Ökoiskola pályázat 2015
1. Az intézmény környezeti nevelési és/vagy fenntarthatóságra nevelési szempontú bemutatása 1.2. Helyzetkép Az iskola működése környezeti nevelési szempontból: Az iskolában a környezeti nevelés mozzanatai több területen jelen vannak, ám környezettudatos attitüd még nem hatja át kellően a nevelő-oktató munkát továbbá az iskolai élet egyes részterületeit. A pedagógusok törekszenek az igényes környezet kialakítására. Ezt bizonyítják az iskola épületének, tantermeinek állandó díszítése és környezetének ápolása. 1.3. Erőforrások Személyi erőforrások: Tanárok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelő környezeti attitüd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a környezeti problémák többoldalú megközelítését és a megoldásukhoz szükséges együttműködő készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védőnő. Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelősségét. Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a környezeti neveléshez. Szülők: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetít. 2. Jövőkép, alapelvek, célok 2.1. Az iskola jövőképének környezeti vonatkozásai A bennünket körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli világunkban. Ezért iskolai oktató – nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak szűkebb és tágabb környezetük – és a világ globális problémái iránt. Törekvésünk, hogy kialakítsuk bennük a felelősséget saját testi és szellemi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért. Mindezek mellett célunk, hogy elősegítsük tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnőve képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megőrzésére. 2.2. Hosszú távú környezeti nevelési célok
- az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - holisztikus szemléletmód kialakítása - fenntarthatóságra nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia kialakítása - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása - ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, - helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - globális összefüggések megértése - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása - a családi életre nevelés fejlesztése - az egészséges életvitelhez szükséges képességek
2.3. Rövid távú célok és feladatok - A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. - Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. - Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, stb.) - A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése. - Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. - A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. 2.4. Adottságok, célok és feladatok összefüggése Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Közepes forgalom Célok: Közlekedési biztonság növelése Tevékenység, feladat: közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása
Célok: Zajcsökkentés Tevékenység, feladat: fák, cserjék ültetése Célok: Légszennyezés csökkentés Tevékenység, feladat: zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Szemét Célok: Tiszta, egészséges környezet Tevékenység, feladat: szeméttárolók sűrítése - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, szárazelem) - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Kevés játszótér Célok: A gyerekek mozgásigényének kielégítése Tevékenység, feladat: az iskolai játszótér felszerelésének bővítése Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Az iskolabelső Célok: Tiszta, meghitt környezet Tevékenység, feladat: - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - dohányzásra külön kijelölt hely - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés - lábtörlők alkalmazása Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Energia-felhasználás Célok: Takarékos fűtés Tevékenység, feladat: hő érzékelők- nyílászárók javítása, tető szigetelése Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Vízfelhasználás Célok: Egészséges ivóvíz Tevékenység, feladat: - vízfogyasztás csökkentése - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Udvar Célok: Biztonságos aljzat, esztétikus környezet
Tevékenység, feladat: füvesítés, virágosítás Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Az iskola eszközellátottsága Célok: A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség Tevékenység, feladat: - a tantermekben írásvetítő, TV, video és számítógép, digitális tábla anyagi lehetőség szerint - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető-anyagok - digitális fényképezőgép, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár
3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Környezeti nevelés az általános iskola 1-4. évfolyamán Az iskolába kerülő gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzák. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy – egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerű tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendezze. Nevelési cél: a természet élvezete, szeretete, fontossága, az egyéni felelősség felébresztése (nem pazarolok, nem szemetelek, nem ártok senkinek, magamat megvédem), nem akarom, hogy a természet megváltozzon, hogy a növényeknek, állatoknak, embereknek rossz legyen. A természet védelmére nevelés érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi folyamata. Tanórai keretek A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. Ahhoz azonban hogy, a tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést kell létrehozni, mely e viselkedés egyik motivációs bázisa.
Erre lehetőség kínálkozik a magyar nyelv és irodalom órákon is. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Nagy íróink és költőink természetszeretete átsugárzik a gyerekekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során. Itt lehetőség nyílik a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozására. A természetes anyagok használata új érzékelési területen, a tapintáson, a szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek. A technika - életviteli órákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára. Az ének – zene órákon tanult népdalokban gyakran jelenik meg a természet szépsége. Zenehallgatáskor a gyermekek átérzik a természet szépségét. Törekvés ébred bennük a természet őrzése iránt. A zenehallgatás közös élményt nyújt számukra. Testnevelés órán közvetlenül találkoznak a természeti környezettel, melynek tisztasága, rendezettsége, egészsége közvetlenül is befolyásolhatja tanulóink teljesítményét, „mozgási kedvét”. Az örömmel végzett tevékenység együttműködésre, toleranciára, önnevelésre serkent. A matematika tanulása közben tanulóink megismerkednek az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival.
3.2. Környezeti nevelés az általános iskola 5-6. évfolyamán Nevelési cél: természet – ember – társadalom. Képzelet által: az ember a természet része, a létezés öröme, a természet szépsége, fensége, az ember belső és külső világának összekapcsolása (művészet) Erkölcs-magatartás által, ismeret által. A nevelés értelmi szakasza: magatartást megerősítő ismeretrendszer, mely a környezet egységére, folyamatai összefüggésére, az emberi tevékenységhatásaira helyezi a hangsúlyt. Természettudományok, társadalomtudományok, művészettudományok. Tanórai keretek Az alábbi környezeti tartalmakat kívánjuk beépíteni helyi tantervünkbe. Magyar nyelv és irodalom: - Az irodalmi művekben megjelenő természeti – és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése. - Hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók). - Törekvés a helyes és szép beszédre. - Az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése. Történelem: - Hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet?
- A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás formálása. - A helyi történelmi értékek megismerése, védelme. - A hagyományok tiszteletének kialakítása. - Az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése; hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében. - A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére Etika: - A „teljes élet” élése a természet károsítása nélkül (magatartási – és életviteli minták). - Az egészséges és esztétikus környezetre való igény kialakítása. - Annak a tudatosítása, hogy az utódoknak is megfelelő életteret kell hagynunk. - Környezetünk értékeink felismerése, tisztelete, védelme. Idegen nyelv - A nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése; más országok hasonló problémáinak feltárása. - Más népek környezetvédő tevékenységeinek, szervezeteinek megismerése. - A környezettel szembeni nemzetközi felelősség szemléletének kialakítása. Biológia és egészségtan: - Ökológiai életmód kialakítása. - A földi élővilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése. - Az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzői, az azok között lévő ok – okozati összefüggések. - A globális környezeti problémák és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségei. - A környezet – egészségügyi problémák megismerése, megelőzésük illetve mérséklésük módjai. - A testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikák elsajátítása. Kémia: - A tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt. - Az anyag – és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszere szemléletének kialakítása. - Az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése (környezetbiztonság). - A különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásainak felbecsülése. Természetismeret: - Az egészséges környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása.
- A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák és értékrend kialakítása. - Környezettudatos döntések elősegítése. - A leggyakoribb környezetszennyezések megismerése. Földünk és környezetünk: - Tapasztalatok, ismeretek, élmények szerzése a közvetlen élő és élettelen környezetről. - A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére. - A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló változások felismerése, értékelése. - A regionális és globális problémák megismerése, és a lehetséges megoldási módok számbavétele. - A természeti és társadalmi értékek megismerése, megőrzése. Fizika: - Az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése. - A fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóság, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése. - A környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra. - A környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése. Matematika: - A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése mérése. - A környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása. - Más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése. - A logikus gondolkodás, a szintetizáló – és lényegkiemelő képesség fejlesztése. Technika és életvitel: - Annak a megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. - A fenntartható fejlődés összefüggéseinek, követelményeinek, problémáinak feltárása. - Megújuló és nem megújuló energia források. - Fogyasztói társadalom jellemzői, hátrányai. - A környezetgazdálkodás lényegének megismerése. - A környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása. Ének – zene: - A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. - A természet zenei ábrázolásának módjai.
- A természet szépségének megjelenítése a népdalokban. - A zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepének felismerése. - A „zenei környezetszennyezés” felismerése. Rajz és vizuális kultúra: - A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. - A természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei. - A hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítőművészet). - A természetes alapanyagok használatának ismerete. - Műalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint. - A tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma összefüggése. - A helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése. - Példák mutatása környezetbarát formatervezésre. Tánc és dráma ( testnevelés tantárgyba beépítve) - Természeti jelenségek improvizálása a tánc és a dráma eszközeivel. - Adott szituáció megfogalmazása mozdulatsorok segítségével. - A néptánc elemeinek elsajátítása. Mozgókép és médiaismeret: - A média társadalmi szerepe. - A média befolyásolási technikái. - A média szabadságának morális határai (a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása stb.) - A valóságtól való elszakadás társadalmi veszélyei Testnevelés: - A környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggés felismerése, megértése. - A sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. - A környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport szemszögéből nézve. - Lehetőség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz (sportruházat, sportszerek). A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok közösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre nagyobb a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok
tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanuló számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és – feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelési problémák felismerése, életmódminták elemzése a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelés, anyag- és energiatakarékosság, fenntartható fejlődés. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, a különböző akciókban való részvétel is összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg.
3.3. Tanórán kívüli keretek A környezeti nevelés tanórán kívüli fontos színtere a napközi. A délutáni szabadidős tevékenységek sora (a környezet tisztaságának óvása, díszítése, növények gondozása, madarak etetése, az időjárás megfigyelése, természetfilmek megtekintése stb.) hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon bennük a környezettudatos magatartás. A napirend segíti a rendszeres életmód kialakulását. A szabad levegőn való tartózkodás, a sport, a játék edzi egészségüket, elősegíti harmonikus emberi kapcsolatok kialakulását. Tanulóknak adott külön feladatok Az érdeklődő diákok számára lehetőség nyílik a környezeti neveléshez kapcsolódó témák, problémák önálló kutatására, feldolgozására (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás stb.)
Akciók, vetélkedők, tanulmányi verseny Jeles napokon (pl. Kézmosás Világnapja, Ne Vásárolj Semmit Nap, Víz Világnapja, Föld Órája, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Takarítás Világnapja, Autómentes Nap, Eger Ünnepe) versenyek, kirándulás vagy egyéb rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi vagy globális környezeti problémákra.
3.4. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása Környezeti nevelés szempontjából a csökkenő tanóraszámok mellett úgy érhetjük el az eredményes természettudományos ismeretek elsajátítását, alkalmazását, ha a tanulóinknak közvetlen természetszemlélet útján mutatjuk be a természet élő és élettelen értékeit, a különböző folyamatokat, jelenségeket, hazánk sokszínű természeti értékeit, gazdaságát, illetve az ember természetátalakító tevékenységét. Az erdei iskola, mint reformpedagógiai mozgalom a századelő óta olyan tanítási forma, melynek középpontjában a természet élményszerű megismerésével a gyerekek felszabadítása, a megszokott iskolai keretek feloldására való törekvés áll. Az erdei iskolában több, az iskolában is használatos oktató-nevelő pedagógiai módszer alkalmazható, mégis több diák domináns módszer áll rendelkezésre pl. csoportmunka, differenciált tanítás, önálló vizsgálatok, szituációs játékok, tanulói kísérletek, teremi megfigyelés… A szabadban folytatott tanítás fokozza a tanulók aktivitását, így az erdei iskola alkalmas az egyes műveltségterületek, tantárgyak népszerűsítésére, valamint felkelheti a gyerekek érdeklődését az egyes tudományterületek iránt. Mivel a gyakorlati feladatok megoldásához társak kellenek, így erősíti azokat a képességeket, melyekkel elsajátíthatják az együttműködésre, közösségfejlesztésre épülő és a későbbi munkájukhoz, életükhöz alapot nyújtó szocializáció alappilléreit. Az erdei iskolánk oktatási célja: - A természet sokszínű megismerése - Konkrét hazai tájak, társulások (erdő életközössége,vizes élőhelyek) megismerése - A társulások fajainak ökológiai szemléletű jellemzése, értékelése - Az élővilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása Az erdei iskolánk nevelési céljai: - Helyes környezeti attitűdök kialakítása - Természeti környezet állapota iránti érzékenység
- Ökológiai szemlélet kialakítása - Közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása - Egészséges életmódra nevelés Az erdei iskolai képzésben való részvétel önkéntes, a felmerülő költségek egy részét a szülőknek és egy részét pályázati úton szerezzük be, ha van rá lehetőség.
3.5. Üzemlátogatások, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások 4. Módszerek Az életkornak megfelelően más-más módszerek kerülhetnek előtérbe. Ám a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű az élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. - Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. - Az 5—8. évfolyamon, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. - a tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése - szenzitív pedagógia - érzelmi minták közvetítése élmény gazdag helyzetek megteremtésével - viselkedési minták közvetítése, példamutatás - önismeret fejlesztése - döntési helyzetek biztosítása - ismeretek, tapasztalatok közvetítése - modellezés - projektmódszer - az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása
- a nevelői tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása - akciók - irodalmi, képzőművészeti pályázatok, kiállítások A módszerek alkalmazást segítő csoportosítása: Játékok - szituációs - memóriafejlesztő - kombinációs - érzékelést fejlesztő - ráhangolást segítő - bizalomerősítő - kapcsolatteremtést segítő - drámapedagógia Modellezés - hatásvizsgálatok - rendszermodellezés - előrejelző - működő modellek készítése, elemzése Riport módszer - kérdőíves felmérés - direkt riportok Projekt módszer - analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek - terepgyakorlatok - táborok - térképkészítés - egyszerű megfigyelések - célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka - természetvédelmi és fenntartási munkák - zöldséges kert gondozása - fűszerkert gondozása - sziklakert gondozása - rekonstrukciós munkák - madárvédelmi feladatok - szelektív hulladékgyűjtés - rend- és tisztasági verseny
Közösségépítés - csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés - vizuális művészet a környezeti nevelésben - irodalmi alkotások - zeneművészet - fotóművészet - táncművészet - népművészet - esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése - a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
5. Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) Digitális taneszközök.
