Változó területi egyenlıtlenségek Európában Szabó Pál ELTE TTK 2008.11.08. Budapest
1. A gazdasági fejlettség változó területi egyenlőtlensége, képe 2. Változó térszerkezeti modellek
Vizsgált jelenség - (gazdasági) fejlettség indikátor: GDP/fő (pps), adatforrás: Eurostat Vizsgálható terek - országok - régiók - „kreált” térségek
Miért érdekes?
KOHÉZIÓ [konvergencia] (kb. 80%)
Országok közötti különbségek
Az országok (EU27) közötti fejlettségbeli (GDP/fı, pps) különbségek változása
Súlyozott relatív szórás (%)
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
31,88
31,74
30,94
29,85
28,97
28,21
27,55
26,57
Országok közötti különbségek Gazdasági fejlettség - 1999, 2006
Regionális különbségek
Regionális egyenlőtlenség változása (EU27)
Regionális különbségek
Regionális különbségek
A gazdasági fejlettség (GDP/fő) NUTS3 szintű egyenlőtlenségének változása (2000-2004)
Súlyozott relatív szórás (%)
2000
2001
2002
2003
2004
51,99
51,35
50,86
49,93
49,23
Országokon belüli különbségek
Országokon belüli különbségek Ország (egységek száma, NUTSNUTS-2006)
Súly. relatív szórás (%) 1995
Súly. relatív szórás (%) 2005
Szlovákia (4)
41,9
52,1
10,2
MAGYARORSZÁG (7)
29,3
41,3
12,0
Csehország (8)
25,9
39,6
13,7
***23,1 23,1
39,6
16,5
NagyNagy-Britannia (37) 37)+
30,5
38,0
7,5
Belgium (11)
36,5
36,4
-0,1
**21,4 21,4
30,0
8,6
Görögország (13) 13)
*21,9
28,5
6,6
Franciaország (26)
26,0
26,8
0,8
Lengyelország (16) 16)
16,5
26,3
9,8
Olaszország (21)
27,1
26,1
-1,0
Portugália (7)
24,5
25,9
1,4
Németország (39)
22,6
23,0
0,4
Ausztria (9)
23,8
21,2
-2,6
Svédország (8)
14,1
20,4
6,3
Spanyolország (19)
20,9
20,0
-0,9
Szlovénia (2)
16,5
19,0
2,5
-
18,8
-
Írország (2)
14,4
16,6
2,2
Finnország (5)
14,9
16,3
1,4
Hollandia (12) 12)
12,3
14,3
2,0
Románia (8)
Bulgária (6)
Dánia (5)
Differencia (százalékpont)
*2000, **1996, ***1998, + két skót régió (ukm5, ukm6) nélkül
Országokon belüli különbségek
Régiókon belüli egyenlőtlenségek
Területi különbségek
Az egyenlőtlenség területi képe összetett -É-D -Ny-K -Centrum-Periféria -szomszédság -Város-Vidék
Makroregionális különbségek
GDP/fı (pps, EU27=100%) 1995
2004
Észak Dél
101.5 98.5
103.4 96.5
Nyugat Kelet
119.4 62.4
116.7 66.2
Centrum Periféria
109.5 71.9
107.1 79.0
Makroregionális különbségek Gyengülı centrum-periféria
Makroregionális különbségek
Szomszédság
Korr. e.ható
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
0,73
0,71
0,69
0,68
0,67
0,66
0,64
0,61
- fıvárosi, nagyvárosi régiók egyre inkább elszakadnak környezetüktıl (mozaikosság nı)
Makroregionális különbségek Összességében a fő területi folyamatok az Európai Unióban az elmaradott országok, régiók (gyorsabb vagy lassabb) felzárkózása, a makroregionális különbségek mérséklődése (konvergencia), valamint a város-vidék ellentét fokozódása (divergencia). Ezek együttese az Európai Unió szintjén egyelőre még a lassú kohéziót hozza ki végeredményként. Ezek közül azok a tények, hogy – az Európai Unióban az országok és régiók közötti fejlettségbeli különbségek jelenleg is nagyok, – ezek az elmúlt években csökkentek, – a csökkenés nem gyors, de biztos és biztató; lényeges érvek amellett, hogy az EU regionális politikájában továbbra is folytatni kell jelentős súllyal a kohézió célkitűzésének megvalósítását. (Magyarország érdeke)
Térszerkezeti modellek
Térszerkezetrıl alkotott modellek (az elképzelések) Európára elég sokfélék
Változó területi egyenlőtlenségek – változó modellek (?) Bonyolulttá váló világ – összetett modellek (?)
Térszerkezeti modellek Miért érdekes?
Danuta Hübner (Member of the European Commission responsible for Regional Policy): „Dear Reader, I would like to invite you to discover the new regional policy of the European Union which builds on the diversity, challenges and opportunities of Europe’s regions. Today, 43% of the economic output and 75% of investments in research and innovation are concentrated on just 14% of the European territory, the socalled pentagon between London, Hamburg, Munich, Milan and Paris.”
Térszerkezeti modellek Kezdetben TENGELYEK Európa legvárosiasodottabb területe - Róma–Manchester tengely (Sárfalvi 1968) “Europe’s vital axis” from Greater London to Northern Italy (Dunford–Perrons 1994) “the economic axis” from London to Rome (Gorzelak 1997) “the axis from London to Turin” (Lever 1999) “a dominant urban axis from London to Milan”(Taylor–Hoyler 2000) és “the curved development axis” (Cairncross et al 1974) “the curved zone” or “curvelinear zone” (Lever 1995)
Térszerkezeti modellek GEOMETRIAI ALAKZATOK - sokszögek 1) Háromszög (régen és ma is) Gottman 1962 Amszterdam-Párizs-Ruhr 1954: nincs említve
Arany Háromszög Hall 1992 London-Frankfurt-Párizs Hall 1977 Párizs-Birmingham-Milánó (-Dortmund)
Térszerkezeti modellek 16 db A kontinensen
Átnyúlik Angliába
A csúcsok városok
A csúcsok nem csak városok
Amszterdam–Köln–Lille (Smeets 2000) Brüsszel–Amszterdam–Frankfurt (Conti 2000, Hall 2002) Brüsszel–Amszterdam-Párizs Frankfurt–Amszterdam–Párizs
Amszterdam–Ruhr–Párizs (Gottman 1962) Belgium–Hollandia–NyugatNémetország (Keeble et al 1982)
Birmingham–Milánó–Párizs (Hall 1977) Birmingham–Dortmund–Párizs (Hall 1977)
London–Ruhr(Köln, Düsseldorf)–Párizs(Cséfalvay 1999, Faíña, A. et al 2000)
London–Frankfurt–Párizs (Hall 1992, Baudelle–Guy 2003) London– London–Amszterdam– Amszterdam–Párizs (Rechnitzer 1998, Nagle–Spencer 1999) Manchester–Hamburg–Milánó (CE 1991)
Benelux–NyugatNémetország–Észak-Franciao (Horváth 1998)
Térszerkezeti modellek
Térszerkezeti modellek
Térszerkezeti modellek A déli dinamikus övezetben is megjelent a sokszög szimbóluma: München–Stuttgart–Milánó fejlődési háromszög (Rechnitzer 1998, Tóth 2003), Barcelona–Lyon–Bologna és Barcelona–München–Milánó háromszög (Cséfalvay 1999).
Térszerkezeti modellek 2) Négyszög Lever (1995): London–Amszterdam–Frankfurt–Párizs, Horváth (2006): Leeds–Lyon–Hamburg–Milánó
3) Ötszög ?, ESDP:
Pentagon
“the core area of the EU, the pentagon defined by the metropolises of London, Paris, Milan, Munich and Hamburg.” (ESDP 1999, p.20.)
ESPON 2006 EU: Fourth report on economic and social cohesion (EC 2007) 20-40-50 Pentagon – EU27: 13-30-42 pentagon
Térszerkezeti modellek ALAKZATOK (ZÓNÁK)
Plateau (Golden) Keeble 1988 Gazdasági potenciálszámítások
Térszerkezeti modellek Dorsale (DATAR, Reclus, Roger Brunet 1989)
Térszerkezeti modellek Gerinc Múltban is (Pounds 1997, Braudel 2003, …) - római idők? - középkor (közlekedési útvonal, kereskedelem, városok tömörülése) - ipari forradalom, … Ma is használatos (Metropolitan Spine, Central Spine, Backbone, Dorsale …) Cairncross et al (1974): EK9 - „hajlott” fejlődési-fejlettségi tengely (curved development axis) (!) Kék Banán…
Térszerkezeti modellek Variációk egy banánra
Térszerkezeti modellek Bővítmények
ÉK-Ív („Francia Banán”)
„Német Púp”, „Uborka” (Kunzmann, 1992)
Térszerkezeti modellek Továbbfejlesztett banán: Sárga Banán (Yellow Banana) - Párizstól Kölnön és Berlinen át Varsóig húzódik
Kreuzbanane (Wienen 1994 – http://www.srf.tuwien.ac.at)
europäischen Champignon (Breuer 2001)
Térszerkezeti modellek Európai Napfényövezet („Dél északja”)
Térszerkezeti modellek Ellentétpár
Central European Boomerang (Gorzelak 1996 – Rechnitzer 1994)
The New Banana (http://www.sustrain-ic.net
2006)
Térszerkezeti modellek Ezt ne!
Japanese Corridors (EC 1992 – Kunzmann 1992)
Térszerkezeti modellek CENTRUMOK
europäische Traube (Kunzmann–Wegener 1991)
Policentrikus szerkezet és fejlődés (mozaikosság…)
Térszerkezeti modellek de városok sűrűsödése
Európai Megalopolisz Jean Gottmann 1976(?) (szkeptikusok – PUR)
Térszerkezeti modellek ZÓNÁK ÉS CENTRUMOK
La pieuvre rouge (Van Der Meer 1998 – Lever 1999)
Blue Star (Dommergues 1992)
The Blue Orchidea (Chenais, http://www.mcrit.com)
Térszerkezeti modellek ÖSSZETETT MODELL kell
Brunet 2002:
Dicken(-Probáld) 1998 (2000):
Térszerkezeti modellek NINCS MODELL
"the corporate map of Europe may look more like a bowl of fruit salad than a banana” (Goddard 1995)
DE vannak hasonló adottságú, karakterő térségek („ismétlıdı egyediség”) – regionális politika…
