Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ

Tárgyi eszközgazdálkodás

Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling

SZIKORA PÉTER

3

Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati érték jellegüket megtartják. Amikor a tárgyi eszközt üzembe helyezik, műszaki állapota 100%. A műszaki állapot az elhasználódás következtében romlik, ezt karbantartás késleltetheti. Amikor eléri gazdasági használhatóságának a határát, leselejtezzük.

Az eszközök másik csoportja mennyiségileg a termelés terjedelméhez, a technológiához messzemenően igazodva egy vagy néhány termelési perióduson belül megtérül, miközben fizikai állapotát megváltoztatva beépül a késztermékbe. Ezek a forgó eszközök.

SZIKORA PÉTER

4

Termelési eszközök és megtérülésük A körforgási idő alatt az egységnyi termelési periódus által előállított pénzjövedelem és benne a nyereség realizálódik.

Az értékesítési forgalom és a vállalat által működtetett eszközök arányát a tőkeforgás sebességének szokás nevezni, és az eszközgazdálkodás komplex hatékonysági mutatójaként alkalmazni. A forgóeszközök nagyságát az adott műszaki-gazdasági környezet függvényében leggyakrabban a megtérülési idejük, forgási sebességük mutatóival szokták optimalizálni.

SZIKORA PÉTER

5

Termelési eszközök és megtérülésük A bruttó nyereségrés, a nyereség és az értékesítési forgalom hányadosa.

A tőkemegtérülés az összes működtetett eszköz éves nyereségtermelő képességét fejezi ki %-ban.

Bruttó nyereség Bruttó nyereség Értékesítés = * Működtetett tőke Müködtetett tőke Értékesítés Bruttó nyerség * Tőkeforgási sebesség = Tőkemegté rülés

SZIKORA PÉTER

6

A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai A tárgyi eszköz körébe azok az anyagi eszközök tartoznak, amelyek eredeti megjelenési formájukat hosszabb időn át megőrzik, elhasználódásuk, ezzel együtt értékátadásuk több termelési perióduson keresztül, fokozatosan történik. Élettartamuk alsó határa 1év. Az eszköz újkori értéke a bruttó érték, a későbbi mindenkori értéke a nettó érték. A kettő különbsége az amortizáció. A tárgyi eszköz korszerűségi foka:

Te N f = *100 % Te B

SZIKORA PÉTER

7

A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai A tárgyi eszköz értékcsökkenésének okai: ◦ fizikai kopás, ◦ erkölcsi kopás.

Az általános műszaki fejlődés következtében a munkaeszköz értéke fizikai elhasználódástól függetlenül is csökken, ez az erkölcsi kopás. A tárgyi eszköz gazdálkodás főbb területei: ◦ gazdaságos élettartam meghatározása ◦ a tárgyi eszköz kihasználása ◦ a tárgyi eszköz fenntartása, javítása.

SZIKORA PÉTER

8

A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai Tárgyi eszközök élettartama ◦ Fizikai élettartamon értjük azt az időt, teljesítményt, amíg eredeti funkciójában üzemel. ◦ A gazdaságos élettartam az ameddig az eszköz gazdaságosan üzemeltethető, ez az erkölcsi avulás következtében általában rövidebb. A tárgyi eszközök megtérülési ideje, azaz időtartam, amely alatt a tárgyi eszköz létesítésére, üzemeltetésére fordított költségek megtérülnek. Az élettartamát meghatározó tényezői: fizikai elhasználódás, erkölcsi kopás, egyéb tényezők.

A fizikai elhasználódás üteme a berendezés szerkezeti tulajdonságaitól és a kihasználás fokától függ. A fizikai élettartam meghosszabbítása szakszerű karbantartással valósítható meg. Az erkölcsi avulás a hosszú ideig működő, illetve a gyors technikai fejlődésnek kitett gépeket sújtja.

SZIKORA PÉTER

9

A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai A gazdaságos élettartam meghatározása esetén a tárgyi eszközhöz tartozó költségeket és az elérhető bruttó hozamot vizsgáljuk az idő függvényében. ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

beruházási ráfordítások berendezés teljesítőképessége, illetve az elérhető bruttó hozam értéke az üzemeltetési költségek karbantartási és javítási költségek. a berendezés maradványértéke.

SZIKORA PÉTER

10

A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai

Fajlagos költségek alakulása a tárgyi eszköz élettartam függvényében SZIKORA PÉTER

11

A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai Az amortizáció a tárgyi eszközöknek, a kopásának pénzben elszámolt és az áru értékesítése során megtérült formája. Az értékcsökkenési leírás útján viszi át a tárgyi eszköz értékét az általa termelt termékbe. Ezt termelési költségként számolják el. Az amortizáció objektív alapja a tárgyi eszköz kopása.

A leírási rendszerek lehetnek időarányosak, teljesítményarányosak, kombináltak. A leírási módszerek fajtái: ◦ lineáris ◦ degresszív ◦ progresszív ◦ kombinált SZIKORA PÉTER

12

A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai Lineáris rendszerben az élettartam egységére jutó leírási összeg állandó.

a= Ahol:

TE B t

a: amortizáció; t: amortizációs élettartam (év); TEB: tárgyi eszköz bruttó értéke a k= *100% TEB

Azt az értéket, amely azt mutatja, hogy a tárgyi eszköz bruttó értékének hány százaléka kerül leírásra, amortizációs kulcsnak nevezzük. Degresszív leírás estén az értékcsökkenési leírás évi összege állandóan csökken. Progresszív leírásnál az évi amortizáció összege az idő függvényében növekszik, tehát egyre nagyobb összeget számolnak el.

SZIKORA PÉTER

13


SZIKORA PÉTER

14

A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai A tárgyi eszközök, és a termelés közötti számszerű összefüggést mutatja az eszközigényesség, azaz az egységnyi termelésre jutó tárgyi eszköz értéke. TárgyiEszk özIgényesség =

TárgyiEszk özÁllomány TermelésiÉ rték

Ennek reciproka a tárgyi eszköz kihasználási mutató, ami egységnyi tárgyi eszközre jutó termelés nagyságát fejezi ki. TermelésiÉ rték TárgyiEszk özKihasználás = TárgyiEszk özÁllomány

SZIKORA PÉTER

15


SZIKORA PÉTER

16

A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai Tárgyi eszköz fenntartása

A termelés folyamatossága érdekében a különböző tárgyi eszközök üzemállapotát folyamatosan fenn kell tartani. A megfelelő üzemállapot ugyanis a tervszerű és folyamatos termelés alapfeltétele. A gépeken üzemképesség és rendeltetésszerű használat érdekében az üzembe helyezést követően, különböző célú és terjedelmű karbantartási munkákat kell elvégezni. Ezek: ◦ Tervszerű gondozás, állagmegőrzés ◦ Rendszeres időközönként végzett vizsgálatok ◦ Javítások

SZIKORA PÉTER

17

Forgóeszközgazdálkodás

Forgóeszközgazdálkodás A forgóeszközök közé a következő eszközök sorolhatók: anyagok befejezetlen termelés és félkész termékek késztermékkészlet vásárolt árú vevőkkel szembeni követelések pénzeszközök A forgóeszközök szerkezetének legfontosabb mutatói a készletek és a pénzügyi eszközök aránya, ill. az anyagkészletek a befejezetlen termelés és az árukészletek aránya. A forgóeszközök szerkezetének megtervezése meghatározó, mert ez hatással van a vállalatba befektetett tőkeszükségletre, a forgóeszközökben ténylegesen forgó, vagy éppen pihenő pénz nagysága az a forgótőke hatékonysága.

SZIKORA PÉTER

19

Forgóeszközgazdálkodás A forgóeszköz lekötési mutató:

Forgóeszkö zök átlagos álománya = Termelési érték

A forgóeszköz kihasználási mutató

Termelési érték = Forgóeszközök átlagos állománya

A forgóeszköz igényességet a forgóeszköz lekötési mutató lenne hivatott kifejezni. A forgóeszköz igényességet alapvetően igen sok tényező befolyásolja.

Anyagkészletek nagysága az anyagok megrendelési és szállítási feltételeitől is függ. Hosszú szállítási határidők, ütemtelen szállítások mellett a felhasználónak nagyobb termelési készletre van szüksége. Folyamatos szállítások, raktárról történő ellátások esetén az alacsony átlagkészlet is biztosíthatja, melynek legfejlettebb megoldása a Just In Time anyagellátás. A befejezetlen termelésben, a félkész termékekben lekötött forgóeszköz készlet nagysága elsősorban a gyártási átfutási idejétől függ, valamint a sorozatnagyságtól.

SZIKORA PÉTER

20

Forgóeszközgazdálkodás A késztermékek készlete folyamatos kiszállítással minimalizálható. A forgási sebesség, amit a forgóeszköz időegység alatt megtett fordulatainak számával, vagy a körforgás időtartamával mérnek.

Á s= Fe

Fe * 365 n= Á

ahol: s: fordulatok száma; Á: éves érbevétel; Fe: éves átlagos forgóeszköz állomány; n: forgási napok száma. SZIKORA PÉTER

21

Forgóeszközgazdálkodás A termelés és a forgalom zavartalan biztosításához szükséges forgóeszköz mennyiségét a termelés, illetve a forgalom mérete és a forgóeszközök forgási sebessége határozza meg. A relatív forgóeszköz meghatározás:

Fe 0 Fr = * Á1  Fe1 Á0 Ahol: Fr: a forgóeszköz állomány változásának relatív mértéke; Fe0: bázis időszaki forgóeszköz állomány; Á1: vizsgált időszak árbevétele; Á0: bázis időszaki árbevétel; Fe1: vizsgált időszaki forgóeszköz állomány. Ha a számítás eredménye pozitív előjelű, akkor relatív forgóeszköz csökkenésről van szó, ha negatív, akkor relatív forgóeszköz növekedésről beszélünk. Ha a F=0, akkor a termelés forgóeszköz igénye változatlan.

SZIKORA PÉTER

22

Forgóeszközgazdálkodás A termelés alapkövetelménye, hogy az árbevétel növekedésének az üteme nagyobb legyen, mint a forgóeszköz állomány növekedésének az üteme. A forgóeszköz forgási sebességének a növelésével a gazdálkodás a színvonalának emelését lehet elérni. A forgási sebesség mutatója (n) nem más, mint a körforgásba fokozatosan belépő eszközöknek az értékükkel súlyozott, átlagos megtérülési ideje.

Az anyagkészletben lekötött forgóeszközök nagysága két tényezőtől függ: ◦ a készletezés átlagos időtartamától ◦ az időegységre jutó anyagfelhasználás értékétől.

SZIKORA PÉTER

23

Forgóeszközgazdálkodás A befejezetlen termelésben lekötött forgóeszközök nagysága függ:

a termék önköltségétől (Ö) a napi átlagos termékkibocsátástól (Qn) a gyártási ciklus átfutási idejétől (Tgy)

ráfordítás növekedési tényezőtől ( ) Képletben, a befejezetlen termelésben lekötött eszközök átlagos értéke:

Fb = Qn * Ö * Tgy *  SZIKORA PÉTER

24

Forgóeszközgazdálkodás A készáruk értékesítési ideje a termelési folyamat befejezésétől az árbevétel realizálásáig tart. A készáru készletben lekötött forgóeszközök nagysága függ ◦ a termék önköltségétől (Ö) ◦ a napi átlagos termékkibocsátástól (Qn) ◦ az árukészlet átlagos tárolási idejétől (tr)

Fk = Qn * Ö * t r

SZIKORA PÉTER

25

Forgóeszközgazdálkodás Az átlagos napi felhasználás az egy napra jutó anyagfelhasználás matematikai átlaga természetes mértékegységekben: n

f napi =

f i =1

i

tn

Ahol: fnapi: átlagos napi felhasználás; fi: egyes felhasználások mennyisége; tn: időszak napjainak száma.

SZIKORA PÉTER

26

Forgóeszközgazdálkodás Az átlagos készlet-utánpótlási idő a két egymást követő beérkezések között eltelt naptári időnek a beérkezett mennyiségekkel súlyozott átlaga:

t átl

q * t   = q i

i

i

SZIKORA PÉTER

27


SZIKORA PÉTER

28


SZIKORA PÉTER

29

Forgóeszközgazdálkodás Az anyagbeszerzések átfutási ideje a rendelés feladásától a beérkezésig eltelt idő, beleértve a szállítás, raktározás, adminisztrációhoz szükséges átfutási időt is. A folyó készlet a termelés, illetve felhasználás folyamatos anyagellátását fedező mennyiség, feltételezve egy adott időszakra az egyenletes átlagos napi felhasználást.

K f = f napi * t n SZIKORA PÉTER

30

Forgóeszközgazdálkodás A minimális készlet a szállítási lemaradásokból adódó esetleges anyaghiányok megelőzését, a termelés biztonságának növelését szolgálja.

t átl

q /t t  = q i

i

átl

/

i

K min = t átl * f napi

SZIKORA PÉTER

31

Forgóeszközgazdálkodás A biztonsági készlet a fent említett minimális készlet felül további tartalékot jelent a termelés zavartalan folytatásához. A készlettartás tőkelekötést jelent, és készletezési költséget.

A maximális készlet meghatározása a forgóeszköz finanszírozási megfontolásokból szükséges: Kmax=Kmin+Kf Átlagos készlet nagysága:

K átl = K min SZIKORA PÉTER

1  Kf 2 32

Munkaerőgazdálkodás


SZIKORA PÉTER

34

Munkaerőgazdálkodás A munkaerő a termelési folyamatban résztvevő embert, aki szellemi, fizikai képességeinek felhasználásával munkát végez. Az iparvállalat termelőfolyamat munkaerő szükségletét alapvetően a gyártás és a vállalat jellege, karakterisztikája határozza meg. A profil, a termékek köre és bonyolultsága elsősorban a szükséges létszámra, szakmai összetételre és nagyságrendjére van hatással.

SZIKORA PÉTER

35

Munkaerőgazdálkodás A munkaerő szükséglet megállapítása: az időszaki termelés alapján normák, normatívák felhasználásával számítják a szükséges létszámot. a vállalati és piaci karakterisztika ismeretében az adott gyártási kapacitások működtetéséhez szükséges munkaerő állományt határozzák meg. speciális munkaerő struktúratervezés funkcióelemzéssel.

SZIKORA PÉTER

36

Munkaerőgazdálkodás Az időnorma a munkafeladat elvégzéshez szükséges idő. Alkalmazása ott célszerű, ahol a munkavégzés módszerét, intenzitását a technológia egyértelműen meghatározza. A teljesítménynorma adott idő alatt elvégzendő munka mennyiségét határozza meg. Ha a tevékenység tartalma határozott, és emellett a munkát végző dolgozó személyes adottságaitól nagymértékben függ a termelés tényleges teljesítménye. A létszámnorma adott feladat elvégzéséhez szükséges létszámot határozza meg. A normák kidolgozhatók: ◦ adott munkafeladatra ◦ munkakörre ◦ több munkafeladatot ellátó csoportra.

SZIKORA PÉTER

37

Munkaerőgazdálkodás A gyártási feladatokból adódó terhelés normaidő szükségletének a munka tényleges elvégzéséhez szükséges időhöz viszonyított aránya a dolgozók átlagos teljesítményszázaléka:

t  telj % = t’: tényleges időráfordítás; tn: normaidő  t ' n

átl

A létszámszükséglet adott időszakra:

T L= I pr * telj % átl T: az időszak terhelése; Ipr: produktív időalap

SZIKORA PÉTER

38

Munkaerőgazdálkodás A munkaidőalap összetevői: törvényes munkanapok száma fizetett szabadság átlagosan felmerülő betegállomány egész- és törtnapi kieső idők

A túlterhelés megoldásai: a tervezett teljesítményszázalék növelése túlmunka igénybevétele

kooperációs kihelyezés

munkaidőn belüli veszteségidők túlmunka mértéke

SZIKORA PÉTER

39

Munkaerőgazdálkodás A megelőző időszak bázisán alapuló létszámtervezés, amely a tervidőszak termelési és hatékonysági célkitűzéseinek figyelembevételével módosítja a bázis időszak munkaerő mennyiségét és struktúráját.

Újszerű speciális célok és igények kielégítéséhez szükséges munkaerő struktúra meghatározásának célszerű módszere a funkcióelemzésen alapuló létszámtervezés: ◦ beruházások kivitelezése ◦ új termelő egységek működtetésének megszervezése ◦ vállalati rekonstrukció ◦ új tervező, szervező, fejlesztő tevékenységet ellátó szervezetek ◦ vállalat átszervezése, munkaerő átcsoportosítás. SZIKORA PÉTER

40

Munkaerőgazdálkodás A munkaerő hatékony felhasználásának alapja, hogy a megtervezett és az előkészített munkafeladatokat a dolgozók a munkarend szerint meghatározott időalap alatt, folyamatosan végezzék. A veszteségidők rontják a munkaidő és a munkaerő kihasználtságát, a munka termelékenységét. A munkaidőben végzett tevékenységeket két csoportra osztjuk: ◦ norma szerinti tevékenységek ◦ veszteségidők A norma szerinti tevékenységek technológia által előírt követelményben benne foglalt normaidő elemek a következők: ◦ előkészületi és befejezési idő ◦ darabidő: alapidő, kiszolgálási idő, pihenési idő, személyes szükségleti idő. SZIKORA PÉTER

41


SZIKORA PÉTER

42

Munkaerőgazdálkodás Az extenzív út a hasznos munkaidőalap növelését jelenti. Az intenzív út a munkavégzés szellemi és fizikai intenzitásának növelésére irányul. A munkamódszerek fejlesztése részben technológiai, szervezési lehetőségekre épül. A három tényező egymásra épül, hatásuk szorzatként jelenik meg. A korszerű színvonal 100%. A munkaerő továbbképzés a fejlesztés egyik kulcsa.

SZIKORA PÉTER

43

Munkaerőgazdálkodás A vállalat számára a munkaerőnek, mint termelési tényezőnek az igénybevétele, felhasználása ellenértékeként kifizetett ráfordítás a munkabér és egyéb, ehhez kapcsolódó költségek. A dolgozó összes keresetének elemei: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

törzsbér bérpótlék kiegészítő fizetés prémium, jutalom egyéb kifizetés

SZIKORA PÉTER

44

Munkaerőgazdálkodás A bérformák a következő ismérvek szerint csoportosíthatók: ◦ egyenes időbér ◦ teljesítményhez kötött időbér ◦ prémiumos időbér ◦ egyenes darabbér ◦ degresszív darabbér

A személyi béren alapuló teljesítménybér besoroláson alapuló bérforma. Az utalványozott normaóra és a tényleges ráfordítás arányától függően változik a tényleges bér. A csoportbér esetén több munkás közös teljesítménye alapján számítják ki a bért.

SZIKORA PÉTER

45

Gazdaságosság, hatékonyság

Gazdaságosság, hatékonyság A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik

végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás. Mérésére különféle mutatók léteznek: ◦ gazdaságosság ◦ gazdasági hatékonyság ◦ termelékenység ◦ jövedelmezőség

SZIKORA PÉTER

47

Gazdaságosság, hatékonyság A gazdaságosság mutatói: a gazdaságosság.

E  g= R ◦ E: gazdasági eredmény (Ft) ◦ R: az E elérése érdekében tett ráfordítás

A mutató alkalmas a fejlesztési döntések előkészítéséhez. Ez alapján hasonlítunk össze gazdasági vállalatokat és választunk befektetéseket. Egy adott gazdasági tevékenységet akkor tekintünk gazdaságosnak, ha minél nagyobb eredményt érünk el, minél kisebb ráfordítással. A gazdaságosság minimumának feltétele, hogy a „g” mutató nagyobb legyen, mint 1! A vizsgált tevékenység gazdaságosságának megállapítása annál biztosabban elvégezhető, minél több összehasonlítási alap van

SZIKORA PÉTER

48

Gazdaságosság, hatékonyság Gazdaságossági hatékonyság A gazdaságosságot, hatékonyságot, a gazdasági hatékonyságot a szakirodalom hasonló jellegű fogalomként tárgyalja. A gazdasági hatékonyság felfogható, mint a gazdasági tevékenységnek olyan értelmű hatásfoka, amelyben a gazdaságosság elve úgy érvényesül, hogy tevékenységek egyben a lehetőségek maximális kihasználására épülnek. SZIKORA PÉTER

49

Gazdaságosság, hatékonyság Termelékenység A munka termelékenysége a munkavégzés azon képességét, hatékonyságát fejezi ki, amellyel egységnyi idő alatt meghatározott mennyiségű, és minőségű terméket hoz létre.

Munka eredménye Munkatermelékenység foka = Munkaráfordítás Munkaintenzitás az egységnyi munkaidőbe foglalt munka fiziológiailag meghatározott mennyisége. SZIKORA PÉTER

50

Gazdaságosság, hatékonyság A termelékenység növelése elérhető: jobb munkaszervezéssel munkafolyamatok begyakorlásával szakképzettség növelésével munkafegyelem javításával

műszaki fejlesztéssel

SZIKORA PÉTER

51

Gazdaságosság, hatékonyság Az élőmunka termelékenysége összefügg a termelési eszközök hatékonyságával és technikai színvonalával. A termelési eszközök hatékonyságát az egységnyi termelőeszköz által előállított termelési érték fejezi ki.

T = Termelőermköz hatékonysága E A technikai színvonalat jellemzi az eszközfelszereltség mutatója, amely kifejezi az egy fő által működtetett eszközállományt:

E = eszközfelszereltség L

T T E =  L E L

Az élőmunka átlagos termelékenysége:

SZIKORA PÉTER

52

Gazdaságosság, hatékonyság A munkatermelékenység tehát egyenes arányban változik a termelőeszközök hatékonyságának és a munkaerő eszközfelszereltségének függvényében. A gyakorlatban az élőmunka termelékenységét vizsgálják, és ennek javítására összpontosítanak. A mutató emelkedhet, ha másik vállalattal bérmunkában, kooperációban végeztetik a munkát.

SZIKORA PÉTER

53

Gazdaságosság, hatékonyság Jövedelmezőség A jövedelmezőség alapdefiníciója szerint minden olyan gazdasági tevékenység jövedelmező, amelynek eredményei (bevételei) hosszabb időn át meghaladják a ráfordításokat (költségeket), azaz a vállalat nyereséges. J=Á-K Jövedelem (Nyereség) = Árbevétel - Költségek A jövedelmezőség mérésénél, elemzésénél a gyakorlatban többnyire a hányados alakú mutatót alkalmazzák (rentabilitási ráta):

Nyereség Árbevétel SZIKORA PÉTER

54

Gazdaságosság, hatékonyság Az eszközjövedelmezőségi mutatóban a vállalt egy évi nyereségét viszonyítják a vállalatnál a termelés céljára lekötött álló, és forgó eszközök éves átlagos értékéhez.

Nyereség Lekötött eszközök A bérjövedelmezőség az éves vállalati nyereséget az egy év alatt felhasznált bértömeghez viszonyítja.

Nyereség Bértömeg SZIKORA PÉTER

55

Gazdaságosság, hatékonyság A jövedelmezőségi mutató egyben Eredmény/Ráfordítás típusú gazdaságossági mutató. A jövedelmezőséget általában vállalati szinten vizsgálják. Két vagy több vállalat jövedelmezősége összehasonlítható egymással, mégpedig úgy hogy a jövedelmezőség számításához felhasznált adatokból Eredmény / Ráfordítás típusú gazdaságossági mutatókat képzünk. A vállalat lehet jövedelmező, kevésbé gazdaságos, illetve nem hatékony.

SZIKORA PÉTER

56

Beruházások gazdaságossága Beruházáson általában tárgyi eszközök létesítésének, beszerzésének, üzembe helyezésének folyamatát értjük. Szokásos csoportosítani: ◦ Első beruházás ◦ Pótló beruházás ◦ Racionalizáló beruházás ◦ Bővítő beruházás ◦ Kötelező beruházás Értékelni lehet a beruházást gazdaságosság, rentabilitás, finanszírozhatóság, minőség, kockázat szerint

SZIKORA PÉTER

57

Termelésirányítás és gazdaságosság

Termelésirányítás és gazdaságosság A termékirányítás célrendszere

A vállalati működés folyamatos fenntartásához ütemes termékkibocsátás és egyenletes árbevétel szükséges. Amennyiben a termelési ráfordítások időben egyenletesek, de a kibocsátás egyenlőtlen, a jelentkező különbségeket a gyártási folyamat, mint tároló rendszer fogja fel készletek formájában. Gyártásirányítás feladata, hogy az egyenletes árbevétel érdekében egyenletes ütemben töltse fel az anyag-, befejezetlen-, és késztermékkészletét. Miközben a ráfordítások és az értékesítések egyidőben töltik és ürítik a tároló rendszert fontos, az egyes termékek gyártásának folyamatossága is, így biztosítható a gyártmányok legkisebb átfutási ideje. Ennek két okból van jelentősége: ◦ rendelések visszaigazolása ◦ a gyártásban lekötött forgóeszközök gyorsabb megtérülése. SZIKORA PÉTER

59

Termelésirányítás és gazdaságosság A gyártási programoknak egyenletesen kell terhelnie a különféle erőforrásokat. Az összehangolás problémája leginkább a rendszertelenül fellépő, egyedi igények kielégítése esetén merül fel. Fontos szerepet játszik a tömegszerűség, és az erre hatással lévő tényezők. A termelési folyamat akkor hatékony, ha megvalósítja egy-egy konkrét átalakítási cél előállításában a legrövidebb átfutási időt, a legkisebb ráfordítás mellett, a lehető legnagyobb gazdasági eredmény mellett. Tárolási, készletezési szükségletek lépnek fel, ezek összessége alkotja a vállalat szükséges forgóeszköz készletét. A cél a készletek minimális szinten való tartása. Az egyszerre gyártandó termékmennyiségek megállapítására a gazdaságossági számítások két irányból közelíthetőek meg: ◦ gyártási egységköltségek optimalizálása ◦ kapacitás kihasználás maximalizálása

A korszerű, összehangolt, rugalmas gyártási kapacitások lehetővé teszik a rövid átfutási időket, csökkentve az anyagok tárolási, áramlási idejét. SZIKORA PÉTER

60

Termelésirányítás és gazdaságosság Célrendszerek: ◦ ütemes termékkibocsátás ◦ átfutási idők minimalizálása ◦ kapacitások egyenletes terhelése ◦ készletek minimális szinten tartása ◦ gazdaságos indítási mennyiségek ◦ rugalmasság

A komplex célrendszer a gyakorlatban egymás ellenható tényezők eredőjeként, optimálási feladat formájában jelentkezik.

SZIKORA PÉTER

61

Termelésirányítás és gazdaságosság A termelési logisztika teljesítményei és költségei

A termelésirányítás célrendszerében megfogalmazódó optimalizálási feladat az anyagáramlás áramlási feltételeinek optimalizálása. A logisztikai koncepció, amely a teljes anyag-, és információáramlás integrált tervezési, irányítási és ellenőrzéséi rendszerét jelenti a beszállítóktól a vállalaton keresztül a vevőkig. A logisztika nyersanyagok, félkész termékek és készgyártmányok, és az ezekkel összefüggő információk szállítási pontról fogadási pontra történő hatékony, költségek szempontjából kedvező mozgatásának és tárolásának tervezési, végrehajtási és ellenőrzési folyamata. A termelési logisztika teljesítménye az anyagok és áruk átvételével kezdődik, végighalad az anyagáramoltatás valamennyi fázisán, és a késztermék kiszállítással ér véget.

SZIKORA PÉTER

62

Termelésirányítás és gazdaságosság Hely- és helyzetváltoztatás: ◦ rakodás, helyzetbeállítás ◦ szállítás, továbbítás ◦ tárolás Átalakítás: ◦ megmunkálás ◦ összeépítés, szerelés A logisztikai teljesítmények meghatározása során a befolyásoló tényezők vizsgálatából lehet kiindulni. Ezek a következők ◦ mennyiség ◦ áramlás intenzitása ◦ áramlás sebessége ◦ logisztikai munka ◦ anyagáramlási útvonal ◦ gyártástechnológiai elrendezés SZIKORA PÉTER

63

Termelésirányítás és gazdaságosság A mennyiségi jellemző: az előállítandó terméktől, annak anyagigényességétől, a feldolgozó technológiától függ: alapanyagok, áruk, segéd és üzemanyagok, szerszámok, késztermékek tömege, súlya határozza meg. Az áramlás intenzitását az időegység alatt áramoltatott anyag mennyisége fejezi ki. Függ az anyagmozgató és a megmunkáló eszköz technológiai teljesítményétől, valamint az irányítástól. Az áramlás sebessége az anyagáramlási rendszeren áthaladó termékegység átfutási idejével egyenlő.

A logisztikai munka az áramlás mennyiségi és az út dimenzióinak felhasználásával nyert és fizikai értelemben is munkaként definiált munkavégzést jelenti. Az anyagáramlási útvonal csoportosítása: ◦ Anyagáramlási technológia figyelembevétele nélkül ◦ Anyagáramlás az intenzitás figyelembevételével ◦ Anyagáramlás dinamikus jellemzése

SZIKORA PÉTER

64

Termelésirányítás és gazdaságosság A gyártás technológiai elrendezése nemcsak a tényleges logisztikai teljesítményt határozza meg, hanem egyúttal a termelési logisztika gazdaságosságát is. A tömegszerűségi fok függvényében tesznek javaslatot az egyes termelő egységek térbeli elrendezésének javítására, aminek a célja a logisztikai költségek minimalizálása. Az anyagáramoltatás költségeinek a számítása:

K = K r  K sz  K t  K m Ahol, Kr: rakodási költség, Ksz: szállítási; Kt: tárolási; Km: átalakítási költség. A célfüggvény a költségek minimalizálását írja elő.

SZIKORA PÉTER

65

Termelésirányítás és gazdaságosság A logisztikai egységköltségek: A költségek értelmezhetők egységnyi mennyiségre vetítve, fajlagos költségként. A fajlagos költségek a logisztikai termelékenységre vonatkoztatott költséget fejezik ki. A közvetlen gyártási átalakítási költségek fajlagos értéke nem változik a gyártási mennyiség függvényében. Az előkészületi , átállási költségek kis mennyiségeknél igen magasak, és mennyiség növekedésével egy Y = konstans/ x alakú függvény szerint csökken. A készletezési és készlet finanszírozási költségek a rendelkezésre álló eszközök teljesítő képességének kedvező műszaki kihasználási határáig emelkednek, a túlterhelés, vagy pénzügyi források túllépése esetén azonban progresszíven emelkedő tendenciát mutatnak.

SZIKORA PÉTER

66


SZIKORA PÉTER

67

Termelésirányítás és gazdaságosság A görbe minimumpontjának helye a vízszintes tengelyen az üzemi optimumot adja. Az ehhez tartozó költség érték az adott technológiai változat esetén a legkisebb fajlagos költséget mutatja. A vállalat érdeke, hogy lehetőleg ennek a minimum pontnak a közelében működtesse kapacitásait. Ábra jelentése: ◦ Kf: fajlagos logisztikai költség ◦ Kgy: gyártási költség ◦ Ki: indítási, átállási költség ◦ Kk: készletezési költség ◦ Q: logisztikai teljesítmény ◦ Kmin minimális fajlagos költség ◦ Qopt: optimális üzem SZIKORA PÉTER

68


SZIKORA PÉTER

69

Vagyon és pénzügyek

Vagyon és pénzügyek Eszközök és források A vállalt pénzügyi eseményeiről éves beszámolót kell készíteni. Az éves beszámolónak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásairól a tényleges körülményeknek megfelelő képet kell mutatnia.

A vállalat eszközeinek fő eszközcsoportok szerinti összevont értékadatai és az eszközök forráscsoportok szerint részletezett értéke egymással szembeállított rendezettségben alkotja a vállalti mérleget. A vállalti mérleg tehát a vagyonmérleg, amely egyik oldalon megmutatja a vagyoni eszközöket, és ezek szerkezetét - az , ami van - , a másik oldalon pedig a vagyon forrását - azt, hogy honnan van, ami van.

SZIKORA PÉTER

71

Vagyon és pénzügyek A mérleg szerkezete (egyszerűsítve)

Eszközök: A.

Befektetett eszközök I. Immateriális javak (szellemi termék, jogok) II. Tárgyi eszközök ( ingatlan, gépek, berendezések, járművek, egyéb berendezések ) III. Befektetett pénzügyi ( részesedés, értékpapír → kamat céljából )

B.

Forgóeszközök I. Készletek (anyagok) II. Értékpapírok (forgatási célból vett kötvények, részvények) III. Követelések ( már teljesített ki nem fizetett munka ) IV. Pénzeszközök (csekk, bankbetét)

C.

Aktív időbeli elhatárolások SZIKORA PÉTER

72

Vagyon és pénzügyek Források: D. Saját tőke I. Jegyzett tőke ( a cégbíróságon bejegyzett (saját) tőke ) II. Tőketartalék ( hazai, külföldi részvények, juttatások) III. Eredménytartalék ( elöző évi eredmény, veszteség, eredménytartalék stb. ) IV. Előző évek áthozott vesztesége ( nyereségből leírható összeg ) V. Mérleg szerinti eredmény ( eredménytartalékkal növelt, osztalékkal, részesedéssel csökkenetett adózott összeg) E. F.

G.

Céltartalék ( előleg, kétes követelések, határidőn túli követelések) Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek ( 1 évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön ) II. Rövid lejáratú kötelezettségek ( 1 évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, ide tartozik az előleg is ) Passzív időbeli elhatárolások

SZIKORA PÉTER

73

Vagyon és pénzügyek

SZIKORA PÉTER

74

Vagyon és pénzügyek Pénzgazdálkodás, likviditás A vállalti gazdálkodásban igen fontos szerepet tölt be a folyamatos fizetőképesség, a likviditás. A fizetőképes vállalat rendszeresen rendelkezik azzal a pénzmennyiséggel, amely folyamatos kiadásainak határidőben történő teljesítéséhez szükséges A pénzintézetek mutatószámok alapján ellenőrzik, hogy a vállalat megfelelő biztosítékot nyújt a hitelek törlesztésére.

Mutatószámok: saját forrás ellátottság, adósságszolgálati mutató likviditási mutató SZIKORA PÉTER

75

Vagyon és pénzügyek A likviditási mutatók közös jellemzője, hogy a vállalat likvid eszközeinek értékét viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettséghez. A likvid eszköz és a rövid lejárat fogalmát szokás kötni legfeljebb 1 éves megtérülési, illetve lejárati időtartamhoz is.

Likviditási mutatók:

pénzeszközök  vevőe L1 = bankok  szállítók

pénzeszközök  vevőe  készletek L2 = bankok  szállítók SZIKORA PÉTER

76

Vagyon és pénzügyek A pénzügyi tervezés és gazdálkodás feladata, hogy a vállalat időben felmérje és megtervezze a jövőre vonatkozó pénzbevételeit és kiadásait, majd azt folyamatosan kísérje figyelemmel. Módszerei: ◦ mobilitás vizsgálat ◦ likviditás terv ◦ diszponibilitás

SZIKORA PÉTER

77

Vagyon és pénzügyek A mobilitás vizsgálat feltárja a vállalat eszközeinek a termelés folyamatos finanszírozásában játszott szerepét. A likviditás terv a vállalt tervidőszakra előirányzott tényleges pénzbevételeinek és kiadásainak időütemezett összegeit tartalmazza, amelyek alapján a folyamatos pénzügyi egyensúly megtervezhető. A bevételek és kiadások folyamatos összhangja a diszponibilitás, amely a rövidtávra lebontott, pontosított likviditási terv és a bankszámlakivonatok alapján naprakészen megmutatja a vállaltok fizetőképességét.

SZIKORA PÉTER

78

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Recommend Documents