A folyamatos erdőborítás – mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium – Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
A természetvédelem elvárása az erdővel, a védett természeti területen lévő erdővel szemben • Az erdő, a védett természeti területen lévő erdő szerepe a biológiai sokféleségben; élőhely amely véd és táplál. • A természetvédelmi (erdő)kezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás céljai közötti alapvető különbséget az jelenti, hogy amíg a természetvédelmi (erdő)kezelés elsődleges célja az erdők biológiai sokféleségének megőrzése és gyarapítása, a természetvédelem szempontjainak érvényesítése, addig a természetközeli erdőgazdálkodás elsődleges célja olyan tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodás folytatása, amely mellett az erdők további funkciói a legkisebb sérelem mellett kielégíthetők. 2
A természetvédelmi erdőkezelés célja Biztosítsa: • a természetes erdőtársulás megőrzését (annak alkotóelemével együtt), hiánya esetén kialakítását
minden
• a termőhelynek megfelelő őshonos fafajú, vegyes korú, elegyes állományok megőrzését, kialakítását. FOLYAMATOSAN
3
A tájvédelem és a turisztika elvárásai az erdővel szemben Tájvédelem: • Látképi • Kultúrtörténeti jelentőségű facsoportok, fák • Táji jelleget adó erdőségek, erdőfoltok, facsoportok, egyes fák Turizmus • megszokott erdőkép • árnyas pagony… • IRTÁSterület… • Látvány FOLYAMATOSAN
4
A természetvédelmi erdőkezelés eszközei • természetközeli módszerek alkalmazása • a folyamatos erdőborítású erdőkép biztosítása • a természetes erdődinamikai folyamatok érvényesítése
5
Folyamatos erdőborítás kérdései • Mi a FEB fogalma/elve • Evt. fogalom • Tanulmányok – természetes folyamatokra alapozva • véghasználati terület; erdei mikroklíma… • Módszerei • Szálalás • Pro Silva elv alapján • Mikro-tarvágással is ? • Bevezetése • KUTATÁS, kísérlet • Üzemi gyakorlat (ahol lehet) 6
A FEB és a vágásterület A vágások következtében felmerülő természetvédelmi kérdések: • Vágásterületek kiterjedése – milyen hamar foglalja vissza az erdő? • Újulati szint kora, mérete, összetétele – mikortól látja el a feladatot? • A vágásterületet körülvevő állományok kora, összetétele, társulása, természetessége – milyen segítséget kap a vágásterület? • Az erdei növényzet visszatelepedésének lehetősége, ideje – van minek visszatelepülni? (A potenciális erdőtípus folyamatos jelenléte, vagy hosszabb zavartalan időszakok) 7
elvek – üzemmódok – módszerek • Folyamatos erdőborítást biztosító elvek • Szálalás • PS • Folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok • Faanyagtermelést nem szolgáló• Szálaló• Átalakító• Folyamatos erdőborítást biztosító módszerek • Szálankénti vagy csoportos belenyúlásokkal operáló • Hosszan elnyújtott felújítási időszak • FEB-et biztosító elvek mentén (SZ, PS)… ESZKÖZÖK 8
A Pro Silva elvek természetvédelmi szempontú elemzése avagy a Pro Silva elvű természetközeli erdőgazdálkodási mód alkalmazható-e és hogyan a védett természeti területen lévő erdők természetvédelmi erdőkezelésében 9
A Pro Silva elvű erdőkezelés (PS) sikeres alkalmazásának előfeltételei védett természeti területen lévő erdőkben. • a PS és a védett természeti területen lévő erdőkre alkalmazás filozófiájának és alapelveinek megismerése és elfogadása • a természettel való kommunikálás készségének elsajátítása (a természet működésének és visszajelzéseinek megértése) • kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal (erdészeti, természetvédelemi, vadászati) és a vadászatra jogosulttal • türelem
10
Hol kell vagy érdemes PS alapelvek szerint természetvédelmi erdőkezelést végezni? • minden védett erdőt ezzel a szemlélettel kell megközelíteni • az állománytípustól függetlenül mindenütt, ahol – a személyi garanciák adottak – a hagyományos gazdálkodás tilos vagy nem kívánatos – nincs elháríthatatlan akadálya – az eredménye várható – a rendszeres, folyamatos hozam nem elvárás, hanem csupán a természetvédelmi cél eszköze, de adottság
11
Milyen korú állományban célszerű az átállást elkezdeni? • • • •
telepítés, felújítás időszakában (fafaj-megválasztás, elegyítés) tisztítási, törzskiválasztó gyérítési korban (vegyeskorúság, elegyítés) magtermő korban lévő középkorú állományokban idős állományokban (kisebb területeken – referenciaként)
A fakitermelés lehet-e cél? • a lehető legnagyobb fahozam és bevétel elérése nem cél, hanem az elérendő természetvédelmi cél eszköze csupán • az erdő természetes állapotához közeledésének – s ezzel egyben az ökonómiai és természetvédelmi szempontból egyaránt kívánatos élőfa-készlet, állományszerkezet és fafaj-összetétel kialakulásának – elősegítése, gyorsítása 12
A vágásjelölés általános szempontjai és kivitelezése. • • • • • • • • • • A
a diverzitás megtartása ill. fokozása – a legteljesebb értelemben a kiemelkedő ökológiai értéket képviselő egyedek és csoportok támogatása, előnyös helyzetbe hozása az ökológiai szempontból káros faegyedek, -csoportok kikapcsolása ökológiai értéket nem képviselő egyedek és csoportok arányának csökkentése a méretes, idős valamint lábon száradt és alászorult fák megfelelő mértékű visszahagyása az értékes elegyfajok kiemelt védelme és támogatása a faállomány csoportos szerkezetének fokozása a lékek bővítésének (az újulat „felszabadításának”) alapos megfontolása a mintaterület határát és a kivágandó fák távolabbról is jól látható, élénk színnel történő jelölése a mintaterületen a jelölést a témában tájékozott, tapasztalt kollégák segítségével, konzílium keretében történő végrehajtása vágás következményei (felújulás, elegyarány, szerkezet, stb.) a természeteshez minél közelállóbb állománykép kialakulását segítik elő 13
A beavatkozás jellege és gyakorisága. • a lékekben felcseperedő újulat függvényében • rendszerint csak folyamatos figyelmet kíván, de • alkalomszerű hagyományos ápolása is szükséges ill. célszerű lehet (a kedvezőtlen kiinduló állapot, esetleg a lékek méretének, alakjának vagy tájolásának elhibázása következtében, valamint a leendő erdő értékének növelése érdekében) • ápolásának legfőbb eszköze a fény, amelyet – a természethez hasonlóan – a bolygatás során „állít munkába” az erdész • folyamatos és hatékony védelme a túlszaporodott vadállomány ellen nemcsak elkerülhetetlen, de egyben az egész rendszer működésének alapvető feltétele is • a lékek között időnként felverődő újulatnak erdőkezelési szempontból nincs jelentősége 14
Az elemzésből egyértelműen megállapítható, hogy a Pro Silva elvű erdőkezelés megfelel és alkalmazható a védett természeti területen lévő erdők természetvédelmi erdőkezeléseként. Alkalmazásával elérhető a folyamatos erdőborítású erdőkép illetve a természetes erdőtársulások megtartásának, kialakításának természetvédelmi követelménye.
15
eszköz és cél • a Pro Silva elvű üzemi szintű természetvédelmi erdőkezelési kísérletek kialakítása • a természetvédelmi kezelésért felelős szervek saját vagyonkezelésében lévő erdőterületeken • az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésében lévő állami erdőterületeken • kutatási rendeltetésű erdőkben • Kutatók által irányítottan, kialakított kísérleti területeken • A kísérletek alapján kialakított módszerek és eljárások üzemi szintű bevezetése • védett természeti területen álló erdőkben, • állami tulajdonú erdőterületeken 16
Köszönöm a figyelmet! 17
