választásokkal szemben támasztott nemzetközi elôírásoknak és elveknek megfelelônek minôsít. A jelentés hangsúlyozza szélsôséges

Európai Unió

A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE BRÜSSZELI KÉPVISELETÉNEK

BRÜSSZELI HÍR-ADÓJA A TARTALOMBÓL: Összefoglaló az Európai Bizottság Magyarországról szóló éves jelentésérôl 2002.október 9. Bôvítési menterend: hogyan tovább? Fókuszban: Sikeres magyar projektek az EU-nál AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE ÉS SZERKESZTETTE: LÓTOS ADRIENN, BRÜSSZEL

Észrevételeiket és javaslataikat az alábbi faxszámon valamint e-mail-en tehetik meg: MGYOSZ Brüsszeli képviselet Tel/fax: (+322)-223-4621, Email: [email protected]

ÖSSZEFOGLALÓ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ ÉVES JELENTÉSÉRÔL 2002. október 9-én az Európai Bizottság közzétette a tagjelölt országok politikai, gazdasági és jogharmonizációs elôrehaladásáról szóló ún. Éves Jelentését. A jelentés egyrészt a koppenhágai kritériumok (politikai stabilitás, kisebbségek védelme, és mûködô piacgazdaság) másrészt a tárgyalási fejezetek alapján méltatja az egyes országok teljesítményét. A jelentés azért is bír fontossággal, mert alapvetôen ezen eredmények alapján kerül a december 12-13-ai koppenhágai csúcs elé a bôvítésre felkészült országok listája. Mint tudjuk tíz országos „big bang”-rôl van szó. A tárgyalások folyamatosan zajlanak és év végéig lezárásra kerülnek a tíz országgal. Kidolgozás alatt állnak szintén a 2003-ban aláírandó Csatlakozási Szerzôdések is. (Cikkünk szerkesztésekor egyetlen bizonytalan tényezô az ír referendum végeredménye a nizzai szerzôdésrôl, melyre okt. 19-én kerül sor.) Az unió dokumentuma az alábbiak szerint ítéli meg Magyarország csatlakozási felkészülését:

POLITIKAI

KRITÉRIUMOK

A Bizottság éves jelentésében a koppenhágai politikai kritériumok teljesítését vizsgáló rész bevezetéseként a Bizottság Magyarországról

1997-ben és 2001-ben készített országjelentésének vonatkozó megállapításait idézi. A jelentés részletesen szól az 2002. évi országgyûlési választásokról, melyet szabadnak, tisztának, a demokratikus választásokkal szemben támasztott nemzetközi elôírásoknak és elveknek megfelelônek minôsít. A jelentés hangsúlyozza szélsôséges párt nincs jelen a Parlamentben. Az országjelentés hangsúlyozza a közigazgatási rendszer modernizálása, az EU-csatlakozásra történô felkészítése terén elért pozitív eredményeket. Értékelése szerint csaknem befejezettnek tekinthetô a központi közigazgatási rendszer reformja, csökkent az állami és a magánszektorban dolgozók bére közti különbség. Magyarország tiszteletben tartja az emberi és kisebbségi jogokat és jól fejlett intézményi keretekkel rendelkezik a kisebbségek védelméhez és továbbra is tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát. A vallásszabadságot az Alkotmány biztosítja, ezen a téren különösebb probléma nem adódott. Magyarország jelentôs elôrehaladást ért el tavaly óta a gazdasági, szociális és kulturális jogok érvényesülése terén. A kormány be kívánja vonni szociális partnereket a döntéshozatalba. Magyarország aláírója az Európai Szociális Kartának. Kritikaként fogalmazza meg a jelentés, hogy továbbra sem megoldott a kisebbségek közvetlen parlamenti képviselete, ami alkotmányos elôírás. (Ennek ellenére elismerik, hogy négy cigány képviselô is helyet kapott a Parlamentben.) Kifogásolja a helyi önkormányzatok pénzügyi erôforrásainak szûkösségét, akikre azonban a decentralizáció eredményeképpen több feladat hárul.

GAZDASÁGI

KRITÉRIUMOK

A gazdasági kritériumokat alapvetôen pozitívan értékelte a Bizottság. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon az uniós tagság gazdasági feltételeinek teljesítése jó, és mûködô piacgazdaság létezik. Az ország versenyképessége a reformok folytatása révén hozzásegítheti Magyarországot az uniós belépésbôl eredô verseny kihívásainak. 1997 óta Magyarországon messze ható intézményi és strukturális reformok mentek végbe, ami tartós gazdasági növekedést, folyamatosan csökkenô munkanélküliséget és fenntartható külgazdasági pozíciót eredményezett. Az 1997-2001 közötti átlagos éves 4,5%-os gazdasági növekedés lehetôvé tette, hogy Magyarország jelentôs elôrehaladást érjen el az Unió átlagos jövedelemszintjéhez való közelítés terén (2001-ben az egy fôre jutó magyar nemzeti jövedelem vásárlóerô-paritáson számított értéke az EU átlagának 51%-át érte el).

A strukturális reformok terén a jelentés felhívja a figyelmet az egészségügyi szektor modernizálásának alapvetô szükségességére. A mûködô piacgazdaság kézzel fogható jeleként értékeli a jelentés, hogy az áruk és szolgáltatások túlnyomó része esetében a piac határozza meg az árakat, és a hatósági árak köre fokozatosan csökken, a hatósági árak az energia szektorban, a közlekedésben és a gyógyszerek esetében az elmúlt idôszakban alacsonyan voltak tartva. Szintén a mûködô és versenyképes piacgazdaság jellemzôje, hogy a magánszektor a nemzeti jövedelem több mint 80%-át állítja elô. A privatizációs folyamat 1997 óta alapvetôen lezárult. Nagyrészt befejezôdött a pénzügyi szektor privatizációja is. A szektort külföldi magántulajdonban lévô bankok dominálják. A pénzpiac nyitott és magas fokon integrálódott a nemzetközi pénzügyi rendszerbe, jól szabályozott és megfelelôen felügyelt. A piacgazdaság megfelelô mûködését mutatja az is, hogy nincsenek jelentôs jogi vagy intézményei korlátjai Magyarországon a cégalapításnak, a tulajdonjogok egyértelmûek és átruházhatók, a gazdasági környezet kedvezô a vállalkozásalapítás számára. Az ország versenyképessége szempontjából a jelentés kiemeli, hogy a makrogazdasági környezet és a strukturális reformok elôrehaladott stádiuma stabil és kiszámítható környezetet nyújt a gazdaság szereplôinek a döntéseik meghozatalához. Az ország versenyképességét mutatja továbbá, hogy a külkereskedelem terén nagyon magas fokú integrációt ért el az Unió piacán. A tagállamokba irányuló export 2001-ben a teljes magyar kivitel 71,4%-át érte el, míg a behozatal 57,8%-a származott az Unióból. Az Unió belsô piacába történt integrálódást leginkább az export és az import áruszerkezetének megfelelését kifejezô mutató (intra-industry trade) fejezi ki, amelynek értéke Magyarország esetében 60% (magasabb, mint számos tagállam vonatkozásában). A gazdaság termelôbázisának versenyképességét mutatja továbbá, hogy a forint erôteljes felértékelôdése ellenére is fenn maradt az export növekedése. A továbbiakban a jelentés az egyes tárgyalási fejezeteknek megfelelôen értékeli az elmúlt egy év fejleményeit. (Terjedelmi szempontokból a fejezeteket esetenként összevontuk szerk.)

NÉGY

SZABADSÁGELV:

A jelentés legfontosabb megállapításai szerint jogharmonizációs kötelezettségének Magyarország alapvetôen eleget tett az „Aruk, személyek, tôke és a szolgáltatások szabad áram-

Európai Unió lása” c. fejezetekhez kapcsolódó intézményfejlesztés terén. Elvégezendô feladatok között szerepel azonban még az Élelmiszerbiztonsági Hivatal feladatkörének meghatározása, a lôfegyverekrôl szóló acquis átvétele, illetve a közbeszerzésekhez kapcsolódó további jogharmonizáció. A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerésével a jelentés az acquis csaknem teljes átvételérôl számol be. A jelentés szerint a jövôben továbbá figyelmet kell szentelni az eljárások egyszerûsítésére, a továbbtanulás és a szakmai gyakorlatok elismerésében, illetve a kijelölt hatóságok megfelelô személyi állományának biztosítására. Említést tesz a jelentés az EU által kért 2+3+2 éves átmeneti kérelem elfogadásáról, a fejezet ideiglenes lezárása alkalmával. Ugyanakkor nem említi az átmeneti idôszak alatt a munkaerôpiacra jutás lényeges javítására tett tagállami kötelezettségvállalásokat. A Bizottság szerint a tôkemozgások terén már csak néhány intézkedés hiányzik. A jelentés üdvözli, hogy a Magyarország menetrendet jelölt ki az anonim betétek fokozatos megszüntetésére.

VÁLLALATI

JOG ÉS VERSENYPOLITIKA

A jelentés a vállalati jog tekintetében úgy értékeli, hogy Magyarország teljesítette a csatlakozási tárgyalásokon tett vállalásait. Kiemeli a számvitel területén a nemzetközi számviteli normák bevezetése érdekében végzett munkát, a könyvvizsgálók körében bevezetett minôségbiztosítási kötelezettséget. A versenypolitikai fejezet még nem lezárt, és a jelentés fontos hiányosságként jelöli meg, hogy a magyar adókedvezmény politika sem áll még összhangban a közösségi szabályokkal. A tagságra való felkészülés befejezéséhez tovább kell folytatni a közösségi vívmányokhoz való alkalmazkodást, és továbbra is nyomon követhetô teljesítményt kell felmutatni a megfelelô végrehajtásról mind a két területen. Magyarországnak biztosítania kell az inkompatibilis adókedvezményekre való jogszerzés azonnali megszüntetését, valamint az ilyen támogatások EU kompatibilis támogatási intézkedésekké való átalakítását.

A

MEZÔGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT:

E területeken szintén a csatlakozásig fennmaradó feladatok: az állategészségügyi jogharmonizációs lemaradás felszámolása, az EMOGA támogatások (közvetlen kifizetés, piaci támogatás, vidékfejlesztés) kifizetô ügynökségének létrehozása, a közösségi kifizetések ellenôrzési rendszerének létrehozása (Integrált Igazgatási és Ellenôrzési Rendszer), a termékpálya szabályozás intézményrendszerének létrehozása, a vidékfejlesztési programok intézményrendszerének kialakítása (tervezés és végrehajtás egyaránt). Erôsíteni kell az állategészségügyi, növény-egészségügyi intézményrendszer továbbfejlesztését. A jelentés megjegyzi, hogy nem történt meg az importált halak méretének ellenôrzésével kapcsolatos jogszabály harmonizálása, amelyet Magyaror-

szág 2001. január elsejére vállalt. Ezért további erôfeszítéseket kell tenni a jogharmonizáció befejezésére és fel kell készülni a halászati strukturális intézkedések kezelésére.

KÖZLEKEDÉS

ÉS ENERGIA

A közlekedési joganyag igen nagymértékben már összhangban van a vonatkozó acquisval, a legfontosabb kerettörvények elfogadása megtörtént. A végrehajtásért felelôs intézmények létrejöttek. Az adminisztratív kapacitás fejlesztése is folyamatos, de a szükséges megerôsítés érdekében további erôfeszítéseket kell tenni. Így szükséges a közlekedési felügyeletek megerôsítése, mind személyi, mind költségvetési forrás oldalról, különösen ami a közúti és a vasúti szállítást érinti. A közúti szektorban a legfontosabb a szociális szabályok teljes körû bevezetése, valamint a hatékony ellenôrzési rendszer hátterének megteremtése. Az új vasúti acquis átvétele érdekében további jogalkotás szükséges, és mivel ez új feladatokat is ró egyben a hatóságokra, ezek megerôsítése is elengedhetetlen. A létszám- és költségcsökkentési reformok ellenére a MALÉV továbbra is veszteséges, és jövôbeni sorsa meghatározza az egész szektor kilátásait. Az energia fejezet tekintetében Magyarország jó teljesítményt ért el a jogközelítésben mind a jogharmonizáció mind pedig az adminisztratív kapacitások kiépítése tekintetében. Ugyanakkor az Unió sürgeti a gáztörvény mihamarabbi elfogadását.

ADÓZÁS

ÉS STATISZTIKA

Elôrelépés történt az adózásnak a közösségi normákhoz történô igazítása terén. Az általános forgalmi adó és jövedéki adó területén már csak a harmonizáció befejezése a feladat (0%os kulcs eltörlése, termék és szolgáltatás átsorolás normál kulcs alá, adókulcsok emelése). A közvetlen adóztatás területén még szükséges az anya- leányvállalati irányelv teljes átvétele. Be kell fejezni tovább az adóigazgatás felkészítését. A jelentés hiányosságként említi, hogy egy év óta nem történt elôrehaladás a közvetlen adózás területén. A statisztika területén Magyarország jórészt már ma megfelel a közösségi elvárásoknak. A további felkészülés során a hangsúlyt az INTRASTAT bevezetésére, a makrogazdasági statisztikák, a mezôgazdasági illetve szállítási statisztikák továbbfejlesztésére kell helyezni.

EMU A jelentés megállapítja, hogy a Gazdasági és Monetáris Unióra vonatkozó közösségi jog tekintetében a magyar jogszabályok már nagymértékben harmonizáltak a közösségi joggal. A jegybank függetlenségét illetôen 2002-ben módosult a jegybanktörvény, amely összhangban van a közösségi vívmányokkal. Magyarország az EK Szerzôdés 122. cikke értelmében derogációval rendelkezô tagállamként vesz majd részt a Gazdasági és Monetáris Unióban, az ehhez szükséges intézményi és jogi változásokat a csatlakozás idôpontjáig kell elvégeznie.

FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLIS POLITIKA Az elôzô évhez képest általánosságban pozitívabb a fejezet értékelése, a jelentés minden területen elôrelépést jelez. A korábban kritikával illetett szociális párbeszédben elért javulást a jelentés elismeréssel fogadja. A munkajog területén a 2001. évi Munkatörvénykönyv módosítást követôen folytatódott a jogharmonizáció. A nôk és férfiak esélyegyenlôsége vonatkozásában a közösségi vívmányok túlnyomórészét Magyarország már átvette. A munkahelyi egészség és biztonság terén további irányelvek kerültek átvételre és erôsödött az intézményi struktúra is. A népegészségügy kérdései közül a 10 éves Népegészségügyi Akcióprogram végrehajtása, az egészségügyi információs és monitoring rendszer fejlesztése, valamint a járványügyi biztonsággal kapcsolatos közösségi hálózatba való bekapcsolódás elôkészítése került kiemelésre. A szociális párbeszéd tekintetében lényeges javulás érzékelhetô, s az érdekegyeztetés további fejlesztésére irányuló szándék is szilárdnak tûnik. Az érdekegyeztetési rendszer átalakításáról szóló tripartit megállapodás alapján 2002. júliusában megalakult az Országos Érdekegyeztetô Tanács, melyet számos szakfórum segít, köztük az Európai Integrációs Tanács. Ugyanakkor elôrelépés szükséges a munkaadók és a munkavállalók közötti az autonóm kétoldalú szociális párbeszédben, vállalati, s ágazati szinten egyaránt. A 2001-ben aláírt Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés prioritásainak végrehajtásáról a kormány 2002. májusában jelentést nyújtott be a Bizottságnak. Az 5,7%-os munkanélküliségi ráta mellett a munkaerôpiaci helyzet alapvetôen stabil. Az Európai Szociális Alapra történô felkészülésért az új Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a felelôs. A foglalkoztatáspolitikában a meghatározott fôbb felkészülési feladatok a következôk: a foglalkoztatási szint növelése különösen a nôk esetében, a regionális mobilitás erôsítése, az adó- és járulékrendszer foglalkoztatás-ösztönzô módosítása, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése.

IPARPOLITIKA

ÉS

KKV-K

A magyar iparpolitikai alapelvek általánosságban megfelelnek az EU iparpolitikai elveknek. A privatizáció csaknem lezárult, a magánszektor állítja elô a GDP több, mint 80%-át. A Széchenyi-terv és a Széchenyi Plusz Programokat a jelentés fontos lépésként értékeli az integrált ipari stratégia kialakításához. A jelentés ugyanakkor kritikát fogalmaz meg a téren, hogy továbbra is fennmaradtak a különbségek a régiók, valamint az exportorientált korszerû multinacionális vállalatok és a helyi cégek között. A Bizottság üdvözli hazánk csatlakozását az Európai Kis- és Középvállalkozások Chartájához (2002 április). A pozitívumok között a jelentés elismeri, hogy további lépések történtek az üzleti környezet egyszerûsítése terén ill. az igazgatási környezet szabályainak egyszerûsítésében. A jelentés említést tesz a kisvállalatok

Európai Unió tulajdon átruházásainak könnyítésérôl, a KKVk felszámolásának és a könyvelési szabályok egyszerûsítésérôl, valamint a K+F befektetéseket ösztönzô adószabályok bevezetésérôl. Ugyanakkor a KKV-k számára elsôszámú nehézséget jelent a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés. Ezért célként kell kijelölni a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés javítását, fôként a mikrohitelek esetében, a vállalatfejlesztés támogatását különös tekintettel a strukturális alapokra történô felkészülésben. Fokozni kell a vállalkozásfejlesztési programokat hozzáférhetôségét és átláthatóságát.

TUDOMÁNY

ÉS KUTATÁS ÉS OKTATÁS

A tudomány és technológia területén az együttmûködés kereteit (beleértve a Nemzeti Kontakt Pontokat) sikerült jól kialakítani. Habár Magyarország részvétele a vonatkozó közösségi K+F programokban sikeresnek tekinthetô, további erôfeszítések szükségesek a kisés középvállalkozások részvételének erôsítése érdekében. A teljes nemzeti K+F ráfordítás még mindig viszonylag alacsony és növelése elengedhetetlen, aminek az Oktatási Minisztérium tudatában van. A szóban forgó idôszakban továbbra is fennállt Magyarország társult státusa az EK Ötödik Keretprogramjában és az Ötödik Euratom Keretprogramban. Magyarország kifejezésre juttatta a Hatodik EK Keretprogramhoz (2002-2006) való társulási szándékát. A fejezetrôl folyó tárgyalások átmenetileg le lettek zárva. Magyarországnak semmilyen átmeneti intézkedés iránti igénye nincs ezen a területéren és általában elmondható, hogy ezen a területen teljesíti a csatlakozási tárgyalásokon vállalt elkötelezettségeit. A tagságra való teljes felkészülés érdekében Magyarország erôfeszítéseit most a kutatáshoz kapcsolódó adminisztratív kapacitás és infrastruktúra további erôsítésére kell összpontosítani, mivel ez az a kulcstényezô, ami biztosítja Magyarország sikeres kapcsolódását a vonatkozó Közösségi Keretprogramokhoz. Az oktatási fejezet tekintetében is haladás volt tapasztalható az elôzô ország jelentés óta. Magyarország továbbra is rész vesz a második generációs Leonardo da Vinci, Socrates és Youth Community programokban. A csatlakozásig fennmaradó feladat az adminisztratív kapacitás fejlesztése.

TÁVKÖZLÉS

ÉS POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK

A tavalyi éves jelentés óta jelentôs elôrelépés történt a távközlési piac liberalizációja és keretszabályozásának végrehajtása területén. Megtörtént a vezetékes piac 2001. decemberi megnyitása, s az új távközlési törvény hatálybalépésével (2001 december) az acquis átvétele mind az elsôdleges, mind a másodlagos jogszabályok tekintetében szinte teljesen megtörtént. A többéves fejlesztés eredményeként az infrastruktúra jól kiépített és korszerû, ideértve a mobiltelefon és Internet szolgáltatás színvonalát. A vezetékes hálózat modernizációja teljes körû, de a piacnyitás csak 37 százalékos. A

postai szolgáltatás liberalizálása összhangban áll az elvárásokkal. További feladat az új távközlési közösségi joganyag átvétele a csatlakozásig, ideértve a mielôbbi végrehajtást. Néhány lényeges jogszabály módosítása szükséges a hálózat összekapcsolási acquis esetében a távközlési szolgáltatók kiválasztása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Nemzeti Szabályozó Hatóság világosan lépjen föl az új piacra lépôket gátló akadályok elhárítása érdekében. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó jogszabályt még harmonizálni kell 2002 végéig.

KULTÚRA

ÉS AUDIOVIZUÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

A Bizottság megállapította, hogy az audiovizuális szektor jogharmonizációja jelentôsen fejlôdött a tavalyi éves jelentés óta. A módosított médiatörvény egészének hatálybalépése jelentôs elôrelépést jelent majd a közösségi szabályokhoz való közelítésben. Ugyanakkor tisztázásra szorul a médiában szereplô európai mûalkotások aránya.

REGIONÁLIS

POLITIKA

2001 óta elôrelépés történt a strukturális politikák végrehajtására való felkészülésben. A fejezet ideiglenesen lezárásra került, Magyarország általában teljesíti a tárgyalásokon tett vállalásait. Megállapodás született regionális NUTS beosztásáról, átalakításra kerültek az intézményi keretek, a programozás és a végrehajtás koordinálása a Miniszterelnöki Hivatalba került. Az Operatív Programok irányító hatóságainak létrehozásáért felelôs minisztériumok kijelölésre kerültek. A Kifizetô Hatóság a Pénzügyminisztérium lett. Az új szervezeti keretek között Magyarország intézkedéseket hozott a partnerség elvének szélesebb alkalmazása érdekében. Az NFT hivatalon belül önálló egység állt fel e célból. Konzultációs feladatokkal létrejött a regionális fejlesztési tanácsok elnökeibôl álló Területfejlesztési Régiók Egyeztetô Tanácsa is. A jogszabályi keretek kialakítására vonatkozóan Magyarország vállalta az Államháztartási Törvény módosítását. A további feladatok között a Jelentés az alábbiakat emeli ki: a programozás felgyorsítása, a koordináció erôsítése a minisztériumok között, az adminisztratív kapacitás erôsítése, a közvetítô testületek kijelölése, feladataik definiálása, a projekt-elôkészítés erôsítése, valamint a pénzügyi végrehajtási rendszer erôsítése.

KÖRNYEZETVÉDELEM A dokumentum méltatja a jogharmonizáció eredményeit: Magyarország 2000 óta jelentôs elôrelépést tett a környezetvédelmi jogalkotás terén. Hiányosságként jelennek meg a hulladékgazdálkodási tervezés és végrehajtás lemaradása, különös tekintettel a lakossági szelektív hulladékgyûjtése. A jelentés felhívja a figyelmet a nagy szennyezéscsökkentési programok minél korábbi elfogadására (levegô, veszélyes anyagot tartalmazó ipari szennyvizek, hulladék), az intézményi reform folytatására

(hatáskörök), valamint az intézményfejlesztés és a környezeti beruházások gyorsítására.

FOGYASZTÓVÉDELEM Az Európai Bizottság a magyar felkészülést alapvetôen jónak ítéli meg, a közösségi jogszabályok átvétele nagyrészt megtörtént. Jelentôs eredmények születtek az általános termék-biztonságról szóló irányelv átvételével és végrehajtásával kapcsolatos program megalkotásában, az igazgatási struktúra és az információs rendszer kialakításában. Magyarország betartja a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeit. A hátralévô feladatok között említi a piacfelügyelet további erôsítését, a harmadik országból származó termékek vizsgálati kapacitásának fejlesztését, a békéltetô testületek pénzügyi feltételeinek javítását, a testületek tagjainak képzését, a fogyasztóvédelem mint tantárgy oktatásának bevezetése az általánosés középiskolákban. A Bizottság szerint növelni kell a fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatását, valamint fokozni kell a kormányzati döntéshozatalba és a fogyasztási termékek szabványainak megalkotásába történô bevonásukat. A fogyasztókat és a termelôket hatékonyabban kell tájékoztatni jogaikról és kötelezettségeikrôl.

BEL-

ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMÛKÖDÉS

A tárgyalások errôl a fejezetrôl ideiglenes lezárultak. Magyarország nem kért átmeneti mentességet, és általában teljesíti a vállalt kötelezettségeit. A 2002-es éves jelentés bel- és igazságügyi fejezetének bevezetôje megállapítja, hogy a tavalyi jelentéshez képest számos területen jelentôs elôrelépés tapasztalható és külön megemlíti a vízumpolitika, a Schengeni Akcióterv, a korrupció és a csalások elleni küzdelem területét. Az adatvédelmi intézményrendszer kiegészült a NEBEK-et felügyelô adatvédelmi testület felállítása és az adatvédelmi biztos posztjának betöltése által, folytatódott a vízumpolitika harmonizációja, a schengeni akcióterv végrehajtásában jelentôs elôrehaladás történt. Új idegenrendészeti törvény hatályba lépésével a vonatkozó jogharmonizáció nagyrészt teljesült. A pénzmosással kapcsolatos jogszabályok alkalmazása hatékonyan megtörténik. A jelentés kiemeli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) megfelelô és hatékony mûködését. Tovább bôvült a vámegyüttmûködési megállapodások köre. Ugyanakkor további erôfeszítések kellenek ezen vívmányok megszilárdítására és továbbfejlesztésére.

KÜLGAZDASÁG

ÉS VÁMUNIÓ

A csatlakozási tárgyalások ezen fejezetek vonatkozásában ideiglenesen lezárásra kerültek. Magyarország folyamatosan egyezteti álláspontját az EU-val a WTO-beli ügyeket illetôen, különösen a Doha-i Fejlesztési Napirendrôl folytatott tárgyalások témájában, összehangolta programját a Textil-, és Ruházati Termékek Kereskedelmérôl szóló WTO Megállapo-

Európai Unió dás harmadik integrációs szakaszának elôkészítése során. A fejlesztési politika terén Magyarország aktív tevékenységet folytat az OECD-ben. A magyar exporthitelezési gyakorlat összhangban van az EU elôírásaival. A csatlakozásig fennmaradó feladatok közül a Bizottság elvárja, hogy Magyarország mondja fel, vagy tárgyalja újra a harmadik országokkal fennálló, és az EU tagkénti kötelezettségekkel nem összeegyeztethetô nemzetközi megállapodásait. A vámuniós fejezet tekintetében a magyar szabályozás nagy mértékben harmonizált az acquis-val. A jelentés alapvetôen pozitívan ítéli meg Magyarország felkészültségét mind a jogharmonizáció, mind az intézményfejlesztés kérdéseit tekintve. További feladatként fogalmazódnak meg az idegennyelv tanulás, a szerzôi jogokkal és a növényegészségüggyel összefüggô jogszabályokkal kapcsolatos képzés és az informatikai fejlesztés. Ez utóbbi tekintetében kiemeli, a Jelentés, hogy az EK vámrendszereivel való együttmûködés csak a teljes informatikai fejlesztések befejezésével érhetô el. A vámszerveknek erôsíteniük kell a csalások és a szervezett bûnözés elleni fellépést együttmû¨ködésben más hatóságokkal.

KÜL-ÉS

BIZTONSÁGPOLITIKA

Az éves jelentés legfontosabb megállapítása a kül- és biztonságpolitikai fejezet vonatkozásában az, hogy a Bizottság 1997-es véleménye óta Magyarország jelentôs haladást ért el külpolitikájának az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájával történô összehangolása tekintetében. A fejezet tárgyalása ideiglenesen le lett zárva. Magyarország nem nyújtott be átmeneti mentesség iránti igényt a fejezet témájában, és a csatlakozási tárgyalások során tett vállalásait betartotta. Magyarországnak a továbbiakban is biztosítania kell, hogy külpolitikai irányultsága összhangban maradjon az EU folyamatosan fejlôdô Közös Kül- és Biztonságpolitikájával. A gazdasági szankciókkal kapcsolatos joganyagot át kell vennie és be kell fejeznie a szükséges adminisztratív struktúrák kiépítését. Magyarországnak különösen azt kell biztosítania, hogy nemzeti politikája és gyakorlata összhangban álljon az EU Közös Álláspontjaival, meg tudja védeni ezeket az álláspontokat a nemzetközi fórumokon és az összes szankciót és negatív intézkedést képes legyen a gyakorlatban is alkalmazni. A kedvezménytörvény tekintetében a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet és meg fogja követelni Magyarországtól, hogy - legkésôbb csatlakozásakor - a szabályozást hozza összhangba az EK Szerzôdés diszkrimináció ellenes elôírásaival.

PÉNZÜGYI

ELLENÔRZÉS ÉS KÖLTSÉGVETÉS

A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt évi jelentés óta Magyarország csekély elôrehaladást tett ezen a területen. A költségvetés belsô pénzügyi ellenôrzése (PIFC) területén átdolgozásra került az Államháztartási törvény, a Kincstár három részre történô bontásával létrejött Államháztartási Hivatal és az Államadósság Kezelô Központ.

A külsô pénzügyi ellenôrzés területén a jogrendszer nagyrészt megfelel az acquis elôírásoknak. ASZ adminisztratív kapacitása erôsödött, jelentôs a képzésben részt vettek száma. Bizonyos elôrehaladás történt a strukturális alapok által finanszírozott kiadások területén. Módosításra került az elôcsatlakozási eszközök támogatásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenôrzési rendjérôl szóló kormányhatározat. A Jelentés megállapítja, hogy jelentôs az elôrehaladás a Kiterjesztett Decentralizált Végrehajtási Rendszer (un. EDISZ) létrehozása területén. Ugyancsak jelentôs elôrelépés történt az ISPA irányítási és ellenôrzési rendszerének létrehozásában. A Pénzügyminisztérium keretében az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében 2002. januárra létrejött az OLAF koordinációs iroda, valamint egy tárcaközi bizottság, de ezek még nem teljesen mûködôképesek. A Jelentés negatívumként állapítja meg, hogy a KEHI és Pénzügyminisztérium közötti feladatmegosztás jelenlegi rendszere nem megfelelô, ennek következtében veszélyeztetve látja az átláthatóságot és az egységes irányítást. További feladatok: A tagságra való felkészülés befejezéséhez fôként a tiszta és átlátható pénzügyi ellenôrzési rendszer megvalósítására kell összpontosítani a figyelmet, be kell fejezni a jogi háttér biztosítását, és meg kell erôsíteni az intézményi szervezetet. A költségvetés belsô pénzügyi ellenôrzése (PIFC) területén újra kell szabályozni a belsô ellenôrzés feladatait és struktúráját annak érdekében, hogy az megfeleljen a nemzetközi gyakorlatnak és biztosítsa a vezetôi tevékenység és az audit tevékenység elválasztását. A PM-nek át kell dolgoznia a vonatkozó kormányrendeletet, és pontosítania kell az audit tevékenység koordinálásának módját. A PM-nek meg kell fontolnia, hogy az audit tevékenység feladatait beépíti-e az Államháztartási törvénybe. A strukturális alapok által finanszírozott kiadások ellenôrzése területén további erôfeszítések szükségesek, ideértve a költségvetés belsô ellenôrzésére vonatkozó további jogi szabályozást és az adminisztratív létszám növelését. A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme további jogi szabályozást igényel. Lehetôvé kell tenni, hogy a felelôs hatóságok a helyszínen folytathassanak vizsgálatot, amennyiben szükséges az EK szervezetek bevonásával. A jelentés megállapítja, hogy a költségvetés terén az országvélemény óta jelentôs elôrehaladás történt, de a legutóbbi éves jelentés óta is elôrelépés tapasztalható, úgy az államháztartás számviteli rendszerében, mint az intézményi struktúra kiépítésében. A jelentés megállapítja, hogy a hazai intézményrendszer várhatóan képes lesz a közösségi költségvetésbôl érkezô majdani transzferek és az oda történô magyar befizetések költségvetési kezelésére. A dokumentum külön kitér a közösségi költségvetéséért felelôs osztálynak a Pénzügyminisztériumban történt létrehozására. A saját források keretében történô magyar befizetések vonatkozásában létre kell még hozni a cukorilleték hazai eljárási rendszerét, az államháztartási rendszerben teljes mértékben alkalmazni kell az ESA 95 szabályait, tovább kell fejleszteni az ÁFA-alap számítás, a GNP-alapú

befizetések és a hagyományos források számítási módszereit; továbbá az ÁFA törvény jogharmonizációs célú módosítására is szükség lesz a csatlakozás elôtt. A jelentés végül foglalkozik a közösségi jogszabályok fordításával és az e célra rendelkezésre álló erôforrások elemzésével : Eszerint a magyar nyelvre fordítandó elsôdleges és másodlagos közösségi jogszabályok hatvan-hetvenezernyi oldalt tesznek ki. Ezen felül az Európai Bíróság mintegy tizenötezer oldalt kitevô, a legfontosabb jogeseteket felölelô lefordítandó szöveget jelölt ki lefordításra. Az Igazságügyi Minisztérium tizennégy állandó jogviszonyban álló nyelvész-jogászt alkalmaz jelenleg, öttel többet, mint tavaly és még négy új státusz kerül a továbbiakban meghirdetésre. Jelentôs erôfeszítések árán ötezer-hatszáz, a terminológiai csoport által lektorált kifejezés került fel az IM honlapjára. A TAIEX adatbázisa harmincötezer oldalnyi lektorált és további tizenhatezer-ötszáz oldalnyi lektorálatlan fordítás található meg. Annak ellenére, hogy a közbeszerzési eljárások sikertelensége miatt a jogszabályok fordítása késedelmet szenvedett, 2003-ra befejezhetô a fordítási folyamat. További feladatként említi meg a jelentés a konferencia-tolmácsok képzését. Az uniós dokumentumot a a közigazgatási és igazságszolgáltatási kapacitás erôsítésére hozott ún. «Csatlakozási partnerség és Akcióterv» általános áttekintése zárja. Ez áttekintést ad a Csatlakozási Partnerségben és az Akciótervben elôirányzott intézkedések teljesítésérôl, megjegyezve, hogy e dokumentumok a 2002. és 2003. évet fogják át, tehát még 15 hónap áll rendelkezésre a célkitûzések eléréséhez.

Összegzés: A jelentés összességében pozitívan értékeli Magyarország felkészülését. Nyolc fejezet esetében igen pozitív, ezek: áruk, személyek és tôke szabad áramlása, társasági jog, foglalkoztatás és szociális politika, energia, kultúra és audiovizuális politika, bel- és igazságügyi együttmûködés. Szintén 8 fejezetet érintôen részben pozitív az értékelés, rámutatva az elmaradásokra, illetve késedelmekre ilyen a politikai kritériumok, gazdasági kritériumok, versenypolitika, közlekedés, adózás, hírközlés és információs technológia, környezetvédelem, vámpolitika, pénzügyi ellenôrzés. Kevés elôrehaladást és jelentôs késedelmeket állapít meg a Jelentés két fejezet esetében, ezek a mezôgazdaság és a regionális politika.

BÔVÍTÉSI MENETREND: HOGYAN TOVÁBB? 2002. december: Tárgyalások folytatása és sikeres befejezése az év végéig. A fennmaradó fejezetek jelenlegi állása országonként: Esztország, Litvánia, Szlovénia 2, Lettország és Szlovákia 3, Lengyelország és hazánk 4, Csehország további 5 fejezetet kell, hogy az év végéig lezárjon.

Európai Unió A tárgyalás alatt álló fejezetek a legfajsúlyosabbak: regionális politika, költségvetés, versenypolitika... 2002. december 12/13: Koppenhágai csúcs A tervezettek szerint a decemberi koppenhágai csúccsal mintegy kilenc év alatt beteljesülhet az unió újabb bôvítési hulláma a „Koppenhágától Koppenhágáig” jelszó alatt - ebbôl talán érthetôk a dán elnökség ambíciói is. Emlékezetül ugyanis 1993-ban a dán elnökség alatt fogalmazódtak meg a belépés elsôdleges kritériumai, melyek mint „koppenhágai kritériumok” váltak közismertté, és indították útjára a csatlakozási partnerségeket. 2003. január 1. Kezdetét veszi a görög elnökség 2003. tavasza: népszavazás a csatlakozni kívánó országokban 2003. április: Csatlakozási szerzôdések várható aláírása 2003 közepe: a Konvent elôterjeszti az új Európai alkotmánytervezet: kormányközi konferencia kezdete 2003. július 1. Olaszország veszi át az EU elnökséget. 2003. vége: az EU - optimisták szenárió szerint- megállapodik az új EU alkotmányról. 2004. január 1. ír elnökség 2004. június: Európai Parlamenti választások melyeken az új csatlakozó országok is -az elôrelátások szerint részt vesznek.

SIKERES EURÓPAI PROJEKTEK MAGYAR KOORDINÁLÁSSAL „Ore Mining and Environmental Technology Information Network OMENTIN” (Ércbányászati és Környezetitechnológiai Információs Hálózat). A tiszai cianidbalesethez kötôdô projektet az EU “nagyon jó”-nak minôsítette és elfogadta. A projektben magyar, román, amerikai, svéd és osztrák kutatók vesznek részt. A projektet az Európai Unió 5. Keretprogramja finanszírozza. További információ: www omentin.org The Tisza River Project - A VITUKI Rt koordinálásával került beadásra ez az Európai Uniós projekt, amelynek célja a Tisza vízgyûjtô egységes vízgazdálkodási vizsgálata. Magyar, román, szlovák, brit, belga és osztrák kooperáció 2,8 millió Eurós költségvetéssel. További információ: www.tiszariver.com Az INTUSER Projekt célja az európai társadalom energiaforrások hasznosításával és a fenntartható fejlôdéssel kapcsolatos kérdésekben való tájékozottságának növelése. A projektet az EU 450 ezer Euróval támogatja. (magyar, osztrák, angol, belga, szlovák és görög partnerek). További információ: www.intuser.net A HEURORA Projekt (Hungarian EU R&D Oriented Actions for Raising Awareness to Generate FP5 Participation in the Field of Energy, Environment and Sustainable Development) a Tudományos és Technológiai Alapítvány koordinálásával zajlott le az 5. Keretprogram INCO programján belül. 2000.

február 1 és 2001. március 31 között a TéT Alapítvány összesen 96 darab Keretprogram projekt benyújtásához biztosított adminisztratív és / vagy kutatással kapcsolatos információt és tanácsadást. További információ: www.tetalap.hu /eu3.htm Az ENERGY FORESTS (Energia erdôk) pályázatot a Geo-Montan Kkt ny˙jtotta be az EU5 Energia Környezet és Fenntartható Fejlôdés programja alá. A pályázatot az EU 2002 áprilisában elfogadta és közel 300 ezer Euró vissza nem térítendô támogatást ítélt meg. Az Energiaerdôk Projekt alapvetô célja, hogy felmérje, mekkora energiamennyiség váltható ki erdôk telepítésével azokon a területeken, amelyek hatékony mezôgazdasági termelésre nem alkalmasak. A „Vasfüggöny Projekt” a következô évek talán legnagyobb szabású Európai Uniós kutatási projektjavaslata (IRON CURTAIN). A projekt, amelyben osztrák, bolgár, görög, cseh, német, norvég és orosz intézmények vesznek részt, a vasfüggöny menti területek integrált regionális fejlesztésére kíván igazgatási gyakorlatokat kifejleszteni. A projekt összköltségvetése 3,9 millió Euró. További információ: www.ironcurtainproject.com A NORISC projekt az Európai Biztottság egyik 5. Keretprogram által finanszírozott döntéstámogató számítógépes rendszere, amely a szennyezett területeken végzett tényfeltáráshoz adja meg a legmegfelelôbb vizsgálati módszereket, illetve a javarészt felhagyott ipari területek további hasznosíthatóságának lehetôségeit. További információ: www.norisc.com Gyökérteres szennyvíztisztító építése, csatornázás Magosligeten. A LIFE Pályázatot Magosliget Önkormányzata nyerte, további magyarországi partnerek a Greenfuture Kft, a GEONARDO Kft. és az Innostart Alapítvány, a projekt költségvetése 923 ezer Euró. Habosított polisztirol (EPS) begyûjtése, zsugorítása és újrahasznosítása magyar szabadalmon alapuló mobil zsugorítóberendezés segítségével. A LIFE pályázatot a MEDIMPEX Rt. koordinálja, a Geonardo Kft. alvállalkozóként vesz részt a projekt megvalósításában. WEB CONSYS Konferencia Rendszer web-alapú, vezeték nélküli megoldásokat alkalmazó, konferencia-rendszer. A CrossAudio Bt által benyújtott pályázat mind az Exploratory Award, mind a CRAFT pályázati kiíráson sikeresen szerepelt. A tervezett fejlesztés végeredménye egy olyan speciális informatikai rendszer, ún. konferencia rendszer, amely az eddigi hasonló rendszerek szintéziseként, hozzászólást, szavazást és tolmács szolgáltatást komplexen valósít meg. A rendszer több-helyszínes rendezvények teljes szolgáltatáskörû összekapcsolását valósítja meg a WEB-en keresztül. Igazodva a legkorszerûbb ergonómiai elvekhez, egy-egy helyszínen mûködô alrendszer készülékei vezeték-nélküli kommunikációs kapcsolatban állnak egymással. További információ: www. crossaudio.hu Az Innostart az EU/MIK IRC Hungary tagjaként az Európai Bizottság, valamint az OM szakmai és pénzügyi támogatásával a Bizottság által létrehozott innováció-

közvetítô központok hálózatának tagja. Az IRC elôsegíti a nemzetközi technológiai kooperációt, közremûködik nemzetközi technológia transzferben és hasonló megállapodások létrehozásában. Az Innostart technológiai auditot végez a projekt keretein belül, valamint támogatja az innovatív kis- és középvállalkozások közötti technológia transzfert. További információ: www.irc-hungary.hu RETINA Projekt: Az Európai Unió a Retina programot az EU5. keretprogram K&F „az Innováció elômozdítása, a kis- és középvállalkozások (kkv) keretprogramban való részvételének ösztönzése” elnevezésû horizontális program keretében támogatja. A Retina mozaikszó a “regionális gazdasági és technológiai intelligencia a kkv-k korszerû fejlôdésére” kifejezés angol megfelelôjének kezdôbetûibôl áll össze. A program célja új innovációs és technológiai fejlesztések azonosítása, amelyek a kis és középvállalkozások és a régió versenyképességének növeléséhez vezet. Ennek érdekében hozzáférést biztosít a cégek saját tevékenysége és a szektor prioritásai szempontjából releváns piaci és gazdasági intelligenciához. A projekt magyar partnere, az Innostart Alapítvány a biotechnológia és környezetvédelem területére specializálódott. További információ: www. retina-project.org EBN (European Business Network) egy új platformot (Business.Connect) alakít ki az innovatív kis és középvállalkozások nemzetközi kapcsolatkiépítésének elôsegítésére. A vállalkozóknak testre szabott szolgáltatásokat kínál a rendszer, többek között új piacokra lépés, technológia transzfer, K+F együttmûködés valamint külföldi pénzügyi forrásszerzés lehetôségét. A projekt egyetlen magyarországi partnere az Innostart Alapítvány. További információ: www. ebn.be http://193.113.58.39/cjg/ebn/countries/ent er.htm Új tematikus EU hálózat, a BIGEAR Projektet (Business Innovation and Growth from Exploitation of Academic Research) a London BIC vezetésével egy 25 tagú (11 országból) konzorcium nyerte az EU 5 Keretprogramban a Tematikus hálózatokra kiírt pályázaton. A projekt célja megvizsgálni és megérteni az akadémiai és egyetemi kutatás és ipar kapcsolatát, illetve a kutatási eredmények hasznosításának akadályait. A BIGEAR projekt magyar tagja az INNOSTART Alapítvány. További információ: Error! Bookmark not defined. A Partners for Life Project (Együtt az életért) elsôdleges célja a kis és középvállalkozások részvételének elôsegítése közösségi kutatási programokban, az élettudományok területén. A projekt eredményeképpen létrehozott adatbázis olyan kis és középvállalkozások adatait és kutatási témaelképzeléseit tartalmazza, amelyek ezúton szeretnének külföldi partnert találni kutatási vagy technológiafejlesztési ötletükhöz az orvostudomány, élelmiszeripar, mezôgazdaság, környezetvédelem vagy biotechnológia területén. A projekt magyar résztvevôje a Tudományos és Technológiai Alapítvány.