Vadász Kft Belegrád
Vadaskert létesítési tervdokumentáció
Belegrád 2006 Készítette: Baló Attila vadgazda mérnök IV. évfolyam
TARTALOMJEGYZÉK 1. A vadaskert létesítésének célja: ................................................................................... 4 2. Természeti adottságok, a terület leírása: .................................................................... 4 2.1. Fekvés .................................................................................................................... 4 2.2. Talaj ....................................................................................................................... 4 2.3. Hidrológiai viszonyok ........................................................................................... 4 2.4. Művelési módok .................................................................................................... 5 2.5. Erdészeti jellemzők: ............................................................................................. 5 2.6. Éghajlati adottságok: ........................................................................................... 5 3. Tervezett berendezések, létesítmények......................................................................... 6 3.1. Kerítések, kapuk, zsilipek, fertőtlenítők............................................................. 6 3.2. Egyéb létesítmények ............................................................................................. 7 3.2.1. Kettőshasznosítású megfigyelők ...................................................................... 7 3.2.2. Nagyvadetető.................................................................................................... 7 3.2.3. Sózó .................................................................................................................. 7 3.2.4. Dagonyák, itatók .............................................................................................. 7 3.2.5. Cserkész utak ................................................................................................... 7 3.2.6. Emelt lőállások ................................................................................................. 7 3.2.7. Karantén-kert.................................................................................................... 8 3.2.8. Malactároló ...................................................................................................... 8 3.2.9. Kantároló .......................................................................................................... 8 3.2.10. Állati hullatároló ............................................................................................ 9 3.2.11. Állati hulladék-temető .................................................................................... 9 3.2.12. Zsigerelőtér .................................................................................................... 9 4. Vadállomány, vadászati hasznosítás ........................................................................... 9 4.1. Vaddisznó ............................................................................................................ 10 4.3. Őz ......................................................................................................................... 10 4.4. Vadászati módok ................................................................................................ 11 4.4.1. Egyéni vadászat .............................................................................................. 11 4.4.2. Társasvadászat................................................................................................ 11 5. A kert működési feltételei........................................................................................... 13 5.1. Takarmányozási technológia ............................................................................ 13 5.1.1. Vaddisznó ....................................................................................................... 13 5.2. Vadföldgazdálkodás ........................................................................................... 14 5.3. Tevékenységek a kertben ................................................................................... 14 5.3.1. Folyamatos feladatok: .................................................................................... 14 5.3.2. Időszakos feladatok havi bontásban ............................................................... 15 5.4. Személyi feltételek .............................................................................................. 15 6. Vadaskerti nyilvántartások ........................................................................................ 16 6.1. Vadaskerti napló ................................................................................................. 16 2
6.2. Állományváltozási napló .................................................................................... 16 6.3. Takarmányozási napló ....................................................................................... 16 6.4. Egészségügyi napló ............................................................................................. 17 6.5. Elhullási napló .................................................................................................... 17 6.6. Terítéknapló ........................................................................................................ 17 7. Állategészségügyi előírások ....................................................................................... 18 7.1. Állathigiénia ........................................................................................................ 18 7.2. Tervezett vizsgálatok .......................................................................................... 18 7.3. Alkalmi vizsgálatok ............................................................................................ 19 7.4. Hullák ártalmatlanítása ..................................................................................... 19 7.5. Prevenció ............................................................................................................. 19
Mellékletek: 1. Területkimutatás hrsz. szerint 2. Takarmányozási táblázatok 3. Tulajdonosi hozzájárulás 4. Térkép 5. Erdészeti üzemterv kivonata 6. Erdészeti szolgálat szakhatósági hozzájárulása 7. Megyei állategészségügyi állomás szakvéleménye 8. Beruházások műszaki megvalósulási jegyzőkönyvek
3
1. A vadaskert létesítésének célja: Elsődleges cél a Miskolc melletti terület gyenge minőségű, alacsony aranykoronaértékű, rentábilis mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földterületeinek alternatív, vadászati-turizmus révén történő hasznosítása, a térség idegenforgalmának növelése, az itt élők számára lehetőség, munkahelyek teremtésére, megélhetés biztosítása a falusi túrizmus, vendéglátás területén. Az elsődleges cél működésének anyagi feltételrendszere megkívánja, hogy a fenntartási költségeket lehetőleg megtermelje a létesítmény, a gazdasági társaság anyagi lehetőségeinek kimerülésével ne veszélyeztesse a folyamatos működést. A gazdaságos működtetés modellezésére készült számítások alapján a fenntartásra tervezett vadmennyiség alábbiakban részletezett terv alapján történő hasznosítása lehetőséget ad a folyamatos működésre, a bevételek fedezik a kiadásokat, szerencsés esetben kisebb fejlesztésekre is lehetőség adódik.
Funkciója: vadászati-, fotó turizmus szervezett keretek között.
2. Természeti adottságok, a terület leírása: 2.1. Fekvés A kert Miskolctól 15 km-re a 37.sz főút mellett található, alakja kissé megnyúlt négyszöghöz hasonlít. A kerten belül van a vadászház, mely 15-20 fő részére nyújt szálláslehetőséget. Csak egy település, Alsózsolca közigazgatási határát érinti. A szintkülönbsége minimális, gyakorlatilag sík. Tengerszint feletti magassága 107,8-112,2 m, átlagosan 110 m.
2.2. Talaj Talaja rendkívül összetett képet mutat. Megtalálhatóak az agyag, vályog és a homok talajok. A termőréteg vastagsága közepes illetve mély. 2.3. Hidrológiai viszonyok A terület a Hernád vízgyűjtő területéhez tartozik. A kerten átfolyik a Bársonyos patak, mely biztosítja az állandó vízellátást a vadászkertben. Szükséges az állandó víz biztosítása miatt a kerítésen kívül a patakmederben két bukógát kialakítása. Jelentős aszály esetén fúrott szélkerekes kút látja el friss vízzel a vadat, mely a vadászház mellett kerül kialakításra A karantén-kert, a kantároló és a malactároló vízellátása, az állandó dagonyázási lehetőség megoldása a Hernád folyóból szivornyával biztosított.
4
2.4. Művelési módok A bekerített területrészen 20 ha rét, legelő, 74 ha szántó, és 269 ha erdőművelési ágú terület található. Az erdőművelést az Északerdő Rt végzi, a szántóföldi növénytermesztést és legelőgazdálkodást a Kft, kizárólag vadföldművelési céllal. A területmegoszlást hrsz. szerinti kimutatatással az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2.5. Erdészeti jellemzők: Erdészeti szempontból erdőssztyeppe klímába sorolt, időszakos vízhatású terület. Az erdő főfaja a kocsányos tölgy (Quercus robur), a teljes terület mintegy 50 %-a. Elegyetlen és elegyes állományai is megtalálhatók. Elegyfajként a magas kőris (Fraxinus excelsion), az akác (Robinia pseudoacacia), a csertölgy (Quercus cerris), a feketedió (Juglas nigra), az erdei fenyő (Pinus silvestris), a vörös tölgy (Quercus rubra), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), valamint a kislevelű hárs (Tilia cordata) található csoportos vagy szórt elegyben. A kocsányos tölgyesek kora 5 és 80 év közötti. Elegyetlen állományként kis területeken előfordul az akác (Robinia pseudoacacia), az erdei fenyő (Pinus silvestris), a feketedió (Juglas nigra). Elegyes állományban található kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és feketedió (Juglas nigra), bár ennek állománya sem jelentős. A terület cserjeszintjét főként a kökény és a galagonya alkotja.
2.6. Éghajlati adottságok:
Kontinentális éghajlat, mely a vadállományra nem jelent káros hatásokat. Az Északkeleti-Kárpátok előterében jelentkező feláramlás következtében a csapadék mennyisége megközelíti a 600 mm-t, amely kedvezően hat az élőhelyi vegetációra. -
Átlagos évi középhőmérséklet °C: Tenyészidőszak alatti középhőmérséklet °C : Fagyos napok száma: Havas napok száma: Hótakaró átlagos vastagsága cm: Hőségnapok száma: Átlagos maximális hőmérséklet °C:
5
9,5-9,7 16,6-16,8 120-125 25-27 16-17 14-15 14,4
Havi átlagos hőmérséklet, csapadék: Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Hőmérséklet °C -3,3 -1,0 4,0 10,4 15,8 18,9 21,0 20,6 16,1 9,7 4,2 -0,8
Csapadék mm 34 32 35 45 63 78 65 62 45 38 47 41
3. Tervezett berendezések, létesítmények 3.1. Kerítések, kapuk, zsilipek, fertőtlenítők A zárttéri vadtartás alapvető feltétele a megfelelő kerítés kialakítása. A kiépítendő kerítés mintegy 8.300 fm hosszúságú. Az oszlopok távolsága 4 m, anyaguk akác, hosszúk 3 m, 80 cm mélyre speciális géppel földbe nyomva, a földbeágyazott rész felülete égetéssel szenesített. A kerítés stabilizálása 100 m-ként speciális erősítéssel történik, a sarkok és a töréspontok ugyancsak különleges technikával vannak kiképezve, ami nagyon fontos a drótfonat mintegy 700-800 kg-os feszítése miatt. A kerítés a belga URSUS-SCHWERSPEZIALZINK duplán cinkezett vadhálójából készül, amely 2,7 mm átmérőjű hegesztés nélküli rendkívül erős nagy szakítószilárdságú drótfonat. Magassága 1,8 m. A drótfonat rögzítése az oszlopokra korróziómentes URSUS U szegekkel történik A vadállomány ki- és bejutásának megakadályozása érdekében a kerítés kívül-belül 30 cm-es magasságban, valamint az oszlopok tetején elektromos védelemmel kiegészítve kerül kivitelezésre. 3 db kétszárnyú kapu „Texasi kapu” és 2 db egyszárnyas kapu biztosítja a járművek és emberek bejutását. Kettő a kert külső kerítésén, egy a vadászházhoz történő bejutást szolgálja. Szükséges 6 db ún. átlépő kialakítása is a gyalogosforgalom biztosítása és a kerítés védelme érdekében. A kertek között 6 db zsilip biztosítja a vadállomány szelektált átengedésének lehetőségét a vadászkertbe, illetve a kertek között. A külső kapuk elé fertőtlenítő medence kialakítása szükséges, a járművek kerekeinek fertőtlenítése céljából. A fertőtlenítő medencéhez egy vízzáró betonozással készült akna csatlakozik, melybe az elhasználódott vegyszeres vizet lehet tárolni az elszállításig. Szükséges szerződést kötni a veszélyes hulladék ártalmatlanítására.
6
3.2. Egyéb létesítmények 3.2.1. Kettőshasznosítású megfigyelők 2-4 fő befogadására alkalmas „magasles” típusú megfigyelők, elhelyezésük alapján lehetővé teszik a vad indokolatlan zavarása nélküli megközelíthetőséget, a megfigyelést. Vadászidényben vadászati célra is igénybe vehetőek. Stabil kialakításúak, kizárólag természetes anyagból készültek, a talajtól 4-5 m magasan kialakított padozatúak. 6 db kialakítása tervezett.
3.2.2. Nagyvadetető
Szemes takarmány kijuttatása csak hordószórókból lehetséges. A nagy állománysűrűség miatt a vaddisznó szaporulat biztonságos felnevelése érdekében szükség van malacetetők kialakítására is. Ez a malacok kanoktól való védelme mellett lehetővé teszi szükség esetén a perorális célzott gyógyszeres kezelést, féregtelenítést, illetve szükség szerint a szaporulat befogását gyógykezelés, vagy leválogatás céljából. 3.2.3. Sózó Hagyományos tönk és keretes sózók kerülnek kialakításra minden etető és megfigyelőpont mellett. Feltöltésük szükség szerint szelénes tömb-sóval történik.
3.2.4. Dagonyák, itatók A vaddisznó fürdési dagonyázási igénye körismert. Célszerű a dagonyákat az etetőhelyek közelében elkészíteni, vagy a nappali tartózkodási hely és az etetőhely útvonalán kialakítani. A terület adottságainak maximális kihasználása szükséges. A Bársonyos patak, kerítésen kívüli részén egy-egy bukógát kialakítása szükséges az állandó vízszint tartása miatt. A patak meder mellett kialakíthatóak a dagonyák, melyeket kisebb mélyedésekbe szórt kősó felhasználásával folyamatosan nedvesen tartunk. Aszály idején a szélkerekes szivattyúval pótoljuk a gáton belüli rész vízellátást. 3.2.5. Cserkész utak Minden megfigyelőpontig rendszeresen tisztántartott cserkészút vezet. Ez segíti a vadállomány számbavételét, megfigyelését, valamint a vadászatot.
3.2.6. Emelt lőállások Ezek a berendezések a nagyterítékű vaddisznóhajtások esetén nagyon hasznosak. Mintegy 1-1,5 m magas padozatúak, körben mellvéddel ellátva, egy vadász és kísérője biztonságos elhelyezésére alkalmasak. Könnyen áttelepíthető, hordozható kialakítású, elhelyezése az adott vadászati cél, vadászlétszám függvényében oldható meg.
7
Előnyei: - a vadász kilátása jobb, nagyobb területet belát - a vaddisznó szemvonalánál magasabban helyezkedik el az ember, a vad számára kevésbé látható - hibázás esetén nagyobb szögben, hamarabb csapódik a földbe a lövedék, csökken a hajtók és a vadásztársak veszélyeztetése - „technikailag” megnehezül a helyváltoztatás, a lőállás idő előtti elhagyása, így csökken a baleseti lehetőség. 15 db kialakítása indokolt.
3.2.7. Karantén-kert A karantén a telepítésre szánt állatok átmeneti elhelyezésére létesül. A kert déli, vadászház melletti részében 3 ha szolgálja a telepítés előtt az állatok fogadását. A belső kerttől a külső kerítéshez hasonló, 1,8 m magas zárt kettős kerítés választja el. A két kerítés között 3 méter távolság van, amely lehetővé teszi a takarmányos kocsi közlekedését, így ugyan azon kocsival megoldható a kert és a karantén takarmányozása. Kialakítása következtében az onnan elfolyó víz, trágyalé nem tud bejutni a kertbe. Az állatok gondozásával a karanténozás ideje alatt önálló személyt kell megbízni, aki nem mehet a többi állat közé. A karanténban használt eszközöket a kert egyéb területein használni nem szabad. A karanténban egyidejűleg csak azonos helyről származó állatok lehetnek. A karanténozási idő az alkalmazkodás célját is szolgálja. Amennyiben a korábbi helyen a takarmányozás eltérő volt, abból a takarmányból 1-2 napi mennyiséget az állatokkal kell szállítani. Ez elegendő az átálláshoz. A karanténban csökkentett mennyiségben kell takarmányozni. Szükség esetén akár egynapi koplaltatás és beállítható. A takarmányszállító járműnek utoljára kell a karantént felkeresni! 3.2.8. Malactároló Területe 3 ha. A szabadtérből befogott, vagy a vaddisznóskertből leválasztott és kifogott 3-5 hónapos malacok biztonságos felnevelését szolgálja. A tárolóban 240-300 malac tartható. A tárolóban naponta ellenőrizhető az állomány, a takarmány és vízszükséglet maximálisan kielégíthető. Jó tartási és takarmányozási körülményekkel, gyógyszeres prevencióval minimálisra csökkenthetők az állategészségügyi problémák. Lényeges a malacok nevelésénél a malactáp etetése és a folyamatos vízellátás. A tisztántartás és a higéniai előírások betartása miatt szükséges a malacetetők lebetonozása. A tárolóban a malacokat júliustó novemberig tartjuk. A vadászkertbe kis csoportokba engedjük ki. A kanmalacok egy részét a kantárolóba engedjük át.
3.2.9. Kantároló Területe 6 ha. A zárttéri tartás lehetővé és szükségessé teszi, hogy az állomány, kor és ivari viszonyait szabályozzuk. A minél nagyobb vadászati árbevétel érdekében szükséges, hogy nagyszámú nagyagyarú kant tudjunk vadásztatni. A kantárolót évjáratonként szakaszokra osztjuk, így egy-egy kerítésen belül azonos korú kanokat nevelünk. A vadászkertbe lehetőleg a 4-5 éves korosztályt engedjük.
8
3.2.10. Állati hullatároló A hullatároló a kerttől mintegy 100 m távolságra található. Az összes állathullát, hullarészt, zsigert ide kell szállítani. A hullák boncolását közvetlenül a tároló mellett kell elvégezni, boncolás után gondoskodni kell a fertőtlenítésről. A hullatároló kialakítása megfelel az állategészségügyi előírásoknak, zárható, megfelelő képesítésű személy felügyelete alatt működik. A hullák elszállítását szerződés alapján a Szikszói Fehérjefeldolgozó autója végzi. Biztonsági okokból célszerű a kertben állati hulladék-temetőt kialakítani. Ennek szükségessége 5 éven belül nem várható, mégis érdemes a hosszú távú célok közé felvenni. A hullák és hullarészek szállításához külön járművet szükséges használni, melyet használat után fertőtleníteni kell!
3.2.11. Állati hulladék-temető A hulladék-temető kerítéssel határolt, 2 ha-os, később bővíthető terület. A kert eldugott sarkában kell kialakítani. 15 m hosszú, 2 m mély gödröt ásnak ki markoló segítségével. A hullákat, hullarészeket a gödörbe kell rakni és minden esetben 1 méter vastagságú földdel kell betakarni. Mikor már kb. 8-10 m befedésre került, az árkot tovább kell ásni! A méretezés szempontjából fontos, hogy a markolóval felszerelt traktornak megfelelő mozgástere legyen, valamint hogy az évek során egymás mellett párhuzamosan több árkot lehessen kiásni. Az árkok távolsága 1,5-2 m legyen! Az állati hulladék-temető területén legeltetni tilos, az onnan származó növényzet sem takarmányozásra, sem almozásra nem használható fel! A betemetett részeket folyamatosan fásítani kell. A tervezett kialakításra kijelölt hely a talajvízszintet nem érinti. A területet zárható kapuval kell lezárni.
3.2.12. Zsigerelőtér A zsigerelőteret a tervezett teríték helyéhez közel, a külső kerítés mellett szükséges kialakítani mintegy 0,5 ha területen. A zsigerelési hulladék, vérrel szennyezett víz nagy fertőzési veszélyt jelent, így nem szivároghat a talajba. Ennek megelőzésére egy kb. 30m²-es területen (5x6m) 25 cm vastagságú, peremmel ellátott, megfelelő lejtésszögű térbeton-lapot kell kialakítani, ami higiénikus, könnyen tisztántartható és sáros időben is biztosítja az elejtett vad szakszerű, szennyezésmentes zsigerelését. A betonról vízzáró réteggel ellátott, kibetonozott gyűjtőaknába folyik a hulladékvíz. Az állatoktól kerítéssel kell elzárni. A betonon kívüli részt füvesíteni szükséges.
4. Vadállomány, vadászati hasznosítás A kertben az alábbi vadállomány tervezett:
9
-
Vaddisznó: 300 db
Az állomány alakulását és a tervezett hasznosítást vadfajonként külön szükséges megvizsgálnunk. 4.1. Vaddisznó A vaddisznó az a vadfaj, amelynek vadászati bevételével biztosítani szükséges a kert funkcionális fenntartását. A kert létesítési-engedély kérelmében 300 db-os törzsállomány fenntarthatósága szerepel. A 2006. évi induló állomány 100 db-ra tervezett a telepítéssel, valamint az esetlegesen „bezárásra” került állománnyal. Kan, koca és malac megoszlásban vizsgáljuk a törzsállományt, hasznosításkor pedig süldőben számolunk a szaporulattal. A klasszikus besorolást követjük, miszerint a vaddisznó 20 kg zsigerelt testtömegig malac, 50 kg-ig süldő, 50 kg felett koca, 12 cm-es agyarhossz felett pedig kan. Az alacsony indulólétszám miatt 2007. évben külső befogásból származó létszámbővítéssel is számol a modell, amit következő évtől már nem igényel az állomány. 2009. évtől az előző évi bontás alapján folyamatosan levadászható a 250 darabos mennyiség. A törzsállomány összetételét, változásait nyomon kell követni, a szaporulatot év közben figyelemmel kísérni, többször ismételt szinkronszámolásokkal felmérni és az éves vadászati hasznosítást ezek alapján korrigálni, a tényekhez igazítani szükséges.
A vaddisznó törzsállomány változásának és vadászati hasznosításának terve:
Év 2006 2007 2008 2009
Törzsállomány Koca Kan 30 20 50 40 75 55 75 55
Szaporulat malac
Befogással dúsítás süldő
50 100 225 225
100 -
Koca 15 25 25
Hasznosítás Kan Süldő 20 150 25 175 25 175
Összesen 185 225 225
4.3. Őz A kert tervezett területén valószínűleg bekerítésre kerül néhány példány, azonban a többi vad általi kompetíciós hatás és stressz miatt számottevő mennyiséggel és minőséggel nem számolhatunk. Várakozásaink szerint idővel el fog tűnni a kertből, így jelentősége nincs, vadászidényben elejthető.
10
4.4. Vadászati módok 4.4.1. Egyéni vadászat Vaddisznót csak kisebb számban, inkább mintavételi célból lövetünk ki. Az egyéni vadászaton a terítékre került vaddisznó után kisebb árbevétel érhető el. A méretes kanok levadásztatása pedig nem lehet cél, hiszen azok hajtásban történő elejtése a vadászat színvonalát és értékét növeli. 4.4.1.1. Lesvadászat A kettőshasznosítású magaslesekről nyugodtan, jól felkészülve lehet pontos elbírálás után elejteni a vadat. A szakszemélyzet egész éves gondos munkájának, megfigyeléseinek köszönhetően a lesvadászatok eredményessége nagyságrendekkel nagyobb, mint a szabad területen. Ezért nem szabad túlzásba vinni a lesvadásztatást, hiszen megfelelő kontroll nélkül a jó kanokat hamar le lehet vadászni, az állomány „lefejezhető”. Különösen veszélyes ez egy kertben, ahol a korosztály-összetétel egyébként is nehezen szabályozható. 4.4.1.2. Cserkelés Cserkelő vadászatot a vadállomány minél kisebb zavarása miatt csak ritkán szabad alkalmazni. Vaddisznó elejtése cserkelő vadászaton nem kívánatos! 4.4.1.3. Barkácsolás A közlekedő-utak gyakori forgalma miatt az állatok hozzászoknak a járművekhez, kocsikhoz, szánokhoz. Hangulatos vadászkocsizások lehetősége nyílik meg így. A vad megpillantásakor a vadásznak le kell szállnia a kocsiról a túloldalon, és amíg a vad a távolodó kocsit figyeli, van idő a nyugodt célzásra. Másik előny, hogy így a vad nehezebben hozza összefüggésbe a kocsit a vadásszal. 4.4.2. Társasvadászat A vaddisznó vadászatának legszebb és legeredményesebb módja a társas vaddisznó vadászat. Két fő fajtája ismert.
4.4.2.1. Terelővadászat Kevesebb vadász részére néhány hajtó segítségével végzett hajtás. Vaddisznós-kertben nem célszerű, hiszen az állomány ugyanolyan mértékű zaklatásával jár, mint a nagyobb hajtás, de az eredmény lényegesen kisebb, gyengébb, ökonómiailag nem hatékony. Szezon végén alkalmazható szükség esetén a hasznosításra szánt állatok kisebb számú maradéka esetén. Nem lehet a selejtezés eszköze.
11
4.4.2.2. Hajtóvadászat A zárt térre koncentrált állomány akkor kamatozik, amikor egy nap alatt nagyszámú disznót lehet terítékre hozni. A vaddisznó hajtóvadászati árjegyzékek a napi teríték emelkedő nagyságának függvényében rendkívül progresszíven növelik az elejtési tarifákat. Célszerű tehát a zárttéri állományt úgy hasznosítani, hogy a lehető legjobb szervezéssel az egy napi teríték minél nagyobb legyen, így az egy disznóra számított árbevétel az egyéni vadászat árbevételének többszöröse is lehet. A kert egy-egy részében évi 2-3 alkalommal rendezett nagy terítékű hajtóvadászat az állományt kevésbé viseli meg, mint a többször ismételt, kisebb terítékű hajtások sora. Az eredményes, jó hangulatú hajtóvadászat megszervezése nagy szakértelmet, összehangolást igényel. Vadászhatjuk a kertet úgy, hogy a területét több hajtásra osztjuk, a puskásokat minden hajtás után átállítjuk a következő hajtásba. Ennek a módszernek az előnye, hogy a vadászat „mozgalmasabb”, és az új lőállás új esélyeket jelenthet. Egy helyen nem kell huzamosabb ideig állni. Ez különösen nagy hideg és rossz időjárás esetén fontos szempont. A kisebb távolságok miatt a hajtók mozgása áttekinthetőbb, jobban irányítható. Az így hajtott disznók a kis hajtótávolság miatt a lőnyiladékokon gyors ütemben haladnak át, elejtésük nehezebb, sportosabb. Másik módszer a távolváltós hajtás, ebben az esetben a kert egész területét egyidejűleg hajtjuk, mozgatjuk különböző irányokból. A mozgatás egész nap folyamatos, a puskások hosszú ideig, folyamatosan egy helyben maradnak. A hajtócsoportok összehangolása nehéz feladat, ezért ez a módszer eredményesen csak gyakorlott hajtásvezetőkkel és hajtókkal alkalmazható. Ilyen hajtási szisztéma mellett a disznók a többszöri zaklatásra a kefesűrűkből is kimozdulnak és a zavarás elől nyugodt tempóban váltanak át másik erdőrészbe. A módszer feltételezi a disznók kedvelt váltóinak ismeretét! A puskákat egymástól távolabb lehet elhelyezni, így balesetveszély nélkül lőhetnek minden irányba. A folyamatosan, egyik sűrűből a másikba hajtott disznók egész nap mozognak a kertben, és a vadászokhoz több irányból érkezhetnek. Ez a tény különösen sportossá teszi elejtésüket. Ezen módszer esetén is célszerű a puskásokat legalább egyszer, az ebédszünet után más leshelyre állítani. A jól idomított hajtókutyák a disznókat a sűrűből eredményesen kimozdítják, mozgásukat jelzik, fokozzák a vadászati élményt és az eredményességet. Kizárólag gyakorlott, csak vaddisznót hajtó kutyák alkalmazhatóak! Az egyéb vadfajt üldözőbe vevő kutyát azonnal be kell fogni és el kell távolítani a kertből! Az elejtett állatok összeszedése, szakszerű kezelése és a teríték elkészítése a szakszemélyzet feladata. Hajtás utáni napon a sebzések miatt módszeresen át kell keresni a kertet.
12
5. A kert működési feltételei 5.1. Takarmányozási technológia A takarmányköltségek az éves közvetlen költségek lényeges részét képezik. Csak abban az esetben szabad zárttéri vadtartást folytatni, ha az évi összes takarmánymennyiség mintegy 2/3-át legelőfelület biztosítja a vegetációs periódusban. Vegetációs időn kívül a lehetséges alternatívák közül takarmányoptimalizálási program segítségével határozható meg a legjobb variáns. A mesterséges takarmányozást alapvetően mezőgazdasági melléktermékekre alapozzuk. Csak így biztosítható az alacsony költségszint. Ha a hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed, akár 30%-os energiapótlás is szükségessé válhat. Figyelembe kell venni, hogy a 100%-os takarmányozási norma csak arra az esetre vonatkozik, ha az élőhelyen gyakorlatilag nem áll rendelkezésre táplálék!
5.1.1. Vaddisznó A takarmányozás alapja a tápanyagszükséglet meghatározása. Ehhez szükséges a kertben élő állatok létszámát és korcsoportonkénti megoszlását ismerni. Ezt legpontosabban havas időben, etetőknél végzett szinkronszámlálások többszöri ismétlésével határozhatjuk meg. Tápanyagszükségletek a 2. számú mellékletben találhatóak.
Vaddisznókertekben az egyik legkényesebb pont a populáció takarmányigényének helyes megállapítása. A természetes takarmányforrások mennyisége és biológiai értéke a fokozódó benépesedés következtében csökken, a kiegészítő takarmányok mennyisége pedig állandóan emelkedik, míg be nem áll a végleges állapot. A tapasztalatok alapján legalább napi 1 kg abrak/állat kiegészítő takarmányról kell gondoskodni a teljes betelepítés után, hogy az állomány kondíciója kielégítő legyen és a szaporodási képessége megfelelő szinten maradjon. A tápanyagok döntő többségét abrak formában adjuk, melyben a szemesek és a táp aránya a biológiai szükségletnek megfelelően változik. Csak keveréktakarmányok etetésével van módunk arra, hogy a hiányzó fehérjét, energiát, makro- és mikroelemeket pótoljuk. Különösen a malacok érzékenyek az anyag- és energiaforgalmi betegségekre, amelyeket a korszerű malactápokkal lehet megelőzni. A tápban valósítjuk meg a tervezett preventív kezeléseket is. A fehérjekiegészítés egyik fontos lehetősége a vaddisznó esetében az állati eredetű hulladékok takarmányként való hasznosítása. A vágóhídi teljes értékű állati fehérje a legolcsóbb fehérjeforrás. Megfelelő higiéniai gondosság mellet nem jelent kockázatot. Mivel gyorsan bomló anyagról van szó, a kiadott mennyiségre és a tárolásra vigyázni kell! Vágóhídi hulladék csak főzve, baromfi és hal korlátozás nélkül etethető. Takarmány-kiegészítésre évi 150 napot veszünk alapul. Takarmánykeverék és táp-receptúrák a 2. számú mellékletben találhatóak.
13
5.2. Vadföldgazdálkodás Vadföldművelés területei: Szántó területek:
Erdőközi tábla: Kistag: Máté dűlő: Csikós dőlő: Nagytag: Paptag:
3,9 ha 5,1 ha 21,0 ha 9,6 ha 26,3 ha 8,1 ha
Vadlegelők: Kisdűlő: Torony-rét: Vitéztelek
7,7 ha 8,0 ha 4,3 ha
Vetésszerkezet: -
álló pillangósok: lucerna, szarvaskerep, vöröshere, évelők: csicsóka egynyáriak: kukorica, őszi búza, tavaszi búza, zab, takarmányrépa
A vadföldművelés szervezési feladatait és a vetésforgó összeállítását a kert felelős vezetője végzi.
5.3. Tevékenységek a kertben 5.3.1. Folyamatos feladatok: • • • • • -
Kerítés rendszeres ellenőrzése (legalább heti 2 alkalommal), hibák azonnali kijavítása A terület megfigyelése. A legelő állapota, hozama, vadföldek állapota, villanypásztor áthelyezése. Kóbor kutyák és illetéktelen személyek távoltartása. Víz mennyiségének és minőségének ellenőrzése Állomány-megfigyelés. Viselkedés értékelése, szokatlan reakciók felmérése etológiai megfigyelések, viselkedés, rangsor beteg vagy betegségre gyanús állatok jelentése elhullások jelentése
14
5.3.2. Időszakos feladatok havi bontásban január: Intenzív takarmányozás és ásványianyag pótlás. Mintagyűjtés parazitológiai vizsgálathoz. Hóekézés, etetők megtisztítása. február: Takarmányozás, hóeltakarítás mint januárban. Hómentes időszakban a legelők, vadföldek felújításának kezdete. március: Takarmányozás, hóeltakarítás, mint januárban. Legelőgondozás fogas rétboronával, legelő-felújítás. április: Csökkenő takarmányozás. Legelőművelés befejezése. Hó végén kaszálások kezdete. Ellőhelyeken nem kaszálunk! Ellések megfigyelése, feljegyzése. május: Ellések, szaporulat megfigyelése. Pillangósok kaszálása. Malacok befogása. június: Mintagyűjtés parazitológiai vizsgálatokhoz. Malacok befogása. július: Legelőgondozás, öntözés. Szükség szerint lédús, abraktakarmányok. Malacok befogása. augusztus: Mint július. Élő értékesítésre szánt egyedek befogása. szeptember: Parazitológiai vizsgálathoz mintagyűjtés. Intenzív takarmányozás. október: Etetés megkezdése, a téli kondíció elérésére törekedve. november: Intenzív takarmányozás. december: Intenzív takarmányozás, hóeltakarítás, mint antiparazitikus kezelés takarmányba kevert gyógyszerrel.
januárban.
Preventív
5.4. Személyi feltételek A kert felelős vezetője megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező, felsőfokú agrár és vadgazdálkodási végzettségű személy. Az állandó személyzet 2 fő, középfokú vadgazdálkodási képzettségű, megbízható személy. Az idényjellegű kampánymunkákat a személyzet irányítása és ellenőrzése mellett alkalmi dolgozók végezhetik.
15
6. Vadaskerti nyilvántartások 6.1. Vadaskerti napló A vadaskert folyamatos működtetése érdekében naplót kell vezetni, melyben napi rendszerességgel, visszakereshetően fel kell tüntetni minden, a kert működésével kapcsolatos adatot, elvégzett munkát. Az egyéb nyilvántartásokban nem szereplő munkák mint pl.: kerítésjavítás, létszámbecslések, szinkronszámolások összesítése, létesítmények karbantartása, erdő- és mezőgazdasági művelések ütemezése stb. – nyomon követésére, ellenőrzésére alkalmas naplónak mindig naprakészen, betekinthető állapotban kell rendelkezésre állnia.
6.2. Állományváltozási napló Az állomány ivari és kormegoszlásáról csak akkor lehet megközelítően pontos képünk, ha a változásokat folyamatosan feljegyezzük. Állományváltozási naplóban rögzítjük a betelepített törzsállományt vadfajonként nem és kor szerinti megoszlásban, valamint a bent lévő becsült állományt ugyancsak nem és korosztály megoszlásban. Folyamatosan vezetjük a telepítések, valamint a szaporodás következtében történő állománynövekedést, valamint az értékesítésből, vadászati hasznosításból és elhullásból adódó állománycsökkenést. Az adatokat folyamatos vadlétszámbecsléssel, valamint szinkronszámlálásokkal ellenőrizzük, szükség esetén korrekciót hajtunk végre. Rendszeres időközönként átvezetjük a különböző korosbításból adódó állományváltozásokat is. (pl.: malacból süldő, stb.) Az állományváltozási napló adatainak mindig korrektnek, pontosnak kell lennie, hiszen ezek a számok az alapjai az éves takarmányozás, vadföldművelés megtervezésének, a vadföldek felszabadítása ütemezésének, valamint a hasznosítható mennyiség megtervezésének, a bérvadászati szerződések megkötésének.
6.3. Takarmányozási napló A takarmányozási naplóban kerül rögzítésre a felhasznált takarmány mennyisége. A felhasználandó mennyiséget takarmányfajtánként előre meg kell tervezni és beszerzéséről, vagy előállításáról gondoskodni szükséges. A kihordás idejének ütemezését a takarmány fajtájához, az időjárási viszonyokhoz és az állatok létszámához kell igazítani és a befolyásoló tényezőkhöz igazodva folyamatosan korrigálni szükséges. Mivel a zártkerti vadtartásnak a takarmányozás a legkényesebb pontja, a takarmányozási naplóban mindig ugyanannak a megbízott vezetőnek kell aláírásával igazolva elrendelni a takarmány kiszállítását és felelősséget vállalni a meghatározott mennyiségért. A takarmányok tárolási, beszerzési bizonylati, utalványozási rendje a Kft. ügyrendjében meghatározott módon történik.
16
6.4. Egészségügyi napló Nyilvántartást kell vezetni a telepítendő állatok esetében a karanténozás idejéről, körülményeiről, a karantén ideje alatt tapasztalt eseményekről, az állategészségügyi kezelésekről, védőoltásokról. Be kell vezetni a naplóba a fellépő betegségeket, a betegségek milyenségét, lefolyását, az érintett állatok mennyiségét, összetételét. Ugyancsak feljegyzést kell készíteni az alkalmazott gyógyszerekről, dózisokról, gyógymódokról, az alkalmazott gyógyszerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejéről. A preventív jellegű beavatkozásokat, valamint minden egyéb adatot, ami az állomány pontos ismeretét elősegíti és a későbbiekben elemzések alapjául szolgálhat, ugyancsak fel kell jegyezni. A kert felügyeletét szerződés alapján Dr Nagy János hatósági állatorvos végzi, aki a rendszeres ellenőrzéseit az egészségügyi naplóban igazolja le. Célszerű betegelkülönítő karám és kezelőfolyosó kialakítása, melyet dupla kerítéssel kell ellátni. Az elkülönítő nem lehet a befogókarám mellett. 6.5. Elhullási napló Az elhullási naplót lényegében együtt kezeljük az egészségügyi naplóval. Az elhullott állatok adatait nem és kor szerint vezetjük. A mortalitás feltételezett okát a boncolás eredménye alapján feljegyezzük.
6.6. Terítéknapló A vadászatok során folyamatosan, pontosan kell vezetni a terítékadatokat, a terítékre került példányok nemét és korát. Rendszeresen feljegyezzük a testméret és tömegadatokat korosztályonként. A több éven át gyűjtött testméret- és tömegadatok elemzésével képet kaphatunk a kert eltartóképességének változásáról, az alkalmazott takarmányozási technológia helyességéről, vagy hiányosságáról. Külön trófeanaplóban jegyezzük fel a terítékre került vad agyar méreteit, életkor szerint. Ez az adatsor adja a legmegbízhatóbb minőségi értékelést a zártan tartott vadjainkról.
17
7. Állategészségügyi előírások 7.1. Állathigiénia Zártkerti tartás esetén a természetes környezet és a vadállomány között nem tud kialakulni dinamikus egyensúly, mivel a sűrűség általában meghaladja a természetes eltartóképességet. Alapelvként kell kezelni, hogy az állatok igényeit minden esetben ki kell elégíteni, nem várható el, hogy az általunk elképzelt viszonyokhoz alkalmazkodik a vad. Az állományt át kell segíteni a kritikus időszakokon. A takarmányozás célzottan pótolja a hiányokat. A kertben egészséges, jó ellenálló-képességű állományt kell tartani! Alapfeltétel a megfelelő takarmányozás, a takarmány beltartalmi értéke. Minden állat a megfelelő mennyiséghez hozzájusson. A kertben élő állomány összetételének és létszámának megfelelő etetőfelületet vagy vályúhosszúságot kell biztosítani. Vaddisznó számára vágóhídi hulladékot csak olyan mennyiségben szabad kihelyezni, amennyit az állatok rövid idő alatt elfogyasztanak. Tilos etetni kérődzőkből származó vágóhídi mellékterméket, egyéb vágóhídi mellékterméket pedig minimum 20 perc forralás után szabad etetni. Az ivóvíz mennyiségét és tisztaságát rendszeresen ellenőrizni kell. Az etető és itatóhelyeket időszakonként fertőtleníteni szükséges. Az elhullások legtöbbször a helytelen tartási, takarmányozási és tisztasági állapotokra vezethetőek vissza. Ezek nagy része megelőzhető. A tápok könnyen romlanak, nedvesség, magasabb hőmérséklet hatására a fehérjék hamar bomlásnak indulnak, a zsírok avasodnak. A tápban mérgező anyagok, bomlástermékek keletkeznek. Fontos a szárazon, szellős helyen való tárolás. Szakszerű tartás mellett a szavatossági idő jó garanciát nyújt az etethetőségre. A romlott takarmányt az etetőhelyekről azonnal el kell távolítani. Az etetőhelyek fertőtlenítését 0,3-0,5 kg/m² mennyiségű égetett mész kiszórásával végezhetjük. Ez csapadék hatására kellő mértékben fertőtlenít. Az önetetők, vályúk 2%-os klórmész oldattal fertőtleníthetőek. A megelőzést, a helyes tartást és takarmányozást csak komplexen kezelhetjük, mert munkánk csak így lehet eredményes.
7.2. Tervezett vizsgálatok A tervezett vizsgálatok két részre oszlanak: -
a gyűjtött hullaték parazitológiai vizsgálata a terítékre került állatok vizsgálata
Évi két alkalommal kell a kertben hullatékot gyűjteni. A becsült létszám 10%-ának megfelelő számú mintát kell venni a kert több pontjáról begyűjtve. A minták laboratóriumi vizsgálatáról és az eredmények feldolgozásáról a felügyelettel megbízott állatorvos gondoskodik. A kilőtt állatok zsigerelését a személyzet végzi, akik kellő gyakorlat révén felfedezik a kóros elváltozásokat, azokról el tudják dönteni, hogy nem jelentősek, vagy ki kell kérni
18
az állatorvos véleményét. Fertőző betegségre utaló jelek esetén haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes hatósági állatorvost. Zsigerelés során a vastagbél tartalmából is mintát vesznek, amit műanyag zacskóban gyűjtenek egyedenként, s a hullatékhoz hasonló vizsgálatra küldjük. Zsigereléskor vesznek mintát a húsvizsgálathoz is. A minta tartalmazza valamennyi belső szervet, illetve annak egy kis darabját. Ezt molinó zsákocskában kell a kizsigerelt állathoz mellékelni.
7.3. Alkalmi vizsgálatok Alkalmi vizsgálatra akkor kerül sor, ha beteg, vagy betegségre gyanús állatot látunk. Ekkor a körülményektől függően vagy csak megfigyeljük, vagy kilőjük és boncoljuk az állatot. Ilyen esetben a boncolást a hatósági állatorvos végzi. Minden gyanús esetet jelenteni kell a fővadásznak, illetve az állatorvosnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a beteg állat veszélyt jelent az egész állományra!
7.4. Hullák ártalmatlanítása Valamennyi hullát, hullarészt, valamint a zsigerelés után fel nem használható belső szerveket ártalmatlanítani kell. Ez mind közegészségügyi, mind állategészségügyi szempontból elengedhetetlen. A hullákat illetve hullarészeket az állati hullatároló területére kell szállítani. Járványos fertőző betegség megállapítása, vagy gyanúja esetén a szállító járművet és a boncolás helyét szigorított módon kell fertőtleníteni. A kertben talált valamennyi hullát ki kell hozni és boncolni kell. Lényeges, hogy sem boncolni, sem zsigerelni a kertben nem szabad! Zsigerelés helye a zsigerelő tér, boncolni pedig az állati hullatároló területén kell. Boncolás után a területet fertőtlenítjük 3%-os klórlúg oldattal.
7.5. Prevenció A kertekben élő állomány parazitamennyisége nem pusztítható el. A parazitás fertőzöttség szintje viszont egy eltűrhető szintre csökkenthető, ha megfelelő megelőző kezeléseket alkalmazunk. A kezelésekhez szükséges gyógyszereket és azok adagjait a kezelő állatorvos határozza meg a mindenkori szükségleteknek megfelelően. A preventív kezelések másik csoportja a vitamin, ásványianyag és mikroelem kiegészítések. Ezek szükségessége a takarmányok beltartalmi vizsgálatai után aktuálisak. A megelőzés a vadaskertek állományának gondozásakor a legfontosabb cél. Arra kell törekedni, hogy egészséges állományt tartsunk, mert egyrészt az ilyen állatok nem fogékonyak a betegségek iránt, jól szaporodnak és növekednek, másrészt ez a legolcsóbb. A megelőzés egyben azt is jelenti, hogy nem szabad kitenni az állatokat a fertőzés veszélyének. Kívülről hozott egyedek esetében, ha nincs járványveszély, a megfigyelési idő vaddisznó esetében 40 nap. Külföldről származó egyedek telepítése esetén a minisztérium által kiadott engedélyben meghatározott feltételek szerint kell eljárni. A megfigyelés feltételeit az illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás előzetesen ellenőrzi.
19
A karanténozás alatt az esetleges szerológiai és parazitológiai vizsgálatokat el kell végezni.
20
2. számú melléklet
Vaddisznó táp összetétele -
28% búzaocsú 10% borsóocsú 2% búzakorpa 26% búza 23% kukorica 5% extrahált napraforgó (37%-os) 5% húsliszt (58%-os) 0,5% só 1,2% takarmánymész 0,8% ÁP 17 0,5% kocapremix
Beltartalom: metabolizálható energiatartalom 12,108 MJ/kg - 65,9% keményítőérték - 14,4% nyers fehérje - 12,2% emészthető nyersfehérje - 6,1% nyers rost - 0,98% Ca - 0,63% P - 1,14% lisin - 0,353% metionin+cistein
21
A vaddisznó napi tápanyagszükséglete
Megnevezés
Malac 10-20 kp Süldő 10-12 hónapos 65-90 kp Életfenntartó 100 kg testtömegre vetítve Koca a vemhesség utolsó szakaszában szoptatás alatt
Sza. kp
Kem. ért. kp
Metab. energia MJ
Em. ny. feh. g
Ca g
P g
0,5-0,8
0,4-0,7
6,4-11,2
120-180
5-8
3-6
1,8-2,1
1,6-1,8
25,6-28,8
270-300
15-17
11
2,0-3,0
1,8-2,0
28,8-32,0
220-250
19-28
16
2,0-2,5
1,5-1,7
24,0-27,2
350-400
17-30
20
Térkép
1. 2. 3. 4. 5.
Vadászkert Kantároló Malactároló Karantén-kert Vadászház
