NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens
VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, — a bipoláris világrendszer évtizedei — amelyek során a „szuperhatalmak” (Szovjetunió, USA) mindent megtettek saját gazdasági-ideológiai, katonai érdekeik érvényesítésére a XX. század végén véget értek. Sok káros hatás mellett (fegyverkezési verseny, ideológiai, gazdasági bojkott stb.) volt, egy az emberiség számára hasznos hozadéka is: elkerülte a III. világháborút. A II. világháborút követő mintegy ötven évben azonban több mint 70 országban zajlottak helyi vagy regionális fegyveres öszszecsapások. A XXI. század azonban újabb veszélyeket, kihívásokat, kockázati tényezőket hozott létre. A nem hagyományos hadviselés, a terrorizmus, a korlátozott és hadüzenet nélküli háborúk sokfélesége egyre inkább elmosta a különbségeket a háború és a béke között. Egyre gyakrabban vált szükségessé, hogy a rendelkezésre álló fegyveres erőt a szokástól eltérően más módon is igénybe vegyék. Ezen fejleményekkel összhangban az egyes országok nemzeti stratégiai koncepciójának hangsúlyozni kellett a nemzeti erőforrások minden elemének (így a fegyveres erőnek is) az igénybevételét a nemzeti célok háborúban és békében történő támogatására. Így a nemzeti stratégia is jelentősen túllépte eredeti jelentését. A társadalmi mozgásokkal együttjáró változások azt eredményezték, hogy a szorosan vett katonai tényezők egyre inkább összeolvadtak a nem katonai jellegű tényezőkkel. Hazánk, a Magyar Köztársaság biztonságpolitikája, a világban és Európában zajló politikai, társadalmi, gazdasági és katonai események komplex értékelése alapján magába foglalja a béke és biztonság megőrzésére, a háború megelőzésére irányuló diplomáciai, gazdasági, tudományos-technikai, katonai, humanitárius és emberjogi, környezetvédelmi kapcsolatok és garanciák megteremtésére és erősítésére irányuló cselekvést, valamint a konfliktusok megelőzésével és kezelésével az ENSZ (EBESZ) által ajánlott feladatok előkészítésével és végrehajtásával, az ország biztonságát fenyegető más veszélyek elhárításával kapcsolatos elvi és gyakorlati feladatokat. Napjainkban teljes biztonsággal állítható, hogy az ország biztonságát, területi integritását, szuverenitását, biztonsági környezetünkben egyetlen állam 130
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC
katonai ereje sem fenyegeti. A fenyegetettség további csökkentésével és a bizalom erősödésével hosszú távon is számolni lehet, de geostratégiai helyzetünkből adódóan készen kell állnunk a helyi jellegű fegyveres konfliktusok, terrorizmus, szervezett bűnözés, erőszakos migráció okozta válságok, válságkörzetek által keletkezett kihívások megoldására, illetve a megoldásában való részvételre. Hazánknak külön kiemelt figyelmet kell fordítania a várható feladatok megfogalmazásánál a balkáni térség, a közép- és közel-keleti térség helyzetének sokoldalú értékelésére, az itt jelentkező veszélyek feltárására.
A VÁLSÁGKÖRZETEK FOGALMA, TARTALMA, FŐBB ISMÉRVEI Az eurázsiai térség biztonságát napjainkban és a következő években is előreláthatóan nem elsősorban az országok közötti katonai egyensúlyhiányból adódó fenyegetések, hanem az egyes országok, régiók instabilitásából származtatható (politikai, gazdasági pénzügyi, etnikai, vallási stb.) kockázatok befolyásolhatják. A Magyar Értelmező Szótár (Bp., Akadémia Könyvkiadó, 1982) a „válság” fogalmát a következőképpen definiálja: „olyan súlyos helyzet, döntő fordulat, amelynek kimenetele jó is, rossz is lehet . . . , . . . az egyéb, közösség életében súlyos zavar, nehéz helyzet.”; „A válsággóc (körzet) olyan hely, terület, ahol valamely válság tünetei a legfeltűnőbbek.” A fentieknek megfelelően az adott térség biztonságára vonatkozóan potenciális veszélyként és a válságkörzetek alapvető ismérveként lehet elfogadni az alábbiakat: ⎯ a nacionalizmus felerősödése; ⎯ etnikai alapú összecsapások; ⎯ vallási jellegű konfliktusok; ⎯ kisebbségi jogok biztosításának hiánya vagy azok eltörlése; ⎯ nemzetiségi területi követelések, határviták; ⎯ kikényszerített tömeges migráció; ⎯ vallási és etnikai terrorizmus; ⎯ politikai-gazdasági terrorizmus; ⎯ a szervezett bűnözés és kábítószer kereskedelem káros hatásai a nemzetközi stabilitásra; ⎯ az illegális bevándorlás felerősödése; ⎯ a környezeti károk egyes országokra vagy régiókra gyakorolt negatív hatásai. 131
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
Az új kockázatok, amelyek elsősorban közép- és közel-keleti országokban, valamint Dél-kelet Európa és Közép-Afrika térségében okoznak fenyegetettséget, folyamatosan létrejövő válsággócokat, válságkörzeteket hoznak létre, amelyek felszámolásához az érintett régió országai nem mindig rendelkeznek a megfelelő politikai-gazdasági-katonai erővel, illetőleg nincs meg a rendezéshez szükséges politikai akarat, ezért e két ok miatt a válságok elhúzódó jellegűvé válnak és a nemzetközi helyzetre vagy az adott térség országai biztonságára egyre nagyobb veszélyt jelentenek. A biztonsági kockázatok rangsorában az új kihívások közül az elmúlt néhány évben jelentős mértékben élre tört a terrorizmus. Fenyegetései rendkívül széles skálát mutatnak. A repülőgép elrablástól a metró ideggázzal való elárasztásáig sok minden szerepel az arzenálban. Nem a rossz vagy a jó ügyért való harc dönti el, hogy terrorizmusról van e szó. Napjainkban a terrorcselekmények mind a személyek, intézmények vagy anyagi javak elleni súlyos erőszak alkalmazását jelentik. Olyan erőszakét, amelyben a szereplők az állami szféránál alacsonyabb szintűek, tevékenységük pedig arra irányul, hogy az adott társadalmat (szervezetet, intézményt, népcsoportot) megfélemlítse, vagy leváltsa az uralmon lévőket, vagy más politikai, gazdasági változásokat idézzen elő vagy erőszakoljon ki. Tehát alapvetően egy olyan erőszakos tevékenység, amelynek célja az adott állam (szervezetek, intézmények) helyzetének, szerepének gyengítése a fegyveres erőszak eszközeivel. Ezt elérheti az állampolgárok biztonságának veszélyeztetésével, mivel kiválasztott célpontjait véletlenszerű helyszíneken is támadja. (piac, közlekedési eszköz, színház, étterem stb.), ezzel félelmet, pánikot keltve szítja az elégedetlenséget az adott állammal szemben, bizonytalan belpolitikai vagy külpolitikai helyzetet teremt. A terrorizmus gyakorlatilag a Föld valamennyi válságkörzetében megjelenik mint a válság létrejöttének egyik oka, ezért a katonaföldrajzi értékeléseknek foglalkozniuk kell a válságok szerepével és jelentőségével. A fentiek miatt a válságok megoldása többnyire nemzetközi összefogással lehetséges. A nemzetközi szervezetek (ENSZ, EBESZ, EU, NATO) a válságok megoldására un. béketámogató műveleteket szerveznek és hajtanak végre. Ezek a következők: ⎯ békefenntartás; ⎯ békekikényszerítés; ⎯ béketeremtés; ⎯ humanitárius műveletek. A válságkörzetek katonaföldrajzi értékelésének az ezen műveletekben résztvevő erők felkészítését kell elsősorban szolgálnia.
132
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC
A VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSÉNEK ELMÉLETI ALAPJAI Az utóbbi években a hadtudomány egy új kutatási területtel gazdagodott, a „nem háborús műveletek” egyik fajtája béketámogató műveletként került be a biztonsági és katonai kutatások fogalomkörébe. Mivel a Magyar Köztársaság több nemzetközi szervezet által kezdeményezett béketámogató műveletben is részt vehet, amelyek válságkörzetekben kerülnek végrehajtásra, és a résztvevő erőknek minden esetben komoly követelményeknek kell megfelelniük, ezért fontos a különböző nemzetközi szervezetek által megszabott követelményrendszer ismerete. Ezen követelmények teljesítésének egyik alapvető feltétele az adott válságkörzetekben alkalmazandó erők-eszközök mindenoldalú felkészítése. A felkészítés egyik eleme a válságkörzetek katonaföldrajzi értékelése. Ezen értékelések birtokában a tervező-szervező munka hatékonyabbá válhat. A végrehajtásban résztvevő erőket a konkrét feladatra kell felkészíteni (speciális értékelés), mert ez a záloga a küldetés sikeres végrehajtásának.
A VÁLSÁGKÖRZETEK ÁLTALÁNOS KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A béketámogató műveletek tervezési-szervezési időszakában kell elvégezni az adott térség (ország) katonaföldrajzi értékelését. Az értékelés alapját a folyamatosan gyűjtött és értékelt adatok képezik, amelyek egyrészt rendelkezésre állhattak a válságot megelőző időszakban (országleírások, diplomáciai, hírszerzői jelentések), másrészt a válság kifejlődésének idején kell a rendelkezésre álló csatornákon beszerezni. Az így rendelkezésre álló adatok birtokában, végrehajtható az általános katonaföldrajzi értékelés, amely a katonaföldrajzi tényezők módszeres elemzésében nyilvánul meg. a) Általános tényezők: a terület nagyságának meghatározása, ahol a válsággóc kialakult. Ez fontos alap az erők-eszközök mennyiségének meghatározásához. A terület határviszonyainak értékelése elsősorban a zárt vagy nyitott határszakaszok értékelését jelenti, mivel az ezeken való átjutás lehetősége segítheti vagy akadályozhatja a béketámogató vagy békekikényszerítő erők tevékenységét (pl.: afgán határ, iraki határ). Adott esetben szinte hetetlen eldönteni, hogy terrorista csoportok kábítószercsempészek vagy embercsempészek, esetleg féllegális katonai alakulatok (vallási vagy etnikai milíciák) használják a térség határszakaszait. Megoldás a határok 133
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
hermetikus zárása lehetne, azonban ez például Irak több száz km hosszú és változatos természeti környezettel rendelkező határai esetében szinte lehetetlen. b) Természeti tényezők: a felszíni elemek értékelésének alapvető szempontjai, a küldetésben résztvevő erők mozgás és manőverlehetőségeire irányuljanak. A válsággócok jelentős részénél nagyon fontos tényezők az éghajlati, időjárási hatások, amelyek értékelését nagyon alaposan kell végezni, hogy megfelelő következtetést lehessen levonni a technika és a személyi állomány felszerelésére vonatkozóan (pl.: Sínai-félsziget, Angola, Nyugat-Szahara). A különböző éghajlati térségekben alkalmazott katonai erő és technika más-más mentális felkészítést, harci és egyéb technikai felszerelést és ellátást igényel. c) Gazdasági tényezők: a küldetés sikerének fontos meghatározója az energiaforrások megléte, működőképessége ezek megóvásának lehetőségei (Kuwait, Irak). Az ipari létesítmények közül elsősorban a javító-gépgyártó üzemek fontosak egyrészt a lakossági szolgáltatások, másrészt az akcióban résztvevő technikai eszközök műszaki kiszolgálása, javítása miatt. Kiemelt jelentőségű a közlekedési alágazatok értékelése és az ezekből a mozgás és manőverlehetőségekre levonható következtetések (a gyér úthálózat, rombolt hidak stb.). A gazdasági objektumok „kedvelt” célpontjai a terrorista csoportoknak, hiszen az ellenük végrehajtott támadások, például Irak esetében súlyos belpolitikai krízist, pánikot, káoszt és a meglévő hatalommal szembeni elégedetlenséget és végső soron fegyveres ellenállást vált ki. d) Társadalmi tényezők: a válsággócok kialakulása az esetek nagy részében politikai (vagy politikai-gazdasági) válsággal kezdődik. Ezért nagyon fontosak a belpolitikai helyzetelemzések (pl. pártok viszonya). Komoly figyelmet kell fordítani a népesség vallási, etnikai összetételére az ellentétek történelmi okaira (délszláv válság, közel-keleti válság). Egyes afrikai és ázsiai országokban fontos feladat a törzsi viszonyok értékelése. A béketámogató művelet esetén nagy jelentőségű a közigazgatás szerepe, a rendfenntartásba bevonható erők állapota. A terrorista fenyegetések, támadások alááshatják a helyi közigazgatási szervezetek hitelét, akadályozhatják a normális helyzet kialakítását. A küldetésben résztevő erők és a lakosság szempontjából is nagyon fontos felmérni az ország (vagy régió) egészségügyi adottságait, lehetőségeit (Zaire, Angola, Csád). e) Minden béketámogató műveletben, még a humanitárius műveltekben is fontos szerepet játszanak a katonai tényezők (pl. Szomália, Szudán). Elsősorban a haderő létszámát, haditechnikai felszerelését, vezetési rendjét kell értékelni. Ezen kívül fontos elemezni a féllegális, vagy illegális katonai 134
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC
erők lehetőségét, valamint a különböző terrorista csoportokhoz való kötődéseiket. A vezetés értékelése során külön figyelmet kell fordítani a tisztikar politikai hovatartozására, etnikai, vallási összetételére, a béketámogató művelet céljaihoz való viszonyára. Amennyiben az országban működő kormányzat van, elemezni kell a hadsereg, a politikai pártok és a kormány közötti helyzetet [pl.: Libanon (keresztény, muzulmán terrorista kapcsolatok), Koszovó (etnikai, vallási kapcsolatok), Jemen (terrorista és etnikai kapcsolatok), Zaire (vallási és törzsi kapcsolatok)].
A VÁLSÁGKÖRZETEK SPECIÁLIS KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A speciális katonaföldrajzi értékelés tartalma alapvetően függ: ⎯ a béketámogató művelet módjától; ⎯ a résztvevő erők konkrét feladatától; ⎯ a résztvevő erők, eszközök mennyiségi-minőségi mutatóitól; ⎯ a felkészítésre rendelkezésre álló időtől. Az általános tényezők értékelésénél ki kell emelni a feladatok végrehajtására kijelölt terület fő jellemzőit, valamint elemezni kell a szűk környezettel való hatásai milyenségét is (vizek, magas hegységek, sivatagok). Következtetésként meg kell állapítani, hogy a fentiek milyen mértékben segítik elő, vagy gátolják a feladat végrehajtását (az iraki határok helyzete!). A természeti tényezők közül csak azokkal kell foglalkozni, amelyek konkrétan érinthetik a feladat végrehajtásában résztevő erők eszközök tevékenységét (folyóvizek, mocsarak, hegyszorosok, hágók, úton kívüli járhatóság, időjárás). Az elkészített értékelésnek teljesen konkrétnak kell lennie, következtetései irányuljanak a küldetést teljesítők mindennapos feladatai végrehajtásának elősegítésére (pl.: a grúz helyzet, boszniai viszonyok). A gazdasági tényezők általában kevésbé játszanak fontos szerepet egy-egy kontingens felkészítése során (Sínai-félsziget, Ciprusi helyzet). Azonban, ha elhúzódó, háborús jellegű, vagy egy egész régiót érintő válság megoldásáról van szó (pl. dél-szláv válság), akkor az energiaforrások, ellátási kérdések, javító kapacitások, közlekedési objektumok konkrét értékelése elengedhetetlen. A béketámogató műveletek egész sora irányul az etnikai, vallási alapú válságok megoldására (szerb-albán, orosz-grúz, szerb-bosnyák, grúz, bosnyák, kurd, azeri-örmény stb.). A résztvevő erők felkészítése esetén nagyon fontos a térségben élő etnikai kisebbségek helyzetének, szokásainak, történelmének, párviszonyainak ismertetése, értékelése. A vallási közösségek közötti ellentétek alapjainak feltárása (síita-szunnita, pravoszláv-katolikus-muzulmán). 135
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
A következtetésekben feltétlenül ki kell emelni ezen kérdések ismeretének fontosságát, olyan javaslatokat kell megfogalmazni, amelyek betartása pozitív vagy negatív értelemben nagyon lényegesen befolyásolhatja az ott élőkkel való kapcsolattartást. A katonai tényezők általában a békekikényszerítési vagy a béketeremtési műveletekben lehetnek nagyon fontosak. Értelemszerűen a konkrét szembenálló erők értékelését kell elvégezni, illetve a megszerzett felderítési adatok alapján pontosítani. Ezekben az esetekben azonban feltétlenül értékelni kell a meglévő fegyveres erők viszonyát a létező kormányzatokhoz, illetve a békekikényszerítésben, vagy béketeremtésben résztvevő államokhoz (politikai hozzáállás, pl.: Irak), vagy az általuk küldött katonai erőkhöz (pl. Afganisztán). A fegyveres erők értékelésénél kiemelt figyelmet kell fordítani azok etnikai, vallási hovatartozására is. A jelen rövid tanulmány azt a szerény célt tűzte maga elé, hogy felhívja a figyelmet azokra a tapasztalatokra, amelyeket a szerző a különböző béketámogató műveletekben résztvevő erők felkészítése során szerzett.
136
