A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 2009. május 15-től, három formáját ismeri el a zárttéri vad tartásnak.
Vadaskert: „22. § (1) A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére - kerítéssel bekerített - része. Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertből származó vad helyezhető ki. Vaddisznó vadaskertbe, a vadászati hatóság külön engedélye alapján vadasparkból vagy vadfarmról is kihelyezhető, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit hordozzák. A vadaskertbe történő kihelyezést megelőzően a vaddisznó egyedeket - a külön jogszabályban meghatározott módon - egyedi azonosításra alkalmas füljelzővel kell ellátni.”(I.1.)
Vadaspark: „24. § (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.”(I.1.)
Vadfarm: „25/A. § (1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény.”(I.1.)
3.3 A vadaskert
Miért is akarjuk bezárni azt, ami szabadnak született? Természetesen azért, hogy valamilyen módon hasznot hajtson nekünk. Ezért létesülnek a vadaskertek is. Vadaskertek célja: •
Tenyészállat előállítás
•
Gazdaságosan nem hasznosítható erdő- és mezőgazdasági területek termelésbe vonása, elsődlegesen vadászati célra.
•
Vadhústermelés (Kőhalmi et.al.,1994)
•
A vadászat biztonságának növelése
•
Vadkárok csökkentése szabad területen
•
Vadtermék előállítás (bőr, hús, embrió stb.) (Csányi-Majzinger 2007)
A vadaskertek területének nagysága és annak ökológiai adottságai a tartandó vadfajtól függ. Az alap paramétereket a Vadászati Törvény végrehajtási rendeletében rögzítették.
- 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet -. •
Vadaskert, létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti döntés meghozatalához a vadaspark, fekvése szerint illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.
•
A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha, b) más nagyvadfajok esetében 500 ha.
•
Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a fenti adatoknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.
•
A
vadaskert
létesítésének
engedélyezésére
irányuló
kérelem
tartalmi
követelményeit a 3.I. számú melléklet állapítja meg. •
A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és - különösen a vadászati célú egységben - kitérési, illetve menekülési lehetőségét.
•
Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat - a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján - kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a létesítési engedélyben szerepelnek.
•
A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság - a létesítési engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint - vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez
kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki. (I.2.)
Vadaskert típusok hazánkban: • • •
Gímes, dámos vadaskertek Vaddisznós kertek Vegyes vadas kertek (gím, dám, vaddisznó, esetleg muflon egy kertben)
Vadaskert berendezései: Kerítés, etetők, borjú- és malacetetők, itatók, dagonyák, sózók, vadbefogók, magaslesek, lőállások, cserkelő utak, lőcsillagok. . Ezeket a berendezéseket az adott vadaskert technológiájának és a tartott vadfaj igényeinek megfelelően kell elkészíteni, elhelyezni, kialakítani.
3.4 Vadaspark
Miért is akarjuk bezárni azt, ami szabadnak született? A vadaspark esetében a válsz: Hogy testközelből megismerhessük, tanulmányozhassuk, megérthessük a vadat. Az 1996. évi LV. törvény előírásai szerint az alábbi feltételekkel létesülhet vadaspark:
Vadaspark létesítése „24. § (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.
(2) A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. A határozatban meg kell határozni: a) a telepíthető, illetőleg a fenntartható vadfajt, valamint annak darabszámát; b) a vad tartásával kapcsolatos állat-egészségügyi feltételeket; c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket; d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket; e) a vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket. (3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról. 25. § (1) A vadaspark bekerítésénél, a kerítés fenntartásánál a 22-23. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (2) Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A vadászati hatóság - amennyiben az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem állítható helyre - kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el.” (I.1.)
3.5 Vadfarm Miért is akarjuk bezárni azt, ami szabadnak született? A vadfarm esetében méginkább érvényes a már említett válasz miszerint: Azért, hogy valamilyen módon hasznot hajtson nekünk. A vadfarm intézménye ijesztően hasonlít a gazdasági haszonállataink félintenzív tartási rendszerére. A „vad” itt már csak a taxonómiai besorolása által különbözik a „házi”-tól. Élete teljes mértékben az embertől függ, és biológiai adottságai is az embernek hajtanak hasznot. A
vadfarm
fogalma
Magyarországon
2009-ben
került
megfogalmazásra, az 1996. évi LV. törvény módosításakor. A törvénymódosítás a következőképpen fogalmaz:
Vadfarm létesítése
hivatalos
formában
is
„25/A. § (1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény. (2) Vadfarm létesítését a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a 22. § (4)-(5) bekezdésében, a 23. §-ban, valamint a 24. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (3) Vadfarmon vadászni tilos.” (I.1.)
A törvény végrehajtási rendelete – 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet – tovább finomítja az előírásokat: •
Vadfarm létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti döntés meghozatalához a vadfarm fekvése szerint illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.
•
A vadfarm létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörrel rendelkező vadászati hatósághoz címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani.
•
A kérelem tartalmazza: a) a vadfarm létesítésének indokait és célját, b) a létesítendő vadfarm legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz,
tervezett vadállomány), c) a 3/II. számú melléklet szerinti dokumentumokat.(I.2.)
3.II. számú melléklet a 79/2004. (V. 4) FVM rendelethez A VADFARM LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI E rendelet 17. § (5) bekezdése szerinti kérelemhez mellékletként csatolni kell: 1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadfarm létesítéséhez;
2. A vadfarm létesítésének tervdokumentációját a következők szerint: a) vadfarm létesítésének célja, b) a természeti adottságok, a terület leírása, c) a tervezett létesítmények, berendezések, d) a vadfarm törzsállomány, szaporulat, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar szerinti bontásban), e) a vadfarm működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek), f) vadfarm nyilvántartások (állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló), g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személyés járműforgalom), h) a vadfarm térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, i) az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata, j) ábrák, táblázatok, l) belterület esetén az illetékes jegyző nyilatkozata, hogy a helyi állattartási rendeletben foglaltakkal nem ütközik. (I.2.)
A
Mezőgazdasági
Szakigazgatási
Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal
Hivatal
-NÉBIH-),
(2012.
Február
2011.03.01.-i
29-étől
Közleménye
Nemzeti a
fenti
jogszabályok betartása mellett részletes ismertetőt tartalmaz a vadfarm létesítésének tényleges menetéről. „A fentiek mellett a Hivatal kéri a vadfarm nyilvántartások egy-egy oldalas másolati példányait is. Az állományváltozási-, elhullási-és takarmányozási naplókra vonatkozóan a Hivatal által rendszeresített formanyomtatvány nincs, annak megszerkesztése teljes mértékben a kérelmezőre van bízva.
A tulajdonviszonyok alátámasztása végett, a Hivatal kéri a létesítéssel érintett ingatlan tulajdoni lapjának másolatát is. Régebbi tulajdoni lap is elfogadható, amennyiben a dokumentum az ingatlan jelen állapotát tükrözi, vagyis annak kiállítása óta az ingatlant tekintve semmilyen változás (értve ez alatt például: a helyrajzi számot, területet, művelési ágat, tulajdonost) nem következett be.
Amennyiben az ingatlant özvegyi-, haszonélvezeti-vagy használati jog is terheli, úgy ezen jog jogosultjainak a hozzájárulása is szükségeltetik. Tájékoztatásul közöljük, hogy a vadfarmon tartani kívánt nagyvadfajok tartására vonatkozó minimális férőhelyszükségletet nem ír elő a vadászati törvény és annak végrehajtási rendelete, azonban a tervezésnél szem előtt kell tartani az adott nagyvadfaj igényeit, etológiai sajátosságait, valamint az állatjólléti szempontokat. A Hivatal mérvadónak tekinti az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének mellékletében foglaltakat, mely a vadászható nagyvadfajok esetében az alábbiak szerint alakul:
Külső kifutó
Belső férőhely
Különböző
Terület
Térfogat
Terület
Térfogat
Külső
Belső
(n)
(m2)
(m3)
(m2)
(m3)
kifutó
kifutó
(m2)
(m2)
létszámú
fedett
csoport
tartás
Minden további egyed esetén
esetén Egyéb
1-5
100
-
8
-
10
2
1-6
500
-
-
-
60
-
disznófélék (Suidae spp.) Nagytestű szarvasok (Cervus
elaphus) Kistestű
1-4
100
-
8
-
10
2
1-6
300
-
12
-
30
2
1-5
150
-
-
-
30
-
1-4
300
-
-
-
30
-
szarvasfélék (Capreolus spp.) Egyéb szarvasfélék (Cervidae spp.) Muflon (Ovis musimon) Zergék (Rupicapra spp.) 2. táblázat: Vadászható nagyvadfajok vadfarmi tartásának paraméterei
Amennyiben a létesítéssel érintett ingatlan Natura 2000 terület részét képezi és a kérelemben, tervdokumentációban foglaltak alapján egyértelműsíthető, hogy a tervezett tevékenység eltér a kijelöléskori tényleges földhasználattól, illetve jelentős hatást fog gyakorolni az adott Natura 2000 terület flórájára és faunájára, úgy a kérelmezőnek fel kell kérnie az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget a hatásbecslés elvégzésére. A Hivatal az engedélyező határozatban foglaltakat évente felülvizsgálja, és szükség szerint rendelkezik az engedély visszavonásáról. A Hivatal az ellenőrzés során vizsgálja a vadfarmon tartott egyedek származási igazolását is. A kérelmet és a kapcsolódó dokumentumokat a Hivatalhoz (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Földművelésügyi Igazgatóság; 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál, azaz az adott megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához kell benyújtani.” (I.3.)
6. Következtetések és javaslatok 6.1 SWOT analízis Erősségek:
Gyengeségek
A vaddisznó intelligenciája, alkalmazkodó
Nagy egyedsűrűségben vannak tartva a
képessége és magas fokú tűrőképessége
vaddisznók
A vaddisznó gazdaságos tarthatósága,
A természetes életkörülményektől való egyre
viszonylagos igénytelensége
nagyobb eltérés (kis férőhely monodiétás
A vadfarmon alkalmazhatóak az
takarmányozás, önitató stb.)
állattenyésztésben használt berendezések
Tartás és tenyésztéstechnológiából eredő stressz
eszközök
hatások
A vaddisznó takarmányozása alapvetően megoldható az általános takarmányféleségekkel
Lehetőségek:
Veszélyek:
A farm területének legjobb kihasználása mellett
A vaddisznó VAD mivoltának megmaradása
a vaddisznó természetes ökológiájához való
mindig figyelmet kíván
közeledés (pl.: kondában nevelés)
A fejlett technológia alkalmazása mellett sem nélkülözhető az állandó emberi felügyelet a farmokon (villanypásztor, és kerítés karbantartás)
Kutatásom célja a vaddisznó vadfarmi körülmények közötti tartásának és tenyésztésének vizsgálata.
Ennek tanulmányozása alatt szerzett tapasztalatok, és információk, SWOT analízisben való vizsgálata alapján az alábbi következtetéseket vontam le. A vaddisznó, mint VAD faj csodálatraméltó intelligenciával és alkalmazkodó képességgel rendelkező állatfaj. Ennek felismerésével az ember a végletekig feszítve a vad biológiai tűrőképességét, szinte már-már gazdasági haszonállatot faragott a vaddisznóból. Az általam vizsgált két telep azt mutatja, hogy a vadfarmok működési elve igen hasonló az ország egész területén. Eltérések lehetnek a különböző technológiákban (tartás; takarmányozás; tenyésztés) de alapvetően a működési elv ugyanaz. A vadaskerttel ellentétben itt a disznó nem mozoghat szabadon. Viszonylag kis helyen tartják, mindenben az embertől függ (táplálék, menedék, szaporodás). Természetes biológiai adottságai gazdasági termelő funkciókká váltak. A faj nagyfokú alkalmazkodó képességének és intelligenciájának köszönhetően a vaddisznó a vadfarmon háziasított rokonához hasonlóan viselkedik. Már a születésétől kezdve megtanulja, hogy az ember az, akitől az élelmet kapja, és hogy gondozójában megbízhat. Tökéletes biológiai órája lévén a rendszerességhez nagyon hamar hozzászokik. Szinte percre pontosan tudja, hogy mikor van az etetés reggel és este, és ezt már előre hangos dünnyögéssel és sivalkodással jelzi is. Akár a házi disznó! Kíváncsi természetéből adódóan minden mesterséges berendezést hamar megismer és használ. Erre jó példa, a temperált vizű önitató használata, már az egészen kicsi malacok körében is. Bár bevallom, ha jobban belegondolok számomra kissé szomorú látvány, ahogyan a vaddisznó az önitató fedelét a fejével tartva, a világ legtermészetesebb dolgaként iszik a szerkezetből. Kicsit mintha a cirkuszban lennénk… A létesítést engedélyező hatóság az állategészségügyi felügyeletet, és a telepek alapvető egészségügyi preventív intézkedéseit előírja és ellenőrzi is.(melléklet -11-kép) Tehát a hivatalok szemében a vadfarm egy „kislétszámú állattenyésztő telep”. Így működnie is e besorolás előírásai szerint lehet, függetlenül attól, hogy a „lakói” VAD állatok.
Az általánosságban elmondottak után nézzük konkrétan a „Kovács” és a „Lukács” farmot. Mindkét farmon alapvető törekvés az állatok igényeinek minél nagyobb fokú kielégítése, és ezáltal a minél nagyobb gazdasági haszon elérése. Ennek érdekében viszont a farmok tulajdonosai saját elképzelésük (és anyagi lehetőségeik) szerint határozták meg a működési elvüket.
Kovács Csaba tartás- és tenyésztéstechnológiája a vaddisznó természetes ökológiáját figyelembe véve, nyers állati fehérje etetésével, és a fialás utáni kondába neveléssel igyekszik követni. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az állatok „otthon” érezzék magukat a kerítések és kis udvarok között is. A gazdaságosságot alátámasztja az egészséges állomány és a kocánkénti átlagosan felnevelt öt malac. Lukács István az állatok kényelmét kiszolgálandó, és a nagy állatlétszám ellátási terheit csökkentendő a modern állattenyésztés technológiai lehetőségeit alkalmazza a farmján. Itt a vaddisznó természetes ökológiai igényeitől eltér a tartás és tenyésztés technológia. Például a fialást követően a koca a malacaival elkülönítve marad, és nyolc-tíz hetesen a malacok leválasztásra kerülnek. Ez a technológiai rend meglátásom szerint igen nagy stressznek teszi ki az állatokat. Főleg a malacokat. Nem ismerik meg a velük egyidős társaikat még az anyjuk védelme alatt, vagyis a kondában, így amikor összekerülnek dupla stressz hatás éri őket. Elvesztik anyjukat, és ismeretlen helyen idegen fajtársak között kell kivívniuk a helyüket a rangsorban. Ez okot adhatna a nagyszámú megbetegedésre és elhullásra. Ám a farm lelkiismeretes gondozó házaspárja, állatszerető munkájának köszönhetően csupán néhány egyed gyengül le. Mindkét farmon nagy hangsúlyt fektetnek a higiéniára, a tisztaságra. Ez elengedhetetlen az ilyen kis helyen nagy egyedszámban állatot tartó telepeken. Fokozottan ügyelnek a fertőzéseket hordozó és terjesztő rágcsálók irtására (melléklet-10- kép), a kiürült kertek talajának és berendezéseinek fertőtlenítésére.
Összességében elmondható hogy a vadfarm, mint a vaddisznó tenyésztés lehetősége a faj csodálatraméltó tulajdonságainak figyelembe vételével, a mai zárttéri vadtenyésztés gazdaságilag jövedelmező formája, és az lehet a jövőben is.
7.Összefoglalás A zárttéri vadtenyésztés régi időkre nyúlik vissza. Magyarországon az első hiteles írás a XIII. századból való. A későbbiekben egyre több és részletesebb feljegyzés készült a királyok, főurak vadaskertjeiről. A vadaskertekben a vadbőség minden vadászat alkalmával nagyszámú vad elejtését garantálta, így az úri passzió mindig élményben gazdag és sikeres volt.
A vadaskertek fénykora Magyarországon az 1880-1920-as évek között volt. Ez az I. világháborúval véget ért, és az ország megkisebbedett területén megmaradt kertek is csak a II. világháború végéig léteztek. A világháborúk után hazánk környezeti adottságai kedvező feltételeket biztosított nagyvadjaink számára, ami lehetővé tette létszámuk gyors ütemű növekedését. Ennek eredménye képen a nagyvad állomány olyannyira feldúsult, hogy az 1980-as évekre a túlszaporodva egyre nagyobb károkat okozott az erdő- és mezőgazdaságban. Ennek mérséklése érdekében a vadgazdálkodóknak vadállományuk létszámát jelentősen mérsékelni kellett, ami magával hozta a vadászati lehetőségek csökkenését is. A vadászatból eredő bevételek fenntartása érdekében újra elindult a zárttéri vadtenyésztés, aminek eredményeként jelentősen növekedett a hazai vadászturizmus. Elsősorban a nagy terítékű vaddisznó vadászat. A vadaskertek kiszolgálása érdekében az erdészek, vadászok egyre-másra kezdték „otthon” ólakban szaporítani, nevelni a vaddisznót. Sok esetben ezek a visszakerült példányok már nem voltak genetikailag tiszta vaddisznók. A szaporaság, a növekedési erély és az agyarméret fokozására a házi sertések különböző fajtáival keresztezték őket. Ez a folyamat a vad állomány genetikai leromlását, és a vaddisznó (Sus Scrofa Attila) mint alfaj fennmaradását veszélyeztette. Ennek megakadályozása érdekében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt, 2009. május 15-i hatályba lépéssel módosították. Törvénybe iktatásra került a vadfarm fogalma. Dolgozatomban két ilyen vadfarm működését mutattam be, megismertetve azok kialakítását, az ott folyó munka technológiáját, és a vaddisznó ezen körülményekhez való alkalmazkodását. A két farm ahol a megfigyeléseimet végeztem, Hajdúböszörmény-Bodaszőlő külterületén egy erdei kezelő út két oldalán, egymással szemben található. A farmok különböző tulajdonoshoz tartoznak, és eltérő technológiák, elvek alapján üzemelnek. A farmokat külön-külön mutattam be, és a tulajdonosok neve alapján „Kovács” illetve „Lukács” farmnak neveztem el. A vadfarmok működésének alapvető szabályait a VTV. és annak végrehajtási rendeletei szabályozzák, melynek mindkét farm eleget tesz. Működési elveik hasonlóak. Az állatok kis (100 m2-500 m2 ) kertekben vannak elhelyezve. Minden kertben, háromoldalról zárt fedett ól van építve, ami a disznók védelméül szolgál az időjárással szemben. Etetés és itatás naponta kétszer reggel és este történik, ám a nyári nagy
melegben az itatókat és a dagonyákat napközben többször is feltöltik. Mindkét farmon megoldották az állati fehérje beillesztését a takarmányozásba, ami nélkülözhetetlen a vaddisznó egészségének megőrzése érdekében. A felügyelő hatóságok minden vadfarm esetében kötelezően előírják az állategészségügyi teendőket, és azt, hogy ezek ellátására a farmnak szerződésben kell állnia egy állatorvossal. Ez esetben mindkét farmon ugyanaz az állatorvos végzi a teendőket. A kötelező előírások miatti egyezőségeken túl a két farm működése a tulajdonosok szándékainak megfelelően különbözően alakul. Egyik lényeges eltérés a tenyésztéstechnológiában van. Míg a „Kovács” farmon az évente egyszeri búgatást, a kondában való nevelést és a négy-öt hónapos korban történő választást alkalmazzák, addig a „Lukács” farmon évente akár kétszer is kanhoz kerülhet a koca, ami aztán elkülönítve fial és neveli a malacait, majd azok nyolc-tíz hetes korban való választása után kerül újra a kocacsapatba vissza. Ez igen lényeges különbség. Véleményem szerint a „Kovács” farm módszere sokkal közelebb áll a vaddisznó természetes életviteléhez, ezért jóval kisebb stressz éri az állatokat. Ezen vadfaj hihetetlen alkalmazkodó és tűrőképességének köszönhetően, a „Lukács” farm módszere sem hoz kisebb eredményt mint az előző. Sem a kocák sem a malacok nem sínylik meg a technológiát. A kocánkénti átlagos malacszám itt is, akár csak a „Kovács” farmon öthat felnevelt malac kocánként. Igaz a választás után a viszonylag fiatal és egymás számára ismeretlen malacok közül a gyengébbek gyorsan perifériára kerülnek, de ezek sikeres túlélése és jó fejlődése a gondozó házaspár lelkiismeretes munkájának köszönhetően biztosítva van. Összességében elmondható hogy a vaddisznó ilyen vadfarmi körülmények között sikeresen és gazdaságosan tenyészthető és nevelhető. Nagyon fontos viszont, hogy az állatok mindennapos gondozását végző emberek állatszerető és lelkiismeretes munkát végezzenek. Valamint hogy a farmot fenntartó és irányító személy szakmailag felkészült és a vaddisznót, mint vadfajt jól ismerő ember legyen. 2013 október 10 Majorné Halász Mára
