Együttműködés és/vagy versengés Fülöp Márta MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet és ELTE Pszichológiai és Pedagógiai Kar
[email protected]
Versengés - együttműködés
Az emberi társas magatartás alapvető formái Ezért mind a társadalomtudósok, mind a nevelésügyi szakemberek, mind a nevelők számára fontos fogalmak/jelenségek A társadalomnak szüksége van mind az együttműködés, mind a versengés késztetésére és képességére (Pepitone, 1980)
A versengéshez és együttműködéshez fűződő viszony 89 éveseknél 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Fiú vers Lány vers Fiú egy Lány egy
Pozitív
Negatív
Mindkettő Nem derül ki
A versengés és együttműködés mint ellentétek
Morton Deutsch (1949) amerikai szociálpszichológus Második világháború pusztításai – háború a versengés egy formája Baloldali politikai irányultság Versengés destruktív konfliktushoz vezet Amerikai társadalom nárcisztikusan versengő és individualista MEGOLDÁS: együttműködés váltsa fel a versengést! Alfie Kohn (1980) „NEM KÉRÜNK A VERSENYBŐL” Kooperatív tanulás mozgalom!
A „szörnyeteg” és a „szépség” paradigmája A versengés és együttműködés szimbiózisa
Versengés Rontja a teljesítményt Csökkenti a kreativitást Információvisszatartás Bizalmatlanság Megromlott emberi kapcsolatok, ellenségesség Megnövekedett agressziós szint
Együttműködés Jobb teljesítményre vezet Növeli a kreativitást Információmegosztás Bizalom Jó és támogató emberi kapcsolatok, barátság Agresszió nem jellemző
Több mint 40 évig uralkodó paradigma és nézetrendszer!
Paradigmaváltás „Versengés és együttműködés mint partner” (Van de Vliert, 1998)
Matematikai ökológia: az együttműködés versengést szolgálja (Keller,1992)
La Freniere: az együttműködés mint adaptív versengési stratégia
Az együttműködés és versengés egyben tartásának a képessége
Az agresszió paradoxonja Egyfelől: Agresszivitás – nagyobb társas elutasítás Másfelől: Agresszivitás – központi szerep a társas hálóban Attól függ milyen társas készségekkel társul!
Erőforrás-kontroll elmélet (Hawley, 1999)
Dominancia az erőforrások eléréséért és kontrolljáért szükséges Kétféle stratégia létezik: Fenyegető Pro-szociális (indirekt, pozitív magatartás, kooperáció, reciprocitás) Dupla-stratégiát folytatók! Agresszívek és proszociálisak! Azok, akik különösen sikeresek az erőforrások kontrolljáért vívott küzdelemben (szociális dominancia) azok pozitív társas figyelmet kapnak - még akkor is, ha agresszívek.
Alfa személyek
Kiemelkedően domináns (és agresszív) duplaerőforrás stratégiát folytatók között minden életkori csoportban egyformán vannak nők és férfiak!
Ők nem szenvednek társas hátrányt, hanem ellenkezőleg elismertek!!!
(Hawley és mtsi,2008)
Óvodások (Charlesworth, 1996)
Szűkös erőforrás 4-5 évesek 4 gyerek 10 perc Film nézés 3 szerep 1 szereptelen ?? Ki néz a legtöbbet?
Min múlik, hogy milyen lesz a versengés?
KULTÚRA
Japán diákok a versengésről
„Ahhoz, hogy a saját képességeim a legjobban fejlődjenek el kell ismernem mások jobb képességeit. Dicsérnem kell őket. A velük való versengés jelent mindent.” (Tohoku Egyetem, fiú) „Azzal, hogy az ember megfigyeli mások miként tesznek erőfeszítést egy eredmény elérésére, ő maga is arra késztetődik és motiválódik, hogy erőfeszítést tegyen arra, hogy jobban csinálja a dolgait. Amikor az emberek egymással versengenek, akkor megnő a csoportegység.” (Tohoku Egyetem, lány) „A versengés kialakítja a kollegiális tudatot.” (Első Fiú Gimnázium) “A versengés növeli a tanulás iránti akaraterőmet.. Azzal, hogy nagyon tudatosan értékelünk másokat fejlesztjük a tanulási képességeinket. Ezzel növekszik azoknak a barátoknak a száma, akik serkentőleg hatnak egymásra.” (Egyéb Gimnázium lány) “A klubbon kifejezetten arra motiváljuk egymást, hogy jobban koncentráljunk a gyakorlásra, hogy mindenki keményen dolgozzon magában, aztán megbeszéljük egymás jó és gyenge pontjait és ezzel mindenki nagyon elégedett.” (Egyéb Gimnázium lány)
Van-e kulturális különbség a versengő és együttműködő elosztásra való törekvésben már óvodáskorban? Sándor, Fülöp, Berkics, Xie, 2007s
Példa:
Ebben a példában a gyerek a fehér golyókat gyűjti
A variáció: mmmm
B variáció: mm
l
ll
Ha a gyerek az „A” – t választja, akkor 4 golyót kap, a másik viszont csak egyet Ha a „B”-t választja, akkor mindketten 2-őt kapnak
A „B” válaszok aránya a „barátság” és „kultúra” függvényében 60
60
50
50
40
40
30
30
20
20
10
10
0
0 Jó Barát
Idegen
Magyar Kínai
Normál
Speciális
Képesek-e az óvodások versengő választásaikat indokolni, tudatában vannak-e versengő motivációjuknak? Sándor, Fülöp, Berkics, Xie, 2007
Az indoklások eloszlása a különböző kategóriák között
70,00
60,00
1 2 3 4
50,00
40,00
30,00
20,00
10,00
0,00
Kategóriák
1.Nyíltan versengő 2. Versengő, de tekintetbe veszi a másikat 3. Nem-versengő 4. Irracionális
ISKOLA
Versengés-együttműködés Óramegfigyelés-Magyarország, Anglia, Szlovénia (Fülöp és mtsi, 2007)
VERS
Magy Ált.
Magy Gimn.
Angol Ált.
Angol Szlovén Szlovén Gimn. Gimn. Ált.
GYAK
KÖZÉP
GYAK
RITKA
RITKA
RITKA
RITKA
GYAK
GYAK
GYAK
KÖZÉP
EGYM RITKA .
Kutatási támogatás: Oktatási Minisztérium, MTA, British Academy, Szlovén Tudományos Akadémia
Az iskolai versengés funkciója 25
20
15
Rangsorol Legjobbnak lenni Öröm Értékelés Akarat Teljesítmény Erőfeszítés Motiváció Fejlődés
0
Japám Amerikai Magyar 10
5
Középiskola Versengő és nem versengő óra/tantárgy Tulajdonság/állítás
Versengő
Nem versengő
Különbség szig..
Feldob
3,29
1,99
p<,001
Kíváncsibb az órán
3,20
2,07
p<,001
Ha jól megy energiát ad
3,99
2,77
p<,001
Több kihívás az órán
3,73
1,89
p<,001
Ha jól megy az megnyugtat
4,12
3,42
p<,001
Ha rosszul megy kimerít
2,93
3,36
p<,001
Unatkozom ezen az órán
2,20
3,56
p<,001
Szorong ezen az órán
1,93
1,66
p<,05
Jobban tud koncemtrálni
3,06
2,10
p<,001
Aktívabb ezen az órán
3,35
1,96
p<,001
A SZITUÁCIÓ
Instrukció
Kérem idézzen fel egy olyan versengő helyzetet és írja le olyan pontosan és részletesen, amennyire tudja, amelyben a versengő felek ERŐSEN KOOPERÁLTAK egymással
Legfőbb dimenziók 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7.
8.
Együttműködés (együttműködés, bizalom, kommunikáció) Motiváció (motiváltság, tét fontossága, fejlődés, tanulás) Fairség (szabálytartás, agresszió, manipuláció) Élvezetesség (élvezet, pozitív stressz) Intenzitás Szabályok világossága Stressz Jutalom
Főkomponens-elemzés
AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ VERSENGÉS FELTÉTELEI
Mi történik a győztessel és a vesztessel szabálytartó és szabályt áthágó versengés esetén? (Fülöp, 2008)
Struktúra Terület
Egyetemi élet Tanulmányo k Sport Szerelem Barátság/
Morális/szabályo Immorális/ s szabálytalan Győztes Vesztes Győztes Vesztes
Érzelmi: mit érez? Kognitív: mit gondol? Viselkedés: mit tesz (rövid táv)? mi lesz később (hosszú táv)?
LS1: Andrea és Krisztina évek óta versenyszerűen úsznak. Jó barátságban vannak, ám egy alkalommal mindketten ugyanazon a versenyen indulnak, s hasonlóak az esélyeik a győzelemre. Mind a ketten a dobogó legmagasabb fokát szeretnék elérni. A verseny előtt keményen edzenek, felkészülnek a megmérettetésre. A verseny végeredménye: Andrea nyert, de Krisztina lemaradt, „csak” harmadikként ért célba. FS2: Endre és Péter versenyszerűen futnak. Az idény legfontosabb versenyén mindketten indulnak. Az első körben még Péter vezet, de a második körben már szinte egymás mellett futnak, és Endre érzi, hogy ennél többet nem tud kihozni magából, valamit tennie kell. Az egyik kanyarnál meglöki könyökével Pétert, aki elveszíti egyensúlyát, így Endre behozhatatlan előnyt szerez és nyer. A szabálytalanságot a versenybírók nem veszik észre.
Sport
A GYŐZTES REAKCIÓI
A VESZTES REAKCIÓI
Győztes
ÉRZELMEK Fair
Unfair
Öröm/boldogság p< .000
58%
35%
Elégedettség p<.024
20%
12%
Büszkeség p< .000
14%
8%
ÉRZELMEK
Vesztes Fair
Unfair
Csalódottság p< .000
46%
25%
Szomorúság p< .000
33%
8%
Kétségbeesés n.s.
24%
27%
Káröröm p < .000
0%
16%
Pozitív érzelmek+bűntudat P< .000
1.5%
14%
Düh/harag p< .000
6%
65%
Pozitív érzelmek +sajnálat (vesztes) p < .000
30%
0%
Tehetetlenség p < . 01
0%
10%
Félelem a következményektől p < . 021
1.5%
10%
Szomorú+örül a győztesnek p< . 01
12%
0%
Bűntudat/szégyen p < . 000
0%
15%
Örül a saját eredménynek, vagy mindkettőjük eredményének p<. 01
14%
0%
VISELKEDÉS: MIT TESZ: GYŐZTES VISELKEDÉS
Győztes Fair
Unfair
Ünnepel (fair győzelem esetén a vesztessel együtt:9 %) n.s.
21.8% 28%
Vesztessel kapcsolatos szolidaritás (gratulál, vigasztal, bátorít, segít, elismer) + bocsánatot kér p< .000
58%
9%
Vesztestől való távolodás: elkerüli P< .000
0%
17%
Hallgat a csalásról p< .000
0%
23%
VISELKEDÉS: MIT TESZ: VESZTES
VISELKEDÉS
Vesztes Fair
Unfair
Edz +kemémyen dolgozik p< .000
65%
27%
Bizonyítani igyekszik a csalást p< .000
0%
51%
Gyanakvóvá válik más versenyek esetén p< .000
0%
20%
Fizikális agresszió/bosszú p< . 000
0%
25%
Gratulál, együtt ünnepel p< .000
55%
0%
A versengő felek közötti viszony Hogyan alakul:
előtti Verseny alatti Verseny utáni Verseny
Verseny alatti viszony jobb lesz, mint előtte a kapcsolat volt
Minél több agresszív eszközt használnak a versengő felek, annál jobban romlik közöttük a viszony Minél nagyobb az együttműködés a két versengő fél között, annál jobb a verseny alatti kapcsolat a két versengő fél között. Ha betartják a szabályokat a versenyben résztvevők akkor jobb a viszony. Minél kellemesebb a verseny alatti stressz, annál jobb a versengés közben az egymás közötti viszony.
A versengés utáni viszony jobb lesz….
Ha betartják a szabályokat, Ha élvezetes volt (kellemes stressz) Ha a felek együttműködtek Ha a versengő felek úgy érzik hogy fejlődtek a versengés eredményeként Ha nem alkalmaztak manipulációt Ha nem alkalmaznak agressziót
Együttműködő versengés
Motiváló Fejlesztő Pozitív érzelmek Jó interperszonális kapcsolatok
Konstruktív és együttműködő versengés
Beavatkozási lehetőségek: Világos szabályok Szabályok betartatása Agresszió monitorozása Manipuláció monitorozása Élvezetesség Riválisok közötti kapcsolat Transzparens kommunikáció
Tanárok szerepe
Legyenek tudatában az együttműködő versengés és a nem együttműködő versengés jellemzőinek és feltételeinek Arra neveljék a diákjaikat, hogy képesek legyenek együttműködő és konstruktív versengésre egy versengő társadalomban
Együttműködés és versengés
A gyerekeket kevéssé tanítják az együttműködő versengésre
Sok és intenzív versengést sok és intenzív együttműködéssel kell társítani
A magasfokú együttműködéssel járó intenzív versengés úgy motivál és emeli a teljesítményt, hogy közben megőrzi a jó emberi kapcsolatokat is
A VERSENGÉS UGYANÚGY TANÍTANDÓ-NEVELENDŐ SZOCIÁLIS KÉSZSÉG MINT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS!
