Vállalatgazdasági Tudományos és Oktatási Alapítvány Budapest Fővám tér 8

Vállalatgazdasági Tudományos

és

Oktatási Alapítvány

1093 B u d a p e s t F ő v á m tér 8.

A MULTINACIONÁLIS VALLALATOK HATÁSA A MAGYARORSZÁGI BELFÖLDI VERSENYRE ÉS A NEMZETI VERSENYKÉPESSÉGRE (Empirikus elemzések ágazati esettanulmányok alapján)

Készítette:

Chikán Attila

A t a n u l m á n y a G a z d a s á g i V e r s e n y h i v a t a l V e r s e n y k u l t ú r a K ö z p o n t j a és a Vállalatgazdasági T u d o m á n y o s és Oktatási Alapítvány között létrejött A L / 1 7 5 5 / 2 0 1 0 . s z á m ú s z e r z ő d é s alapján készült.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETES

3

1. A KERESLETI-KÍNÁLATI VISZONYOK HATÁSA

.4

JÁRMŰGYÁRTÁS

1

4

VILLAMOSENERGIA-IPAR

5

KISKERESKEDELEM

5

SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK

6

2. A VERSENYELŐNY FORRÁSAI

7

JÁRMŰGYÁRTÁS

7

VILLAMOSENERGIA-IPAR

8

KISKERESKEDELEM

8

SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK

9

3. VÁLLALATKÖZI KAPCSOLATOK (VERSENY ÉS KOOPERÁCIÓ)

10

JÁRMŰGYÁRTÁS

10

VILLAMOSENERGIA-IPAR

10

KISKERESKEDELEM

11

SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK

11

4. A KORMÁNYZATHOZ, GAZDASÁGSZABÁLYOZÁSHOZ VALÓ VISZONY.... 13 JÁRMŰGYÁRTÁS

13

VILLAMOSENERGIA-IPAR

13

KISKERESKEDELEM

14

SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK

15

ÖSSZEFOGLALÁS

16

2

BEVEZETÉS

Az

esettanulmányok tárgyául

szolgáló

ágazatok kiválasztásának két

alapvető

szempontja

volt: - legyen bennük meghatározó j elentőségű a multinacionális cégek részvétele; - legyenek egymástól nagyon k ü l ö n b ö z ő e k . E két szempont alapján láttuk valószínűsíthetőnek, hogy érdemi általános következtetéseket lehet belőlük levonni

a multiknak

a versenyre

és

a versenyképességre

gyakorolt hatását

illetően. Úgy v é l j ü k , (különösen

a

az

Chikán

szempontrendszert,

ágazatok kiválasztása helyesnek bizonyult. Az -

Petényi,

2009)

előtanulmány

alapján

előzetes

elemzések

meghatároztunk

egy

amely segítségével

- f i g y e l e m b e vehettük az egyes ágazatok sajátos t u l a j d o n s á g a i t ; -

ezzel együtt általánosítható következtetéseket vonhattunk le.

Az elemzési szempontrendszer öt elemet tartalmaz - Az egyes ágazatok piacának eltérő kereslet/kínálat t u l a j d o n s á g a i - A versenyel őnyhöz j utás feltétel ei - Vállalatközi kapcsolatok, hálózatok (verseny és kooperáció) - A kormányzathoz való viszony - Általános,

az

ágazattól

független,

nemzetgazdasági

szintre

vonatkozó

következtetések.

A következőkben ezen szempontok segítségével t e k i n t j ü k át az esettanulmányokat. A sajátosságok kifejtésénél tömörségre törekszünk, következtetéseit, hanem csak hivatkozunk rájuk.

3

nem ismételjük meg az esettanulmányok

1. A KERESLETI-KÍNÁLATI VISZONYOK HATÁSA

Közgazdaságtani alaptétel, hogy a piaci szerkezet illetve ezzel részben ö s s z e f ü g g é s b e n az aggregált kereslet és kínálat viszonya meghatározó a versenyhelyzet szempontjából: mind a piac általános túlkereslete vagy túlkínálata, mind a szereplők monopol, oligopol vagy atomizált helyzete alapvető j e l e n t ő s é g ű .

Járműgyártás A

járműgyártás

Equipment

központi

szereplői

Manufacturers,

az

összeszerelő

elrendezett

hatalmas

ellátási

hierarchiában

lényegében érdektelen a magyar piac, lejjebb,

azok

az

úgynevezett

multinacionális

multinacionális

vállalatok),

hálózatok

amelyek

állnak.

OEM-ek mögött

Ezeknek

az

első

cégek - Knorr-Bremse,

körös

Bosch,

beszállítók

többszintű OEM-eknek

ők a globális versenyben érdekeltek.

integrátorok,

(Original

Egy

(többnyire

szinttel

maguk

is

stb.) u g y a n a k k o r alapvető f o n t o s s á g ú a k a

magyar kis- és középvállalati szféra számára. Ezek az integrátorok maguk is magas technikai színvonalat képviselő, j ó l

szervezett

számukra beszállító

KKV-k körében.

magyar

gazdaság

hazai duális

szerkezetét

cégek,

(a

amelyek Ez

erős versenyhelyzetet teremtenek

a verseny

magas

technikai

egyaránt nyilvánvalóvá tette és

menedzsment

a a

színvonalat

képviselő multik és a gyenge hazai vállalkozások kettőségét), f e l h í v v a a f i g y e l m e t egy igen fontos, mondhatni a versenyképesség szempontjából alapvető feladatra,

a K K V - k technikai

f e j l e s z t é s é n e k szükségességére. A beszállítók közötti verseny másik f o n t o s hatása a f e j l ő d n i képes

hazai

beszállítók

m e n e d z s m e n t színvonal

térnyerése,

ezen

vállalatoknál

általános

technológiai

és

emelkedése.

A j á r m ű g y á r t á s b a n tehát sokszintű piac, hierarchia egyes

az

ágain néhány versenyző

ezeken döntően oligopolisztikus viszonyok (a

cég),

a nemzetközi k o n j u k t ú r á t ó l

kereslet és vevői erőfölény tekinthető j e l l e m z ő n e k .

4

erősen f ü g g ő

Villamosenergia-ipar A villamosenergia-ipar piacának szerkezetét és kereslet-kínálati viszonyait az ágazat immanens

sajátosságai

rendszerváltást

követő

mellett egyrészt a gazdaság kereslet-visszaesés)

és

a

egészének

privatizáció

átalakulása (ezzel

(ezen belül

a

összefüggésben

a

kormányzati politika) határozza meg. A végső felhasználói kereslet a rendszerváltást követő t r a n s z f o r m á c i ó s recesszió alatt erősen visszaesett, m a j d relatíve kevésbé nőtt a G D P termeléshez képest, f ő l e g a gazdaság szerkezetátalakításából következő

energiahatékonyság j a v u l á s k ö v e t k e z t é b e n . Ezzel

együtt a

magyar árampiacon túlkeresleti helyzet van, aminek, párosulva a megoldatlan szabályozási problémákkal,

értelemszerűen

árfelhajtó

hatása van.

A privatizáció

mindazonáltal

olyan

oligopoliumra h a j l ó piacot teremtett, amelyik konzisztens szabályozás esetén kedvező lehet a versenyhelyzet szempontjából.

Az

áramszolgáltató multik b e j ö v e t e l é h e z képest aligha volt

más alternatíva a kilencvenes évek közepére meglehetősen leromlott állapotban lévő magyar energiaszektor számára - más kérdés,

hogy a privatizáció

(sok helyen tárgyalt) problémái

számos gond f o r r á s a lettek.

Kiskereskedelem A

nagyméretű

kiskereskedelmi

hálózatok

versenyét

érthető

kereslet korlátozott volta és az áruházláncok közötti verseny

módon

a

lakossági

d i f f e r e n c i á l t s á g a alakítja.

A

szocializmus időszakával összevetve ez az egyik olyan gazdasági ág, ahol a rendszerváltás, s vele

a multinacionális áruházláncok m e g j e l e n é s e a legnagyobb változásokat hozta.

Aligha

szükséges hangsúlyozni, hogy mind az ellátás választéka, mind pedig színvonala j e l e n t ő s e n javult.

A multik

gyakoroltak

az

a

szűken vett lakossági

ágazat beszállítói

ellátásnak

hálózatának

gazdasági-társadalmi együttműködés formáira, egy

része vitatott

-

ezekbe

a keretein messze túlmutató

működésén

keresztül

a

hatást

„háttériparra"

a

sőt a lakossági é l e t f o r m á r a is. Ezen hatások

a vitákba ehelyütt nem tisztünk belemenni,

de

letesszük

a

voksunkat arra, hogy a verseny j e l e n t ő s e n nőtt, az összhatás egyértelműen pozitív, s ebben a multinacionális vállalatok m e g j e l e n é s é n e k alapvető szerepe van. A

növekvő

versenynek

értelemszerű

következménye,

hogy

a

vállalatok

maguk

f o l y a m a t o s a n törekszenek versenyképességük növelésére - egyebek mellett, de nem csupán a

5

beszállítókkal

szembeni

követelmények

befolyásolja,

összességében

jelentősen

fokozásával. növeli

Ezen

sok

törekvés

nagyon

kisebb-nagyobb

közvetlenül

lépésen

és

sok

tovagyűrűző hatáson keresztül a gazdaság egészének versenyképességét.

Szolgáltató

központok

A szolgáltató központok közti verseny három,

egymástól lényegesen eltérő

színtéren

zajlik. Valamennyi szolgáltató küzd a munkaerőpiacon a szakképzett munkaerőért. Erős ez a verseny, különösen Budapesten - a szolgáltatók érdekeltek lennének speciális, a saját ágazati sajátosságuknak m e g f e l e l ő képzésben. Ez a verseny a multikat és a hazai kis szolgáltatókat egyaránt érinti. A verseny másik két terepe a szolgáltatások piaca, ahol lényegesen eltér az egy adott céget kiszolgáló

(„captive")

és

a független

(„non-captive")

szolgáltatók versenye.

előbbiek a b e l f ö l d i piacon lényegében egyáltalán nem versenyeznek, hovatartozásuk

meghatározza

az

ügyfélkört,

míg

a

non-captive

Az

hiszen a t u l a j d o n o s i szolgáltatók

globálisan

versenyeznek az ügyfelekért. Nehéz tehát a kiszervezett túlkínálati

állapot van-e.

túlkereslet van a meglévő elég

sajátosak:

szolgáltatások piacán

értékelni,

Maguk a szolgáltatások gyorsan bővülnek, szolgáltatók kapacitásával

a multikra j e l l e m z ő

a

captive

szemben.

szolgáltatók

hogy túlkeresleti ami

azt j e l e n t i ,

vagy hogy

A belépési korlátok azonban alkalmazása.

Ezek

létrejötte

vállalaton belüli erőforrásallokáció illetve szervezeti átalakítások f ü g g v é n y e , így lényegében a fő működési területeken a kínálat alakulására a piaci viszonyok nem közvetlenül, hanem a vállalaton belüli döntéseken keresztül hatnak. A nemzeti

szolgáltató

központok

versenyképesség

elsősorban

növeléséhez,

a

ami

foglalkoztatás -

a

területén j á r u l n a k

mennyiségi

tényezőkön

szakképzettségen és a munkaerő szocializálásán keresztül éri el pozitív hatását.

6

hozzá

a

túl,

a

2. A VERSENYELŐNY FORRÁSAI

Az

egyes

ágazatok

nagyon lényeges

különböznek

abban,

hogyan

szerezhetnek

a

szereplők versenyelőnyt, milyen kritériumok alapján dől el, ki kap és milyen megrendelést. Ennek következtében nagyon eltérőek azok a h a t á s m e c h a n i z m u s o k is,

amelyeken keresztül a

multik a verseny b e f o l y á s o l á s á r a képesek.

Járműgyártás A j á r m ű g y á r t á s egy igen erősen és viszonylag mereven hierarchizált iparág.

Ennek

következtében a versenykritériumok is eltérően alakulnak a hierarchia egyes szintjein. A hierarchia csúcsán számukra

a

hazai

megegyeznek a más vevőnek

nyújtott

álló

összeszerelő

értékesítési

piac

vállalatok

lényegében

országokban tapasztaltakkal,

szolgáltatások

és

a globális

piacon versenyeznek,

jelentős.

Versenykritériumaik

alig

a magas

természetesen

az

minőség,

a megbízhatóság

ár a legfontosabb

tényezők,

a

ezek

piaconként és piaci szegmensenként eltérő súllyal hatnak. Kutatásaink

világosan

kimutatják,

hogy

kulcsszereplők az első szintű beszállítók, vagy integrátorok.

a

hazai

piac

szempontjából

a

Számukra is érvényesek a O E M -

ekre vonatkozó fenti kritériumok. Emellett nagy j e l e n t ő s é g e van az O E M - e k igényeihez való rugalmas alkalmazkodásnak, hiszen egyrészt az autóipari termékek szigorú összeépülése csak nagyon kevés helyettesíthetőségre ad módot, másrészt az O E M - e k n e k maguknak is relatíve gyors termékcseréket kell megvalósítaniuk, j e l e n t ő s terhet ró rájuk a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás - ennek terheit pedig előszeretettel hárítják át a beszállítókra.

Ezen a

szinten tehát az innovációs kapacitás a leginkább megkülönböztető j e l l e m z ő . A

hierarchia

tanulmányunkban

alsó

szintjein

lévő

termék-kompetenciának

beszállítók nevezett

elvárás-együttes

Ennek fő összetevői: -

specifikációnak megfelelő, magas minőség

-

nagy gyártási v o l u m e n

-

a vállalat stabil működése

-

a változó rendelésekre való rugalmas reagálás

-

színvonalas

logisztika 7

versenyképessége

alapvetően

teljesítésén

a

múlik.

árelfogadó,

Ezen

kritériumok

gazdálkodás szintű

árcsökkentő magatartás.

lényegében

technikai

szintjén j e l e n t k e z n e k ,

de

jellegűek,

amennyiben

megvalósításuk

színvonalas

főként

az

operatív

menedzsmentet,

magas

szervezettséget igényel.

Villamosenergia-ipar Az iparág terméke szabványos tömegtermék, amelynek előállítása és f o r g a l m a z á s a is meglehetősen kötött feltételek között történik. két módon szerezhetnek a versengő felek. módjában, erőművi

Ennek m e g f e l e l ő e n versenyelőnyt alapvetően

Egyrészt a szabvány technológia alkalmazásának

ezen belül a m ű s z a k i - f o l y a m a t s z e r v e z é s i hatékonyság j a v í t á s á v a l (a termelők az hatásfok javításával,

a

disztribútorok

a

hálózati

veszteségek

csökkentésével)

növelhetik eredményességüket. Másrészt f o n t o s szerepe van az externáliák menedzselésének: a környezetterhelés csökkentésére alkalmazott módszereknek, az ebből adódó költségeknek a negatív oldalon, a melléktermékek hasznosításának a pozitív oldalon. Az

ágazatban működő vállalatok v e r s e n y k é p e s s é g é n e k másik alapvető t é n y e z ő j e

szabályozáshoz való viszony.

Mint gazdaságpolitikailag is j e l e n t ő s hálózati

kormányzati szabályozást kell beépítenie működési rendszerébe. különböző

piaci

szegmensekben

működő

(sokszor

egyedi

a

iparágnak erős

A szabályozás változásai a szabályozás

vállalatok versenyképességét időben is d i f f e r e n c i á l t a n változtathatják.

tárgyát

képező)

Ezzel is ö s s z e f ü g g ,

hogy az iparágban alapvető szerepe van a politikai és személyes kapcsolatoknak.

Kiskereskedelem A kiskereskedelmi

verseny j e l l e m z ő j e

eladói

oldalon

a termékdiverzikáció

széles

volta, illetve az igen sokoldalúan szegmentálható vevői piac. Ennek m e g f e l e l ő e n a központi szerepet a méretgazdaságosság

és

a j ó r é s z t ezzel

Ezeknek tágan érvényesülő hatóereje persze versenyképesség alakítása:

tényezői

közé.

összefüggő

a gazdálkodás

Kulcsszerepet j á t s z i k

költségérzékenység j á t s s z a .

számos területét „ v o n j a be" a

beszállítói

a

kapcsolatrendszer

a nagy áruházláncokat gyakran v á d o l j á k azzal, hogy k i h a s z n á l j á k a beszállítóikat.

E b b e n van igazság, de hozzá kel tenni, hogy ezt csak addig a szintig terhelik, ameddig ezzel a szállító

életképességét

érvényesülnie

kell

nem

veszélyeztetik

a hálózatos

-

azaz,

gondolkodásnak. 8

az

Annál

áruházláncokban inkább

nagyon

így van ez,

mivel

erősen ez

a

beszállítói

hálózat lényegesen különbözik például

a j á r m ű i p a r ellátási

hálózatától

a sokkal

nagyobb helyettesíthetőség miatt. A vevők összességének igen kemény költségvetési k o r l á t j a van - emiatt igen éles, és egyre élesedő verseny van az ágazatban. Ez előtérbe helyezi az új bevezetésének igényét,

szolgáltatások gyakori

a fogyasztói kereslet változásaihoz való gyors alkalmazkodást.

Igen

j e l e n t ő s faktor, hogy az áruházláncoknak meglehetősen nagy a kereslet-teremtő ereje - ez még nagyobb hangsúlyt helyez az innovációra. Az

erős

hatékonyságát,

árverseny f ő k é n t az

és

a költségérzékenység

információkezelés

és

helyezi

a folyamatszervezés

a logisztika területén.

tevékenységek komplexitása u g y a n a k k o r számos összetevők

előtérbe

alkalmat is kínál

A kiskereskedelmi

ezen folyamatszervezési

hatékonyság-növelésére.

Szolgáltató

központok

A szolgáltató központok első körben a kiszervezett szerepekért versenyeznek - mint láttuk,

ennek m ó d j a eltér a belső

Elengedhetetlen munkaerő

a

szolgáltatás

képzettségén,

a

(captive)

és

megvalósítására

munkaszervezésen,

külső

(non-captive)

vonatkozó valamint

szolgáltatók

képességek

ez

a A

kiszervezett szolgáltatások általában j ó l modellezhető vállalati f o l y a m a t o k a t igényelnek,

így

megvalósításának

költségei j e l e n t h e t i k

vonatkozik magas

elvárás.

A munkaerőnek hogy

versenyképességi

folyamatok tevékenység személyes

hatékony

a

szolgáltatási

tényező

a

végrehajtásán

személyes j e l l e g e

a

fő

kritériumot,

ö s s z e f ü g g é s b e n a szolgáltatás az

innovációra

minőségben betöltött kulcsszerepe

rekrutáció túl

Ezzel

infrastruktúrán

-

múlik.

a megvalósításon, v é g r e h a j t á s o n van a fő hangsúly.

az

megléte

esetén.

sikeressége,

a vállalati

image

okán pedig versenyképességi

amely

az

függvénye.

nem

igazán

hozza magával, ehhez A

szükséges szolgáltatási

tényezőként j e l e n n e k meg

kapcsolatok.

3. VÁLLALATKÖZI KAPCSOLATOK (VERSENY ÉS KOOPERÁCIÓ)

Járműgyártás

9

a

A j á r m ű g y á r t á s lényegi mögött

sajátossága a hierarchikus hálózatszerveződés.

álló integrátoroknak egyenként 50-200 beszállítójuk van.

ezek az

integrátorok is

általában multinacionális vállalatok,

vállalatnak is van esélye integrátorok

eltérő

fékberendezések közöttük.

arra,

hogy

ágazatokban

gyártásáig),

Természetesen

integrátorrá (első

dolgoznak

így

se

közvetett

(az

verseny,

kooperáció

OEM-ek

Csakúgy, mint az OEM-ek, bár ma már néhány

körös beszállítóvá)

üveg-

Az

és

váljék.

gumigyártástól

se

közvetlen

kooperáció

van,

hiszen

valamennyien

magyar

a

Ezen

komplex

általában az

nincs

OEM-nek

szállítanak - így őket az egyes OEM-ek közötti verseny b e f o l y á s o l j a . Az integrátorok mögötti beszállítói hálózatok mára döntően hazai KKV-k, adott

esetben

jellemzően

esélyük van több

igen

erős

verseny

integrátor kiszolgálására is. és

igen

alacsony

Kutatásunk

együttműködési

akiknek

szerint ilyenkor

hajlandóság jellemzi

a

cégeket, ahogy egyik i n t e r j ú a l a n y u n k mondotta, az együttműködésnek „nincs k u l t ú r á j a " . Az együttműködés egy sajátos, nem mindig szándékolt f o r m á j a a tudástranszfer, a technológiai és m e n e d z s m e n t tudás tovagyűrűző hatása - ez sokat segíthet a sokat emlegetett dualitás (a k ü l f ö l d i és hazai cégek közötti tevékenységi színvonalkülönbség) csökkentésében.

Villamosenergia-ipar Ebben

az

iparágban

a versenyhelyzet

és

az

együttműködési

viszonyok

számos

megrázkódtatásnak voltak kitéve az elmúlt másfél évtizedben,

döntően a privatizáció és a

liberalizáció

ha

egymást

tisztázatlanok,

követő

lépései

miatt.

Nem

csoda,

a

mai

viszonyok

még

a szakértők szerint még j e l e n t ő s átalakulási, f ő l e g konszolidálási f o l y a m a t o k

várhatóak. A multik a teljes v e r t i k u m b a n m e g j e l e n n e k , nem

egyszerűen vállalatok,

Ennek

okaként

a

ennek következtében nagyon igaz, hogy

hanem vállalatcsoportok közötti versenyt látunk az

piacfelosztást,

a

méretgazdaságosságot

és

a

tranzakciós

ágazatban. költségek

csökkentésére irányuló törekvést f o g a l m a z h a t j u k meg. A hálózatok határait nehéz megvonni, ami

nem

javítja

az

átláthatóságot.

Verseny

folyik

a

kiskereskedelmi

piacon

a

n a g y f o g y a s z t ó k é r t , ahogy haladunk lefelé a vertikumban, úgy válik a verseny egyre kevésbé élessé, illetve a lakossági piacon lényegében el is tűnik. A tapasztalat, politikai

villamosenergia-piaci s

erős

érintettek

ellenállás között

is.

verseny

az

egész

is tapasztalható A

magyar

világon

formálódóban

van,

kevés

a

sokhelyütt nemcsak a gazdasági,

hanem

a

villamosenergia-piac

10

interjúalanyaink

szerint

viszonylag

kulturáltnak

mondható,

az

azonban hogy

a verseny

egyáltalán m e g j e l e n t

az

döntően az EU hatásának következménye.

Kiskereskedelem A kiskereskedelem

lényegében hálózatok hálózatokért működik,

ahol

a verseny

és

együttműködés is több dimenzióban j e l e n i k meg. Egyrészt látjuk a vertikális hálózatokat (a többszintű beszállítási f o l y a m a t o k t ó l a kisker boltig) másrészt a horizontális hálózatok három szintjét: a vállalatok, a helyi üzletek (adott városban működő T E S C O és Auchan üzletei) és a beszállítók között egyaránt van verseny. Klasszikus verseny folyik az

áruházláncok között a f e j l e s z t é s b e n ,

a terjeszkedés

mértékében, a telephely-kiválasztásban, az üzlettípusok közötti választásban, az áruválaszték kialakításában,

a jelentős

beszállítókkal

szemben

elérhető

feltételekért.

E

körben

együttműködési lehetőséggel nem találkoztunk. Erős a verseny a másik két szinten is - ami a sokdimenziós struktúrából még igen f i g y e l e m r e méltó, az a multinacionális cégek és a sok beszállító K K V közötti viszony azon árucsoportok terén, ahol elaprózott beszállítói struktúra van.

Az

erős

verseny

arra kényszeríti

m e c h a n i z m u s o k a t érvényesítsen.

mindkét

felet,

hogy

kemény

Ez az a l k u f o l y a m a t a K K V - k a l

érdekérvényesítési

szemben részben a piaci

erőviszonyok, részben pedig a vevői erőfölény j o g i kezelésének viszonylag kevésbé kialakult m e c h a n i z m u s a miatt leginkább létre,

s

egyes területeken (így

az

áruházláncok j a v á r a billen.

a zöldség-gyümölcs

működik is a beszállítói szövetségek rendszere, a

Ennek ellensúlyozására j ö h e t

ágazatban),

viszonylag eredményesen

T É S Z (Termelői Értékesítési Szövetkezet)

keretében.

Szolgáltató

központok

E vállalatok, szolgáltatók egy-egy más

multik

megítéléshez,

mint láttuk, piaci multi

hasonló

szempontból relatíve izoláltan működnek A captive

részeként f ő k é n t annyiban vannak versenyben,

központjainak

működése

benchmark-ként

így a cégcsoporton belüli helyzetük értékeléséhez.

szolgál

hogy a

számukra

teljesítmény

Ennek akkor lehet például

komoly j e l e n t ő s é g e , ha egy új tevékenység kiszervezésénél a vállalati központ összeveti saját egységének

hatékonyságát

teljesítményével.

Ezek

egy

potenciális

a központok

szoros

külső

(többnyire

non-captive)

együttműködésben vannak

a cégcsoport más

f u n k c i o n á l i s részlegeivel, kifelé azonban alig f e d e z h e t ő fel piaci együttműködés. 11

szolgáltató

A

non-captive

központok

globálisan

versenyeznek

utaló j e l e k e t nem találtunk közöttük.

12

ügyfeleikért,

együttműködésre

4. A KORMÁNYZATHOZ, GAZDASÁGSZABÁLYOZÁSHOZ VALÓ VISZONY

Járműgyártás A j á r m ű g y á r t á s a m a g y a r gazdaság egyik, ha nem a legfőbb húzó ágazata. Az export közel 20%-át, a K+F ráfordítások

11-12%-át, a hátériparral együtt a foglalkoztatásnak is igen

nagy részét a d j a az ágazat teljesítménye.

A már említett óriási

hierarchikus hálózatokon

keresztül átszövi a gazdaság egészét, az ipari kultúra és a t e r m e l é k e n y s é g j a v u l á s fő hordozói közé tartozik. N e m véletlen tehát, hogy egyrészt a hierarchia felső szintjén elhelyezkedő (OEM és integrátor)

multik

kormányzati

igen

nagy

alkuerővel

elképzelések j e l e n t ő s része

rendelkeznek,

érinti

másrészt

a járműipart.

hogy

a

mindenkori

A beruházásoknak politikailag

gyakran vitatott pénzügyi t á m o g a t á s a a nemzetközileg kialakult „játékszabályok" miatt aligha elkerülhető, választási

noha mértékadó v é l e m é n y e k

döntésekben.

szerint csak marginális

szerepe van a telephely

U g y a n a k k o r a kormányzatok a j e l e n t ő s tovagyűrűző hatások miatt

nem is v o n a k o d n a k a támogatás megítélését illetően. A tovagyűrűző hatások közül különösen jelentős

a K K V - k r a gyakorolt hatás,

lehet elősegíteni,

amelyeket leginkább

az integrátorok megerősödésével

a kormányzatnak erre kell hangsúlyt helyeznie.

U g y a n a k k o r az OEM-ek

régiós m e g j e l e n é s e és tevékenységük bővülése j e l e n t ő s e n segíti az integrátorok helyzetét is. A tapasztalatok szerint a j á r m ű g y á r t ó multik általános lobbizása - természetesen saját „kis"

ügyeik mellett -

irányul:

elsősorban a gazdaságot legszélesebben b e f o l y á s o l ó

intézkedésekre

az általános versenyhelyzet, az oktatás fejlesztése, a komplex gazdasági stratégia, a

munkaerőpiac fejlesztése, s általában a gazdaság liberalizálása szerepel a n a p i r e n d j ü k ö n .

Villamosenergia-ipar A villamosenergia-ipar és egyetlen

panaszáradatot

képeznek.

az

állam

(a kormányzat)

Sokféleképp

kritizálják

viszonyát érintő v é l e m é n y e k a

szakértők

és

érintettek

a

j e l e n l e g i helyzetet, illetve az ide vezető f o l y a m a t o k a t , és ritkán lehetjó szót hallani. Az

állam

szempontjai

a villamosenergia-piaccal

kapcsolatban

három,

egymással

ö s s z e f ü g g ő , de ellentmondásos szerepből adódnak: mint t u l a j d o n o s , mint szabályozó és mint 13

a szociális

szempontok érvényesítője vesz részt az ágazat működésében.

Ez a komplexitás

persze automatikusan több zavar forrása, ezek közül a szempontok ellentmondásosságát és a különböző

lobbicsoportok tevékenységét e m e l h e t j ü k ki.

(Szakértői

vélemények

szerint a

közérdeket torzító lobbizás talán egy ágazatban sem olyan erős, mint itt.) A tulajdonosi m ó d j a egyaránt

szerepet illetően

sok vita tárgya.

az

állami t u l a j d o n részaránya és

N e m tisztünk ehelyütt értékelni

liberalizációval kapcsolatos vitákat,

amelyeknek

sok,

működtetésének

a privatizációval

és

a

egyáltalán nem csak hazánkat érintő

összetevője van, hanem a globális gazdaság nyitott elemei közé tartozik. Az

azonban úgy

tűnik,

hogy

államnak nem k i t e r j e s z k e d n i e kellene,

összecseng

a különböző

véleményekben,

hogy

az

hanem hatékonyabban és következetesebben kellene

egy markáns álláspontot képviselnie. A szabályozást illetően a viták k ö z é p p o n t j á b a n az ágazat hatékonysága (ezen belül kiemelten a multik nyeresége,

illetve

a liberalizáció konkrét megvalósítása)

áll.

A piaci

túlkereslet f e l h a j t ó hatásának m e g f é k e z é s e , illetve következményeinek allokálása a fő állami feladat,

itt

érvényesül

leginkább

a

lobbitevékenység.

Kritikusnak

tűnik

összetettségét,

az

a

szabályozás

intézményi háttere, ezen belül a GVH és a M E H viszonya. Végül támogatások

a

szociális

f u n k c i ó t illetően

hatékonyságot

torzító

a hatások

hatását

emelhetjük

ki.

áron

keresztüli

Összességében

e l m o n d h a t j u k , hogy a villamosenergia-iparban érvényesül talán leginkább

pedig

ellentmondásosan

a multik és az állam viszonya a mai magyar gazdaságban.

Kiskereskedelem A

kiskereskedelem

mintegy

összekötő

kapocs

a termelő-szolgáltató

lakosság között, működése ezért a politikai f i g y e l e m k ö z é p p o n t j á b a n áll,

szféra

és

a

s megítélését a

gazdaságin kívül számos szociális szempont is színesíti. U g y a n a k k o r épp a közvetítő szerepe okán,

mintegy

sűrítve

a d j a át a makrogazdasági

intézkedések

és

események hatásait a

lakosságnak, j e l e n t ő s visszacsatolási lehetőséget is teremtve ezen intézkedések és események hatásairól. Így az ágazatban szereplő multik is az érdeklődés k ö z é p p o n t j á b a állnak. Egy olyan gazdaságban, ahol a rendszerváltást megelőző időszak hallatlanul alacsony fogyasztó-kiszolgálási

szintjéről j ó r é s z t épp a multinacionális vállalatok révén elmozdulóban

vagyunk a világszínvonal felé, miközben a lakossági vásárlóerő ciklikusan nem, vagy alig növekszik,

az

nemzetközileg

ágazat is

helyzete

színvonalasnak

és

szerepe

legalábbis

tartott versenytörvény, 14

ellentmondásos. számos

irányító

Működését hatóság

egy és

a

politikai szándékok együtt b e f o l y á s o l j á k . A multik ebben a közegben, ha sok panaszt hallatva is, szemmel láthatóan prosperálnak, ennek igazolását épp a f e j l e s z t é s e k üteme jelenti. A legtöbb problémát a multinacionális áruházláncok és a beszállítók közötti kapcsolat szabályozásáról halljuk, transzparens és stabil

itt szélsőséges vélemények hangzanak el. szabályok kialakításában,

Az állam

szerepét itt a

a multikét pedig a f e l e l ő s és hosszú távra

szóló vállalati magatartás megvalósításában látjuk.

Szolgáltató

központok

A szolgáltató központok és az állam közötti kapcsolat első közelítésben úgy tűnik, hogy nagyon vékony

szálon valósul

meg.

Jobban megvizsgálva a helyzetét azonban

azt

látjuk, hogy az állami gazdaságpolitika igenis nagy hatással van a szektorra, két fő területen. A szektor bővülése j e l e n t ő s foglalkoztatási előnyökkel j á r , (1)

főleg

a

nagyvállalatok

(multik)

jelentősen

amelyek akkor realizálhatók,

bővítik

hazai

tevékenységüket,

ha (2)

rendelkezésre áll az igényeknek m e g f e l e l ő munkaerő-kínálat. Ez egy olyan sajátos terület tehát,

ahol az állam f i g y e l m é t nem a K K V szektorra,

hanem a nagyvállalatok felé kell irányítani. Érvényesek mindazok a kritériumok, amelyek a kedvező gazdasági stabilitás és növekedés feltételei, illetve amelyek a munkaerőpiac számára fontosak. A lehetséges állami támogatási területek közül k i e m e l j ü k a szakoktatást, valamint a nyelvi képzést, munkavégzés

míg

a munkaerőpiaci teendőket f ő l e g a szolgáltató k ö z p o n t o k b a n történő

szabályozása területén

találjuk.

foglalkoztatási politika terén is.

15

Jelentős

feladatok

adódnak

a

regionális

ÖSSZEFOGLALÁS

A négy ágazati esettanulmány és ezek f e n t i e k b e n összefoglalt általános tapasztalatai alapján az alább m e g f o g a l m a z a n d ó megállapításokat t e h e t j ü k a multinacionális vállalatoknak a belföldi versenyre és

a nemzeti versenyképességre gyakorolt hatásáról.

hogy kutatásunk j ó l körülhatárolt módon, multinacionális

vállaltok

szerepét.

relatíve

Számos

Előrebocsátjuk,

szűkre f o g o t t keretek között vizsgálta a

lényeges

kérdésre

(így

például

a

realizált

j ö v e d e l e m m e l való gazdálkodásra) nem tértünk ki. Úgy v é l j ü k azonban, hogy az eredmények érdemi

adalékot j e l e n t h e t n e k

megértéséhez, hatékonyabb

s

ezen

a multinacionális

keresztül

megvalósításához.

a

vállalatok

gazdaságpolitikai,

Az

egyes

működésének, illetve

szerepének j o b b

versenypolitikai

esettanulmányok

számos

célok

igen

konkrét

következtetést tartalmaznak, ezekre építve a következő általános téziseket m o n d j u k ki.

1. A

vizsgált,

alapvetően

egymástól megváltoztatta

sajátosságaitól mellett

nagyon

nagy

függött,

tulajdonképpen

triviális

továbbvisszük őket,

sajátosságok az egyes

függenek

azok

szereplőivel

a

multik

megjelenése

és k i m o n d j u k :

viszonyok,

ágazat

nyernek

szerepétől.

valódi

Ezek

jelentőséget,

a ha

"a multik"-ra nézve nem lehet általában véve

akár

egyes ágazatokban betöltött szerepük, akár

a versenykritériumok,

fenntartott kapcsolódásaik

való kapcsolatukat illetően - azaz,

az

ágazatok technikai j e l l e m z ő i

társadalmi-politikai

következtetések akkor

érvényeset mondani. Lényegesen eltérő az a keresleti-kínálati

ágazatokban

a versenyviszonyokat. A változások m i k é n t j e

amely

mértékben

különböző

szempontjából,

valamennyi

vagy

akár

az

ágazat egyéb

a gazdaságpolitikával

vizsgált dimenzióban.

Úgy

véljük,

ennek a tételnek nagyon f o n t o s politikai és gazdaságpolitikai implikációi vannak - ezt aláhúzza,

hogy

az

egyes

tanulmányok

számos

olyan

amelyek egy k i f e j e z e t t e n d i f f e r e n c i á l t gazdaságpolitikához adalékul

2.

megállapítást tartalmaznak, - és versenypolitikához -

szolgálhatnak.

Vizsgálataink azt m u t a t j á k , hogy a multik v e r s e n y b e f o l y á s o l ó szerepe összességében egyértelműen támogató j e l l e g ű a magyar gazdaság versenyképességének növekedése szempontjából.

Elemzéseink ezen támogató szerep számos új

figyelmet. Azt találtuk, hogy ahol

vonására hívták fel a

erősebb és transzparensebb a verseny, ott látszik

erőteljesebbnek ez a pozitív szerep.

16

3.

Az egyes ágazatok eltérőek abból a szempontból is, hogyan találkoznak a multik a magyar kis-és közepes vállalatokkal. járműipari

és

a

kiskereskedelmi

Ahol

ez a találkozás j ó l áttekinthető (mint a

beszállítók

esetén),

ott

az

egyre

magasabb

elvárásoknak egyre költségtakarékosabb módon történő m e g f e l e l é s a követelmény. Ez a világon mindenütt így van, s lehet, hogy rövid távon ez sok szereplőnek kellemetlen, hosszú

távon

azonban

egyértelműen

a

magyar

gazdaság

versenyképességének

növekedését segíti elő.

A KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK HATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ CSATLAKOZOTT KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK TERMELÉKENYSÉGÉRE

ÉS

VERSENYKÉPESSÉGÉRE

K é s z í t e t t e : C s e n g ő d i Sándor (Agenda C o n s u l t i n g Kft.) 17

18

TARTALOM

ELŐSZÓ I.

KÖZVETLEN

20 KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK ÉS HATÁSUK A FOGADÓ

GAZDASÁGOKBAN

22

1.1. Az elméleti kutatás témakörei

23

1.2. Empirikus kutatási irányok: hatásmechanizmusok, csatornák

25

1.3. A verseny-hatások szerepe

27

II. A KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK HATÁSAI A KÖZÉP-KELET EURÓPAI GAZDASÁGOKBAN

30

11.1. A piacgazdasági átmenet 11.2. A privatizáció,

30

mint a külföldi tőke beáramlásának egyik első

mozgatórugója

31

11.3. A külföldi tőke beáramlása

32

11.4. Az FDI hatásai a fogadó közép-kelet európai gazdaságok versenyképességére III. A KÜLFÖLDI

35 M Ű K Ö D Ő T Ő K E BEFEKTETÉSEK V O L U M E N E ÉS AZ ÁGAZATI

KONCENTRÁCIÓ KÖZÖTTI KAPCSOLAT MAGYARORSZÁGON 111.1. Külföldijelenlét, termelékenység, koncentráció

42 42

111.2. Leíró statisztikák a külföldijelenlét és az ágazati koncentráció kapcsolatára

43

111.3. Oksági kapcsolatok, regressziós becslések

47

111.4. Az eredmények összegzése

56

HIVATKOZÁSOK

0

I. MELLÉKLET: AZ ELEMZÉSI ADATBÁZIS VÁLTOZÓI

6

II. MELÉKLET: KIEGÉSZITŐ INFORMÁCIÓK

7

A KÜLFÖLDI JELENLÉT ÉS A KONCENTRÁCIÓ ALAKULÁSÁNAK DINAMIKÁJA: ...7 III. MELLÉKLET: FONTOSABB ELEMI ADATOK AZ ADATBÁZISBÓL

19

11

ELŐSZÓ

A kutatás

a v e r s e n y és v e r s e n y k é p e s s é g t é m a k ö r é n e k vizsgálata során

szerepet

betöltő,

fogadó

piacokon

( j e l l e m z ő e n transznacionális, termelékenységére

és

megjelenő

és

tevékenykedő

egyre f o n t o s a b b

külföldi

tulajdonú

multinacionális) v á l l a l a t o k n a k a fogadó ágazatok és gazdaság

versenyképességére,

valamint

az

ágazati

versenyre

gyakorolt

hatásainak vizsgálatát tűzi ki célul.

Navaretti adódó

-

külföldi

és V e n a b l e s változását,

(2004)

valamint

befektetések

a

a

fogadó

versenyt,

technológiai

gazdaságra

külföldi j e l e n l é t f o g a d ó

gazdaságokra

értékelhetjük

ha

hatásokat.

helyesen,

Ezeknek

adottságaitól, ezért

a

a

csatornák

hatásait

közül

elemző tőke

fogadó

gazdaságok

(leginkább kevés

beáramlása

munkabér

konkrét

illetve a

hatásait

csak e

mint

közvetítő akkor

függ

a

közvetlen

csatornákat.

érthetjük

csatornákon

hatása

a

át

A

meg és

érvényesülő

fogadó

gazdaság

politikai-gazdasági szabályozás j e l l e g é t ő l , és eltérő

külföldi

irodalom

módon

tanulmány

hathatnak

adott

gazdaság

Egyre

több,

a

gazdaságokra

gyakorolt

a

be,

hogy

a

hatást

a

- gyakorolhat

pozitív

jó

és

megbízható

-árak

változásán

adatokat

érvényesülő külföldi

gyakorolt

mutatja

tényezőkereslet

keresztül

találunk

fogadó

eredményekkel

tovagyűrűzéssel

vizsgálja

növekedésén)

változására

befektetések

megbízható

- technológiai

eredményt

versenykörülmények

hatásait

tényleges

termelékenységére.

alkalmazó

a

a

ki,

okán

piaci v i s z o n y a i r a , j ó l é t é r e

közvetlen

empirikus

külföldi

módszertant

a

emeli

megvizsgáljuk

befektetések

j ö v e d e l e m t e r m e l ő képességére,

E

tovagyűrűzést

gyakorolt

csatornáknak

külföldi

tényezőárak - tényezőkereslet eltolódása

gyakorolt

részletesen

piacainak j e l l e m z ő i t ő l ,

közvetlen

a

és

hatásokat

tulajdonú

hatásairól.

Ez

is.

Ugyanakkor

vállalatoknak

bizonyítja

a

elemzésünk

relevanciáját.

A

külföldi

tőkének

különös

jelentősége

van

a

korábban

államszocialista

tranzíciós

gazdaságokban, amelyek a rendszerváltás után, a piacgazdasági á t m e n e t kezdetén csekély hozzáféréssel világpiacba, országokban

rendelkeztek szegények a

átalakítását, a

nemzetközi

voltak

piacokhoz,

tőkében

külföldi tőke nagyban

és

szervesen

versenyképes

elősegítette a

nem

nem

technológiákban.

is

együtt j á r h a t n a k ,

kialakulásán tekintetben

miatt

mint fellépő

viszonylag

munkahelyek korlátozott

homogénnek

pozitív hatások olyan

megszűnése, verseny

tekinthető,

és

valamint statikus

korábban

Ezen

m u n k a h e l y e k létrejöttét,

korszerű és v e r s e n y k é p e s termelési t e c h n o l ó g i á k e l t e r j e d é s é t és a hogy a

a

hatékony termelési s t r u k t ú r á k

munkaerő f e n n t a r t h a t ó foglalkoztatását biztosító

való integrációt. U g y a n a k k o r f e l m e r ü l ,

integrálódtak

az

nemzetközi

piacokhoz

negatív j e l e n s é g e k k e l ágazati

koncentráció

hatékonyságvesztés.

államszocialista

E

gazdasággal

rendelkező 10 közép-kelet európai, az Európai Unióhoz 2004-ben vagy az után csatlakozó 20

ország

ideális

környezetet

biztosít

a

külföldi

jelenlét

hatásainak

vizsgálatára.

Ezen

országokban a gazdasági átalakulást és a piaci v i s z o n y o k f e j l ő d é s é t nagyban befolyásolta a beáramló

külföldi

minden

tőke,

országban

technológiai

elemezték.

fejlettség

versenykörülményekre Európai

Unióhoz

fókuszáljuk.

A

vizsgálja

és

Ugyanakkor

és szabályozásra vagy

az

közvetlen

áttekintése

után

koncentráció,

kevés

után

elemzést a

mint

hatásokról.

csatlakozó

befektetések

valamint

információ

növekedését,

gyakorolt

saját

tovagyűrűző

10

hatásait is

külföldi

hatásait áll

már

szinte

rendelkezésre

pozitív

hatást

a

árnyaló,

V i z s g á l ó d á s u n k a t ezért az

közép-kelet vizsgáló

végzünk,

európai

empirikus

amely

tőke j e l e n l é t e

a

országra elemzések

magyarországi

közötti

kapcsolatot

meg részletesebben.

alakulását,

első

fejezete

áttekinti

eredményeit.

2004-ben

vagy

A

külföldi

második f e j e z e t

tőke

volumenének

bemutatja

a

külföldi

és j e l e n t ő s é g é n e k

hipotéziseit, közvetlen

irányait és

befektetések

azok vizsgált és ismert t e r m e l é k e n y s é g i , v e r s e n y k é p e s s é g i

az

után

az

országokban. A harmadik f e j e z e t b e n kapcsolat alakulására fókuszáló, eredményeit

a

b e m u t a t j a a t é m a k ö r t vizsgáló empirikus kutatás főbb

v o l u m e n é t és értékeli a

(termelékenységi)

termelékenység

2004-ben

piaci

A tanulmány

legújabb

és

külföldi

eredményeinek verseny

amelynek

prezentáljuk.

A

Európai a

Unióhoz

csatlakozott

külföldi j e l e n l é t és a

magyarországi

negyedik f e j e z e t

közép-kelet

európai

koncentráció

közötti

ágazati szintű adatokon összefoglal

és

j e l e n l é t é n e k a f o g a d ó országok v e r s e n y k é p e s s é g é r e g y a k o r o l t

21

piaci

hatásait

értékeli hatásait.

elvégzett elemzés a

külföldi

tőke

I.

Az

KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK ÉS HATÁSUK A FOGADÓ GAZDASÁGOKBAN

1990-es

években

megnövekedett a

a

külföldi

globalizáció

közvetlen

felgyorsuló

folyamatával

t ő k e b e f e k t e t é s e k (foreign

direct

párhuzamosan investment -

FDI)

v o l u m e n e és intenzitása. A

külföldi

Külföldi közvetlen befektetések a világban

befektetések (felhalmozott/stock

(millió USD)

értékének)

bruttó

hozzáadott

értékhez

(GDP)

400 000

1

200 000

1

000 000

viszonyított

aránya

2006-ra

világszinten növekedett ban

1

25%-ra az

jellemző

2006-ban 1

Világ --•#•••

19805%-ról.

800

Amerikában Európában

a

a

Észak-Amerika

— -X-

-

Fejlődő

országok

000

15%, 38%,

országok

Európa

000

Észak600

Fejlett

á

— • — Á z s i a

és

Óceánia

— A — Lati n - A m e r i k a 400

000 Afrika

fejlődő 27%

országokban a

külföldi

200

000

közvetlen befektetések

GDP-

1971

1976

1981

1986

1991

1996

2001

2006

hez viszonyított

aránya. 1. ábra: Külföldi közvetlen befektetések alakulása

A

befektetett

gazdaságokban

külföldi

z ö l d m e z ő s beruházás,

vállalatok összeolvadása

1

Forrás:

működőtőke2

UNCTAD -

termelő

hoz

létre

hazai vállalatok felvásárlása, v a g y hazai

révén. A külföldi

World Investment Report,

vállalatokat

befektetések hátterében

a

fogadó

és külföldi

motivációk széles köre

2007;

(http://www.unctad.org/Templates/Page.asp?intItemID=3277&lang=1) 2

Az irodalom

különbséget tesz közvetlen

m ű k ö d ő t ő k e b e f e k t e t é s e k é s p o r t f ó l i ó - b e f e k t e t é s e k között,

utóbbi

kategóriába soroljuk a 10% alatti (a vállalati d ö n t é s h o z a t a l r a közvetlen befolyást nem biztosító nagyságrendű) t u l a j d o n i

részesedést. Az empirikus vizsgálatok leginkább a t ö b b s é g i

külföldi t u l a j d o n b a n

lévő vállalatokat veszik alapul, de az e r e d m é n y e k konzisztensek a 10%-ot meghaladó külföldi t u l a j d o n i arány esetén is.

22

állhat,

leggyakrabban

megosztásából azok

multinacionális

származó

feletti

vállalat

hatékonyság-növelésére,

kontroll

megszerzésére,

illetve

motivációkat (gyakran t ö b b j ü k e t egyszerre) gazdaságok j e l l e m z ő i n e k különbözősége módon

A

tevékenységének erőforrásokhoz piaci

mentén

a

való

jelenlét

látjuk igazoltnak. külföldi

országok

közötti

hozzáférésre

biztosítására

E

és

irányuló

motivációk és a f o g a d ó

közvetlen

befektetések eltérő

hathatnak a különböző f o g a d ó gazdaságokra, azok ágazataira és vállalataira.

külföldi

közvetlen

fókusza elsősorban

1) ELMÉLETI:

tőkebefektetésekhez

Milyen

feltételek

a

(pl.:

tőkeexportőr

piacának - szereplők száma kereskedelmi

- jellemzői)

elméleti

és empirikus vizsgálódás

két fő kérdéscsoport köré r e n d e z h e t ő :

különbözőségei

vámok,

kapcsolódó

és

tényezőellátottság

és t ő k e i m p o r t ő r piaci

és

országban,

a

tényezőjövedelmek tőkeimportőr

részesedése - és gazdasági

ország

szabályozásának -

korlátok, szellemi t u l a j d o n v é d e l m e , szerződések betarthatósága

mellett

racionális

egy

vállalatnak

közvetlen

külföldi

tőkebefektetést

eszközölni?

2)

EMPIRIKUS: a

Milyen

tőkeexport

csatornákon - hatásmechanizmusokon

által

indukált

gazdaságban és milyen

változások

hatásai

a

- keresztül

tőkeexportőr,

érvényesülnek

illetve

a

fogadó

hatással v a n n a k ezeknek az országoknak a v e r s e n y k é p e s s é g é r e

és j ó l é t é r e ?

1.1.

Az

elméleti kutatás

A külföldi

témakörei

közvetlen

befektetések v o l u m e n é n e k és j e l e n t ő s é g é n e k világszinten

n ö v e k e d é s é r e reagálva,

megfigyelt

a '90-es évek óta j e l e n t ő s a t ö r e k v é s a j e l e n s é g magyarázatára,

modellezésére és a kereskedelmi modellekbe t ö r t é n ő integrálására.

Az elméleti

modellalkotás

(alapmodellek: [2003]).

Brainard

A termelés

(vámok és

más

[1997],

külföldre

belépési

termelésből

származó

jellemzőitől

(pl:

alapanyag,

egyik fő v o n u l a t a

korlátok,

elérhető-e

munkaerő,

Markusen

helyezését

nyereség az

illetve

az

a

ún.

horizontális FDI magyarázatát célozza

- Venables

[2000],

(kül)piacokon

való

szállítási

ugyanakkor

költségek)

kívánt

a jogi-gazdasági

értékesítés akadályainak

leküzdése

nagymértékben

értékesíteni

Helpman-Melitz-Yeaple

termék

szabályozási

függ

motiválja. a

fogadó

előállításához környezet

A

külföldi gazdaság

szükséges

kellő v é d e l m e t

biztosít-e a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a é s / v a g y szellemi t u l a j d o n v é d e l m é n e k , garanciát j e l e n t e a szerződések betartására). A vállalatok j e l e n t ő s tényezők

egyes

a

országokban

adókedvezmények, hozzáférés,

része

külpiacokhoz való jellemző

vámszabad

transzferárazási

terület,

árai,

puszta

illetve

termeléshez

lehetőségek 23

a

hozzáférés termelés szükséges

kihasználása)

helyett egyéb

a

termelési

feltételei

erőforrásokhoz

közötti

(pl: való

különbségeinek

kihasználásával országokon esetében

kívánja

átívelő

termelésének

megszervezésével

a vállalat a t e r m e l é s i

Különösképpen jellemző

ez

a

hatékonyságát

és

lánc

(és

profitját)

költségoptimalizálással

különböző elemeit

termelésüket

globálisan

-

-

a

növelni.

termelés

Vertikális FDI

k ü l ö n b ö z ő országokba szervező,

profitjukat

telepíti.

globálisan

optimalizáló multi- illetve transznacionális vállalatokra, akik képesek a termelési f o l y a m a t feldarabolására

és az

egyes termelési fázisokat

a

leghatékonyabb

előállítást

biztosító

helyszínekre t e l e p í t e n i . J e l e n t ő s é g ü k e t jól szemlélteti, hogy a v i l á g k e r e s k e d e l e m vállalatokon

belüli

miért

modellje a t u d á s t ő k é v e l

„méretgazdaságos"

horizontálisan, külföldi

akár

tulajdonú

minőségű

[2005]

egy

vállalatok és

létjogosultságát

Németországban

v é g z e t t empirikus

és

magyarázza

vállalaton

vertikálisan

technológiát

feltételezés

-

belül

átívelő

annak

és

hátterében

számos

szellemi

kutatás

Görg és Strobl

kutatásai - is b i z o n y í t j a .

-

-

alapvetően

megragadható

-

tudás stb. meg,

- fejlettebb

kereskedelmi titkok,

know-how,

ez (pl:

biztosító t e c h n o l ó g i a

a a

tudás külföldi

másolásával,

azt

jellemzőkkel3

nem

hogy

a

hogy

a

biztosító, j o b b

tulajdont

birtokolnak.

írországi

és

A

Hussinger

vállalatok

körében

külföldi t u l a j d o n ú ,

működő vállalatokkal s z e m b e n

környezet vállalatok

márkanevek,

ismeretének

által

- technológia,

külföldi

„szivárog"

át

a

vállalatok d o l g o z ó i n a k

birtokolt

szabadalmak

hiányában intangibilis és

szellemi

m e n e d z s m e n t - és marketing

fogadó

gazdaságban

átáramlásával,

a

működő

versenyelőnyt

utánzással, stb.).

feltételezi,

hogy

rendelkezik,

amelyek

működő termelőtőkétől

következik,

tulajdonú

akár

A külföldi t u l a j d o n ú vállalatok v e r s e n y e l ő n y ü k e t akkor őrizhetik

mindegyike

(tulajdon)specifikus

külföldi

-

hogy

termelést

köztük A r n o l d

[2004]

gazdasági

rendű

amennyiben

gazdaságban

a

magasabb

kompenzálja.

modellek

és

a

versenytársakhoz

E

piac

határokon

Dunning [1993] szerint a

hátrányait

eszközállomány, tulajdonjogok,

a

a

kérdést,

Alapfeltételezés,

hatékonyabb álló

empirikus

Girma,

megvalósítani

tevékenységeket.

versenyelőnyt

[2002]) köré épül.

meg azt a v á l l a l a t e l m é l e t i

multi-, vagy transznacionális vállalatok a f o g a d ó országban fennálló

1/3-a

kereskedelem.

A legújabb és „ l e g d i v a t o s a b b " irányzat a t u d á s - t ő k e modell ( M a r k u s e n Markusen

kb.

tőke

a

külföldi

működőtőke

indokolják

e

történő megkülönböztetését. jelenléte

eltérő

tőketípus

Ebből

kimeneteket

olyan, fogadó

implicit módon

generál

a

fogadó

gazdaságban, annak piacain,

mint ami a külföldi j e l e n l é t hiányában adódna. U g y a n a k k o r e

modellek csak parciális - a

modellezett t ő k e t í p u s j e l e n l é t e esetén

szolgálnak

a

jellemzően

-

párhuzamosan

3

fogadó bár

gazdaságra

országonként

gyakorolt

hatásokról,

bizonyosan

eltérő

holott

a

összetételben

adódó - implikációkkal fogadó -

gazdaságokban

mindhárom

típus

van j e l e n .

Horizontális FDI esetén ilyen pl. a fogadó ország piacán egyedi v e r s e n y k é p e s termék, vertikális FDI esetén

az országokon á t í v e l ő termelési megszervezésének és m ű k ö d t e t é s é n e k képessége, modellben általában a v e r s e n y e l ő n y t biztosító tudás, t e c h n o l ó g i a .

24

míg a t u d á s - t ő k e

Az elméleti fogadó

modellezéssel p á r h u z a m o s a n zajlik a z o n b a n a külföldi

gazdaságra

törekszik az

gyakorolt

elméleti

hatásait

empirikus

modellek tesztelésére, v a l a m i n t a

elméleti modellezés által nem -az elmélet által

vizsgáló

kutatás

nem

lefedett, a modellek által

közvetlen is,

befektetések

amely

egyszerre

nagy múltra v i s s z a t e k i n t ő

nem kezelt kérdések vizsgálatára

m a g y a r á z a n d ó és magyarázható megfigyelésekkel ö s z t ö n ö z v e a modellek

fejlődését.

1.2.

A

Empirikus

közvetlen

„csatornákon" Navaretti

kutatási

irányok:

külföldi

hatásmechanizmusok,

befektetések

keresztül j u t n a k

és V e n a b l e s

[2004]

hatásai

érvényre

a

a versenyt,

csatornák

különböző fogadó

gazdaságokban,

hatásokat emeli

jellemzőitől,

tőke

függően

a

befektetett

e

ún.

csatornák

közül

a t é n y e z ő k e r e s l e t és t é n y e z ő á r a k változásait,

valamint a technológiai tovagyűrűző valamint

hatásmechanizmusokon,

és

a

ki. A hatások a f o g a d ó gazdaság

befektetések

motivációinak j e l l e g é t ő l

lehetnek pozitívak és negatívak egyaránt, t ö b b e k között az alábbiak szerint: •

verseny-hatások: o

pozitív: a

külföldi j e l e n l é t növelheti a

szereplők számát, intenzitását, fogyasztói o

újabb

szélesebb

többletet

negatív: a

hazai

iparágban/régióban v e r s e n y z ő

és/vagy jobb termékekkel termékkínálatot,

fokozhatja

alacsonyabb

árakat

a verseny és

nagyobb

eredményezhet;

h a t é k o n y a b b t e c h n o l ó g i á v a l t e r m e l ő külföldi t u l a j d o n ú vállalatok

kiszoríthatják a helyi megszűnéséhez

piacra t e r m e l ő hazai vállalatokat és ez m u n k a h e l y e k

vezethet,

illetve

domináns

külföldi

jelenlét

piaci

koncentrációt okozhat, ami csökkenti a v e r s e n y t és a fogyasztói t ö b b l e t e t , holtteher veszteséget •

tényezőkereslet o

pozitív:

és

tényezőárak

addicionális

keresett

dolgozók

termékeknek -

a

hazai

szükséges

képzett,

munkaerő

iránti tartós

iránti

kereslet

alakulhat

iránt

munkába külföldi

további

változása:

kereslet

erőforrás-típusok

kiszorult

termelő

okozhat;

(pl:

a

tulajdonú

illetve

értéket ki),

-

korábban

tudásigényes

illetve

beszállítóként

történő

előállításához

termelő

és a

kevésbé

már

bizonyos

vállalatoknál

hozzáadott

az

gazdaságban

vállalatoknál,

kereslet alakul

létrehozhatja

adott

munkaerőpiacról

állhatnak,

tulajdonú

magas

ki

magas

és

jól

fizetett

minőségi

inputok

ilyen j e l l e g ű t e r m é k e k piacát,

amelyre

a

hazai vállalatok is t e r m e l h e t n e k ; o

negatív: a

külföldi vállalatok bizonyos t e r m e l é s i t é n y e z ő k r e (pl. alacsonyan

képzett m u n k a e r ő r e ) v o n a t k o z ó kereslete alacsonyabb is lehet, mint a hazai vállalatoké, monopólium (természeti,

és

ezzel

munkanélküliség

(monopszónia) vagy

emberi)

alakulhat

kialakulása erőforrás

25

esetén

árát

képes

ki, a

illetve

vevőoldali

monopszónia befolyásolni

adott és

az

erőforrásokat áron

a

körülmények

között

elérhetőnél

alacsonyabb

megszerezni;

technológiai o

versenyző

pozitív:

a

képzett

tovagyűrűzési

hatások:

példamutatás, munkaerő

irányuló

a

átszivárgása

kapcsolatokon

külföldi

és

hazai

különbséget,

a

termelékenyebb a

hazai

(backward

külföldi

technológiát

vállalatokhoz,

linkages)

vagy

keresztül

nélküli

fejlődéshez

hátrafelé

csökkenthetik

t u l a j d o n ú vállalatok t e r m e l é k e n y s é g é b e n külföldi j e l e n l é t

a

ismerő

a

megmutatkozó

képest j e l e n t ő s e b b e n

nőhet a hazai t u l a j d o n ú gazdasági szereplők t e r m e l é k e n y s é g e is.

Az elmúlt két é v t i z e d b e n vizsgálatára

és

(csatornák)

a

új

hatások

beazonosítására

strukturáltan

gyűjtött

tulajdon)

hátterében

a

külföldi

növekvő figyelem

közvetlen

meghúzódó

és/vagy

befektetések hatásainak

mikroszintű

kutatás,

amelyet

foglalkoztatott

közvetlen

és a vállalati/ágazati

hatásként kezelt) oksági

külföldi

irányuló empirikus

vállalati

kutatások j e l e n t ő s részben külföldi

lendületet vett a

szintű

hatásmechanizmusok immáron jó

adatok

minőségű,

támogatnak.

E

befektetések (illetve az azt m e g t e s t e s í t ő

t e r m e l é k e n y s é g alakulása

közötti

(tovagyűrűzési

kapcsolatok beazonosítására és s z á m s z e r ű s í t é s é r e irányulnak, de

irányul a

külföldi

közvetlen

b e f e k t e t é s e k n e k a f o g a d ó és t ő k e e x p o r t ő r

ország foglalkoztatási szintjére és s t r u k t ú r á j á r a , v a l a m i n t kiemelten a f o g a d ó gazdaságban fizetett

bérekre

vizsgálatára figyelem

is.

(azaz

a

tényezőkeresletre

A v e r s e n y változása

irányult,

ami

egyaránt

által

és

tényezőárakra)

közvetített

magyarázható

a

gyakorolt

hatásának

hatásokra

mindezidáig

kevesebb

megfelelő

minőségű

-

vállalati

költségstruktúra és árrés megfigyelésére alkalmas, elemi - adatokhoz való hozzáférés és a méréshez alkalmas

Számos

módszertan

kutatás e r e d m é n y e

hiányával 4 .

( t ö b b e k között M a r k u s e n

[2007], Blalock és Gertler [2008]) b i z o n y í t j a , gazdaságok

ágazatainak

Muraközy

[2007])

gazdaság

más

hogy az szektoraira

termelékenyebb tovagyűrűzési

termelékenységét,

külföldi

FDI

hogy a valamint

és V e n a b l e s

A

tulajdonú

hatás é r v é n y e s ü l h e t .

fogadó

(pl.

gazdaság

vállalatok

Javorcik hatásai hazai

irányából

Bizonyított a

Lin

és Saggi

külföldi j e l e n l é t növelheti a f o g a d ó

pozitív t e r m e l é k e n y s é g i

is.

[1999],

külföldi

[2004],

Halpern

átterjednek tulajdonú

tehát

a

és

fogadó

vállalatainál

pozitív

technológiai

működőtőke tényezőárakra

és

t é n y e z ő k e r e s l e t r e g y a k o r o l t pozitív hatása is a m u n k a e r ő t e k i n t e t é b e n ,

ugyanis - a f o g a d ó

gazdaság f e j l e t t s é g é t ő l

magasabb

függetlenül

fizetnek ugyanolyan típusú

4

Egy, a t e r m e l é k e n y s é g i

külföldi

árrés

- a

külföldi

dolgozóknak 5 ,

tulajdonú

mint a

hazai t u l a j d o n ú vállalatok,

hatásokat és az árrést e l k ü l ö n í t e n i

különbségeinek

becslésére

irányuló

vállalatok

törekvést

képes módszertan prezentál

béreket

és mindezt

kifejlesztésére és a

DeLoecker

és

Warzynski

hazai[2010]

j e l e n l e g is munkaanyag s t á t u s z ú írása. Globerman,

Ries és V e r t i n s k y

[1994]

Kanadában, C o n y o n et al. [2002] és Girma et al. [2001] az Egyesült Királyságban,

Lipsey és S j ö h o l m

[2004]

Indonéziában, Görg et al. [2007] Gánában, Te V e l d e és M o r r i s e y [2001] öt t o v á b b i afrikai országban,

5

Ezt

bizonyítja

Doms és J e n s e n

[1998]

az Amerikai

Egyesült Á l l a m o k b a n ,

valamint Csengődi et al. [2008] és Earle - T e l e g d y [2008] M a g y a r o r s z á g o n .

26

nem

kíséri

negatív foglalkoztatási

ágazatok foglalkoztatását

és -

pl.

kiversenyzésével - m u n k a h e l y e k

U g y a n a k k o r fontos

látni,

hatás (ti. a nem

kellően

megszűnését

hogy az

egyes

mérések csak a vizsgált csatornán

külföldi vállalatok j e l e n l é t e v i s s z a v e t n é az hatékony

hazai

vállalatok

okozná).

hatásmechanizmusok

keresztül

tulajdonú

beazonosítására

irányuló

é r v é n y e s ü l ő - lehetséges pozitív és negatív -

hatásoknak az e r e d ő j é t képesek megragadni. Így például

nem e g y é r t e l m ű , hogy a f o g a d ó

ágazat,

és

illetve

növelő FDI

általános

más c s a t o r n á k o n

versenytársak piaci

gazdaság

termelékenységét -

keresztül - például

kiszorításával,

majd

pozíció és á r b e f o l y á s o l ó

ezáltal

versenyképességét

az ágazatban t e r m e l ő

a versenytársak

lecsökkent száma

képesség megszerzésével

-

hazai t u l a j d o n ú

mellett

domináns

( v e r s e n y - h a t á s ) - kifejt-e

negatív

hatásokat is.

1.3.

A

verseny-hatások szerepe

A

pozitív

technológiai

versenyképesség külföldi

-

és

ebből

adódó

termelékenység-

növekedést - b e m u t a t ó t a n u l m á n y o k j e l l e m z ő e n visszaigazolják,

tulajdonú

tulajdonú

tovagyűrűzést

vállalatok t e r m e l é k e n y e b b e k

vállalatoknál.

E termelékenységi

a

fogadó

gazdaságban

előny birtokában

hogy a

működő

reális feltételezés,

és

hazai hogy a

külföldi vállalatok kiszoríthatják az inkumbens (hazai t u l a j d o n ú ) cégeket, illetve d o m i n á n s piaci s z e r e p l ő v é válva

á r b e f o l y á s o l ó szerephez j u t n a k .

Pozitívan ( „ t e r e m t ő r o m b o l á s k é n t " ) é r t é k e l h e t ő ,

ha a t e r m e l é k e n y e b b

vállalatok

hazai

kiversenyzik

termelékenyek

a

kevésbé t e r m e l é k e n y

maradnak

talpon,

mert

ezáltal

tulajdonú nő

az

vállalatokat

ágazat

v e r s e n y k é p e s s é g e . A pozitív szcenárió azonban csak akkor é r v é n y e s ü l , számának csökkenésével

párhuzamosan

nem

külföldi t u l a j d o n ú

csökken j e l e n t ő s e n

és

csak a

termelékenysége, ha a v e r s e n y t á r s a k

a v e r s e n y intenzitása,

illetve nem tesz(nek) szert d o m i n á n s pozícióra a külföldi vállalat(ok). A v e r s e n y t á r s a k n a k a külföldi j e l e n l é t hatására csökkenő száma e r e d m é n y e z h e t i a v e r s e n y intenzitásának csökkenését, szereplő(k)

árbefolyásoló

termelékenységi működő

hazai

elérése

előnyük

versenytársakat (Ezt

-

az

vállalatok

tevékenységének

ugyanis

racionális

kevéssé

részletes,

növekedését

is szert t e h e t ( n e k ) . így

racionálisan

kiszorítására, olyan

ún.

kvalitatív

és

és a

domináns

A külföldi t u l a j d o n ú törekedhetnek

domináns

és

az

a

belépés

után

piaci

vállalatok ágazatban

árbefolyásoló

többletnyereséget jelent,

lehet

„ragadozó"

vizsgált

a

jövőbeli

„befektetés"

kiszorító alacsony,

egyelőre

koncentráció

ismeretében

lehetősége

érdekében

ágazati

képességre

tulajdonú

kialakításának

az

pozíció

amelynek

közvetlenül

a

árakat ( p r e d a t o r y pricing) alkalmazni.

jelenséget kvantitatív

-

elsősorban elemeket

egyes

egyaránt

vállalatok felhasználó

elemzésével lenne célszerű és kívánatos vizsgálni.) A m e n n y i b e n a fent e m l í t e t t „ t e r e m t ő rombolás" nem vezet a v e r s e n y korlátozásához, sőt, kifejezetten a h a t é k o n y a b b termelés, f e n n t a r t h a t ó gazdasági struktúrák kialakulását segíti 27

elő,

akkor

rövid

távon

s z e n v e d i k kárát a

csupán

külföldi

a

nem

hatékony vállalatok t u l a j d o n o s a i

megjelenésnek,

egyaránt - nyernek (jobb

a f o g y a s z t ó k azonban - rövid

minőségű é s / v a g y olcsóbb t e r m é k e k e t )

okán. A kiszorított vállalatok - elbocsátott, egyértelmű mellett

a

kimenet:

nagyobb

elhelyezkedni,

pozitív

ellenben

struktúraváltás a

és

így

amennyiben

dolgozói

és hosszú távon

intenzívebb verseny

munkanélkülivé váló - dolgozói számára

szcenárió

termelékenységű

az

és

esetén

hatékonyabb

magasabb

a

bért fizető

külföldi

jelenlét

nem

szervezet/technológia munkahelyeken

és

az

munkakereslet (strukturális) e l t o l ó d á s á h o z vezet,

ki

tudnak

általa

indukált

is s z o r u l h a t n a k a

munkaerőpiacról. Jó

minőségű elemi

vállalati

számának és piaci hazai

paneladatokon,

részesedésének alakulására

á r r é s - k ü l ö n b s é g alakulása

v e r s e n y - h a t á s o k által

E helyen

az

ágazati

s z e r e p l ő k (és f o g l a l k o z t a t o t t a i k )

kontrollálva elvileg v i z s g á l h a t ó a

és így talán

iparágak szélesebb

körére

is előállhatnak a

közvetített kimeneteket leíró empirikus e r e d m é n y e k .

kell megemlíteni, hogy a külföldi t u l a j d o n ú v á l l a l a t o k t e r m e l é k e n y s é g i e l ő n y é n e k

ismeretében

a

külföldi

befektetéseket t á m o g a t á s o k k a l

gazdaságpolitika

felerősítheti

csökkenthetik

eleve

a(z

a

felvázolt

és a d ó k e d v e z m é n y e k k e l

hatásmechanizmust.

termelékenyebbnek feltételezett)

beruházásainak t ő k e k ö l t s é g é t ,

külföldi

az a d ó k e d v e z m é n y e k pedig a

A

vállalatok v e r s e n y h á t r á n y á n a k szembesülnek

olyan

növekedését

- jellemzően

okozza.

működési

csak

Amennyiben

kezdeti

-

ösztönző

támogatások

tulajdonú

a

vállalatok

költségüket,

(az e g y é b k é n t is kevésbé t e r m e l é k e n y n e k , v e r s e n y k é p e s n e k f e l t é t e l e z e t t )

nem

külföldi -

ami

hazai t u l a j d o n ú

külföldi

hátrányokkal

befektetők

(pl:

kulturális

különbségek, a

piaci v i s z o n y o k és/vagy a j o g i szabályozás nem

kellő mélységű ismerete),

amely képes az

inkumbens hazai t u l a j d o n ú vállalatokkal szembeni e l ő n y ü k e t - legalábbis

időlegesen - ( d e ) k o m p e n z á l n i , a külföldi t u l a j d o n ú vállalatok is kiszoríthatják a hazai

vállalatokat

termelékenyek,

(és

mint

ez

akkor

is

a

hazaiak

igaz, -

ha

ilyen

a

külföldi

esetben

vállalatok

nem

piacról a

kevésbé

érvényesül

voltak

az

ágazati

t e r m e l é k e n y s é g e t és a fogyasztói j ó l é t e t egyaránt j a v í t ó t e r e m t ő rombolás). A

versenyhatások

kevésbé

optimalizáló vertikális

FDI

valószínűsíthetőek

esetén,

a

termelési

hiszen j e l l e m z ő e n

költségeket

a teljes értékláncnak csupán

v a g y néhány eleméhez kapcsolódó t e r m e l é s j e l e n i k meg az adott ágazatban, a f o g a d ó gazdaság piacán

A külföldi j e l e n l é t verseny

kapcsolatát,

valamint

j e l l e g é t feltáró empirikus vizsgálatok. és

a

piaci

koncentráció

elvégzett empirikus

közötti

a

versenyen

amely nem

hiányoznak az

keresztül

is

FDI

közvetített

és a

hatások

E t a n u l m á n y 3. f e j e z e t é b e n ezért b e m u t a t j u k az FDI

kapcsolatra

irányuló,

Magyarországi

kutatás e r e d m é n y e i t .

Összefoglalva azt m o n d h a t j u k , -

egy,

kerül értékesítésre.

hatásainak komplex értelmezéséhez egyelőre

alakulásának

globálisan

hogy

a külföldi tulajdonú vállalatok általában t e r m e l é k e n y e b b e k ; 28

ágazati

adatokon

az FDI

pozitívan

hathat a fogadó ágazat és gazdaság versenyképességére,

az ágazat (és az ágazatban a

növelheti

működő vállalatok) termelékenységét;

pozitív hatásokat leronthatják negatív versenyhatások, amelyek feltárására, érdemi

empirikus vizsgálatára

még nem

került sor.

29

II.

II.1.

A KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK HATÁSAI KÖZÉP-KELET EURÓPAI GAZDASÁGOKBAN

A piacgazdasági

átmenet

A közép-kelet európai években

A

mindenütt

posztszocialista országokban megtörtént a

piacgazdaság

lezajlott rendszerváltás után, a '90-es

kereteinek kiépítése és

megszilárdítása,

f o k o z a t o s a n elmélyült a világpiaci integráció. A gazdaság átalakulásához mennyiségű tőkére, feltételeinek nagyban

modern

a

beáramlása. A beáramló megbízható

képzettsége

a

hatékony termelés feltételeinek

technológiákra

megteremtésére

elősegítette

relatíve

és

volt

gazdasági

szüksége nyitás

külföldi tőkét a

jogi,

biztosította

a

szabályozási modern

és

a

az

és

világ

piacaival

átalakuló

a jelentős

piacgazdasági

mértékű

külföldi

tudatos

tőkeimportot

gazdaságpolitikák

- jóllehet

technológiák

országonként

ösztönözték,

amelyek

eltérő

együttműködés E

külföldi

folyamatot termelőtőke

működés feltételeihez szükséges

tudást, vagy alapot szolgáltatott az ahhoz szükséges képzésre,

A

való

országoknak.

intézményrendszer

termelési

kialakításához j e l e n t ő s

fogadta,

a

működtetéséhez

munkaerő szükséges

betanításra.

időszakban

sikerességéről

és az

intenzitással országok

f e j l ő d é s e és a fejlett nyugati g a z d a s á g o k h o z való felzárkózásuk tesz t a n ú b i z o n y s á g o t .

30

-

gyors

2. ábra: V á s á r l ó e r ő - p a r i t á s o n

mért egy főre j u t ó GDP (EU-27=100%) (Forrás: Eurostat)

II.2.

a

A privatizáció,

mint

Az államszocialista korábban

után

berendezkedésből

KGST tag

nagyarányú

külföldi töke

közép-kelet

beáramlása

beáramlásának

az

egyik

első mozgatórugója

1990-es évek elején

európai

tranzíciós

piacgazdaságira váltó

országban

a

külföldi

10,

működőtőke

és gazdasági t é r n y e r é s e f i g y e l h e t ő meg a '90-es években

és az

is, n a g y m é r t é k b e n és elvitathatatlanul e l ő s e g í t v e a gyors piacgazdasági átalakulást

és a v i l á g p i a c o k h o z való kapcsolódást.

A külföldi t ő k é é r t f o l y t a t o t t v e r s e n y korai

nyertesei

M a g y a r o r s z á g és Lengyelország,

majd

a kezdetben hazai t u l a j d o n t előtérbe helyező, a gazdaság gyors m o d e r n i z á c i ó j á t hátráltató sikertelen

privatizációs

politikáról

külföldi

befektetéseket

ösztönző

rezsimre

váltó

Csehország is f e l z á r k ó z o t t a legnagyobb t ő k e i m p o r t ő r ö k körébe.

A

külföldi

tőkebeáramlás

termelőegységek

mozgatórugója

privatizációja

leggyorsabban, országokkal

fő

amelynek

volt.

hátterében

A

a

'90-es

privatizáció

a

összevetve - rekordgyorsasággal

1990-es

külföldi

működőtőke

években

beáramlást

privatizálta

vállalatait. A 2000-es évektől a

pénzügyi,

az

állami

Magyarországon

rendszerváltás

után

-

tulajdonú

indult

más

a

rendszerváltó

modernizáció

ö s z t ö n z ő gazdaságpolitika energiatermelő

és

ipari

állt.

letéteményeseként Lengyelország az

termelő

szektorainak

privatizáció fontossága csökkent, és az országon

cégvásárlások inkább az átmeneti

el

m e g h o z o t t c s ő d t ö r v é n y és a foglalkoztatási

szabályozás piacbarát átalakítása, v a l a m i n t a gazdasági kezelt

években

időben alakult lengyel

31

átívelő

magáncégeket érintették (Zimny

[2010]).

Csehország

ellentétben azonban

-

a

nem

a

demokratikus

hazai

tulajdont

helyezte

befektetéseket

privatizációjának

(UNCTAD

ezen

(ECFIN

külföldi

tőke

(Bozilhova

szomszédos

országokkal a

tőkehiány

2001-ben

EU

Görögország

csatlakozása al.

-

[2004]).

szolgáltatások, [2001]).

ingatlan

Szlovákiában

újabb

és

között is

és

a

nagy

2004-től

Hollandia,

vett vette

bankok

indult

meg

és

(áramszolgáltató

Románia

majd 2004 után - amikortól lendületet

következő

privatizációk t ö r t é n t e k

2002-ben

Bulgária

a

1998-tól

nagymértékű

[2006]).

Bulgáriában

helyét A u s z t r i a

többek

(bankszektor)

et al.

1998-ban a kormány külföldi

Ennek e r e d m é n y e k é n t

beáramlása,

legnagyobb t ő k e i m p o r t ő r ö k közé,

(Javorcik et

pénzügyi

a

privatizációk során,

beáramlás,

[2007]).

v i l l a m o s e n e r g i a , gáz- és vízellátás iparágba, a

váltott.

az F D I

[2002], Stefanikova

országok

beáramlás befektető

a

(telekommunikáció),

z á r k ó z o t t fel a vált

a

-

megélt recesszió hatására

felgyorsult

köszönhetően

nagyobb v o l u m e n b e n

hálózat),

előtérbe

ö s z t ö n z ő gazdaságpolitikára

nagymértékben

2000-ben

után

biztosította a gazdasági szerkezet kellő mértékű és sebességű átalakulását,

m o d e r n i z á c i ó j á t , így az 1996-ban

években

átalakulás

a

külföldi át

a

1997

után

bizonyossá működőtőke

korábban

amikor j e l e n t ő s tőke

vezető

áramlott

a

majd j e l e n t ő s v o l u m e n ű külföldi tőkét v o n z o t t

ügyletek,

nagy-

és

kiskereskedelem

szegmense

is

Bár az e m l í t e t t országokkal összevetve v o l u m e n é b e n v i s z o n y l a g kevés,

az országok G D P - j é h e z v i s z o n y í t v a s z á m o t t e v ő m ű k ö d ő t ő k e áramlott be a balti államokba a '90-es évek elejétől a

legalacsonyabb

kezdődően,

ugyanakkor arányaiban

a feldolgozóipari

FDI

állomány.

Észtországban és Lettországban

Szlovéniába

m e n n y i s é g ű és arányú

külföldi tőke a v i l l a m o s e n e r g i a , gáz-,

ágazatok

okán.

privatizációja

vonzották a

Később

legtöbb tőkét (2006-ban

tőke j e l e n l é t e és t u l a j d o n i aránya), (Bank of Slovenia

II.3.

A

a

pénzügyi,

áramlott

nagy

hő- és melegvíz szolgáltatás

szolgáltató

ezekben az ágazatokban a nő a

1994-ben

ágazatok és

a

legmagasabb a

vegyipar külföldi

külföldi t u l a j d o n a szolgáltató ágazatokban

[2008]).

külföldi töke beáramlása

32

is

3. ábra: FDI beáramlás a GDP % - á b a n (Forrás: W o r l d Investment Report, 2010)

Az egy főre eső FDI

állományt tekintve

európai új EU tagállam állományának

alakulása.

között. A

tekinthetjük sereghajtónak, főre eső FDI állománnyal

hazánk élen j á r ó n a k mondható a

10

közép-kelet

Kiemelkedő még Csehország és Észtország egy főre eső FDI

külföldi

tőke

egy

lakosra

vetített

értéke

amely szinte az egész vizsgált időszakban

rendelkezett.

33

alapján a

Romániát

legkevesebb egy

Egy főre eső FDI állomány, USD folyó áron 14 000 12 000 10000 8 000 6 000 4 000 2 000

0

4. ábra: Egy főre eső FDI állomány, USD folyó áron (Forrás: W o r l d Investment Report, 2010)

A külföldi t ő k e k e z d e t b e n j ó r é s z t a f e l d o l g o z ó i p a r b a á r a m l o t t , csak a 2000-es é v e k t ő l meg á l t a l á n o s a n és

a szolgáltató ágazatok (pénzügyi szolgáltatások,

kiskereskedelem,

feldolgozóipar

egyéb s z o l g á l t a t á s o k )

viszonylagosan

nagy

ingatlan

részaránya

a teljes

FDI

azonban

továbbra

is

súlya

ügyletek,

állományon megmaradt

nőtt nagy-

belül.

A

(kivéve

É s z t o r s z á g o t és L e t t o r s z á g o t , ahol a f e l d o l g o z ó i p a r i FDI aránya a 15%-ot s e m érte el 2008ban ill. 2009-ben).

Az

FDI

Időben az egyes f e l d o l g o z ó i p a r i a l á g a z a t o k FDI

á l l o m á n y iparági

rendelkező Csehországban FDI

részesedése is v á l t o z o t t .

megoszlása f ü g g az o r s z á g o k j e l l e m z ő i t ő l . Az erős ipari és S z l o v á k i á b a n

például t o v á b b r a

alapokkal

is j e l e n t ő s a f e l d o l g o z ó i p a r i

á l l o m á n y ( f ő k é n t a f é m a l a p a n y a g és a j á r m ű g y á r t á s é r d e m e l

kitüntetett figyelmet),

s z á m o t t e v ő a külföldi t u l a j d o n ezen felül a kokszgyártás és k ő o l a j f e l d o l g o z á s á g a z a t o k b a n is.

Lengyelországban

valamint a

a f e l d o l g o z ó i p a r és

kereskedelem

a

p é n z ü g y i s z e k t o r után

és j á r m ű j a v í t á s súlya

képvisel a g y ó g y s z e r g y á r t á s a f e l d o l g o z ó i p a r o n

34

a belül.

az

ingatlan

szektor,

m e g h a t á r o z ó , t o v á b b á j e l e n t ő s arányt

A c s e h , a s z l o v á k és a

lengyel

FDI

állomány megoszlása •

FELDOLGOZÓIPAR

•

PÉNZÜGYI,

BIZTOSÍTÁSI

TEVÉKENYSÉG I

KERESKEDELEM

ÉS

GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS •

•

INGATLAN

ÜGYLETEK

SZÁLLÍTÁS,

RAKTÁROZÁS

ÉS

KOMMUNIKÁCIÓ VILLAMOSENERGIA,

GÁZ-

ÉS V Í Z E L L Á T Á S

ÉPÍTŐIPAR

EGYÉB

5.

ábra:

A

cseh,

a

s z l o v á k és

a

lengyel

FDI

állomány

megoszlása

iparáganként,

2 007 (Forrás:

OECD)

Romániában m u t a t h a t ó ki legtisztábban a trend, miszerint kezdetben az olcsó, képzetlen munkaerőt igénylő ágazatokba (pl. a textil- és bőriparba) áramlott t ö b b tőke, majd később megnőtt

a

nagyobb

hozzáadott-értékkel

rendelkező

közlekedési eszköz gyártás) súlya a t ő k e i m p o r t b a n (ECFIN

A fő befektetők szinte országaiból Hollandia,

minden

származnak, Olaszország,

Görögország,

a

vizsgált

Szlovéniában

Svájc,

a

tőkeexportőr Bulgária

balti

(pl.

bútoripar,

[2008]).

közép-kelet európai

legnagyobb

Franciaország.

szegmensek

országban

országok

esetében

államokban

az

Németország,

számottevő

pedig

a

Európai

arányt

skandináv

Unió

Ausztria, képvisel

országok és

Oroszország.

II.4.

Az

A fejlett

FDI hatásai

„nyugati"

a fogadó

közép-kelet

technológiától

államszocialista t e r m e l é s t f o l y t a t ó

európai gazdaságok

korábban

elzárt,

verseny-képességére

a világpiactól

elszigetelten

közép-kelet európai gazdaságok esetében

a

fejlődő, beáramló

külföldi tőke a fejlett t e c h n o l ó g i a m e g t e s t e s í t ő j e k é n t , modern szervezési és m e n e d z s m e n t módszerek jelentős

és

a

nemzetközi

változásokat

versenyképességében. országban t ö b b e n

piacokhoz

generált A közvetlen

és t ö b b f é l e

a

való

gazdaság

külföldi

hozzáférés

csatornáinak

szerkezetében

befektetések

módszerrel vizsgálták a

hatásait a

és

hordozójaként az

ágazatok

közép-kelet európai

2000-es évek f o l y a m á n ,

alább e

t a n u l m á n y o k e r e d m é n y e i n e k áttekintésével adunk képet a vizsgált és feltárt hatásokról.

35

A közvetlen

külföldi

befektetések hatásainak vizsgálatára

alapfeltételezése a f e n t e b b révén

létrejövő/átalakuló

technológia

(ideértve

is

megfogalmazott állítás,

vállalatoknak

a

magasabb

a

külföldi

licenszeket,

gazdaságokban.

illetve

Ezért

létjogosultságának versenyelőny

az

termelékenységet

marketing

majd

erodálódásának,

témakörökben

rendelkezünk

kutatás

-

pl.

vizsgált országokra v o n a t k o z ó a n

szellemi

tulajdont,

versenyelőnyt

főárama

jelent

elsősorban

minőségű,

a

e

feltételezés

hatásokon

vizsgálatára megbízható

fogadó

át - a

fókuszál.

E

eredményekkel

a

is.

Az áttekintett t a n u l m á n y o k - összhangban három

fejlettebb

biztosító

megtartásának jó

befektetések

együtt j á r ó

technológiai tovagyűrűző

illetve

viszonylag

külföldi

illetve a nagyobb hozzáadott értéket

eszközöket)

empirikus

igazolására,

miszerint a tulajdonnal

korszerűbb szervezési és m e n e d z s m e n t módszereket, biztosító

irányuló empirikus kutatás egyik

a

nemzetközi

kutatási f ő á r a m m a l - általában

kérdéskörre f ó k u s z á l n a k

(1) j o b b a n t e l j e s í t e n e k - e a külföldi t u l a j d o n ú vállalatok,

mint a hazaiak (azaz létezik-e

a t e r m e l é s külföldre helyezését indokoló t e r m e l é k e n y s é g i (2) e r o d á l ó d i k - e a v e r s e n y e l ő n y (azaz létezik-e, és ha igen, t o v a g y ű r ű z ő hatás iparágon

ill. v e r s e n y e l ő n y ) ?

milyen

mértékű és előjelű

belül, vagy iparágakon á t í v e l ő e n ) ?

(3) a külföldi j e l e n l é t növeli-e az iparág t e r m e l é k e n y s é g é t ? A külföldi

közvetlen

befektetéseknek a vizsgált gazdaságok v e r s e n y k é p e s s é g é r e g y a k o r o l t

hatását a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e k e d é s s e l

közelítjük.

(1) Külföldi tulajdon és termelékenységi előny

A hazai és külföldi t u l a j d o n ú vállalatok t e r m e l é k e n y s é g e minden

nem

heterogenitásával

Ezért

számol (pl:

más s z e m p o n t o k a

a

a

külföldi

miatt -

termelékenység

vállalati

termelékenységet

vállalatok

nem

nagyobbak,

h a s o n l í t h a t ó a k össze

különbségének tényleges

más releváns t é n y e z ő hatását kiszűrve

módszerrel

Konings

[2000]

Djankov és

igazolni

befolyásoló így - eltérő a

kisebb

megméréséhez

részletesebb, a t u l a j d o n és a t e r m e l é k e n y s é g p r é m i u m

Ilyen

különbséget gyakorlatilag

leíró statisztika visszaigazolja. Az egyszerű átlagok alapján t ö r t é n ő összehasonlítás

ugyanakkor

vagy

közötti

számos

tényező

mérethatékonyság, hazai vállalatokkal).

és visszaigazolásához

közötti oksági

kapcsolatot minden

képes regressziós becslések szükségesek.

igazolja a külföldi t u l a j d o n ú vállalatok magasabb t e r m e l é k e n y s é g é t (TFP) Lengyelországban,

Hoekman

[2000]

Torlak

arra

hívja

[2004]

és Stancik

fel

figyelmet,

a

[2007] hogy a

Csehországban külföldi

(bár

befektetők

„kimazsolázzák" a j o b b a n t e l j e s í t ő vállalatokat, így a t e r m e l é k e n y s é g i különbség v a l ó j á b a n mintaszelekcióra privatizált

v e z e t h e t ő vissza).

vállalatok

jelentős Békés

Brown

et.

al.

[2004]

termelékenységi [2009],

Litvániában

a

előnyét

azonosítja [2004]

kerülő

Romániában.

Magyarország

esetében

szignifikáns, a

külföldi t u l a j d o n r a v i s s z a v e z e t h e t ő t e r m e l é k e n y s é g i előnyről. 36

Javorcik

külföldi t u l a j d o n b a

ad

bizonyságot

Torlak

[2004]

a

Bulgáriában. helyi

(Ennek egy

szabályozást,

termelni,

mint az

vállalatokat

A

külföldi

tulajdonú

vállalatok termelékenységi

lehetséges

kultúrát

és

magyarázata,

piaci

inkumbens vállalatok.

tulajdonú

jelenlétük

a

technológiai

gazdaság

tovagyűrűzés

gyökerekből

előtt a

hazai

gazdaságban

tulajdonú

vállalatok

beszállítóikká

váló

létezésének előfeltételét - egyben

működő

hazai

vagy

marketing

módszerek -

termelést

biztosító

pozitívan

hazai

a

a

hazai

és

hatékonyan hazai

azonban

tudást

a

biztosító egy

negatívan

vállalatok

része

ez

hogy

termelékenységét

Ezért

volt

-

szükséges

az általános,

a

elméleti

tudásukat,

ágazat,

külföldi gazdaság

a f o g a d ó gazdaság hazai t u l a j d o n ú

és

termelési

látott

hordozó

know-howt,

mintákat -

alkalmazottakat

előnye

idővel

pl:

technológiát

menedzsment

és

hatékonyabb

„átcsábítani").

erodálódhat,

termelékenységükkel

kényszerül,

jelezve,

Ilyen

a

hazai

együtt v e r s e n y k é p e s s é g ü k

a

alakulását,

ugyanis - főként,

azonosítjuk.

viszonylag

hasonló

azonban ha

a

vállalatok

részesedésük

más v á l l a l a t o k t e r m e l é s é n e k

vállalatok Nem

is

külföldi t u l a j d o n

a

hazai

átlagköltsége

-

növekedéséhez

(és

megszűnéséhez) v e z e t h e t - ezeket

a

külföldi

termelékenységi

termelékenységi

dominánsan

jelenik

is kialakulhatnak,

nő:

megnő, t e r m e l é k e n y s é g ü k

különbségek

azonosított

tanulmányozni

privatizációjával

előrehaladva

piaci

termelékenységi

hazai t u l a j d o n ú

felesleges

okán

kisebb értékesítés okán

hazai-külföldi

(verseny)hatásokként

esetén - később

fogadó

és alkalmazni, v a g y képesek a

versenyelőnyük

kilépésre

negatív

különbségek időben

a

termelékenyebb

külföldi t u l a j d o n ú vállalatok képesek „ m e g v é d e n i " t e r m e l é k e n y s é g i

pedig a

sem

hathatnak

fejlettebb

átvenni

termelékenységi

párhuzamosan

esetén

vállalatoknál

is

képesek a

magukban

vállalatok f e l z á r k ó z t a k

meg

a

-

különbségek

megvásárlás

a

előtt

termelékenységi

majd - pozitív t o v a g y ű r ű z é s i

hatások

csökkenhetnek.

technológia-átterjedés,

illetve

hatások párhuzamosan

versenyhatásokon

is j e l e n

e r e d ő j e k é n t adódó t e r m e l é k e n y s é g b e l i köszönhető,

annak,

képesek t a n u l n i a külföldiektől (pl: külföldi v á l l a l a t o k a

lemásolni,

külföldiek

romlik,

negatív

befolyásolhassa.

tulajdonú

vállalatoknak

gyakran

A

ismerik a

előny erodálódása - technológiai t o v a g y ű r ű z é s

méretgazdaságosságot f e l t é t e l e z v e - a

előny

olyan

képezi

vállalatainak

Pozitív hatás adódik, a m e n n y i b e n

adnak át,

így

tulajdonú

feltételét

hatás

és kevésbé t e r m e l é k e n y vállalatai

előnyüket

előnye

-

pozitívan

versenyképességére.

vállalatok

tudnak

be

is t á p l á l k o z ó feltételezés létjogosultságát - igazolni.

A fogadó

Ha

nem

okán

(2) A külföldi termelékenységi

nőtt.

így

külföldiek kevésbé

Egy másik lehetséges magyarázat pedig a

vállalatok termelékenységi

fogadó

hatások vizsgálata

tulajdonú

viszonyokat,

számol

kedvezményező versenyszabályozás.)

külföldi

esetben

hogy a

hátrányáról

lehetnek,

keresztül a

érvényesülő

mérések azonban

különbség változását

mutatják.

pozitív

csak e

Részben

és

hatások ennek is

hogy az áttekintett empirikus v i z s g á l a t o k v e g y e s e r e d m é n y e k e t tárnak elénk.

37

Javorcik

[2004]

jelenlétét,

bizonyította

először

amelyek Litvániában

meggyőzően

ágazaton

belül

a technológiai tovagyűrűzési

(horizontális t o v a g y ű r ű z é s ) és ágazatokon

á t í v e l ő e n (vertikális t o v a g y ű r ű z é s ) is megragadhatóak, ezáltal a litván és

gazdaság t e r m e l é k e n y s é g é t

Muraközy

külföldi

[2007],

valamint

működőtőke

tovaterjedésen

és v e r s e n y k é p e s s é g é t

Békés

et.

al.

befektetések ágazaton

keresztül

a

hatások

[2009] belüli

külföldi j e l e n l é t az egész

pozitívan

befolyásolta.

Magyarországon és

ágazatokon

Halpern

igazolja

vissza

a

átívelő technológiai

hazai t u l a j d o n ú vállalatok t e r m e l é k e n y s é g é r e gyakorolt pozitív

hatásait. Hagemejer és Kolassa [2008] hasonló j e l e n s é g r ő l számol be Lengyelországban. Djankov

és

Hoekman

[2000],

vállalatok t e r m e l é k e n y s é g e

valamint Torlak

közötti

különbség

Csehországban, Stancik [2007] azt igazolja, hazai t u l a j d o n ú vállalatok hazai

vállalatok

külföldiek által

tulajdonú

üteme,

esetében j e l l e m z ő b b és nagyobb Míg T o r l a k [2004]

és

(negatív

hatás)

ugyanakkor a estében

hazai

[2010]

korábban

azonosítható

növekedésében

megragadható

[2010], v a l a m i n t Gradeva

külföldi

tulajdonú

mutatja

be

hogy bár a külföldi j e l e n l é t mellett csökken a

termelékenységének

rés csökkenésében

a

növekedését

t ö r t é n ő felvásárlása

vállalatok

termelékenységi és S p a t a r e a n u

növekedési

[2004]

hazai t u l a j d o n ú

kisebb és

a

mértékű,

a

hazai-külföldi

pozitív hatás. Stancik [2008], J a v o r c i k

is megerősíti,

mértékű t o v a g y ű r ű z é s i

hogy a

külföldi akvizíciók

hatás adódik.

negatív hatást azonosít Romániában, Javorcik et al.

[2004] arra

mutat

rá, hogy a t o v a g y ű r ű z é s i hatás j e l l e g é t befolyásolja a külföldi t u l a j d o n o s származási helye, ugyanis belül,

pozitív hatások csak az amerikai

és ázsiai vállalatok részéről

beszállítóik irányában (hátrafelé irányuló kapcsolatokon,

keresztül),

míg az

európai t u l a j d o n ú

vállalatok és

különbség nő (ez a j e l e n s é g bizonyosan Konings

[2000]

Romániában

termelékenysége amellett

érvel,

időszakában

közötti hogy

után

csak

időben

nem

a

beszállítóik

hazai

növekedését

hatás

majd

vállalatok kiversenyzik a megtisztulása

a

a

és

(negatív

előrehaladva

külföldi

hatás)

eltűnik,

tulajdonú

azonosítja,

átmenet mivel

és

a

is).

vállalatok ugyanakkor

struktúraváltás

hatékony

külföldi

hatékonyan t e r m e l ő hazai t u l a j d o n ú v á l l a l a t o k a t és a

piac

a gazdaság egy magasabb t e r m e l é k e n y s é g i szinten, v e r s e n y k é p e s e b b

a t e r m e l é k e n y e b b vállalatok külföldi

A

linkage-eken

közötti t e r m e l é k e n y s é g i

külföldi

piacgazdasági

e g y e n s ú l y b a n állapodik meg. ( U g y a n a k k o r nem zárható ki,

mintaszelekció

backward

összefügg a v e r s e n y h a t á s o k é r v é n y e s ü l é s é v e l

Bulgáriában

különbség

ez

létezik,

és

ún.

adódnak ágazaton

befektetők által

hogy a negatív hatást f e l e r ő s í t i

t ö r t é n ő „kimazsolázásából"

adódó

is.)

jelenlétből

adódó

technológiai

átterjedések

hatásait

vizsgáló

empirikus

irodalmat Havránek és Irsová [2010] tekintette át részletesen és metaelemzéssel értékelte az

eddigi

eredményeket.

cikkükben arra nagysága,

mutatnak rá,

erőssége

elemzéshez

hazai

-

Cseh

Közgazdasági

az

alkalmazott

adatok j e l l e m z ő i r e .

Pénzügyi

gyakorolt

hatásuk

jobb

38

a

Szemlében

megjelent

illetve a kimutatott hatások

módszertanra

Miközben

pozitív t o v a g y ű r ű z é s adódik,

vállalatokra

és

hogy az elemzések e r e d m é n y e i ,

érzékeny

felhasznált

adatbázisok alapján

A

ágazati,

és

különösképpen

illetve

az

keresztmetszeti

külföldi vállalatok belépését és más megfigyelését

lehetővé

tevő

panel

adatbázisokon

lefolytatott elemzések kisebb és v á l t o z ó előjelű t o v a g y ű r ű z é s r ő l s z á m o l n a k

be.

(3) Az ágazat t e r m e l é k e n y s é g é n e k és v e r s e n y k é p e s s é g é n e k javulása

Láttuk, ami a

hogy a

külföldi

tőkebeáramlás

hazai-külföldi t e r m e l é k e n y s é g i

gazdaság

termelékenységének

és

eredményeként

adódhat t e c h n o l ó g i a - á t t e r j e d é s ,

rés csökkenését, a f o g a d ó ágazat,

versenyképességének javulását

illetve a f o g a d ó

eredményezheti.

Ez

azonban csak néhány közép-kelet európai országban t ö r t é n t meg a fent idézett v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i alapján. A külföldi

közvetlen t ő k e b e f e k t e t é s e k növelték a fogadó ágazatok és

a teljes f o g a d ó gazdaság t e r m e l é k e n y s é g é t és ezáltal v e r s e n y k é p e s s é g é t M a g y a r o r s z á g o n , Lengyelországban vállalatok felől

és Litvániában. hazai

tulajdonú

eredményezett -

pozitív,

azonosíthatóak,

amelyeket

termelékenységi

előnyére

külföldi tőke beáramlása

és Romániában

v á l l a l a t o k felé

hazai más

tulajdonú negatív

visszavezethető

csak részleges - külföldi

irányuló t e c h n o l ó g i a i

tovagyűrűzés

vállalatok t e r m e l é k e n y s é g é t

hatások

(pl:

a

kiversenyzés)

külföldi

növelő

tulajdonú

kompenzálnak.

által

hatások

vállalatok

Bulgáriában

a

rontotta a hazai t u l a j d o n ú vállalatok v e r s e n y k é p e s s é g é t .

Figyelembe

kell

miszerint a

piactisztulás és hatékony t e r m e l é s i struktúra

tulajdon

azonban

a

Csehországban

vennünk,

hogy

amennyiben

megjelenése segít elő - időigényes,

azokban

mértékű külföldi t ő k e b e á r a m l á s v i s z o n y l a g későn,

igaz

Konings

[2000]

érvelése,

kialakulása - amelyet a

az

országokban,

a '90-es évek v é g é n

ahol és az

a

külföldi nagyobb

után (ilyen

Csehország, Románia és Bulgária is) kezdődött, az FDI pozitív hatásai csak a 2000-es évek végéig t e r j e d ő adatokon v i z s g á l h a t ó k megfelelően.

Látni kell azt is, hogy önmagában egy

adott

ágazat

versenyképességére

t ő k e b e á r a m l á s okán termelékenységi

nem e l d ö n t h e t ő , hogy pozitív, vagy negatív hatással bír

nőnek a

különbségek

és

a

hazai t u l a j d o n ú és

ez

a

fogadó és a

hazai

ország j ó l é t é r e ,

ha

a

külföldi

külföldi t u l a j d o n ú vállalatok közötti

tulajdonú

vállalatok

piacról

történő

kiszorulását e r e d m é n y e z i (lásd az I.3. f e j e z e t b e n a t e r e m t ő rombolásról írottakat).

Az idézett vizsgálatok e r e d m é n y e i t az alábbi táblázat foglalja össze és segít á t t e k i n t e n i :

39

1. táblázat: A vizsgált tanulmányok eredményei Ország

Vertikális

Horizontális

technológiai tovagyűrűzési

hatás

A

nem szignifikáns (Javorcik és Spatareanu,

A

negatív (Torlak,

A

2005)

A

és/vagy a gazdaságban

mert a

külföldi

hatása

kialakulásának formájától

A

t e r m e l é k e n y e b b e k (Torlak,

2004)

nem világos a

hatás

eredője

nem szignifikáns (Javorcik és Spatareanu,

különböző' előjelű hatások

t u l a j d o n ú vállalatok

összességében

eredője 0. (Stancik, 2008)

de tulajdon függően

hatás

negatív, az akvizícióé pozitív, de

Djankov-Hoekman,

2000)

Csehország

hatás heterogén,

zöldmezős beruházás 2004;

T e r m e l é k e n y s é g növekedése az ágazatban

technológaiai tovagyűrűzési

2005)

azonosíthatók: iparágon belül, 1 % - p o n t o s külföldi t u l a j d o n n ö v e k e d é s felvásárlás/zöldmezős beruházás esetén a

hazai vállalatok bevételeinek

növekedési ütemében 0,14/0,26 %pontos növekedést/csökkenést okoz. Ám a hatások eredője 0. (Stancik, 2008) A

pozitív (Hagemejer-Kolasa,

2008)

A

pozitív horizontális (Hagemejer-

A

Kolasa, 2008)

Lengyelország

a

külföldi cégek t e r m e l é k e n y e b b e k ,

mint

a hazaiak (Konings, 2000) A

külföldi jelenlét növeli a t e r m e l é k e n y s é g e t a teljes gazdaságban

A

pozitív ( H a l p e r n - M u r a k ö z y ,

2009)

A

pozitív ( H a l p e r n - M u r a k ö z y ,

2007

A

növekedést e r e d m é n y e z a

és Békés et al. 2009)

Magyarország

külföldi tulajdon t e r m e l é k e n y s é g hazai tulajdonú

vállalatoknál is A

van,

pozitív(Javorcik,

A

2004)

van,

pozitív (Javorcik,

2004)

külföldi tulajdon t e r m e l é k e n y s é g növekedést e r e d m é n y e z a

Litvánia

hazai tulajdonú

vállalatoknál is Románia

A

negatív (Konings,

2000; Torlak,

2004)

A

ázsiai és amerikai tulajdonú vállalatok

A

nincs

A

rövid távon

nem eldönthető,

hosszabb

távon - piactisztulás és a hatékony termelési struktúra

hazai tulajdonú beszállítóinál pozitív,

40

kialakulása

után -

európaiak esetén

negatív (Javorcik et al,

lehet pozitív

2004) A

Bulgária

negatív,

v e r s e n y h a t á s o k dominálnak

(Torlak, 2004)

A

negatív hatás, versenyhatás

A

dominál (Konings, 2000)

külföldi tulajdonú vállalatok nem termelékenyebben a

A

rövid távon

hazai tulajdonúaknál

nem eldönthető,

távon - piactisztulás és a termelési struktúra

hosszabb

hatékony

kialakulása

után -

lehet pozitív (Torlak, 2004; Konings, 2000)

41

III.

III.

A

A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE BEFEKTETÉSEK VOLUMENE ÉS AZ ÁGAZATI KONCENTRÁCIÓ KÖZÖTTI KAPCSOLAT MAGYARORSZÁGON

1.

Külföldijelenlét,

külföldi

leginkább közötti

termelékenység,

közvetlen az

FDI

befektetések

és

kapcsolatot

tőkebeáramlás amelyekre

a

fogadó

vizsgálja

pozitív

az

koncentráció

részletesen létezésére.

eredményeket

A

külföldi

hatásokon

empirikus

prezentál

tulajdonú

konzisztensen

(mint

csatornán)

irodalom

belüli

keresztül.

a

külföldi

vállalatok j e l e n l é t e -

általában

előny hordozóira t e k i n t ü n k - növelheti

és a teljes gazdaság t e r m e l é k e n y s é g é t ágazaton tovagyűrűző

nemzetközi

megfigyelhető termelékenység-növekedés

és

feltételezésekkel

termelékenységi, technológiai

vizsgáló

gazdaságban

hatásainak

elméleti

hatásait

mint

valamely

a f o g a d ó ágazatok

és ágazatok közötti t e c h n o l ó g i a i

Ezt

Magyarországon

is

bizonyítja

Halpern és M u r a k ö z y [2007], illetve Békés et. al. [2009]. U g y a n a k k o r feltáratlan az FDI j e l e n l é t e és a v e r s e n y közötti kapcsolat, holott ez a csatorna erősítheti,

de

le

termelékenységi jelenléttel

is

ronthatja

hatásait.

asszociált

A

a

hazai

növekedése

különbségek csökkenése

külföldi j e l e n l é t f o g a d ó

és

tulajdonú a

ugyanis t ö b b ,

hazai-külföldi

technológia, beszállítói

külföldi

keresztül

is bekövetkezhet.

Egyértelműen

elvárásoknak való

vállalatoktól megfelelés,

megismerő és ezt a tudás

a

hazai

tulajdonú

külföldi

a f o g a d ó gazdaság pozitív szcenárió, különbség a

vállalatokhoz

vagy a j o b b t e c h n o l ó g i á t hazai

pozitív

tulajdonspecifikus termelékenységi

külföldi és hazai t u l a j d o n ú vállalatok közötti t e r m e l é k e n y s é g i

tudás

vállalatoknál

gyakorolt

termelékenységének

a v e r s e n y t és ezen

j ó l é t é t is befolyásoló szcenárió mentén amennyiben a

vállalatok

gazdaságra

a

(utánzás,

külföldi t u l a j d o n ú

tulajdonú versenytársaknál

kamatoztatni

kívánó m u n k a e r ő átszivárgásán keresztül) t ö r t é n ő átáramlása okán áll elő és egyben j a v í t j a (vagy legalábbis nem versenyhelyzetét. módon

is,

kevésbé

nő

külföldi-hazai

hogy az

a

termelékenységi

eleve t e r m e l é k e n y e b b

termelékeny

csökkenését a okán

A

rontja é r d e m b e n ) az ágazatban

hazai

tulajdonú

külföldi

vállalatokat

különbség

csökkenhet

tulajdonú

vállalatok

és

a

hazai

tulajdonú

vállalatok

átlagos t e r m e l é k e n y s é g e ) .

tesz(nek) szert,

az

árakra

gyakorolt

keletkezhet.

42

a

azonban kiversenyzik

oly a

termelékenység-különbség

kevésbé t e r m e l é k e n y hazai vállalatok kiszelektálódása

m u n k a h e l y e k s z ű n h e t n e k meg, t o v á b b á a m e n n y i b e n dominanciára

m ű k ö d ő hazai t u l a j d o n ú vállalatok

magyarázza Ezzel

(ennek

párhuzamosan

külföldi t u l a j d o n ú vállalat(ok) piaci

befolyás

révén

holtteher-veszteség

is

Kívánatos ezért azt is vizsgálni, termelékenységi közvetítő

különbségek

csatornaként

hogy - miután csökkenését

azonosítjuk - a

ágazatokban j e l l e m z ő v e r s e n y r e , tulajdonú negatív

vállalatokra

és

azt

a

külföldi

külföldi j e l e n l é t

jelenlét

befolyással

hazai-külföldi

pozitív lehet-e

hatásait a

fogadó

koncentrációra és ennek okán v é l e l m e z h e t ő e k - e a (hazai

értelmezett)

pozitív

termelékenység-növelő

hatást

„lerontó"

versenyhatások.

E j e l e n s é g vizsgálatára kettős

bizonyítottnak vélelmezzük a

teszünk

kísérletet

a

magyarországi

k ö n y v v i t e l t v e z e t ő vállalatok t u l a j d o n i j e l l e m z ő i ,

ágazati

koncentráció közötti

kapcsolat e l e m z é s é v e l .

külföldi j e l e n l é t és az ágazati v e r s e n y közötti k ö z v e t í t ő újabb csatorna

A külföldi tőke statisztikákkal

versenyszférában

működő,

t e l j e s í t m é n y m u t a t ó i , v a l a m i n t az

E r e d m é n y e i n k ezáltal

hozzájárulnak a

kapcsolat feltárásához és egy F D I

hatásait

beazonosításához.

ágazati j e l e n l é t e

és az ágazat

és a v á l t o z á s o k dinamikáját

koncentráltsága

is megragadni

vizsgáljuk. A regressziós becsléseinkkel egyrészt arra

közötti

kapcsolatot

leíró

képes regressziós becslésekkel

keressük a választ, hogy befolyásolja-

e egy ágazat koncentráltsága a külföldi tőke beáramlás intenzitását ( e l m o n d h a t j u k - e , hogy a

külföldi

befektetők

kedvelik?),

inkább

ellenkezőleg,

külföldi

a

inkább

hogy okoz-e a

tőkebeáramlás

magyarországi

tulajdoni

és

aggregáltan t a r t a l m a z ó

Leíró statisztikák

A külföldi tőke legtöbb

vagy

a

koncentráltabb

külföldi j e l e n l é t piaci

magasabb

ágazatokat

koncentrációt (a

koncentrációhoz

vezet-e,

vagy

inkább a v e r s e n y intenzitásának f o k o z ó d á s á t okozza?).

Elemzésünkhöz

III.2.

versenyző,

másrészt azt vizsgáljuk,

magasabb/intenzívebb

vállalatok

a

teljesítmény-adatait

adatbázist 6

a

2

használunk.

külföldijelenlét és

1995-ben

ágazatában.

versenyszférában

az

számjegyű

Megfigyelési

kettős TEÁOR

időszak:

könyvvitelt ágazatok

vezető

szintjére

1995-2006.

ágazati koncentráció kapcsolatára

már - bár v á l t o z ó

1995-ben

működő,

mértékben - j e l e n

volt a

magyar gazdaság

már csak néhány szektor esetében j e l l e m z ő a

domináns

hazai ( j e l l e m z ő e n állami, ö n k o r m á n y z a t i ) t u l a j d o n , ezek a légi szállítás (TEÁOR: 51) és a vízi szállítás (TEÁOR: 50), a postai, f u t á r p o s t a i t e v é k e n y s é g (TEÁOR: 53), a s z e n n y v í z g y ű j t é s és - k e z e l é s (TEÁOR:

37),

a szárazföldi

csővezetékes szállítás (TEÁOR:

49), v í z t e r m e l é s és -

ellátás (TEÁOR: 36), v a l a m i n t a v i l l a m o s e n e r g i a - , gáz-, hőellátás (TEÁOR: 35). külföldi t u l a j d o n aránya a 02). Az ágazati

6

Az

adatbázist

aggregálta

az

mezőgazdaság és e r d ő g a z d a s á g ágazatokban

10% alatti a

is (TEÁOR: 01 és

külföldi j e l e n l é t e t az ágazatban t e v é k e n y k e d ő vállalatok j e g y z e t t t ő k é j é b e n

a

vállalati

ECOSTAT és

listáját mellékletben

adóbevallások bocsátotta

kiemelt

mutatói

tartalmazó

APEH

vállalati

r e n d e l k e z é s ü n k r e a vizsgálathoz (az elemzési

közöljük)

43

adatbázis

alapján

adatbázis v á l t o z ó i n a k

adott

évben

amely a

megfigyelhető

külföldi

külföldi tulajdon

tulajdoni

részesedések

aggregált é r t é k é n e k és

átlagos

értékével

mérjük,

a j e g y z e t t t ő k é k aggregált é r t é k é n e k

h á n y a d o s a k é n t áll elő. A 6.

ábra az 1995-ben az egyes ágazatokra j e l l e m z ő koncentrációs mutató, a

Hirschman

Index

versenyző,

(amelynek

1800-as

értéke

érték

1-10.000

felett

között

koncentrált

alakul,

1000

ágazatról

alatti

beszélünk

Herfindahl-

érték -

esetén

ezeket

a

referenciaértékeket jelzi az ábrán a két v í z s z i n t e s v o n a l ) és az ágazat vállalatainak j e g y z e t t tőkéjében külföldi

jelen tulajdon

közötti

lévő Külföldi tulajdon é s koncentráció a z ágazatokban,1995

aránya

kapcsolatot

mutatja

be.

hogy

a

Jól

' 53

koncentrált

ágazatok v a g y kerültek (ilyen

látható,

még

nem

12

privatizálásra a

légi

és

!= S

vízi

•

50

szállítás, v a l a m i n t a postai tevékenység),

61

vagy

domináns

• 59

külföldi

•

őket

*

•

3/

•

21

65

29 •

tulajdon

jellemzi

(távközlés,

4S

*3 P

16

•1*41

biztosítás,

*

A versenyző

• 2 3

S ifoa

járműgyártás,

Külföldi

dohánytermék

27

W3~

tulajdon

aránya

a

jegyzett tőkében

gyártása).

ágazatokban

v á l t o z ó mértékű a

6. ábra: ágazati koncentráció és külföldi t u l a j d o n kapcsolata, 1995

külföldi t u l a j d o n , j e l e n l é t .

A

külföldi

jelenlétről

lehetőséget FDI

az

biztosítanak

b e á r a m l á s dinam i k á j á t

megfigyelni.

A

7.

ábra

előző

alapján

bemutatott

pillanatfelvétel

mellett

adataink

az Külföldi tulajdon beáramlás és ágazati koncentráció

is

az

egyes ágazatok 1995 évi (HHI értékek

ábrán

• 51 Q.

mért)

koncentráltsága és a külföldi tőke

beáramlásának

2006

közötti

1995-

intenzitása

közötti

kapcsolatot

szemlélteti.

A

referenciavonalak

vízszintes a

HHI

•IPb 2 0

referenciaértékeket j e l z i k : az

• 1 7 38

3 I 4 2

alsó szegmens a v e r s e n y z ő , a középső

sáv

a

mérsékelten

1

M 6

A

1

-20 Külföldi

tulajdon

44

2 5 4 1 « 3 1

• 4 6 2 8 2

» 3 5 3 2 2 6

6 4 1"

20 arányának változása

a jegyzett tőkében

60 1 995

- 2006

között

v e r s e n y z ő , míg a felső szegmens a koncentrált ágazatokat foglalja magában.

7. ábra: kezdeti

koncentráció és külföldi tőkebeáramlás (1995-2006)

A vizsgált időszakban

a

legtöbb ágazatban - így a j e l e n t ő s mértékű koncentrációt mutató

légi és vízi szállítás, v a l a m i n t a média (59) ágazatokban is - nőtt a külföldi t u l a j d o n aránya, ugyanakkor

nem

látszik e g y é r t e l m ű összefüggés

külföldi t ő k e b e á r a m l á s

Azt

az

koncentráltsága

és a

FDI beáramlás és a koncentráció alakulása

azonban

tesztelni, tőke

ágazat

között.

összefüggést

kívánjuk

a fogadó

hogy

a

külföldi

beáramlása

és

jelentőségének növekedése

vezethet-e

fogadó

a

szektor

koncentrációjához (amellyel és

negatív v e r s e n y -

jóléti

Ií

hatásokat

asszociálhatunk).

A

ábrán

8. ezért

dinamikájában mind

-20

láttatjuk

az

Külföldi

0 tulajdon

20

ágazati

40

arányának változása,

60

1 995-2006

ágazati

koncentrációt

mérő HHI

8. ábra: kezdeti koncentráció (1995) és külföldi tőkebeáramlás (1995-2006)

mutató, mind az ágazatban jelenlévő nem

külföldi t u l a j d o n

találunk e g y é r t e l m ű

arányának

1995-2006

kapcsolatot,

a

közötti változását.

külföldi

A két

mutató

befektetések v o l u m e n é n e k v á l t o z á s á t ó l

f ü g g e t l e n ü l t ö r t é n e k j e l e n t ő s v á l t o z á s o k egyes ágazatok koncentráltságában, példát

arra

is,

hogy

a

külföldi

tőke

között

arányának

növekedése

az

ágazati

illetve

látunk

koncentráció

csökkenésével j á r t együtt (légi és vízi szállítás ágazatok). Az

ágazati

egy

alternatív

a

3

koncentráció

legnagyobb

részesedése

63

vállalat

az

ágazat

teljes á r b e v é t e l é b ő l

(CR3).

A külföldi t u l a j d o n

fogadó

ágazatban

Külföldi árbevétel és külföldi tulajdon, 1995-2006

mérőszáma

• 15

O

! 4

betöltött

V65 •

21 2 2 32

• 8

64

I9ÍM3

o

2 5

koncentrációjának

alakulására

. 2 6

* 2 0

1ERM

s z e r e p é n e k változása és az ágazat

• 51

.29

1 7

» 665

gyakorolt

A

-20 Külföldi t u l a j d o n

0 ágazati

20 arányának változása,

40 1995-2006

60

hatása vizsgálatához ezért e mutatót is felhasználjuk. A 9. ábra külföldi t u l a j d o n ú

a 3 legnagyobb á r b e v é t e l ű

9. ábra: külföldi jelenlét és koncentráció kapcsolata CR3 mutató alapján

v á l l a l a t n a k az ágazat összes á r b e v é t e l é b ő l való részesedését mutató CR3 index (% pontban kifejezett)

változása és az ágazatba beáramló külföldi tőke közötti kapcsolatot mutatja be

a

időszakban.

vizsgált

tőkéjében

külföldi

bekövetkezett

kapcsolatot

Jóllehet

A

növekedése

a

HHI

kapcsolatot,

és

a

az

FDI

külföldi

á r b e v é t e l b ő l való

beáramlás

tulajdon

külföldi

között

jelenlét

növekedése

okozza

a

és

a

koncentráció

közötti

helyzetben,

illetve

a

változatlan

•

az

tulajdonúként

mellett

a

tulajdonú

vállalat

4

a

hazai

0

0

; c

•

27

1

1

50 H a z a i tul.

CR3

(arbevetel) változása

10. ábra: tulajdoni átrendeződés és koncentráció

10.

ábra,

valamint

mutatók változása

(A külföldi t u l a j d o n

a

8

-50

á r b e v é t e l é r e s z á m í t o t t CR3

tulajdonú

w

• I

at

azonosítjuk .

igazolja

o

[ )

másik külföldi

21

nfS

ra

a

időszakban

14

/52P

kivásárlásnak

köszönhetően

1995-2006

-15

•

megfigyelt

árbevételét

Ugyanakkor a

ágazati

' 5 1

hazai

kapcsolatban

1

egyik

időszakban

külföldi

koncentrációs j e l l e m z ő k

V 5 5

eredményeként

is.

vállalatok

60 • "

felvásárlásának

korreláció

(pozitív)

63 •

vállalatok

E jelenséget

tulajdonú

T u l a j d o n á t r e n d e z ő z é s és koncentráció,

többségi

tulajdonú

árbevételeként

külföldi

egyértelmű

növekedését f i g y e l h e t j ü k meg.

már piacon

hazai

külföldi

azonosítottunk

piac

amennyiben a

a

működő vállalatok j e g y z e t t

nem feltétlenül mond ellent egymásnak, a m e n n y i b e n a külföldi

versenyző

átrendezését,

áll

tulajdon

nem

erősödésével

részesedésének e g y é r t e l m ű

A két megfigyelés azonban

vállalat

ágazatban

sugall.

a

működő

t u l a j d o n n a k az

a

hazai

közötti

igen

külföldi t u l a j d o n

külföldi

tulajdonú

erős (r=-0,7)

vállalatok

és szignifikáns

arányának növekedése szignifikáns pozitív kapcsolatban

vállalatok á r b e v é t e l - a r á n y á n a k tulajdonú

és

vállalatok

ágazati

növekedésével

árbevétel-arányának

arányának változása

(r=0,53),

alakulásával

és az ágazati

negatív (r=-0,47).

koncentrációt

leíró HHI között nem találunk szignifikáns korrelációt 7 .)

7

Az összefüggés hiánya a

HHI értékek alapján adódó különböző koncentráltsági kategóriákba sorolt ágazatok

mindegyike esetén igaz, sem a koncentrált, sem a mérsékelten v e r s e n y z ő , sem a v e r s e n y z ő ágazatok körében nem

találunk

növekedése

szignifikáns

korrelációt

az

ágazati

koncentráció

között.

46

és

a

külföldi

tőke j e l e n l é t e ,

arányának

E r e d m é n y e i n k tehát konzisztensen azt mutatják be,

hogy

-

a külföldi tőke egyaránt j e l e n van a v e r s e n y z ő és koncentrált s z e k t o r o k b a n ,

-

a külföldi tőke beáramlásának hatására nem nő az ágazati koncentráció (HHI),

-

ahol

a

külföldi

jellemzően

a

vállalatok á r b e v é t e l e

nő az

ágazat teljes

árbevételén

belül,

ott

hazai t u l a j d o n ú vállalatok á r b e v é t e l - a r á n y á n a k csökkenése f i g y e l h e t ő

meg, az ágazati koncentráció változása nélkül (ennek h á t t e r é b e n a korábban hazai t u l a j d o n ú vállalatok felvásárlása,

vagy megszűnt

hazai

tulajdonú

vállalatok

helyét

á t v e v ő új, külföldi t u l a j d o n ú t e r m e l ő e g y s é g e k létesítése is állhat).

A megfigyelt

időszakban

(2

ágazat,

a

bőr,

bőrtermék,

lábbeli

gyártása,

berendezés gyártása kivételével) gyakorlatilag minden ágazatban száma,

illetve

(a

műsorösszeállítás,

reálértéken s z á m í t o t t vállalati

A leíró statisztikák alapján jelenléte az ágazati

Eredményeinket

műsorszolgáltatás

illetve villamos

nőtt a működő vállalatok

kivételével)

mindenütt

nőtt

a

hozzáadott érték (GDP).

tehát

nem

látunk arra

utaló jeleket,

hogy a

külföldi tulajdon

koncentráció növekedésével járna együtt.

csupán

a

külföldi

tulajdon

térnyerése

és

az

adott

ágazatban

t e v é k e n y k e d ő vállalatok számának növekedési üteme közötti nem túl erős, ám szignifikáns negatív korrelációs kapcsolat (r = -0,24) árnyékolja be, egyben ad alapot a külföldi t u l a j d o n és

a

koncentráció

alkalmas

III.3.

regressziós

közötti

kapcsolat

mélyrehatóbb,

oksági

kapcsolatok

azonosítására

módszerekkel t ö r t é n ő vizsgálatára.

Oksági kapcsolatok,

regressziós

becslések

M é l y e b b e n s z e r e t n é n k vizsgálni és megérteni,

hogy

(1) a külföldi tőke e l ő n y b e n részesítette-e az „eleve" koncentrált ágazatokat? (2) a

külföldi

tőke

beáramlása

befolyásolta-e

a

verseny

intenzitását

(piaci

koncentrációt)? Ezért regressziós becsléssel oksági kapcsolatot identifikálunk a megfigyelt függő v á l t o z ó (Y) és annak alakulását magyarázó megfigyelt v á l t o z ó k (X) értékeinek változására, az alábbiak szerint: Yi=a + p* Xi + sí , ahol Y|: függő v á l t o z ó (a magyarázni kívánt j e l l e m z ő 1995-2006 közötti változása) a:

konstans

P: a magyarázó v á l t o z ó k regressziós koefficienseinek v e k t o r a

47

Xi: a kontroll v á l t o z ó k v e k t o r a (i-edik ágazatra j e l l e m z ő értékek) si: hibatag Függő v á l t o z ó n k

az

az

ágazati j e l l e m z ő ,

amelynek

alakulására

f e l t é t e l e z é s e i n k szerint

hatással van egy, vagy t ö b b más ágazati j e l l e m z ő alakulása. Az (I.) kérdés vizsgálata esetén a

függő

változó

külföldi

tőkebeáramlás

vállalatok saját t ő k é j é b e n mutat meg. A (II.)

2006

kérdés esetében

árbevételéből

közötti változását

tényezők)

amelyet

megfigyelt külföldi t u l a j d o n i

1995-2006 közötti változását, ágazat teljes

intenzitása,

történő

legnagyobb

a

működő

közötti változása

koncentrációt j e l l e m z ő HHI

index

külföldi t u l a j d o n ú vállalatnak az

részesedését j e l l e m z ő

kívánjuk magyarázni

ágazatban

arány 1995-2006

egyrészt az ágazati

másrészt a 3

az

CR3

mutató

értékének

külföldi t ő k e b e á r a m l á s (és

1995-

más releváns

változásával.

III.3.1. A „kezdeti" ágazati koncentráció hatása a külföldi tőke beáramlására

Először

-

az

(I.)

beáramlásának közötti

kérdést

megválaszolandó

mértékét,

eltéréseit

pontosabban

kívánjuk

magyarázni

t u l a j d o n n a k az ágazatokban bekövetkezett

változás,

(1)

(%pontban

magyarázó

specifikációnkban kifejezett)

a a

külföldi

tőkebeáramlás

ágazat

egyes

változóink

a

változásában

között

ágazatokba

alakulásának

ágazati j e l l e m z ő k k e l .

történő

egyes

ágazatok

Függő v á l t o z ó n k a

ágazati

megfigyelt

jellemzők

és

külföldi

arányában az

adott

megfigyelt hatások szerepelnek.

külföldi

befolyás

arányának

az egyes ágazatok között

(Y - függő v á l t o z ó ) az alábbi ágazati j e l l e m z ő k k e l -

tőke

m ű k ö d ő vállalatok j e g y z e t t t ő k é j é b e n

ágazatok t e l j e s í t m é n y é t befolyásoló nem

Induló

-

1995-2006

megfigyelhető

között

történt

különbségeket

(X - magyarázó v á l t o z ó k ) magyarázzuk:

koncentráltsága

(HHI érték, 1-10.000) -

kezdeti (a

1995-

-

külföldi jelenlét

külföldi

az

tulajdon

ágazatban

aránya

az

ágazatban

működő vállalatok j e g y z e t t t ő k é j é b e n

ben, % - b a n kifejezve)

versenytársak

száma

(az ágazatban

m ű k ö d ő vállalatok száma

versenytársak (az ágazatban

számának

1995-ben, db)

változása

m ű k ö d ő vállalkozások számának változása

1995-2006 között, % - b a n

kifejezve) -

az

ágazatra jellemző

átlagos

vállalatméret

(egy vállalatra j u t ó e s z k ö z á l l o m á n y 1995-ben,

millió Ft)

(2) specifikációnkban a magyarázó v á l t o z ó k körét kiegészítjük az egyes (1 szám egy ű T E Á O R szintjén é r t e l m e z e t t ) ágazatok nem megfigyelt, ám a függő v á l t o z ó értékét v é l e l m e z h e t ő e n

48

befolyásoló

heterogenitásából

adódó

hatások

kiszűrését

biztosító

kétértékű

(dummy)

változókkal. (3) specifikációnk a feltételez,

így

HHI

az

és a

külföldi tőke

ágazatok

(dummy) változókkal

ragadja

koncentráltságának meg az ágazati

gyakorolt v é l e l m e z e t t hatását. (a és

koncentrált -

beáramlása

között nem

függvényében

koncentrációnak a

két v á l t o z ó a

lineáris

kapcsolatot

kialakított

kétértékű

külföldi t ő k e b e á r a m l á s r a

mérsékelten v e r s e n y z ő - 1000<=HHI<1800 -

HHI>=1800 - ágazatokat foglalja

csoportba,

koefficienseik a v e r s e n y z ő

ágazatra j e l l e m z ő értékektől való eltérést mutatják). (4) specifikációnkban a HHI a l t e r n a t í v á j a k é n t a külföldi t u l a j d o n ú 3 legnagyobb vállalatnak az ágazat teljes bevételéből való részesedésének arányát mutató (%-osan

értelmezett) CR3

mutatót alkalmazzuk, mint az ágazat kezdeti (1995. évi) koncentráltságát mérő mutatót. (5)

specifikációnkban

együttesen

alkalmazzuk

a

kezdeti

koncentráltságot

mérő

CR3

mutatót és a HHI alapján kialakított koncentráltsági kategóriákat.

A különböző specifikációkkal

lefuttatott becslések e r e d m é n y e i t a 2. táblázat mutatja.

Kiinduló (1) specifikáció nem (HHI

mutat kapcsolatot a külföldi t ő k e b e á r a m l á s intenzitása és az

alapján értelmezett) ágazati koncentráció kezdeti értéke

(pontosabban

annak hiánya) a (2) specifikációban,

kontrollokkal t ö r t é n ő kiegészítése után A

becslés

alapján

elmondhatjuk,

de

igen

kis

működő

értékű

versenytársak

jellemzőbb

volt

s z á m á n a k - más (fontos

HHI

a

között

alapvetően

a

hogy

3

e

legnagyobb

(CR3) j e l l e m e z v e

Hangsúlyoznunk

verseny

érdemben

intenzitása.

a

hogy

a

kell, a

hogy

külföldi

külföldi

v á l a s z t o t t a , vagy az Ugyanakkor

itt

tőkét

tőke

az

hatás

külföldi az

a

ütemű

specifikáció

tulajdonú

ágazat „kezdeti"

inkább fogadó eleve

ágazatok növekedési

meg kell j e g y e z n ü n k ,

beáramlásnak

A

szektorokban,

csak

vállalat

sem

az

külföldi

átlagos

ágazatban

tőkebeáramlás

ahol

1995-ben

még

n ö v e k e d é s é v e l j á r együtt 8 illeszkedésének

együttmozgásról

ágazatban

intenzitása

a

hogy

alacsonyabb üteme

javulásával

beszélhetünk,

árbevételből a

ugyanis

külföldi j e l e n l é t

vállalatok számának alakulására,

szignifikáns

ütemet

mutató

n ö v e k e d é s é n e k okán

helyzetben",

sikerült kimutatni, ezért t a r t j u k indokoltnak e v á l t o z ó s z e r e p e l t e t é s é t

nem

állnak

„tényellentétes"

ütemére v o n a t k o z ó adatok, így nem

versenytárs-növekedési

bár vizsgáltuk „ f o r d í t o t t

való

(3) specifikáció

t e v é k e n y k e d ő vállalatok számának

pont a

49

ágazati

koncentrációját,

állapotban (értsd: külföldi t ő k e b e á r a m l á s hiányában) a d ó d ó növekedési tudjuk,

nagyobb

célágazat kiválasztását (bár szignifikáns,

befolyásolja

azokban

a

külföldi j e l e n l é t . A külföldi t ő k e b e á r a m l á s ugyanakkor a v e r s e n y t á r s a k

azonban,

helyett

rendelkezésünkre

nem

a

tőke

gyengül).

részesedésével 8

áramlik,

okán) sem

külföldi

ágazatokhoz v i s z o n y í t o t t - alacsonyabb

látnunk

párhuzamosan

száma,

1995-2006

alacsonyabb volt a

A

koefficiense

magyarázó v á l t o z ó k körének ágazati

is stabil.

hogy a

v á l l a l a t m é r e t t e l j e l l e m z e t t ágazatokba

a

között és ez az összefüggés

hogy

hatást,

hat-e a

oksági

regressziónkban.

ágazatokat csökkent.

külföldi

tőke

kapcsolatot

nem

alapján

azt

látjuk,

ágazatokban, ahol

hogy

a

külföldi

már eleve nagyobb

mértéket

öltött

mértékben részesedtek külföldi vállalatok a

az ágazat á r b e v é t e l é b ő l . Ez azt sejteti, külföldi t ő k e b e á r a m l á s t

tőkebeáramlás jelentősebb

azon

piacból,

hogy a külföldi tőke j e l e n l é t e egy ágazatban t o v á b b i

eredményez.

2. táblázat: a külföldi tőke beáramlását magyarázó tényezők Függő változó: külföldi tulajdon arányának változása az ágazatban

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

1995-2006 között

INDULÓ ÁGAZATI

KONCENTRÁCIÓ

(Herfindahl-Hirschman

Index értéke

0.002

0.001

(1.40)

(1.08)

1995-ben, 1-10.000) INDULÓ

KÜLFÖLDI T U L A J D O N I

KONCENTRÁCIÓ

0.234*

0.467***

(1.76)

(3.52)

(a 3 legnagyobb á r b e v é t e l ű külföldi t u l a j d o n ú vállalat részesedése az ágazat teljes á r b e v é t e l é b ő l MÉRSÉKELTEN

1995-ben, %)

VERSENYZŐ Á G A Z A T

-

-

-

-14.099*

-8.632

(-1.91)

(-1.61)

14.092**

12.827**

(2.19)

(2.12)

( d u m m y , =1, ha 1.000 <= HHI < 1.800) KONCENTRÁLT

ÁGAZAT

-

-

-

( d u m m y , =1, ha 1.800 <= HHI) KÜLFÖLDI JELENLÉT (külföldi t u l a j d o n aránya az ágazatban

-0.214**

-0.383***

-0.529***

-0.461***

-0.270***

(-2.02)

(-3.10)

(-3.24)

(-3.69)

(-2.79)

0.001*

0.002***

0.002***

0.002**

0.002***

(1.83)

(2.82)

(2.86)

(2.36)

(3.93)

-0.108***

-0.063*

-0.051*

-0.081**

-0.026 (-0.63)

működő vállalatok j e g y z e t t t ő k é j é b e n 1995-ben, %) VERSENYTÁRSAK

SZÁMA

(vállalatok száma az ágazatban 1995ben, db) VERSENYTÁRSAK

SZÁMÁNAK

VÁLTOZÁSA (vállalatok számának változása

(-2.86)

(-1.79)

(-1.83)

(-2.52)

1.398***

1.542***

1 493***

1.513***

1.733***

(7.49)

(6.04)

(6.44)

(7.12)

(8.17)

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

1995 és

2006 között, %) VÁLLALATMÉRET (átlagos vállalati e s z k ö z á l l o m á n y 1995ben, millió Ft / vállalat) ÁGAZATOK (dummy-k,

1 számjegyű TEÁOR

ágazatok) megfigyelések száma

(ágazatok)

R2

53

53

53

53

53

0.28

0.44

0.45

0.51

0.63

robusztus becslések, t értékek z á r ó j e l b e n ; ***, **, * rendre 99%-os, 95%-os és 90%-os szignifikancia szintet jelöl a konstanst és az ágazati d u m m y - k koefficienseit nem közöljük

M e g e n g e d v e az ágazati koncentráció és a külföldi t u l a j d o n i részesedés közötti nemlineáris kapcsolatot, a (4) specifikáció e r e d m é n y e i azt igazolják, 50

hogy igenis van

kapcsolat a HHI

alapján j e l l e m z e t t ágazati koncentráció és a külföldi t ő k e b e á r a m l á s között, de a kapcsolat j e l l e g e különbözik az ágazatok „kezdeti" inkább,

a

A

a

koncentrált ágazatok

mint

a

versenyző

ágazatok.

Más

ismérvek

hatása

számított

CR3

közvetlen

hasonló s t r u k t ú r á t

mint az előző specifikációknál.

külföldi

tulajdonú

vállalatok

koncentrációs mutató alapján

e r ő s ö d i k a kezdeti külföldi kiválasztásában,

piaci

alapján

azt

látjuk,

mutatót

kategóriákat e g y ü t t e s e n

hogy a

(3) specifikációval

és

a

HHI

alkalmazva összevetve

piaci részesedés j e l e n t ő s é g e a külföldi befektetési célágazatok

ugyanakkor

eltűnik

különbség szignifikanciája,

számának növekedési

részesedésére

képzett koncentráltsági

az (5) specifikáció e r e d m é n y e i

közötti

mentén:

mérsékelten v e r s e n y z ő ágazatok kevésbé képezték c é l p o n t j á t külföldi

befektetéseknek, mutat,

koncentráltsága

a

mérsékelten

hasonlóképpen

versenyző

elvész

a

és

versenyző

kapcsolat

a

ágazatok

versenytársak

ütemével.

Ö s s z e g e z v e a 2. táblázat e r e d m é n y e i t , azt m o n d h a t j u k , hogy a külföldi közvetlen befektetések elsősorban azokba az ágazatokba irányultak, ahol -

relatíve nagyobb átlagos vállalatméret mellett

-

alacsonyabb volt ugyan a külföldi jelenlét, de

-

már más külföldi vállalatok j e l e n t ő s piaci

részesedéssel

rendelkeztek.

III.3.2. A külföldi tőkebeáramlás hatása az ágazati koncentráció változására

A külföldi tőke ágazati

beáramlásának intenzitása,

koncentráció

-

mint

a

verseny

a egy

külföldi t u l a j d o n lehetséges

ágazati j e l e n t ő s é g e és az

mutatója

-

alakulása

közötti

kapcsolatot - (II.) kérdés - két mutató (a HHI és a CR3) alapján j e l l e m e z z ü k .

Elsőként olyan regressziókat f u t t a t u n k , a m e l y e k b e n az egyes ágazatok HHI értékekkel mért koncentrációjának

változása

és

a

külföldi

tulajdon

alakulása

(növekedése)

közötti

kapcsolat oksági j e l l e g é t vizsgáljuk.

függő v á l t o z ó :

HHI változása 1995-2006 között

magyarázó v á l t o z ó k : külföldi t u l a j d o n

ágazati arányának változása,

kezdeti külföldi t u l a j d o n i arány az ágazatban (1995-ben), kezdeti ágazati koncentráció (HHI értéke 1995-ben), versenytársak verseny

száma,

intenzitásának

változása

változása), átlagos v á l l a l a t m é r e t

1995-ben.

51

(versenytársak

számának

A

kérdés

vizsgálatára

3

specifikációt

kontrollváltozókkal, v a l a m i n t a

kezdeti

futtattunk: HHI

ágazati

kontrollok

értéket j e l z ő v á l t o z ó t

helyettesítve. Az e r e d m é n y e k e t a 3. táblázat mutatja.

52

nélkül,

ágazati

kategorikus változókkal

3. táblázat:

Koncentráltsági index (HHI) alakulását magyarázó t é n y e z ő k

Függő változó: A HHI változása az ágazatban 1995 és 2006 között KÜLFÖLDI T U L A J D O N

(1)

ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA

(a külföldi t u l a j d o n arányának aggregált változása az ágazatban

működő vállalatok j e g y z e t t t ő k é j é b e n

(3)

-3.118

-8.734

-1.198

(-0.41)

(-1.08)

(-0.17)

1995-

2006 között, %) KÜLFÖLDI JELENLÉT (külföldi t u l a j d o n aránya az ágazatban vállalatok j e g y z e t t t ő k é j é b e n VERSENYTÁRSAK

SZÁMA

SZÁMÁNAK

1.274

-6.124

6.281

(0.22)

(-0.81)

(0.69)

-0.038*

-0.005

-0.009

(-1.82)

(-0.15)

(-0.33)

1995-ben, %)

(vállalatok száma az ágazatban VERSENYTÁRSAK

működő

1995-ben, db)

VÁLTOZÁSA

-2.316

-3.692

-3.941

(vállalatok számának változása 1995 és 2006 között, %)

(0.34)

(-0.89)

(-1.05)

VÁLLALATMÉRET

-1.496

-11.388

-28.355

(-0.13)

(-0.47)

(-1.36)

KONCENTRÁCIÓ

-0.420***

-0.370**

HHI értéke 1995-ben az ágazatban

(-3.49)

(-2.65)

(átlagos vállalati e s z k ö z á l l o m á n y 1995-ben,

millió Ft /

vállalat) KEZDETI

MÉRSÉKELTEN

VERSENYZŐ Á G A Z A T

272.103

( d u m m y , =1, ha 1.000 <= HHI < 1.800)

KONCENTRÁLT

(0.67)

ÁGAZAT

-2032.002*** (-2.79)

( d u m m y , =1, ha 1.800 <= HHI) ÁGAZATOK (dummy-k,

IGEN

IGEN

53

53

0.54

0.62

IGEN

1 s z á m j e g y ű T E Á O R ágazatok)

megfigyelések száma

(ágazatok)

R2

53 0.62

robusztus becslések, t értékek z á r ó j e l b e n ; ***, **, * rendre 99%-os, 95%-os és 90%-os szignifikancia szintet j e l ö l a konstanst és az ágazati d u m m y - k koefficienseit nem

A fenti

táblázatban

közöljük

prezentált e r e d m é n y e k alapján

hogy a külföldi t ő k e b e á r a m l á s nem

koncentráció

negatív

alakulása

koncentráltsága koncentráció

összefüggést

-

között,

függetlenül

kép

rajzolódik

ki

arról,

befolyásolja az ágazati koncentrációt, a m e n n y i b e n azt

a teljes ágazatra s z á m í t o t t H e r f i n d a h l - H i r s c h m a n szignifikáns

konzisztens

látunk

ami más

arra

az

Index értékeivel j e l l e m e z z ü k . ágazatok

utal,

jellemzők

hogy

kezdeti

időben

alakulásától

Ugyanakkor

koncentráltsága

előrehaladva -

az

csökken.

mértékét kategorikus változókkal j e l l e m e z v e azt találjuk azonban,

negatív összefüggés csupán a koncentrált (HHI > 1800) ágazatokra igaz.

53

és

a

ágazatok

A

kezdeti

hogy ez a

Az (I.)

kérdésünkre választ adó

regresszió

alapján

relatíve

erős

kapcsolat

mutatkozik a

külföldi t u l a j d o n beáramlásának intenzitása és a külföldi t u l a j d o n ú vállalatok piaci (ágazati árbevételből történő)

részesedésének alakulása

regressziót specifikálunk,

függő változó:

között.

Ezért a

következőkben

egy olyan

amelyben a

a külföldi t u l a j d o n ú 3 legnagyobb á r b e v é t e l ű vállalat részesedése az ágazat teljes á r b e v é t e l é b ő l (CR3 változása);

magyarázó változók: külföldi tulajdon

ágazati arányának változása,

kezdeti külföldi t u l a j d o n i arány az ágazatban (1995-ben), a külföldi v á l l a l a t o k kezdeti piaci részesedése (CR3 1995-ben), versenytársak verseny

száma,

intenzitásának

változása

(versenytársak

számának

változása), átlagos v á l l a l a t m é r e t

Majd

ezen

(1)

alapspecifikációt

megfigyelt h e t e r o g e n i t á s á b ó l változókkal,

illetve

koncentráltságát

a

a

(3)

HHI

1995-ben.

kiegészítjük

a

(2)

specifikációban

adódó hatások kiszűrését biztosítani specifikációban

ezen

felül

az

az

ágazatok

nem

hivatott ágazati d u m m y

ágazatok

kezdeti

(1995

évi)

értékek alapján j e l l e m z ő kétértékű változókkal. Az e r e d m é n y e k e t

a 4. táblázat mutatja.

Az így specifikált regresszió magyarázza a külföldi t u l a j d o n ú vállalatok közül a legnagyobb 3 piaci részesedése és a külföldi tőke ágazatba t ö r t é n ő beáramlása közötti kapcsolatot (az azt befolyásoló t o v á b b i hatásokra

Az (1) specifikáció

e r e d m é n y e i szerint a

részesedésének növekedése mennyiségével.

Ez

a

részesedtek a

jellemzett

külföldi

illetve

külföldi

erősebb

tulajdonú áll

azokban

koncentráció),

továbbá

az

a versenytárs (jóllehet

legnagyobb vállalat beáramló

ágazatokban,

piacból

részleges

meg i n t e n z í v e b b e n ,

3

az ágazatba

nagy külföldi vállalatok a

koncentráció ott v a l ó s u l kevesebb

azokat kiszűrve).

pozitív kapcsolatban

kapcsolat

arányban

külföldi

kontrollálva,

külföldi tőke

ahol

(kisebb v o l t

a

eleve

kisebb

CR3

alapján

b i z o n y í t é k o t találunk arra, ahol

bár e v á l t o z ó

piaci

hogy a

kisebb az átlagos v á l l a l a t m é r e t ,

koefficiense szignifikáns,

a

hatás

nagysága gyakorlatilag 0-ra tehető). Fontos látni, hogy az ágazatban j e l e n l é v ő külföldi tőke kezdeti

aránya

növekedése a

nem külföldi

befolyásolja piaci

az

eredményeket,

tehát

a

külföldi

tőkebeáramlás

részesedés k o n c e n t r á c i ó j á t implikálja, f ü g g e t l e n ü l attól,

hogy

az ágazatban milyen mértékben volt j e l e n korábban a külföldi tulajdon.

A (2) specifikáció az ágazatok h e t e r o g e n i t á s á b ó l eredő hatásokra t ö r t é n ő kontrollálás után is

megerősíti

létét,

a függő v á l t o z ó és a

nagyságát és irányát.

külföldi t ő k e b e á r a m l á s

Eredményeink struktúrája

54

intenzitása

közötti

kapcsolat

nem v á l t o z i k a (3) specifikációban

sem, a m e l y n e k e r e d m é n y e i azzal egészítik ki a fent vázolt képet, hogy a kapcsolat erősebb az eleve (HHI

1995 évi értéke alapján

4. táblázat: Külföldi

képzett kategóriák szerint) koncentrált ágazatokban.

piaci részesedés alakulását magyarázó t é n y e z ő k

Függő változó: A 3

legnagyobb

együttes

árbevételű,

árbevételének

viszonyított

az

külföldi ágazat

arányában

tulajdonú teljes

vállalat

(1)

(2)

(3)

0.524***

0.587***

0.563***

(5.42)

(5.61)

(4.97)

-0.398**

-0.516***

-0.681***

(-2.66)

(-3.74)

(-3.59)

árbevételéhez

bekövetkezett

változás

(%pontban) KÜLFÖLDI T U L A J D O N A R Á N Y Á N A K V Á L T O Z Á S A (a külföldi t u l a j d o n arányának aggregált változása az ágazatban

működő vállalatok j e g y z e t t t ő k é j é b e n

1995-

2006 között, %) INDULÓ KÜLFÖLDI T U L A J D O N I KONCENTRÁCIÓ (a 3 legnagyobb á r b e v é t e l ű külföldi t u l a j d o n ú vállalat részesedése az ágazat teljes á r b e v é t e l é b ő l

1995-ben, %)

KÜLFÖLDI JELENLÉT

0.082

0.157

0.209

(külföldi t u l a j d o n aránya az ágazatban működő

(0.65)

(1.24)

(1.49)

-0.002***

-0.002***

-0.002***

(-3.61)

(-3.11)

(-2.97)

VERSENYTÁRSAK S Z Á M Á N A K V Á L T O Z Á S A

-0.014

-0.077*

-0.091**

(vállalatok számának változása 1995 és 2006 között, %)

(-0.69)

(-1-73)

(-2.21)

-0.556***

-1 179***

-1.106***

(-2.91)

(-3.18)

(-3.01)

vállalatok j e g y z e t t t ő k é j é b e n

1995-ben, %)

VERSENYTÁRSAK SZÁMA (vállalatok száma az ágazatban 1995-ben, db)

VÁLLALATMÉRET (átlagos vállalati e s z k ö z á l l o m á n y 1995-ben, millió Ft / vállalat) MÉRSÉKELTEN VERSENYZŐ Á G A Z A T

2.731

( d u m m y , =1, ha 1.000 <= HHI < 1.800)

(0.35)

KONCENTRÁLT

ÁGAZAT

11.299*

( d u m m y , =1, ha 1.800 <= HHI)

(1.76)

ÁGAZATOK (dummy-k,

NEM

IGEN

IGEN

53

53

53

0.46

0.60

0.62

1 s z á m j e g y ű T E Á O R ágazatok)

megfigyelések száma (ágazatok) R2 robusztus becslések, t értékek z á r ó j e l b e n ;

***, **, * rendre 99%-os, 95%-os és 90%-os szignifikancia szintet j e l ö l a konstanst és az ágazati d u m m y - k koefficienseit nem közöljük

Összességében azt látjuk tehát, a

közvetlen

részesedés

hogy

külföldi befektetések e r e d m é n y e k é n t adódó ágazati külföldi tulajdoni növekedése

-

nem befolyásolja a HHI-vel j e l l e m z e t t ágazati koncentrációt, de ugyanakkor

-

a

-

ez a kapcsolat még erőteljesebb az eleve koncentrált ágazatokban.

külföldi vállalatok piaci (árbevétel) részesedésének koncentrációját erősíti, továbbá

55

111.4.

Az

eredmények

A külföldi

összegzése

befektetéseket és azok c é l p o n t j a i t (ágazatok) j e l l e m e z t ü k ,

külföldi tőke

beáramlását

pozitívan

befolyásolja,

külföldi t u l a j d o n ú vállalatok, t o v á b b á ágazatokba

irányulnak

a

külföldi

ha

adott ágazatban

inkább az olyan, befektetések,

megmutattuk,

hogy a

már j e l e n v a n n a k

nagyobb v á l l a l a t m é r e t t e l j e l l e m z e t t

ahol

relatíve

alacsonyabb

a

külföldi

t u l a j d o n ágazati aránya. Megmutattuk továbbá,

hogy a

külföldi

tulajdon

arányának

növekedése

adott ágazatban

j e l l e m z ő e n a külföldi t u l a j d o n ú vállalatok piaci részesedésének n ö v e k e d é s é t , de azon is túl a

néhány

nagy

eredményezi.

külföldi

Ugyanakkor

összekapcsolódó jelentős

tulajdonú látni

kell,

piaci hogy

piaci

részesedés

növekedés

részesedéssel

rendelkező

hazai

kiversenyzése és

piaci

j e l l e m z ő i t (HHI) nem

növekedése,

koncentrációt

részesedésének a

külföldi

hátterében

tulajdonú

pozícióik elfoglalása) áll,

koncentrációját

tulajdon

erősödésével

átstrukturálódás

vállalatok

ami

(CR3)

(korábban

felvásárlása,

az ágazat általános

vagy

azok

koncentráltsági

befolyásolja.

Nem találtunk szignifikáns oksági annak

vállalat

valamint

jellemző

kapcsolatot a külföldi t u l a j d o n ágazati j e l e n l é t e és/vagy az

HHI

ágazati

mutató,

koncentráció

sem

a

növekedése

versenytársak

között

számának

sem

a

csökkenése

tekintetében.

E r e d m é n y e i n k tehát ágazati

nem

igazolják a

külföldi

tulajdon

térnyerésével

gyakorta

asszociált

koncentrációnövekedést.

A magyarországi FDI

hatásainak összefoglaló értékelése e r e d m é n y e i n k tükrében

Kutatásunk egy j e l e n t ő s e r e d m é n y a vizsgáló

empirikus

közgazdasági

irodalomban,

t e r m e l é k e n y s é g - n ö v e l ő hatásait nem

Ezen felfedezés f é n y é b e n magyarországi tulajdonú

jelenléte

vállalatok

versenyképessége

külföldi

m ű k ö d ő t ő k e befektetések hatásait

ugyanis azt találjuk,

a

hogy az

FDI

pozitív

rontja le negatív v e r s e n y h a t á s .

immár bizonyos és pozitívan é r t e l m e z h e t ő , technológiai

tovagyűrűző

termelékenységének

hatásokon

növekedéséhez,

hogy a

át

külföldi tőke

hozzájárult

ezáltal

teljes

a

hazai

ágazatok

javult.

E felfedezés f é n y é b e n , t o v á b b á ugyanolyan

közvetlen

karakterisztikájú

annak ismeretében,

dolgozóknak

magasabb

hogy a

külföldi t u l a j d o n ú vállalatok

béreket

fizetnek

Magyarországon,

mint a hazai t u l a j d o n ú vállalatok, az FDI magyarországi szerepét e g y é r t e l m ű e n

56

pozitívan

értékeljük,

visszacsatolva

ezzel

a

külföldi

tőkebeáramlást

ösztönző

gazdaságpolitika

eredményességére.

Eredményeink értelmezésének korlátai és további

Vizsgálatunkat

egy

2

számjegyű

TEÁOR

adatbázison f o l y t a t t u k le, ami j e l e n t ő s e n elemzési

eszköztár

szabadon

ágazatok

történő

tényleges

megragadására

ágazati

koncentráció

elemi vállalati biztosít

az

kezelhető

kapcsolatát

elemzési -

hiszen

(illetve

adatokat t a r t a l m a z ó

ágazati,

kontrollváltozók

panel

adatbázisunk vállalati

-

alkalmazására,

aggregált

megválasztását,

is,

kapcsolatok

szintjén

mutatókból

álló

redukálta az e l e m e z h e t ő kérdések körének és az

eredményeink értelmezésének oksági

kutatási célok

regresszióink

valamint

inkább

együttmozgások,

alkalmasak csupán.

annak

hiányát)

adatbázison,

aggregáltsági

semmint

külföldi tőke

amely t ö b b e k nem

hatásainak

dezaggregáltabb

A

állít

és

kívánatos visszaigazolni

szintjén

heterogenitások

korlátokat

szinten

között

lefolytatott

olyan,

lehetőséget

értelmezhető kiszűrésére,

az

és

nem

részletesebb

panelbecslésekre.

Kívánatos lenne a külföldi j e l e n l é t és az ágazati koncentráció alakulása közötti kapcsolatot az

egyes v á l l a l a t o k többségi

valamint

a

külföldi

karakterisztikáinak (pl:

tulajdonba méret,

ismeretében és azokra A vállalati adatokon

külföldi

tulajdonba került

termelési

kerülése

(pl:

vállalatok

és

hatékonyság,

kivásárlás)

időpontjainak,

versenytársaik

exportkapcsolatok

érdemi

megléte,

stb.)

kontrollálva vizsgálni.

elvégzett elemzésekhez ideális esetben

modellekre van szükség,

olyan strukturális piacelméleti

amelyek leírják a t e r m e l é k e n y e b b vállalatok belépésének hatását

a piaci dinamikára, és f i g y e l e m b e veszik azt is, hogy egy kis nyitott gazdaságban az export és az import fontos s z e r e p e t j á t s z i k a v á l l a l a t o k közötti v e r s e n y b e n . Az ilyen strukturális modellekre

épülő,

részletes

segítségével volna

remény a

közötti

iparági

v a g y több

külföldi vállalatok belépése

mellett meg kell vizsgálni a méretdinamikája ( g y o r s a b b a n nem

ágazati

árbevételre,

és a

foglaló

paneladatok

hazai v e r s e n y intenzitása

lefolytatása

koncentráció

külföldi

közötti

kapcsolat

működő v á l l a l a t o k

nőnek-e a külföldi t u l a j d o n ú vállalatok?) és kiszelektálódása

foglalkoztatási

kapcsolatot, v a l a m i n t fel

szintekre,

a

foglalkoztatottak

kel tárni az

összetételének

részesedések mellett az árrés alakulására g y a k o r o l t hatásokat megvizsgálása

befektetések hazai

után - a

alakulása

külföldi t u l a j d o n t é r n y e r é s e és ágazatban

Csak e t é m a k ö r ö k részletes

közvetlen

és a

hatékonyak s z e l e k t á l ó d n a k ki?) közötti

alakulására, t o v á b b á a piaci is.

magukba

kapcsolat pontos megértésére.

A külföldi t u l a j d o n j e l e n l é t é n e k változása

(csak a

iparágat

után

gazdaságra

lesz teljes és

gyakorolt

h a t á s m e c h a n i z m u s o k és az azokon

megbízható

hatásairól,

és e v i z s g á l a t o k

át k ö z v e t í t e t t hatások t e l j e s k ö r ű

ismeretében - a j e l e n l e g i n é l is nagyobb bizonyossággal é r t e k e z h e t ü n k az FDI

57

képünk a

hatásairól.

IV.

A

ÖSSZEFOGLALÁS,

külföldi

működőtőke

évtizedben,

KONKLÚZIÓ

volumene

ezért szükséges

illetve az FDI

e

és

tőketípus

fogadó gazdaságokra

történő áthelyezését

jelentősége

világszerte

nemzetközi

gyakorolt

megnőtt

áramlását

az

befolyásoló

elmúlt

3

motivációk,

hatásainak vizsgálata. A termelés

külföldre

indokolhatja

-

a (fogadó gazdaságokban található) piachoz való (hatékony)

-

a termelés országhatárokon

á t í v e l ő optimalizációja

hozzáférés biztosítása,

(a t é n y e z ő á r a k különbségeinek

kihasználásával), -

A

a t e r m e l é k e n y s é g i (illetve v e r s e n y ) e l ő n y kihasználása a f o g a d ó gazdaság piacain.

közvetlen

illetve

a

külföldi

befektetések

tényezőkereslet

és - á r a k ,

hatására

megváltozhatnak

a

valamint

nőhet

gazdaságban

a

fogadó

vállalatok t e r m e l é k e n y s é g e a tudás, t e c h n o l ó g i a á t t e r j e d é s é v e l . motivációinak, függvényében

a

fogadó

-

egyaránt

empirikus irodalom

gazdaság, lehetnek

bizonyítja,

termelékenységének

és

negatívak.

inkumbens

E hatások - a külföldi tőke

ágazat j o g i - s z a b á l y o z á s i pozitívak

versenykörülmények,

és Az

verseny-jellemzőinek FDI

hatásait

vizsgáló

hogy léteznek az FDI-nak a f o g a d ó ágazatok és gazdaságok

növekedésére,

versenyképességének

hatásai ( j ó l l e h e t e - pozitív - hatás érvényesülése nem

javulására

gyakorolt

minden országban

pozitív

igazolt).

Részletesen á t t e k i n t e t t ü k az FDI vizsgált és ismert hatásait a '90-es évek rendszerváltozásai után

piacgazdaságokká alakult,

majd a 2000-es években

közép-kelet európai országokban, elzárt,

tőkében

külföldi tulajdonú

működőtőke

indult

el

a

összevetve

jelentős

lefolytatásának i d ő p o n t j á b a n

és

az

mivel

ágazatok és

Csehországban,

mértékű

és

megszilárdulásában

az

FDI

nőtt a

ezért

annak

és

Bulgáriában

az

még nem

átstrukturálódás),

sőt,

ért v é g e t a

Csehországban

a

hazai

gazdaságok v e r s e n y k é p e s s é g e .

Romániában

tőkeimport,

hatására

A

relatíve

ismert v i z s g á l a t o k

még nem j e l e n t k e z t e k pozitív hatásai ( v é l e l m e z h e t ő e n

mert a v i z s g á l a t o k i d ő p o n t j á b a n piactisztulás

kiépítésében

beérkező tőke. A vizsgált országok t ö b b s é g é b e n

hatásait a z o n o s í t j u k ,

vállalatok t e r m e l é k e n y s é g e ,

többi vizsgált országgal később

piacgazdaságának

külföldről

pozitív

Unióhoz csatlakozott

ugyanis a f e j l e t t nyugati t e c h n o l ó g i á t ó l és a világpiactól

s z e g é n y országok

j e l e n t ő s s z e r e p e t vállalat a

az Európai

azért,

h a t é k o n y s á g - n ö v e k e d é s t megelőző és

Bulgáriában

negatív

hatások

azonosíthatóak.

Az

FDI

fogadó

gazdaságok

termelékenységének

és

versenyképességének

növekedésre

g y a k o r o l t pozitív hatásairól alkotott pozitív képet azonban á r n y a l h a t j a a külföldi t u l a j d o n ú vállalatok m e g j e l e n é s é n e k az ágazati v e r s e n y r e és v e r s e n y t á r s a k r a g y a k o r o l t hatása, ám e hatásmechanizmus

feltárására

érdemben. Jelen t a n u l m á n y b a n

és

empirikus

vizsgálatára

kísérletet t e t t ü n k erre.

58

mindezidáig

nem

került

sor

M a g y a r o r s z á g o n - 1995-2006

időszakot felölelő ágazati

j e l é t annak, hogy a külföldi t u l a j d o n j á r t volna. negatív

A termelékenységi

verseny-hatás,

Magyarországon

a

így

külföldi

adatokon v i z s g á l ó d v a - nem

megjelenése és t é r n y e r é s e negatív v e r s e n y h a t á s o k k a l

t o v a g y ű r ű z é s t tehát - v é l e l m e z h e t ő e n a

látjuk

működőtőke-beáramlás

tőkét fogadó

ágazatok

ezáltal

-

nem

összességében

termelékenységének

rontja

pozitívan

le hat

növekedésére,

versenyképességére.

59

Vállalatgazdasági T u d o m á n y o s és Oktatási Alapítvány 1093 Budapest Fővám tér 8. HIVATKOZÁSOK

Aitken,

B J. - Harrison, A.

Comparative

Study

E.-Lipsey,

of

Mexico,

International Economics, Vol. 40., Aitken,

R.

B. J. - Harrison, A.

E.

E.

[1996]: W a g e s and

Venezuela

No. 3., [1999]:

pp.

Do

and

the

Foreign

Unites

Ownership: A

States.

Journal

of

345-371.

Domestic

Firms

Benefit from

Direct

Investment? Evidence from Venezuela. American Economic Review, Vol. 89.

Foreign

No. 3.,

pp.

605-618. A n d r e w s , M. - Lutz, B. - Schank, T. - Upward, R. [2009]: The takeover and selection effect of f o r e i g n - o w n e d

establishments:

Review of World Economics,

Vol.

an

145.,

analysis pp.

using linked

e m p l o y e r - e m p l o y e e data.

293-317.

Antalóczy, K. - Sass, M. [2001]: Greenfield investments in Hungary - are they different from

privatization

A r n o l d , J.

FDI?,

Transnational Corporations, Vol.

M. - Hussinger K.

[2005]:

10,

Export Behavior and

Manufacturing: A Firm-Level Analysis.

No. 3., Firm

pp. 39-59.

Productivity in

Review of World Economics Vol.

141.

No.

German 2.,

pp.

219-243. Bernard, A.

B. - Jensen,

B. J.

[2004]

W h y Some

Firms

Export.

Review of Economics and

Statistics Vol. 86., No. 2., pp. 561-69. Békés, G. [2004]: A vállalati telephelyválasztás mozgatórugói; in: Munkaerőpiaci Tükör, 2004: (szerk: Fazekas, K., Koltay, J., Cseres-Gergely, Zs), MTA-KTI, Budapest. Békés, G. - Kleinert, J. - Toubal, F. [2009]: Productivity Linkages among Heterogeneous Firms: Evidence from Hungarian firms, The World Economy Vol. 32. No.

10., p.1408-

1433. Békés, G. - Toubal, F. - Kleinert, J. [2006]: Spillovers from Multinationals to Heterogeneous Domestic Firms: Evidence from Hungary, MTA KTI Discussion Paper, 2006/16 Bozhilova, D. [2010]: W h e n Foreign Direct Investment is Good for Development: Bulgaria's accession, industrial restructuring and regional FDI, GreeSE Paper No 33. Brainard, S. L. [1997]: An Empirical Assessment of the P r o x i m i t y - C o n c e n t r a t i o n T r a d e - o f f Between

Multinational Sales and Trade, American Economic Review, Vol. 87,

No. 4., pp.

520-544. A t a n u l m á n y a G a z d a s á g i V e r s e n y h i v a t a l V e r s e n y k u l t ú r a K ö z p o n t j a és a Vállalatgazdasági T u d o m á n y o s és Oktatási Alapítvány között létrejött A L / 1 7 5 5 / 2 0 10. számú szerződés alapján készült.

Brown, J.

D. - Earle, J. S. - T e l e g d y , Á.

Longitudinal

Estimates

Politlcal Economy, Vol. Blalock, G. - Gertler,

from

114.

P. J.

t e c h n o l o g y transfer

[2006]: The

Hungary,

No.

Productivity Effects of Privatization:

Romania,

Russia,

and

[2008]: W e l f a r e gains f r o m foreign

to

local

Ukraine.

Journal

of

1. direct investment t h r o u g h

suppliers. Journal of International Economlcs,

Vol.

74

No.

2., pp. 402-421. Conyon,

M. J. - Girma, S. - T h o m p s o n , S. - W r i g h t ,

effects

of foreign

acquisition

in

the

P.

United

[2002]: The p r o d u c t i v i t y and w a g e

Kingdom. Journal of Industrlal Economlcs.

Vol. 50. No. 1., pp. 85-102. Csengődi, S. - Jungnickel, R. - Urban, D. Revlew of World Economlcs, Vol. Djankov, S. - Hoekman, Enterprises. Doms,

M.

B.

144,

[2000]:

B.

pp.

55-82.

Investment and

Foreign-Owned E.

Baldwin,

R.

as

-

Lipsey

[1993]:

No.

1.,

E.

-

Richards NBER,

Multlnatlonal Enterprises

Publishing C o m p a n y , W o k i n g h a m ,

D.

J.

P r o d u c t i v i t y between

(szerk)

United States.

[1998]:

Cambridge,

and The

in Czech

pp. 49-64.

M a n u f a c t u r i n g Establishments in the

R.

Bases for Economlc Accountlng.

H.

14.,

Productivity G r o w t h

[1998]: C o m p a r i n g Wages, Skills, and

in:

J.

1,

Foreign

Domestically and

Dunning,

No.

The World Bank Economlc Revlew, Vol.

E. - Jensen, J.

Ownershlp

[2008]: Foreign T a k e o v e r s and W a g e s in Hungary.

Geography and

MA

Global Economy.

Addison-Wesley

England

Earle - J. - T e l e g d y , Á [2008]: O w n e r s h i p and W a g e s : New Evidence f r o m Linked

Employer-

Employee Data in Hungary, 1986-2003. in: A n d e r s s o n , F., Bender, S., Lane, J., Shaw, K., Von

Wachter,

T.

(szerk)

Quantltatlve Approaches.

[2008]: Analysls of Flrms and Employees -

NBER,

Cambridge,

Qualltatlve

and

MA

ECFIN [2007]: Foreign direct investment in the Czech Republic: a challenge for domestic firms, in: C o u n t r y Focus, Vol. 4. No. 2. Ethier, W. J.

[1986]: The

Multinational

Firm.

Quarterly Journal of Economlcs,

Vol.

101.

No.

Foreign O w n e r s h i p , W a g e s and W a g e Changes in

U.S.

4., pp. 805-834. Feliciano, Z. - Lipsey R. Industries, Glass,

J.

J.

1987-92. -

Saggi,

E.

[2006]:

Contemporary Economlc Pollcy, K.

[2002]:

Scandlnavlan Journal of Economlcs, G l o b e r m a n , S - Ries, J. Affiliates

in

Canada.

Vol.

Multinational

Vol,

104.,

C. - V e r t i n s k y I.

No.

24,

Firms 4.,

pp.

[1994]: The

Canadlan Journal of Economlcs,

Vol.

and

pp.

74-91.

Technology

Transfer.

The

495-513.

Economic 27.

pp.

Performance

of Foreign

143-156.

1

Girma, S. - Görg, Performance. Girma,

S -

H. - Strobl,

[2004]:

Exporting,

Economics Letters, Vol. 83.,

Greenaway,

investment

E.

in

the

D.

- Wakelin,

pp.

K.

International

Investment, and

Plant.

317-324

[2001]:

Who

Benefits

UK? Scottish Journal of Political Economy,

Vol.

from

48.,

foreign

No.

2.,

direct

pp.

119-

133. G o r o d n i c h e n k o , Y - Svejnar, J - Terrell, K [2007]: W h e n does FDI

have positive spillovers?

Evidence from 17 emerging market e c o n o m i e s ; IZA Discussion Paper No. 3079 Görg, H. - Strobl E. - W a l s h F. [2007]: W h y Do Foreign O w n e d Firms Pay More? T h e Role of O n - t h e - J o b Training.

Review of World Economics,

Vol.

143.,

pp.

464-482.

Gradeva, M. [2010]: FDI integration in an unstable institutional e n v i r o n m e n t : the case of Bulgaria, CES, University Paris Feliciano, Z. - Lipsey R. E. [2006]: Foreign O w n e r s h i p , W a g e s and W a g e Changes in U.S. Industries, Halpern,

1987-92.

Contemporary Economic Policy,

L. - M u r a k ö z y ,

B.

[2007]:

Transition, Vol.15. No. 4., Haddad,

M.

-

Harrison,

Does distance

enterprises:

-

A.

Kolasa,

24,

pp.

74-91.

matter in spillover?

The Economics of

pp. 781-805. [1993]:

Are T h e r e

Investment? Journal of Development Economics, Hagemejer, J.

Vol.

M.

[2008]:

evidence from

Positive Vol.

Spillovers

42,

Internationalization

firm-level

data,

from

pp.

51-74.

and

economic

NATIONAL

BANK

OF

Direct

Foreign

performance

of

POLAND W O R K I N G

PAPER No. 51. Havránek, T. - Irsová, Z.

[2010]:

M e t a - A n a l y s i s of I n t r a - I n d u s t r y FDI

Spillovers:

Updated

Evidence, Czech J o u r n a l of Economics and Finance, Vol. 60., No. 2., pp. 151-174. Helpman,

E.

[1984]:

A

Simple

Theory

C o r p o r a t i o n s , Journal of Political Economy, Helpman et al.

[2004]:

Review Vol. 94. No. Helpman,

E

of

Vol.

Export versus FDI w i t h

International 92,

No.

3,

Trade

pp.

with

Multinational

451-471.

H e t e r o g e n o u s Firms,

The American Economic

1., pp. 300-316.

[2006]: Trade,

FDI

and the Organization

of Firms, Journal of Economic Literature,

Vol. 44., No. 3., pp. 589-630. Helpman, E. - Melitz, M. J. - Yeaple, S. R. [2003]: Exports versus FDI with Heterogeneous Firms, American Economic Review, Vol. 94., Jarolim, M. - Z e m p l i n e r o v a , A. Czech

case,

[2001]:

No.

1.,

pp.:

300-316.

Modes of FDI entry and firm performance - the

Transnational Corporations, Vol.

10,

No.

3.,

pp.

95-111.

2

Javorcik,

B. S.

Firms?

[2004]:

In

Search

Does Foreign

Direct Investment Increase

of Spillovers t h r o u g h

Backward

Productivity of Domestic

Linkeages.

The American

Economlc

Review, Vol. 94., No. 3., pp. 619-633. Javorcik, B. S. - S p a t a r e a n u ,

M.

[2006]:

Disentangling FDI Spillover Effects: W h a t Do Firm

Perceptions Tell Us?, in: Moran, T. - Graham, E. - Blomström, M. (szerk): Does Foreign Direct Investment Promote

D e v e l o p m e n t ? Institute for International

Javorcik, B. S. - Spatareanu, M. [2003]: To Share or Not To Share: Matter for Spillovers f r o m

FDI?,

World

Javorcik, B. S. - Saggi, K. - Spatareanu, Vertical

Spillovers f r o m

FDI

and

K.,

Hunya

G.

[2000]:

Transnatlonal Corporatlons. Konings, J. from

Vol.

M.

[2004]: Does it Matter w h e r e you come f r o m ?

Investor

Privatisation 9.

No.

1.,

Level

Panel

Data

in

Nationality,

World

Bank

Policy

Research

Central

and

Eastern

Bank. and pp.

[2000]: The Effects of Direct Foreign

Firm

Does Local Participation

Bank W o r k i n g Paper No. 3118

W o r k i n g Paper 3449. W a s h i n g t o n , W o r l d Kalotay

Economics

Emerging

FDI

in

Europe.

39-66. Investment on Economies,

Domestic firms:

William

Evidence

Davidson

Institute

W o r k i n g Paper No. 344. Konings, J.

[2001]: The Effects of Foreign

of Transition Vol. 9., Kosova,

R.

[2004]:

Republic.

Direct Investment on

Domestic Firms. Economics

No. 3., pp. 619-633. Do

Foreign

Firms

U n i v e r s i t y of Michigan

Crowd Out Domestic Firms? Evidence from

Business School,

Ph.D.

the

Czech

Dissertation.

Lankes, H. P. - Wess, M. [2001]: FDI in economies in transition: M&As versus greenfield investments, Lin,

Transnational Corporations, Vol.

P. - Saggi,

K.

[2007]:

Review of World Economics, Markusen,

J.

R.

[2002]:

Press, Cambridge, Markusen, J. industrial Markusen, J.

3.,

pp.

Vol.

71

pp.206 -

[2004]: FDI and W a g e Spillovers in Vol.

140.,

pp.

112 - 129.

220 Indonesian

Manufacturing.

321-332.

Multinational Firms and the

Theory of International

Trade.

The

MIT

MA

R. - V e n a b l e s , A. J. development.

[1999]:

Foreign

European Economic Review,

R. - V e n a b l e s , A. J.

Multi-national

No.

M u l t i n a t i o n a l firms, exclusivity, and the degree of backward

linkages. Journal of International Economics, Lipsey, R. E - S j ö h o l m , F.

10,

[2000]:

direct

investment

as a

catalyst for

Vol. 43 No. 2, pp. 335-356.

T h e T h e o r y of E n d o w m e n t ,

T r a d e , " Journal of International Economics,

Vol.

52,

pp.

Intra-industry and 209-234.

3

Navaretti,

B.

G.

- Venables,

A.

J.

[2004]:

Princeton U n i v e r s i t y Press, Princeton

Multinational

Firms

in

the

World Economy.

N.J.

Pauwels, S. - Ionita, L. [2008]: FDI in Romania: f r o m l o w - w a g e c o m p e t i t i o n to higher valueadded sectors, in: ECFIN C o u n t r y Focus, Vol. 5., No. 3. Rodriguez-Clare,

A.

[1996]:

American Economic Review, Rodrik,

D.

[1999]:

Multinationals,

Vol.

The

New

86.,

No.

Global

4.,

Linkages, pp.

Economy

Work. Johns Hopkins U n i v e r s i t y Press,

and

Economic

Development.

852-73.

and Developing

Baltimore,

Countries:

Making

Openness

MD

Rojec, M. [2001]: T h e restructuring of firms in foreign privatizations in Central and Eastern European Sass, M.

countries;

Transnational Corporations, Vol.

10,

No.

3.,

pp.

1-24.

[2003]: V e r s e n y k é p e s s é g és a közvetlen külföldi m ű k ö d ő t ő k e - b e f e k t e t é s e k k e l

kapcsolatos gazdaságpolitikák, PM Kutatási Füzetek, Vol. 3. Sinani, E - Meyer, K. E. [2004]: Spillovers of t e c h n o l o g y transfer from FDI: the case of Estonia, Journal of Comparative Economics Vol. Stancik, J.

[2007]:

Horizontal and V e r t i c a l

Republic, W o r k i n g Paper, Stancik, J.

[2008]:

No.

3,

pp.:

445-466

FDI S p i l l o v e r s : R e c e n t Evidence f r o m the Czech

CERGE-EI.

FDI Spillovers in

Economic Papers,

32,

European

the Czech

Commission,

Republic:

Takeovers vs.

Greenfields?,

D i r e c t o r a t e - G e n e r a l for Economic and

Financial Affairs, Paris Stanisic,

N.

[2008]:

southeastern Economics Vol.

Do

foreign

European 1.,

pp.:

direct

transition

increase

economies?,

the

economic

South-Eastern

Europe

growht

of

Journal

of

29-38.

Stefanikova, N. - Siskovic, M. - Valach, M. Slovakia,

investment

[2006] Foreign Direct Investment - The Case of

http://sceco.univ-poitiers.fr/IP2006/W11K_stefanikova.pdf

Szanyi, M. [2001]: Privatization and greenfield FDI in the e c o n o m i c restructuring of Hungary,

Transnational Corporations, Vol.

10,

No.

3.,

pp.

25-38.

Te V e l d e , D - Morrissey, D. [2001]: Foreign O w n e r s h i p and W a g e s : Evidence from Five African Countries. CREDIT Research Torlak,

E.

[2004]:

Foreign

Paper, 01/19, University of N o t t i n g h a m

Direct Investment, T e c h n o l o g y T r a n s f e r and

Productivity G r o w t h :

Empirical Evidence for Hungary, Poland, Romania, Bulgaria and the Czech Republic, Hamburg Institute of International Uminski, S.

[2001]:

Corporations, Vol.

Economics ( H W W A )

Foreign capital in the privatizationp process of Poland;

Transnational

10, No. 3., pp. 74-94.

4

UNCTAD:

World Investment Report.

Yeaple, S.

[2003]:The Complex Integration Strategies of M u l t i n a t i o n a l s and Cross C o u n t r y

Dependencies

in

the Structure

2007,

2008,

2009

of FDI, Journal of International Economics,

Vol.

60,

pp.

293-314.

5

I. MELLÉKLET: AZ ELEMZÉSI ADATBÁZIS VÁLTOZÓI

2 s z á m j e g y ű T E Á O R ágazatok szintjén, a 1995, 1998, 2001, 2004, 2006 évekre -

vállalatok száma;

-

külföldi t u l a j d o n ú vállalatok (50% feletti külf. tul. a j e g y z e t t t ő k é b e n ) száma;

-

ágazatban

-

külföldi

működő összes vállalat j e g y z e t t tőkéje;

tulajdon

aránya

az

ágazatban

működő összes vállalat j e g y z e t t t ő k é j é h e z

viszonyítva; -

ágazatban

-

külföldi

működő összes vállalat saját t ő k é j e ;

tulajdon

aránya

az

ágazatban

működő

összes

vállalat

saját

tőkéjéhez

viszonyítva; -

f o g l a l k o z t a t o t t a k száma az ágazatban;

-

az ágazatban

-

ágazat

-

az ágazatban

-

ágazat export árbevétele;

-

ágazatban

működő külföldi t u l a j d o n ú vállalatok export árbevétele;

-

ágazatban

működő v á l l a l a t o k eszközállománya;

-

ágazatban

működő külföldi t u l a j d o n ú v á l l a l a t o k eszközállománya;

-

ROA hazai t u l a j d o n ú vállalatok esetében;

-

ROA külföldi t u l a j d o n ú vállalatok esetében;

-

CR3

árbevétele; működő külföldi t u l a j d o n ú v á l l a l a t o k árbevétele;

árbevételre

árbevételéhez -

működő külföldi t u l a j d o n ú vállalatoknál f o g l a l k o z t a t o t t a k száma;

(3

legnagyobb

vállalat

árbevételének

aránya

a

teljes

ágazat

viszonyítva);

CR3 eszközállományra (a 3 legnagyobb vállalat e s z k ö z á l l o m á n y á n a k aránya a teljes ágazat

eszközállományához viszonyítva);

-

a 3 legnagyobb külföldi vállalat részesedése (CR3)az ágazat á r b e v é t e l é b ő l ;

-

a 3 legnagyobb hazai vállalat részesedése (CR3)az ágazat á r b e v é t e l é b ő l ;

-

a 3 legnagyobb hazai t u l a j d o n ú vállalat részesedése az ágazat e s z k ö z á l l o m á n y á b ó l ;

-

a 3 legnagyobb hazai t u l a j d o n ú vállalat részesedése az ágazat e s z k ö z á l l o m á n y á b ó l ;

-

HHI

-

HHI az eszközállományra;

-

GDP az ágazatban

működő összes vállalatra;

-

GDP az ágazatban

működő külföldi t u l a j d o n ú vállalatokra.

(Herfindahl-Hirschman

Forrás:

Index) árbevételre;

ECOSTAT

6

II. MELEKLET:

KIEGESZITO INFORMACIOK

A KÜLFÖLDI J E L E N L É T ÉS A K O N C E N T R Á C I Ó A L A K U L Á S Á N A K DINAMIKÁJA: 5. táblázat: külföldi tulajdon aránya

a különböző mértékben koncentrált ágazatokban

Koncentráció

külföldi tőke aránya

külföldi tőke

mértéke

1995

aránya 2006

HHI < 1000

22%

28%

1000 <= HHI < 1800

22%

51%

1800 <=

71%

80%

26%

51%

HHI

átlag * Ágazatban Forrás:

működő vállalatok j e g y z e t t t ő k é j é n e k összegével s ú l y o z o t t átlag

ECOSTAT

6. táblázat: Koncentráltsági kategóriák között váltó ágazatok

5 7 Forrás:

ECOSTAT

KATEGÓRIÁT VÁLTÓ ÁGAZATOK: Akik 1 9 9 5 - b e n v e r s e n y z ő k v o l t a k ,

de

2006-ban

mérsékelten versenyzők 14 Ruházati termék gyártása (HHI változás 1995 2006 között: 1058) -

15 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása (HHI változás 1995 2006 között: 982) 24 Fémalapanyag gyártása (HHI változás 1995 2006 között: 841) 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (HHI változás 1995 2006 között: 983) 60 Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (HHI változás 1995 2006 között: 1115) koncentráltak 63 Információs szolgáltatás (HHI változás 1995 2006 között: 3335) Akik 1 9 9 5 - b e n

mérsékelten v e r s e n y z ő k voltak,

de

2006-ban

versenyzők 49 Szárazföldi csővezetékes szállítás (HHI változás 1995 2006 között: -790) koncentráltak -

21 Gyógyszergyártás (HHI változás 1995 2006 között: 789) 27 Villamos berendezés gyártása (HHI változás 1995 2006 között: 1480) 37 Szennyvíz gyűjtése, kezelése (HHI változás 1995 2006 között: 1549)

Akik 1 9 9 5 - b e n

koncentráltak voltak,

de

2006-ban

mérsékelten versenyzők

7

-

50 Vízi szállítás (HHI változás 1995 2006 között: -3286) 59 Film, video, televízióműsor gyártása hangfelvétel kiadás (HHI változás 1995 2006 között: -933) 65 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok - kivéve kötelező társadalombiztosítása (HHI változás 1995 2006 között: -1189)

8

A külföldi tőkebeáramlás intenzitása és a fogadó ágazat kezdeti (1995) koncentrációja (HHI) közötti kapcsolat - ha a fogadó ágazat versenyző'

1995-ben

HHI<1000

o CN cn cn o o °g

>0oo

14

>26

« 1 5

8

-40

1 1 -20 0 20 40 Külföldi tulajdon ágazati arányának változása, 1995-2006

r~ 60

A külföldi tőkebeáramlás intenzitása és a fogadó ágazat kezdeti (1995) koncentrációja (HHI) közötti kapcsolat - ha a fogadó ágazat mérsékelten v e r s e n y z ő

9

A külföldi tőkebeáramlás intenzitása és a fogadó ágazat kezdeti (1995) koncentrációja (HHI) közötti kapcsolat - ha a fogadó ágazat koncentrált

1995-ben HHI>1800

o o

•

•

o

CM

•

m o

61

i

i

<> 5 3

•

5 0

)00 i

i

o

HHI változása, 19 -4000 -3000 -2C

O)

5 9

6 5

u lO

l

•

-20

51

l l 0 20 40 Külföldi tulajdon ágazati arányának változása, 1995-2006

l 60

10

III. M E L L É K L E T : F O N T O S A B B ELEMI A D A T O K AZ A D A T B Á Z I S B Ó L HERFINDAHL-HIRSCHMAN

INDEX

2006

+

+ 1

2 2 . 8 6 3 0 2 5

2

4 4 6 . 6 1 7 7 9

3

8 9 4 . 1 3 4 5 1

46.63987 3 9 9.109

3 9 . 8 3 3 5 3 6

1 8 . 7 1 1 8 5 1

3 8 7 . 3 6 0 7 9

4 0 6 . 2 3 6 2 6

611.85538

4 6 8 . 0 0 3 6 6

3 9 4.7296 5 5 1 . 0 0 7 4 5 3 3 0 4 . 3 7 4 1

5

8 7 2 3 . 5 1 9 4

6 8

2 2 . 4 2 9 7 0 7

2 3 5 . 7 0 6 1 6

9

2 2 9 . 5 0 8 9 5

2 6 2 . 7 5 4 2 5

6 5 7 . 0 3 0 7 7

5 8 9 . 6 2 9 9 3

3 0 9 5 . 2 5 3 3

3 0 3 4 . 6 8 5 2

3 6 9 6 . 8 2 3 7

3 8 5 0 . 4 2 6 8

10

8 0 . 0 8 3 1 8 8

9 4 . 5 1 8 7 0 4

8 3 . 7 5 4 3 9 3

11

535.2868

5 2 2 . 1 3 8 3 2

5 2 0 . 1 9 9 0 8

5 4 9 . 4 0 0 3 6

5 7 5 . 8 9 4 9 4

12 13 14

8 9.17585

9 8 . 6 4 0 9 7 5

6 625.051 2 3 4 . 6 3 6 5 3 10 5.0313

194.46431

183.47678

2 1 6 . 3 6 4 3 4

2 3 1 . 8 6 5 2 4

7 8 . 1 6 0 4 3 5

5 7 1 . 5 3 6 2 7

1 0 8 8 . 6 9 1 5

1163.3997 1 1 8 2 . 3 2 0 9

15

2 0 0 . 6 5 8 0 5

192.28782

2 3 3 . 6 7 6 1 3

3 1 7 . 3 4 7 7 9

16

2 5 9 . 6 1 1 5 7

2 8 3 . 5 4 3 5 6

2 7 2 . 0 4 1 4 9

2 9 8 . 4 5 7 7 1

2 9 2 . 2 9 6 3

17

7 6 0 . 5 5 1 8 8

743.9632

8 3 3 . 5 5 6 5 5

9 4 7 . 3 9 3 4 8

5 7 0 . 3 4 2 1 8

18

1 8 2 . 9 9 3 8 6

164.36531

1 3 1 . 5 0 7 0 4

7 9 . 4 0 8 3 6 9

8 9 . 8 8 0 3 0 7

9 0 4 5 . 4 2 4 4

9513.9668

8 8 8 9 . 7 8 3 3

19 20

1109.7587

8 8 9 . 7 4 1 3 2

1029.353

1 0 6 0 . 9 5 1 2

1 4 9 9 . 2 4 4 4

21

1 6 7 3 . 1 1 3 6

1537.2076

1 8 6 6 . 1 9 0 4

2 2 1 6 . 3 9 7 3

2 4 6 2 . 3 7 3 9

22

1 7 4 . 3 6 7 5 3

146.01579

1 0 8 . 2 1 6 6 3

2 0 0 . 2 3 5 2 9

2 1 9 . 4 9 0 9 6

194.55219

190.49127

1 7 7 . 1 7 0 3 6

200

9 2 1 . 3 6 6 0 5

988.22731

965.95727

1 4 8 6 . 4 5 8 1

1762.5642

25

5 4 . 4 1 8 8 8 7

5 1 . 2 4 5 4 2 9

42.815

3 5 . 8 1 6 8 0 1

4 0 . 2 8 8 2 6 1

26

3 2 0 . 9 5 9 6 1

1743.4578

1324.0392

1 4 6 0 . 9 7 4 9

1303.6997

27

1244.4462

1201.9176

1892.8402

2 8 2 8 . 3 0 5 7

2 7 2 4 . 5 4 2 2

28

7 8 . 9 9 3 1 9 5

7 3 . 2 0 6 8 1 3

7 4 . 8 7 2 3 9 5

105.2207

1 3 8 . 7 8 6 2 6

29

1 8 7 4 . 7 9 1 6

2 3 6 9 . 5 2 8 6

2 5 1 9 . 1 8 1 1

2 0 9 1 . 4 3 1 3

193

30

8 1 4 . 5 5 4 2 2

652.00005

6 9 4 . 5 0 6 6 3

1 0 2 0 . 0 8 0 5

8 5 7 . 3 8 7 7 1

31

1 5 0 . 6 0 7 3 6

130.63267

1 6 1 . 3 0 5 0 9

1 3 3 . 2 9 9 2 2

130.86337

32

2 7 0 . 3 5 9 9 7

126.21882

1 4 5 . 7 6 6 4 3

1 6 8 . 3 1 3 0 2

2 6 5 . 2 5 2 5 8

33

2 7 4 . 0 3 6 2 6

2 9 3 . 7 6 0 5 1

2 4 6 . 1 4 2 4 1

2 0 3 . 2 9 7 6 3

2 1 1 . 2 9 1 1 5

35

6 7 4 . 1 4 7 9 4

7 1 7 . 2 0 8 3 4

8 1 6 . 9 2 9 4 5

7 1 8 . 3 1 8 3 3

7 1 3 . 0 8 2 6 6

36

6 7 3 . 2 7 0 0 5

4 8 7 . 3 6 1 8 4

413

3 7 0 . 4 3 2 3 8

37

1653.7997

2 7 1 6 . 9 5 6 3

3 5 5 1 . 1 7 7 4

2 8 3 3 . 0 7 5 3

3 2 0 2 . 6 9 5 7

440.89667

4 2 7 . 3 2 0 8 8

4 5 6 . 1 5 8 4 8

3 5 7 . 4 4 3 6 4

23 24

38

18 0.9006

3 7 8 . 6 7 4 6

5 0 5.9624

39 41

6 3 . 0 7 1 6 8 9

5 8 . 5 2 5 6 8 7

168.18097

42

2 4 1 . 8 7 9 9 4

3 9 0 . 6 2 3 9 5

408.9362

43

2 6 . 5 1 1 2 1 2

3 2 . 7 8 9 9 6 5

4 7 . 1 8 7 7 0 2

45

139.85087

132.6258

116.90171

46

2 4 . 0 2 2 9 9 1

3 5 . 3 9 4 3 4 6

3 7 . 6 7 7 1 7 4

47

5 4 . 3 4 2 7 5 3

75.398307

1 0 9 . 1 3 6 6 4

49

1 0 9 4 . 6 2 6 4

8 6 8 . 9 8 4 4 9

6 18.72686

50

4 5 2 9 . 8 9 1 6

3 3 9 0 . 3 2 6 8

2 4 2 7 . 1 3 5 9

51

9 5 0 3 . 3 7 4 3

8 9 7 6 . 4 2 2 5

7 7 8 5 . 7 3 5 4

52

2 8 0 . 4 3 6 4 8

173.43746

9 6 . 1 7 6 8 2 3

53

8960.589

8739.9907

8 2 4 4 . 2 1 9 4

55

5 5 5 . 9 5 5 7 3

428.31977

5 6 0 . 4 0 5 5 9

56

8 9 . 4 3 9 5 3 4

70.54606

52

58

136.44968

132.3444

1 1 8 . 3 5 4 6 4

59

2 1 9 9 . 8 6 3 1

3 0 3 3 . 1 9 5 4

1 8 2 . 3 0 4 6 6

60

6 4 2 . 7 5 9 9 2

1821.1003

2 2 0 7 . 3 1 0 7

61

3 5 3 9 . 0 6 7

2 5 7 2 . 3 5 1 3

1979.6961

.

9 13074

62

90.267498

115.76877

100.66028

63

6 5 1 . 2 4 6 8 4

5 5 8 . 0 5 0 9 5

3 7 2 . 1 7 8 6 8

64

4 3 9 . 3 9 8 4 6

5 0 0 . 8 3 6 1 1

5 7 7 . 7 1 9 4 7

65

2 6 5 2 . 8 6 1 1

1890.9389

1856.7672

66

5 2 5 . 5 1 7 5 3

102 4.522 7

1 0 1 3 . 6 7 6 6

68

5 1 . 4 2 1 3 0 2

4 1 . 0 4 3 1 6 9

4 6 . 4 5 8 0 2 7

.

94406

.

66987

7.8825

1 0 7 9 . 3 1 3 2

1 7 9 1 . 0 8 3 4

5 4 . 2 0 3 0 3 3

4 3 . 9 6 7 2 7 1

4 6 0 . 2 3 4 7 9

4 2 3 . 6 3 1 2 5

3 3 . 3 8 1 9 7 5

2 7 . 9 3 8 8 3 7

120

.

99808

3 4 . 2 4 7 9 5 6

1 4 7 . 7 0 3 6 6 4 1 . 7 6 2 6 5 4

1 4 5 . 2 8 6 5 5

163.53331

4 4 8 . 7 0 4 3 6

3 0 4 . 3 3 7 8 6

1 1 0 4 . 4 4 3 5

1243.4661

5 8 8 4 . 5 5 9 5

4 4 1 8 . 1 2 1 8

135

4 9 8 . 2 8 9 0 4

.

93 152

7 7 8 5 . 1 1 5 9

6 9 3 2 . 2 0 7 6

4 5 7 . 0 9 9 0 5

4 0 2 . 9 3 3 1 5

5 3 . 4 3 9 4 2 5

5 5 . 5 6 4 0 1 7

1 6 6 . 7 7 0 4 8

157

2 3 4 . 0 6 6 4 2

1266.9452

2 0 6 7 . 8 8 6 9

1757.7942

.

98423

1 4 9 2 . 5 3 4 8

1935.3917

1 1 4 . 8 6 6 7 2

7 6 . 3 3 2 6 2 1

3 1 5 . 1 2 8 6 1

3 9 8 6 . 5 9 7 2

8 1 3 . 1 6 8 5 7

5 6 7 . 3 2 6 0 2

1 7 0 9 . 2 3 8 2

1 4 6 3 . 8 3 5 4

1 8 8 . 2 4 0 2 8

2 5 3 . 6 6 8 9 9

2 6 . 6 1 4 1 4 9

18.073458

11

+

+ Forrás:

ECOSTAT

12

KÜLFÖLDI TŐKE A R Á N Y A A Z Á G A Z A T B A N

+ 4.5065415 .

61879795

1 1 . 1 3 7 3 3 3

5.3211618

6.9103828

8.555987

.63113983

.60012205

.14682471

.

.61860269

.62983774

3 . 2 0 7 0 3 2 1

10.294107 43408689

1.4419611 99.032882 8

71 . . 1 4 5 6 1 6

9 10

4 4.37244

11

57 .

0 14 15 3

12

99 , . 9 9 9 1 8 8

13

40 , . 0 9 0 1 4 2

14

46 . 9 3 4 0 9 1

15

29 . 0 2 9 3 4 9

16

54 .

4 6 19 11

56. 6 2 7 9 9 8

3 9 . 2 4 4 8 9 4

6 0 . 15 8 2 4 9

6 1 .028254

32.

2 9 . 8 4 13 6 3

1 0 . 15 7 0 2 5

8.7769857

5 12 4 2 4

50. 6 2 1 7 9 4

5 5: . 6 3 9 8 3

4 9 . 7 9 6 14 5

4 2 .375463

76, . 2 4 10 3 3

6 7 . 4 6 3 5 4 9

5 6 . 2 113 18

6 3 .753701

46 . 7 5 5 7 9 9

5 2 .99282

3 5 . 5 7 5 3 9 8

4 6 .499468

48, . 1 1 3 0 19

5 3 . 5 4 0 5 0 6

53.

6 4 .2 2 4 8 2 9

6 6 . 18 4 4 8 4

7 2 .084848

4 5.18583

5 0 . 6 14 4 3 7

5 3 .537877

5 42 9 6 1

5 3 .48788

42

.

95747

4 6 .460664

17

52 . 5 5 3 5 6 2

69, . 7 7 8 8 6 8

5 3 .14 4 7 9

6 2 . 9 9 8 8 8 6

8 1.942917

18

20 . 2 8 8 2 7 8

19. 2 0 3 5 5 4

1 5 .8 8 7 9 5 3

1 0 . 9 14 5 2 8

1 2 .035364

98, . 5 4 8 2 6 3

5 5 . 5 16 9 9 4

7 2 . 6 2 4 10 6

19 20

29 . 3 6 6 9 8 7

45 . 8 5 8 7 5 1

4 3 .2 2 8 8 5 8

4 9.36372

4 5 .981082

21

45 . 9 4 9 8 4 7

91 . 3 9 16 4 8

7 5 . 8 3 9 3 42

7 3.57738

7 6 .948618

22

46 . 4 3 8 4 8 3

44 . 3 6 10 4 9

5 8 . 13 7 3 9 7

6 6 . 9 0 5 0 6 1

7 5 .821562

23

70 , . 5 2 0 4 6 7

67 . 5 7 8 5 4 1

6 2 . 3 15 2 4 1

5 4 . 12 5 5 3 6

6 9 .880665

24

2 1. 3 6 2 2 82

40, . 5 6 2 4 8 6

4 4.57913

6 9 . 7 0 9 7 5 6

25

40 , . 7 6 0 7 4 6

45. 6 2 3 4 3 8

4 3 .2 6 8 0 0 1

4 4.87247

26

53 . 0 9 0 3 3 5

67, . 4 9 9 9 2 6

8 7.04415

8 6 . 8 0 3 9 19

27

86 , . 5 5 0 2 9 6

9 0.14406

8 6 . 16 8 4 9 5

6 1 . 18 0 5 2 6

28

35 . 0 2 6 6 7 5

55. 2 9 6 5 0 2

5 9 . 3 9 0 18 3

6 2 . 9 0 8 0 4 1

29

72 , . 7 3 7 5 8 8

80, . 3 12 0 3 3

8 3 . 53 6 5 0 7

8 5 . 2 4 2 15 5

30

17 . 8 4 2 7 1 3

25. 3 3 0 4 4 2

2 6 . 3 3 4 6 7 1

2 8 . 5 8 2 7 2 5

31

33 . 1 2 3 8 0 9

45 . 0 9 2 0 1 6

4 3 . 7 3 5 10 2

5 2 . 5 5 4 118

32

13 . 9 8 2 6 0 6

33. 3 18 2 4 2

2 2 . 2 3 10 6 5

4 8.04126

4 7.17 8 3 2 8

33

38 . 3 8 7 0 2 8

24. 3 6 6 6 14

2 0 . 5 2 0 9 7 9

1 81 . 8 1 7 6 1

1 8.375722

35

4 . 6 5 5 6 0 8 8

41. 6 8 3 4 2 7

4 2 .2 4 3 4 0 5

4 5 . 6 8 8 8 9 8

4 1 .531306

36

.03672738

.11627548

.22456362

.09707224

.06389637

37

1 .2 6 9 9 0 7 5

.92093055

1.9809065

.24439532

.08825831

38

41 . 5 3 2 8 9 4

15. 0 5 4 7 6 3

1 2 .0 2 4 0 7 8

1 3 . 4 5 73 3 9

1 0.231764

39 41

8.2540337

1 8 .5 52 0 0 3

3 0 . 6 5 5 0 7 6

42

3 4 .869621

4 2 .2 3 113 4

1 5 . 6 4 5 7 8 7

43

1 9.518847

1 9 . 0 52 2 72

9.6794503

45

2 7. 4 0 5 1 8 6

3 7 .69648

3 7 . 17 6 9 9 7

46

4 3 .535743

5 2 .20008

5 8 . 15 4 12 2

47

3 9 .841612

5 8 . 5 117 9 2

6 6 . 16 2 7 3 2

49

1 . 17 6 4 9 6 9

.99413431

1.4089258

50

5 9 18 4 2 3

.73179231

.67050272

51

0 8 76 8 5 8

.04985478 2 5 . 6 2 0 0 6 4

1 . 3 3 12 9 2

52

19.28094

53

.96659652

1.2383675

1.2024508

55

2 9.76993

3 1 .2 6 2 7 4 2

3 9 . 4 7 5 5 5 4

56

3 6 .19 14 5 6

4 7 . 4 19 3 17

3 7 . 9 4 3 2 6 9

58

3 5 . 6 2 8 2 5 6

4 7 . 3 4 4 5 11

4 0 . 9 6 5 8 7 9

59

1 7.267232

2 5 . 0 2 8 15 4

2 7 . 4 17 115

60

3 6 . 4 7 9 9 1 9

7 0 . 6 73992

4 6 . 7 5 9 7 0 6

61

8 4 .820789

7 5 . 13 0 19 7

6 9 . 7 9 2 9 6 5

62

1 6.297794

2 2 . 7 5 3 7 8 5

2 4 . 0 2 8 8 2 7

63

1 2.733367

8.5152489

4.3015652

64

2 9 .13 8 5 15

6 2 . 7 8 9 0 2 3

5 9 . 4 13 8 0 7

65

7 7.917414

6 3 . 93 4 6 78

7 8 . 0 9 0 12 1

66

1 2 .790453

2 5 . 2 8 9 5 4 9

2 5 .81794

68

1 6.961398

19.74534

+

1 2 . 14 4 3 8 9

2 1 . 0 4 3 0 2 9

7 2.13984 4 8 .273411 8 9.21012 6 1 .315995 6 3.13197 8 6 .539533 2 9.27657 5 1 .200314

7 . 4 1 7 7 0 3 8

5 . 8 1 5 3 7 6 4

1 3 . 6 9 9 5 9 3

2 1 .541957

16.36996

1 8.028187

8 . 0 4 9 6 9 4 4

7 . '7 9 6 4 4 9 2

2 6 . 3 73 5 0 8

3 1 .18 6 3 9 5

6 6 .2 2 2 0 8 8

6 8 .844211

6 9 . 8 8 9 6 3 3

6 8.353288

1 . 3 6 6 9 3 6 2

2 . 2 5 4 4 4 6 2

4 5 . 6 4 4 3 4 8

5 0 .512847

7 . 0 0 4 8 3 2 4

1 4.778047

8 . 3 8 5 6 5 5 7

2 0 .959288

1 . 1 9 2 8 8 8 1

1 . 10 5 0 2 8 6

3 3 .3 0 8 5 6 6

3 2 .345965

2 7 . 6 8 8 9 2 3

2 5 .755418

5 1 . 17 8 6 7 3

3 6 .027018

4 2 . 3 7 13 7 2

3 4 . 4 8 2 8 3 6

4 4 . 7 4 6 2 0 1

4 2 .934552

7 6 . 14 7 0 0 2

7 4 .14 9 3 2 2

1 8 . 9 112 9 3

1 9.379224

1 9 .2 0 4 3 73

1 3 .908201

6 3 . 6 2 7 9 4 6

7 8 .735222

7 4 . 19 8 3 9 5

7 8 .586876

1 2 . 6 5 0 6 7 9

1 0.19 4 5 9 8

2 0 . 2 8 7 15 1

1 9.935386 +

ECOSTAT

13

V Á L L A L A T O K S Z Á M A AZ Á G A Z A T B A N Ev TEAOR

|

1995

1998

2 001

4178

5 13 0

5 572

2 004

2 00 6

|

5 8 19

5 892

|

668

73 6

|

115

118

|

1

|

2

|

33 8

543

3

|

74

95

5

|

9

|

6

|

4

|

8

|

9

|

158

62

9

201

23 4

243

255

|

14

21

27

28

|

222 9

2 2 75

23 64

2 4 14

|

704

82 7

902

93 0

|

|

10

|

1936

11

|

5

65

12

|

13

|

5

93

758

72 0

674

62 8

14

|

14 72

1753

19 79

1870

1 702

|

15

|

368

412

401

32 1

305

|

163 6

179 6

185 5

1 80 6

|

348

406

414

417

|

2 0 84

2 4 59

23 58

|

16

|

17

|

18

|

19

|

5

1194 2 8 4 1597

9

2 401

8

8

20

|

411

457

468

450

464

|

21

|

60

71

68

69

69

|

22

|

1045

12 54

13 73

1497

1512

23

|

743

949

112 9

12 4 0

1248

|

24

|

237

2

274

2 5 4

249

|

25

|

2 790

3 62 2

42 4 1

4 43 1

463 7

|

26

|

999

113 5

1169

1115

1 08 5

|

27

|

600

63 8

63 1

584

571

|

28

|

1792

2 13 3

2 10 1

2 173

|

29

|

253

353

365

358

|

30

|

105

145

176

170

168

|

31

|

760

1095

142 4

164 0

164 1

|

32

|

717

92 8

113 6

12 79

13 02

|

33

|

619

885

1074

115 5

118 1

|

35

|

164

206

2 19

243

2 78

|

36

|

161

197

227

223

23 4

|

37

|

232

248

2 4 0

246

254

|

38

|

2 4 4

379

446

53 4

573

|

6132

63

1998 3 13

39

|

41

|

3 3 43

4 93 6

42

|

173 9

1796

43

|

6 82 9

95 08

|

42

53

|

7151

746 8

|

199 4

23 98

2 62 8

|

12 654

15 5 18

163 79

|

45

|

48 63

63 15

743 5

8 63 0

93 87

|

46

|

15 711

1 8 9 74

2 0 52 3

2 1637

22 582

|

47

|

1 6690

22 687

2 6 81 6

3 10 74

32 592

|

49

|

2 9 71

4147

5147

6033

6 66 1

|

50

|

25

36

52

59

|

51

|

26

30

34

38

48

|

52

|

985

13 13

165 4

174 1

1 88 6

|

53

|

74

133

22 5

305

32 5

|

55

|

82 0

1152

13 59

153 9

1 58 4

|

56

|

42 74

5 752

7519

933 0

10 0 6 8

|

58

|

1496

1925

2 111

2 04 7

2 08 6

|

59

|

833

1233

158 1

13 89

1418

|

50

60

|

186

306

400

327

355

|

61 62

| |

2 6 9

359

43 4

478

563

|

1924

3 4 95

54 87

4 74 8

5 02 6

|

63

|

585

907

1322

103 4

105 1

|

64

|

266

286

293

3 52

447

|

65

|

22

44

52

61

65

|

66

|

617

1195

18 19

2 15 6

2 680

|

68

|

48 72

7513

9174

1 04 77

118 6 1

L

Forrás:

ECOSTAT

R3 KÜLFÖLDI V Á L L A L A T O K Á R B E V É T E L É R E

R

2 0 06 + 1

.

1.6158308

2 . 4 9 2 2 2 8 8

3 . 2 8 1 8 0 4 2

2

.19644316

.25652984

.50152302

.17569101

.38961187

3

.2929681

.58022895

.62047279

2 . 5 9 3 1 7 6 3

86492214

1.8745737

47.068038

5

99.725176

6 8

1 3 . 6 1 7 3 4 4

2 7 . 2 3 0 9 3 3

2 5 . 0 3 3 2 8 6

1 6 . 3 2 4 8 5 4

1 9 . 3 1 9 0 5 4

2 2 . 9 6 4 0 4 3

8 . 0 0 7 2 5 4 9

9 . 4 0 3 1 7 9 1

10.232205

3 0 . 0 1 8 1 9 7

3 2 . 1 4 8 6 9 5

15.011645

15.355359

10

8 . 9 1 1 4 1 4 4

11.294313

11

3 0 . 6 7 9 8 3 2

2 9 . 9 8 1 4 5 9

12

9 9 . 7 9 6 3 1 4

13

12.024922

11.050381

15.129361

1 2 . 4 8 5 5 2 5

14

12.722065

9.4604486

2 8 . 9 6 8 4 2 7

3 7 . 0 7 7 0 3 4

40.032857

15

7.1227552

14.491045

18.19661

2 2 . 9 4 7 4 2 8

5 0 . 5 4 1 0 7 3

16

2 3 . 3 2 9 1 9 5

2 6 . 6 5 9 9 4 9

2 6 . 7 3 3 7 3 2

2 5 . 8 8 2 9 8 1

2 3 . 8 4 2 9 1 8

17

3 7 . 5 1 0 9 4 4

3 5 . 0 1 6 5 9 8

3 5 . 8 0 1 5 5 9

3 5 . 4 6 8 3 8 9

18

6.2725233

6.2218252

4 . 5 8 0 9 8 0 3

6 . 5 8 3 8 6 3 4

9

3 4.03191

3 7.73231 9.4100489 98.629918

19

9 9.45006

3 3 . 0 5 9 4 6

1 5 . 2 1 3 8 9 6

9 8 . 5 1 5 9 6 1

20

12.322107

2 6 . 0 8 0 9 7 4

2 7 . 2 9 0 9 5 6

3 0 . 9 9 1 7 7 2

21

49.825832

60.634512

66.698881

6 2 . 7 7 4 2 5 4

22

7.9566015

9.1022624

7.932669

23

11.846798

16.742288

17.598542

1 6.914797

24

1 4 . 7 2 1 3 7 6

2 5 . 6 8 1 9 3 9

2 7 . 0 8 7 3 4 3

5 6 .060287

60.024232

25

8.1915308

7.7994273

6.7935639

5 . 2 5 0 3 3 18

5 . 2 2 4 1 3 9 2

26

2 3 . 3 5 4 1 0 7

58.148627

5 7 . 8 1 5 4 5 4

6 2 .217856

5 4 . 8 8 5 4 1 3

27

5 4 . 0 2 0 0 6 5

53.048727

60.573737

1 7.731345

2 1 . 8 7 9 9 1 4

28

9.1258236

7.7138042

8.4180072

1 1.588919

1 0 . 6 2 7 9 0 3

29

62.260865

69.106316

64.966211

5 9 .897922

5 8 . 1 5 3 3 2 1

30

2 0 . 8 7 2 8 7 4

2 9 . 5 8 2 4 6 1

30

4 4 .833021

3 3 . 5 4 9 8 1 6

31

1 1 . 5 7 3 3 3 3

13.389728

10.184377

1 4.928296

15.062027

32

8.944835

9.912245

12.261877

1 5.17 7 7 7 2

2 0 . 5 6 0 0 5 1

33

2 1 . 7 3 3 5 9 7

1 8 . 2 0 5 8 0 4

1 7 . 0 0 6 2 8 3

1 8 .18 5 7 6 2

35

9.0010363

17.485852

1 6 . 9 2 9 8 3 6

.

964728

17

.

933 61

14.98871

42.600668 68.569412 19.275125 17.536952

1 7 . 4 9 4 3 5 9 3 7 . 3 7 4 3 7 6

36

.16228794

.30785237

.48164368

42 7 6 02 4

.56790177

37

1 . 6 2 4 0 6 0 6

3 . 1 2 1 5 0 0 4

2 . 2 5 5 4 4 6 9

6 .2 4 2 9 8 6 9

2 . 2 4 0 2 8 0 8

38

19.417051

9.9705037

11.974045

8 . 5 9 9 18 9 6

9.0591535

1 7.402845

3 6 . 7 5 3 6 9 7

3 . 9 10 7 18 3

2

2 5 .734433

2 1 . 8 8 4 0 9 9

39 41

2 . 5 0 1 1 8 6 6 2 1.98321

42

2 . 7 8 5 4 6 2 9

1 3 . 1 6 6 2 1 4

2 3 . 8 8 4 2 5 1

5 . 8 1 6 3 1 6 3

43

4 . 6 6 1 5 5 5 4

5 . 6 8 0 5 8 7 4

1.7710955

45

1 7 . 8 4 4 9 4 4

17.326335

14.865981

46

3 . 5 9 4 0 0 1

6.3730627

6.3427785

47

9.236342

10.632908

13.068681

49

1 . 5 6 7 8 7 6 9

.9969138

50

6.5184011

16.63901

51

.31874782

52

3 . 9 0 4 3 8 0 6

4.2255853

5 . 1 7 6 8 2 1 6

53

I . 9 9 3 5 4 4 8

3 . 3 0 0 3 9 0 8

4 . 1 5 8 8 5 3 1

55

17.544315

2 1 . 7 6 4 7 7 9

16.845515

56

1 0 . 4 1 5 3 2 3

58

I I . 1 9 4 2 2 5

13.601725

1 0 . 7 9 4 4 0 3

59

5 4 . 2 4 9 2 2 6

62.133221

1 4 . 2 3 5 2 0 3

60

5.798275

63.723983

65.241731

I . 9 6 1 3 8 1 7

9.6 6 6 9 1

1.52433 15

.

664876

6.895184

8.0551035

61

69.550826

6 3.48591

5 4 . 0 8 5 1 0 6

62

8 . 6 7 2 1 2 4 4

I I . 4 3 1 2 9 5

8 . 5 2 3 4 9 8 4

63

10.044192

17.973269

64

2 5 . 2 0 1 9 4 7

65

73.562147

66

9.6595399

3 4 . 5 8 3 7 9 1

18.428658

68

2 . 4 0 1 2 9 9 9

3 . 8 4 8 6 4 1 8

4.8126912

2 5.01986 6 9.23508

+

16.331727 2 4 . 7 9 6 9 8 5 68.817685

.

9547755

1 .5 8 3 7 4 4 7

1.541488

1 5 .12 5 112

17.143012

3 . 4 4 0 9 4 2 3

6.5531519

1 6.815722

1 7 . 4 4 9 4 4 3

2 . 5 6 6 0 5

3 . 2 8 3 8 3 7 1

4 2 .524155

4 2 . 0 7 2 9 6 9

1 5.745793

3 4 . 2 8 5 8 4 7

6 . 0 8 9 4 2 16

9.2753517

5 . 8 3 6 5 4 14

10.783492

1 7.211759

15.037291

8 . 4 4 10 5 7 3

1 0 . 0 9 0 5 0 6

1 5.970516

15.415657

1 9.580585

41.528902

6 3 .077979

5 7 . 3 2 9 2 8 7

4 9 .803315

65.954836

7 . 6 2 17 8 6 2

8 . 4 5 0 1 4 7 3

1 5.486251

6 7.07267

3 9 .15 6 8 5 3

3 1 . 0 6 5 8 2 4

6 3 .428029

5 8 . 5 5 5 7 4 6

10.5421

4.7689677

1 . 5 12 12 7 1

1.5936721 +

Forrás:

ECOSTAT

15

A MAGYARORSZÁGI MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK HATÁSA A VERSENYRE ÉS A VERSENYKÉPESSÉGRE A VILLAMOSENERGIA-IPARBAN

Készítette: Megyimóri Attila és Szalai Bálint

Tartalom 1.

BEVEZETÉS

19

2. A V I L L A M O S E N E R G I A E L Ő Á L L Í T Á S Á T ÉS E L O S Z T Á S Á T FUNDAMENTÁLIS STRUKTÚRA.

MEGHATÁROZÓ 20

2.1.

AZ IPARÁG SZERKEZETE

20

2.2.

ENERGIAHORDOZÓK JELENTŐSÉGE

21

2.2.1. 2.2.2. 2.2.3.

Fosszilis energiahordozók. Atomenergia. Megújuló energiaforrások.

22 22 22

2.3.

TERMELÉS

2.4.

ÁTVITEL

25

2.5.

RENDSZERIRÁNYÍTÁS

26

2.6.

ELOSZTÁS

27

2.7.

KERESKEDELEM, FOGYASZTÓK

28

3.

23

A H A Z A I V I L L A M O S E N E R G I A - P I A C K I A L A K U L Á S A ÉS J E L E N L E G I H E L Y Z E T E 3.1.

A R E N D S Z E R V Á L T Á S ELŐTT.

3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.2.

.29

Korosodó infrastruktúra. Környezetterh elés. Import- és szénfüggőség.

29 29 29

A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN.

3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6.

30

Struktúra. Privatizáció, hosszú távú megállapodások. Implementáció. Áramszolgáltatók. Erőművek. Liberalizáció.

4. A MAGYARORSZÁGI VILLAMOSENERGIA-ELŐÁLLÍTÁS VERSENYKÉPESSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

29

30 32 34 38 39 41 ÉS

KERESKEDELEM 46

4.1.

FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS, TÜZELŐANYAG, TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG

46

4.2.

HATÉKONYSÁG, TECHNOLÓGIA

51

4.3.

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

.51

4.4.

SZABÁLYOZÁS

51

4.5.

OPTIMALIZÁCIÓ, EXTERNÁLIÁK K I H A S Z N Á L Á S A

53

4.6.

NAGYKERESKEDELMI KAPCSOLATOK

53

4.7.

MEGBÍZHATÓSÁG, PARTNERKOCKÁZAT, RUGALMASSÁG

54

4.8.

DIPLOMÁCIAI TÁMOGATÁS A HAZAI VÁLLALATOK SZÁMÁRA

54

4.9.

KÖRNYEZETVÉDELEM

55

5.

AZ Á G A Z A T N E M Z E T G A Z D A S Á G I J E L E N T Ő S É G É N E K B E M U T A T Á S A

.55

6.

A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-PIACRA

.57

7.

AZ Á L L A M ÉS AZ Á L L A M I T U L A J D O N SZEREPE

.60

8.

V Á L L A L A T O K VAGY VÁLLALATI HÁLÓZATOK KÖZÖTTI VERSENY?

.62

9.

RÉGIÓS KITEKINTÉS

64

10.

BEFEJEZÉS - JAVASLATOK, SZABÁLYOZÁSI LEHETŐSÉGEK,

.67

HIVATKOZÁSJEGYZÉK:

71

MELLÉKLET

78

17

18

1. BEVEZETÉS

Dolgozatunkban mutatjuk be, adunk a

elsőként a villamosenergia-termelés,

melynek ismerete elengedhetetlen a további elemzéshez.

Ezt követően

magyar villamosenergia-piac kialakulásáról és jelenlegi állapotáról,

alapvető' befolyással es években Ezután

elosztás és kereskedelem struktúráját

bíró jogszabályi, szabályozási

lezajlott

rátérünk

ismertetésére,

a

majd

Az 5. fejezetben

privatizációt szektor

és a

környezet változásaira.

kitérve a

versenyképességét

liberalizációt.

meghatározó

a versenyképesség kritériumainak vizsgálatára

piacra

Értékeljük az 1990-

nemrég - elméletileg - teljessé vált

szereplőinek

képet

tényezők

hazánk vonatkozásában.

mutatjuk be a szektor nemzetgazdasági j e l e n t ő s é g é t és végül a szektorális

szabályozással és a gazdaságpolitikával

kapcsolatos lehetőségeket, javaslatokat vázoljuk fel.

Kutatásunk elkészítéséhez az iparág szakértőivel, vállalatvezetőkkel, tanácsadókkal, valamint a szabályozói oldal képviselőjével készítettünk interjúkat. (Az interjúkérdések vázlatát lásd a mellékletben.) Az interjúkat Bakács Istvánnal (az E.On

Hungária Zrt.

igazgatósági tagja,

Energiagazdálkodási

ifj.

Attilával

Energiaszolgáltató Egyetem,

Tudományos Nyrt.

Tanács

elnöke),

vezérigazgatójával),

energiapolitikai

szakértő),

Dr.

vezérigazgató-helyettese),

Felsmann

Balázzsal

Péterrel

(volt

MEH-elnök,

a

Energiagazdasági

Kutatóközpont

elnökhelyettese),

Pápai

Zoltánnal

Villamosenergia-kereskedők Villamosenergia-kereskedők

Deák

Gerse

Budapesti vezetője), (Infrapont

Egyesületének Egyesületének

András

Károllyal (a

Force

Corvinus Kovács Kft.

Chikán

(a

Györggyel

Zrt.

Egyetemen

ügyvezetője),

titkára),

Turai

elnökségi

tagja,

(a

működő

Józseffel EFT

(a

mondunk

nekik

az

interjúkért.

(Az

interjúalanyokra

való

Regionális

(a

Hivatal Magyar Magyar

Budapest

vezérigazgatója) és Varró Lászlóval (a MOL Nyrt. stratégiai igazgatója) készítettük. köszönetet

Kaderják

Energia

Szőcs Mihállyal

az

Művek Zrt.

partnere),

Magyar

ALTEO

(Közép-európai

Magyar Villamos

Motrice

Csabával

(az

az

Ezúton

Zrt. is

hivatkozásoknál,

19

amennyiben

másképp

nem

jelöljük,

minden

esetben

az

általunk

készített

interjúkra

hivatkozunk.)

2. A VILLAMOS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁT ÉS ELOSZTÁSÁT MEGHATÁROZÓ FUNDAMENTÁLIS

2.1.

A

Az

STRUKTÚRA

iparág szerkezete

magyarországi

villamosenergia-ágazat

versenyképességének

vizsgálatához

meg

kell

ismernünk az iparág szerkezetét. Az európai szabályozás 9 a villamosenergia-ágazaton belül a következő t e v é k e n y s é g e k e t

különbözteti

meg: termelés,

átvitel,

rendszerirányítás,

elosztás

és ellátás. Az iparág szerkezetét az 1. ábra szemlélteti. A termelők e r ő m ű v e i k b e n állítják elő1 a

villamos

energiát.

Ezt

betáplálják

a

magasfeszültségű

vezetékbe.

Az

átviteli

rendszerirányító (transmission system operator, TSO) feladata az állandó hálózati feszültség és

frekvencia

folyamatos

folyamatos

biztosítása.

Az

biztosítása, áram

az

az

árampiaci

elosztói

operator, DSO) keresztül a kereskedőkhöz, van szó, és

így nem

nincs

versenyző

versenyről, adódóan

9

meglepő,

az

nem

piaca.

átviteli

és

kereslet

és

kínálat

rendszerirányítókon

egyensúlyának

(distribution

system

majd a fogyasztókhoz kerül. Hálózatos iparágról

hogy létezik olyan tevékenység, amely természetes monopólium A az

termelői elosztói

és

kereskedői

rendszerirányító

oldalon

beszélhetünk

tevékenysége

potenciális

viszont jellegéből

lehet versenyző.

A v i l l a m o s energia belső piacára v o n a t k o z ó k ö z ö s szabályokról és a 9 6 / 9 2 / E K irányelv h a t á l y o n kívül

h e l y e z é s é r ő l szóló 2 0 0 3 / 5 4 / E K irányelv (2003. j ú n i u s 26.) - H i v a t a l o s L a p L

176 ,

15/07/2003 o. 0037 - 0056

20

Készpénzforgalom

1.

ábra:

A v i l l a m o s e n e r i a - i p a r m ű k ö d é s é n e k l e e g y s z e r ű s í t e t t vázlata

Forrás: Megyimóri [2010]

2.2.

Energiahordozók

jelentősége10

Annak, hogy egy adott erőmű milyen energiahordozóból, milyen költségszerkezet mellett állít elő villamos energiát, alapvető versenyképességi implikációi vannak. Nagy j e l e n t ő s é g e van egy ország t e r m é s z e t f ö l d r a j z i adottságainak, hiszen - mivel a villamos áram egy szabvány minőségű, commodity j e l l e g ű termék és ezért a vásárlási döntéseknél a legmeghatározóbb tényező az ár - ha egy ország bőséges szén-, kőolaj-, f ö l d g á z - vagy uránlelőhelyekkel rendelkezik, magas ellátásbiztonság mellett olcsó villamos áramot képes belőle előállítani, ami pedig ceteris paribus a villamos energiát f e l h a s z n á l ó termelő vállalatok versenyképességét növeli. 1 1 Ha egy ország ilyenekkel nem rendelkezik - hazánk is hasonló helyzetben van - akkor az energiahordozókból behozatalra szorul. Innentől kezdve - piaci feltételek mellett - az energiahordozók világpiaci ára határozza meg a beszerzési költségeket. Az ellátásbiztonság kérdése f o k o z o t t a n felmerül ezekben az esetekben. Az energiahordozóhoz való közvetlen h o z z á f é r é s egy olyan stratégiai j e l e n t ő s é g ű iparágban, mint az energetika, rendkívül meghatározó. Ebben a részben t e k i n t j ü k át a villamosenergia-termelésben használt energiahordozókat és azok egymáshoz viszonyított átlagos súlyát.

10

A b e k e z d é s b e n külön nem hivatkozott adatok forrása: K P M G [2008] 7-8. oldal Persze nem szabad e l f e l e j t k e z n ü n k a természeti e r ő f o r r á s o k értékesítésének lehetőségköltségéről, mely esetében nem viszont t e k i n t h e t ü n k el a t r a n z a k c i ó s költségektől. 11

21

2.2.1.

Fosszilis

energiahordozók

Jelenleg a világ e n e r g i a f o g y a s z t á s á n a k legjelentősebb f o r r á s a a fosszilis energiahordozók. A villamos energia esetében sincs ez másképp, mely „a világon f e l h a s z n á l t összes energia közel 17%-át" teszi ki ( K P M G [2008] 7. oldal). K i j e l e n t h e t j ü k , hogy a villamos energia termelésében a t o v á b b i a k b a n is alapvetően fosszilis f ü g g ő s é g lesz j e l l e m z ő .

Világszinten az

áram legnagyobb részét (67%) fosszilis energiahordozókból állítjuk elő. Ezen belül a szén részesedése a legnagyobb, 63%, a f ö l d g á z aránya 39%, a k ő o l a j s z á r m a z é k o k é pedig 8%. A fosszilis tüzelőanyagok nem hogy visszaszorulóban vannak, hanem arányuk épp hogy nő, évente kb. fél százalékpontot. A villamos energia termelésén belül az energiahordozók közül a szén és a f ö l d g á z aránya nő, a k ő o l a j s z á r m a z é k o k é csökken. 2.2.2.

Atomenergia

A világ villamosenergia-termelésének

15%-a atomenergiából származik.

Az atomenergia-

termelés Csernobil utáni pangása mára f e l l e n d ü l é s b e fordul át. Európában inkább új blokkok építése, vagy a régiek f e l ú j í t á s a a j e l l e m z ő , mivel az EU sem szorgalmazza új

erőművek

létesítését. Ezzel szemben Kínában, Oroszországban és É s z a k - A m e r i k á b a n ezzel is számolni kell. 2.2.3.

Megújuló

energiaforrások

A világ villamosenergia-termelésének 18%-át adják a m e g ú j u l ó energiaforrások. Ennek legnagyobb része (16 százalék) víz, a többi szél, biomassza, napenergia, geotermikus energia vagy szemétégetés. A m e g ú j u l ó energiaforrásokra épülő termelő berendezések gyártása az utóbbi években koncentrálódott, ez a gyártókapacitások csökkenését eredményezte, ami az adminisztratív támogatás hatására a közelmúltban megugró kereslet e r e d m é n y e k é p p e n magasabb árakat és j o b b m e g t é r ü l é s t j e l e n t e t t ezeknek a beszállítóknak. Az egyes országok energiamérlege az átlagtól j e l e n t ő s e n eltérhet, például szénből a legtöbb (a termelés kb.

50%-a (IEA [2009a])) villamos energiát az U S A - b a n állítanak elő,

Oroszországban a f ö l d g á z nagyon meghatározó (kb.

a villamosenergia-termelés 70%-a

származik ebből a forrásból), Franciaországban pedig az atomenergia a r á n y a j e l e n t ő s , 80% körüli (IEA [2009b]). Az energiahordozók f e l h a s z n á l á s á n a k h a t á s f o k a az O E C D - o r s z á g o k b a n magasabb, mint azokon kívül, fosszilis energiahordozók esetében ez 39% és 33%; az átlagos hatásfok egyre nő, nagyrészt mivel a f ö l d g á z a l a p ú termelés egyre nagyobb j e l e n t ő s é g ű , s ennek az

22

e n e r g i a h o r d o z ó n a k lehet a l e g m a g a s a b b , 6 0 % - h o z h a t á s f o k a ( K P M G [2008] 9. oldal). A h a t á s f o k növelésével relatíve csökkenthető az ü v e g h á z h a t á s ú gázok kibocsátása. A

következőkben

először a

rátérünk a

termelést,

magyar

piac sajátosságaira.

A vertikum

annak forrás- és termelőkapacitások szerinti

kezdetéről

megoszlását,

indulva, majd

az

átvitelt és a rendszerirányítást, végül az elosztást és kereskedelmet mutatjuk be.

2.3.

A

Termelés

magyar villamosenergia-fogyasztás

származik importból

(Poós [2009]

5.

évente dia),

mintegy

44 T W h - t

tesz

a többi saját termelés.

ki,

ebből

Hazánkban

4 TWh

a villamos

energia előállításához felhasznált tüzelőanyagok aránya az 1. ábrán látható.

Megújuló; 6%

Olaj; 1%

Szén; 20%

Nukleáris; 37%

Gáz; 36%

2.

ábra:

A m a g y a r o r s z á g i v i l l a m o s e n e r g i a - t e r m e l é s f e l h a s z n á l t t ü z e l ő a n y a g szerinti b o n t á s b a n , 2007.

Forrás: MAVIR Zrt. idézi REKK[2008] 132.

oldal

A nukleáris energiának és a gáznak közel azonos súlya van. A nukleáris energia egy az egyben a Paksi A t o m e r ő m ű b ő l származik. A magyar importfüggőség 80%-os, tehát a gázturbinákban elégetett földgázt 80%-ban 70%-a

Oroszországból,

10%-a

Szenet ma Magyarországon pedig

a

Mátrai

importból,

20%-ban saját termelésből fedezzük. A fogyasztásunk

pedig Ausztrián

keresztül

érkezik

hazánkba

barnaszén formájában a Vértesi Erőműben 1 2 ,

Erőműben

használnak

villamos

energia

(MOL

[2009]).

lignit formájában

előállítására.

A

megújuló

12

A Vértesi E r ő m ű v e t ellátó szénbányában, mely hazánk utolsó m é l y m ű v e l é s ű s z é n b á n y á j a , az anyavállalat M V M 2010. december 31-én beszünteti a termelést, az erőmű b e z á r á s á r a pedig 2 0 1 3 - b a n fog sor kerülni (Origo.hu [2010]).

23

energiaforrások között a jelentősége.

A

biomasszának 13 és a szélenergiának van

magyarországi

villamosenergia-termelő

hazánkban a

kapacitás

legnagyobb

erőművek

közötti

megoszlása az 1. táblázatban látható.

Erőmű Paksi

Teljes'tmény Atomerőmű

Vértesi GTER

Zrt.

E r ő m ű Zrt.,

Oroszlány

Litéri

gázturbina gázturbina

Dunamenti Mátrai

gázturbina

E r ő m ű Zrt.,

E r ő m ű Zrt.,

Százhalombatta

Zrt.

MVM

Zrt.

földgáz,

tüzelőolaj

földgáz,

Electrabel-Suez

biomassza

tüzelőolaj

RWE

csoport

AG

AES

Summit

EDF

csoport

Generation

földgáz

105

földgáz

185

földgáz

Kft.

403

földgáz

Aare-Tessin

Pécs

50

biomassza

Pannonpower Holding

Dunaújváros

58

n.a.

EMA

Power

93

földgáz

E.On

AG AG

Kft.,

erőmű

átvétel

földgáz

E.On

102

tűzifa

Euroinvest

687

-

-

47

E r ő m ű Zrt., A j k a

2. táblázat:

földgáz

tulajdonos

105

erőmű

Nyíregyházi

földgáz

120

395

gázturbina

Power,

120

földgáz,

Csepeli Áramtermelő

Debreceni

földgáz

860

Tiszaújváros

gázturbina

Pannon Green

170

1 800

gázturbina

Kelenföldi

Forrás:

MVM

Kft.,

Erőmű

Kötelező

szén

lignit,

E r ő m ű Zrt.

Bakonyi

Zrt.

950

Budapesti Kispest

MVM

Visonta

AES-Tisza

Újpest

(Többségi)

nukleáris

410

Sajószögedi

EMA

240

Kft.

Lőrinci

(MW) T ü z e l ő a n y a g

2 000

(átlagos teljesítmény)

Ltd.

Ltd.

for E l e c t r i c i t y

(Atel)

Zrt.

Kft.

Kft.

M a g y a r o r s z á g i v i l l a m o s e r ő m ű v e k adatai, 2 0 1 0

REKK [2008],

saját gyűjtés

Az e r ő m ű v e k n e k alapvetően két típusát k ü l ö n b ö z t e t j ü k meg.

A l a p e r ő m ű v e k n e k h í v j u k azokat

az erőműveket, m e l y e k t e l j e s í t m é n y é n e k v á l t o z t a t á s a komoly m ű s z a k i a k a d á l y o k b a ütközik, ezért f o l y a m a t o s a n , közel azonos t e l j e s í t m é n n y e l termelnek. Ide tartoznak a nukleáris és a széntüzelésű e r ő m ű v e k , melyek m a g a s f i x és alacsony v á l t o z ó költségek mellett t e r m e l n e k . Az egyenletes t e r m e l é s b e n előállított áramot z s i n ó r á r a m n a k h í v j u k .

Mivel a v i l l a m o s e n e r g i a -

f o g y a s z t á s n a p o n belül j e l e n t ő s i n g a d o z á s o k a t mutat, kellenek olyan k a p a c i t á s o k , m e l y e k k é p e s e k igazodni a v á l t o z ó kereslethez. E z e k a csúcs- vagy t e r h e l é s k ö v e t ő e r ő m ű v e k , m e l y e k f i x költsége alacsonyabb, v i s z o n t v á l t o z ó költsége ( t ü z e l ő a n y a g ) m a g a s , például a gázturbinák. E z e k n e k a k a p a c i t á s a i r a alacsony kereslet esetén, éjszaka, nincs szükség. Ebből adódóan az éjszakai áram olcsóbb, mint a nappali. M a g y a r o r s z á g o n a piac kis m é r e t e miatt n e h é z s é g e k b e ütközik a h a j n a l i órákban a Paks által termelt v i l l a m o s energia értékesítése. A k a p a c i t á s o k m e g h a t á r o z ó része - ahogy az

1. t á b l á z a t b a n látható, körülbelül 3 0 % - a - a

M a g y a r V i l l a m o s M ű v e k Zrt. t u l a j d o n á b a n áll. K o r á b b a n m é g erősebb volt az M V M piaci p o z í c i ó j a , mivel 2008.

d e c e m b e r 31-ig a p r i v a t i z á c i ó k o r kötött h o s s z ú távú m e g á l l a p o d á s o k

( H T M ) miatt a szerződött e r ő m ű v e k k a p a c i t á s a f e l e t t is rendelkezett, ellenőrzése alatt tartva a

13

Ennek nagy része fa elégetéséből származik, ami erősen m e g k é r d ő j e l e z i a t e c h n o l ó g i a k ö r n y e z e t b a r á t és f e n n t a r t h a t ó mivoltát.

24

kapacitások mintegy h á r o m n e g y e d é t (REKK [2008] az M V M által

147. oldal). A H T M - e k az erőművek és

15-25 évre kötött kizárólagos kapacitás- és áramvásárlási szerződések voltak.

Ezek az erőműtársaságok b e f e k t e t ő i számára biztosították a megtérülést, garantálva adott (kb. 7-8) százalékos eszközarányos hozamot. Az M V M rendelkezett az erőművek kapacitásával, melyért kapacitásdíjat fizetett azoknak, illetve külön fizetett az általa az erőművektől, államilag szabályozott áron megvásárolt villamos energiáért.

Az erőműtársaságoknak

biztosított megtérülés már a k a p a c i t á s d í j b a n benne volt, az értékesített áram már plusz nyereséghez j u t t a t t a a termelőket. Az M V M - d o m i n a n c i a mellett a külföldi t u l a j d o n j e l l e m z ő a termelői oldalon. Ezek a multinacionális vállalatok (Electricité de France

[EdF], Rheinisch-

W e s t f a l i s c h e Elektrizitatswerke [RWE], E.On, American Energy Systems [AES]) az

1995-96-

ban lezajlott privatizáció során szerezték meg az erőművek t u l a j d o n j o g á t . Az egyes vállalatok által birtokolt kapacitások az

1. táblázatban láthatók. A privatizációról, illetve a HTM-ekről és

az azokat felváltó szerződésekről a 3.2.2. és a 4.1.3. f e j e z e t b e n lesz szó. A termelés egyre nagyobb részét a d j a az ún. kötelező átvétel keretében termelt villamos energia. Ebben a programban a 389/2007. (XII. 23.) K o r m á n y r e n d e l e t 1 4 értelmében az állam megbízásából a M A V I R Zrt. a m e g ú j u l ó energiaforrásokból termelt, valamint kapcsoltan előállított (villamos áram és hőenergia együttes előállítása, kogeneráció) villamos energiát szabályozott, a piaci árnál magasabb, inflációval indexált áron veszi át. A kötelező átvételi rendszer kérdéseiről a későbbiekben az 5., 6. és 10. f e j e z e t b e n lesz szó.

2.4.

Átvitel

„A villamosenergia-átvitel magában f o g l a l j a a m a g a s f e s z ü l t s é g ű áramszállítást, a m a g a s f e s z ü l t s é g ű hálózatok karbantartását,

szükséges bővítését,

összekapcsolását más

rendszerekkel és általában a hálózat működésének biztosítását ésszerű energiaszállítási igények mellett. Az átviteli rendszer irányítója a (...) rendszerirányító, mely lehet a hálózat t u l a j d o n o s a , de egy attól f ü g g e t l e n vállalat is" (REKK [2008]

132. oldal). Az átviteli

tevékenység természetes m o n o p ó l i u m n a k számít. A 2. ábrán látható átviteli hálózat t u l a j d o n o s a az M V M Csoportba tartozó M A V I R Zrt..

14

A m e g ú j u l ó e n e r g i a f o r r á s b ó l vagy h u l l a d é k b ó l nyert e n e r g i á b ó l termelt v i l l a m o s energia, v a l a m i n t a

k a p c s o l t a n t e r m e l t v i l l a m o s energia kötelező átvételéről és átvételi áráról

25

3. ábra: A magyar átviteli hálózat

Forrás: MA

2.5.

VIR

[2010]

Rendszerirányítás

A rendszerirányító feladatai közé tartozik a villamosenergia-rendszer keresleti és kínálati egyensúlyának biztosítása, mely nemcsak gazdasági, hanem technikai

szempontból is

lényeges, mert az egyensúly f e l b o r u l á s a esetén a standard hálózati feszültség és f r e k v e n c i a megváltozása a vezetékrendszerre és az elektromos árammal működő berendezésekre is káros hatással van. Ezt a célt a rendszerirányító a termelői (és kisebb mértékben a f o g y a s z t ó i ) döntésekbe való beavatkozással éri el, tehát lekapcsolhat a rendszerről egy erőművi blokkot vagy a rendszerszintű tartalékokból fedezi a többletfogyasztást. A rendszerirányító f e l a d a t a továbbá az elektromos áram nemzetközi kereskedelmének ellenőrzése, a határkeresztező kapacitások felügyelete és elosztása. M a g y a r o r s z á g o n az átviteli és rendszerirányítói f u n k c i ó t a

100%-os M V M - t u l a j d o n b a n levő M a g y a r Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító

Zártkörűen M ű k ö d ő Részvénytársaság (MAVIR Zrt.) tölti be. A M A V I R Zrt. 2003-ig közvetlenül az M V M Zrt. t u l a j d o n á b a n volt, aztán kikerült onnan és az MVM-től f ü g g e t l e n ü l (ám végig állami t u l a j d o n b a n ) működött. Ekkor bérelte az M V M - h e z tartozó átviteli

26

hálózatot, de ez a konstrukció nem működött, mert a h á l ó z a t f e j l e s z t é s papíron, engedélyileg a rendszerirányítóhoz, míg t u l a j d o n i l a g az M V M - h e z tartozott és nehéz volt úgy megoldani a fejlesztési, beruházási feladatokat, ha nem a f e j l e s z t ő t u l a j d o n o l j a a hálózatot. Erre volt egy szakmai kezdeményezés, mely aztjavasolta, hogy a hálózatot is emeljék ki az M V M - b ő l . Ez a j a v a s l a t azonban a v i s s z á j á r a fordult és a M A V I R - t visszaintegrálták, 2006-ban ú j r a az M V M Zrt. részévé vált. A mostani konstrukció előnye, hogy a M A V I R t u l a j d o n o l j a a hálózatot. Hátránya, hogy f e l m e r ü l h e t a gyanú, hogy a vertikum egészében érdekelt t u l a j d o n o s a számára előnyöket biztosít más piaci szereplőkkel szemben és nem érvényesül a diszkriminációmentes hálózati hozzáférés gyakorlata. Ez nem energiapiaci sajátosság, hanem a hálózatos iparágakkal kapcsolatos általános probléma.

2.6.

Elosztás

Az elosztói tevékenység a villamos energia magas-, közép- és k i s f e s z ü l t s é g e n történő szállításátjelenti, „amelynek során a villamos energia az átviteli hálózatból (illetve a termelőtől, ha az közvetlenül az elosztóhálózatra csatlakozik) a v é g f o g y a s z t ó h o z kerül. H a s o n l ó k é p p e n ide tartozik a hálózat karbantartása, bővítése és esetleges összekapcsolása a szomszédos rendszerekkel (REKK [2008]

133. oldal)." M a g y a r o r s z á g o n az elosztáshoz

kapcsolódó vezetékhálózat az elosztó társaság t u l a j d o n á t képezi. Az elosztást az ún. elosztói engedélyes vagy elosztóhálózati rendszerirányító vezérli. Az elosztási (villamos energia fizikai továbbítása) és az ellátási vagy áramszolgáltatási (a villamos energia kiskereskedelmi f o r g a l m a z á s a ) tevékenységet j o g i l a g és számvitelileg különválasztott vállalatok végzik (a 2007. évi L X X X V I . törvény (villamosenergia-törvény) értelmében). Az elosztói tevékenység egy adott f ö l d r a j z i területen - az átvitelhez hasonlóan - természetes m o n o p ó l i u m n a k számít (REKK [2008]). A magyarországi elosztói engedéllyel rendelkező vállalatok a 2. táblázatban láthatók.

27

Elosztó vállalat megnevezése ELMU Hálózati Kft.

Tulajdonos RWE

ÉMÁSZ Hálózati Kft. RWE E.On Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.

E.On

E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. E.On E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. E.On DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. 3. táblázat:

Forrás:

EdF

Magyarországi elosztói engedéllyel rendelkező vállalatok és tulajdonosaik

REKK

2.7.

[2008]

Kereskedelem,

fogyasztók

A v i l l a m o s energia n a g y k e r e s k e d e l m é n a k ö z v e t l e n ü l a t e r m e l ő k t ő l illetve importból m e g v á s á r o l t áram k e r e s k e d e l m é t értjük.

Ennek a s z e g m e n s n e k egyik l e g m e g h a t á r o z ó b b

szereplője az M V M Partner E n e r g i a k e r e s k e d e l m i Zrt., az M V M Zrt. leányvállalata. A szabadpiac b e v e z e t é s e előtt ún. egy vásárlós (single b u y e r ) modell m ű k ö d ö t t , azaz az e r ő m ű v e k csak az M V M - n e k adhatták el a v i l l a m o s áramot. Ez a helyzet a H T M - e k felbontásával

megszűnt.

M a g y a r o r s z á g o n mintegy

80 vállalat rendelkezik k e r e s k e d ő i engedéllyel,

körülbelül 20 t e v é k e n y k e d i k aktívan (Kovács

ezek közül

[2009]), beleértve a három n a g y o t (E.On, R W E ,

EdF). 2008. j a n u á r 1-jétől az árampiaci m o d e l l v á l t á s k e r e t é b e n a piac keresleti oldala s z á m o t t e v ő e n liberalizálódott.

A z ó t a m i n d e n f o g y a s z t ó szabadon m e g v á l a s z t h a t j a , melyik

kereskedőtől vásárol v i l l a m o s energiát. Ez a lehetőség 2003 óta csak az ún. f e l j o g o s í t o t t f o g y a s z t ó k (iparvállalatok stb., m e l y e k n e k éves f o g y a s z t á s a a 6,5

GWh-t meghaladta)

számára volt adott. U g y a n a k k o r , mivel a k i s k e r e s k e d ő k n e k nem éri m e g az e g y e t e m e s szolgáltatás igénybe vételére j o g o s u l t f o g y a s z t ó k é r t v e r s e n y e z n i , a piac gyakorlatilag ebben a s z e g m e n s b e n m o z d u l a t l a n maradt. A k i s k e r e s k e d e l e m a v i l l a m o s energia v é g f o g y a s z t ó k n a k történő é r t é k e s í t é s é t j e l e n t i . Az állam a háztartások és egyes kisebb v á l l a l k o z á s o k számára k e d v e z m é n y e s áron b i z t o s í t j a a v i l l a m o s e n e r g i a - e l l á t á s t az ún.

e g y e t e m e s (korábban k ö z ü z e m i ) szolgáltatás keretén belül. Ez

28

a m a g y a r piac mintegy

1/3-át j e l e n t i ( K P M G [2008] 21. oldal). A f o g y a s z t ó k többi része mára

már piaci áron szerzi be a v i l l a m o s áramot. E n n e k v e r s e n y k é p e s s é g i szempontból az a j e l e n t ő s é g e , hogy a piac nagy része p o t e n c i á l i s a n v e r s e n y z ő piac.

3. A HAZAI VILLAMOSENERGIA-PIAC KIALAKULÁSA ÉS JELENLEGI HELYZETE

Ebben

a

fejezetben

struktúráját,

majd

bemutatjuk

a

magyar

villamosenergia-ipar

rendszerváltás

előtti

az azt követő megváltozott körülményeket, értékelve az 1990-es évek

közepén lezajlott privatizációt, végül

pedig vázoljuk a liberalizáció utáni helyzetképet, külön

kitérve az áramszolgáltatókra és az erőművekre.

3.1.

3.1.1.

A rendszerváltás előtt

Korosodó

infrastruktúra

I n t e r j ú a l a n y a i n k egyetértettek abban, hogy az

1980-as évek v é g é n alacsony h a t á s f o k k a l

termeltek a hazai e r ő m ű v e k v i l l a m o s energiát, és m a g a s volt a hálózati v e s z t e s é g is. Az alacsony h a t á s f o k elsősorban a t e c h n o l ó g i a i l e m a r a d á s s z á m l á j á r a írható, hiszen a legtöbb erőmű az 50-es é v e k b e n épült, de az

1960-as,

1970-es évek erőművei sem képviseltek f e j l e t t

technológiát. 3.1.2.

Környezetterhelés

Egy t e r m e l ő e g y s é g v a g y erőmű f e j l e t t s é g é t alapvetően m e g h a t á r o z z á k a k ö r n y e z e t v é d e l m i igények. Víz-, t a l a j - , levegő- és é l ő v i l á g - s z e n n y e z é s e n kívül az igények kitérnek a k ü l ö n f é l e terhelések (zaj, széndioxid, látvány stb.) t e r ü l e t é n b e t a r t a n d ó n o r m á k r a is. A f o s s z i l i s t ü z e l ő a n y a g o k k a l m ű k ö d ő e r ő m ű v e k n é l ezek a határértékek a levegőbe kibocsátott káros anyagok (döntően: por,

SO2, N O 2 ) f a j l a g o s értékére v o n a t k o z n a k .

j e l l e m z ő e n sokszorosai voltak a privatizáció utániaknak.

Ezek a határértékek

A káros anyagok közül a hazai

v i l l a m o s e n e r g i a előállítás a savas esőért f e l e l ő s k é n - d i o x i d (savas eső) k i b o c s á t á s volt magas. 3.1.3.

Import-

és

szénfüggőség

29

Magyarország

kifejezetten

szegény

primer

energiahordozókban,

importra

szorul,

annak

ellenére, hogy Magyarországon bányásztak uránt, 15 szenet és olajat is. A nehézipari fogyasztás és a relatíve korlátozott erőművi

kapacitások miatt nemcsak primer

energiahordozókból, hanem villamos áramból is behozatalra szorultunk. A belföldi igény és a belföldi

termelés

közötti

rendszerváltás

előtt

termelésének

nagyobb

különbséget,

tervszerűen részét

a adó

mely a fogyasztás Szovjetunióból fosszilis

mintegy

szereztük

be.

energiahordozók

harmadát tette A

villamos

importfüggősége

ki,

a

energia sokkal

érezhetőbb volt, a hazai szénbányászat ellenére. A

rendszerváltás

előtt

a

szénalapú

villamosenergia-termelésből. látni,

hogy a

erőművek több,

3.2.1.

30%-ot tettek

ki

Ugyanakkor Varró szerint már a 80-as évek elején

magyarországi

szénbányászatra

szerkezetátalakítás előbb-utóbb elkerülhetetlen

3.2.

mint

nem

lehet

hosszú

távon

a

magyar

is lehetett

alapozni

és

a

lesz.

A rendszerváltás után

Struktúra

A rendszerváltást k ö v e t ő e n a m a g y a r v i l l a m o s energia kereslet a m a g y a r g a z d a s á g t e l j e s í t m é n y é n e k v i s s z a e s é s é v e l , v a l a m i n t az e n e r g i a i g é n y e s ágazatok (döntően a n e h é z i p a r ) leépülésével j e l e n t ő s e n

csökkent.

A rendszerváltás után O r o s z o r s z á g már csak annyi uránt volt h a j l a n d ó m e g v á s á r o l n i , a m e n n y i t Paks számára v i s s z a v á s á r o l t a k .

Az urán világpiaci ára lezuhant és a mecseki

u r á n l e n c s é k u r á n t a r t a l m a alacsony volt, g a z d a s á g t a l a n n á vált a kitermelés és bezárt a bánya. Az a t o m e n e r g i a esetében a többi á r a m t e r m e l é s i m e g o l d á s h o z v i s z o n y í t v a az e n e r g i a h o r d o z ó b e s z e r z é s e sokkal k e v é s b é f o l y a m a t o s (egy f ű t ő e l e m élettartama 3-4 év). A hazai széntermelés is v e r s e n y k é p t e l e n n é vált, nem volt szükség a g a z d a s á g t a l a n u l kitermelt szénre, ezért a szénbányák is bezártak.

15

M a g y a r o r s z á g o n K ő v á g ó s z ő l ő s ö n f o l y t u r á n k i t e r m e l é s . A k i b á n y á s z o t t uránt - hazai dúsító k a p a c i t á s

h i á n y á b a n - aztán a S z o v j e t u n i ó b a szállították és a kész f ű t ő e l e m e k e t onnan i m p o r t á l t á k , u g y a n a k k o r a M a g y a r o r s z á g o n b á n y á s z o t t érc h a s z n o s í t h a t ó u r á n t a r t a l m a n a g y o n alacsony volt..

A hazai

szén- és

o l a j k é s z l e t e k m e n n y i s é g e pedig m é r s é k e l t volt.

30

RÍ

H

RÍ

T-I

M

4. ábra: Hazai villamosenergia-fogyasztás és - t e r m e l é s , 1980-2000

Forrás:

EIA

[2009]

Varró (2009) szerint szerencsés véletlennek tekinthető, hogy a kereslet visszaesése körülbelül megegyezett a szovjet import nagyságával. A 4. ábrán látható, hogy az import a rendszerváltás után néhány év alatt alacsony szintre esik vissza. Az 5. ábrán még j o b b a n látható az import visszaesésének üteme.

Bruttó villamosenergia-forrás 45000

• lm port-export egyenleg • Bruttó villamosenergia termelés

4. ábra: Bruttó villamosenergia-forrás GWh-ban

Forrás: MA

VIR [2009]

31

5. ábra: Magyarország villamos-energia exportja és importja 1980-2000

Forrás:

EIA

(2009)

A rendszerváltás után,

a privatizációt megelőzően alapvetően veszteségesen működött a hazai

villamosenergia-ipar a költségeket nem f e d e z ő , hatóságilag nyomott áraknak köszönhetően.

A

gázárakhoz hasonlóan ez is politikai célok és szándékok eszközeként szolgált. Ezen kívül a rendszerváltás előtti nehézségek nagy része sem lett megoldva (környezetszennyezés, elöregedett infrastruktúra, szénfüggőség). A k é s ő b b i ' 9 0 - e s évek közepén lezajló privatizációt azonban mégsem elsősorban ezen problémák kezelése okán hajtották végre.

3.2.2.

Privatizáció, hosszú távú megállapodások

A '90-es évek közepén lezajlott privatizációs f o l y a m a t keretében a hazai áramszolgáltató társaságok mindegyike és az erőművek döntő része is külföldi, több nyugateurópai országban is érdekeltséggel rendelkező szakmai b e f e k t e t ő k t u l a j d o n á b a került. A privatizáció során f o r m á j á t tekintve meghagyták az addigi monopol környezetet, és a nyereséges működést az erőműveknek a hosszú távú megállapodásokon (HTM), az áramszolgáltatóknak a villamos energia adásvételi

szerződéseken (VEASZ) keresztül

biztosították. Ezzel párhuzamosan hozták létre a M a g y a r Energia Hivatalt, mint a szabályozó és ellenőrző hatóságot. Az új

szabályozáshoz a villamos energia termeléséről, szállításáról és

szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény adta a keretet. Interjúalanyaink nagyrészt egyetértettek abban, hogy a liberalizáció lehetősége

1995-ben még

elég bizonytalan volt. Két különböző modell létezett: Egyrészt az USA modell, ahol államilag szabályozott, magánkézben lévő vertikálisan integrált m o n o p ó l i u m o k működtek, de az összes lényeges árazási és beruházási döntést a szabályozók hozták meg.

32

Illetve a kontinentális,

ahol Magyarországhoz hasonlóan szabályozott állami m o n o p ó l i u m o k

léteztek csak az iparágban. Varró László szerint Ú j - Z é l a n d o n és Chilében működött csak tényleges árampiaci verseny, illetve

Anglia és egy-két amerikai állam kísérletezett vele, de 1995-ben a világ

villamosenergia-termelésének messze t ú l n y o m ó többsége államilag szabályozott m o n o p ó l i u m o k által valósult meg. A liberalizációversenyző piac interjúalanyaink szerint akkoriban tehát egy új, le nem tesztelt piaci paradigmának számított, amivel nem pont ebben a stratégiai j e l e n t ő s é g ű iparágban lett volna érdemes kísérletezni. Bejáratott alternatíva hiányában legitim döntésnek m o n d h a t ó tehát a m o n o p o l k ö r n y e z e t b e n v é g r e h a j t o t t privatizáció, és az ehhez tartozó hosszú távú megállapodások (HTM-ek) is, melyek inherens részei egy monopol m o d e l l n e k : Az erőművek nem tudtak közvetlenül a f o g y a s z t ó k n a k értékesíteni, így az erőmű egy „single b u y e r " - n e k értékesített. A vevői erőfölény miatt egy erőmű hatalmas kockázatot vállalat volna magára H T M nélkül, ez pedig súlyos b e r u h á z á s - f i n a n s z í r o z á s i problémákat okozhatott volna. A H T M - e k ugyanakkor kikapcsolták a versenyt és aszimmetrikussá tették a kockázatvállalást erőmű és állam között, állami támogatást foglaltak magukba, mely a később elfogadott EUirányelvekkel ellenkezett.

Interjúalanyaink egyetértettek abban, hogy a H T M - e k nem

alapvetően rossz megoldások, hiszen egy hosszú távú szerződés egy jó fogyasztóval minden iparágban kívánatos lehet. Akkor van velük baj, ha ezek egy rossz struktúrát betonoznak be (mint ahogy ez itthon megvalósult).

(A vonatkozó európai uniós direktíva azután lépett

érvénybe, hogy a privatizáció lezajlott, és persze akkor még viszonylag távol volt hazánk számára az EU-csatlakozás. A liberalizációs direktívát 1996-ban f o g a d t á k el és lépett érvénybe. M i n d e k ö z b e n is épült olyan erőmű (pl. megfinanszírozható.

Egészen

1998-ban

Csepel), mely csak H T M mellett volt

1999-ig köttetnek ilyen típusú megállapodások.)

Arra a kérdésre, hogy mennyire volt szakmailag megalapozott a privatizációs f o l y a m a t , Pápai Zoltán azt válaszolta, hogy a privatizációhoz nem volt meg a kellő tudás, illetve közgazdasági tájékozottság. Tanácsadók hozhatták volna be külföldről azt a szakértelmet, ami egy először liberalizáló és utána privatizáló koncepciót vitt volna végig, tehát az itthon megvalósult sorrend f o r d í t o t t j á t . A mérnök-szakmai f e l f o g á s az eddig vázolt koncepcióktól eltérően az egész vertikumot egyben tartotta volna és a mérnöki optimalizációt tette első helyre. Bár a „mi lett volna ha?" - típusú kérdések történelmietlenek, de egy iparpolitikai, hatékonysági szempontok s z e r i n t j o b b a n végiggondolt privatizáció valószínűleg j o b b helyzethez vezetett

33

volna. Ifjj. Chikán Attila szerint a villamosenergia-piaci liberalizáció m a j d n e m mindenhol a világon még most is relatíve új f o g a l o m . A privatizációs célok közé az alábbiak tartoztak: -

költségvetési bevétel (ÁSZ Jelentés [1997]). Ezt a költségvetés rossz helyzete indokolta, és t u l a j d o n k é p p e n ez volt a gyors privatizáció fő mozgatórugója.

-

hatékonyságjavítás mind az erőműveknél, mind a szolgáltatóknál, környezetvédelmi modernizáció (ami N y u g a t - E u r ó p á b a n a 80-as években ment végbe, a liberalizáció előtt- tehát ott nem volt b e r u h á z á s - f i n a n s z í r o z á s i probléma) rendkívül f o n t o s cél volt ezek mellett. Ritka, hogy ilyen léptékű környezetvédelmi modernizációt piaci környezetben finanszíroztak volna.

3.2.3.

Implementáció

A villamosenergia-ipar r e f o r m j a 1994-95-ben kezdődött el, mikor megszületett és hatályba lépett „a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló

1994. évi

XLVIII. törvény", mely rendelkezett a M a g y a r Energia Hivatal felállításáról, és előkészítette a szektor vállalatainak privatizációjáról

1995-ben kezdődő

privatizációját.

A magyar villamosenergia-szektor

1995 végén hozott döntést az ÁPV Rt. és a kormány. A privatizációt

meghívásos tenderen szervezte meg az Á P V Rt., melyeken alapvetően N y u g a t - E u r ó p a vezető villamosenergia-ipari cégei vettek részt és a nyertesek döntően német, olasz és f r a n c i a állami t u l a j d o n b a n álló villamos energiacégek voltak. F e l s m a n n Balázs véleménye szerint előnyként f o g h a t ó fel a versenypiac szempontjából, hogy a privatizáció során viszonylag szórt t u l a j d o n o s i struktúra alakult ki, hiszen európai összehasonlításban kevés piacról mondható el, hogy 6 szereplő v a n j e l e n . Jóllehet, ez nem j e l e n t i azt, hogy a privatizáció idején ezt így alaposan végiggondolták, valószínűbb, hogy inkább csak így sikerült. K a d e r j á k Péter pozitívumként értékelte, hogy a privatizáció h o z z á j á r u l t a szociális m e g f o n t o l á s o k megszűnéséhez a vállalatok működésében, ami a költségek alá árazott, társadalmilag támogatott ár megszüntetésében nyilvánult meg. U g y a n a k k o r az implementáció során több súlyos hiba is előfordult. A privatizáció első fázisát 4 hónap alatt v é g r e h a j t o t t á k (ami 6 áramszolgáltató céget, 2 erőművet és egy tervező vállalatotjelentett), és a tervezett rövid időtávot előre be is jelentették. Az eladási kényszer deklarálása pedig nagyban j a v í t o t t a a vevők tárgyalási pozícióit. Felsmann Balázs szerint az,

34

hogy a vásárlók m o n o p ó l i u m o k h o z j u t o t t a k hozzá, nagyszabású t e c h n o l ó g i a t r a n s z f e r esetén igazolható lett volna, ez azonban nem valósult meg. Varró László a következőképpen j e l l e m e z t e a privatizációt: „nem átgondolt energiapolitikai stratégia része volt, hanem költségvetési tűzoltás". Az Állami Számvevőszék is ezzel egybecsengő véleményt k é p v i s e l : „Az értékesítések előkészítése nem volt kellően megalapozott.

(... ) Az erőmű privatizációjakor abszolút prioritást kapott a készpénzes eladás a

mielőbbi költségvetési bevétel érdekében. (... ) Az értékesítés ütemét nem az iparág f e j l e s z t é s i érdeke, hanem a költségvetés bevételi igénye diktálta" (ÁSZ Jelentés [1997]). „Az 1995-ös évre az akkori ÁPV-sek közül mindenki úgy emlékszik vissza, mint az elképesztő r o h a m m u n k á k idejére. Az igazgatótanács heti ülésein előfordult, hogy több mint egy tucat nagy értékű privatizációs szerződésről döntöttek"

(Magyari

[2006]).

K a d e r j á k Péter a következőket m o n d j a erről: „Én nem tudok arról, hogy bárhol előfordult-e ilyen masszív privatizáció az energiaszektorban, ilyen rövid idő alatt. A régióban sokkal inkább j e l l e m z ő az, hogy nagyon lassan, e l n y ú j t v a kap teret a magántőke. Az a bevett módszer, ami nálunk is történt, hogy a régi trösztöt f e l d a r a b o l j u k erőmű, elosztó társaságokra és átviteli rendszerirányítóra, de a tipikus az, ami a románoknál, bolgároknál történt, hogy az elosztókkal kezdik, és közben m e g l á t j á k , hogy működik-e (mert ott általában könnyen tud költséghatékonysági intézkedéseket meghozni az új tulajdonos). Nálunk a motiváció azt hiszem az volt, hogy minél gyorsabban a d j a n a k el mindent. Pakson és a muzeális értékű erőműveken kívül mindent el is vittek." Az iparági verseny s z e m p o n t j á b ó l a privatizáció - mivel nem j á r t együtt a liberalizációval, sőt, bebetonozta a megvásárolt vállalatok korábbi, monopolszerű működését - egyértelműen káros következményekkel járt. Szintén hiba volt Varró László szerint, hogy

1995-ben már lehetett érezni az ipari fellendülés

j e g y e i t , és az akkori döntéshozók durván alábecsülték azt az energiahatékonyság-javulást, amit az ipari szerkezetváltás Magyarországon generált ( O D E X [2003]). Ehhez ugyanakkor már rendelkezésre álltak volna információk, miután nem egy szocialista típusú nehézipart akartak a döntéshozók sem újraépíteni.

A 4. ábrán látható, hogy a privatizáció után a G D P növekedése nem j á r t együtt a villamosenergia-felhasználás hasonló ütemű növekedésével.

35

4.

Forrás:

ábra: A GDP és a fajlagosok összehasonlítása

Hatvany

[2004]

Annak is köszönhetően, hogy eladási kényszerben, tűzoltás-szerűen történt meg a privatizáció, az akkori H T M - e k b e extrém m ó d o n aszimmetrikus és az állam számára hátrányos feltételek kerültek, illetve extrém módon alacsony árban állapodtak meg az eszközök értékéhez képest (1996-ig 1,3 mrd USD, Tamás [1997], ÁSZ Jelentés [1997]). A magyar szerződéses struktúra kirívóan kedvezőtlen volt (Szabó [2006]). Pápai Zoltán szerint a piacszerkezetnek nem tett j ó t az, ahogyan a privatizáció megvalósult.

Az erős magánérdekek

kezelésére nem volt f e l k é s z ü l v e a szabályozás és az intézményrendszer, komoly piaci pozíciót adva ezzel ki a keze közül. Az ú j o n n a n kialakult rendszerben a lakossági szegmenset, illetve tágabb nevén a közüzemet az ipari f o g y a s z t ó k keresztfinanszírozták. Az áramár emelkedése az inflációhoz és nem a f ű t ő a n y a g árának változásához volt kötve. A másik alternatíva a CEZ vagy M O L p é l d á j a lehetett volna, ami úgy folyhatott volna le, hogy egyben tartják az egész vertikálisan integrált céget és tőzsdén privatizálják. Varró László szerint „ez azért működhetett, mert ezeknek a cégeknek volt egy erős cash f l o w - j a . A benzinnek piaci ára volt már akkor is, a cseheknek pedig h a g y o m á n y o s a n nagy nehéziparuk volt, és a CEZ a villamos energiát nagy v o l u m e n b e n exportálta N é m e t o r s z á g b a is - ez

36

generált pozitív cash flow-t. Arra t á m a s z k o d v a

szervezhették volna ú j r a magukat.

Ezt úgy

lehetett volna véghezvinni, ha a privatizáció előtt árat emelnek (ez persze politikai nehézségekkel j á r ) " . A privatizáció idejében még j o g s z a b á l y sem volt az árazás m ó d j á r a , ráadásul a magyar kormány nem volt hiteles igazán akkoriban a külföldi b e f e k t e t ő k szemében - ezeknek köszönhetően a b e f e k t e t ő k magas diszkontrátát használhattak. Felsmann szerint részleges tőzsdekényszert kellett volna bevezetni,

azaz a termelőknek

termelésük meghatározott százalékát kötelezően tőzsdére kellett volna vinniük.

Az

áramtőzsde gondolata - Gerse Károly elmondása szerint - először a '90-es elején merült fel, amikor orosz olcsó importot Ausztriába, vagy a déli régiókba el lehetett volna adni. A tőzsdére viszont nem nagyon volt vevő a politika és a szakmai irányítás, de egyetértettek vele. Gerse Károly szerint a magyar villamosenergia-piac likvid. Az éves fizikai mennyiség (35 TWh a f o g y a s z t ó k n á l ) kb. d u p l á j a f o r d u l t meg a kereskedőknél 2008-ban. Ebben benne van az export, reexport és amit a kereskedők egymás között eladtak. A Power F o r u m o n (korábbi nevén M V M piactér) bárki ingyenesen tud kereskedni, online is. Ennek a f o r g a l m a is j e l e n t ő s e n nőtt az utóbbi időben. A Power Forum egy hirdetőtáblaként működik, ismert az eladó és a vevő személye, ezért - Gerse Károly szerint - becsületbeli ügy az üzlet megkötése és ezért sem volt 1993 óta sikertelen ügylet. 2010. j ú l i u s 1-től Magyarországon szervezett villamos energia piac (áramtőzsde) is működik (Hungarian Power Exchange - H U P X ) , melyen másnapi szállítású villamos energiával lehet kereskedni. A tőzsde előnye, hogy átlátható kereskedelmi lehetőséget biztosít, versenyképes tőzsdei kereskedési és elszámolási szolgáltatásokat biztosít, megbízható á r i n f o r m á c i ó t n y ú j t és kiküszöböli a partnerkockázatot, hiszen a kereskedelmi partner a tőzsde (HUPX [2010]). Bakács István dolgozatunk egyik alapkérdésére válaszolva a következőket állította:

„tipikusan

nem m o n d a n á m , hogy az ország vagy a szektor versenyképességet j a v í t o t t a volna a privatizáció, hiszen a privatizáció időszakában nem volt verseny, egy vezetékes monopolista szektor volt." A vezetékes energiahordozók árához politikai okokból nem nyúlnak hozzá. Itt lepusztult állapotban voltak a cégek, nagy beruházások nem történtek meg, veszteséges gazdálkodást folytattak a vállalatok '90-től '95-ig. Az árak rendbetétele után el tudtak kezdeni beruházni a cégek, de ha nem privatizál az állam - Bakács István szerint - ugyanez a hatás bekövetkezett volna. Összességében megállapítható, hogy a privatizáció f o r m á j á t tekintve a m o n o p o l k ö r n y e z e t e n kívül nem volt biztonságos alternatíva a 90-es évek közepén.

U g y a n a k k o r a megvalósítás

37

során több olyan súlyos hiba történt, melyek komolyan rontották a szektor- és ezen keresztül az

ország versenyképességét.

A k ö v e t k e z ő k b e n azt vesszük sorra, hogy a külföldi multinacionális vállalatok b e j ö v e t e l e milyen eredménnyel járt, külön az elosztó vállalatokat és az erőműveket vizsgálva.

3.2.4.

Áramszolgáltatók

Az elosztó hálózati t u l a j d o n o s o k esetében interjúalanyaink (Gerse Károly kivételével) egyetértettek abban, hogy szignifikáns és f o l y a m a t o s t e r m e l é k e n y s é g j a v u l á s történt (számlázási rendszerek, informatika, ü g y f é l k a p c s o l a t o k , beruházási hatékonyság, költséghatékonyság j a v u l t , hálózati veszteség csökkent). „Az elosztókat megszerző szakmai b e f e k t e t ő k meglehetősen nagy tapasztalattal bírnak ezen a területen, és én azt látom, hogy ott olyan munkaszervezési módszereket, új vállalatvezetési módszereket hoztak magukkal, ami f e j l e s z t e t t e ezeknek a vállalatoknak a működését. Az ú j s á g o k b ó l azt halljuk csak, hogy mennyi pénzt visznek haza a külföldi t u l a j d o n o s o k , de azt látni kell, hogy nagyon sok pénzt fektetnek a hálózatba. Én úgy gondolom, hogy a nyereségük ehhez a befektetett tőkéhez képest nem magas. Érdekes még, hogy sokszor gyorsabban és előremutatóbban alkalmazkodnak a szabályozási változásokhoz, mint a szabályozás maga"m o n d j a Kovács Csaba. Bakács István szerint: „Új technológiát lényegében nem hoztak be az új t u l a j d o n o s o k . Ami f o k o z t a a versenyképességet, az egyrészt az, hogy a privatizáció kapcsán rendbe kellett tenni a villamosenergia-árakat, és ezek után elkezdhettek a t u l a j d o n o s o k beruházni. De hozzá kell tennem, hogy privatizáció nélkül is m a j d n e m ugyanezt a hatást okozta volna az árak felszabadítása. Azzal a kis különbséggel, amit az M V M p é l d á j a szemléltet, amely a választási években több tíz milliárd forintos mínuszt hoz össze. A másik tényező a vállalati hatékonyság növekedése, jó példa erre egy áramszolgáltató, ahol a létszám általában a korábbinak f e l e harmada. " Gerse Károly viszont így érvel:

"Hamar eltűntek például a r é g e n j ó l működő

üzletigazgatóságok, központosítanak, esetleg országosan oldanak meg feladatokat. A hatékonyságnövelés v a j o n ugyanazt a szolgáltatási színvonalat eredményezi, mint amikor a villanyszerelő ott lakott a f a l u b a n ? Megkérdőjelezhetetlen, hogy a privatizált társaságok j e l e n t ő s létszámcsökkentést hajtottak végre.

U g y a n a k k o r ezt nemzetgazdasági

szinten kellene

vizsgálni. Egy másik példa, hogy a Dunamenti E r ő m ű b e n pár éve f e l r o b b a n t egy kazán, és a t u l a j d o n o s n e m j a v í t t a t t a meg, mert nem érte meg neki, és nem törődik azzal, hogy hogyan

38

b e f o l y á s o l j a ezzel M a g y a r o r s z á g energiaellátását. N e m szabad elfelejteni, hogy mit hasonlítunk össze mivel."

3.2.5.

Erőmü vek

Az erőművek nem természetes monopóliumok, ezért a klasszikus szabályozási módszertant nehézkesebben lehet r á j u k alkalmazni. A privatizáció beteljesült célja itt, hogy drámaian gyorsan csökkent a környezetrombolás. A korábban megszokott savas eső gyakorlatilag megszűnt M a g y a r o r s z á g o n a kén dioxid kibocsátás mérséklésével, 1 6 de szinténjelentős mértékben csökkent az egyéb szennyező anyagok koncentrációja (Stróbl [2005] alapján). Ennek okai: 1. Technológiaváltás:

Számos erőmű állt át környezetbarát tüzelőanyagra vagy valósított

meg retrofit programokat. 2.

A m e g m a r a d ó szénerőművekre f ü s t g á z - k é n t e l e n í t ő k épültek

3. A nehéz f ű t ő o l a j f e l h a s z n á l á s a megszűnt (Ez nem a privatizáció eredménye, hanem a MOL

hatékonyságjavulásáé).

Mint korábban, az erőműveknél is kérdéses a k n o w - h o w t r a n s z f e r léte - a legtöbb privatizált erőműben lényeges h a t é k o n y s á g j a v u l á s következett be. K é t f é l e hatékonyság értelmezhető egy erőműnél: 1. Termodinamikai hatékonyság - m e g m u t a t j a , hogy mennyi primer energiát kell elégetni ahhoz, hogy 1 K W h áramot kapjunk. 2. Rendelkezésre állás - azt m u t a t j a meg, hogy az év hány ó r á j á b a n ü z e m k é p e s az erőmű. Minél kevesebbet költenek karbantartásra, annál valószínűbb, hogy kényszerszünet miatt is f o g állni az erőmű. A hatékony üzemeltetés kedvezőbb irányba t o l j a el a kettő közötti összefüggést. A privatizációs szerződésekbe b e l e f o g l a l t á k a kapacitások bővítését,

azonban 2000-re

világosan kiderült, hogy szisztematikus túlkapacitás-probléma alakulhat ki emiatt (ld.

3.2.3.

implementáció). A hibás implementáció miatt a privatizációs szerződések nagyon merevek voltak a b e f e k t e t ő k oldaláról. Az államnak ezek után több

10 millió U S D kártérítést kellett

fizetnie 2000-ben azért, hogy ne építsék meg a Mátrai H ő e r ő m ű új b l o k k j a i t , amire M a g y a r o r s z á g n a k egyébként nem is volt szüksége (Magyari

16

Varró ezzel t á m a s z t j a alá:

normák 17

„Szlovákiában jövőre

[2008]) 1 7

[2009-ben - a szerzők]

„Az energetikai

s z i g o r o d n a k a k é n - d i o x i d kibocsátási

1000 m g / m 3 - r e , M a g y a r o r s z á g o n 2 0 0 1 - b e n v e z e t t é k b e 4 0 0 m g / m 3 - t . "

Az egyik ilyen l i g n i t e r ő m ű v e t most m é g i s m e g é p í t i k ,

N e u r a t h b a n épülő l i g n i t e r ő m ű v e

1,93 millió euróért m e g a w a t t o n k é n t (míg az R W E

1,03 e u r ó b a kerül m e g a w a t t o n k é n t )

(Magyari

[2008]).

39

szerződésekhez bizonyos esetekben titkos záradékokat is csatoltak. Ez történt az R W E - n e k eladott Mátrai H ő e r ő m ű esetében is. Itt a vételárként adott 74 millió dollár felett további 26 millió dollárt adott a német cég, mert egy titkos kiegészítésben az ÁPV Rt. ígéretet tett arra, hogy a bükkábrányi lignitbányára alapulva kétszer 500 MW-tal bővítheti kapacitását. Az Orbán-kormány azonban fölöslegesnek tartotta a kapacitásbővítést, és a be nem váltott ígéret miatt kártérítést kellett fizetnie a lignitbányát addigra megvásárló R W E - n e k . "

(Magyari

[2006]). Szintén implementációs hiba, hogy a szerződésben lefektetett hatékonyság-javítási vállalásokat, kötelezettségeket a helyi j e g y z ő v e l ellenőriztették, nem a MEH-hel. A legnagyobb állami kézben maradt erőművet, a Paksi A t o m e r ő m ű v e t interjúalanyaink szerint lehetett volna és még ma is lehetne tőzsdére vezetni. A privatizációhoz f ű z ö t t szakmai remények ugyanakkor Varró szerint beigazolódtak (technológiatranszfer, hálózati veszteségek beszerzésecsökkentése, ügyfélkapcsolati i n f o r m a t i k a kiépítése és olyan szabályozás, mint amilyen a világon mindenhol működik). „Összességében a privatizáció inkább pozitív hatással volt, de azért vegyes a kép. M a g a a privatizációs f o l y a m a t h o z z á j á r u l t ahhoz, hogy ebben a szektorban is m e g s z ű n j ö n a régi típusú, szociális m e g f o n t o l á s o k alapján a költségek alá árazott működés. Az intézményi r e f o r m és az ártámogatások f e l s z á m o l á s a tehát örvendetes, egyébként társadalompolitikailag persze kellemetlen az energiaárak növekedése, és a b e f e k t e t ő k és az M V M közti kockázatmegosztás sem lett m e g f e l e l ő " - m o n d t a Varró László. Tari Gábor, a M A V I R v e z é r i g a z g a t ó j á n a k elmondása alapján erőművek átlagéletkora 2008ban 21,3 év volt, a n a g y e r ő m ű v e k é 23,1 új

( K P M G [2008]).

Szerinte hosszabb távon szükséges

atomerőművi blokk(ok) ü z e m b e állítása. A tiszta energiaforrásokra alapozott termelés

bővülése többlet szabályozási tartalék lekötését teszi szükségessé, mely többletköltséget okoz. Versenyképességi szempontból fontos, hogy az atomenergia hosszú távon alacsony változó költségű árammal l á t h a t j a el a fogyasztókat. Itt azonban a f ű t ő e l e m e k elhelyezésével kapcsolatos környezeti és egyéb költségeket is f i g y e l e m b e kell venni, ezért vita folyik arról, hogy hosszú távon valóban k i f i z e t ő d ő b b - e a nukleáris energia. Nagy az esély arra, hogy a Paksi A t o m e r ő m ű v e t bővítik egy új blokk beépítésével. A politika t á m o g a t j a az ötletet, de a f e j l e s z t é s még nem aktuális, ez egy tízéves időtávú projekt, 2025, 2030 körül valósulhat meg. Kérdéses azonban, hogy mit f o g u n k kezdeni az árammal, hiszen a szomszédos országokban is kínálatbővülés várható. Kérdés, hogy a rendszerirányító t u d j a - e f o g a d n i a többletáramot, vane biztos keresletnövekedés? Figyelembe véve, hogy a h a j n a l i órákban a Paksról érkező áram f e l h a s z n á l á s a is problémás, egy blokk túl nagy a hazai piachoz képest. F e l s m a n n Balázs

40

szerint nem indokolt a bővítés (Felsmann [2009]).

Az export lehetősége természetesen

megmarad. Összefoglalva, a privatizáció

idején N y u g a t - E u r ó p á b a n sem volt elterjedt a versenymodell a

villamosenergia-piacon, így M a g y a r o r s z á g o n az egy vásárlós (single buyer) modell alkalmazása magától értetődő volt. A multinacionális vállalatok bejövetele a 90-es évek közepén szükségszerű volt, mert az államnak nem volt pénze az elavult erőműpark korszerűsítésére (más tüzelőanyagra való átállás, retrofit programok megvalósítása, más típusú új beruházások), erre csak külföldi szakmai b e f e k t e t ő k voltak képesek. Az, hogy a b e f e k t e t ő k milyen á r o n j u t o t t a k hozzá a privatizált vállalatokhoz, az egy másik kérdés. Az általunk megkérdezett szakértők között nem volt egyetértés abban a kérdésbentúlnyomó többségben úgy vélték, hogy a magyar állam nem kapottjó árat kapott-e a privatizált vagyonért. Mivel a multinacionális vállalatok belépésével nem f o k o z ó d o t t a verseny, általánosságban azt a következtetést v o n h a t j u k le, hogy a privatizáció, vagy a multinacionális vállalatok t u l a j d o n s z e r z é s e önmagában v a j m i kevéssel j á r u l t hozzá M a g y a r o r s z á g versenyképességének növekedéséhez. A liberalizáció megvalósulásáig (ez is csak az egyetemes szolgáltatáson kívül eső piacra vonatkozik, azaz a piac mintegy 60%-ára) nem volt a magyar villamosenergia-piacon transzparens árszignál, mely tükrözte volna a kereslet és a kínálat alakulásának hatásait. Mivel a termelői oldalon az egyvásárlós modell definíció szerint kizárta a versenyt, az elosztó vállalatok pedig kvázi természetes m o n o p ó l i u m o k k é n t működtek, nem alakult ki versenyző piac. A multinacionális vállalatok által v é g r e h a j t o t t h a t é k o n y s á g j a v í t ó intézkedések említhetők meg egyedül versenyképességi szempontból, de ezt a h a t é k o n y s á g j a v u l á s t a f o g y a s z t ó k f e l é nem kellett érvényesíteniük a vállalatoknak a szabályozás miatt, a fogyasztói j ó l é t ezzel nem növekedett. Pápai Zoltán szerint a privatizáció a nagykereskedelmi piacok működési struktúráján alapvetően nem változtatott.

A nemzetközi verseny korlátozott, mely a kiskereskedelmi

piacon a verseny ellen hat. A kiskereskedelmi piacon is csak a n a g y f o g y a s z t ó k é r t folyik a szolgáltatók között a verseny, Pápai Zoltán szerint a verseny lefelé haladva egyre kisebb, kevesebb az ajánlat, lakossági szinten gyakorlatilag nincs is alternatíva.

3.2.6.

Liberalizáció

M a g y a r o r s z á g o n a villamosenergia-szektor liberalizációja a privatizáció után valósult meg.

A

liberalizáció feltételeit a 2001-ben, illetve 2007-ben elfogadott villamos energia törvények (VET, 2001. évi CX. törvény és a 2007. évi L X X X V I . törvény) és a kapcsolódó j o g s z a b á l y i

41

rendelkezések (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) teremtették meg.

Az Európai Unió

irányelvei a liberalizációt a csatlakozás előfeltételeként írták elő.

1994-ben született meg a rendszerváltást követő első VET (1994. évi XLVIII. tv.), mely a trösztből önálló részvénytársaságokra b o m l ó M V M egyes részeinek lehetővé tette a privatizálását, valamint létrehozta az ún. egy vásárlós (single buyer) modellt, melyben az M V M a termelők kizárólagos vásárlója maradt. N e m c s a k a villamos áramot vásárolta meg a termelőktől, hanem a t e l j e s kapacitásuk felett is rendelkezett. Ez aligha m o n d h a t ó piaci feltételrendszernek. Emellett az M V M végezte a villamos energia külkereskedelmét is. A szolgáltatók nagyrészt az MVM-től, kisebb részben saját erőműveiktől vásárolták a villamos áramot (Gál [2002]). A nagy és kis f o g y a s z t ó k (...) által f i z e t e n d ő árat az 1994-ben alakult M E H j a v a s l a t a alapján a gazdasági minisztérium f o g a d t a el, tehát adminisztratív árszabályozás működött. Ezek az árak 1996-tól rohamosan (az általános árszínvonal emelkedésnél j ó v a l nagyobb ütemben) növekedtek és hamar elérték, illetve némely fogyasztói csoportnál meg is haladták a nyugat-európai árszintet. Figyelembe véve pl. a németországinál lényegesen alacsonyabb hazai bérköltségeket, ez önmagában kb. villamos energia árat indokolt volna (MEH [2001]).

80%-kal olcsóbb hazai

Emellett ebben a villamosenergia árba

volt beépítve a b e f e k t e t ő k euróban elvárt, a (privatizáció implementációjánál tárgyalt okokból f a k a d ó a n sokszor túlzóan magas) tőkeköltsége is. Elmondható tehát, hogy a privatizált vállalatok befektetői kiugróan magas hozammal

számolhattak.

A 2001-ben elfogadott második V E T (2001. évi CX. tv.) célja volt az európai uniós direktíva (96/92/EC villamosenergia-ipari direktíva 1 8 ) alapján a villamosenergia-ipar „átalakítása a monopolhelyzetből egy versenypiaci elven m ű k ö d ő iparrá, nagy- és kiskereskedelmi versenyképes piacok létrehozásával" (Thomas [2005] 8. oldal). Ez a V E T a korábbi egyvásárlós helyett egy hibrid modellt vezetett be, melyben egymással p á r h o z a m o s a n működött a közüzem és a szabadpiac. 2003. j a n u á r 1-től az ún. f e l j o g o s í t o t t f o g y a s z t ó k (nagyfogyasztók, 6,5 GWh éves f o g y a s z t á s felett) szabadon megválaszthatták, hogy mely kereskedőtől vesznek villamos áramot. A közüzemi szegmensbe tartozó f o g y a s z t ó k számára a szolgáltatók továbbra is az M V M mint közüzemi nagykereskedő által beszerzett villamos energiát értékesítették.

18

A piaci g o n d o l k o d á s az

2004 j ú l i u s á t ó l már minden nem háztartási f o g y a s z t ó t megilletett a

1990-es é v e k b e n még N y u g a t - E u r ó p á b a n sem volt f e j l e t t . Ezt m u t a t j a az is, hogy az

1996-os direktíva a l a p j á n az e r ő m ű építésére és ü z e m e l t e t é s é r e j e l e n t k e z ő n y e r t e s p á l y á z ó v a l h o s s z ú távú energia b e r u h á z á s i m e g á l l a p o d á s t kötnek, mely előre m e g h a t á r o z o t t áron g a r a n t á l j a az adott e r ő m ű b e n t e r m e l t áram m e g v á s á r l á s á t .

E n n e k f é n y é b e n még i n k á b b érthető a h a z á n k b a n kialakult s z e r z ő d é s e s struktúra.

42

Végfelhasználói

átlagár euróban

a

privatizáció

óta,

1995=1,00

1,5

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

szabad szolgáltatóválasztás j o g a (REKK [2008]). Mivel a hazai f o r r á s o k nagy része felett az M V M rendelkezett, „a szabadpiaci ajánlatok versenyképessége v a l ó j á b a n az importlehetőségektől f ü g g ö t t " (REKK [2008]

136. oldal). Ez azt eredményezte, hogy az árak

változásának f ü g g v é n y é b e n váltogattak a közüzemi és a szabad piaci beszerzési f o r r á s o k között. A j e l e n l e g is hatályban levő harmadik VET (2007.

évi L X X X V I . tv.) már a háztartások

számára is lehetővé tette a szabad szolgáltatóválasztást. A k i s f o g y a s z t ó k r a való tekintettel a törvény b i z t o s í t j a a háztartások és a 3x25 ampernél nem nagyobb csatlakozási t e l j e s í t m é n y ű üzleti f o g y a s z t ó k „számára a „méltányos" villamosenergia-ellátást, bevezették az úgynevezett egyetemes szolgáltatás intézményét.

(...) A gyakorlatban ez M a g y a r o r s z á g o n egyelőre úgy

valósult meg, hogy a korábbi közüzemi szolgáltatók saját területükre pályázva egyetemes szolgáltatói engedélyt kaptak" (REKK [2008]

136. oldal). A k i s f o g y a s z t ó k által f i z e t e n d ő árat

rendelet szabályozza. Az európai uniós irányelvek által megszabott 2007. j ú l i u s elseji nyitáshoz képest fél év csúszással, 2008. j a n u á r elsejétől valósult meg a teljes liberalizáció. A háztartások és a kisebb vállalkozások kivételével az összes f o g y a s z t ó a piacról v á s á r o l j a a villamos energiát. Az Európai Unió megállapítása értelmében az M V M - n e k fel kellett bontania a H T M - e k e t , mely 2008 végéig megtörtént. Néhány szerződést (az E F E T

19

szabályai szerint) újrakötöttek.

Az M V M a Paksi Atomerőművel, a Mátrai Erőművel és a Csepeli Áramtermelővel tárgyalta ú j r a a HTM-eket, „a Dunamenti, a Tiszai és a Pécsi Erőművel, valamint az áramimportőr ATEL-lel f e l m o n d t a a korábbi szerződést" ( K P M G [2008]

14. oldal). A termelői oldal nem

volt megelégedve a magyar állam és az Európai Unió közötti tárgyalásokban a magyar fél 19

E u r o p e a n F e d e r a t i o n of E n e r g y Traders,

az e n e r g i a k e r e s k e d e l m i

s z e r z ő d é s e k európai

szabványait kialakító

szervezet.

43

aktivitásával, mondván, hogy előnyösebb feltételeket, hosszabb türelmi időt állapíthattak volna meg a termelők számára. Hónig Péter, a Budapesti Erőmű Zrt. korábbi vezérigazgatója 2 0 és volt közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter szerint „a H T M - e k kérdése már a piacnyitás kezdete óta ismert a döntéshozók és a piaci szereplők között, de érdemi megoldásukkal eddig nem foglalkoztak. Még a hatástanulmányok elkészítésére sem került sor, nemhogy a megoldás napirendre került volna. A vizsgálat ideje alatt az unió és a magyar állam képviselői közötti tárgyalásokon a magyar felet a passzivitás j e l l e m e z t e . Döntéshozóink úgy gondolják, hogy az EU-határozat alapján megszűnik a f e l e l ő s s é g ü k e nehéz kérdéskörben, holott a határozat szövegében világosan m e g j e l e n i k , hogy a magyar kormány akaratától f ü g g ö t t a szerződésekkel kapcsolatos türelmi időszak lehetősége. A f o l y a m a t o k lassúsága, a felelősségek tisztázatlansága a sokszor nem átgondolt nyilatkozatok a b e f e k t e t ő k e t csalódottá tették. Tekintve, hogy az energetikai cégeknek az anyaországban igen erős b e f o l y á s u k van az üzleti életben, félő, hogy a káros j e l e n s é g e k hosszabb távon is negatívan b e f o l y á s o l h a t j á k , az erről szóló EU-s tárgyalásokon a magyar kormány passzív volt, a felkészületlenség r o n t j a hazánk megítélését a b e f e k t e t ő k körében" ( K P M G [2008] 25. oldal). A korábbi rendszerben az M V M kifizette a kapacitásdíjat (azt a j o g o t vásárolta meg, hogy kvázi t u l a j d o n o s k é n t teljesen m e g h a t á r o z z a az erőmű termelését), ebben benne volt az erőmű nyeresége is, melyhez még hozzáadódott a termelt áramért kapott bevétel.

A mostani

szerződések feltételei szerint nagyobb kockázatot visel a befektető, mint korábban. Az újratárgyalt szerződések rövidebb f u t a m i d e j ű e k (4-5 év), és nem az erőmű teljes kapacitását kötik le, hanem csak egy részét, tehát az M V M nem f i z e t kapacitásdíjat. Két nagy erőműnél (Dunamenti Erőmű, Tiszai Erőmű) nem is kötöttek új kikerülve közvetlenül a piacra értékesítenek.

szerződést, az erőművek az M V M - e t

A szabad kapacitásokat az erőművek bármely

kereskedőnek eladhatják, vagy a M A V I R - n a k rendszerszintű tartalékként értékesíthetik, de akár közvetlenül a f o g y a s z t ó v a l is szerződhetnek, ha a f o g y a s z t ó képes menetrendtartásra. A MEH arra kötelezte az M V M - e t , hogy a p o r t f o l i ó j á n a k azt a részét, mely az egyetemes szolgáltatás ellátásához nem szükséges, nyilvános árverésen értékesítse. s magyarországi fogyasztásból

(A mintegy 40 TWh-

13 TWh-t az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott

f o g y a s z t ó k használnak el. 4 TWh a hálózati veszteség, maradt kb. 23 TWh. Ezzel szemben a 2008-as M V M - a u k c i ó n 5,6 TWh villamos energiát lehetett csak vásárolni. Ha a 23 TWh-ból l e v o n j u k a legnagyobb f o g y a s z t ó k igényét (MOL, MÁV, B o r s o d c h e m - összesen kb.

20

Az idézett szöveg k e l e t k e z é s e i d e j é n H ó n i g Péter még a B u d a p e s t i E r ő m ű Zrt.

termelői

10

v e z é r i g a z g a t ó j a volt, tehát a

oldal k é p v i s e l ő j é n e k tekinthető.

44

TWh), így is csak f e l e - vagy harmadannyi szabadpiacra vihető kapacitása van az M V M - n e k , mint amennyire szükség lenne. A maradékot a kereskedőknek a szabad piacon kell beszerezniük, de erre megvan a lehetőségük.) ( K P M G [2008]). A piac méretéhez képest tehát az aukciókon (és most már a tőzsdén is) m e g f o r d u l ó v i l l a m o s e n e r g i a - m e n n y i s é g alacsony. Abban a kérdésben, hogy mennyire gondolják likvidnek a magyar árampiacot, interjúalanyaink között nem volt egyetértés. A fenti hozzávetőleges számítás alapján a piac nem tekinthető likvidnek. A régi H T M - e k lebontása Kovács Csaba szerint nagyon nagy lépés. Az e l o s z t ó k j o g i és f u n k c i o n á l i s szétválasztását is pozitívnak értékeli. A hálózati tarifák is transzparensek. Kovács Csaba számára kérdéses, hogy az egyetemes szolgáltatás mértéke, árszabályozása helyénvaló-e? Bakács Istvánt arra a kérdésre, hogy mennyire találja erősnek a versenyt a liberalizáció után, azt válaszolta, hogy a multinacionális vállalatok közötti verseny egyre f o k o z ó d i k . A szabad piacon van, az egyetemes szolgáltatás keretében nincs verseny, helyette disztribúció van, hiszen meg kell felelni az ellátási kötelezettségnek, a rosszul f i z e t ő f o g y a s z t ó n a k is kell szolgáltatni. A f e l j o g o s í t o t t f o g y a s z t ó k n a k 60-70%-a a maradt az E.On-nál, tehát f o g y a s z t ó i k j e l e n t ő s része elment a verseny 5 éve alatt, a piaci részesedésük 10%-kal, 35%-ra csökkent, és ebben benne van a szerzett piac is. U g y a n a k k o r azt is m e g j e g y e z t e , hogy „az, hogy verseny van az energiaszolgáltatásban - már amennyire verseny van - azért következett be, mert az Európai Unió ezt diktálta." Mártha Imre, az M V M Zrt. v e z é r i g a z g a t ó j a szerint nem várt következményekkel j á r a piacnyitás és a kereskedők egy része - a transzparencia hiányát kihasználva - az energiaár növekedésénél j o b b a n emelték az áram árát ( K P M G [2008]). Erre a R E K K 2009-es t a n u l m á n y a is ráerősít azáltal, hogy a 2007 és 2008 közötti áremelkedés egyik okaként a fogyasztói viselkedést hozza f e l : „A szabadpiacra önszántukon kívül kikerülő f e l h a s z n á l ó k valószínűleg kevés i n f o r m á c i ó v a l és elhatározottsággal rendelkeztek ahhoz, hogy megversenyeztessék a szolgáltatókat, így automatikusan elfogadták, hogy a korábbi közüzemi szolgáltatójuk lássa el őket továbbra is - immár szabadpiaci ár mellett. Az áremelés ilyen körülmények között racionális vállalati viselkedést tükröz"

(REKK (2009) 23-24.

oldal).

Varró László erősebben f o g a l m a z „Viszonylag kulturált energiapiac alakult ki, dacára, hogy a politika rendre a monopolbarát struktúrákat támogatta.

Lényegesen hatékonyabb és gyorsabb

piaci liberalizáció lehetséges lett volna, ez j e l e n t h e t t e volna regionális energiakereskedelmi központtá válásunkat 2000 környékén. Hasonlóképpen, mint ahogy k ö r n y e z e t v é d e l e m b e n lépéselőnyben

voltunk."

45

Ifj.

Chikán Attila szerint „A kiskereskedelemben elég korrekt verseny alakult ki úgy, hogy az

állam egy vasat nem költött rá és a szabályozás is mindig a f f e l é ment, hogy a nagyoknak l e g y e n j ó . N e m azért, mert a szereplők annyira kiválóak, hanem mert úgy néz ki, hogy ez a normális r e n d j e az árampiacnak.

Semmi nem i n d o k o l j a monopolstruktúrákat a

kiskereskedelemben, de itt mégis az tudott lenni. Ez egy abnormális dolog volt, ami részben az akkori technológiai környezetből is j ö t t . " Interjúalanyaink nagy része egyetértett abban, hogy az energiaárak emelése politikai döntések tárgya. Varró László szerint a magyar energiapolitika a termelői lobbinak engedelmeskedik, piacellenes, mindennek ellenére elfogadható a likviditás.

4.

A MAGYARORSZÁGI VILLAMOSENERGIA-ELŐÁLLÍTÁS ÉS KERESKEDELEM VERSENYKÉPESSÉGÉT

MEGHATÁROZÓ

TÉNYEZŐK

Mivel a villamosenergia-vertikumban v e r s e n y s z e m p o n t b ó l csak az előállítás és a kereskedelem releváns, mi is ennek a két szegmensnek v i z s g á l j u k a versenyképességüket b e f o l y á s o l ó tényezőket. Egy adott iparág üzleti környezetét és versenyhelyzetét Porter (1998) g y é m á n t m o d e l l j é b e n , míg egy adott vállalatét a porteri (1980) öt erő modellben v i z s g á l h a t j u k . Előbbiben a tényezőellátottság, a keresleti tényezők, a vállalati stratégia és verseny, a támogató és kapcsolódó iparágak, valamint a kormányzat és a véletlen a kulcselemek. Az öt erő modellben a vevők alkupozíciója, a beszállítók alkuereje, a helyettesítő termékek j e l e n l é t e , az új belépők fenyegetése, valamint az iparági verseny erőssége és a koncentráció a legfontosabb tényezők. A továbbiakban b e m u t a t j u k az általunk azonosított versenyképességi kritériumokat, kitérve a porteri modellek s z e m p o n t j á b ó l vett relevanciájukra.

4.1.

Földrajzi

elhelyezkedés,

tüzelőanyag,

tényezőellátottság

A termelés kapcsán meg lehet különböztetni f ö l d r a j z i előnyöket (pl. Ausztriában az domborzat vagy L e n g y e l o r s z á g b a n a szénkészletek) és költségelőnyöket (pl.

a megengedőbb

46

környezetvédelmi előírások U k r a j n á b a n ) . U g y a n a k k o r lényegében összes i n t e r j ú a l a n y u n k egyetértett abban, hogy Magyarországnak s e m m i f é l e komparatív előnye nincs villamosenergia-előállítás szempontjából.

A porteri gyémánt modellben értelmezve a

tényezőellátottságunk nem kedvez a villamosenergia-szektornak.

A termelési tényezők

j e l e n t ő s része import, tehát e n e r g i a f ü g g ő s é g b e n vagyunk. Mind a termelés, mind a kereskedelem versenyképessége f ü g g az alapanyag árától és az ellátásbiztonságtól, hiszen az alacsonyabb költségekkel termelt, z ö k k e n ő m e n t e s ellátású áram rövid távon legalábbis versenyképes, mely külkereskedelmi szempontból sem elhanyagolható. A tüzelőanyag ára alapvetően b e f o l y á s o l j a egy erőmű nyereségességét. Dr.

Gerse Károly a következő példával

illusztrálta ezt: „Egy most f e l é p í t e n d ő ligniterőmű 4 Ft-ért tud egy K W h energiát termelni CO2 kvóta nélkül. A mai gázárakkal egy gázerőmű 14-15 Ft-ért. Tehát a magas állandó költségek ellenére, még CO2 kvótával is profitábilisabb lehet egy nagy kihasználtságú ligniterőmű."

Mivel szinte lehetetlen előre látni egy erőmű életciklusa során a tüzelőanyag

árának alakulását, egy ilyen beruházás rendkívül kockázatos, ha az erőműnek nincsenek stabil értékesítési lehetőségei. Deák András elmondta, hogy nehéz olyan időtávon versenyképességben gondolkodni,

amilyen időtávra nézve a beruházások megvalósulnak,

mert nem előrelátható a f ű t ő a n y a g ára, s költségtényezőként a kvótakibocsátás is felmerült. Termelőként abba a t a r t o m á n y b a kell beleesni, bent maradni 20-30 éves távlatban, amelyben még a f o g y a s z t ó vásárol. (Egy hatékonyan m ű k ö d ő piacon, (ami nincs), az utolsó pótlólagos f o g y a s z t ó önköltsége határozza meg a villamos energia árát, (határköltség = határhaszon) és így ez az utolsó f o g y a s z t ó f o g az erőmű számára 0 p r o f i t o t termelni.) 60 Month A v e r a g e Retall

Prlce Chart

C r u d e Oil $US.'barrel

Crude USA

Regular Gas P r i c e (US $/G)

Oil Average

146.43 134.99

6.79

123.54

22

112.10 100.66 89.21

A

77.77

'

V V "

66.33

V

54.89 43.44

r

32.00

CO 200T Date 6.

ábra:

Forrás:

A

kőolaj

és

a földgáz

Gasbuddy.com

piaci

2008 (MoiitlvDay)

árának alakulása,

2009

-J

Cű

o

2010 ©2010

GasBudcly.com

2 0 0 5 - 2 0 10

[2010]

47

W e e k of A u g 9. 2010

IB

-DJUSCL

:

301.25

FHwpnril Thftd he |

2005 • VoluniE

2006

Apr

Jul

Oct

2007

Ap>

Jul

Oct

2000

Api

Jul

Oct

2009

Apr

jul

Oct

Apr

2010

Jul

5,002,000

lllllll.lllilllllUIIIIIIIIIIIIIIIIII IIIIHl li I I I I I II III in mm i 1D 5D M 3M 6M YID V 2V 5V Mn FROM S/h 8 2005 TO Atb 10 2010

2010

T

T

7. ábra: A Dow Jones U.S. Coal Index alakulása, 2005-2010, $/t

Forrás:

Yahoo Finance

[2010]

A 6. és a 7. ábrán látható a f o s s z i l i s e n e r g i a h o r d o z ó k árának alakulása az elmúlt fél évtizedben. Elég s z e m b e t ű n ő h a s o n l ó s á g f i g y e l h e t ő m e g az egyes g r a f i k o n o k között. Ez a f ö l d g á z esetében azért is van így, mert ennek az árát a k ő o l a j világpiaci árához kötik. U g y a n a k k o r a szénpiacon is n a g y j á b ó l azonos trend f i g y e l h e t ő meg, mint a szénhidrogének esetében.

2005-től k e z d v e 2 0 0 8 őszéig, a v á l s á g k i r o b b a n á s á i g ö s s z e s s é g é b e n j e l e n t ő s

e m e l k e d é s volt t a p a s z t a l h a t ó az e n e r g i a h o r d o z ó k árában, m a j d m e r e d e k csökkenés következett, m e l y e t a válság előttihez képest h a s o n l ó ü t e m ű n ö v e k e d é s követett.

Ez k ö n n y e n

m a g y a r á z h a t ó , hiszen gazdasági n ö v e k e d é s i d e j é n a termelés és a szolgáltatások v o l u m e n e , ezáltal az energiaigény is nő, mely az energiaárakat f e l f e l é h a j t j a . A p é n z ü g y i válság h a t á s á r a - lehet, hogy n e m f u n d a m e n t á l i s okokból, h a n e m inkább a f é l e l m e k és a b i z a l o m h i á n y miatt a f i n a n s z í r o z á s i költségek m e g e m e l k e d é s e számos b e r u h á z á s i tervet m e g h i ú s í t o t t ,

a gazdaság

visszaesett, csökkent a f o g y a s z t á s , mely az e n e r g i a h o r d o z ó k árát is csökkentette. Ha alacsony az áram ára, a f e l d o l g o z ó i p a r és a l a k o s s á g f e l l é l e g e z h e t n e , de pont az ő keresletük v i s s z a e s é s e miatt keletkezett be a csökkenés, így ez inkább egy k ö v e t k e z m é n y , m i n t s e m egy lehetőség. R á a d á s u l ilyenkor t e r m e l ő v á l l a l k o z á s o k n a k nem éri m e g b e r u h á z n i , mi több a p r o j e k t e k nettó j e l e n é r t é k é t a m e g e m e l k e d e t t h o z a m e l v á r á s o k is csökkentették.

Ez egy ország

v i l l a m o s ágazatának s z e m p o n t j á b ó l h o s s z ú távon a z i n f r a s t r u k t ú r a f i a t a l í t á s á n a k elodázását j e l e n t i , mely k ö r n y e z e t v é d e l m i és h a t é k o n y s á g b e l i k ö l t s é g e k e t okoz a n e m z e t g a z d a s á g n a k . Ha olcsóbb az áram,

a fogyasztók kevésbé igyekeznek villamosenergia-költségeiket

48

leszorítani, ami p e d i g a k e r e s k e d e l e m számára rossz hír, hiszen k e v é s b é élénk a piac, alacsonyabb az elérhető árréstömeg, ezáltal p e d i g a nyereség.

8. ábra: 1 k W h v i l l a m o s energia e l ő á l l í t á s á n a k költsége k ü l ö n b ö z ő e n e r g i a h o r d o z ó k b ó l N a g y B r i t a n n i á b a n , CO2 kvóta nélkül 2 1

Forrás:

The

RoyalAcademy

ofEngineering [2004]

2.

o.

a.o 7.0 6 0

u •c

C

5.0

4 0

3 0

) o -t-t

o

kv

I

OCafon dDKiJe emissicn costa ol C30 per tonna

20

OZero cost for

1-0

emlssions

r.arbon d i o x i d é

0.0

oLi o

o

OJ T3

a

m mm ü e

0

8

1 ra

•P

1

e I

?É

5

<e

a

a. 9. Ábra:

1 k W h v i l l a m o s energia e l ő á l l í t á s á n a k költsége k ü l ö n b ö z ő e n e r g i a h o r d o z ó k b ó l N a g y -

Britanniában,

Forrás:

CO2

The

kvótával

RoyalAcademy

of Engineering [2004] 5.

o.

21

A rövidítések ( e r ő m ű t í p u s o k ) magyarázata: PF: pulverized f u e l steam plant; CFBC: circulating f l u i d i z e d - b e d c o m b u s t i o n plant; IGCC: integrated g a s i f i c a t i o n c o m b i n e d - c y c l e plant; OCGT: open-cycle gas turbine plant; CCGT: combined cycle gas turbine plant; B F B C : bubbling f l u i d i z e d - b e d c o m b u s t i o n plant.

49

A 8. és 9. ábrák a k ü l ö n b ö z ő energiahordozókból való villamosenergia-előállítási költségeket m u t a t j á k Nagy-Britanniában. Ennek alapján - a CO2 kvótát is beleszámítva - a legalacsonyabb egységköltséggel atomerőműben állítható elő villamos energia. Ez után következnek a gáz-, m a j d a szénerőművek, s végül, a m e g ú j u l ó energiaforrások bizonyultak a legdrágábbnak adott CO2 kvótaárak mellett. Az ábra annak ellenére, hogy 2004-es, n a g y j á b ó l tükrözi a mai állapotokat, azonban nem egy statikus, hanem a piaci viszonyoktól f ü g g ő , pillanatnyi állapotot mutat, melyben az adott (mérethatékonysági vagy környezetvédelmi költségekkel kapcsolatos) becslések torzíthatnak és hosszú távon már máshogy nézhet ki egy hasonló grafikon. A nukleáris erőművek kiégett f ű t ő e l e m e i n e k elhelyezési költségei, a növekvő CO2-árak, a m e g ú j u l ó energiahordozók piacán m e g j e l e n ő nagyobb kapacitások módosítanak a villamos áram termeléséhez szükséges energiaforrások egymáshoz viszonyított árán.

10.

ábra:

Forrás: A 10.

Ipari villamosenergia-árak Európában, 2000-2009, € / k W h

Eurostat

[2010]

ábrán látható az ipari (tehát többé-kevésbé versenypiacon beszerzett) villamosenergia-

árak alakulása h a z á n k b a n és néhány benchmark országban. Itt egy drágulási trend azonosítható, f ő l e g 2005-től kezdve. Ami meglepőnek tűnhet, az az, hogy nem csökkentek az árak a válság. És ezáltal a kereslet visszaesésének hatására. Ez azért lehetséges, mert egyrészt az áramtermelők az alacsonyabb f o r g a l o m mellett is szeretnék f i x költségeik (például amortizáció, hiteltörlesztés) f e d e z e t é t biztosítani, másrészt a rendszerhasználati díjak felosztási alapja is alacsonyabb f o r g a l o m r a vetül, bár utóbbi hatása kevésbé jelentős.

50

4.2.

Hatékonyság,

technológia

A tüzelőanyag ára mellett szintén kiemelt f o n t o s s á g ú a termelőknél az erőművi hatékonyság, a hatásfok, az elosztóknál pedig a hálózati veszteség kérdése, mint versenyképességi tényező. A hatékonyság egy kényszer, melyet nem csak a piac tud kikényszeríteni, hanem a szabályozó is. A rendszerirányító és az elosztó (nem kereskedő) vállalatoknál a hálózati hatékonyság, a vezetékek ellenállásából f a k a d ó hálózati veszteség minimalizálása a költségcsökkentés egy f o n t o s területe, ez viszont nem a versenypiac hatókörébe tartozik, hanem állami szabályozás vonatkozik rá, lévén, hogy regionális monopóliumokról van szó. A hazai erőműrendszerben tüzelőanyagtól és életkortól is f ü g g ő e n meglehetősen heterogénnak mondható az egyes erőművek h a t á s f o k a és műszaki állapota. Ez a helyzet azonban fokról f o k r a j a v u l , mivel új

erőművek nem elsősorban az igények növekedése miatt

épülnek, hanem a régebbiek kiváltására (Stróbl[2005]). A hálózati veszteség a privatizációt követően f o k o z a t o s a n csökkent, Stróbl (2009) alapján ez évi kb.

1,8%-kal továbbra is csökkenni fog.

Itt meg kell még j e g y e z n i , hogy a hálózati

veszteség nem elhanyagolható része hazánkban valószínűleg nem technológiai probléma, hanem a szabálytalan áramvételezésekből (áramlopásokból) fakad.

4.3.

Műszaki

követelmények

Emellett a régiónk nemzetközi villamos energia áramlását koordináló szervezete (UCTEUnion f o r the Co-ordination of Transmission of Electricity) és a M A V I R által elvárt műszaki követelményeknek való m e g f e l e l é s is alapfeltétele a működésnek. alkalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a M A V I R leállítsa.)

(Egy szélerőműnek például

Ezek vonatkozhatnak az egész

egységre de akár egy-egy speciális berendezésére is. Ezek a követelmények általánosabb irányelveket illetve az átviteli- és az elosztó hálózatra való kapcsolódás feltételeit adják meg, így garantálva a villamos energia előállításának és szállításának biztonságát.

4.4.

Szabályozás

Pápai Zoltán, a szabályozás szerepét emelte ki a versenyképesség egyik kulcstényezőjeként, hiszen a szabályozás, a j o g s z a b á l y i háttér határozza meg elsősorban, hogy az egyes piaci

51

s z e g m e n s e k b e n m e n n y i r e kell v e r s e n y e z n i ü k a vállalatoknak.

A versenykörnyezet

t e r m é s z e t s z e r ű l e g v i s s z a h a t a vállalatra, s ha rossz a szabályozás, akkor a vállalat mentesül a piaci verseny n y o m á s a és ösztönzői alól (ekkor e s z ü n k b e j u t h a t a „ s z é n f i l l é r " p é l d á j a , mely a f o g y a s z t ó k által az áramdíjjal b e f i z e t e t t (0,23 F t / k W h ) szénipari szerkezetátalakítási díjat jelöli,

s mely m e s t e r s é g e s e n tartotta életben a Vértesi E r ő m ű v e t ellátó hazai szénbányászatot).

Ez a v e r s e n y k é p e s s é g i kritérium ö s s z e f ü g g k u t a t á s u n k h a r m a d i k alapkérdésével, mely az állam felől v i z s g á l j a a v e r s e n y k é p e s s é g n ö v e l é s é n e k a lehetőségét. E l m o n d h a t j u k , hogy a szabályozásnak k i s z á m í t h a t ó keretet kell adnia a b e r u h á z á s o k köré, hiszen a m e g t é r ü l é s alapvetően f ü g g a j o g s z a b á l y i környezettől és a b e f e k t e t ő k n e k szükségük van a stabil, szakmailag átgondolt szabályozásban m e g t e s t e s ü l ő garanciákra.

Az is f o n t o s szabályozási

kérdés, hogy a k ö r n y e z ő o r s z á g o k h o z képest M a g y a r o r s z á g o n a k ü l ö n b ö z ő engedélyezési eljárások mennyire gördülékenyek.

A b e f e k t e t ő k b i z o n y t a l a n s á g á t j e l z i , hogy a legtöbb

e n g e d é l y k é r e l e m gázerőműről érkezik, a m e l y n e k a l e g g y o r s a b b (kb.

6-8 év) a megtérülési

ideje. F e l s m a n n Balázs szerint is alapvető f o n t o s s á g ú a stabil, k i s z á m í t h a t ó szabályozási k ö r n y e z e t és a k o n z i s z t e n s energiapolitika. Ő is a szabályozás egyes elemeinek átalakításában l á t j a a v e r s e n y z ő b b piac m e g t e r e m t é s é n e k számos lehetőségét. megteremtése,

A szervezett piac, azaz az á r a m t ő z s d e

illetve a k a p a c i t á s o k egy m e g h a t á r o z o t t részének t ő z s d e k é n y s z e r e lehetővé

tenné a t r a n s z p a r e n s á r m e g h a t á r o z ó d á s t .

Egy m ű k ö d ő á r a m t ő z s d e l é t r e h o z á s a Varró L á s z l ó

szerint is alapvetően állami akarat kérdése. F e l s m a n n e l m o n d á s a szerint a k ö t e l e z ő átvételi rendszer és a t á m o g a t á s i m e c h a n i z m u s o k ú j r a g o n d o l á s r a szorulnak. A tisztánlátás végett az is f o n t o s lenne, hogy m i n d e n h a t á r m e t s z é k e n n y i l v á n o s s á v á l j a n a k a k a p a c i t á s v á s á r l á s i tranzakciók. F e l s m a n n hozzátette, hogy az e g y e t e m e s szolgáltatás f o r r á s b e s z e r z é s é t is átláthatóvá kell tenni, hiszen az egyetemes szolgáltatás n e m azt j e l e n t i , hogy az M V M számára r e n d e l k e z é s r e álló olcsó f o r r á s o k a t elkülöníti a l a k o s s á g számára, h a n e m ez egy szolgáltatásbiztonsági kategória, tehát a lényege abban rejlik, hogy n e m zárhatók ki a f o g y a s z t ó k a szolgáltatásból.

A v e r s e n y e n kívül eső piaci szegmens méretét az e g y e t e m e s

szolgáltatásra v o n a t k o z ó f e l s ő korlát lejjebb, az eredeti szintre (3x25

amper csatlakozási

t e l j e s í t m é n y ) való szállításával csökkenteni kellene. V a r r ó L á s z l ó szerint az adórendszer és az á l l a m i g a z g a t á s szakmai n í v ó j a sokkal a l a c s o n y a b b nálunk, mint a k ö r n y e z ő o r s z á g o k b a n , ami szintén egy v e r s e n y k é p e s s é g e t rontó tényező. Egy példa arra, hogy a szabályozás m e n n y i r e b e f o l y á s o l j a az á r a m á r a t : az E L M Ú területén 2010. I. n e g y e d é v é b e n "A1" árszabás és 2400 k W h / é v f o g y a s z t á s mellett a szabályozás például az e g y e t e m e s szolgáltatásban értékesített v i l l a m o s energia árának több m i n t 65%-át

52

határozza meg, illetve hatással van az alakulására. A nagykereskedelmi beszerzési ár a teljes ár 34,6%-át teszi ki, a kötelező átvétel költsége és az egyetemes szolgáltató árrése a villanyszámla 11,8%-át adják, az átviteli és (főleg) elosztói rendszerhasználati díjak 31,4%-ot tesznek ki, az elosztói alapdíj

1,6%, míg az ÁFA 19,9%, a szénfillér és a k e d v e z m é n y e s t a r i f a

0,7% (MEH 2010. A porteri modellekben is vizsgálható a kormányzat, illetve a szabályozás hatása az iparág versenyképességére. Fontos, hogy ideális esetben a piaci szereplőktől f ü g g e t l e n , érdeksemleges, kizárólag közgazdasági és fogyasztói j ó l é t i m e g f o n t o l á s o k által vezérelt szabályozó hatóságok működnek, melyek m u n k á j á b a a kormányzat, illetve a politika csak az iparág s z e m p o n t j á b ó l releváns j o g s z a b á l y o k o n keresztül hat, általánosan, nem konkrét értelemben.

4.5.

Optimalizáció,

externáliák

kihasználása

A versenyképesség s z e m p o n t j á b ó l f o n t o s az is, hogy a termelők milyen externáliákat tudnak kihasználni. A visontai erőműnél például sok problémát és magas költségeket okozott a melléktermékek kezelése. Mikor az erőmű közelében létesült egy gipszgyár, az az erőmű melléktermékeit használta fel a termeléshez és ezáltal a melléktermék-kezelési költségek nullára csökkentek. Input oldalon is sikerült szinergiákat kialakítani.

4.6.

Nagykereskedelmi

kapcsolatok

Deák András hozzátette, hogy egy nem hatékony verseny esetén f o n t o s versenyképességi tényező, hogy a szereplő az adott piacon hogy tud érvényesülni, kiknek tud eladni, mennyire tud beleépülni a vertikumba. Pápai Zoltán is kiemelte a nagykereskedelmi kapcsolatok fontosságát. Itt Porter öt erő m o d e l l j é b e n a vevők, illetve a beszállítók alkuereje, valamint az új belépők fenyegetése j ó l értelmezhető. Egy erőmű például, ha koncentrált a nagykereskedelmi piac és a nagykereskedőnek egyébként is sok ü g y f e l e van termelői részről, és ha az adott erőmű termelése a nagykereskedő p o r t f o l i ó j á n a k kis részét adja, a termelő alkuereje alacsony, tehát az alkupozíció a termelők piacának és a f e l v e v ő p i a c n a k a koncentrációjától, illetve az értékesített áram kereskedői p o r t f o l i ó n belüli arányától (méretgazdaságosság) f ü g g . Fontos tényezők lehetnek még a személyes és politikai kapcsolatok. Az új belépők f e n y e g e t é s é n e k a kérdése összefonódik a szabályozás

53

problematikájával. A szabályozás ösztönözheti bizonyos típusú erőművek (pl.

szélerőművek)

létesítését azáltal, hogy az állam kedvező feltételekkel átveszi a termelt villamos energiát, ahogy az hazánkban is történik a K Á T - r e n d s z e r e n belül. A kötelező átvétel (KÁT) körébe tartoznak a szabályozó által oda sorolt termelők, melyek környezetbarát módon, vagy m e g ú j u l ó energiaforrásokból, vagy kapcsolt termeléssel (áram és hőtermelés együtt) állítják elő a villamos energiát. Ezektől a termelőktől az állam (illetve a M A V I R ) kötelezően átveszi a megtermelt energiát, inflációval indexált, a piacinál magasabb áron.

A termelők kihasználták

ennek a szabályozásnak a kiskapuit és az erre szánt pénzeszközök gázmotoros erőművek elterjedését, valamint b i o m a s s z a címén az erdők irtását „segítették". Annak a kockázata, hogy új nagyobb (100 MW feletti) t e l j e s í t m é n y ű erőművek épüljenek, viszonylag alacsony, mert a belső kereslet korlátos, az exportlehetőségek a szűk határkeresztező kapacitások miatt szintén behatároltak. De ami még fontosabb, hogy a termelésben nincs komparatív előnyünk és magas a szabályozási kockázat, mely a b e f e k t e t ő k által elvárt hozamot megemelve gazdaságtalanná teszi az erőmű-beruházások tervét. A nagy- és kiskereskedelem piacára való belépés már sokkal valószínűbb, viszont itt nagyon sokat számítanak az eladói-vevői kapcsolatok.

4.7.

Megbízhatóság,

partnerkockázat,

rugalmasság

Kovács Csaba szerint egy elosztó vagy rendszerirányító vállalat, mely nem versenyző környezetben tevékenykedik, akkor lehet hatékony és társadalmilag elfogadott, ha az ellátást f o l y a m a t o s a n , magas színvonalon biztosítani tudja. Ez különösen fontos, mert egy áramszünet hatásai nemzetgazdasági

szinten mérhetők.

A kereskedők versenyképességét j e l e n t ő s e n

b e f o l y á s o l j a a partnerkockázat. Mivel tőzsdén kívül (over the counter) történik az értékesítés, fennáll a nem-teljesítés kockázata, ahogy az a Vértesi Erőmű esetében meg is történt (Origo.hu [2009]). Varró László elmondása alapján a MOL is f i g y e l e m b e veszi az áramvásárlási döntéseinél a partnerkockázatot, a rugalmasságot (mennyire rugalmas a menetrendkezelés), de az áram alapvetően szabványos t ö m e g t e r m é k (commodity), tehát árverseny van. Itt meg kell említeni, hogy a MOL a cseh CEZ-zel közösen Százhalombattán villamos erőművet épít, így saját forrásból t u d j a m a j d f e d e z n i villamosenergia-igényét, sőt, kilép az árampiacra is.

4.8.

Diplomáciai

támogatás

a

hazai

vállalatok

számára

54

Varró László, a M O L stratégiai igazgatója kiemelte a diplomáciai támogatás j e l e n t ő s é g é t a határokon átnyúló energetikai ügyekben.

Sokat számít, hogy egy ország mennyire áll a saját

nemzeti vállalata mögé, mennyire b i z t o s í t j a a támogatásáról.

4.9.

Környezetvédelem

A környezetvédelem kérdése megkerülhetetlen az energiaszektorban.

A villamos energia

előállítása legtöbb esetben környezetszennyező technológiával történik. Az, hogy milyen szennyezőanyag-kibocsátás megengedett például egy erőmű számára,

azt a környezetvédelmi

szabályok határozzák meg. Egy ország szabályozása a környezet védelme és f e n n t a r t h a t ó s á g a érdekében szigorúbb határértékeket állapíthat meg, mely azonban magasabb költségszintet eredményez a termelői oldalon, csökkentve ezáltal a szűk (anyagi) értelemben vett versenyképességet. Ezért például U k r a j n a , de még Szlovákia is olcsóbban tud villamos energiát előállítani (Varró

[2009]). A hosszú távú szemlélet és a környezet védelme

s z e m p o n t j á b ó l azonban ezen szabályok

lazítása erősen m e g k é r d ő j e l e z h e t ő lenne. Emellett

azonban Varró László arra figyelmeztet, hogy „jelenleg ma M a g y a r o r s z á g o n b á r m i f é l e környezetpolitikai cél vagy eszköz hatékonyságát kritizálni politikailag inkorrekt", ami biztosan nem segíti a környezet valódi védelmét. A lobbik hazánkban olyan erősek, hogy az eredeti tervek t e l j e s e n szétfolynak, például a kötelező átvételbe tartozók köre is túlnőtte a célszerű kereteket, zsugorodik a piac nem K Á T - b a tartozó része. Emiatt várható a K Á T szabályozás felülvizsgálata.

A K Á T a versenyképesség egy komoly gátja, hiszen Varró

László szerint j ó v a l drágább, mint az ugyanilyen hatású, más dekarbonizációs intézkedések. Ugyanazt a környezeti j a v u l á s t sokkal olcsóbban végre lehet hajtani. Meg kell még j e g y e z n i , hogy a villamosenergia-szektor versenyképessége önmagában is értelmezhető, de még j o b b a n m e g f o g h a t ó az olyan vállalatok versenyképességében, melyek k ö l t s é g s t r u k t ú r á j á n a k j e l e n t ő s részét a villamos energia adja.

5.

AZ ÁGAZAT NEMZETGAZDASÁGI JELENTŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

55

Az energetikai vállalatok ugyan f o n t o s részét adják a hazai iparnak, az elektromos áramot f e l h a s z n á l ó iparágak (pl. feldolgozóipar, lásd a 3. táblázatot) viszont sokkal többel j á r u l n a k hozzá a GDP-hez, ezért a villamosenergia-szektor versenyképessége önmagában is értelmezhető, de még j o b b a n m e g f o g h a t ó az olyan vállalatok versenyképességében, melyek k ö l t s é g s t r u k t ú r á j á n a k j e l e n t ő s részét a villamos energia adja. Ezért érthető, Bakács István miért mondta, hogy „az energiaszektor úgy tud h o z z á j á r u l n i egy ország versenyképességéhez, ha olcsó az áram." (Természetesen stabil ellátásbiztonság mellett.) Bár az egyes országok iparszerkezete - és ezáltal a villamosenergiától való f ü g g é s e - különböző,

az európai

országokra vonatkozó empirikus tanulmányok azt t u d j á k alátámasztani, hogy a villamosenergia árának növekedése érzékelhető negatív hatással van a G D P növekedésére (Böhm [2008], Ciarreta-Zarraga [2010]). Az állam a villamosenergia-szektorral kapcsolatos intézkedéseivel hatást gyakorol több iparágra, melynek tovagyűrűző, viszont nem feltétlenül r ö g t ö n j e l e n t k e z ő hatásai vannak. Ezért f o n t o s fenntartani a hosszú távú szemléletet.

Az

energiaipar a f e l d o l g o z ó i p a r versenyképességének a k o m p o n e n s e kell, hogy legyen. U g y a n a k k o r Varró László és Kovács Csaba alapján pl. a feldolgozóipari vállalatok egyáltalán nem lobbiznak a hatékonyabb energiaszektor megvalósulásáért, ami azt j e l e n t i , hogy eddig még a villamosenergia-költségeik nem érték el az ilyen j e l l e g ű ingerküszöbüket. I f j . Chikán Attila szerint a kis-közepes f o g y a s z t ó k j e l e n t ő s része (a f e l d o l g o z ó i p a r b a n is) teljesen t á j é k o z a t l a n a villamosenergiai lehetőségekkel kapcsolatban és a m e g s z o k á s h o z tartják magukat, míg a legnagyobbak j e l e n l e g is olcsón k a p j á k az áramot ( m e g f e l e l ő fogyasztási j e l l e m z ő k esetén akár a piaci ár alatt is. 22 )

Időszak

56