V. (XXI.) ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ÁPRILIS FORINT

V. (XXI.) ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 2010. ÁPRILIS 22.

200 FORINT

„Minden, nemcsak a föld, hanem az emberi munka, az emberi személyiség, a lelkiismeret, a szerelem, a tudomány is – minden elkerülhetetlenül áruvá válik, amíg fennáll a tőke hatalma.” Lenin

2


BALSZEMMEL Thürmer Gyula

NEMZETI GYÁSZ

Nagyon helyes, hogy a köztársaság elnöke és egyéb méltóságai kifejezték Magyarország hivatalos részvétét a lengyel elnök halála miatt. Így illik! De, hogy jön ide a nemzeti gyász? Mi közünk van nekünk, magyaroknak a lengyel elnökhöz? Mi sajnálkozzunk azért, mert ők hoztak egy buta döntést, és egy repülőre rakták a lengyel elit színe-javát? Miért kell a magyar gyereket nemzeti gyász címén az iskolában tovább szédíteni? Igen, szeretjük Bem tábornokot, mert a magyar szabadságharc karakán hőse volt. Tisztességesebb és főleg elkötelezettebb forradalmár, mint maguk a forradalom magyar vezetői. De mi köze Bem apónak a mostani lengyel elithez? Lehet, hogy az egész csak azért van, mert a lengyel elnök történetesen Katynba tartott? A lengyel tőkés elit, amely mindig is utálta az oroszokat, hősi eposzt faragott Katyn történetéből. Egy tény: Katynban kivégeztek lengyel tiszteket. A többi az, amit a legkülönbözőbb történelmi időkben a legkülönbözőbb politikai szándékokkal hozzátettek. Azt a változatot, hogy a szovjetek lőtték halomra a lengyeleket, nem kisebb személyiség találta ki, mint Joseph Göbbels, a hitleri birodalom propagandafőnöke, a modern tőkés propaganda egyik megalkotója. A háború idején jól jött a fasisztáknak, hogy felpaprikázzák a lengyeleket az oroszok ellen. A háború után jól jött az amerikaiaknak, az USAban élő jelentős lengyel emigrációnak, hogy a Szovjetunió ellen lázítsák a lengyeleket. Ebbe a játékba még Gorbacsov is belement, aki saját árulását leplezte azzal, hogy „leleplezte” a szovjet történe-

BALSZEMMEL

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL. lem „sötét” foltjait. Gorbacsov feladta a másik verziót, miszerint a németek lőtték agyon a lengyeleket. Ez a verzió most kevésbé szalonképes, még ha igaz is. Végül is minek froclizzuk a németeket, akiknek megvan a maguk bajuk. Nem is értem, miről is vitatkoznak. Az SS minden megmaradt titkos irata a győztesek kezébe került. A szovjet szervek anyagai is megvannak, csak elő kell venni őket. De mást is mondok. Érdemes elővenni a korabeli amerikai és brit titkosszolgálati és diplomáciai jelentéseket. Sok furcsaság fog kiderülni. A brit titkosszolgálat, az MI5 például most hozott nyilvánosságra hét pecsét alatt őrzött titkokat, amelyek szerint a brit nemzet legendás alakja, Sir Robert Baden-Powell, a brit hadsereg altábornagya, a cserkészmozgalom megalakítója meleg barátságot ápolt a Hitler-Jugenddel. Szóval, érdemes meggondolni, hogy miért és kikért kongatjuk meg a harangokat. GYARMATI MENTALITÁS

A farkastól nem lehet számon kérni, hogy miért olyan, mint a farkas. Ő a farkas, ezért olyan, amilyen a farkas szokott lenni: ragadozó. Amerikától nem lehet számon kérni, hogy miért viselkedik úgy, mint egy gyarmatosító nagyhatalom. Az USA gyarmatosító nagyhatalom, ezért olyan, amilyen: ragadozó. Az USA úgy viselkedik Magyarországon, mintha a gyarmatán lenne. Ez baj, de még nagyobb baj, hogy a magyar elitben is úgy viselkedik, mintha tényleg gyarmat lennénk. A magyar miniszterelnök kezét megköti az IMF, amiben a prímet az USA viszi. Az

amerikai multik mindent megkapnak a magyar államtól, hivatalos támogatást és nem hivatalos protekciót, nekik jó törvényeket és készséges ügyintézést. Az amerikaiak nem tudnak olyat kérni, amit a magyar kormányok ne teljesítenének, legyen az katonák küldése Afganisztánba, Koszovó elismerése, a kubai rendszer ellen fellépő „kubai menekültek” befogadása, minden és akármi. A választások éjszakáján a budapesti amerikai nagykövet felkereste az általuk demokratikusnak nevezett pártokat, a Fideszt, az MSZP-t és az LMP-t. A Jobbik szerinte nem demokratikus. Lehet, hogy tényleg nem az, de Magyarországon ezt a magyaroknak kell eldönteniük. Mit keres a választásokon egy idegen ország nagykövete? Legyen az amerikai vagy akármelyik másik! Miért nem tudunk leszokni a gyarmati mentalitásról, az éppen soron lévő nagyhatalom iránti alázatról? Miért nem tudunk önmagunk értékeire büszkéknek lenni? Miért erősebb a szolgaság érzése, mint a nemzeti önbecsülés? CIGÁNYDIPLOMATÁK

Ugye, Ön is felkapta a fejét? Pedig igaz! A Külügyminisztérium öt cigány fiatalt vett fel „ügyintézői munkakörbe” abból a 200 felsőfokú végzettségű cigány fiatalból, akik letették a köztisztviselői versenyvizsgát. Az egész egy nagy kormányakció része, amelyhez EU pénzeket vettek igénybe. Rendben van, jó ötlet. Nem irigylem ezt az öt fiatalt. A diplomáciai munka különleges képességeket, sokféle tudást igényel. Nem véletlen, hogy a szakma kasztosodik, és előbb utóbb csak az uralkodó osztály képviselői és azok gyerekei lesznek ott. Ez utóbbiak kitűnő képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy kitúrják azokat, akik nem az ő klubjuk tagjai. Képes-e és akarja-e a minisztérium vezetése ezt megakadályozni? Félő, hogy a szép ötletből nem marad több, mint a cigánysággal kapcsolatos összes mai ígéretekből: szavak. THÜRMER GYULA

INTERJÚ


3

AZ IGAZI KOMMUNISTA BESZÉLGETÉS KISS KÁROLLYAL, A MUNKÁSPÁRT CSEPELI AKTIVISTÁJÁVAL Ha Csepel, akkor Kiss Károly. Ha Kiss Károly, akkor Munkáspárt. A sajátos szójáték jól jellemzi a Munkáspárt „első számú” csepeli aktivistáját. Kiss Károly ott van minden rendezvényen, terjeszti A Szabadságot, a választások idején lakása volt a kopogtatócédula gyűjtők főhadiszállása, címét a csepeli újságban sem félt megjelentetni. Nem titok, nem tagja a pártnak, de többet tesz a Munkáspártért, többet szán a Munkáspártra, mint a „hivatásos tagok” egy része. Neki tisztelet és megbecsülés jár érte, a többiek meg „vegyék végre magukra az ingüket”, s vegyenek példát Kiss Károly elvtársról. Elvtársról, nagy betűvel.

– Hogyan kerültél a párt közelébe? – 1984. novemberében beléptem az MSZMP-be. Kelenföldön dolgoztam akkoriban, és állandóan mondogatták, hogy milyen jó lenne, ha belépnék. Baloldali meggyőződésű ember voltam, tehát nem okozott problémát, de nem vagyok az a párttag-típusú ember. Még csoportbizalmi is voltam. Aztán jött a rendszerváltás, és a munkahelyeken megszüntették az alapszervezeteket. Én pedig kimaradtam, de gondolkodásom nem változott meg. Feleségem révén ismertem meg Kőszeginé Benedek Annát és Gábort. Sokat segítettünk egymásnak a magánéletben, építkezésben és egyebekben. Nem volt nehéz velük jó emberi-baráti kapcsolatba kerülni. Segítettem különböző pártmunkákban Csepelen. Az elvtársak befogadtak, jól éreztem magam, és egyre több feladatot vállaltam. Miután Anika megbetegedett, én lettem a Szabadság-futár. Nyugdíjazásom után többet tudtam vállalni, hiszen több szabadidővel rendelkezem. – Mi tart itt? – Szavahihető, rendes emberekkel vagyok körülvéve. Minden héten bemegyek a pártközpontba, ahol szintén jól érzem magam, és barátságos emberekkel találkozom. Ismerem a Munkáspárt programját, célkitűzéseit, amelyekkel rokonszenvezek. A választások során a lakásomban rendeztük be a pártirodát, mivel helyiséget bérelni igen sok pénzbe került volna. A Csepel újságban is meghirdettük, mint kopogtatócédula le-

adóhelyet. Az elvtársaktól is én gyűjtöttem be a cédulákat. Hozzám jöttek megpihenni, elfogyasztani egy meleg kávét a gyűjtés során. Nálam volt a propagandaanyag is, itt lehetett „tankolni”. Szeretem az embereket, és ezt a tulajdonságomat itt kamatoztatni tudom. Thürmer elvtárs látogatásakor is végig jelen voltam. – Megkérdezték már, hogy miért nem vagy párttag? – Igen, de egy tipikus női válasszal leszoktattam őket róla. Csak! Ettől függetlenül elmegyek taggyűlésre és mindenféle rendezvényre, mert érdekel, hogy miről van szó. Ismerek embereket, akik büszkén lobogtatják a kis piros könyvecskét, de nem teljesítenek kommunistához méltón. Nem támogatják a pártot sem pénzzel, sem pedig elegendő munkával. Biztos vagyok abban, hogy kívülről is becsülettel lehet szolgálni az eszmét és a nemes célokat. Ha valaki így érez, nem szabad beleerőszakolni a szervezetbe. Mindenki eldönti, hogy mit tud vállalni. Ez a hozzáállás szerintem sokkal tisztességesebb. – Mik a tapasztalataid a jelenlegi rendszerről? – Mikor átmegyek Kelenföld-Ipartelepen, mindig elszorul a szívem. A sok gyár megszűnt, és a nagy semmi van helyette. A vasútnál végbemenő változások sem szívderítőek. Egy aprólékos munkával felépített országot, rengeteg életet tettek tönkre.

Kiss Károly 1945. október 20-án született Grazban (Ausztria). Szülei a háború elől menekültek és Ausztriába vetődtek, de a világégés után visszatértek Magyarországra. Iskoláit már Budapesten végezte. Szakmája esztergályos, de élete nagy részét a vasútnál töltötte. 1967 és 2005 között volt tolatásvezető, vonatkísérő, megbízott helyettes főnök és sok más területet is végigjárt. Kevesen ismerik nála jobban a vasutat. Nem tagja a Munkáspártnak, de nem volt még olyan rendezvény, amelyről hiányzott volna. Sok fontos és nehéz feladatot elvállal. Rendszeres anyagi támogatást nyújt a pártnak az Ezres Klub tagjaként és Szabadság-előfizetőként is. Kiss Károly őszinte és önfeláldozó ember. Két felnőtt gyermek édesapja. Lánya néha elkíséri munkáspárti rendezvényekre, ami örömmel tölti el. 2009. december 19-én, a párt születésnapján megkapta a jól megérdemelt munkáspárti Aranyjelvényt.

4


MUNKÁSPÁRT

A VÁLASZTÁSOK ÉRTÉKELÉSE – HOGYAN TOVÁBB? A KÖZPONTI BIZOTTSÁG HATÁROZATA 1. A Központi Bizottság értékelte a 2010. évi parlamenti választások első fordulója nyomán kialakult helyzetet. A választásokra olyan időszakban került sor, amikor a nemzetközi és a magyar kapitalizmus válságban van. Ez a helyzet súlyos társadalmi konfliktusok veszélyét rejtette és rejti magában. Megindult a tőke és a munka ellentétének kiéleződése, hiszen a tőke a válságot a dolgozók rovására igyekezett megoldani. A tőke ezért mindent megtett, hogy elkerülje a szociális konfliktus erősödését, kiküszöbölje a magyar kapitalizmust fenyegető veszélyeket. Az eddigi MSZP-SZDSZ kormányzás helyébe a Fidesz-KDNP kormányzása lép, amely a nagy választási siker birtokában képes lehet stabilizálni a magyar kapitalizmust. A választások nem jelentenek fordulatot a magyar munkások, a magyar dolgozók életében. A tőkésosztály eddig kormányzó pártjait felváltotta a tőkésosztály érdekeit kifejező másik politikai csoportosulás. A Fidesz-KDNP azzal nyerte a választást, hogy azt ígérte, amit az emberek hallani akartak. Ezek az ígéretek azonban aligha valósulnak meg, hiszen a Fidesznek ehhez korlátoznia kellene a külföldi tőkét és a magyar nagytőkét, és ezt bizonyosan nem vállalják. A választások nyomán a Jobbik Magyarország egyik legerősebb pártja lett. A Jobbikot a tőke teremtette meg azzal a céllal, hogy az elégedetlen rétegeket a kapitalizmus keretei között tartsa. A Jobbik soha nem fogja kivinni az embereket a kapitalizmusból. A tőke ugyancsak megteremtette a LMP-t annak érdekében, hogy a jelentős amerikai támogatást élvező párt az eddigi SZDSZ helyébe lépve lekösse a liberális polgári, értelmiségi erőket. A 2010-es választás a polgári Magyarország eddigi legantidemokratikusabb választása volt. A nagy pártok a tömeges és intenzív kopogtatócédula-gyűjtéssel lélektani nyomás alá helyezték az embereket. A kisebb pártokat szinte kiszorították a jelöltállításból. Milliókat fosztottak meg attól, hogy érdekeik bejussanak a parlamentbe. 2. A Munkáspárt a 2010. évi választásokon megmutatta, hogy él és küzd a kapitalizmus ellen. Négy éves munkájával elősegítette a szocialista-liberális kormány leváltását. Ugyanakkor kevés egyéni jelöltet tudott állítani, s nem tudta bejuttatni jelöltjeit a parlamentbe. A párt nem volt képes országos listát állítani, ami pedig átgondolt munka esetén lehetséges lett volna. A párt nem tudta elérni az egy százalékot, ami a költségvetési támogatáshoz szükséges. A Munkáspárt sikertelensége több tényezőre vezethető vissza. Szerepet játszottak a Munkáspárttól független tényezők, az a tény, hogy húsz év alatt a magyar kapitalizmus gyökeret vert, s bármennyire is panaszkodnak az emberek, nem látnak más utat. A tőkés média manipulálta az embereket, s a saját helyzetüket sem képesek felismerni. Szerepük volt a Munkáspárt helyzetét huzamosabb ideje befolyásoló tényezőknek, mindenekelőtt a párt elöregedésének és szervezeti gyengülésének. Az okok között szerepelnek azonban a választási munka előkészítése és lebonyolítása során jelentkező problémák, tévedések és hibák is. A tapasztalat azt mutatja, hogy szervezeteink ott voltak képesek sikert elérni, ahol rendszeresen folyt a munka, többé-kevésbé rendelkeznek társadalmi kapcsolatokkal és a kopogtatócédula-gyűjtés időszakában képesek voltak jelentős többletmunkát kifejteni. Ahol e két tényező bármelyike hiányzott, nem értünk el eredményt. A Központi Bizottság úgy véli: őszintén kell beszélni a párt különböző szintű vezetőinek és a párt tagjainak felelősségéről is. Nem megengedhető, hogy jó határozatokat hozunk, de azokat nem hajtjuk végre. Elfogadhatatlan az egymásra mutogatás. Nem azt kell magyarázni, hogy valamit miért nem lehet megoldani, hanem a lehetséges megoldásokat kell keresni. Felelősség terheli sok párttagunkat is. Felelős az a párttag, aki dolgozhatott volna többet is, de inkább kibúvókat keresett. 3. A Központi Bizottság kijelenti: a Magyar Kommunista Munkáspártnak léteznie kell a jövőben is. A párt nem adhatja fel a harcot a kapitalizmus ellen. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a párt jövőjéről közösen kell gondolkodnunk és döntenünk. Szükség van új szervezeti modellekre, amelyek lehetővé teszik az új, fiatal érdeklődők bevonását, olyan körülmények teremtését, ahol a fiatalok jól érzik magukat. Erős központra és fegyelmezett szervezetekre, tagokra van szükség. A pártmunka fő irányát a napi politikai munkára kell helyezni. Nyitnunk kell a szakszervezetek, dolgozói kollektívák felé. Alapvető jelentősége van az ideológiai munkának és a tanulásnak. Meg kell tanulnunk komolyan felhasználni az Internetet és más technikai eszközöket. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a párt jövőjéről beszélgessünk a párt minden tagjával. Minden párttag nyilatkozzon arról, hogy mit vállal, milyen anyagi áldozatra hajlandó. A párt elnöke személyesen beszélgessen el a Központi Bizottság tagjaival, a megyei és budapesti elnökségek tagjaival. A megyei és budapesti elnökök személyesen beszélgessenek a területükön élő párttagokkal. A beszélgetés eredményeként a párttagok írásban nyilatkozzanak vállalásaikról, s ezt a tagkönyvben tett bejegyzés rögzítse. A Központi Bizottság úgy dönt, hogy a közös gondolkodás jegyében készítsük elő a párt következő kongresszusát. A kongreszszust tervezzük az önkormányzati választások után, 2010 decemberére. Az Elnökség a Központi Bizottság júniusi ülésén tegyen javaslatot a központ üzemeltetésére, A Szabadság működtetésére. Mérjük fel az önkormányzati választásokon való részvételünk lehetőségeit, és a Központi Bizottság döntsön erről. Budapest, 2010. április 17.

Magyar Kommunista Munkáspárt Központi Bizottsága

MUNKÁSPÁRT


5

6


TÁRSADALOM

A GYEREKEKET IS KIZSÁKMÁNYOLJÁK A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tavalyi statisztikái szerint a világméretű törvényi tilalom ellenére több mint 200 millió 5–17 év közötti gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, de rossz a helyzet Afrika Szaharától délre fekvő részén is, ahol minden hatodik kiskorúval végeztetnek munkát. A dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik. Becslések szerint több mint nyolcmillió gyermeket rabszolgaként tartanak. Bár az évezred elejétől csökkenő tendenciát mutatott a gyermekmunka, a folyamat azonban a gazdasági válság következtében megfordulhat, ugyanis a családok megélhetése a kiskorút az egészséges fejlődését veszélyeztető munkavégzésre s a vele többnyire együtt járó kiszolgáltatottság elviselésére kényszerítheti. (Az ILO a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart

számon. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli

VAGYONVÉDELMI DOLGOZÓK, SZERVEZKEDJETEK! MEGALAKULT A VAGYONVÉDELMI MUNKAVÁLLALÓK ORSZÁGOS FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETE A VAMOSZ célkitűzései: 1. A vagyonvédelem területén foglalkoztatottak jogainak folyamatos, markáns megjelenítése, következetes és határozott képviselete. 2. A Magánbiztonsági Ágazat Kollektív Szerződésében foglaltak érvényre juttatása, ezen belül megkülönböztetett figyelemmel képviseljük az alábbi jogokat: – A munkaviszony létesítése és megszüntetése kizárólag a Munka Törvénykönyve előírásainak betartásával történhet. Szűnjön meg a feketefoglalkoztatottság! – A törvényes munkaidő biztosítása és a munka után járó pihenőidő és szabadság kiadása. – A zsebbe való fizetés megszüntetése. A törvényes munkabér kifizetése, adók, járulékok megfizetése. – Egészséges munkakörülmények biztosítása. – A munkáltató munkaruházattal való ellátási kötelezettségének betartása. 3. A munkaviszonyra, valamint az élet- és munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése. 4. A tagság sokoldalú felkészítése, kezdeményező készségének fejlesztése, szervezése, mozgósítása a szakszervezet céljainak határozott megvalósítása érdekében. Tradicionális, és aktuális ismeretek átadása, hasznosítása. 5. A kötelező kamarai tagság eltörlése. Lépjetek be a szakszervezetbe! További információkért keressétek a szakszervezet elnökét, Tarsoly Antalt a 06-30/286-4924 telefonszámon. Add tovább a hírt kollégáidnak is, cselekedjetek, szervezkedjetek!

munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából fokozottan károsnak tart.) Ma Magyarországon az illegálisan foglalkoztatott kiskorúak számát nehéz megbecsülni, évente ugyanis csak pár tucatnyian buknak le az ellenőrzéseken. Legutóbb a munkaügyi felügyelők egy 13 éves fiúra bukkantak az M7-es autópálya zalai építkezésén. Magyarországon leginkább az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatják a kiskorúakat, a gyümölcs- és zöldségszedés, vagy a lapátolás, földhordás ugyanis „csak” állóképességet igényel. A Nyugat-Dunántúlon két 14 éves gyerekre bukkantak az ellenőrök, ők kitöltetlen AM-könyvvel dolgozókkal együtt gombát szedtek és válogattak. Mocsa község közelében pedig egy 13 és egy 14 éves gyermekmunkásra bukkantak ellenőrök. Magyarországon a gyermekfoglalkoztatást 1840-ben szabályozta először az Országgyűlés. Jelenleg munkavállalónak csak a 16. életévét betöltött személy jelentkezhet, s minden 18 éven aluli foglalkoztatott fiatal munkavállalónak számít, akire külön szabályok vonatkoznak. A törvényes körülmények között megszervezett, 15 éves kortól lehetséges szünidei diákmunka nem minősül szabálytalan foglalkoztatásnak. A diákmunkásokat nem szabad túlóráztatni, továbbá éjszakai műszakban, veszélyes munkakörökben sem lehet őket alkalmazni.

TÁRSADALOM


7

ALÁÍRÁSGYŰJTÉS A SZABAD VASÁRNAPÉRT Aláírásgyűjtés indul az unióban, így Magyarországon is, a szabad vasárnapért. A döntés Brüsszelben született, több európai ország kereskedelmi szakszervezete kezdeményezésére. Összesen egymillió aláírást akarnak összegyűjteni azért, hogy legyen egységes európai szabályozás. Azt szeretnék elérni, hogy csak a nyári turistaszezonban, és például az adventi vasárnapokon lehessenek nyitva a bevásárlóközpontok és a szupermarketek. Ha összegyűlik az egymillió aláírás, és az unió elfogadja, hogy a vasárnap szabadnap legyen, csak a trafikok és a benzinkutak maradhatnak nyitva. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetője azt mondja, az unió több országában van szabályozás, de általános uniós törvény nincs. Ezért a Brüszszelben megrendezett első Európai Sza-

bad Vasárnap Konferencia résztvevői megegyeztek abban, összegyűjtenek egymillió aláírást, hogy a vasárnapi munkavégzést európai jogszabály szorítsa korlátok közé. Magyarországon a többi európai országhoz viszonyítva “rendkívül liberális” a vasárnapi munka szabályozása, és még ezt sem tartják be a munkáltatók. En-

HARCOLNAK A GYŐRI CSIRKÉSEK Felfüggesztették a munkát a győri Pannon Szárnyas dolgozói, mert a cég tartozik a bérük egy részével – számolt be a nyugathír internetes portál. A vállalat vezetői ezt követően úgy döntöttek, hogy két hétre leállítják a termelést. A baromfiüzemben jelenleg közel 250 ember dolgozik, napi 8 órában. Többször is előfordult már, hogy a munkások nem kaptak fizetést, van olyan dolgozó, aki mivel az albérletét nem tudta fizetni, másfél hónapja a vállalati öltözőben tölti az éjszakákat. – Nehezen tudunk megélni, ez a pénz semmi. Nehéz... – És még ezt sem kapják meg? – Nem – mondja a könnyeivel küszködve az egyik munkás. A győri Pannon Szárnyas dolgozói és családjaik kétségbeesve várják, mi lesz a nagy múltú baromfiüzem sorsa. A vállalat 3 évvel ezelőtt került először komoly bajba, akkor felszámolási eljárás indult a cég ellen. Két éve az új tulajdonossal sikerült felállni a padlóról, és tavaly úgy is tűnt, hogy a gyár talpon tud maradni a hazai élelmiszerpiacon. A vállalat aztán idén februárban indított csődeljárást maga ellen. „Uram, értse meg, 600 forintom nincs, hogy a beteg gyerekemnek kiváltsam a gyógyszert. Lepörgött róla” – így Lencse Ferencné. A cégnél rendszeressé vált, hogy késve fizettek a dolgozóknak, akik a bruttó 85 ezer

forintos bérüket is részletekben kapták meg. Az üzemben 13 éve dolgozó Lencse Ferencné volt az első, aki tiltakozást szervezett a munkások körében. „Mindenkinek ki kell jönni az üzemből, le kell állni, mert ez nem mehet tovább, hogy ennyit dolgozunk, pénz nélkül. A mai világban ezt nem lehet megcsinálni. Holott, az aszszonyok mondják, hogy így meg úgy, hogy napról napra nem tudnak megélni. És semmibe vettek bennünket! Minden nap megaláztak, tolvajnak bélyegeztek bennünket!” – mondta a munkásasszony. Marika szerint volt olyan kollégája, aki beköltözött a gyár negyedik emeleti férfi öltözőjébe, mert fizetés híján nem tudta fenntartani a bérelt lakását. A cég vezetése a munkásokkal nem, csak a Vasas Szakszervezet győri alelnökével állt szóba. Az érdekképviseleti vezető szerint a Pannon Szárnyasnak olyan magas tartozásai vannak, hogy nincs esély az üzem megtartására. A „harcos szakszervezeti vezető”, Molnár Ákos a következőket volt képes elmondani:: „A személyes véleményem szerint sajnos a felszámolás a leginkább elképzelhető dolog, ami történni fog. Ilyen esetben felszámolóbiztost rendelnek a céghez, és ugye a bérgarancia-alapból reméljük azt, hogy a dolgozók hozzájutnak a fizetésük egy részéhez.” A győri baromfiüzem 70 évig piacvezető volt a csirketermékek magyarországi piacán.

nek köszönhetően az Európai Unió országai közül nálunk dolgoznak a legtöbben a hét utolsó napján. A rendszeres pihenőnapi munka megközelítőleg félmillió embert érint, míg alkalmanként csaknem egymillióan kénytelenek vasárnap is dolgozni. A magyar alkotmány amúgy szavatolja a szabadidőhöz való jogot is…

Menekült az amerikai bankvezér Az Egyesült Államok második legnagyobb jelzálogbankjának vezérét Washingtonban megrohanták a feldühödött hitelfelvevők. David Lowman, a JPMorgan vezérigazgatója kongresszusi meghallgatáson vett részt, és arra kérte az ügyfeleket, hogy beszéljenek vele, ha attól tartanak, hogy a lakásukat elárverezik. Ezután mintegy félszáz hitelfelvevő vált ki a hallgatóságból, és nyolcoldalas dokumentumot adott át Lowmannak, azt állítva, hogy a bank megszegte ígéretét, és nem segített a nehézségekkel küszködő lakástulajdonosoknak. A tiltakozást szervező aktivista később közölte: Lowman nem akart beszélni velük és otthagyta a meghallgatás színhelyét. Bruce Marks úgy fogalmazott, hogy Lowman halálosan megijedt, mivel valójában nem akar a lakástulajdonosokkal beszélni. Az akciót szervező Neighborhood Assistance Corporation of America (NACA) azt állítja, hogy a JPMorgan csatlakozott ugyan a programjához, amely a jelzáloghitelek átütemezésének szab keretet, de decemberben kihátrált az egyezségből.

8


ÉVFORDULÓ

FÉNYES CSILLAG A nyugat-európai könyvesboltokban nem mennek ritkaságszámba Karl Marx könyvei. A tőke, Marx egyik alapműve még dicséretet is kap a tőkétől, mondván, hogy kiváló elemzést lehet olvasni benne a tőke működéséről. Lenin művei azonban nincsenek ott a polcokon. Lenint gyűlöli a tőke. Gyűlöli, mert ő megtette azt, amiről Marx és Engels még csak elméleteket írt. 1917-ben megdöntötte a tőke uralmát, megteremtette a szocializmust. 140 éve született Vlagyimir Iljics Lenin, az ember, aki mindenki másnál jobban felforgatta a XX. századot. DÖNTSD A TŐKÉT!

Lenin nem munkás, értelmiségi, sőt nemesi családból származik. Lenin 13 éves, amikor Marx 1883-ban meghal. Lenin tanulja a marxizmust. Megérti a lényeget, azt, amit Marx A tőkében ír: a munkás egy dologgal rendelkezik, a munkaerejével. Ha élni akar, el kell adnia munkaerejét annak, akinek gyára, üzlete, tőkéje van. A munkás kap munkabért, de ő ennél sokkal többet termel. A tőkés ezt az értéktöbbletet egész egyszerűen elveszi. Ahhoz, hogy elvehesse, a tőkés felépíti saját államát. Többpártrendszer van, ahol a pártok nagyon különböznek, de egyben egységesek: védik a kapitalizmust. Csakúgy, mint a rendőrség, hadsereg, a bíróság. Van tőkés média, amely manipulálja

az embereket. Lenin felismeri Marx forradalmi koncepcióját is: a munkás csak akkor kaphatja meg az általa megtermelt értéket, akkor élhet jobban, akkor lesz saját sorsának gazdája, ha szétzúzza a tőkés államát, ha elveszi tőle a gyárat, a tőkét. Ez a szocialista forradalom. A XX. század átalakítja a világot. A nemzeti tőkésvállalatok helyébe a soknemzetiségű, azaz multinacionális vállalatok, sőt a nemzetek feletti, transznacionális vállalatok lépnek. Egyre kevesebb a gyári munkás, egyre több az, aki a szolgáltatásban dolgozik. Neki sincs tőkéje, lényegét tekintve ő is munkás, de a tőke elhiteti vele, hogy ő nem munkás. Kell-e ilyen helyzetben a marxizmus? Kell-e a marxizmus a 21. században, amikor a globalizáció kiteljesíti ezeket a folyama-

tokat? Lenin óriási érdeme, hogy nem megy azokkal, akik mind a mai napig azt magyarázzák, hogy már nincsenek munkások, nincsenek osztályok, következésképpen nincs harc a munkás és a tőkés között, s a marxizmusra sincs szükség. Az 1960-70-es években a tőke Európában megteremti a jóléti társadalmat. Minek az osztályharc, ha mindenki relatíve jól él? Sok kommunista párt elfelejti Lenint, s Marx is csak külsőségnek marad. Az Európai Unió paradicsomnak tűnik, ahova mindenki vágyik. De az elmúlt húsz évben minden megváltozik. A tőke visszaveszi a jóléti juttatásokat, csökkenti a nyugdíjat, 65-67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, napi 10-12 órára a munkaidőt. Nő a kizsákmányolás. A munkásság érzi, de nehezen ismeri fel, szinte nem is akarja elhinni. Görögországban, Portugáliában már érzi, hogy így nem mehet tovább. Magyarországon még nem érzi, de meg fogja érezni. PÁRT NÉLKÜL NEM MEGY

A munkástömegek önmagukban sohasem fogják megrohamozni a tőkés rend-

ÉVFORDULÓ

szer erődeit. Kell egy erő, a kommunista párt, amely összefogja a munkásság, az értelmiség legkövetkezetesebb tagjait, a párt, amely megérteti a munkástömegekkel, hogy sorsuk csak akkor lesz jobb, ha megdöntik a tőkét. Kell egy párt, amely szervezi a forradalmat. A párt, mint fegyelmezett harci erő felfogása Lenin komoly elméleti és gyakorlati felismerése. A tőke tudja, hogy a párt a forradalmi harc vezérkara. Ha le akarja győzni a munkást, a párttal kell kezdeni. Ez történt 1989-ben Magyarországon is, amikor a régi MSZMP-t feloszlatták. Ez történik ma is, amikor Csehországban a párt betiltásával fenyegetőznek, és Magyarországon is, amikor pénzzel, manipulációval kiszorítják a Munkáspártot az élet minden területéről. Ez megy végbe az EU számos országában, ahol vagy ellehetetlenítik a kommunista pártokat, vagy megveszik őket, és a tőkés rend kiszolgálóivá teszik őket. Nagyjából úgy, ahogyan az Európai Baloldali Párttal történik. SZOVJETHATALOM ÉS AZ EGÉSZ ORSZÁG VILLAMOSÍTÁSA

Lenin vezetésével 1917-ben győz a szocialista forradalom. Mi is a kommunizmus? – elmélkedik Lenin. Nem más, mint a szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása. Mai fogalmakkal élve, a munkásosztály hatalma, plusz a gazdaság fejlődése, a jólét megteremtése. Ha bármelyik hiányzik, ott nincs szocializmus. Mit lehet tenni, ha az ország szegény? Lenin válasza az Új Gazdasági Politika, amely minden későbbi reformelképzelés alapja. A reform azt jelenti, hogy a szocializmus viszonyai között alkalmazzuk a kapitalizmus bizonyos elemeit. A szocializmusban mindenki a munkája alapján részesül a javakból. A kapitalizmusban a tőkéje alapján. A szocializmusban is vannak különbségek ember és ember között, de ezek nem kirívóak. Ha beengedjük a tőkés piacot, ezek a különbségek megnőnek. Lenin a reformot eszköznek tekinti és nem célnak. A reform átmeneti megoldás, amely segíthet megoldani a szocializmus gondjait, de nem zárja le a visszautat. A szocializmus eddigi történetében bőven vannak olyanok, akik nem értik meg sem Marxot, sem Lenint, reformok címén visszahozzák a kapitalizmust. Lenin, Sztálin, Andropov az egyik oldalon, Hruscsov, Gorbacsov a másikon. Vagy ha tetszik, Kádár

az egyik oldalon, Nagy Imre, Nyers Rezső és a többiek a másikon. VILÁGFORRADALOM

A munkásnak előbb vagy utóbb, de le kell győznie a tőkést, ha nem elégszik meg a tőkés kenyeréből juttatott morzsákkal, hanem maga akarja a kenyeret elosztani. A világ munkásai sokfélék, de ebben azonosak. S, mivel közös a fő cél, a forradalom győzni fog minden országban. Ez a világforradalom eszméje. 1917 októbere után tényleg elindulnak a forradalmak. Magyarországon 1919ben hatalomra is jut a munkásság. Az 1920-es évek elején azonban Lenin rájön, hogy a világforradalomhoz idő kell, nagyon sok idő. Lenin tudja, hogy a béke nem több, mint egy hosszan tartó fegyverszünet. A tőke vár a megfelelő pillanatra, hogy legyőzze a szocializmust. Nekünk is várnunk kell, mondja Lenin, de a megfelelő pillanatban le kell csapni a kapitalizmusra. Ez a békés egymás mellett élés lenini elmélete. A tőke hű marad önmagához. Hitler mellé áll, és a második világháborúban, 1939-45 között megkísérli megsemmisíteni a szocializmust. Nem sikerül! 1946-ban belefog a hidegháborúba. 1956-ban Magyarországon, és 1968-ban Csehszlovákiában majdnem sikerül neki, de csak majdnem. 1989-90-ben azonban a tőke győz. Visszaszerzi mindazt, amit 1917-ben elveszített. Segítenek neki azok, akik feladják a marxizmust és a leninizmust. FÉNYLŐ CSILLAG

Lenin 1924-ben meghal. Öröksége a 20. századi kommunista mozgalom és az első szocialista ország, a Szovjetunió. Eszméit milliószor tagadják meg. Hét évtized elteltével megbuktatják a Szovjetuniót, válságba kerül a kommunista mozgalom. Az alaphelyzet nem változik. A munkás, és mindenki más, bárhogyan is nevezzék, akinek nincs tőkéje, eladja a munkaerejét annak, akinek van tőkéje. Ezt a tényt, vagyis a kizsákmányolást lehet titkolni, lehet csokoládéba csomagolni, de ezzel csak ideig-óráig lehet a dolgozókat félrevezetni. Lenin eszméi iránytűként segítenek ma is. A nagyszerű vietnami kommunista, Ho Si Minh mondta róla: „Amíg Lenin élt, tanítónk volt és vezérünk. Ma fénylő csillag a szocializmus egén.”


9

Lenin „Jól nézd meg ezt az embert! Ez Lenin. Nézd ezt az akaratos, kemény koponyát! Igazi orosz parasztkoponya, néhány enyhén ázsiai vonással. Ez a koponya falakat akar ledönteni. Lehet, hogy szétzúzódik, de engedni sohasem fog.” Rosa Luxemburg művészi szemmel elemezte Lenin határozott jellemét. Ezeket a szavakat a II. Internacionálé stuttgarti világkongresszusán mondta Clara Zetkinnek. Rengeteg visszaemlékezést írtak a világproletariátus nagy tanítómesteréről, de mindegyikből ugyanazok a nemes emberi jellemvonások világítanak a csillagok ragyogásával. Lenin nemcsak univerzális koponya, óriási műveltségű ember, éleselméjű politikus és lánglelkű forradalmár, hanem szívélyes, közvetlen elvtárs, akinek mindig adódik ideje elvtársai és az egyes emberek problémáival foglalkozni. „Belső lényének természetes kifejezése az a mód, ahogyan az elvtársakkal beszél.” Mindig anyanyelvükön beszélt a külföldi kommunistákkal, ha ismerte a nyelvet. És Lenin ismerte. Rengeteg nyelven beszélt. Manapság ódákat zengenek a szociális érzékenységről, könnycseppekről a bankárurak szemében... Vlagyimir Iljics rengeteg finomságot kapott ajándékba az orosz parasztoktól. Annak ellenére küldték a gyümölcsöket, tojást, szalonnát, édességet, hogy tudták, mindez kórházakba és gyermekotthonokba vándorol. Ezekben a nehéz időkben a legnagyobb szovjet vezető asztalára fekete kenyér, tea, vaj és ünnepnapokon sajt jutott. Az Uljanov család szigorúan ragaszkodott ahhoz az alapelvhez, hogy nem szabad jobban élni, mint a dolgozó tömegek. Szívesen hallgatta az asszonyokat, akik népművelési, nevelési és kulturális témákról vitáztak. Ezekbe a beszélgetésekbe szívesen bekapcsolódott, és meglepő tájékozottsággal beszélt. Nemcsak elméleti tudása volt óriási, hanem a nagycsaládban felnőtt ember tapasztalatával is rendelkezett. „Ha heves harcban vereséget is szenvedünk, még ennek is lehet előnye, előkészítheti jövendő sikereinket a dolgozó nők körében.” FOGARASI ZSUZSANNA

10


TÖRTÉNELEM

„A múltba csak azért tekintünk vissza, hogy ezzel is a jövőt készítsük elő.”

ÚJJÁSZERVEZZÜK A PÁRTOT!

fő, egészen a világválságig, amikor 200 ezerre, majd 1932-ben 600 ezerre nő. A munkás félti a munkahelyét, és megfertőzi a nacionalista propaganda is. „Csonka Magyarország nem ország, Nagy Magyarország mennyország” – hirdeti a korszak médiája, és sok munkás elhiszi. A szakszervezetek teljes egészében a Szociáldemokrata Párt kezében vannak. 1922-ben a munkavállalók mintegy 25 százaléka tagja a szakszervezetnek, mintegy 202 ezer fő. Ez a csúcs. 1930-ban már csak 88 ezren vállalják a szakszervezeti tagságot. A kommunisták vezetői úgy értékelik, hogy a pártra szükség van: a világhelyzet romolhat, a forradalom ismét időszerűvé válhat, a munkásnak meg kell magyarázni a helyzetét, tudatosítani kell a tőke elleni harc szükségességét.

1919 augusztusában megdöntik a Tanácsköztársaságot. Az egységes kommunista-szociáldemokrata párt szétesik. A kommunista vezetőket üldözik, ki-ki menekül, amerre tud, főleg Ausztriába. A kommunista párt vezetés nélkül marad. Budapesten ketten maradnak a KMP régi vezetéséből, Hirossik János és Korvin Ottó. Hirossik ekkor 32 éves, egykori baloldali szociáldemokrata, ért a szakszervezeti munkához. Hirossik azon kevesek egyike, aki majd megéri az 1945-ös felszabadulást. Korvin mindössze 25 éves. A Tanácsköztársaság idején a belügyi népbiztosság politikai osztályát vezeti, minden ellenforradalmár következetes ellensége. Már augusztusban lebukik, s az ellenforradalmi bíróság halálra ítéli, és 1919. decemberében kivégzik. KELL-E KOMMUNISTA PÁRT?

MI LEGYEN A PÁRT TAKTIKÁJA?

Hogyan dolgozzon a párt olyan helyzetben, amikor a tagság igen kis létszámú, Bécsben az emigrált kommunista vezetők csupán néhány száz fő? Mit tegyen, amimegkezdik a párt szervezését. Itt van Kun kor óriási a káderhiány, hiszen az illegális Béla, a KMP és a Tanácsköztársaság vezevezetők rendre lebuknak, és kevés a pénz tője, ekkoriban is csak 34 éves, lelkes, tele is? Kun Béla úgy véli, hogy a magyarenergiával. Az ő életútja majd a Szovjetországi munkástól ilyen körülmények unióban folytatódik és ott is ér között nem lehet forradal„Kétirányú munkát kell folytatni: véget, törvénysértő módon elmi aktivitást várni. Annál is egyrészt nyílt kommunista propagandát, ítélik és kivégzik. Bécsben van inkább, mert feloldódhatnak Landler Jenő, az élő legenda, a szakszervezeti, szociálszemélyes agitáció, brosúrák, szórólapok útján. aki a Tanácsköztársaság idején demokrata közegben. Kun A másik irányt pedig a társadalmi szervezetek, belügyi népbiztos, majd a Vöszerint kívülről, a Szovjetszakszervezetek, közéleti fórumok, munkásklubok, unióból és más országokból rös Hadsereg főparancsnoka. sportegyesületek jelentik, ahova viszont Az „idősebbek” közé tartozik, kell hazaküldeni képzett for1875-ben született. Pár év múlva nem szabad „kommunista lobogó alatt” bemenni.” radalmárokat. Otthon teljesen betegség viszi el, de most még a szét kell választani a kommuszervezés egyik motorja. Ne feledkezzünk 23,7 százalékát. 1930-ra számuk 1,2 mil- nista és szociáldemokrata szervezeteket. meg Szántó Béláról sem! 39 éves ekkor, a lióra nő, és az összes kereső 29 százalékát Landler Jenő más véleményen van. Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiz- teszi ki. A bérből és fizetésből élők között Szerinte helytelen és veszélyes kívültos. Megéri a második szocialista Magyar- azonban a gyári munkásság kisebbségben ről beküldeni emigráns kommunistákat, országot, 1945 után majd a szövetkezeti van. 1920-ban 343 ezer főt foglalkoztat az mert óriási a lebukás veszélye. A KMP mozgalom egyik vezetője lesz. ipar, 1930-ra 531 ezerre nő. dolgozzon a szakszervezetekben és a szoAz első kérdés, amit el kell dönteniük, A 20-as években a munkás rosszul él. ciáldemokrata pártban. Új párttagokat a hogy kell-e egyáltalán kommunista párt? A munkanélküliek száma 100-110 ezer baloldali szocialistákból kell kinevelni. Igényli-e a munkásosztály? A válasz nem egyszerű. Az 1920-as évek elején az ún. „városi proletariátus” (ma azt mondanánk, hogy bérből és fizetésből élők) teljes lélekszáma 900 ezer főre tehető, s eléri az egész magyarországi kereső népesség

TÖRTÉNELEM

A vitát végül is a Komintern vezetése dönti el 1921 szeptemberében. A Komintern úgy véli, hogy a hazai erőkből kell illegális harcos kommunista pártot szervezni, amelynek viszont fel kell használnia minden legális fórumot. Kétirányú munkát kell folytatni: egyrészt nyílt kommunista propagandát, személyes agitáció, brosúrák, szórólapok útján. A másik irányt pedig a társadalmi szervezetek, szakszervezetek, közéleti fórumok, munkásklubok, sportegyesületek jelentik, ahova viszont nem szabad „kommunista lobogó alatt” bemenni. A kommunistáknak munkát kell vállalni a szakszervezetekben, le kell leplezni a szakszervezetek megalkuvó vezetését, azt, hogy nem harcolnak a munkásság érdekeiért. „A kommunistáknak mindenüvé be kell menniük, ahol munkások vannak” – írja Hirossik ennek nyomán 1922 januárjában. Miről szóljon a politikai munka? Nos, a válasz: „A KMP-nek egész agitációjában a napi kérdésekből, a tömegek mindennapi életérdekeiből kell kiindulnia”. A Komintern létrehozza a KMP új ideiglenes vezetését. Kun Béla, Landler Jenő, Hirossik János, Lukács György, Pogány József, Szilágyi Dezső. Lukács a 20. század egyik legnagyobb marxistája lesz, később még sokat hallunk róla. Pogány ekkor 34 éves, egykori szociáldemokrata, a Tanácsköztársaság idején több tárcánál is népbiztos. Sajnos, a halál őt is a Szovjetunióban éri majd. Szilágyi mindössze 23 éves, fontos szerepe lesz majd a kádári MSZMP-ben is, a külügyi osztály vezetője. 1967-ben hal meg. Ez a központ akkor Bécsben működik. A hazai munka közvetlen irányítására hazai központot hoznak létre. Első vezetője Orosz Nándor bronzműves, 24 éves. Megéri a szocializmus újabb győzelmét, az 1960-as években a Párttörténeti Intézetet vezeti. Oroszt a hazai párt irányításában Gerő Ernő követi. Ki gondolná, hogy ekkor csak 22 éves? Igen, ő az, aki a felszabadulás után Rákosi mellett a szocialista Magyarország egyik meghatározó vezetője. Kezdik a legegyszerűbbel. Bécsben 1920-tól kiadják a Vörös Újságot, majd 1920. júniustól a Proletár című lapot. „Elég volt! Elvtársak, most megint tavasz van. A proletáriátus nem várhat, nem tűrhet tovább. Magyarország munkássága a maga vérén, a saját kínján tanulta meg, hogy csak két út van: választhatja a burzsoázia kapitalista uralmát és evvel

együtt Horthyt, a gyilkos vadállatok különítményeit, a börtönt… és választhatja a proletáriátus szocialista uralmát. Jöjjön a munkásság vörös tavasza!” – olvashatjuk a KMP röplapján 1921. márciusában. 1922. február végétől jelenik meg a KMP első hazai, tehát nem Bécsben kiadott lapja, a Kommün, amelyet itthon, titkos nyomdában készítenek. HONNAN JÖNNEK AZ ÚJ PÁRTTAGOK?

1919 júliusában megfogalmazzák az ideiglenes szervezeti szabályzatot. A párt vigyáz önmagára, ezért csak az lehet tag, akiért két régi tag felelősséget vállal. Rögzítik a párttag kötelezettségeit, és még egy fontos elvet: „A pártmozgalom költségeihez az aktív tagok keresetük 1 százalékával, az együttérző tagok keresetük fél százalékával járulnak hozzá.” 1918-19-ben, a forradalom és a Tanácsköztársaság idején a pártépítés nem


11

volt gond. A győztes pártba özönlöttek az emberek. De mi legyen az új helyzetben? „Az aprólékos építőmunka az egész párt felépítésének legfontosabb része” – olvashatjuk az újjászerveződő párt anyagaiban. Fel kell adni a tömeges pártépítés elvét, ami jó volt a hatalom időszakában, de használhatatlan az ellenzékben, ráadásul az illegalitásban. „Az egyes emberek összeválogatásánál nagy türelemre, lelkiismeretességre, mély emberismeretre van szükség.” Ezt a tapasztalatot már az új párt fogalmazza meg. „Előbb igyekezni kell az illető életkörülményeit a legalaposabban kitanulmányozni, meg kell tudni családi viszonyait. Miből él, milyenek a kedvtelései.” És itt következnek a további tennivalók: „Ha emberünket alapos kivizsgálás után rendben levőnek találtuk, adjunk neki valami kommunista olvasnivalót, de még mindig csak úgy, mintha mi is csak véletlenül jutottunk volna hozzá.”

TANULSÁGOK A KMP TÖRTÉNETÉBŐL: 1. A kommunista párt a munkásság tőke ellenes harcának feltétele. 2. A párt kis létszámú, de edzett, felkészült harci szervezet. Tagjai ugyanakkor részt vesznek a szakszervezetek, civilszervezetek munkájában. 3. A leendő párttagokkal egyénenként kell foglalkozni, tanítani őket, segíteni beilleszkedésüket. Lassú, alapos munkára van szükség.

12


AKTUÁLIS

MÁJUS ELSEJÉN ITT A HELYED! 9 órától: gyülekező a Kodály köröndön 10 órától: felvonulás az Andrássy úton – a Hősök tere érintésével – a Városligetbe • 10.30 órától: a Munkáspárt majálisa a városligeti Paál László sétányon A ligetben felszólal Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, utána politikai és kulturális programokra várjuk a budapestieket. • •

FELVONULÁS A programból: Thürmer Gyula dedikálja „Az elsikkasztott ország” című könyvét • fórum Kuba budapesti nagykövetével • antikvár politikai könyvvásár • Meghívó a Munkáspárt Nőtagozatának és a Baloldali Front bemutatkozása • színpadon a Sebastian Trió, a Túrkevei Asszonykórus, a Csepregi Trió és a Cherokee együttes műsora

CSATLAKOZZ! Ha szívesen részt vennél a gyárak előtt demonstráló, agitáló, szórólapot osztó akciócsoport munkájában, jelentkezz! Várunk, ha egyszer, várunk, ha többször is eljönnél! Lehetsz fiatal vagy idős, párttag vagy szimpatizáns, közöttünk a helyed! Ha gyűlölöd, ha felháborít, ha tenni akarsz az ellen, hogy embereket önhibájukon kívül megfosszanak otthonától, jelentkezz! Várnak az Otthonvédők, s az Otthonvédőkkel együttműködő munkáspárti aktivisták! A gyárak, üzemek előtt elengedhetetlen a jelenlétünk, hiszen az ott dolgozókat így szólíthatjuk meg közvetlenül. Vannak néhányan, akik rendszeresen részt vesznek ezekben az akciókban, de gyakran szembesülnek a problémával: van hová, van kivel menni, csak a helyszínre eljutni nincs mivel. Ezért kérjük minden gépkocsival rendelkező párttagunkat, szimpatizánsunkat, hogy segítsenek, jelentkezzenek a gyári akciókra! Időpontokról, helyszínekről kérj bővebb tájékoztatót a pártközpont telefonszámán, e-mail címén vagy Fogarasi Zsuzsanna budapesti alelnöktől a 06-20-463-0757 telefonszámon.

A Vasas Művészegyüttes Alapítvány színháztermében (1085 Budapest, Kőfaragó utca 12. Megközelíthető a 4-6-os villamossal a Rákóczi térig)

VASAS-EZREDVÉG ZENÉS-IRODALMI ESTEK XVIII. évad ötödik előadása 2010. április 30-án (pénteken) 17 órai kezdettel

„Egy asszony a milliók közül”

Emlékműsor Várnai Zseni születésének 120. évfodulójára

Mi volt Kádár János végrendelete? Erre a kérdésre is választ kap, ha elolvassa Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnökének könyvét. „Az elsikkasztott ország” első kiadása hat hét alatt elfogyott a kiadónál, már a polcokon a második kiadása.

Közreműködik: A Vasas Művészegyüttes Vass Lajos Kórusa Kassai Franciska előadóművész Lukácsy Katalin színművész Petzkay Endre színművész Házigazda: Baranyi Ferenc Kossuth díjas, József Attila díjas költő, műfordító A műsor keretén belül bemutatásra kerül Peterdi Ágnes Túlélési kézikönyv című könyve

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztõbizottság. Szerkesztõség: 1082 Budapest, Baross utca 61.; Telefon: 334-1509; Telefax: 313-5423; A Szabadság e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató; ISSN 0865-5146 A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu

V. (XXI.) ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ÁPRILIS FORINT

Recommend Documents