............................................19181857-1-13 Ceglédi Úszó- és Vízilabdasportért Alapítvány .................................................................................................................18665556-1-13 Ceglédi Várkonyi István Általános Iskoláért Alapítvány ..................................................................................................18674107-1-13 Ceglédi Zsibongó Alapítvány (Dózsa György úti Bölcsőde)............................................................................................18710539-1-13 „Csillagszem” Alapítvány (Ady Endre u. Óvoda) .............................................................................................................18700279-1-13 Dolgozói Alapítvány Közhasznú Szervezet (ÖKOVÍZ Pesti út 65.) ...............................................................................19180409-1-13 Együtt a Szűcs és Kernács Telepért Alapítvány..................................................................................................................18705236-1-13 EMBER-KÉK Alapítvány (Bercsényi u. 23.) ....................................................................................................................18688241-1-13 Erkel Ferenc Alapítvány .....................................................................................................................................................18702178-1-13 Gyermekmosolyért Alapítvány (Pesti úti Óvoda) ............................................................................................................18669622-1-13 „HILD” Templom Alap Alapítvány ..................................................................................................................................19176901-1-13 „HONSZ” Hadirokkantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége – Ceglédi Szervezete .............19672397-1-41 Humánum Egészségügyi Szakképzés Alapítvány .............................................................................................................18683239-1-13 Iskolaszövetkezet a Tanulókért Közhasznú Alapítvány ....................................................................................................18670488-1-13 Infokapu Közhasznú Alapítvány (Mátyás kir. u. 27.) ........................................................................................................18708538-1-13 „Jövőnkért” Oktatási és Gyermekvédelmi Alapítvány (Lövész utcai Óvoda) .........................................................................................................................................................18683600-1-13 Kossuth Gimnázium Leánykara Alapítvány .....................................................................................................................19177555-1-13 Kossuth Gimnáziumért Alapítvány ...................................................................................................................................19179289-1-13 Könnyűzenei Oktatásért Alapítvány (C., Kővágó u. 23.)..................................................................................................18726998-1-13 Körtemuzsika Alapítvány (Kőrösi úti Óvoda) ...................................................................................................................18699715-1-13 LUR-KÓ PÉ (Széchenyi úti Óvoda).................................................................................................................................18689857-1-13 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ........................................................................................................................19025702-1-13 Magyarország Közlekedésbiztonságáért Alapítvány (C., Szőlő u. 25.).............................................................................18718599-1-13 Megoldás Egyesület (nevelőszülők a nevelt gyermekekért és a nevelőszülőkért) ...........................................................18713879-1-13 Mészáros Lőrinc Katolikus Iskoláért Alapítvány (Pesti út 2.)...........................................................................................18693290-1-13 “MOHA” Mozgáskorlátozottak Otthonháza ....................................................................................................................19176406-1-13 Mozgássérült Önálló Egyesület .........................................................................................................................................19172952-1-13 Napraforgó Egyesület a Ceglédi Gyermekekért................................................................................................................18707238-1-13 „NAPRA-FORGÓ” Alapítvány (Napsugár Magánóvoda) ..............................................................................................18700334-1-13 Orrhigiéne Alapítvány ........................................................................................................................................................18697500-1-13 Örkényi Úti Gyermekekért Alapítvány .............................................................................................................................18703715-1-13 Őszikék Ceglédi Idősekért Alapítvány (Bajcsy-Zs. út 1.) ................................................................................................18693001-1-13 Peter Cerny Alapítvány a Beteg Koraszülöttek Gyógyításáért ..........................................................................................19010289-1-42 „SZIMBA” Fogyatékkal élő Gyermekekért Alapítvány .....................................................................................................18693939-1-13 Szent Lőrinc Alapítvány (Vörösmarty tér 1.) ....................................................................................................................18672514-1-13 „Tipegő” Oktatási és Gyermekvédelmi Alapítvány (Deák téri Bölcsőde) .......................................................................18681608-1-13 Töredék Világ Autizmussal élő Emberekért Alapítvány ...................................................................................................18697225-1-13 307 Ceglédi Horgászegyesület ...........................................................................................................................................19834294-1-13 Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete Közhasznú Szervezet C., Alkotmány u. 11............................................................................................................................................................18711413-1-13 Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület - Közhasznú Szervezet (C., Szabadság tér 3.).................................................19169644-1-13 * A lapzárta időpontjáig ismert alapítványi adatok. Amennyiben a tudomása van további ceglédi alapítványok létezéséről, kérjük, jelezze a Polgármesteri Hivatal Közoktatási és Szervezési Irodáján: 53-511-408.
KÖSZÖNET
Köszönet az 1%-ért!
A gyermekek és a Széchenyi úti Óvoda dolgozói köszönetüket fejezik ki TÓTH TIBORNAK, a KÉK NARANCS Vendéglő tulajdonosának, amiért a ceglédi óvodák téli zárása idején ügyeletet igénybevevő gyermekek étkeztetésében önzetlen segítséget nyújtott.
A Cegléd Kapuja Polgári Egyesület hálásan köszöni az SZJA 1%-okat. Tisztelettel kérjük, hogy gondoljanak ránk 2011-ben is. Adószámunk: 18708325-1-13 Gyursó Mihályné elnök
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
16
2011. február 7.
Tájékoztatás a helyi adókról és a gépjárműadóról 1.) MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA 1.1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) és Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról alapján 2011. január 1-jétől: 1.2. Kommunális adókötelezettség terheli a) a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosát, b) a magánszemély tulajdonában lévő, építési tilalommal nem terhelt beépítetlen belterületi földrészlet tulajdonosát, és c) az Önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező magánszemélyt. 1.3. Az adó mértéke a) az a) pontban megjelölt aa) 70 m²-ig terjedő hasznos alapterületű lakás után 4.000 Ft/év, ab) 70 m² feletti hasznos alapterületű lakás után 8.000 Ft/év, b) az építési tilalommal nem terhelt belterületi földrészlet után 3.000 Ft/év, c) a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti joga után ca) 70 m²-ig terjedő nagyságú lakás 4.000 Ft/év, cb) 70 m² feletti hasznos alapterületű lakás 8.000 Ft/év. 1.4. Az adómentesség a Htv. szerinti esetekben jár, amely tételesen a következő: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. §-a alapján mentes az adó alól: − a szükséglakás, − a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2, − a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, − f) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, − h) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. FIGYELEM: A 70 év felettiek kom-
munális adómentessége megszűnt 2011. január 1-től! 1.5. Az adó megfizetése: az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adót megfizetnie, az adóév 1. március 15. és 2. szeptember 15. napjáig. 1.6. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése: 1.6.1. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy a nélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. 1.6.2. Az adókötelezettséget, érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. 1.6.3. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 1.6.4. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 2.) ÉPÍTMÉNYADÓ 2.1. A Htv. és Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelete az építményadóról alapján 2011. január 1-jétől: 2.2. Építményadó adókötelezettség: Építményadó-köteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). 2.3. Adóalany az a) a magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, és c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (haszonélvezeti jog; özvegyi jog; használati jog) 2.4. Az adómentesség a Htv. szerinti ese-
tekben jár, amely az 1.4. pontban részletezve található, valamint Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelete szerint mentes az építményadó alól a magánszemély adóalany tulajdonában lévő a) lakás céljára használt lakóépület és lakás, b) külterületen a mezőgazdasági és zártkerti ingatlanon pihenés céljára berendezett építmény (nyaraló), c) belterületen pihenés céljára berendezett építmény (nyaraló), és d) a gépkocsi tároló. 2.5. Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete. 2.6. Az adó mértéke 2011. január 1-jétől: 600 Ft/m²/év. 2.7. Az adó megfizetése: az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adót megfizetnie, az adóév 1. március 15. és 2. szeptember 15. napjáig. 2.8. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése: a magánszemélyek kommunális adójánál, az 1.6. pontban leírt esetekben. 3.) HELYI IPARŰZÉSI ADÓ 3.1. A Htv. és Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelete a helyi iparûzési adóról alapján 2011. január 1-jétől: 3.2. Helyi iparűzési adó adókötelezettség Helyi iparűzési adó köteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). 3.3. Az adó alanya a vállalkozó. 3.4. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. 3.5. Az adó mértéke a) állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2 %-a. b) ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén ba) ha Cegléd Város Önkormányzatának illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan
2011. február 7. vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot: naptári naponként 1000 Ft. bb) bármely – a ba) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel: naptári naponként 5000 Ft. 3.6. Az adó megfizetése: a vállalkozó adóelőleget félévi részletekben, az adóév 1. március 15-ig, valamint 2. szeptember 15-ig fizet. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. 4.) IDEGENFORGALMI ADÓ 4.1. A Htv. és Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról alapján 2011. január 1-jétől: 4.2. Idegenforgalmi adó adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként Cegléd Város Önkormányzatának illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. 4.3. Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. 4.4. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 380.- Ft. 4.5. Adómentesség a Htv. szerinti esetekben: a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély; b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó ese-
CEGLÉDI HÍRMONDÓ tén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]. FIGYELEM: A 70 év felettiek idegenforgalmi adó adómentessége megszűnt 2011. január 1-jétől! 4.6. Az adó megfizetése: Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie. 4.7. Bejelentési- és nyilvántartási kötelezettség: 4.7.1. A szállásadó az adóbeszedésre kötelezett tevékenységét annak keletkezésétől számított 15 napon belül köteles az önkormányzati adóhatóságnál írásban bejelenteni. 4.7.2. A szálláshelyeken az adó nyilvántartására vendégkönyv vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás (továbbiakban: vendégkönyv) vezetése kötelező. 4.7.3. A vendégkönyvnek tartalmaznia kell a) a szálláshelyet igénybevevő magánszemély nevét, lakcímét, útlevelének vagy személyi igazolványának számát, b) megérkezésének és távozásának idejét,
17 c) a szálláshelyen eltöltött napok számát, d) az adómentesség megjelölését, az esetleges adómentesség megjelölését e) a beszedett idegenforgalmi adó öszszegét. 4.7.4. A 4.7.2. és a 4.7.3. bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás vezetése akkor is kötelező, ha a szállásadó a magánszemélytől átvállalja az adó megfizetését. 4.7.5. A szállásadónak az adómentességről a mellékletnek megfelelő adattartalmú nyilatkozatot kell beszereznie, ennek hiányában az adót meg kell fizetnie. 5.) GÉPJÁRMŰADÓ 5.1. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2011. január 1-től hatályos változása szerint: − A súlyos mozgáskorlátozott üzembentartó adóalany is mentesül az adófizetés alól. − Az adómentesség a súlyos mozgáskorlátozott - akár tulajdonos, akár üzemben tartó minőségére való tekintettel - adóalany által üzemeltetett személygépkocsi után 13 000 FT/év adóteherig jár, míg az afeletti adóösszeget meg kell fizetni. 5.2. 2011. évtől az adózók igazolási kötelezettsége a jármű légrugós jellegére vonatkozó műszaki adat bejelentésére, csak azokra az estekre korlátozódik, amelyekben a járműnyilvántartás még nem tartalmaz adatot. A korában bejelentetteket nem kell újra igazolni. Az adókkal kapcsolatos adókötelezettség keletkezését, változását és megszűnését nyomtatványon kell bevallani, amely a www.cegled.hu honlapról letölthető, vagy személyesen a Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Adócsoportjának irodájában igényelhető: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1., tel: 53/511-400. Pénzügyi Iroda
A kommunizmus áldozatainak emléknapja 2011. február 25-én, pénteken délelőtt 10 órakor lesz az Uránia Moziban. Program: 10.00 óra Utassy József: Hazám c. verse 10.05 óra Ünnepi műsor az Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola tanulóinak részvételével. 10.30 óra Szünet 10.40 óra Előszó – filmhez. 10.45-12.45 óráig Wajda: Katyn c. filmjének vetítése
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
18
2011. február 7.
Pályázati felhívás társasházi lakásra 1. Cegléd Város Önkormányzatának megbízása alapján a VÁRVAG Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft. egyfordulós, nyilvános pályázatot hirdet az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, Társasházban található, Cegléd belterület 3027/A/4 hrsz-ú, 39 m2 nagyságú 1 szoba, konyha, éléskamra, előszoba, fáskamra kizárólagos használatú helyiségből, valamint közös használatú űrgödrös árnyékszékből álló, komfort nélküli lakás értékesítésére. 1.1. A pályázatot kiíró szerv neve: VÁRVAG Nonprofit Kft. 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. 1.2. Bankszámla száma 1174202529906280 2. A pályázattal kapcsolatos további kérdéseket a 06/53-505-240/251-es mellék telefonszámon lehet feltenni a pályázat beadásának határnapjáig. 3. Kikiáltási ár: 3.1. Az ingatlan minimális vételára bruttó 1.420.000.-Ft. 4. Pályázati biztosíték: 4.1. A pályázati biztosítékot a VÁRVAG Nonprofit Kft. fenti számlájára kell átutalni. 4.2. A pályázati biztosíték összegének legkésőbb az ajánlattétel idejének lejártáig kell beérkeznie. A kiíró kéri az átutalás közlemény rovatába beírni: „Szolnoki út 30. pályázati biztosíték”. 4.3. A pályázati biztosíték a nyertes ajánlattevő esetén beszámításra kerül. 4.4. A pályázati biztosítékot a kiíró a pályázati felhívás visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve az eljárás eredménytelensége kihirdetésének napjától számított nyolc naptári napon belül visszafizeti az ajánlattevők részére. 4.5. Eredményes pályázat esetén a kiíró a pályázati biztosítékot a nem nyertes ajánlattevők részére az eredmény kihirdetésének napjától számított nyolc naptári napon belül fizeti vissza azzal, hogy a második legjobb ajánlatot tevőnek a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződés hatálybelépését követő nyolc naptári napon belül kerül visszafizetésre. 4.6. Amennyiben a pályázat nyertese nem teljesíti a pályázatban vállalt kötelezettségeket a pályázati biztosíték bánatpénzé alakul át és az a pályázat kiíróját illeti meg. 4.7. A pályázati biztosíték összege: bruttó 100.000.-Ft 5. A pályázati ajánlatok benyújtásának helye és módja: 5.1. A pályázati anyagokat zárt borítékban,
név feltüntetésével egy példányban magyar nyelven, személyesen illetve meghatalmazott útján a kiíró címén kell benyújtani úgy, hogy a pályázati ajánlat az ajánlattétel idejének lejárta előtt a kiíróhoz megérkezzék. 5.2. Ajánlati kötöttség: 60 naptári nap 6. Amennyiben az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttségének ideje alatt visszavonja, vagy a kiíró által biztosított kereteken túl módosítja, elveszti az általa befizetett pályázati biztosítékot. 7. A pályázat benyújtásának határideje: 2011. február 18. 15:00 óra. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja pályázatát. 8. A pályázat felbontása: az ajánlattételi határidőt követően 2011. február 21-én 10:00 óra, 2700 Cegléd, Kossuth F. u. 1. I. emeleti iroda. 9. Érvényes a pályázat amennyiben: 9.1. Az ajánlatot a pályázati felhívásban meghatározott időben nyújtották be 9.2. Az ajánlattevő a pályázati biztosítékot az előírásoknak megfelelően rendelkezésre bocsátotta 9.3. Csatolásra kerülnek az alábbi iratok is: 9.3.1. Ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője/képviselői aláírási címpéldányának hiteles másolata. Amennyiben az ajánlat a cégjegyzésre jogosultak által felhatalmazott aláírásával kerül benyújtásra, a meghatalmazott aláírását tartalmazó írásos meghatalmazás eredeti példányát is csatolni kell. 10. Érvénytelen a beadott pályázat, amennyiben: a pályázattal kapcsolatos érvényességi feltételeket teljes mértékben nem elégíti ki. 11. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha az ajánlati határidőben nem érkezett érvényes pályázat. 12. A kiíró fenntartja a jogát: 12.1. A nyertes ajánlattevő visszalépése esetén, vagy ha a szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel egyéb okból meghiúsul, vagy a kiíró és pályázó közötti szerződés aláírása után a nyertes ajánlattevő a szerződésben foglaltakat nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, avagy a felek azt megszüntették, vagy felbontották, úgy a pályázat soron következő helyezettével kössön szerződést, 12.2. a pályázati eljárást minden indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa, 12.3. az elbírálási határidőn (a benyújtási határidőt követő 60 nap) belül minden érvényes ajánlatot benyújtott ajánlattevővel külön tárgyalást tartson, vagy egyetlen
ajánlattevő esetén felhívja az ajánlattevőt pályázati ajánlata módosítására. 12.4. bármely, jelen dokumentációban meghatározott határidőt egyoldalúan, az ajánlattevő megfelelő értesítése mellett módosítson. Megfelelő értesítésnek minősül az értesítés faxon, e-mailen, futár útján, vagy ajánlott, tértivevényes postai küldeményként az ajánlattevő által megadott bármely elérhetőségi címre történő megküldése. A kiíró a pályázatok számát a pályázatok bontásáig, az ajánlatok tartalmát a döntéshozatalig, illetve 12.3. pontban megjelölt tárgyalás megkezdéséig köteles titkosan kezelni, arról felvilágosítást kívülállóknak és a pályázaton résztvevőknek sem adhat. Cegléd, 2011. január 31. VÁRVAG Nonprofit Kft.
Anyakönyvi statisztika SZÜLETÉS 2010. decemberben 87 gyermek született Cegléden. 20 ceglédi, akik közül 12 fiú és 8 lány. A legkedveltebb fiúnév decemberben a Szabolcs, a legkedveltebb leánynév az Alexa volt. HALÁLOZÁS: Decemberben összesen 130 személy hunyt el Cegléden, akik közül 42 fő ceglédi személy volt. A ceglédiek közül 19 volt férfi és 23 nő. HÁZASSÁGKÖTÉS: Decemberben összesen 7 pár kötött házasságot Cegléden, mind a 7 ceglédi pár volt.
Látogatási tilalom Dr. Pusztai Dezső főigazgató, saját hatáskörében eljárva, az országos influenza járvány miatt látogatási tilalmat rendelt el 2011. január 28-án. Az intézkedés a Toldy Ferenc KórházRendelőintézet alább felsorolt osztályaira, részlegeire vonatkozik: Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Csecsemő-, és Gyermekgyógyászati Osztály, Központi Anaesthesiológiai –Intenzív Terápiás osztály, Kardiológiai Őrző A rendelkezés visszavonásig érvényes.
2011. február 7.
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
19
Szolnoki út 71. sz. alatti lakás bérbeadása A VÁRVAG Nonprofit Kft. Cegléd Város Önkormányzatának 23/2009.(V.28.) KT. rendelete alapján 5 év időtartamra, pályázati eljárás keretében, jelenlegi megtekintett állapotban bérbe adja a Cegléd belterület 2631/37 hrsz-ú, kivett beépített terület megnevezésű, 2.533 m2 alapterületű ingatlan tulajdonából az alábbi összkomfortos bérlakást: Cegléd, Szolnoki út 71. tetőtér 34. sz. alatti 43 m2 alapterületű 1,5 szoba A lakbér: 399.-Ft + ÁFA/m2/hó A külön szolgáltatások díja: 19.-Ft + ÁFA/m2/hó A lakás megtekintésének időpontja: 2011. február 17. (csütörtök) de. 10:00 11:00-ig. A bérbeadás feltételei: Nem szociális helyzet alapján az alábbi feltételek együttes fennállása esetén bérlakásra az a nagykorú kérelmező jogosult a) Aki ingatlantulajdonnal (tulajdonrésszel), haszonélvezeti joggal nem rendelkezik, b) Vállalja legalább 3 havi bérleti díj öszszegének megfelelő óvadék megfizetését, (az óvadék nem kerül a bérleti díjba beszámításra, az, kamatmentesen visszajár a bérleti szerződés megszűnését követően) c) Olyan igazolt jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy a lakbér havi összege nem haladja meg jövedelmének 25%-át és d) Vállalja a bérleti szerződésből adódó kötelezettségek teljesítését. A lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésére a pályázatot zárt borítékban
Tisztelt Nyugdíjasok! Az utóbbi időszakban a nyugdíjasok terhére elkövetett bűncselekményekkel összefüggésben az alábbiakra szeretnénk felhívni szíves figyelmüket! A nyugdíjak nem bankszámlára történő folyósítását kizárólag a Magyar Posta Zrt. munkatársai végzik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek dolgozói az ellátások folyósításában egyáltalán nem működnek közre. Erre figyelemmel a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok dolgozói nem kézbesítenek sem nyugdíjat, sem pedig egyéb ellátást, így nem keresik fel Önöket ilyen célból. Kérem, hogy amennyiben ismeretlen személyek a nyugdíjbiztosítási igazgatóság nevében a fenti indokkal keresik meg Önöket, szíveskedjenek értesíteni a lakóhelyük szerinti rendőrkapitányságot. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
–jövedelemigazolásokkal együtt – a „Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás” pályázati nyomtatványon írásban kell benyújtani a VÁRVAG Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatára (2700 Cegléd, Kossuth tér 1. földszint 7-es asztal minden hétfőn 13: 00-17:30 között) ügyfélfogadási időben vagy a gyűjtőládába bedobva (2700 Cegléd, Kossuth F. u. 1. porta előtt). A borítékon fel kell tüntetni a pályázó nevét és azt, hogy „Szolnoki út 71. lakáspályázat”. Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a kérelem elbírálóját megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül ki kell zárni, illetve 5 évig kizárja magát pályázati eljárásból. A pályázatok benyújtási határideje: 2011. február 18-án (péntek) 15:00 óra A pályázatbontás ideje: 2011. február 21-én 09:00 óra A pályázatbontás helye: Cegléd, Kossuth F. u. 1. emeleti iroda
A pályázatok versenytárgyaláson kerülnek elbírálásra. A pályázat elbírálásánál előnyben részesül, aki a legmagasabb összegű óvadék megfizetését vállalja, valamint egyéb kötelezettséget is vállal (pl: felújítás). A bérleti szerződés megkötésére közjegyző előtt kerül sor, a közjegyzői díj (25.000.-Ft) a bérlőt terheli. A VÁRVAG Nonprofit Kft. fenntartja a jogot, hogy a pályázatot - indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse. Bővebb felvilágosítást kérni ügyfélfogadási időben a VÁRVAG Kft. ügyfélszolgálatán (2700 Cegléd, Kossuth tér 1. földszint 7-es asztal) vagy az 505-247-es telefonszámon lehet. A pályázat benyújtásához szükséges nyomtatvány a VÁRVAG Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatán, félfogadási időben átvehető, vagy a www.varvag.hu honlapról letölthető. VÁRVAG Nonprofit Kft.
Tisztelt ingatlantulajdonos/használó! A csapadékos időjárás, a várható hóolvadás miatt ismételten súlyossá vált a belvízhelyzet Cegléd térségében, ezért Cegléd Város Polgármestere elrendelte a II. fokú belvízvédelmi készültséget. A város lakóinak közös érdeke, hogy biztosítsuk a csapadékvíz megfelelő lefolyását. Kérjük, hogy szíveskedjen folyamatosan tisztántartani az ingatlana előtti árkot, átereszt, amennyiben az árkot Ön vagy az előző tulajdonos engedély nélkül betemette, kérjük, szíveskedjen azt újra kiásni. Tájékoztatjuk, hogy az árkok tisztántartásának kötelezettségét Cegléd Város Önkormányzatának a helyi környezet és természet védelméről szóló 2/2003. (I. 30.) Ök. rendelete szabályozza 17. §-ában az alábbiak szerint: (1) Nyílt csapadékvíz-elvezető- és szikkasztó árok tisztántartása, vízelfolyást akadályozó anyagtól történő megtisztítása annak a kötelessége, aki a nyílt csapadékvíz-elvezető és szikkasztó árokkal határos gyalogos forgalom céljára szolgáló közterület tisztántartására köteles. (2) A tulajdonos és használó köteles: az árok mellett található füves részt rendszeresen kaszálni, az árokból kitakarított hordalékot elszállítani vagy elszállíttatni. a) Az ingatlana előtt gondoskodni átereszek tisztántartásáról, járdaszakasz melletti
folyókának és csatorna nyílásainak víz elfolyását akadályozó anyagoktól való megtisztításáról. (5) Tilos a közterületen: a) nyílt árokba vagy zárt csapadékvízcsatornába bármilyen eredetű szennyvizet bevezetni. b) Gépjárművet mosni. c) Csapadékvíz-elvezető rendszerek állagát rongálni, megváltoztatni, a rendszert megszüntetni, működését korlátozni. d) Minden olyan tevékenységet folytatni, mely a közterületre ártalmas lehet. A rendelet 14.§ (1) bekezdése szerint, aki jelen rendeletben foglalt tilalmakat megszegi, vagy kötelességeit elmulasztja szabálysértést követ el és – a 6.§ (2.) bekezdésében foglaltak kivételével – harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ha a belvíz által okozott veszélyes helyzet miatt azonnali beavatkozásra van szükség az élet- vagy vagyonbiztonság védelme érdekében, kérjük, szíveskedjen a Tűzoltósághoz bejelentést tenni a 105-ös vagy az 505-030-as ügyeleti telefonszámra. Egyéb esetekben munkaidőben a VÁRVAG Kft. telefonszámán (505-240), munkaidőn túl a Tűzoltóság ügyeleti számán (105, 505030) lehet bejelentést tenni. Együttműködését köszönjük! Cegléd Város Önkormányzata
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
20
Tisztelt Érdekelt! Mint arról Ön több forrásból is tudomást szerzett, Cegléd Város Önkormányzata KEOP 1.2.0 uniós pályázati támogatással valósítja meg szennyvízelvezetési és tisztítási programját azokban a városrészekben ahol a hálózat még nem épült ki. 2011. március 20-ig, a II. forduló pályázati anyagának benyújtásáig a lakossági támogatással, a megkövetelt minimális önrésszel, saját erővel rendelkezni kell. Ennek érdekében létre kell hoznunk az új érdekeltségi területen egy új víziközmű-társulatot. A társulat megalakításához az érdekelt ingatlantulajdonosok többsége már csatlakozott így az alakuló közgyűlés összehívásának nincs akadálya. A társulat cégbírósági alapító dokumentumát és az „önerőt” igazoló pénzintézeti dokumentumot csatolni kell a pályázati anyaghoz. A társulat feladata az építkezés időszakában, hogy az Önkormányzat társberuházójaként helyi közfeladatot lásson el, azaz a szennyvízhálózat kiépítésében az Önkormányzat társberuházójaként szerepet vállaljon, biztosítsa az érdekeltek önerejét. Az Önkormányzat testülete a szükséges döntéseket meghozta, de ahhoz, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges források, elkerülhetetlen a lakosság anyagi szerepvállalása is, vagyis minden érdekeltnek nyilatkozni kell arról, hogy az érdekeltségi hozzájárulást milyen módon kívánja megfizetni. Annak érdekében, hogy az érdekeltségi hozzájárulás mértékét csökkentsük, illetve a részletekben történő fizetési lehetőséget biztosítani tudjuk, kihasználunk egy államilag támogatott megtakarítási lehetőséget, a lakás-takarékpénztári szerződést. Az eddigi információnak megfelelően az Önkormányzat testülete és a Szervező és Előkészítő Bizottság, az „érdekeltségi hozzájárulást” az alábbiak szerint határozta meg és a hozzájárulást a következő opciók valamelyikével javasolja teljesíteni: I. OTP Lakás-takarékpénztáron keresztül történő megtakarítással. Ennek szerződéses összege 290.000 Ft, amelyből a futamidő végén (várhatóan maximum 142.000,-Ft) hitellehetőséggel az érdekelt rendelkezhet. Ebben az esetben a ténylegesen megfizetendő összes hozzájárulás a
2011. február 7.
következő: Tényleges befizetés a lakás-takarékpénztárba: 1.930,-Ft/ 61 hó = 117.730,-Ft (A havi megtakarítás megfizetésén túl az érdekelteknek egyéb fizetési kötelezettsége nincs, a többit állami támogatásként kapja meg.) II. Folyamatos részletfizetéssel: Ebben az esetben a ténylegesen megfizetendő összes költség a következő: Tényleges befizetés a társulat számlájára: 2400,-Ft/ 62 hó = 148.800,-Ft (A Társulat által később jelzett időben, módon és számlaszámra.) III. Egyösszegű befizetés: Ebben az esetben a ténylegesen megfizetendő összes költség a következő: 148.000 Ft egy összegben. (A Társulat által később jelzett időben, módon és számlaszámra.) A lakástakarék-pénztári szerződés megkötésekor számlanyitási díjat nem szedünk. A számlák aktiválását, a számlanyitási díj és az első havi díj megfizetését a lakosság részére az Önkormányzat megelőlegezi. Ezt az összeget az érdekelteknek a lakástakarék-pénztári szerződések aktiválásától számított három hónapon belül kell átutalással vagy postai csekken befizetniük a Társulat számlájára (a számlanyitás díja: 2.900,-Ft.) A társulat alakításával megbízott OTP partnercég, az N-Alexander Kft. munkatársai 2011. február 12-én és 13-án (szombaton és vasárnap) 1000-tól felkeresik Önöket a lakásukon a szükséges papírmunka elvégzése végett. Ugyanezeken a napokon 1000-1500-ig ügyeletet tartunk a CEGLÉDI VÁROSI TELEVÍZIÓ ÉPÜLETÉBEN (Cegléd, Teleki utca 12.) azok részére, akik nem tudják megvárni a szervezőket, elutaznak, vásárolni mennek, stb. itt is lehet nyilatkozni a hozzájárulás megfizetésének módjáról illetve az OTP LTP ajánlatokat alá lehet írni. Kérjük, fogadják bizalommal a szervezőket, készítsék elő személyi igazolványukat, valamint adókártyájukat, hogy a legkevesebb időt ott töltve, az Önök nyugalmát minél kevésbé zavarva, folyjék a szervezés. Kérjük Önt is, hogy ezzel az összeggel járuljon hozzá a környezetvédelemhez, városunk fejlődéséhez és nem utolsó sorban a saját kényelméhez. Tisztelettel: Földi László sk. Dr. Ferenczi Norbert sk. polgármester Szervező Bizottság Elnöke
Képviselõi fogadóórák* ***** Földi László országgyűlési képviselő és polgármester fogadóóráját minden hónap első péntekén 9-12 óráig tartja a Városháza I. emeleti polgármesteri irodájában. Előzetes bejelentkezés szükséges. Tel.: 53/511-404. Földi László polgármester lakossági fórumot tart minden hónap első péntekén 18 órai kezdettel a Ceglédi Kaszinóban. ***** Korondi Miklós országgyűlési képviselő fogadóórája minden hónap második csütörtökén 9-11 óráig lesz a Városháza aulájában lévő képviselői fogadószobában. Korondi Miklós országgyűlési képviselő helyi megbízottja, ifj. Pálinkás Miklós önkormányzati képviselő minden hónap utolsó csütörtökén 15.00-16.00 óráig tart fogadóórát a Városháza aulájában lévő képviselői fogadószobában. *A lapzárta időpontjáig ismert fogadóórák.
C H
A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
Nagy László Lázár rajza
1. sz. választókerület: Hegedűs Ágota • a Városháza I. emeleti irodájában minden hónap második szerdáján 9–12 órág 2. sz. választókerület: Rimóczi Gábor • a Városháza aulájában lévõ képviselõi irodában minden hónap elsõ hétfõjén 16 –17 órág 6. sz. választókerület: ifj. Károly Ferenc • a Báthory utcai óvodában minden hónap elsõ keddjén 17–18 óráig. 7. sz. választókerület: Fésűs Ferenc • az Ugyeri Iskolában (Várkonyi István Általános Iskola és Óvoda Örkényi úti tagintézménye) minden hónap első hétfőjén 16 órakor, valamint a Posta utcai Óvodában minden hónap második hétfőjén 16 órakor. ***** Ifj. Pálinkás Miklós a Városháza Aulájában minden hónap utolsó csütörtökén 15–16 óráig. Nagy Tamás a Városháza Aulájában minden hónap első csütörtökén 15– 16 óráig.
Megjelenik a képviselõ-testületi ülést követõ második hét hétfõi napján 16000 példányban. Lapzárta: a megjelenést megelõzõ hétfõ 12 óra. Kéziratot nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Felelôs kiadó: Apáti Bt. 2700 Cegléd, Kazinczy u. 44. Fõszerkesztõ: Dr. Diósgyõri Gitta jegyzõ Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.85. HU ISSN 0864–7798
Nyomdai munkák:
Terjeszti a
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
2011. február 7.
21
Ugyeri önkormányzati szemle az ottani helyzetet, és a látottak alapján intézkedni. Amikor először kinn voltunk, tavaly decemberben, sokkolt, amit ott láttam. Pedagógusként főleg a gyerekek helyzetét éreztem tragikusnak. A szülők nem mindig teremtik meg a gyerekek neveléséhez szükséges alapvető feltételeket. Sokszor piszokban, koszban élnek, az asszonyok nem látják el az alapvető feladataikat, azt, ami kötelességük lenne. Akkor felhívtam a figyelmüket a lakások tisztán tartására, az udvarok rendben tartására, a szemét elszállítására, és kilátásba helyeztük, hogy többször fogunk kilátogatni. Ma már éreztem egy kis változást, az udvarokat több helyen fölgereblyézték, láttuk, hogy tenni akarnak valamit. Amikor arról kérdeztem az alpolgármester asszonyt és a képviselő urat, hogy szerintük az ugyeri probléma elsősorban
mezőgazdasági szempontból. De vannak megkötöttségek, hiszen ez tanyavilág, és valószínűleg a közművek utoljára fognak oda elérni. Bár a tévé az már elérhető, sajnos, mert a gyerekek sokszor nem az iskolában vannak, hanem a tévét bambulják egész nap. Látok jövőképet, nagyon hosszú, szorgos munkával. Ha sikerül megfékezni, vagy legalább kontrollálni azt a néhány családot, amelyik garázda módon viselkedik, bűnöző életmódot él, akkor újra élhetővé válik Ugyer, érdemes lesz gazdálkodni. És nemcsak az ottani lakosoknak, hanem azoknak a ceglédieknek is, akiknek ott van kinn tanyájuk, telkük, csak az utóbbi időben nem jártak ki oda, mert nem volt érdemes. Mindenkitől türelmet kérek, próbáljanak hinni abban, hogy van jövő. A terület leépülése is hosszú ideig tartott, újból felépíteni mindezt,
Fotó: Tánczos
Január 13-án Hegedűs Ágota alpolgármester, Fésűs Ferenc önkormányzati képviselő, és ifj. Czérna Miklós, a Jegyzői Gyámhatóság munkatársa, szemlét tartottak az Ugyerban, ahová elkísérte őket Kis János, az ugyeri polgárőrség vezetője, valamint a rendőrség három egyenruhás tagja. A szemlét követően a Polgármesteri Hivatalban beszélgettünk. Ifj. Czérna Miklós elmondta, hogy két gyámhatóság van: a Gyámhivatal, és a Jegyzői Gyámhatóság. Ez utóbbi intézi a védelembe vételt. A védelembe vételi eljárás során azt vizsgálják, hogy egy családban mennyire veszélyeztetett a gyermek. Ezért járt ő is Ugyerban. A vizsgálat megállapítja a veszélyeztetettség mértékét, és ennek megfelelően döntést hoz. Ha komolyan veszélyeztetett a kiskorú, de nem kell a családból kiemelni, akkor védelembe veszik, szükség esetén családgondozót rendelnek ki, a fokozott ellenőrzés érdekében. Ha a kiskorú magatartásával is probléma van, akkor magatartási szabályokat írnak elő, és a családgondozóval való együttműködésre kötelezik mind a szülőt, mind a gyermeket. Ha azonnali intézkedésre van szükség, például életveszély esetén, akkor a Jegyzői Gyámhatóság kiemelheti a gyereket a családból. Erre egyébként a Gyámhivatalnak is van hatásköre, ezenkívül a Gyámhivatal intézi az átmeneti és a tartós nevelésbe vételt. Ezután arról kérdeztem Fésűs Ferenc önkormányzati képviselőt és Hegedűs Ágota alpolgármestert, hogy mi volt ennek a szemlének a fő célja. Fésûs Ferenc: Ez egy hosszú távú program, amit már decemberben elkezdtünk, és ma volt a második lépése. Igyekeztünk fölmérni az iskoláskorú gyerekeket, hogy járnak-e iskolába, a nem iskoláskorú gyerekek esetében pedig azt vizsgáltuk, hogy megfelelő ellátásban részesülnek-e, milyenek a lakáskörülményeik. Hegedűs Ágota: A rendőrség és a város közösen elkészítette a közbiztonsági koncepciót, aminek a lényege a szorosabb együttműködés a két intézmény között. A rendőrök nagyon konstruktívan állnak ehhez, és nagyon fontos, hogy mindig ott legyenek a problémás helyeken. Mielőtt alpolgármester lettem, nem volt fogalmam, arról, milyen az élet Ugyerban, mert nem jártam ott, de hallottam, milyen áldatlan állapotok uralkodnak, és vártam az akkori városvezetéstől valamilyen intézkedést. Nem szeretem, ha csak beszélünk a problémákról, ki kell menni a területre, a saját szemünkkel tapasztalni
Valahol az Ugyerban szociális, kulturális, etnikai-kisebbségi vagy pedig sokkal nehezebb. Ehhez talán évek bűnügyi probléma, mindketten az utóbbit kellenek, a képviselői megbízatásom alatt tartották a legfontosabbnak. Fésűs Ferenc igyekszem eredményt felmutatni. még hozzátette: Valószínűleg belejátszik az Hegedűs Ágota még hozzáteszi: Fontos etnikai-kulturális probléma is, hiszen az itt lenne, hogy ez újból a város éléskamrája élő romák is sokfélék, akadnak közöttük dol- legyen, gyönyörű portákat látni, de sokat gosak, de olyanok is, akik igazából semmit elhanyagoltak, mert a jóérzésű emberek elnem szeretnének csinálni, nem szeretnek menekültek innen. Nem szabad hagyni, hogy dolgozni. Velük van a több probléma, hisz azok uralják ezt a területet, akik érdemtelenek valamiből el kell tartani a családjukat. Nehéz erre. Vannak már civil kezdeményezések, őket számba venni, félévente változtatják a helyi szerveződések, és olyan emberek, akik lakhelyüket, folyamatos a vándorlás a Nyír- tenni akarnak. Szeretnénk itt egy mini szöség és az Ugyer között. A rendőrségnek is vetkezetet indítani, ahol termelhetnének a nagyon nehéz a feladata, hiszen Ugyer nagy helyi lakosok, és ez munkahelyteremtést területen fekszik. is jelentene. Nagyon sokan szeretnének A kiútról Fésűs Ferenc így vélekedik: ugyanis dolgozni, de nincs lehetőségük, és Valamikor Ugyer Cegléd gyöngyszeme kilátástalan az életük. volt, és újból az lehetne a jövőben, főleg www.cegledinfo.hu
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
22
Tűzifát kaptak a rászorulók
2011. február 7.
Az önkormányzat tűzifával segíti a szociálisan rászorulókat. Földi László polgármester is jelen volt a Várvag Kft. Külső-Kőrösi úti telephelyén történt faosztásnál. A polgármester elmondta, hogy az igényeket a Családsegítő Központ gyűjtötte össze, majd környezettanulmány után azokat elbírálva, továbbították a lebonyolítást végző Ceglédi Többcélú Kistérségi Társuláshoz. A városüzemeltetési feladatokat ellátó Várvag Kft. telephelyén tárolják az évközben kivágott beteg, illetve útban lévő, vagy veszélyessé vált fákat. Ezekből kaphattak most a rászorulók maximum öt mázsát. A Polgármester elmondta, hogy tudja, ez nem túl nagy mennyiség, de kifejezte reményét, hogy ez is segítséget jelent a rossz helyzetben lévő embereknek, családoknak. Azoknak, akik semmiképpen nem tudják megoldani az elszállítást, a következő napokban a Várvag Kft. kiszállította a fát. Kép és szöveg: Tánczos
Újévköszöntő hangverseny Több éves hagyomány, hogy a Ceglédi Fúvószenekar Újévköszöntő hangversenyre várja városunk zeneszerető lakosságát. Így történt ez 2011. január 23-án is. A Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár Színházterme megtelt e jeles alkalomra. A hangverseny első részében a Gerje-Party Fúvósegylet műsorát hallhatta a nagyérdemű. Az egyesületet albertirsai, ceglédberceli, pilisi és dánszentmiklósi fiatal muzsikusok alapították 1995-ben Albertirsán. Jelenleg 55 tagjával Dél-Pest megye legnagyobb fúvószenekaraként a régió zenei életének meghatározó csoportja. Az Újévköszöntő hangversenyre is gazdag műsorral érkeztek. Jim Steinberg, Lehár Ferenc, Toshio Mashima, Dimitri Shostakovich művei mellett felcsendült Rossini: A sevillai borbély című vígoperájának nyitánya, sőt a Ceglédi Fúvószenekar karnagyának, Márki Sándornak egyik szerzeménye is. A Gerje-Party Fúvósegyletet Orosz János zenekarvezető dirigálta. A koncert második részében a házigazda Ceglédi Fúvószenekar lépett színpadra. A zenekar 2000 októberében alakult meg a város
és környéke zeneszerető muzsikusaiból. A zenekar hangversenyeivel szerves része városunk zenei életének. Az Újévköszöntő hangversenyen Márki Sándor és ifj. Johann Strauss, Bryan Adams és Eric Clapton művei mellett felcsendült többek között a Hofi Géza által sikerre vitt „Felmegyek hozzád..” kezdetű dal is, melyben szólót énekelt Zoltay László – óriási sikerrel! A Gerje-Party Fúvósegylet és a Ceglédi Fúvószenekar közös produkcióval búcsúzott a közönségtől, melyet mindvégig vastapssal kísért a nagyérdemű. www.cegledinfo.hu
Korongon forgott – edénnyé égetett művészet
Fotó: Tánczos
A Magyar Kultúra napja alkalmából tartott rendezvény keretében nyílt meg Szűcs Imre fazekasmesternek, a Népművészet Mesterének kiállítása a Ceglédi Galériában. Dr. Füvessy Anikó kandidátus, néprajzkutató nyitotta meg a
kiváló ízléssel berendezett tárlatot. Régi barátjaként méltatta Szűcs Imrét, életútját, és azt a szinte megszámlálhatatlan sok elismerést, amit kapott tevékenységéért. Megtiszteltetés a városnak, hogy ilyen országos hírű népi iparművész munkáit láthatjuk. 1963ban kezdte tanulni a mesterséget Kántor Sándor fazekasmester irányítása alatt. Önálló műhelyét a hetvenes évek elején hozta létre lakóhelyén, Tiszafüreden. Az ottani múzeum kutatómunkája nyomán régi kerámiák kerültek elő, s ezek motívumait felhasználva alakította ki a rá annyira jellemző, egyedi stílusú formázást, díszítést. Világos alappal mázalt, előkarcolt, és kellemes színekkel megfestett tárgyai kedves darabok lehetnek akár dísztárgyként, akár mindennapi használatban is. Ma már ólommentes anyaggal dolgoznak, így különleges hangulatú, rusztikus terítékkel örvendeztethetjük meg a családot a mű-
vész által megálmodott és formába kézimunkázott tányérok, szalvétatartó, sótartó, és a tálalóedények segítségével. Színei az agyagbarna, finom tojáshéj-szín, kevés zöld, halványsárga, fehér, piros. Érdekes forma, és szín együttest mutat a fekete mázzal készült, fehér pettyekkel vidámított teázó készlet, mely a nagymama fekete kendermagos tyúkját mintázza minden darabján. A díszítésben felesége a segítőtársa, aki biztos kézzel festi az agyagba megrajzolt motívumok árnyalatait, és teszi ez által még élőbbé a kövér hasú bögréket, kancsókat, csörögés tálakat. Termékeikkel sok éve részt vesznek a Budai Várban nyaranta megrendezett Mesterségek Ünnepén, mely országon innen és túl, igen rangos eseménynek számít a népi mívesség bemutatására. Jó szívvel ajánlom ezt a kiállítást a népi iparművészet, az igazi, igényes munkák kedvelőinek. Lénárd Ágnes
2011. február 7.
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
23
24
CEGLÉDI HÍRMONDÓ
2011. február 7.
