Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKAL0101 Magyarország kultúrája a XXI. század elején Dr. Agárdi Péter habil. CSc., egyetemi tanár, intézetigazgató, tanszékvezető
Vámos Miklós: Sánta kutya: Regényelemzés
Ozsváth Dóra Informatikus könyvtáros 1/2. Levelezős hallgató KL
Ez a regény egy nő, Schelle Éva, életén keresztül próbálja bemutatni a 20. századi Magyarország történetét. A sok-sok évtizeden átívelő regényben elkísérjük őt a monarchiabeli sváb faluból 2002 nyaráig, megismerjük életének szereplőit – leginkább a férfiakat, akik közül némelyikhez férjhez ment, némelyikkel együtt élt, esetleg gyereket szült neki -, lassan, de biztosan elhatalmasodó szkizofréniáján, valamint a nagy fordulópontokhoz kötődő, rendre visszatérő felismerést1: A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Ezért a könyv fő témája az emberi hazugság. A női főhős (és egyben elbeszélő) folyamatos hazugságokba botlik, melyek alapvetően alakítják életét.2 Nagyon feszes tempójú és jól felépített regény. Van kerete és az ismétlődő mozzanatok egyfajta ritmust adnak a könyvnek. Személy szerint nagyon szomorúnak tartom a könyv történetét.
IGAZSÁG? A mű nyolc fejezetből áll. A főszereplő Schelle Évát, különböző korszakaiban mutatja be, és mint egy „mellékesen” ott van a magyar történelem is. A fejezet címeinek kezdőbetűi IGAZSÁG szót adják ki. Ezek szerint a regénynek, valamennyire igaznak kell lennie, az igazságot kell leírnia. Mely esetünkben azt jelenti, hogy megtudjuk az igazat a hazugságról, de sajnos csalódnunk kell – Király Levente szerint. Az életében felmerülő hazugságokat végig sánta kutyának nevezi Éva. Ez az útravalója a nagyszüleitől. Csak később felnőtt fejjel jön rá, hogy az Ópapa és Róza nánó is sánta kutyák voltak. A főszereplő beszédmódja és a neve is más és más fejezetenként, mintha mindig egy másik emberről szólna a mű. Ezzel a folyamatos változást érezzük, mint ahogy az élet maga is folyamatos változások sorozata.
IMÁDKOSZTAM Az első fejezet Imátkosztam címet kapta. Király Levente szerint „a legrosszabbul sikerült: végig azt éreztem, a szerző nem otthonról hozta ezt a nyelvet, vagyis a német (sváb) nyelvvel erősen kevert magyar nyelvjárást vagy csak nem tudta átadni ezt a tapasztalatát. Sok következetlenség maradt benne, így a zöngés-zöngétlen hangok nem kellőképpen átgondolt változtatása, felcserélése. Emellett a kislány túl sokat foglalkozik nyelvi problémákkal, így kicsit kilóg a lóláb: értjük, persze, hogy értjük: itt most a nyelvvel játszanak.” Számomra ez volt a könyv legnehezebben olvasható része, nehéz a nyelvezete. Itt bepillantást nyerhetünk, hogy Tirianon előtt együtt élt nemzetiségek hogy fértek meg egymással, a magyar szomszéd a sváb nagyszülőkkel. A nagyszülőkre marad az árva Vuca, akivel néha igen rosszul bánnak, de tőlük viszi magával a hazugság gyűlöletét. Később tudja meg, hogy nagyszülei is állandóan hazudtak neki és ezt soha nem tudja nekik 1 2
Benedek Szabolcs: Igazság? In.: Népszabadság, 2003. jún. 7. Király Levente: Amikor a Sánta kutya hazudik. In.: Élet és Irodalom. 47. évf. 24. sz.
2
megbocsátani. Kideríti, hogy anyja elhagyta egy férfi maitt, az apja pedig halálra itta magát. Társa lesz szomorúságában Heki a kutya, de igazi barátja Mauzika, az egér. Őt dajkálja, babusgatja és neki mondja el titkait. Ezt az ’idilt’ egy kislány zavarja meg, akiről azt hazudják neki, hogy a testvére. Nasi a kislány, mint később kiderül csak egy kis árva, akit a nagyszülők a pénzért vesznek magukhoz, de mikor megtudják, hogy nincs öröksége, visszaadják az árvaházba. A kislány eltűnése az életéből, majd a kisegér halála nagy bánatot okozott Vucának, ez az első igazán tragikus élménye.
GONDOLKODTAM A második fejezet Gondolkodtam címet viseli. Itt már kinyíló értelemmel fordul a világ felé. Évikének nevezik és cselédként szolgál Méltóságoséknál, ahol szolgálataiért tanítatják őt. A faluból Schipecz tanító úr küldte el tanulni, mert látta benne a tehetséget, és tőle kapta az első könyvét is. Itt ismerkedik meg Örzsével, akivel együtt szolgál, átveszi tőle a szögedi tájszólást. Kiderítik Méltóságosék, hogy mi lett a szüleivel, ami nagy megrázkódtatás neki. Igazából itt is magányos, ezért egy zöld kis gyíkot, akit Lizynek nevez el, próbál magához édesgetni. Majd mikor innen is el kell mennie, állatkáját nem tudja magával vinni. Közbeszól a politika, a történelem és Méltóságoséknak menekülniük kell, ezért Évikét is szélnek eresztik. Még útravalónak adnak nekik vonatjegyre pénzt, azért mert nincs hova menniük elindulnak Örzsével Budapestre.
ALAKULTAM A harmadik fejezet címe Alakultam. Pestre érése után beáll takarítani egy bordélyházba, ahol Örzse dolgozni kezd. Neki még mindig semmi kapcsolata nincs a férfiakkal. Mivel ott dolgozik, oda van bejelentve, nyilvántartásba veszik. Cselédsors az övé, de próbálja az elveihez tartani magát. Örzse halála után (egy féltékeny férfi megfojtja), elszegődik egy polgári házhoz cselédnek, ahol, mos, főz, takarít és a gyerekekre vigyáz. Itt ismerkedik meg Edit nevű barátnőjével, egy véletlen folytán. A Diana Sósborszeszgyárban kezd el dolgozik. A főbérlőjénél, ketten osztoznak egy szobán, Kádár Andor, aki éjszakai műszakos, és így elvileg nem zavarják egymást. Évát egy alkalommal beviszik a rendőrőrsre és az egyik rendőr megerőszakolja, mert azt hiszi, hogy örömlány. Abortuszához Edit szerez segítséget. Betegsége miatt összetalálkozik Kádár Andorral, akivel 28 éves mikor összeházasodnak. Miután kirúgják gyárból és telefonkészítő-javítóként szerez papírt magának, ekkor már 31 éves és megfáradt öregasszonynak érzi magát, ezen a válságon Tüsi, a sün segít neki átbillenie. Be kell látnia, hogy házassága nem működik és mindeközben megelevenedik a 30-as évekbeli pesti polgári élet. A legerősebb rész ez a fejezete – király Levente szerint mikor elbeszélőnk Budapestre kerül, és valósággal belezuhan a pesti létformába a naiv vidéki árva. Ezt a részt jó érzés volt olvasni, mert Vámos
3
plasztikusan ábrázolta a harmincas-negyvenes éveket, leginkább Kosztolányi regényeit idézik ezek az oldalak.
ZÜMMÖGTEM A negyedik fejezet a Zümmögtem címet kapta. Itt már boldog édesanya Dönike a kisfia, aki értelmet, erőt és gyönyörűséget ad mindennapjainak, Tóth Jóskától, születik. Őt a Phoenix Villamos Motorok Rt.-nél ismeri meg. Itt már észrevehetőek a skizofrén tünetek. Egyes szám harmadik személyben gondol magára. Majd első szerelméről, Kádár Andorról kiderül egy véletlen folytán, hogy a férfiakhoz vonzódik. Kisfia megszületése után sikerül elválnia tőle Évának. Jóska szocdemekkel szimpatizál, zajlik a történelem, Magyarország is hadat üzen és belép a háborúba a németek oldalán. A család sorsa is egyre rosszabbra fordul, bezár a gyár és Jóska sógorához kell költözniük. Nyomorgás időszaka következik, megesik, hogy koldulni kényszerül. Az oroszok is átlépik a határt. Ditke eltünik és a táncstúdióját lebombázzák.
SAJNÁLTAM Az ötödik fejezet Sajnáltam címet kapta. Solti elvtársnő vagy Fülesként jelenik meg Éva. Kisfia Dönike, pedig Micimackózza. Ez az intim becézgetés anya és fia között, kissé a boldogság illúzióját adja. A kommunisták bevonultnak Pestre. Ditke történetén keresztül a zsidók sorsát is érinti az író. A totális nyomor kora után találkozik egykori barátnőjével, akiről kiderül: megjárta a haláltáborokat, s itt következik egy szintén szomorú történet. De az egész beszélgetés, a két szereplő egymáshoz való viszonya, a kimondott és kimondatlan gondolatok mögül kihallani az író konkrét gondolatait. Minden benne van a jelenetben: tragédia, élettapasztalat, gondolati, eszmei korrektség - csupán az életszerűség hiányzik belőle. Nem láttam magam előtt a járda szélén ülő két nőt, és nem éreztem, mit is éreznek ennél a találkozásnál. Mintha Vámos kínosan ügyelne arra, hogy egy századot át- vagy túlélő szereplőn keresztül megjelenjen az egész század történelme is. És sajnos olyan történelmi eseményekről is megpróbál beszélni, melyeket nem élt, nem élhetett át. Természetesen ez sem probléma, de akkor igazi írói képzelőerőre, intuícióra lenne szükség.3 A börtönben kegyetlenül megkínozzák, egy szűk, sötét cellába gondol vissza az életére. Közben megtudja, hogy a hazaárulás bűnét akarják ráfogni a rádiószereplése miatt. Fiát barátnőjére Ditkére bízza. Ismét egyedül találja magát, mint már annyiszor az élete folyamán és most egy kis hangya lesz a barátja, Anton. Skizofréniája teljesen elhatalmasodik rajta. „Soha nem érezte még ilyen brutálisan kettéhasadva a lelkét.” Telefonszerelést tanul, majd egészségügyi szakiskolába is jár és kórházban is dolgozik. Balla Béla elhagyja, Ditke miatt. Ekkor már a 46 éves Éva életének
3
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=KRITIKA0324&article=2003-0616-1015-31OGHN
4
eseményeit a történelem mozgatja, és bár tiszta, naiv lélekkel soha nem akar részt venni a történelem alakításában, mégsem kerülheti ki.4
ÁLMODTAM Itt már Piroskáné, Gézus a férje, akivel nagyon jól megvannak, mégis Randó Laci miatt elhagyja. Dénes, a fia 56-ban elmenekül, utána Ditke is. Ő keresi meg és tarja a kapcsolatot Évával a börtönben. Itt egy kis ízelítőt kapunk az 56-os menekültek életéből. Éva alkalmi munkákból él, temetőben takarítónő, később előléptetik halott-díszítőnek. Egy állami temetésen ismeri meg Piros Gézát, aki sokat segít neki ezért skizofréniája sokat javul. „Lehetséges, hogy éppen az a sors méretik a nőkre, hogy fokozatosan elveszítsék az ÉN-t, avagy inkább föladják, mert kell bennük a hely az Ő-nek. Férjnek, gyereknek, egérnek, kutyának, hangyának… szeretőnek. Visszatekintve megállapíthatod, minden adandó alkalommal háttérbe szorítod tenmagad, szabad utat adván valaki másnak.”5 Válása után Ditkéhez költözik, aki 1968 után települ haza Ausztráliából. Randó Laci halálos beteg lesz és Éva ápolja. Ezzel már előremutat, hogy öregségére a haldoklók ápolása lesz az élete.
GÖRNYEDTEM Itt már ismét Solti Évaként találkozhatunk a főszereplővel. Együtt él Ditkével, és bár egymás agyára mennek, valami mégis összetartja őket. Épp Dénes hazaérkezését várják Amerikából, aki lányával és két unokájával jön. Tóth József „Nagy Hősünk” újratemetése az alkalom, de ezt az ünnepséget lekési, mert elalszik, így a tévén keresztül láthatjuk magát az eseményt. Már a rendszerváltás után vagyunk. Egy beszélő papagája van, Tupoljev, akivel nagyon jó a viszonya. Ditkéről kiderül, hogy halálos beteg és Éva tudja, hogy nem hagyhatja cserben őt, azok miatt az íratlan szabályok miatt, amelyek szerint eddig is élt.
? Éva Oti néniként jelenik meg, ezt a nevet unokája ragasztja rá. A tévétől jönnek köszönteni 92. születésnapja alkalmából. Wandával a kutyájával, beszélget. Kis fogadott leánykája bérmálkodására még elmegy. A pórul járt házasságszédelgő története itt a családfő viselkedésében tér vissza. Sváb nyelvemlékei előjönnek. Visszatér oda ahonnan indult, de közben eltelt egy szenvedéssel teli élet, Schelle Éva élete. Ebben az életregényben tehát az elmúlt század magyar történelmének regénye is fölsejlik, úgy, ahogyan az ő 4 5
http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2279 Vános Miklós: Sánta kutya. Budapest: Ab Ovo, 2003. 179. p.
5
szemén át Vámos Miklós láttatja. Az olvasó azzal az érzéssel csukja be a könyvet, hogy valami fontosat ismét megtudott magáról.6
6
Faragó Vilmos: Az Én-től az Ő-ig. In.: Magyar Hírlap online
6
Felhasznált irodalom: Benedek Szabolcs: Igazság? In.: Népszabadság, 2003. jún. 7. Faragó Vilmos: Az Én-től az Ő-ig. In.: Magyar Hírlap online Király Levente: Amikor a sánta kutya hazudik. In.: Élet és Irodalom: 47. évf. 24 sz. Vámos Miklós: Sánta kutya. Budapest: Ab Ovo, 2003. http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2279 http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=KRITIKA0324&article=2003-06161015-31OGHN .
7
