Vállalkozási ismeretek 7.EA A vállalkozások logisztikai rendszere •
•
Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. Anyagi áramlásokkal és a készletekkel, valamint a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó vállalati tevékenységekkel foglalkozik.
A logisztika "7M" definíciója A logisztikának azt kell biztosítania, hogy a: • megfelelő termék •
megfelelő minőségben
•
megfelelő állapotban
•
megfelelő helyen
•
megfelelő időben
•
megfelelő felhasználónak
•
megfelelő költségen álljon rendelkezésre
A logisztikai rendszer szerkezete •
beszerzési logisztika ◦ A termelési folyamat azon pontjára és időszakára vonatkozik, amikor a termékek és szolgáltatások előállításához szükséges nyersanyagokat úgy foglaljuk rendszerbe, hogy a termelési folyamatok végrehajtása során a legoptimálisabb formában álljon rendelkezésre.
•
termelési logisztika ◦ Avval foglalkozik, hogy a termelési fázisban az egyes munkafolyamatok között biztosítsa a megfelelő anyagáramlást (lásd 7M).
•
értékesítési logisztika ◦ Avval foglalkozik, hogy a kész terméketek eljuttassa a felhasználóhoz, a vevőhöz, a piacra, hogy a lehető legjobb áron értékesíteni lehessen. Cél: ebből az értékesítésből az adott vállallatnak a lehető legtöbb profitja legyen.
-1-
A logisztikai szolgáltatás színvonala •
Rendelkezésre állás ◦ Mindig a megfelelő termék, mindig a megfelelő helyen, biztosan rendelkezésre álljon a beszerzési, termelési, értékesítési fázisban. ◦ A logisztikai rendszer azon képessége, hogy kielégíti-e a vele szemben jelentkező igényeket.
•
Kiszolgálási idő ◦ Az az időtartam, amely az igény jelentkezése és annak teljesítése között eltelik.
•
Kiszolgálás minősége ◦ Azt mutatja meg, hogy ez a logisztikai szolgáltatás, milyen minőségben képes a rendszerben felmerülő igényeket kielégíteni.
A logisztikai rendszer működési költségei •
Fizikai folyamatokhoz kapcsolódó költségek ◦ szállítás ◦ tárolás ◦ anyagmozgatás ◦ csomagolás
•
Irányítási, információs és ügyviteli ráfordítások
•
A "hiány" költségeit is érdemes számításba venni. ◦ Késedelmi kötbér, állásidőre fizetett munkabér
-2-
A logisztika stratégiai kérdései 1. Milyen igényeket támasztunk a szállítókkal szemben? 2. Egy, vagy több szállítót veszünk igénybe? 3. Venni, vagy gyártani? 4. Rendelésre, vagy készletre gyártunk? 5. Piacorientált, vagy termelőorientált raktárhálózatot alakítunk ki? A készletgazdálkodás, mint a logisztika kulcseleme Készletgazdálkodás: Biztosítja az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságossági követelményeket is figyelembe véve. 3 stratégiai tényezője: 1. A készletbe befektetett tőke nagysága 2. Rugalmas működés 3. A folyamatos ráfordítások szintje minél alacsonyabb legyen! Készletek 2 nagy csoportja • •
saját termelésű készletek vásárolt készletek ◦ áruk ▪ (olyan termékek, amelyeket vállalat változatlan állapotban való továbbhaladás céljából szerzett be) ◦ anyagok ▪ (olyan termékek, amelyek a termelés során felhasználásra kerülnek)
Készletgazdálkodási mechanizmusok 1. lépés: Működés céljának meghatározása 2. lépés: Működés stratégiájának meghatározása • •
mikor mennyit rendeljen a döntéshozó
A rendelési mennyiség és a rendelési pont meghatározása során vizsgálni kell: • a készlet állapotát (készletszint) • output folyamatokat (szükség felmérése) • input folyamatok (rendelés lehetőségei, beérkezés)
-3-
Vállalkozás pénzügyi folyamatai •
vállalati pénzgazdálkodás: feladata a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának folytonos fenntartása
•
FONTOS! -> a termékáramlás és a pénzáramlás időben eltér egymástól!
•
A pénzgazdálkodás mindig a valóságos pénzbevételekhez és pénzkiadásokhoz kapcsolódik!
A vállalat külső pénzügyi kapcsolatai •
az állammal
•
a bankrendszerrel
•
a szállítókkal
•
a vevőkkel
•
saját munkavállalókkal
A vállalkozások és az állam pénzügyi kapcsolatai •
több szálon keresztül kapcsolódás
•
A kapcsolat legfontosabb jellemzői: ◦ 1.egyoldalú ◦ 2. zömében ellenszolgáltatás nélküli és az állam által meghatározottan
•
◦ 3.kötelező erejű legoptimálisabb területe: adórendszer
Az adórendszer •
államnak számtalan közhatalmi és gazdasági funkciója ◦ egyfelől elsőrendű társadalmi érdek ◦ másfelől nagy volumenű anyagi teher és pénzkiadás
•
biztos és rendszeres pénzbevételekkel kell rendelkeznie
•
központi kormányzati költségvetés legfőbb bevételei
Adók, járulékok és egyéb közterhek 1. megteremti a közösségi feladatok ellátásának fedezetét 2. befolyásolja a vállalkozások tevékenységét 3. korrigálja a vagyoni és jövedelmi aránytalanságokat
-4-
A magyar adórendszer főbb jellemzői •
egységes
•
igazságos közteherviselés
•
a többes adózás elkerülése
•
alkalmazza a kedvezmények rendszerét
Az adó definíció Az adó egy felettes hatalom (állam, önkormányzat) által egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel. Az adó magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak kötelezően fizetett rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás. Adók csoportosítása Adóztatási jog (jogosultság) szerint • központi • helyi Adóbevételek felhasználása szerint Teherviselés szerint • közvetlen • közvetett Adó alanya szerint • természetes személy • jogi személy Adóalany körülményei szerint • személyi • tárgyi Tárgyi kritériumok szerint • konkrét tárgyhoz kapcsolódó • fogyasztási jellegű Rendeltetés szerint • általános adó (több dologra felhasználható) • céladó (kijelölt feladatra felhasználható) Általános Forgalmi Adó (ÁFA) A fogyasztói termékre megállapított adónem, amelyet termékek, szolgáltatások és termékimport után kell fizetni. forgalmi adó, mert • a termék (szolgáltatás) értékesítéséhez kapcsolódik. általános adó, mert • mindenkire kiterjed, aki terméket értékesít, vagy szolgáltatást nyújt.
-5-
nettó típusú, mert • nem halmozódik. • A termék (szolgáltatás) eladása után megállapított adót (output) csökkenteni kell a beszerzések (input) után fizetett adók összegével, s ezt az összeget kell befizetni. közvetett, mert • Az adó alanya és viselője szétválik, tehát az ÁFA közvetett adó. fogyasztói, mert • az adót a vevő fizeti meg a piacon. • Fogyasztói adóról van szó, mert a felhasználót terheli, noha a forgalmazók fizetik be. Költségként a fogyasztónál jelentkezik. A forgalmazás fázisaiban az adó csak átmenő, áthárítható tétel. hozzáadott értékadó, mert • Hozzáadott érték típusú adó, mert a termelési, értékesítési láncban a levonásos technika miatt minden esetben csak az értéknövekedés után keletkezik adófizetési kötelezettség. • Az eladási árban nem szerepel az input adó. A helyi adó Az az adó, amelyet az önkormányzat törvényben kapott felhatalmazás alapján az illetékességi területén szedhet. Megállapítása az önkormányzat joga és feladata. Befizetési határidő: Magánszemélyeknél március 15. / szeptember 15. Helyi adók fajtái Vagyoni típusú • építmény adó, telek adó, luxus adó Kommunális jellegű • idegenforgalmi adó Tevékenység típusú • helyi iparűzési adó A vállalkozások kapcsolódása az adórendszerhez •
a társasági- és osztalékadó fizetésén keresztül ◦ egyenes / közvetlen adó ◦ vetítési alapja: adóalap -> adózás előtti eredmény ◦ adókedvezmények csökkentett összege: fizetendő
•
az általános forgalmi adó, illetve fogyasztási- és jövedéki adó elszámolásán keresztül
• •
a helyi adórendszeren keresztül a személyi jövedelemadóval kapcsolatban
-6-
