Válasz a "DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG" vitairat társadalmi konzultációjára Stefan Marsiske, <
[email protected]> 2010. november 12.
1.
Bevezet®
A világban sok helyen zajlanak kísérletek a digitális forradalom hozományainak állami szint¶ kiaknázására. Sok esetben sajnos csak korlátozott össztársadalmi haszonnal. Jellemz®en az ipar lobbistái diktálják a kormányoknak a szükséges intézkedéseket, nemzeti érdekként pozicionálva a saját nyereségességüket.
A
civil társadalom a legtöbb esetben nem képes versenyezni a magasan zetett lobbisták er®feszítéseivel. Néhány követend® és progresszív példát mégis találni, az egyik ilyen a nemzetközi összefogásban készült Az innováció, kreativitás és hozzáférhet® tudás Barcelonai Kiáltványa.
E kiáltvány bármilyen párt, kor-
mány vagy társadalmi összefogás számára nyújt átfogó programot a digitális forradalom vívmányainak leghatékonyabb alkalmazására. A szerz®k egy 20 országot átfogó széles koalíció tagjai; polgárok, felhasználók, fogyasztók, szervezetek, m¶vészek, hekkerek, a szabad-szoftver mozgalom tagjai, közgazdák, jogászok, tanárok és diákok, kutatók, tudósok, aktivisták, dolgozók és munkanélküliek, vállalkozók és alkotók. . . Ez a dokumentum a Barcelonai Kiáltvány ajánlásaival próbál hozzájárulni egy progresszív és hatékony Digitális Magyarország stratégia kidolgozására. Az alábbiakban a legfontosabb észrevételek kerülnek felsorolásra, amelyek hivatkozzák a Kiáltvány legfontosabb kitételeit, és amelyek hidat képezhetnek a két dokumentum között.
2.
Összefoglaló
A vitairat üdvözölend®, ám konzervatív kísérlet az IKT ipar magyarország fejl®désének szolgálatába állítására. Ezzel a megközelítéssel azonban korántsem lóg ki a sorból más európai országok hasonló útkereséséb®l. Egy el®remutató stratégiának szakítania kell az analóg világ Status quo-jával.
3.
A digitális polgár nem fogyasztó
A vitairatban több helyen felbukkan az Internetes fogyasztó:
1
A digitális világban való jártasság versenyképesebb munkaer®t, igényesebb fogyasztót, magasabb min®ségi használatot vonz maga után, amely utat nyit a modern, hatékony és energiatakarékos technológiák alkalmazásának. hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy legyenek az életmin®ség javítását célzó szolgáltatások, közszolgáltatások, valamint, hogy a felhasználók készségszinten tudják és akarják ezeket használni.
A felhasználók
jellemz®en megelégednek az e-mail használatával, ill. információszerzéssel és szörföléssel, nem keresik a hozzáadott érték¶ szolgáltatásokat, alkalmazásokat. Kitörési lehet®séget jelent annak a felismerése, hogy immár nemcsak fogyasztó a polgár, hanem termel® is egyben. Ennek a ténynek az elfogadása a megfelel® ösztönzés mellett el®remozdíthatja a leszakadó rétegeket, lehet®séget biztosítva számukra a gyarapodásra. Azonban amíg csak fogyasztóként tekintünk polgártársainkra, addig a járulékos anyagi költségek belépési korlátként szolgálnak. Az IKT páratlan lehet®séget biztosít, ahol az anyagi belépési korlátok minimálisak - csupán tudásra kell szert tenni. Erre pedig maga az IKT a legalkalmasabb közvetít®. A felülr®l irányított, költséges akciók helyett az alulról szervez®d®, civil kezdeményezések képesek leginkább megszólítani és érdekeltté tenni a leszakadókat, és szükséges megteremteni számukra az eszközhöz való hozzáférés lehet®ségét is. Ez az észrevétel bizonyítja, hogy a vitairat szerz®i is sejtik, érzik, hogy az IKT technológia megfelel®en ösztönözve felbonthatja a hagyományos aláfelérendeltségi viszonyt, a szolgáltató-fogyasztó közötti egyensúlyt helyreállítva. . . . 4 Mbit/s le- és 1 Mbit/s feltöltési sebességgel. . . Sajnálatos módon ebben a javaslatban a sávszélesség asszimetrikus.
Ez
nagy mértékben gátolja a fogyasztóból közrem¶köd®vé fejl®dést, az otthoni távmunkát, mivel az ilyen jelleg¶ - egyenrangú - használat azonos módon igényli a fel és letöltést. A távoktatásról szóló célkit¶zések és intézkedések homályosan említik az Elearning er®sítését. Az elmúlt évek ilyen irányú kudarcai megkérd®jelezik ennek az ésszer¶ségét, sehol nem esik azonban szó az Open Educational Resources, az Access2Knowledge és hasonló kezdeményezésekr®l, amelyek jóval nagyobb hatékonysággal képesek a tudás átadására. A gyelmükbe ajánlott Kiáltvány külön fejezetet szentel ennek a témának, er®sen javallott ennek a beépítése a stratégiába, ha valóban az oktatás, és nem az oktatóipar szubvencionálása a cél.
4.
Versenyképesség
Megfelel® utánpótlás nélkül a piaci koncentráció oligopóliumok kialakulásához vezethet. Fontos ám gyakran elhallgatott tény, hogy a valódi innováció nem a
2
közepes/nagy cégekt®l származik - ezek kockázat-minimalizálási kényszere miatt - hanem jellemz®en a kis és mikró-vállalkozásoktól.
Emiatt rendkívül fontos
a kis cégek létrejöttének támogatása, folyamatos szükség az ipar alulról való táplálására. Ennek er®sítésére kiváló lehet®ségeket biztosít a Kiáltvány, hiszen sok szempontból feler®síti ezen magán, civil kezdeményezések és kis- és mikróvállalkozások lehet®ségeit. Az IT cégek létszám-kategóriák szerinti eloszlásának adatai a piac lassú konszolidálást mutatják, amelynek során a kisebb informatikai cégek piaci részesedése folyamatosan csökken. Ennek a konszolidációnak els®sorban az 50249 alkalmazottat foglalkoztató cégek a nyertesei. Az IT szállítói piacon jól meg gyelhet® konszolidáció zajlik, összeolvadások és felvásárlások útján. A nagyobb, er®sebb cégek versenyképessége n®. Elképzelhet®, hogy néhány cég versenyképessége megn®.
A verseny maga
azonban korlátozódik, ha egyre kevesebb versenyz® van a piacon. Emiatt fontos a magán- és civil kezdeményezések, valamint a kis és mikró-vállalkozások támogatása. Az új technológiák és szolgáltatások térnyerése fokozott versennyel jellemezhet® környezetet eredményezett. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a televíziós piacon, míg a kábeltévé szolgáltatók az Internet, a telefon, illetve a mobilInternet szolgáltatások piacán is versenyeznek. A jelenleg kialakult gyakorlatot, ahol legjobb esetben is legfeljebb fél tucat szolgáltató között lehet választani nem nevezhet® egészséges versenynek ezekben a szegmensekben. Ha valóban a verseny általi infrastruktúra-fejlesztés és a polgárok beemelése a digitális társadalomba a cél, akkor szét kell választani az infrastruktúrát, a tartalmat és a szolgáltatásokat biztosító vertikális monopóliumokat. További inspirációért érdemes a japán távközlési szabályozást tanulmányozni. . . . egyfel®l a tartalom és az átviteli technológia összeolvadását, másfel®l a különböz® tartalom-szolgáltatások, illetve hírközlési szolgáltatások, egyre nagyobb sávszélességet igényl® együttes kínálatát/felhasználását jelentik. . . . mind nagyobb piaci versenyt generálva. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatjak, hogy a tartalom és az infrastruktúra egy szolgáltatónál való koncentrálása arra ösztönzi, hogy negatívan diszkriminálja más szolgáltatókhoz való hozzáférést, ezzel versenyt és alapvet® emberi jogokat sértve. Emiatt létfontosságú, hogy túllépjünk a kapcsolt szolgáltatások (ld. triple-play, stb.) árainak kiegyenlítésén és a Kiáltvány javaslatait követve Magyarországon is szigorúan szabályozzák a piac ezen részletét, és megkezd®djék a vertikális monopóliumok lebontása.
3
A körzethálózati infrastruktúra verseny feltételeinek javítása, további mobil spektrumblokkok értékesítése (digital dividend és 2,6 GHz). . . A digitális átállás egyszeri alkalmat biztosít a verseny élénkítésére.
Ahe-
lyett, hogy esetleg legfeljebb 12 új szerepl® bevonásával vagy már meglév® piaci szerepl®ket er®sítve további frekvencia kiosztásával. Sok országban sikeresen m¶ködnek civil, non-pro t hálózatszolgáltatók, akik a tapasztalatok szerint igen versenyképesek a nagy szolgáltatókkal szemben. A verseny, a felzárkózás érdekében a felszabaduló frekvenciák egy részét ilyen non-pro t kezdeményezések számára elérhet®vé kell tenni.
5.
Olcsóbb államot A kormányzati infokommunikáció hatékonyságának javítása, a vállalkozások és lakosság számára gyors, költséghatékony elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtése az egyik legfontosabb célkit¶zésünk, amellyel megvalósítható a hatékony állam és a bürokratizmus csökkentése. A kormányzat és a közszféra kommunikációjának kiszolgálását hosszútávon, alacsonyabb m¶ködési költségek mellett kell biztosítani. A lemaradás els®dleges okai a nem megfelel®, felel®sséget szétaprózó szabályozás, a m¶köd® ellen®rzés hiánya, a hatékonysági kényszer hiánya, a nem megfelel® szervezeti kultúra. . . . nyílt szoftverek, amelyek azon túl, hogy szabadon hozzáférhet®ek a felhasználók számára, fejlesztésük komoly hozzáadott értéket jelent. A fenti észrevételek igen jelent®sek, a kiáltvány több szinten is foglalkozik
ezzel a témával. A szabad szoftverek és nyílt szabványok használata els®dleges fontosságú, hiszen ezek jelentenek kiugrási lehet®seget a beszállítói függéssel szemben.
Továbbá lehet®séget biztosít a hazai kisiparnak transzparensen és
éles versenyben a polgárok igényeit kiszolgálni.
Ahelyett, hogy egy állam ál-
tal vásárolt szoftverrel kell elvégezni egy adott feladatot, a felhasználók maguk választják meg az eszközt és egy kötött - nyílt szabványos - formátumban adják be az eredményt. A fogadó állami oldalon immár csak a beküldött adatok helyességét kell ellen®rizni - ez viszont biztonsági okokból még zárt rendszereknél is szükséges. Heterogén az üzemeltetési környezet A korábbi kormányzati informatikai stratégiából nem származtak egyértelm¶en levezethet®, használható el®relépési irányvonalak a hatálya alá tartozó szervezetek számára. Ennek megfelel®en a szervezetek a magasabb szint¶ rendez®és keretelveket gyelmen kívül hagyva, saját fejlesztési irányokat követtek, ami szakmailag nem indokolható mértékben eltér® architektúrákat, fejleszt®i és m¶ködési környezeteket, interfészek használatát,
4
decentralizált kormányzati informatikát, egyben szigetszer¶ hálózatot és alkalmazásfejlesztést eredményezett. A szervezetek a rendszerek üzemeltetését több esetben küls® üzemeltetésbe adták ki, hol állami, hol pedig magánkézben lév® piaci cégek számára, sokszor azonban olyan szerz®déses feltételek mellett, amelyek a megrendel®t kiszolgáltatottá tették, illetve olyan áron, amely messze nem gazdaságos. A heterogén üzemeltetési környezet önmagában még nem jelent negatívumot, a probléma a hiányzó interoperabilitás és a sokféle beszállító felé való kiszolgáltatottság.
Amennyiben követelménnyé válna a szabad szoftverek és
nyílt szabványok alkalmazása, akkor a heterogenitás immár generatív, és nem korlátozó jellemz®je lehet a magyar állami IKT-nak. közpénzb®l csak olyan szoftveralkalmazások jöhetnek létre, amelyeknek a tulajdonjoga a megrendel® államé lesz, a ma még fennálló ilyen jelleg¶ kiszolgáltatottságot meg kell szüntetni. A fenti követelmény igen fontos, a Kiáltvány ennél továbbmegy és köztulajdonnak (de legalábbis szabad szoftvernek) javasolja az közpénzb®l nanszírozott eszközök licencelését, ezáltal ösztönözve az adott termék szolgáltatás fenntarthatóságát. Az elmúlt évek egyik fontos vívmánya a több országban sikeresen m¶köd® nyílt kormányzati kezdeményezések (data.gov és data.gov.uk), ezek a nyers ada-
tokat teszik elérhet®vé a polgárok számára, akik nem várt és jóval hatékonyabb eszközöket fejlesztenek ezekre építve, mint amit az állami gépezet képes volna kitalálni vagy megvalósítani.
Ez összhangban van megintcsak a polgárok fo-
gyasztóból egyenrangú termel®vé fejl®désével, ami már a korábbiakban is többször említésre került. Emiatt örvendetes intézkedés nyilvántartások konszolidációja, de szükséges - az Internet atyjaként hivatkozott Sir Tim-Berners Lee szerint a Raw Data Now jegyében - ezen nyilvántartások nyers formában való publikálására. Újfent szükséges kiemelni, hogy ezek adatok nyílt szabványos formátumban kerüljenek nyilvánosságra. Ha zárt formában kerülnek ki az adatok, vagy nehezen feldolgozhatóak számítógéppel, akkor semmit sem nyerünk, ezért fontos a RDFs not PDFs irányelv követése. Ezek a kezdeményezések hasznosak lehetnek az EU soros magyar elnökségének Better Regulation témaköréhez. A nemzeti adatvagyon és az egyes elemek de niálása, a kapcsolatos jogszabályok és szabványok megalkotása Ez az intézkedés kiválóan illeszkedhet a nyílt kormányzati kezdeményezéshez. De ezen messze túl mutat, ha idesoroljuk a kultúrát is - ekkor az adatvagyon részének tekintend® a különböz® blogok, fórumok és egyéb online közösségek által termelt értékek is. A nyílt forráskód nem jelent önmagában csodafegyvert, kész megoldásokat.
Viszont több (ebben a tekintetben el®ttünk járó) európai
ország példája is azt mutatja, hogy közép-, de inkább hosszútávon
5
a szabad forráskód használatával valós érték teremtése és mérhet® megtakarítás realizálható az állam számára, hiszen a szakért®k házon belül tartásával nincs szállítói függés, el®re nem látott fejlesztési igény stb. Ez fontos felismerés, a gondolatot továbbsz®ve: a még nem létez® megoldások szabad szoftveres fejlesztése és ennek nyílt szabványokkal való ösztönzése élénkíti a hazai versenyt és gazdaságot. A felhasználói igények jobb kiszolgálása érdekében az állampolgári jogon járó, szabályozott körülmények között, központilag kötelez®en nyújtott ingyenes közigazgatási szolgáltatások mellett meg kell vizsgálni a magasabb hozzáadott értéket adó, de zet®s szolgáltatások bevezetésének lehet®ségét. Ez az intézkedés ellentétes lehet a felzárkóztatás igényének sikeres megvalósításával, bizonyos esetben alapvet® emberi jogok sérülhetnek. Az államháztartás bevételeinek kiegészítését nem áldozhatjuk fel az egyenl®tlenségek tágításával, legf®képpen akkor ha ezek az értékek maguk is közpénzekb®l nanszírozódtak!
6.
Egészségügy A rendszerben tárolt adatok bárki (illetékes) számára azonnal és egyszer¶en rendelkezésére állnak. Az egészségügy digitalizálásával kapcsolatos javaslatok (elektronikus adat-
lapok, receptek, központi adatbázisok, stb.) sajnos az ipar jelenlegi felkészültségét ösztönz®rendszerét ismerve nagy valószín¶séggel adatvédelmi katasztrófában végz®dhetnek. Érthet® az igény arra, hogy az egészségügyi költségek csökkenjenek, ez azonban nem történhet az emberi méltóság és személyes adatok védelme ellenében. Els®dleseges fontosságú, hogy az állampolgárok maguk rendelkezzenek és tudjanak arról, ki és mikor férhet hozzá az adataikhoz.
Megfelel® felkészültség
nélkül többek közt gazdasági és munkáltatatói érdekek prédájává válhatnak ezek az adatok.
7.
Összegzés
Bár fennáll a veszélye, hogy a Vitairat sok intézkedésével a leírt célokkal ellentétes eredményeket érhet el, rátapint néhány lényeges felismerésre, ezek kiváló kiindulópontot jelenthetnek egy célirányos társadalmi vitának.
A Barcelonai
Kiáltvány gyelembevétele nemcsak a felzárkózást biztosíthaja, hanem vezet® pozíció kivívását is eredményezheti.
A leglényegesebb pontok, a felhasználók
egyenrangú termel®kként való elismerése, a szabad szoftverek, nyílt szabványok, az adatvédelem, a nyílt közadatok alkalmazása.
6
A Digitális Magyarország társadalmi konzultációra adott ezen válaszát Marsiske Stefan véleményét tükrözi. Amelyet a Kiáltvány társszerz®jeként annak szellemében fogalmazott meg. Tisztelettel, Marsiske Stefan A Digitális Magyarország stratégiájához a Kiáltvány gyelembevételének ajánlásához a következ® támogatók csatlakoztak:
•
Andrea Jászai
•
Fehér Dániel
•
Balint Varga-Perke
•
Fórika Endre
•
Pász Gergely
•
Ferenci László
•
Tóth Balázs
•
Endre Szabo
•
Gabor Toth
•
Peter Parkanyi
•
Misnyovszki Ádám
•
Veres-Szentkirályi András
•
Kürti László
•
Stygár László
•
SZERVÁC Attila
•
Madarász Csaba
•
Dankaházi Lóránt
•
Nagymajtényi Gábor
•
Maróy Ákos
•
Stefan Marsiske
7
