VALENCIA AUTONÓM KÖZÖSSÉG TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ELEMZÉSE

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

VALENCIA AUTONÓM KÖZÖSSÉG TÁRSADALMIGAZDASÁGI ELEMZÉSE

Készítette: Küsz Anna

Budapest, 2011 1

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ................................................................................................................................................... 5 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS .................................................................................................................... 6 1.1. ELHELYEZKEDÉS ÉS FÖLDRAJZ................................................................................................................ 6 1.2. ÉGHAJLAT ............................................................................................................................................... 7 1.3. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ........................................................................................................... 8 2. NÉPESSÉG .................................................................................................................................................. 8 2.1. A NÉPESSÉG ÉS A NÉPESSÉG ALAKULÁSA ................................................................................................ 8 2.2. A NÉPESSÉG ÉLETKOR ÉS NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁSA ..................................................................... 11 2.3. A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTALOM ÉS ÁTLAGÉLETKOR ........................................... 12 2.4. A KÜLFÖLDI NÉPESSÉG.......................................................................................................................... 13 2.4.1. A külföldi népesség száma és aránya Valencia régióban .............................................................. 13 2.4.2. A külföldi népesség összetétele .................................................................................................... 13 3. KÖZIGAZGATÁS .................................................................................................................................... 14 3.1. KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK .................................................................................................................. 14 3.2. A RÉGIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE........................................................................................................... 15 3.2.1. Törvényhozói hatalom .................................................................................................................. 15 3.2.2. Végrehajtói hatalom ...................................................................................................................... 18 3.2.3. Igazságszolgáltatás ....................................................................................................................... 18 4. GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY ............................................................................................................. 19 4.1. A GDP ÉRTÉKE ÉS VÁLTOZÁSA ............................................................................................................. 19 4.2. A GDP SZEKTOROK SZERINTI MEGOSZLÁSA ......................................................................................... 23 5. MEZŐGAZDASÁG .................................................................................................................................. 23 5.1. NÖVÉNYTERMESZTÉS............................................................................................................................ 24 5.2. ÁLLATTENYÉSZTÉS ............................................................................................................................... 26 5.3. A MEZŐGAZDASÁGBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK .................................................................................... 27 6. IPARI TERMELÉS ÉS TEVÉKENYSÉG ............................................................................................. 27 6.1. A RÉGIÓ IPARA ...................................................................................................................................... 27 6.2. A LEGFONTOSABB IPARÁGAK ................................................................................................................ 29 6.3. IPARVÁROSOK A RÉGIÓBAN................................................................................................................... 30 7. SZOLGÁLTATÁSOK .............................................................................................................................. 32 7.1. A RÉGIÓ SZOLGÁLTATÁS SZEKTORA ..................................................................................................... 32 7.2. KÖZLEKEDÉS ÉS LOGISZTIKA ................................................................................................................ 33 7.3. TURIZMUS, VENDÉGLÁTÁS .................................................................................................................... 36

2

7.3.1. Turisztikai vonzerők tartományok szerint ..................................................................................... 36 7.3.2. A turisták száma és a vendégéjszakák száma ............................................................................... 38 7.3.3. A turisták által elköltött összegek ................................................................................................. 39 7.3.4. A külföldi turisták összetétele ....................................................................................................... 40 8. OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, K+F ........................................................................................................ 41 8.1. OKTATÁS .............................................................................................................................................. 41 8.1.1. Országon belül .............................................................................................................................. 41 8.1.2. A régión belül ............................................................................................................................... 42 8.1.3. Támogatások ................................................................................................................................. 42 8.2. EGÉSZSÉGÜGY ...................................................................................................................................... 43 8.3. K+F ...................................................................................................................................................... 45 8.3.1. A K+F jelentősége, célja ............................................................................................................... 45 8.3.2. K+F kiadások ................................................................................................................................ 47 8.3.3. K+F kiadások megoszlása ............................................................................................................ 48 9. MUNKAERŐPIAC ................................................................................................................................... 49 9.1. VALENCIA RÉGIÓ MUNKAERŐPIACA ...................................................................................................... 49 9.2. FOGLALKOZTATÁS ................................................................................................................................ 52 9.2.1. A foglalkoztatási ráta .................................................................................................................... 52 9.2.2. A foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlása ....................................................................... 54 9.2.3. Az önfoglalkoztatók aránya .......................................................................................................... 55 9.2.4. Részmunkaidős foglalkoztatás ...................................................................................................... 55 9.2.5. Külföldiek aránya ......................................................................................................................... 55 9.3. MUNKANÉLKÜLISÉG ............................................................................................................................. 56 9.3.1. A munkanélküliségi ráta ............................................................................................................... 56 9.3.2. A munkanélküliek aránya iskolai végzettség szerint .................................................................... 57 9.3.3. Munkanélküliek száma az álláskeresés ideje szerint .................................................................... 57 9.4. GAZDASÁGI AKTIVITÁS ......................................................................................................................... 58 9.4.1. Az aktivitási ráta ........................................................................................................................... 58 10. BERUHÁZÁSOK .................................................................................................................................... 59 10.1. A RÉGIÓ ELŐNYEI ................................................................................................................................ 59 10.2. BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA ............................................................................................................... 60 10. KÜLGAZDASÁG .................................................................................................................................... 61 10.1. A KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ........................................................................................................... 61 10.2. VALENCIA EXPORTJA .......................................................................................................................... 61 10.2.1. Az export értéke .......................................................................................................................... 61 10.2.2. A legfontosabb exportpartnerek .................................................................................................. 62 10.2.3. Az export áruszerkezete .............................................................................................................. 62 10.3. VALENCIA IMPORTJA........................................................................................................................... 63

3

10.3.1. Az import értéke ......................................................................................................................... 63 10.3.2. Legfontosabb partnerek .............................................................................................................. 63 10.3.3. Az import áruszerkezete ............................................................................................................. 64 10.4. MŰKÖDŐ TŐKE ................................................................................................................................... 64 11. KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATOK MAGYARORSZÁGGAL ............................................. 66 11.1. KERESKEDELMI KAPCSOLATOK ........................................................................................................... 66 11.1.1. Külkereskedelem ........................................................................................................................ 67 11.1.2 Beruházások ................................................................................................................................. 67 11.1.3. Vállalatok.................................................................................................................................... 68 11.1.4. Lehetőségek ................................................................................................................................ 69 11.2. KÜLKERESKEDELEM MAGYARORSZÁG ÉS VALENCIA RÉGIÓ KÖZÖTT ................................................. 70 11.2.1. Export ......................................................................................................................................... 70 11.2.2. Import ......................................................................................................................................... 71 11.2.3. A külkereskedelmi mérleg .......................................................................................................... 71 ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK ...................................................................................................... 73 IRODALMOJEGYZÉK ............................................................................................................................... 76 TÁBLÁZATJEGYZÉK ................................................................................................................................ 78 ÁBRAJEGYZÉK ........................................................................................................................................... 79

4

Bevezetés A szakdolgozat témájának kiválasztásakor két dolog befolyásolt a döntésben, egyrészt olyan dologról szerettem volna írni, ami egy kicsit személyes, saját élményeket tudok hozzá kötni, hiszen ez megkönnyíti az írást. Másrészt, pedig az aktualitást tartottam fontosnak. A spanyol világ iránti szeretetem a gimnáziumban kezdődött, ahol elkezdtem tanulni az ország nyelvét. Az évek folyamán egyre jobban megismertem az országot- történelmileg, nyelvileg, gazdaságilag, kulturálisan. 2010-ben egy félévet volt szerencsém kinn tölteni Valencia városban, amely során megismertem nem csak a város, hanem az egész régió kultúráját, történelmét és bepillantást nyertem az ott élő emberek mindennapjaiba. Azért választottam Valencia Autonóm Közösség gazdasági szempontból történő bemutatását, mert ott létem alatt ilyen szemszögből nem tudtam megismerni és tanulmányaim miatt érdekelt a régió ilyen fajta szemszögből is. Valenciában a gazdaság növekedési üteme az utóbbi pár év során felgyorsult, azonban a válság hatására most megtorpanni látszik. A 2008-as évet megelőzően a K+F kiadások és a befektetések mértékének növekedése is arra utalt, hogy a régió elérheti elsődleges gazdasági célját, felzárkózhat a rivális közösséghez, Katalóniához. A gazdasági növekedésének egyik mutatója a reál GDP változása, mely Valencia esetében a válságot megelőző öt évben folyamatosan növekedett. Egyik célom, hogy ezt a konjuktúrális időszakot jellemzem, elemezzem és bemutassam. A 2008-as gazdasági krízis nagy mértékben érintette Spanyolországot. Ez a 2011-es év elején csúcsosodott ki, amikor már a spanyol kormány is fontolgatta, hogy az IMF-hez fordul segítségért. A 2008-ban kirobbant világméretű válság a gazdaság egészén érezteti hatását: a hitelezési válság következtében visszaesett a termelés, emiatt a céget sorra bocsátották el alkalmazottaikat, nőtt a munkanélküliség és csökkent a fogyasztó kereslet. Valenciában főként a munkaerőpiacra jelentkező problémák okozzák a legnagyobb nehézségeket. Másik célom, hogy bemutassam a válság hatásait a gazdaság egyes területein és azt, hogy milyen veszteségeket okozott a régió életében.

5

1. Általános bemutatás 1.1. Elhelyezkedés és földrajz

1. ÁBRA SPANYOLORSZÁG RÉGIÓI

Valencia régió (spanyolul Comunidad Valenciana, valenciaiul Comunitat Valenciana), egy autonóm

közösség,

amely

Spanyolország keleti részén található, központja Valencia. A közösség az északi szélesség 40. és 47. foka-, valamint a keleti hosszúság 0-1 foka között helyezkedik el. Északról Katalónia és Aragónia, keletről a Földközi-tenger, délről Murcia és nyugatról

Kasztília-La

Mancha

határolja.

23 255

négyzetkilométernyi területével az ország tizenhét régiója közül a nyolcadik, területe az összterület 4,6%-át teszi ki. Három tartomány alkotja, Castellón (6 632 km2), mely az északi részen, Alicante (5 816 km2), ami délen található és a kettő

Forrás: www.europa.eu

között Valencia (10 763 km2) tartomány terül el. autonóm

Valencia 2. ÁBRA VALENCIA TERMÉSZETFÖLDRAJZI TÉRKÉPE

főként

a

belső

közösség domborzatát területeken

elterülő

hegyvidékek és a parti menti sík rész jellemzi. Ennek köszönhetően alakult ki a külső meleg száraz és a belső hidegebb és csapadékosabb területek közötti kontraszt. A régió hegyei két hegységrendszerhez kapcsolódnak: az északon található Andalúziai-, és a délen húzódó Ibériai-hegységrendszer.

Az

Ibériai-

hegységrendszerhez tartozik az Espadán-, a Calderona-, a Javalambre- és az Utiallánchegységek és a Maestrazgo- és a Caroigoröghegységek.

Itt

található

a

régió

legmagasabb pontja az 1839 méteres Cerro de Forrás: www.adrada.es

Calderón.

Az

Andalúziai-hegységrendszer

résztét képezik a Grossa-, a Marieta-, a Bernia-, az Aitana- és a Crevillent-hegységek. Ezek fiatal lánchegységek, a déli területeken nem találhatunk röghegységeket. A tengerpart és a

6

hegyek közötti sáv keskeny, így sok helyen jellemző a meredek, sziklás partvonal. A tengerpart többi részén párásabb, nedvesebb részek is találhatóak, mint például lagúnák Oropesaban és Valenciában. Benicassimtól Almenaraig pedig a homokos tengerparton kialakult dűnék szegélyezik a partvonalat. A régió legfontosabb folyói közé tartozik a Júcar (498 km), mellett a Segura (325 km), Turia (280 km), Vinalopó (80 km). Ezen folyók közül gazdaságilag azok bírnak nagyobb jelentőséggel, melyeknek összeköttetéssel rendelkeznek a tenger felé (Júcar, Segura, Turia), ezáltal lehetőséget biztosítanak a folyami és tengeri áruszállítás összekapcsolására.

1.2. Éghajlat Valenciai autonóm közösség éghajlata mediterrán, amelyre domborzata hatással van. Míg a középső és déli területeknek száraz mediterrán éghajlata van- kevesebb csapadékkal, addig a belsőbb részeken már a kontinentális éghajlat által befolyásolt mediterrán a jellemzőbb. A Földközi-tenger enyhítő hatása az egész régióban érezhető, a nyarak hűvösebbek, a telek enyhébbek, mint a félsziget középső részén. Valencia helyzete éghajlat szempontjából több sajátosságot mutat. Az Ibériai-félszigetet a nyugatról érkező szelek uralják és a csapadékot is ez hozza az ország területére, azonban mire a félsziget keleti részére érkeznek a természetes „akadályok” (Cantabriai-hegység, Mezeta, Ibériai-hegységrendszer) hatására a csapadék mennyisége lecsökken. Az északi és a déli területek átlaghőmérséklete közötti különbség ugyan csak 2 °C, a mezőgazdaságban már ez is érezteti a hatását. Az előbb említett kettősség az átlaghőmérséklet alakulásánál is megfigyelhető, különösen a téli hónapokban a part menti és a belső területek között. Míg a hegyekben 3-4 °C van télen, addig a külső síkságon 10-11 °C. A nyári hónapokban nem tapasztalható ilyen nagy hőmérsékletkülönbség a hegyekben és a sík területeken, esetleg annyi, hogy a magasabb területeken az éjszakák sokkal hidegebbek. Ha észak déli irányban is megvizsgáljuk az átlaghőmérsékletet, akkor az látható, hogy az északi tartományokban, például Castellónban a nyári átlaghőmérséklet 20 °C körül van, míg Alicante tartományban meghaladhatja a 26 °C fokot is. Az átlagos évi csapadékmennyiség 400-500 mm között van évente. A lehulló csapadékra jellemző, hogy mennyisége a régión belül tartományonként változik, valamint hogy

7

szabálytalan (ez arra utal, hogy sokszor fordul elő az, hogy nagy mennyiség esik le egyszerre, majd utána hosszú időn keresztül nincs esőzés).

1.3. Természetvédelmi területek A régió természetvédelmi területeit külön osztályokba lehet sorolni: vannak a nemzeti parkok, a természetvédelmi tájegységek, természeti értékek, a közösség által értéknek tartott területek (Lugar de Interés Comunitario-LIC) és a madárfajok védelmében kialakított területek (Zonas de Especial Protección para las Aves-ZEPA). Valencia területén sok védett terület található, ez azt jelenti, hogy rendelkeznek olyan sajátos ökoszisztémával, növény- és állatvilággal, hogy különleges figyelmet kapnak a valenciai kormányzatoktól. A régióban 8 nemzeti park található: Alicanteban a Carrascal de la Font Roja, a Macizo Montgó, a Peñón de Ifach; Valenciában a La Albufera, a Sierra Mariola, a Parque Natural del Turia; Castellónban a Sierra de Irta és a Peñagolosa. Ezenkívül 19 természetvédelmi tájegység, 3 természeti érték, 94 LIC és egy ZEPA lett kijelölve a térségen belül.

2. Népesség 2.1. A népesség és a népesség alakulása 3. ÁBRA SPANYOLORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK MEGOSZLÁSA RÉGIÓK SZERINT (2010)

Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján 8

Valencia népessége 2010-es adat szerint 5 111 706 fő, ez

4. ÁBRA VALENCIA RÉGIÓ NÉPSŰRŰSÉGE 2004-BEN

alapján negyedik a közösségek között. Méretét tekintve csupán csak a nyolcadik, ebből következik, hogy népsűrűsége viszonylag magas, 219,81 km/fő; ezzel a legsűrűbben lakott spanyol tartományok között van. Azonban a régión belül sem oszlik el egyenletesen a népesség, a tengerparti és a déli részen magasabb a népsűrűség, mint az északi és hegyvidéki területeken alacsonyabb. Míg Castellón népsűrűsége 91,12 km2/fő, addig Alicante tartományé 331,17 km2/fő. Forrás: www.epsmaps.com 5. ÁBRA A NÉPESSÉG ALAKULÁSA A RÉGIÓBAN ÉS TARTOMÁNYAIBAN (2004-2015)

Forrás: saját készítés, www.ive.es

A régió népessége növekszik, viszont a növekedés nagysága évről-évre csökken. A legnagyobb mértékben a 2005 és 2008 közötti időszakban növekedett, azóta ez a fellendülés megtorpanni látszik. Míg az előbb említett időszakban 1,1%-os növekedés volt tapasztalható, addig a 2010-es évben a lakosság száma csak 0,1%-kal nőtt. A tartományok közül Valencia az, melynek népessége a leglassabb mértékben növekszik. 2004 és 2010 között 1,09%-kal nőtt az itt élők száma, míg ugyan ebben az időszakban Castellón lakossága 1,16%-kal nőtt. Az előrejelzések szerint Spanyolország lakossága 2011-ben 0,57%-kal fog nőni, a három tartomány közül csak Castellón népességének növekedése fogja ezt meghaladni - és ezt sem nagy mértékben -, melynek éves növekedési rátája 0,6%ra várható.

9

1. TÁBLÁZAT A RÉGIÓ ÉS TARTOMÁNYAINAK NÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA (2008-2009) 2008

Alicante Castellón Valencia Comunidad Valenciana

2009

Születés (fő)

Halálozás (fő)

Kivándorlás (fő)

Bevándorlás (fő)

Születés (fő)

Halálozás (fő)

Kivándorlás (fő)

Bevándorlás (fő)

20.202 7.206 29.675

18.341 6.571 27.477

82.352 25.468 113.874

101.623 31.085 137.648

13.866 4.957 21.236

13.682 5.030 21.373

82.957 26.849 120.775

90.779 27.451 123.546

57.083

52.389

221.694

270.356

40.059

40.085

230.581

241.776

Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján

Ha az egész régiót vizsgáljuk, megállapítható, hogy míg 2008-ban több gyermek született, mint amennyi halálozás volt, addig 2009-ben, már a halálozás mértéke meghaladta a születések számát. Az, hogy a népesség még sem fogyott, annak köszönhető, hogy a bevándorlás mértéke tovább növekedett. Ami kiemelkedő változás volt a 2009-es évbe, hogy mind a három tartományban nagymértékben csökkent a születések száma; Castellónban több, mint 2000-rel, Alicanteban több, mint 6000-rel és Valenciában több, mint 8000-rel kevesebb gyermek született. Ebben az évben megfogyatkozott a bevándorlók száma is, az egész közösségbe 28 580-nal kevesebb ember érkezett, mint az azt megelőző évben. A népesség száma mindezek ellenére növekedett, ez egyrészt annak köszönhető, hogy a halálozások száma is nagy mértékben csökkent a 2009-es évben, másrészt, hogy a bevándorlók száma még mindig meghaladta a kivándorlókét.

10

2.2. A népesség életkor és nemek szerinti megoszlása 6.ÁBRA A NÉPESSÉG ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA (2010)


A régióra is jellemző az, ami az európai országok nagy részénél is tapasztalható, hogy a népesség kezd elöregedni. A népesség életkor szerinti megoszlása is ezt mutatja, hiszen a 14 év alattiak száma 2%-kal alacsonyabb a 65 év feletti lakosok számánál. 7.ÁBRA A NÉPESSÉG NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁSA SPANYOLORSZÁGBAN ÉS EGYES RÉGIÓKBAN (2010)

Forrás: saját készítés, ww.ine.es alapján

A népesség nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Valenciában közel ugyan annyi nő él, mint férfi. 2010-ben az erősebbik nem képviselői 2 543 949-en voltak és ezzel a lakosság 49,7%-át alkották. Ezzel szemben a nők száma 2 568 757 fő volt, ami a lakosság 50,3%-át tette ki. Országos szinten is elmondható ugyan ez, a lakosságon belül férfiak és a nők aránya közel azonos.

11

2.3. A születéskor várható átlagos élettartalom és átlagéletkor 2. TÁBLÁZAT A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM ÉS AZ ÁTLAGÉLETKOR ALAKULÁSA SPANYOLORSZÁGBAN ÉS RÉGIÓIBAN (2010) A férfiak születéskor

A nők születéskor

várható élettartama

várható élettartama

Átlagéletkor

Andalucía

77,3

83,3

39,9

Aragón

78,9

85,0

37,9

Asturias, Principado de

77,4

84,1

45,5

Balears, Illes

78,4

84,0

38,0

Canarias

78,5

83,9

38,1

Cantabria

78,4

85,3

42,2

Castilla y León

79,5

85,6

44,2

Castilla - La Mancha

79,5

85,0

39,3

Cataluña

78,9

84,8

39,9

Comunitat Valenciana

78,3

84,1

39,3

Extremadura

77,7

84,3

40,6

Galicia

77,9

84,6

43,6

Madrid, Comunidad de

79,9

85,7

39,0

Murcia, Región de

78,2

83,7

36,5

79,8

86,0

40,9

País Vasco

78,5

85,2

43,4

Rioja, La

79,6

85,5

41,1

75,8

81,4

35,7

78,4

84,9

34,3

Navarra, Comunidad Foral de

Ceuta, Ciudad Autónoma de Melilla, Ciudad Autónoma de

Forrás: saját készítés, ww.ine.es alapján

2010-ben a születéskor várható átlagos élettartam férfiak esetén 78,3 év, a nőknél pedig 84,1 év volt, ami a többi régiót megvizsgálva átlagosnak mondható. Az országon belül a leghosszabb ideig Madridban (79,9;85,7) és Navarraban (79,8;86), míg a legrövidebb ideig Ceutaban (75,8;81,4) és Andalúziában (77,3;83,3) élnek. Az egész országot vizsgálva a férfiak és a nők egyaránt 0,5 évvel éltek tovább, mint Valenciában. A 2010-es évben a régió női lakossága 1,2 évvel, a pedig férfiak 1,7 évvel élt tovább 2004-hez képest. A régió

12

átlagéletkora (39,3 év) a spanyolok átlagéletkoránál 0,7 évvel kevesebb. A legmagasabb átlagéletkorral az Asturia (45,5 év); míg a legalacsonyabbal Melilla (34,3 év) rendelkezik.

2.4. A külföldi népesség 2.4.1. A külföldi népesség száma és aránya Valencia régióban 3. TÁBLÁZAT A RÉGIÓ KÜLFÖLDI NÉPESSÉG SZÁMA ÉS ARÁNYA A RÉGIÓ LAKOSSÁGÁN BELÜL (2010)

Külföldiek száma (fő)

aránya

Alicante

467.099

24,2%

Castellón

112.265

18,6%

Valencia

314.395

12,2%

Comunidad Valenciana

893.759

17,5%

Spanyolország

5.747.734

12,2%

Forrás: saját készítés, www.ive.es alapján

A régió lakosságának 17,5%-a külföldi, ami 893 759 főt jelent. Ez az országos értékhez viszonyítva 5,3%-kal magasabb, azonban az ország többi régiójához viszonyítva megállapítható, hogy Madridba (15%-kal) és Katalóniában (29%-kal) is több külföldi él. A külföldiek eloszlása a régión belül nagy eltérést mutat. Alicanteban a 467 099 külföldi él, ez a lakosság 24,2%-a, ami azt jelenti, hogy majdnem minden negyedik ember nem spanyol származású. Eközben Valencia lakosságának csak 12,2%-a külföldi származású, tehát az arányokat tekintve a fele az alicente-i értéknek-, ami pontosan megegyezik az országos átlaggal.

2.4.2. A külföldi népesség összetétele 2010-ben Valenciába a világ 113 országából érkeztek külföldiek és összesen 55 állampolgárság nélküli lakója volt a régiónak. A közösségbe az Egyesült Királyságból érkeztek a legtöbben (144 708 fő), akiknek a 90%a Alicante tartományban él. Ennek valószínűleg az az oka, hogy Alicante és az EgyesültKirályság között közlekedő repülők száma egyes időszakokban akár a napi tízet is elérheti (ennek nagy része ráadásul fapados járat). Ez azt jelenti, hogy az egyesült királyságbeliek 13

számára vonzóvá válik a város abból a szempontból, hogy az anyaországukba való hazajutás ez által nagyon könnyűvé és olcsóvá válik. Ezt az országot követi Románia, ahonnan 141 391 fő vándorolt Valenciába. 2010-ben minden harmadik román Castellón tartományban élt. E két nemzetiség létszáma kiemelkedett a többi közül, hiszen a régión belül a harmadik legnagyobb létszámban a marokkóiak már csak 75 702 fővel képviseltették magukat. Az előbbiek valószínűleg a nyelv hasonlósága miatt, az utóbbiak pedig a földrajzi közelség miatt választják ezt az országot. Őket követik az ecquádoriak (48 314 fő), a németek (43 249 fő), a columbiaiak (43 043 fő), a bolgárok (37 337 fő), a bolíviaiak (25 437 fő), az olaszok (24 811 fő), a franciák (21 517 fő), valamint az argentinok (18 889 fő). Megállapítható tehát, hogy Valencia elsősorban a dél-amerikaiak és európaiak körében népszerű. A dél-amerikaiak az azonos nyelv miatt, az európaiak a földrajzi közelség miatt választják Valenciát. Az ázsiai népek közül a kínaiak vannak a legtöbben (17 151 fő), őket követik a pakisztánok és az indiaiak. A marokkóiaktól eltekintve, a fekete kontinens többi országának lakosai között nem annyira népszerű a régió. Marokkót követően, a következő afrikai nép a nigériaiak (7140 fő), szenegáliak (6086 fő), guineaiak (1040 fő). Érdekes, hogy az azonos nyelv ellenére a mexikóiak száma csak 1817 fő. Ha a régió egyes tartományait vizsgáljuk, Castellónban és Valenciában a románok (55 629 fő és 53 079 fő), Alicanteban az egyesült királyságbeliek (130 302 fő) vannak a legtöbben. Érdekes, hogy míg Alicanteban 36 543 német él, addig Castellónban és Valenciában a kettőt együttvéve is csak 6706. Megállapítható az is, hogy Valencia tartományban sokkal színesebb és nagyobb számú a külföldi népesség, Alicente nagy számú külföldi lakosságát az ott élő egyesült királyságbelieknek köszönheti.

3. Közigazgatás 3.1. Közigazgatási egységek Spanyolországot jelenleg autonómiák államaként lehetne jellemezni, hiszen hivatalosan egy egységes ország, a valóságban azonban egy regionalizált szövetsége az autonóm közösségeknek.

14

A Közigazgatási Tanács 1987-ben adták ki azt az előterjesztést, mely szerint Valencia közösséget három különböző szintű területi egységekre (demarcaciones territoriales homologadas) osztják fel. Ez első szinten az önálló közigazgatási települések, a második szinten a tartomány és a harmadik szinten a megyék vannak.1 A régió három megyéből áll -Alicante, Castellón és Valencia-, regionális fővárosa Valencia. Minden megye megyeszékhelyének a nevét viseli. A tartományokon belül találhatóak a megyék, szám szerint: 9 Alicanteban, 8 Castellónban és 18 Valenciában. A régió 542 önálló közigazgatási településre van felosztva, ebből 135 Castellónban, 266 Valenciában és 141 Valenciában található.

3.2. A régió intézményrendszere A régiónak autonóm közösségként joga van ahhoz, hogy maga határozza meg intézményrendszerét. Ennek három alapvető pillére van, a Parlament (törvényhozói testület), a Régió Elnöke és a Régió Tanácsa (végrehajtói testület).

3.2.1. Törvényhozói hatalom A közösség alkotmánya szerint a valenciai Parlament (hivatalosan valenciaiul Corts Valencianes vagy Les Corts) az az intézmény, amely a népet képviseli. Tagjait a választójoggal rendelkező 18. életévüket betöltött spanyol állampolgárok választják 4 évre.2 A valenciai választási törvény szerint a Partementet 99 képviselő alkothatja, és a tartományokat jelöli meg választási körzetként. A nyolcadik ciklusban 35 országgyűlési képviselő választottak Alicante körzetben, 24 tag került ki Castellónból és 40 Valencia körzetéből. Az alkotmány által meghatározott választási rendszer szerint, ahhoz, hogy a jelöltek egy helyet magukénak tudhassanak és választhatók legyenek, olyan pártnak vagy koalíciónak kell, hogy tagjai legyenek, mely az összes autonóm közösségben eléri az 5%os választási küszöböt.3

1

Conselleria d'Administració Pública: Proposta de demarcacions territorials homologades, (Direcció General d'Administració Local, 1988.)2011.10.20. 10:37 2

www.cortsvalencianes.es 2011.10.20. 11:02

3


15

A Parlamentnek három feladatköre van: törvényhozás, a kormány ellenőrzése és kezdeményezések benyújtás, pénzügyi és költségvetési feladatok. Elsődleges feladata, a már felsőbb jogalkotási rendszerbe létrehozott jogi normáknak a közösségi törvényhozásba való beillesztése. Jogalkotási kezdeményezést terjeszthetnek a Parlament elé a képviselők, a pártok, a polgárok és a Tanács. A közösség alapokmánya szerint a Tanács a Parlament ellenőrzése alatt áll, a kormány felelős az Országgyűlésnek a mindennapi életet érintő döntések meghozatalánál. Tehát lehetősége van arra, hogy beavatkozzon vagy akár meg is akadályozza a kormány működését bizalmi szavazás vagy bizalmatlansági indítvány beterjesztésével. Egyedül a parlamenti pártok jogosultak arra, hogy a közösség elnökének személyére javaslatokat tegyenek, a jelölteknek a valenciai Parlament tagjának kell lennie. A pénzügyi és költségvetési eljárás során fogadják el közösség összes bevételi és kiadási tételeit, melyeket ezután törvényben is rögzítenek. 4 A választásokat négy évente tartják. A legutóbbi során, melyet 2011 májusában tartottak négy párt tudott bekerülni a Parlamentbe: Partido Popular (48,6%), PSOE (27,57%), Compromís (7,07%), Esquerra Unidad (5,8%). 5 8. ÁBRA A RÉGIÓ KORMÁNYÁNAK ÖSSZETÉTELE PÁRTOK SZERINT (2011)

Forrás:http://www.cortsvalencianes.es/cs/Satellite/Layout/Page/1260974712819/Resultados.html?l ang=es_ES&p=1260974712819

A Parlamenten kívül más szervek is szerepet játszanak a törvényhozási folyamatban. Ezek közül legfontosabbak: az Elnök, a Parlament Bizottsága, a Frakcióvezetők Gyűlése, és a Plenáris Parlament.6

4


5


6


16

A Parlament Elnöke az országos spanyol Országgyűlést testesíti meg, ügyel arra, hogy a munka megfelelő irányban haladjon, irányítja a vitákat és fenntartja a rendet. Az ő kötelessége, hogy betartassa és végrehajtsa a szabályozásokat. A Parlament tagjai választják meg, 50%-os többséggel. Ha az első alkalomnál senki nem szerzi meg ezt az arányt, akkor a választása megismétlődik a két legtöbb szavazatot kapó jelölt között. Az Országgyűlés jelenlegi Elnöke Juan Gabriel Cotino Ferrer.7 Az Országgyűlés Bizottsága a parlament elnökéből, annak két helyetteséből, két tiktárból és a Főtanácsosból áll, akinek az összes találkozón jelen kell lennie. A testület feladata a Parlament által hozott döntések jóváhagyása, a költségvetési tervezet elfogadása és előkészítése a Tanács számára, az éves plenáris és bizottsági ülések időpontjának kijelölése, az összes többi intézmény munkájának koordinálása.8 A parlament pártjainak frakcióvezetői alkotják a Frakcióvezetők Gyűlését. A tanácskozásokon a Parlament Elnökének, legalább egy helyettesnek, egy titkárnak és a Főtanácsosnak részt kell vennie. Feladatuk a napirend kialakítása, a szabályozások általános értelmezésének meghatározása, a viták szabályainak meghatározása.9 A Plenáris Parlament ülésén az összes képviselő részt vesz, annak érdekében, hogy az Elnök, a Bizottság és a Szóvivők Gyűlése által előre meghatározott napirendi pontokat megtárgyalják. A tanácskozás a Bizottság és a Főtanácsos elnökletével közösen folyik, a Parlament tagjai a Bizottság által előre meghatározott helyen foglalnak helyet, és az ülésen részt vehetnek a Régió Tanácsának tagjai is.10 A Régió Elnöke a Régió Tanácsának a feje, a valenciai Parlament tagjai választják és legfőbb feladata a régió képviselte az országon belül. A Parlament minden egyes újraalakulása után megválasztja a Régió Elnökét. 11 A választási dátumot az Országgyűlés Elnöke határozza meg és a jelöltek csak a parlamenti pártok tagjaiból kerülhetnek ki. A kiválasztási folyamat kérdések sorozatával 7


8


9


10


11


17

kezdődik, amit a képviselők tesznek fel a jelölteknek, amire vagy egyszerre vagy különkülön válaszol a jelölt. Majd követően a tagok reagálnak az elhangzott válaszokra, esetleg újabb kérdéseket fogalmaznak meg. Ezt követi a szavazás. A szavazás során a parlamenti támogatottság sorrendjében egyesével szavaznak a jelöltekre, addig, ameddig valamelyik jelentkező abszolút többséget ér el. Ha nem születik döntés, a szavazást megismétlik 48 óra múlva. Ezen már csak az a két jelölt vehet részt, amelyik a legtöbb szavazatot kapta az első szavazás során. Végül az a jelentkező hirdetik ki a Régió Elnökének, aki több szavazatot kap a második választás alkalmával. Az Elnököt a király nevezik ki. 2011-től Alberto Fabra tölti be ezt a tisztséget.12

3.2.2. Végrehajtói hatalom A végrehajtói hatalmat a Régió Tanácsa (hivatalosan valenciaiul Consell) gyakorolja. A Tanácsot az elnök -aki egyben a régió elnöke is- , alelnök(ök) és a tanácsnokok alkotják. Ez a testület tartja kézben a szabályozói és végrehajtói feladatokat és igazgatja az egész régiót. Az igazgatás gyakorlati kivitelezése osztályokon és hivatalokon keresztül történik, melyek élén a tanácsosok álnak, akik a valenciai kormány tagjai.13 A Tanács hatáskörei a következők: Valencia Közösség általános politikai irányvonalának meghatározása, végrehajtói és közigazgatási feladatok ellátása, rendelkezik parlamentáris hatáskörökkel (például rendkívüli esetben indítványozhatja a régió parlamentjének összehívását), valamint eljárhat az állam és más közösség nevében.14

3.2.3. Igazságszolgáltatás Spanyolországban az igazságszolgáltatói hatalom egységes, vagyis a régiók nem rendelkeznek saját igazságszolgáltatással, részt vesznek ezen ügyek igazgatásában és szervei az egyetlen állami bírói hatalomhoz tartoznak. A régiók alkotmánya és alapokmánya felállítja a Legfelsőbb Bíróságot. Ezek a Testületek, azok az igazságügyi szervek, melyek első fokon foglalkoznak a régión belül benyújtott peres ügyekkel, anélkül, hogy megsértenék a Legfelsőbb Bíróság illetékességét és a különböző speciális ügyekkel

12


13

http://www.gva.es/portal/page/portal/inicio/la_administracion_valenciana/lav_org_gobierno_val 2011.11.20. 11:42 14

http://www.gva.es/portal/page/portal/inicio/la_administracion_valenciana/lav_org_gobierno_val 2011.11.20. 11:59

18

foglalkozó igazságszolgáltatási szervek döntéseit. Ezen Bírói Testületek polgári és büntetőjogi, közigazgatási és szociális ügyekkel foglalkoznak.15

4. Gazdasági teljesítmény 4.1. A GDP értéke és változása A régió gazdasági teljesítményét, illetve alakulását legegyszerűbben annak GDP-jével jellemezhetjük. Az országon belüli megoszlása a többi spanyol régióval való összehasonlítás alapjául szolgál. 4. TÁBLÁZAT A GDP ÉRTÉKE, ORSZÁGON BELÜLI MEGOSZLÁSA ÉS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST (2010) GDP értéke (millió Euro)* 143 300

Az országon belüli százalékos megoszlás 13,5%

Változás az előző évhez képest 0,2%

ARAGÓN

32 656

3,1%

0,5%

ASTURIAS, PRINCIPADO DE

23 115

2,2%

1,7%

BALEARS, ILLES

26 629

2,5%

0,9%

CANARIAS

41 288

3,9%

0,1%

CANTABRIA

13 577

1,3%

1,7%

CASTILLA Y LEÓN

57 279

5,4%

1,6%

CASTILLA - LA MANCHA

35 912

3,4%

0,4%

CATALUÑA

197 919

18,6%

1,2%

COMUNITAT VALENCIANA

102 064

9,6%

0,3%

EXTREMADURA

18 201

1,7%

1,6%

GALICIA

55 631

5,2%

1,4%

190 390

17,9%

0,3%

27 324

2,6%

0,5%

18 596

1,8%

2,3%

66 900

6,3%

2,2%

RIOJA, LA

7 869

0,7%

0,3%

CEUTA

1 655

0,2%

1,6%

MELILLA

1 536

0,1%

1,8%

1 062 591

100,0%

0,8%

Régió ANDALUCÍA

MADRID, COMUNIDAD DE MURCIA, REGIÓN DE NAVARRA, COMUNIDAD FORAL DE PAÍS VASCO

SPANYOLORSZÁG

Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján *folyó áron

15

http://www.cjccv.es/castellano/que_es2.html 2011.11.20. 13:15

19

2010-ban Valencia 102 064 millió euró értékű GDP-t állított elő, ami Spanyolország GDPjének 9,6%-a. Az ország régiói közül Andalúzia (13,5%), Katalónia (18,6%) és Madrid (17,9%) járul hozzá a legtöbb GDP-vel az országos értékhez. A e mutatót tekintve 19 régió közül a negyedik Valencia, ami nem rossz teljesítmény, viszont, ha az értékeket nézzük, akkor megállapítható, hogy Katalónia GDP-jének a részesedése, majdnem kétszerese a valenciai aránynak. Ebben a rangsorban őt követi Baszkföld (6,35%), mely már jóval alacsonyabb értékkel rendelkezik, és az ez utáni területek már 5% vagy az alatti részesedést tudhatnak magukénak. A régió által termelt GDP az uniós átlag (122 886 millió euró) alatt található. Egyedül, a már említett három térség produkált jobb értéket az EU27es átlagnál, a baszkföldi mutató, pedig már csak egy kicsivel több mint fele az említett átlagnak. 2010-ben a GDP éves növekedés az előző évhez képest (0,3%) jóval lemarad az országos átlagtól (0,8%). Érdekes, hogy fejlettebb régiók is hasonló növekedési mutatókat produkáltak a 2010-es évben, Andalúzia 0,2%-kal és Madrid 0,3%-kal tudta növelni GDPjét. Ezzel ellentétben Katalóniában 1,3%-kal bővült ezen mutató értéke. Navarra régió produkálta a legnagyobb növekedést, GDP-je 2,3%-kal nőtt 2009-hez viszonyítva; őt követi Baszkföld (2,2%), majd Melilla, mely növekedési mutatója, már 2 % alatt. Megállapítható az is, hogy az összes régió közül a legkisebb mértékben (0,1%) a Kanáriszigeteké nőtt, ez valószínűleg a turizmus visszaesésének köszönhető. 2010-ben Valenciában, az egy főre jutó GDP 20 456 euró volt, ami az országos érték (23 063 euró) 88,7 %-nak felel meg. A régiók GDP érték szerinti besorolása alapján Valenciát megelőző három régió közül egyedül Andalúzia az, amely alacsonyabb értékkel (17 405 euró) rendelkezik. A legmagasabb egy főre jutó GDP (31 314 euró) a baszk régióban, a legalacsonyabb (16 828 euró) pedig Extramaduraban van. Az 24 400 eurós uniós átlaghoz viszonyítva is alacsony a valenciai ráta, az országból hét régió (Aragón, Baleárok, Kasztília-La Mancha, Madrid, Navarra, Baszkföld, La Rioja) az, amely ezt meghaladja.

20

9. ÁBRA REÁL GDP NÖVEKEDÉS VALENCIÁBAN ÉS SPANYOLORSZÁGBAN (1997-2010)

Forrás: saját készítés, www.ine.es

A régió reál GDP növekedést vizsgálva megállapítható, hogy az országos tendenciának megfelelően változott. A növekedés 1996-os évet követően 3 éven keresztül meghaladta az országos átlagot, majd egy kisebb visszaesés után ismét túlszárnyalta azt. A 2000-es évben regisztrálták a legmagasabb értéket, ekkor 9%-os volt az éves növekedés. A gazdaságban három évenkénti ciklusok követik egy mást, visszaesés azt pedig fellendülés követi. Ez a folyamat 2008-ban szakad meg, amikor a fellendülés helyett -a világgazdasági válságnak köszönhetően- egy még mélyebb recesszió alakult ki. Két év alatt egy 10,5%-os zuhanás következett be a reál értékében. 2009-ben, a válság eddigi legsúlyosabb évében a gazdaság -3,8%-os csökkenést produkált, amely alacsonyabb az országos átlagnál. Úgy tűnik a régió kilábalása a krízisből lassabb ütemben halad, hiszen a 2010-es ráta 0,5%-kal elmarad a Spanyolországi átlagtól.

21

10.ÁBRA AZ EGY LAKOSRA JUTÓ GDP PPP-N AZ EU27 ÁTLAGÁNAK SZÁZALÉKÁBAN (2008)

Forrás: saját készítés, www.epp.eurostat.ec alapján

A valenciai régióban 2008-ban a vásárlóerő paritáson mért GDP az EU27 átlagának 93%-a volt. Ez a spanyol értéktől 10%-kal maradt el és országos viszonylatban is alacsonynak számított. A régiós rangsorban hátulról a hetedik helyen helyezkedett el, megelőzve ezzel Galíciát (89%), Kasztília-La Manchát (80%), Extramadurát (73%), Andalúziát (80%), Murciát( 85%) és a Kanári-szigeteket (90%). A legmagasabb értéket (138%) Baszkföld regisztráltak, ez 35%-kal haladja meg az országos és 45%-kal a valenciai átlagot. Az EU27 átlagához képest magas volt még Madridban (134%) és Navarrában (131%) az egy lakosra jutó PPP-n mért GDP. 2008-at megelőző években az érték nem sokat változott, azonban az elmondható, hogy az említett évben volt a legalacsonyabb a GDP értéke. Az országos átlagot az utóbbi tíz évben egyszer sem haladta meg, a legmagasabb pedig (96%) 2002-ben és 2006-ban volt, 2002-ben 4%-kal maradt el a spanyolországitól. Ha azt vizsgáljuk, hogy az egy lakosra jutó PPP-n mért GDP mennyisége hogyan változott, elmondható, hogy az utóbbi tíz évben folyamatos növekedést mutatott. A változás mértéke azonban nem haladta meg az EU27 átlagának növekedésének mértékét, ezért ahhoz hasonlítva nem mutatkozik emelkedés.

22

4.2. A GDP szektorok szerinti megoszlása 5. TÁBLÁZAT A GDP SZEKTOROK SZERINTI MEGOSZLÁSA SPANYOLORSZÁGBAN, VALENCIÁBAN ÉS TARTOMÁNYAIBAN (2008)

Primer szektor Szekunder szektor Tercier szektor Alicante 3,4% 22,4% 65,8% Castellón 4,9% 33,1% 53,6% Valencia 3,8% 25,0% 62,7% Comunitat Valenciana 3,8% 25,2% 62,5% Spanyolország 5,0% 23,4% 63,1% Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján

A fenti táblázatból megállapítható, hogy a régió húzószektora a szolgáltatás. A tercier szektor regionális átlaga 62,5%, ami csak egy kicsivel alacsonyabb az országos átlagnál (63,1%). A három tartomány közül Alicanteban a legmagasabb (65,8%), Castellón tartományban (53,6%) pedig a legalacsonyabb a GDP-ből való részesedése. 2008-ban az ipar regionális szinten 25,2%-kal járult hozzá az előbb említett mutatóhoz, ez annak köszönhető, hogy Castellónban ezen szektor részesedése 33,1%, ami 10%-kal meghaladt az országos áltagot. A mezőgazdaság regionális szintű 3,8%-a 1,2%-kal volt alacsonyabb az országos átlagnál. Valenciában megegyezett a régió átlagával, Castellóban pedig 0,1%kal volt lemaradva az országostól. A GDP szektoronként megoszlása fontos fejlettségi mutató. A legfejlettebb országokban a mezőgazdaság 1-2%-kal, az ipar körülbelül 30%-kal és a szolgáltatások 70-80%-kal járul hozzá a GDP-hez. Ezen arányokhoz viszonyítva a régió a mezőgazdaság többel, az ipar körülbelül megfelelően, a szolgáltatások kevesebb részesedéssel rendelkezik a GDP-ből. Azonban, ha az országos megoszlást nézzük, akkor megállapítható, hogy a primer és a szekunder szektorokban jobb, a tercier szektorban rosszabb a regionális mutató.

5. Mezőgazdaság A valenciai régióban a mezőgazdasági szektor az Összes Mezőgazdasági Termelés (Producción Final Agraria) körülbelül 77%-át képviseli, az éves ingadozások értékétől függően. A számok tekintetében 2009-ben az éves termelés 2 243 millió euró volt. A mezőgazdasági termelés 688 400 holdon folyik, ez a régió területének 30%-át jelenti.

23

Ebből 352 000 hektár az öntözetlen és 336 125 hektár az öntözött terület. A megművelt terület 22%-a Castellónban, 27%-a Alicanteban és 51%-a Valenciában található.16 A termőterület megoszlása a következőképpen alakult: 31%-án citrusféléket, 24%-án egyéb gyümölcsöket, 16%-án oliva bogyót, 7%-án gabonaféléket, 14%-án szőlőt és 4%-án zöldségeket termesztenek. Azonban az egyes csoportok termeléshez való hozzájárulása különbözik. Míg citrusfélék termesztése 50%-kal járul hozzá a végső mutatóhoz, addig az egyéb gyümölcsök csoportja csak 10%-ot tesz hozzá. A kerti növények az érték 32%-át adják, a bor 2,5%-át, oliva olaj 2%-át, a gabonafélék 2,5%-át.

5.1. Növénytermesztés 11. ÁBRA TERÜLETEK TERMESZTETT NÖVÉNYEK SZERINTI FELOSZTÁSA

Forrás:www.libroblancoagricultura.com/libroblanco/validacion/pdf/ANALISIS_TERRITORIALE S/ryt_cvalencia.pdf

16

http://www.agricultura.gva.es/web/web/guest/agricultura/presentacion 2011.11.02. 19:24

24

A régió négy mezőgazdasági területre osztható fel: a partvonal mentén elterülő síkság, a hegységek lábainál

12. ÁBRA A RÉGIÓ NÉGY MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETE

elterülő belső rész, völgyek és fennsíkok, valamint a hegyvidék.17 Az alacsonyan fekvő tengerparti terület kertjeivel, vízgyűjtőivel, mocsaras mezőivel egy meleg mediterrán éghajlatú termékeny öntözhető termőterületet képez. Kiváló

citrusfélék

és

zöldségek

termesztésére,

melegházak kialakítására, valamint az alacsonyabban fekvő

mocsaras

részek

rizs

termesztésére.

A

növénytermesztésnek nemrégiben egy új, sajátos formája jelent meg, melyet csak bizonyos területeken, elszórtan használnak. Ez a teraszos öntözéses földművelés, amit a hegyoldalakon

Forrás:www.libroblancoagricultura.

alkalmaznak. Az itt termesztett citrusfélék helyhez kötött

com/libroblanco/validacion/pdf/AN

öntözése ezzel

ALISIS_TERRITORIALES/ryt_cva

síkság

peremén

található

lankás

a módszerrel

sokkal

könnyebben

megoldható. A terület hátrányai közé tartoznak az

lencia.pdf

elvárosiasodás, a kisvállalatok jelenléte és a vízért folyó versengés.18 A hegyek lábánál található belső területeken még mindig gyümölcsfa, kukorica és búza termesztése a jellemző, azonban itt a vízhiány meghatározó körülmény. A hegyekből érkező folyómedrek mentén és a könnyebben öntözhető részeken csemegeszőlőt, gyümölcsöket és zöldségeket termesztenek.19 A belső szárazföldi mediterrán éghajlatú területeken száraz, terméketlen földek találhatóak. A hegyoldalakon gabonafélék, szőlő, oliva bogyó és mandula termesztése folyik. Az elhagyatott területeken az állattenyésztés jellemzőbb20

17


18


19


20


25

A belső hegyvidék csupasz mészkőhegyeivel és koptatott hegyoldalaival extenzív állattartásra alkalmas. Főleg juhokat, kecskéket tenyésztenek, valamint a hegységek egy résztét

fenyőerdők

borítják.

A

mezőgazdaság

szempontjából

a

körülmények

kedvezőtlenek, teraszos földművelés folyik, ahol olivát és mandulát termesztenek. Ezen a területen nem jellemző a legeltető állattenyésztés.21

5.2. Állattenyésztés A régión belül az állattenyésztés elsősorban a hegyvidéki területeken és a belső síkságon folyik, és nem tölt be meghatározó szerepet a gazdaságban. Regionális szinten az ágazaton belül kiemelkedő a szárnyas-és a sertéstenyésztés. A szárnyasok szám a legmagasabb (1 839 801), ez a tartott állatok számának 54%-át jelenti, a sertésállomány 1 111 502 db (32,6%). 2009-ben Valenciában volt a spanyol sertés-állomány 4,5%-a, a szárnyasoké még az 1%-ot sem éri el.22 A hegyekben juhot (338 989) és kecskét (63 211) tartanak, viszont ezek csupán 9,9%-ot és 1,9%-ot képviselnek regionális szinten. A ló- és szarvasmarha-állomány még ennél is elenyészőbb, az előbbi a tartott állatok 1,5%-át, az utóbbi 0,2%-át teszi ki.

21


22


26

5.3. A mezőgazdaságból származó bevételek 6. TÁBLÁZAT A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK (2004-2008)

Spanyolország 2004

2005

2006

2007

2008

2008

millió euró A mezőgazdasági ágazat termelése összesen

3.090,4 2.789,9 2.677,5 2.756,5 3.073,1

43.182,6

Növénytermesztés

2.406,1 2.165,6 2.072,8 2.120,7 2.421,6

26.785,1

Állattenyésztés

584,2

516,8

533,4

563,6

575,9

14.814,9

Szolgáltatások

62,5

68,7

31,4

30,4

31,9

407,2

Egyéb tevékenységek

37,6

38,8

40

41,8

43,7

1175


2008-ban a mezőgazdaság összesen több, mint 3 milliárd euró értéket állított elő Valenciában, ez megközelítőleg 7%-a volt az országosnak. Spanyolországban és a régióban egyaránt a növénytermesztésből származó bevételek voltak a magasabbak. Valenciában a 2,4 milliárd eurós érték a régió összes mezőgazdasági termelésének 78,8%át tette ki, míg az országos növénytermesztésből származó bevételhez 9%-ban járult hozzá. 575 millió euróval az állattenyésztés 18,7%-ban járult hozzá a régió össztermeléséhez és 3,9%-ban az országos értékhez. A kapcsolódó szolgáltatásokból (falusi turizmus) származó bevétel közel 32 millió euró volt, ami az országos 7,8%-a.

6. Ipari termelés és tevékenység 6.1. A régió ipara A szektoron belül a legjelentősebb ágazatok: a textilipar, az élelmiszer feldolgozás, a gépgyártás, az autógyártás és a vas és acél feldolgozás. Az ipari tevékenységek az országon belül koncentrálódnak, az egyik ilyen ipari központ Valencia régióban található.

27

13. ÁBRA IPARI KONCENTRÁCIÓ SPANYOLORSZÁGBAN RÉGIÓK SZERINT (2010)

Forrás: www.ine.es

A fenti ábra mutatja azt, hogy az ipari termelés miként koncentrálódik az országon belül, a régiók hány százalékkal részesednek az országos értékből. Egyedül Katalónia az a régió, mely 20% feleltti mutatóval rendelkezik, ezt követi Baszkföld (10,2%) és Andalúzia (11,5%). Valencia az 5-10%-os sávba esik, ipari termelése 34 486 millió euró volt, ami az országos érték 9,6%-át teszi ki. A vállalatokat vizsgálva elmondható, hogy a szektoron belül a kis-és középvállalkozások vannak túlnyomó többségben. 2011-ben 25 944 kisvállalkozás és 647 középvállalat működött a régión belül. A KKV-k 12%-a a valenciai régión belül tevékenykedik.

28

6.2. A legfontosabb iparágak 7. TÁBLÁZAT A LEGFONTOSABB IPARÁGAK A RÉGIÓBAN (2010)

Országon belüli részesedése

Érték millió euró 34 486 6 515 1 404 1 112 638

% 100,0 18,9 4,1 3,2 1,9

Papíripar

1 643

4,8

10,5

Vegy-és gyógyszeripar

4 916

14,3

8

Gumi- és műanyagipar Nem nemesfémek feldolgozása

1 581 3 796

4,6 11,0

11,3 25,2

Nemesfémek kitermelése, bányászata

1 368

4,0

5,4

Nemesfémek feldolgozása

1 952

5,7

8

Informatikai-, elektronikai-, elektromos ipar

1 134

3,3

7,4

Gépgyártás Közlekedési eszközök gyártása Bútoripar Összeszerelő- és javító ipar Energiaipar

840 3 434 1 323 555 2 267

2,4 10,0 3,8 1,6 6,6

6,5 6,9 18,3 5,9 12

Csoportok Összesen Élelmiszer-és dohányipar Textilipar Bőr- és cipőipar Faipar

% 9,6 8,7 17,9 44,9 14,8


2010-ben az ipari termelés szektorok szerinti megoszlása a következőképpen alakult. A régión belül az élelmiszer-és dohányipar 18,9%-kal járult hozzá a szektor termeléséhez, ez a legmagasabb részesedés. Tengerparti terület lévén a régió halászata jelentős, és erre épült ki élelmiszerfeldolgozó- ipar, a hegyvidéki területeken a szarvasmarha tenyésztés a meghatározóbb és a síkságon pedig rizstermesztés folyik. A magas napsütéses órák számának köszönhetően a régióban rengeteg narancsültetvény található, melyhez szintén jelentős feldolgozó ipar kapcsolódik. A régión belüli tíz legjelentősebb ipari termék között csak élelmiszeripari készítmények szerepeltek: szarvasmarha és csirkehús, hal, tengeri állatok, olajos magvak és rizs. 2010-ben az előbb említett iparágat az össztermelésből való részesedés alapján a vegy-és gyógyszeripar (14,3%), a nem nemesfémek feldolgozóipara (11%), a közlekedési eszközök gyártása (10%) és az energiaipar (6,6%) követte.

29

Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes ipari szektorok az országos értékhez mennyivel járultak hozzá, akkor teljesen más képet kapunk. A bőr- és cipőipari termelés csaknem fele (44,5%) Valencián belül koncentrálódott, ehhez képest régiós viszonylatban az ipari tevékenység 3,2%-át adta. A nem nemesfémek feldolgozása is jelentősen hozzájárult az országos termeléshez, annak negyedét ezen a régión belül végzik. Viszonylag magas országos részesedéssel rendelkezett még a bútoripar (18,3%), a textilipar (17,9%) és a faipar (14,8%). Azonban ezzel ellentétes példa is felhozható. A már említett élelmiszer- és dohányipar csak az országos érték 8,7%-át, a vegy- és gyógyszeripar pedig 8%-át tette ki.

6.3. Iparvárosok a régióban A régión belül öt nagy ipari központot különböztetünk meg, melyek egyenként különböző ipari szegmensekre specializálódtak. Ezek a következők: az Alcora-Onda-Villareal háromszög, Valencia város és agglomerációja, Játiva-Alcoy vonal, a Castalla-medence és a Vinalopó-völgy.23 Spanyolország legfontosabb kerámiagyártó körzete Castellón tartományban található Alcora-Onda-Villareal háromszög, amely világviszonylatban is a legjelentősebbek közé tartozik. Ez az úgy nevezett Castellón Kerámiai Övezet (El Distrito de la Cerámica de Castellón), ahol 246 vállalat működik ezen a területen, -ez a tartomány vállalatinak 80%-át jelenti-, valamint a kerámiagyártás több, mint 95%-át e vállalatok végzik.24 Világviszonylatban az ország a második helyen áll, 8%-kal részesedik a termelésből, Olaszország követi (7%) és egyedül Kína előzi meg (33%).25 Valencia várost mindig is az ipari sokszínűség jellemezte, hiszen jelen van mind a nehézipar, bútorgyártás, kerámiagyártás, élelmiszeripar és az autóipar. Az ipar jelenléte a városon belül elsősorban szimbolikus jelentőségű, kis- és középvállalkozások valamint családi vállalatok a jellemzőek, a nagyvállalatok a nem-rég hozott törvények következményeként a város határain kívülre szorultak, ezzel létrehozva annak agglomerációját. Az agglomerációs területhez tartozik például Manises, melyhez szorosan kapcsolódik a kerámiaipar, olyan multinacionális vállalatok révén, mint a Porcelanosa. Ide 23

http://www.educacion.gob.es/exterior/bg/es/publicaciones/MODULO26.pdf 2011.11.02. 19:06

24

http://www.tecnociencia.es/entidades/itc/tcn_itc2.html 2011.10.31. 15:40

25

http://www.fundacioncajamar.es/mediterraneo/revista/me1317.pdf 2011.10.31. 15:53

30

sorolható még Benetússer és Sedaví, mely a bútoriparra, Jijona, ami az élelmiszeriparra épült ki. Szintén az agglomeráció része Paterna, mely a nehézipar központja az ott létesített ipari parknak köszönhetően. Fuente de Jarro az egyik legnagyobb modern ipari körzet Spanyolországban, és technológiai parkját az ország legfejlettebbjei között tartják számon. 26

A valenciai kikötő a konténeres áruk mennyiségének tekintetében Földközi-tenger

legjelentősebb nyugati kikötője. 2010-ben 64 millió tonna áru érkezett ide, 10,81%-kal több, mint az azt megelőző évben. Ami a konténeres áruforgalmat illeti, Spanyolország első számú kikötője, valamint a tíz első európai és a világ első ötven kikötője között szerepel.

A

áruforgalom

mellett

utasforgalmat

is

lebonyolítanak,

Valenciából

Olaszországba és a Baleár-szigetekre lehet jegyet váltani. A kikötő fontos szerepet játszik a terület gazdasági fejlődésében, nagyjából 1 100 millió eurós forgalmat bonyolítanak le évente és körülbelül 15 000 munkahelyet teremt.27 Az ipari forradalom óta a Játiva-Alcoy városok közötti települések legjellemzőbb tevékenysége és a gazdaság alapja a textilipar volt. Az utóbbi időben azonban, az olcsó ázsiai áruk piaci megjelenésének köszönhetően elkezdett visszaszorulni.28 Az Hoya de Castalla (Castalla-medence) Alicante északi területén található, területén található Ibi, Onil, Tibi és Castalla települések. Ezt a területet, valamint a szomszédos Biart úgy tartják számon, mint az „el Valle del Juguete”. Spanyolország játékgyártással foglalkozó vállalatainak 31,53%-a itt található, és a gyártási folyamat 42%-a ezen a területen koncentrálódik. 2001 és 2005 között a vállalatok száma 7%-kal csökkent. Nem csak e tekintetben történt változás, az utóbbi időben a nagyvállalatok eltűntek és helyettük kis- és középvállalatok jelentek meg. 2005-ben ezen szektor spanyol vállalatainak 56,5%-a 10 embernél kevesebbet foglalkoztatott és 90,6%-nak dolgozói létszáma nem haladta meg az 50 főt. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ez a strukturális változás nem csorbította a terület versenyképességét. A kisebb vállalatok specializálódtak, olyan területekre, ahol rendelkeztek a megfelelő hozzáértéssel és tapasztalattal.29

26

Gran Enciclopedia Temática de la Comunidad Valenciana. Geografía (Editorial Prensa Valenciana, 2009)

27

http://www.valenciaport.com/es- ES/ValenciaportEntorno/ValenciaportCifras/Introduccion/Paginas/ ValenciaportCifras.aspx 2011.10.31. 16:58 28


29

http://www.fundacioncajamar.es/mediterraneo/revista/me1318.pdf 2011.11.02. 14:42

31

A Valle del Vinalopó-ban (Vinalopó Völgye) az ipari szektort két ágazat határozza meg: a cipőgyártás és a márványipar. A 19. század óta híres cipőipar központjai Elche, Elda-Petrel ésVillena. A régió ezen iparágának 95%-a itt koncentrálódik, országos tekintetben pedig a kitermelés 65%-a folyik itt. Ez a kontinens legnagyobb cipőipar tömörülése. Az ipar másik fontos tényezője a márvány kitermelés és feldolgozás. Alicante tartomány az ország márvány exportjának 65%-át bonyolítja le.30

7. Szolgáltatások 7.1. A régió szolgáltatás szektora 8.TÁBLÁZAT A SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE SPANYOLORSZÁGBAN ÉS VALENCIA RÉGIÓBAN, SZEKTOROK SZERINT FELOSZTVA (2009)

Spanyolország (millió euró) Közlekedés és logisztika Vendéglátás Információ és kommunikáció Ingatlanközvetítés Szakmai, tudományos és technológiai tevékenységek Adminisztráció és segítő szolgáltatások Számítógépek, használati tárgyak és háztartási eszközök javítása Összesen

94 780 58 229 81 819 20 097

Comunidad Valenciana CV/ESP (millió euró) 9 995 10,5% 5 476 9,4% 4 286 5,2% 1 827 9,1%

78 581

4 906

6,2%

59 418

4 255

7,2%

2 128

137

6,4%

395 054

30 885

7,8%


Valenciában-fejlett régió lévé- a tercier szektor a GDP több, mint 60%-át adja. 2009-ben a szolgáltatások összes értéke 30 885 millió euró volt. A régión belül a közlekedés és logisztika ágazata rendelkezett a legnagyobb értékkel (9 995 millió euró), amely a régió szolgáltatás szektorához 32%-kal járult hozzá. Ezt követte a turizmus (5 476 millió euró), 17,7%-os részesedéssel. Az információs és kommunikációs, valamint adminisztrációs ágazatok szolgáltatásainak értéke közel azonos volt (4 000 millió euró) és majdnem 14%kal járultak hozzá a szektor összértékéhez. Országos viszonylatban is a közlekedés és logisztika ágazat volt a legjelentősebb (94 780 millió euró), amelyből a valenciai régió 30


32

10,5%-os részesedéssel rendelkezett. Spanyolországban a turizmus alszektor értéke 58 229 millió eurót tett ki, a régió ennek a 9,4%-át állítja elő. 2009-ban az országon belül jelentős volt még az információ és kommunikáció ágazat (81 819 millió euró), ez a régión belül viszonylag alacsony részesedéssel rendelkezett, az országos érték 5,2%-át termelte ki. A szakmai, tudományos és technikai tevékenységek a harmadik legjelentősebb a tercier szektorban, mind országos, mind régiós viszonylatban.

7.2. Közlekedés és logisztika A régió logisztikai jelentőségét annak köszönheti, hogy a tengerpart mentén található, így összeköttetést biztosít a szárazföldi és a vízi közlekedés között, több nagy kikötővel is rendelkezik. Ami vízi közlekedést illeti, 2009-ban 71 474 202 tonna árut kezeltek a régió kikötőibe és 754 992 utas használt ezeket. Spanyolország vízi kereskedelmi forgalmának 17,3%-át itt bonyolították le. Valencia, az a tartomány, mely a legnagyobb jelentőséggel bír, az országos vízi kereskedelmi tevékenység közel 14%-át itt végezték és a régiós forgalom 80,9%-át az előbb említett tartományban bonyolították le; Alicante 3,5%-kal, Castellón 15,6%-kal járult hozzá. A forgalom mennyiségét illetően, elmondható, hogy 2009-ban egy 6,7%-os csökkenés következett be, ez az országos visszaesésnek (14,5%) kevesebb, mint felét jelentette. A régió utasforgalmáról elmondható, hogy nem bír olyan nagy jelentőséggel, mint a kereskedelmi, az országos érték 2,9%-át adja. A legjelentősebb kereskedelmi kikötők a következők: Alicante tartományban Puerto de Alicante, Puerto de la Isla Tabarca, Puerto de Denia, Puerto de Santo Pola és Puerto de Torrevieja; Castellón tartományban Puerto de Castellón, Puerto Burriana és Puerto de Vinaroz; Valencia tartományban: Puerto de Gandía, Puerto de Valencia és Puerto de Sagunto. Valencia régió közúthálózatának hossza több, mint 8500 km, ebből 1 091 km autópálya31. Az egy sávos utak hossza 7 223 km, a kétsávosaké 246 km. Összesen 367 km hosszúságú az a szakasz, ahol fizetni kell az úthasználatért. A közutakat négy kategóriába sorolják üzemeltető szerint, az üzemeltetőt az út elnevezése mutatja. Az első kategóriában a Közlekedési Minisztérium által kezelt, az állami közúthálózat részét képező utak tartoznak, a kereskedelem szempontjából legnagyobb jelentőséggel bírnak, vagyis az autópályák és a 31

www.epp.eurostat.ec 2011.11.20. 22:51

33

fontosabb autóutak. A második csoportba a régió tulajdonában lévő, az Infrstruktúrális Tanács által üzemeltetett közutak -autópályák, autóutak. főutak- sorolhatók. A harmadik kategóriába a tartományokhoz kormányzatához tartózó főutak taroznak, és a negyedik csoportba pedig az önkormányzatok által üzemeltett helyi közutak.32 A 2009-es évben régión belüli közúti kereskedelmi forgalom 165 646 tonna volt, ami az országos érték 11%-át tette ki. 2010-ben 7 663 köz- és 6 200 privát közúti fuvarozó vállalat működött a régióban, a vállaltok száma 2008-ig folyamatosan emelkedett, azonban a válság hatására számuk 2 év alatt 12,5%-kal visszaesett. A légi közlekedést illetően, a régió három repülőtérrel rendelkezik: Alicantéban, Valenciában és Castellónban, melyet március 25-én adtak át és még nem üzemel. 2009-ben légi utas forgalom 13 852 481 fő volt, mely az előző évhez képest egy 10,6%- visszaesést jelentett. A 2009-es adat a 2006-os év értékét közelíti meg. Az ide érkezett több, mint 13 millió utasból több, mint 9 millió volt nem spanyol származású, ez az alicantei repülőtér forgalmának köszönhető, ahova 2009-ban több, mint 7 millió külföldi érkezett. Tehát 2009-ban az utasok számának több, mint fele Alicanteba érkező külföldi volt. Az alicantei repülőtér az ország negyedik legnagyobb szárazföldi reptere, Madrid, Barcelona és Malaga után. Turistaforgalmát az ide érkező fapados légitársaságok járatainak köszönheti, utasainak nagy része Nagy-Britanniából, Németországból és Hollandiából érkezik. 2011 márciusában nyitották meg a repülőtér új terminálját, melynek köszönhetően 20 millió utasforgalmának lebonyolítására képes évente.33 A valenciai repteret eredetileg regionális és nemzeti közlekedés céljából építették, valamint, hogy megkönnyítsék a városba érkező üzletemberek utazását. Azonban az olcsó légitársaságok megjelenésével és elterjedésével megnövekedett az Európából érkező turisták száma is. Jelenleg a repülőteret igénybe vevő spanyol és nem spanyol utasok száma közel azonos: 2 351 548 fő hazai és 2 378 467 fő külföldi turista. 2007-re új terminál megnyitásának eredményeként 2005-höz képest az utasforgalom 21,6%-kal nőtt.34

32

http://www.cit.gva.es/fileadmin/conselleria/images/Documentos/carreteras/sistema_viario/catalogos/CatCit 07.pdf 2011.11.06. 11:03 33

http://www.aena-aeropuertos.es/csee/Satellite/Aeropuerto-Alicante/en/Home.html 2011.11.06. 11:28

34

http://www.aena-aeropuertos.es/csee/Satellite/Aeropuerto-Valencia/en/Valencia.html 2011.11.06. 11:53

34

Castellón reptere, egy privát repülőtér, melyet 2011. március 25-én adták át. Még nincs pontos dátum kitűzve arra, hogy mikor fogadhatja az első utasokat, ennek egyik oka, hogy tulajdonosai még nem folyamodtak engedélyért a repülési hatóságokhoz.35 A kereskedelmi áruforgalom nem jelentős az országos forgalom közel 3%át teszi ki. Az Európai Bizottság 2011 októberében döntött a vasúti mediterrán folyosó kialakításáról, ez a 2014-ben elinduló tíz projekt egyike.36 A folyosó a franciaországi Portobu várost és a murciai Algecirast köti majd össze. A tervezett vasútvonal Spanyolország keleti partvidékén fut végig, célja, hogy négy régión áthaladva összeköttetést biztosítson a legjelentősebb térségek -Barcelona, Valencia, Malaga, Alicante-Elche, Murcia-Cartagenaközött. A projekt a vasúthálózat korszerűsítését, felújítását, illetve új útvonalak kiépítését foglalja magába. Ezenkívül a tervezet tartalmazza még, a kereskedelmi forgalomban a vasúti hálózatok és a kikötők, logisztikai központok összekapcsolását; az utasforgalomban pedig a pályaudvarok felújítását és a vasúti összeköttetés integrációját az egyes városokban. A befektetés becsült összege eléri az 51,3 milliárd eurót, ebből 8,4 milliárd eurónyi már megvalósult, közép távon 25,4 milliárd eurót és hosszútávon 17,5 milliárd eurót kívánnak még befektetni.37 A régión belül vasúthálózatot települések közötti, valamint rövid- és hosszú távú vonalak alkotják. A Madrid és Levante közötti expressz járat (AVE-Alta Velocidad) vonalának állomásai közé csatlakozott 2010-ben a valenciai állomás, és a tervek szerint 2012-ben Alicante és 2014-ben Castellón is csatlakozni fog. A fontosabb vasútállomások a tartományok fővárosaiban találhatóak. Valenciában az Estación de Joaquín Sorolla és az Estación del Norte, ahol a mediterrán folyosó két vasúthálózata (La Encia-Valencia és Valencia-Tarragona) egyesül. Alicantéban található az Estación Terminal de Alicante, ami külvárosi-, közép és hosszú távú jártok megállóhelye és az Estación de Castellón de la Plana is hasonló funkciókat. A RENFE (Red Nacional de Ferrocariles Espanoles- Spanyol Nemzeti Vasúthálózatok) nyújtja a szolgáltatásokat és felelős a jegy-és bérleteladásért. A vasutat igénybevevő utasok száma folyamatosan növekszik, 2009-ben ugyan számuk

35

http://www.elmundo.es/elmundo/2011/03/25/castellon/1301042450.html 2011.11.06. 12:20

36

http://www.elmundo.es/elmundo/2011/10/19/union_europea/1319022723.html 2011.11.24. 20:31

37

http://www.diariodelpuerto.com/pdf/Estudio%20Tecnico%20del%20Corredor%20Mediterraneo.pdf 2011.11.24. 20:53

35

visszaesett, de az előző évben már ismét emelkedett. 2008-ban a válság előtt több, mint 68 millió utas használta a vasutat.

7.3. Turizmus, vendéglátás 7.3.1. Turisztikai vonzerők tartományok szerint Valencia kiváló minőségű turisztikai kínálattal rendelkezik; a tengerpart, a gasztronómia, a régión belüli számos spanyol ünnep, a természeti környezet, a modern és régi városok egyaránt vonzóvá teszik a turisták körében. A régió emellett számos sportolási lehetőséget is nyújt.38 A Valencia tartományon belüli turisztikai kínálat igen változatos. Központjában, Valenciában a modern művészet és a történelem találkozása fedezhető fel; egyik oldalon a Világörökség részét is képező La Lonja de la Seda (Selyempiac), mely a gótikus építészet egyik kiváló mesterműve, a másik oldalon a Las Ciudad de Ciencias y Artes (A Tudományok és Művészetek Városa), mely a legmodernebb építészeti jegyeket képviseli. A városban rendezik meg minden tavasszal a Las Fallast, mely a tél búcsúztatásának ünnepe. A valenciai partrész a vitorlázók egyik legkedveltebb helye, és évente több rangos hazai és nemzetközi versenynek is otthont ad (The America’s Cup). A városban megrendezett Formula 1-es és MotoGP-s futamok, a 2010 ősze óta rendezett Valencia Tennis Open és a Valencia FC mérkőzései szintén sok turistát vonzanak. A tartomány egy másik városában, Bunolban kerül rendezésre a világhírű Tomatina (paradicsomcsata) fesztivál. Valencia tartomány számos településén belül -Cullera, Gandía, Sagunto, Xátivaa középkori és az újkori építészet és művészet keveredik. A természeti látnivalók közé tartozik a 100 km hosszan elnyúló tengerpart, aranyszínű homokos strandjaival, valamint természetvédelmi területei. A La Albufera, egy tengeri öböl, melyet édesvízi tavak alkotnak és különlegességét annak madárvilága adja. A tó sekélyebb területein rizstermesztés folyik, amely egyben a régió ételének, a paellának az alapja. 39 Castellón tartomány 120 km hosszan terül el, strandjaival, öbleivel igen változatos képet fest. Itt található a Columbretes szigetcsoport, amely egy vulkanikus eredetű természetvédelmi terület, ezenkívül a part mentén számos üdülőparadicsom található, 38 38

http://www.spain.info/es/ven/comunidades-autonomas/comunidad_valenciana.html 2011.11.05. 14:58

39


36

többek között: Benicarló, Peníscola, Vinarós, Oropesa del Mar. Spanyolország második leghegyvidékesebb területe, ahol számos természetvédelmi terület, például Prat de Cabanes-Torresblanca, Sierra de Espadán, valamint sok hagyományos vidéki falu , Morella, Segorbe található. A turisták számára a fesztiválok (Entrada de Torros y Caballos, alternatív zene fesztiválja Benicássimban) teszik színesebbé az ott töltött időt.40 A Costa Blanca (Fehér Part), Alicante tartomány tengerpartja, mely a Földközi-tenger 218 km hosszan partszakasza. A tájképet nem csak a tenger, hanem a belsőbb területeken elhelyezkedő hegyek is alakítják. A provinciában több nemzeti park található, egyrészt a tengerpart mentén húzódó hegységekben (Serra Gelada, Peñón de Ifach, Montgó), a belső hegyvidéki területeken (las Sierras de Mariola és la Font Roja), valamint a vizesebb part menti területeken (Santa Pola-i sóbánya, Torrevieja-La Mata-i lagúnák, Elche-i mélység és Pego-Oliva-i láp). A tartomány hat nemzetközileg is híres fesztiválnak ad otthon: Alicantéban Hogueras de San Juan-t (Szent Iván-éj); Torreviejaban el Certamen Internacional de Habaneras y Polifonías-t (zenei fesztivál), las de Moros y Cristianos-t (Mórok és Keresztények Fesztiválja) Villajoyosa-ban és Alcoy-ban; Elcheben el Misterio de Elche-t (Elche-i Misztériumjáték) és la Procesión del Domingo-t (Vasárnapi Körmenet) láthatják az érdeklődők. Elche város híres még az ott található pálmafa ligetről, melyet a Világörökség részének nyilvánítottak. A tartomány bővelkedik régészeti leletekben- egy része szintén a Világörökség részét képezi-, melyek a terület gazdag történelmét mutatják be. A föníciai, karthágói, keresztény és arab hódítók mind otthagyták nyomaikat ezzel színesítve a városok építészetét, művészetét és kultúráját. A tartomány a golf szerelmeseinek egyik kedvelt célpontja, közel 30 golfpálya várja a sport iránt érdeklődőket.41

40


41 41


37

7.3.2. A turisták száma és a vendégéjszakák száma 9. TÁBLÁZAT A TURISTÁK SZÁMA ÉS AZ ÁLTALUK ELTÖLTÖTT ÉJSZAKÁK SZÁMA (2010) Régió

Turisták

Éjszakák

száma (fő)

változás az előző évhez képest

55 617 853

2,1%

151 514 295

2,4%

Galicia

3 460 137

10,8%

8 087 999

8,2%

Principado de Asturias

1 600 490

-0,9%

4 057 694

0,0%

Cantabria

1 298 217

-5,5%

3 713 181

-4,3%

País Vasco

1 693 868

5,9%

3 396 893

7,3%

Comunidad Foral de Navarra

796 359

2,4%

1 838 097

3,7%

La Rioja

568 968

0,9%

1 198 901

0,6%

Aragón

2 217 951

5,8%

5 079 329

3,7%

Comunidad de Madrid

6 039 837

7,3%

10 717 464

8,8%

Castilla y León

4 198 996

-1,7%

7 998 088

-2,1%

Castilla-la Mancha

1 951 376

-0,4%

3 768 816

0,1%

Extremadura

1 197 332

-2,3%

2 323 107

-2,2%

Cataluña

8 782 709

5,0%

24 996 573

3,0%


5 747 195

0,2%

20 881 218

1,5%

Illes Balears

1 582 629

-0,4%

6 945 359

-3,7%

10 241 862

-1,2%

28 601 787

2,2%

Región de Murcia

1 029 373

1,1%

3 283 161

1,5%

Canarias

3 112 743

1,7%

14 384 913

3,6%

Spanyolország

Andalucía

száma (db)

változás az előző évhez képest

Forrás: saját készítés, www.epp.eurostat.ec alapján

2010-ben több, mint 5,7 millió turista látogatott el a régióba, a Spanyolországba érkezők 10,33%-a. Az országos részesedést tekintve Valencia a negyedik volt, Andalúzia (18,41%), Katalónia (15,79%) és Madrid (10,86%) után. Ezt a négy régiót választotta célpontul az ide érkező turisták több, mint fele. 2009-hez képest országos szinten 2,1%-kal nőtt a turisták száma, Valenciában ehhez képest csak 0,2%-kal. A legnagyobb növekedést Galíciában (10,8%) regisztrálták, a sorba Madrid (7,3%), Baszkföld (5,9%), Aragónia (5,8%) és Katalónia (5%) követi. A 17 régió közül 7-ben mutatkozott visszaesés a 2009-es évben, a

38

legnagyobb mértékű Kántábriában (-5,5%) és Extramadurában (2,3%). A négy leglátogatottabb régió közül háromnak -Andalúzia, Katalónia és Valencia- van tengerpartja, emellett az egyedi andalúz és katalán kultúra is vonzó tényezőnek számít; Madrid pedig főváros lévén vonzza a turistákat, múzeumaiban számos világhírű mű megtalálható. 2010-ben a Spanyolországba érkező turisták összesen 151 514 295 éjszakát töltöttek az országban, amelyből 20 881 218-et, az összes 13%-át Valencia régióban. 5 millió látogató 20 millió éjszakát aludt ebben a régióban, ami azt jelenti, hogy egy turista átlagosan 4 éjszakát töltött el itt. Az átlagos tartózkodási idő Kanári-szigetek (4,6 éj) és a Baleárszigetek (4,4 éj) után itt a legmagasabb. Az eltöltött éjszakák számát tekintve a 2009-es évhez képest országosan 2,4%-kal, regionálisan 1,5%-kal nőtt ezek száma. A többi régióval összehasonlítva a legmagasabb növekedés Madridban (8,8%) volt, de Galíciában (8,2%) és Baszkföldön (7,3%) is jóval meghaladta az országos átlagot. 2010-ben az eltöltött éjszakák számát tekintve a legnagyobb visszaesés (-4,3%) Kantábriában mutatkozott.

7.3.3. A turisták által elköltött összegek 14. ÁBRA KÜLFÖLDIEK ÁLTAL ELKÖLTÖTT ÖSSZEGEK (2010)


2010-ben Valenciában összesen 4 209 millió eurót költöttek a külföldi turisták, ami kevesebb, mint a 2006-os érték, de meghaladja a 2005-öst. A legnagyobb mértékű

39

növekedés a 2007-es évben volt, ekkor 9,5%-kal nőttek a turisták kiadásai. 2009-ben az azt megelőző évhez képest egy 14,8%-os visszaesést regisztráltak. Ez nagyjából követi az országos trendet, annyi a különbség, hogy a növekedés mértéke, de a csökkenésé is nagyobb volt az országoshoz képest. A legtöbb nem spanyol turista Katalóniába látogatott, ennek köszönhetően itt is költötték a legtöbbet: 2010-ben 10 517 millió eurót, az összes kiadás 21,5%-át. A turisták kiadásainak 92,6%-a Katalóniában, Kanári-szigeteken, Baleárszigeteken, Andalúziában, Madridban és Valenciában keletkezett. A többi régióban viszonylag volt a turizmusból származó bevétel, bár ott a turisták száma sem volt olyan jelentős.

7.3.4. A külföldi turisták összetétele 15.ÁBRA A KÜLFÖLDI TURISTÁK LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁSA

Forrás: saját készítés, http://www.turisme.gva.es/opencms/opencms/turisme/es/files/pdf/ observatorio/anuarios/El_Turismo_en_la_CV-2010.pdf alapján

2010-ben a határon túlról érkezett turisták 39,4%-a (1,9 millió fő) az Egyesült Királyságból, 12,9%-a (646 ezer fő) Franciaországból, 12,9%-a (497 ezer fő) Németországból, 7,2%-a (362 ezer fő) az északi országokból és 5,4%-a (270 ezer fő) Olaszországból érkezett a régióba. Emelett több, mint 200 ezer fő volt a belgák, a hollandok és az egyéb európai népek száma, valamint az írek és svájciak száma pedig meghaladta a 100 ezer főt. A portugálok, az amerikai kontinens és a világ egyéb

40

országainak lakói kevesebb, mint 100 ezer fővel képviseltették magukat az autonóm közösségben.

8. Oktatás, egészségügy, K+F 8.1. Oktatás 8.1.1. Országon belül Spanyolországban az iskolák és az Oktatási Minisztérium (Ministerio de Educación) feladata az oktatás felügyelete. A kétfajta oktatási rendszer létezik, az egyik az általános, a másik a speciális. Az általános rendszerhez tartozik: a gyermekkori, az alapszintű, a középszintű, a felsőfokú szakképzés és az egyetemi oktatás. A speciális rendszert a művészeti és a nyelvi tanítás alkotja. 42 A gyerekek 6 és 12 éves kor között járnak általános iskolába, ez a hat év háromszor két évre van felosztva. Az alapszintű oktatás kötelező és ingyenes. 43 A kötelező középfokú oktatás (Educación Segundaria Obligatoria) az általános iskola utolsó két évéből és a középiskola első három évéből tevődik össze. Ez is kötelező és ingyenes, tehát a tankötelezettség 16 éves korig tart. A középfokú oktatás utolsó szakasza az érettségi (Bachillerato), ez egy két éves képzés, melyen nem kötelező a részvétel. Mindekét képzés érettségivel zárul. Az érettségit 18 éves kortól négy különböző területen (művészet, egészségügyi- és természettudomány, humán- és társadalomtanulmányok és informatika) kell letenni. A különbség az az, hogy első esetben 17 évesen végeznek a diákok és ezt követően, aki tovább szeretne tanulni, az részt vesz egy egy éves egyetemi előkészítő képzésben. Viszont, ha valaki folytatja tanulmányait a két éves képzés egyrészt az érettségire, másrészt a felsőoktatásban való részvételre is felkészít. A szakképzés célja, hogy felkészítse a tanulókat egy bizonyos területen való munkára. Ezáltal, széleskörű ismereteket szerzenek, így lehetővé téve számukra, hogy a jövőben sikeresek legyenek a szakterületükön. Az oktatás magában foglalja a közép- és felsőfokú képzést is. 42

http://www.spainexchange.com/es/estudiante_info/sistema_educativo.php 2011.10.20. 14:17

43


41

Az egyetemi tanulmányok a ciklusok száma szerint csoportosíthatóak: egy ciklusú (ensenanza de primer ciclo, hazánkban ennek megfelelője az OKJ-s képzés), a két ciklusú közbenső

fokozat

nélküli

(ensenaza de dos

ciclos

sin

titulación intermedia,

Magyarországon ez az osztatlan képzés) és két ciklusú ( ensenanza de dos cilos con título intermedio, a magyar rendszerben ez az alapképzés és a mesterképzés) képzés. 44 A művészeti oktatás célja, egy olyan minőségi képzés biztosítása, amely garantálja, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az oktatási rendszerből, akik a zene, a tánc, a színművészet, a képzőművészet és a design területén megfelelő képesítéssel rendelkeznek. A nyelvtanítás állami iskolákban folyik (Escuelas Oficiales) folyik. Ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen egy állami nyelviskolába el kell, hogy végezze kötelező középfokú tanulmányait vagy rendelkeznie kell érettségi bizonyítvánnyal.

8.1.2. A régión belül A régión belül az Oktatási Tanács, az a szerv, amely az oktatási program kialakítását végzi. Konzultációs intézményként feladata az is, hogy beavatkozzon azokba az ügyekbe és problémákba, mely az előbb említett programra hatással van, valamint ezen funkcióját kihasználva lehetősége van arra is, hogy javaslatokkal forduljon az Oktatási Hivatal felé.45

8.1.3. Támogatások Az Oktatási Minisztérium több regionális együttműködési tervezetet és programot is kidolgozott, melynek célja, hogy hozzájáruljon egy jobb oktatási rendszer kialakításához, így növelve ezzel annak színvonalát. Ezen tervezetek és programok segítségével növelni tudják az intézmények kapacitását, sok esetben anyagilag támogatva a tanácsok és a hivatalok munkáját és működését. A minisztérium egyik ilyen programja a Programa ARCE (Programa de Agrupaciones de centros educativos), magyarul az oktatási központok egyesítésének programja. Célja, hogy csatornákat alakítsanak ki, melyek lehetővé teszik a különböző régiókban elhelyezkedő

44


45

www.edu.gva.es 2011.10.20. 15:38

42

oktatási és az azzal foglalkozó közintézmények tömörülését és csoportosulását, annak érdekében, a résztvevők közösen dolgozzanak ki különböző projekteket.46

8.2. Egészségügy A Nemzeti Egészségügyi Rendszer (Sistema Nacional de Salud) az állami és a régiók által kialakított összehangolt szolgáltatások összessége, melyek magában foglalják az egészségügy törvényben meghatározott összes funkciót és szolgáltatását. 47 10. TÁBLÁZAT HATÁSKÖRÖK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Állam

Régiók

Helyi testületek

Hatáskörök  az egészségügy alapjainak meghatározása és egybehangolása  külkapcsolatok kialakítása, egészségügyi nemzetközi egyezmények és szervezetek  törvénykezés a gyógyszeripari termékekről  tervezés  közegészségügy  szolgáltatások  az egészséges életmód támogatása  együttműködés a közszolgáltatások irányításában

Forrás:www.educacion.gob.es/educacion/comunidades-autonomas/programascooperacion/agrupaciones-centros-educativos.html

A régiók, így Valencia is rendelkezik egészségügyi rendszerrel, mely egyrészt adminisztratív funkciókat lát el, másrészt egybefoglalja és irányítja az összes központot, szolgáltatást és létesítményt. A valenciai régióban ez a rendszer, a Lakossági Információs Rendszer ( Sistema de Información Poblacional, SIP). Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor be kell mutatni az úgy nevezett Egészségügyi Kártyát (Tarjeta Sanitaria), 46

www.educacion.gob.es/educacion/comunidades-autonomas/programas-cooperacion/agrupaciones-centroseducativos.html 2011.10.20. 16:12 47

www.educacion.gob.es/educacion/comunidades-autonomas/programas-cooperacion/agrupaciones-centroseducativos.html 2011.10.20. 16:49

43

mely kettős célt szolgál, egyrészt a páciens azonosítására, más részt e nélkül a szolgáltatások nem vehetők igénybe. 2008-ban a SIP-be regisztráltak száma 5 257 283 fő volt.48 Ebben az évben a régión belül 61 kórház működött, -ebből 34 volt állami és 26 magán intézmény- országos viszonylatban ez a negyedik legmagasabb mutató, ha a lakosság száma szerinti arányokat vesszük, akkor éppen megfelelő. A kórházi ágyak száma 12 977 darab volt és az 1000 lakosra jutó ágyak száma pedig 2,58. 2009-ban az egészségügyben dolgozók száma 49 686 fő volt, amelyből 38 077 fő az orvos volt és 11 609 fő a betegápoló.49 16. ÁBRA A LAKOSSÁG GYÓGYSZEREKRE FORDÍTOTT KIADÁSAI MILLIÓ EURÓBAN (2006-2010)


A fenti diagram azt mutatja, hogy a régión belül hogyan változott a gyógyszerekre költött pénz mennyisége. Ahogy ezt az ábra is mutatja, 2009-ig folyamatosan nőttek a kiadások, ebben az évben több, mint1 600 millió eurót költött a lakosság e termékekre. A 2010-es évben egy 3,8%-os visszaesés tapasztalható a gyógyszerkiadásokban, az összeg nem éri el a 2008-as értéket sem. A visszaesés a válságnak tulajdonítható, a lakosság kevesebb terméket vásárol, hiszen a legtöbb ember számára a gyógyszerek nem szükségesek a

48

www.san.gva.es 2011.10.20. 17:25

49

www.ive.es 2011.10.20. 17:53

44

mindennapi léthez, akik pedig nem tudják nélkülözni hajlamosabbak az olcsóbb készítményeket választani.

8.3. K+F 8.3.1. A K+F jelentősége, célja A kutatás-fejlesztés a versenyképesség egyik fő motorja, hajtóereje, a gazdaság ezen szegmensét vizsgálva jól látható egy-egy terület fejlettségi szintje. A valenciai régión belül a Kereskedelmi, Ipari és Gazdasági Tanács, az az intézmény, mely meghatározza a K+F terület fő cselekvési irányvonalait. Ezek a következőek:50 

támogatja a magánberuházásokat K+F+I-be



diverzifikálja kiemelt területek termelési (pl.: nanotechnológia, új ipari folyamatok, IT, ipari biotechnológia)



ösztönzi a régió vállalatainak a részvételét nemzeti és európai uniós projektekben



fejleszti és koordinálja a Valenciai Régió Technológiai Intézetek Hálózatát

A Valenciai Régió Technológiai Intézetek Hálózata (Red de Institutos Tecnológicos de la Comunitat Valenciana, REDIT) 2001-ben alakult non-profit szervezet, melynek 14 társult tagja van. A kis-és középvállalkozások által irányított intézetek a K+F szinte összes területén tevékenykednek, azonban ahhoz, hogy fejlődni tudjanak, méretűk miatt támogatásra szorulnak.

50

www.indi.gva.es 2011.10.16. 12:56

45

17. ÁBRA A REDIT RENDSZERBEN TALÁLHATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS AZOK TEVÉKENYSÉGI TERÜLETE (2010) AICE-ITC

Kerámia

AIDICO

Építkezés

AIDIMA

Fa, bútorok, csomagolás

AIDO

Optika, szín és kép

AIJU

Játékok

AIMME

Fémszerkezetek

AIMPLAS

Műanyag

AINIA

Mezőgazdaság

AITEX

Textil

IBV

Bio

INESCOP

Cipő

ITE

Energia

ITENE

Csomagolás, közlekedés és logisztika

ITI

IT

Forrás: www.redit.es

Az intézetek 12 000 vállalatot foglalnak magukba, és a térkép mutatja, hogy a régió mely városaiban vannak jelen. Paternben a tizennégy intézetből kilenc képviselteti magát, ez a közösség területén belül kiemelkedően

18. ÁBRA A K+F INTÉZMÉNYEK OSZLÁSA A RÉGIÓBAN (2010)

magas szám. A tartományok központjai közül Castellónban kettő, Valenciában öt és Alicanteban három fajta intézet található.51 Az intézetek támogatásának egyik gyakorlati megvalósulása, a valenciai kormány és az AIMME (Instituto Tecnológico Metálmecánico, fémekkel foglalkozó Technológiai Intézet) által kiírt 2011-es pályázat, ami az ökoinnovációt célozza meg. A pályázat támogatja az ökológiai innovációt és az erőforrások hatékony felhasználását a kis-és középvállalatoknál. A pályázat e projekt

által,

gazdaságilag

-az és

uniós

REMake

ökológiailag

program

ösztönzi

keretében-

fenntartható

ipari

Forrás: www.redit.es

folyamatokat. A Technológiai Intézeten keresztül 25 ipari kis-és középvállalkozásnak ítélik oda a fejenként maximum 10 000 eurós értékű támogatást. Az Európai Bizottság adja az összeg 50%-át és a Tanács pedig a maradék 50%-kal járul hozzá a projekthez. Azok a kis-és középvállalkozások pályázhatnak, melyek tevékenységi körébe 51

www.redit.es 2011.10.16. 14:27

46

a következők tartoznak: fém és műanyag termékek előállítása, felületkezelés, szerelőipar, elektromos és elektronikai berendezések gyártása. A forrásokat a vállalatok a termékfejlesztésre, az energiafogyasztás csökkentésére, környezetkímélő és fenntartható technológiák bevezetésére és a termelési folyamataik javítására fordíthatják.52

8.3.2. K+F kiadások 11. TÁBLÁZAT A K+F KIADÁSOK ÉS ANNAK MEGOSZLÁSA SPANYOLORSZÁG RÉGIÓIBAN (2009) Kiadások (millió euró) SPANYOLORSZÁG

Kiadások megoszlása (%)

14 581

100

1 578

10,8

Aragón

370

2,5

Asturias (Principado de)

226

1,6

99

0,7

Canarias

238

1,6

Cantabria

149

1

Castilla y León

629

4,3


237

1,6

Cataluña

3 284

22,5


1 120

7,7

Extremadura

154

1,1

Galicia

524

3,6

3 899

26,7

Murcia (Región de)

241

1,7

Navarra (Comunidad Foral de)

388

2,7

País Vasco

1 346

9,2

Rioja (La)

85

0,6

6

0

Andalucía

Balears (Illes)

Madrid (Comunidad de)

Ceuta y Melilla


2009-ben a K+F kiadások összege 1 120 millió euró volt, ami az országos érték 7,7%-át jelenti. Ezt előzi meg a madridi (26,7%), a katalóniai (22,5%) és az andalúziai (10.8%) régiók részesedése. Ami jelentős különbség, hogy Madrid, majdnem négyszer annyit fordít kutatás-fejlesztésre, mint Valencia.

52

www.indi.gva.es/portal/opencms/contenidos/novedades/ciencia_tecnologia/Convocatoria_Bonos_Ecoinnov acion.html?uri=/es/innovacion/listado_novedades.jsp 2011.10.16. 15:16

47

19. ÁBRA K+F KIADÁSOK VALENCIÁBAN (2003-2009)


A fenti diagram a K+F kiadások értékének változását mutatja. Megállapítható, hogy a vizsgált időszakban kétszeresére nőtt a kiadások mennyisége, ez mutatja azt, hogy a régió az utóbbi években nagyon sokat fejlődött. 2007 és 2008 között volt a legjelentősebb növekedés, 2008-ban a kiadások 13,9%-kal nőttek ebben a szektorban. Azonban a következő évben az erre fordított pénzmennyiség rendkívül lecsökkent, 1 120 millió euró volt, ami csak 0,6%-kal haladta meg a 2008-as értéket.

8.3.3. K+F kiadások megoszlása 20. ÁBRA A K+F KIADÁSOK SZEKTOROK SZERINTI MEGOSZLÁSA (2009)

Forrás: saját készítés, ww.ive.es alapján

48

A 2009-es évbe a régió K+F kiadásainak csaknem felét, 46%-át a felsőoktatásban költötték. Ez 4 058 millió eurót jelentett, ami az országos egyetemi költségek 12,8%-át tette ki. A vállalatok K+F kiadásainak 6%-át a régióban eszközölték. A közigazgatási szféra összkiadásaihoz Valencia 13%-kal járult hozzá. 2009-ban a kutatás-fejlesztési kiadások a régió GDP-jének 1,1%-át tették ki. Ez a következőképpen oszlott meg: 0,15%-át közigazgatási szférára, 0,51%-át felsőoktatásra és 0,44%-át vállalatokra fordították. Az országos átlagnál ez 0,28%-kal volt alacsonyabb. A legmagasabb mutatószámmal Navarra (2,13%), Madrid (2,06%), Baszkföld (2,06) és Katalónia (1,68%) rendelkezett. A már említett három gazdaságilag feljelettebb régió (Andalúzia, Katalónia és Madrid) közül, egyedül Andalúzia volt az, amelynek K+F kiadásai azonos mennyiségben részesednek a GDP-ből, a többi két régió kutatás-fejlesztés költségei magasabbak voltak.

9. Munkaerőpiac 9.1. Valencia régió munkaerőpiaca A munkaerő piac helyzete igen kényes kérdés a mai Spanyolországban és a régiókban egyaránt. 2010-ben a válság hatására a munkanélküliségi ráta 20%-ra nőtt, a valenciai régióban pedig még 3%-kal magasabb volt. 2011. júliusában már elérte a 21,2%-ot és nagyon valószínű, hogy ez a magas arány a következő évben sem fog csökkenni.53 A legrosszabb helyzetben az országban a 25 év alatti fiatalok vannak, ahol országos szinten a munka nélküliek aránya 46,2%, tehát minden második fiatal állás nélkül marad. A 2011-es év folyamán a fiatalok többször szerveztek tüntetéseket az ország küldönböző pontjain, tiltakozva helyzetük ellen és ezzel felhíva magukra a figyelmet. A munkaerőkereslet a válság hatására drámaian lecsökkent, a munkanélküliség mind Spanyolországban mind Valencia autonóm közösségben nagyon magas. Egy elérhető állás a követjező oko miatt maradhat betöltetlen: a nem megfelelő képesítése, a tapasztalat hiánya és a nem megfelelő munkakörülmények, mint például alacsony fizetés, kényelmentlen

munkaidőbeosztás.

A

mezőgazdaság

szektorában

szükség

lenne

növénytermesztőkre és farmerekre, habár ezek a munkák általában szezonálisak, de azban 53

http://www.oecd.org/dataoecd/8/45/48682976.pdf 2011.11.24. 19:29

49

sok esetben ajánlanak egész évre szóló munkát is. Az épitőipar területén a recesszió miatt a munkaerőhiány megszűnt, valamint az ipari szektorban is egyedül csak az elektronikai mérnökre van kereslet. A tercier szektorban szükség lenne bárokban dolgozó zenészekre, énekesekre és táncosokra, rakodómunkásokra, szakácsokra, biztonsági őrökre, pincérekre és bartenderekre, takarítókra irodákban, hotelekben és egyéb intézményekben és egészségügyi dolgozókra. 54 Az államilag regisztrált állást keresők száma igen magas, akiknek többsége a megfelelő szakmai képesítések hiánya miatt nem talál munkát. Az agrárszektorban a munkaerőtöbblet a betakarítási időszak végével jelentkezik, de ez többnyire a kevésbé képzett munkaerőt érint, mint például az erdészeket, favágókat és erdészeti munkásokat. Munkaerőtöbblet van még az építkezési szektor szinte összes területén, valamint az iparban a gépkezelőkből és a hegesztőkből. A szolgáltatás szektorában a taxi és teherautó sofőrökből, a titkárokból, gépírókból, gondnokokból és a fogalmazókból van túlkínálat.55 2005-től Spanyolország is megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalói előtt, így már a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak az országban. „Spanyolországban a munkaidőről a kollektív szerződés, vagy a munkavállalók képviselője és a munkáltató közötti megállapodás rendelkezik. A spanyol munkaerőpiacon megteremtődött annak a lehetősége, hogy a konkrét munkaidőt nem egyenletesen osztják el a hét minden napján. Rögzíthető, hogy meghatározott munkanapokon egy héten belül a munkaidőt meghosszabbítják, és ezzel egyidejűleg a pihenőnapok számát megnövelik. A béreket vagy kollektív, vagy egyedi szerződés határozza meg, és két fő tényezőből állnak, az alapbérből és a mellékjuttatásokból. A minimálbér (SMI) mértékét évente a kormány határozza meg a szakszervezetekkel és a főbb munkaadói képviseletekkel folytatott konzultáció alapján.”56

54

http://ec.europa.eu/eures/main.jsp?catId=448&lmi=Y&acro=lmi&lang=hu&recordLang=en&parentId=&co untryId=ES®ionId=ES5&nuts2Code=ES52&nuts3Code=null&mode=shortages®ionName=Comunida d%20Valenciana 2011.11.10. 11:53 55

http://ec.europa.eu/eures/main.jsp?catId=448&lmi=Y&acro=lmi&lang=hu&recordLang=en&parentId=&co untryId=ES®ionId=ES5&nuts2Code=ES52&nuts3Code=null&mode=surpluses®ionName=Comunida d%20Valenciana 2011.11.10. 12:26 56

http://www.hrportal.hu/hr/munkaero-piaci-korkep-az-europai-unio-tagallamaiban-spanyolorszag20090427.html 2011.11.10. 12:43

50

A teljes munkaidős minimálbér 2010-ban 633 euró volt.57 „A szabadság mértéke kollektív vagy egyedi szerződés függvénye, azonban nem lehet kevesebb, mint 30 naptári nap. A szabadnapok pénzzel megválthatók. A szabadságok időzítését a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás szabályozza a kollektív szerződésnek megfelelően. hivatalos munkaszüneti napokat évente határozzák meg. Évente maximum 14 hivatalos munkaszüneti nap lehetséges, ebből kettő lehet nem országos.”58

57

http://www.foro-industrial.com/2009/11/smi-2010-salario-minimo-interprofesional-2010-espana/ 2011.11.10. 12:55 58

http://www.hrportal.hu/hr/munkaero-piaci-korkep-az-europai-unio-tagallamaiban-spanyolorszag20090427.html 2011.11.10. 12:38

51

9.2. Foglalkoztatás 9.2.1. A foglalkoztatási ráta 12. TÁBLÁZAT A FOGLALKOZTATÁSI RÁTA SPANYOLORSZÁGBAN ÉS RÉGIÓIBAN (2010) 15-64 év között

20-24 év között (%)

nők (%) 52,3

összesen (%) 58,6

55 év felett (%)

SPANYOLORSZÁG

40,69

férfiak (%) 64,7

Andalucía

35,22

57,3

43,1

50,3

15,36

Aragón

43,82

69,6

55,9

62,9

18,85

Asturias, Principado de

32,75

62,1

51,2

56,6

15,05

Balears, Illes

46,39

65,8

57,4

61,7

22,53

Canarias

32,31

55,8

46,3

51,15

18,48

Cantabria

37,47

67,5

52,2

59,9

16,94

Castilla y León

40,66

68,5

52,6

60,8

16,97


41,28

66,3

45,7

56,4

15,32

Cataluña

46,98

67,9

58,3

63,1

21,13


43,83

62,0

50,6

56,4

17,37

Extremadura

35,32

62,1

42,6

52,6

14,48

Galicia

37,66

65,8

54,3

60

17,4

Madrid, Comunidad de

44,55

70,1

60,2

65,1

23,08

Murcia, Región de

41,31

62,5

49,4

56,2

19,71

Navarra, Comunidad Foral de

46,46

71,7

59,4

65,7

18,43

País Vasco

40,18

71,6

58,8

65,2

18,39

Rioja, La

34,11

71,5

55,0

63,5

20,63

Ceuta

24,82

58,7

33,5

46,7

20,92

Melilla

23,4

60,0

33,7

46,6

18,26

18,49

Forrás: saját készítés, www.ine.es és www.epp.eurostat.ec alapján

2010-ben a régión belül a foglalkoztatottak száma összesen 1 993 800 fő volt, ebből 1 079 8 000 fő volt férfi és 854 000 fő volt női dolgozó. Ez az országos szinten foglalkoztatottak számának 10,5%-át jelentette.

52

2010-ben a 15-64 éves korosztályon belül az EU27 foglalkoztatási rátája 64,% volt, ehhez képest Spanyolországban körülbelül 6%-kal mértek alacsonyabbat, ott 58,6% volt a foglalkoztatottak aránya. Valencia régió 54,4%-os foglalkoztatottsága több, mint 2%-kal volt alacsonyabb az országos szintnél és 7,7%-kal az európai uniós átlagnál. Ennél csak Andalúziában (50,3%), a Kanári-szigeteken (51,1%), Extramadurában (52,6%), Murciában (56,2%), Ceutaban (46,7%) és Melillában (46,6%) volt kisebb az arány. Elmondható, hogy ezeken a területeken nagyjából csak minden második embernek volt munkája. 2010-ben az EU átlagát Baszkföld (65,2%), Madrid (65,1%) és Navarra (65,7%) régiók teljesítették; az országos aránynál magasabbal pedig Aragón, a Baleár-szigetek, Kántábria, Kasztília és León, Katalónia, Galícia, Baszkföld és Rioja rendelkezett. 2010-ben a régióban a 15 és 64 év közötti férfiak 62%-os foglalkoztatási rátája körülbelül 3%-kal volt alacsonyabb az országos mutatónál, egyedül Andalúziában, a Kanáriszigeteken, Ceutában és Melillában regisztráltak ennél alacsonyabba értéket. Az európai uniós átlagot ez sem érte el, 8%-kal volt kevesebb annál. A nők foglalkoztatási aránya még a férfiakénál is kisebb volt Spanyolországban 52,3%, Valenciában ennél körülbelül 2%-kal volt alacsonyabb a női foglalkoztatottaknak a 15-64 éves korcsoportba tartozó nőkhöz viszonyított aránya. Ez az arány a régiók közül a nyolcadik legalacsonyabb volt és az EU27 átlagától 7,6%-kal maradt le. A már említett három Valenciánál gazdaságilag fejlettebb régió közül, Andalúziát kivéve a másik két autonóm közösség 7-8%-kal magasabb foglalkoztatási szinttel rendelkezett. A fiatalok, friss diplomások (20-24 év közöttiek) helyzete -ahogy már említettemegyáltalán nem kedvező. Valenciában a foglalkoztatási ráta 43,83% volt a 2010-es évben, ami 3%-kal magasabb az országos átlagnál; viszont ugyanennyivel alacsonyabb, mint a legmagasabb rátával rendelkező Katalóniáé (46,98%). 2010-ben az 55 év felettiek országos foglalkoztatási rátája 18, 49% volt, a régióban pedig ennél is alacsonyabb: 17,37%. Ezzel 6%-kal van lemaradva az országos legmagasabb aránytól (23,08%), melyet Madridban regisztráltak.

53

21. ÁBRA A FOGLALKOZTATÁSI RÁTA ALAKULÁSA (2005-2010)


A foglalkoztatás helyzetének pontosabb megismeréséhez a foglalkoztatási ráta változását vizsgáljuk 2005 és 2010 között. Megállapítható, hogy a régióban 2007-ig nőtt, az azt követő évben kis mértékben, majd 2008-tól drámaian csökkent a foglalkoztatás. Spanyolországban ehhez képest a foglalkoztatatási ráta nem volt olyan magas, mint régiós szinten, azonban a visszaesés is kisebb mértékű. Míg 2010 az országos arány meghaladta a 10 évvel azelőttit, addig régiós szinten ez nem mondható el.

9.2.2. A foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlása 22. ÁBRA A FOGLALKOZTATOTTAK SZEKTORONKÉNTI MEGOSZLÁSA (2010)


54

A foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlását a fenti ábra mutatja. Megállapítható, hogy 2010-ben nagyon alacsony volt a mezőgazdaságban dolgozók aránya, összesen 3%. Az ipar területén az emberek 26%-a dolgozott, tehát körülbelül minden harmadik; a szolgáltató szektorban pedig a foglalkoztatottak 71%-a tevékenykedett. Ez az arány megegyezik a legfejlettebb országokban tapasztalttal.

9.2.3. Az önfoglalkoztatók aránya Az önfoglalkoztatók száma 2010-ben 353 400 fő volt, vagyis a foglalkoztatottak 18%-a vállalkozó volt. A vállalkozók száma 2007-ben volt a legmagasabb (394 ezer fő), de arányuk 2005 és 2009 között folyamatosan csökkent (18,5%-ról 17,1%-ra); azonban 2010re a munkavállalókon belül 18% volt az önfoglalkoztatók aránya.

9.2.4. Részmunkaidős foglalkoztatás 2011 harmadik negyedévében a részmunkaidőben dolgozók a foglalkoztatottak 16,1%-át tették ki regionális szinten; ez Valenciában 302 ezer főt jelentett. Ha a szektoronkénti bontást vizsgáljuk a primer szektorban a munkavállalók 0,4%-a, a szekunder szektorban 1,7%-a és a tercier szektorban 13,9%-a dolgozott részmunkaidőben. Ha nemek szerint vizsgáljuk, elmondható, hogy a részmunkaidősek csak volt 27,3%-a férfi és 72,7%-a volt nő, ez elsősorban a családalapítással és a gyermekneveléssel függ össze.

9.2.5. Külföldiek aránya 2010-ben a foglalkoztatottak 18,7%-a volt külföldi, ez az arány országos szinten 13,8%. A nem spanyol munkavállalók létszáma 362 400 fő volt, 42%-uk az Európai Unióból érkezett, akiknek 4%-a a mezőgazdaságban, 25%-a a szekunder szektorban és 71%-a a szolgáltatások szektorában dolgozott. A külföldiek legnagyobb létszámban (kb. 185 ezer fő) Valencia tartományban voltak jelen, 37%-uk Alicante tartományban és 12%-uk Castellón tartományban dolgozott. 2011. július 28-án a spanyol kormány levélben fordult az Európai Bizottsághoz, melyben azt kérte, hogy 2012. december 31-ig függesszék fel a román állampolgárok munkaerőpiachoz való szabad hozzáférését. Kérését a 2008-ban kezdődő gazdasági válság következményeként fellépő súlyos munkanélküliséggel, a betakarítási időszak kezdetével a mezőgazdaságban

megjelenő

a

román

munkavállalók

tömegével,

valamint

a

spanyolországi románok közötti magas munkanélküliséggel indokolta. A Bizottság elfogadta a spanyolok által benyújtott kérést, azzal a feltétellel, hogy Spanyolország

55

negyed évente statisztikai adatokat szolgáltat a Bizottság számára, és amennyiben az intézmény már nem találja szükségesnek a korlátozást felfüggesztheti azt. A román munkaerőpiaci korlátozás 2011. augusztus 11-én lépett életbe.59

9.3. Munkanélküliség 9.3.1. A munkanélküliségi ráta 23. ÁBRA A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA (2005-2010)


A munkanélküliségi ráta alakulását vizsgálva megállípítható, hogy országos szinten 2007ig folyamatosan csökkent egészen 8,26%-ig. Majd a 2008-as évtől a munkanélküliek száma emelkedni kezedett, 2010-ben elérte a 20%-ot; tehát két év alatt több, mint kétszeresére nőtt. A régióban 2005-ben és 2006-ban kis mértékben (0,65%) csökkent a munkanélküliség, azonban 2007 óta a munkanélküliek száma folyamatosan növekszik, 2010-ben elérte a 23,3%-ot , ami a 2007-es adat négyszerese. Elmondható, hogy a munkanélküliségi ráta alakulása hasonló tendenciát mutat országos és regionális szinten. A többi autonóm közösséghez viszonyítva Valenciában a munkanélküliség nagyon magas. 2010-ben egyedül Anadlúziában (27,97%) és a Kanári-szigeteken (28,7%) mértek sokkal magasabb értéket, Extramadurában, Murciában, Ceutaban és Mellilában a munkanélküliek 59

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:207:0022:0024:HU:PDF 2011.11.10. 12:38

56

száma pedig közel azonos volt a valenciai régióéhoz. A legalacsonyabb volt a munkanélküliség Baszkföldön (10,55%), ezt követte Navarra (11,85%), Kantábria (13,87%), Rioja (14,27%) és Aragón (14,77%). 2010-ben a munkanélküliek száma a régión belül 587 400 fő volt, ami az országos érték 12,7% jelentette. A munkanélküliek fele Valencia tartományban élt, számuk Castellón tartományban volt a legalacsonyabb (73 200 fő, a régió munkanélküli lakosságának 12,5%a), azonban azt is figyelembe kell venni, hogy Valencia tartomány népessége a legmagasabb, Castellóné pedig a legalacsonyabb. Ha csak a férfiak munkanélküliségét vizsgáljuk, Valencia a negyedik legmagasabb rátával rendelkezett 2010-ben, ami az országosnál 3,64%-kal több és a legalacsonyabb rátával rendelkező baszkföldi régió rátájának (10,07%) a több, mint kétszerese. Elmondható, hogy a férfi és a női munkanélküliek aránya megegyezett a régión belül. A nők munkanélküliségi rátája 23,2% volt, országos szinten a hatodik legmagasabb érték, ami azt mutatja, hogy voltak olyan régiók, ahol a férfi munkanélküliek száma meghaladta a nőkét. 2010-ben Valencia autonóm közösség tartományai közül Castellón tartományban volt a legmagasabb a munkanélküliség (24,5%) és Valencia (22,3%) tartományban a legalacsonyabb. A két érték között nincs nagy eltérés, tehát megállapítható, hogy a munkanélküli lakosság aránya az akítv lakossághoz képes mindenhol kölrülbelül megegyezik.

9.3.2. A munkanélküliek aránya iskolai végzettség szerint Valenciában 2010-ben az általános iskolai végzetséggel rendelkező munkanélküliek száma 124,2 ezer fő volt, tehát az állást keresők 21,14%-a csak alapfokú végzetséggel rendelkezett. Az érettségizett munkanélküliek száma 148 700-, a diplomásoké 101 ezer fő volt. Fontos megjegyezni, hogy a válság hatására 2008 és 2010 között megkétszereződött a diplomás munkanélküliek száma. A munkanélküliek 35% azok teszik ki, akik rendelkeznek általános iskolai végzetséggel, de nem rendelkeznek érettségivel.

9.3.3. Munkanélküliek száma az álláskeresés ideje szerint 2010-ben a munkanélküliek 46,2%-a keresett már több, mit egy éve állást, ebből 99 700 fő (17%) volt az akinek pedig már több, mint két éve nem volt munkája. Ez az arány országos szinten valamivel alacsonyabb (42,5%), de még így is elmondható, hogy szinte minden második munkanélüli már több, mint egy éve nem talál állást. Az adatok a válaság hatását

57

tükrözik, hiszen a legtöbben a 2008-2009-es időszakban vesztették el munkájuat, nagy részüknek azóta sem sikerült elhelyezkedniük. 2010-ben a friss (kevesebb, mint 3 hónapja munkanélküliek) állástalanok száma 99 200 fő volt, akik a munkanélküliek 16,9%-át képviselték A nemek szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy a nők nehezebben találnak munkát mint a férfiak. A friss munkanélküliek között magasabb arányban vannak a gyengébbiek nem képviselői, azonban a több, mint egy éve állástalanok között többen vannak a másik nem képviselői.

9.4. Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktívnak tekintjük mindazokat, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.

9.4.1. Az aktivitási ráta Az aktivitási ráta a gazdaságilag akítvak aránya a megfelelőkorcsoportba tartozó népességen belül. 24. ÁBRA AZ AKTIVITÁSI RÁTA ALAKULÁSA (2005-2010)

Forrás: saját készítés, www.ine.es alapján Ha az aktivitási ráta változását vizsgáljuk a 2005-2010-es időszakban, megállapítható, mind országos szinten, mind regionális szinten 2009-ig folyamatosan emelkedett. Majd az ezt követő évben Spanyolországban nem változott, Valencia régióban pedig 1%-kal csökkent. A régiós ráta mindvégig 1-2%-kal meghaladta az országosét, a 2010-es évben az

58

aktivitás csökkenése oly mértékű volt, hogy már csak 0,47%-kal lépte túl az országos szintet. A gazdaságilag aktívak száma 2 521 200 fő volt 2010-ben. A valenciai aktivitási ráta 60,47%-os volt 2010-ben, ennél a Baleár-szigeteken (66,01%), a Kanári-szigeteken (62,1%), Katalóniában (62,81%), Madridban (65,1%) és Murciában (62,26%) volt magasabb. Országos szinten 60%-ot ért el, a legalacsonyabb rátát (51,65%) pedig Asztúriában regisztrálták. A férfiak aktivitása az összes autonóm közösségben átlagosan 16%-kal volt magasabb, mint a nőké. A legmagasabb a Baleár-szigeteken és Madridban (több, mint 72%), a legalacsonyabb szinten Asztúriában és Galíciában volt. A nők esetében a sorrend megegyezik a férfiakéval. Valenciában a férfiak (68,48%) és a nők (52,67%) aktivitása egyaránt megegyezik az országoséval.

10. Beruházások 10.1. A régió előnyei Valencia a következő előnyökkel rendelkezik, melyek vonzóvá teszik a befektetők számára:60  A régió kikötői, -Valencia városéval az élen- kiváló kereskedelmi és logisztikai összekötetést biztosítanak a Földközi-tenger más nagy kikötőivel.  A GDP növekedés az elmúlt tíz év során meghaladta az országos és az európai átlagot, ez mutatja azt, a régió gazdasága folyamatosan fejlődik.  A közlekedési kommunikációs hálózat folyamatosan bővül, ide sorolható az alicante-i reptér megnyitása és a már meglévő repterek bővítése. A régió autópályái lehetővé teszik Európa belső területeinek gyors közúton való elérését is és a vasúti közlekedésben pedig a Mediterrán-folyosó egyik állomásaként Valencia fontos szerepet tölt be.  A kutatás-fejlesztés szektor folyamatosan bővül.

60

ec.europa.eu/regional_policy/conferences/od2006/doc/presentations/a/lis_11a13.pdf 2011.11.20. 17:06

59

 A rendelkezésre álló kiváló iparterületek száma magas.

10.2. Beruházások alakulása 13. TÁBLÁZAT A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA (2006-2010)

Változás az előző évhez képest 2006

2007

2008

2009

2010


-25%

970%

-84%

-38%

-72%

Spanyolország

-31%

200%

1%

-58%

-9%

Forrás: saját készítés, www.datainvex.comercio.es

A fenti táblázat a beruházások változást mutatja 2006 és 2010 között. Megállapítható, hogy a régióban, 2007 kivételével mértéke folyamatosan csökkent. Ebben az évben 1 741 millió eurónyi beruházás történt, ennek csak 7,3%-a a 2010-es érték; a vizsgált időszakban, ebben az évben volt a legkevesebb a beruházott pénz mennyisége. 2008-tól a válság hatására regionális és országos szinten egyaránt csökkent a beruházott tőke nagysága Spanyolországban ezzel szemben a beruházások mértéke 2008-ra érte el a csúcsot, ekkor 29 517 millió eurót tett ki. A 2010-es adat ennek a 38%-a volt, tehát regionális szinten nagyobb mértékben csökkent a beruházott pénzmennyiség. Habár 2007-ben a régiós beruházások mértéke igen magasnak tűnhet, az országoshoz csak 6%-kal járult hozzá; 2010-re ez az arány már csak 1,1% volt. A beruházások származását elemezve megállítható, hogy 2010-ben 89%-uk az OECD országaiból származott. Ezen belül az európaiak voltak a legnagyobb befektetők, azon belül is az EU országai, ahonnan a befektetések 71,4%-a érkezett. A beruházások 25,6%-a Európán kívüli országokból származott. Ha a beruházások alakulást szektorok szerint vizsgáljuk, 2010-ben a mezőgazdaságba 0,1%-ot, az iparban 75,3%-ot és a szolgáltatásokba 24,6%-ot fektettek be.

60

10. Külgazdaság 10.1. A külkereskedelmi mérleg 25. ÁBRA A KÜLKERESKEDELMI FORGALOM (2005-2010)


A fenti diagram mutatja, hogy a régió külkereskedelmi mérlege 2005 óta, a 2009-es évet kivéve deficites volt, vagyis az import mértéke meghaladta az exportét. Országos szinten pedig 2009-ben is negatív volt a külkereskedelmi mérleg. A tartományok közül Alicante és Castellón többet exportál, mint importál, Valencia tartomány mérlege viszont évek óta deficites. Az autonóm közösségben a külkereskedelmi mérleg hiánya 2010-ben 725 millió euró volt. Tartományi szinten Alicante 608 milliós-, Castellón 795 milliós többlettel rendelkezett. Valencia tartomány hiánya, pedig több, mint 2 milliárd euró volt, ennek eredményeként deficites a regionális külkereskedelmi mérleg.

10.2. Valencia exportja 10.2.1. Az export értéke 2010-ben Valencia exportjának értéke 18 694 millió euró volt, ezzel a harmadik legtöbbet exportáló régió Madrid (20 948 millió euró) és Katalónia (48 594 millió euró) után. Az országos kivitel 10%-át bonyolította le (Madrid 11%-ka, Katalónia 26%-kal járult hozzá az összkivitelhez). A regionális export 55%-át adta Valencia tartomány, ezt követte Castellón

61

24,6%-kal és Alicante 20,4%-kal. 2005 és 2007 között az export mértéke folyamatosan növekedett, a 2007-es érték 15,6%-kal haladta meg a két évvel azelőttit. 2008 és 2009 között a kivitel 12%-kal csökkent, 2010-ben azonban ismét emelkedést regisztráltak az export mértékében.

10.2.2. A legfontosabb exportpartnerek 2010-es adatok alapján Valencia legfontosabb exportpartnere Franciaország volt, a régió kivitelének 15%-a irányult az országba. A második helyen Németország állt 11,5%-kal; a harmadik Olaszország 9,9%-kal; a negyedik az Egyesült Királyság 8%-kal és az ötödik Portugália 5,8%-kal. Kivitelének 60%-a áramlott az EU15 országaiba. Európán kívül, Ázsiába volt a legmagasabb a kiviteli arány (9,2%), itt Kína, India, az Egyesült Arab Emirátusok és Izrael volt a legjelentősebb exportpartner. A amerikai kontinensre az export 8,8%-a áramlott, ahol USA, Mexikó és Brazília számított a jelentősebb partnernek. Az afrikai országok részesedése a kivitelből 6,8% volt, a legtöbbet Egyiptomba, Algériába és Marokkóba exportáltak. 2010-ben Magyarországra a régió kivitelének 0,3%-a irányult.

10.2.3. Az export áruszerkezete 26. ÁBRA AZ EXPORT ÁRUSZERKEZETE (2010)


2010-ben a félkész termékek képezték az export legnagyobb részét, összesen 27%-át; ezen belül is a vegyipari termékek és a vas és acél részesedése volt a legmagasabb. A második helyen a különféle élelmiszerek, italok és dohánytermékek álltak 22%-kal, ennek 80%-a a

62

gyümölcsök és zöldségek kiviteléből származott. 18%-ot képviselt a gépkocsik és szállítóeszközök kivitele, ezen belül is az autóké és motoroké volt a legjelentősebb. A beruházási javak és feldolgozott termékek egyaránt 12%-kal, a nyersanyagok 3%-kal, az energiahordozók és tartós fogyasztási javak 2%-kal járultak hozzá a régió exportjához.

10.3. Valencia importja 10.3.1. Az import értéke Valencia importja 2010-ben az spanyolországinak 7,79%-át tette ki, a maga 57 886 millió eurójával. Az import mértéke 2007-ig folyamatosan növekedett, az akkori a 2010-es értéket 21%-kal haladja meg. A legnagyobb visszaesést a behozatalban is a 2009-ben évben mérték, ebben az évben 30%-kal csökkent az import. Országos szinten Katalónia (28,2%) volt az első, a második Madrid (22,7%) és a harmadik Andalúzia (8,1%) és csak ezeket követi a valenciai régió. Ha a közösséget tartományai szerint vizsgáljuk Valencia domináns szerepet tölt be az importban is, hiszen a tartományon belül 2010-ben a behozatal 64,38%-át bonyolították le. 2010-ben Alicante 16%-ot és Castellón pedig 19,64%-ot képviselt.

10.3.2. Legfontosabb partnerek Valencia legfontosabb importpartnere 2010-ben Kína volt, a régió termék- illetve szolgáltatás behozatalának 12,4%-a érkezett az országból. A második legfontosabb Németország volt 9,9-, a harmadik Olaszország 8,9-, a negyedik Franciaország 7,9- és az ötödik az Egyesült Királyság 4,9 százalékos részesedéssel. Emellett 2010-ben Európában jelentős partnernek számított még Hollandia (3,4%), Porugália (2,9%) és Belgium (2,6%). Összességében az importnak 54,1%-a érkezett Európából, és 43,9%-a az EU15 országaiból. Amerika részesedése 8%-ot tett ki, aminek nagy részét az USA-ból érkező import (3,4%) adta. Ázsián belül jelentősebb partnernek számított -Kínát kivéve- DélKorea, India és Japán és innen származott a behozatal 25,8%-a. Az afrikából érkező import 11,9%-ot tett ki és a viszonylag fontosabb partnerek számítottak a következő országok: Marokkó, Algéria, Líbia és Nigéria.

63

10.3.3. Az import áruszerkezete 27. ÁBRA AZ IMPORT ÁRUSZERKEZETE (2010)


2010-ben az importban is domináns szerepet képviseltek a félkész termékek, hiszen a régió teljes behozatalának 25%-át képezték. A második helyen az energiahordozók álltak 16%kal, míg a harmadik legmagasabb behozatal (15%) a beruházási javakból adódott. A gépkocsik és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek importja egyaránt 13% volt, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek behozatala pedig ennél 1%-kal kevesebb. 3-3%-ot képviselnek a tartós fogyasztási javak és a nyersanyagok.

10.4. Működő tőke 1995 óta több, mint 260 multinacionális vállalat döntött már úgy, hogy befektet a régión belül. Többek között olyan nagyvállalatok, mint a Ford, a Nestlé, a BP, az UBE Corporation, az ALCAN, Thyssen-Ros Casares, az Alcelor, a Galmed és a Johnsons Controls. A legjelentősebb befektetési területek a logisztika és szállítás, turizmus, autó-és alkatrészgyártás, elektronikai ipar és a kerámiai –és építőanyag ipar.61 A Ford 1976-ban Almussafes-ben alapította üzemét, ahol jelenleg négy modell gyártása folyik; emellett a vállalat az új Mazda autók előállítását is itt kívánta beindítani. Majd a Hirotec of Hirotec Worldwide nevezetű világméretű vállalati unió létesített itt gyárat, azzal 61

http://www.fdiatlas.com/area/Europe/Spain/region/Valencia 2011.11.20. 17:46

64

a céllal, hogy a Mazda autók gyártásához szükséges alkatrészeket biztosítsák. Így vált az almussafes-i üzem Spanyolország legproduktívabb és Európa ötödik legtermelékenyebb gyárává. A japán vegyipari multinacionális vállalat, az UBE Corporation Castellónban található leányvállalatát jelölte ki európai központjának. Az UBE csoport 1994 és 2009 között 180 millió eurót fektetett be, annak érdekében, hogy új üzemeket építsen és új termékek gyártásába kezdjen. 62 A Danone 2001-ben nyitotta meg új üzemét Aldaya-ban, majd rá következő évben a Graham Packing vállalat, a Danone közvetlen közelébe építette fel gyárát. A multinacionális cég ételek és italok csomagolásának gyártásával foglalkozik, ennek megfelelően a Danone beszállítójaként tevékenykedik ebben a térségben. A British Petroleum 1991 óta van jelent Castellónban, 2009-ben pedig egy 200 millió eurós beruházást hajtott végre, melynek keretében már meglévő gyárépületeit bővítette.63 28. ÁBRA MULITNACIONÁLIS VÁLLALATOK ÉS ELHELYEZKEDÉSÜK A RÉGIÓBAN (2009)

Forrás: www.fdiatlas.com

62

www.ube.es 2011.11.20. 17:37

63

http://bcg.thetimes.co.uk/Europe/Valencia#economy 2011.11.20. 18:12

65

11. Külkereskedelmi kapcsolatok Magyarországgal 11.1. Kereskedelmi kapcsolatok 2004 óta Magyarország is az Európai Unió tagja, ez azt jelenti, hogy csatlakoztunk az egységes belső piachoz. A belső piac lényege, hogy megszűnnek a tagállamok közötti kereskedelemre és szabad versenyre vonatkozó korlátozások. Az áru, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő áramlásában eltörlik a fizikai, a technikai és a pénzügyi akadályokat. Ahogy említettem a spanyol és magyar kereskedelemben már nem léteznek akadályok sem jogilag vitatott ügyek. Azonban Magyarország 1,5%-os piaci részesedése azt mutatja, hogy nem vagyunk annyira fontos kereskedelmi partnerek Spanyolország számára. 64 Az állami pályázatok és támogatások által érintett spanyol vállalatok egyet értenek abban, hogy a bürokrácia magas fokú a magyar közigazgatásban, különösképpen a helyi és regionális szinten. 65 Ami a beruházásokat illeti, a nemzetközi pénzügyi válság kitörése után a spanyol vállalatok megszenvedik azt, hogy sem ügyfeleik sem anyavállalatuk nem jut hitelhez Magyarországon. A válságot követő számos hátrányos jogi megkülönböztetés és protekcionista intézkedések befolyásolják a kiszervezéseket, a munkaerőpiaci helyzetet és a piaci versenyt. 66 Fontos még megemlíteni a magyar nyelv nehézségét, amely megnehezíti a hivatalos eljárásokat, melyek szükségesek a helyi telepek létrehozásához és alkalmazottak foglalkoztatásához.67

64

http://www.comercio.mityc.es/tmpDocsCanalPais/06FC24B0CD02D5CC87033F2EA0DE097F.pdf 2011.11.13. 22:01 65



http://www.comercio.mityc.es/tmpDocsCanalPais/06FC24B0CD02D5CC87033F2EA0DE097F.pdf 2011.11.13. 22:26

66

11.1.1. Külkereskedelem 2009-ben a Spanyolországból érkező export legjelentősebb termékei az elektromos berendezések és eszközök voltak, ezekből 793 millió értékben hoztak be Magyarországra. A második legfontosabb exportcikk a műszaki gépek és készülékek kategóriába tartoztak, ezt követte az autók és traktorok behozatala, a negyedik helyen pedig gumiipari termékek álltak.

A

mezőgazdaság

szektorából

a

gabonafélék

és

a

húsok

exportja

a

legmeghatározóbb. A Magyarországra irányuló behozatal a 2009-es évhez képest nőtt, főleg a gabonafélék és az üvegipari termékek exportjának köszönhetően. Azonban majdnem felére csökkent a húsipari termékek exportja, a vegyipari áruké negyedével és az autóké és traktoroké pedig harmadával csökkent. 2010-ben a Magyarországról származó spanyol import öt legfontosabb árui a következők voltak: autók és traktorok, elektromos berendezések és eszközök, gyógyszerészeti termékek, műszaki gépek és készülékek és műanyagipari termékek. Az import volumene 2008-hoz képest csökkent, az öt legfontosabb termékcsoport közül csak a gyógyszerészeti termékeké növekedett, ez viszont 37%-kal. A legnagyobb visszaesés (-59%) a legjelentősebb ágazatban, az autók és traktorok spanyolországi importjában történt. 14.TÁBLÁZAT A KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ALAKULÁSA (2006-2009)

Forrás:www.comercio.mityc.es/tmpDocsCanalPais/06FC24B0CD02D5CC87033F2EA0DE097F.p df 2011.11.24. 12:35

A külkereskedelmi mérleg spanyol oldalról az elmúlt 4 év során folyamatosan negatív volt, ami azt jelentette, hogy a Spanyolországba irányul import meghaladta a spanyol exportot. A külkereskedelmi mérleg hiánya a válság hatására megnövekedett, 2009-ben -853 millió euró volt, ez 46%-kal több, mint az azt megelőző évben.

11.1.2 Beruházások

67

A Spanyolországból származó befektetések nettó értéke a 2009-es évben több, mint 57 millió euró volt, 6,5%-kal kevesebb, mint az azt megelőző évben. 2007-ig a spanyol befektetések mértéke folyamatosan növekedett, ekkor még több, mint 7 milliárd eurót tett ki, azonban a válság kirobbanását követően évben a 2007-es érték 1%-át sem érte el. A Magyarországra irányuló befektetések szektoronkénti megoszlása a következő képpen alakult. 2009-ben a legtöbbet a gumi- és műanyagiparba (31 millió euró) invesztáltak a spanyolok, ezt követték az ingatlanpiaci befektetések. A Magyarországra irányuló beruházások szektoronkénti megoszlása igen változatos képet mutatott az előző évek során. 2008-ban például a bankszektorba és az ingatlanpiacba, 2007-ben a bankszektorba, a gépjármű és alkatrészgyártásba és az energiaiparba fektettek be a legtöbbet. A Spanyolországba irányuló magyar befektetések mértéke 2009-ben egy kicsivel több, mint 2 millió euró volt, ez az azt megelőző év 113%-át jelentette. A 2008-as válság hatására a magyar oldalról érkező beruházások is megcsappantak, ugyan az a tendencia mutatkozik, mint a spanyol befektetők részéről: 2008-ban a beruházások a 2007-es érték 1%-át sem érték el. 2009-ben a spanyol gazdaságba invesztált pénzmennyiség a 2007-es felével volt egyenlő. Magyar oldalról 2009-ben az elektromos berendezések gyártásába, 2008-ban a kiskereskedelembe, 2007-ben az ingatlanpiacba és 2006-ban a kohászatba történt a legnagyobb mértékű befektetés.

11.1.3. Vállalatok 2008-ben a 13 magyar vállalat volt jelen a spanyol piacon. Ha földrajzi elhelyezkedés szerint vizsgáljuk őket, megállapítható, hogy a legtöbb (5) cég, mint például az Inreforming S.L., El Refugio, Varga Mária, Paintreforming S.L. telephelye Madridban található. Barcelonában 4 magyar vállalkozás képviselteti magát, többek között a Gedeon Richter Ibérica, a Paprika Gourmet S.L., Rapidspeed Logistica S.A., a Waberer’s España S.A. Ezenkívül Spanyolországban még Torrevieját választotta két magyar cég is, Dr. Batz Hungary Kft. és a SEKLI 3000 S.L. Madrid, főváros lévén fejlett iparral és infrastruktúrával, képzett munkaerővel és nagy gazdasági erővel rendelkezik, ezért kedvelt terület a magyar beruházók körében. Barcelona, az ország legfejlettebb tartományának központja, ez magyarázatot megmagyarázza azt, hogy több magyar vállalat is ezt a várost választotta telephelyéül. Torreviejára, mely Alicante tartományban található valószínűleg ágazati okok miatt esett a választás a magyar cégek részéről. A város a Vinalopó-völgyben található, melynek ipara a cipőgyártásra és a kő-és márványiparra épül. Az előbb említett két cég pedig ezen ipari szektorokban végez termelést. A spanyolországi magyar vállalatok 68

tevékenységi köre igen változatos: a termékek közül a cipők és ételek forgalmazását végzik, a szolgáltatóiparban pedig a szállítmányozás, logisztika, az összeszerelő-, javítóipar, turisztikai szolgáltatások, építőipari szolgáltatások szerepelnek a kínálatban.68 Magyarországon 2008-ban 81 spanyol vállalat volt jelen a piacon. Ennek több, mint fele Budapesten található, a többi vidéki nagyvárosban (Székesfehérvár, Debrecen, Mosómagyaróvár, Szolnok), illetve Pest megyében (Pécel, Göd, Pomáz, Szentendre). Tevékenységi területük igen változatos, többek között biztosításokkal, szállítmányozással és logisztikával, elektronikai és elektromos gépek gyártásával és turizmussal foglalkoznak; tevékenykednek a bankszektorban, a gyógyszer-, a ruha-, gépkocsi-, a szálloda- és az élelmiszeriparban.69

11.1.4. Lehetőségek Ha a spanyol export szempontjából nézzük a magyar piaci lehetőségeit, olyan termékekre és szolgáltatásokra van kereslet, melyek valamiféle új innovációt és technológiát tartalmaznak, míg a hagyományos ágazatokban ipari és fogyasztási cikkek tekintetében túltelítettség figyelhető meg Magyarország piacán. Különösen az autóipar, az IT és az építési anyagok piaca nyújt jó lehetőséget a spanyol exportőrök számára. 70 Az utóbbi években Magyarországon az autóipari szektor sokat fejlődött, köszönhetően a hazánkba érkező olyan külföldi befektetőknek, mint a Suzuki, az Opel, a Ford, az Audi, a Renault és a Mercedes. Így a válság előtt jelentős kereslet alakult ki az országban az autóalkatrészek iránt, ez azonban 2008 óta visszaesett az ország rossz gazdasági helyzete miatt. A legutolsó ilyen nagy beruházó a Mercedes volt, 800 millió eurós befektetésének köszönhetően 2012 elején kecskeméti üzemében is elkezdheti gyártani autóit.71 Az információs-kommunikációs technológia magyar piaca erőteljes fejlődést mutatott az előző évek során. Jelenleg a közép-európai piac 15%-át a magyar képviseli, valamint a szektorba áramló beruházások 15%-kal részesednek az összbefektetések értékéből. Az IT a

68

Barcelonai Főkonzulátus Kereskedelmi Irodájának listája alapján (2008)

69

Barcelonai Főkonzulátus Kereskedelmi Irodájának listája alapján (2008)

70

http://www.oficinascomerciales.es/icex/cda/controller/pageOfecomes/0,5310,5280449_5296140_5296234_ 0_HU,00.html 2011.11.22. 14:49 71

http://www.oficinascomerciales.es/icex/cda/controller/pageOfecomes/0,5310,5280449_5296140_5296234_ 0_HU,00.html 2011.11.22. 14:57

69

magyarországi gazdaság egyik hajtóereje, ezt mutatja az is, hogy a GDP értékéhez 30%kal járul hozzá.72 Az spanyol ingatlanirodák és a szállodaláncok jelenléte kiváló lehetőséget biztosít és keresletet támaszt az építőanyagok ipar piacán, különösképpen a vas-, és acélszerkezetek, zsaluk és a csempék irányába van nagy igény.73 Befektetés szempontjából az olyan ágazatok, mint a technológia (megújuló energia, biotechnológia, környezetvédelem) és az infrastruktúra (vasút, autópályák) nagy lehetőségeket jelenthetnek a jövőben a beruházások szempontjából.74

11.2. Külkereskedelem Magyarország és Valencia régió között 15. TÁBLÁZAT A RÉGIÓ MAGYARORSZÁGGAL FOLYTATOTT KÜLKERESKEDELME MILLIÓ EURÓBAN ( 2010 JANUÁR-NOVEMBER)

Forrás: www.ivex.es

11.2.1. Export

72



http://www.oficinascomerciales.es/icex/cda/controller/pageOfecomes/0,5310,5280449_5296140_5296234_ 0_HU,00.html 2011.11.22. 15:27

70

2010. január és november között a Magyarországra irányuló valenciai export 49 millió eurót tett ki, ez egy 3%-os visszaesést jelent a 2009-es évhez képest. Hazánk a harmadik legfontosabb exportpartnernek számított az újonnan csatlakozott EU-s országok közül, egyedül Lengyelország és Csehország előzte meg a rangsorban, a kivitel értékének 8%-a került a magyar piacokra. Valencia közösség a hetedik legtöbbet exportáló spanyol régió, a Magyarországra irányuló országos értékhez 6%-kal járult hozzá a vizsgált időszakban. 2009-ben a legfontosabb exportcikknek a gyümölcsök számítottak (29,97%), ezt követte kerámia ipari termékek (18,16%), gépek (9,72%) és az autók és alkatrészek (6,26%) kivitele. Azonban a 2008-as évhez képest az említett árucikkek exportjának mértéke csökkent, és a kivitel majdnem felére esett vissza. 2010-ben az export áruszerkezete megegyezett a 2009-es adatokkal, azonban míg 2009-ben 64%-át tették ki a lebonyolított exportnak, addig a 2010-es vizsgált időszakban csak 59%-át. A 2009-es évhez képest a vegyipari termékek, a zöldségkonzervek és a parfümök kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, hiszen az előző év azonos időszakához képest kivitelük megduplázódott.

11.2.2. Import 2009-ben a Magyarországról származó import 94 millió euró volt, ez egy 21%-os visszaesést mutatott az azt megelőző évhez képest. A spanyol országos átlaghoz (-3%) képest ez nagyon magasnak számított, hiszen Valencia régióban a magyar piacról származó import ennek hétszeresével csökkent. A spanyol közösségek közül a valenciai volt a negyedik legjelentősebb importpartner, Kasztília-La Mancha után és Kasztília-León előtt. 2009-ben a magyar import 40%-át az elektromos gépek jelentették, ezt követte az orvosi és optikai műszerek (21%), gépek (12%) és a gabonafélék (8%) behozatala. Ez a négy importcikk meghaladja a magyarországi behozatal 80%-át. Az import mértéke egyedül a gabonafélék esetében növekedett, ebből viszont a 2008-as évhez képest 10-szeresével többet hoztak be Valenciába.

11.2.3. A külkereskedelmi mérleg

71

29. ÁBRA AZ EXPORT ÉS IMPORT ÉRTÉKE 2000-2009 KÖZÖTT (MILLIÓ EURÓ)

Forrás: www.ivex.es

2009-ban a külkereskedelmi mérleg 39 millió eurós mínuszt mutatott. Ez a külkereskedelmi deficit a 2004-es év óta áll fenn. Azóta a legnagyobb hiányt 2007-ben regisztrálták, amikor -41 millió volt Magyarország és Valencia régió külkereskedelmi mérlege. A magyar piacról származó import a 2004-es évet követően 54%-kal emelkedett, ez annak köszönhető, hogy Magyarország ebben az évben vált az Európai Unió tagjává, így lebomlottak az addig fenn állt kereskedelmi akadályok. 2006-ban csökkent, majd 2007ben ismét növekedett a behozatal mértéke, azonban a világválság következtében a 2009-es érték a válság előtti év importértékének csak 67%-át tette ki. A Magyarországra irányuló exportról elmondható, hogy 2005-ig stagnált, majd egy kisebb visszaesést követően 2008ban ismét megközelítette a 2004-ben mért értéket. A válságot követően a kivitelben nagyobb mértékű visszaesést regisztráltak, mint a behozatalban, hiszen 2009-ben az export mértéke az azt megelőző év 53,3%-val volt egyenlő. Megállapítható, hogy a hazánkba irányuló export mértéke alig változott az elmúlt tíz évben, a régió magyarországi importja viszont átlagosan másfélszeresével nőtt, ez okozza a külkereskedelmi forgalomban a deficitet.

72

Összegzés, következtetések A régió földrajzi elhelyezkedése viszonylag kedvezőnek mondható. Tengerpartja kedvez a turizmusnak, a közlekedés és logisztika szektorának és a halászatnak; a part menti termékeny talaj és a kedvező éghajlat a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, és az arra épülő feldolgozóipar a gazdaság egyik meghatározó tényezője. Egyedüli hátránya, hogy fiatal lánchegységei miatt energiahordozókban és ásványi anyagokban szegény, nem véletlenül ezek a második legjelentősebb importcikkek a régióban. Véleményem szerint a régió jól használja ki adottságait, annak ellenére, hogy területének nagy részét hegyek alkotják, az alkalmazott teraszos földműveléssel megoldották az öntözéssel és a domborzattal kapcsolatos problémát. A régió lakossága növekszik, de lassuló ütemben. A válság a népesség alakulására is hatással lehet, hiszen a családok nem érzik magukat anyagilag biztonságban, ezért kevesebb gyermeket vállalnak. Más részről sokan nem képesek eltartani magukat, így még 30 éves korukban is szüleikkel élnek, ők családot sem alapítanak így. Eközben a várható élettartam növekszik, és egyre több idős embert kellene ellátnia a dolgozó lakosságnak. Az elöregedő társadalom problémája nem számít egyediknek Európán belül, azonban eddig még nem találtak megoldást ezen jelenségre. Valencia népessége azért nem fogy, mert a bevándorlók száma évről-évre nő; olcsó munkaerő áramlik az országba a jobb életkörülmények reményében. Ez megoldhatja az előbb említett problémát, de olyan újabb kérdéseket vet föl, mint például: a kulturális különbségek mekkora akadályt jelenthetnek, a bevándorlók képesek-e beleolvadni a spanyol társadalomba; ha a vállalatok az olcsóbb külföldi munkaerőt választják, a drágább helyivel szemben milyen konfliktusokat okozhat ez a jövőben. Én ezt a helyzetet úgy mozdítanám elő, hogy a megpróbálnám ösztönözi a családokat arra, hogy több gyermeket vállaljanak. Ezt úgy lehetne elérni, hogy nagyobb anyagi biztonságot próbálnék teremteni; tehát növelném az anyasági és családi pótlékot, illetve arra kötelezném a vállalatokat, hogy vegyék vissza az anyákat a szülési szabadságot követően. Az ország GDP-jének közel 10%-a származik Valenciából, ezzel szemben a legfejlettebb régió, Katalónia ennek kétszeresével részesedik az országos GDP értékéből. A reál GDP értéke az utóbbi évek során folyamatosan, de nem egyenletesen növekedett, ez azt mutatja, hogy a gazdaság nem áll elég erős lábakon és igen érzékeny a változásokra. Ezen úgy lehetne javítani, hogy a régió nem csak bizonyos iparágakra koncentrálódik, hanem a 73

működő tőke segítségével színesíti gazdaságát. A régiót vonzóvá lehet tenni a külföldi nagyvállalatok számára, azáltal, hogy a régió kormánya bizonyos kedvezményeket biztosít számukra és az egyetemeken a megfelelő szintű oktatással kiváló munkaerőt képeznek. Úgy gondolom a régió infrastruktúrája fejlett, földrajzi elhelyezkedése is kiváló. A mezőgazdaság szektora, habár a GDP értékéből körülbelül 4%-kal részesedik fontos szerepet tölt be a régió gazdaságában, hiszen alapjául szolgál a régió legjelentősebb ipari ágazatának, az élelmiszeriparnak. Valencia iparára jellemző, hogy körzetek alakultak ki a régión belül, melyek egy-két ágazatra fókuszálnak. Az itt tevékenykedő vállalatok nem mennyiségi, hanem minőségi árut állítanak elő rendkívül fejlett technológiát alkalmazva. A K+F-be fordított pénzmennyiség évről évre növekszik, ez is azt mutatja, hogy az innováció fontos a régió számára. Kiemelném a REDIT rendszert, mely egyrészt a kis- és középvállaltok támogatási rendszere, másrészt az azonos tevékenységű vállalkozások kooperációját, munkáját segíti és hangolja össze. A szolgáltatás szektorában a legjelentősebb ágazat a közlekedés és logisztika, ez egyrészt a régió kedvező földrajzi elhelyezkedésének, másrészt infrastruktúrális fejlettségének köszönhető. A második legfontosabb alszektor a turizmus, Valencia változatos domborzata és kiváló éghajlata mind a tengerpartot kedvelők, mind a túrázni vágyók számára megfelelő kikapcsolódást nyújt, ezenkívül színes kulturális élete, fesztiváljai is vonzerőt jelentenek a turisták számára. Szerintem turizmusforgalmát annak is köszönheti, hogy a repülőtereket számos fapados légitársaság veszi igénybe, az olcsó utazás miatt sok turista választja ezt a régiót célpontjául. Ezenkívül mindenképpen megemlíteném az IT ágazat jelentőségét a szektoron belül. A munkaerőpiac jelenlegi helyzete az egyik legrosszabb az országon belül. A 2008-as év környékén végzett diákok a válság miatt nem tudtak elhelyezkedni, és azóta sem találtak munkát. Kedvezőtlen helyzetük úgy alakult ki, hogy a recesszió miatt a termelés visszaesett, a vállaltok nem tudták és nem is volt szükségük az emberi erőforrás bővítésére és az újonnan a munkaerőpiacra került dolgozni vágyó fiataloknak pedig tapasztalat híján pedig esélyük sincs a betöltetlen állások megszerzésére. Ez aztán olyan következményeket vonhat maga után, mint például a már említett, a szülőkkel való együttélés. Én mindenképp a fiatalok helyzetén próbálnék javítani, például azáltal, hogy bizonyos vállalatokat köteleznék arra, hogy gyakornokként alkalmazzák a friss diplomásokat. Nem kapnának 74

fizetést, de tapasztalatot szereznének és ez segíthet számukra az elhelyezkedésben. Esetleg, ha a vállalat megfelelő munkaerőnek találja őket, akkor akár alkalmazni is fogja, ha megüresedik egy pozíció. A régió külkereskedelmi mérlege az utóbbi évek során deficites volt; ez azt jelenteti, hogy a régió importja meghaladta annak exportját. Ennek az lehet az oka, hogy területileg egy kicsi régió, tehát mindenből nem rendelkezhet megfelelő mennyiségű erőforrással és ezeket csak az import által lehet pótolni. A régió és Spanyolország Magyarországgal folytatott külkereskedelme csekély, de volumene növekszik. Azt fontos megjegyezni, hogy hazánk jól használta ki az Európai Uniós csatlakozás következtében megszűnő akadályok adta előnyöket. A régióba irányuló export a 2005-ös évbe másfélszeresével nőtt. A két ország közötti kereskedelem alapja a jövőben az autóipar és az élelmiszeripar lehet. Összességében elmondható, hogy Valencia gazdaságilag fejlett régió, azonban ahhoz nem rendelkezik elég gazdasági erővel, hogy felzárkózzon a legfejlettebb régiók közé. Fejlődésének alapja lehet a működő tőke befektetéseket és több multinacionális vállalat megjelenése, melynek segítségével diverzifikálni tudják a kínálatot. Másrészt az innovatív technológiák alkalmazásának bővítésével és a kutatás-fejlesztés szektorának támogatásával a világpiacon is versenyképes árukat és szolgáltatásokat tud majd előállítani. Én Valencia gazdaságának fejlesztését mindenképp ezekre építeném.

75

Irodalmojegyzék Internetes források: www.ine.es www.ive.es www.epp.eurostat.ec www.ceam.es/ceamet www.cortsvalencianes.es www.cortsvalencianes.es/cs/Satellite/Layout/Page/1260974712819/Resultados.html?lang= es_ES&p=1260974712819 www.gva.es/portal/page/portal/inicio/la_administracion_valenciana/lav_org_gobierno_val www.cjccv.es/castellano/que_es2.html www.libroblancoagricultura.com/libroblanco/validacion/pdf/ANALISIS_TERRITORIAL ES/ryt_cvalencia.pdf www.agricultura.gva.es/web/web/guest/agricultura/presentacion www.educacion.gob.es/exterior/bg/es/publicaciones/MODULO26.pdf www.tecnociencia.es/entidades/itc/tcn_itc2.html www.fundacioncajamar.es/mediterraneo/revista/me1317.pdf www.valenciaport.com/esES/ValenciaportEntorno/ValenciaportCifras/Introduccion/Paginas/ ValenciaportCifras.aspx www.cit.gva.es/fileadmin/conselleria/images/Documentos/carreteras/sistema_viario/catalo gos/CatCit07.pdf www.aena-aeropuertos.es/csee/Satellite/Aeropuerto-Alicante/en/Home.html www.aena-aeropuertos.es/csee/Satellite/Aeropuerto-Valencia/en/Valencia.html www.elmundo.es/elmundo/2011/03/25/castellon/1301042450.html www.spain.info/es/ven/comunidades-autonomas/comunidad_valenciana.html

76

www.turisme.gva.es/opencms/opencms/turisme/es/files/pdf/observatorio/anuarios/El_Turis mo_en_la_CV-2010.pdf www.spainexchange.com/es/estudiante_info/sistema_educativo.php www.edu.gva.es www.educacion.gob.es/educacion/comunidades-autonomas/programascooperacion/agrupaciones-centros-educativos.html www.san.gva.es www.indi.gva.es www.redit.es www.indi.gva.es/portal/opencms/contenidos/novedades/ciencia_tecnologia/Convocatoria_ Bonos_Ecoinnovacion.html?uri=/es/innovacion/listado_novedades.jsp ec.europa.eu/eures/main.jsp?catId=448&lmi=Y&acro=lmi&lang=hu&recordLang=en&par entId=&countryId=ES®ionId=ES5&nuts2Code=ES52&nuts3Code=null&mode=shorta ges®ionName=Comunidad%20Valenciana ec.europa.eu/eures/main.jsp?catId=448&lmi=Y&acro=lmi&lang=hu&recordLang=en&par entId=&countryId=ES®ionId=ES5&nuts2Code=ES52&nuts3Code=null&mode=surplu ses®ionName=Comunidad%20Valenciana www.oecd.org/dataoecd/8/45/48682976.pdf www.hrportal.hu/hr/munkaero-piaci-korkep-az-europai-unio-tagallamaiban-spanyolorszag20090427.html www.foro-industrial.com/2009/11/smi-2010-salario-minimo-interprofesional-2010-espana/ www.hrportal.hu/hr/munkaero-piaci-korkep-az-europai-unio-tagallamaiban-spanyolorszag20090427.html ec.europa.eu/regional_policy/conferences/od2006/doc/presentations/a/lis_11a13.pdf www.datainvex.comercio.es www.fdiatlas.com/area/Europe/Spain/region/Valencia www.ube.es bcg.thetimes.co.uk/Europe/Valencia#economy

77

www.comercio.mityc.es/tmpDocsCanalPais/06FC24B0CD02D5CC87033F2EA0DE097F. pdf www.oficinascomerciales.es/icex/cda/controller/pageOfecomes/0,5310,5280449_5296140 _5296234_0_HU,00.html www.ivex.es www.diariodelpuerto.com/pdf/Estudio%20Tecnico%20del%20Corredor%20Mediterraneo. pdf www.elmundo.es/elmundo/2011/10/19/union_europea/1319022723.html

Egyéb források Gran Enciclopedia Temática de la Comunidad Valenciana. Geografía (Editorial Prensa Valenciana, 2009) Conselleria d'Administració Pública: Proposta de demarcacions territorials homologades, (Direcció General d'Administració Local, 1988.) Barcelonai Főkonzulátus Kereskedelmi Irodájának adatbázisa (2008)

Táblázatjegyzék 1. táblázat A régió és tartományainak népességének változása (2008-2009)............ 8 2. táblázat A születéskor várható átlagos élettartam és az átlagéletkor alakulása Spanyolországban és régióiban (2010) ...................................................................... 10 3. táblázat A régió külföldi népesség száma és aránya a régió lakosságán belül (2010)

11

4. táblázat A GDP értéke, országon belüli megoszlása és értékének változása az előző évhez képest (2010) ................................................................................................... 17 5. táblázat A GDP szektorok szerinti megoszlása Spanyolországban, Valenciában és tartományaiban (2008) ............................................................................................... 21 6. táblázat A mezőgazdasági termelésből származó bevételek (2004-2008) ............ 25 7. táblázat A legfontosabb iparágak a régióban (2010) ............................................. 27 8.táblázat A Szolgáltatások értéke Spanyolországban és Valencia régióban, szektorok szerint felosztva (2009) ............................................................................................. 30 9. táblázat A turisták száma és az általuk eltöltött éjszakák száma (2010) ............... 36

78

10. táblázat Hatáskörök az egészségügyben .............................................................. 41 11. táblázat A K+F kiadások és annak megoszlása Spanyolország régióiban (2009) ....................................................................................................... 45 12. táblázat A foglalkoztatási ráta Spanyolországban és régióiban (2010) ............... 50 13. táblázat A beruházások alakulása (2006-2010) ................................................... 58 14.táblázat A külkereskedelmi mérleg alakulása (2006-2009) ................................. 65 15. táblázat A régió Magyarországgal folytatott külkereskedelme millió euróban ( 2010 január-november) ........................................................................................... 68

Ábrajegyzék 1. ábra Spanyolország régiói ..................................................................................... 4 2. ábra Valencia természetföldrajzi térképe .............................................................. 4 3. ábra Spanyolország népességének megoszlása régiók szerint (2010) ................... 6 4. ábra Valencia régió népsűrűsége 2004-ben ........................................................... 7 5. ábra A népesség alakulása a régióban és tartományaiban (2004-2015) ................ 7 6.ábra A népesség életkor szerinti megoszlása (2010) .............................................. 9 7.ábra A népesség nemek szerinti megoszlása Spanyolországban és egyes régiókban (2010) ........................................................................................................................ 9 8. ábra A régió kormányának összetétele pártok szerint (2011)................................ 14 9. ábra reál GDP növekedés Valenciában és Spanyolországban (1997-2010) .......... 19 10.ábra Az egy lakosra jutó GDP PPP-n az EU27 átlagának százalékában (2008) .. 20 11. ábra Területek termesztett növények szerinti felosztása ..................................... 22 12. ábra A régió négy mezőgazdasági területe .......................................................... 23 13. ábra Ipari koncentráció Spanyolországban régiók szerint (2010) ....................... 26 14. ábra külföldiek által elköltött összegek (2010).................................................... 37 15.ábra A külföldi turisták lakóhely szerinti megoszlása .......................................... 38 16. ábra A lakosság gyógyszerekre fordított kiadásai millió euróban (2006-2010).. 42 17. ábra A REDIT rendszerben található intézmények és azok tevékenységi területe (2010) ................................................................................................................................... 44

79

18. ábra A K+F intézmények oszlása a régióban (2010) ........................................... 44 19. ábra K+F kiadások Valenciában (2003-2009) ..................................................... 46 20. ábra A K+F kiadások szektorok szerinti megoszlása (2009) .............................. 46 21. ábra A foglalkoztatási ráta alakulása (2005-2010) .............................................. 52 22. ábra A foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlása (2010) ............................... 52 23. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása (2005-2010) ......................................... 54 24. ábra Az aktivitási ráta alakulása (2005-2010) ..................................................... 56 25. ábra A külkereskedelmi forgalom (2005-2010) .................................................. 59 26. ábra Az export áruszerkezete (2010) ................................................................... 60 27. ábra Az import áruszerkezete (2010)................................................................... 62 28. ábra Mulitnacionális vállalatok és elhelyezkedésük a régióban (2009) .............. 63 29. ábra Az export és import értéke 2000-2009 között (millió euró) ........................ 70

80

VALENCIA AUTONÓM KÖZÖSSÉG TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ELEMZÉSE

Recommend Documents