HATÁRVÁLTOZÁSOK HATÁSA EGY MIKROKÖZÖSSÉG ÉLETÉRE. Molnár Judit – Marozsák Péter 1.
BEVEZETÉS
A XX. század viharos eseményeinek következményeként szinte természetessé válik már az európai ember számára az, hogy kontinensünk térképe folyamatos változásban van. Ma is szemünk elõtt játszódnak le ezek az események, melyek mögött ott húzódik népek, nemzetek tragikus sorsa, egyik napról a másikra hontalanná válása, háborúk szenvedõ alanyaivá lépése, addigi életük teljes felborulása. Ám a történelem azt bizonyítja, hogy a konkrét konfliktushelyzet utáni béke közel sem oldja meg problémáikat, a következmények évtizedekig éreztetik hatásukat, és egészen más irányba vihetik népcsoportok sorsát. A dolgozat egy ilyen lokalitás néhány társadalmi jellemzõjét ragadja ki, a XX. század viszonylatában hosszabb idõ óta békés, határszakasz mentén élõ közösségek társadalmi -, gazdasági - életének alakulásán keresztül. A vizsgált terület a Sajó és a Hernád közötti magyar - szlovák határszakasz, 105 (58 magyarországi és 47 szlovákiai) települést érintve. (1. ábra) A kutatás empirikus módszert részesít elõnybe, kétfajta kérdõíves felvételezés felhasználásával, az egyik 765 háztartást mért fel, a másik a 105 település polgármestereitõl kért információkkal bír. Ez a munka az elõbbi típusra támaszkodva ad betekintést a megjelölt határvidék társadalmának jellemzéséhez. Jelen tanulmány célja, hogy az általános összefoglalón túl a közösségek rokoni és baráti kapcsolataira helyezze a hangsúlyt, megpróbálja bemutatni azt, hogy ezekre hogyan hatott az a helyzet, hogy egy korábban szoros összefonódásban élõ közösséget kettévágott a határ. Ez a dolgozat csupán egy kisebb része egy nagyobb értekezésnek, amely megkísérli majd átfogóbban vizsgálni e határmenti terület társadalmi -, gazdasági - életének alakulását, kapcsolatrendszerét és jövõbeni lehetõségeit. 1. ábra A vizsgált térség
1
2.
HATÁRVIDÉK
Tér és társadalom szoros összefüggésben áll egymással. A határvidékek társadalmának sajátságos jellemzõi vannak, amelyek meghatározó szerepet játszanak az ott élõk helyzetének alakulásában. Oscar J. Martinez, az Amerikában élõ határvidék-kutató úgy fogalmaz, hogy egyedi társadalmi környezet, amelyet a központtól való fizikai távolság és az állandó nemzetek közötti folyamatok alakítanak. [Martinez, Oscar J. 1994./1] A történelmi háttér több tanulmányban is ismertetett. [Molnár J. 1998, 1999.] Ami esetünkben lényeges az az, hogy olyan határterületrõl van szó, ahol az elválasztó vonal mindkét oldalán magyar közösségek élnek, ám nem egyformán periférikus helyzetûek. A magyarországi szakasz egy elmaradott rurális térség, városhiányos helyzetben. Lackó László szerint a térségben található települések között megtalálhatjuk a kedvezõtlen feltételek fajtáinak mindhárom változatát, egyes településeken ezeket halmozva is. Õ a következõ három jellemzõt nevezi meg, mint okot: aprófalvak, kedvezõtlen természetû adottságú mezõgazdasági terület és az ún. elmaradott terület. [Lackó L. 1975] A fejletlen településhálózat, a rossz közlekedési viszonyok szintén szerepet játszanak a periférikus helyzet kialakulásában. [Tiner T. 1983.] Mindemellett fontos tényezõ az is e térség helyzetének alakulásában, hogy az ötvenes és a hatvanas években olyan koncepció létezett, amely szerint több itt található településen „semmilyen fejlesztést nem kívántak engedélyezni, … mint távlatilag fizikailag is felszámolandó kategóriával számoltak.” [Hajdú Z. 1992.] Ugyanakkor a szlovákiai terület az ország egyik legdinamikusabban fejlõdõ térsége, („Legnagyobb fokú az urbanizálódás a kassai és a pozsonyi járásban.” [Verešik, J. 1975.]) illetve annak árnyékában található és az itt lévõ falvak nem vesztették el vonzásközpontjaikat sem. A határ átjárhatatlansága, a rossz kapcsolat természetesen egyik félnek sem kedvezett, melyekre az eddigi részleges kutatási eredmények is következtetni engednek, de nem egyformán hatottak a két ország határvidékének társadalmára. Martinez a határvidékek kapcsolatrendszerének 4 modellje közül (1. az elidegenített, 2. az egymás mellett létezõ, 3. az együttmûködõ, 4. az egyenjogúságot biztosító, vagy integrált) ez a terület talán az egymás mellett létezõ csoportba tarozik. [Martinez, Oscar J. 1994./2] Az államhatárnak inkább az elválasztó funkciója érvényesült a múltban is, és sajnos napjainkban is. Pedig „az államhatár egyben az állami impérium gyakorlásának a határa is, de emellett nemcsak elválasztó vonal két állam között, hanem érintkezési felületet is képez. (Búza L. – Hajdú Gy.)” [in: Kovács Z. 1990.] 3.
A TÁRSADALOM
A 105 település közül a háztartásokat érintõ kérdõíves felvételezést a vizsgálati területen lévõ két városban: Szepsiben és Tornalján nem lett elvégezve, mivel ebbõl a szempontból kifejezetten a falusi térségre irányult a figyelem. Természetesen a komplex vizsgálatban jelen vannak ezek a városok is, szerepük meghatározó az itt fekvõ községek életében. 765 háztartás lett felmérve, 409 Magyarországon, 356 Szlovákiában. Nem valószínûségi mintavételezés alkalmazásával, Szlovákiában a valószínûségi mintavételezésre mód sem lett volna az adatok hozzáférhetetlensége miatt. A megkérdezettek 41 %-a nõ, 59 %-a férfi. 15%-uk hajadon vagy nõtlen, 67%-uk házas, 14 %-uk özvegy, 3 %-uk elvált. A kérdõívek rákérdeztek azokra a személyekre is, akik a megkérdezettekkel egy háztartásban élnek, így el lehetett készíteni egy un. csonka korfát az érintett megkérdezettek körébõl. (Azért csonka, mert a kiskorú gyermekeket ez a kérdéskör nem érintette.) (2. ábra)
2
2. ábra A megkérdezett háztartásokban élõk korfája Nõk
Férfiak
70 év felett 65-69 év 60-64 év 55-59 év 50-54 év 45-49 év 40-44 év 35-39 év 30-34 év 25-29 év 20-24 év 19 év alatt
160
120
80
40
0
40
80
120
160
20 éves kortól nézve a korfa tükrözi a népesség korösszetételét és a nemek arányát is. Látható a különbség: míg a magyarországi falvakban érzékelhetõ a fiatal korosztály alacsony aránya, a hetven év feletti nõk magas száma, addig a szlovákiai településeken élõk korfáját tanulmányozva látható a reprodukcióra képes korosztály magas száma és az öregedés sem olyan nagy mértékû, mint a magyarországi térségben. (3-4. ábra) 3. ábra A magyarországi megkérdezett háztartásokban élõk korfája Nõk
Férfiak
70 év felett 65-69 év 60-64 év 55-59 év 50-54 év 45-49 év 40-44 év 35-39 év 30-34 év 25-29 év 20-24 év 19 év alatt
100
80
60
40
20
0
3
20
40
60
80
100
4. ábra A szlovákiai megkérdezett háztartásokban élõk korfája Nõk
Férfiak
70 év felett 65-69 év 60-64 év 55-59 év 50-54 év 45-49 év 40-44 év 35-39 év 30-34 év 25-29 év 20-24 év 19 év alatt
60
40
20
0
20
40
60
Az iskolai és a szakképzettséget tekintve összességében a szlovákiai területen kedvezõbb a helyzet, kisebb az aránya a szakképesítéssel nem rendelkezõknek, magasabb az aránya az érettségizetteknek ill. a szellemi dolgozóknak. A fõiskolát, egyetemet végzettek viszont valamivel többen vannak a magyarországi területen, melynek hátterében az állhat, hogy a szlovák területen megkérdezettek többsége magyar anyanyelvû és gyermekeiket is magyar iskolába járatták, ám magyar nyelvû felsõoktatási intézmény egész Szlovákiában nagyon kevés, s mivel az itt élõk gyermekei magyarul tanultak, a szlovák nyelven való továbbtanulást kevesebben vállalják, a nyelv megfelelõ ismeretének hiányában. (5-6. ábra) 5. ábra A megkérdezett háztartásokban élõk iskolai végzettsége % 40
30
magyar szlovák
20
10
4
nem válaszolt
föiskola, egyetem
középiskola
szakmunkásk.
ált. 8 oszt.
ált. 8 oszt. kevesebb
nem járt
0
6. ábra A megkérdezett háztartásokban élõk szakképzettsége % 40
30
magyar szlovák
20
10
nem válaszolt
föiskola, egyetem
középiskola
szakmunkásk.
ált. 8 oszt.
ált. 8 oszt. kevesebb
nem járt
0
E határmenti vidéken élõk foglalkozási szerkezetérõl elmondható, hogy magas az inaktív keresõk aránya, mely érték mögött a nyugdíjasok magas száma rejlik. Az aktív keresõk közül legtöbben a tercier szektorban találnak munkát, az iparban és a mezõgazdaságban a Szlovákiában élõk szerepelnek túlsúlyban a magyarországi foglalkoztatottakhoz képest. A munkanélküliek aránya a magyar területen 18%, szlovák területen 16%, tehát nagymértékû mindkét oldalon. Az eltartottak alacsony számánál figyelembe kell venni, hogy csak a felnõtt korosztályt tartalmazza az adatbázis. (7-8. ábra) 7. ábra A megkérdezett háztartásokban élõk foglalkozási szerkezete % 40
30 magyar szlovák 20
10
eltartott
nem meghatározható
5
inaktiv
tercier
szekunder
primer
munkanélküli
0
8. ábra A megkérdezett háztartásokban élõk foglalkozási ágak szerinti megoszlása % 30
magyar szlovák
20
10
munkanélküli bányászat ipar, építöipar mezögazdaság kereskedelem vendéglátás szállítás, posta pénzügy közigazgatás oktatás egészségügy anyaság háztartásbeli nyugdíjas vállalkozó tanuló egyház rokkant nyugdíjas KFT, BT alkalm. nem válaszolt
0
A családok vizsgálata azt mutatta, hogy a szlovák területen valamivel nagyobb az aránya a többcsaládos háztartásoknak. Ennek hátterében nem feltétlenül az áll, hogy ott jobban érvényesül a több generációk együttélésének hagyománya, hanem inkább az lehet, hogy a fiatalabb generációk magasabb aránya miatt gyakrabban elõfordul, hogy az ifjú házasok szüleikkel maradnak az elsõ idõszakban. A magyarországi területen ha tehették elköltöztek a nagyobb városokba, szinte menekülvén ebbõl a halmozottan hátrányos helyzetû térségbõl. (9. ábra) 9. ábra Az egyszemélyes ill. egycsaládos, és a többcsaládos háztartások aránya a vizsgált térségben % 60
40
20
magyar
szlovák
0
egyszemélyes ill. egycsaládos többcsaládos
6
A rokonsági kapcsolatok területén a két térség között nincs jelentõs különbség. Fontos szerepet játszanak a rokonok a családok életében, a közeli rokonsági viszonyban állókkal mindennapos a kapcsolatuk. A határ túloldalán a megkérdezettek 56%-nak vannak rokonai, velük azonban egy hónapnál ritkábban vagy csak nagyon ritkán, a nagyobb családi ünnepeken találkoznak. (10-11. ábra) 10. ábra Kapcsolattartási szint általában a rokonsággal % 50
40 magyar szlovák
30
20
10
nem válaszolt
csak nagyobb ünnepeken
ritkábban
havonta
kéthetenként
hetenként vagy gyakrabban
nem tartják a kapcsolatot
0
11. ábra Kapcsolattartási szint a határon túl élõ rokonsággal % 35 magyar szlovák
30 25 20 15 10 5
7
nem válaszolt
csak nagyobb ünnepeken
ritkábban
havonta
kéthetenként
hetenként vagy gyakrabban
nem tartják a kapcsolatot
0
A baráti kapcsolatokról elmondható a térségben, hogy szintén nincs különbség a szlovákiai és a magyar területeken élõ családok között. A barátok zöme a szomszédok és a rokonok közül kerül ki, így mindennapos kapcsolatban állnak egymással. Leginkább lakásukon találkoznak velük, esetenként nyilvános szórakozóhelyre is mennek, és ez utóbbit a Szlovákiában élõk gyakrabban teszik. A baráti összejöveteleken többnyire beszélgetnek, iszogatnak, ritkábban vendégül is látják egymást, és csak nagyon ritkán kirándulnak, sportolnak illetve még kevésbé járnak kulturális és sport rendezvényekre a barátaikkal. (1215. ábra) 12. ábra A baráti kapcsolatok összetétele % 100 magyar szlovák
80
60
40
20
nem válaszolt
egyéb helyröl
rokonok között
szomszédok között
nincsenek barátai
munkahelyi kollégák között
0
13. ábra A baráti találkozások gyakorisága % 80 magyar szlovák
70 60 50 40 30 20 10
8
nem válaszolt
ritkábban
havonta
kéthetenként
hetenként vagy gyakrabban
nincsenek barátai
0
9
nem válaszolt
80
nem válaszolt
bárhol
lakáson v. egyéb helyen
egyéb helyen
nyilv. szórakh. és lakáson
lakásukon
nyilvános szórakozóhelyen
nincsenek barátai
50
kirándulnak, sportolnak
kult. v. sportrendezvények
vendégül látják egymást
kártyáznak
beszélgetnek, iszogatnak
nincsenek barátai
14. ábra A baráti találkozások színhelyei
60 magyar szlovák
40
30
20
10
0
15. ábra A baráti összejövetelek idõtöltési módjai
100
magyar szlovák
60
40
20
0
%
%
4.
BEFEJEZÉS
Manapság a hagyományos politikai határok egyre inkább depolitizálódnak, és egyre fontosabbá válik a regionális integráció szempontjából a nemzetek feletti határ. [Amaral, do I.] Ahhoz, hogy ezek a regionális egységek mûködõképesek legyenek, figyelembe kell venni a határvidékek jellemzõit, hiszen ez a térség jelenti az összeköttetést a szomszédos államok között. Ez a tanulmány egy konkrét határszakasz társadalmának néhány paraméterét igyekszik megvilágítani és hasonlítja össze a határ két oldalán élõ csoportokat. Látható a különbség a népesség korösszetételét tekintve. A magyarországi falvak az ország egyik legösszefüggõbb rurális térségét alkotják, elmaradottságuk szembeötlõ. A kedvezõtlen korstruktúra itt az elöregedésre utal, okozatból immár okká lépett elõ a térség társadalmának jellemzésében. Szlovákiában kedvezõbb a helyzet, jelen van a fiatal korosztály is. Ezek a tények is hozzájárulnak az iskolázottsági és szakképzettségi mutatók alakulásához, és a különbséghez, ami a két térség között fennáll, ezen a vidéken természetesen Szlovákia javára. Mindkét területen magas a munkanélküliek aránya, a borsodi régióban valamivel magasabb, és magas az inaktív keresõk aránya is, ami szintén utal az elöregedésre. Szlovákiai területen még mindig jelentõs az iparban dolgozók aránya, noha nem haladja meg a szolgáltató szektorban foglalkoztatottakét, s mivel tudva levõ, hogy ennek hátterében a Šacán mûködõ vasgyár áll, ahol elbocsátások várhatóak, a munkanélküliség ott is növekedni fog. Falusi környezet révén a rokoni és baráti kapcsolatok szorosan élnek, a határon túli rokonsággal a kapcsolat viszont inkább formális. A kutatás az F 029 180-as témaszámú OTKA támogatásával történt és folytatódik tovább.
IRODALOM
AMARAL, DO I.: New reflections on the theme of international boundaries. Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New York, 1994. HAJDÚ Z.: Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus idõszakában. Földrajzi Közlemények XL. kötet, 1992. 1-2. pp. 29-37. KOVÁCS Z.: A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsõ világháború utántól napjainkig. Földrajzi Közlemények 1990. 1-2. pp. 3-16. LACKÓ L.: Magyarország elmaradott területei (Egy kutatás eredményei és tapasztalatai). Földrajzi Értesítõ XXIV. évf. 1975. 3. pp. 243-269. MARTINEZ, O. J.: Border People. The University of Arizona Press Tucson & London. 1994. pp. XVIII. MARTINEZ, O. J.: The dynamics of border interaction. New approaches to border analysis. Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New York, 1994. MOLNÁR J.-LOBODA Z.-MAROZSÁK P. Does it connect or separate? Cross-border links between SE Slovakia and NE Hungary. 2nd International Conference of PhD Students, University of Miskolc, 8-14 August 1999. MOLNÁR J.: A népesség alakulása DK-Szlovákia és ÉK-Magyarország határmenti térségeiben. Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciája, Debrecen, 1998. Szept. 3-4. TINER T.: Borsod – Abaúj – Zemplén megye falvainak személyközlekedési helyzete és fejlesztésének lehetõségei. Földrajzi Értesítõ XXXII. évf. 1983. 2. pp. 217-239. VERESIK, J.: Urbanizálódás Szlovákiában az utóbbi 100 évben; a városiasodás további útja. Földrajzi Közlemények XXIII. kötet, 1975. 1. pp. 43-60.
10
