V. fejezet
A kollégium nevelési programja
I. Bevezetés 1. Pedagógiai programunk összeállítását a Köznevelési törvény 17. §-a írja elő. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja összhangban a Köznevelési törvénnyel megalapozza és kijelöli a szakmai fejlesztés irányait, valamint meghatározza a közoktatási kollégiumok nevelési alapelveit. A kollégium programja igazodik az iskola pedagógiai programjához, magában foglalja az elmélet és a gyakorlat adta lehetőségeket. Megfelel a jogszabályok által előírt tartalmi és szerkezeti kritériumoknak és részletes helyzetfeltárásra építve, határozza meg a kollégiumi nevelés alapelveit, célkitűzéseit, követelményeit, feladatait, a tevékenység-, és az eszközrendszert, valamint az ellenőrzés és az értékelés rendszerét. 2. A társadalmi változások nemcsak a rendszer, hanem az emberek szemléletében is változásokat, módosításokat idéztek elő. Az emberi értékek folyamatosan változnak, és ez magában hordozza a gondolkodás és a szemléletmód megváltozásait is. A magyar iskolarendszer is átalakulásban van, a szülők és a tanulók is véleményt nyilváníthatnak az oktató-nevelő munkát meghatározó alapdokumentumok kialakításánál. Az alapprogram azokra a hazai és európai nevelési értékekre és haladó hagyományokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében, a kultúraközvetítésben betöltött szerepükre. Felhasználja - többek között – a pedagógiai, pszichológiai, szociológiai tudományok korszerű kutatási eredményeit. Figyelembe veszi a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben, egyezményekben vállalt kötelezettségeket, a gyermekek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket, jogszabályokat. A kollégiumban folytatott nevelési és tanítási alapelveket át kell tehát fogalmaznunk, és új tartalommal kell megtölteni azokat az általános emberi értékeket és a tudást, ami nélkül a jövő társadalma sem létezhet. Pedagógiai programunk vállalja az iskolai, valamint kollégiumi nevelés összehangolását. Szemléletében és nevelési céljaiban igyekszik alkalmazkodni társadalom és a kor elvárásaihoz, egységesíteni a múlt megőrzendő értékeit és a mai ifjúság szükségleteit. Szervezeti struktúrája, nevelési folyamata, cselekvésrendszere hatékonyan törekszik a pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósítására. A nevelési program összeállításánál alapul vett jogszabályok, dokumentumok, szempontok 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről
326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet Az iskolai pedagógiai program, minőségirányítási program 59/2013. EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról hagyományok, lehetőségek tanulói igényfelmérés II. Helyzetelemzés
A kollégium neve: Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Székhely: 9028 Győr, Régi Veszprémi u. 1-3. Telefon/fax: 96/427-522 Email cím:
[email protected] Szervezése: iskolával egybe szervezett Alakulása: 1972. Az iskola és a kollégium fenntartója: Földművelésügyi Minisztérium Kollégiumunk iskolánkkal közös irányítás alatt működik. 1. Személyi feltételek: A kollégiumban a nevelési feladatokat egy fő kollégiumvezető mellett ötfős nevelőtanári testület látja el. A nevelőtestület tagjai a törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek. A nevelőtanároktól elvárás a rendszeres önképzés, a korszerű szakmai ismeret, empátia, a pedagógiai kommunikáció, a tanulók iránti tisztelet, bizalom és szeretet. Egyéniségével, műveltségével, életmódjával, megjelenésével példaként szolgál a tanulók számára. A tanárok közül négyen csoportvezetői feladatokat is ellátnak. A csoportok kialakítása során a hasonló életkort, képzési irányt vesszük figyelembe. A helyettesítést az iskola tanárai végezhetik. A 326/2013. Kormányrendelet 4. melléklete 50 tanuló fölött 1 fő ápoló finanszírozását irányozza elő, számunkra jelenleg ez nem biztosított. 2. Tárgyi feltételek: Iskolánk koedukált kollégiumot üzemeltet. Az Alapító Okirat a kollégiumi férőhelyek számát 85 főben állapította meg. Ezzel szemben a tényleges férőhelyszám 102 fő. Ez az alábbiak szerint áll rendelkezésre: a háromszintes épületben a földszinten, és a második emeleten tíz szoba áll a lányok rendelkezésére, míg az első emeleten hét szoba áll a fiúk rendelkezésére, szobánként öt – hat - hét ággyal. Az elhelyezések azért alakultak így, mert a lány tanulók létszáma több éve közel duplája volt a fiúkénak. A kollégiumi létszám
2014/2015-ös tanév elején 78 fő. A tanulást hat tanterem segíti, melyek délután tanulószobaként működnek, mindenkinek biztosítva a megfelelő tanulási feltételeket. Az 1972 óta működő épületben fűtés- és világításkorszerűsítést végeztek a 2009-2010. tanévben, de ezen kívül komolyabb felújítás nem történt, ami a vizesblokkokon, szekrényeken és a járófelületeken, szellőzőkön nagyon meglátszik. Melegítő konyhával rendelkezünk, amellyel biztosítjuk tanulóink napi háromszori étkezését. A sportolásra rendelkezésre áll: füves futballpálya kispályás füves futballpálya bitumenes kézilabdapálya tornaterem A szabadidő aktív eltöltésére rendelkezésre áll még több asztalitenisz, biliárdasztal és több DVD-lejátszó, Hifi-berendezés. 3. Pénzügyi feltételek A kollégium közös pénzügyi irányítású az iskolával. Az anyagi, pénzügyi fedezetet a Földművelésügyi Minisztérium biztosítja. 4. Eszköz- és felszerelésjegyzék: A kollégium az előírt helyiségek közül nem rendelkezik betegszobákkal, mosó- és szárítóhelyiség sincs kialakítva. A bútorzat hiányosságai: nyitott és zárt könyvszekrények a tanulószobákban, cipőtárolók, tükrök szobánként. Nem minden tanulónak jut éjjeli szekrény, éjjeli lámpa. Ágyneműgarnitúrát és ágyneműhuzat-garnitúrát sem tudunk biztosítani. Mindezeket pályázatokon elnyert összegekből szándékozunk folyamatosan pótolni, illetve ha erre az intézmény költségvetése fedezetet nyújt. Hagyományrendszerünk és éves feladattervünk: Kollégiumunk 42 éves fennállása alatt számos hagyomány alakult ki. Évről évre megszervezzük diákjainknak a Mikulás ünnepséget, karácsony előtt a kollégistáknak ünnepi estet rendezünk. Végzőseinktől a kollégiumi ballagás keretében veszünk búcsút, illetve a ballagók a városi rendezvényen is részt vettek. Hagyományosan működik a szabadon választható foglalkozás keretében kézműves szakkör, melyet szakavatott kolléganő, a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa vezet. A kollégium hagyományainak fejlesztése Hagyomány volt a kollégisták bérletes színházlátogatása, ez sajnos - elsősorban anyagi okok miatt – megszűnt, jelenleg egy kiválasztott előadás csoportos megtekintése a célunk. Szeretnénk hagyományt teremteni a várossal ismerkedő sétákból. Érdemes Győrben a fiataloknak a történelmi, művészettörténeti, építészeti emlékeket is megmutatni, hiszen önállóan ők ezeket az értékeket nem látják és találják meg városunkban. Szeretnénk bekapcsolódni a város kulturális életébe, a fesztiválok, a kulturális rendezvények szervezett látogatása is terveink között szerepel. Kiemelt szerepet kap ebben a József Attila Művelődési Ház programja.
A kollégium éves programja: Augusztus: Alakuló értekezlet Felkészülés a tanulók fogadására, étkezés megrendelése, feladatok, beosztások, szintek átvétele. Kollégiumi beköltözés. Szülői értekezlet.
Szeptember: Tanévnyitó, beilleszkedés Házirend ismertetése Kollégiumi gyűlés. DÖK beindítása, éves munkaterv megbeszélése. Csoport érdekvédelmi képviselők megválasztása Végleges szobabeosztás, szilenciumi, és szokásrend kialakítása. Tanulói ügyeletrend, tisztasági verseny beindítása. Tanulmányi verseny hirdetése Szülői értekezlet a 9. évfolyamon Helyzetfelmérések és elemzések Tanulási módszerekkel való ismerkedés Tanulmányi verseny meghirdetése (értékelés félévenként) Könyvtárral való ismerkedés Szabadon választható foglalkozások meghirdetése Tanév eleji adminisztráció – adatlapok, dokumentumok, diákigazolványok Október: Hiányosságok pótlása (adminisztráció, felszerelés) Korrepetálások megtervezése Szülői értekezlet a felsőbb évfolyamoknak Differenciált képességfejlesztés bevezetése Diákotthoni gyűlés Házirend felülvizsgálata, módosítása Diákönkormányzat ötleteinek megvitatása Szabadon választott foglalkozások beindítása Elsőévesek beavatása Tanulmányi helyzet felülvizsgálata Filmklub Faliújság – az aradi vértanúk tiszteletére, október 23.
November: Könyvtári foglalkozás Felzárkóztatás folytatása Tehetséggondozás beindítása Filmklub Házi versenyek meghirdetése és lebonyolítása Szülői fogadóóra
December: Mikulás ünnepség Kollégiumi karácsony Korrepetálások folytatása Háziversenyek folytatása Könyvtári foglalkozás - kézműves Tanulmányi helyzet felülvizsgálata Január: Előkészületek az első félév lezárására Az első félév munkájának értékelése Értékelés (félévi tanulmányi eredmény) Háziversenyek Korcsolyázás Filmklub Kollégiumi gyűlés Február: Könyvtári foglalkozás Filmklub Félév értékelése Szülői értekezlet Differenciált képességfejlesztések átszervezése Háziversenyek Tanulmányi helyzet felülvizsgálata Március: Filmklub Készülés a szakmai versenyekre Kollégiumi gyűlés Faliújság készítése Április: Tanulmányi helyzet felülvizsgálata Könyvtári foglalkozás Filmklub Szülői fogadóóra Május: Diáknap
Kollégiumi gyűlés Felkészülés az év végi vizsgákra Felzárkóztatások folytatása Versenyek befejezése, eredményhirdetés Ballagási faliújság készítése Városi kollégiumi ballagás Végzős kollégisták búcsúztatása Iskolai ballagás Június Tanév értékelése és lezárása Tanév végi adminisztráció A nyári gyakorlat szervezésének egyeztetése A kiköltözés szervezése
Folyamatos feladataink: -
a digitális napló figyelemmel kísérése pályázatok figyelése kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolával, a védőnővel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel DÖK munkájának támogatása
Kapcsolatrendszer A kollégium és az iskola kapcsolata A kollégium vezetője rendszeresen részt vesz az iskolavezetőség és a kollégiumi életet érintő alkalmakkor az iskolai munkaközösségek vezetőinek megbeszélésein, ezután tájékoztatja a kollégium nevelőtanárait, az iskolát és a kollégiumot érintő aktualitásokról. A kollégium vezetője és a nevelőtanárok részt vesznek az iskolai értekezleteken, megbeszéléseken. A kollégisták többsége iskolánk tanulója. Tanulási eredményeikről, viselkedésükről napi képet kapunk az osztályfőnökök és tanáraik közvetlen információja alapján. A nevelőtanárok folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival, és kölcsönösen tájékoztatják egymást a diákok tanulmányi eredményességéről, magatartásáról. A kollégisták jegyeit a csoportvezetők folyamatosan ellenőrzik, betekintve az osztálynaplókba és az elektronikus naplóba. A kollégiumi munka kollektív munka része, amelynek része az iskolai tanár kollégák munkája és igyekezete is. Nélkülük a kollégium nem tudna eredményt elérni, ezért számít iskolai segítségre, hiszen a közös munka eredménye az iskolában is tapasztalható. Illetve a nevelők is jelzik az eredményeket, a gondokat a tanár kollégáknak. Kollégium és a diákönkormányzat kapcsolata
Meg kell szervezni, hogy a diákönkormányzat ne csak legyen, hanem funkcionáljon is. A kollégiumban a társadalmi, állampolgári szerepekkel, a demokrácia alapelemeinek tanulmányozásával folyamatosan kell foglalkozni. A diákönkormányzatot segítő tanár feladatkörébe tartozik: összekötő diákság-diák önkormányzat-tantestület között segíti, támogatja, ha kell, ellenőrzi tevékenységüket tapasztalatával segíti a szabadidős tevékenység szervezését, lefaragja a szélsőségeket a tantestületben képviseli a diákok érdekeit ismernie kell az ifjúságra vonatkozó jogokat, kötelességeket a tanár nem főnök, hanem segítő. Fontos a jó együttműködés, amely a tanáron és a diákokon múlik. Két évre szóló választással a Diáktanács elnöke látja el a feladatát. Segítőtársai: a szintvezetők és helyetteseik, valamint a szobaparancsnokok. Őket évente választjuk. Feladatukhoz tartozik: A rendezvények megszervezése közösségi kérések beterjesztése. Különféle sportesemények megszervezése. A fegyelmi tárgyaláson a diákok képviselője. A jutalmazásra javaslatot tesznek. A házirend, napirend kialakításánál véleményező szerepük van. Az önkormányzathoz szorosan hozzátartozik a kollégiumi önkiszolgálás. A kollégium és a szülői ház kapcsolata Év elején a kollégiumba való beköltözés alkalmával a kollégium vezetője közös tájékoztatást tart, ahol a kollégium elvárásait, a házirend szabályait a szülőkkel ismerteti. A hátrányos helyzetű tanulók létszámát felmérjük, mind tanulási, mind anyagi segítséget próbálunk részükre adni. Évente négy alkalommal az iskolai szülői értekezletek és fogadónap alkalmával várjuk a szülők érdeklődését. Nevelőink minden héten egy meghatározott órában szülői fogadóórát tartanak. Természetesen rendelkezésre állunk ezen kívül is munkaidőnkben akár személyesen, akár telefonon. Az egész kollégiumot érintő ügyekben a kollégium vezetője rendkívüli szülői értekezletet tarthat. A tanulási, viselkedési problémák esetén, telefonon vagy levélben (e-mail) értesítjük a szülőket. Az eredményes kollégiumi munka érdekében a nevelőkre sokrétű munka vár, meg kell oldani a tanulók magánéleti, érzelmi és tanulmányi gondjait is.
III. A kollégium szerepe Társadalmi szerep A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai célkitűzéseit.
A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül - biztosítsa a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. A kollégium hármas feladatot tölt be. Ellátási szinten: Megteremti a lakhatási feltételeket azoknak, akiknek lakhelyük távolsága miatt nem volna lehetősége tanulmányaikat iskolánkban folytatni. Ez esélyegyenlőséget jelent a távolabb élő tanulók számára, biztosítja szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítését. 1.)
2.) A tanulók életkorának megfelelő életrendet biztosít, megfelelő biológiai és egészségügyi feltételrendszer megteremtésével. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Pedagógiai funkció: A kollégiumi nevelés sokrétű feladatkört ölel fel, ezek a tanulás, tanítás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, szocializációs, pályaorientációs funkciók, valamint a közösségi szerepek elsajátítása. Elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló "mikro-társadalomban" a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez 3.)
a. A nevelés területén: Család-helyettesítő funkció Szocializációs funkció Személyiségformáló funkció Nevelési értékeket közlő funkció b. Az oktatás területén Hátrányos helyzet megszüntetése Szakma megszerzésének elősegítése A jó iskolai teljesítmény feltételeinek megteremtése c. Szabadidős tevékenységek szervezése. IV. A kollégium értékrendszere A kollégiumi nevelést meghatározó értékek: 1.) Az érzelmi élet szempontjából fontos értékek:
Szüleik, testvéreik szeretete, tanáraik, szobatársaik, a kollégiumban és környezetükben élő emberek tisztelete, a másság elfogadása. Hazájuk, szülőföldjük, a küldő és befogadó környezet szeretete. Környezetük megbecsülése.
Felelősségérzet, felelősségtudat, felelősségvállalás, kötelességtudat, kötelességérzet, kötelesség vállalása önmagukkal, társukkal, barátjukkal, társaikkal, szobatársaikkal, csoportjukkal, kis és nagy közösségükkel szemben. Önismeret, önbizalom, önbecsülés, önfejlesztés, erényeik tudatos erősítése, a hibák kiküszöbölése, önmaguk elfogadása. A kollégista a tanulásban, a kollégiumi munkákban legyen szorgalmas, céltudatos, fejlessze akaratát s egyéb, a jellemét befolyásoló tulajdonságait. Legyen élmény számára az egyéni siker éppúgy, mint csoportja, közössége sikeressége, eredményessége! Legyen képes a konfliktusok feloldására, a lehangolt periódusok, a nehézségek átvészelésére!
2.) Etikai, világszemléleti értékek
Az élet, a gyermek, a család védelme, tisztelete, szeretete, az egymáshoz való alkalmazkodás, az illemtudó viselkedés, a tisztességes, az erkölcsös, a becsületes emberi magatartás. Egymás iránti türelem, a segítségnyújtás a bajban, tanulásban, a személyi, a magán- és a közösségi tulajdon tisztelete, etikai, esztétikai, természeti és az ember által létrehozott értékek becsülése, a szülők és a szülők munkájának megbecsülése. A másik nemhez való erkölcsös kapcsolat kialakítása. Szabados, értékvesztett világunkban is arra kell nevelni, hogy az ilyen kapcsolatok tiszták, személyiségépítők legyenek.
3.) A műveltség, a tudás, a tanulás értékként való elfogadása
A tanulmányi munka irányítása, megszervezése. Minden kollégistánk a képességeinek megfelelően teljesítsen, optimális legyen a megterhelése, képességei fejlődjenek. Fontos a tehetséges tanulók felkutatása, tehetségük gondozása, alkotóképességük kibontakoztatása, a gyengébb tanulók felzárkóztatása, hiányaik pótlása, segítségnyújtás, Az életpályára való felkészülés, orientáció.
4.) Egészséges életmód A higiénés szokások kialakítása, rögzítése. A fizikai és lelki egészség védelme, a tisztasággal, a tisztálkodással, a takarítással kapcsolatos szabályok betartatása. A rendezett életvezetés, az egészséges bioritmusok kialakítása, a szenvedélybetegségektől való elhatárolódás. A testedzés, sportolás, a szabad levegőn tartózkodás. Italozástól, dohányzástól való tartózkodás. A drogok teljes elutasítása. Fertőző és nemi betegségek ismerete, megelőzése. 5.) Kulturális, művészeti értékek Kulturált magatartás, viselkedés, jó ízlés, megfelelő öltözködési szokások, a kirívó haj- és ruhaviseletek elkerülése, kiegyensúlyozott életvitel.
A szabadidő kulturált, a személyiséget gazdagító eltöltése. Értékes könyvek olvasására, tartalmas filmek megnézésére, múzeumlátogatásra, színházlátogatásra szoktatás. Az esztétikai élmény igényének felkeltése, az esztétikum észlelése. Tudatosítani kell növendékeinkben, hogy a természet szépségei, a műalkotások, az irodalmi művek, a filmek, zeneművek a táncok stb. ismerete az általános műveltség része.
6.) A természeti értékek és azok védelme
A természet kincseinek védelme minden fiatal kötelessége. A környezet szennyezőivel szemben fellépni kötelesség. A fák, füvek, virágok szeretete, védelme, értékes állatvilágunk féltő őrzése kötelességünk. V. Kollégiumunk célrendszere
A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei:
az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; az alapvető erkölcsi normák betartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés. VI. A kollégium nevelési feladatai
A nevelésünket meghatározzák az értékek, melyből magunk számára célokat alakítottunk ki. Ezekből következnek a feladataink, fontos, hogy a feladataink végrehajthatóak legyenek. Lényeges, hogy a feladatokhoz a feltételek meglegyenek, és mindez a tanítási és a tanulók motiváltak legyenek a feladat elvégzésére. A tanulási kultúra fejlesztése Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Napjaink információs áradatában meg kell
tanítanunk diákjainkat arra, hogy az internet adta lehetőségeket hogyan kell helyesen használni tudásuk gyarapítása érdekében. Fejleszteni kell növendékeink körében a tanulási ambíciót. A megfelelő szintű tanulási ambíció kialakulásának és fennmaradásának elősegítése a bonyolult nevelési feladatok közé tartozik. Fejlődése megnöveli a tanulási eredményességét és a személyiség fejlődését. Fontos a tanulási motívumok - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztése, hangsúlyt kell helyezni annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás, ezáltal készüljenek fel az élethosszig tartó folyamatos tanulásra.
Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése
A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium - az iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.
A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése
A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segít az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. Értékátadás funkciójának úgy tud eleget tenni, ha önmaga is szilárd értékrenddel bír. A kollégiumi nevelés folyamatában meghatározó szerepet játszik a pozitív szociális szokások kialakítása, a kollégiumi életrend kialakításával, működtetésével lehet megvalósítani azt a feltételrendszert, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak. Fontos a szociális viselkedés alapvető szabályainak, a közösségi együttélés szabályainak elsajátíttatása, a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség, az érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátíttatása. Tanuló közösségeknél, ahol a szocializáció elmarad, utóbb megjelennek személyes kötődés és az érzelmi kapcsolat hiánya miatt hátrányos helyzetűvé váló gyermekek, akik egyéni törődést igényelnek. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer.
Az egészséges és kulturált életmódra nevelés
A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A nevelési folyamat egyik rendkívül fontos területe az egészséges életmódra nevelés, melynek keretében tanulóink egészségének megőrzésére, védelmére, a helyes táplálkozásra, a higiéniai szabályok betartására, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, a mentális egészségre, az önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására kell törekednünk. A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol) kialakulásának megelőzősére fokozott hangsúlyt kell helyeznünk. A kollégium kulturális- és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt.
Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése
A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. A kollégium kiteljesíti a nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertető iskolai tanulmányokat, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A világról kialakított képben kiemelt helyet kap az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. A nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése.
Szabadidő tartalmas eltöltése
A szabadidő helyes felhasználása tervszerű pedagógiai tevékenység. Minél változatosabb, színvonalasabb tevékenységek lehetőségeit kell megteremtenünk a kollégiumban. A lehetőségek között válogatva élvezhessék lakóink az aktív pihenést, és ily módon felnőtt korukra is szokásukká váljék a szabadidő igényes és tartalmas eltöltése. Ebben a nevelési folyamatban is jelentős szerepet tölt be a kollégiumi diákönkormányzat. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése A pedagógiai folyamat elengedhetetlen része, - úgy a tanár, mint a tanuló számára - a folyamatos ellenőrzés, értékelés.
Az ellenőrzés és az értékelés révén pontos képet kapunk a nevelési folyamatban meghatározott feladatok teljesítésének szintjéről. Nélkülözhetetlen azért is, hogy a szülők tájékoztatása megfelelő, egyértelmű legyen, illetve a gyermek személyiségfejlődésének, tanulmányi munkájának lényegi elemeire utaljon. Értékelésére többféle módszer kínálkozik. Szöveges, számszerű, illetve kombinált értékelési módszerek. A kiemelt ellenőrzési területet az éves munkaterv tartalmazza, a munkaköri kötelezettségek, a naplók vezetésének ellenőrzése folyamatosan történik. Az ellenőrzési terv elkészítése a kollégiumvezető feladata, az ellenőrzést a kollégium vezetője, valamint szúrópróbaszerűen az iskola igazgatója és általános igazgatóhelyettese végzi. Időszakos összegző értékelés 2 hónap eltelte után történik, valamint szülői értekezlet előtt készül. Az időszakos értékelést a csoportvezető nevelőtanárok készítik el. Hagyományos értékelést a pedagógiai munkáról, a kollégium működéséről félév és tanév végén a kollégium vezetője ad. VII. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket:
elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével; kialakul reális társadalomképe; rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait.
A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. A kollégiumban a mérés, értékelés rendszeres, hiszen az intézménynek folyamatosan szüksége van információra, melyek az intézeti pedagógiai programban rögzített célokról és feladatokról tájékoztatást adnak. A jövőben ezek gyűjtését, rendszerezését korszerűen és tervszerűen kell elvégezni. A pedagógiai környezet értékelése mellett vizsgálni kell az egyén fejlődését, a szociokulturális tulajdonságok minőségét és ezt értékelnünk kell.
A nevelőnek, de magának a tanulónak is fontos, hogy rendszeres visszajelzést, megerősítést kapjon hol tart a fejlődési folyamatban. Vizsgálnunk kell, hogy a tanuló mire képes, mennyire törekszik, mit hogyan tesz. A legfontosabb feladat a tanulmányi munka, eredmény értékelése. Ilyenkor tisztában kell lenni azzal, hogy nemcsak ezt, hanem a tanuló iskolához, tanárához való viszonyát is mérjük. Az a jó gyakorlat, mikor tantárgyanként értékelünk, így a fejlesztés formáit is meghatározhatjuk. Fontos a tanulmányi munka mellett a közösségi munka értékelése, de ne feledkezzünk meg róla, hogy így is a képesség szerinti állapotot értékeljük. Arra kell törekedni, hogy a teljesítményt a tanuló adottságaihoz mérjük. Az értékelés legyen teljes visszajelzés, emeljük ki és dicsérjük a pozitív változásokat, segítsük a hibák kijavítását, az eredmények javításához nyújtsunk segítséget. A neveltséget megbízhatóan a viselkedés folyamatos megfigyelésével lehet ismerni. Hogy a nevelés eredményessége megbízhatóan minősíthető legyen, a következő kérdésekre kell válaszolni: Milyen a kollégium nevelési rendszerének pedagógiai állapota? Különböző tényezők (iskola, otthon, környezet) a jellemző állapot kialakításában milyen módon vesznek részt? Nagyon fontos a tanulói önértékelés is, a kommunikációs zavarok leküzdésében a pedagógusnak döntő szerepe van. Az értékelés típusai: Diagnosztizáló, (fontos a helyzetfelmérés). Normatív (a pedagógia folyamat közben tájékoztat, tehát fejlesztő). Értékelés módszerei:
Tájékozódás dokumentumokból (jegyek figyelemmel kisérése, ellenőrző) Tanulmányi eredmények értékelése (szaktanárok, osztályfőnökök segítsége) Állapotfelmérés (tesztlap, beszélgetés) Állapotfelmérés értékelése (közös megbeszélés) Neveltségi szint értékelése Intellektuális képességek értékelése (felmérés) Tesztlap Kölcsönös beszélgetés
A kollégiumi nevelés eredményességének mutatói:
A kollégiumi szolgáltatást igénybevevő tanulók száma. A kollégista tanulók tanulmányi eredménye az osztályátlagokhoz viszonyítva. A lakószobák, a közösségi helyiségek gondozottsága, rongálások száma A kollégista tanulók és szüleik véleménye.
VIII. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai alapelvei és módja
A kollégiumi tevékenységek kötelező, valamint szabadon választható, csoportos, illetve egyéni foglalkozások keretében történnek. A foglalkozások szervezésében, lebonyolításában a kollégium arculatának sajátosságainak tükröznie kell. A kollégium biztosítja a tanulók testi-lelki fejlődésének feltételeit: a rendszeres étkezést, tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a sajátos tanulói, szülői és iskolai igényeket, az intézményi hagyományokat és szokásokat A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy – a jogszabályi keretek megtartásával – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégiumi vezetője a nevelőtestülettel együtt úgy alakítja, hogy a belső és a külső környezet változásait figyelembe veszi Éves munkaterv és foglalkozások 1. Kötelező foglalkozások A kollégium biztosítja a kötelező foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben való szervezését. A kötelező foglalkozások időtartalma összesen 15 óra/hét/kollégista. 1.1. Felkészítő foglalkozások (14 óra/hét/csoport) Tanulást segítő foglalkozások (13 óra/hét): rendszeres iskolai felkészülést biztosító (kötelező szilenciumi foglalkozások), tehetséggondozó, felzárkóztató, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladását, sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatását biztosító foglalkozások, szakkörök, diákkörök (ezek a kötelezően választott és szabadon választható foglalkozások keretein belül kerülhetnek megrendezésre). 1.1.1 Tanulás - tanulmányi munka A tanulóknak legfontosabb a tanulás, a szilenciumok megszervezése. Kötelező tanulási idő 3 óra A 9-10. évfolyamos diákok tanteremben, nevelőtanári felügyelet mellett készülnek, a felsőbbéves tanulók a szobákban, illetve a rendelkezésre álló üres tantermekben tanulnak. A nevelőtanárok többször ellenőrzik a tényleges tevékenységüket, és ügyelnek a rendre, biztosítják a nyugodt készülés körülményeit. A szorgalmi időben a kollégium szilenciumi rendje: 16.00 – 16.45 17.00 – 17.45 18.00 – 18.45
A kollégista tanulók egyéni szilenciumi beosztása a tanulmányi eredmény alapján a nevelőtanárral történő megbeszélés és a kollégiumvezetővel történő egyeztetés után lép életbe. Egyéni felmentést a szilenciumi foglalkozás alól, egyéni elbírálás alapján, szülői kérésre, orvosi szakvéleményre a kollégium vezetője adhat. Az egyéni szilenciumi beosztás tanulmányi átlagtól függően:
Szakközépiskolai tanulóknál:
- 3.6 tanulmányi átlag 3.7 – 4.0 tanulmányi átlag 4.1 – 4.2 tanulmányi átlag 4.2 tanulmányi átlag felett
3 tanulószoba 2 tanulószoba 1 tanulószoba önálló tanulás
Szakmunkás tanulóknál: – 3.0 tanulmányi átlag 3.1 – 3.4 tanulmányi átlag 3.5 – 3.8 tanulmányi átlag 3.8 tanulmányi átlag felett
3 tanulószoba 2 tanulószoba 1 tanulószoba önálló tanulás
Az érettségiző osztályok diákjai délutánonként külön tanteremben együttesen készülhetnek fel az érettségi tételekből. A tanulás másik szervezett keretekben történő formája az önálló tanulás, amit a kimagasló tanulmányi eredményt elérők folytathatnak a szobájukban. A tanulás szervezése
Előkészítő szakasz tájékozódás iskolai teljesítményről, kötelező feladatok számbavétele, egyéni tanulás megszervezése, sorrend megbeszélése egyéni tanulás során várható segítséget igénylő feladatok.
Önálló szakasz lecke megtanulása, írásbeli elkészítése, értelmes, megértésen alapuló tanulás szakaszai, lényegkiemelés, anyag tagolása, fogalomalkotás, fogalmak rendszerbe állítása, és alkalmazása különböző területeken, a tananyaghoz szükséges segédeszközök használata, lexikon alkalmazása stb.
a.)
b.)
c.)
Értékelés, ellenőrzés szakasza.
Az elsősök felkészítése, tanulásuk megszervezése Az első félévben két hónapig a kötelező szilenciumi foglalkozásokon részt kell venniük, ez idő alatt megismerjük tanulási szokásaikat, eredményeiket, kapacitásukat. Kiscsoportos beszélgetés, előadás keretében, folyamatosan megismertetjük velük a hatékony tanulás módszereit, a kollégiumban bevált szokásokat. A kilencedikeseknél és a gyengén tanuló diákoknál kikérdezést is szervezünk, ez szükséges rossz, mivel nehezen értik meg, hogy ez az ő érdekükben történik. Ilyenkor a kikérdező tanár nagy gondot fordít arra, hogy a tanuló a törvényszerűségeket, összefüggéseket felismerje.
1.1.2. A tanulók korrepetálása és felzárkóztatása A tanulás szervezéséhez szorosan hozzátartoznak a korrepetáló és felzárkóztató foglalkozások. Korrepetálással a napi ismeretek elsajátításában tapasztalt hiányosságokat pótoljuk kis csoportokban. Míg a felzárkóztató foglalkozások során valamely tárgyból lemaradt tanulókat kívánjuk megfelelő szintre emelni. A felzárkóztatások igény szerint, vagy egyéni megkeresésre a kollégiumi nevelőtanárok végzettségének figyelembe vételével, esetlegesen az iskolai szaktanárok bevonásával történik. A kollégisták legnagyobb részénél kimutatható a bizonyos tudáshátrány matematikában, idegen nyelvekben, magyar nyelvben. A felzárkóztatás fázisai a.) az induló helyzetet felmérjük jegyek vagy teszt segítségével, a jegyeknél konzultálunk a szaktanárokkal, b.) megszervezzük a felzárkóztató foglalkozást, figyelemmel kísérjük a megjelenést és az elért eredményeket, a tanulási szokások felmérése után egyéni tematikát, feladatokat dolgozunk ki a tanulók számára. c.) A segítségnyújtás formái - korrepetáló foglalkozás - kötelező jellegű - felzárkóztató foglalkozás - kötelező jellegű - egyéni konzultáció 1.1.3 Tehetséggondozás A kreatív, tehetséges tanulókat kívánja ösztönözni a mind nagyobb siker elérésére. Velük tehetséggondozás során kívánunk foglalkozni. A szakköri tevékenység megszervezése közös feladat a szaktanárokkal. Tehetséggondozás szakaszai a.) felmérés (a helyzet felmérése elsősorban az osztályfőnökök és a csoportvezető nevelők feladata, sokat segíthetnek a szaktanárok is) A felmérés lehet: kérdőíves egyéni beszélgetés révén szülői megbeszélések alapján b.)
A tehetséggondozás lehetőségei egyéni fejlesztési program kidolgozása szaktanárok segítségével diákköri munka, szakköri foglalkozás segítése, koordinálása versenyek kezdeményezése, megszervezése (közismereti, szakmai verseny), lehetőségei főleg az iskolai tanórai foglalkozásokhoz kapcsolódnak tanórai differenciált foglalkozás egyéni feladatok, megbízások, szabad időben diákköri tevékenység, szakkör érdeklődési kör, sportversenyekre való felkészülés, felkészítés, szakmai pályázat c, Értékelésük fontos, hogy fejlesztési elképzelést is tartalmazzon.
A kollégiumban céltudatos, tervszerű nevelési folyamat, mely hatással van az egyénre és személyiségére. 1.2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktus-kezelőképességet. A tanulók részére a heti egy alkalommal megtartott csoportfoglalkozásokon való részvétel kötelező. Egyéni és kiscsoportos beszélgetések alkalmával a tanulók bizalommal fordulhatnak a kollégium nevelőtanáraihoz és vezetőjéhez, ha személyes problémájuk megoldásához felnőtt segítségét kérik. 1.2.1. Csoportfoglalkozások (1 óra/hét – ennek 60 %-a tematikus)
Tematikus foglalkozások: a rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési formák figyelembe vételével – konkrét célok, feladatok, módszerek Általános csoportfoglalkozások: a kollégiumi élethez, a csoport életéhez kapcsolódó feladatok, tevékenységek (az időkeret 40%-a) A csoportfoglalkozások ideje: 19.15 -20.00
1.2.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások
Egyéni törődést biztosító foglalkozások (felzárkóztatás, tehetséggondozás) A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: a kollégium által biztosított 1 óra/hét. A lehetőségekből szabadon válaszható, de választani kötelező. Ezek lehetnek: az egészséges és kulturált életmódra nevelés, diáksport, a természeti környezet ápolása, vagy irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek, kreativitás fejlesztése, vagy öntevékeny diákkörök működése, speciális ismeretek, tanfolyam
A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégiumi csoportfoglalkozások kerettervét és éves óraszámát az 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A kötelező csoportfoglalkozások témakörei TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés
3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma:
9. évfolyam,
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
13–14. évfolyam
A tanulás tanítása
3
2
2
2
1
Az erkölcsi nevelés
2
2
2
1
1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
2
2
2
1
1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
2
2
2
1
2
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
1
1
1
1
1
A családi életre nevelés
1
2
2
3
3
Testi és lelki egészségre nevelés
2
2
2
2
2
TÉMAKÖR
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
2
2
2
1
1
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
3
3
1
1
1
1
1
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés
A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg 1. Témakör: Tanulásmódszertan A témakör célja, feladatai: A tanulásmódszertan az iskolai tanulás hatékonyságának a növelését szolgálja, segíti a tanórákra való felkészülést. Fejlesztési követelmények: A kollégista ismerje meg a hatékony tanulási eljárásokat, tudja kiszámítani az egyéniségének legmegfelelőbb módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudjon a „felelés-helyzetben” teljesíteni. Tevékenységek és módszerek: A tanulási módszerek ismertetése, a tanulási szabályok tudatos alakítása, korrekciója, a módszerek gyakorlása valóság közeli helyzetben. Könyvtári ismeretek „segítségül” hívása, a szellemi munka gyakorlása. 2. témakör: Az erkölcsi nevelés A témakör célja, feladatai: Fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, azok beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe. Választ találjanak a mindennapokban felmerülő erkölcsi kérdésekre, problémákra. Fejlesztési követelmények: Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.
Tevékenységek és módszerek: Szerepgyakorlatokon, példákon keresztül mutassunk rá az erkölcsfelelősségre! Irodalmi, történelmi példákon érzékeltessük az erkölcsi választásokat, értékeljük ezeket! Ismertessünk erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket! 3. Témakör: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A témakör célja, feladatai: Sajátítsák el a tanulók azokat az ismereteket, amelyek hazájuknak, népüknek megismerését, megbecsülését, a szülőföld szeretetét erősíti bennük. Gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás élményét alapozza meg. Fejlesztési követelmények: Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományait! Legyen nyitott más népek kultúrája iránt! Ismerje nemzeti szimbólumainkat, településünk értékeit, hagyományait! Tevékenységek és módszerek: Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét. 4. Témakör: Állampolgárságra, demokráciára nevelés A témakör célja, feladatai: A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértése. A felelős állampolgári magatartás kívánalmainak megismerése. Fejlesztési követelmények: Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Tevékenységek és módszerek: Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. 5. Témakör: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A témakör célja, feladatai: Alakuljanak ki az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Sajátítsák el a mások helyzetébe történő beleélés képességét, mások elfogadásának képességét. Fejlesztési követelmények: Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Tevékenységek, módszerek: Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. 6. Témakör: A családi életre nevelés A témakör célja, feladatai: A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények: Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Tevékenységek és módszerek: Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. 7. Témakör: Testi és lelki egészségre nevelés A témakör célja, feladatai: Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása. Olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények:
Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. Tevékenységek és módszerek: Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. 8. Témakör: Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A témakör célja, feladatai: A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények: Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. Tevékenységek és módszerek: Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. 9. Témakör: Fenntarthatóság, környezettudatosság A témakör célja, feladatai: A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények: Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. Tevékenységek és módszerek:
Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. 10. Témakör: Pályaorientáció A témakör célja, feladatai: Képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények: Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. Tevékenységek és módszerek: Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést. 11. Témakör: Gazdasági és pénzügyi nevelés A témakör célja, feladatai: Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Fejlesztési követelmények: Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Tevékenységek és módszerek: Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.) Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat.
12. Témakör: Médiatudatosságra nevelés A témakör célja, feladatai: Értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van. Fejlesztési követelmények: Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Tevékenységek és módszerek: Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása. /A heti 1 óra csoportfoglalkozás - mint kötelező foglalkozások által fel nem használt óraszámai felett a csoport nevelője szabadon rendelkezik. A foglalkozásokra olyan témát válasszon, ami aktuális és a tanulók érdekeit szolgálja!/ 2. Szabadon választható foglalkozások: (éves tervezet) –szeptember 30.
a tanulókkal való egyéni törődés pályaválasztási foglalkozás kézműves foglalkozás (ékszerkészítés) kézműves foglalkozás (dekoráció, ünnepi díszek) rajzpályázat biliárdbajnokság pókerbajnokság kosárlabda-bajnokság teremfoci bajnokság sakk-bajnokság ping-pong bajnokság römi bajnokság sport célú foglalkozás kollégiumi és szintgyűlések DÖK munkáját támogató foglalkozás színházlátogatás filmvetítés városnéző séta korcsolyázás
állatkerti program élményfürdőzés mozilátogatás
2.1. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások a kötelezően választott és fakultatív foglalkozások keretei között kerülnek megszervezésre. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése; A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; A kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti - a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő - diákkörök fejlődését. a) Kulturális tevékenység A kulturális, művészeti, esztétikai, vizuális nevelés a szabad idő kulturált eltöltésének fő része. Szorosan kapcsolódik a tanulmányi munkához, az életmód kialakításhoz. Ezek során arra törekszünk, hogy a kollégisták az esztétikai értékeket észleljék, felismerjék, befogadják és átéljék, tudatosodjon bennük, hogy az irodalmi művek, a filmek, a zene, a népművészet, és a táncművészet része az egyetemes emberi kultúrának. A kulturális programoknak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja benne az érdeklődésének megfelelőt. A vizuális nevelést, a szabadidő eltöltést a tv rendszer, valamint videó lánc biztosítja. Célunk, hogy ne csak tartalmatlan akciófilmeket, hanem maradandó értékű alkotásokat is nézzenek tanulóink. Ezért a könyvtári filmklubot ajánljuk diákjainknak. A késő estékbe nyúló alkotásokat engedéllyel lehet megnézni. Az ismeretszerzést, szórakozást biztosítják az internet hozzáféréssel rendelkező számítógépek. b) Színházlátogatás Célunk, hogy minden kollégista megismerje belülről a színházat, a színház hangulatát, a színházi illemet, értékes előadásokat. Az anyagi körülmények miatt sajnos a bérletvásárlás nem aktuális, de egy előadásra legalább szeretnénk elvinni diákjaink egy részét. Kollégiumunk könnyebb helyzetben van, mivel a városban színház működik, így látogatása különösebb technikai akadályba nem ütközik. Cél, hogy tanulóink közül minél többen jussanak el színházba. c) Könyvtár
Ezt a tevékenységet könyvtár szakos tanár irányítja, zömmel kollégista tanulók veszik ki a részüket belőle, mivel az iskolával egybeszervezett tevékenység. Lényege, hogy a könyvtár megfeleljen funkciójának, a kollégisták hozzájussanak a szükséges könyvekhez. Fontos a mai nehéz gazdasági helyzetben a könyvállomány gyarapítása, a megfelelő szakkönyvek beszerzése, és információjuk átadása. Fontos a kötelező olvasmányok, és a kollégisták olvasási szokásainak, igényeinek ismerete. A könyvtáros feladata, hogy felhívja a figyelmet az új és értékes könyvekre, olvasókört szervezzen. Már hagyománnyá vált a könyvtárban megszervezett foglalkozás, ezt a hagyományt szeretnénk folytatni. d.) Szomatikus nevelés A szabadidő eltöltésének, az aktív pihenésnek legfontosabb kitöltése a sport és játékok megszervezése. Ez folyamatosan egész évre kiterjedő irányító és szervező munkát igényel. Együtt kell működni az iskolai testnevelő tanárokkal, egyéb csoportokban sportoló kollégisták edzőivel. Figyelni kell az ideális leterhelésre. Fontos, hogy a tanulók az egyoldalú szellemi tevékenység mellett fizikai terheléssel járó tevékenységet is folytassanak, hogy minden kollégista kivegye a részét az aktív pihenésben, szabad idejüket sportolással, sétával töltsék ki. Mivel iskolánk, kollégiumunk kedvező helyzetben van, sok olyan területtel rendelkezik, ahol a sporttevékenységet lehet folytatni, csak tanulóink hozzáállásán múlik a sporttevékenység. A sporttevékenységet háromféle módon folytatják tanulóink. 1. Klubszerű keretek között, a testnevelő tanár irányításával foglalkozhatnak labdarúgással, kézilabdával, kosárlabdával, hetente 2 alkalommal, edzés vagy verseny formájában. Így öregbítik sikereik iskolánk, kollégiumunk hírnevét. A csapatok nagy része a kollégium tanulóiból kerül ki. 2. Az esti kollégiumi sportfoglalkozások, melyek tavasszal és ősszel a szabadban folynak. Itt a nevelőtanár kíséretében sportolnak növendékeink, általában a labdajátékok a kedveltebbek. 3. Egyéni sportolási lehetőségek. Asztalitenisz áll rendelkezésre és a kondizás is népszerű tanulóink körében. Minden tanévben megrendezzük a kispályás labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, asztalitenisz bajnokságot, a győzteseket jutalmazzuk. Különleges sportolási lehetősége a lovaglás, ami klubszerű keretek között zajlik. Tanulóinaknak ez is rendelkezésére áll. A lovasok különböző versenyeken, bemutatókon szerepelnek. Ez a tevékenység jó példája a ló és lovas összhangjának, az állatszeretetnek, a sportolás jellemformáló szerepének. Célunk, hogy a sportolással is elősegítsük a testileg és lelkileg egészséges tanulói életmód kialakítását. e.) Egészséges életmódra nevelés
Fontos tanulóink egészségének megőrzése és fenntartása. Olyan motivációs bázist kell adni, ami őket egész életükön át egészségük megőrzésére ösztönözi. Felkészítjük kollégistáinkat, hogy képesek legyenek a helyes életmód érdekében döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ennek érdekében a káros szenvedélyek elkerülésének módjaival is meg kell őket ismertetni. Meg kell előzni a káros függőséghez vezető szokások kialakulását. A dohányzás elleni küzdelemben, előadások során az aktív és passzív dohányzás ártalmaira fel kell hívni a figyelmet. A dohányzás tilalmát a kollégiumban külön figyelemmel kell kísérni. Az alkoholfogyasztás: A hazulról hozott szokásokat fel kell térképezni, felhívni a figyelmet a túlzott alkoholfogyasztás káros következményeire, különösen a fiatal szervezetet érintő ártalmaira, a széteső családi kapcsolatokban betöltött szerepére. A drogfogyasztás megelőzésére intenzív propagandát kell folytatni. Figyelni kell az esetleges drogfüggő tanulókat. A diszkók hatásait ki kell küszöbölni. Képezni kell a nevelőket, hogy a drogfogyasztás első tüneteit észlelni tudják, és tisztában legyenek teendőikkel. Környezeti nevelés, környezetvédelem Iskolánk, kollégiumunk Győr külvárosában, egy szép, parkosított területen fekszik. Rá kell ébreszteni tanulóinkat arra, hogy közvetlen környezetük rendje, tisztasága is a környezetvédelemhez tartozik. A környezeti nevelés részeként fontos, hogy tanulóink elsajátítsák: a) Az öltözködés, a környezet és a lakáskultúra legfontosabb ismereteit, a kollégiumi és városi környezet rendben tartásának követelményét. Észre kell venniük, hogy az egészségvédelemhez hozzátartozik öltözködésük. Kirívó viseletükkel egy-egy viselkedési attitűdöt árulnak el magukról. Rá kell vezetni őket, hogy a szakadt ruha, különféle fényképekkel, rémekkel festett pólók nem méltók hozzájuk. A deviáns viselkedésűeket egyéni elbeszélgetéssel vezetjük rá, hogy változtassanak viselkedési, öltözködési kultúrájukon. b) A természeti környezeti neveléssel kapcsolatban, törekszünk - a természetes környezetükhöz való optimális viszony kialakítására, - a természet, a környezet védelmére, a növény- és állatvédelemre, - a kollégium parkjának rendbe tételére - az urbanizáció hátrányainak megismertetésére c) Az ember alkotta, épített környezetünkhöz való viszonyban fontos a kollégium épületének, környékének, szobáinak rendben tartása, a környezeti higiénia kialakítása, az eszközök értékmegőrzése. Tudatosabbá kell válniuk a környezet épületeiben előforduló hulladék kezelése terén. A veszélyes hulladék tárolására, különösen fel kell hívni a figyelmet. Ki kell alakítani a tisztaság, rend iránti igényt. Külső környezetünk, esztétikus és harmonikus legyen, a parkosítás, virágosítás ne csak szépérzékünket fejlessze, hanem lelki pihenést is jelentsen. Ezt fokozatos szoktatással, a teremtő munka iránti igénnyel saját magunknak kell kialakítani. Legfontosabb azonban a környezetvédő szemléletre való nevelés, hogy tanulóink
nyitott szemmel járjanak, vegyék észre környezetük minden egyes jelenségét, a tennivalókat, mellyel saját életüket szebbé, tisztábbá tehetik. Védhetik önmaguk, kollégiumuk, lakhelyük élővilágát, a pusztulástól, a környezeti szennyeződéstől, maguk és az eljövendő generációk számára. Gyermek- és ifjúságvédelem "A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátást, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermekvédelem „szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése" (Strauszné Simonyi Erzsébet: Gyermek- és ifjúságvédelem. In: Korszerű iskolavezetés 1996. április, E. 6. 1. 2.p.) Növendékeink között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek, akinek a szülei elváltak. Egyre nagyobb terheket cipelnek az ún. középosztályba sorolhatók is, gyermekeiken gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Kollégiumunkban gondot jelent a hátrányos helyzetű növendékek felkutatása, hátrányaik csökkentése, helyzetük javítása, segítésük. A növendék, a kollégium - és tegyük hozzá a kollégiumi tanár is - az iskola, az iskolai tanárok állandó kontrollja alatt van. Az iskola tanulmányi követelménye, az ottani házirend, tanítási rend jórészt meghatározza a kollégista életmódját, tanulási ritmusát. A kollégium - ha saját belső rendje, saját önálló arculata, független működési szabályzata is van, - nem térhet ki az iskolai kapcsolatok, az iskolai kontroll alól. Alapvető dolog, hogy felmérjük, feltérképezzük, felkutassuk azt, hogy kik tartoznak a hátrányos helyzetűek közé, ki milyen hátrányokat cipel magával. Itt nemcsak a szociális hátrányosságot kell figyelembe venni, hanem minden egyebet, amit jeleztünk. Eztán ki kell alakítanunk a segítés stratégiáját és taktikáját. a tanulói fegyelmezetlenségek okának feltárásával A felmérést követően az osztályfőnökök, csoportvezető nevelőtanárok és az ifjúságvédelmi felelős konkrét, egyénre szabott cselekvési tervet dolgoznak ki. Ez tartalmazza: családlátogatást szociológiai elemzést iskolaorvosi konzultációt egyéni beszélgetéseket Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy anyagiak miatt egyetlen növendéknek se kelljen elhagyni a kollégiumot. A szülőkkel, az önkormányzattal, a tanulóval, az igazgatósággal összefogva kell megteremteni a kollégiumi tagság, a kollégiumban lakás, étkezés, tanulás és létezés feltételeit. Szociális segélyt az iskola, a fenntartó, a tanuló lakóhelyi önkormányzata nyújthat. Az előbb idézett tanulmány szerint a hivatásos gyermekvédelem a gyermekek és fiatalok hét csoportját célozza meg tevékenységével:
1./ A hátrányos helyzetűeket, 2./ a veszélyeztetetteket, 3./ a beteg, egészségkárosodott, fejlődési rendellenességben szenvedőket, 4./ a fogyatékosokat, 5./ a szociálisan elmaradott gyermekeket és fiatalokat, 7./ a deviáns viselkedésűeket. A kollégiumokban többnyire a hátrányos helyzetűekkel és a veszélyeztetettekkel találkozunk és foglalkozunk. A veszélyeztetettek közé sorolhatjuk azokat, akik a nehezen nevelhetőség, a deviancia egyes, általában enyhébb jegyeit is magukon viselik. Kollégiumainkban: a szociális, anyagi, a kulturális, műveltségi, a földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat, illetve ezek együttes megjelenési formáit, a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit, jellemzőit szoktuk vizsgálni, megtalálni. Ezek természetesen nevelési és oktatási problémaként jelentkeznek a kollégiumban. A kollégiumba kerülő gyermekek eleve hátránnyal indulnak, hiszen családjuktól el kell szakadniuk, mert az iskola, amelyet választottak nincs a körzetükben. Ismernünk kell azokat a törvényeket, állásfoglalásokat, amelyek jogi garanciákat is nyújtanak a gyermekeknek és családjainknak a szociális biztonságuk megteremtésének és ellátásuk lehetőségeinek biztosításáról. A műveltségi lemaradás felszámolása mind a tehetséges, kreatív, mind a gyengébb tanulók esetében a kollégium és az iskola feladata, az együttműködés elengedhetetlen. A hátrányos helyzetű tanulók egy része veszélyeztetett is valamilyen téren, valamilyen szinten. A veszélyeztetettség a kollégiumban azt jelenti, hogy valamely növendékünk normális fejlődése erkölcsi, szociális, értelmi, tanulmányi, műveltségi, vagy testi, egészségi szempontból nem biztosított. Nagy veszélyt jelentenek a; a/ szabados életforma b/ dohányzás, italozás, c/ drogárusítás, ill. drogfogyasztás megjelenése, d/ kisvallások és szekták. A kellően fel nem készített, jellemében labilis, életcéljában kevésbé stabil kollégistát könnyen magukkal sodorhatnak egyének, csoportok. A kollégiumi fegyelem, napirend és szabálysértések, közös tevékenységek alól való kibúvás, kollégiumi kötelességeik, kapcsolataik elhanyagolása, egyre nagyobb késések, kiszökése, italbehozások, benti dohányzás, a tanulás semmibevétele, a közösségi élet normáinak fokozott megsértése. Nem elhanyagolható az sem, hogy növendékeink a környezetükből, sokszor otthonukból hozzák a negatív mintákat, az alkoholizálást, a brutalitást, a csavargásra való hajlandóságot, az antiszociális magatartási formákat. A gyermekvédelmi intézményekkel együtt oda kell figyelni nemcsak a veszélyeztetett gyermekekre, hanem a kollégium minden lakójára.
Két alapvető feladatot kell ellátnia a kollégiumnak: egyrészt, megelőzni növendékeink testi vagy lelki károsodását, másrészt a már bekövetkezett károsodásokat orvosolni, megszüntetni. Tehát munkánknak két lényeges eleme van: a prevenció és a korrekció. A két szakasz nehezen választható el egymástól, a megelőzést tekintjük az elsődleges feladatnak, időben beavatkozva a nevelés folyamatába, védelmet tudunk nyújtani a negatív hatások ellen. Hogy ezt megtehessük, ismerni kell a szülőket, a családok helyzetét, helyzettanulmányt kell készíteni. A gyermekvédelemben minden munkánkat igen tapintatosan, humánusan kell végeznünk. 1. Minden kollégistát, előítéletek nélkül segítünk, védünk. 2. Tiszteletben tartjuk a kollégisták egyéniségét, emberi, gyermeki, személyiségi jogait, emberi méltóságát. 3. Senkit nem részesítünk igazságtalanul előnyben, de a beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékét illetően. 4. Minden kollégistához szeretettel és tapintattal közelítünk. 5. Nem kíváncsiskodunk. 6. A megszerzett információkat titokban tartjuk, a kollégista helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk. Egyéni információkat titokként kezelünk. Kivétel, ha a kollégiumi vagy iskolai közösség bármely tagja, vagy egésze súlyosan veszélyeztetve van. Együttműködést kell kialakítani az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel, a nevelési tanácsadóval, a gyermekvédelmi intézettel, a helyi önkormányzat gyermekvédelmi és gyámügyi feladatot ellátó osztályával. Iskolai, kollégiumi drogmegelőzési program A drogfogyasztás káros hatásának visszaszorítása a felnövő nemzedék egyik legnagyobb problémája. Győr, ezen belül iskolánk környéke enyhén fertőzött, de tanulóink mind gyakrabban találkoznak a drogok kínálatával és a fogyasztásával. Felmérések a kockázati faktorok szerint: a./ Pszichológiai a drog kipróbálásának kérdése hogyan hat inger és kockázatkereső magatartás stresszhelyzettel járó problémák, problémamegoldás hiánya szorongás, depresszió feloldása droggal szociális fejlődési visszamaradottság, realitás téves észlelése b./ Családi kockázati tényezők a szülők alkoholizmusa és a drogfogyasztás összefügg érzelmi nevelés hiánya /válás miatt/ szélsőséges szülői viselkedés családi erőszak gyermekkori trauma c./ Kortárs hatások
d./ Kulturális hatás e./ A tágabb társadalom érték- és normarendje közrejátszik a droghasználat kialakulásában. f./ A törvény, a jogi szabályozás, a társadalom értékrendje részben ítéli el a drogfogyasztást, és néha szemet huny. A drog elleni küzdelem formái Prevenciós irányzatok a./ információ a drog negatív hatásairól b./ érzelmi nevelés c./ társas hatás modell A drogfogyasztásnak nagy szerepe van, a társas hatások kiküszöbölése fontos, mivel ezek elősegíthetik a drogozást. d./ drog alternatívák – A kockázatkeresés kielégítése sporttal, művészettel. e./ drog alternatívák megközelítése, személyiségfejlesztés, probléma-megoldó készség fejlesztése A prevenció színterei: 1./ Család legfontosabb, tiszta erkölcsi értékeket közvetítsen. 2./ Iskola-kollégium. Az elsődleges prevenció fő színtere. Össze kell kötni a legitim és a nem legitim drogok elleni küzdelemmel. A küzdelembe az iskola mellé a családot is be kell vonni. A kortárs médiahatásokat is kell alkalmazni. A drogprogramot be kell építeni a tananyagba. Fontos szervezni: Egészségnapot, Dohányzásmentes napot Figyelembe kell venni az iskola szervezeti alakulását és az iskolát körülvevő helyi közösség felépítését is. Szabadidőt célszerű programmal kitölteni. Média célja a drog elleni küzdelemben: Érzékenység fokozása Információközlés Attitűdváltás Viselkedésváltozás Gyermekvédelmi intézményrendszer Koordinálás, tanácsadás Jelzőrendszer működtetése Prevenció cselekvési terve Hosszútávú: Drog terjedésének megakadályozása Iskolai szerep: drogkoordinátor, kisegítők, diáktanács Egészségügyi szolgálat, ifjúságvédelmi felelős Kialakítani az iskolai drogmegelőző tervet Középtávú: Működő drogprogramok, ahol fiatalok tartózkodnak. Fokozni kell a drog káros hatásainak ismeretét
Információ tanár, szülő felé, jeladás Az iskolai egészségfejlesztés koordinálása, integrálása más tárgyakhoz. Rövidtávú: Monitorozás, kiértékelés Prevenciós program hatékonyságellenőrzése Adatbázis Prevenciós struktúra kialakítása Városi mentálhigiéniás hálózat Hálózattámogató rendszer kiépítése Saját intézményünknél Drogstratégia kidolgozása Személyiségfejlesztő programok óratervbe illesztése Drogkoordinátorok és szabadidős tanár segítése Tanárok továbbképzése Drogellenes pályázatok kiírása Drogellenes rendezvények Mivel kollégiumunk és iskolánk kevésbé fertőzött, ezért célunk a drogfertőzés megakadályozása.
IX. Nevelési eszközrendszer a kollégiumi nevelésben Nevelési eszközrendszerek a nevelési-oktatási képzési célok megközelítésekor, a tevékenységek megvalósításakor használható nevelési eszközök módszerek, eljárások, valamint objektív felszerelési feltételek együttese. A nevelési módszer - a célok megvalósításában alkalmazott nevelési eljárások együttese. Nevelési módszerek a kollégiumban A törvény módszertani szabadságot ad a kollégiumoknak és a nevelőknek. Fontos a differenciálás. 1. Példa- és eszményképet állítunk tanulóink elé. Személyes példával szolgálunk. Csak úgy nevelhetünk, ha magunk is a kijelölt érték szerint cselekszünk. 2. Követelmény A követelményrendszer, kötelességek, szabályok betartása direkt hatást gyakorol a nevelendő gyermekekre. 3. Szoktatás, gyakoroltatás A kollégista, tanulói szerep, valamint a kollégiumi tevékenységek, együttélési szabályok megtanulásának és elfogadásának a beilleszkedéshez szükséges tulajdonságok bevésésének módszere. 4. Meggyőzés és tudatosítás: a kollégiumi élet szabályainak és együttélési normák elfogadásának tudatosodása a kollégiumi életben. 5. Egyénre, csoportra, közösségre való közvetett ráhatás
Indirekt módszer. A csoport tagjai közötti kölcsönhatások, ez lehet példamutatás, értékelés, ellenőrzés 6. Ellenőrzés, értékelés 7. Jutalmazás, büntetés 8. A tanulás, képzés irányítása
