VÁC, VASÚTÁLLOMÁS FELVÉTELI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA Hartmann Erik MÁV Zrt. ÖSSZEFOGLALÁS Előzmény - egy kis történelem 1846. július 15-én adták át a Pest és Vác városa között elkészült vasútvonalat, mely két év munkája nyomán, a Magyar Középponti Vasúttársaság irányításával jött létre, a Pestet Béccsel összekötő, Duna bal partján tervezett vasútvonal első szakaszaként. A vasútvonal, a hazai hálózat egyik legfontosabb fővonalaként jelentős személy és áruforgalmat bonyolított le. Jelentősége a trianoni békeszerződést követően, az új határ elvágó hatása miatt lecsökkent. Ekkor került előtérbe a Duna jobb partján a Bécs-Bruck-Győr-ÚjszőnyKelenföld vasútvonal fejlesztése, mely átvette a korábbi bal parti fővonal szerepét. Vác azonban helyzeténél fogva folyamatosan jelentős szerepet tölt be elsősorban a Budapesti elővárosi közlekedésben. Az állomás felújítást megelőző állapota Az állomást az idők folyamán többször átépítették, a tárgyi felújítást megelőzően legutoljára 1968-ban alakították át jelentősebb mértékben. Az azóta eltelt idő alatt a vágányhálózat és kapcsolódó vasúti infrastruktúra, jelentős geometriai és műszaki amortizációja zajlott le, az állomás korszerűtlenné vált. A fejlesztési projekt - célok, adatok A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2008-ban, a Nyugati és Keleti pályaudvarok csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztésének keretében, megkezdte a váci állomás felújításának előkészítését. Az engedélyezési és tender terveket a BUDAPEST KONZORCIUM készítette. (Főmterv Zrt., VITECO Kft, Közlekedés Kft.) Ezt követően 2012-ben ’’Nyugati pályaudvar csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése I/A ütem – Vác állomás fejlesztése’’ címmel elindította az állomás komplex felújítását. A felújítás két projektből állt: V070.03 projektszámmal a ’’Vác állomás biztosító berendezési és távközlési munkái’’ c. projektből, melyet a Thales Austria GmbH, a Thales Rail Signalling Solutions Kft és a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. alkotta konzorcium végzett 2012. nyara és 2015. novembere között. A felújítás keretében új állomási biztosító berendezés létesült, új távközlési rendszer, új utastájékoztatási-, tűz- és biztonságtechnikai
rendszerek, felsővezetéki energia távvezérlési rendszer készült, továbbá a berendezések és üzemeltetésük számára szükséges új üzemi épület. A másik projekt V070.04 projektszámmal a ’’Vác állomás vasúti pálya és kapcsolódó létesítmények korszerűsítésének tervezése és kivitelezése’’ című projekt volt. Ezt a KŐKAPU 2012 Konzorcium végezte 2013. áprilisa és 2015. októbere közt, melynek tagjai a Közgép Építő- és Fémszerkezet Gyártó Zrt., a STRABAG Általános Építő Kft., Swietelsky Vasúttechnika Kft. voltak. A projekt keretében új vasúti pálya készült alépítménnyel, új felsővezetéki rendszer, új sk+55-ös peronok aluljárókkal, perontetőkkel, felvonókkal, megújult a teljes térvilágítási rendszer, a városrészek jobb összeköttetésére megújultak a kapcsolódó gyalogos-kerékpáros és közúti aluljárók. A vasúti kapcsolat erősítésére nagy kapacitású P+R parkolók és B+R tárolók létesültek. Környezetvédelmi létesítmények készültek, megújultak az érintett közmű vezetékek. A szükséges funkciók elhelyezéséhez korszerűsítésre került a felvételi épület és új üzemi épület létesült, továbbá rendezték az állomási előtereket és az érintett épületek környezetét. A projektek fő célkitűzése az volt, hogy olyan állomást alakítsanak ki, mely képes kiszolgálni a legkorszerűbb vasúti igényeket és a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az üzemi-, vagyoni- és személy biztonságot, átjárhatóságot, akadálymentességet az utasok kényelmét és pontos tájékoztatását, továbbá a fenntarthatóságot. Fő ingatlannal kapcsolatos problémák • rendezetlen, előnytelen telekstruktúra • rossz állapotú közművek • elaprózott funkciók • túlméretezett, alulhasznosított épületállomány • rossz műszaki állapotú épületek • kedvezőtlen közlekedési kapcsolatok • vegyes színvonalú szolgáltatások Főbb üzemeltetői ingatlanfejlesztési célok • ingatlan rendezés (telek, tulajdoni- és üzemeltetői viszonyok) • adekvát közmű hálózat létrehozása • az épületállomány racionalizálása • egységes építészeti arculat megteremtése • gazdaságosan üzemeltethető épületállomány létrehozása • állomási szolgáltatások fejlesztése • a közlekedési kapcsolatok erősítése
Fentiek alapján az egyik cél a felvételi épület teljes felújítása volt, az építészeti értékeinek kiemelésével, helyreállításával, területének minél nagyobb arányú hasznosításával. Vasútüzemi, irányítási és utaskiszolgálási funkciók betelepítésével. A felvételi épület bemutatása cím: Vác, Széchenyi utca 42. hrsz: 1829/47 beépítés: szabadon álló közmű: összközműves ±0,00=115,50 mBf pince+földszint+emelet nettó alapterület: 1358 m2 párkánymagasság: 6,28 m; 6,70 m; 9,20 m Az 1846-os vasútállomás épületeit Vadas Ferenc kutatásaiból ismerjük. A bécsi Staatsarchívban találták meg az eredeti tervek közül a felvételi épület déli homlokzatát és ehhez nyaktaggal kapcsolódó, fa szerkezetű fogadócsarnokot és a szemközti keresztházas épületet ábrázoló terveket. A tervek alapján látható, hogy a jelenlegi felvételi épület felmenő falaiban, nyílás rendszerében, őrzi a korai 1846-os vasútállomást. Az eredeti épület egyszerű, szabadon álló, téglalap alaprajzú, emeletes, kubusos, oromfalas volt. Héttengelyes hossz- és háromtengelyes rövidebb homlokzattal. A nyílások félköríves záradékúak voltak. Az épület homlokzatát hangsúlyos övpárkány osztotta. Az első jelentősebb átalakítás 1892-ben történt. Ekkor a két oldalszárnnyal bővítették az épületet. A földszintes oldalszárnyak kéttengelyesek és enyhe hajlású nyeregtetővel fedettek. Az új toldalékok homlokzati kialakítása és nyílásai megfeleltek az épület korábbi rendszerének. A korabeli építési engedély szerint ekkor az állomás további épületekkel bővült. A Budapestet Veresegyházon át Váccal és Gödöllővel összekötő helyi érdekű vasútvonal az ország első villamosított vasútvonala volt, melyet 1911-ben adtak át. A beruházással kapcsolatban számos kisebb épület épült a váci vasútállomás területén. 1931-ben került sor az épület előcsarnokának bővítésére, új homlokzati kiképzésre és a tető megemelésére. A homlokzat 9 tengelyesre bővült, a középrizalitra íves záradékú oromfalat építettek. Az új felvételi épület így kilenctengelyes, álközéprizalitos lett, háromtengelyes középrozalittal. Ehhez csatlakoztak az attikával koronázott, földszintes toldaléképületek. Ez stílusában és tömegében a jelenleg látható állapot.
A földszinti homlokzatot sávozott vakolat tagolja, a nyílások félköríves záródásúak, vakolatból kialakított, tagozott béllettel. Az emeleti ablakok könyöklői alatt az utcai homlokzaton csúcsban záródó, lapos köténydísz. A historizáló vakolat architektúra neobarokk elemeket mutat, míg a középrizalit fölé emelt íves oromfal késői szecessziós elemekkel gazdagított. Az épület felújítást megelőző állapota Az épület tömege, külső homlokzata, vakolatarchitektúrája, tagozatai viszonylag jó állapotban őrizték a 20. század első harmadában történt átalakítás műformáit. A belső terek viszont az idők folyamán jelentősen átalakultak, a burkolatok és nyílászárók nagyrészt kicserélődtek és az alaprajzi elrendezés is megváltozott. Az épülethez 1996-ban fa szerkezetű előtetőt építettek, héjazatait kicserélték. Az épület funkcionális kialakítása az idők során folyamatosan változott, rosszul használható, zavaros térstruktúrát eredményezve. Az emeleten lakások voltak, a földszinten sok volt a hasznosítatlan terület (pl: bezárt kultúrváró, Resti konyha) vagy rosszul hasznosított terület (pl.: MÁV-START irodák, Resti játékterem, öltözők), az utasáramlás kis, zegzugos területeken folyt. A műszaki kialakítás a 21. századra avulttá vált. Fő beavatkozások A felújítás során teljes belső funkcionális átrendezés történt. A földszinten kerültek elhelyezésre az utaskiszolgálási terek (utascsarnok, pénztár, mosdók, üzletek, kormányablak), az emeleten és a földszint egy részén a szolgálati helységek, forgalomirányítás, technológiai terek, irodák, öltözők. A pincébe került a gépészet és az egyéb funkciók. Az átalakítás során az emelet közi födémek cseréje vált szükségessé. Új, sík vasbeton födém készült, mely az eredeti főfalakra terhel fészkes betüskézéssel. Az új utascsarnok tágas terének kialakítása miatt falkiváltásokra volt szükség gerendák és új vasbeton pillérek alkalmazásával. A 12 kémény lebontásra került és 4 db került visszaépítésre a gépészet légtechnikai rendszereinek számára. A tetőt faanyagvédelmi szakvélemény alapján részben javították, részben cserélték. A fa zárófödém alulról tűzgátló burkolatot kapott. A faanyagok tűz-,rovar- és gomba elleni védelmet kaptak. A tetőre engóbozott égetett agyagcserép fedés, illetve bitumenes lemez szigetelés került.
A nyílászárók az eredeti mintájára, azzal megegyező osztású és keret arányú, egyedileg gyártott, kapcsolt gerébtokos fa nyílászárók, hőszigetelt kivitelben, 3 rétegű üvegezéssel. A homlokzati tagozatok helyreállításra és a szükséges helyeken kiegészítésre kerültek, saját anyagú, cement bázisú vakolattal. Az ablakok körül gipszből készült az eredeti tagozott béllet helyreállítása. Az emeleti ablakpárkányok alatti köténydíszek újra építésre kerültek. A vakolat az épülethez illeszkedően szilikát bázisú. A homlokzati szín falkutatás alapján került kiválasztásra. A falak talajnedvesség elleni szigetelése hiányzott, az utólagos szigetelés injektálással és kiegészítő kent szigeteléssel készült. A lábazat lélegző vakolattal készült. A korábbi, szakszerűtlenül kivitelezett fa előtető helyére - a funkcionális igény miatt - egy korabeli minta alapján készült, egyedileg gyártott fa előtető került, bár ezen a helyen az előtetőnek nincs közvetlen történelmi előzménye, mert az épület mellett egy fa szerkezetű csarnok volt. A belső terek a fenntarthatóság jegyében vandálbiztos és akadálymentes kialakításban készültek. Az épülethez illeszkedő, annak formavilágával nem konkuráló, egyszerű, neutrális esztétikával, kevés – főleg arculai – szín alkalmazásával. Az utascsarnok mészkő padló- és falburkolatot kapott, a falakon a törtfehér alap festés dominál. A mosdókban sötétebb szürke padló és a falakon beige nagyméretű kőporcelán lap burkolatok találhatók. A munkát nehezítette, hogy a teljes átalakítást folyamatos üzem mellett, ütemezve, részleges használatba vételi engedélyezésekkel kellett végrehajtani, továbbá több tender több szakági kivitelezőjének kellett együttműködnie. Mint minden átalakítás során itt is számos meglepetéssel szembesült a kivitelező. Pl.: az eredeti húzott karú, lebegő, kő lépcső az átépítés közben leszakadt, a helyére vasbeton lépcső került az eredetivel közel megegyező geometriával. Generál tervező: Mata-Dor Architektúra Kft. Generál kivitelező: Swietelsky Magyarország Kft. Összefoglaló Az átépítés során az épület visszakapta az 1931-es állapota szerinti megjelenését. Az azóta elvégzett szakszerűtlen, vagy stílus idegen kiegészítéseket, szerkezeteket eltávolították. A szerkezetei ugyanakkor magas műszaki színvonalúak, megfelelnek a mai elvárásoknak is. Az örökségvédelmi és műszaki szempontok között egyensúlyozva, jó
kompromisszumos megoldásokat találtak a részvevő tervezők, örökségvédelmi szakemberek. Az épület funkcionális kialakítása és technológiai rendszerei illeszkednek a komplett állomási rekonstrukcióhoz, azzal együtt értelmezendők. Szerencsés, hogy egy épület és teljes környezete az állomási előtértől, az aluljárón át a peronokig együtt tudott megújulni, nagyrészt összhangban az állomási infrastruktúra többi, kapcsolódó elemével, egységes arculattal és többé-kevésbé egységes minőségben.
