Vállalkozási ismeretek 11.EA Az üzleti terv felépítése 1. Bevezető az üzleti tervhez 1. A vállalkozás alapadatai 2. A tulajdonosok adatai 3. A vállalkozás működési köre 4. A pénzigény jelzése 5. A terv bizalmas kezelésére vonatkozó igény jelzése 2. Összefoglaló: a teljes üzleti terv 4-5 oldalas összefoglalása 3. Iparágelemzés 1. Trendek és kilátások 2. A versenytársak elemzése 3. A piac behatárolása (szegmentálás) 4. Iparági előrejelzések 4. A vállalkozás leírása 1. A termék(ek) 2. A szolgáltatás(ok) 3. A vállalkozás mérete 4. Az iroda és a személyzet 5. A vállalkozók szakmai háttere 5.Termelési terv 1. A termelési folyamat (alvállalkozók) 2. A telephely 3. A gépek és berendezések 4. A nyersanyag szállítók megnevezése, rövid jellemzése 6.Marketing terv 1. Ár 2. Forgalmazás 3. Eladásösztönzés (reklám, propaganda) 4. Termékforgalmazás-előrejelzés 7.Szervezeti terv 1. Tulajdonforma 2. Tulajdonostársak, vagy főrészvényesek 3. A vezetők hatásköre 4. A vállalkozás vezetőinek rövid életrajza, szakmai háttere 5. Munka és felelősség megosztás a vállalkozáson belül 8.Kockázatbecslés 1. A gyenge pontok értékelése 2. Az új technológia hatása 3. Felkészülés a váratlan eseményekre 9.Pénzügyi terv 1. Előzetes jövedelemterv 2. Pénzforgalmi becslések 3. Előzetes mérleg 4. Meglévő és szükséges pénzforrások
10.Függelék (támogató anyagok) 1. Bérletek, vagy szerződések 2. Szállítók árajánlatai 1. Bevezető az üzleti tervhez • célszerű a vállalkozót, a vállalkozást, tevékenységet(termék vagy szolgáltatás), valamint annak a piaci helyzetét tényszerűen bemutatni • utalni kell arra, hogy az üzleti terv adatai bizalmas kezelést igényelnek • röviden, lényegre törően összefoglalja, hogy mire vonatkozik Szerepeltetni kell • a vállalkozáshoz szükséges tőke nagyságát • finanszírozás módját • a tervezett pénzügyi mutatókat Már a bevezető során érvényesíteni kell az alapelveket 1. igényessség ◦ alapos információ gyűjtés szükséges a vállalkozásról és az elvégzendő feladatokról, a vállalkozás majdandi tevékenységeiről 2. realitás ◦ az a legjobb, ha nem túl optimista/pesszimista 3. szakszerűség ◦ ismerje az adott iparágat, szakmát. ◦ Magabiztosan használja a szakkifejezéseket 4. jövőbeliség ◦ a múltban megszerzett tapasztalatokra építkezve kell a tervezőnek "jövőbe látó" attitűdöt felvennie 5. teljes körűség ◦ átfogó jellemzés 6. konformitás ◦ nem szabad, nem lehet egymásnak ellentmondó tényeket, következtetéseket levonni az üzleti tervezés során 7. dinamikusság ◦ környezeti, működtetési változásokra könnydén tudjon alkalmazkodni ◦ a lehetőségeihez képest törekedni kell arra, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjon a piaci körülményekhez 8. lényegre törekvés 9. megalapozottság 2. Összefoglaló Itt az egyes fejezetekben megfogalmazottak tömör, lényegre törő összefoglalása: 1. bemutatjuk a vállalkozást 2. a vállalkozó és csapatának bemutatása 3. a vállalkozó adatai, képzettsége, szakmai múltja, 4. a megvalósításban társak 5. pénzügyi információk 6. a várható értékesítési és költségadatok, jövedelmezőség értékelése 7. pénzforgalmi adatok, mérlegadatok
8. a vállalkozás sikeres működéséhez szükséges források 9. saját források bemutatása, igényelt külső források leírása, a külső források visszafizetésének módja, forrásai, garanciái 10. kockázatra vonatkozó információk Ezt a részt a részletes terv leírása után kell elkészíteni! SWOT-analízis!!! Az összefoglalás része: SWOT-analízis • táblázatos "gyorsfénykép" • tárgyát nemcsak egy adott intézmény vagy szerkezeti egység képezheti S (Strengths – Erősségek)
W (Weaknesses – Gyengeségek)
O (Opportunities – Lehetőségek)
T (Threats - Veszélyek)
SWOT megalkotásának alapelvei • csapatmunka (5-10 fő) • meghatározott időkereten belül (20-30 perc), ötletbörze keretében mind a 4-hez 20-25 javaslat • ebben a fázisban egyik ötletet sem szabad elvetni, megvitatni SWOT megalkotásának záró szakasza Az ötletelés eredményének átszerkesztése • igyekezzünk megfogalmazni a pontokat röviden • gondoljuk át, hogy a megfelelő kategóriába kerültek-e az ötletek • szűkítsük a kört a legfontosabb 6-10 pontra • tekintsük át az egészet, majd írjuk le az elemzés tárgyát 3. Iparágelemzés Iparág: A vállalkozások olyan csoportja, amelyek egymást közvetlenül helyettesítő termékeket állítanak elő, és azonos piaci területen értékesítik azt. (Def.) külső, környezeti hatások a verseny erőssége mindig az adott iparág gazdasági struktúráján múlik adott iparágban a verseny öt alapvető versenytényezőtől függ: 1. a már működő vállalkozásoktól 2. az új belépőktől 3. azon helyettesítő formáktól/szolgáltatásoktól, amelyek helyettesíteni tudják a termékünket 4. a szállítók alkupozíciójától 5. a vevők alkupozíciójától Együttes erejük szabja meg az iparág végső profitlehetőségeit Meg kell határozni • alapvető jellemzőket • trendeket • erősségeket • gyengeségeket • • •
Kérdések • Mi a termék, és az mivel és mennyiben helyettesíthető? •
Milyen iparágban tevékenykedik a vállalkozás?
•
Mennyi volt az iparág összes forgalma az elmúlt 5 évben?
•
Mekkora a várható növekedés ebben az iparágban?
•
Hány új cég alakult az iparágban az elmúlt 3 évben?
•
Milyen új termékek jelentek meg az iparágban az elmúlt időszakban?
•
Kik a közvetlen versenytársak?
•
Hogyan tudjuk elérni, hogy üzletvitelünk jobb legyen versenytársainkénál?
•
Az egyes főbb versenytársak étékesítése növekvő, csökkenő vagy változatlan?
•
Melyek az egyes versenytársak erős és gyenge pontjai(SWOT-analízis)?
•
Milyen a vásárlóközönség összetétele?
•
Mennyiben különbözik a vállalkozás vásárlóközönségének összetétele versenytársakétól?
4. A vállalkozás leírása Célja, hogy a partnerek részére bemutassa • az üzlet nagyságát • a tevékenység körét • elképzelését • a vállakozó tevékenységi körébe tartozó tapasztalatokat tervezett termékek/szolgáltatások megnevezése, leírása szabadalmi és védjegyoltalom megléte, a megszerzésre irányuló lépések a vállalkozás elhelyezkedése (fizikai - térbeli) az induláshoz szükséges munkaerő ◦ szakmai igények ◦ munkaerő-biztosítás lehetőségei 5. a vállalkozó ◦ szakmai adottságai ◦ vezetési tapasztalata ◦ általános életút bemutatása 6. a vállalkozás indításának indoklása 7. sikertényezők 8. fejlesztési előzmények és további lehetőségek 5. Termelési terv A gyártási tervnek tartalmaznia kell: • a szükséges berendezések, felszerelések leírását • ezek optimális mennyiségét és telepítési tervét • kapacitását (teljesítőképességét) • az alternatív felhasználási lehetőségeket • a fix költségeket 1. 2. 3. 4.
• •
a fix költségek változó költségekre való átváltásának lehetőségét (pl. alkatrészgyártás alvállalkozóknál) a szükséges tárgyi eszközök költségeit
6. Marketing terv Mire ad választ • Hogyan fogunk forgalmazni? • Hogyan alakítjuk az árakat? • Hogyan reklámozunk? Tartalmaznia kell: • a lehetséges vevők megnevezését • a piac méretét • a várható eladási árat • az elosztási csatornákat • a piacra lépés költségeit 7. Szevezeti terv Itt kell rögzíteni a vállalkozás szerkezetét. Tartalmaznia kell: • a tulajdonosok bemutatását • a társasági szerződés főbb kikötéseit • a tulajdonosok közötti egyéb együttműködési szabályokat, területeket • a tulajdonformát, indoklását és a tulajdonosi arányokat • a vezető testületek bemutatását, összetételét • a vezetés és a főbb személyek életrajzi adatait • egy szervezeti ábrát, amely bemutatja, hogy az egyes főbb beosztásokhoz milyen kötelezettségek és felelősségek tartoznak 8. Kockázatbecslés Kockázattípusok, kockázati tényezők • időtényezők • helytényezők • természeti tényezők • versenytársak, kereskedelmi tényezők • politikai / állami tényezők Felkészülés • lehetőségek felmérése • lehetséges hatások értékelése • változtatások kidolgozása és kezelése 9. Pénzügyi terv (előzetes jövedelemterv) Lényegében egy nyereség-veszteség számítás. Tartalmaznia kell: • az elérhető bevételeket (értékesítésből és bérbeadásból származó bevételek) • a létrehozásukhoz szükséges költségeket (anyag- és árubeszerzési költség; munkabérek és ezek közterhei, bérleti díjak; szállítási költségek, etc.) • a kettő különbsége adja a bruttó (adózás előtti) nyereséget
9. Pénzügyi terv (fedezetipont-elemzés) Mikor érhetünk el először nyereséget? • Hány egységet kell elkészíteni a nyereségig? Fedezeti pont • Megmutatja, hogy mennyit kell termelni, hogy az összes kiadást fedezni tudjuk.
EGYÉNI VÁLLALKOZÁS, EGYÉNI CÉG Az egyéni vállalkozás Belföldi természetes személy üzletszerű (saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott) gazdasági tevékenysége. (Def.) • • • • •
egy személy a tulajdonos --> korlátlan felelősség a vállalkozás nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel a vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában teljes vagyonával, korlátlanul felel egyetlen személy fekteti be a tőkéjét
Ki lehet és ki nem lehet egyéni vállalkozó? Lehet • cselekvőképes, • belföldi, állandó lakóhellyel rendelkező (külföldi is, ha magyarországi lakhatási engedéllyel rendelkezik) • az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy Nem lehet • gazdasági, vagyon elleni bűncselekményt elkövető személy • egyéb okból 1 évet meghaladó szabadságvesztésre ítélt személy • foglalkozástól eltiltott • gazdasági társaságnak korlátlanul felelőss tagja • vállalkozási igazolványát visszavonták tartozás miatt (a tartozás kiegyenlítéséig) • adó vagy TB tartozás A fenti főszabályhoz képest kivétel, hogy nem lehet egyéni vállalkozó a: • mezőgazdasági őstermelői • magán-állatorvosi • ügyvédi • egyéni szabadalmi ügyvivői • közjegyzői • önálló bírósági végrehajtói tevékenységet folytató személy.