Rep-Tér hírlevél A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet tájékoztatója 31. szám 2011. augusztus 30.
Valóban „csicska-törvény” lesz az új Munka törvénykönyve? Egyre nagyobb a felhördülés azzal a kiszivárgott anyaggal kapcsolatban, amelyet felületesen már ismertettünk előző számunkban. A Munka törvénykönyvének tervezete – bár a kormány hangsúlyozza, hogy előzetes vitaanyagról van szó – szinte minden területen szűkítené a dolgozók jogait, növeli a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot. A felmondás könnyebbé válna. A munkaadónak világos indoklást kell adnia, hogy miért bocsájtja el emberét. Csakhogy, ha az alkalmazott vitatja az indoklást, akkor már az ő feladata a bizonyítás. A jelenleg hatályos törvény szerint vita esetén a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy jó oka van az elbocsátásra. Ha a bíróság utólag mégis a munkavállalónak adna igazat egy ilyen helyzetben, akkor a cég már nem lesz köteles visszahelyezni őt eredeti állásába. A törvénytervezet értelmében ilyen esetben is csak legfeljebb 18 havi fizetését lenne köteles a vállalkozás kifizetni jóvátételként. Jelenleg vannak védett időszakok, élethelyzetek, mint a betegállomány, várandósság, gyes/gyed, betegápolási szabadság stb. Ez alatt jelenleg nem lehet felmondani a munkavállalóknak. A tervek szerint ilyenkor is fel lehetne mondani bárkinek. A felmondási idő azonnal elkezdődik, amint az illető visszatér a munkába. Ugyanígy megszűnne a nyugdíj előtt állók védettsége is. Megszűnik a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme is a dokumentum értelmében. Megszűnne a műszakpótlék. Az éjszakai munkavégzésért csak a törvényben szabályozott 15 százalékos pluszpénz marad meg. A rendkívüli munkavégzést, azaz „túlórázást” a cégek ezentúl 50 százalékos bérpótlékkal vagy szabadidővel is ellentételezhetik. A rendkívüli munkavégzés éves kerete 300 órára emelkedne – ez hetente több mint 6 munkaórának felel meg, a szabadságokat is figyelembe véve. A munkaidő-beosztást a jelenlegi 7 helyett csak 3 napra előre kellene megmondania a cégeknek. Ez tervezhetetlenné teszi sokak életét, és ha ügyesen trükközik a cég, akkor a túlóra után járó pótlékokat is megspórolhatja. A tervezet része az is, hogy a munkaközi szünet – mint például a kötelező ebédszünet vagy pihenőidő – nem lenne része a munkaidőnek. Ez fizetéscsökkenést, vagy hosszabb munkahelyen töltött időt jelent. Kevesebb szabadság járna a dolgozóknak, az életkor után járó pótszabadságok rendszerét is szigorítanák. A szabadság-keretből csak 5 munkanapot lenne köteles a kért időszakban kiadni a cég a dolgozójának. Nőne a dolgozók felelősségre vonhatósága. Esetlegesen elkövetett hibák után nem csak fegyelmi eljárásra számíthatnak, de anyagi kártérítésre is kötelezhetnek bárkit. Ezzel szemben az üzemi baleseteknél a cégek felelősségi köre szűkülne.
A „kekeckedő” szakszervezeti képviselőket könnyebben lehetne eltávolítani, mint jelenleg, és egy sor más területen is szűkülne az érdekképviseletek mozgástere. Megszűnne a hivatalos kifogás, ami a jogtalan döntések felfüggesztésére szolgál. Megszűnne a szakszervezetek munkaidő-kedvezménye. Talán a legfontosabb: a szakszervezetek nem képviselhetnék tagjaikat a bíróság előtt munkajogi perekben. A fentiekből ijesztő kép rajzolódik ki. A hazai munkavállalók még az eddigieknél is sokkal kiszolgáltatottabbak lesznek, ha a tervezet megvalósul. Az érdekképviseleti munkát – főleg kisebb szakszervezeteknél – nagyon megnehezítik a kiszivárgott lépések. A terv európai uniós irányelveket és ENSZ-egyezményeket is sért. Ráadásul az sem világos, mitől teremtene mindez új munkahelyeket? Nagyon reméljük, hogy a kormány végül másik utat választ. Ha nem, akkor csak az egyre keményebb tiltakozás eszköze marad a kezünkben. A politika nem nagyon mutat fogékonyságot a kifogásaink és félelmeink iránt. Például, a minap Győrben tartott fórumot a törvénytervezetről három nagy szakszervezet (az Audi és a Rába szakszervezetei, illetve a Vasas Szakszervezet), amire meghívták mind a tizenhárom megyei országgyűlési képviselőt. Azonban egyik sem jelent meg az eseményen, levelet is csupán egyikük küldött. Úgy tűnik, csak magunkra, egymásra számíthatunk! Még egy érdekesség: a törvénytervezetet kidolgozó csapat egyik tagja Pál Lajos ügyvéd, aki évek óta a Malév-csoportnak is dolgozik. Vajon végiggondolta, hogy az általa javasolt új törvény mit okozna itt, a repülőtéren? Nem tudhatjuk, de az [origo] hírportál 2009-es cikke szerint a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda neve felmerült a MÁV-nál kötött menedzserszerződések körül is. A vasúttársaság csúcsvezetői 60-90 millió forintos végkielégítéseiről szóló szerződéseket írta az iroda, akkori sajtóértesülések szerint. „Pál Lajos, az ügyvédi iroda egyik tagja az [origo]-nak azt mondta: van megbízási szerződésük a MÁV-val. A Pál és Kozma ügyvédi irodának nem volt köze azoknak a menedzserszerződések megkötéséhez, amelyekre hivatkozva a BKV-nál és a MÁV-nál tízmilliós végkielégítéseket kifizették - állította az [origo]-nak Pál. Az ügyvéd azt nem tudta megmondani, hogy kik fogalmazták meg ezeket a szerződéseket.” – írta két éve az [origo]
Lépett a BA védőszemüveg-ügyben A vakító napfény sokszor akadályozza a precíz, figyelmes munkavégzést. Mint arról június végi számunkban már írtunk, sokaknak problémát okoz, hogy a Budapest Airportnál nyári hónapokban nem kapnak védő napszemüveget munkájukhoz. A cégvezetés a napokban válaszolt két hónapja ez ügyben írt levelünkre. Alig győzik hangsúlyozni, hogy „a napszemüveg juttatás felülvizsgálatát” már a LESZ panasza előtt megkezdték. Erről nem is szeretnénk vitatkozni, mert nem ez a lényeg. Az a fontos, hogy elvileg hamarosan minden biztonsági ellenőr kolléga megkapja szemüvegét. A cég fellépése kísértetiesen hasonlít a „K-portán” nem megfelelően rögzített üzembe helyezett, sokszor indokolatlanul is sípoló átvilágító kapu esetére. Akkor a cég válasza felvetéseinkre az volt, hogy a Légügyi Igazgatóság engedélyével üzemel a kapu. Néhány hétre rá a „K” portába épített néhány köbméter betonnal rögzítették a kaput újra, Persze elképzelhetetlen, hogy a LESZ tanácsára tették volna.
Kitolt a részmunkaidősökkel az adókompenzáció a Malév GH-nál Korábban már írtunk róla, hogy komoly gondok vannak a Malév GH-nál az év elején életbe lépő adószabályok veszteseit ellentételezni hivatott rendszerrel. A szisztéma az alapbéren felül a pótlékokat és egyéb juttatásokat is figyelembe veszi a jogosultság megállapításakor. Ezért könnyen előfordulhat, hogy aki sok túlórát, éjszakai vagy ünnepnapra eső munkát vállal, az már „túl sokat”’ keres, és kikerül a kedvezményezettek köréből. Így sokan rosszabbul járnak, járhatnak, mint tavaly. A probléma halmozottan érinti a részmunkaidőben dolgozókat. Az ő esetükben ugyanis a kapott pénzeket egyszerűen felszorozzák, mintha napi 12 órát dolgoznának – viszont a kimutatások szerint „elfelejtik” az így kapott összeget visszaosztani, arányosítani a valós munkaidejükkel. Ennek eredményeképp számukra már néhány óra rendkívüli munkavégzés vagy éjszakai műszak is szinte kizárttá teszi, hogy kompenzációt kapjanak. Bár a Malév GH vezetése a tulajdonos államra fogja a problémát, valójában a részmunkaidőben dolgozók esetében önkényesen hozták ezeket a szabályokat. Mint elismerték, nincs ötletük, hogyan lehetne igazságossá tenni a szisztémát, és most már akár a szakszervezet javaslataira is nyitottak. A LESZ a kezdetektől jelezte, hogy gondok lesznek a kompenzációs rendszerrel, csakhogy egészen az utolsó utáni pillanatig a cégvezetés elzárkózott ennek beismerésétől. A LESZ szakértői jelenleg is dolgoznak egy igazságos megoldáson és a kompenzációs modellen – bár ez a cég jól megfizetett menedzsereinek feladata volna. A szakszervezet további lépéseket is tesz az ügyben.
Kollégák kérdezik. Úgy hallottuk, hogy egy légitársaság, a Lingus elhagyja a Malév GH-t, és a Menziesszel szerződik le. Ilyenkor megnézik, hogy ki a felelős a kudarcért? Levonják a következtetéseket, hogy hol hibáztak? Ha én valamit elrontok, felelősségre vonnak, ugrik a jutalom. A menedzserek nem viselik a felelősséget a hibáikért? Hogy lehet a Budapest Airportnál felelős beosztású menedzser valaki érettségi nélkül, fontos biztonsági vezetői pozícióban? Az egyik földi-kiszolgáló cég alkalmazottjaként kérdezem, hogy mi, akik a betonon dolgozunk, azt tapasztaljuk, hogy elviselhetetlen a hőség munka közben. Mit tesz a cég menedzsmentje, hogy megelőzze az ilyen esetekben az egézségkárosodást és az esetlegesen előforduló baleseteket a nagy kánikulában? Folyosói pletyka szinten hallottuk, hogy van olyan kiszolgáló eszköz, amelyik fülkéjében 80 Celsius fok körül volt, ez igaz lehet? A BA Zrt. Biztonsági területen úgy hallgatnak meg fegyelmi eljárásban munkavállalókat, hogy a jogi képviselőjét nem is várják meg, mit tehet ilyenkor a munkavállaló? Rövid válaszunk: a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együttműködési kötelezettsége van a munkáltató képviselőjének a munkavállalóval, nem korlátozhatja a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségét sem, úgy, hogy jogi képviselőjét ne tudja igénybe venni. A javaslatunk a következő: ilyen esetben érdemes elhalasztani a beszélgetést egy olyan időpontra, amikor a szakszervezet képviselője, jogi képviselő ott tud lenni a beszélgetésen.
Hírek a Malév háza tájáról Nyomoznak Abramovics ellen Oroszországban eljárás indult Borisz Abramovics, a Malév korábbi tulajdonosa ellen, amit a cégben tulajdonos, és azt sok pénzzel finanszírozó Vnyesekonombank kezdeményezett. A bank több mint 40 millió dollár visszafizetését követeli a vállalkozótól. A pénzintézet a magyar államon is jelentős összeget követel – elemzők szerint pozitívumot is jelenthet, hogy kintlévőségeinek egy részét Abramovicson szeretné behajtatni. Így ugyanis közelebb kerülhet a megegyezéshez az állam és az orosz bank, amely a mai napig kicsi, de kulcsfontosságú üzletrészt birtokol a Malévban. Gauss állami adóforintokból lenne tanácsadó a katasztrofális eredmények után A Magyar Hírlap értesülései szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium alkalmazná tanácsadóként Martin Gausst, aki a rekordveszteséget hozó években volt a Malév-csoport első embere. A Malév élén végzett tevékenysége után elfogadhatatlannak, felháborítónak tartjuk, hogy újabb súlyos milliókat kapjon Gauss a mi adóforintjainkból. 8,5 milliárd adóforint tőkerendezésre A Malév tőkehelyzetének rendezéséről döntött a kormány: az idei költségvetés terhére 8,5 milliárd forintot csoportosítanak át a légitársasághoz, amelynek alaptőkéje vészesen lecsökkent az elmúlt évek veszteségei miatt. Csehek is érdeklődnek, de a kínaiak az esélyesek A Népszabadság értesülései szerint igen közel került a Malév megvásárlásához a kínai Hainan Airlines. A lap értesülései szerint a jelenleginél jóval kisebb, fele ekkora méretű, kapacitású légitársaságot terveznek. Hogy kik? Korábban a Malévnél már kudarcot vallott menedzser: Martin Gauss volt igazgató, és a jelenleg is pozícióban lévő Király József humánpolitikai igazgató, illetve a nem rég kinevezett Gergye Ottó kereskedelmi igazgató. Az újság nem tudja biztosan, hogy a három „szakértő” kinek a megbízásából dolgozik ezen a koncepción. A Népszabadság azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a munkacsoport a kínai fél felkérésére tervezi a Malév jelentős visszafejlesztését. Valószínűsíti a lap, hogy új cég keretei között működne tovább a légitársaság, mert az elmúlt évek állami támogatásait vissza kell majd fizetni, ez pedig lehetetlenné teszi a folytatást a jelenlegi formában. Időközben a légitársaság megvételére bejelentkezett egy új szereplő is: a cseh Unimex, és a hozzá tartozó Travel Service magyarországi utazási iroda. A Malév charter piacát évekkel ezelőtt megszerző csehek lehet, hogy nem csak a levegőbe beszélnek, hiszen a közelmúltban lapértesülések szerint 80 oldalas ajánlkozó levelet küldtek a kormánynak. Azonban ebben kevés kézzelfogható adat szerepelt – az utazási iroda vezetője szerint azért, mert még nem ismerik a Malév pontos helyzetét és lehetőségeit. A Figyelő információi szerint a légitársaságot a csehek mindenképp megtartanák hagyományos menetrend szerint közlekedő járatokra összpontosító cégnek, így nem lenne belőle charter vagy fapados társaság. A kormány „jelenleg is vizsgálja” az ajánlatot.
A BA „spórol”, a Malév a munkavállalókra tolja a felelősséget Probléma fenyeget a jegykezelő pultok használati rendjének megváltozása miatt. Minden földi kiszolgálócég pénzért bérli a BA-tól a pultokat, amelyeket alkalmazottai használnak utasfelvételkor. Azonban eddig problémát jelentett, hogy sokszor nem lehetett egyértelműen tudni, melyik cég melyik alkalmazottja pontosan milyen időszakban tartózkodott a pult mögött. E helyzet orvoslására mágneskártyás rendszert építtetett ki a repülőtér vezetése. Ha egy dolgozó elkezdi a munkát a pultnál, a kártyával regisztrálja magát a rendszerben. Amikor pedig kikapcsolja a berendezést, az automatikusan kilépteti a munkavállalót. Ezt mi aggályosnak tartjuk. Ésszerűbb és követhetőbb lenne, ha kilépéskor is le kellene húzni a dolgozók kártyáját. Csakhogy, sokszor a kiszolgálócégek, vagy maguk a légitársaságok kérnek még ráadást, ad hoc munkavégzést a pultoknál. Ilyen történik például, ha késve indul egy járat. A Malév GH-nál viszont olyan utasítás lépett érvénybe a minap, ami alapján a nem rendeltetésszerű pulthasználatért megbüntetik a kollégákat. Ha tehát különleges kérésre marad bent a munkavállaló a pult mögött, az elvileg meghatározott időn túl, akkor minden esetben neki kell tudnia bizonyítania, hogy utasításra teszi ezt. Ez a szabály a gyakorlatban komoly nehézségeket okozhat, és a bizonyítási terhet kizárólag a dolgozók vállára helyezi. Ebből még komoly problémája lehet valakinek, akkor is, ha mindent az utasításoknak megfelelően és jóhiszeműen csinál. Ezért valószínűleg az a legjobb megoldás, ha írásos utasítást kérnek az ott dolgozók, ha a tervezettnél tovább tartó munkát írnak elő nekik a pultok mögött. A LESZ egyeztet a Malév GH vezetésével, hogy végül mindkét oldal számára elfogadható, és biztonságos rendszer szülessen.
Minden idők legnagyobb utasforgalmát mérték Június után július is rekord nagyságú forgalmat hozott a repülőtéren – még sosem fordultak meg egy hónap alatt nálunk ennyien. Éves szinten nézve 10 százalékkal járunk a 2010-es érték felett. A légitársaságoknak sem lehet okuk panaszra, a statisztika szerint az átlagos gépkihasználás 80 százalékos volt júliusban. A Budapest Airport azt nyilatkozta, hogy reméli, az eddigi legjobb év lesz az idei. A jó adatok valószínűleg vonzóbbá teszik az értékesítés előtt álló légikikötőt, de arra is rávilágítanak, hogy hiba volt kispórolni az eredetileg tervezett új beszállócsápokat a SkyCourt komplexumból. Reméljük, az új tulajdonos a kedvező adatok mellett már nem fog pénzhiányra hivatkozni, amikor a bérek és munkakörülmények emelését, javítását szorgalmazza a szakszervezet.
Visszaadta a jogosítványt a RÜK vezetése Visszakapta jogosítványát az a RÜK-nél dolgozók sofőr kollégánk, akinek megmagyarázhatatlan módon azonnali hatállyal bevonták azt egy kis koccanás után. Az ügyről mi is beszámoltunk előző számunkban. Természetesen az esetet ki kell vizsgálni, de a munkavégzéshez szükséges okmány elvétele túl súlyos, és a Repülőtér rendjével sem indokolható lépés volt. Örülünk, hogy az eset kedvező fordulatot vett.
Megszületett a szakszervezeti választás eredménye Megszületett a LESZ tisztségviselő-választásának eredménye. Így minden munkaterületen új megbízást nyert képviselőkhöz fordulhattok kérdéssel, illetve segítségért. Alább olvasható, hogy munkakörönként és cégenként kit kereshettek. Mindenkinek köszönjük a részvételt a választáson – a LESZ nélkületek nem működhetne! Budapest Airport Zrt-AODM: Pető Alfréd, Dragschitz Zsoltm Svájer Ernő; BAUtasbiztonság: Szabó Bernadett, Cserháti Lászlóné, Szalárdi Edith, Tarbuza Gábor, Takács Géza, Radnai István, Laczkó Albert, Fehér Viktor, Ursu Zoltán, Csató László, Karikás Sándor; BA-Informatika: Csorba Károly; BA-Biztonsági ellenőr: Rózsa Péterné, Osztos Györgyné, Erdei László. Malév Cargo: Király Attila, Meggyesi Csaba. Malév GHjármű: Csepeli Ferenc; MGH-Catering: Jenei István, Maczkó Tibor; Csepeli Ferenc; MGH-Kiszolgáló-berendezéskezelés: Földi István, Orbázi Tibor, Gila Zoltán; MGHRampa: Szaban Andrea; Kőháti Regina; MGH-Rakodó szolgálat: Potondi Zoltán; Zatykó János; MGH-Utasforgalmi Osztály: Kisné Palotai Erzsébet, Lukács Edina. MGHElveszett Poggyász: Márkos Emília; AFM Kft: Saska Norbert, Virág Richárd. RÜK Kft: Kovács Tibor. Duty Free boltok: Havasi Zsuzsa. CELEBI GH: Nagy Attila A szakszervezet titkára Lukács Edina. A LESZ választmányi tagjai: Pető Alfréd, Csorba Károly, Rózsa Péterné, Jenei István, Orbázi Tibor, Szaban Andrea, Potondi Zoltán. Elnökségi tagok: Karikás Sándor, Nagy Attila, Csepeli Ferenc. A számvizsgáló-bizottság elnöke Király Attila; a szakszervezet alelnökei: Molnár Zoltán és Kovács Tibor. A LESZ elnöke Csorba Attila.
Nyomoznak a privatizáció ügyében Decemberre készülhet el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése a repülőtér (BA Zrt.) privatizációjáról. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerint „A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megkezdte a felkészülést a privatizációhoz kapcsolódó szerződések, valamint a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésére és az ezek nyomán kialakult helyzet vizsgálatára” A KEHI úgy nyilatkozott, hogy nem csak magát a privatizációs szerződést vizsgálják majd, de a teljes folyamatot, amely a 2005-ös értékesítéshez vezetett. (Hír TV, Népszava)
Áramütések: rendőrség vizsgálja az ügyet Mivel negyedszer is bekövetkezett, amitől tartottunk – újabb Malév GH-s kollégát rázott meg egy rosszul karbantartott elektromos kábel – a rendőrséghez fordultunk. Mint emlékezhettek rá, az elmúlt évben többször felemeltük szavunkat, és Limburger Lóránt vezérigazgató úrnak is jeleztünk az életveszélyes áramforrás kábelek miatt, amelyeket a repülőgépekhez csatlakoztatnak. Az érintett cégektől eddig nem sok jelét láttuk volna, hogy komolyan vennék a problémát, bár egy-két kábelt megerősítettek szigetelőszalaggal, és néhány nappal ezelőtt érdekes „védőkesztyűket” osztottak ki. De jelenleg továbbra sincs megfelelő védőeszköze a kiszolgálási felügyelő munkakörben dolgozóknak. Innentől a rendőrség feladata, hogy megállapítsa, ki a felelős a folyamatos, több sérülést is okozó, potenciálisan életveszélyes helyzetért.
Egér a gépen: életveszély Az SAS légitársaság gépének felszállását el kellett halasztani Stockholmban, mert egeret találtak a fedélzetén. A kártevő sokkal nagyobb bajt tud okozni, mint az utasok ijesztgetése, vagy a catering-ellátmány megdézsmálása. A rágcsálók hajlamosak kábeleket is megrágni, ami életveszélyes helyzeteket idézhet elő egy repülőgépen. Ezért itt, Budapesten is arra kérünk mindenkit, hogy haladéktalanul jelezze felettesének, ha a repülőtér területén bárhol rágcsálót, vagy arra utaló nyomot észlel – nagy bajt előzhet meg vele!
Eredményes volt a német tiltakozás Megállapodással zárult az EasyJet fapados légitársaság és a német Ver.Di szakszervezet közötti konfliktus. A pilóták és légi személyzet azért készültek munkabeszüntetésre, mert jelentős bércsökkentést helyezett kilátásba a cég. A megállapodással a szakszervezet főtárgyalója elégedett volt. Ami igazán szokatlan lehet nekünk, magyaroknak, az a légitársaság vezetőjének nyilatkozata: „az EasyJet üdvözli a megállapodást a szakszervezettel. Nagyra becsüljük alkalmazottainkat, és szeretnénk, ha részesülnének az EasyJet sikeréből. Nagyon örülünk, hogy egy olyan új és jó ajánlatot tudtunk tenni, ami minden fél számára elfogadható.” Szinte ismeretlen stílus ez nálunk, a Liszt Ferenc Repülőtéren.
WWW.LESZ.ORG.HU
