Várgondnokság Nonprofit Kft. és Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Budapest, Színház u és 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1

 KÖZÉPÜLETTERV00E ZŐ ZÁRT KÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYT ÁRS AS ÁG  ARCHITECTS & ENGINEERS  H-1012 Budapest, Pálya utca 4-6.  tel.: (36-1) 4872-630  fax: (36-1) 4872-609  e-mail: [email protected]  levélcím / mail: H-1537 Budapest, Pf. 381  cg. 01-10-041636  www.kozti.hu



ALÁÍRÓLAP

TÁRGY

Budai Várbazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztés keretében komplex tervezési feladatok ellátása ellátása

TÖRZSSZÁM

00.109. 09. 12.

TERVFAJTA

Építési engedélyezési terv

MEGBÍZÓ

Várgondnokság Nonprofit Kft. és Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat

MEGBÍZÓ CÍME

1014 Budapest, Színház u. 5-7. és 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

SZAKÁG

Kerttörténeti tanulmány

SZERZŐ

okl. tájépítész, műemlékvédelmi szakmérnök

Alföldy Gábor

Mágus Kiadó és Kertművészeti Kft. kerttörténész

Budapest, 2012. június 25.

PH

Budai Várkert bazár rekonstrukciója


2012. 06. 25.

1. Oldal

KERTTÖRTÉNET A BUDAI VÁRKERT BAZÁRHOZ TARTOZÓ KERTRÉSZ (AZ ÚN. „SZÉLES ÚT KERT”) ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A VÁRKERT-BAZÁR KERTJÉNEK TÖRTÉNETI FORRÁSAI ÉS IRODALMA Annak ellenére, hogy a Várkert bazár építészeti terveinek túlnyomó része megsemmisült vagy lappang, kertépítészeti tervei közül pedig gyakorlatilag csak felmérési tervek maradtak fenn, rendkívül jól dokumentált építészeti és kertművészeti emlékünk. Képi források az épület fontos városképi szerepének, hivatalos beruházás mivoltának és az udvarhoz való kapcsolódásának köszönhetően viszonylag nagy számban maradtak ránk. Ybl 1879-ben készített elszámolási tervei (amelyeket Ybl Ervin, Gerő László, Czagány István és Bor Ferenc még nem ismert, majd Potzner Ferenc bukkant rájuk véletlenül a Kiscelli Múzeumban) kulcsfontosságú források a megvalósult állapotról, így a szorosabb értelemben vett kertről is. 1

Ybl Miklós elszámolási terve a Széles út kert megvalósult részleteiről, 1879. A kert legtöbb fontos részletéről maradt fenn fotográfia.2 A helyszínrajzok között is van megbízhatónak, pontosnak nevezhető, elsősorban Strnad (később Szörényi) Mihály 1910. évi felmérése (eredetije jelenleg lappang).3 A különböző korú ábrázolások, fotók segítségével a kisebb-nagyobb változások jól nyomon követhetők. Külön forráscsoportot jelentenek az építéssel kapcsolatos iratok, jelentések, elszámolások. Ezek részben az Országos Levéltárban, részben Budapest Főváros Levéltárában, részben pedig a bécsi Főudvarmesteri Hivatal (Obersthofmeisteramt) iratai között, a Haus- Hof- und Staatsarchivban.4 A létesítmény létrejöttének történetéről számos publikáció adott már összefoglalást, és tucatnyi a már közölt írott és képi forrás, valamint forráshivatkozás is.5 A Várkert bazár kertjével (vagyis a hozzá szorosan kapcsolódó és vele egy időben 1

A Várkert bazár kertje szempontjából releváns tervlap: BTM Kiscell, ltsz. 79.678. Főként a BTM Kiscell Fotótárban, FSZEK Budapest Gyűjtemény Fotótárában, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Fényképtárában. 3 BTM Kiscelli Múzeum, Tervtár, F122.A szj. A Kiscelli Múzeumban számos más helyszínrajz is megtalálható. További térképek és helyszínrajzok a BFL Térképtárában és az Országos Levéltárban (S11, T14 No.1, stb.). 4 MOL K26. Miniszterelnökség iratai (ME); BFL II. A közigazgatás felsőbb szervei. 1.f.19. A várkerti építő bizottság iratai. Haus- Hof- und Staatsarchiv, Obersthofmeisteramt (OHeA) levéltára, Bécs. 5 A Várkert bazár építése kapcsán létrehozott kerttel kapcsolatban a legtöbb információt közli: Gombos 1969, 147-156. A kertekkel kapcsolatos újabb feldolgozás: Alföldy 2001, a Várkert-bazár kertjéről 279-280; újabb adatok: Alföldy 2008. Az épület-együttessel kapcsolatos korábbi forrásközlések: Hauszmann 1900, Siklóssy 1931, Ybl 1956, 68-73; Czagány 1966, 40-41. Újabban: Bor 1991, Bor Ferenc tudományos dokumentációja a 2



2012. 06. 25.

2. Oldal

KERTTÖRTÉNET létrehozott és később „Széles út kert”-nek nevezett kertrésszel) kapcsolatban a számos korabeli leírás6 ellenére azonban nem született átfogó elemzés és történeti összefoglalás. A jelen rövid tanulmány készítésének rendkívül szoros határideje sem engedte meg a teljes írott forrásanyag szisztematikus, részletekbe menő feldolgozását, amit egyébként az aktuális beruházás jelentősége és volumene egyébként indokolt volna. Mindazonáltal e kertrész építéstörténete nagy vonalakban így is hitelesen felvázolható, s a közgyűjteményekben hozzáférhető, releváns képi források alapján részleteinek legtöbbje megismerhető volt. A VÁRKERT BAZÁR RENDELTETÉSE ÉS KÖRNYEZETÉVEL VALÓ KAPCSOLATA A Várkert bazár lényegét tekintve egy kerti építmény. Építésének oka, célja, kiképzésének módja csak ekként értelmezhető. Jellemző, hogy nevéből a „Várkert”-tel való kapcsolata volt csak igaz, „bazár” funkciót szinte sosem töltött be. Egy olyan különleges kerti építményről van szó, amelynek kulisszaszerű fő nézete nem belülről, a kert felől adódik, hanem a kerten kívülről (legfőképpen Pestről). Építésének legfőbb célja éppen a Duna és a pesti parti házsor kert felől nyíló látványának megőrzése volt. Ezt a célt szolgálja az építmény-együttes középső részét képező, egyedülállóan hosszú és impozáns, nagyrészt pergolával kísért sétány (a kert nevét adó „széles út”). Az utcasorhoz képest előkert által hátrahúzott terasz nem is a parti házsorhoz, hanem elsősorban a mögötte fekvő királyi Várkerthez kapcsolódott. A terasszal egykorú és egyazon projekt részeként épült bérházakat is tudatosan szeparálták a kerttől. Míg a rakpartról a teraszra felvezető nagyszabású rámpákat szinte sosem használták, a királyi várkert ún. Alsó kertjének (más néven Déli kert) sétányai szervesen és elzárhatatlan módon ide vezettek.

A Várkert délkeleti részének helyszínrajza, 19. század vége. Megjelent: Hauszmann 1912. A TERÜLET KERTÉPÍTÉSZETI ELŐZMÉNYEI 1893-tól Sándor Lipót nádor, majd halála után öccse, József nádor tájképi kertet hozott létre a Várhegy déli és délkeleti lejtőjén. A Pest, a Duna és a Gellérthegy felé csodálatos panorámát nyújtó parkot – az ún Alsó kertet vagy Déli kertet – egy házsor választotta el a Duna partján haladó úttól. E házsorból 1818-19-ben sikerült József nádornak megvásárolnia két egymás melletti telket, amelyeken konyhakertet létesíttetett.7 A konyhakert északi része fölötti teraszon kettős vadgesztenyesor húzódott. A Várkert alsó részén egy hosszú, egyenes sétány vezetett végig. A díszkert a vízgépháznál húzódott legközelebb a Dunához. Itt hosszú lépcsősor vezetett le kertben a rakpart felé. A déli kortinafaltól délre, azzal nagyjából párhuzamosan egy másik, szintén középkori eredetű fal húzódott a felső kapuszorostól a Duna partján épült vízgépházig. A parton álló magánépületeket sűrű növényzettel takarták el a kertben sétálók szeme elől.

Várkert bazár épületeiről (kézirat), valamint Gerle-Marótzy (szerk.) 2002, 151-158. Ez utóbbiakban a legfontosabb adatok rendre ismétlődnek, így az azokra való hivatkozástól eltekintünk. 6 Pl. Kardos 1906. 7 MOL T14 no. 1 BT 132, valamint MOL S11 no. 1541/1. Budai Várkert bazár rekonstrukciója


2012. 06. 25.

3. Oldal

KERTTÖRTÉNET

A Várkert bazár helyén elterülő nádori faiskola, felső teraszain vadgesztenye-sorokkal, mellettük magánházak sorával, 1854. BTM Kiscelli Múzeum, Tervtár. Ybl Miklós már a kiegyezést követő években (az 1870-es évek legelejétől fogva) foglalkozott az uralkodópár megbízásából a várkert egyes építményeinek átformálásával, elsősorban a közlekedési kapcsolatok megteremtésével a palota felső és alsó kertjei között. Ekkor épült az Óriáslépcső a déli kortinafal tetején, és lépcsőpavilonok mindkét kortinafal mellett.

Részlet az 1873. évi kataszteri térképről, rajta az Alsó kert alján végighaladó egyenes sétány és a parti magánház-sor és a királyi konyhakert. BFL Térképtár 1871-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tervpályázatot írt ki a palota környékének fejlesztésére, amelyek a várkert építményeit is érintették, de e nagyszabású elképzelések nem valósultak meg. 1873-ban végül az adott lendületet a fejlesztésnek, hogy a Duna-parti házsoron egy háromemeletes épületet kívántak építeni, amely veszélyeztette a kertből nyíló kilátást. Ekkor Szlávy József miniszterelnök és Podmaniczky Frigyes kezdeményezésére a királynál sikerült elérni, hogy a magántulajdonú telkeket kisajátítsák, s a területet az uralkodói rezidenciához méltón rendezzék. Erre a király biztosított fedezetet: „az udvartartásra az ország által megajánlott összegnek egy tetemes része a budai királyi Várlaknak s közvetve a főváros szé-



2012. 06. 25.

4. Oldal

KERTTÖRTÉNET píttetésére fordíttassék”.8 1875. január 5-én már Tisza Kálmán miniszterelnök nevezte ki az építkezést felügyelő bizottságot: a Várkert Építési Bizottmányt (Burggartenbaucommité). Ezzel kezdetét vette a Várkert bazár építésének „projektje”. AZ ÉPÍTKEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A projekt eleinte csak a Várkert bazár és a vízgépház (később Várkert-kioszk) a várbeli víztározóval (összefoglalóan „Burggartenbauten”) tervezését és építését foglalta magában. A Várkert Építési Bizottmány a tervezési és építési folyamatot is irányította 1875-82 között. Tagjai Podmaniczky Frigyes mint miniszteri kiküldött (az FKT alelnöke), Franz Supp budai várkapitány a bécsi Főudvarmesteri Hivatal (Obersthofmeisteramt) képviseletében, valamint Szkalla Oszkár, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa főmérnöke mint műszaki ellenőr. A tervezéssel és a művezetéssel Ybl Miklóst bízták meg. A Bizottság működését a Hohenlohe herceg által vezetett bécsi Főudvarmesteri Hivatal ellenőrizte Supp jelentései alapján, s az iratokból kitűnik, hogy a Főudvarmesteri Hivatalnak jóváhagyási és javaslattételi joga is volt, tehát beleszólhatott a beruházás minden részletébe.9 Az Udvarmesteri hivatal képviseletében vett részt az irnyításban Adolph Vetter császári és királyi kertészeti felügyelő is. 1880 februárjában, a Várkert bazár elkészültét követően Tisza Kálmán miniszterelnök kezdeményezte, hogy Várhegy keleti szoknyáján elterülő Ellipsz-kert „projektjét” annak 270 ezer forintos büdzséjével együtt csatolják a királyi kertek építéséhez. Ettől kezdve a projekt részévé vált a királyi kerteknek az Ellipsz-sétány déli részével való bővítése a sikló déli oldalán. A Várkert bazárhoz csatlakozó kert tervezésének folyamata A Várkert bazár kilátóterasz és a mögötte fekvő sáv parkosításának terveihez a tereprendezés terveit a szintek megadásával és az összkép felvázolásával bizonyára Ybl Miklós irodája készítette. Az építkezés elszámolása kapcsán Ybl által készített terveken valamennyi épített elem és sétány szerepel. Ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy maga a tervezés is teljes egészében Ybl vagy irodája munkája lett volna, sőt, a kerttervezés zöldfelület-tervezési feladatait bizonyosan tapasztalt és elismert tájkertészre bízták. Több valószínű lehetőség is felmerülhet. Tudjuk, hogy a Schönbrunnban székelő Adolph Vetter császári és királyi kertészeti felügyelő, korának ismert kerttervezője részt vett a budai királyi kertek építésének felügyeletében – talán a Főudvarmesteri Hivatal ülésein is, s így beleszólhatott – és esetenként bele is szólt – egyes részletekbe.10 A kertek kialakításának ügye 1877 végén vált konkrét feladattá. Az erre vonatkozó költségvetést 1878. január 20-án terjesztette elő Ybl Miklós és Szkalla Oszkár: „Végre van szerencsénk Őfelsége első udvarmestere, Hohenlohe herceg ebbeli óhajának megfelelendő az új kertrésznek rendbehozatalára, illetőleg egy új kert alkotására vonatkozó költségösszeállítást előterjeszteni, melynek alapját a mellé csatolt részletes költségvetések képezik, éspedig: 1. Wechselmann Ignácnak a szükséges föld- kűmíves- és elhelyezési munkákra, a tervezett utak előállítására és a megkívántató kerti földnek szállítására vonatkozó költségvetése, 2. Vetter cs. és kir. udvari kertfelügyelőnek előirányzata, melyben a tulajdonképpeni kertészmunkák, az élő fák, bokrok és egyéb növények, valamint a szükséges fűmag és ültetvények beszerzési költsége foglaltatik, és 3. a művezetőség költségvetése, mely úgy az épületek mögötti kertrésznek, valamint a vízműépület előtti kertnek és az összes járdáknak öntözésére és locsolására szükséges vízvezetéki berendezést, az említett új kertrészben tervezett szökőkút költségét, és végre ezen új kerttel szoros összkapcsolatban álló nagy lépcsőnél megkívántató helyreállítási és díszítési munkákat tartalmazza.11 A fentiekből kiderül, hogy Vetter alkotó módon, a költségek összeállításában mindenképpen aktív szerepet vállalt, s későbbi fennmaradt tervekből azt is tudjuk, hogy utódja, Anton Umlauft több kerttervet is készített Budára. 12 Mindezek alapján Vettert tekinthetjük a szűkebb értelemben vett „kerttervezési” (növénytelepítés-tervezési) munkák alkotójának. Neve Albert Haury udvari kertésszel együtt több iratban is előfordul.13 Az 1880-ban a projekthez csatolt Ellipsz-kerttel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „Szintén Ybl készítette ide is a terveket”. 14 Legvalószínűbb tehát, hogy a koncepciót és annak részeként a tereprendezés, a sétautak, lépcsők, támfalak és szökőkút terveit Ybl irodája készítette, a növénykiültetést pedig Adolph Vetter. 8

19.496/873 sz. polgármesteri leirat (a Szépítő Bizottmány engedélye). Idézi Gombos 1969, 155. A főudvarmestei hivatal magyarországi ügyekkel kapcsolatos működéséről és azon belül a királyi várkertekkel kapcsolatos forrásairól először Fazekas István, a bécsi magyar levéltári kiküldött számolt be (Fazekas 2001). Itt köszönöm meg Jochen Martz osztrák kerttörténésznek az e források lemásolásában nyújtott önzetlen segítségét. 10 Gombos 1969, 152-153. 11 Ybl-Szkalla 1878, közli: Gerle-Marótzy (szerk.) 2002, 155-156. 12 Alföldy 2008. 13 Gombos Zoltán is találkozott nevével („Vetterl”-ként írva), de személyét azonosítani nem tudta. Gombos 1969, 152-153. 14 Gerle-Marótzy (szerk.) 2002, 158. 9



2012. 06. 25.

5. Oldal

KERTTÖRTÉNET Felmerülhet azonban még Vetteren kívül a projekt kertépítészeti kiviteli munkáival megbízott Weber Károly pesti kertész neve is (a Weber és Fleischmann pesti kertész cég társtulajdonosa, Weber Antal építész testvére, a híres pesti művészcsalád tagja). Tudjuk ugyanis, hogy az Ellipsz kert az ő tervei alapján valósult meg, s újabban előkerült források alapján a Várkert bazár kertjét is az ő cége kivitelezte,15 tehát nem zárható ki az ő alkotó közreműködése sem. A várkert akkori főkertésze, Mráz Károly is minden bizonnyal részt vett a munkálatok napi szintű ellenőrzésében.16 A KERT ÉPÍTÉSE A tervek 1875-ben minden bizonnyal készen álltak, de a kivitelezés (a durva tereprendezést leszámítva) 1879-re maradt, és bizonyos kiegészítések 1880-ban valósultak meg. A fent idézett irat alapján az építkezést alapvetően Wechselmann Ignác építőmester végezte a tereprendezéstől a sétányok építéséig. A növényeket érintő kertészeti jellegű munkákra a megbízást a Weber és Fleischmann pesti kertészeti és kertépítő cég kapta meg.17 Ők szállították a növények túlnyomó részét is a Várkert bazár kertrészébe (1427 Frt, 65 Kr.), de Laxenburgból és Schönbrunnból is hoztak növényeket (202 Frt. 91 Kr.). Zellerin Mátyás készítette a várbeli víztározóval együtt a kert öntözőrendszerét is (ez 34.609 Ft 28 krajcárba került). Dirvoky (?) Mátyás szállította a földet, Ascher Antal a virágvázákat, Hátsik Móric a fakarókat. A kertépítés 1879 végére készült el, az épületekkel szinte egy időben. volt a kertészeti munkák bonyolítója („Löser der Gesamtarbeiten”). 18 Az építési munkálatok általános művezetését és ellenőrzését Ybl Miklós, a szorosabban vett kertészeti jellegű munkákét Albert Haury udvari kertész (Vetter beosztottja) látta el. AZ ELKÉSZÜLT KERT LEÍRÁSA A nevében is „Széles út kert”-nek nevezett terület fő tengelyét és látványelemét a déli bazársor, illetve a rámpás támfalak mögött az északi pavilonig végigfutó, mintegy 165 méter hosszúságú széles terasz képezte. (Az északi pavilon a déli kortinafal tengelyére illeszkedett, az ettől északra húzódó bazársor és a fölötte fekvő terasz vizuálisan nem tartozott ide.)

Ybl Miklós irodája: A Széles út kert és az Öntőház udvar a csatlakozó kertrészekkel. BTM Kiscelli Múzeum, közölte: Gombos 1969, 151.

15

Weber Károly virág és növénykereskedése Budapest. Prospektus. Bp., 1887; további forrásokat közöl Gombos 1969, 155-156. 16 Mráz Károly állítólag az 1850-es évektől 1903-ig vezette a királyi várkertet. Erről Gombos 1969, 116. 17 Ezt követően az Ellipsz parkosításának tervezését és kivitelezését is a pesti Weber és Fleischmann cég végezte. Gombos 1969, 155-160. 18 Ybl Miklós és Szkalla Oszkár: Ausweis III. über die durch die unten angeführten Geschäftsleute bei den k. ung. Bauggartenbauten in Budapest bis zum Schlusse des Jahres 1879 in Verdienst gebrachte Summen. (Az 1880. február 4-i bizottmányi ülés jegyzőkönyvének mellékleteként az Obersthofmeisteramthoz benyújtva) HHStA, Bécs, Obersthofmeisteramt, Jahr 1880. 75. 79/F/1. Budai Várkert bazár rekonstrukciója


2012. 06. 25.

6. Oldal

KERTTÖRTÉNET A Széles út kert karakterét a teljes hosszúságban végighúzódó sétány, valamint az annak két oldalán sorakozó, keskeny kúp alakúra nyírt keleti tuják (Biota orientalis) adták meg. A déli lépcsőpavilontól délre eső szakaszon ekkor még nem épült pergola; itt a széles utat szigetszerű zöldfelület választotta el a Dunára néző tetőterasztól, amelyben a kúp alakúra nyírt tuják sora mellett magas törzsre oltott (standard) rózsák sora képezett ritmust, amelyek tövében alacsony cserje (talán bukszus) húzódott végig. A lépcsőpavilonok kerti homlokzatai előtt 2-2 kis kerek zöldfelületbe 1-1 kúp alakúra nyírt tuját ültettek. A sétányt eredetileg teljes hosszában nyírott tuják sora kísérte végig mindkét oldalon. A Várhegy felől széles gyepes sáv húzódott végig, benne virágágyakkal, amelyek az eredetileg kisméretű tuják között jól látszottak.

A Széles út kert déli része 1881 körül. Ekkor még nem épült pergola ezen a szakaszon. Weinwurm Antal felvétele (részlet). BTM Kiscelli Múzeum Fotótár. Közölte: Siklóssy 1931, 348.

A Széles út kert az 1890-es években: dús növényzet a Várhegy felől, befuttatott pergola jobb felől. Erdélyi Mór felvétele, BTM Kiscelli Múzeum, közli: Gombos 1969, 130



2012. 06. 25.

7. Oldal

KERTTÖRTÉNET A Széles út kertet a Duna felől a támfalak tetején végigfutó pergola, a Várhegy felől az Alsó Várkert 19. század elejéről és közepéről megmaradt dús fa- és cserjeállománya határolta. Ez utóbbinak célja eredetileg is a takarás volt (az itt állt magánépületek látványát kellett kimaszkolni), új funkciója pedig az volt, hogy a „Széles út kert” lényegében vízszintes teraszát karakterében elválassza a Királyi Várkert meredek terepen kialakított Alsó kertjétől. Bizonyos, hogy a Széles út kert létesítésekor e sűrű állomány cserjékben dús szegélyét pótolni kellett, de faállománya jórészt megmaradt. A kertrész nevét adó Széles út – akárcsak a kert valamennyi útja – burkolata apró szemcséjű, jól tömörített mészkőzúzalék volt, bakhátas kialakítással. A sétányok oldalán (valószínűleg habarcsba rakott kaviccsal burkolt) folyókákat építettek, és rendre víznyelőket is elhelyezett Zellerin Mátyás. Így lehetett biztosítani a meredek sétányszakaszokon is a hegyoldalról lezúduló víz gyors elvezetését. A folyóka szolgált szegélyként, egyéb szegélyt nem építettek. A sétány zárómotívuma egy oroszlánfejes vízköpő volt, amely köré Ybl klinkertéglával burkolt aediculát tervezett. Ennek attikájaként a déli kortinafal tetején végigfutó Óriáslépcső mészkő balusztrádjának vízszintes szakasza szolgált, amely szoros vizuális egységet képezett a Várkert bazár épületeinek balusztrádos attikájával. A vízköpő mellett jó érzékkel egy jegenyenyárfát (Populus nigra ʻItalica’) ültettek

A Széles utat lezáró falikút Minden bizonnyal az Ybl iroda koncepcióját tükrözi, hogy a hossztengelyre merőlegesen ki- és beugratott terepformákkal kihangsúlyozták a Várkert bazár déli pavilonjának és középcső gloriettjének tengelyét. A déli pavilon középtengelyében az egykori konyhakert mögötti fasorból egyetlen vadgesztenyefa maradt meg, s a terepet itt a fa köré rendezték. Így a környező területhez képest itt betüremkedik egy magasabb, dombszerű, behorpadt ívű terepalakulat, tetején a ma is álló, csaknem kétszáz éves vadgesztenyefával.



2012. 06. 25.

8. Oldal

KERTTÖRTÉNET

A Széles út kert 1906-ban. Jobbra a déli pavilon, vele szemközt a térbe betüremkedő íves földmű, tetején a meghagyott vadgesztenyefával (előtte tujakúpok). A széles út bal oldalán a tujasort ekkorra már rózsákra cserélték. Balogh Rudolf felvétele, közölte: Kardos 1906.

A déli pavilon és a vele szemben álló vadgesztenyefa ma. A térbe betüremkedő földmű ellentéteként, a gloriett tengelyében félkör alaprajzú „grottát” alakítottak ki, mintegy belevájva a hegybe. A grotta nem valódi műbarlang volt ebben az esetben, hanem voltaképp egy íves támfal, amelynek koronája ferde keresztmetszetével követte a mögötte meredeken emelkedő rézsű vonalát. A grotta-támfal maradványai az elmúlt évtizedekben ásatás során előkerültek, s ma is feltárva láthatók. Anyaga ennek alapján ciklop rakású homokkő volt. A támfalra a századfordulón farkasalmát (Aristolochia durior) futtattak fel. A grotta középpontjába szintén fa (japánakác) került, amelyet viszont ekkor ültettek. A grotta előterében szökőkútmedence épült, amelynek közepére Triton-szobor került. Később (1898 körül) ezt egy díszes, színpompás szőnyegágy váltotta fel.



2012. 06. 25.

9. Oldal

KERTTÖRTÉNET

Szőnyegágy a grotta előtt, 1906-ban. A grotta középpontjában japánakác áll, a támfalra farkasalma fut fel. A támfal kihajló íveinek tetején egy-egy fémváza. Balogh Rudolf felvétele, megjelent: Kardos 1906. A Várkert bazár külső támfalait és pergoláját is tudatosan befuttatták ötujjú vadszőlővel (Parthenocissus quinquefolia). A támfalakra futó vadszőlő-töveket alulról, a Duna felőli támfalak tövében végigfutó keskeny sávból növesztették fel, a pergolákra futó töveket a Széles út és a pargola közötti keskeny zöldfelület-sávból, a keleti tujasor mellől. A Duna felőli rámpákat négyzet alakú kerámiaburkolattal látták el, a rakpart felőli keskeny, az utca szintje fölött húzódó sávba nyírott tujasort ültettek.

A befuttatott támfalak és pergola a Várkert rakpart felől, az oroszlánok mögött tujasorral, 1900 körül. Fotográfia a szerző gyűjteményéből.



2012. 06. 25.

10. Oldal

KERTTÖRTÉNET VÁLTOZÁSOK A VÁRKERT BAZÁRHOZ TARTOZÓ KERTBEN 1945-IG Már említettük, hogy a gloriett mögötti szökőkút-medencét és a Triton-szobrot 1898 körül elbontották, talán vízellátási problémák, talán más megfontolás alapján. (Erről később még külön lesz szó.) A medence helyén kerek szőnyegágyat alakítottak ki. Így a középső gloriett és a déli pavilon előtt is két hasonló (azonos átmérőjű) szőnyegágy terült el fél évszázadon keresztül. Erre az átalakításra minden valószínűség szerint az 1898-ban Pecz Ármin által tervezett és kivitelezett, a Várkert legnagyobb részére kiterjedő átalakítás keretében került sor. Ugyanekkor a teraszsétány („Széles út”) hegy felőli oldalán sorakozó, ekkorra jelentősen megnőtt nyírott tujákat is eltávolították, nyilván azért, mert e növények már zavarták a nagyvonalú térstruktúra érvényesülését. Ezt Pecz úgy orvosolta, hogy a tujákat kivágta, és helyettük magas törzsre oltott rózsák („rózsafák”) sorával képezett ritmust a sétány nyugati oldalán.

A Széles út kert sétánya magas törzsű rózsákkal, 1919. Jól látható a középen pálmával kiemelt szőnyegágy a Triton-kút korábbi helyén. FSZEK Fotótár



2012. 06. 25.

11. Oldal

KERTTÖRTÉNET

A medence helyén kialakított szőnyegágy, középen pálmával. Zádor István rajza, 1919

Rálátás a pergolától a grotta felé, előtte szőnyegágy pálmával a Tanácsköztársaság idején. Zádor István rajza Az Alsó-kert gázvilágításának kiépítése feltehetően a 19. század végi átalakítás idejére datálható, bár előbbi és későbbi fejlesztés is elképzelhető. Míg a Széles út kertben világítótestekről nincs tudomásunk, az Alsó kertben több helyütt örökítettek meg a források kandelábereket, köztük a grottát két oldalról megkerülő kis sétányok csatlakozásánál, a hosszú sétányon.



2012. 06. 25.

12. Oldal

KERTTÖRTÉNET

Az Alsó-kert hosszú sétánya a grotta mögött, kandeláberekkel és kőlépcsővel. Grandtner István felvétele, 1940 körül. Közölte: Gombos 1969, 132 A két világháború között annyi változást figyelhetünk meg (legalábbis a kerttel összefüggésben), hogy a déli lépcsőpavilontól délre, a bazársor mögött is megépítették a pergolát (az Ybl-féle formát és anyaghasználatot hűen követve), amely leválasztotta a széles kilátóteraszt a pergola mögött húzódó széles sétánytól és a Várkert többi részétől.

A déli lépcsőpavilontól délre, a déli bazársor tetején a két világháború között épült pergolaszakasz maradványa.



2012. 06. 25.

13. Oldal

KERTTÖRTÉNET

A Széles út kert 1944-ben. Légifelvétel. Hadtörténeti Térképtár



2012. 06. 25.

14. Oldal

KERTTÖRTÉNET A TRITON-KÚT „VÁNDORLÁSA” A Várkert Építési Bizottmány (Burggartenbaucommité) 1880. február 4-i ülésén Ybl Miklós javasolta a középső gloriett („Mittelbau”) tengelyében addigra már megépített kör alakú medencébe egy Triton-kútszobor felállítását, a korábban arra a helyre tervezett daru-szobor helyett. A rézbevonatú cinköntvény, amelyet a Schlick öntőde készített, 19 850 Ft-ba került, amely költséget a bizottmány elfogadta.20 Egyúttal a daru-szobor megszerzését is javasolták, méghozzá a Várkert-kioszk kertjében található szökőkút számára.21 A mintázó művész kilétét egyelőre nem ismerjük. A szobrot 1881 tavaszán helyezték el. A Triton-kútszobrot Erdélyi Mór felvételéről ismerjük, amely az 1880-as években vagy az 1890-es évek első felében az Ybl által elgondolt helyen örökítette meg. A kutatás során átnézett fényképek alapján felgöngyölíthető volt a kút „vándorlástörténete”.

A Triton-kút a gloriett tengelyében; háttérben a grotta mellett-mögött az Alsó kertbe vezető sétány A szobor tehát eredetileg (1881 tavaszától) a Várkert bazár középső pavilonjának tengelyében épült szökőkút-medencét díszítette. Bő másfél évtizeddel később a medencével együtt átköltöztették az akkor frissen parkosított „Szőlőskertbe”, a Palota-útról nyíló díszes kovácsoltvas kapu tengelyébe.

19

Gombos 1969, 152. A 14. sz. jegyzetben i. forrás. 21 U.o. 20



2012. 06. 25.

15. Oldal

KERTTÖRTÉNET

A Várkert neobarokk kapuja a Palota út felől. A Triton-kút a medencéjével együtt a Szőlőskertbe (a kapu mögé) költöztetve látható. Hauszmann, 1900. A kőkávájú medence a Szőlőskertben állt egészen 1943-ig, amikor is (egyelőre ismeretlen okból) ott felszámolták a díszkertet és vele együtt a szökőkutat. A Triton-szobor azonban addigra már „elköltözött” a szökőkút-medencéből: a Hauszmann által épített déli díszlépcső alsó karjai által közrefogott medencében látjuk egy 1930 körül készült felvételen.

A Triton-szobor a déli kerti díszlépcső aljánál, az ottani medencében, 1930 körül A szobrot végül (talán a 40-es évek elején) az 1898-ban, (ifj.) Pecz Ármin tervei szerint megépült Újvilág-kert szökőkútmedencéjébe költöztették. Több fénykép is megörökítette, amint ebben a medencében, a Triton-szobor körül pancsoltak a Horthy-unokák.22

22

Szarka 2006, 159-167.



2012. 06. 25.

16. Oldal

KERTTÖRTÉNET

A Triton-szobor az Újvilág-kert szökőkút-medencéjében, 1943 körül. Szarka 2006, 161. Itt érte a szobrot az ostrom. Sorsáról eddig nem került elő adat, de feltehető, hogy legalábbis megsérült. A háborús kárfelmérés tanúsága szerint az Újvilág-kert medencéjében esett kár 40%-os volt, a 30.000 pengő értékű kútban 12.000 pengő kár keletkezett.23 Ennek alapján sajnos nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szobor megsemmisült-e.

23

Kókay 2001, 300.



2012. 06. 25.

17. Oldal

KERTTÖRTÉNET 1945 UTÁN A világháborús ostromot követően a palota környékének „középkoriasítása” okozta a legnagyobb károkat a kertben. A szomszédos Alsó kert szintjét több méterrel lesüllyesztették, hogy a középkori maradványok jobban érvényesülhessenek. Ugyanaz történt a Széles út kertben is, ahol az Ybl által elbontott középkori várfalat derékmagasságig visszaépítették, mellette a terepet lemélyítették.

Gerő László koncepciója alapján újjáépült a déli kortinafallal párhuzamos középkori fal egy szakasza – ennek kapcsán a Vízhordó lépcső lőréseit szabaddá téve a terepet mélyen lesüllyesztették. A 60-as években a terület új funkciója is további rombolásokkal járt. A Bazár tetőteraszán Ifjúsági parkot alakítottak ki, úgy, hogy annak kiszolgáló épületeit a hegyoldal rézsűjének kivájásával annak helyére építették be. A pergolára igénytelen, otromba lámpákat szereltek, a hegybe bevájva szórakoztató és vendéglátó funkciójú épületeket emeltek a korszak stílusában. A teraszt nagy felületen (az egykori gyepfelületek rovására) lekövezték a nagy forgalomra való tekintettel. Ez utóbbinak áldozatául esett az eredeti zöldfelület és a történeti növényállomány jelentős része. Néhány fa maradt csak meg a terasz mögötti hegyoldalban: a déli lépcsőpavilon tengelyében a József nádor által ültetett vadgesztenyefa, valamint egy feketedió a grotta mellett.



2012. 06. 25.

18. Oldal

KERTTÖRTÉNET

Modern kiszolgáló épületek az Ifjúsági Park területén, az egykori Széles út kert helyén. Fotó: Mészáros András, közölte: Gombos 1969, 179.

Kiss E Gusztáv: az Alsó kert és a Széles út kert átalakítási terve. Gombos 1969, 174 Később, az Ifjúsági Park bezárását követően évtizedekig semmi nem történt a Várkert bazárral. Pontszerű régészeti feltárások árkai és idehordott építési törmelék halmai (részben az ifjúsági Park elbontott épületeié) borítják a Hosszú sétány egykor elegáns teraszát. A feltárások árkai miatt az említett két fa gyökérzetét is megcsonkították, kérgüket, ágaikat megsértették.



2012. 06. 25.

19. Oldal

KERTTÖRTÉNET JAVASLATOK A Várkert bazár tervezett felújításának szerves részét kell, hogy képezze a kert minél hitelesebb rekonstrukciója. Az előkerült források alapján ez lényegében – elvileg – maradéktalanul lehetséges. Alapelvként leszögezhető, hogy a Széles út kert esetében – különösen mivel kerti építményről és annak kerti környezetéről van szó – a forma kellene, hogy a funkciót meghatározza. Vagyis: a kert megmaradt vagy rekonstruálható eredeti struktúrája és arányai kell, hogy érvényesüljenek, és ez kellene, hogy meghatározza az esetleges beépítés paramétereit. Az utak, sétányok, zöldfelületek alaprajzi paramétereit érdemes az eredetivel lehetőleg minél nagyobb mértékben megegyező módon újraalkotni. Ennek formái, arányai – lévén feltehetőleg Ybl alkotásai – ugyanolyan fontos tartozékai Ybl műemlékegyüttesének, mint az épületek, építmények arányai és díszei. A pusztán formai visszaidézésen túl azonban a rekonstrukció célja a Széles út kert Ybl által megálmodott és hatvanöt éven át létezett eleganciájának és kulturált használatának biztosítása is, természetesen a turizmus számára való hozzáférés biztosításával, hiszen ma ez az egyik legfontosabb megoldandó feladat ezzel az elhanyagolt műemlékkel kapcsolatban. Meg kell kímélni a területet az Ifjúsági Parkhoz hasonló, ide egyáltalán nem illő funkcióktól és eseményektől. A Széles utat és a kisebb sétányokat az eredeti szélességükben kell újraépíteni. Lehetőség szerint az utak szórt burkolatát is helyre kell állítani. (Azt a tévhitet, miszerint a szórt burkolat nem eléggé elegáns, megfelelő rétegrenddel és szigorúan ellenőrzött építéstechnológiával meg lehet cáfolni.) A Széles út kert hossztengelyének érvényesülését a (közel) vízszintes kertsáv teljes beláthatóságával, azaz a szemmagasságot elérő vagy azt meghaladó vertikális elemek kerülésével lehet és szükséges biztosítani. A tujasort lehetőleg az eredetivel azonos fajból: életfából (Biota orientalis sp.), esetleg tiszafából (Taxus baccata sp.) kellene visszaültetni a pergola felőli oldalon, sablonnal nyírt, maximum 1 m magas példányokból. E nyírott növények folyamatos, sablonnal történő nyírásáról gondoskodni kell (ez 120 évvel ezelőtt elmaradt). A hegy felőli oldalon ezzel azonos fajú nyírott örökzöld vagy a századfordulón ültetett standard rózsa-sor alkalmazása javasolt. A rózsa-sor alkalmazása esetében a tövek közötti egynyári virágágy kialakítása elengedhetetlen. A gyepfelületekben egykor megjelenő kisebb-nagyobb (szimmetrikus) virágágyak is kialakítandók. A lépcsőpavilonok kerti homlokzatai elé a kis kerek zöldfelületekbe 1-1 nyírott örökzöld (tuja vagy tiszafa) ültetése kívánatos. A déli lépcsőpavilon által meghatározott kereszttengelyben a szökőkút helyreállítása javasolható, hátterében a grottatámfallal. Az eredeti hangulat visszaidézése érdekében javasolható a támfal kúszónövénnyel való befuttatása, az ív középpontjában a japánakác újraültetése. A támfal két kihajló ívére 1-1 vas váza pótlását javasoljuk (a fényképek alapján újragyárthatók). A Triton-szobor felderítése, illetve azonosítása érdekében további kutatások szükségesek, amelyre a jelen megbízás a rövid határidő miatt nem adott lehetőséget. Ha nem kerül elő a Triton-szobor, akkor egy egyszerű kőrakás is elegendő. Ha valamilyen okból a szökőkút nem valósítható meg, akkor az 1898-tól ott létezett szőnyegágy rekonstrukcióját ajánljuk. A déli lépcsőpavilon esetében eleve a szőnyegágy kialakítását javasoljuk, hátterében a környezetéből kiemelkedő, íves földművel, annak középpontjában vadgesztenyefával. Mivel a területen nem voltak állandó kerti világítótestek, így javasoljuk a süllyesztett, rejtett világítás alkalmazását. A megmaradt dendrológiai értékek minél hosszabb távú megőrzésére kell törekedni, hiszen a Széles út kert történeti kontinuitását egyedül ezek biztosítják. Ezek közé tartozik a déli lépcsőpavilon tengelyében megmaradt 150-200 éves vadgesztenye, valamint egy 130-150 éves feketedió a grotta mögötti rézsűben, valamint további idős vadgesztenyék. FAKOPP és egyéb, a növényegyedek állapotát pontosan kimutató vizsgálat szükséges az esetükben. Ennek alapján lehet mérlegelni a velük kapcsolatos teendőket. Amennyiben állapotuk miatt nem volna valamelyikük megtartható, úgy eredeti helyén megtartható, úgy azonos fajból (a vadgesztenye esetében az alapfajból) való pótlásukról gondoskodni kell. Amennyiben a beruházás miatt elkerülhetetlenül el kell távolítani őket, de élettani szempontból a szakemberek megtartásra érdemesnek ítélik, úgy az Alsó kertbe való átültetésükről feltétlenül gondoskodni kell. Ebben az esetben leendő helyüket is kerttörténeti és műemléki megfontolások alapján kell megválasztani.



2012. 06. 25.

20. Oldal

KERTTÖRTÉNET Felhasznált irodalom Alföldy Gábor, ʻA királyi várkert az újkorban – építéstörténeti vázlat’ A Budavári Királyi Palota évszázadai. Tanulmányok Budapest Múltjából XXIX. (2001), 267-290. Alföldy, Gábor, ʻHapsburg Gardens in Hungary’ Die Gartenkunst 20 (2008) Beilage zu Heft 2/2008, 87-102. Bor Ferenc, ʻA Várkertbazár’ in Ybl Miklós építész 1814-1891. Hild-Ybl Alapítvány, Budapest, 1991, 105-111. Czagány István: A budavári palota és a Szent György téri épületek. Budapest, 1966. Fazekas István, ʻA budai királyi palotára vonatkozó források a bécsi Főudvarmesteri Hivatal levéltárában’ A Budavári Királyi Palota évszázadai. Tanulmányok Budapest Múltjából XXIX (2001), 49-80. Gerő László: A helyreállított budai vár. Budapest, 1980. Gerle János – Marótzy Kata (vál., szerk.): Ybl Miklós. Budapest, 2002, 151-157. Gombos Zoltán: Budavári kertek. Budapest, 1969. Hauszmann Alajos, ʻA magyar királyi vár építésének története’ Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye XXXIV (1900), X-XI. füzet, 217-238; 242-260. Kardos Árpád, ʻA királyi várkert Budán’ Kertészeti Lapok XXI (1906), 285-292; 305-310; 333-340. Kókay György, ʻDokumentumok a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről’ A Budavári Királyi Palota évszázadai. Tanulmányok Budapest Múltjából XXIX (2001), 293-342. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870-1930. Budapest, 1931, 339-367. Szarka Józsefné: A Budavári Palotában születtem. Visszaemlékezéseim a XX. századra. Budapest, 2006. Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. Ybl Miklós – Szkalla Oszkár, ʻA budai kir. várkerti építkezések’ Az Építési Ipar 1878, 139-141, 161-162, 177-178.



2012. 06. 25.

21. Oldal

Várgondnokság Nonprofit Kft. és Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Budapest, Színház u és 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1

Recommend Documents