Vállalkozási ismeretek 13.EA Az egyébi vállalkozó, mint vállalkozási forma előnyei Létesítése • legegyszerűbb, legolcsóbb • nincs kötött tőkeigénye Felszámolása • legegyszerűbb Továbbá • az elért profitot a vállalkozó önmaga használhatja fel • a döntéshozatalban a vállalkozó teljes hatáskörrel rendelkezik (nem kell senkivel egyeztetni, gyorsaság, rugalmas alkalmazkodás) • könyvelést nem kell felülvizsgáltatni • örökölhető • nem feltétlenül jelent kis méretet Hátrányai • a vállalkozó teljes vagyonával felel (korlátlan felelősség --> nagy kockázat) • az esetleges veszteségek is teljes egészében őt terhelik • nincs lehetőség nagyobb alapító-tőke összegyűjtésére, nehézkes a tőkeemelés • gyakran külső tanácsadókra szorul • az egyéni vállalkozás eladása nem lehetséges Egyéni vállalkozási tevékenység bejelentése • díj és illetékmentes • 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről • A nyilvántartást vezető szerv: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala • hatóság: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala • regisztrálni kell a kereskedelmi és iparkamaránál (5000 Ft) A bejelentés folyamata 1. A szándék bejelentése a hatóság irányába. 2. Ha nincs ügyfélkapunk, a hatóság (ingyen) létrehoz nekünk egyet. 3. Elektronikus űrlap kitöltése. 4. A hatóság beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét. 5. A nyilvántartást vezető szerv elkészíti a nyilvántartási számot. 6. Értesíti a értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Hatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke • a vállalkozás indításakor be kell jelenteni a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos „Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke” (ÖVTJ) kódok szerint
-1-
Az internetes visszaigazolás tartalmazza • az eljáró hatóság megnevezését • az ügy számát • a bejelentés napját • az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait • az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit) • az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a szakmakód szerinti megjelölését • az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát A vállalkozói igazolvány • 10.000 Ft • nincs már rá szükség, de lehet kérni (2010. jan. 2.) • az igazolvány kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat igazolja • a tevékenység folytatása során bármikor kérhető ◦ ha személyesen kérjük, azonnal ki kell állítani ◦ ha elektronikusan, akkor 8 napon belül postázzák • csak a kiállítás napjára érvényes A változások bejelentése • 15 napon belül • Az űrlap tartalmazza: az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát és a megváltozott adatokat. • díj- és illetékmentes Az EV tevékenység főbb szabályai 1. több telephelyen, fióktelepen Hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység 2. hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység csak az engedély birtokában 3. Az EV közreműködőként alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat. • •
• •
Képesítéshez kötött tevékenységet az ev csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell. az EV gazdasági tevékenysége során "egyéni vállalkozó" megjelölést megjelölést és nyilvántartási számát neve mellett minden esetben köteles feltüntetni ÁFA-mentesség évi 6M Ft árbevételig (alapításkor kell nyilatkozni)
Az EV szüneteltetése Tartama alatt az EV egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat! • min 1 hónapig – max 5 évig szüneteltethető • a szüneteltetés kezdő napja a bejelentést követő nap -2-
•
a szüneteltetésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeinket a szüneteltetés ideje alatt is kötelező teljesíteni
Az EV megszűnik, ha 1. bejelenti 2. egyéni cég tagjává vált 3. Halál 4. az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján 5. törölték az egyéni vállalkozó adószámát Az egyéni cég alapítása • 2009. évi CXV. törvény • 1 tagja lehet • a bejegyzés napján jön létre • Az az egyéni vállalkozó, aki szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, az a szünetelés ideje alatt nem alapíthat egyéni céget! Az egyéni cég alapításának tőkeigényei • bármilyen összeggel létre lehet hozni • egyetlen törvényi limitnek van jelentősége: ◦ ha ugyanis a jegyzett tőke összege a 200 000 Ft alatt van, a tőke csak pénzbeli hozzájárulásból állhat ◦ ha a jegyzett tőke összege meghaladja a 200 000 Ft-ot, akkor a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulásból állhat Engedélyhez, képesítéshez kötött tevékenységek Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni cég csak akkor folytathatja, ha: 1. vagy az egyéni cég tagja rendelkezik a jogszabályban meghatározott képesítéssel 2. vagy olyan személyesen közreműködő személyt foglalkoztat határozatlan időre, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A felelősség • az EC egyedüli tagja, saját maga választhatja meg szabadon, hogy kötelezettségekért a cég vagyonán felül korlátlanul vagy korlátoltan felel a cég tartozásaiért • Ha a felelősség korlátolt: pótbefizetés ◦ amikor az ec vagyona nem fedezi a tartozását --> az alapító határozza meg –-> azon túl nem felel vagyonával Az EC megszűnik, ha • az alapító okiratban megjelölt feltétel megvalósult, vagy meghatározott időtartam eltelt • a tag elhatározza az egyéni cég megszűnését, vagy átalakulását más gazdasági társasággá • a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja az egyéni céget, vagy törli a céget • az egyéni céget felszámolási eljárás keretében megszüntetik Az egyéni cégre a felszámolási-, csőd- és végelszámolási szabályok alkalmazandóak!
-3-
Gazdasági társaságok Mit értünk gazdasági társaság alatt? Természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok által üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapított saját cégnévvel rendelkező társaság.(Def.) Saját cégneve alatt: • üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat jogokat és tulajdont szerez • kötelezettségeket vállal • perelhető és pert indíthat Vállalkozási formák – a gazdasági társaság (GT) 2006. évi IV. törvény szabályozza ◦ a Magyarország területén székhellyel rendelkező GT-k alapítását, szervezetét és működését ◦ a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét ◦ a GT-k formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnésének körülményeit ötféle GT alapítható: • Jogi személyiség nélkül: ◦ 1. közkereseti társaság (KKT) ◦ 2. betéti társaság (BT) • Jogi személyiséggel: ◦ 1. korlátolt felelősségű társaság (KFT) ◦ 2. részvénytársaság (RT) ◦ 3. közös vállalat (KV) Minden GT közös jellemzője • gazdasági tevékenység végzése vagyoni hozzájárulás • tagok közös kockázatvállalása • saját cégnév altti jogalanyiság, jogképesség A társasági vagyon 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 13. §. sz. formája lehet: • pénzbeli hozzájárulás • nem pénzbeli hozzájárulás (apport): ◦ lehet bármilyen vagyoni értékkel bíró eszköz, melynek értékét könyvvizsgáló köteles megállapítani GT-k alapításának feltételrendszere • GT-t alapíthat: ◦ az állam ◦ jogi személy ◦ nem jogi személyiségű, gazdasági társaság -4-
• • •
◦ természetes személy engedélyhez kötött tevékenység esetén a vállalkozás csak annak birtokában kezdheti meg a tevékenységet szakképesítéshez kötött tevékenység esetén a cégben valakinek a képesítés birtokában kell lennie minimum 2 tag
A GT tagjaira vonatkozó korlátozások • természetes személy csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag • kiskorú és cselekvőképtelen • a közkereseti társaság nem lehet másik társaság korlátlanul felelős tagja Alapdokumentumok: Az alapító okiratra vonatkozó szabályok • alapító okirat: közokirat, amelyet ügyvéddel vagy közjegyzővel kell ellen jegyeztetni • az alapító okiratnak tartalmaznia kell: ◦ cégnév, társasági forma ◦ székhely, illetve telephely ◦ a tagok neve, címe ◦ a társaság tevékenységi köre ◦ a társasági vagyon mértéke, azaz a társaság jegyzett tőkéje ◦ a cégjegyzés módja ◦ a vezető tisztségviselők neve, címe • legfontosabb típusa: társasági szerződés Alapdokumentumok: A társasági szerződés • gt tagok szerződéses kapcsolata, ezért a gazdasági társaság alapításához társasági szerződés szükséges • hosszú távon keresztül meghatározza a tagok egymáshoz való viszonyát • a tagok a társasági szerződés tartalmát szabadon állapítják meg • nincs lehetőség a jogszabályoktól való eltérésre • a felek csak akkor térhetnek el a jogszabályi rendelkezéstől, ha ezt a törvény kifejezetten engedi A társasági szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell 1. a GT cégnevét és székhelyét 2. a GT tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) - kivéve az alapszabályban a részvényeseket – feltüntetésével 3. a GT tevékenységi körét 4. a GT jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét 5. a cégjegyzés módját 6. a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét 7. a GT időtartamát, ha a társaságot meghatározott időre alapítják 8. mindazt, amit a törvény az egyes GT-formáknál kötelezően előír 9. a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét 10. a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét -5-
11. az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját 12. a cégjegyzés módját 13. FB kötelező létrehozása esetén az első FB tagjait 14. könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét 15. a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét A társasági szerződésnek szükség esetén rendelkeznie kell • a nem pénzbeli betétekről és azok értékéről • a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról és azok feltételeiről • a taggyűlés feljogosításáról, pótbefizetés előírására és feltételeinek meghatározásáról • az eltérő gazdasági jogokat biztosító üzletrészekről • átruházhatóság kizárása Az alapításhoz szükséges okmányok • az eljáró hatósághoz be kell nyújtani az alábbiakat ◦ cégbejegyzési kérelem ◦ alapító okirat ◦ aláírási címpéldány ◦ az apport értékeléséről szóló könyvvizsgálói nyilatkozat ◦ a taggyűlési-közgyűlési jegyzőkönyv ◦ tagjegyzék ◦ a járulékos költségek befizetését igazoló okiratok • 30 nap A cégbírósági határozat lehet • bejegyző határozat • elutasító határozat • felszólítás hiánypótlásra
-6-
