vagy pusztítunk?

TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0020 projekt (száma). alprogram: (neve)

A természeti és a humán eredetű válságok: óvunk és/vagy pusztítunk? Dr. Isaszegi János vezérőrnagy c. egyetemi docens okl. szakmérnök-szakközgazdász Sopron, NYME, 2011. március 19.

2

3

Válságkezelés, értékmegóvás, a természet és az emberiség viszonya A témaválasztás indoklása

1.) A nemzetközi közösségek válságkezelő tevékenysége

2.) A 21. század globális biztonsági környezet változásai,

trendek, következmények

3.) Az értékeink megóvásával, a hatékony válságkezeléssel

kapcsolatos következtetések és javaslatok

4

‘Válság, válságkezelés, értékek megóvása’ - fogalomrendszer meghatározása A válság és a konfliktusok fogalmi rendszere.  A válság szó eredetileg a görög nyelvből származik (krízis), jelentése a beteg  életveszélyes  állapotára  utal,  amikor  a  betegség  válaszúthoz  ér,  de  a  gyógyulás még lehetséges.  Mai  átvitt  értelemben  a  válság  negatív  folyamatok  összességét  jelenti,  amelyek során a normálistól eltérő történések a meghatározóak.  E  negatív  folyamatok  természeti  (Japánt  ért  2011.  márciusi  földrengés,  cunami,  majd  ehhez  kapcsolódó nukleáris  balesetek)  és  ipari  katasztrófák (szomorú aktualitással mutat erre példát a 2010. októberi  vörös‐iszap  katasztrófa  Kolontár‐Devecser térségében)  következtében,  külső és  belső társadalmi‐politikai‐gazdasági különbözőségek  miatt,  negatív  gazdasági  folyamatok  eredményeként  alakulhatnak  ki:  súlyos  zavart,  veszélyes  és  nehezen  megoldható helyzetet  jelentenek,  amely  válságok konfliktusokban csúcsosodhatnak ki.  5

‘Válság, válságkezelés, értékek megóvása’ - fogalomrendszer meghatározása Megóvandó értékek:  y y y y y y y y y y y y

emberi méltóság; személyi‐, szólási‐, vallásgyakorlási szabadság;  demokrácia;  egyenlőség;  függetlenség;  önrendelkezés;   jogállamiság;  kisebbségi jogok;  vállalkozási szabadság;  kulturális, etnikai hagyományok;  ökológiai egyensúly és a környezet;  természeti kincsek;  létrehozott áruk és vagyontárgyak;  ingó és ingatlan tulajdonok;  kritikus infrastruktúra;  fenntartható fejlődés;  közösségi vívmányok; … .  6

A megóvandó értékeink biztonsága! • Az emberek, s a velünk lévő élővilág; • A természeti javak; • Létrehozott vagyontárgyak, a köz- és magántulajdon; • A közös értékek, úgy mint a demokrácia, az emberi jogok és a törvényesség alapján az igazságos és tartós békés rend, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzése;

• Az ún. kritikus infrastruktúrák (részletezése a következő lapon), amelyek működésük során 3 lényeges funkciót látnak el: - a nélkülözhetetlen javak (a létfenntartáshoz szükséges javak) biztosítását, - az összeköttetés és együttműködés képességének biztosítását, - a közbiztonság és a külső támadás elleni védelemhez való hozzájárulást. 7

Az ún. kritikus infrastruktúrák •

• • • •

•

•

(fő infrastruktúra-csoportok) Az energiatermelő, -tároló és -szállító infrastruktúra (különböző tüzelési módú és természeti forrásokat hasznosító erőművek, energia kitermelő-átalakító vállalatok, bányák, távvezetékek); A banki, tőzsdei és pénzügyi infrastruktúra (banki hálózatok, kereskedelmi központok, tőzsdék, stb.); A vízellátó és csatornarendszerek; A távközlési és számítógép-hálózati rendszerek: a számítógépek és távközlési eszközök, hálózatok, szoftverek, stb., A szállítói infrastruktúra: a légitársaság, a repülőterek, a közúti személy- és teherszállító vállalatok, az út- és autópálya-hálózatok, a vasúti társaságok, a vasúthálózatok, a vízi szállítóeszközök, stb., A biztonsági, vészhelyzeti és katasztrófavédelmi infrastruktúra: a mentőszolgálatok, a rendőrség, a tűzoltóság, az egészségügyi intézetek, a katasztrófavédelmi szolgálatok, stb., a miniszteriális, kormányzati, önkormányzati és más közigazgatási intézmények, szervek, stb. 8

1. A nemzetközi közösségek válságkezelő tevékenysége y

Az ENSZ, az EBESZ, a NATO, az EU, az AU és a nemzetközi közösség (IC) békemissziói, az ‘együttműködésük’ …

y

Kiemelt válságövezetek, személyes tapasztalatok: Európa, az ismétlődő balkáni válságokkal Közel-Kelet, Irakkal és környezetével Közép-Ázsia, Afganisztánnal és szomszédjaival Afrika, a kizsákmányoltságával és mai háborúival

9

Békemissziók ‘generációs’ csoportosítása y

Az ENSZ hagyományos, klasszikus békefenntartó tevékenysége I. generációs ’13’ misszió, 1988-ig (B-B G főtitkár); (lásd: jegyzet 1.p.)

y

Az ENSZ békefenntartó tevékenysége a 1988-tól II. generációs missziók, 1988-1995; sokkal aktívabb, a válságkezelésben nagyobb feladatot kapó ENSZ! (pl. irak-iráni rendezés, a SZU afg.-i kivonulásának segítése,…) 1992/1993, Boutros-Ghali főtitkár, Békeprogram c. jelentés, meghatározások!!! (lásd: jegyzet 2.p.)

y

Nemzetközi válságreagáló műveletek a ’90-es évek második felében III. generációs missziók, ENSZ-EU-NATO-, …;

y

Válságreagálás, stabilizációs műveletek a XXI. század elején IV. generációs missziók, Irak, Afganisztán, Szudán, …;

y

A következő évtizedek várható békemissziói V. generációs missziók, új kihívások (élettér-háborúk, …) 10

2. A 21. század globális biztonsági környezet változásai, trendek, következmények A természeti és a humán eredetű, halmozottan jelentkező válságok komplex értékelése: 2.1. Természeti eredetű kihívások, veszélyek, válságok 2.2. A humán eredetű, tartósan megoldatlan válságok kihívásai 2.3. A 21. századi biztonsági környezet halmozott változásainak komplex elemzése, négy kiemelt térség viszonylatában A hadviselés jelentős átalakulása, … a geofizikai hadviselés növekvő realitásai; Az értékeink fokozódó veszélyeztetése, rombolása, … Terrorizmus, mint a szervezett erőszak formája, … Globalizáció, … nyitottság, sebezhetőség, illetve az élettér szándékos befolyásolása …; Globális klímaváltozás; Környezeti katasztrófák, … és a társadalmi biztonság. 11

Nemzetközi trendek

1.

•

Az Ázsiai / Csendes-óceáni Térség, mint az új globális gazdasági és politikai hatalmi központ (rendkívüli súlypontáthelyeződés a hidegháború vége óta);

•

A folytatódó globalizációs folyamat még nyitottabbá teszi a világot (ezáltal sebezhetőbbé is!), és összekapcsolja részeit a kommunikáció, a kereskedelem, a kultúra és a közlekedés területén;

•

Súlyosbodó klímaváltozás, amelynek hatásai még erősebbek, amikor és ahol a természeti és a humán eredetű válságok (pl. a szegénység, a túlnépesedés, az élettérerőforrások csökkenése) halmozottan jelentkeznek; 12

Nemzetközi trendek

2.

• Növekvő egyenlőtlenségek a világ sok részén, amikor a gazdasági fejlődés eltérő helyzete okán új gazdag-szegény országcsoportok alakulnak ki (lásd pl. Afrika zajló eseményeit!); nyei • A hadviselés rohamos sebességű átalakulása, új kihívásai a globalizálódó világban (aszimmetrikus, hibrid, információs, terror-elhárításai, geofizikai hadviselés, felkelők elleni műveletek, modern kalózkodás, …); • A tömegpusztító fegyverek terjedése fokozott gondokat okoz: - egyes államok nukleáris programjai ellenőrizetlenek, - a terrorista csoportok érdeklődése fokozódik a vegyi, biológiai, radiológiai és a nukleáris anyagok, s egyes fejlett 13 t h ló iák i á t

Nemzetközi KKF Kihívások: Élettér-csökkenés, Egyenlőtlenségek, Ökológiai változások, Természeti erőforrások kimerülése, Környezet-szennyezés, Gazdasági visszaesés, Demográfiai robbanás, … Kockázatok: Diktatúrák, autokrata rendszerek, Nacionalizmus, extrémizmus, fundamentalizmus, Fegyverkereskedelem, Migráció, Proliferáció, Pénzmosás, … Fenyegetések: Erőszak-radikalizmus; Terrorizmus; Vallási szélsőségesek; Geofizikai hadviselés, Szervezett bűnözés; Kábítószer terjesztés, … 14

2.1. Természeti eredetű kihívások, veszélyek, válságok •

A globális felmelegedés és a globális lehűlés problémái

•

A földkéreg rétegek folyamatos elmozdulásából adódó mindsúlyosabb földrengések, szökőárak/cunamik, árvizek, tűzhányó kitörések fenyegetései

•

A Naprendszer elemeinek egyre jobban megismerhető és Földünket fenyegető egyes tevékenységei (növekvő erejű és hatású rezgések, a földi mágneses pólusok prognosztizált váltásából, azaz feltételezett felcserélődéséből, valamint a Föld drámaian gyengülő mágneses teréből adódó kihívások)

•

A szférikus rezonanciák (légköri események), az univerzális rezonanciák (a világűrből érkező sugárzások és különböző változó hatások, például a Naprendszer bolygóinak befolyása a földi életre), a lunáris rezonanciák (a Hold hatása, például az ár-apály) és a szoláris rezonanciák (a Nap befolyása, többek között a napszél, napkitörés, napfolttevékenység) bolygónkat befolyásoló, válságokat okozó jelenségei és eseményei 15

2. 2. A humán eredetű, tartósan megoldatlan válságok kihívásai •

A prognosztizálható biztonsági kihívások dezintegráció; gazdasági visszaesés; környezet-szennyezés; humán (technikai és mentális) eredetű ökológiai változások; demográfiai robbanás; élettér-csökkenés; elszegényedés, az erőforrások következmények felmérése nélküli, rövidtávú kimerítése; …

•

A válságokat sejtető kockázatok fegyver-, kábítószer-, ember-, emberi szerv kereskedelem; tömeges migráció; proliferáció; pénzmosás terjedése; a tolerancia növekvő hiánya; az extrémizmus, a radikalizmus és a nacionalizmus fokozódó térnyerése; diktatúrák és diktátorok létezése; a joghézagokat kihasználóknak és a szervezett bűnözés szereplőinek állami hatalmi ágakba beférkőzése; megfelelő vezetők hiánya; …

•

Az értékeket fenyegető veszélyek a szervezett bűnözés erősödése; fekete gazdaság és korrupció léte és erősödése; az erőszak-radikalizmus; vallási szélsőségesek erősödése; a geofizikai hadviselés realitásai; a terrorizmus; a kábítószer-használat fokozott és legalizált terjedése; … 16

A hadviselés átalakulása

1.

• A 21. századi hadviselés célpontjai mind békében, mind minősített időszakban jellegzetesen eltérhetnek a klasszikus ‘szárazföldi és légi’ hadviselés katonai célpontjaitól;

• A geofizikai hadviselés realitása: a Föld légkörének igénybevétele a meteorológiai ‘események’ térségi befolyásolásához; a geofizikai fegyverek bevetése a Föld (és régiói) védelme érdekében, illetve előnyszerzés céljából;

• Az ún. kritikus infrastruktúrák elleni támadások ipari, gazdasági, infrastrukturális, telekommunikációs, adminisztratív-politikai területeken fejthetnek ki hatást akár globális, akár regionális vagy országos méretekben.

Azok súlyos zavarával kapcsolatos békeidejű tapasztalatok érzékeltetik számunkra, milyen súlyos károkat okozhatna megtámadásuk a háborúban, vagy egy korlátozott méretű-idejű konfliktusban, avagy terrorcselekmények esetén. 17

A hadviselés átalakulása

2.

• Az információs hadviselés - modern környezetben - alapvetően azon műveleteket öleli fel, amelyek a számítógépekben és azok hálózatában lévő információk megsemmisítésére, áramlásuknak megakadályozására vagy megtörésére, illetve tartalmuk megváltoztatásra irányulnak; • A számítógép-hálózati hadviselés, mint új típusú hadviselési forma a célját tekintve a számítógépes rendszerek működésképtelenné tételét, illetve ezzel ellentétesen, a saját rendszerek működőképességének biztosítását szolgálja. • A háborúk ‘privatizálása’: komplex jelenség, melynek számos oka figyelhető meg, többek között a mai ‘intelligens hadviselés’ jellegéből adódó harcosok/civilek közötti arányok változása, a sorozott tömeghadseregek visszaszorulása, a hadseregek létszámcsökkenése és professzionális jellegének fokozódása, a harcoló/harctámogató/harcbiztosító/kiszolgáló elemek közötti arányok változásai; 18

A hadviselés átalakulása

3.

A modern hadviselés és a környezetszennyezés problémája: a) békehelyőrségben: fokozott környezetvédelmi előírások csökkentik a károkat; kiképzéskor és befogadó nemzeti támogatáskor egyaránt; b) békemissziós helyszíneken: tetten érhető a ‘lábnyom-effektus’; de nemzetközi előírások rögzítik az „ahogy átvetted a tábort – úgy is add vissza!” elvet, s betartását a misszió szakosodott szervei ellenőrzik; [ellenőrzött szállítás a hajón, repülőn, vonaton, illetve szennyezett anyag ‘hazaszállítási kényszere’ áll fenn]; c) háború/hadműveletek térségében: nem elsődleges szempont a környezet óvása, sem pedig a régió élővilágának, egészségének védelme …; így kerülhetett sor például a Balkánon (1995-1999) többek között a gyengített urániumot tartalmazó lövedékek (DUA) bevetésére: a nagyon hatásos alkalmazásukkor-becsapódásukkor, a lövedék páncélburkolatának megnyílásakor sajnos radioaktív anyag kerül a légtérbe, ami por ‘formájában’ rátelepszik mindenre, amihez hozzáérve jut be az élővilág szervezetébe a betegséget okozó anyag, …;19

A geofizikai hadviselés kihívásai

1.

• Geofizikai hadviselés/háború [a Föld, mint fegyver], Geophysical Warfare, or ‘Earth as weapon’; • A Föld geofizikai folyamataiba történő szándékos beavatkozást jelenti, háborús vagy általános katonai célokra (de mindig mögötte értendő az adott ország gazdasági-társadalmi érdeke!); • A Geofizikai fegyverkezés tilalmáról szóló 1976. évi Egyezményt, amely csak 20 évre szólt, s így 1996-ban lejárt, több mint 60 állam írta alá; • 2002, Oroszország, a Duma kezdeményezése: Memorandum a Geofizikai fegyverek tilalmának ajánlására. Sorozatos nemzetközi kezdeményezések, eredmény nélkül! • A geofizikai és a klimatikus-tektonikus fegyverek hatásmechanizmusai;

20

A geofizikai hadviselés kihívásai

2.

• Atomfegyverek, a Földet gázfelhővé változtatva; • Biológiai fegyverek, amelyek ‘csak’ az életet pusztítják el; • Geofizikai fegyverek, az élő szervezetek szándékos pusztítására; • Kémiai fegyverek; • Ideggáz fegyverek; • Látszólagos ‘természeti katasztrófák’, a légkör manipulálásával.

21

A geofizikai hadviselés kihívásai

3.

A geofizikai hadviselés lehetséges célkitűzései: •

az éghajlat mesterséges változásai nagy térségben;

•

hosszantartó esőzések előidézése;

•

szárazság előidézése;

•

hőmérséklet eloszlás változásainak előidézése;

•

az ózonréteg destrukciója;

•

a ciklonok iránya és erőssége változásainak előidézése;

•

a légkör elektro-mágneses arányának változásai;

•

a légkör toxikusságának változása a légköri oxigén változása alapján az ózonrétegben;

•

a tengerek, óceánok fizikai viszonyainak változásai, a tengeralattjárók megbénítása céljából;

•

vizek radioaktív szennyezése,

•

a partmenti területek és a kikötők mesterséges hullámokkal történő elárasztása; 22

A geofizikai hadviselés kihívásai

4.

A geofizikai hadviselés lehetséges célkitűzései (folytatás): •

a földfelszín mesterséges elárasztása;

•

mesterségesen előidézett földrengés és vulkánikus robbanások, aktív tektonikus rétegek alkalmazásával;

•

szorosok tönkretétele, a folyók áramlatának megváltoztatása;

•

nagykiterjedésű szándékos tüzek létrehozása;

•

az aszteroidák röppályájának módosítása, hogy egy adott területre csapódjanak be;

•

a permafrost (örökké fagyott föld) felmelegítése, objektumok rombolása érdekében.

Tektonikus fegyverek: a földkérget mozgatják. Éghajlati fegyverek, •

lásd HAARP-jellegű rendszereket;

•

klímaváltozás, a troposzféra melegítésével.

Űrfegyverkezés, …

23

2. 3. A 21. századi biztonsági környezet halmozott változásainak komplex elemzése, négy kiemelt térség viszonylatában

•

Európa, az ismétlődő balkáni válságokkal

•

Közel-Kelet, a babilóniai Irakkal és környezetével

•

Közép-Ázsia, a mesés Afganisztánnal és szomszédjaival

•

Afrika, a kizsákmányolt múltjával és mai háborúival

24

A biztonságot fenyegető erőszakos cselekmények (A biztonság tartalma, az azt veszélyeztető kihívások köre, az ezek közötti arányok radikálisan megváltoztak! A kifejezetten katonai veszélyforrások háttérbeszorultak, új erőszakformák, újszerű és tartós fenyegetések jelentek meg!) Mára összetetté váltak a biztonsági kockázatok és kihívások! (lásd: jegyzet)

Fenyegetések okai: •

az eltérő társadalmi fejlődésből fakadó, átmeneti vagy tartós ellentétek;

•

a gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságok; a működésképtelen államok;

•

az etnikai és vallási feszültségek; a rasszista, idegengyűlölő erők;

•

a nemzetközi terrorizmus;

•

a szervezett bűnözés; az extrém, radikális utcai anarchizmus;

•

az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem;

•

a demográfiai feszültségek; az éghajlatváltozás közvetlen hatásai;

•

Az illegális és tömeges migráció; civilizációs katasztrófák;

•

a nagyfokú környezeti ártalmak; új járványok terjedése;

•

a tömegpusztító fegyverek elterjedése, …

25

Azon növekvő veszélyek, amelyek fokozatosan avagy katasztrófa-szerűen hatnak a világ lakosságára:

y

Instabil régiók, működésképtelen államok;

y

Természeti, civilizációs és egészségügyi veszélyforrások;

y

Szélsőségek, radikálisok, terrorizmus, szervezett bűnözés;

y

Társadalmi-szociális ellentmondások, feketegazdaság és korrupció;

y

Nemzeti, etnikai, kisebbségi és vallási problémák;

26

Azon növekvő veszélyek, amelyek fokozatosan avagy katasztrófa-szerűen hatnak a világ lakosságára: y

Kábítószer növekvő terjedése, fokozott függőség legalizálása;

y

Irán és Észak-Korea növekvő nukleáris proliferációja és fenyegetése, továbbá a nukleáris terrorizmus kihívásai;

y

A hagyományos és a nukleáris terrorizmus valós akciói;

y

A Cyber-terrorizmus veszélyei, az információs társadalom kihívásai;

y

Az ún. ‘elveszett nukleáris töltetek’ veszélyei.

27

A jövőformáló stratégiai trendek: y Az erősödő klímaváltozás és a környezet-átalakulás hatásai; Lásd. következő lapon!

y A jelentősszámú népesség-elvándorlás hatásai; y A növekvő ivóvízkészlet-hiány hatásai; y Az energia-források birtoklásának válságai; y A tengeri szállítás biztonsági növekvő kockázatai; y A fundamentalizmus (pl. iszlám radikalizmus) erősödése; y A hagyományos értékrendek és szövetségek felbomlása. 28

A környezet-átalakulás és a klímaváltozás főbb kihatásai y Az iható vízhez való hozzáférés csökkenése; y Az élelmiszer gyártás, -bírtoklás torzulása, mint az alábbiak

következménye

- növekvő felmelegedés, illetve a növekvő lehűlés (!), - elsivatagosodás, - vízhiány, - megművelhető földterület csökkenése, - növekvő árvizek, természeti csapások, - az iható vízhez jutás beszűkülése vagy teljes hiánya, - a tengeri halászat gyengülése, halhiány. y Népesség-vándorlás növekedése, élettér-válságok és háborúk; y Egyéb, a környezet-átalakulásra és a klímaváltozásra visszavezethető

tényezők hatásai!

29

A globális klímaváltozás kumulatív hatásai

y A leginkább sebezhető térségek: Afrika, Latin-Amerika, Dél-Európa, Ázsia; y A kumulatív hatás jelensége:

amikor a globális klímaváltozás hátrányos regionális és társadalmi helyzetekben jelenik meg, s ez tovább növeli a társadalmi problémákat, megnehezíti a védekezést és az esetleges alkalmazkodást!

y Az élet- és munkakörülményeket, megélhetést érintő globális klímaváltozás,

a kedvezőtlen éghajlati hatások, avagy a váratlan időjárási katasztrófák egy adott ország esetében (így persze Magyarország is) komoly biztonsági problémákat okozhatnak:

- a regionális egyenlőtlenségek miatt új társadalmi mobilitási irányokkal, esetleges menekültáradatokkal kell számolni; - egyes régiók, országok, térségek önállóan nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz, sem a védekezéshez, sem a kárkompenzációhoz szükséges elegendő erőforrásokkal (lásd: pakisztáni árvíz 2010-ben, avagy a kelet-magyarországi árvíz-belvíz 2010/2011); - felerősödik a vidéki mezőgazdasági lakosság gazdasági függősége; - az amúgy is periférikus helyzetben élők életfeltételei jelentősen romlanak, ennek egyik következménye lehet az ‘erőszakos szerzés’ gyakoriságának növekedése. 30

Afrika, a gyarmatosító hatalmak távozása után… Konfliktusok lehetséges okai, többek között: a legelők használatával kapcsolatosan kialakuló elfajuló véres viták, háborúk; a tovább fokozódó sivatagosodás, élettér-szűkülés miatt; a klasszikus pásztorkodó és földművelő népcsoportok egyre gyakoribb összecsapásai; a vízmegosztással kapcsolatos kérdések; iható víz csökkenése; fokozódó szegénység, alulmúlhatatlan életfeltételek; gyakori egészségügyi válságok, járványok; ember-, fegyver-, drog-, gyógyszer-, élelmiszer csempészet! Afrika konfliktusaira is kimondható: A békefenntartás, békekikényszerítés még csak fél megoldásnak sem tekinthető, ha a konfliktusok alapproblémáját (lásd fentebb) nem segítenek megoldani a nemzetközi szervezetek!

Élettér-háborúk 2011: Szudán, Nigéria, Szomália, Kongó, … (élelmiszer-víz a tényleges ok, nem a vallási különbözőségek!) 31

3. Az értékeink megóvásával, a hatékony válságkezeléssel kapcsolatos következtetések és javaslatok

3.1.) A halmozottan jelentkező válságokra javasolt cselekvési programok felvázolása, a következő 30 év viszonylatában 3.2.) A természeti és a humán eredetű válságok halmozott jellegének tudatosítása, az emberiség jövőformáló felelőssége!

32

3.1. A halmozottan jelentkező válságokra javasolt cselekvési programok felvázolása, a következő 30 év viszonylatában A nemzetközi közösség és -szervezetek szerepének újragondolása, újra-meghatározása, elfogadtatása, érvényesíttetése; A nemzetközi releváns szerződések tudatos érvényesíttetése; Széleskörű, lobbiérdek-mentes globális kommunikáció kiépítése; A nemzetközi hatékony jogszervezetek és hatóságok működtetése; A természeti és a humán eredetű válságok, katasztrófák okozóinak teljeskörű nemzeti és nemzetközi szankcionálása; Valós válságkezelési és katasztrófa-megelőzési rekultivációs képességek és kompetenciák kialakítása.

(-elhárítási), 33

3.2. A természeti és a humán (azaz mesterséges: szándékos vagy vétlen) eredetű válságok halmozott jellegének tudatosítása, az emberiség jövőformáló felelőssége! A biztonsági környezetben bekövetkező kihívások, kockázatok, veszélyek és fenyegetések egy adott térségben, egyidejűleg jelentkező halmozott jellege időben történő felismerésének fontossága, ennek tudatosítása (önpusztítás elkerülése érdekében!); Az emberiség története elmúlt 2 évszázada környezet- (és klíma) átalakító tevékenységének valós értékelése, a tudatos jövőmentés (-óvás) felelősségének drasztikus bemutatása, a nemzetközi és nemzeti hatóságok ember- és környezet óvó jogkörének érvényesíttetése, a halmozott válsággal fenyegetett térségek időbeni mentesítése!!!! [Lobbi-érdekek, mint például a nagy ‘5’ (energiaipar-olaj/gáz, egészségügy-gyógyszeripar, pénzügy-bankok, gépjárműipar, ingatlanszerzés-kereskedelem) jogerős kontrolljának megteremtése!] 34

A tenni akarás személyes ars poeticája

„Aki csinálni akar valamit, talál rá eszközt. Aki nem akar csinálni semmit, talál rá mentséget.” - cseh mondás

35

36