Vállalatgazdaságtan Tantárgy célkitűzése, hogy átfogó képet kapjunk a vállalkozások komplex természetéről, és megismerjük a vállalkozások gazdasági és társadalmi feltételrendszerét.
A vállalkozás-gazdaságtan közgazdasági háttere Érték, hasznosság: - Az anyagi javak termelésének alapvető szerepe van a gazdaság növelésében. - Az érték, a hasznosság egy emberben, egy emberi szituációban kerül csak felszínre, egy tárgy önmagában haszontalan. - Közgazdasági értelemben hasznosságot tulajdonítunk mindennek, amely képes a társadalom valamely tagjának valamely szükségletét kielégíteni, így valakinek hiányérzete van iránta, értékesnek tartja. - Azt tartjuk értékesnek, ami hasznos, illetve várhatóan hasznos számunkra. - Úgy általában egy tárgy nem lehet hasznos, így értékes sem.
Lehetőségek és választások: - Gazdasági gondolkodásunk alapja, hogy a társadalmi jelenségek magyarázatai az egyéni cselekvések magyarázataiban keresendők. - Az, hogy ezek közül az egyén végül melyiket választja, melyiket hajtja végre, valamilyen választási, cselekvési mechanizmus eredménye. - Két alapvető mechanizmuscsalád: 1. Racionális döntéssel, 2. Társadalmi normák szerinti választással dönthetünk. - A gazdasági racionalitáskoncepció alapképére, a homo oeconomicusra, amelyben a racionalitás az egyéni önérdekkövetés olyan formája, amelynél az egyén hasznosságérzete függetlenített a társadalmi normáktól, erkölcsi szabályoktól és ehhez hasonlóktól. - E racionalitásképben az a racionális cselekedet, ami az ember önérdekének megfelelő, mialatt az önérdek leginkább csak valami örömszerző, illetve kínt elkerülő termék megszerzése lehet. - Nem racionális az erkölcsi alapon közelített, érzelmek, tudattalan vágyak és félelmek kormányzata a cselekvés. - A homo oeconomicus haszonmaximalizáló és kárminimalizáló alakja nem társadalmi lény, a társadalmat ez a megközelítés egyszerűen homo oeconomicusok összességeként fogja fel, és így tagadja a közérdek létezését is. - A racionális inkább a külső erőkhöz alkalmazkodik, míg a nem racionálisnak inkább belső indítékai vannak. - Ha megfordítják racionalitás-cselekvés sorrendjét, akkor úgy fogjuk fel, hogy az ember mindig azt cselekszi, ami neki jó, így minden cselekedete mögött valamilyen öröm és annak racionális megcélzása kell, hogy meghúzódjon. Örömmaximalizálása: - Az egyén azt a változatot fogja tehát választani, amelyiknek hasznossága, értékessége a legnagyobb lesz számára, röviden magatartása hasznosságmaximalizáló, értékmaximalizáló lesz. - Az egyén választása mindig magában rejt valamiféle bizonytalanságot, azaz az egyes változatokhoz legfeljebb valamiféle várható hasznosság kapcsolható. - Az emberek cselekedeteit (várható) hasznosságuk maximalizálása vezérli, arra törekednek, hogy minél több, számukra értékes jószág élvezetét nyerhessék el. - Racionális döntéskor az ember azt cselekszi, aminek a legnagyobb a hasznossága, azaz maximalizálja hasznosságát. - Emberképünk eredménycentrikus, az egyén azt teszi, amitől a legnagyobb hasznosságban mért eredményt reméli.
- Az emberek hajlamosak arra, hogy ne azt tegyék, amire vágynak, hanem arra vágyjanak, amit tették. - Az emberek egy-egy döntésük után hosszasan győzködik magukat afelől, hogy mennyire szükségük volt a választott termékre – gyakran sikerrel. - A „nem racionalitás” más problémás esetei, amikor nem vagy nem csak a racionális viselkedés a célok elérésének legjobb eszköze. - Számos esetben nem tudjuk megadni a lehetőségek hasznosságát, mert nem tudom összevetni őket. - Az egyes lehetőségek értékelésének képtelensége alapvetően bizonytalanságból és stratégiai interakciókból fakadhat. - Amikor a racionális döntés az egyes változatok értékelhetetlensége miatt megfeneklik, valamilyen más módszert kell találnunk. Módszerek: 1. Megelégedésre törekvés: Válasszuk azt, ami elég jó! 2. Pénzfeldobás, ám az emberek rendszerint visszarettennek az indoknélküliségtől. 3. Értékelhetetlenség tagadása. - Ilyenkor igen költségesen tovább kutatnak az információkért, vagy a „második tizedesjegy” alapján döntenek. Ezt nevezzük a racionalitásba vetett irracionális hitnek. - Létezik próbálkozásos, evolúciós módszer is, amelynél arra számítok, hogy a véletlen „mutánsok” valamelyike majdcsak megfelelő lesz a ma még ismeretlen szituációhoz. - Az információgyűjtés racionalitásához nem elég megkövetelnünk, hogy az összegyűjtött információk alapján racionálisan döntsünk, hanem az is szükséges, hogy az információgyűjtésben is racionálisak legyünk. - Az informálódásnak, a mérlegelésnek is vannak költségei, és ez is kihat az eredményre. Csere, alternatívaköltség, hatékonyság: - Az önkéntes cseréknél nem egyenlő értékek cseréjéről van szó, hanem mindkét fél nyer a cserén. - Mindkét fél valami számára értékeset kap, de rendszerint valami értékeset ad is, hiszen számára valamennyire azért értékes és szűkös javakat áldoz fel, cserél el. - A kereskedés nem terméketlen, ugyanúgy értéket, gazdaságot állít elő, mint az ipar vagy a mezőgazdaság. A csere, a kereskedelem tehát szintén termelőtevékenység. - A gazdaság növekedése nem a “dolgok” mennyiségének növekedése, hanem a valakik számára általuk jelentkező értékek növekedése. - A gazdaságot olyan tágan is értelmezhetjük, hogy részének tekinthetjük a fittség érzetét, a belső békét, a szerelmet, a szabadságot és ehhez hasonló alig megragadható, bár kétségtelenül fontos dolgokat is. - Alternatívköltség: A cseréket úgy is felfoghatjuk, hogy a cserepartnerek valamilyen (remélt) hasznosságért cserében költségeket vállalnak. Éppen akkorákat, amennyit ért (volna) számukra az elcserélt, odaadott jószág. - A költségek tehát nem a megszerzett jószágokkal kapcsolatosak, hanem a feláldozottakhoz kötődnek. A költségek tehát alternatívaköltségek, hiszen nem a megszerzendő jószágokhoz kötődnek, hanem éppen az elveszettekhez. - A maximumot adó állapot elérésének útja az, ha minden esetben a legjobb lépést tesszük meg, így juthatunk összességében a legjobb helyzetbe. - A legjobb lépés kiválasztásánál azt a szabályt kell követnünk, hogy ha valami jobb, mint a legjobb egyéb, akkor az a legjobb. A “legjobb más” lehetőséget tekintjük alternatív lehetőségnek, az alternatív lehetőség “feláldozásával” elvesztett értéket pedig költségként fogjuk fel, alternatívköltségnek nevezzük. - A legjobb alternatív lehetőség kiválasztása, illetve annak értékelése rendszerint szubjektív elemekkel tűzdelt. - A hatékonyság sem objektív dolog.. Értékelést takaró fogalom, két érték aránya, a kibocsátás értékének és az ahhoz felhasznált erőforrások értékének hányadosa. Ezek lehetnek ugyan objektív alkotóelemei, azonban az értékek hozzárendelése számos erősen szubjektív részt is tartalmazhat. - Bármely folyamat hatékonysága megváltozik, ha közben a folyamat egyes részeinek értékelése, így tehát a technológiai hatékonyság meglehetősen üres közgazdasági fogalom marad.
- Mivel a hatékonyság értékek viszonyaként ragadható meg, az értékek pedig az emberekben egyénileg merülnek fel, így egy hatékonyságának a megítélése is egyénileg változó. - Valamilyen tevékenység, termék költségei nem magából a tevékenységből vagy termékből fakadnak, hanem az érdekében elszalasztott más tevékenységek, termékek hasznosságából, értékéből, árából.
Részvényesi érték maximalizálása Profit: - A profit legáltalánosabb meghatározása a teljes bevétel és az összes költség különbsége. - A köznapi gondolkodás logikája mentén az emberek munkáért kapott fizetsége, azaz a bér, semmi esetre sem profit. - A bérleti díjakat sem szoktuk profitnak tekinteni.
Kamat, hozam: - A kamat vagy hozam alatt általánosságban a következőt értjük: - A képletben az r a hozam, az F0 a kölcsönadott/befektetett összeg és F1 a visszakapott összeg/bevétel. - Kamatos kamatozódás: (n az eltelt időegységek száma) - Csak az egyes időszakok végén tőkésítünk. Diszkrét időpontban történő hozamnövekedést tételezünk tehát fel az 1 időpillanatban r*F0 hozamnagyság hozzáadódik a kezdeti F0 összeghez. - Megkülönböztetünk nominális kamatot és reál kamatot. Nominális kamat: Magában foglalja az inflációt is, míg a reál az attól megtisztított, valóságos növekedést mutatja.
- Mindig reálértelemben használjuk a kamatot, a hozamot.
Kockázatmentes kamat: - A kölcsönadót tehát kompenzáció, fizetség, kamat illeti meg egyszerűen azért is, mert bizonyos élvezeteit későbbre halasztja. Kockázatos hozam: - Kockázat alatt a pénzügyekben annak lehetőségét értjük, hogy a később kapott tényleges pénzösszeg(ek) eltérhet(nek) a várhatótól. - Fogalmához nemcsak negatív történéseket kötünk, hanem pozitívumokat is. - A jövőbeli pénzáramlásokat cak egyetlen F1 pénzáramlással szemléltethetjük, így a hozam várható értéke most F1 várható értékének (E(F1)-nek) függvénye. - A kockázatosságot normális eloszlású valószínűségi változónak tekintjük. (E(r) a r hozam várható értékét jelöli. - A kölcsönadott, rendelkezésre bocsátott tőkéért, pénzért két okból jár kamat, illetve hozam. 1. Részben azért, hogy a kölcsönvevő megfizesse a kölcsönadónak tőkéje rendelkezéséről való időleges lemondással elvesztett lehetőségeit, 2. Részben pedig azért, hogy kompenzálja a kockázatvállalással járó “kellemetlen érzése” haszonvesztést, ez adja a tőke használatának költségét.
Várható és tényleges profit: - A profit az összes bevétel és az összes költség különbsége. - A profit nem a pénz rendelkezésre bocsátásért jár. - Bevétel – költségek (bérek, bérleti díjak, kamatok, természetes költségek, számlák) – tulajdonos munkavállalói bére – kamat a pénztőkéért a tulajdonosnak – apportált vagyontárgyak alternatív felhasználási lehetősége. - Profithoz különleges tudás szükséges. Tudás: arbitrázs, újítás, utánzás, kreativitás, intuíció, vezetői karizma, határozottság. - Az arbitrázs lényege az üzleti lehetőségek egyszerű meglátásban rejlik. Észre kell venni, hogy valami valahol, valahogy olcsóbban megszerezhető, mint ahogy máshol, máshogy eladható.
Lényegében a piaci árak kiigazításáról, konvergenciájáról van szó, a z elégtelen piaci működés korrekciójához vezet. - Az újításnál a fogyasztók szükséglet-kielégítésének találják meg valamilyen újfajta módját, amely az addigiaknál hatékonyabb. Az újításoknál a piaci árak újrastruktúrálódása indul el. - A profitszerzés utánzásra építő változatának lényege a gyorsaság. Látjuk más arbitrázsait, újításait, gyorsan tanulunk belőle, majd beállunk a sorba – ez a stratégia lényege. - Vállakozói tevékenység: A különleges tudást nevezzük vállalkozói képességnek, vállalkozói tudásnak. A vállakozó komparatív előnye abban van, hogy relatív jó az arbitrázslehetőségek észrevételében, kreatív, illetve gyors üzleti reakciójú. - A vállalkozói munka végzésének “teljesítmény alapú” bérezéseként is megragadható a profit, amely lényege az arbitrázskeresés, az újítás, illetve a gyors utánzás. - A vállalkozói tudás meg vásárolható/eladható. Ha megveszem, akkor bérköltségről van szó, ha eladom, akkor bérként realizálok érte fizetséget, ha magma uraként végzem, akkor profit, a jutalmam. - Kockázat: Legfontosabb annak a részletnek a hangsúlyozása, hogy itt a várható eredménytől való eltérésről van szó, és hogy ez a várható eredmény mennyi, a kockázatot tekintve érdektelen. - Üzleti kockázatot is lehet vállalni úgy, hogy semmiféle vállalkozási tevékenységről nincs szó. - A tényleges és várható profitok közötti különbség a kockázatból fakad. - A befektető/részvényes/kockázatvállaló vállalkozói képességeit is latba veszi, míg amikor vállalkozót említünk, erősebb a tisztán vállalkozói motívum, gyengébb a befektetői, pénzt kockáztatói. A menedzser egyfajta “alkalmazott vállalkozó” olyan, akit leginkább vállalkozói képességeiért vásárolnak meg bérért. - A tulajdonos úgy definiáljuk, mint aki az üzleti tevékenység bevételeinek minden költségek utáni maradékára jogosult, illetve veszteségeiért felel. Lényeges, hogy itt a költségeknek része a tőke költsége is, aminek pedig része a kockázat vállalásért elvárt hozam. A tulajdonosok profitra vágynak, jogosultak eldönteni, hogy a vállalkozás az ő érdekeik szerint működjön, így a profit maximalizálása egyben a vállalkozás alapcéljává is válik.
Részvényesi érték: - A vállalat olyan szervezet, amely erőforrásokat vásárol, majd azokat termékekké szolgáltatásokká alakítja át. - A gazdasági társaságoknak ez a formája jelenti manapság a legjelentősebb piaci tényezőt, azért is mert ezek működése tekinthető a legáltalánosabbaknak is. - A részvényesek alapcélja: a hasznosság maximalizálása. - A vállalatüzleti tevékenységén keresztül a részvényes pénzben mért értéket akar elérni, így a hasznosságmaximalizálás itt a pénzben mért érték maximalizálásával válik azonossá. - Az üzleti döntések során a maximális várható maradék, azaz a maximális várható profit a cél. - A részvényesi jog lényege ugyanis éppen az, hogy ezekre a profitokra jogosult a részvény értékét éppen ez adja. A részvényesi érték a várható profitoktól függ.
Megbízó és ügynök: - Régen: tulajdonos = menedzsment. - A részvénytársasági formát a tömegtermelés előretörése hívta elő. - Túl magas volt a tranzakciós költség, e probléma áthidalására fejlődött ki a korlátolt felelősség intézménye, ezen belül a részvénytársasági forma. A megoldást az adja, hogy a részvényesek csak részvényeik névértékének mértékéig felelnek a vállalkozás adósságaiért, így a kockázatok üzlettársak közötti megoszlása világos keretek közé kerül. - A tulajdonosi jogok is a névértékek arányában oszlanak meg, így osztják meg a vállalat hasznait, és ez alapján jár beleszólás a vállalat ügyeibe is. - Következménye: olyan tőketulajdonosok bevonására is lehetőség nyílik, akik a tevékenységébe nem kívánnak, illetve nem tudnának beleszólni. - Elválasztja a vállalatot a tulajdonosok személyétől, és magát a szervezet is szerződések alanyává teszi. Ezt takarja a jogi személy fogalma. - A tulajdonosok döntési hatáskörük jelentős részét a menedzserekre ruházzák át. Köztük nincs érdekazonosság, ez a képviseleti, megbízó-ügynök probléma. Részvényes: vagyonuk értékének növelésében érdekelt, a menedzserek saját érdekeik szerint cselekednének.
- Ellenőrzési módszerek: ellenőrző-szakértő alkalmazása (pl. igazgatótanács, felügyelőbizottság), auditorcégek. - Két piaci alapú ellenőrzési lehetőség: a tőkepiaci és a menedzserpiaci verseny információinak felhasználása. A tőkepiaci verseny következtében a vállalat jövedelmezőségével kapcsolatos információk visszatükröződnek a részvényárfolyamokban. Ez olcsó és egzakt jelzéseket közvetít. - A menedzseri piac, a menedzserek egymás közötti versengése, szintén a tulajdonosi érdekekhez való igazodást kényszeríti ki, egyfajta “belső ellenőrzést” jelent. - Ez a kapcsolat többletköltségekkel jár. Olyan költségekkel, amik lényegében az ügynökök, menedzserek ellenőrzéséből fakadnak. - A tulajdonosok elfogadnak saját érdekeikkel szemben valamilyen mértékű menedzseri érdekkövetést.
Szabad pénzáramlások: - A vállalati gazdasági elemzések célja a részvényesi célhoz tapad. - A vállalat egész “tortáján” a részvényesek mellett az állam, a hitelezők, a menedzserek, más munkavállalók, akár a vevők és beszállítók is osztoznak. - A vállalat működését adózás, hitelfelvétel-kamatfizetés-törlesztés, a bérek, beszállítói kifizetések után tekintjük, ha a csak a részvényesek érdekeire koncentrálunk. - A maradékot szabad pénzáramlásoknak is szokás nevezni. - A tulajdonosi és menedzseri szerep elválásával a tulajdonosi munka bérétől el szokás tekinteni, azaz attól az időtől, amit a részvényesek birtokolt vállalatuk ügyeire fordítanak. - Azt sem tekintjük jellemzőnek, hogy a tulajdonosok nem pénzbeli vagyont biztosítanak a vállalatnak, vagy ha mégis, akkor egyszerűen ennek a piaci értékét tekintjük csak, azaz ezt is pénztőke-befeketetéseként kezeljük. - Úgy tekintünk a részvényesekre, hogy pusztán pénzt, pénztőkét adnak a vállalkozásnak, így csak ennek a költségeit tekintjük további költségeknek. A maradékot, a szabad pénzáramlásokat, tehát még a részvényesi tőke használatának költségével, a tőkeköltséggel kell csökkentetnünk ahhoz, hogy profithoz eljussunk.
A vállalkozás-gazdaságtan elemzési alapjai I. Üzleti gazdaságtani elemzések és a korlátozott racionalitás: - Az üzleti projektek (várható) szabad pénzáramlásait (várható, nettó) pénzáramlásoknak nevezzük. - Az egyes ötletek korlátlanul rendelkezésre álló tőke miatt egymástól függetlenek, amelyek jók azokat mind megvalósítjuk. - Más a helyzet akkor, amikor egymást kölcsönösen kizáró változatok közül kell választanunk. Gyakori, hogy ilyen jellegű döntési helyzeteknél a költség- és bevételi oldalak egyikét el is hagyjuk. - A valóságban végtelen kicsiny üzleti döntések sorozatáról van szó. - A racionalitás, az ésszerűség mondatja azt, hogy fel kell hagyni a tökéletesen racionális gazdasági elemzések követésével. Itt lép be a korlátozott racionalitás megközelítése. - A korlátozott racionalitás mögött egyszerű ok húzódik meg: a tökéletes racionalitás túlságosan költséges. A gazdasági elemzésekhez ugyanúgy erőforrások kellenek, éppen ezért ez egy költséges tevékenység. Egyszerűbb szabályokat, durvább becsléseket, redukált változatokat vizsgálunk csak, ezzel pedig időt, elemzésre fordított áldozatokat takarítunk meg. - A gazdasági elemzések végzésénél a határbevétel és a határköltség összevetésére van szükség. - Beruházott tőke, jövőbeli várható jövedelmek szemléltetése: (vízszintes az időtengely, amelyen a pénzáramlások esedékességét szemléltetjük), a pénzmozgásokat nyilak jelölik, felfelé – bevételek, lefelé – kiadások. Ez az ábrázolás a pénzáramlás-diagramos ábrázolása.
Tőkeköltség: - A tőkepiacon lényegében tőkét, pénzt cserélnek pénzre. A pénzek időtávjaikban és kockázatosságukban különböznek. - A befektetők jelenbeli pénzeiket a vállalatok, vállalkozások, esetleg az állam rendelkezésére bocsátják valamilyen későbbi időpont(ok)ra szóló pénzjövedelem ígéretéért cserébe.
A vállalkozás-gazdaságtan elemzési alapjai II. Várható profit, érték, nettő jelenérték: - Ha F0 összeget ruházunk, be akkor F1 összeget eredményez. A képletben levonjuk a tőke költségeit is. Az NPV inkább egyfajta várható profit, nem tényleges, utólagosan kimutatott. - Az üzleti project tulajdonosa számára annak értéke megegyezik a nettó jelenértékével, azaz várható profitjával. - Egy tőkepiaci befektetés NPV-je éppen nulla, hiszen bevételeinek és költségeinek különbsége várhatóan éppen fedezi a tőkeköltséget. A tőkepiaci lehetőségek önmagukban tehát nem jelentenek értékeket. Ha pedig valami nem szűkös, márpedig a tőkepiaci lehetőségek nem azok, akkor az értéktelen is. - Azokat az üzleti projekteket (beruházásokat) kell megvalósítanunk, amelyek nettó jelenértéke pozitív. - Kétdimenziós NPV (kamatos kamatozás elve szerint megadott összefüggés): - Ha az NPV Pozitív, akkor PV nagyobb, mint F0, azaz a jövőbeli “bevételek” értéke magasabb, mint az “ár”, a beruházás tehát jó. - Egy üzleti lehetőség “ötlet” értéke az NPV, mivel ilyenkor még meg is kell tenni a beruházást, az értéket csak a nyerhető többlet adja. Ha azonban egy futó üzleti tevékenység értékét akarjuk megadni, akkor a PV-t említjük. - A profit mindig azé, aki az üzleti esélyt a felszínre hozta. - NPV-szabály: Minden olyan, de csak olyan üzleti lehetőség megvalósítása szolgálja a részvényesek érdekeit, amelynek nettó jelenértéke pozitív: NPV >0. - Egy beruházás jelenbeli és összes jövőbeli pénzáramlásának a tőkepiac hasonló kockázatú befektetési lehetőségekért kínált hozamával, azaz a tőkeköltséggel diszkontált értékeinek, azaz jelenértékeinek az összege. - Az NPV megadja egy beruházási lehetőség közgazdasági értékét is. - Egy részvényesei érdekében működő vállalat céljának az kell, hogy legyen, hogy maximalizálja az NPV-t.
Fő gazdasági mutatók, elemzések Nettó jelenérték-mutató: - A tőke költsége feletti teljesítményt, az “értékteremtést” jelenti. - A beruházás értékes, ha NPV>0. - A későbbi pénzáramlások általában kockázatosabbak, hiszen a hátralévő időben több váratlan eseményre is sor kerülhet. Mindet azonban nem jelenti a diszkontráta (a tőkeköltség) emelését! - Különböző időszakokra különböző tőkeköltséget adunk meg, ennek oka jellemzően a real kockázatmentes hozam különböző időtávokra eső eltérő eves hozamai vagy a tőkeköltség időben változó inflációs tartalma miatt lehet erre szükség. - Ilyen esetekben vigyázni kell az eltérő kamatok értelmezésére.
- Amennyiben a különböző időtávokra vonatkozóan adunk tőkeköltséget éves értelmezésben, akkor az (három éves távlatban az éves kamatnagysága r3) - Ha egy-egy évre adunk meg eltérő tőkeköltséget, akkor:
(3. évben a kamatnagysága r3)
Belső megtérülési ráta mutatója: - Egy project belső megtérülési rátája az a hozam, amellyel az adott időszakban befektetett egységnyi összegünket egységnyi időre vetítve “átlagosan” gyarapítottuk. - Olyan r értékeket keresünk tehát, amellyel a befektetett tőke nagysága és a beruházás jelenértéke megegyezik, vagyis amelynél a beruházás NPV-je zérus lesz: A beruházás értékes, ha IRR>ralt - Amennyiben a tőkeköltség kisebb, mint az IRR, akkor az NPV pozitív. - IRR gazdasági project használata: Valósítsunk meg minden olyan projektet, aminek az IRRje nagyobb a hasonló kockázatú alternatív befektetések hozamánál. - Mivel a pénzáramlások belső megtérülési rátájának kiszámításánál egy magasabb fokú polinom egyenlet zérushelyét kell megadni, így elképzelhető, hogy nem csak egy megoldást kapunk (vagy nincs is megoldás). - Másik probléma egymást valamilyen okból kölcsönösen kizáró projektek összehasonlításakor léphet fel, és abból fakad, hogy ez a mutató relatív nagyságokat jelez: egységnyi tőke egységnyi időszak alatti hozamát mutatja. Ebből következik, hogy egy magasabb belső megtérülési rátájú, de rövid ideig és/vagy csak kis tőkét igénylő beruházásnál jobb értéktermelő lehet egy alacsonyabb belső megtérülési rátájú, de hosszabb ideig tartó és/vagy nagyobb tőkét mozgató másik projekt.
Vállalatok jogi-szervezeti – formái - Ha valaki a vagyonát gyarapítani szeretné, vagy beteheti egy bankba (bankbetétet nyithat), vagy kölcsönadhatja egy vállalatnak (vállalati kötvényt vehet), vagy kölcsönadhatja az államnak (államkötvényt vehet), vagy (rész)tulajdonosává válhat egy nagyobb vállalkozásnak, vagy vállalkozásba foghat. - Egy vállalkozás legegyszerűbb formája, amikor az egyén saját tudására, ismeretségi körére támaszkodva egyszerűen úgy dönt, hogy a jövőben saját maga végzi tevékenysége minden elemét. - Az egyéni vállalkozók kockázata, hogy a vállalkozásba vitt vagyon nincs személytelenítve, azaz elkülönítve személyes vagyonától, így az anyagi kockázat sem különül el. - Az egyéni vállalkozó is köteles nyilvántartásba vetetnie magát, mely jellemzően a lakóhelye szerint illetékes önkormányzatnál történik. Itt kap egy vállalkozói engedélyt, melybe bejegyzik azokat a tevékenységi köröket, melyeket üzletszerűen végezni akar.
Társas vállalkozások: - Megkülönböztetünk személyi- és vagy tőkeegyesülési társaságokat. - Személyi egyesülés alatt azt értjük, hogy a társaságot egymást jól ismerő emberek hozzák létre, hogy közösen vállalkozzanak. Az ekkor induló tőke kevéssé játszik szerepet. - A tőketársaságok ellenben gyakran teljesen “elszemélytelenedtek”. Ugyanez igaz részvénykibocsátás során is, hiszen itt a cél pusztán a társaság alapításához és működtetéséhez szükséges tőke összegyűjtése, tekintet nélkül arra, hogy ki veszi meg a társaság részvényeit.
Mikrovállalkozások formái: - Közkereseti társaságok (kkt.) - Betéti társaságok (bt.) - Egyik sem jogi személy, jogokat és kötelességeket a cégneve alatt szerez. - Minimum két fő kell egy társasági formához. - Kkt esetén a társasági szerződésben foglaltak szerint a tagok a társaság tartozásaiért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak. A korlátlan felelősség azt jelenti, hogy a társaság tagja a teljes vagyonával felel a tartozásért, vagy az okozott kárért, az egyetemlegesség pedig azt, hogy bármelyik
tagon behajtható akár a teljes tartozás is. Ilyen módon nem túl nagy értékű szolgáltatásokat végeznek ilyen módon. - A Bt. gyakori egyszerűsége és olcsósága miatt. Két tag szükséges hozzá. Az egyik a beltag, az ő felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért. A másik a kültag, aki csak a betett vagyon erejéig felelős. A társaság ügyvezetője és aláírási jogosultsággal rendelkező képviselője csak beltag lehet.
Kis- és közepes vállalkozások fajtái: - Korlátolt Felelősségű Társaság (kft.) - Itt már jogi személyről beszélünk, aki jogait választott képviselőin keresztül gyakorolja. - Alapításakor az alapítók összeadják a szükséges alaptőkét, amit törzstőkének neveznek. - Minimális összeg 2008. június 1-től 500.000 Ft. - A vagyoni hozzájárulás nemcsak készpénzben, hanem apportban is történhet. - A személyegyesülésről beszélünk. - A többletérték szétosztása elsősorban a bevitt törzsbetétek arányában történik. - Részvénytársaság (rt.) - Nagyvállalati forma, mely klasszikusan tőkeegyesülés. - A tagsági jogról értékpapírt állítanak ki. - Első fázisa a tőkegyűjtés, melynek során előre meghatározott számú és névértékű részvény kibocsátásával összegyűjtik az alaptőkét. - Nem felelnek a részvényesek az Rt. hitelezőivel szemben. - Nyilvánosan vagy zártan is lehet működtetni. Nyilvános, ha részvényei nyilvánosan is forgalomba kerülnek, zárt, ha nem kerülnek nyilvánosan kereskedelmi forgalomba (tőzsde). - A zártkörű alapítás azt jelenti, hogy az alapító okiratban úgy rendelkeznek, hogy egymás részvényeit valamilyen arányban átveszik, az Rt. közgyűlése ¾-es többséggel megváltoztathatja ezt, és dönthet a nyilvános működésről. - Az Rt-nek nincs visszavásárlási kötelezettsége. - Az évek során elválik egymástól a részvény névértéke és az ára, azaz a forgalmi értéke. - A részvények különböző extra jogosítványokat is megjeleníthetnek, úgymint elsőbbségi részvény, osztalékelsőbbségi részvény, szavazatelsőbbségi részvény, elővásárlási jogot biztosító részvény, kamatozó részvény, stb… - A társaság kötvényt bocsát ki. A kötvények adott névértékűek, de a részvényekkel ellentétben nem tulajdonviszonyt, hanem kölcsönügyletet jelenítenek meg. A kötvény vásárlója kölcsönadja a pénzét a Társaságnak, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a futamidő lejáratakor visszafizeti azt az ígért hozammal együtt. - A Gt. azt is szabályozza, hogy a tulajdonosok milyen módon vehetik ki a pénzüket a Társaságból.
A vállalati működés feltétel rendszere - A vállalat vezetőinek fontos ismerni a cég érintettjeit. Ez mindazokat jelenti, akikre a vállalkozás tevékenysége során valamilyen hatással van. - Az érintetteket két csoportba soroljuk: A belső érintetteket jobban tudja a vállalat befolyásolni, a külső érintettek pedig csak reagálnak rájuk.
A vállalati működés érintettjei: - Érintett minden olyan személy vagy csoport aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben. - A vállalt küldetéséből és a vállalati működés érintettjeinek céljaiból származtathatók a vállalat céljai, amelyek alapot adnak a döntések meghozatalához, illetve a célok eléréséhez szükséges tevékenységek végrehajtásához. - A vállalat a társadalom számos csoportjával kerül tevékenysége során kapcsolatba, amelyek egyrészt befolyással vannak működésének eredményességére, tehát figyelembe kell vennie őket döntései során. - Belső érintettek: tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak. - Külső érintettek: fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek, állami intézmények, helyi és önkéntes állampolgári szervezetek, természeti környezet.
- A külső és belső érintettek csoportjai nem választhatóak élesen szét. - A belső érintettek hozzátartoznak a szervezethez, annak tagjai abban töltenek be szerepeket. Szerepek, amelyek az üzleti vállalkozás lényegét fejezik ki: a tőkebefektetés (tulajdonosok), a működtetéshez kapcsolódó döntéshozatal (menedzserek) és a végrehajtás (alkalmazottak) minden vállalatnál jelen van. - A belső érintettek említett csoportjai eltérő érdekekkel rendelkeznek, így eltérőek azok a célok is, amelyeknek megvalósításáért a vállalkozáshoz kapcsolódnak. - A belső érintettek törekvéseiből alakulnak ki a vállalat saját célja; a külső érintettek céljaiból származtathatóak azok a korlátok, az a feltételi rendszer, amelyben a vállalat működik, és amelyek hosszabb távon magukat a célokat is befolyásolják. - A fogyasztók, a versenytársak és a szállítók jelentik a szűkebb értelemben vett piacot. - A fogyasztók legfontosabb külső referenciái a vállalat eredményességének. A fogyasztói elégedettség a hosszú távú profitkilátások legfontosabb összetevője. - A versenytársak kölcsönös kapcsolatban állnak egymással: osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen; ösztönzik, sőt kényszerítik egymást az innovációra, így válik a piaci verseny a fejlődés motorjává! - A vállalat a szállítók számára a fogyasztó az ügyfél. A méltányos, kooperációra építő üzleti kapcsolat biztosíthatja a vállalat számára a stabil erőforrás-ellátást, a szállító számára pedig a megbízható profitot. - A stratégiai partnerek azok a vállalatok, intézmények, amelyeknek a küldetése valamilyen módon fedésben van egymással. - Az állami intézmények szerepe a vállalatok életében a különféle társadalmi-gazdasági berendezkedésű országokban igen eltérő. - A gazdaság működésének szabályozásában a piac és az állam egyaránt részt vesz. – Konfliktushelyzetet idézhet elő különböző állami intézmények hatása a vállalatokra. - Egyes állami intézmények közvetlen utasítási joggal is rendelkezhetnek. - A helyi és önkéntes állampolgári közösségek alatt a helyi közigazgatást és valamennyi lehetséges nem állami, társadalmi csoportosulást értjük, a vállalatok működésére egyre komolyabb hatást gyakorló “civil szférát”. - A természeti környezet: Követelmény a természeti környezet megőrző-regeneráló használata. A vállalatok felé részben bizonyos állami vagy helyi előírások, részben pedig a környezetvédelem civil szervezetei képviselik - Az érintettek és a vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztárat az érintettmenedzsment fogalmában foglalhatjuk össze. Ez a vállalat külső és belső kapcsolatrendszerét összefüggően irányító, gazdasági, társadalmi és etikai elemeket egyaránt tartalmazó gazdag tevékenységi kör ritkán jelenik meg napjainkban egységes-formális szervezeti funkcióként, de a felső vezetés, talán, legfontosabb tevékenységi körét jelenti.
A vállalat céljai - A vállalatot olyan rendszerként kezeljük, amelynek a működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. - A céljai a küldetéséből és a belső érintettek céljaiból, törekvéseiből alakulnak ki.
Egyéni célok: - Egy bizonyos szükségletet ki lehet elégíteni, de általában az emberi szükségleteket nem. - A szükségletek hierarchikusan rendeződnek. - A szükségletek logikailag megelőzik a célokat - Az egyéni célok nem felelnek meg kölcsönösen és egyértelműen a szükségleteknek, mivel több cél szolgálhat egyetlen szükséglet kielégítésére és fordítva. - Az egyén által választott cél négy fő tényezőtől függ: 1. Az egyén norma- és értékrendszerétől; 2. Az öröklött szellemi és fizikai képességeitől; 3. A személyes tapasztalataitól és tanulékonyságától; 4. A fizikai és társadalmi környezetében való mobilitásától.
- A négy tényező kölcsönhatása határozza meg, azt a keretet, amelyen belül az egyén célját szükségleteinek kielégítésére megválasztja, és amelyek felé a viselkedését irányítja. - Pszichológiai motivációs elméletei: 1. A fiziológia alapú motivációs elméletek az ösztönökre, a belső feszültségekre, izgalmi állapotokra, érzelmekre vezetik vissza az emberi cselekedeteket. 2. A tanulási elméleteknél a hangsúly azon van, hogy a tanulás folyamán az egyé n olyan válaszokat, válasz-sorozatokat, viselkedési mintákat sajátít el, és igyekszik alkalmazni, amelyek számára a legnagyobb “jutalmat” eredményezik. 3. Társadalmi motivációk elméletei arra építenek, hogy az emberekben él az igény arra, hogy másokra reagáljanak, illetve másokat befolyásoljanak. 4. A kognitív motivációk elméletei egyrészt az egyén vágyai, értékei és viselkedése közti harmónia igényéből az ezek közti eltérések csökkentésére irányuló törekvésekből indulnak ki, másik vonulatuk pedig a megismerés, a megértés iránti vágyat hangsúlyozza. 5. Az individuális motivációk elméletei az egyén tudatos, belső világát, személyiségét, e személyiség megvalósításának motívumát helyezik előtérbe.
Szervezeti célok: - Williamson nyolc olyan egyéni célt jelöl meg, amelyet az emberek többnyire a munkahelyükön keresztül szeretnének elérni. Ezek a jövedelem, biztonság, status, hatalom, presztízs, a társadalom szolgálata, szakértői kiemelkedés és hasznosság.
Szervezeti célok legfőbb jellemzői: - Hierarchikusan strukturáltak. Lokukos és konzisztens vonatkoztatási alapot, amellyel meghatározhatók a szükséges tevékenységek és ezek célszerű csoportosítása, összehangolása. - Kölcsönös erősítés, ha a szervezet és a szervezet tagjai egyaránt segítik egymást céljaik elérésében. Ha nincs kölcsönös erősítés, akkor a szervezet és a szervezet tagjai egyaránt károsodnak. - Kompatibilitás: Az egyéni céloknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a szervezet hatékony működésével. - Fölérendelt (szuperordinált) célok létezését tekintjük a szervezeti célrendszer legjellemzőbb vonásának. Ez magyarázza a szervezetek lényegét: azért léteznek, mert képesek olyan dolgokat megvalósítani, amelyeket az emberek egyedül nem tudnának elérni. - A fölérendelt (szuperordinált) cél a szervezet valamennyi tagjának közös célja, és amelyet kooperációval lehet a legjobban elérni; ezenkívül elég átfogó ahhoz, hogy felölelje az összes alárendelt (szubordinált) célt.
Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata: - Teljes ellentétben lévő egyéni és szervezeti célok - Részlegesen ellentétes egyéni és szervezeti célok - Semleges egyéni és szervezeti célok - Összeegyeztethető egyéni és szervezeti célok - A szervezeti és egyéni célok azonossága
- A célok közötti részleges ellentét. A szervezet akkor működik hatékonyan, ha acélok különbözőségéből adódó konfliktusokat a vezetés nem elnyomni igyekszik, hanem megfelelő hozzáállással, hozzáértéssel megoldja. - Az emberek különféle okok miatt dolgoznak. A pénzügyi okok nem mindig dominálnak. Mit akarnak az alkalmazottak? - Érdekes munkát - A végzett munka megbecsülését - Az alkalmazottak bevonásának mértékét - Biztos munkahelyet - Magas bért
- Előléptetési/fejlődési lehetőséget - Jó munkakörülményeket - Személyes lojalitást a munkásokhoz - Tapintatos fegyelmezési gyakorlatot - Segítséget a személyi problémák kezelésében A vállalat céljai a küldetéséből és a belső érintettek céljaiból származtathatók. A küldetés hátterében ott áll az alapvető cél, amely az üzleti vállalkozás lényegét fejezi ki.
Profitmotívum és társadalmi felelősség: - A profitmotívum elsődleges, ugyanis az alapvető cél megfogalmazásában szerepel a nyereségességre törekvés. - A vállalat célja a profitszerzés. Enélkül nincs vállalat. - Az üzleti vállalkozásnak a nyereségesség, a profitszerzés a túlélésnek, az üzleti vállalkozás fennmaradásának specifikus feltétele. - A vállalat nemcsak gazdasági egység, hanem a társadalmi struktúra más dimenzióiban is fontos szerepet tölt be. - Napjainkban egyre jelentősebbé válnak a vállalati célok között az erkölcsi alapokon álló kiegészítő célok. Ez a tendencia vezet el a “felelős vállalat” koncepcióhoz, amely szerint a vállalatnak társadalmi felelőssége van, s ennek megfelelően működése során egy szűrőt alkalmazva “racionálisan dönt morálisan elfogadható alternatívák között”. - A morális célok követése pozitívan hathat a nyereségességre is.
A célstruktúra: - A vállalati célrendszer többdimenziós. - A választott nézőpont függvényében többféle struktúrát meghatározhatunk, amelyeknek megvan a maguk belső logikája, és egymással is összefüggnek.
A vállalati célok jellemzésére elmondható, hogy: - A valóságban megjelenő célok a különböző struktúrák valamilyen természetében értelmezhetők, a többdimenziós rendszer egy pontjaként; - A konkrétan megfogalmazható céloknak a struktúrában elfoglalt helye változhat; - A hierarchikus rendezésben a magasabb rendű cél elérésének feltétele az alacsonyabban lévő cél elérése; - A célok és feltételek között nincs éles határvonal. A vállalati struktúra sokféle szempont szerint mehet végbe. - Terjedelem és funkció szerinti struktúra:
- Fontos a célok strukturálása a különböző célfogalmak tartalmi terjedelme szerint. - Célhierarchia: 1. Fogyasztó igyénkielégítés nyereség elérése mellett. 2. Küldetés, ami megfogalmazza, hogy milyen úton, milyen tevékenységeken keresztül, milyen működési elvekre építve éri el a vállalat az alapvető célját. 3. Távlati, tartós célok, amik részletezik, hogy mit kell teljesíteni a küldetés megvalósításához. E folyamatok megvalósításában az érintettek közvetlenül érdekeltek, s amelyben az alapvető cél és a küldetés valóra váltható. 4. Közvetlen, irányítási célok. 5. Operatív működési célok, amelyek egy-egy akció eredményére vonatkoznak. - A célok strukturálásának további jelentős dimenziói: 1. A vállalati tevékenység különböző területein megfogalmazhatóak ún. funkcionális célok, amelyek alapján vannak pénzügyi, marketing, innovációs, human, információs, logisztikai, termelési célok; 2. A belső érintetteknek a célstruktúrába való bekapcsolódására az jellemző, hogy a tulajdonosok lényegében az alapvető cél megvalósulásában érdekeltek; a profitszerzés, a befektetés
értékének növelése a legfőbb értékük; a menedzserek tevékenysége főként a küldetés megvalósítására irányul, míg a munkavállalók munkáját elsősorban a távlati, tartós célok határozzák meg. 3. A vállalat kontingencia elméleti felfogása alapján fontosak a külső érintettekhez kötődő célok; ezek a célok részben gazdasági jellegűek, részben a vállalat társadalmi funkcióihoz kapcsolódnak. - A különböző dimenziók erősen eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. A tartalmi terjedelem szerint a struktúra logikailag egyértelműen hierarchizált, míg a funkcionális dimenzió céljai mellérendeltek.
Stratégiai alapok: - Egy vállalkozás a fejlődése során elér egy olyan szintet, amikor az egyszemélyi vezető már nem képes átlátni az egyre komplexebbé váló folyamatokat. - Ezek a növekedési fájdalmak, melyek nagyon sok esetben a vállalat bukásához vezethetnek.
A stratégiai tervezés célja: - Egy vállalat stratégiája azt mondja meg, miként kívánja a jelenlegi lehetőségeit kihasználni, és milyen jövőbeni állapotba szeretne eljutni.
A stratégiai tervezés szintjei: - Minden stratégiai tervezés elengedhetetlen “kelléke” a vállalkozás néhány alapvető jellemzőjének, értékének, céljának rögzítése rövid, de valós megfogalmazásban. Ezeket hívják küldetésnek, és jövőképnek. Ezek alapján lehet majd egy vállalatspecifikus stratégiamixet összeállítani. - A vállalkozásunk bevételi forrása a vevői igény kielégítése révén a vevő által a termékünkért, vagy a szolgáltatásunkért fizetett pénz. - Az értéklánc azt a folyamatot teszi láthatóvá, ahogyan a Vállalat által megvásárolt input anyagok (alkatrészek, modulok, nyersanyagok, stb.) a felhasznált vállalati folyamatok révén (termelés, anyag-átalakítás, szerelés, szállítás stb.) hozzáadott értéket állít elő. Ez egy többkörös folyamat. - Ez a stratégiai megközelítés arra irányítja a figyelmet, hogy először pontosan térképezzük fel vevőink, beszállítóink, egyéb lehetőségeink és kolrátaink határait, majd vessük egybe tulajdonosaink, menedzsereink, alkalmazottaink céljaival, készségeivel, képességeivel, lehetőségeikkel, hogy olyan stratégiát, és arra épülő operatív tervet alakítsunk ki, melyek révén elérhetjük céljainkat.
Küldetés, misszió: - Egy vállalat küldetése, missziója alatt egyfajta hitvallást, vállalati filozófiát értünk. Ez jeleníti meg, hogy milyen értékeket kap a vállalat. - A vállalati misszió fontos igazodási pont és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megteremtse azt az elkötelezettséget a munkatársakban, amely nélkül a mai globális vállalati környezetben hosszú távon nem lehet sikeres egy vállalkozás sem.
Jövőkép: - A jövőkép nem más, mint a tulajdonos(ok)ban élő kép arról, hogyan is fog a vállalata kinézni pl. 10-15 év múlva. Ezt természetesen röviden, frappánsan és formálisan is meg kell fogalmazni - A jövőkép, ellentétben a misszióval már inkább a “keményebb” vonalat képviseli a menedzsmentben, mert a jövőkép egyes elemei jól számszerűsíthetők, hiszen a 10-15 év múlva kívánatosnak tartott állapot elérése érdekében végzett munkát addig is menet közben valahogy mérni kell.
Mire irányulhatnak, mi lehet a tartalmuk: A jövőkép tartalmazhat:
A misszió tartalmazhat:
Szándékolt jövőbeni pozíciót, ezen belül:
Belső értékeket: Amelyek a cég működésének legfontosabb jellemzőit foglalják magukban, olyan alapvető viselkedési normákat, elvárásokat jelenítenek meg, amelyek szerint a szervezet él. Követésük a cég vezetői és munkatársai számára kötelező. Érdekcsoportokkal szemben követendő
Üzletágban elérendő pozíciót, Földrajzi környezetben elérhető pozíciót, Megcélzott piaci szegmensben vagy vevőknél, ügyfeleknél elérendő pozíciót.
Tervezett tevékenységi kört (portfólió) ezen
belül megjelölhetünk: Meglévő tevékenységeink közül mivel fogunk foglalkozni és mivel nem; milyen új tevékenységek felé nyitunk, milyen új üzletágakba lépünk be, milyen less a teljes tevékenységi körünk.
Képzelőerőre építő, új szükségletek felismerésén alapuló innovatív célokat: ezek arról szólnak, hogy a vállalat teljesen új szükségleteket milyen módon less képes kielégíteni.
magatartási elveket, ezen belül megfogalmazhatunk: Egyetlen érdekcsoporttal szemben követendő magatartási elvet, Több érdekcsoporttal szemben követendő magatartási elvet, esetleg megjelölve a prioritási sorrendet is, ha a szervezet több érdekcsoport. Működési vezérelveket, amelyek a legfontosabb tevékenységi területekre vonatkozóan adnak követendő alapelveket. A vállalati filozófiát tömören összefoglaló meghatározásokat. Ezek többnyire a társadalom, vagy valamilyen csoport jólétének elérésében, igényeinek kielégítésében betöltendő szerepre vonatkoznak. Ekkora gyakran hangsúlyozzák a szervezet társadalmi felelősségét.
- A misszió és jövőkép adják meg a vállalat fókuszpontját, azaz így elkerülhetővé válik a sodródás. - A központi kép három, egymásba kapcsolódó körből áll: az első a GE központi, hagyományos üzletágaié (pl. világítás), a második a csúcstechnológiát alkalmazó termékeké (pl. kórházi rendszerek, műanyagok), a harmadik pedig a növekvő szolgáltatásoké (pénzügyi és információs szolgáltatások stb.) - Meg kell vizsgálni, hogy: Milyen az iparág szerkezete (monopolisztikus, oligopolisztikus, sokszereplős) és várhatóan hogyan változik? Milyen lesz a jellege: lokális, regionális, vagy globális? Fejlődésének melyik szakaszában van: a bevezetés, a növekedés, az érettség, vagy a hanyatlás fáziában? Mikor várható a váltás az életpályán? Várható-e jelentős változás, vannak-e korszakváltásra utaló jelek? Milyen az elérhető általános költség-, ár-, nyereséggpozíció és miképpen változik? - Az üzletág részletes feltérképezése jellemzően a Porter féle 5 tényezős modell alapján szokott történni.
Az egyes elemek: - Potenciális új verenytársak, azaz az új belépők fenyegetése: Ezek nagyobb tőkeerejükkel komoly fenyegetést jelenthetnek. - Szállítók, azaz a szállítók hatalma, ereje, kompetenciája: Meg kell vizsgálni, hogy az adott üzletágban működő beszállítóknak milyen a gyártókkal, forgalmazókkal szmbeni alkuereje. - Vevők, azaz a vevők hatalma, ereje, kompetanciája: A vevők elemzése ugyanígy történik, tulajdonképpen az előző vizsgálat tükörképe.
- Helyettesítő termékek, azaz a helyettesítő termékek fenyegetése: Nagyon sok termék esetén a vevő nem valójában a terméket akarja megvásárolni, hanem arra az adott funkcióra van szüksége.
A STEP elemzés: - Amennyiben körülnéztünk a kiválasztott üzletágon belül, akkor nem árt megvizsgálni a távolabbi azaz makrogazdasági környezetet is. - Sorrendje felcserélhető. S – sociological (társadalmi és kulturális) T – technological (technológiai) E – economical (gazdasági) P – political (politikai és jogi). - Ez azt jelenti, hogy elemezni kell a társadalmi, a műszaki, a gazdasági és a politikai környezetet. Az ezen területeken ható elemek és az elemek változásai befolyásolják a vállalat pozícióit és a lehetséges lépéseit. - A STEP szó a megfontoltságot sugallja. Összefüggésben van a vállalatok környezetével és harmonizál a menedzsment irodalom általános megközelítésével is.
Sociological – Társadalmi elemek: - A társadalom által preferált értékek, életstílus, - Jövedelem eloszlás, - Életmód és életmódváltozások, - Társadalmi osztályok helyzete, - Fogyasztói szokások, - Társadalmi mobilitás, - Demográfiai helyzet, - Képzettségi szint, - Nők munkavállalása, - Kisebbségek helyzete stb.
Technological – Műszaki-tudományos elemek: - A tudományos-technikai fejlőédés konkrét hatásai, - A technológiai változás sebessége, - A kormány kutatási programjai, - A csúcstechnika megjelenése és hatásai, - A biotechnika hatásai, - A környezetvédelem következményei és hatásai stb.
Economical – Gazdasági elemek: - A gazdasági növekedés vagy recesszió hatásai, - A kormányzat gazdasági politikája, - Globalizáció, - Az infláció mértéke és alakulása, - Árfolyamok, kamatlábak, adók alakulása, - Munkanélküliség alakulása, - Fogyasztás, illetve megtakarítás ösztönzés stb.
Political – Politikai elemek: - Politikai helyzet, stabilitás, - A törvényhozás és jogszabályalkotás hatásai, - Érdekcsoportok támogatása, - Adózási politika, - Privatizáció és államosítás, - Nemzetközi kapcsolatok iránya és hatása stb. Fontos, hogy az összes lehetséges piacot górcső alá kell venni! - Az elemzés során mindig igyekszünk különbséget tenni először a vizsgálatba bevont elemek között a fontosságuk alapján. - Ezekután meg kell vizsgálni, hogy mely elemek azok, amelyeket a vállalat befolyásolni tud. - A harmadik szempont a bizonytalanság ismerete. Minél inkább fontos egy tényező a vállalat szempontjából, annál lényegesebb tudni, hogy alakulása mennyire tekinthető biztosnak vagy bizonytalannak.
- Van-e lehetősége legalább stratégiai szinten arra, hogy akcióival alakítsa, befolyásolja a tényező alakulását.
A belső adottságok elemzése: - Ahhoz szükséges, hogy megállapíthassuk, hogy a vállalat egyes erőforrásai, a szervezet struktúrája és a szervezeti kultúra hogyan hatnak a vállalat versenyképességére. - Célszerű a stratégiai szempontokat alapul venni, és ennek megfelelően csoportosítani a vizsgálathoz az egyes erőforrásokat. - Ez a funkcionális stratégiák kialakításakor megismert csoportosítás alkalmazását indokolja.
A marketing tevékenység, mint erőforrás: - Alapvető célja, hogy biztosítsa a piaci igényeknek megfelelő vállalati tevékenységet. - Ennek egyik legfontosabb eleme az, hogy a menedzsment minden tevékenységében megfogható legyen a marketing szemlélet. - A marketing funkció gyakorlói mennyire képesek a piaci helyzet és a pozíció azonosítására, valamint a piaci igények változásának a követésére. - Az elemzés során érdemes a marketing mix elemeit alapul venni.
A pénzügyi erőforrások: - A pénzügyi funkció feladata a vállalat működésének finanszírozása, a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások hatékony felhasználása. - Az elemzésnél a pénzügyi mutatókra kell a hangsúlyt helyezni. - A saját tőke részarányát, a roved és hosszú távú likviditást kell vizsgálni, az ismert likviditási és adóssági ráták, valamint az osztalék és kamatfedezettségi mutatók segítségével. - Megvizsgálandó a cash-flow alakulása és a fedezeti pont helyzete is.
A technológiai-innovációs erőforrás: - Az innovációs erőforrás értékelése szorosan kapcsolódik a marketing szempontjához. - Öncélú fejlesztések, a piaci igényekre nem tekintő termék és technológiai fejlesztések megengedhetetlenek. - Fontos szempont az innovációhoz kötődő szellemi erőforrás potenciáljának felmérése, annak elemzése, hogy a szakmai tudás, a megszerzett ismeretek mennyiben teszik lehetővé az újdonságok kialakítását, illetve alkalmazásba vételét. - A vállalatok gyakorlatában bővülő szerepet kap a máshol előállított innovációs eredmények átvétele licence vagy know-how formájában. - Ennek a pénzügyi és technikai háttér mellett a szakmai ismeretek adják az alapját, amikre szintén mindig ki kell térni az elemzések szintjén.
Termelési funkció: - Meghatározó, hogy a termelés mennyiben tudja teljesíteni a határidőkre vonatkozó előírásokat, milyen a beszerzési, a termelési, a kiszállítási folyamatok összehangolása. - A versenyképesség összefügg a minőségi színvonallal, azzal, hogy a termelési folyamat lehetővé teszi-e az előírt minőségű termékek gyártását. Ebben fontos szerepük van a minőségbiztosítási rendszereknek. - Az értékelés során ki kell térni a termelési költségek kérdésére, arra, hogy milyen költségráfordítással valósul meg a termék előállítás.
Emberi erőforrások: - Napjainkban felértékelődött a human erőforrások szerepe és fontossága. - Az értékelésnél ki kell térni a munkaerő képzettségi színvonalára, szakmai összetételére. - Szükséges elemezni, hogy mennyiben készült fel a vállalat a változó követelmények kielégítésére, a továbbképzések megoldására. - Vizsgálni kell azt is, hogy a munkavállalók mennyire elégedettek a munkakörülményeikkel, munkájuk tartalmával, munkájuk elismerésével, a motiváció rendszerével.
Információsrendszerek: - Felértékelődött az információsrendszer, valamint az erőforrás szerepe és súlya. - Az információ minden tevékenységet áthat és körülölel, így a tevékenység végrehajtásának mikéntjét, annak minőségét jelentősen befolyásolhatja. - Vizsgálni kell, hogy az információsrendszer mennyiben teszi lehetővé a külső környezetre vonatkozó információk gyűjtését, rendszerezését és a döntéshozókhoz történő eljuttatását.
- Fontos, hogy a külső környezet változásaira, a változás irányára és sebességére vonatkozó információk is feldolgozásra kerüljenek. - Az információsrendszerek elemzésekor a másik fő terület, amelyet górcső alá kell venni, a vállalat belső életére vonatkozó információk gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának színvonala. - Át kell tekinteni, hogy a mai és a jövőbeni követelményeknek milyne módon tud a vállalat megfelelni, milyen fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg és ezek összhangban vannak-e a technikai, pénzügyi és emberi feltételekkel.
A szervezeti rendszer és a szervezeti kultúra, mint adottságok: - Elemezni kell, hogy a struktúra mennyiben alkalmas a környezeti változásokra reagáló tevékenységek kereteit biztosítani. - Fontos annak az ismerete, hogy a változó tevékenységek milyen szervezeti, irányítási változásokat követlhetnek és ennek mennyiben tud a vállalat szervezeti rendszere eleget tenni. - A szervezeti kultúra többek között a meglévő értékeket, szokásokat foglalja magában. Ezeknek a stabilizáló, konzerváló hatású elemeknek az ismerete elemzése nagyon fontos, mert ezek akadályozhatják a változó feladatokhoz való alkalmazkodást. - A kapcsolat azonban kétirányú. - A pozitív értékrend, a minőség, a megbízhatóség természetesen megjelenhet a többletteljesítmény formájában, amely a versenyképességet növeli, a vetélytársak túlszárnyalását segíti elő.
A külső tényezők és a belső adottságok összekapcsolt elemzése: - A stratégiai elemzés a külső tényezők és a belső adottságok elemzéséből nyerhető információkat célszerű összekapcsolni és egy viszonylag áttekinthető modellben is megjeleníteni. Ennek a jól használható formája a SWOT-elemzés: -S - strengths, erősségek -W - weaknesses, gyengeségek -O - opportunities, lehetőségek -T - threats, fenyegetések - Az erősségeket és a gyengeségeket a vállalat belső adottságainak elemzése alapján lehet megállapítani, míg a lehetőségeket és a fenyegetéseket a külső környezeti tényezők feltárásával.
Erősségek: - Az erősség lehet, egy erőforrás, képesség, vagy más relatív előny a versenytársakhoz és a vállalat környezetének igényeihez képest. Tehát egy megkülönböztető képesség, amely a versenyben kihasználható a vállalat számára.
Gyengeségek: - A gyengeség egy korlát vagy hiányosság az erőforrásokban, képességekben, amely lényegesen korlátozza a vállalat teljesítőképességét, teljesítményét. Szükséges ismerni és meg kell tenni a beavatkozásokat annak érdekében, hogy minél kevesebb problémát okozhasson.
Lehetőségek: - A lehetőség a vállalat környezetében egy kedvező helyzetet jelent. E kedvező szituáció valamilyen változás, beavatkozás következtében állhat elő, amelyet ki kell használnia a vállalatnak.
Veszélyek: - A veszély egy kedvezőtlen helyzet a vállalat környezetében. - Negatív hatással lehet a vállalat jelenlegi vagy jövőbeni pozíciójára. - Ilyen lehet egy versenytárs megjelenése, a piaci helyzet rosszabbodása, új és korlátozó jogi előírások megjelenítése stb. A bank a hogyanra is kíváncsi, így nemcsak pénzügyi, hanem technológiai, piaci, vállalatvezetési, szervezési stb. kérdéseket is meg kell válaszolnunk. Ezek összefoglalóan az üzleti térben jelennek meg.
