VALÓJÁBAN KIK VIZSGÁZTAK LE SZÖVEGSZERKESZTÉSBŐL? VIZSGA- ÉS VERSENYFELADATOK PATOLÓGIÁJA ÉS DIAGNOSZTIKÁJA. Bujdosó Gyöngyi 1, Csernoch Mária 2

Informatika a felsőoktatásban 2008

Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

VALÓJÁBAN KIK VIZSGÁZTAK LE SZÖVEGSZERKESZTÉSBŐL? VIZSGA- ÉS VERSENYFELADATOK PATOLÓGIÁJA ÉS DIAGNOSZTIKÁJA PATOLOGY AND DIAGNOSIS OF TESTS ON WORD PROCESSING

Bujdosó Gyöngyi1, Csernoch Mária2 1 Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Könyvtárinformatikai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. ◦ e-mail: [email protected] 2 Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. ◦ e-mail: [email protected] Összefoglaló Sokan sokféleképpen határozták már meg eddig, hogy mit kell értenünk a szövegszerkesztésen. Nehéz eldönteni, hogy melyiket vegyük alapul, mi a fontos, és mi a célja a szövegformázásnak. A tanácstalan, szövegszerkesztést oktatni szándékozó fiatal tanár ilyenkor azokhoz a számonkérésekhez, versenyfeladatokhoz fordul, amelyek a szövegszerkesztés ismeretének országos szintű, elismert vizsgáihoz és versenyeihez tartoznak. Mit talál azonban ilyenkor a gyanútlan érdeklődő? Valóban azokat a technikákat és elrendezéseket látja, amelyek alkalmazása kívánatos lenne a mindennapi élet folyamán? Természetesen nem várható el az emberektől, hogy a szöveg- és kiadványszerkesztés mesterei legyenek, hogy az anyanyelvet nyelvtanári mélységben ismerjék, hogy az alkalmazott szerkesztő program minden részét álmukból felébresztve is felmondják. Elvárható azonban, hogy azokon a mintalapokon és oldalakon, amelyeken számon kérik a szövegszerkesztést, alkalmazzák annak mindhárom részéhez kapcsolódó, feltétlenül fontos ismereteket. Ebben a cikkben bemutatjuk néhány országos alkalmazói verseny szövegszerkesztési feladatát, illetve az ECDL szövegszerkesztés részének néhány olyan vizsgafeladatát, amely több esetben is megszegi a nyelvtani szabályokat, figyelmen kívül hagyja az alapvető kiadványszerkesztési szabályokat és ajánlásokat, továbbá amely az eszközismerettel kapcsolatosan is kényes kérdéseket vet fel. Reméljük, e cikk segítséget nyújthat a szövegszerkesztési feladatok világában való eligazodásban.

Kulcsszavak szövegszerkesztés, tipográfia, hibák a verseny- és vizsgafeladatokban

Abstract There are many different approaches to word processing. What is sure, however, that word processing requires the combination of several applied sciences. The knowledge of the language – the syntactic and semantic constrains –, the word processor, and the typographic rules are those fields which the users have to be familiar with. If not all users, but the teachers at least, should be aware of these concepts. For them the test papers of the ECDL exams and the applied competitions would give guidelines. This explains our choice of the analyzed texts. We found that most of the test papers broke not one, but in several cases, all of the rules to different degrees, giving bad examples to teachers and those who take these exams. In line with this tendency there is no wonder that non-qualified users, following their teachers’ incorrect advices, provide documents which carry even more mistakes.

Keywords word processing, typography, errors in tests on word processing

1



1. Bevezetés Felmérések (KSH, 2008) mutatják, hogy Magyarország lakosságának 62%-a használt már életében számítógépet, illetve 58% tekinthető tényleges számítógép-használónak. Számos felmérésből (Bujdosó, 2007) az is egyértelműen kiderül, hogy a számítógépet használók közel 90%-a szöveget is szerkeszt. A szövegszerkesztés tehát igen népszerű számítógépes tevékenység. Magas továbbá azoknak a száma is, akik nemcsak saját munkájuk megkönnyítésére használnak szövegszerkesztőt, hanem a szövegek továbbadását, terjesztését is felvállalják, aminek alapján megítélhető, hogy milyen szövegszerkesztési ismeretekkel rendelkeznek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy sokaknak téves elképzelései vannak arról, hogy mit jelent valójában a szövegszerkesztés (Csernoch, 2008), milyen elvárásoknak kell megfelelni ahhoz, hogy egy szövegszerkesztővel készített munka igényes legyen, nyomtatásra, továbbküldésre kerülhessen. Sajnos az is látható, hogy a szerző előképzettségétől független1 a típushibák megjelenése. Mi lehet ennek az oka? Miért nem teljesítenek jobban azok, akik rendelkeznek olyan vizsgabizonyítvánnyal, ami igazolja, hogy tudnak szöveget szerkeszteni? A választ keresve különböző vizsga- és versenyfeladatok elemzését végeztük el, bízva abban, hogy az elemzés eredménye közelebb visz bennünket a kérdés megválaszolásához. 2. Módszerek A szövegszerkesztés rendkívül összetett tevékenység, amely több tudományterület elemeinek együttes alkalmazását követeli meg. Hangsúlyoznám az alkalmazást, mivel számos esetben azt tapasztaljuk, hogy a felhasználók rendelkeznek bizonyos elméleti ismeretekkel, de ezek alkalmazása egy adott szituációban nem feltétlenül történik meg. 2.1. Szövegszerkesztéshez szükséges alkalmazói szintű ismeretek Ahhoz, hogy szövegszerkesztővel szerkesztett szövegről tudjunk beszélni, elsőként egy számítógépen előállított és tárolt szöveghez kell hozzájutni. Ennek legegyszerűbb, ’legősibb’ módja, ha begépeljük a szöveget. A gépeléshez szükség van a billentyűzet és a felhasználandó karakterek ismeretére. Gondoljunk itt például a következőkre: a „0” szám szemben az „o” és az „O” betűvel, a „-” és a „–” jel szemben a „—” karakterrel; vagy a „/” jel szemben a „(” és a „)” zárójelekkel. Az ideális állapot az lenne, ha minden gyerek megtanulna az iskolában gépelni. Jelen pillanatban azonban ettől nagyon messze állunk, és a 2008-as kerettantervben (lásd [7]) sem jelent meg önálló tantárgyként a gépírás. Ezen túl elengedhetetlen a magyar helyesírás szabályainak helyes alkalmazása (MHSz, 1984). Számos esetben tapasztaljuk, hogy nyomtatott szövegekben olyan hibák jelennek meg, amelyek kézzel írott szövegekben szinte soha. A nyomtatott szövegek tisztábban mutatják a hibákat, mint a kézzel írottak, ahol számos esetben apró csalásokat is el szoktunk követni, ha elbizonytalanodunk. A helyesírás-ellenőrzőbe vetett maximális bizalom is eredményezhet olyan hibákat, amelyek kézzel írott szövegekben nem jelennek meg (1. ábra).

1

Természetesen e cikkben a nyomdászattal és kiadványszerkesztéssel kapcsolatos iskolai végzettséggel nem rendelkező felhasználókról szólunk.

2



1. ábra: A helyesírás-ellenőrző csodái

Egy egyszerű de jól szerkesztett szöveg elkészítéséhez mindenképpen szükség van legalább egy szövegszerkesztő legalapvetőbb parancsainak ismeretére és azok szakszerű alkalmazására. Mindezeken túl a tipográfiai alapszabályokat (például Bardóczy, 1985; Gyurgyák, 1996; Virágvölgyi, 2004) is be kellene tartani, mivel a szövegszerkesztés végeredménye egy nyomtatott vagy elektronikus formátumú dokumentum. Ezen a területen találni azonban a legnagyobb hiányosságokat. A szövegszerkesztési hibáktól hemzsegő szövegek esetén a tipográfiai szabályok megtartásáról irreleváns beszélni. A szövegszerkesztési szabályokat megtartó szövegek között is tömegesen találni azonban olyanokat, amelyek figyelmen kívül hagynak minden létező tipográfiai szabályt. Abban a tévhitben élnek ezen szövegek készítői, hogy egy szöveg akkor jó, ha tele van aggatva mindennel, mint egy karácsonyfa. 2.2. Számonkérés módja A felsoroláson túl továbbra is hangsúlyozni kell a felsorolt összetevők együttes jelenlétét és az alkalmazás fontosságát. Számos esetben tapasztalni, hogy a tanárok és a vizsgáztatók a szövegszerkesztést egyenértékűnek tekintik a kivitelezés technikai részleteinek pontos ismeretével (lásd pl. [4] feladatait). Úgy gondolják, hogy a négy komponens közül csak a szövegszerkesztő program használata az, ami fontos. Jól ismertek az olyan oktatási segédanyagok és számonkérésnél használt tesztek, amelyek arra fektetik a hangsúlyt, illetve azt kérik számon, hogy egy adott szövegszerkesztő adott parancsa melyik menüben, melyik eszköztáron, milyen gombbal érhető el. Különösen érthetetlen ez a hozzáállás számonkérésnél, ahol a kérdezők azt feltételezik, hogy a felhasználó emlékezetből meg tudja válaszolni az ilyen kérdéseket. Érdemes lenne felmérni, hogy a szövegeket naponta szerkesztők közül hányan tudnának válaszolni a 2. ábra kérdéseire – természetesen számítógép használata nélkül, emlékezetből. Különösen visszatetsző az ilyen típusú számonkérés, ha figyelembe vesszük, hogy egy programon belül is lehetnek eltérések a különböző verziók és a különböző nyelvek között, de még azonos verzión és azonos nyelven belül is. Tipikus példája az ilyen apró eltéréseknek a magyar nyelvű Microsoft Word 2003, amelyből több verzió is létezik. Apró eltérésekről van itt szó, de elegendőek ahhoz, hogy lehetetlenné tegyék a teszttel történő ilyen módú számonkérést. A Word 2003 különböző verziói például más billentyűparancsokat használnak a következő gyakran használt műveletekhez: az összes kijelölése (Ctrl+Shift+O és Ctrl+A), a félkövér (Ctrl+F és Ctrl+B) és a dőlt (Ctrl+D és Ctrl+I) betűstílus alkalmazása, keresés (Ctrl+F és Ctrl+I), valamint aláhúzás (Ctrl+A és Ctrl+U). Mint látható, a Ctrl+D, a Ctrl+F és a Ctrl+I billentyűparancsok permutálása miatt értelmetlenné válik a 3. ábra 4-es számú kérdése. Az egy-egy pseudoverzión belül megjelenő, már-már klasszikusnak számító eltérésekre mutat példát a 4. ábra. 3



2. ábra: Érdekes versenyfeladatok 2007-ből A kérdések kétségesnek tűnő hasznosságán kívül érdemes figyelmet szentelni a kérdőív esztétikájára, nyelvtani helyességére, valamint alkalmazott (az elmúlt évezredből származó) terminológiájára is

3. ábra: Kérdések egy 2007-es számonkérésből Verziónként és egyes verziókon belül is változó billentyűparancsokra érdemes-e vajon rákérdezni?

4. ábra: A Word 2003 különböző pseudoverzióiban a tájoláshoz felkínált minta és szöveg ellentmondása

4



Milyen műveletek hajthatók végre a Munkaablak segítségével? (Több helyes válasz lehetséges) A Vágólap műveletek B Új dokumentum létrehozása C Szegély és mintázat beállítása D Dokumentumok mentése

Hogyan hívhatjuk elő a Word súgóját? (Több helyes válasz lehetséges.) A A Súgó megjelenítéséhez használjuk a Súgó menü Microsoft Excel súgója parancsát. B A Súgó megjelenítéséhez használjuk a Szokásos eszköztár Microsoft Excel Súgója gombját. C A Súgó megjelenítéséhez használjuk a Nézet menü Súgó megjelenítése parancsát. D A Súgó megjelenítéséhez használjuk az F11 funkció billentyűt.

5. ábra: Terminológiai és helyesírási hibákkal tarkított feladatok A felső két kérdés egy 2007-es versenyfeladatból, az alsó két minta pedig ECDL oktatóanyagból ([4]) származik

A legrosszabb a helyzet az olyan esetekben, ahol maguk a tananyagot, tesztet összeállítók sem tudják pontosan az elnevezéseket, így pontatlan kérdéseket tesznek fel, helytelen válaszokat várnak, illetve adnak meg a választási lehetőségek listáján, valamint a javításban. A 2., 3. és 5. ábra feladatai között példákat láthatunk a párbeszédablak helyett a „dialógus ablak” kifejezés, a gomb helyett az „ikon”, az eszköztár helyett az „eszközsáv” megjelenésére, a billentyűparancs helyett az egybe és külön írt „billentyű kombináció” előfordulására, a Testreszabás menüpont és az MS Word nevének kisbetűs írásmódjára. Az 5. ábrán bemutatott feladatokban pedig tartalmi hibákból is szemelgethetünk. 3. Jellemző problémák Mindenek előtt szükségesnek érezzük megjegyezni, hogy a kiadvány méretére vonatkozó korlátok miatt a mintaszövegeket teljes terjedelmükben nem áll módunkban közölni, így csak kivágott részletekre tudunk hagyatkozni. Ezen részleteket igyekeztünk úgy megválogatni, hogy az általunk fontosnak tartott szempontoknak megfeleljenek és világosan mutassák a felvetett problémát. 3.1. Helyesírás – Szintaktikai és szemantikai hibák Bármilyen szöveget készítünk, legyen az kézzel írott vagy nyomtatott, a helyesírás szabályait be kell tartani. Magyar nyelvű szövegek esetén természetesen a magyar helyesírás jelenleg érvényben lévő szabályai követendők, amelyeket már minden általános és középiskolás tanulónak ismernie kell. Az általunk választott vizsga- és versenyszövegeket elsőként aszerint elemeztük, hogy mennyire tartják be a helyesírási szabályokat. A leggyakrabban előforduló hibák az írásjelek használatánál jelentkeznek. Számos esetben tapasztalhatjuk a szóközök és az írásjelek helytelen együttes használatát. Olyan helyre kerül szóköz, ahol azt a helyesírási szabályzat nem engedi meg, illetve hiányzik szóköz olyan helyeken, ahol lennie kellene. A 7. ábrán az írásjelek és a szóközök nem megfelelő alkalmazására láthatunk néhány példát. A számok és az időpont állandó hibaforrása a nyomtatott dokumentumoknak. Ebben az 5



esetben azonban nemcsak a szóközök helytelen használata és hiánya jelent gondot, hanem egyéb, oda nem illő karakterek és formázások is megjelenhetnek a szövegben (7m és 7n ábra). A számok, dátumok és időpontok írására vonatkozóan érdemes szem előtt tartani a helyesírási szabályzat vonatkozó (MHSz: 288–289.) fejezeteit. Az előforduló idézőjelek, sajnálatos módon, akár egy szövegen belül is váltakozhatnak (7o ábra), annak ellenére, hogy az MHSz egyértelműen megfogalmazza (MHSz: 256.): „Az idézőjelet az idézet kezdetén alul, az idézet végén pedig fölül tesszük ki.” Ezen túlmenően figyelni kellene a nyomdai idézőjel használatára is. Az elválasztó- és kötőjel, valamint a nagykötőjel és gondolatjel használata általában teljesen következetlen sok szövegben (7h–7m és a 3. ábra 30-as feladata). A vízszintes ’vonalkák’ azok, amelyek leginkább felelősek a kavalkádért. A legrövidebb az elválasztó- és kötőjel, amelyek használati eseteit és módjait az MHSz pontosan leírja. A következő méretű a nagykötőjel és a gondolatjel, melyek használatáról szintén pontosan rendelkezik az MHSz. A leghosszabb ’vonalkát’ magyar nyelvű szövegben nem használjuk. A három különböző hosszúságú ’vonalka’ és a szóköz együttes használata, illetve hiánya számtalan különböző megoldást eredményezhet, amelyek többsége helytelen. Az egyéb írásjelek, mint például a vessző (7f ábra), a kettőspont (7e, 7g és 7h ábra) vagy a mondatokat záró írásjelek (7d, 7e, 7j ábra, valamint az 5. ábra 32-es feladata) helytelen használata is számos esetben eredményez helytelen írásmódot – akár egy szövegen belül is (7e ábra). A feldolgozott feladatsorok számos szintaktikai és szemantikai hibát is tartalmaznak. Találhatunk az instrukciók között a nehezen érthetőtől (7j ábra) a nyelvtani hibákkal megtűzdelt szövegen keresztül (7a ábra) a hibás tartalmi utasításokig (7c ábra) sokfélét. A mintaszövegekben is érdekes példákat találhatunk, ilyen például a 7b ábra szövege. 3.2. Elválasztási és elhelyezési problémák Az elválasztás szabályait szintén megfogalmazza az MHSz. Használatáról annyit ír, hogy „Elég gyakori, hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba.” Egyik ilyen ok lehet azon tipográfia szabály figyelembe vétele, hogy a szóközöknek közel azonos szélességűeknek kell lennie (Bardóczy, 1985; Gyurgyák, 1996; Virágvölgyi, 2004). A túl nagy szóközök ugyanis szétesővé teszik a sorokat és az egymás alatti nagy szóközök üres „utcákat” hozhatnak létre a szövegben (Virágvölgyi, 2004). A vizsgált szövegek alig tartalmaznak elválasztást, amelynek következtében számos esetben előfordul, hogy a szóközök különböző szélességűek. Esetenként ezek a szóközök már olyan szélesek, hogy szinte olvashatatlanná teszik a szöveget – mint ahogyan azt a 6. ábra vizsgafeladata is mutatja.

6. ábra: Reprodukálandó minták ijesztő megoldásokkal egy alkalmazói versenyről és egy ECDL vizsgafeladatból ([5])

6



a) Szemantikai probléma

b) Szemantikai probléma

c) Szemantikai, szóközméreti, elválasztási hiba

d) Szóközök rossz helyen hiba

e) Szóközök rossz helyen

f) Szóközök hiánya

g) Írásjel és szóköz

h) Rossz jel rosszul alkalmazva

i) Helytelen és helyes írásjel rossz alkalmazása

j) Nem megfelelő írásjel alkalmazása

k) Kötőjel és szóköz variációi

l) Helytelen írásjel alkalmazása

m) Rossz jel, plusz szóközök, fölösleges „h”

n) Számok tagolása

o) Ez a minta egyetlen szöveg egymás alatti 3 sorát mutatja, amelyek számos helyesírási és szerkesztési hibát tartalmaznak

7. ábra: Variációk kötőjelre, gondolatjelre, egyéb írásjelekre és szóközre Példák írásjelek és szóközök helytelen használatára verseny- és ECDL vizsgafeladatokban

7



4. Összegzés A tipográfiai problémáknál nem véletlenül alkalmaztunk mindössze három szakirodalmi hivatkozást. Ezzel azt szeretnénk bemutatni, hogy nem végtelen sok könyvet kellene elolvasnia az illetékeseknek. Elegendő lenne három, hogy egy alapszintű tájékozottságot szerezzenek arról, amit számon kérnek. Persze nem mindegy, melyik három könyvről van szó! Olyat érdemes választani, amelyeket elismert szakemberek írtak. Az e cikkben hivatkozásként feltüntetett három könyv szerzője Virágvölgyi Péter, Bardóczy Irén és Gyurgyák János: ők a tipográfia alkalmazásának és oktatásának hazai mesterei. Tőlük igazán érdemes lenne tanulni! A bemutatott minták egyértelműen mutatják, hogy az elemzésre került vizsga- és versenyfeladatok számos szintaktikai, szemantikai és szedési hibát tartalmaznak. Mivel a feladatsorokat összeállítók szándékait nem ismerjük, így csak kívülállóként tudjuk ezeket a hibákat fogadni. Úgy gondoljuk azonban, hogy egy szövegszerkesztést számon kérő vizsga és verseny feladatsorának példaértékűnek kell – illetve kellene – lennie. A tanítás–tanulás folyamatában el kellene érni, hogy legalább a gyakorló tanárok hozzájuthassanak olyan szövegekhez, amelyek nem tartalmaznak hibákat. A helyes példák mintaként szolgálhatnának a tanításban és a későbbi felhasználásban is. Irodalomjegyzék [1] Bardóczy I. (1985) Magasnyomóforma-készítés I., Nyomdaipari tankönyv, 4. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [2] Bujdosó Gy. (2007) Új utak a tipográfiai tudásmenedzsmentben, Ph.D. disszertáció, Debreceni Egyetem. [3] Csernoch M. (2008) The word processing ability of senior university students, (benyújtva). [4] ECDL oktatócsomag CD melléklete (2004) Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Budapest. [5] ECDL vizsgapéldatár – Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány vizsgafeladatai (2003) Kossuth Kiadó, Budapest. [6] Gyurgyák J. (1996) Szerkesztők és szerzők kézikönyve, Osiris Kézikönyvek, Osiris Kiadó, Budapest. [7] Kerettanterv 2008 (2008) Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest, http://www.okm.gov.hu. [8] KSH (2008) A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és az egyéni használat jellemzői, 2007, Központi Statisztikai Hivatal, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt07.pdf. [9] MHSz: A magyar helyesírás szabályai (1991), tizenegyedik kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, http://www.mek.oszk.hu. [10] Virágvölgyi P. (2004) A tipográfia mestersége → számítógéppel, Osiris Kézikönyvek, Osiris Kiadó, Budapest.

8

VALÓJÁBAN KIK VIZSGÁZTAK LE SZÖVEGSZERKESZTÉSBŐL? VIZSGA- ÉS VERSENYFELADATOK PATOLÓGIÁJA ÉS DIAGNOSZTIKÁJA. Bujdosó Gyöngyi 1, Csernoch Mária 2

Recommend Documents