VAMOSPÉRCS KÖZSÉG FELSZABADULÁS UTÁNI MEZ~GAZDASAGA ( ) Pásti Judit

VAMOSPÉRCS KÖZSÉG FELSZABADULÁS UTÁNI MEZ~GAZDASAGA (1944-1947) Pásti Judit

1944 késő őszén Hajdú megye rendkívüli időszakot élt, a második világháború keleti hadszínterének" szerepét vette át. Területe 1944. november elsejére szabadult fel: Lakosságát a háború okozta súlyos károk, az élet újjáindítása nehéz, felelősségteljes napok, hónapok elé állította . Az egyik legéget őbb feladat a mezőgazdasági élet beindítása, megszervezése volt. Az 1944-es őszi harcok során Hajdú megye mezőgazdasága érzékeny károkat szenvedett. Az állatállományt ért pusztulás - a statisztikai adatok szerint - meghaladja az országos átlagot. A lóállomány 25%-a, a szarvasmarha 40%-a, s a sertésállomány 30%-a maradt meg. Talán a legsúlyosabb veszteség a juhállományban mutatható ki, melynek nagy része elpusztult. S ami megmaradt, az jelentősen karcsosodott .l Az állatállomány mennyiségi és minőségi romlása három szempontból nehezítette a mezőgazdaság helyzetét : nincs igaerő, a lakosság hiányt szenved az alapvető ellátást jelentő állati termékekből, fellép a trágyahiány, ami a jövő gazdálkodásában is jelen le~sz.2 A gazdasági élet beindítását, a termelő munka megszervezését hátráltatta a megye mezőgazdaságának alacsony gépesítése és a háború miatt elhúzódó betakarítás a A kiindulópont : felmérni a meglevő készleteket, felrajzolni a soron következő teendőket. Egy, az alispáni rendeletre készült jelentés szerint 1945 elején Hajdú megye területén őszi gabonával csak 15 000 kat. holdat vetettek be, az elmúlt évek átlagának rendkívül alacsony hányadát, mindössze 12°/o-át.4 Október 18., a felszabadulás napja Vámospércsen szétzilált gazdaságot, megtizedelt állatállományt, betakarítatlan termést, súlyos károkat talált . Az élet megindításakor itt is az első teendő a megmaradt, felhasználható készletek, állatok, megművelt területek számbavétele volt.

1 Ujlaky Zoltán : Mezőgazdasági politika Hajdú megyében az 1945-49-es években .

Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága és Oktatási Igazgatóságának kiadványa a decemberi jubileumi tudományos ülésszakról. I. Db. 1970. 114 . old. Itt uta-a lunk az országos adatokra is. A ló 56%-a, a szarvasmarha 44%-a, sertés 79%-a, juhállomány 80%-a pusztult el. Lásd ehhez a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 5. (Szerk . : Komoróczy György) Db. 1973. 343. old. Tovább á Mikecz Ferenc : A gazdasági és politikai élet beindulása Hajdú megyében és Debrecenben . Alföld, 1969 . 11. sz. 42. old. 2 Káposztás István : A magyar mez őgazdaság 1945-ben . Agrártörténeti Szemle, 1965. 100-101 . old. 3 Mikecz Ferenc : i. m. 42-43. old. 4 HBmL XXIV. 218. - 7/1945.

155

Az 1945. január elején készült községi főjegyzői jelentés megdöbbentő képet fest a leromlott gazdasági helyzetrő l. A rendelkezésre álló élelmiszerkészlet nem elegendő a lakosság ellátására. Vámospércs összlakossága a felszabadulás napjaiban 5211 főre becsülhető.5 A községben mintegy 3700 főre tehető azoknak a száma, akik zsírból ellátásra szorulnak. Kenyérgabonából 919-en, burgonyából 2269-en nem rendelkeznek készlettel, tartalékkal.o Egy másik jelentés a fejadagszükségletet méri fel. Ezek szerint mintegy 3010 rendes, 1050 testi" munkás, 503 nehéz testi munkás és 129 egy éven aluli gyermek fejadagját kellene biztosítani.' A községben található élelmiszerkészlet szűkös mennyiségére utal a következő összesítés . A teljes készlet 49 q kenyérliszt, 36 q sertészsír és 17 q szalonna. S ami egyáltalán nincs : nullás liszt, baromfizsír, háj, étolaj, borsó, lencse és rizs s A takarmánykészlet felmérése is hasonló eredménnyel járt, nem lesz elegendő a szükségletek fedezésére.o Hogy mi a helyzet az állatállománnyal? Erre ad választ az 1945 januárjában készült helyzetjelentés . Míg 1944 tavaszán 337 db lovat, 927 db szarvasmarhát, 921 db sertést és 134 db juhot írtak össze, jelenleg 17 db lóról, 536 db szarvasmarháról, 143 db sertésről tudnak. A juhállomány nagyrészt kipusztult. A sertésállományt sertéspestis veszélyezteti,' az állatállomány egészségügyi állapota gyenge, a rendelkezésre álló takarmányszükséglet nem biztosítatt.lo Az állatállomány számának alakulása nem lehetett érdektelen itt sem a beinduló mezőgazdasági munkálatoknál. Annál is inkább, mivel a falu felszabadulás előtti gazdasági életét a rendkívül alacsony gépesítettségi szint jellemezte. Az öröklött, elmaradott technikai állapot mindenesetre a vizsgált években látványos fejl ődésen nem ment és nem is mehetett keresztül. A helységben 1946 októberében egyetlen egy traktortulajdonos található. Traktora azonban szántárrá nem használható és nincs a községben traktoros talajelőkészít ő eszköz sem.li Az állatállomány jelentős számbeli csökkenése mindenesetre gondot okozott az igázható állatok pótlásában.. Adatot arra nem találtam, hogy a vizsgált időszakban más települések kölcsönigát adtak volna. Pedig az 1944. évben igázott állatok csupán 20o/o-a 5 HBmL XXII. 502. - 3312/1947. A kimutatás szerint, mely 1935-től követi nyomon a lélekszám alakulását tendenciális növekedést mutat. Mfg 1935-ben 4674 fő lakott a községben, 1938-bon már 4839, 1940-ben 4990, 1942-ben 5091, 1944-ben 5211, 1945ben 5266 és 1946-bon 5325 fő vámospércsi lakos. B Uo. 293/1945. 7 HBmL XXI . 104/b. - 43/1945. A rendes munkás kifejezés könnyebb munkát végzőt takar. 8 Uo. Kerekített értékeket adtunk meg . 9 Uo. Terménykészlet alakulása. Búza : 2371 q 25 kg, árpa 7 q 75 kg, zab 2 q 60 kg, köles nincs, szemes tengeri 1074 q 50 kg, burgonya 2137 q 55 kg, napraforgómag 68 q 2 kg, tökmag 7q 29 kg, bab 108 q 47 kg, borsó nincs, lencse nincs, rizs nincs, cukorrépa 191 q 50 kg, rozs 3015 q 47 kg, tengeri 1074 q 50 kg. 10 HBmL XXII. 502. - 49/1945. A 30.001/1945. F. M, sz. alatt a Földművelésügyi Miniszter elrendelt 1945 elején két kérdőív (I. és II, számú) kitöltését. Most a II. sz. kérdőív válaszaira hivatkozunk. A kérdőíveket községenként állították ki, majd ezeket járásonként és törvényhatóságonként összesítették . Több állatállomápy öszszesítőt találtunk a kutatás folyamán. Ezek adatai egymásnak ellentmondanak . Hitelesnek a kérdőívre adott válaszokat fogadjuk el. Lásd még az 1944, év novemberre vonatkozó kimutatást. HBmL. XXIV. 218. 13/1945 , alatt 600 db tehén, 38 db ló, 648 db sertés, 2411 db baromfi, ökör, juh nincs. 11 Uo. 2792/1946 .

156

állt rendelkezésre, és legalább 300 pár ló, ökör vontatta rendes iga kellett volna a munkálatok időbeni elvégzéséhez .'2 Vámospércs ipari üzemekkel való ellátottsága sem kedvező. A vizsgált években pusztán egy gőzmalomról tudunk, mely naponta 300 q terményt őrölt. Ezenkívül egy napi 25 hl üzemképességű szeszfőzde működött. A ma lomnak volt ugyan egy motorikus meghajtású vetőmagtisztítója, azonban alacsony hatásfoka miatt alkalmatlannak bizonyult a magtisztításra,l4 A megye többi helységéhez hasonlóan Vámospércsen sem fejezték be 1944 végére az év végi gazdasági munkálatokat . A község megművelhető határát nem sikerült bevetni a korábban kialakult gyakorlat szerint. Ki sebb területen kevesebbet vetettek. 1944-ben őszi kenyérgabonával 1300 katasztrális holdat vetettek be, az 1943, évi 2700 katasztrális holddal szemben.'' A háború akadályozta a betakarítási munkákat és gátolta az őszi talajelőkészítési, szántási-vetési feladatok elvégzését, ugyanakkor megnövelte a tavasszal megmunkálandó terület nagyságát. 1945 elején a beszámolók szerint kb. 800 kereszt kenyérgabona mintegy 120 q terméssel és kb. 80 hold kapás vetemény maradt betakarítatlanul, mely már be sem takarítható az eső és csapásolás okozta kár miatt" . 1s A tavaszi mezőgazdasági termelés fellendítése, sikeres megindítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium 1945. január 23-án rendeletet bocsátott ki. A rendelet megállapításai helyesek, reálisak, az adott viszonyok ismeretéből kiindulva irányelvei jónak bizonyultak . Alapgondolata: a ter~ melés kötelező, aki tehát földjét akár hanyagságból, akár rosszindulatból meg nem műveli, annak birtokát közmunka igénybevételével kell megművelni. Ebben az esetben a termést a község/város közélelmezési alapja javára kell fordítani" .1' A rendelet mozgósított a tavaszi munkák sikeres elvégzése érdekében, kijelölte a soron következő feladatokat: a termelési bizottságok megszervezését, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő termelési és munkaterv elkészítését, koncentrálva a rendelkezésre álló eszközök, vetőmagvak, igaerő lehető legteljesebb kihasználására. Az erők koncentrálására szükség volt. Az 1945-ben meginduló új gazdasági év nehezebb körülmények között a küszöbön állt. Fennt már szóltunk a megfogyatkozott igaerőről. A jelentések, beszámolók kitérnek arra is, hogy igencsak megcsappant a vetőmagkészlet is. Nincs a községben búza, rozs, árpa, zab, borsó, bükköny, répa, lóhere, lucerna és olajosmag. Van ugyan némi vetőmag kukoricából és burgonyából, de ez nem fedezi a teljes szükségletet.l$ Egy, az 1945. év elejéről készült kimutatás szemlélteti azt a feladatat, amely 12 13 14 15 16

Uo. 49/1945. Uo. 1318/1945. Uo. 1603(1945. Uo. 49/1945. HBmL, XXI, 104/b. - 29/1945, Az alispán részére 1945, január 19-én készült helyzetjelentés. 17 HBmL, IX. 265/b, - 41/1945 . A rendelet száma: 30.300/1945, FM, szám. í8 HBmL XXII. 502, - 49/1945. Most a Földművelésügyi Minisztérium I. sz, kérdőívére adott válaszokra hivatkozunk . A kérdőív többek között információt kér a vetőmagkészletről is. 150 _q tavaszi búza, 300 q tavaszi rozs, 200 q árpa, 80 q zab, 50 q bükköny, 15 q borsó, 150 q tengeri, 2200 q burgonya, 10 q répa, 10 q lóhere, 10 q lucerna, 10 q kender és 3 q főzelék, zöldség vetőmag szükséges .

157

Kimutatás Hajdú vármegyében az őszi gabonával bevetett területr őtes Község megnevezése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Balmazújváros Egyek Hajdúdarog Hajdúhadház Hajdúsámson Józsa Mikepéncs Téglás Tiszacsege Vámospércs Földes Hajdúszovát Kaba Nádudvar Püspökladány Tetétlen Debrecen város Összesen

Összes szántó- Ószi gabonavetés jelenleg Megmű velend ő terület elvetve és bevetetlen volt a múlt években terület a tav. folytán katasztrális h ~/o kh

40 767 27 814 27 409 21 797 5 854 14 319 12 846 8 079 1 721 3 746 4 141 10 771 6 914 7 225 8 200 12 153 16 253 21 539 5 097 81 655 338 300

14 500 500 8 600 2 000 8 600 2 500 7 500 500 2 400 200 5 500 1 000 4 800 1 000 3 000 300 600 100 4 400 400 1 400 400 4 000 400 2 600 300 2 800 800 2 800 300 4 600 300 5 800 300 7 500 500 1 900 200 3 600 3 000 126 100 15 000

3 23 29 7 8 18 21 10 17 29 29 10 12 29 11 7 5 7 10 8 12

40 267 25 814 24 909 21 297 5 654 13 319 11 846 7 779 1 621 3 346 3 741 10 371 6 614 6 425 7 900 11 853 15 953 21 039 4 897 78 655 323 300

Hajdú megye városai és községei előtt álltak a tavasz folyamán . Fentebb már utaltunk arra, hogy 1944ószén a megye összes szántóterületének mindössze 12%-át vetették be őszi gabonával . Az alábbi tábla összesíti a megye városainak és községeinek erre vonatkozó adatait. Az átlag százalékértékhez viszonyítva Vámospércs a múlt években és a jelenben bevetett területek középarányát (a 12%-ot) mutatja. Ez nem rossz eredmény akár Hajdúböszörményhez, akár Debrecenhez, Nádudvar hoz viszonyítunk. Kétségtelen, hogy ez az eredmény is településünk esetében jelentős lemaradásra utal. Az összes szántóterület nagyságát figyelembe véve Vámospércs közepes helyzetű" község. Hasonló kiterjedés ű szántófölddel rendelkezik Egyek, Tetétlen, Földes. A három helység közül csupán Földes haladja meg a 12%-ot. 1945 elején a községben megfogalmazódott az a kívánság, miszerint el kellene érni az 1943-44-es gazdasági évben bevetett területek nagyságát. 1943-44-ben szántóföldi művelés alá 6300 kat. holdat fogtak. 1944-45-ben 19 HBmL XXIV. 218. - 7/1945 . A szántóföldi terület nagysága a forrósakban nem egyezik meg. Az 1935. évi statisztikai kimutatás 6859 katasztrális holdban állapítja meg a területet. Lásd Mezőgazdasági Adatgyűjtemény 1870-1970. Földterület III . Községsoros adatok. Központi Statisztikai Hivatal, Bp. 35. old. A jelen forrás 6914 holdat állapít meg .

ugyanennyit . A termelési bizottság 1946 februárjában azt jelentette Hajdú vármegye termelési Miniszteri Biztosának, hogy Vámaspércs község határában az 1945. év végére megműveletlen terület nem maradt.° Sikerült tehát az év elején kitűzött cél megvalósítása : a háború elő tti 1943-44-es gazdasági év szántóterülete nagyságát megművelni. Az egymást követő két évben termesztett növények adatait adja meg a következő tábla.21 Megállapíthatjuk, hagy a vetésterület szerkezetében jelentős módosulás következett be. Tulajdonképpen az ország más vidékein is hasonló folyamat zajlott le.

Megnevezés

A vetésterület összehasonlítása az 1943-44-es és az 1944-45-ös években

Őszi búza Őszi rozs Kukorica Burgonya Tavaszi árpa Zab Bab Kender Napraforgó Csillagfürt Takarmányrépa Cukorrépa Káposzta Lóhere Lúcerna Ugar COsszesen

1943-44 . évi vetésterület (kh)

700 1600 1500 650 70 50 30 30 220 600 220 5 5 120 30 470 6300

Az 1944-45. évi vetésterület (kh)

200 900 2400 866 50 25 30 10 300 627 105 25 5 130 33 594 6300

Káposztás István országos kimutatását vizsgálva a struktúraváltás legfőbb okának az 1944. év végén zajló hadműveletek miatti késedelmet tekinti, s ez egyfelől az őszi vetésterületek összezsugorodásában, másrészt a többi növények területnövekedésében mutatkozik meg.22 Igen jelentős tehát - a vámaspércsi adatokat vizsgálva - az őszi búza és rozs részarányának csökkenése, az előbbié 71,4%-os, a rozsé 43,8°/°-os. Ugyanígy a zab 50%-os, a tavaszi árpa 28,6%-os, a kender 33,3%-as, a takarmányrépa 53%-os visszaesése . A termelvények közül az elo"bbi évekhez képest jelentősen nőtt a kukorica és a cukorrépa részaránya. A kukorica termőterülete ötszörösére növekedett. Mérsékelt emelkedés tapasztalható a napraforgó, csillagfürt, lóhere, lucerna termesztésénél. Az ugar területe 26%-kal nőtt. A bab és káposzta vetésterülete nem változott . 20 HBmL. XXIV. 213. - 23/1946. - 1946. február 7. 21 HBmL. XXII. 502. - 1676/1945. 22 Káposztás L : i. m. 105. old.

159

Az egyes növények kialakult termelési struktúrájának módosulásához a háború okozta kiesésen kívül hozzájárulhatott a meginduló élet egyéb szükséglete is. A cukorrépa nagymérv ű területnövekedése összefügghet pél dául azzal a közellátási kormánybiztosi rendelettel, amely előírta a cukorrépa termesztését . Ugyanis minden 5 katasztrális holdon felüli gazdaságot köteleztek arra, hogy szántóföldi művelés alatt álló ingatlanának 5%-án cukorrépát termeljen. Kivételt csak azok a gazdaságok képeztek, amelyek természetföldrajzi adottságaik miatt nem alkalmasak a termesztésre, Még abban az esetben adtak felmentést, ha az illető gazdaság a cukorgyár átvételi helyétől 10 km-nél távolabb feküdt. A községben önkéntes alapon 1945 tavaszán 36 gazda 35 hold 100 négyszögölön termeszt cukorrépát bérelt, saját vagy feles gazdaságában. A vámospércsiek a Magyar Czukoripari R. T. Szerencsi Gyárával kötöttek szerződést. A többség, 15 gazda 800 négyszögöles területen, 9-en 1 holdon, 5-exi 500, 3-an 400 négyszögölön, egy gazda 1 hold 200 négyszögölön, egy gazda 1 hold 800 négyszögölön, végül két gazda 2 holdon termesztett cukorrépát. Ugyancsak szorgalmazták az ipari és takarmánynövények fokozottabb termesztését is. A takarmánynövények közül a lóhere és lucerna vetésterületét módosították . Vámospércsen az 1944-45-ös gazdasági évben növelték e két fontos növény termőterületét. Az előző évhez hasonlóan 1946-bon a földművelésügyi miniszter a 371 107/1946. sz. leiratában a lóhere és lucernamag kötelező temesztését írja elő. A község termelési bizottsága arról tájékoztatja a vármegyei gazdasági felügyelőt, hagy Vámospércs nem rendelkezik olyan területtel, amely alkalmas lenne a gazdaságos lucerna és lóhere termesztésére.2ó fgy ezen takarmánynövények további területnövekedésével nem kell számolnunk. A következőkben vizsgáljuk meg községünk állattenyésztésének alakulását. A táblázat az állatállomány számának alakulását követi nyomon a felszabadulást megelőzően és a felszabadulás utáni 1946-bon. Megjegyezzük, hogy több kimutatás készült ezen időszakból, különösen 1946-bon . Az adatok gyakran ellentrrl;ondanak egymásnak.2' Nyilvánvaló ennek okát a háború 23 HBmL XXII . 502. - 722/1945. 24 HBmL XXIV. 213. - 120/1946. A rendelet Hajdú vármegye és Debrecen thj főispánja, mint közellátási kormánybiztos adta ki. A gazdák érdekeltségét úgy fokozták, hogy minden 100 q leszállított répa után a visszajuttatott cukormennyiséget felemelték. 25 HBmL XXIV. 213. - 120/1946. 26 Uo. 1946. július 21-én kelt a tájékoztató. 27 Az 1945. évhez lásd a XXIV. 218, - 13/1945. sz, kimutatást, Az 1946, évhez a XXII. 502. - 3312/1947, számot, amely 1946, október 10-én készült. A háború előtti és az 1946, év állatállományát mutatja. Ugyancsak az 1946. évről készült a XXII. 502. 3313/1947, sz. kimutatás, Bár ez 1946. június 18-án készült, s így csak az év els ő felét foglalja össze . Hasonlóképpen csupán az év els ő feléről ad tájékoztatást a XXII. 502, - 1652/1946, sz, statisztika . Az 1947, év első felét mutatja a XXII. 502. - 4742/ 1947. sz, kérdőív, amely 1947, december 30-án készült. Az 1938. december 31-i és az 1947. július 31-i állapotot hasonlítja össze. E szerint 1938-bon 508 db ló, 1650 db szarvasmarha és bivaly, 1960 db sertés, 196 db juh, 26 db kecske található a községben. 1947-ben 132 db lóról, 1340 db szarvasmarháról és bivalyról, 1100 db sertésről, 115 db juhról, 40 db kecskér ől tudnak. Szamarat és öszvért változatlanul nem tenyésztenek . Az állatállomány csökkent 1938-hoz képest, mégpedig 376 db lóval, 310 db szarvasmarhával és bivallyal, 860 db sertéssel, 81 db juhval, Egyedül a kecskeállomány növekedett 14 darabbal .

160

alatti és közvetlen utáni nem konszolidált gazdasági viszonyokban kell keresnünk. A táblázat adatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a felszabadulás utáni második gazdasági évben sem sikerült a felszabadulás előtti állatlétszámot elérni. CSsszességében a szarvasmarha és bivaly 34,4%-os, a ló 58%-os, a sertés 32%-os, a juh 92%-os, a kecske 45%-os állomány csökkenése regisztrálható . Az állattenyésztésnek, az állatállomány nagyszámú felfuttatásának ezekben az években nem kedvezett a takarmányínség . Oka: az előző évi aszálykár. A gazdák igyekeztek állataiktól megszabadulni, mivel azokat képtelenek voltak ellátni. Míg 1946, májusában az összeírás során 192 db lovat számoltak, addig 1947. év elején készült összeírás már csak 155 db lovat mutatott ki~ A legelőhiány is súAz állatállomány alakulása 1942-ben és 1946-ban~

Megnevezés

Szarvasmarha és bivaly Tenyészbika Igásökör Tehén Hízó és selejtmarba Növendék félévesnél idősebb Növendék félévesnél fiatalabb Összesen Ló 3 évesnél idősebb 3 évesnél fiatalabb Összesen Ebből tenyészmén Sertés Tenyészkan Teriyészkoca Hízó Egyéb 4 hónaposnál idő sebb 4 hónaposnál fiatalabb Összesen Juh 1 évesnél idősebb 1 évesnél fiatalabb Összesen Kecske 1 évesnél idő sebb 1 évesnél fiatalabb Összesen

1942

1946

2 16 618 1 391 58 1058

5 14 440 6 140 89 694

295 74 369

127 28 155

6 94 73 444 326 943

6 79 40 310 210 645

171 83 254

14 1_4 28

41 16 57

18 13 31

28 HBmL. XXII. 502. - 514/1947 . - 1947. április 30. Az összeírást a Központi Statisztikai Hivatalnak küldték meg. 29 Uo.

lyosbftotta az állattakarmányozási gondokat . 1946. áprilisában a községi állattartó gazdák kéréssel fordultak a Debreceni Állami Erdő Igazgatósághoz azért, hogy állataikat a halápi erdőben megfelelő ellenszolgáltatásért legeltethessék.° Az állatlétszám csökkenése veszélyeztette a tavasszal megindult me~ zőgazdasági munkálatok sikerét. Tudjuk, hagy a községnek 1945. nyarán is csak 237 állati igaereje volt3~Az alispánnak, a nehézségek ellenére is azt jelenthették 1945. kora nyarán, hogy a kenyérellátás a faluba, biztosított, s a beszolgáltatott mennyiségb ől ki tudják elégíteni a még ellátásra szorulókat . A zsír- és olajkészlet okozhat nehézségeket, mivel a sertésállomány jelentősen csökkent, és nem minden lakos rendelkezik olajmag vetéssel" . Mindenesetre népkonyhák felállítására nem lesz szükség sa A kormányzat a mezőgazdaság talpraállítása érdekében hitel- és vetőmagakciók szervezésével próbálkozott az 1945. év végétől. Vámospércs termelési bizottsága 1946 augusztusában a termelési Miniszteri Biztost arról tájékoztatta, hogy nem lesz elegend ő vetőmag rozsból és búzából . Az aszálykár miatt nincs lehetőség a vetőmagcserére . Az 1946. év rendkívül száraz nyara és ősze csökkentette a terméseredményeket . Egyedül a dohánynál nem volt terméscsökkenés. A szálas takarmány kis mennyiségű és gyenge minőségű. A szántási munkálatok sem haladnak a szárazság miatt, de a magas szántási díj is hátráltat. A vetőmagvak szabad felvásárlását nehezíti a gazdák magatartása, akik a beszolgáltatás s4után a megállapított hatósági árnál magasabban szeretnének értékesíteni A fölművelésügyi miniszter 21.956/1945 . F. M. számú rendeletében a mezőgazdasági termelési hiteligényeket elbíráló bizottságok alakítását írta elő, elsősorban a mező- és szőlőgazdálkodású területek számára. Vámospércs gazdálkodását meghatározta a szőlőtermesztés . Az 1935. évről készült statisztikai összesítés szerint 607 kat. holdon termesztettek szőlő t . A művelési ágakon belül a szántóföldi, a rét és a légelőgazdálkodás elő zi meg.3' Sajnos az általunk vizsgált években a kutatás sarán nem került elő olyan adat, amely alapján közelebbit megtudhatnánk a szőlőművelés mikéntjérő l. Annyi bizonyos, hagy ekkor több . A gaz ször próbálkoztak hegyközséget alapítani, de nem sok eredménnyel dák ellenségesen fogadtak minden ilyen irányú kezdeményezést as A hiteligényeket elbíráló bizottság 1946. októberében alakult meg s' Az őszi mélyszántási hitelkeret egy részét 1946-bon a község visszaküldi . A kölcsönért többszöri meghirdetésre sem jelentkezett senki.3s Feltétlenül szólnunk kell még 1945 tavaszának nagy eseményéről, a földosztásról . Arról a demokratikus intézkedésről, amely Vámaspércs lakosságának nagy részét izgalomba tartotta. Az 1945-ben meginduló új gaz 30 31 32 33 34 35 36

uo. 2s4/194s.

HBmL. IX . 265/b. - 41/1945 . HBmL XXII . 502. - 1676/1945. - 1945, július 15 . Uo. 387/1945. A jelentés 1945. április 12-én készült. HBmL . XXIV. 211/a. - 170/1946 . Mezőgazdasági Statisztikai Adatgy űjtemény 1870-1970. i, m. 159. old. HBmL XXII . 502. - 1603/1947. és 4444/1947. A hegyközség 1943-bon alakult meg, s ez 1945 elejére felbomlott, Vámospércs kéri, hogy a kiküldött szakelőadó segítségével hivatalból alakítsák meg a hegyközséget. A hegybírói tisztségre más községbelit nevezzenek ki. 37 HBmL XXIV . 213. - 220/1946. 38 Uo.

ls2

dasági év sikerének záloga a földrendezés mielőbbi befejezése volt. Ez érthető, hiszen a faluban sok volt az a nincstelen mezőgazdasági munkás és törpebirtokos, aki 5 kat. holdon aluli birtokán gazdálkodott. A vámospércsi elöljáróság az alispánt arról tájékoztatja, hogy a tavaszi munkálatokhoz bár elegendő a rendelkezésre álló kézi munkaerő, de a munkakedvet gátalja a földosztás befejezésének elhúzódása. A földosztás éveiben a falu foglalkozás szerinti megoszlása a következő :° földműves 840 fő mezőgazdasági munkás 161 fő kereskedő 55 fő kereskedelmi alkalm . 6 fő iparos 105 fő ipari (gyári munkás) 35 fő közalkalmazott 68 fő magántisztviselő 6 fő háztartásbeli 2054 fő segítő családtag 1600 fő egyéb 393 fő Összesen : 5325 fő A foglalkozás szerinti összesítés a település agrárjellegét tükrözi. A földműves és mezőgazdasági munkás az összlakosság megközelitő en 12%-át (11,9%), a nem agrárfoglalkozásúak (a kereskedő, kereskedelmi alkalmazott, iparos, ipari, gyári munkás, közalkalmazott, magántisztvisel ő) 4,8%-át, a háztartásbeliek 54,2%-át, a segítő családtagok 29,5%-át, végül az egyebek 2,7%-át alkotják. A háztartásbeliek és segítő családtagok - az arányok figyelembe vételével - az agrárfoglalkozásúak százalékértékét emelik. A földosztás végrehajtása során Vámospércsen is nehézséget okozott az, hogy rendkívül kevés kiosztható föld állt rendelkezésre. De ez nem pus~ tán vámospércsi sajátosság. A megye többi helységében is hasonló gondokkal küszködtek.41 A vámospércsiek 1945. április elején kérik a Földbirtokrendező Tanácsot, hogy a község határában fekvő Nyíracsádhoz tartozó báró Vécsey-féle birtokból kb. 3000 kat . holdat a községnek juttassák, mivel az igénylők száma már több, mint akiket ki tudnak elégíteni. Kérésüket az acsádiak elutasították .42 A község 1947 júliusában az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz ismét kérelmet nyújtott be a határkiigazításért, mivel az előzetesen februárban kiutalt 200 katasztrális holdat sem engedte át Nyíracsád .~ 39 HBmL XXII. 502. - 3312/1947. 40 HBmL XXIV. 211/a. - 170/1946. 41 Molnár Lászlóné : A földreform Hajdú megyében Agrártörténeti Szemle 1965. 592. old. 42 HBmL XXIV. 202/c . - 262/1945 . 43 HBmL XXII. 502. - 2802;1947. Az Országos Földbirtokrendező Tanács még 1947. február 4-én jogosnak találta a vámospércsiek követelését, s a Szabolcs megyei Nyírábrány község 367 kat . hold 1117 négyszögöl tartalékterületéből Vámospércshez közel eső 200 holdat átengedett . S mivel Vámospércsen több igényjogosult volt, mint a rendelkezésre álló szétosztható föld, a helyszíni ellenőrzés sarán úgy találták, hogy a környező falvak tartalékterületéből kell Vámospércs igényeinek helyet adni. A legnagyobb tartalékkal Nyíracsád rendelkezett. A tartalékterület fennmaradó részét azzal hagyta meg a nyíracsádiaknak, hogy azt a hazatér ő hadifoglyok kapják meg .

163

Hajdú megye Földbirtokrendező Tanácsa a 600/1945. M. E. sz. rendelet 4. §-a alapján a községi földigénylő bizottság javaslatára elrendelte a községben öt birtok azonnali elkobzását, az élő és holt gazdasági felszere léssel együtt ~ A rendelet 1-12. és 13. §-a értelmében előírta a Debreceni Városi Takarék és Hitelintézet 23 holdjának, továbbá 3 földbirtok száz holdat meghaladó részének megváltás ellenében való igénybevételét. Rendelkezett 4 földbirtok 20 hold feletti és egy 25 holdas birtok 20 holdat meghaladó birtokrészének azonnali felosztásáról . Megjegyezzük, hogy az 1945. évi földosztás Vámospércsen egy viszonylag kiegyenlített birtokstruktúrát talált . A felszabadulás előtt is egészséges" birtokmegoszlás volt jellemző. Kirívóan nagy, 2000 holdon felüli nagybirtok a községben nem volt. Egyetlen 1290 holdas birtokról tudunk . A Földbirtokrendező Tanács utasítatta a községi földigénylő bizottságot, hogy készítse el az elkobzásra és kisajátításra szánt birtokok felosztási tervét és vázrajzát.ys A községben megalakult Községi Földosztó Bi zottság, elnöke Szilágyi János lett, tagjai Illyés Imre, Lauczki József, Körösi József, Polgár József 4' Az elkészült felosztási tervezet 1027 katasztrális hald 1200 négyszögöl igénybe vett területet mutatott ki.~ Ez a területnagyság eltért az 1947-es földkönyvhöz képest. A földkönyvben foglaltak szerint - és ez a mérvadó - kiosztásra Vámospércsen 1046 kat. hold 952 négyszögöl került.49 A kiosztott terület vizsgálata nem érdemtelen abból a szempontból, mivel tudjuk, hogy a községben kevés föld állt rendelkezésre. E szerint ~° 148 kh Elkobzott ingatlan Megváltott ingatlan 730 kh Az 1946 :IX. tc. 19. §. értelmében 490 kh igénybe vett ing. Csereingatlan 48 kh Összesen : 1418 kh

1314 négyszögöl 1176 négyszögöl 458 négyszögöl 1467 négyszögöl 1215 négyszögöl

Az 1418 kh 1215 négyszögöl területből a régi tulajdonosaknak 373 kh 263 négyszögöl területet adtak vissza . A két érték különbsége adja a kiosztásra került 1046 kat. hold 952 négyszögölt . A felosztási tervezet és a földkönyv közötti különbségre Hajdú vármegye Földhivatalának megbízott mérnöke mutatott rá, akit a Földhivatal a földreform műszaki munkálatai44 HBmL XXIV, 202/g, - 390/1945. 45 Magyar Statisztikai Közlemények Új Folyam 99, szám, Magyarország földbirtokviszonyai 1935-ben törvényhatóságok, városok szerint, Bp, 1936. 162-163 . old. 46 HBmL XXIV. 202,'g, - 1947, január 24. A felhasználási tervet Hajdú Megye Földbirtokrendez ő Tanácsa felülvizsgálta és jóváhagyta . 47 Uo. XXIV. 202/c. - 3172/1945. Megszüntetésüket kimondó 132 .000/1947 . F. M, rendelet után iratanyaguk, pecsétjük a Megyei Földhivatalhoz került. Lásd ehhez a XXII. 502. 1445;1947. számat. 48 HBmL XXIV. 202/g, szám nélküli, Az igénybevett földterület a felhasználási tervezet szerint a következőképpen oszlott meg ; igényjogosultaknak 844 kh 78 négyszögölt osztottak ki. További kiosztásra 113 kh 725 négyszögölt tartalékoltak . Ugyancsak tartalékolt terület volt házhelycsere céljára 14 kh 36 négyszögöl. Az igénybevett erdő 37 kh 1322 négyszögöl, a Legel ő, út 18 kh. 612 négyszögöl. 49 Uo, szám nélküli . Földkönyv 1947. év. 50 Uo.

164

va1 bízott meg ss A földrendezés során 265 igényjogosult földigényét elégítették ki.52 A földkönyv adatai alapján 233 napszámos, 14 földműves, 4 gazdasági cseléd, 1 mezőgazdasági munkás, 7 kisbirtokos, 1 községi hajdú, 3 háztartásbeli, 1 kőműves, 1 kertész és egy vincellér, azaz 265 fő részesedett a kiosztott ingatlanokból. Az igénylők száma ennél jóval több volt. Van adatunk arra, hogy 421 igényjogosultat írtak össze, 1684 tartozó családtaggal. Közülük földnélküli 367 fő 1468 családtag, a jogosult törpebirtokosokná154-en voltak 216 családtaggal. A Hajdú megyei Földbirtokrendező Tanács 1945-ben fegyelmi eljárást, foganatosított a vámospércsi községi földigényl ő bizottsággal szemben.~ A fegyelmi eljárás oka : a községi földigénylő bizottság rendeletellenesen oszt földek. A vizsgálat során azonban beigazolódott, hogy a jelentések' alaptalanok, és a bizottság a földosztás során nem követett el szabálytalanságot . A földigénylő bizottság ellen 1946. októberében is felmerült az a vád, hogy a Megyei Tanács jogerős határozatait be nem várva önkényesen osztja ki az ingatlanakat. A földigénylő bizottság megállapította, hogy az 1946. január elseje elo"tt a Megyei Tanács, vagy az Országos Földbirtokrendező Tanács joger ős határozata nélkül 285 kat. hold területű ingatlant osztottak ki az igényjogosultak között, a Megyei Tanácsi határozatta1648 kat. holdat. Kérelmük: a jogerős határozat néllriit ; intézkedésük utálagos helybenhagyása . A határozat nélkül szétosztott ingatlan így is csak az igényjogosultak 60%-árak tudott földet adni~ Végezetül vizsgáljuk meg azt, hogy a földosztás milyen változást hozott a birtokstruktúrában . Vámospércsen a szántóterületi gazdaságok gerincét" az 5-25 kat. holdas kisbirtokok jelentették. Ezt követi számbelileg a majdnem kétszeresét kitevő, viszont területnagyság szerint csak a felét adó 5 kh-on aluli törpebirtokok. Jelentős szerepét játszAttak a faluban a 25-50, valamint a 50-100 kat. holdas kis- és középbirtokok . Feltételezzük, hogy a földreform az 5 kat. holdon aluli gazdaságok számát növelte . Ezt bizonyítják a földkönyv adatai is. A számbeliséget tekintve a szőlőművelésű területeken a többséget az 1 kh-on aluli területek adják. Véleményünk szerint a községben gyakori volt a néhány négyszögöles szőlőskert. Itt az 1-5 kat. holdas szőlőbirtok" a meghatározó . A kert, rét, legelő és egyéb terület a kimutatás szerint a községé maradt. Végezetül szóljunk arról, milyen nagyságú földeket kaptak a rászorulók. A földkönyv bejegyzései szerint a következő nagyságokat osztották ki~ Szántóból l és 7 hold között, többnyire 1-2-3 és 4 holdat. A szántóterület ből négyszögölöket is mértek. A legkisebb 23, a legnagyobb 1579-es kitex~ fedésű volt. Gyakran osztottak 100-300 négyszögöleket is. De még a 100 51 Uo. A megbízott mérnök Kálnoki Kiss Sándor 1947. április 22-én tette meg észrevételét. A két érték közötti különbözet 18 kh 1352 négyszögöl volt. 52 Uo. 53 Uo. 1947. január 24. A Megyei Földbirtokrendező Tanács jóváhagyta. 54 HBmL XXII. 502. - 2284/1947. 55 HBmL XXIV. 202/c, - 2177/1945. 56 HBmL. XXIV, 202/g. szám nélküli. Földkönyv 1947. év.

16 5

négyszögöl alattiak is előfordultak. Itt bizonyára csak kisebb kiegészítésekről lehet szó. Szőlőből általában 1, 2 és 4 holdas területeket adtak. Ebben a művelési ágban az egy holdas telek dominál. Jóval nagyobb számban osztottak négyszögölöket szőlőből, mint a szántóból, 3 négyszögölt ől 1581-es kiter~ fedésig. Vámospércs földbirtokstruktúrája a földreform után5' Művelési ág Birtoknagyság

A gazdaságok Az összes gazd. A gazd. texül. száma %-ában kh

1. Szántó 5 kh-on alul 5-25 kh-as 25-50 kh-as 50-100 kh-as 100-200 kh-as 200-1000 kh-as 1000-3000 kh-as 3000 kh-on felül kiosztásra még nem került

az összes %-óban

852 457 30 6 1

64,02 33,45 2,02 0,44 0,07

1325 3925 857 735 100

18,79 56,83 12,34 1,59 1,45

1346

100%

6492

100%

2. Szőlő 1 kh-on alul 240 1-5 kh-as 127 5 kh-on felül 21 kiosztásra még nem került

61,85 32,73 5,42

252 327 153

34,42 44,6? 20,91

100%

732

100%

Összesen

Összesen 3. 4. 5. 6.

Kert Rét Legelő Egyéb terület Összes terület:

388

12 963 727 737 10113

Most amikor összegezzük községünkben a földreform utáni birtokstruktúrát, meg kell állapítanunk, hogy Vámospércs azon települések általános helyzetét jelzi", amelyekben a felosztható földbirtok hiányában kevés föld kerülhetett kiosztásra. Mint fentebb láthattuk a vámospércsi jogos igénylők csak egy kis része kaphatott földet. Községünk is azt példázza, hagy parasztságunk földért folyó harcának ez az első, de nem utolsó ütközete volt. Még ilyen körülmények között is megteremtette a gazdasági és politikai alapját a demokratikus kibontakozásnak. 57 HBmL XXII 502. - 1605%1945.

166

A földosztás jelentősége, létjogosultsága vitathatatlan. A földhöz jutott igényjogosultak számára lehetőséget adott, hogy emberibb körülmények között éljenek és dolgozzanak . Azonban alapvet ően nem oldotta meg és nem is tudta volna a magyar mezőgazdaság, parasztság sak évtizeden át húzódó problémáját. A fejlődés útját a községi tulajdonon alapuló újtípusú gazdálkodás : a szocialista mezőgazdasági nagyüzem jelentette . Cenncxoe xosn ű cmeo cena BaASOUtnepK nocne oceo6o~cdeuux (1944-1947) FOÓum Ilarumu OcHOBHŐH uem. craTaH - noxas xossn~crsa cena BaMO~epe s oónacra Xa~ s nepsr~e nocnesoeHasre roAper. Pe~ aAcr o6 HceneAOSa~H Toro speMe~, xoTOpoe no-aamensy Mae~o órano acivno~Tem m~. B eéM saxJnoeaeTCx ~ra HcxnFO+mTenasoeTa: soib3a gaaecna ssa~Tens aa~ ypoH H peopra~sausio xo~crsa, ~na aa~anacv s o~e~ Ts~em~ ycnosssix, neplpcce x ~paorsy IIpOH3BO,i(CTBy s xoae~oM cq~re sasep~nca pasAenoM se~. B xoue pasAena sen~ nono~xe~e cena BaMO~epe so ~oroM 6arno noxoace na nono~xe~eApyrax aaceni9mnuc nymcros o6nacT$. Kax a s ,~pyrmc Mecrax, sueca Toxce óbrno ~oro npeTeaAeaxos sa seauno a rsano se~, xoxopyio Moxaio 6arno pasuerniTb. Iiyra passHTSx 6srn ganpasnea aa xpy~oe couaa.~cTSYecxce cenacxoe xossüícrao, xoTOpoe o,~nospeMexao pe~no ósi ~orocxoneT~e npo6ne~ xpecraxacrsa Repeaeab a cérc .

Agriculture of village Yámospércs after the liberation (1944-1947) by Judith Pásti

The main aim of this article is to present the farming in village Vámospércs, in county Hajdú, during the first postwaryears. It concerns the examination of a period, what according to ouropinion, was extraordinary. This extraordinary character manifested itself in the reorganization of thefarms, which suffered heavily during the war, in the changing of the production for peace and at last resulting in the sharing out of land. During the redistribution of the land the position of village Vámospércs was very similar to that of other villages of the county. Among others, here was the number of claimants also more, than the quantity of land to be redistributed . The way of development was opened really by the socialist wholesale agriculture, which simultaneously solved the problems of the peasantry dating back to centuries.