Varga János Egy nemzetközi tudományos konferencia utóélete és reményteli jövője A konferencia A magyar Határőrség a rendszerváltás időszakában egy rendvédelmi szervtől szokatlan aktivitással vett részt a közéletben. Utólag azt is mondhatnánk, hogy szakmai tevékenysége hatékony végzése érdekében tett kezdeményező lépései jelentős hatással voltak a társadalmi életre, s nemegyszer nemzetközi viszonylatban is feltűnést keltettek. A totális határőrizet szakmailag is tarthatatlan rendszerére az elektromos jelzőrendszer lebontásának kezdeményezésével, az NDK állampolgárok nyugatra való kiengedésére vonatkozó politikai döntés szakszerű végrehajtásával válaszolt. A szintén politikai folyamatokba illeszkedő soproni határnyitás a földrészünket kettészelő vasfüggöny lebontásához, a berlini fal lerombolásához tett iniciáló lépésnek bizonyult. Az 1993-ban Budapesten megrendezett nemzetközi tudományos konferencia korántsem keltett nagy feltűnést, mégis hosszú távú és jelentős hatást gyakorolt az illegális migráció elleni nemzetközi fellépésre. A konferencia bolgár, horvát, lengyel, német, román, szlovák, szlovén és ukrán résztvevői mindegyikének alapos oka volt a magyar meghívás elfogadására. A szocialista világrendszer összeomlása után csak lassan szűnt meg az addig szembenálló európai felek közötti bizalmatlanság, s kezdtek kialakulni a kelet-nyugati együttműködési formák. Súlyos konfliktusok keletkeztek, kitört a délszláv háború. A résztvevő államok sajátos helyzetét jól példázza, hogy Szlovénia még csak két éve -10 napos háborúban- vívta ki függetlenségét, de Horvátországban még javában zajlott az ötéves háború. A magyar határőrség a horvát határviszonylatban határbiztosító tevékenységet is folytatott. Ukrajna is csak két éve független, s habár a Szovjetuniótól erős határőrséget örökölt, az illegális migráció keletnyugati főirányában nehezen birkózott meg a Független Államok Közösségéből, az Ázsia többi térségéből érkező határsértőkkel, akikhez egyre nagyobb számban csatlakoztak saját állampolgárai is. Szlovákia 1993. január 01-jén nyerte el függetlenségét, új határőrizeti szervezet alakult meg, amelynek tevékenységéről még csak kezdeti tapasztalatok álltak rendelkezésre. A német részvétel hangsúlyosságát az is kifejezte, hogy a Szövetségi Határőrség mellett képviseltette magát az illegális migráció fő irányába eső Bajorország tartományi határőrsége is. Németország, mint az illegális migráció egyik célországa a rendszerváltás óta jelentős támogatásban részesítette a magyar Határőrséget. Német szakértők Magyarországon segítették a szervezeti megújulást, s magyar határőrök Németországban is megismerhették a határőrségi szervek munkáját, továbbképzéseken vehettek részt elsősorban a lübecki szövetségi határőr iskolában és a bajor határőrizeti szerveknél. További német segítség koordinálására és a sajátos érdekek érvényesítésére jó alkalmat kínált a tanácskozás. A konferenciára meghívót kapott, de nem képviseltette magát Ausztria és Törökország. A plenáris ülésen többször szóba került távollétük. Ausztria távolmaradásában az is közrejátszhatott, hogy még nem volt önálló határőrizeti szakszerve, s még az sem dőlt el, hogy Ausztria hogyan reagál a hirtelen megnőtt illegális migrációs nyomásra. Törökország 1
hiánya azért volt sajnálatos, mert az egyik legjelentősebb illegális migránst kibocsájtó és fontos tranzit ország volt. Ilyen körülmények között találkozott Budapesten 9 európai ország határrendészeti szervezetének képviselője a Hanns-Seidel Alapítvány budapesti képviseletének közreműködésével, hogy megvitassák a „Határőrségek az egységesülő Európában” című témát. Magyar részről a Határőrség rendészeti szerveinek vezetői, valamint a Határőrséggel a rendészeti feladatok ellátásában együttműködő szervek képviselői voltak jelen. A tanácskozásra 1993. június 08-09-én került sor, a Határőrség Országos Parancsnokság és a Hanns-Seidel Alapítvány Budapesti Képviselete rendezésében, s a helyszínt a Rendőrtiszti Főiskola adta. A rendező szervek megbízásából a Konferenciát a Főiskola alig egy évvel azelőtt alapított Határrendészeti Tanszéke szervezte. A konferencia célja volt a határrendészeti feladatok, tevékenységek nemzetközi vonatkozásainak áttekintése; a világban végbemenő új folyamatok határőrségekre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése; a szomszédos és más európai határőrségekkel (határőrizetet ellátó szervezetekkel) az érintkezési felületek keresése, a szükséges közös tennivalók elméleti alapjainak feltárása, különösen bűnüldözési, valamint menekültügyi és idegenrendészeti vonatkozásban; kapcsolatfelvétel, együttműködés kezdeményezése a végrehajtók, vezetők és tanintézeti oktatók kölcsönös továbbképzésében.1 A plenáris ülésen kívül lehetőség nyílt a kétoldalú tárgyalásokra is. A magyar Határőrség vezetői mindegyik delegációval találkoztak. A hatékonyabb munkavégzés érdekében Magyarország, Németország, Szlovénia és Horvátország vezetésével létrejött a határforgalom-ellenőrzési, az informatikai, az illegális migráció elleni küzdelem, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés elleni szekció is. A Konferencián résztvevő delegációk a záróközleményben2 egyetértően megállapították, hogy a világ több térségében fokozódik a migrációs folyamat, az illegális bevándorlás, az embercsempészet, a kábítószer, a fegyver és a veszélyes anyagok csempészete. Mind nagyobb veszélyeket jelent a nemzetközi szervezett bűnözés. A migrációs folyamat feltartóztatása és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem fontossá teszi az egyes országok határrendészeti szerveinek együttműködését általában Európában, de különösképpen Középés Kelet- Európában. Miközben az utas- és áruforgalom zavartalansága, az átjárható határok a népek közötti kapcsolatoknak fontos eleme, a határforgalom ellenőrzése különösen alkalmas és nélkülözhetetlen a kölcsönös biztonság garantálására a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemben. A küldöttségek ennek érdekében kinyilvánították együttműködési szándékukat és készségüket a bűnmegelőzés és a bűnüldözés hatékonyságához szükséges információk cseréjében. Szorgalmazták a budapestihez hasonló határrendészeti konferenciák további megrendezését az elméleti és a gyakorlati tapasztalatok kicserélése, valamint az együttműködés fejlesztése 1
Biztosítási Terv a „Határőrségek az egységesülő Európában” c. Nemzetközi Határrendészeti Konferencia előkészítéséhez, levezetéséhez. Rendőrtiszti Főiskola Határrendészeti Tanszék. Száma: 3-8/48/1993. 2 Határőrségek az egységesülő Európában. A Határőrség Országos Parancsnokságának kiadványa. Budapest. 1993. 222. oldal
2
érdekében. Egyetértettek a konferencián egybehangzóan kifejtett megállapítással, mely szerint a nemzetközi szervezett bűnözés ellen csak nemzetközi összefogással lehet eredményesen felvenni a küzdelmet. A Konferencia zárónapján elnöklő Dr. Virányi Gergely zárszavában elmondta, hogy a két napos tanácskozás meggyőzte arról, hogy szinte minden határőrség, határrendőrség, határcsendőrség az újjászületés, a megújulás fázisában van, és óriási erőfeszítéseket tesz ennek érdekében. Beszéljünk bár más nyelven –amiről egyébként megbizonyosodott, hogy nem lehet akadálya egymás megértésének- neveztessünk másként és jellemeztessen valamennyiünket sok-sok eltérés, sajátosság – valamennyi határőrizeti szerv rendeltetésében, célkitűzéseiben, módszereiben, eszközeiben markánsan körvonalazhatók azok a közös jegyek, jellemzők, amelyeket meg kell ragadnunk és amelyek mentén kialakulhatnak és kiterebélyesedhetnek kapcsolataink valamennyiünk érdekében. Úgy vélte, hogy ha egyesítjük a még jobbára elszigetelt erőfeszítéseket, akkor rövidebb idő alatt hatékonyabb munkát tudunk végezni. Ha összefogunk, akkor az egységesülő határőrségek beépíthetik a maguk építőkövét az egységesülő Európa közös házába. Történelmi időszakot élünk, mely tálcán kínálja nekünk a lehetőséget. Rajtunk áll, hogy megragadjuk-e a történelmi lehetőséget, avagy elmulasztjuk azt.3
A konferencia utóélete A második konferencia 1993 októberében Kijevben, immár 13 ország részvételével lett megrendezve. A küldöttek egyetértettek abban, hogy a magyar határőrség kezdeményezése „Nemzetközi Határrendészeti Konferencia” (NHK) néven folytatásra érdemes és állandó helyszíne Magyarországon legyen. Így a harmadik plenáris ülésre 1995. május 02-03-án került sor Magyarországon, Siófokon. ahol elfogadták a határforgalom-ellenőrzés „Chartá”-ját és a „Felhívás”-t, amely az illegális migrációban érintett országok arányosabb teherviselését szorgalmazta. Mindkét dokumentum megküldésre került a Budapest Csoport4 Elnökének azzal, hogy a részes országok kormányainak tájékoztatásul továbbítsa azokat. A határforgalom-ellenőrzés chartája a Berlini (1991) és a Budapesti (1993) Konferencia szellemében született, s még napjainkban is érvényes elveket és eljárási módokat fogalmazott meg. Kifejeződött benne a független demokratikus jogállamok együttműködési készsége, az alapjogok tisztelete, a határforgalom ellenőrző szervek tevékenységének szolgáltató jellege. A charta leszögezte, hogy a határforgalom ellenőrzése az érvényes nemzeti jogszabályok, a két-, illetve többoldalú államközi szerződések, valamint a nemzetközi jog figyelembevételével kerül végrehajtásra. A személyek ellenőrzése és az ellenőrzést követő intézkedések az 3
Mint 3., 215-216. oldal. Az illegális migráció kérdéskörével foglalkozó Budapest-csoport akkor 34 országot tömörített, köztük az európai országok többségét, valamint Ausztráliát, az Egyesült Államokat és Kanadát. Megfigyelőként részt vettek a migrációval foglalkozó legjelentősebb szervezetek, és az Európa Tanács is. 4
3
arányosság elve alapján kerülnek végrehajtásra. A határforgalom ellenőrzése és a zöldhatár őrzése egyformán fontos feladat a nemzetközileg tevékenykedő bűnözők és szervezetek megfékezése, a bűnözői szervezetek felderítése és a bűncselekményt elkövetők őrizetbe vétele érdekében ugyanúgy, mint a veszélyes áruk illegális szállításának megakadályozása. A személyek, járművek, szállítmányok határforgalom-ellenőrzése a biztonság és a forgalom folyamatossága érdekében, a határátkelőhelyen kialakult helyzetnek megfelelően a legcélszerűbb módszerekkel, eszközökkel és tartalommal differenciáltan kerül végrehajtásra.5 Meg kell előzni az indokolatlan várakozási idők kialakulását. A nagy forgalom idején a szomszédos országok határrendészeti szervei együttes intézkedéseket tesznek a forgalom gyors lebonyolítása érdekében. A határrendészeti szervek megfelelő szinteken és jogi kereteiken belül intenzív információcserét bonyolítanak le. Rendszeresen, illetve szükség szerint soron kívül tájékoztatják egymást tevékenységükről, tapasztalataikról és eredményeikről, törekednek a kollegiális együttműködésre, az egy helyen történő közös határellenőrzés megteremtésére. A közös tevékenység erősíti a kölcsönös bizalmat, a hatékonyabb szolgálat ellátást, hozzájárul a sikeresebb munkához, gyorsítja a határforgalom lebonyolítását és a jövőben elősegítheti az egyoldalú határforgalom-ellenőrzés bevezetését. A határrendészeti szervek munkájuk során támogatják egymást a feladatok felismerésében, szoros kapcsolatot ápolnak a vezetői szinteken és megbízott képviselőik útján, emberi és bajtársi kapcsolatokat is gondoznak. Miután több határrendészeti szerv megfogalmazta azt az igényt, hogy az eredményes együttműködéshez, a közös munkához információkra, mégpedig megfelelő rendező elvek alapján összegyűjtött és összegzett információkra van szükség, a IV. Konferencián megkezdődött a közös statisztikai rendszer kidolgozása és rendszeresítése. Jellemző a konferencia regionális jellegére és Németország meghatározó szerepére, hogy az adatok gyűjtése, továbbítása német nyelven történt. A rendszer elősegítette a határesemények közös megítélését. Az adatszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó magyarázó szöveg az alapfogalmak pontos meghatározását is tartalmazta, így hozzájárult a határőrizeti terminológia egységesítéséhez, fejlesztéséhez. A rendszer fejlesztését elősegítette, hogy a Budapest Csoport 1997-es prágai Miniszteri Konferenciája ajánlást tett a CIREFI6 fogalomrendszerével harmonizáló információcsere rendszer kialakítására, így az V., VI. és VII. Konferencia ezekkel a kérdésekkel fő témaként foglalkozott. Az immár intézménnyé fejlődött Konferencia beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ebben az is szerepet játszott, hogy a biztonság speciális területén dolgozó határőröknek 5
Ez a magyar határőrségnél abban az időszakban kidolgozott, a totális ellenőrzés helyett bevezetett és hatékonynak bizonyult szelektív és differenciált határforgalom-ellenőrzés tapasztalatain alapult. 6 CIREFI - Centre for Information, Discussion and Exchange on the Crossing of Frontiers and Immigration (a külső határok átlépésével és a bevándorlással összefüggő kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, vitát és információcserét szolgáló központ). Segíti az uniós tagállamokat a jogszerű bevándorlással kapcsolatos információcserében, az illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás megelőzésében, az embercsempészet elleni küzdelemben, a hamis és hamisított útiokmányok azonosításának javításában, valamint a visszatérési gyakorlatok fejlesztési módjainak megtalálásában.
4
(határrendőröknek, bevándorlási tisztviselőknek, határőrizeti feladatokat ellátó rendőröknek, csendőröknek, parti őröknek és más állami szervezetek tagjainak) nincs világméretű szervezete, saját „háza”. Természetes volt, hogy a sikeresen működő Konferencia intézményrendszerének fejlesztése során többször szóba került a szervezetté való átalakulás gondolata. A határőrök világszervezetének létrehozására az első konkrét javaslat (Borderpol Project) magyar részről 1999-ben a VII. Konferencián hangzott el. A javaslat jelentőségét kifejezi, hogy habár - a feladatok bonyolultsága és az érdekek sokrétűsége miatt nem lett elfogadva – évekig napirenden maradt. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásra való reagálás részeként a Konferencia Titkársága ismét konkrét javaslatot dolgozott ki a Nemzetközi Határrendészeti Szervezetté (International Border Police Organization - IBPO) való átalakulásra. A javaslat célja egy olyan állandó központ létrehozása, amely a biztonsági szektoron belül az államhatár biztonságához kötődő feladatok végrehajtását információkkal, módszertani segítséggel, ajánlásokkal, tanácsadással szolgálja. Hozzájárul a határrendészeti szervek jogi alapjainak, szervezetének, működési rendjének, technikai követelményeinek kidolgozásához, valamint az egymással fenntartott együttműködés fejlesztéséhez. A javaslatot tartalmazó „Elgondolás”-t a X. NHK Előkészítő Ülésének küldöttei megvitatták. Elvi kifogásuk nem volt, de komoly ellenvélemények is elhangzottak. Hangsúlyozták, hogy az NHK már jól működő „Intézmény”, átalakítása veszélyeket hord magában. Az ellenérvek között elhangzott, hogy az Interpol és az Europol már működik, s az Európai Unió is tervezi saját határőrizeti ügynökségének létrehozását. Végül is az „Elgondolás” nem valósult meg, de a X. NHK plenáris ülése több javaslatot fogadott el a meglévő intézményrendszer továbbfejlesztésére. A Konferencián elvetett magvakból még is fogant egy új határőr világszervezet. 2003. március 15-én Ottawában hivatalosan is bejegyezték a Borderpol-t. A több mint ezer államhatárral kapcsolatos szolgálat érdekében tevékenykedő nem profit orientált és nem kormányzati szervezet központjának ma is a kanadai főváros ad otthont. Európai irodája működéséhez a magyar rendőrség biztosítja a feltételeket.7 A XII. kongresszuson elfogadott „Működési rend” ma is érvényes keretet ad a munkának. E szerint a Konferencia a határrendészeti szerveket, a nemzetközi szerveket és szervezeteket tömörítő önkéntes fórum, amelynek alapvető küldetése a határok biztonságát fenyegető veszélyek időbeni felismerése, a problémák és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések felvetése, megvitatása, a közös megoldások megtalálása, javaslatok, ajánlások kidolgozása. Célja a határok biztonságát fenyegető veszélyek felismerésével, a megoldások és a legjobb gyakorlat megkeresésével, a hatékony nemzetközi együttműködéssel, az eredményes munkavégzés érdekében fórumot és találkozási lehetőséget biztosítani a határrendészeti szervek vezetőinek és szakértőinek. A migrációt kibocsátó, tranzit- és célországok határrendészeti vezetőinek és szakértőinek a közös problémák megoldása érdekében az együttműködés kiterjesztése és fejlesztése, javaslatok és ajánlások kidolgozása, valamint a nemzetközi jelleg erősítése. 7
http://www.borderpol.org/borderpol.html 2011. 09. 23.
5
Fő feladatai: hatékony információcsere; elemzések, hatástanulmányok készítése; a határok biztonságát befolyásoló problémák felismerése, a közös megoldások megkeresése; a határon átnyúló nemzetközi szervezett bűnözés elleni fellépés érdekében a tevékenység és a munkamódszerek kidolgozása és összehangolása; rendszeres vezetői és szakértői munkatalálkozók szervezése; a két- és többoldalú kapcsolatok fejlesztése; munkacsoportok működtetése; ajánlások, javaslatok kidolgozása. A kialakult munkarend szerint egy-két fontos határőrizeti problémát tűznek a kongresszus napirendjére. Ezek átfogó bemutatására a különböző országokból és nemzetközi szervezetekből 10-12-en tartanak előadásokat, majd kérdések felvetésére, véleménycserére és vitára is van lehetőség. A világ határrendészeti szerveinek vezetői megismertetik a résztvevőkkel a határrendészeti szervek feladatait, szervezetét, tevékenységének formáit és eredményeit. A résztvevők széleskörű áttekintést kapnak az eltérő helyzetű határrendészeti szervek legjobb gyakorlatáról. Hivatalos és személyes kapcsolatok alakulnak ki. A Konferenciák közötti időszakokban működő szekciók, munkabizottságok, majd az azokat felváltó munkacsoportok mindegyike beszámol az elmúlt konferencia óta végzett munkáról, javaslatot tesz a további feladatokra. Hivatalos két- és többoldalú megbeszélésekre is sor kerül a Konferencia ideje alatt. A plenáris ülésen a küldöttek zárónyilatkozatot fogadnak el, felkérik a Titkárságot és a Vezetői Munkacsoportot, hogy a következő konferencia témáját és napirendjét állítsa össze, döntenek a Vezetői Munkacsoport ülésének helyszínéről és idejéről. A következő Konferenciáig a tevékenység ismét különböző munkacsoportokban folyik, amelyek eredményeiről a munkacsoportot vezető országok a következő plenáris ülésén beszámolnak. A Munkacsoportoknak nincsenek állandó résztvevői, bekerülni önkéntes, illetve rotációs alapon lehet. Fő feladatuk a konferencia témáinak előzetes megvitatása, meghatározása, iránymutatás, szakmai koncepciók, eljárások kidolgozása, illetve a plenáris üléseket érintő döntéshozatal előkészítése. A 2011. évi felhívás szerint munkacsoportok az alábbi területeken működnek: Határőr Szolgálatok Vezetői. Parti Őrségek. Együttműködés a határőrizeti szervek és más illetékes testületek között a kábítószer csempészet elleni harcban. Illegális migráció elleni harc. Vízumrendszer és beléptetés feltételei. Analitikus adatgyűjtés.
6
Határforgalom-ellenőrzés.8 A munkacsoportok tevékenysége eredményeként több olyan széleskörű nemzetközi konszenzuson alapuló szakértői ajánlás került elfogadásra a plenáris ülésen, amely a határellenőrzés terén kezdeményező volt, s még a schengeni szabályozást is megelőzte, vagy azon túlmutatott. Pl.: az illegális migráció hatékonyabb megelőzéséért és eltörléséért (2001); a tolonc és a visszatelepítés megoldására (2002); a határon átlépő nemzetközi vasúti forgalomban a bizalmi elven történő ellenőrzés végrehajtására (2002); az emberkereskedelemmel és –csempészettel kapcsolatos szervezett bűnözés elleni hatékony fellépésre (2003); a nemzetközi repülőtereken a határforgalom ellenőrzését és lebonyolítását együtt végző szervezetek együttműködésére (2004); a szállítók felelősségének bevezetésére és elismerésére az illegális migráció elleni harcban; a határforgalom-ellenőrzés követelményeire és az egységes határellenőrzésre. Az egy megállásos stratégia alkalmazására a kézből kézbe történő ellenőrzés keretei között (2005); a határátlépés egyszerűsítésére és megkönnyítésére (2006); a biometrikus adatokkal ellátott útlevelek ellenőrzésére (2006); az „Integrált határforgalom-ellenőrzéshez” (2006); A magyarországi konferenciák sora egy alkalommal megszakadt. 2010. május 26-án Varsóban került sor a XVIII. NHK plenáris ülésére. A formabontó helyszínválasztás apropóját az adta, hogy az Európai Unió öt évvel azelőtt hozta létre a külső határok ellenőrzését koordináló ügynökségét, a Frontex-et9. Ebből az alkalomból, kiállításokkal egybekötött, nagyszabású jubileumi rendezvénysorozat keretei között ünnepelték meg az Európai Unió Határőrnapját, a Frontex megalakulásának ötödik évfordulóját, tartottak több szakmai fórumot. Ezen a plenáris ülésen már öt kontinens 56 államának határrendészeti szervezete és 9 nemzetközi szervezet képviseltette magát. Először vettek részt Afganisztán és Ghána küldöttei. A Konferencia fő napirendjét a határigazgatás területén alkalmazott modern technikai eszközöknek és technikai rendszereknek szentelte.
8
http://www.eu2011.hu/hu/esemeny/xix-nemzetkozi-hatarrendeszeti-konferencia 2011.09.23. Frontex - European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union (Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség). 9
7
A konferencia reményteli jövője A Határőrség mérhető szerepet kívánt betölteni a komplex nemzeti és európai biztonság fenntartásában, az illegális migráció kezelésében. Az európai és a térségi határbiztonság összehangolásában kezdeményező, koordinációs szerepet vállalt fel, a nemzetközi missziós és térségi biztonság erősödését céltudatosan segítette. Ennek a küldetésnek a megvalósulását figyelemreméltóan értékeli a 2007. évi minőségfejlesztési kézikönyv: A Magyar Köztársaság Határőrsége … ”1993 óta évente Nemzetközi Határrendészeti Konferenciát szervez, amely a határőrizeti–határrendészeti–határbiztonsági szervek elsőszámú világfórumává vált, s évente több mint 50 ország és 10-nél több nemzetközi szervezet képviselteti magát rajta. A Határőrség fontos szerepet tölt be az EU határbiztonsági tevékenységében, a FRONTEX munkájában.”10 A Határőrség és a Rendőrség integrációja után az integrált Rendőrség folytatja a világszerte elismert „legjobb gyakorlat” alkalmazását. Továbbra is fórumot biztosít a világ nemzeti határrendészeti szervezetei és a határrendészeti feladatokban közvetlenül érintett nemzetközi szervezetek vezető képviselőinek, hogy megvitassák a határrendészet aktuális helyzetét és az abból adódó feladatokat. A következő XX. Konferencia is Magyarországon lesz megrendezve. A jubileumi esemény előkészítése máris megkezdődött. A NHK távlatai reményteljesek, hisz a résztvevők igénylik a konferencia folytatását, mert a határőr vezetők egyedüli világméretű fóruma, amely 1993 óta megszakítás nélkül működik. Az, hogy mindig fontos aktuális határbiztonsági problémákat dolgozott fel, hozzájárult szerepe megerősödéséhez. Olyan fórum, amely politikailag szembenálló országok között is lehetővé teszi a szakmai érintkezést és véleménycserét. A migrációt kibocsájtó, tranzit és célállamok, valamint a nemzetközi szervezetek adatokat, tapasztalatokat cserélhetnek. Növelhetik az egymás iránti bizalmat. A Frontex erősen érdekelt abban, hogy működjön egy világméretű határrendészeti fórum, amelynek keretében lehetőség van az uniós határrendészeti elvek és gyakorlat megismertetésére, a harmadik országokkal való hivatalos és informális kapcsolatok alakítására. A folyamat fenntartásához eddig is kész volt anyagilag hozzájárulni. Mértékadó szakértők szerint szeretné teljesen égisze alá vonni ezt a kiváló lehetőséget. Hazánk számára is egyértelműek az előnyök. Ezek közül kiemelésre érdemes, hogy szilárdítja a szomszédos országok határrendészeti szervezeteivel kialakított, hagyományosan erős kapcsolatainkat, együttműködési rendszerünket. A Konferencia eddig egy alkalommal foglalkozott a képzéssel. Hasznos lenne e stratégiai ágazattal foglalkozó munkacsoport folyamatos működése. Ez elősegítené a határellenőrzési szakembereket képző intézmények közötti szorosabb nemzetközi együttműködés kialakítását. Sor kerülhetne hallgatók nemzetközi képzésére, a végzettek továbbképzésére; tudományos 10
dr. Kovács Ákos; dr. Rónaszéki Áron (Szerk.): CAF - jó gyakorlatok a magyar közigazgatásban. 8. oldal. (CAF Kézikönyv.) https://caf.kim.gov.hu/download/CAF%20j%F3%20gyakorlatok%20a%20magyar%20k%F6zigazgat%E1sban.doc 2011. 09. 23.
8
diákköri konferenciákon való kölcsönös részvételre; vendégoktatók, hallgatók, szakemberek tapasztalatcseréjére; részképzésekre és szakmai gyakorlatokra. A Konferencia széleskörű nemzetközi elfogadottsága alkalmat kínál további intézményes munkaformák, szervezetek létrehozására. Ezek közül könnyen konszenzus érhető el egy nemzetközi információs bázis létrehozására és könyvtárszerű használatára. A hagyományos könyvtári megoldásokkal szemben elsőbbség illetné meg az Internet alapú működést. Ez lehetővé tenné azt is, hogy a döntés után közvetlenül megkezdhesse működését, s annak során gyorsan, akár nemzetközi összefogással is bővülhetne állománya. Az eredeti kezdeményezés tudományos konferenciaként indult, amely hamarosan szakmai világfórummá nőtte ki magát. Hasznos lenne a tudományos együttműködés gondolatának újbóli felelevenítése és kiterjesztése a NHK tevékenységére. Pl: A határellenőrzés tudományelméleti alapjainak megteremtése és közös fejlesztése. A határellenőrzést végrehajtó szervezetek tudományos munkával foglalkozó szervezeteivel való kapcsolatfelvétel. Megrendelések adása és feltételek biztosítása a szakmai problémák megoldására a tudományos kutatások kereteiben. Nemzetközi tudományos pályázatok kiírása. Kölcsönös meghívás és részvétel nemzetközi konferenciákon, az eredmények oktatásba való beépítése. Tudományos publikációk kölcsönös megjelentetése. Felhasznált irodalom: Határőrségek az egységesülő Európában. A Határőrség Országos Parancsnokságának kiadványa. Budapest. 1993. http://konferenciakalauz.hu/konferenciak/12866-19th-international-border-policeconference-2011; Letöltés: 2011. szeptember 24. A Nemzetközi Határrendészeti Konferencia Titkárságának archív anyagai.
9
