Változások az államilag erdészeti növényfajták
minősített jegyzékében
ll W
Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács Erdészeti Szekció jának legutóbbi ülésére 1996. december 10-én került sor. Két nemes nyár fajtajelölt - 'Durvakérgű' (S-611-c) és 'Sudár - került előterjesz tésre, amelyek ideiglenesen szaporításra engedélyezett fajtaként az el múlt években a gyakorlatban már széles körben felhasználásra kerül tek. Az előterjesztés tartalmazta 1 államilag minősített akácfajta átmi nősítésének javaslatát is. A nemesítő egyetértésével az 'Appalachia' fajtát kettős hasznosítású, vadtakarmányozási (erdészeti) és dísznö vényfajtaként javasolta az OMMI az országos fajtanyilvántartásban szerepeltetni. További négy, államilag minősített akácfajta - 'Császár töltési', 'Pénzesdombi', 'Szajki' és 'Zalai' - minősítését visszavonásra javasolta az Intézet Mind a négy fajta a köztermesztésben visszaszo rult, szaporítóanyagát a gyakorlat nem használja. 7
Az első" minősített fajta a 'Durva kérgű' n y á r [Populus deltoides Marseh. 'Durvakérgű' (SD-611 c)], amely 1979 óta volt fajtajelölt. A faj takísérleti fatömegfelvételi adatok alapján a fajta fatermőképessége meg közelíti az átlagost ( T - 2 1 4 ' ) , majdnem minden termőhelyi osztályban egyenle tes teljesítményt mutat. Törzsalakja enyhén görbe, de koronán végigfutó, óriásnyárszerű. Finoman ágas, durva vastag oldalágai nincsenek. Hímivara miau (nem szöszöl) lakott közterületek fásításra is megfelelő, vastag, korán és durván parásodő kérge következteben vadtűrő képessége jő. Betegségellenál lósága megfelelő, csak a nedves, párás területeken érzékeny a g o m b á s beteg ségekre. A faanyag térfogattömege az
T-214' értékét 15%-kal meghaladja, a ' R o b u s t a ' - t ó l valamivel elmarad, de hajlítószilárdsági értéke révén tehervi selő' szerkezetnek is alkalmas. Rost hosszúsági mutatója (1194 \i) nagyon jó, ez különösen a cellulózipari fel használásnál előnyös. Az eddigi vizs gálatok szerint termőhelyigénye a ' R o busta' fajtáéval közel megegyező. A klón-, fajta- és hálózati kísérletek ered m é n y e i alapján a h a t á r t e r m ő h e l y e k hasznosításában, főleg a változó vízel látású, eltemetett humuszrétegű, illetve időszakos vízhatású termőhelyek erdő sítéséhen játszhat nagyobb szerepet. A kéreglekély fertőzések elkerülésére el sősorban a szárazabb homoki tájakon javasolt mélyfiirásos technológiájú te lepítése. A fajta- és hálózati kísérletek
eredményei alapján a közepes, illetve gyenge termőhelyeken fatömegtermelése eléri, illetve meghaladja az T - 2 1 4 ' - é t é s az erdőszerű művelési módot is elviseli. Univerzális típusú fajta. A lajtaszortiment bővítésére fatömeghozama, faanyagmin őségé, erdőművelési adottságai alapján al kalmas. A 'Sudár' nyár [Populus x euramericana (Dode) Guinier 'Sudár' (B 132 b)] ellenőrzött keresztezéssel Hollan diában létrehozott, honosított mester séges hibrid, amely n e m szerepel a nemzetközi nyilvántartásokban, de a hazai kísérletekben eredményesen sze repelt. A hímivarú klón n e m régóta ( 1 9 8 6 ) volt fajtajelölt. Törzsalakja egyenes, enyhén sudarlós, a koronán végigfutó. (Nomen est ómen.) Koroná ja keskeny, óriásnyár-szerű, álörveket képző, finoman ágasodő, az oldalágak törzzsel bezárt szöge mintegy 4 5 ' . Kérge a törzs alján közepesen páráso dé, feljebb sima, fénylőn világosszür ke, a kéregrepedések alja sárgás árnya latú. A klón az T-214' után, de vi szonylag korán fakad. Marssoninával és kéregfekély betegségekkel szemben ellenállónak mutatkozik. Vadveszélyes helyeken kéreghántás csak szórványo san fordul elő. Xilofág rovarfertőzöttsége az átlagosnál gyengébb mértékű, egyike a legellenállőbbaknak. Részle tes faminőségi vizsgálata folyamatban van. A fiatalkori tesztelésből származó faanyagának sűrűsége (365 kg/m ) az E F E Faanyagismerettani Tanszéké nek vizsgálatai szerint - az T-214' ér tékét meghaladja. Általánosan megál lapítható, hogy faanyagának minőségi tulajdonságai a közepesnél valamivel jobbnak mutatkoznak. Az eddigi vizs gálatok szerint az időszakos többlet vízhatású, félnedves termőhelyektől a többletvízhatástól független félszáraz t e r m ő h e l y e k i g ü l t e t h e t ő . Az altalaj mészfelhalmozódására kevésbé érzé keny, mint az T-214', ugyanakkor az altalajhibás talajokon is eredményesen telepíthető. A klón-, fajta- és hálózati kísérletek eredményei alapján a köze pes, illetve gyenge termőhelyeken fatömegtermelése eléri, illetve megha ladja az T-214'-ét, ahol a megmaradá sa is kedvezőbb. Fatermőképessége a
Államilag minősített erdészeti fajták 1997-ben
Fafaj
Fajták száma
Minősített erdészeti fajták
Akác
Appalachia, Jászkíséri, Kiskunsági, Nyírségi, Rózsaszín AC, Üllői, Zalai
7
Fehér fűz
Bedai e g y e n e s , Csertai, Drávamenti, Pörbölyi, 1-1/59,1-4/59
6
Fehér nyár és hibrid*
Villafranca, Favorit*
Fekete nyár hibrid
Agathe-F, Aprólevelű, BL, Blanc d u Poitou, 1-45/51,1-154,1-214,1-273, Koltay, Kopecky, Marilandica, Pannónia, Robusta, Sudár, Triplo
Amerikai fekete nyár
Durvakérgű
1
Szil
Puszta
1
Erdeifenyő
Cikota-1, Cikota-2
2
Feketefenyő
Kál
1
Lucfenyő
Nyírjes
1
Vörösfenyő
Dunántúl 1
1
Összesen: jó termőhelyeken javul. A 'Sudár' az erdőszerű művelési módot is elviseli, de a nyesés - mint minden nyárfajta esetében - elősegíti a j ó minőségű ipa ri rönkanyag képződését. Intenzív nö vekedési típusú fajta. Jó növekedést azonban inkább csak az Alföld párá sabb peremvidékén mutat, nem kedve li a légaszályos területeket. A fajta szortiment bővítésére fatömeghozama, faanyag-minősége, erdőművelési adottságai alapján alkalmas. Az Intézet javasolta a Fajtaminősítő Tanácsnak az 'Appalachia' ( Á M 1979) akácfajta eredeti állami minősítésének módosítását. A fajta az országban min denhol, minden erdősítésben erősen vadrágott. Elsősorban az őz és a nyúl kedveli, de szarvasrágás is megfigyel hető. A fajta erdősítései még vadkerí tés mellet is csak nehezen hozhatók fel, mivel íze miatt a vad mindenhol megkeresi. Érzékenynek mutatkozik a kései fagyokra is. Bár növekedése, fa anyagának, törzsének kiváló minősége révén a legjobb fajták között kaphatna helyet, v a d é r z é k e n y s é g e , g y e n g é b b fagytúrése és kifogásolható virágkép zése miatt kizárólag erdészeti, fatermesztési célú felhasználása nem java solt. A gyakorlat ezért sem hasznosítja széleskörűen. Ellenben a jelzett adott ságok alapján vadtakarmányozási cél ra, illetve a dísznövény-termelésben a gömbakác oltványalanyaként kiválóan megfelel, ahol most is alkalmazzák. A Bizottság elfogadta, hogy a fajtát az O M M I d í s z n ö v é n y f a j t a k é n t is ter jessze a Tanács elé és így kettős hasz nosítású, államilag minősített erdészeti
2 15
37 és dísznövényfajtaként szerepeljen az országos fajtaregiszterben. A Tanács Dísznövény Szekciójának ülésére vár hatóan 1997-ben kerül sor, ahol minő sítéséről döntenek majd. Az oszloptermelésre javasolt, minő sített a k á c f a j t á k - ' C s á s z á r t ö l t é s i ' ( Á M 1979) 'Szajki' ( Á M 1982), 'Za lai" (ÁM 1973) - és a rönktermelésre javasolt 'Pénzesdombi' (ÁM 1979) az eddigi telepítésekben gyenge növeke dést mutattak, bár - a fajták árbócjellege révén - t ö r z s m i n ő s é g ü k és fa anyaguk mechanikai tulajdonságai megfelelőek. A gyakorlatban szaporí tóanyagukat nem keresték, mivel hasz nosítható fatömeget alig adnak, speci ális oszlop és rúdfa célválasztékot adó erdőre pedig - a minősítésük óta eltelt
mintegy 20 évben - nem jelentkezett igény. Virágzóképességük sem kifeje zetten j ó , a 'Pénzesdombi' fajtának vi rágképzési rendellenessége miatt kife jezetten g y e n g e a mézelőképessége, ami pedig meghatározó szempont az akácfajták piaci értékének megítélésé ben. Áz ERTI, mint fajtajogosult, az elmúlt években megszüntette nemesí tői és központi törzsanyatelepüket is, Így a fajták újbóli köztermesztésbe vo nása - főleg a több klónból álló 'Csá szártöltési' és 'Zalai' fajták esetében nehézségekbe ütközik. A fajtaminősí tési ügyekért hivatalosan felelős O M M I Erdészeti Osztálya ezért javasolta az Országos Fajtaminősítő Tanácsnak a 4 akácfajta állami minősítésének visszavonását.
A Duna ausztriai szakaszának ligeterdeiből nemzeti parkot alakítanak. Az ezt előkészítő tervtársulat ötéves munkája máris jelentős eredményeket mutathat fel: - Kevesebb fát termelnek ki. Az egyik állami erdészetben a vágástervet tavaly 40%-kal csökkentették, kímélik a hazai fafajokat és az ökológiailag értékes állományokból csak a fagyönggyel elfertőzött hibrid nyarakat szálalják ki. - A tarvágás területe kétharmadával csökkent, egyre több a szálalás vagy a 0,5 ha-t el nem érő lékvágás. - Fokozódott a termőhelynek megfelelő fafajok védelme. Míg eddig a kiter melés háromnegyede hazai fafajokból állt, most túlnyomóan idegeneket használnak ki. - N ő a tölgyesek térfoglalása. A pusztuló tölgyeknek utak mentén való köte lező kitermelése ellenére is a kezdet óta 10%-kai több már a tölgy. Pótolják a tisztásokról korábban eltűnt, egyedül álló, annyira fontos fészkelő és beálló fákat is. - Több már az idős állomány. Az átlagos kor négy év alatt 32-ről 35-re emel kedett. Az idős, erőteljes hibrid nyarakat is fenntartják végső pusztulásukig. Az öt év eredménye alapján megvalósíthatónak mutatkozik a gyors visszatérés a természeteshez és a nevezetes ártéri ligeterdő átengedhető a természetes fej lődésnek. (ÖFZ 1995. 12. Ref.: Jéröme R.)
A Tanács Erdészeti Szekciója a ja vaslatot három fajta - 'Császártöltési', 'Pénzesdombi', 'Szajki' - esetében el fogadta. A 'Zalai' akácra tett javaslatot a tanácstagok a szavazáson elutasítot ták és állami minősítésének további megtartását javasolták. A felhozott el lenérvek a következők; voltak: - az akácfajtaszortiment túlzottan gyors és nagyarányú csökkentése gon dokat okozhat a szaporítóanyag-ellá tásban, - a javaslatban szereplő érvek n e m kellően megalapozottak és elsietettnek tűnnek, - az egyetlen dunántúli (zalai) .sze lektálása fajta, amely a táji erdőműve lésben szerepet kaphat, - újbóli szaporítására és külföldi ér tékesítésére ajövőben esetleg igény je lentkezhet. A Fajtaminősítő Tanács Erdészeti Szekciójának javaslatát a fajtaminősí tésért felelős h e l y e t t e s á l l a m t i t k á r 1997. január 14-én határozatban jóvá hagyta. Ezzel a módosítással az Államilag Minősített Növényfajták Jegyzékében az erdészeti fajták száma 37-re válto zott. A jelenleg érvényes fajtalistát a táblázat tartalmazza. A jegyzék jelen tős bővülésére egyelőre nem lehet szá mítani, mivel az utóbbi években a faj tabejelentések száma csökkent. A mi nősítésre váró nyárfajtajelöltek száma tíz és ez nemzetközt összehasonlítás ban nem kifejezetten k e d v e z ő szám, főleg ha figyelembe vesszük a minő sítés hosszú időtartamát is. Az ökoló giai veszélyek csökkentése érdekében az ültetvényes gazdálkodásban is el őtérbe került a minél nagyobb 'válto zatosság' biztosítása, és ezt sok ország a hasznosítható fajták számának eme lésével igyekszik biztosítani. Elfogad ható értéknek tekinthetjük a hozzánk sokban hasonló Ausztria irányszámait, ahol 40-50 klónfajtából álló nyár-szor timentet már elfogadhatónak tartanak. A hazai 18 minősített és 10 bejelentett fajta ehhez képest kevésnek mondható. Ráadásul a fajták a köztermesztésben s e m e g y e n l ő arányban szerepelnek. Néhány, meghatározóan népszerű fajta - Pannónia, 1 -214, Agathe-F, Kopecky - mellett elhanyagolható mennyiség ben hasznosul a legtöbb fajta. DR. BORDÁCS SÁNDOR
Széljegyzet a maggazdálkodás szakszavaihoz, a tölgyplantázsok ürügyén Lapunk 1997 márciusi számában tu dományos kutatóknak adott leckét a „tölgymakk-termő ültetvényekről" szóló cikkében Bodor László és Mol nár Tamás. E r e d m é n y e s munkájuk, úgy tűnik, legalábbis részben jőváteszi azt a mulasztást, amivel a hazai erdé szeti kutatás több évtizede adós maradt a tölgy-maggazdálkodás területén. Ugyanakkor, amikor a hatvanas, het venes években a fenyők ültetvényes magtermesztése területén a magyar ku tatás v i l á g s z í n v o n a l ú e r e d m é n y e k e t produkált, a tölgy-magtermesztés fej lesztése nem jutott túl néhány bátorta lan próbálkozáson. Pedig nem kellett volna töretlen ösvényeken elindulni, mert keleti szomszédainknál évtizedek óta vannak követendő példák (aki nem hiszi, lapozza fel a „Nemesített szapo rítóanyag-gazdálkodás" című, 1986-os kiadású könyvecskét). Köszönet dr. Járó Zoltánnak, dr. Führer Ernőnek és dr. Leskó Katalinnak, hogy ezt a hiá nyosságot felismerve kezdeményezték és segítették a tölgyplantázsok létreho zását az akkori Mecseki Erdőgazdaság területén. A siker záloga a hatékony tá mogatás, amely az üzemi kollégák ré széről a mai napig megnyilvánul. Itt az ideje, hogy ez a lelkesedés a kutatás nak is újabb lendületet adjon, hiszen nagyon sok még a teendő.
melés belterjességére utal. A pontosí tás érdekében az alábbiakban három, a maggazdálkodással kapcsolatos foga lom jelentését elevenítem fel. Magtermó' (korú) állomány: arra utal, hogy az állomány egyedei elérték a generatív életszakaszt, azaz a virágzó és magtermő kort, amikoris mag (eset leg éppen makk) termésre évente vagy időszakosan képesek. Magtermelő állomány ( n é m . : Samenbestand, ang.: seed stand): olyan faállomány, amelyet a jó minőségű magtermés biztosítása érdekében, idő sebb korban erre a célra kiválasztottak és nyilvántartásba vettek. Az állomány kezelésekor, a fatermelés mellett az el sődleges célt, a magtermés elősegítését veszik figyelembe. Magtermesztő ültetvény vagy plan tázs (ném.: Samenplantage, ang.: seed orchard): ismert származású növény a n y a g g a l , kifejezetten maglermelés céljából létrehozott ültetvény jellegű telepítés; nagy hálózat, intenzív keze lés j e l l e m z i . Az oltványokkal vagy magonccsemetékkel létrehozott szapo rítóanyag-bázis akkor is „magtermesz tő ültetvény", ha történetesen makkot terem. E z esetben szabatos megneve zése, „tölgy-magtermesztő ültetvény", amely remélhetőleg gyorsan eléri a magtermő kort.
Á szerzőpáros figyelemreméltó ta n u l m á n y á n a k egy szépséghibája a szakkifejezések következetlen haszná lata. A szaknyelvi bizonytalanság a magtermelést szolgáló objektumok megnevezésében egyébként általáosan tapasztalható. így pl. a magtermő, m a g t e r m e l ő , m a g t e r m e s z t ő jelzőket e g y m á s szinonimájaként használják, holott jelentésük eltérő, és a magter
Tekintettel arra, hogy ezek a fogal mak az erdészeti tudományban évtize dekkel ezelőtt meghonosodtak, j ó len ne átmenteni őket egy jobb korra, ami kor a magasabb genetikai értékű sza porítóanyagok előállítása ismét a neki megillető figyelmet fogja megkapni a tudományos kutatás és gyakorlat ber keiből egyaránt. DR. MÁTYÁS CSABA
LENGYELORSZÁG ERDEINEK n a g y o b b r é s z e g y e n g e t e r m ő h e l y e n áll, fa jösszetételben szegényes, több m i n t 70%-a elegyetlen erdeifenyves. Az ilyenek a s z á l y o k é s l é g s z e n n y e z é s r é v é n l e g y e n g ü l v e a l o m b r á g ó r o v a r o k által e r ő s e n veszélyeztetettek. Rendkívüli érdek fűződik ezért a természetes megelőzési módszerek alkalmazásához. E b b ó l a c é l b ó l d o l g o z t a k i a n y o l c v a n a s é v e k b e n W . Koehler a „ v é d e k e z é s i z u g " m ó d s z e r t , a m e l y n e k r é v é n gyengíti a l o m b r á g ó r o v a r o k életkörülményeit, al k a l m a s h e l y e t t e r e m t é l ő s k ö d ő i k e l s z a p o r o d á s á h o z és növeli a z erdei életkö z ö s s é g e l l e n á l l ó k é p e s s é g é t . A z e l j á r á s s z e r i n t 30-50 é v k ö r ü l i e r d e i f e n y v e s b e n 0,1 h a - n y i k i t e r j e d é s ű z u g o k a t k é p e z k i n é g y z e t e s f o r m á b a n . A t a l a j a d o t t s á g n a k m e g f e l e l ő e n rajta teljes talaj-előkészítés é s t r á g y á z á s u t á n s ű r ű n elágazó, jól v i r á g z ó és b o g y ó t e r m ő cserjéket telepít, a z e g é s z e t körülkeríti, k ö z e p é b e m a d á r i t a t ó t h e l y e z , k ö r ö t t e m a d á r o d ú k a t a k a s z t g a t fel é s r ő z s e r a k a t o k a t h e lyez el. S z ü k s é g szerint h a n g y a b o l y telepítéséről is g o n d o s k o d i k . H a r m i n c é v tapasztalatai szerint e z a z eljárás kisebb t ö m e g s z a p o r o d á s ellen m e g e l ő z ő e n hat, n a g y o b b a k b a n p e d i g csökkenti a mentési költségeket.
(AFZ/DW 1997.8. Ref.: férőmé R.)
HAJDÚ ENDRE
Az irányított
fadöntés
Az irányított fadöntés közismert de pontatlan erdészet-tech nikai eljárás, mely ferdén nőtt fák esetében alkalmazható, il letőleg minden olyan esetben, amikor a fa természetes dőlésmódját valamilyen okból módosítani szükséges. Az alábbiak ban egy olyan módszert kívánok ismertetni, mely az irányított fadöntést pontos, mérnöki eljárássá teszi. 1975-ben egy beépített területen ferdén nőtt fa döntését szemlélve vetődött fel a gondolat, hogy a fa mozgását meg szabó, alkalmasan elhelyezett kötél és némi matematikai meg alapozás segítségével az irányított fadöntést pontos eljárássá lehetne tenni. Akkoriban ki is dolgoztam a módszert, de úgy véltem, alkalmazására olyan ritkán lehet szükség, hogy elter jesztését nem érdemes szorgalmazni. Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, a módszer mégis ér deklődésre tarthat számot. Egyre többször kerül ugyanis sor arra, hogy beépített területen, épületek, elektromos vezetékek, megóvandó növények vagy más objektumok közelében kell fa döntést végezni. Márpedig ha ferdén nőtt fát kell ilyen felté telek mellett dönteni, akkor - de csak akkor - valóban indokolt lehet az alább ismertetendő eljárás alkalmazása, melynek gya korlati jelentőségétől függetlenül is van valamelyes elméleti érdekessége. N é h á n y szakkifejezés A tárgyalás megkönnyítése és egyértelműsége végett szük séges néhány szakkifejezés bevezetése. Nevezzük pontosan irányított fadöntésnek (esetleg kötéllel irányított fadöntésnek) eljárásunkat, melynek lényege az, hogy a ferdén nőtt fát nem engedjük a tengelyén átmenő függőleges sík - az eséssík mentén ledőlni, hanem alkalma san rögzített kötél segítségével ar 1. ábra ra kényszerítjük, hogy egy álta lunk kijelölt v véghelyzetbe jus son. A fatörzs ekkor egy kúpfelü let, az ún. eséskúp mentén mozog, melynek tengelye az O tó'pont és az F rögzító'pont összekötő egye nese - feltéve, hogy a fatörzs alsó vége a ledőlés során nem válik el a tőponttól. Az említett pontokat, illetve fogalmakat az 1. ábra értel mezi. Rögzítési hibák Nyilvánvaló, hogy a fadöntés megtervezésének lényege az F és R pont helyes megválasztása. Nevezzük a továbbiakban* fogófának azt a kidöntendő fa közelében lévő fatörzset vagy bármely kellően fix testet, mely 2. ábra hez az R, F kötél, a terelőkötél szabad végét rögzítjük. Fogófán geometriai szempontból - a fogó pontot t a r t a l m a z ó f ü g g ő l e g e s egyenest értjük. Ha a fogófán túlságosan maga san jelöljük ki a fogópontot, elő fordulhat, hogy a ledőlő fa nem jut a talajra, hanem a terelőkötélen függve marad. Ez a fogópontmeg- i^\s
használatos
hasonló
foga
egy
módszere
Kerülendő azonban egy má sik hiba is, melynek lényege: a fatörzs a dőlése kezdetén egy ideig az eséssíkja mentén mo zog, s csak később tér rá az eséskúp menti mozgásra (3. áb ra). Ennek az a következménye, hogy a terelőkötélben hirtelen lép fel nagy erő, s ezért a döntés balesetveszélyessé válhat. Ez a másodfajú hiba. A döntés he lyes megtervezése mindkét hi bafajtát kiküszöböli.
3. ábra
Koordináta-rendszerek A pontosan irányított fadöntés geometriai megtervezéséhez használható az ábrázoló geometria, de a gyakorlat számára in kább a numerikus módszer alkalmasabb. Ez utóbi két koordi náta-rendszer bevezetését teszi szükségessé: x, y, z - alap-ko ordináta-rendszer. Ez egy derékszögű koordináta-rendszer, melynek kezdőpontja a O tő4. ábra pont, y tengelyének egyenese a fatörzs tengelyének a terepsí kon lévő vetületével esik egybe. (Megjegyezzük, hogy a terepsí kot vízszintesnek tekintjük). A másik két tengely helyzetét a 4. ábra értelmezi. Ennek a koordi náta-rendszernek a szerepe későbbiekben lesz érthető. Eb ben a koordináta-rendszerben a fatörzs helyzetét egyetlen adat, az a dőlésszög jellemzi. Hengerkoordináta-rendszer: alapsíkja a terepsík, tengelye a Z tengely, kezdőirányát az x tengely jelöli ki. Ez a koordiná ta-rendszer a fogópont megadására szolgál. A fogópontot az r, \\f, ZF hengerkoordináták jellemzik. A fogópont ilyen módon való megadása célszerűbb, mint a derékszögű koordináták használata. Az a, r, \|r, ZF adatok a döntési paraméterek. A z alapfeladat és az inverz feladat Az irányított fadöntés alapfeladata: adottak a döntési para méterek, határozzuk meg a ledöntendő fa véghelyzetét jellem ző B szöget, vagyis a v véghelyzetnek az x tengellyel bezárt szögét. Tétel, a, r, Vf, ZF döntési paraméterek esetén a ledöntött fa véghelyzetét a
B = y ± arc cos [ cos a sin y + — sin a r
szög határozza meg, ahol B az x tengely és a v véghelyzet által bezárt szög. A két lehetséges szög közül az választandó, ame lyik a fatörzs, illetve az eséskúp tengelyének vetülete közé eső véghelyzetet szolgáltat.
Legyen pl: a = 65°, \\l = 346°, r = 3,5 m, ZF = 3,0 (5. ábra). A képlet a következő értékeket ad ja: B; = 33,6°, fi = 298,4°. Az ábráról leolvasható, hogy vi, il letve V2 helyzetek közül v; esik az em lített vetületek közé e s ő szögtarto mányba, vagyis V] az az e g y e n e s melyben az eséskúp mentén mozgó fa törzs a talajt éri. Tehát B = Bt = 33,6°
Kevés tapasztalat áll még rendelkezésre a módszer alkal mazhatóságával kapcsolatban: főként egy diplomatervező mé rési eredményei és megfigyelései. A szerzett tapasztalatok a döntés végrehajtására és balesetvédelmére vonatkoznak.
2
Gyakorlatilag az inverz
feladat
A döntés
a
lényegesebb: adott a és a fogófa, azaz r és Xf Keressük a fogópont helyét - azaz jf-et fa előírt |3 szöggel jellemzett helyre kerüljön.
úgy, hogy a
Tétel. Ha az ismert döntési paraméterek a, r, akkor az előírt 8 véghelyzethez szükséges fogópont-magasság
zt
_
—
cos ( f i - y ) - cos a sin y r. sin a :
Egyetlen megoldást kapunk. Itt azonban újból felmerül az első- és másodfajú hiba kérdése. Ugyanis a fenti képlettel meg határozott fogópont tisztán geometriai szempontból ugyan megfelel, de lehetséges, hogy az első- és másodfajú hiba egya ránt terheli a döntést. Itt nem részletezhető gondolatmenettel igazolható, hogy az elsőfajú hiba elkerülésének feltétele:
zF < z*
1 - sin y cos a
A másodfajú hiba akkor nem következik be, ha 0 i y <, 90° - a vagy yF i 0 esetén
90° + a <> y <. 360° és ZF i yF tg a .
A z inverz feladat m e g t e r v e z é s e Folyamatábrával szemléltetjük az inverz feladat megoldását (6. ábra). Lényegileg a következőkről van szó: - megtervez zük a ledöntött fa véghelyzetét, azaz megállapí tunk egy alkal mas (3 szöget, - lemérjük az a, r, \(/ paramé tereket (ügyelni kell arra, hogy a fogópont és a fa véghelyzete az y , z sík ugyanazon oldalára essen). - kiszámítjuk
Gyakorlati tapasztalatok
5. ábra
6. ábra
ZF-et,
- ellenőrizzük, hogy a fogópontot nem terheli-e első- vagy másodfajú hiba (ha igen, más fogófával kell próbálkozni). Első olvasásra talán bonyolult, nehézkes módszernek tűnik az ismertetett eljárás. Kétségtelen, hogy körültekintést igényel, mégis gyorsan elsajátítható.
végrehajtása
1. Csekély felszereltséget igényel a tárgyalt fadöntési mód szer: mérőszalag, szögmérő (ez lehet akár az iskolai celluloid korong is), függő, kitűzőrúd, kötél, balta, fűrész, létra vagy mászóvas. 2. A P és a y szög meghatározása az y tengellyel bezárt szögek megállapítása révén célszerű, mert az y tengely kitűzése könnyebb, mint az x tengelyé. 3. A terelőkötelet nagyon feszesen kell felkötni és a kötél lehetőleg kis nyúlású legyen, mert a pontatlan felkötés vagy a nyúlás a véghelyzet szöghibáját okozhatja. A döntés dehne
balesetvé-
A döntés során a fatörzs olyan forgó mozgást végez, mely nek tengelye a kúp tengely. A hajkot úgy kell kialakítani, hogy a hajkfenékvonal kö zelítőleg a forgásten gelyre essen (7. ábra). Mivel ennél a dön tési módszernél a kúp tengely nem vízszin tes, a hajkalap síkja és a döntőfűrészvágás síkja sem vízszintes. Célszerű a hajkalap síkjául azt a síkot vá lasztani, melynek a kúptengely esésvona la. Ez a kúptengelyen átmenő síkok közül a legkisebb dőlésű. A döntőfűrészvágás sík ja most is párhuzamos . a hajkalap síkjával.
7. ábra
8. ábra
Ajánlatos az esés kúp mentén mozgó fa törzshöz a terelőköté len kívül még egy kö telet erősíteni, s ezzel a fatörzs mozgását fékezve azt lassan a talajra engedni, miköz ben a döntőfűrészvágást csak olyan ütemben hajtjuk végre, hogy a fa lassú mozgása biztosítva legyen. A leengedés fontos balesetelhárítsi szabálya a következő: a fékezőkötél T tartópontja leengedés közben ne kerüljön a kúp tengely és a fatörzs pillanatnyi helyzete által kifeszített síkba (8. ábra). Ekkor ugyanis a fékezőkötélben végtelen nagy erő ébredne. A fékezőkötelet ajánlatos egy közeli fatörzsre csévélni. A nagy kötélsúrlódás lehetővé teszi, hogy a döntendő fa mozgását kézierővel fékezzük. Összefoglalás Beépített területen, szűk helyen, ferdén nőtt fák döntése oly kor kényes és több tízezer forintba kerülő művelet. Szükség lehet a fadöntés oly módon való végrehajtására, hogy a fatörzs előírt helyre jusson. Ezt a célt szolgálja a fenti, matematikailag megalapozott módszer. Mivel az eljárás bizonyos elméleti tájékozottságot igényel, s valószínűleg balesetveszélyesebb a hagyományos eljárásnál, alkalmazása csak kivételes esetekben ajánlható. Létezéséről azonban a szakközönségnek érdemes tudomást szereznie.
