Európa a jövônk, Magyarország a hazánk. Vitairat az európai újraegyesítésrôl

Európa a jövônk, Magyarország a hazánk Vitairat az európai újraegyesítésrôl

2002

Az ezredforduló lehetôsége és felelôssége A szovjet uralom alól felszabadulva, a polgári demokrácia megteremtésével Magyarországnak hosszú idô után ismét lehetôsége nyílt nemzeti céljainak meghatározására és arra, hogy ezek érdekében szabadon cselekedjék. A lehetôséget az egész nemzet kapta, az elmúlt évtized kormányai azonban különbözô mértékben vállalták az ezzel járó felelôsséget. A polgári kormányzás négy éve azt bizonyítja, hogy az európai újraegyesítés és a nemzeti érdeket védelmezô politika egységes stratégiába foglalható. Mi azt valljuk: Európa a jövônk, Magyarország a hazánk. Éppen ezért nem mindegy, hogy most, hazánk európai uniós csatlakozása küszöbén milyen válaszokat adunk a nemzetünk jövôjét érintô kérdésekre.

gazdasági viszonyai a korábbi évtizedekhez viszonyítva inkább jelentenek lehetôségeket, mint korlátokat. Maga az Európai Unió létrejötte, mai állapota és céljai az országhatárok feloldását, az egyes országok és a bennük élô népek összekapcsolódását jelentik. Kibontakozóban van egy folyamat, amelyben kisebb szerepe lesz a politika által megrajzolt, sokszor mesterséges határoknak. Az elválasztó határok helyett az együttmûködés új kereteit a közös kulturális és értékkörök jelentik majd. Az ezredfordulón az is felelôsségünk része, hogy e célokat ne csak felismerjük és megfogalmazzuk, hanem képesek is legyünk azok elérésére. Ehhez olyan szilárd érdek, érték és érvrendszerre van szükség, amely egy új történelmi korszakban is biztos támaszul szolgál független nemzeti létünkhöz. A gyenge, nemzeti, gazdasági erejükben és nemzeti értékeikben elsorvadt országok egy integrációba lépve még gyengébbek lesznek, a nagyobb közösség olvasztótégelyében feloldódnak. A nemzeti összetartozásukban, kohéziójukban erôs nemzetek az Európai Unió közösségébe lépve még erôsebbek lesznek, az érdekek és a közös értékek összekapcsolódásából új, hozzáadott értékeket meríthetnek.

Most kell eldöntenünk, melyik utat választjuk az újraegyesülô Európában. A jelenlegi kormány által követett internacionalista, euroszervilis út a nemzet érdekei fölé helyezi az úgynevezett nemzetközi elvárásokat. A Fidesz – Magyar Polgári Párt által kínált stratégia középpontjában az erôs nemzeti érdekvédelem áll. A feladat egyszerre vonatkozik a jelenlegi országhatárokkal körülvett mai Magyarország területére, és egyúttal a magyar nemzet egészének fejlôdésére.

Ezért is állítható, hogy egy ország számára a csatlakozás elôtti idôszak nagyon fontos. Ekkor követhet el késôbb már pótolhatatlan mulasztáso-

E céljaink elérésében – megfelelô politika és gazdaságpolitika mellett – a XXI. század nemzetközi politikai és 3

kat, de nagy lendületet is vehet a felkészülés idôszakában. Ekkor erôsítheti meg nemzetgazdaságát, teheti versenyképessé önmagát. Ekkor készítheti fel polgárait, iskolásait, egyetemi hallgatóit, dolgozóit, nyugdíjasait, családjait, vállalkozóit, valamint falvait, városait, régióit és az egész országot az új környezetben való eligazodásra, helytállásra, a korábbinál nagyobb körben és keretekben a kulturális, szociális, gazdasági értékek növelésére, befogadására, átvételére.

zedéknek. A magas termelékenység mellett olyan szociális ellátást, nyugdíjat és bérszínvonalat, mely a Közösségbe lépve nemcsak a magyar munkaerô értékét, hanem a magyar állampolgár értékét is elismerteti. Ekkor erôsítheti meg a demokratikus jogokat, az információ és az informálódás jogát és egyensúlyát, a hatalmi visszaélésektôl való tartózkodás kötelezô képességét, tanulhatja meg és építheti belsô értékrendszerébe a hatalom megosztásának történelmi törvényét.

Ekkor teheti virágzóvá a vidéket, adhatja biztos kezekbe földjeit, teheti versenyképessé nemzeti nagyvállalatait, a kis- és középvállalkozók millióit. A belépésig tartó idôszak alatt európai harmonizációs programjaihoz kapcsolódó fejlesztési tervekkel, a gazdaságot és a gazdaságon túli világot egyaránt magába foglaló programokkal biztosíthat jövôt a fiatal nem-

E nemzeti fejlôdés elindítását, véghezvitelét, vagy – önzô hatalmi érdekekbôl, esetleg korlátoltságból történô – megtörését nem az Európai Unió kéri számon a kormányokon. A számonkérés vagy az elismerés – a gazdasági és azon túli érdekek érvényesülését vagy sérülését mérlegre téve – a polgárok, végsô soron a nemzet által történik.

A nemzetet összetartó erô és a nemzetközi tér A magyar nemzetet összetartó erô léte különösen meghatározóvá vált számunkra az I. és a II. világháborút követô, a határok átrendezôdését jelentô történelmi idôszakokban. Ám a nemzeti összetartó erô létjogosultságát a XX. század belsô és külsô politikai és hatalmi tere általában nem ismerte el, és hol ideológiai eszközökkel, hol keményebb hatalmi beavatkozással kísérelte meg feloldani, vagy akár megsemmisíteni. Euró-

pa újraegyesülése ennek a nemzetet összetartó erônek az elismerését és forrását is jelentheti. A nemzetközivé váló világ mind ideológiájában, mind gyakorlatában az országhatárok feloldását, megszûnését hirdeti. Erôs nemzeti, gazdasági és kulturális lét nélkül a világgazdaság önmagában a nemzetet összetartó erôk és terek szétfeszítésére és feloldására irányul. A transznacioná-

4

lis vállalatok létrejöttével és az egész világot uralni kívánó törekvéseikkel a nemzetgazdaságoknak is számolniuk kell.

diktatúra tragikus történelmi tapasztalata mellett az autarkia mára értelmezhetôségét is elvesztette azáltal, hogy a nemzetközi érdekek erôteljesen hatnak a nemzeti szinten zajló folyamatokra is.

A XXI. század eleje a nemzetközivé váló világ kora. Közös feladatunk, hogy a magyar nemzet összetartó erejének és versenyképességének növelésével megszilárdíthassuk helyünket ebben a világban. A külvilágtól való elzárkózás nem megoldás: csak a világszintû gazdasági versenyben való helytállás biztosíthatja nemzetünk jövôjét.

Magyarország a 2001-es évvel a XXI. század globalizált világába lépett. A XXI. században mind hazánk európai uniós csatlakozása folyamata, mind nemzeti fejlôdésünk e keretben valósul meg. A magyar jövôkép és a magyar valóság meghatározó kérdése, miként kapcsolódik egymáshoz, vagy mennyire áll szemben egymással a nemzeti, az európai és a globális lét. E három érdek- és értékrendszer.

Magyarországnak a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatoktól való elzárása a XX. században sem jelentett járható utat. A szocialista

Történelmi tettek – elszalasztott lehetôségek Az 1990-es polgári átalakulás egyik alapfeladatának tartotta a megelôzô négy évtized szocialista diktatúrájának lebontását. Ez egyaránt vonatkozott a külpolitikai, külgazdasági kötöttségek (Varsói Szerzôdés, KGST) megszûntetésére, és a szocialista rendszerre visszavezethetô, Európaellenes, politikai, társadalmi és gazdasági struktúrák felszámolására. A rendszerváltoztatás értelmét a polgári berendezkedés visszaállítása, Nyugat-Európához fûzôdô viszonyunk helyreállítása, az euroatlanti integrációban való részvételünk jelentette.

Az 1990-es polgári átalakulás lehetôvé tette hazánk európai uniós csatlakozását. A nyolcvanas években megkezdôdött folyamatokból törvényszerûen következett a tény, hogy a kilencvenes évek elején Magyarország és a magyar gazdaság úgy vált nemzetközivé, hogy a nemzeti erôvonalakat egy pillanatra sem sikerült megtartania. Így szinte minden más nyugati demokráciával szemben, ahol a polgári demokrácia keretei között évtizedekig vagy évszázadokig folyamatosan létezett a politikai és gazdasági gyakorlatban is megvalósuló nemzeti önállóság és építô erô, Magyarország gyakorlati-

5

lag egy rövid idôre sem járhatta a maga nemzetépítô útját.

Kissé sarkítottan fogalmazva, maga az európai uniós csatlakozás vált céllá, és nem annak tartalma. A magyar külpolitika, és – egy ideig – a gazdaságpolitika központi kérdése egyértelmûen e csatlakozás minél gyorsabb elérése lett, másodlagosnak tekintve a következmények nemzeti célokra gyakorolt hatását.

A nemzeti gazdasági és politikai erôvonalak, az önálló polgári fejlôdés kialakulása szükségességének felismerését – paradox módon – még egy további tényezô, az európai uniós csatlakozás is háttérbe szorította.

Nemzeti fejlôdés, „EU-fória”, a belsô piac nemzetközivé válása A kialakult lelkesedés, az „EU-fória” a társadalom és a gazdaság szinte minden területén felgyorsította a változásokat, azonban háttérbe szorította nemzeti érdekeink erôteljes érvényesítését, és elfedte azt a tényt, hogy az európai uniós csatlakozás is a globális világ terében valósul meg.

minden eszközzel támogatott és felgyorsított behívását nyilvánvalóan nem azzal a céllal tette, hogy Magyarországot minél hamarabb a globalizált világ részévé és terepévé tegye. Mégis – a jó szándék ellenére – cselekedeteinek következményei végsô soron hozzájárultak ennek kialakulásához.

Ez azt is jelenti, hogy az Európai Unió gazdasági, társadalmi szerkezetében és értékeiben folyamatosan eleget tesz a globalizáció elvárásainak, miközben egyre erôteljesebben és kitartóbban hangsúlyozza az európai identitás és a nemzeti identitás jelentôségét. Az Európai Unió tagállamai felismerték: nemzeti létük nélkül nemcsak nemzetük oldódik fel a globalizációban, hanem maga az Európai Unió is.

A XXI. század elejének gazdaságpolitikai feladata maradt, hogy az adott kereteken belül megtalálja a nemzeti érdekeket szolgáló polgárosodás és az európai csatlakozás optimális viszonyát. Annak optimumát, hogy miként lehet a nemzeti fejlôdés számára a legtöbb forrást bevonni és koncentrálni saját érdekeink és értékeink lehetô legkisebb feladásával, vagy – ha ez lehetséges – erôsítésével.

A rendszerváltoztatás elsô polgári kormánya a Nyugat felé történô nyitás és a szabadság visszanyerésének eufóriájában a rendkívül gyors liberalizációt, a külföldi mûködô tôke

Mindez másképpen és egy másik szemszögbôl így összegezhetô: a XXI. század elején nemcsak nemzeti érdekeinket és értékeinket, hanem nemzeti szuverenitásunkat is csak

6

akkor szilárdíthatjuk meg, ha megtaláljuk helyünket, és megfelelô pozícióikat foglalunk el a nemzetközi világ hatalmi rendszerében. Ez a megállapítás egyaránt vonatkozik a

globális világra, az Európai Unióra, és legalább ilyen súllyal az egész euroatlanti térségre, amelyben szerepünket és helyünket a NATO tagság biztosította.

A NATO-tagság és az EU-csatlakozás: politikai pozícióink erôsödése A NATO-tagság elnyerése új és az addigiaknál lényegesen kedvezôbb helyzetet teremtett Magyarország számára. Helyet adott a globális világ egy meghatározó részében, szervezeti rendszerében, ugyanakkor biztosítékot nyújtott – az általa garantált biztonság révén – a nemzeti fejlôdési pályák megfogalmazására és véghezvitelére is. Tagságunk jótékonyan befolyásolta az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát is.

letti gyorsításának kényszerét csökkentették és csökkentik. Noha a kilencvenes évek „EU-fóriájában” néha megfeledkeztünk a globális világról, vagy legalábbis nem súlyának megfelelôen kezeltük, mindez nem jelentette, hogy ez az erôtér számunkra „elveszett”. Ellenkezôleg: az Európai Unió felé nyitás egy általános, szélesebb értelemben vett politikai és gazdasági nyitást jelentett, amely lehetôvé tette, hogy a globális világ Magyarországon is elfoglalja és meghódítsa azokat a pozíciókat, amelyeket a világ más részein meghódított.

A NATO-tagság természetesen nem pótolhatja az Európai Unióban való jelenlétet és részvételt. Mégis nagy bizonyossággal kijelenthetô, hogy a NATO-tagság az Európai Unióval folytatott tárgyalások egy adott szakaszában fontos jelentôséggel bírt, és taggá válásunk után is bôvíti lehetôségeinket és növelheti erônket. Szeptember 11. óta azonban a NATO-nak is egy új amerikai biztonságpolitikával kell szembenéznie. Ennek hatásai ma még nem láthatóak világosan. Emellett – és talán ez a lényeg – a NATO-tagság az Európai Unióhoz való csatlakozás idôpontjáig is olyan garanciákat nyújt, amelyek a felvétel minden áron és minden feltétel mel-

A kilencvenes évekre jellemzô sajátos magyar fejlôdés következményeképpen a világgazdaságba és az Európai Unióba való beilleszkedésünk egy idôben zajlott. Komoly hiányosság ugyanakkor, hogy hazánk nemzetközi együttmûködésbe való bekapcsolódásával párhuzamosan nem születtek meg azok a döntések, amelyek nemzeti fejlôdésünk jövôbeli pályáját felrajzolták volna. Míg közeledésünk az Európai Unióhoz és a globalizálódó világhoz folyamatos és 7

mértékében jelentôs, a nemzeti fejlôdés szilárd kereteinek kiépítése napjaink feladata.

ség összetartó ereje lehet a belsô stabilitás, az Európában, valamint a világszinten való helytállás alapja. Ezt saját hatalmi helyzetük szilárdsága érdekében még azoknak a politikai csoportoknak is mérlegelniük kell, amelyek elsôsorban a nemzetközi tôkéhez, az „internacionalista világhoz” való kapcsolódással szereztek pozíciókat a magyar gazdaságban.

Ez volt a küldetése az 1998–2002 között mûködô polgári kormánynak, és a következô évek politikája és gazdaságpolitikája sem kerülheti meg a kérdést. Csak erôs nemzeti gazdaság és a polgári értékek, az elkötelezett-

A nemzeti felzárkózás programja A világ változó feltételeihez az Európai Unió saját akaratából – az Európai Unión belül mûködô nagyvállalatok önálló politikai erejébôl adódóan is – folyamatosan alkalmazkodott az elmúlt évtized során. Hivatalosan és leglátványosabban azonban a 2000. márciusában Lisszabonban hozott döntéseivel deklarálta e törekvését.

dés alapfeltételei közé sorolják az ember biológiai környezetét és társadalmi viszonyait, vizsgálják a szegénység-gazdagság kérdését, végsô soron az inkább európai értékként számon tartott szociális piacgazdaságot és a gazdaságon túlmutató környezeti világot. Mindebben – optimista felfogással – értékrendbeli közeledés fedezhetô fel az amerikai és az európai világfelfogás és gondolkodás között.

A lisszaboni döntések egyaránt célozták az Európai Unió technikai felzárkózását a világszintû versenyben és a közös értékrenden alapuló új Európa programját. Az információs társadalomhoz való gyors felzárkózás meghirdetése mellett azonos erôvel hangsúlyozták a szociális Európa megvalósítását, bár a két törekvés párhuzamosan és egyforma erôvel nehezen valósítható meg.

A XXI. század elején a magyar kormány számára elsôrendû feladat az Európai Unióval való együttmûködés az információs társadalom kialakításában. Az információs társadalomhoz való felzárkózást, annak programját elsôsorban saját magunknak kellett megfogalmaznunk. A technikai lemaradás versenyképességünkben végzetes elmaradást jelentene, a gazdasági gyengeség pedig értékeink megôrzését is kérdésessé teszi. Így kapcsolódik össze a gyors technológiai haladás és értékeink, hagyományaink megôrzésének kérdése.

A lisszaboni csúcs döntései egy új folyamat kezdetét tükrözik. Az utóbbi idôben – különösen az Egyesült Államokban – érzékelhetô, hogy a mindenek felett álló gazdasági növekedéssel szemben a fenntartható fejlô8

Saját fejlôdésünk, politikánk és gazdaságpolitikánk szempontjából is alaptörvény: az értékek megteremtéséhez és megôrzéséhez a gazdasági erô és a vele járó politikai hatalmi tér birtoklása alapfeltétel. Végsô soron e két tényezô egymáshoz való viszonya dönti el, hogy e fejlôdésben a technikai szemlélet lesz-e a meghatározó, vagy e technikák birtoklása mellett biztosítható-e saját nemzeti fejlôdésünk feltétele is.

szág sikerének egyik titka az volt, hogy a vállalkozók az elmúlt négy évben végre hinni mertek abban, hogy tudásuk és tehetségük mindennél erôsebb. 1998 és 2002 között lehetôségeik folyamatosan bôvültek. A gazdaság bôvülô, gyarapodó pályára állt. A Medgyessy-kormány azonban kiüresítette és halálra ítélte a támogatásokat biztosító Széchenyi Tervet. A Széchenyi Terv megszüntetésével elvesztegetett lehetôségeket pótolni az uniós csatlakozás közelsége miatt teljességében már aligha lehetséges. Ma azért szükséges megegyezés a célokban és a programokban, mert ebben az összefüggésben aligha vitatható: még a külsô felkészülés és harmonizáció magas szintje sem pótolja azt a gazdasági és a gazdaságon is túlmutató erôt, melynek létrehozására és megszilárdulására a terv sikerrel kecsegtetô kísérletet tett.

Ha kissé megkésve is, a polgári átalakulást követô évtized zárásakor, a kilencvenes évek végén ezért fogalmazódott meg az a felismerés, hogy az európai harmonizációs programokhoz illeszkedve, azokkal a lehetséges mértékben összekapcsolódva ki kell alakítani saját – nemzeti jelenünket és jövônket erôsítô – programunkat. Ezt a célt szolgálta a Széchenyi Terv. Úgy tûnt, a magyar nemzeti fejlôdésben a Széchenyi Terv lehet a kerete és alapja az Európai Unióba, a globalizált világba illeszkedô, annak korlátait és lehetôségeit figyelembe vevô, de értékeiben, gazdasági és társadalmi tartalmában mégis önálló, összetartozásunkat erôsítô programnak. A Széchenyi Terv valódi esélyt kínált a magyar gazdaság megerôsödésére. Segítségével két év alatt az ország minden második településén új beruházás és új fejlesztés valósult meg. A központi források minden forintja a magántôke további négy forintját mozgatta meg.

Ahhoz, hogy Magyarország a világgazdaságban és az Európai Unióban saját sorsát, értékeit és érdekeit tekintve optimális fejlôdési pályára léphessen, nemzeti alapon megszületô egyetértésre van szükség. Az egyetértés csak azon a felismerésen alapulhat, hogy Magyarországnak lehetôsége, joga és kötelessége a nemzet érdekeinek képviselete. A szocialista politikusok többsége nem e határozott és elszánt nemzeti érdekvédelem képviselôje, így a baloldalon kisebbségben vannak, és perifériára szorultak azok, akikkel ebben, nemzeti érdekeink kérdéseiben az egyetértés létrejöhetne.

A Széchenyi Terv megmutatta, hogy sikeres gazdaságpolitikát megszorítások nélkül is lehet folytatni. Az or9

Visszatérési kísérleteink az európai polgári demokráciák közösségébe A magyar nemzet történelme a II. világháborút követôen – a polgári Európából történt kirekesztése után is – számos olyan eseményt és pontot tartalmaz, amelyek egyenesen vezetnek el a rendszerváltoztatásig, végsô soron a demokratikus polgári Magyarország kialakulásának idôszakáig.

Látszólag e kérdésekben teljes harmónia jött létre a rendszerváltó magyar erôk és a nyugati demokráciát megtestesítô hatalmi körök között. Valójában azonban inkább arról volt szó, hogy a magyar rendszerváltók politikai és gazdasági céljainak ismeretében a nyugati gazdasági és politikai körök megtalálták azokat a pontokat, amelyeken át örömmel kaptak bebocsátást a magyar politikába és gazdaságba, és ezen keresztül hosszú távon is megalapozhatták jelenlétüket. Ezek a pontok a legfontosabb külgazdasági, pénzügyi, tulajdonosi és termelési pozíciókat meghatározó területek voltak.

Visszatérési kísérleteink sorában a legfontosabb dátumok és események: az 1956-os forradalom, és az 1990-es elsô szabad választás voltak. 1956 október végén, november elsô napjaiban – talán nem elôre pontosan meghatározottan, de mégis – teljes rendszerváltást kísérelt meg Magyarország. Megszûnt az egypártrendszer, megalakult a többpárti kormány. Magyarország kilépett a Varsói Szerzôdésbôl és kinyilvánította függetlenségét. Az is nyilvánvaló, hogy amennyiben két hét után nem verik le a forradalmat, az átalakulás áthatotta volna a társadalom és a gazdaság egészét is. Így az 1990-es rendszerváltoztatáshoz hasonló gazdasági, tulajdonosi struktúra alakult volna ki, beleértve a nyugattal való szorosabb kapcsolatokat is.

Az egységes szovjet birodalom megtörésében és függetlenségük kivívásában a közép-európai nemzetek számíthattak a Nyugat erkölcsi támogatására. Ezért túlzó és nehezen elfogadható az a megállapítás, hogy a fejlett nyugati hatalmak azért „szabadították” fel Közép-Európát 1990-ben, hogy azután gazdasági és politikai érdekszférájukká tegyék. Az azonban igaz, hogy a befektetôk egyszerre jelentek meg a volt szocialista vállalatok világában – külföldi tulajdonú vegyesvállalatok megalapításával –, és teremtették meg „képviseletüket” e vállalatok – részben szocialista pártkarriert befutó, részben versenyképes, technokrata szemléletet képviselô – menedzserrétegében. A jövô gazdaságpolitikájának alakításában valószínûleg nemcsak a magyaror-

Az elsô választást követôen meghatározó erôvel jelentkezett a negyven év alatt kialakult rendszer rendkívül gyors lebontásának igénye, mely a nyugati gazdasági és politikai erôk irányába történô nyitással párosult. 10

szági nagyvállalatok tulajdonviszonyai meghatározóak, hanem az a tény is, hogy e vállalatokat személy szerint kik vezetik, és a vezetéssel, menedzserréteggel milyen együttmûködési kapcsolat alakítható ki a magyar gazdasági célok megértése, a közös célok megtalálása érdekében.

jelenlétének mértékét a nemzetgazdaságban. Az EU csatlakozás küszöbén nem egymással ellentétesen, hanem egyszerre kezelendô a nemzetgazdaságba való integrációra kész külföldi szereplôk bevonása, a nemzeti stratégiai nagyvállalatok megszilárdítása és a nemzeti középvállalkozói réteg erôsítése, szerephez juttatása.

Az ezredfordulón azonban bizonyos: a nemzet céljaival való azonosulás, a nemzetgazdaságba való szerves beépülés mértéke határozza meg, hogy valójában mely gazdasági, pénzügyi, hatalmi szereplôk képesek a nemzet érdekében történô összefogásra, hazánk XXI. századi polgárosodásának támogatására.

A jelenlegi feltételeket, a részben el nem végzett feladatokat tekintve fontos ismételten aláhúzni: a rendszerváltoztatásból adódóan, a gyors liberalizáció és nyitás eredményeként Magyarország a KGST-bôl, a Varsói Szerzôdésbôl úgy lépett át a demokratikus, polgári, a fejlett nyugati országokhoz kapcsolódó világba, hogy maga egyetlen történelmi pillanatig sem teremtette meg saját belsô nemzeti függetlenségét, politikai és gazdasági erôtereit. Ennek kiépítésére tett kísérletet a jelenlegi kormány által megfojtott, már említett Széchenyi Terv, a termôföld védelmére tett intézkedések, a családi gazdaságok támogatása, valamint a családok gyermeknevelési és otthonteremtési támogatása is.

A külföldi nagyvállalatok sajátosságai döntôen befolyásolják a beszállító kis- és középvállalatok szerepét, végsô soron megszabják, hogy a transznacionális vállalatok külföldi kapcsolatai vagy a magyar vállalatok lesznek meghatározók e beszállítói körben. Mindez meghatározó befolyással van a magyar kis- és középvállalkozói réteg megerôsödésére vagy további gyengülésére, ez pedig közvetlenül megszabja a hazai tôke

11

Gazdasági visszatérés A rendszerváltoztatást követôen Magyarországon rendkívül gyorsan lezajlott a külkereskedelem földrajzi átirányulása. A KGST 60-65 %-os korábbi részesedését már a kilencvenes évek közepére az EU 70-75 %-os túlsúlya váltotta fel kivitelünkben. Mindeközben a nemzetközi vállalatok szerepe meghatározó lett a külkereskedelemben. A legnagyobb 15 exportôr vállalat többsége amerikai, részben európai transznacionális cég. Egyes számítások szerint a külföldi érdekeltséggel bíró vállalatok 2000-ben már 80 %-os súlyra tettek szert a magyar kivitelben.

dasági szervezetek száma az 1985. évi 7800-ról 1991. év végére 52.000re, 1993 elejéig 73.000-re, 1997-re 140.000, mára 170.000-et meghaladó mértékûre emelkedett, és több mint kétszerese lett az egyéni vállalkozók száma is. A látszólagos termelési decentralizáció mellett a termelési értéket tekintve hallatlan központosítás valósult meg: a vállalatok kevesebb mint 1%-a adja a nemzeti össztermék több mint felét. Csak számszerûleg nagy, de gazdasági erejét tekintve még korlátozott a kis- és középvállalati szféra szerepe. Megerôsítése eddig elmulasztott, de a közeljövô megkerülhetetlen gazdaságpolitikai feladata.

A kivitelben a vámterületi forgalommal szemben egyre növelte részarányát a külföldi, a nemzetközi tulajdonláshoz, a transznacionális vállalatok tevékenységéhez kapcsolódó vámszabadterületi export, amely 2000-ben már 43 %-ot meghaladó részarányt képviselt. A külkereskedelemnek ez a hányada – bár kétségtelenül élénkíti a gazdaságot – már csak bizonyos mértékben része a magyar gazdaságnak, ahhoz szervesen nem kötôdik, és a mögötte álló vámszabadterületen belüli termelés bármikor „elhagyhatja” az országot. Természetesen e mozgékonyság nem csupán a vámszabadterületen mûködô vállalatok sajátja, hanem az ezredfordulón a transznacionális vállalatok meghatározta egész világgazdaság jellemzôje.

A magyar bankrendszer története nem választható el a magyar gazdaság nyitottságának kérdésétôl. 1992-t követôen megkezdôdött a bankok tulajdonosi szerkezetének felgyorsult átalakulása. Jelentôsen csökkent az állami tulajdon részaránya, de ami gazdaságpolitikailag legalább ennyire fontos: a magyar bankrendszerben a hazai tulajdonosi szerepet jórészt a külföldi tulajdon vette át. Míg 1993-ban a tôkeállományban a magyar részesedés 80% volt, a kilencvenes évek végén a külföldi tulajdonhányad már 70% körüli. A vállalati szektorhoz hasonlóan kimondható: „belsô” pénzpiacunk nemzetközivé lett.

A gazdasági nyitás újabb területe a vállalati-tulajdonosi struktúra átalakítása volt. A jogi személyiségû gaz-

A pénzügyi világban lényegében ugyanaz a folyamat játszódott le, 12

mint a gazdaság egészében. A rendszerváltáskor anélkül kezdôdött meg a banki szféra nemzetközivé válása, hogy elôtte megerôsödött volna nem-

zeti pénzügyi intézményrendszerünk és abban valóságos gazdasági szerepünk.

A nemzet fejlôdése és erôsödése Az elmúlt idôszakban jelentôs különbség alakult ki a bruttó hazai termék és a bruttó nemzeti termék növekedési üteme között. Mindez arra hívja fel a figyelmet: a GDP, a bruttó hazai termék alakulása, bár önmagában jelentôs, de belsô szerkezetének ismerete nélkül mégsem ad teljes képet a nemzetgazdaság állapotáról.

számítások azonban a magyarországi GDP-re alapozódnak, azaz nem veszik figyelembe annak belsô összetételét, a megtermelésében és felhasználásában játszott szerepeket, az egyes gazdasági és társadalmi szereplôk lehetôségeit és korlátait. Még kevésbé vizsgálják a gazdaságon túli területeket, a szegénység-gazdagság kérdését, az információs szabadság és hatalom, a tudáshoz, az ismeretekhez, az oktatáshoz való hozzáférés összefüggéseit, a múlt és a jövô generációinak életfeltételeit.

Az elmúlt években az Európai Unió tagországai bruttó társadalmi termékének átlagos növekedése mintegy fele volt a magyarországinak. Így – változatlan ütem mellett – a magasabb magyar növekedés valószínûsíti, hogy belátható idôn belül utolérjük a nyugat-európai országok átlagos fejlettségét. Egy szélesebb körben elfogadott korábbi elôrejelzés szerint egy viszonylag magas beruházási ráta (28%) mellett Magyarország 13–15 év alatt érheti el az Európai Unió egy fôre jutó GDP-jének 75%-át, míg alacsonyabb beruházási szint (23–24%) mellett ez az idô megduplázódhat, hozzávetôlegesen negyed évszázadot tesz ki. Az EU 15-ök teljes átlagának elérése már sokkal hosszabb idôt vesz igénybe. A különbözô gazdaságpolitikai változatok mellett 25, illetve több mint 50 évet. Mindezek a

Beszélnek a térrôl, e bôvülô tér nagyságáról, de hallgatnak a tér szerkezetérôl. E szerkezet leírása, a számunkra optimális viszonyok megerôsítése a gazdaságpolitika, a társadalompolitika és mindannyiunk közös felelôssége. E belsô erôsödés elérése azért különösen fontos, mert saját létfeltételeinket és erônket megszilárdítva már bátran válhatunk nyitottá, történelmünkhöz, hagyományainkhoz híven befogadó országgá, az Európai Unió önmagát és a polgári Európát megbecsülô részévé.

13

Szociális gondoskodás - gazdasági növekedés A rendszerváltoztatást követôen a magyar bruttó hazai termék szerkezetében lényeges átcsoportosulás ment végbe. Azonban nem a termelésen kívüli szektorok, az oktatás, a kultúra, az életminôség javulásához kapcsolódó területek részaránya nôtt, hanem olyan területeké, amelyek közvetlenül pénzhozamot, vagy a hatalmi pozíciók erôsödését, és nem az értékek gyarapodását jelentik.

közvetlenül a gazdasághoz tartozó teljesítmények másodlagossága. Egy ilyen értékrendû szemléletben folyamatosan háttérbe szorulnak a látszólag nem égetô, nem a napi gondokat megoldó fejlesztések és beruházások, így a kultúra, az egészségügy, a közlekedés, a környezetvédelem, az oktatás. A nem közvetlenül gazdasági területek áttekintése egyértelmûen mutatja, hogy legnagyobb hátrányaink ebben a szférában vannak, ami azért különösen veszélyes, mert hatásuk sokirányú. Közvetlenül vagy közvetetten hátráltatják a gazdasági növekedést, késleltetik az országon belüli fejlettségbeli különbségek mérséklését, és a napi gazdasági teljesítményeknél sokkal erôsebb hatásuk van – a jövô nemzedék sorsának alakulásán keresztül – a nemzet egészének jövôképére, teljesítôképességére is. Az Európai Unióban e gazdaságon túli területekre vonatkozóan csak részben léteznek irányelvek, bár mutatkoznak törekvések egységes szakpolitikák kialakítására. A csatlakozás lehetôségébôl és kényszereibôl adódóan nyilvánvalóan azokon a területeken akarunk, vagy vagyunk kénytelenek a leggyorsabb fejlesztésre, ahol azt a jogharmonizáció megköveteli. Ez elôsegíti felzárkózásunkat az infrastruktúra, a környezetvédelem, a vidékfejlesztés területén, de a közvetlen humánszféra számos, az elôzôekben felsorolt területén saját célmeghatározásra és akaratérvényesítésre van szükség.

A gazdaságon túli területek, az emberi tényezô visszaszorulását eredményezte a magyar gazdaságban folyamatosan jelentkezô egyensúlyhiány, és az abból származó politikai-gazdasági nyomás is. Ez azt jelentette, hogy lényegében a II. világháborút követô teljes idôszakban – néha erôsebben, néha kissé gyengébben – az egyensúly helyreállítása érdekében és annak középpontba állításával születtek meg a kormányprogramok, a kormányzati döntések, a különbözô gazdasági és pénzügyi „csomagok”. Ezek a költségvetési takarékosság burkában, azzal együtt valójában a bruttó termelés növekedését, a kivitel sokszor erôszakos fokozását állították elôtérbe. Ez a kormányzati politika nem, vagy alig foglalkozott az emberi élet értékeivel, az életminôség kérdéseivel. Amikor egy országban csupán materialista értékek uralkodnak, döntôen az anyagi javak növelése, a bruttó növekedés elérése a cél, akkor már ebbôl az „alapbeállítottságból” is következik az emberi tényezô, és a nem 14

Nemzeti gyarapodás – európai integráció – globalizáció A három terület jövôbeni érintkezését az határozza meg, hogy találhatóe valamilyen értékrend-azonosság közöttük. Optimista megközelítésben az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások e területek találkozásának nemcsak jövôbeli lehetôségét, hanem bizonyos mértékben már ez irányba történô elmozdulását is elôrevetítik.

lista idôszakban okozott károkhoz mérten igen mérsékeltnek is minôsíthetô segítség mellett – kéri számon. Pedig a harmonizáció, a csatlakozásra készülô országok felzárkózása a polgári Európához sok esetben legalább annyira az EU tagországok érdeke is, mint az érintett államoké. Magyarország helyzetét figyelembe véve két ilyen területet emelhetünk ki példaként: az infrastruktúrát és a környezetvédelmet. Elmaradottságunk mindkét területen vitathatatlanul a II. világháború utáni négy évtizedre, a polgári Európából történô kiszakításunkra vezethetô vissza. A környezeti károk kialakulásában meghatározó volt a KGST keretében kialakult termelési szerkezet és technológia, amely szinte egyáltalán nem számolt az esetleges környezeti hatásokkal. A több mint négy évtizedig hazánkban állomásozó százezer fôs szovjet katonaság szintén súlyos környezeti károkat okozott. Az így kialakult helyzetben nyilvánvaló a Nyugat felelôssége is, amit ezért a tényleges harmonizáció során az erôviszonyokhoz mérten érvényesítenünk kell. Különös tekintettel arra, hogy a környezetvédelem országhatárokat nem ismerô problémái közvetlenül érintik az EU tagországokat is.

Az Európai Unió nyitott Közép-Európa felé. Tette ezt azért is, mert felismerte történelmi felelôsségét. Az Egyesült Államokkal együtt része volt abban, hogy Közép-Európát, és benne Magyarországot a szovjet érdekszférába vonták, és négy évtizedre leválasztották Európáról. E felelôsségrôl azonban – részben gyakorlati okokból, részben gazdasági érdekekbôl – Európa gyakran megfeledkezett, de nemcsak az Európai Unió, hanem a nyugati világ egésze is. Sokszor és sokan éppen azt a lemaradást vetik a szemünkre, amely négy évtizedes, európai polgári demokráciák közösségébôl való kényszerû távollétünkbôl fakadt. A Varsói Szerzôdés, a KGST tagság következménye a nemzeti össztermék mértékében való lemaradásunk, az életszínvonal és a munkabérek alacsonyabb szintje, a környezetvédelem és az infrastruktúra országhatárokon is túlnyúló problémái. Szinte valamennyi olyan kérdés, amelynek gyors megoldását az Európai Unió sokszor türelmetlenül – és a szocia-

Infrastrukturális lemaradásunk szintén visszavezethetô a II. világháborút követô négy évtizedre. Többek között ennek is köszönhetô, hogy a különben kis területû Magyarország keleti 15

és nyugati része fejlettségét, életmódját és életszínvonalát tekintve kettészakadt. Bár az olyan infrastrukturális fejlesztések, mint a Nyugat-Magyarországot Kelet- Magyarországgal összekötô autópálya kiépítése kétségtelenül közelebb hozza mind életszínvonalban és életminôségben, mind a termelés szintjét tekintve a

két országrészt, hangsúlyozni kell, hogy ezzel a beruházással az Európai Unió is gazdasági elônyhöz és haszonhoz juthat. Az autópálya lényegében az Ausztriával „kezdôdô” jelenlegi Nyugat-Európát köti össze Ukrajnával és Oroszországgal, új piacokat nyitva az Európai Unió és a nemzetközi nagyvállalatok számára.

Országvilágok és vállalatvilágok Európa gazdasági és politikai hatalmának növelését elsôsorban tagországainak erôsítése és újabb országok európai együttmûködésbe történô bevonása biztosítja. Ez az ún. „országvilágokban” való gondolkodás, mely mögött természetesen a nemzetek összetartó ereje áll. Azonban az ezredfordulón az elsôsorban az Egyesült Államok által vezetett globalizálódó világ igazi hatalmát nem az országhatárok átlépésével, hanem – a transznacionális vállalatokon keresztül – az egyes országok belsô gazdasági meghódításával érte el. Ilyen értelemben az „országvilágok” korszakából átléptünk a XX. század végén, XXI. század elején meghatározóvá vált „vállalatvilágok” korszakába.

értékeit, ha maga is részévé válik napjaink globalizálódó világának. Mindez nem csupán valamiféle elméleti, filozófiai felismerés volt: az Európai Unió tagországaiban, a transznacionális vállalatok képében már évtizedek óta meghatározó erôként van jelen a globalizáció hatása, mely nemcsak a gazdaságra, hanem a politikára, a kultúrára is befolyást gyakorol. E döntést elôsegíthette, hogy – talán már elfoglalt pozícióinak tudatában, talán éppen a struktúrák megtartása érdekében – maga a globalizált világ is változott. A mindig az erôsebbet tovább erôsítô szabadság, a liberalizáció, a korlátlan verseny hirdetését követôen új eszméket fogalmazott meg. Meghirdetve olyan, az emberi lét értelméhez közelebb álló célokat, mint az ember környezetének védelme, a kulturális önazonossághoz való elidegeníthetetlen jog, vagy a szegények és a gazdagok világa közötti eltérések elviselhetetlen mértékének csökkentése.

Az Európai Unió nyitott a Nyugat, az Egyesült Államok vezette globális világ felé is. Mindezt egyrészt gazdasági és politikai versenyképességének megôrzése, valamint a világgazdasági versenyben az USA-tól való végleges leszakadás megelôzése érdekében tette. Másrészt felismerte, hogy csak akkor tudja megtartani európai 16

Érdekek és értékek találkozása Élesen fogalmazva: a XXI. század elején nem a nemzeti fejlôdés válik az Európai Unióhoz való csatlakozás és világgazdasági versenyképességünk megteremtésének eszközévé, hanem fordítva: az európai csatlakozással nyerhetô többleterô lehet az elôsegítôje nemzeti fejlôdésünknek. Ezért fontos tudatosítanunk magunk számára: a globális világ és az Európai Unió elismeri az önálló nemzeti fejlôdés jogosságát, és felismerte, hogy saját hatalma is csak tagjainak nemzeti önazonossága elismerésével növekedhet.

tározó tényezôvé. Mindenekelôtt „egymásra kell találnia” a gazdaságpolitikának és a magyar nagyvállalati körnek. Joggal várható el, hogy egy átmeneti évtized után a belsô piacon egyenlô esélyei, versenyfeltételei legyenek a magyar vállalatoknak. A megerôsödött magyar nagyvállalatok biztos bázisai lehetnek a kis- és középvállalkozói réteg sokáig késleltetett és most ismét késlekedni látszó erôsödésének. Végsô soron ez az erôsödô forrásokra alapozott gazdasági fejlôdés biztatóbb jövôt és életfeltételeket hozhat a rendszerváltás veszteseinek, a munkából már kivált idôs korosztályoknak, az elszegényedett, munkanélkülivé vált, vagy a képességénél alacsonyabb megbecsültségû munkát vállalni kénytelen pályakezdôknek, azaz rendkívül széles társadalmi körnek.

Magyarország nem emelhetô ki ebbôl a nemzetközi világrendbôl. Része "kívülrôl”, mint egy szuverén ország; és része "belülrôl”, mint az országban a polgári átalakulás óta létrejött és mûködô, a nemzetgazdaság teljesítményéhez is hozzájáruló nemzetközi vállalatok hazája. E vállalati, pénzügyi világ nemzeti létünk részévé vált akkor is, ha ma még kevésbé vállalja nemzeti céljaink képviseletét, a hazánkkal való természetes közösséget. Mivel mindez nemzeti és társadalmi érdek, a politikának, ezen belül a gazdaságpolitikának, sajátos eszközrendszerével kell elôsegítenie ezt a folyamatot.

A magyar társadalom akkor fogadja el az európai uniós tagságot, ha érzékeli, hogy az újonnan befogadandó értékek rokonságban állnak a nemzet értékeivel és céljaival. Fontos, hogy az egyes társadalmi csoportok és az emberek külön-külön és együtt is érezzék és tudják: a csatlakozással egyrészt adunk, de talán még többet kapunk nemzeti fejlôdésünk és értékeink kiteljesítéséhez. Ez biztosíthatja a nemzet határokon átívelô újraegyesítését, valamint a szomszédos országokkal való hatékony együttmûködést is.

Ebbôl következik az állami felügyelet alatt álló, még meglévô magyar nagyvállalati kör kiemelkedô felelôssége és szerepe. Ez a szerep csak egy új együttmûködés keretei között válhat a XXI. századi polgárosodást megha17

Európa újraegyesítése megköveteli céljaink világos megfogalmazását, ha kell, elkülönítését az összeurópai céloktól, valamint a nemzeti és az európai érdekek és értékek találkozását. A csatlakozásig terjedô idôben nemzeti céljaink erôteljes képviseletével,

lehetôségeink kiaknázásával, a nemzet összetartozásának megerôsítésével együtt a tisztánlátás feltételeinek megteremtése is szükséges, mert felelôsen dönteni csak ismert tényekrôl lehet.

Jövônk esélyei Összegzésként megállapítható, hogy Magyarország olyan európai újraegyesítésben érdekelt, amely biztosítja az unió gazdasági és politikai nyitottságát, mert ez a nyitottság teremti meg a lehetôségét a magyar nemzet XXI. századi határokon átívelô újraegyesítésének, az összetartozás megerôsítésének.

európai és a világszintû gazdasági tér egészébe, hogy ne szakadjanak el a magyar nemzetgazdaság egészétôl. Az ilyen elszakadás több hátránnyal is járhat. Kizárja a magyar nemzeti piacot, az abban részt vevô vállalatokat a nemzetközi együttmûködésbôl, végsô soron a gazdaság megerôsödésébôl. Ez a megállapítás egyaránt vonatkozik a még meglévô magyar nagyvállalatokra, de még inkább a két és fél millió embert foglalkoztató hazai kis- és középvállalkozásokra. Az elkülönüléssel a multinacionális vállalatok is önmagukban álló szigetek maradnának a magyar gazdaságban, ami akadályozná az integrációt, és hosszabb távon korlátozná a nemzeti piacon megteremtôdô kölcsönös elônyöket.

Az Európai Unió politikai és gazdasági nyitottsága többrétegû, így több szinten megvalósuló kapcsolatokat tesz lehetôvé és szükségessé. Az EU mûködését meghatározó négy szabadságelv gyakorlati érvényesülése mellett is úgy fest, hogy a következô évtizedben még meghatározóak maradnak – vagy éppen újra megerôsödnek – az országok közötti kétoldalú kapcsolatok. Ugyanakkor fennmarad az országhatárokat átlépô térségek közötti együttmûködés szerepe, és meghatározóvá válnak a transznacionális vállalatok közötti kapcsolatrendszerek. Számunkra az a legfontosabb, hogy a nemzetközivé vált belsô piacon, az ennek mûködésében szerepet játszó magyarországi gazdasági szereplôk úgy kapcsolódjanak az

Nemzetünk több, jövônket alapvetôen meghatározó döntés elôtt áll. Az új évezred küszöbén sok esetben a nemzetközi környezet, máskor a magunk alakította helyzet állít bennünket döntés elé. A kérdések és a kérdésekre adható válaszok nem mindig kényelmesek. Különösen nem azok, 18

ha tévedések, halogatások, elhallgatások következtében nem válaszolják meg ôket idôben, vagy a nemzeti összefogás elôsegítése helyett megpróbálják elodázni a válaszadást.

tudás szabadságával, a múlt, a jelen és a jövô biztonságával, a nyugdíjak, az ösztöndíjak értékállóságával, a lakáshoz jutás feltételeivel és közös történelmi múltunkból származó értékekkel kapcsolatos kérdéseket, azaz hazánk európai uniós helytállásához nélkülözhetetlen nemzeti minimum alapvetô kérdéseit.

Szembe kell néznünk a globális világ kihívásaival, mert benne élünk, s mert bennünk él. Tagjelöltekként – ha már csak rövid ideig is – alapvetô érdekeinket védve kell dolgoznunk. Tagállamként pedig – érdekeinket képviselve és mások érdekeit figyelembe véve – valamennyi tagállammal együtt kell majd alakítanunk az Európai Unió jövôjét.

Egy önbecsülésében, összetartozásában megerôsödött nemzet eredményesebben képes megvívni a nemzetközi együttmûködésben elkerülhetetlen, esetenként éles harcát; sikeresebben képes helytállni versenyhelyzetekben, és nemzeti ereje teljes tudatában képes részt venni nemzetközi kapcsolatrendszere kiépítésében. Az ehhez szükséges nemzeti közmegegyezés alapját pillanatnyi érdekeken felülemelkedô konkrét politikai lépések jelentik. De ehhez az összetartozáshoz, az eseti és esetleges kiegyezéseken is túlmutató összetartó erô kialakításához el is kell jutni. Így alkothat egyensúlyt életünkben a globális világ, az európai tér és a nemzeti lét. Elérkezett az idô, hogy felismerjük és kimondjuk: a XXI. század elején nemzeti céljaink az európai célok egészének nem mondanak ellent, sôt, tekintélyes mértékben harmonizálnak azokkal. Nemzeti céljaink megvalósítása nem nélkülözheti az európai kohéziós erôt, az intézményes csatlakozást. Mi több, ez az út tûnik legcélravezetôbbnek a magyar nemzet megerôsödése szempontjából is.

A globalizálódó világban és az Európai Unióban az erôs jelenlét alapját az önmagunkkal való szembenézés jelentheti. Annak felismerése és kimondása, hogy a nemzetet nem lehet pusztán szavakkal – üresen kongó politikai deklarációkkal – egyesíteni. Csak a tettekben is megtestesülô szándék képes a különbözô politikai szereplôk erejének egyesítésére, és így a nemzet összetartó erejének növelésére. Ezt a szándékot ma Magyarországon a polgári, nemzeti erôk képviselik. Ezért a polgári erôknek kötelességük szembesíteni a jelenlegi, szocialista kormányt azzal, amivel szemlátomást nem tud, vagy nem akar szembenézni. Meg kell védeni a termôföldet. Meg kell erôsíteni a nemzeti vállalatokat, a magyar munkavállalók helyzetét. Meg kell valósítanunk a határokon átívelô nemzeti összefogást. Ismét meg kell vitatnunk a média egyensúlyával, az oktatás és a

Az európai uniós csatlakozás folya19

matát, a globalizált világ gazdasági, politikai és kulturális terébe történô belépésünket úgy kell alakítanunk, hogy az hozadékot, pótlólagos erôforrást jelentsen a magyar – gazdasági és azon túli – nemzeti fejlôdés számára. E cél eléréséhez megfelelô ismeretekkel kell rendelkeznünk a gyorsan változó belsô és külsô erôterekrôl, az érdekek és értékek viszonyáról, és képeseknek kell lennünk

elismerni a XXI. századi világ valós viszonyait. De erôs belsô kohézió megteremtése is szükséges ahhoz, hogy saját gazdasági és társadalmi érdekeink és értékeink alapján önálló, erôs, alkotó és alakító tényezôi legyünk a globális világnak, az Európai Uniónak, a közép-európai térségnek és – mindenek elôtt – saját hazánknak.

20

A Fidesz – Magyar Polgári Párt integrációs programja „S most a dologra…” (Kossuth)

Magyarország a hazánk A hazát „nem fontos, szereted-e, vagy sem. Egyek vagytok.” – vallja Márai Sándor. Ezért tartozunk felelôsséggel, ezért vagyunk felelôsek érte. Ezért tartozunk elszámolással cselekedeteinkért és mulasztásainkért. Ezért tartozunk majd számadással

lelkiismeretünknek, honfitársainknak, nemzetünknek, kortársainknak és utódainknak. Ha majd szóban vagy gondolatban felteszik a kérdést: Megtettünk-e mindent, amit tehettünk? Legyen egyértelmû a válasz: „Igen, mi mindent, minden tôlünk telhetôt megtettünk.”

Európa a jövônk Az Európai Unió politikai vezetôi 2004 közepét jelölték meg a bôvítés dátumaként. Alig másfél évünk maradt.

Párt megalakulása óta támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. A sikeres uniós csatlakozáshoz azonban arra van szükség, hogy a magyar társadalom, a magyar gazdaság, a magyar nemzet felkészülten várja a belépés pillanatát. Meggyôzôdésünk, hogy csak egy erôs, öntudatos, érdekeit képviselni képes Magyarország polgárai válhatnak az Európai Unió sikeres polgáraivá.

De mondhatjuk azt is: van még jó másfél évünk a további felkészülésre. Használjuk ki. Amikor a Fidesz – Magyar Polgári Párt vezette polgári kormány átvette az ország irányítását, megkezdte az uniós csatlakozásra való felkészülést is. Mert a Fidesz – Magyar Polgári 21

A polgári kormányzás négy éve sikeres európai felzárkózásunk négy éve volt A rendszerváltoztatás óta ez volt az elsô négy olyan év, amelyben folyamatosan, évrôl évre nôtt a gazdaság, és csökkent az infláció. Ez volt az elsô négy olyan év, amelyben folyamatosan, évrôl évre csökkent a munkanélküliség, és nôtt a jövedelmek és nyugdíjak vásárlóereje. Ez volt az elsô négy olyan év, amelyben folyamatosan, évrôl évre nôtt a gyermeket nevelô családok támogatása, és csökkent a szegénysorban felnôni kénytelen gyermekek száma.

zókat elônyben részesítô szempontrendszer is. A sikeres uniós csatlakozáshoz arra van szükség, hogy a magyar gazdasági élet szereplôi versenyképesek legyenek, illetve versenyhátrányuk minél elôbb megszûnjön. De amíg pozícióink kellôképpen meg nem erôsödnek, addig is biztosítsuk nemzeti érdekeink és értékeink – így a magyar termôföld – védelmét. Ez utóbbit szolgálta az a következetes magatartás, amelyet a magyar tárgyalódelegáció az Európai Unió tárgyalóival szemben képviselt minden egyes csatlakozási fejezet megvitatása során. Hatékonyan tárgyaltunk, eredményesen tárgyaltunk, nemzeti érdekeinket a lehetô legnagyobb mértékig érvényesítettük. Ugyanezt várjuk el a szocialista kormánytól is!

A nemzeti össztermék több mint 20%-kal nôtt, egyes években elérve az európai átlag kétszeresét. Az ipari termelés mintegy 60%-kal bôvült, az exportunk mintegy 40%-kal. Visszaszorítottuk az államháztartás hiányát, 9%-ról 6% alá csökkentettük a munkanélküliséget, 18%-ról 5%-ra mérsékeltük az inflációt. A kormányzati ciklus végére mintegy 25 milliárd dollárnyi tôke érkezett az országba, a világ 50 legnagyobb cége közül 39 telepedett le Magyarországon.

A most zajló tárgyalások hosszú idôre megszabhatják helyünket az Európai Unió gazdasági terében. A rossz kompromisszumok az unió peremére szoríthatnak bennünket egy nemzedéknyi idôre. Ellentétben számos „euroszervilis” szocialista és szabaddemokrata véleménnyel, mi azt valljuk, hogy létezik rosszul elôkészített csatlakozás. Az Európai Unió tagországainak példája azt mutatja, hogy lehet jól, és lehet rosszul csatlakozni.

A polgári kormány egyik legfontosabb célja az volt, hogy a gazdaság teljesítményének növelése mellett megerôsítse a társadalmi és gazdasági élet magyar szereplôinek helyzetét. Ezt szolgálta a Széchenyi Terv, ezt szolgálta az Orbán-kormány mezôgazdasági politikája, s ezt szolgálta – többek között – az autópálya-építésnél alkalmazott, a hazai vállalko-

Az „euroszervilizmus” az internacionalizmus új megjelenési formája. 22

Hogy min mérhetô a csatlakozás sikere? A polgárok elégedettségén. Egyes országok – például Svédország – polgárai ma már nem támogatnák a belépést, mert néhány év elmúltával megvonták bizalmukat az integrációtól. Vagyis: csatlakozásukat nem tekintik sikeresnek. Úgy kell csatlakoznunk az Unióhoz, hogy Magyarország polgárai évek múltán is azt tartsák: a csatlakozás támogatása helyes döntés volt.

az Alkotmányban kellene rögzítenünk az Európai Unió jogrendjének a magyar Alkotmány fölé rendelôdését. Álláspontunk szerint szuverenitásunkról semmilyen mértékben sem mondunk le, mindössze annak bizonyos elemeit másokkal – az Európai Unió többi tagállamával – együtt gyakoroljuk. S ôk ugyanezt teszik velünk saját szuverenitásuk vonatkozásában. A Fidesz - mint a polgári átalakulás pártja – a nemzeti megerôsödés és az európai újraegyesítés képviselôje. Meghirdettük a nemzet határokon átívelô újraegyesítését, megalkottuk a Státusztörvényt, hatályba léptettük annak rendelkezéseit, a szomszédos országokban élô magyarok százezrei kapták meg Magyar Igazolványukat. Meggyôzôdésünk, hogy mindezt jól tettük, mert ez is része az „európai integrációnak”, és beilleszthetô abba a folyamatba, amit bátran nevezhetünk Európa újraegyesítésének.

Ezért képviseljük minden fórumon: nemzeti érdekeinket feladni nem lehet, de nem is szükséges. Az Európai Unióban is azokat a nemzeteket becsülik és értékelik, amelyek képesek megvédeni érdekeiket. A nemzet szuverenitása egy és oszthatatlan. A Fidesz – Magyar Polgári Párt képviselôi az alkotmánymódosítási viták során többször kifejtették, hogy nem fogadható el az az „euroszervilis” értelmezés, amely szerint

Mert Európa a jövônk Az Orbán-kormány a tét nagyságának megfelelôen viszonyult a feladatokhoz, mert tudta, hogy hatékony kormányzati támogatás nélkül a magyar gazdaság és társadalom nem készülhet fel a csatlakozásra. A kormányváltás óta eltelt idôszak történései sokakban ébresztenek aggályokat. A szocialista kormány felszámolta azt a kormányzati eszközrendszert, lerombolta mindazokat a programokat,

amelyeket felépítettünk, és amelyek sikereseknek, hatékonyaknak bizonyultak. A rombolást építés még nem követte! Ez a fél esztendô bizonyosan elveszett – és bepótolni már nem lehet –, de még mindig van lehetôség arra, hogy a kormány – bármilyen más elnevezéssel – elindítsa azokat a programokat, amelyek a magyar gazdaság szereplôinek megerôsödését, felkészülését szolgálják. Egy felelôs 23

kormánynak tudnia kell, ha rossz a felkészülés, akkor tulajdonosi, ágazati, regionális alapon egész társadalmi csoportok mehetnek tönkre. Ezt el kell kerülni!

Teendôink sora hosszú, az ország elôtt álló feladatok nagyok. Az alábbiakban azt vesszük számba, mik a legfontosabb feladatok, mit kell a jelenlegi kormánynak, és nekünk, a magyar társadalomnak azért, hogy hazánk polgárainak valóban meghozza a várt sikert.

24

Európai gazdaság A polgári gazdaságpolitika legfontosabb célja a polgárok és családjaik jólétének biztosítása. E cél elérése érdekében az EU-ban különösen fontos a gazdaság versenyképességének további javítása – tartósan magas gazdasági növekedés és egyensúly biztosítása mellett. A hatékonyság javításával biztosítható a magyar gazdaság gyorsított felzárkóztatása az Európai Unió átlagához. Olyan gazdaságpolitikát kell tehát folytatni, amelynek mind rövid, mind pedig közép- és hosszú távú törekvései a magyar gazdaság, vagyis a magyar munkavállalók versenyképességének javítását segítik.

tának megfelelôen – az új típusú, aktív állami szerepvállalás, az állami és a magánszféra, vagyis a közösségben rejlô erô és az egyéni kezdeményezôkészség közötti szoros együttmûködés mellett tör lándzsát. Ennek lényege, hogy az állam – a gazdasági szereplôk partnereként – nemcsak a szabályozáson és adópolitikán keresztül vesz részt a gazdaság mûködtetésében, és biztosít azonos versenyfeltételeket. Olyan infrastrukturális beruházásokat hajt végre, amelyek segítséget nyújtanak a hazai vállalakozások tôkehelyzetének javításához. Ehhez olyan forrásokat kell mozgósítani, amelyek révén a kis- és középvállalkozások támogatásokhoz és hatékonyságjavító eszközökhöz juthatnak. A gazdaság „belsô motorjainak” mûködtetésével érhetô csak el az Európai Unió átlagát meghaladó növekedés, amely a felzárkózás alapfeltétele.

Míg a Medgyessy-kormány az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentésével, a nemzeti stratégiai nagyvállalatok külföldi kézbeadásával kiszolgáltatottá teszi a nemzetgazdaságot addig a Fidesz - Magyar Polgári Párt – a polgári kormány gyakorla-

A nemzetközi környezet EU Bizottság várakozásai szerint középtávon az Európai Unió bruttó hazai összterméke (GDP) éves átlagban 3%-kal, importja pedig 7% körüli ütemben fog bôvülni. Ehhez hozzászámítva más fontos külpiacaink fejlôdési lehetôségeit, elsôsorban az Egyesült Államok gazdaságának instabilitását, a növekedést befolyásoló kockázat jelentôs.

Nyitott gazdaság lévén, Magyarország igen érzékeny a világgazdaság változásaira. Mivel külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó az Európai Unió gazdasága, a magyar gazdaságra mindenek elôtt az ottani fejlemények vannak hatással. Ezért indokolt, hogy terveinket az Európai Unióban várható gazdasági fejlôdés figyelembevételével alakítsuk ki. Az 25

A belsô tényezôk A korábbi évekhez hasonlóan a gazdaságpolitikának két fontos tényezôre kell figyelmet fordítania. A magyar gazdaság elemi érdeke az infláció folyamatos csökkentése, lévén az árstabilitás a növekedés és az egységes valutaövezethez történô csatlakozás elôfeltétele. Ráadásul az is közismert, hogy az infláció a szegények adója. Egy felelôs kormány ezért nem engedheti meg, hogy az uniós csatlakozást megelôzô években ismét, szándékosan növelje az inflációt. Ezzel ahhoz hasonlóan, ahogyan sokan a szocialista gazdaság összeomlása miatt a rendszerváltás veszteseivé lettek, most a csatlakozás veszteseivé válhatnak. A beruházásokat pedig úgy kell elômozdítani, a hazai kis- és középvállalkozásokat

úgy kell megerôsíteni, hogy a gazdaság egyensúlyi tényezôi ne romoljanak, miként ez a polgári gazdaságpoltika alkalmazása idején történt. A növekedés fenntartása és az áremelkedés ütemének további csökkentése csak akkor képzelhetô el, ha a kormányzat – a hazai gazdaság „belsô motorjaira” figyelemmel – a beruházások ütemének felgyorsítását tartja szem elôtt. Ezért – szemben a szocialisták 2003-ra vonatkozó elképzeléseivel – a csatlakozásig hátralévô bô egy esztendôben jelentôs források mozgósítására van szükség mind a növekedés hosszabb távú megalapozását elôsegítô infrastrukturális programokra, mind a vállalkozások erôsítésére.

Növekedési lehetôségek A külpiacok „növekedési kockázatai” ellenére a magyar gazdaság növekedési kilátásai a következô években is jók. A gyors és tartós gazdasági növekedés fennmaradásának fontos feltétele a hazai tôkeállomány dinamikus bôvülése, a beruházások mennyiségi és minôségi növekedése. A következô években a beruházások dinamizálásán és a növekvô európai uniós támogatásokon keresztül az Európai Unió növekedésének kétszeresét kell célul kitûznünk. E célt az elmúlt években, a polgári gazdaságpolitika gyakorlati alkalmazásával már sikerült elérnünk.

Figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a beruházások finanszírozásában továbbra is fontosak a külsô források. A csatlakozást követôen egyre nagyobb az uniós támogatások jelentôsége, amelyek – ha jól tárgyal a jelenlegi kormány – a GDP közel 1%-át teszik majd ki, s nagy jelentôsége lesz a beáramló, kedvezô gazdaságpolitika esetén évente 1-2 milliárd euronyi külföldi mûködô tôkének, mely a visszaforgatott profit figyelembevételével elérheti az évi 3 milliárd euro körüli mértéket.

26

Teendôk az EU csatlakozás elôtt A növekedési lehetôségek csak akkor aknázhatóak ki, ha a jelenlegi kormány visszatér az állam és a magángazdaság közötti szoros együttmûködés útjára. A jelenlegi recessziós, bizonytalan világgazdasági környezetben a jelenlegi kormány

sem mondhat le a folyamatok irányításáról, mert a passzivitás a növekedés jelentôs lassulásához vezethet. A lassulás kárvallottjai pedig a hazai vállalkozások, s a mintegy 2 millió fôt kitevô alkalmazottaik lehetnek.

Az államháztartás hiánya A szocialista kormány elsô hónapjaiban kialakult jelentôs, a GDP 8,5%-ra rugó hiány csökkentése mindenképpen indokolt. A csökkentésnek azonban úgy kell megvalósulnia, hogy a kormány közben nem csökkentheti a gazdaság dinamizálására fordítható összegeket, mert egyébként azok fizetik meg a kormányzati túlköltekezés

árát a csatlakozás elôtti utolsó évben, akik majd a legnehezebb versenyhelyzetbe lesznek kényszerítve az Európai Unióban. A hazai vállalkozások támogatását – akár a jövôre, a szocialisták által tervezett költségvetési hiány rovására is – 80-100 milliárd Ft-tal növelni kell.

A strukturális reformok folytatása Tovább kell folytatni azokat a megkezdett reformokat (köztisztviselôi, rendôri, katonai, egyetemi oktatói életpálya), amelyek növelik az államháztartás hatékonyságát és elôsegítik azoknak a szektoroknak az átalakítását, amelyekben az állam szerepvállalása a következô években is indo-

kolt. Ki kell emelni az egészségügy átalakításának kérdését, mely rövid távon jelentôs költségvetési források mozgósítását teszi szükségessé. A minôségi egészségügyi ellátás eléréséhez a kormánynak növelnie kell hozzájárulását.

27

Vállalkozásfejlesztô és versenyképesség-növelô programok A gazdaságpolitikának továbbra is nagy hangsúlyt kell helyeznie az infrastrukturális beruházásokra, ezért a következô, 2003. évben a kormány által javasolt összegeket jelentôsen emelni kell. Kiemelten kell kezelni a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését és az idegenforgalmi beruházásokat.

a szocialista kormány nem szán elegendô pénzt, ezért a meglévô célelôirányzatok növelése elkerülhetetlen. Kitüntetett figyelmet érdemelnek a mikro- és kisvállalkozások, ezért a mikrohitelek folyósításában a bankszféra mellett kiemelt szerepet játszó Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásra fordítható forrásainak is növekedniük kell.

A hazai kis- és középvállalkozások erôsítésére, tôkehelyzetük javítására

Felkészülés az adóharmonizáció következményeire A csatlakozással együtt jár a közvetett adóharmonizáció, vagyis az általános forgalmi adó módosítása. A 0%-os áfa-kulcs megszûnése számos szociálisan érzékeny területen azonnali drágulást okoz majd. Ezért a jelenlegi kormánynak haladéktalanul intézkednie kell ennek ellensúlyozására.

Az unió legfejlettebb tagállamaiban adóreformok zajlanak, és ennek következtében az évtized végére elôreláthatólag csökkennek majd a cégeket terhelô adók. Nekünk is ezen az úton kell járnunk.

Az euro Az unió gazdasági vérkeringésének zavartalan mûködését a közös pénz, az euro biztosítja. Csatlakozásunk után következô integrációs állomásunk az eurozónához, az Európai Monetáris Unióhoz történô csatlakozás lesz. A célkitûzésben egyetértés van a magyar gazdaság és politika

alakítói között. A magyar polgároknak azonban tudniuk kell, hogy ennek a csatlakozásnak feltétele az ún. maastrichti kritériumok teljesítése, többek között az infláció alacsony szintje. Az eurohoz való csatlakozást nem érdemes késleltetni, mert az jelentôs gazdasági hátrányokkal járhat. 28

Az infláció a szegények adója Az infláció az a gazdasági jelenség, amit mindenki ismer, s amitôl mindenki fél. A magyar polgárok leginkább a Bokros-csomag idején tapasztalhatták meg, milyen kétségbeejtô helyzetet teremt munkájuk, pénzük, jövedelmük mesterséges elértéktelenítése, a reménytelen küzdelem az emelkedô árakkal. A polgári kormány egyik legfontosabb célja az infláció leszorítása volt. Ezt a célt elértük, az inflációt négy év alatt 18%-ról 5%-ra csökkentettük. Az Orbán-komány gazdaságpolitikai tervei – a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben – 2006-ra az infláció 3% alá történô leszorítását jelezték elôre, hogy hazánk mielôbb csatlakozhasson az Európai Monetáris Unióhoz.

A jelenlegi kormány nem ezen az úton jár. Számos gazdaságpolitikai döntése jelzi, hogy a szocialisták ismét növelni akarják az inflációt. Az árak emelkedését a gazdasági tevékenységek láncolatában mindenki továbbhárítja, végül minden teher a fogyasztókra, ránk, de különösen a szegények és kiszolgáltatottak vállára kerül. Azokéra, akik már nem tudják elhárítani. A jelenlegi kormány inflációgerjesztô politikája a szocialisták szociális érzéketlenségét bizonyítja, és az Európai Monetáris Unióhoz történô csatlakozás késleltetését vetíti elôre.

29

Kisvállalkozások – nagy küldetéssel Az erôs kisvállalkozások a korszerû európai gazdaság meghatározó szereplôi, a fejlett magyar polgári társadalom létrejöttének elôfeltételei. A kis- és közepes vállalkozások társadalmi és gazdasági szerepe – Európai Unió tagországaihoz hasonlóan – hazánkban is meghatározó. Magyarországon ezek a vállalkozások – több mint 2 millió munkahelyet biztosítva – a vállalati foglalkoztatottak 61,1%-ának nyújtanak megélhetést,

termeléssel és szolgáltatással a bruttó hozzáadott érték 36,6%-átállítják elô. Minden településen jelen vannak, szerepük döntô a szolgáltatásokban, mûködésük biztosítja mindennapi életünk kényelmét. Az egyén, a cselekvô és vállalkozó ember önálló tevékenysége és felelôssége az elmúlt évtizedben jelentôsen hozzájárult a saját magáért, családjáért, környezetéért, kis- és nagyközösségéért felelôsséget érzôk gyarapodásához.

A polgári gazdaságpolitika törekvései A vállalkozások helyzetének javítását a polgári kormány mind az adópolitika útján közvetett eszközökkel, mind pedig tôkehelyzetük, hitelképességük erôsítését célzó közvetlen eszközökkel segítette. Csökkentek az adminisztrációs terhek, a munkaadói járulék jelentôs mérséklése pedig hozzájárult a cégek versenyképességének javításához. Az adó- és járulékpolitikán túl a gazdaságpolitika a támogatási rendszerben is középpontba állította a hazai vállalkozásokat.

Hasonlóan más, alacsonyabb fejlôdési szintrôl induló európai ország példájához, a polgári kormány tudatos, aktív gazdasági szerepvállalásának részeként hirdettük meg azt a széleskörû pályázati rendszert, amelynek célja a tárgyi (közlekedési) infrastruktúra (autópálya, vasút, regionális repülôterek) fejlesztése, a szellemi infrastruktúra, a tudástôke gyors gyarapítása (kutatás-fejlesztés, innováció, információs társadalom- és gazdaságfejlesztés) és az idegenforgalom, a vendéglátás élénkítése. A korábbi rendszertôl eltérôen a Széchenyi Terv nemcsak hitel- és kamattámogatást nyújtott a vállalkozásoknak, hanem beruházási tôkét is, amire továbbra is nagy szükség van még mindig tôkehiányos gazdaságunkban.

A Széchenyi Terv a vállalkozások megerôsítését, versenyképességük javítását szolgálta, annak érdekében, hogy a közelgô uniós csatlakozás után is megállják helyüket mind az Európai Unió belsô piacán, mind pedig a világpiacon. 30

Nagy mozgástér – nagy verseny A csatlakozás a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak, vállalkozóknak – s a magyar gazdasági élet egészének – új kihívást jelent. Az elôttünk álló feladatnak úgy kell eleget tennünk, hogy tudjuk: • az elmúlt évtized a jogi és szemléleti feltételek egy részének kialakítására volt csak elegendô, de nem adott lehetôséget – történelmi okokra is visszavezethetôen – a stabil mûködéshez szükséges, megfelelô nagyságú tôke felhalmozására, • a vállalkozások túlnyomó többsége kizárólag hazai, helyi piacra termel, illetve ezen a piacon szolgáltat, • a jelenlegi kormány minden ígérete ellenére adós maradt a kis- és közepes vállalkozások mûködését elôsegítô intézkedésekkel. (Az EVA minimális hatása nem mérsékli az adminisztrációs terheket, akadozik a mikro-hitelprogram, stb.)

szerint 2004-ben megvalósuló EU tagság azonban az eddigiektôl eltérô, érdemi, gyors és határozott intézkedéseket kíván a jelenlegi kormánytól. Az eddigi késlekedés és halogatás helyett tettekre van szükség. Egy felelôs kormány számára kiemelt feladat a kis- és középvállalkozások gazdasági és társadalmi súlyának növelése. A gazdaságpolitikai eszközök közül ki kell emelni a finanszírozást támogató hitelgarancia-rendszer bôvítését, a versenysemleges állami támogatási rendszer folyamatos mûködtetését, az adópolitikában a kisvállalkozásokat segítô, egyszerûbb adminisztrációval járó megoldások bevezetését. A Széchenyi Terv pályázatainak sikere igazolja, jelentôs igény van a folytatására. Ezért a terv megfojtása helyett annak végrehajtására van szükség. Emelni kell a pályázatokon elnyerhetô összegeket, és újabb területeket kell beilleszteni a pályázati rendszerbe. Különösen az oktatásban és az egészségügyben érdemes a vállalkozásokat eddig nem alkalmazott eszközökkel támogatni.

Kiszámítható, tervezhetô, a tôke hiányát mérséklô, átfogó pályázati rendszerre van szükség. Az állam támogató szemléletét és gyakorlatát nem pótolja az érdekvédelmi szervezetek nyilvántartási, információs és képzési, oktatási tevékenysége. A kisés közepes vállalkozások, vállalkozók támogatása a világ gazdaságilag (leg)fejlettebb országaiban is kiemelt állami feladat.

A földbôl élôk uniós versenyhátrányaik kiküszöbölése érdekében a polgári gazdaságpolitika számolt a Széchenyi Terv mezôgazdasági támogatásokra fordítható összegeinek jelentôs növelésével. Ezt a jelenlegi szocialista kormány sem kerülheti meg.

Az elmúlt 15 évben Magyarország polgárai több mint nyolcszázezer (!) vállalkozást hoztak létre. Az elkövetkezô néhány esztendô, a reményeink 31

A kisvállakozások térségi lehetôségei Az új programokon belül növekednie kell a kistérségek szerepének, aminek hatására a helybéli polgárok és az adóforintjaikból fenntartott intézmények által kidolgozott átfogó fejlesztések indulhatnak meg. Tovább kell fejleszteni a vállalkozáserôsítô programokat is, hogy növekedjék a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt versenyképes vállalkozások száma és aránya, valamint a kis- és

középvállalkozások remtô képessége.

munkahelyte-

A pályázati rendszeren belül önálló programként jelenjen meg az Alföld és a Tisza-vidék. Arra kell törekednünk, hogy az ország szíve, Budapest, átgondolt és ésszerû tervek alapján legyen részese a fejlôdésnek, ezért a fôváros fejlesztésére önálló program kidolgozása szükséges.

Turizmus – a jövô „motorja” A turizmus a polgári kormány idôszakában a magyar gazdaság egyik sikerágazata volt. A fejlôdés lendülete azonban megtört. Korábban javult a színvonal, nôtt a gyógy-, a kongresszusi és a kulturális turizmus iránti érdeklôdés, társadalmunk gazdasági gyarapodása következtében egyre nagyobb teret nyert a hazai idegenforgalom, ami kiegyen-

súlyozott keresletként állandó bevételi forrássá vált. A jelenlegi kormány azonban nem használja a magyar gazdaság e motorját sem. Sôt éppen uniós csatlakozásunk elôtt gyengíti a vállalkozásokat, csökkenti a keresletet, a hazai turizmust, így rontja a turizmusból élôk versenyképességét.

Mindig magasabbra Az elmúlt évek gazdaságpolitikai eredményei igazolják, elérhetô, hogy a magyar vállalkozások mind a versenyképesség, mind a tôkeerô szempontjából az unió más, hasonló tevékenységet folytató vállalkozásainak szintjére emelkedjenek. En-

nek érdekében a csatlakozás elôtti utolsó teljes évben, 2003-ban jelentôs költségvetési forrásokat kell mozgósítani. Olyan vállalkozáserôsítô programra van szükség, amely a polgári gazdaságpolitikára építve

32

• javítja a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét és piacra jutási feltételeit, • segít kiépíteni a külföldi befektetôk, nagyberuházók és a magyar közép- és kisvállalkozások közötti hidakat és üzleti hálózatokat, • ösztönzi az újabb külföldi nagyberuházásokat, az európai regionális vállalati központok Magyarországra telepítését, • bôvíti és elmélyíti a vállalatközi kooperációs, a beszállítói együttmûködést, a vállalkozáserôsítô be-

ruházások, fejlesztések sikeréért közös állami felelôsséget vállal, és megosztja a kockázatot a vállalkozókkal, befektetôkkel, • támogatja a minôségfejlesztést és a hagyományos kézmûves mikro- és kisvállalkozások reneszánszát, megerôsödését is. Az államnak tehát erôsítenie és stabilizálnia kell partneri szerepét a gazdaságban, mert hazánk csak így léphet be felkészülten az Európai Unió fejlettebb országai közé.

33

Munka, életminôség, életszínvonal A Fidesznek hosszú ideje célja a teljes foglalkoztatottság megteremtése. 1998 és 2002 között – kormányzati felelôsség és lehetôség birtokában – 236 ezer új munkahely létrehozásá-

ban közremûködtünk. A polgári kormányzás idején 8,7%-ról 5,6%-ra csökkent a munkanélküliség, stabilan növekvô gazdaság és növekvô bérek jellemezték Magyarországot.

Európai Szociális Charta a munkavállalók tájékoztatáshoz fûzôdô joga.

A polgári kormányzás idején kihirdettük az Európai Szociális Chartát, és az uniós jogharmonizáció jegyében fontos pontokon módosítottuk a Munka Törvénykönyvét. Ennek köszönhetôen jelent meg a magyar munkajogban kilenc új uniós irányelv. Magyarországon is alkalmazzuk a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályokat, megjelenik az „egyenlô munkáért egyenlô bért” elve, megalakíthatóakká válnak az „európai” üzemi tanácsok a magyarországi nemzetközi vállalatoknál. A fiatal munkavállalókat védô szabályok léptek érvénybe, és javult

A polgári kormány képviselôje és az Európai Unió szociális fôbiztosa aláírta a Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelést. Az unióban majd évente foglalkoztatáspolitikai akcióterveket kell készítenünk. Ezek az unióval közösen megfogalmazott és vállalt értékelések jó lehetôséget jelentenek mind helyzetünk áttekintésére, mind hazai törekvéseink és az unió foglalkoztatáspolitikájának harmonizálásra.

Céljaink azonosak az unió céljaival Az Európai Unió által megfogalmazott irányelvek és célkitûzéseink lényegében egybeesnek. A magyar polgárokkal egyetértésben továbbra is legfontosabb célunk a teljes foglalkoztatottság megteremtése. Ennek ér-

dekében bár támogatjuk azt a kormányprogramban is megfogalmazott törekvést, hogy háromszázezer új munkahely jöjjön létre a mostani kormányzati ciklusban, ám ezzel szemben aggasztó tény, hogy a mun-

34

kanélküliek száma 15 ezerrel nôtt a szocialista kormány néhány hónapja alatt. Miként félô, hogy a vállalkozások ösztönzésének elmaradása miatt ez a helyzet 2003-ban is romlani fog.

A polgári gazdaságpolitika a dolgozni tudó és akaró családjuk boldogulásáért felelôsséget vállalókat támogatja.

A bérek felzárkóztatása A kilencvenes évek közepén a magyar polgárok bérszínvonala nem közelített, hanem távolodott a középeurópai csatlakozó ország többségének bérszínvonalától, a nyugati mértékrôl nem is beszélve.

küszöbén ugyanis egyre sürgetôbbé válik a bérek felzárkóztatása az uniós átlaghoz. Más uniós országok példája azt mutatja, hogy csatlakozásunkat követôen sem várható jelentôs munkaerôkiáramlás Magyarországról, bár a legképzettebb, jól felkészült fiatalok közül bizonyára sokan próbálnak majd szerencsét. A Fidesz értékrendjének egyik sarokköve, hogy Magyarország polgárainak elsôsorban itthon, saját hazájukban, saját földjükön kell megtalálniuk boldogulásuk lehetôségét. A Fidesz programjának ezért volt egyik legfontosabb eleme a bérek felzárkóztatása és a kiszámítható életpálya rendszerek megalkotása.

A polgári kormány ezért tekintette elsôrendû feladatának a bérek felzárkóztatását. A minimálbér 1998ban 19.500 Ft volt, 2002-ben 50.000 Ft, az átlagbér 1998 januárjában 67.000 Ft volt, 2002 januárjában 114.000 Ft. A polgári kormány 2006ig meg akarta duplázni a családok jövedelmét. Sajnos, a szocialista kormány elsô költségvetésébôl világosan kiolvasható, hogy ez, a polgárok jogos elvárásait tükrözô célunk csak egy más gazdaságpolitika segítségével valósítható meg. Most, az unió

Tartós növekedés: teljes foglalkoztatottság A polgári gondolkodás híveitôl idegen az a nemzeti szocialista és szocialista ideológiákból gyakran következô gondolkodás, amely kísérleti terepnek tekinti az emberek életét.

Felfogásunk szerint egy kormánynak nem boldogítania kell a tömegeket, valamiféle felettük álló nagy célok felé terelve ôket, hanem az egyes ember és az általa létrehozott természe-

35

tes közösségek boldogulását kell elôsegítenie. Egy felelôs kormányzatnak ezért kell segítô társává válnia a gazdaság szereplôinek, ezért van szükség a vállalkozói tenniakarás és az emberekben munkáló tettvágy kormányzati szintû támogatására. Összhangban az unió irányelveivel tartós gazdasági növekedésre van szükség, és ennek következményeként jöhetnek létre új munkahelyek.

sokat, hiszen elengedhetetlen versenyképességük javítása. Csökkenteni kell a munkanélküliséget, és növelni kell a foglalkoztatottságot. Nem az egyiket vagy a másikat, hanem mindkettôt! Ezért van szükség a Széchenyi Tervhez fogható, a hazai kisvállalkozásokat támogató programra; ezért kell minél jobban eltávolítani a segélyek és a munkajövedelmek mértékét egymástól; ezért kell egyszerre biztosítani a munkalehetôséget és a munkavállalásra ösztönzô körülményeket.

Most az a legfontosabb, hogy támogassuk a kis- és közepes vállalkozá-

Mindenki kerülhet nehéz helyzetbe Csak támogatással – legyen szó akár a gazdaság megsegítésérôl, akár az emberek segélyezésérôl – nem lehet tartós eredményt elérni. Abban is segíteni kell a vállalkozókat és munkavállalókat, hogy jobban alkalmazkodhassanak az európai és globalizálódó piaci körülményekhez. Külön feladat a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának elôse-

gítése és az ún. nem tipikus foglalkoztatási formák elterjesztése. Támogatandó a részmunkaidôs foglalkoztatás és a távmunka. Az adókedvezmény jellegû támogatás, a járulékkedvezmény azonban szükséges, de nem elégséges eszköz. A részfoglalkoztatás és a távmunka munkajogi szabályainak kidolgozása halaszthatatlan feladat.

Baljós árnyak lalkoztatás felé vezetett. Önmagában a foglalkoztatáspolitika aktív eszközei sem ígérnek sok sikert, ha a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája visszafogja a gazdasági fejlôdést, ellehetetleníti a kisvállalkozásokat.

A szocialista kormány hat hónapja alatt 15 000-rel nôtt a munkanélküliek száma. Ez rossz irány. S ha ez tovább folytatódik, nagyon hamar letérünk arról az útról, amelyen a polgári kormány segítségével az ország haladt, és amely a teljes fog36

Uniós csatlakozásunk küszöbén a magyar vállalkozások versenyképességét támogató polgári gazdaságpolitikára van szükség. Nagy célok csak összehangolt munkával érhetôk el. A gazdaságpolitika,

a foglalkoztatáspolitika, az oktatásügy – képzés, átképzés, továbbképzés – valamint a területfejlesztés csak együtt képesek biztosítani a teljes foglalkoztatottság elérését.

37

Polgári lét mindenkinek Az Európai Uniónak nincs integrált szociálpolitikája, de vannak szociális irányelvei, törekvései és ajánlásai. Az Európai Unió gazdaságát szociális piacgazdaságnak nevezik. A magyar társadalom már csatlakozásunk elôtt is megköveteli a mindenkori kormánytól a hazai gyakorlatnak az unió szociális gyakorlatához való illesztését. A polgári kormány ennek tudatában alkotta

meg új szemléletet képviselô családpolitikáját. Most a szocialista-szabaddemokata kormány politikája sokakat tölt el félelemmel. Olyan törést jelent a magyar családok életében és a magyar polgárosodás folyamatában, melynek következtében a magyar társadalom ismét távolodni kezd saját céljaitól és az európai szociális piacgazdaság ismérveitôl.

Nézzük a tényeket A polgári kormány helyreállította és megújította az elôzô szocialista kormány által lerombolt családtámogatási rendszert. A mai szocialista kormány most, a 2003-as költségvetési törvény benyújtásával, a drogok terjesztésének könnyítésével, a gyermekek elleni erôszak büntetési tételének enyhítésével ismét támadásokat indított a családok természetes értékrendje, a polgárok biztonsága ellen.

nyeket, és további jelentôs emelést tervezett, míg a szocialista kormány leállította a lakástámogatási rendszer továbbfejlesztését. A polgári kormány évrôl évre növelte a kiegészítô családi pótlékot, a szocialista kormány még a nevét is elvette ennek az ellátásnak, – mert ô „szegénységpárti”. Ezért a szocialista kormány 2003-ban – korábbi ígéreteivel ellentétben – „befagyasztja” a családi pótlékot, vagyis reálértékben az inflációval arányosan csökkenti értékét. Az ô szociálpolitikájuk nem a szociális piacgazdaság megteremtése felé vezet, mert hiányzik belôle a szociális érzékenység és a tudatosság. Aki „szegénységpárti”, az a szegénységet szereti. A polgári szociálpolitika a szegény embernek nyújt segítô jobbot.

A polgári kormány elérhetôvé tette a családi pótlékot mindenki számára, a szocialista kormány megszüntette az iskoláztatási támogatást. A polgári kormány ismét bevezette a gyermekgondozási díjat, a szocialista kormány most megpróbálja értéktelenné tenni. A polgári kormány elérhetô közelségbe hozta a lakásépítési kedvezmé-

38

Mindennapi kenyerünk Uniós csatlakozásunk legnagyobb kérdése, vajon nem jelent-e majd csatlakozásunk csalatkozást a földbôl élôk százezreinek. Most az Európai Unió ágazati politikái közül a mezôgazdasági politika a legközpontosítottabb, a tagállamoknak ezen a területen van a legkisebb mozgásterük. Vagyis a belépés után a mindenkori kormány közvetlenül kevéssé avatkozhat a hazai mezôgazdaság dolgaiba.

hogy szûkül a nemzeti mozgástér az agrárpolitikában, a magyar piacon is kiélezettebbé válik a verseny, sikertelen tárgyalások esetén hosszabb idôre „másodrendû tagokká” válhatunk, vagyis csak korlátozott mértékû közvetlen uniós támogatás állhat a magyar gazdák rendelkezésére, valamint alacsony kvóták megállapítása és a termelés indokolatlan korlátozása várhat ránk. A csatlakozás tényleges hatásai csak a csatlakozási alkufolyamat eredményeként létrejövô dokumentumok tartalmának megismerését követôen ítélhetôk meg. A Fidesz – Magyar Polgári Párt álláspontja szerint a gazdák elvárásainak megfelelôen elérhetô, hogy mezôgazdaságunk az Európai Unióba történô belépés nyertese legyen. A polgári kormány az ehhez szükséges legfontosabb lépéseket megtette. Aggodalommal látjuk azonban, hogy a szocialisták „euroszervilis” magatartása az elmúlt hónapokban sokat rontott a magyar gazdák majdani pozícióján. Elfogadhatatlan az az érvelés, amely a csatlakozás más területein elérhetô elônyökért feláldozná a magyar mezôgazdaság érdekeit.

Hazánkban a mezôgazdaság szerepe nagyobb, mint az unió országaiban általában. Ez természeti adottságainkból, hagyományainkból, foglalkoztatottsági viszonyainkból fakad. A belépés a mezôgazdaság különbözô ágazatait eltérôen érintheti. Mezôgazdaságunk megfelelô tárgyalás és felkészülés esetén a belépés nyertese lehet, de a csatlakozás „mezôgazdasági fejezete” jelentôs kihívást és számos kockázatot is hordoz. A csatlakozástól nagy valószínûséggel várható elônyök: hogy véget ér az átmeneti helyzet, hozzáférhetôvé válik az Európai Unió teljes, közel 5oo millió lakost számláló piaca, megkapjuk az uniós támogatásokat, megnônek a vidékfejlesztési források, bôvül a vidéken élôk munkalehetôsége.

A magyar mezôgazdaság unión belüli sikerének feltétele, hogy szerkezetében közeledjen az uniós struktúrához. Az unió agrárpolitikája a családi gazdaságokon alapul. A világ bármely más agrárrendszerével összehasonlítva az a legfôbb különlegessége,

A csatlakozásban benne rejlô nehézségek illetve kockázatok ugyanakkor, 39

hogy a családi gazdaságok megôrzésére, megerôsítésére helyezi a hangsúlyt. Az unióban a mezôgazdaságnak szûken vett gazdasági funkcióján túl társadalmi feladatai is vannak, és ezeket – az unió politikusainak meggyôzôdése szerint – leginkább a családi gazdaságok képesek ellátni. Ilyen másra át nem ruházható feladat a vidéki térségek gazdasági aktivitásának megtartása, erôsítése, a foglalkoztatottság, munkahelyek megtartása, a hagyományos közösségek, a társadalmi hagyományok megôrzése,

valamint természeti környezetünk védelme. Az uniós támogatások ezekhez a feladatokhoz járnak. A polgári agrárpolitika ezeket a célokat követte. Ha sikeresek akarunk lenni az unióban, akkor a jelenlegi, szocialista kormánynak is ezen az európai úton kellene haladnia. Ezért rossz történelmi hagyományaival szakítva inkább a jövô partnerét, semmint egy általa többször megalázott ellenséget kellene látnia a magyar gazdatársadalomban.

Nyugodtabban, erôsebben A magyar gazdák érdekei azt diktálják, hogy olyan feltételek mellett lépjünk az Európai Unióba, amelyek biztosítják, hogy a magyar mezôgazdaság a régi tagok mezôgazdaságával azonos jogállású, fejlôdôképes és versenyképes legyen, megôrizhesse nemzetgazdaságunkban betöltött fontos helyét. A kvótáknak, vagyis a termékmennyiség megengedett határának és a közvetlen kifizetések mértékének mezôgazdaságunk tényleges képességeit, exportorientáltságát és a belföldi fogyasztás várható bôvülését kell tükrözniük. Így a fölbôl élôk is nyugodtabban várhatják majd a csatlakozás napját, tudván, hogy az uniós versenyben ôk is erôsebben és felkészültebben vehetnek részt.

mely szerint a magyar gazdák csak 10 év átmeneti idô után juthatnának hozzá a támogatások nagyobbik részéhez. Ez egy 10 hektáros gazdának 3 millió forintos veszteséget jelent ezen idôszakban. A magyar mezôgazdaságnak 1300 milliárd forintos kieséssel kellene a 10 év alatt számolnia! Az Európai Unió tárgyalói a 90-es évek közepének alacsony termelési eredményei alapján határozzák meg a számunkra megszabandó kvótákat. Ez hosszabb távon a valós képességei alatti szintre korlátozná a magyar termelést, veszélyeztetné mezôgazdaságunk hagyományos exportorientáltságának fenntartását. Az életszínvonal és a fogyasztás elôrelátható növekedése következtében olyan termékek esetében is nettó importôrré válhatunk, amelyek korábban exporttermékeink voltak.

Diszkriminatívnak és sérelmesnek, az unió értékrendjével összeegyezhetetlennek tartjuk azt az álláspontot, 40

Elfogadhatatlannak és súlyos hibának tartjuk, hogy a szocialista kormány lényegében cserbenhagyta a magyar gazdákat. Tette ezt annak ellenére, hogy 100 naposnak nevezett programjában azt ígérte: „A magyar mezôgazdasági termelôk érdekében haladéktalanul tárgyalásokat kez-

dünk az EU-val a csatlakozás pénzügyi feltételeinek javítása érdekében”. Ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy bizonyos beruházásokat segítô nemzeti programokat a belépés után is mûködtethessünk, mert még mindig több százmilliárd forint beruházás hiányzik a mezôgazdaságból.

Amit ma megtehetünk A csatlakozásra való felkészülés alapvetôen közös, de túlnyomóan kormányzati feladat és felelôsség. A kormánynak fel kell készülnie arra, hogy a közös agrárpolitikát alkalmazza, hogy segítséget nyújtson a gazdáknak az uniós támogatások elnyerésében.

szülési és egyéb nemzeti programokra 33 milliárd forint; a beruházási támogatások megnövelésére 14 milliárd forint; a piacra jutási támogatások növelésére 13 milliárd forint; valamint a családi gazdaságok támogatására 6 milliárd forint további támogatásra volna legalább szükség.

A csatlakozásig hátralévô idôben a gazdáknak kiemelt költségvetési támogatást kell kapniuk a felkészüléséhez. Vonatkozik ez a beruházásokra, a géptámogatások visszaállítására, a jelenlegi kormány által leállított gazdahitel-program ismételt beindítására, a földvásárlási támogatásokra és a családi gazdaságok többlet-támogatására. De ebbe a körbe tartoznak a termelés költségeinek nagyobb arányú támogatásai, a termelési támogatások, a földalapú támogatások, az elemi károk térítése, a hitelterhek mérséklése, az érdekképviseletek felkészítése.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a SAPARD Programra hivatkozva ugyanarra a területre ne legyenek állami támogatások. A SAPARD nem támogat kapacitásbôvítést, pedig erre fokozottan szükség lenne. S az sem mellékes tény, hogy a SAPARD támogatásokhoz való hozzáférés lényegesen nehezebb, mint a magyar támogatásokhoz. A polgári kormány – a csatlakozás kihívásaira is tekintettel – a termôföld elôvásárlási és elô-haszonbérleti jogát a családi gazdaságok számára biztosította. A szocialista kormány ezt megszüntette, újra utat nyitva ezzel a „strómanszerzôdések” elôtt. Ahhoz, hogy a termôföld továbbra is meghatározóan magyar tulajdonban maradhasson, vissza kell állítani a

A szocialisták jövôre vonatkozó tervei alapján az agrártörvény elôírásai szerint járó összeghez képest 66 milliárd forintot vesznek ki a gazdák zsebébôl. A Fidesz szerint EU felké41

családi gazdaságok elôvásárlási és elô-haszonbérleti jogát. Javasoljuk az eredeti helyzet visszaállítását, mert ez teszi lehetôvé, hogy a gyakorlatban is érvényesülhessen az a – derogációs igényben is kifejezôdô – elv, hogy a csatlakozás után is nemzeti tulajdonban maradjon a magyar ter-

môföld. A Nemzeti Földalap Ellenôrzô Bizottsága egy öt tagú bizottság, amelybôl törvénysértô módon kizárták a gazdák képviseletét ellátó MAGOSZ-t. Követeljük, hogy az Ellenôrzô Bizottságba kerüljön vissza a MAGOSZ képviselôje is.

Hogyan? Tovább! Az egységes piacon még nagyobb szükségünk lesz arra, hogy versenyképességünket javítsuk. A termelôk még inkább rákényszerülnek, hogy szembenézzenek a multinacionális vállalatok kihívásaival. Ezért sokkal hangsúlyosabban kell foglalkoznunk a minôség kérdéseivel. Jobban kell védenünk, segítenünk a magyar specialitások, tájjellegû termékek, a hungaricumok piacra jutását. Ezért hasznos lenne, ha még a belépés elôtt kiépítenénk eredetvédelmi rendszerünket – és az eredetvédelmi hivatal is megkezdené mûködését.

MAGOSZ-t. Megítélésükben jelenleg még sok belpolitikai motívum található. Ezen túl kell lépnünk, mert szerepük a jövôben egyre inkább külkapcsolativá válik. Arra kell törekednünk, hogy képességeiket és legitimitásukat megerôsítsük. A bôvítés minden ellenkezô szándék ellenére jelentôsen átrendezi majd az európai agrárpiacokat. Gondoljunk csak bele: az Európai Unió és a tíz új tagország egységes vámterületté is válik. A kezdeti idôk lehetôségeit szerteágazó és hatékony piackutatással lehet – kormányzati szinten is – még jobban kihasználni, segíteni kereskedôinket, hogy tudjanak élni a megnyíló lehetôségekkel. Ez kormányzati feladat is, tehát ilyen kutatásokhoz támogatást kell nyújtani a jövôben. Az Európai Unióban a legtöbb sarkalatos kérdésrôl ádáz vita folyik. Vita folyik a közös agrárpolitika jövôjérôl is. Nekünk, magyaroknak, abból kell kiindulnunk, hogy hazánk gazdaságában, társadalmi életében a mezôgazdaság erôteljeseb-

Az unióban csak egy erôs és öntudatos, érdekeit képviselni képes Magyarország lehet sikeres. A mezôgazdaság területén fontos, hogy legyenek olyan érdekképviseleteink, amelyek európai szinten is felveszik a versenyt kollégáikkal. Az agrártermelôk között két érdekképviseletet lehet kiemelni: a fôként a társas vállalkozások képviseletét ellátó MOSZ-t és a fôként az egyéni és családi gazdálkodókat képviselô 42

ben szerepel, mint sok majdani tagtársunkéban, ezért nekünk az unióban is a családi gazdaságok támo-

gatásán alapuló agrárrendszer fenntartását és továbbfejlesztését kell támogatnunk.

43

Európai térségeink A differenciált területpolitika szükségességét érzékelteti az a csöppet sem tréfás paradoxon, amely így

szól: Ha nekem két tehenem van, neked meg egy sincs, akkor mindkettônknek átlagosan egy tehene van.

Igaz ez? Az Európai Unió 2000-2006 közötti költségvetése alapján a csatlakozástól a jelenlegi támogatás ötszörösére számíthat Magyarország. Ez az óriási lehetôség egyben óriási felelôsség is a tervezô, a programozó, a végrehajtó és a döntéshozó intézmények számára. A Nemzeti Fejlesztési Terv, amelynek elôkészítését a polgári kormány kezdte el, hosszú idôre meghatározza majd Magyarország fejlesztési stratégiáját, céljait és eszközeit, és rögzíti a költségvetési források felhasználását is. A tervezési eljárásnak figyelembe kell vennie, hogy mit támogat az Európai Unió a strukturális és a kohéziós alapból? Mire van szükségük – az országos, regionális, megyei és kistérségi programok alapján – az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak, a gazdaság szereplôinek és a polgároknak? Milyen a hazai költségvetési és pénzügyi források, vagyis a nemzeti költségvetés és az uniós támogatások optimális aránya, és mekkora a megvalósítható elôkészített tervek, programok mennyisége és milyen a minôsége?

ra a csatlakozás eszköz, amely hosszabb távon Magyarország, a magyar polgárok és az egész nemzet számára meghozhatja a várt gyarapodást. Mi azonban azt szeretnénk, hogy mi, magyarok a csatlakozás pillanatától érezhessük, helyesen döntöttünk, amikor a csatlakozás mellett szavaztunk. A sikeres uniós csatlakozásnak azonban van néhány alapfeltétele, amit a Nemzeti Fejlesztési Tervnek is tartalmaznia kell: A regionális különbségek úgy csökkenjenek, hogy a már fejlôdésnek indult térségek tovább gyarapodjanak, és a hátrányosabb helyzetûek irányába mintegy közvetítôi legyenek a piac törvényei szerint folyamatosan átalakuló, de a magyar viszonyokat már ismerô, munkahelyteremtô vállalkozásoknak. A bérek európai távlatú felzárkóztatása ne csak országos átlagban kezdôdjön el; kistérségi, megyei felzárkóztatási programot tartunk indokoltnak, az országon belüli jelentôs bérkülönbségek kiegyenlítésének elôsegítésére.

A Fidesz Magyar Polgári Párt számá-

44

Amit a teljes jogú tagság elnyerésének idôpontjáig kell tenni lenül megelôzô idôszakban a vidékfejlesztésben és a regionális politikában. Miközben arra biztatja a régiókat, hogy tervezzenek és programozzanak, képtelen elfogadtatni és célba juttatni a regionális operatív programokat. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben a kistérségi, megyei, regionális programok és az ágazati programok szintézise, hatásvizsgálata, bemutatása önálló fejezetben jelenjék meg.

Meg kell akadályoznunk, hogy a regionális politika a szocialista-szabaddemokrata pártpolitika eszközévé váljon. Meg kell akadályoznunk, hogy az önkormányzatok „kivéreztetésével” az önrészt vállalni képtelen, a szabad felhasználású eszközökkel nem rendelkezô önkormányzatok sora az életképtelen, „látszólag” önhibájukon kívül hátrányos helyzetû önkormányzatok sorsára jusson. Meg kell akadályoznunk a Regionális Fejlesztési Tanácsok, továbbá a kifizetô ügynökségek és a programkészítô szervezetek közvetlen alárendelését a kormányzati és pártakaratnak.

A jelenlegi kormány ésszerûtlenül központosít, és ezzel a közösségek cselekvéseinek hatékonyságát csökkenti! Gyakran ugyan ennek ellenkezôjét állítja, de sok embert, sok közösséget sokáig nem lehet becsapni.

A szocialista kormány gyökeres fordulatra készül a csatlakozást közvet-

Ami a Nemzeti Fejlesztési Tervbôl kimaradt A Nemzeti Fejlesztési Tervben stratégiai célként kell meghatározni a magyar polgárok életminôségének és az ország versenyképességének javítását. Mindezt a tudásalapú társadalom helyi és regionális feltételrendszerének kialakításával lehet és kell megteremteni. A programnak tükröznie kell a nemzeti összetartozás, az egymásért való felelôsségvállalás érzését.

lyeknek sorsáról a következô másfél évben késôbb már nem korrigálható döntéseket kell hozni. A szocialista kormány által benyújtott költségvetésnek az a következménye, hogy a gazdák, a vállalkozók, és az önkormányzatok felkészítése az egyre növekvô piaci nyomás kivédésére elmarad. A megszorító költségvetés Magyarországot a legrosszabb pillanatban hozza hátrányos helyzetbe.

A magyar gazdaság versenyképességének javítása stratégiai cél és nemzeti érdek. Vannak olyan vállalkozástípusok, stratégiai ágazatok, ame-

A fejlett – a közlekedési és környezetterhelést csökkentô – infrastruktúra nemcsak bekapcsol a nemzetkö45

zi gazdaság, a turizmus és kultúra hálózatába, hanem erôteljes hatást is gyakorol a gazdaság versenyképességére. Ezért tovább kell folytatnunk a Duna - Tisza hidak és a polgári kormány által kijelölt autópályák, autóutak, gyorsforgalmi, elkerülô utak építését. A regionális központok összekötése ugyanolyan fontosságú, mint a 32 város, elkerülô útszakaszának kiépítése. A társadalmi, gazdasági kohéziót erôsíti a gyûrûs úthálózat feltételeinek kialakítása. A fôváros is akkor lélegezhet fel, ha az átmenô és különösen a tehergépjármû-forgalmat nagy áteresztôképességû elkerülô utak bonyolítják.

kedik az Európai Unió gazdaságpolitikájába, szociálpolitikájába és regionális politikájába. A szocialista kormányok ún. modernizációs törekvései, kizárólag a termelés fokozására irányuló programjaik helyrehozhatatlan károkat okoztak az agrárgazdaságban, a környezet és a táj értékeiben, az emberek szívében-lelkében, a kisközösségekben, és a nagyvárosba tóduló és mindenüket elvesztô családok életében is. A magyar vidék, a magyar falu és kisváros gyarapodása, felvirágzása, értékeinek okos, tudatos megmentése, ápolása programunk fontos része. Kiemelten támogatjuk tehát a vidék megújulási törekvéseit, a települési és táji környezet összhangjának megteremtését, a városoktól távolabbi térségek termékeinek piacra juttatását, a kiegészítô és alternatív jövedelemszerzési lehetôségek fejlesztését – a közösségek önfenntartó erejének visszaszerzését.

A falu felzárkóztatása és vonzóbbá tétele a magyar társadalom és gazdaság alapvetô érdeke. A tanyai, falusi, kisvárosi közösségek értékeinek védelme a nemzeti és polgári értékrend alapköve – és szervesen illesz-

Környezetkultúra, környezetvédelem A szocializmus soha be nem hegedô sebeket ejtett a magyar tájon és a magyar népességen. Nem tudjuk, és már sohasem fogjuk megtudni, hogy a magyarországi környezetszennyezés – a nagyüzemi mezôgazdaság ellenôrizetlen vegyszereitôl keletkezô arzénos ivóvíz, Budapest levegôjének szennyezettsége, az égetô-berendezések méregkibocsátása, a sok tucat szovjet laktanya udvarán a talajvízbe beszivárgó olaj, benzin, sav – és a magyar rákstatisztika, születési rendellenességekrôl vagy légúti

megbetegedésekrôl szóló statisztika milyen összefüggésben van egymással. De ha elautózunk az ajkai alumíniumkohó meddôhányója mellett – körbesétálni nem lehet, akkora –, elgondolkodhatunk azon is, kik a felelôsek mindezért a pusztításért, kinek származott haszna mindebbôl. Talán a környezetvédelem az, amelyben Magyarországnak a legnagyobb szüksége van az uniós segítségre, és ahol talán a legnagyobb elônnyel fog járni csatlakozásunk. Sok a felada46

tunk, és ha elvégeztük, sokkal egészségesebb környezetben élhetünk majd. Egészségügyi haszonnal jár majd – a kötelezô uniós normáknak megfelelô szûrôberendezések és tehergépkocsik használata révén – a légszennyezés csökkenése. A teljes csatornahálózat kiépülése és a szennyvíztisztítás következtében javul felszíni és felszín alatti vizeink minôsége. Ökológiai haszonnal jár majd a szennyezés általános csökkenése, valamint a fajok védelmét célzó közösségi elôírások szigorú betartása és betartatása.

Ha 2010-re teljesítjük vállalásainkat, elvégezzük feladatunkat, akkor – egyes számítások szerint – 2020-ig évente mintegy 1800 milliárd (!) forintot takaríthatunk meg mostani költségeinkbôl. A magyar környezetvédelemnek van egy olyan területe, amelyen Európa élvonalában járunk: nemzeti parkjaink, természetvédelmi és tájvédelmi körzeteink száma, területeinek mérete és minôsége gyakran váltja ki nyugat-európai szakértôk csodálatát és elismerését.

Határokon átívelô együttmûködés A számos eurorégió ma már szerves része az Európai Unió társadalmi, gazdasági és közigazgatási rendszerének. Az egyre fakuló államhatárokon átnyúló együttmûködési formák valamennyi résztvevô számára elônyösek.

Nemzeti és társadalmi érdekünk e kapcsolati formák továbbfejlesztése mind az unióhoz velünk együtt csatlakozó szomszédainkkal, mind azokkal, akik csak késôbb integrálódnak majd. Az önkormányzatok és térségek együttmûködése hozza majd létre a Kárpát-medence népeinek – magyaroknak és nem magyaroknak – azt a sûrû kapcsolat-szövedékét, amely a sok évtizedes mesterséges szétszakítottság után – Európa más, boldogabb népeihez, a skandinávokhoz, a Benelux államok lakóihoz hasonlóan – megteremtheti az egymásért és a nagyrégióért viselt közös felelôsség tudatát is.

Az elmúlt évtizedben nálunk is megszaporodtak a határokon átívelô, regionális együttmûködési formák, térségek és önkormányzatok százai alakítottak ki különbözô kapcsolatokat a határ túloldalán található magyar településekkel, vagy vegyes etnikai összetételû nagyobb térségekkel.

47

E-gazdaság, információs társadalom Az Európai Tanács lisszaboni értekezletén 2000 tavaszán elfogadott eEurope kezdeményezés meghatározta azt a három fô területet, ahol a tagországok központi támogatásra számíthatnak. A tanács az európai elektronikus gazdaságok felzárkóztatása érdekében a tagországok számára az elérendô célokat is meghatározta.

mi és gazdasági programokat a polgári kormányzat az eEurope programmal egy idôben kezdte meg. Ezért évente több mint 30 milliárd forint állami erôforrást mozgósítottunk. A mûhelymunka keretében elkészült Nemzeti Információs Társadalom Stratégia illeszkedik az uniós kezdeményezésekhez. A csatlakozó országok közül elsôként kapcsolódtunk az eEurope programban meghirdetett - tudományos közösségek kommunikációját elôsegítô - 2.5 Gbit/s-os oktatói hálózathoz.

Az eEurope program cselekvési programjának (IST – Information Society Technologies – az Információs Társadalom Technológiái) elemei a következôk: • az Európai Közösség teljes területén olcsóbb és gyorsabb, biztonságos internet-elérés megteremtése; • minél többeket fel kell készíteni az Internetben rejlô lehetôségek kihasználására; • elô kell segíteni az elektronikus kereskedelem, az üzleti élet és a közigazgatás területén az internet alkalmazását.

A Hírközlési Törvény elfogadásával megteremtôdött annak feltétele, hogy meginduljon a szolgáltatók közötti verseny. A piacnyitások európai tapasztalatai azt mutatják, hogy a nemzetközi és a helyközi hívásokkal ellentétben a helyi hívások terén a verseny, s így az árcsökkenés is lassúbb a vártnál. Itt – az internetezés szempontjából a polgároknak is kedvezô fix tarifájú árazási modellek kialakítására van szükség.

Hazánkban az elektronikus társadal-

Részvételünk az IST programokban Az információ-technológia területén léteznek fejlett mûködô hazai programok, vállalkozások. Az itt folyó munka nemcsak eléri, hanem néhol túl is mutat az európai országok átla-

gos fejlettségi szintjén. E fejlesztôi csoportok nagy eséllyel pályáznak a közösségi keretprogramokban való részvételre, így az IST programokban történô közremûködésre is.

48

A legfontosabb cél, hogy az információtechnológia terén itthon meglévô szellemi kapacitásokat magas hatásfokkal használjuk ki. Példaként említendô a cselekvési program biztonságos hálózati alkalmazásokra vonat-

kozó területe. Az IST 6. keretprogramban meghirdetett Smart Card technológiák és a biztonságos internethasználatot elôsegítô fejlesztések területén jelentôs sikereket értünk el.

@z eEurope A Hírközlési Törvény elfogadása a vártnál kisebb eredményt hozott: kisebb mértékben és lassabban csökkentek a fogyasztói árak. A helyi hálózati hozzáférések terén a hosszadalmas jogorvoslati utak és a magas piaci belépési akadályok lassítják a távközlési liberalizáció megvalósítását és bénítják a szereplôk közötti versenyt. A Hírközlési Törvény módosításának célja e folyamatok gyorsítása és az európai példákhoz hasonlóan új üzleti modellek létrejöttének szabályozói eszközökkel történô támogatása.

A polgári kormányzás idején megnégyszereztük a Sulinet végpontok számát. A növekedés megtartásával szükség van a végpontok számának megduplázására, vagyis hogy kétszer annyian juthassanak Internet-eléréshez. Az EU strukturális alapjainak igénybe vételével pedig tovább kell folytatni a nagy sebességû egyetemi hálózatok bôvítését és az intranet technológiák felsôoktatási alkalmazásának bôvítését. Az információtechnológiában minden tíz betöltendô munkahelyre hét kvalifikált szakember jelentkezik. A modern technológiák területén jelentkezô munkaerôhiányt csak jól képzett szakembergárdával lehet biztosítani. Fontos cél ezen értékteremtô képességek elsajátításának támogatása a felsôoktatásban.

A jövôben a széles sávú Internetelérések számának gyors növelésére van szükség. A technológia-semlegesség jegyében az alternatív, széles sávú technológiák kormányzati támogatását ki kell terjeszteni minden elérési formára, és elérhetôvé tenni azt a kisebb szolgáltatók számára is. A beruházási adókedvezmény jelenleg csak 1 illetve 3 milliárd forintnyi beruházás felett érvényes, így kizárja a kisebb szereplôket a távközlési piac növekedési lehetôségeibôl.

Támogatni kell a fogyatékkal élôk munkaerôpiaci integrációját. Ennek hatékony eszköze a számukra jelentôs kedvezménnyel biztosított Internet-elérés és a távmunkahelyek létrehozása.

49

Ahhoz, hogy a polgárok ügyeiket az Interneten keresztül intézhessék, digitális tartalmakra, nyilvános állami adatbázisokra, elektronikus okmányigénylésre, adóbevallásra, ingatlan és cégnyilvántartásra, gépkocsiügyintézésre van szükség.

A 30 év alattiak hálózati Internethozzáférését kedvezményes számítógépvásárlási programokkal és a szabványosított ingyenes elektronikus aláírással kell támogatni.

50

A tudás Európája Magyarország az Európai Unióban akkor lehet sikeres, ha a gazdaságban jelen van a versenyképes, magasan képzett, korszerû ismeretekkel bíró és a további tanulásra képes munkaerô. A magyar gazdaság verseny-

elônyének megtartásához, a gazdaság további növekedéséhez, az életminôség további javításához a legkorszerûbb ismereteket közvetítô oktatásra és hatékony kutatás-fejlesztési tevékenységre van szükség.

Esélyteremtés és minôség a közoktatásban és a szakképzésben Az Európai Unióba tartó Magyarország oktatásfejlesztési tevékenységének középpontjába az esélyteremtést és a minôségelv érvényesítését kell állítani. E célok megvalósulását kell szolgálnia a finanszírozásnak, az oktatás formai és tartalmi megújításának egyaránt. Az esélyteremtést szolgáló minôségelvû oktatásirányítás feladata az oktatási rendszer összetartása, valamint azoknak a kereteknek, eljárásoknak a kijelölése, megteremtése, amelyek között a helyi igényeknek és elvárásoknak is megfelelô színvonalas képzés mindenki számára biztosítható. A csatlakozást követôen az eddigieknél is kiemeltebb szerepet kap a finanszírozás, amelynek egyidejûleg kell szolgálnia a települések és az egyes intézmények közötti különbségek mérséklését, majd felszámolását, az esélyteremtést segítô intézmények és a hátrányos helyzetû – többek között az Arany János tehetséggondozó programban résztvevô – fiatalok kiemelt támogatását.

A finanszírozási keretek kialakításakor biztosítani kell a polgári kormány által kidolgozott, és az új kormány által is támogatott XXI. század iskolája közoktatási intézményfejlesztési program megvalósításának feltételeit. A tudásalapú és információs társadalom korában gyorsan változnak a szakmai ismeretek és képességek iránti igények. Egyre nagyobb jelentôségre tesznek szert az olyan kulcsképességek, mint a kommunikációs képesség, a problémamegoldó készség, a tanulási képesség, a kooperációra való képesség, az informatikai- és a nyelvtudás. A tanulói teljesítményeket összehasonlító nemzetközi kutatások eredményei egyértelmûen kijelölik a fejlesztések követendô irányát. Ezt szolgálja a kerettantervi szabályozás felmenô rendszerben történô bevezetése, valamint az érettségi vizsga 2005-tôl megvalósuló reformja. A Fidesz – Magyar Polgári Párt folytatandónak tartja az Európai Unió tagországai által is elismert Come51

nius 2000 közoktatási minôségfejlesztési program, valamint a polgári kormány idôszakában elindított – a legkorszerûbb eljárásokra és legújabb kutatási eredményekre építô – komplex iskolai értékelési program folytatását és kiterjesztését valamennyi magyarországi közoktatási intézményre.

összhangjának megteremtését. Az Országos Képzési Jegyzék korszerûsítésének elsô lépéseként megtörtént a szakterületek és a szakmacsoportok kialakítása, amely egyúttal megteremtette a szakmák fejlesztésének lehetôségét. Az egységes szerkezetû OKJ megkönnyíti a szakirányú tanulmányok beszámítását, a szakmacsoportokon belüli átlépések, horizontális és vertikális szakmaváltások az egyén számára lehetôséget kínálnak a késôbbi továbbképzésre. A szakképzési hozzájárulás elmúlt évtizedben kialakított rendszere a szakképzési rendszer fejlesztésének alapvetô forrásává vált. E rendszer fenntartása és további fejlesztése, valamint függetlenségének megtartása a jövôben is alapvetô feladat. Az oktatás színvonalának emeléséhez elengedhetetlennek tartjuk az oktatásban dolgozók jövedelmének emelését. A Fidesz – Magyar Polgári Párt ennek garanciáját a pedagógus életpályamodell bevezetésében látja, amelynek alapelvei és elemei megfeleltethetôk több EU tagállam gyakorlatának. Az életpályamodell ösztönzi a szakmai elôrelépést, fokozottan elismeri a speciális feladatokat – például: a hátrányos helyzetû fiatalok oktatását – és a nevelési feladatokat végzô pedagógusok munkáját.

A gazdaság és az oktatás kölcsönösen egymásra utaltak. Jól mûködô gazdaság nem képzelhetô el versenyképes tudással rendelkezô munkaerô nélkül. De az oktatás magas színvonala is csak akkor biztosítható huzamos ideig, ha egyfelôl a gazdaság és az oktatás kapcsolata élô, vagyis a közvetített tudás relevanciájában, piacképességében is megmutatkozik, másfelôl, ha a gazdaság által megtermelt javak közvetett vagy közvetlen módon hozzájárulnak az oktatás színvonalas mûködéséhez. Az átfogó humánerôforrás-fejlesztési stratégia megalapozása érdekében a polgári kormány alapvetô célként fogalmazta meg, hogy a szakképzés valóságos esélyt kínáljon a munkaerôpiacon történô elhelyezkedésre és a társadalmi beilleszkedésre, illetve felemelkedésre. A szakképzés fejlesztése során általános célként fogalmazzuk meg a szakmarendszer és a képzési rendszer

Felsôoktatás a felemelkedésért A Fidesz – Magyar Polgári Párt mind kormányzati, mind ellenzéki szerepben vállalta a felsôoktatás és a kutatás kiemelt támogatását, mert meg-

gyôzôdésünk, hogy a jövô Magyarországának versenyképessége a ma felsôoktatásától függ.

52

A magyar felsôoktatás hamarosan teljes jogú tagjává és egyenrangú partnerévé válik az európai felsôoktatási térségnek. Az egyetemek és fôiskolák az EU országaival egy idôben valósítják meg a bolognai folyamatból következô lépéseket, elsôsorban a diplomák egyenértékûségének és elismerésének biztosítását. A megszerzett tudás továbbépítésének és beszámíthatóságának feltételeit teremti majd meg a kreditrendszer bevezetése. A tanuláshoz való hozzáférés lehetôségének növelésével elérhetô és elérendô célnak tartjuk, hogy 2006-ra minden második fiatal részt vegyen valamilyen felsôfokú képzésben. Ezzel több évtizedes lemaradásunkat ledolgozva, elérjük a fejlett európai országok átlagát. Mindezt a polgári kormány által elindított diákhitelrendszer, valamint a Bursa Hungarica szociális ösztöndíjrendszer

segíti, amelyek igénybevételével azok a fiatalok is bejuthatnak a felsôoktatási intézményekbe, akik ezek híján – saját vagy családjuk anyagi helyzete miatt – nem is gondolhatnának felsôfokú végzettség megszerzésére. A folyamatosan emelkedô hazai hallgatói létszám, valamint az uniós csatlakozás után várhatóan megnövekvô külföldi érdeklôdés színvonalas kielégítése érdekében szükséges a felsôoktatási intézményrendszer infrastruktúrájának gyors ütemû fejlesztése és bôvítése. Az elmúlt néhány esztendôben elindított beruházások zavartalan folytatásához biztosítania kell a fedezetet a mindenkori kormánynak. Bôvíteni és korszerûsíteni kell a képzési kapacitást, emelni kell a hallgatók életét és tanulását segítô infrastruktúra – könyvtárak, informatikai szolgáltatások, kollégiumok – színvonalát.

Tanulni érdemes A XXI. század elején minden foglalkoztatási csoporttal szemben megfogalmazódik az az igény, hogy 5–10 évente képes legyen felfrissíteni, megújítani tudását. Ehhez korszerû közoktatásra, rugalmas, széles alapozású képzést biztosító szakképzésre és felsôoktatásra, valamint ehhez illeszkedô felnôttképzésre van szükség. Az élethosszig tartó tanulás nem kizárólag a felnôttkorban való tanulást jelenti. Az élethosszig tartó tanulásra való felkészülés az óvodában és az iskolában kezdôdik.

A polgári kormány által kialakított jogi szabályozás és támogatási rendszer ösztönzi a különbözô képzések egymásra épülését, annak a célnak a megvalósulását, hogy a megszerzett tudás lehetôség szerint mind teljesebb mértékben lehessen elismertethetô a késôbbi tanulmányok során mind a felsôoktatásban, mind az iskolarendszeren kívüli képzések területén Magyarországon és Európában egyaránt.

53

A kutatás-fejlesztés visszanyeri rangját Egy ország kutatási ráfordításainak a GDP-hez viszonyított aránya szoros kapcsolatban van a gazdasági fejlôdéssel. A tudásalapú társadalom kialakulásával egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció a gazdaság egyik húzóágazata. Nemzetközi példák igazolják, hogy csak a tudásintenzív szférában igazán stabil a gazdasági fejlôdés és a foglalkoztatás. Felmérések eredményei mutatják azt is, hogy szoros összefüggés van a jövedelmek és a K+F intenzitás között. Ebbôl következôen az öregedô nyugati társadalmakban – amelyek közé Magyarország is tartozik – elsôsorban a K+F intenzív munkahelyek részarányának növelésével lehet a folyamatosan növekvô életszínvonalat biztosítani. Magyarország a 90-es évek közepe óta lezajlott folyamatoknak – elsôsorban az igen jelentôs külföldi befektetéseknek – köszönhetôen kedvezô helyzetben van. Ez csak akkor tartható fenn, ha a befektetések a következô tíz évben egyre inkább a K+F intenzív szektor felé tolódnak el. A Fidesz Magyar Polgári Párt a kutatói és oktatói tevékenység összekapcsolását, a kutatóhelyek és a vállalatok közötti együttmûködés ösztönzését és a pályázati lehetôségek kiszélesítését tartja kiemelten fontos feladatnak. EU csatlakozásunk sikeressége szempontjából döntô, hogy K+F rendszerünk töretlenül fejlôdjön, mert

ellenkezô esetben a nemzetközi munkamegosztásban kiszorulhatunk a tudásintenzív ágazatokból. Az EU 2010-re a GDP 3%-ra kívánja növelni a K+F ráfordításokat úgy, hogy közben a magánszféra részesedése 2/3-ra növekszik. Ezzel tökéletes összhangban van a polgári kormány stratégiája, amely 2006-ra 2%-ot irányoz elô, ugyancsak a magánszféra szerepének növelése mellett. A gazdaság felzárkózó szakaszában elengedhetetlennek tartjuk a ráfordítások növelését, mert a hátrányait behozni kívánó országoknak mindig többet kell K+F-re költeniük, mint a pozíciójukat „csak” megôrizni kívánóknak. A felsôoktatásban lévô szellemi kapacitás a kutatás, a fejlesztés és a gazdaság fontos és sok esetben még mindig kiaknázatlan bázisa. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programmal, továbbá a felsôoktatás új finanszírozási rendszerével fokozottabban érdekeltté kívánjuk tenni a felsôoktatási intézményeket abban, hogy minél több ponton kapcsolódjanak be kutatási-fejlesztési tevékenységekbe, szorosabb viszonyt alakítsanak ki a gazdaság szereplôivel. Így bôvülhetnek az intézmények forrásai, korszerûsödhet az elavult mûszer- és informatikai eszközpark, s ezek a tevékenységek, kapcsolatok fontos információkat, tapasztalatokat adhatnak a képzés tartalmának korszerûsítéséhez is.

54

A fiatalok Európája „Mi kérdezhettünk, válaszokat kaptunk, mondhattuk az igazat, és nem kellett eltûrnünk a hazugságot. Nem kellett eltitkolnunk az iskolában, hogy hisszük az Istent, és szeretjük a hazát. Mi megismerhettük nemzetünk igaz történelmét, élhettünk a tanszabadsággal, szabadon választhattunk hivatást. Mi békében élhetünk a világgal és önmagunkkal. Az „átkos” számunkra nem élmény, nem valóság, hanem megismerhetô történelem. Nekünk nem múlt és jövô között kell választanunk. Nekünk a jövô valóság. Saját és közösségünk sorsáért felelôs polgárokként mégis választanunk kell – döntenünk kell arról, hogy melyik jövôt akarjuk. Mert a világ egyik része adottság, a másik meg akarat. Hogy sorsunk hogyan alakul, hogy Magyarország merre megy, rajtunk is múlik. Nekünk jövô és jövô között lehet, és kell is választanunk.” ( Idézet a Fidelitas Nemzedéki Nyilatkozatából )

2001 ôszén megjelent ifjúságpolitikai Fehér Könyvében, melynek kidolgozásában a polgári Magyarország képviselôi is szerepet vállaltak. Az unió elsôsorban annak kereteit teremti meg, hogy a tagállamok javítsák együttmûködésüket, és közelítsék egymáshoz gyakorlatukat. Ebbôl következôen a kormányokra nagyobb felelôsség hárul, hiszen a nemzeti sajátosságok és az európai ajánlások figyelembevételével kell kialakítaniuk országuk ifjúságpolitikai szabály- és intézményrendszerét. Hazánk ifjúságpolitikájának elsôdleges céljaként a fiatalok életében az uniós csatlakozással járó buktatók elkerülését és a kínálkozó lehetôségek felismerését tûztük ki. A hazai ifjúságot legközvetlenebbül érintô területek pedig azok, amelyek mindennapjaikat és távlati életlehetôségeiket határozzák meg. Így külön figyelmet kell szentelni a tanulás és a munkavállalás kérdéskörének, az ifjúsági közösségek támogatásának és az információkhoz való hozzáférés lehetôségének.

Az Európai Unióban nem létezik az ifjúságpolitikára vonatkozó közösségi szabályozás. Az Európai Bizottság csupán ajánlásokat fogalmaz meg

Az átfogó tájékoztatás Elengedhetetlen az ifjúsági civil szféra felkészítése a csatlakozást elôkészítô, és az azt követô idôszak uniós

programjaiban való sikeres részvételre. A fiatalok számára meg kell teremteni azt a személyi és technikai 55

hátteret, amely biztosíthatja a már adott és majdan adódó lehetôségek kihasználását életük bármely területén. Mindezt helyi és regionális keretek között, a fiatalok számára elérhetô közelségben kell nyújtani, kihasználva és kiegészítve a már meglévô hálózatokat. E keretek bizto-

sítása a jelenlegi kormány feladata. Támogatnia kell azokat a közösségi formákat, melyekben a fiatalok önmagukat is képezve szereznek ismereteket az uniós csatlakozás utáni idôszak lehetôségeirôl (pl. pályázati rendszerben támogatott konferenciák, képzések, kiadványok).

Közösségi programok A Youth 2000-2006 program az Európai Uniónak a fiatalokat és közösségeiket támogató programja, melynek Magyarország is résztvevôje. A program jellegébôl adódóan a pályázó szervezetekre komoly anyagi terhek hárulnak, az uniós támogatások utalásának hosszú ideje miatt. Mindez gyakran megnehezíti, sôt alkalmanként lehetetlenné is teszi a tervezett programok megvalósítását. Ennek orvoslására országos, központilag elkülönített keretet kell létrehozni, amely elôleg formájában biztosítaná az ifjúsági szervezetek részére azokat az anyagi forrásokat, melyek elengedhetetlen elôfeltételei a sikeres pályázatok benyújtásának.

A közösségi oktatási programoknak (Socrates, Leonardo, Tempus) Magyarország évek óta résztvevôje. E programok jelentôsen hozzájárultak a tanulni vágyó fiatalok mobilitásának növekedéséhez az Európai Unió és Magyarország között. Az ifjúságpolitika jelenlegi irányítóinak feltétlenül szem elôtt kell tartaniuk azt a tényt, hogy a csatlakozási folyamat elôrehaladtával az eddig mûködô támogatási rendszer sokkal kisebb uniós támogatásra számíthat, és ez a hiány a magyarországi érdekeltek számára komoly anyagi nehézségeket jelenthet. A jelenlegi kormány feladata a kiesô uniós támogatás pótlása az állami költségvetésbôl annak érdekében, hogy a külföldi képzés lehetôségei továbbra is nyitva álljanak minden tanulni vágyó magyar fiatal elôtt.

Megfelelô kormányzati segítség biztosításával elérhetô, hogy az unió által biztosított forrásokra a magyar fiatalok sikeres pályázatokat nyújthassanak be. Ezzel lehetôvé válhat, hogy a fiatalok hazai szervezeteihez beáramló uniós támogatások összege jelentôsen emelkedjen.

56

Munkavállalás – határok nélkül Magyarország uniós csatlakozását követôen – legkésôbb hét év múlva – a fiatal magyar munkavállalók elôtt is megnyílik majd valamennyi uniós tagállam munkaerôpiaca. Oktatási intézményrendszerünknek valamint a szakmát adó felnôttképzési programoknak az Európai Unióban is elfogadott oktatási-képzési formában kell mûködniük. Így az unióban akkreditált végbizonyítványok a magyar munkavállalók számára az esélyegyenlôség szakmai és jogi alapját egyaránt biztosítani fogják.

A magyar fiatalok szociális indítékú kivándorlását a hazai munkabérek és az uniós bérszínvonal tudatos közelítésével lehetne megelôzni. Sajnos, ennek éppen az ellenkezôje kezdôdik jövôre a jövedelmek értékének tudatos csökkentésével. A fiatalok külföldi szakmai tapasztalatszerzése kívánatos és támogatandó, ugyanakkor a jól felkészültek tömeges elvándorlását meg kell akadályozni. Ez a mindenkori kormány egyik legnagyobb feladata!

Magyar-magyar ifjúsági együttmûködés Az európai uniós csatlakozásra készülô hazai ifjúságpolitikának kiemelten kell foglalkoznia a Magyarországgal egy idôben integrálódó, valamint a csatlakozási folyamatból kimaradó magyar kisebbség fiataljaival. Ebben az összefüggésben szükséges továbbgondolni a most is mûködô, magyar-magyar ifjúsági csúcsfórum, a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) mûködését és hatáskörét.

jelenlegi kormányzatnak is támogatnia kell. A MIK további bôvítésével lehetôvé válik, hogy a határon túli magyar ifjúsági közösségeket a jelenleginél nagyobb mértékben segítse hozzá a magyarországi és uniós programokban való részvételhez.

A MIK eddigi mûködése során a híd szerepét töltötte be a külföldön élô és az anyaországi magyar fiatalok és szervezeteik között. E funkciójának megtartását és erôsítését a polgári kormány által megkezdett módon a 57

Az Európai Unió „Európát nem lehet egy csapásra vagy egyszerû egyesítéssel megteremteni. Olyan konkrét tények nyomán jöhet csak létre, amelyek elôször a szolidáris cselekvést teremtik meg. Európa az általánosan érvényes demokrácia megvalósítása.” – mondta Robert Schuman francia kereszténydemokrata külügyminiszter 1950. május 9-ikén.

mi modelljének megvalósítására. Aki Európa sokszínûségét veszélyezteti, az szabadságát is veszélybe sodorja.” Az Európai Unió nem hagyományos államszövetség, nem is nemzetközi szervezet. Olyan közösség, amelynek polgárai nem egy nagy politikai döntéssel, hanem gazdasági, politikai és egyéb szerzôdések, megállapodások, határozatok következményeképpen, évtizedek alatt váltak egy hatalmas gazdasági, majd politikai alakulat tagjaivá, alkotóivá és haszonélvezôivé. Az unió fokozatosan vált azzá a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális közösséggé, aminek mi is hamarosan tagjai leszünk.

Az Európai Unió megteremtésének gondolata kereszténydemokrata államférfiaktól származik. A mai Európában az e politikusok által megkezdett munkát az Európai Néppárt folytatja, melynek 2000 novemberében a Fidesz – Magyar Polgári párt társult tagja lett. Az Európai Néppárt estorili kongresszusa Orbán Viktort, a polgári Magyarország miniszterelnökét az Európai Parlament legjelentôsebb szervezetének alelnökévé választotta. Az Európai Néppárt programja így fogalmaz: „Mi, az Európai Néppárt, Európa egységét akarjuk. Robert Schuman, Alcide de Gasperi és Konrad Adenauer kereszténydemokrata államférfiak teremtették meg az alapjait mindannak, amit eddig elértünk. Az ô sikeres munkájukat folytatjuk. Szilárd elhatározásunk, hogy ezt a történelmi mûvet az ô szellemükben fogjuk befejezni. Az Európai Uniónak olyan közösségnek kell lennie, amely formálja, alakítja a demokratikus erôket, és amelyben ezek az erôk szabadon kibontakozhatnak. Ezért egyetlen politikai irányzat sem sajátíthatja ki Európát saját társadal-

Hazánk uniós csatlakozása számunkra azt jelenti, hogy nem megérkezünk, hanem hazatérünk Európába. A magyar nemzet, a magyar kultúra, a magyar történelem mindig is része volt Európának. Még akkor is, amikor erôszakkal kiszakították belôle. Ezt legékesebben 1956-os forradalmunk bizonyította az egész világ számára. Az Európai Unió nem statikus államszövetség, hanem folyamatosan változó, alakuló, egyre szorosabban együttmûködô államok együttese, mely bôvülô kereteivel egyre több államot fogad magába, s így egyre nehezebben mûködnek azok a döntéshozatali mechanizmusai, amelyek eredetileg, a kezdetekkor hat állam együttmûködését szolgálták. 58

A kilencvenes évek eleje óta egyre több vita folyik az integrációs folyamatok hatékony intézményi és döntéshozatali rendszerének létrehozásáról. A probléma gyökere abban van, hogy a nemzeti érdekérvényesítésnek és a szupranacionális közösségi politikáknak a sajátos „egyvelege és egyensúlya” mára egy lassú, kevéssé átlátható döntéshozatali rendszert eredményezett. Az Európai Unió küszöbön álló bôvülésétôl függetlenül is szükséges

az intézményi és döntéshozatali rendszer átalakítása. „Ha Európát polgárainak elégséges támogatása nélkül akarjuk felépíteni, létrejöhetnek ugyan közösségi vívmányok, de valódi közösség nem jöhet létre. Európa csak akkor lesz valóban a polgárok Európája, ha a polgárok közremûködésével jön létre.” – mondta Wilfried Martens az Európai Néppárt kongresszusán.

A mi Európánk… Közös, emberléptékû Európa. Olyan Európa, amelyet minden polgára magáénak érez, ahol a kitûzött célokkal a polgárok egyetértenek, azok alakításában részt vesznek, ahol a jogszabályrendszert és az intézmények mûködését a polgárai értik, támogatják. Részt kell vállalnunk annak átgondolásában, hogyan mûködtethetnénk a mostaninál átláthatóbban, a polgárokhoz közelebb hozva a közös európai intézményrendszert.

Hatékony Európa. Az unió hatékony mûködtetéshez a föderális és a kormányközi elemeknek olyan ötvözésére van szükség, amely egyszerre biztosítja az unió mûködésének hatékonyságát, a világban elfoglalt helyének megerôsítését és a szubszidiaritás elvének következetes figyelembe vételét és alkalmazását. Azokat a feladatokat és jogosítványokat kell és lehet európai szintre telepíteni, amelyek ott a polgárok érdekében hatékonyabban megoldhatók, gyakorolhatók.

Felelôs Európa, ahol a közös intézmények jogosítványai egyértelmûek, világos munkamegosztással és demokratikus felhatalmazással dolgoznak. Az unió döntései a polgárok életkörülményeit döntôen befolyásolják. Elengedhetetlen, hogy az európai polgárok hallathassák hangjukat és közremûködhessenek az európai célok kitûzésében és a döntések meghozatalában.

Versenyképes Európa. Az unió bôvítése hozzá fogja segíteni Európát, hogy megfelelhessen a XXI. század követelményeinek. A kibôvítés többletforrás az unió számára, aminek segítségével sikeresen nézhet szembe a globális kihívásokkal.

59

A közös értékek Európája. Két évezred tudása, tapasztalata sûrûsödik össze a világnak ezen a táján. Az „öreg kontinens” egész szellemi öröksége meghatározza történelmünket, mindennapjainkat, és megalapozza jövônket is. Európa elsôsorban nem földrajzi fogalom, hanem közös értékrend, szilárd érdekközösség. Ezekre az alapvetô európai értékekre épülnek az unió szerzôdései, erre épül egész normarendszere.

számára viszont a magyar kormánynak és illetékes szerveinek olyan megoldást kell találniuk, amely bekapcsolja ôket a nemzet egészébe, biztosítja szoros és akadálytalan kapcsolattartásukat Magyarországon élô rokonaikkal, barátaikkal, az egész országgal. A Fidesz szükségesnek tartja a csatlakozás kapcsán a határon túli magyarsággal fenntartott különleges kapcsolatok jogának kinyilvánítását. Magyarországnak elô kell segítenie, hogy az Európai Unió alkotmányos szerzôdésében a nemzeti kisebbségek jogai tételesen szerepeljenek. Támogatjuk a kisebbségi európai jogok központjának létrehozását.

A Fidesz – Magyar Polgári Párt a polgárok, a családok és a nemzetek Európájáért érvel és dolgozik, minden fórumon. Mi olyan Európában akarunk élni, amelyben a népek, kultúrák, hagyományok sokszínûsége biztosított. Mi a nemzetek és régiók Európájában akarunk élni. Ebben az Európában ôrizhetjük meg ezer éves államiságunkat, biztosíthatjuk nemzeti létünket és gyarapodásunkat, valósíthatjuk meg nemzetünk határokon átívelô újraegyesítését. A magyar nemzet elsôsorban szellemi gazdagságával járulhat hozzá Európa gazdagításához. Célunk a kulturálisan sokszínû, gazdag és termékeny Európa megôrzése. Csak ilyen Európa képes a kultúrákat pusztító globalizációs törekvéseknek ellenállni.

A bel- és igazságügyi együttmûködés keretében hatékonyabbá válik a határellenôrzés, a rendôrségi együttmûködés, a terrorizmus, a szervezett bûnözés és az illegális migráció elleni küzdelem. Állampolgáraink uniós állampolgársággal is fognak rendelkezni, mely nem helyettesíti, hanem kiegészíti nemzeti állampolgárságukat. Joguk lesz – például – minden uniós tagállamba utazni és ott tartózkodni, az Európai Parlamenti választásokon részt venni, kívülálló országokban bármely uniós tagállam diplomáciai védelmét igénybe venni.

Csatlakozásunk után Magyarország egyes határai ún. schengeni határok, vagyis az Európai Unió külsô határai lesznek. E határokon belül fokozatosan teljesen szabaddá, ellenôrzésmentessé válik a polgárok mozgása. A határokon kívül maradó magyarok

A Fidesz képviselôi részt vesznek az Európai Konvent munkájában, vállalva azt a feladatot és felelôsséget, amit az Európa jövôjérôl szóló nagy viták és nagy döntések jelentenek. A vita most már rólunk is szól, a döntések most már közvetlenül érintenek 60

minket is. Az Európai Unió már nem irigyelt boldog népek távoli hazája, nem idegen és nehezen érthetô államalakulat, hanem megoldandó feladat, felkészülési program, izgalom, némi félelem tárgya!

csatlakozása az Európai Unióhoz, a szocialistákkal ellentétben ügydöntô népszavazás kiírását kezdeményeztük és támogatjuk. Ezt a népszavazást a csatlakozási szerzôdés ismeretében kell és lehet megtartani! Egy országot akkor lehet tiszta lelkiismerettel a szavazóurnákhoz szólítani, ha pontosan tájékozódhatott a szavazás tárgyáról és tétjérôl.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt – mivel politikájának középpontjában a polgárok állnak. Olyan nagy jelentôségû kérdésben, mint Magyarország

61

Rendezni végre közös dolgainkat… A munkát el kell végezni. A feltett kérdésekre egyértelmû és világos válaszokat kell adni.

csak egy erôs, önmagát becsülô, értékeire büszke, lehetôségeit kiaknázni képes, felkészült nemzet, felkészült Magyarország léphet be az unióba a siker reményében.

A Fidesz – Magyar Polgári Párt e dokumentumot azért alkotta, hogy segítséget nyújtson a bizonytalanoknak, tájékoztatást adjon a tájékozódni kívánóknak, és kimondja:

Ne feledjük. Európa a jövônk. Esély és ígéret.

Az Európai Unió a polgári Magyarország számára azt jelenti, hogy

Magyarország a hazánk. Az marad örökre.

62

Elsô kiadás A kiadásért felel: a Fidesz-Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége Fidesz Központi Hivatal: 1062 Budapest, Lendvay u. 28. Internet: http://www.fidesz.hu Megjelent: a Fidesz-Magyar Polgári Párt Európai Uniós Kongresszusán Budapest, 2002. december 7.