73
V. EGÉSZ MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN (1711-1919) III. (Habsburg) Károly (1711-1740) 1711-ben III. Károlyt VI. Károly néven német-római császárrá koronázzák. 1711. október 18-án Anglia és Hollandia V. Fülöpöt, XIV. Lajos francia király unokáját ismeri el spanyol királynak. 1712. március 15-én a horvát országgyűlés állást foglal: az országot mindenkor az örökli, aki Ausztria, Stájerország és Karinthia fölött uralkodik. 1712-ben Károlyi Sándor (16691743) volt kuruc tábornagy grófi címet kapott. 1712-ben Mányoki Ádám megfesti Rákócziról az ismert képet. 1712 folyamán Budán a polgárság a pestisjárvány megszűnése miatti hálából Szentháromság-oszlopot emeltet. 1713. február 8-án Bécsben meghal II. Apafi Mihály választott erdélyi fejedelem. 1713-ban III. Károly Kornis Zsigmond grófot Erdély gubernátorává nevezi ki. 1713. február 13-án a Versailles-ba érkező II. Rákóczi Ferencet fogadja XIV. Lajos francia király. 1713. április 11-én XIV. Lajos, valamint a Habsburgok volt szövetségesei megkötik az utrechti békét, amely megtiltja Franciaország és Spanyolország perszonálunióját. III. Károlyé lett Milánó, a Nápolyi Királyság és Szardínia. 1713-ban VI. (III.) Károly németrómai szent birodalmi hercegi címet adományoz a mindenkori esztergomi érseknek („hercegprímás”). 1713. augusztus 8-án III. Károly megerősíti I. Lipótnak a magyarországi szerbek számára 1691-ben adott kiváltságlevelét. 1714 szeptemberében a Szepességben a szabadságharc felújítására tesznek kíérletet Czelder Orbán és Pongrácz János volt kuruc brigadérosok.
1711. május 13-án az ország népéhez intézett nyílt levelében Rákóczi tiltakozik a szatmári béke ellen. Július 8-án azonban a Prut menti csatában a török sereg győzelmet arat az oroszok felett. Ezzel I. Péter Rákóczinak tett ígéretei teljesíthetetlenné válnak. 1711. augusztus 15-én Rákóczi feloszlatta a szenátust és mindenkit felmentett esküje alól. Lengyelországi környezetéből több nemes királyi amnesztiával hazatér. 1711. augusztus-szeptember között Rákóczi I. Péter orosz cárral folytat tárgyalásokat. II. Rákóczi Ferenc 1713-1714 között Franciaországban tartózkodik. Rákóczi előbb a Grosbois-i kolostorban, majd Drinápolyban, Konstantinápolyban, ill. 1720-tól 1735-ben bekövetkezett haláláig Rodostóban élt. 1712 márciusában új felkelés előkészítés vádjával Korponay Jánosné Géczy Julianna, a „lőcsei fehér asszony” följelentést tesz Pálffy János altábornagynál. 1714. szeptember 22-én halálra ítélik és 3 nap múlva Győr város főterén hűtlenség vádjával kivégezték. 1712. április 3-augusztus 2 között Pozsonyban ülésezik az országgyűlés (1712-1715), amely a pestisjárvány terjedése miatt eloszlik. Május 21-én a pozsonyi országgyűlésen a koronázása előtti napon III. Károly kiadja a királyi hitlevelet, amely rögzíti a kormányzás alapelveit. Május 22-én királlyá koronázzák III. Károlyt. Július végén a pozsonyi országgyűlés semmisnek nyilvánítja a kuruc országgyűlések végzéseit, Rákóczit és a szabadságharc bujdosó vezetőit pedig hazaárulónak minősíti. A pozsonyi országgyűlésen Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár, Debrecen, Szeged, Szatmárnémeti szabad királyi városok. Az országgyűlési követek napidíját a nemesség fizeti. Az országgyűlés Savoyai Jenőt, Heister Szigbertet és számos más külföldi egyént honfiúsít. 1713. április 19-én VI. Károly császár kihirdeti a Habsburg-család házi-örvényét (osztrák Pragmatica Sanctio), amely I. Lipót 1703. december 2-i családi törvénye szellemében szabályozza a trónöröklés rendjét. 1714. március 6-án VI. (III.) Károly császár-király, XIV. Lajos francia és V. Fülöp spanyol király Rastattban békét köt, amely lezárja az 1701 óta tartó spanyol örökösödési háborút. A császár elismeri a Bourbon-családból származó V. Fülöp királyságát; ennek fejében jelentős területi nyereséghez jut. 1714. április 28-án III. Károly rendeletben érvényteleníti a protestáns vallásgyakorlatban II. Rákóczi Ferenc idején hozott határozatokat. Június 20-án a jezsuiták el akarják foglalni a sárospataki református kollégiumot, amit a diákok és a városiak megakadályoznak. 1714. október 14-én az ismét összeült országgyűlés Pálffy Miklós országbírót nádorrá választja, aki 1734. március 20-ig tölti be hivatalát.
74 1715-ben III. Károly Erdélyben megalapítja a fogarasi görög katolikus püspökséget. 1715-ben Kecskeméten rendházat alapít a piarista tanítórend. Az 1642-től Magyarországon is tevékenykedő előbb lengyel, majd német rendtartományhoz tartozó piaristákat az 1715. évi CII. tc. honosította. 1721-ben alakult meg az önálló magyar rendi tartomány. 1715. A Gellért-hegyi kálvária építése.
1715. február 16-án VI. (III.) Károly rendelete értelmében a Habsburg-birodalom kamarai jövedelmeit és hadiadóját a bécsi Universalbancalität (állami bank) alapjához utalja. 1715. június 15-én III. Károly szentesíti az 1708. illetve 1712 óta megszakításokkal ülésező pozsonyi országgyűlés törvényeit:
a felségsértési ügyek eljárásjoga,
Rákóczi és Bercsényi száműzése, vagyonelkobzása,
Magyar Kancellária függetlensége, stb.
központi
udvari
hivataloktól
való
1715. október 13-án III. Károly az erdélyi miniszteri konferencia javaslatát elfogadva kinevezi az erdélyi főkormányszék (Gubernium) új tanácsosait. Ezzel lezárul a Gubernium 1713-ban megindult újjászervezése. 1744-től Erdély örökös fejedelmei a Habsburguralkodók lesznek.
1716. április 13-án VI. Károly császár törökellenes szövetséget köt Velencével. 1716-ban Nagyszebenben, majd Brassóban rendházat alapítanak a jezsuiták. 1717 augusztusában Estrerházy Antal volt kuruc tábornagy vezetésével a bujdosó kurucok egy csapata Moldva felől a Kárpátokhoz vonul, de harcra nem kerül sor. A kurucokat támogató tatár és moldvai csapatok végigrabolják Erdély északi megyéit. 1717. Éhínség Erdélyben. 1717-ben Mikes Kelemen (+1761) megkezdi a levélformában írt naplóföljegyzéseit (1717-1758). 1718. június 15-16 között Sopron megyét földrengés rázza meg. 1718-ban Temesköz önálló bánság (Bánát) lesz. 1716-1733 között Claudius Florimond Mercy tábornok volt kormányzója (172223 között honfiúsítják). A Temesközt 1778-ban rendezték vissza a magyar vármegyerendszerbe (Torontál, Temes, Krassó). 1718-ban megépül a budai várbeli vízvezeték. 1719-ben Lengyelországba 668000 liter hegyaljai bort szállítanak.
1715-ben megkezdődik a budai vár bontása és a királyi palota barokk stílusú újjáépítése. Az építést Hölbling János budai építőmester irányította. Az építkezés 1730-ban megakadt, majd Mária Terézia 1749-től újraindította a vármegyék adományából. Építői között szerepelt Jean-Nicolas Jadot francia származású császári főépítész, Nicolas Pacassi császári főépítész, Oraschek Ignác budai építőmester és Franz Anton Hillebrandt is. Előbb a nagyszombati egyetem, majd 1784-ben a Helytartótanács költözött bele. 1716. augusztus 5-én Péterváradnál a Savoyai Jenő tábornagy vezette császári had megveri Ali nagyvezér 60000 fős seregét. Október 16-án Musztafa pasa szabad elvonulás fejében feladja Temesvár várát a császáriaknak. Ezzel a Bánságban is véget ér a török megszállás. 1717. március 24-én III. Ahmed török szultán támogatásáról biztosítja Rákóczit, ha Törökországba költözik és bekapcsolódik az Ausztria elleni háborúba. Rákóczi október 10-én Grosbois-ból a törökországi Gallipoliba érkezik. 1717. június 18-án a császári sereg Belgrádot kezdi ostromolni. Belgrád előtt Savoyai Jenő augusztus 16-án megveri Hadzsi Halil pasa nagyvezér seregét. Augusztus 17-én Musztafa pasa szabad elvonulás fejében feladja Belgrád (Nándorfehérvár) várát a császáriaknak, tényleges átadására augusztus 22-én került sor. 1717. augusztus 22-szeptember 4. között tatár csapatok törnek be a Szamos közbe. Rákóczi Ferenc 1717. október 10-én Törökországba érkezik. 1718. január 4-én Rákóczi Drinápolyban tárgyal III. Ahmed szultánnal, aki azonban nem hajlandó keresztény alattvalóiból sereget bocsátani Rákóczi rendelkezésére. Július 21-én Pozsevácon III. Károly és III. Ahmed megbízottai békét kötnek. Októberben a bécsi udvar kívánságára II. Ágost lengyel király kiutasítja Lengyelországból II. Rákóczi Ferenc feleségét, Sarolta Amáliát. A szultán 1719. július 16án Drinápolyból a kis-ázsiai Jeniköjbe telepíti II. Rákóczi Ferencet és bujdosó társait. 1720. április 16-án II. Rákóczi Ferenc és a kuruc emigráció Törökországban élő tagjai a Porta utasítására a márványtenger melletti Tekirdağba (Rodostó) költöznek. 1719-1749 között Bél Mátyás újjászervezi a pozsonyi evangélikus iskolát.
75 1720-ban az ország lakossága mintegy 3,5 millió fő (magyar összesen 1,16 millió). 1720-1722 között a német-cseh tartományok elfogadják a Pragmatica Sanctiot. 1721-ben Bél Mátyás lelkész történet- és földrajztudós, 1719-től a Pozsonyi líceum igazgatója, megindítja Nova Posoniensia (Pozsonyi Hírek) c. latin nyelvű újságját. 1721. március 30-án III. Károly a Magyarországon nyomtatott és az országba behozott könyvek cenzúráját rendeletben szabályozza. 1721. szeptember 10-én a nystadi békével lezárul a Svédország, Oroszország, Lengyelország és Dánia közt 1700-ban indult északi háború. 1723-ban megjelenik Bél Mátyás „Notitia Hungariae” (Magyarország Leírása) c. földrajztörténelem-jogi műve. 1723-ban a hadiadó mértéke 2,138.000 forint. 1724-ben Budán megalapítja nyomdáját Landerer János Sebestyén. 1725. november 6-án Rodostóban meghalt Bercsényi Miklós kuruc generális. 1725-1745. december 6. között Estreházy Imre lesz a prímás. 1725-ben megkezdődik a pesti pálos (utóbb Egyetemi) templom építése Mayerhoffer András építőmester vezetésével. 1726. augusztus 26-án Bécsben törökellenes szövetséget kötnek VI. Károly és I. Katalin orosz cárnő megbízottai. 1726-ban III. Károly elrendeli, hogy a kamarai javakat bérbeadással hasznosítsák. 1727-től az erdélyi Gubernium székhelye ismét Nagyszeben lesz. 1727. november 22-én a Magyar Kamara tanácsosa, Neffezer Konrád Farkas bérbe veszi a Kamara alá tartozó harmincad helyeket. 1728. július 23-án Szegeden boszorkányüldözést tartanak . A boszorkány pereket Mária Terézia 1768-ban betultotta. 1728-1738 között rokkant katonák részére megépül a pesti invalidusház. 1729-ben meghal Newcomen, a bányák víztelenítésére használt gőzgép feltalálója.
1720-ban Harruckern János György Békéscsabára felvidéki szlovákokat telepít. – 1715-ben Békéscsabán 22 magyar lakos élt. 1720-as években felgyorsulnak a (főleg német) telepítések: Károlyiak, Estrehházyak, Zichyek, Bajzáthok, Rostyak, Rádayak, a Magyar Királyi Kamara, a Haditanács, a jezsuita és pálos szerzetesrend telepítenek németeket magyar falvakba. 1722. február 19-én a nagyszebeni erdélyi országgyűlés elfogadja a Habsburg-ház trónöröklési rendjéről szóló 1713. évi házi törvényt (Pragmatica Sanctio). Március 30-án az erdélyi országgyűlés elfogadja a nőági örökösödést. 1722. június 20-ra Pozsonyba országgyűlést hív össze III. Károly. Az országgyűlésen intézkedés születik a helytartótanács felállítására, amely 1848-ig működött. 1722 folyamán az újjáalapított Szarvasra Harrucken János György Gömör és Zólyom megyei szlovákokat telepít. Mezőberény létrejötte. 1723. június 19-én III. Károly szentesíti az 1722. évi országgyűlésen elfogadott törvényeket: I.
tc.: a Pragmatica Sanctio rögzíti a Habsburg-ház nőági örökösödését,
II. tc.: kimondja, hogy az I. Lipóttól származó nőág kihalásával a szabad királyválasztás visszaszáll a magyar nemzetre. A törvény kimondta, hogy a korona országai elválaszthatatlanul és oszthatatlanul részei a Birodalomnak. 1724. január 20-án III. Károly rendeletben szabályozza a Pozsonyban felállításra kerülő Magyar Királyi Helytartótanács jogkörét. (Március 21-én Pozsonyban a tisztviselőket beiktatja hivatalukba az osztrák főkancellár.) 1725. április 30-án Bécsben VI. Károly és V. Fülöp spanyol király megbízottai szerződést kötnek: Fülöp király elismeri a Pragmatica Sanctiot és az 1722-ben létesített ostendei Osztrák Kelet-Indiai Társaságot (1731-ig működött). 1725. november 19-én III. Károly szabadkikötővé nyilvánítja Fiumét. 1725-ben a Magyar Királyi Helytartótanács rendelete szerint külföldi egyetemeken tanulni akaró protestáns diákok csak külön útlevéllel hagyhatják el az országot. 1726-ban a helytartótanács hatáskörébe tartozik a cenzúra ügyek intézése. Elrendeli, hogy utólagos cenzúrázásra a jövőben a nyomdák minden általuk kiadott mű 3 példányát küldjék be. 1726. október 12-én Poroszország a wüsterhauseni szerződésben elismeri az osztrák Pragmatica Sanctiot, a Habsburg-ház örökösödési rendjét. Poroszország 1728. december 23-án, Nagybritannia és Hollandia 1731. március 16-án ismeri el a Pragmatica Sanctiot. Az 1729. évi országgyűlés XXV. tc.-e kimondta, hogy ettől kezdve a vármegyei bírák és tisztségviselők valamennyi törvénykezési iratot minden év végén a vármegyei levéltárban kötelesek elhelyezni. 1729-ben III. Károly rendeletileg megnyirbálja a szerb privilégiumokat: a szerb metropolita többé nem nevezhet ki püspököket, csökkenti a szerb metropolitának a szerb polgári lakosság ügyeibe való beleszólását is.
76 1731-ben az ország több vidékén sáskajárás dúl. 1733. február 1-jén II. Ágost lengyel király halála kiváltja az 1735-ig elhúzódó lengyel örökösödési háborút. 1732-ben meghal Pálffy Miklós nádor, utóda Lotharingiai Ferenc (1732-1741) lesz. 1733-ban John Kay feltalálja a kézi vetélőt. 1733-ban megalakul az amerikai Georgia. 1734. október 20-án jelenik meg a „második” Carolina resolutio. 1734-1755 között Haller János gróf lesz Erdély gubernátora. 1735. április 8-án a törökországi Rodostóban meghal II. Rákóczi Ferenc. 1735-ben az Udvari Kamara Selmecbányán bányatisztképző iskolát létesít, kétéves tanulmányi idővel, német nyelven. 1762-ben főiskolává fejlődött. (Az Akadémia 1918-ig működött Selmecbányán, ezután Sopronba került, jogutóda ma a Miskolci Egyetem.) 1736. január 19-én megszületik James Watt. 1736. április 20-án elhunyt Savoyai Jenő herceg. 1736-1739 között török háború zajlik. 1736. december 5-én Rákóczi József (1700-1738) – II. Rákóczi Ferenc fejedelem fia – Rodostóba érkezik és átveszi a kuruc emigráció vezetését. 1737 szeptemberében Rákóczi József fölajánlja a magyar emigráció segítségét a Portának. 1737 folyamán nagy tömegű, a török elől menekülő katolikus bolgár (ún. paulicsár) érkezik Magyarországra. 1738-ban a török kiszorítja a császáriakat Szerbiából. 1738. november 9-én elhunyt Rákóczi József, II. Rákóczi Ferenc fia, a törökországi magyar emigráció vezetője. 1739. szeptember 1-jén Belgrádban előzetes békét kötnek VI. Károly császár és a török szultán megbízottai. Belgrád és a Havasalföld nyugati része visszakerül a török birodalomhoz. 1739-ben kitör az angol-spanyol háború.
1731. március 21-én III. Károly rendeletben (Carolina Resolutio) szabályozza a protestáns vallásügyet, egészen 1781-ig érvényben maradt. Szabályozta a vegyes házasságokat is a polgári hivatalviselés szabályait is (ellenreformáció). 1732. december 31-én III. Károly rendelete a Részek (Partium) közjogi helyzetének rendezéséről (a rendeletet az 1739. februári nagyszebeni erdélyi országgyűlés iktatja be). Arad és Máramaros megyék Magyarországhoz kerülnek. 1733. október 16-án III. Károly elrendeli a Harmincadigazgatóság felállítását, amely 1734. január 1-jén kezdte meg működését. 1734. október 20-án királyi rendelet szabályozza a protestáns (református és evangélikus) egyház magyarországi működését. Mindkét egyház 4 szuperintendenst (püspököt) választott. Egyházkerületi beosztásuk:
evangélikus kerületek: dunáninneni, dunántúli, tiszai (Szepes, Sáros, Gömör területtel), bányai kerület,
református kerületek: dunántúli, dunáninneni, tiszántúli, tiszáninneni.
1735. április 27-én a kiépülő államhatalom terhei miatt elégedetlen parasztok Szentandráson (Békés m.) fegyvert fognak. Május 9-én a felkelő parasztok seregeit az Arad melletti Erdőhegynél leverik az ellenük felvonultatott szerb határőrök. 1735. augusztus-1736. április 4. között Budán rendkívüli bíróság tárgyalja a Békés megyei parasztfelkelés perét. 1736. február 12-én Mária Terézia főhercegnő Bécsben házasságot köt Lotharingiai Ferenc István herceggel, a toszkánai nagyhercegség várományosával, aki 1732-1741 között Magyarország királyi helytartója. 1737. július 11-én VI. Károly hadserege Anna orosz cárnő szövetségében törökellenes hadjáratra indul. A császáriak elfoglalják Ništ. 1738. január 23-án Isztambulban Rákóczi József, az erdélyi fejedelemségről szóló athnamét vesz át Mehmed nagyvezértől. 1738-1765 között III. Károly által a fogarasi görög katolikus püspökségnek adományozott Balázsfalván (Alsó-Fehér m.) Inocenţiu Micu-Klein püspök Székesegyházat építtet. A görög katolikus egyházi önállósággal megindul a román nemzeti önállóság gondolatkörének kiépítése. 1738-ban Franciaország elismeri a Pragmatica Sanctiot. 1739. szeptember 1-jén megkötik a nándorfehérvári Nándorfehérvár (Belgrád) átadása a töröknek.
békét,
1740. október 20-án meghal III. Károly, a Habsburg-ház utolsó férfi leszármazottja. Utóda leánya, Mária Terézia.
77
Mária Terézia (1740-1780) 1738-1742 között újra pusztít a pestisjárvány Magyarországon. 1740. december 29-én a cseh rendek Prágában Károly Albert bajor választófejedelmet Csehország királyává koronázzák. 1741. évi országgyűlés határozatot hoz a magyar nemesi testőrség felállítására. 1741-ben bemutatják a csíksomlyói passio misztérium-drámát. 1742. január 24-én Károly Albert bajor választófejedelmet (+1735. január 20.) választja császárrá a német birodalmi gyűlés. 1742-ben angol, francia és porosz mintára Bécsben megalakul a Habsburg Birodalom első szabadkőműves páholya. Magyarországon 1769-ben Eperjesen alakul meg. Tagjai arisztrokraták, hivatalnokok, katonatisztek és polgárok voltak (Kazinczy Ferenc, Hajnóczy József, Martinovics Ignác, gróf Pálffy Károly, Fáy András, stb.) 1743. október 16-án a megszállt Bajorország kormányzójává Batthyány Károly tábornagyot, horvát bánt nevezi ki a királynő. 1743-ban Prágában Mária Teréziát Csehország királyává koronázzák. 1744-ben Frigyes elfoglalja Prágát, de kiszorítják Csehországból. 1744-ben főleg dunántúli szlovákok megalapítják Orosházát. 1745. április 22-én Miksa József bajor választófejedelem – Károly Albert fia – Füssenben békét köt Mária Teréziával. 1745. június 4-én Hohenfriedbergnél a lotharingiai Károly vezette osztrák-magyar és szász sereg vereséget szenved II. Frigyes porosz királytól. 1748. május 15-én az erdélyi román papság politikai helyzetét sérelmező kérvényt terjeszt Mária Terézia elé. 1750. október 15-től Bécsből Budára és vissza naponta közlekedik postajárat (1752. heti postajárat Bécs és Buda között). 1751-től megkezdték a nagyszombati egyetem csillagvizsgálójának berendezését, a terveket Hell Miksa (1720-1792) jezsuita egyetemi tanár készítette. 1751. augusztus 19-én Mária Terézia a katolikusok hitehagyása és vegyesházasságok ügyében ad ki rendeletet.
Mária Terézia – VI. (III.) Károly és Erzsébet Krisztina leányaként – 1717. május 3-án született Bécsben. 1740. október 22-én lépett trónra, 1741. június 25-én Pozsonyban koronázták meg. 1736-ban feleségül ment Lotharingiai Ferenc Istvánhoz, aki 1745-től németrómai császári címet viselt. 1780. november 24-én hunyt el Bécsben. 1740. december 16-án II. Frigyes porosz király Mária Terézia elleni támadásával megkezdődik az ún. osztrák örökösödési háború. 1741. február 20-án a nagyszebeni országgyűlés 258000 forint hadiköltséget szavaz meg Mária Teréziának. 1740. május 14-október 29 között ülésező pozsonyi országgyűlés azon kívánságnak ad hangot, hogy a királynő Magyarországon lakjék, a magyar ügyeket magyarokkal intéztesse, Erdély a magyar korona fennhatósága alá tartozzék, a határőrvidékek a megfelelő vármegyék joghatósága alá kerüljenek. 1741. január 26-án Pálffy János fegyverbe hívja a magyarokat. Június 22-től 1751. március 24-ig ő tölti be a nádori címet. 1741. június 25-én megkoronázzák Mária Teréziát. Szeptember 11-én a rendek „életüket és vérüket” (vitam et sanguinem) ajánlják a királynő trónjának védelmére. Az országgyűlés 60000 főnyi magyarországi haderő kiállítását ajánlja fel. 1742. június 11-én Mária Terézia a boroszlói szerződésben lemond Szilézia nagy részéről II. Frigyes porosz király (1740-1786) javára. 1742. július 20-án Mária Terézia Erdély szabadságjogait megerősítve, a kiváltságos rendek közé sorolja a görög katolikus (unitus) vallásúakat is. 1742. december 24-én rendelet jelenik meg a Carolina resolutio végrehajtására. 1743. augusztus 21-1744 január 23. között ülésező nagyszebeni országgyűlés eltörli a fejedelemválasztás szabadságát, s törvénybe iktatja a Pragmatica Sanctiot. 1744. július 6-án Balázsfalvára összehívott román görög katolikus zsinat tiltakozik az 1742. évi nagyszebeni országgyűlés azon végzése ellen, hogy a Mária Terézia által adott kiváltság csak az unitus román nemesekre és egyházra érvényes. 1744. augusztus 18-án Batthyány Károly önálló seregvezetést kap. 1745. május 6-án – az 1702-től kezdődő – a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat megváltott jászkunokat Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánítja. (Autonómiájuk - 1785-1791 kivételével – 1876-ig fennállt.) 1745. szeptember 13-án Mária Terézia királynő férjét, Lotharingiai Ferenc toszkániai herceget német-római császárrá választják. 1745. november 15-től 1757. május 31-ig Csáky Miklós az esztergomi prímás. 1745. december 25-én Drezdában aláírják a Mária Terézia és II. Frigyes közötti békét, Sziléziáért cserébe elismeri Lotharingiai Ferenc császárságát (1748. október 23. Aecheni béke).
78 1752. október 26-án Mária Terézia rendelete értelmében minden megyében legalább egy fizetett állandó orvosnak és sebésznek kell lennie. 1754-ben Mária Terézia elrendelte, hogy orvosi gyakorlatot csak orvosi diploma birtokában lehet folytatni. 1754. július 24-én a Helytartótanács elrendeli a Magyarországon működő görög kereskedők összeírását. 1755-ben Balázsfalván román görög katolikus gimnázium és papnevelde nyílik. 1755-ben pórlázadás tör ki Szlavóniában. 1756-ban Szlavónia urbáriumot kap. 1756. május 1-jén Versailles-ban poroszellenes szövetséget írnak alá Mária Terézia és XV. Lajos francia kriály megbízottai. 1756-ban megnyílik az első pesti nyomda. 1757. november 5-én II. Frigyes Rossbachnál legyőzi a franciákat, majd 1757. december 5-én Leuthennál az osztrákokat is. II. Frigyes azonban KeletPoroszország elvesztése után 1759. augusztus 12-én Kunersdorfnál vereséget szenvedett az oroszoktól. 1757-1761 közötti az esztergomi prímási szék üresen áll. 1758. június 3-án Mária Terézia először használja a „Magyarország apostoli királya” címet. 1760-tól támogatják a hazai selyemtermelést (eperfa telepítést és selyemhernyó tenyésztést). 1760-ban Fassola Henrik elkészíti az egri vármegyeháza kovácsoltvas kapuit. A magyar nemesi testőrség 1760. szeptember 28-án tette le az esküt Pozsonyban és október 6-án teljesített először szolgálatot. 1760. augusztus 10-től Sofroine Kalugyer hívására a görögkeleti vallású román parasztok Zalatnán gyülekeznek. 1761. április 5-én Adolf Buccow lovassági tábornok, Erdély katonai főparancsnoka Nagyszebenbe érkezik leverésükre. 1761. őszén Buccow generális megkezdi az erdélyi románok között a határőrség szervezését. 1760-1820 III. György angol király uralkodása. 1762. június 24-én Gyergyószékben megkezdődik a székely határőrség szervezése. A székelyek szabadság jogaikra hivatkozva ellenállnak.
1747-ben Pozsega, Szerém és Verőce vármegyéket a Horvát Bánsághoz csatolják. 1748-ban a három szlavón megye beleolvad a magyar vámterültbe, külön marad Horvátország, a Bánság és Erdély. 1748. Nyíregyháza, 1750. Örkény alapítása. 1750-ben a Károlyibirtokon 800, főleg szlovák származású szarvasi lakos megalapítja Nyíregyházát. 1749. január 17-én a debreceni református főiskola tanárává választják – a Bázelben végzett teológiai- és orvosdoktort – Hatvani Istvánt (1718-1786). 1749. május 13-án az alapkő letételével ismét megindul a budai királyi palota építése. 1749. december 30-án 10 magyar nemesi növendék ingyen taníttatására Mária Terézia alapítványt létesít a bécsi akadémián (Collegium Theresianum). Előbb a jezsuiták, majd 1776-tól a piarista rend vezette az iskolát. (Itt végzett többek között Balassa Ferenc, Bánffy György, Zichy Károly és Széchényi Ferenc is.) 1750-től felépül a Grasslkovich-kastély. 1751. augusztus 4-én Mária Terézia és férje, I. Ferenc császár Budára és Pestre látogatnak, majd augusztus 10-12-én Grassalkovich Antalt keresik fel Gödöllőn. 175354 között a Grasslkovich-birtokon Gödöllő telepítése. 1751. május 11-től 1765. október 20-ig Battyhyány Lajos tölti be a nádori címet. 1751. szeptember 13-tól az erdélyi ügyek legfelsőbb irányítását a Hofdeputatiotól (udvari bizottság) az újonnan felállított Erdélyi udvari Kancellária veszi át. 1751-ben Győr, Komárom, Zombor és Újvidék szabad királyi városi címet kap. 1754. január 11-én XIV. Benedek pápa felhatalmazásával Mária Terézia országaiban csökkenti az egyházi ünnepek számát. 1754. február 16-án Mária Terézia vámszabályzata kettős vámfalat épít ki: egy külsőt a Habsburg Birodalom körül, és egy belsőt a Lajtától nyugatra fekvő tartományok és Magyarország, illetve Erdély köré. 1754. augusztus 16-án Mária Terézia szabályozza a Magyar királyi Helytartótanács szervezetét és ügyrendjét: hetente rendszeresen ülésező 10 állandó bizottságot állít fel. 1756. augusztus 29-én II. Frigyes porosz király csapatai benyomulnak Szászországba és megszállják Drezdát. (Ezzel kezdetét veszi az 1756-1763 közötti ún. hétéves háború.) 1757. június 18-án a Prága melletti Kolinnál Mária Terézia serege legyőzi II. Frigyes porosz király hadait. A győzelem alkalmával a királynő megalapítja a Mária Terézia-rendet. Október 16-án a Hadik András altábornagy vezette osztrák sereg elfoglalja és megsarcolja Berlint, majd hamarosan visszavonul. 1758. június 3-án Mária Terézia először használja az apostoli címet. Augusztus 19-án XIII. Kelemen elismeri a magyar királyi apostoli címét. 1759. augusztus 12-én II. Frigyes vereséget szenved az Odera menti Frankfurt alatt, a pilnitzi ütközetben az osztrák hadseregtől.
79 1764. január 7-én Joseph Siskowitz altábornagy katonái lerohanják a Mádéfalván egybegyűlt, a kényszersorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket. 200 székelyt megöltek. Ezt követően a székelyek tömegesen vándorolta ki Moldvába, onnan pedig Bukovinába. 1762-1699 között gr. Esterházy Károly egri püspök barokk stílusban rendezi Eger városát. 1762-ben megjelenik Rousseau Társadalmi szerződés című műve. 1763-1769 között megépül a Térézcsatorna. 1764-ben megjelenik a Pressburger Zeitung német nyelvű lap első száma. 1764-1766 között felépül az eszterházi (Fertőd) rokokó kastély. 1764-ben elrendelik a tűzbiztosítás bevezetését a szabad királyi városokban. 1765. Működni kezd James Watt első gőzgépe. 1766-ban megjelenik Debrecenben Krantz Henrik Nepomuk János könyve, Weszprémi István fordításában a bábák képzésére. 1766-ban Haydn átvette az Esterházy-zenekar irányítását. Esterházy Miklós herceg (17141790) Eszterházán (Fertőd) felépíti a francia Versailles-t utánzó pompás kastélyát. 1766-ban a Helytartótanács felmérést készít a Magyarországon működő gyógyszerészekről, bábákról, felcserekről és orvosokról. (1786-ban szervezik majd meg az országos főorvos intézményt.) 1764-1768 között Hadik András Erdély kormányzója. 1765. augusztus 18-án Innsbruckban meghal Mária Terézia férje, I. Ferenc császár. Német-római császárként utóda fia, II. József. 1765-ben Bessenyei György testőríró Bécsbe érkezik. 1766-ban Mária Terézia rendelet ad ki megyei árvaházak létesítésére. – Bécsben állatorvosi akadémia nyílik. 1767. augusztus 1-jén Mária Terézia tanácsot állít fel HorvátSzlavón- és Dalmátországok ügyeinek intézésére. (1779-ig működik) 1767-ben Pozsonyban megjelenik az első hazai folyóirat: Der Freund der Tugend.
1760. szeptember 11-én Mária Terézia Bécsben felállítja a magyar nemesi testőrséget. 1760. december 10-én Mária Terézia megalakítja a legfelső tanácsadó szervezetét, az Államtanácsot (Staatsrat). 1760-1777 között felépül a váci székesegyház Franz Anton Pilgram és Isidore Canevale tervei szerint. 1763-tól építkezéseket folytat Migazzi püspök Vácott. 1764. március-augusztus között Migazzi Kristóf váci püspök megbízásából Diadalív épül Vácott Mária Terézia augusztusi látogatására. (A terveket Isidore Canavale bécsi építész készítette.) 1761-ben Mária Terézia minden céhet királyi kiváltságlevél kiváltására kötelezett, és ezzel felségjoggá tette a céhprivilégiumok kibocsátását. (1813-ban ezeket megújítják. A céhrendszert az 1872. évi VIII. tc. szüntette meg.) 1761. május 1-jén Esterházy Pál Antal (1711-1762) Joseph Haydnt udvari zenészének szerződtette. 1761. július 13-1765. június 18. között Barkóczy Ferenc az esztergomi prímás. 1761-1765 között Franz Anton Hillebrandt tervei szerint barokk stílusban átépítik a pozsonyi királyi várat. 1762-ben meghalt Erzsébet orosz hercegnő. Utóda, III. Péter leállíttatta a porosz háborút. Őt felesége, Nagy Katalin megfojtatta. 1762-ben gr. Kemény László lemond az erdélyi gubernátorságról, a gubernium rlnöke báró Buccow Adolf lesz. Az 1764. január 6-i mádéfalvi veszedelmet követően Buccow meghal. 1763. február 15-én Hubertusburgban békét kötnek Mária Terézia királynő és II. Frigyes porosz király megbízottai (ezzel véget ér a hétéves háború). Szilézia porosz tartomány maradt. 1764. május 5-én kiváló polgári és egyházi érdemek jutalmazására Mária Terézia megalapítja a Szent István rendet. A rend nagymestere 1765-től József főherceg (a későbbi II. József), kancellárja a magyar udvari kancellár, a rend prelátusa pedig az esztergomi érsek volt. (Fokozata: nagykereszt, középkereszt, kiskereszt.) Nagykeresztet elsőként: II. József, Barkóczy Ferenc esztergomi érsek, gr. Batthyány Lajos nádor és gr. Esterházy Ferenc kancellár kaptak. (Nagykeresztet kapott többek között: István nádor, 1847; Haynau, 1850; gr. Andrássy Gyula, Abdul Medzsid török szultán, 1856; Mucuhito japán császár, 1881; stb. Horthy Miklós 1938-ban megújította, amely 1945-ben szűnt meg.) 1765. március 19-én – az 1764-ben kezdődött – pozsonyi országgyűlés kimondja, hogy: a diétákat időnként Budán tartsák, a királynő hozzájárul, hogy a magyar katonaság ruházatát az országban készítsék, a magyar nemesi testőrség kapitányait a zászlósurak közé emelik. (Zászlósurak: nádor, országbíró, horvát-szlavón-dalmát bán, tárnokmester, főudvarmester, főkancellár, főajtónálló, főpohárnok, főlovászmester.) 1765. november 2-án Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemség rangjára emeli.
80
1767-ben F. A. Maulbertsch megfesti a székesfehérvári karmelita templom freskóit. 1767-től gróf Fekete János levelezést folytat Voltaire-ral. 1767-ben megalakul a pesti Terézváros. 1767-ben Arkwright kikísérletezi a fonógépet. (Első gyára 1771-ben épül meg.) 1768-ban megépül az eszterházai Esterházy-kastély színháza. 1768-ban Tessedik Sámuel akácfákat telepít Szarvason. 1769. február 20-án a Helytartótanács felszólítja a római katolikus püspököket, hogy készítsenek kimutatást egyházmegyéjük katolikus lakosságáról. 1769. május 4-én új pátriárka választása végett összeül a szerb nemzeti kongresszus Karlócán. 1769-ben Buda és Pest között állandó hajóhíd épül a Dunán. 1769-ben Kempelen Farkas bemutatja sakkozó gépét az udvarban. 1770-ben Sajnovics János Bécsben megjelent „Demonstratio” c. munkájában a lapp és a magyar nyelv összehasonlításával kimutatja a magyar nyelv finnugor kapcsolatait. 1771 szeptemberében Újmassán Fassola (Fazola) Henrik nagyolvasztót létesít. Magyarországon és Erdélyben 21, nagyrészt új nagyolvasztó működött. 1771-ben megjelenik Paul János Ventzel A juhtenyésztésről szóló műve. 1772. január 4-én Mária Terézia a könyvek előzetes cenzúráját rendeli el. 1772. augusztus 2-án a királynő rendeletileg szabályozza a hajózást. 1772. szeptember 7-én a Helytartótanács elrendeli, hogy a nagyszombati egyetemen vallási különbségre való tekintet nélkül lehessen elnyerni az orvosdoktori fokozatot. 1772-ben a Kamara Resicabányán (Krassó m.) kohóművet létesít. 1772-ben Bécsben megjelenik Bessenyei György „Ágis tragédiája” című színműve. 1773. április 3-án Mária Terézia rendelete eltiltja a kuruzslók működését.
1766 folyamán a lakatlan vagy gyér népességű területek szervezett betelepítésének elősegítésére Mária Terézia telepítő bizottságot állít fel. 1763-1773 között évi 200000 forint állami költségen 50000 német családot telepítenek be. 1767. január 23-án Mária Terézia úrbéri pátensével szabályozza a az országban a földesúri szolgáltatásokat. 1767-ben Sopronban napvilágot lát Jan Severini Selmesi evangélikus rektor szlovák őstörténetéről írt műve. 1767. augusztus 1-től 1779-ig Horvát-Szlavón-Dalmátország részére külön helytartótanács működik. 1768. április 17-június 11. között II. József császár magyarországi és bánáti utazása. II. József még 1770-ben, illetve 1776-ban tesz látogatást az országban. 1768. november 21-én a Helytartótanács megújítja az 1752-ben kiadott főispáni utasítását: évenként készítsenek kimutatást a megye népességéről. 1769. január 18-án Mária Terézia Helytartótanács belső ügyintézését.
ismét
szabályozza
a
1769 áprilisában a Habsburg-csapatok, kihasználva a belső zavarokat, megszállják a Lengyelországnak 1412-ben elzálogosított 13 szepesi várost. 1769. november 7-én Mária Terézia elrendeli, hogy a nagyszombati egyetem három karát egészítsék ki orvostudományi karral. 1770. április 3-án Akadémiai rangot kap a selmecbányai bányatisztképző iskola. 1770. október 4-én a Helytartótanács általános egészségügyi szabályzatot ad ki (Regulamentum Sanitatis). 1770. november 1-jén a Helytartótanács kiadja új egyetemi szabályzatát (Norma studiorum). 1771. június 21-én Szent István – Mária Terézia által Raguzától kiváltott – jobbkéz-ereklyéjét ünnepélyesen átadják Budán az angolkisasszonyok szerzetének megőrzésre. A királynő elrendeli Szent István napjának (augusztus 20.) kötelező megünneplését. 1771. július 20-án a magyarországi szerbek jogállását rendezi a Mária Terézia által kibocsátott Illír regulamentum, amely a karlócai pátriárka világi hatalmát megszüntetve a szerb lakosságot a Magyar udvari Kancellária, illetve a vármegyék és a városok joghatósága alá rendezi. 1771-ben Munkácson görög katolikus rutén püspökség alakul. 1772. augusztus 5-én Pétervárott a Habsburg, az orosz és a porosz uralkodó megbízottai aláírják a Lengyelország első felosztásáról szóló megegyezést. November 5-én a Lengyelországnak 1412-ben elzálogosított 13 szepesi várost a királynő visszacsatolja Magyarországhoz. November 5-én a 13 szepesi város leteszi hűségesküjét. 1772-től Galícia helytartója Hadik András (1710-1790) lesz. 1773. február 12-én Mária Terézia elrendeli a cigányügy rendezését. Április 1-jén a csavargók és munkakerülők foglalkoztatására Szencen (Pozsony m.) kincstári dologház létesül.
81 1773-ban a Helytartótanács kimutatást készít a magyarországi településekről, a népesség felekezeti hovatartozásáról. 1773. decemberében a „bostoni teadélutánnal” kezdetét veszi az amerikai függetlenségi mozgalom. 1774. augusztus 19-én Mária Terézia a nagyszombati egyetemnek adományozza a helyi jezsuita rendház birtokait és jövedelmeit. 1774 szeptember-október között a 13 – angliai gyarmat megtartotta I. kontinentális kongresszusát Philadelphiában, ahol elfogadták az „Emberi jogok nyilatkozatát”. 1774-ben trónra lép XVI. Lajos francia király. 1775. február 15-én árvíz pusztít Pesten, Budán és Vácott. 1775. május 10-én összeült a II. philadelphiai kongresszus George Washingtont nevezte ki az amerikai csapatok főparancsnokává. Megkezdődik Amerika függetlenségi háborúja Anglia ellen (1775-1781). 1775. október 12-én Mária Terézia birodalma számára szegényügyi rendeletet ad ki. 1775. március 22-én Mária Terézia rendeletben mondja ki a kínvallatás tilalmát. 1776. október 31-én a közbiztonság érdekében Pesten utcai lámpák felállítását rendeli el a Helytartótanács. 1776-1849 között működik Pesten az olasz eredetű Valero család selyemmanufaktúrája. 1776-ban közzé teszik az amerikai Kontinentális Kongresszus által elfogadott Függetlenségi Nyilatkozatot. 1777. április 13-án II. Frigyes porosz király és II. Katalin orosz cárnő Mária Terézia-ellenes szövetséget köt. 1777. december 11-én a Helytartótanács rendeletet ad ki a lótenyésztés és a lónemesítés fellendítése érdekében. 1777-ben Bécsben megjelenik Bessenyei György „A filozófus” című vígjátéka. 1778-ban korszerű csillagvizsgáló obszervatórium kezd működni az egri líceumban. 1779. július 12-én a Hazafias Magyar Társaság első ülését tartja. 1779. május 1-jén kezdte meg működését Temes megye, melynek főispánja Niczky Károly gróf lett.
1773-ban báró Bruckenthal Erdély kormányzója lesz. Augusztus 21én Mária Terézia kimondja Galícia birtokbavételét. 1773. május 26szeptember 10. között II. József Magyarországon, Erdélyben és Galíciában tesz körutat. 1773. szeptember 21-én Mária Terézia kihirdeti a jezsuita rend feloszlatását elrendelő július 21-i pápai bullát. A jezsuita rend vagyonának lefoglalása során 41 gimnázium, 7 konviktus, 3 akadémia és 2 egyetem kerül más tulajdonba. 1774. július 22-én Hadik András tábornagyot nevezi ki Mária Terézia az Udvari Haditanács elnökévé. Bukovina megszállására kerül sor. 1775. július 15-én Mária Terézia Galícia, Tirol és a tengerpart kivételével egységes vámterületté nyilvánítja az osztrák tartományokat. Magyarország vámkülföldnek minősül. 1776. január 15-én Mária Terézia felállítja a besztercebányai, szepesi és rozsnyói római katolikus püspökségeket. 1776. május 20-tól 1799. október 23-ig Batthyány József esztergomi prímás lesz. 1776. augusztus 9-én Mária Terézia Fiume szabadkikötőt, a hozzá tartozó Tengermellékkel együtt a magyar korona tartozékává nyilvánítja és Horvátországhoz csatolja. 1776-ban Mária Terézia rendeletben megtiltja a kínvallatást. 1777. február 17-én a győri, illetve a veszprémi egyházmegye területéből kihasítva a királynő elrendeli a szombathelyi és a székesfehérvári katolikus püspökség felállítását. Az 1774-ben osztrák tartományokban végrehajtott tanügyi reform (Allgemeine Schulordnung) alapján 1777. augusztus 22-én Mária Tarézia a magyar oktatásügy átfogó szabályozására kiadja az Ürményi József által kidolgozott Ratio Educationis-t (Az oktatás rendszer). Eszerint az oktatás anyanyelven és németül folyik, osztrák tankönyvek alapján. 1777. szeptember 26-án Mária Terézia a nagyszombati tudományegyetemet Budára, a királyi várba telepíti (1784-ben pedig Pestre költözik). Idekerül az Egyetemi Könyvtár alapját képező volt jezsuita könyvtár is. Novemberben viszont jogi és teológiai karral királyi akadémia nyílik Nagyszombatban. 1778. március 13-án a Habsburg Birodalom és Poroszország között kitör a bajor örökösödési háború (1778-1779), amely az 1779. május 13-i teschen-i békével ér véget. 1778. június 6-án Mária Terézia visszacsatolja Magyarországhoz a Temesvári bánságot (Torontál, Temes és Krassó vármegyék). 1779. április 23-án Mária terézia Fiumét kerületével együtt, külön testként, Magyarországhoz csatolja. 1779. július 16-án – az 1777. január 2-i második illír regulatiumot követően – Mária Terézia kiadja a magyarországi szerbek ügyét végleg rendező Reseriptum Daclaratorium Illíricum-ot. 1779. augusztus 14-én a királynő eltörli az 1767-ben felállított Horvát Kormányzói Tanácsot. Horvátország ismét a Magyar Királyi Helytartótanács alá kerül.
82
(1848-ban megszűnt, 1848-1867 között önálló koronatartomány lett.) 1779-ben Tessedik Sámuel a Szarvason kapott 45 holdnyi területen mintagazdaságot létesít. 1779-ben megépül a világ első vashídja a Severn folyón. – Samuel Crompton megszerkeszti fonógépét. 1780. március 25-én a királynő Budán megalapítja a Nemesi Akadémiát, a Theresianumot. 1780-ban megalapítják a pesti Józsefvárost.
1780. január 1-jén megindul az 1788-ig hetente kétszer megjelenő, Rát Mátyás szerkesztette pozsonyi Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hetilap. 1780. november 29-én Bécsben elhunyt Mária Terézia királynő, trónra lép fia, II. József király.
83
II. József (1780-1790) 1781. május 13-án II. József kéziratában rögzíti a Habsburg Birodalomban élő zsidók emancipációját elősegítő elveit. 1787-ben német vezetéknév felvételére kötelezte a zsidókat. 1781. október 25-én II. József kiadja türelmi rendeleteit a protestáns és ortodox hívők részére (hivatalvállalás, egyházszervezés). Kivonta őket a katolikus püspökök ellenőrzése alól. 1781-ben szabadalmaztatja James Watt a forgótengelyes gőzgépét. 1782. január 12-én II. József szerzetesrendekről szóló rendelete feloszlatja a nem oktatással, betegápolással, képzéssel foglalkozó szerzetesrendeket. 1787-ben II. József feloszlatja a bencés, a premontrei és több más szerzetes rendet.
II. József – Lotharingiai Ferenc István német-római császár és Mária Terézia császárné és magyar királynő fiaként – 1741. március 13-án Bécsben született. 1780. november 29-én lépett trónra, de saját elhatározásából nem koronázták meg. 1780-ban II. József látogatást tesz Katalin orosz cárnőnél. 1760-ban nőül vette Izabella Bourbon pármai hercegnőt, majd 1765-ben Mária Jozefina bajor hercegnőt, de szerencsétlen házasságából nem lett életképes utóda. 1790. február 20-án Bécsben halt meg.
1784. július 16-án II. József népszámlálást rendel el Magyarországon, melyet 1784 és 1787 között hajtanak végre. Magyarország lakossága: Magyarország: ~ 6,5 millió fő Horvátország: ~ 650 ezer fő Erdély: ~ 1,5 millió fő Összesen: 8,5 millió fő 1784. október 31-én a Zaránd megyei parasztok elindítják a század legnagyobb magyarországi parasztfelkelését. 1785-ben Besztercebányán megindul az első szlovák nyelvű folyóirat. 1785. augusztus 31-én megrendezik az első magyar nyelvű szinielőadást a bástyatoronyból átalakított pesti Rondellában. 1785. szeptember 30-án II. József az úrnap kivételével, eltiltja a körmeneteket. 1785-1822 között Óbudán a Magyar Kamara alapításában selyemgombolyító működik. 1785-ben Edmund Cartwright megépíti szövőgépét. 1786. július 24-én II. József megtiltja , hogy a földesurak jobbágyaikat botozással büntessék.
1782. október 10-én II. József kimondja: a papság csak haszonélvezője, nem pedig birtokosa az egyházi vagyonnak. 1782. március 22-április 24. között VI. Pius pápa Bécsben megpróbálja rábírni II. Józsefet egyházpolitikai elveinek és rendeleteinek visszavonására. 1783. november 1-jén II. József elrendeli, hogy Pesten, Pozsonyban és Zágrábban állami papnevelő szemináriumot állítsanak fel.
1780-ban Magyar Hírmondó címmel újságot adnak ki. 1781 júniusában II. József a cenzúrát birodalom szerte a bécsi Könyvvizsgáló Bizottságnak rendeli alá. 1781-1785 között Pesten kiépítik az egységes Duna-gátat a mai Lehel tértől, ahol a Duna holtága húzódott, a Soroksári út tájáig.
1782. május 27-én II. József rendeletével egyesíti a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriát. 1784-ben II. József rendelete értelmében Pozsonyból Budára költözik a Magyar Királyi Helytartótanács és a Magyar Kamara. 1785. augusztus 11-én II. József elrendeli a Magyar Kamara és a Magyar Királyi 1782 szeptemberében Hont vármegyében 42 cigányt (köztük 17 Helytartótanács egyesítését. asszonyt) kivégeznek gyilkosság, 1782. augusztus 30-án a budai egyetem bölcsésztudományi karán II. emberevés, rablás vádjával. József Mérnöki Intézetet (Institum Grometricum) létesít. 1783. 1783 novemberében II. József december 9-én II. József rendelete értelmében az egyetemi tanári rendeletére a Helytartótanácson 29 állásokat vallási hovatartozásra való tekintet nélkül kell betölteni. ügyosztályt szerveznek.
1784. április 13-án II. József rendeletére a Szent Koronát Pozsonyból Bécsbe szállítják, ahol az udvari kincstárban helyezik el. A koronaőrséget pedig feloszlatta. 1784. május 11-én II. József rendeletében a latin helyett a német nyelvű ügyintézést és oktatást teszi kötelezővé Magyarországon. Közhivatalok és tanári állások elnyerésének feltétele a német nyelvtudás. 1784. július 3-án II. József, a hagyományos közigazgatási határok figyelembevétele nélkül 11 megyére osztja fel Erdélyt. Ezzel megszűnnek a székely és szász önkormányzati szervek. Megkezdődik a magyarok és románok beköltöztetése a szász területekre. 1784. augusztus 27-én II. József új vámrendeletet bocsát ki, mely a Birodalmat egységes vámterületté nyilvánítja. Magyarország és az örökös tartományok között az eddigi vámokat – a nemesi adómentességre hivatkozva – fenntartja. 1785. március 18-án II. József a vármegyei önállóságot megszüntetve, Magyarországot – Erdély nélkül – 10 kerületre osztja, élükre királyi biztosokat nevez ki, a főispánokat felmentették. 1786ban Erdélyből 3 kerületet szervez.
84 1786. november 30-án az uralkodó eltörli a halálbüntetést. 1785. szeptember 25-december 12 között II. József rendeleteivel átszervezi a bírósági szervezetet (Novus Ordo Judiciarius). 1787. április 2-án teszi közzé széleskörű bírósági és büntetőjogi reformjait. 1786-ban létrejönnek az első fegyenctelepek Ausztráliában. 1787. október 25-én megnyílik a budai német színház. 1787-ben az amerikai Szövetségi Konvekció elfogadja az Egyesült Államok alkotmányát. 1788 tavaszán Poroszország bécsi követeivel keres érintkezést a II. József ellen szervezkedő magyar nemesi elégedetlenek kis csoportja. 1788 júliusában Kassán megindul a Magyar Museum című negyedévenként megjelenő magyar nyelvű folyóirat, 1792-ig adták ki. 1788-ban influenza járvány dúl Erdélyben. 1789 márciusában éhségtüntetések törnek ki Franciaországban. Május 5én megnyílik a francia Rendi Országgyűlés, amely június 17-én Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakul. 1789. június 27-én a francia polgárság képviselői esküt tesznek a Labdaházban. Július 11-én a király elbocsátja Necker minisztert. 1789. július 12-én Desmoulis fegyverbe szólítja Párizs népét. 1789. július 14-én a Bastille lerombolásával megkezdődik a francia forradalom. 1789. július 15-én La Fayette vezetésével nemzeti gárda alakul. Júliusban országszerte parasztfelkelések törnek ki. 1789. augusztus 4-én a francia nemzetgyűlés eltörli a nemesi kiváltságokat. Augusztus 26-án a francia nemzetgyűlés kihirdeti az alapvető polgári szabadságjogokat összefoglaló „Emberi és Polgári Jogok Deklaráció”-ját. 1789. október 5-én a párizsi nők Versailles-ba vonulnak. 1789. október 6-án a francia király kénytelen Párizsba költözni, a nemzetgyűlés követi. 1789. november 2-án a francia egyházi javakat „nemzeti rendelkezés” alá bocsátják. 1789. november 12-én Franciaországban új területi és közigazgatási rendszert vezetnek be. E hónapban alakul meg a jakobinus klub. 1790. február 4-én a francia király felesküszik az új rendszerre.
1784. október 31-1785. január 1. között Hóra és Cloşca fellázadnak Erdélyben. Gyulafehérvárott 1785. február 28-án kivégzik - az 1784ben kirobbant erdélyi nagy parasztfelkelés két román vezérét - Horeát és Cloşcát. 1785. Augusztus 22-én II. József kiadja az úrbéri v. jobbágyrendeletét, amely megszüntette a jobbágy nevet és a földhöz kötöttség állapotát. 1785-ben Kuny Domokos Budán fajanszmanufaktúrát alapít. 1785ben II. József parancsára Csekonics József alezredes spanyol, német és erdélyi eredetű ménekből Mezőhegyesen ménesbirtokot létesít. 1789-ben Csekonics József, a bábolnai állami ménest szervezi meg. 1786. január 5-én az uralkodó a földek kataszteri fölmérését rendeli el. Az országos telekkönyvi hivatalt Budán, 1787. április 2-án állítja fel. 1786. március 6-án II. József házassági pátense a bontópereket a világi bíróságok elé utalja. 1786. május 2-án a balatonfüredi gyógyhely számára fürdőrendtartást és egészségügyi szabályzatot ad ki a Helytartótanács. 1786. június 6-án a kézműipar színvonalának emelése érdekében a Helytartótanács elrendeli, hogy ahol rajziskola működik, ott az inasokat legalább egy évig oktassák rajzra. 1786-ban Kovachich Márton György szerkesztésében Budán megindul az első magyarországi tudományos folyóirat, a Merkur von Ungarn. December 2-án Szacsvay Sándor szerkesztésében Magyar Kurír címmel hetente kétszer megjelenő újság indul Bécsben. 1787. december 2-án a Habsburg Birodalom Oroszország szövetségeseként háborúba lépett Törökországgal. A háború 17881791 között zajlott. 1788. február 9-én Orsova, április 19-én Jassy, április 24-én Szabács elfoglalása. Augusztus 7-én a török sereg átkelt a Dunán. Szeptember 15-én a török Hunyadmegyében volt. 1788. szeptember 20-án a császári hadsereg Karánsebesnél súlyos vereséget szenvedett. 1789-1791 között Belgrádot (Nándorfehérvár) sikerült birtokolni. 1787-ben Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid részvételével megalakul a Kassai Magyar Társaság. 1788 tavaszán a vármegyék sorozatosan tiltakoznak az országgyűlési végzés nélkül elrendelt újoncozás és rekvirálás ellen. Május 8-án II. József minden magyar ezred 400 újonccal való kiegészítését rendeli el. 1789. február 28-án a közjegyzőség megszervezésével II. József megszünteti a hiteleshelyeket. 1790. január 10-én a belga rendi gyűlés kimondja Belgium elszakadását Ausztriától, s az ország kilép a Német-római Birodalom kötelékéből. 1790. január 26-án – a francia forradalomtól megrettent - II. József három kivételével visszavonja Magyarországot illetően hozott rendeleteit. Ami megmarad: a türelmi rendelet, a plébániákra és a jobbágyságra vonatkozó rendelkezések. 1790. február 20-án Bécsben meghal II. József. 1790-ben megjelenik Pétzeli József II. József életének rövid leírása című műve.
85
II. Lipót (1790-1792) 1790 márciusában a vármegyék önhatalmúlag eltörlik II. József rendelkezéseit, megsemmisítik a földmérések irattárait, és visszaállítják a Mária Terézia-kori állapotokat. 1790 április közepén közvetlenül az uralkodónak alárendelt titkosrendőri szervezetet létesítenek. 1790. áprilisában megalakítják a francia Cordelier-klubot. 1790 májusában vita folyik a francia nemzetgyűlésben a hadüzenet jogáról; Mirabeau titkos kapcsolatba lép a francia udvarral; ellenforradalmi zavargások törnek ki. 1790. július 12-én a francia nemzetgyűlés elfogadja a papság világi alkotmányát. 1791. november 27-én rendeletileg kötelezik a papokat, esküdjenek fel a papság világi alkotmányára. 1790. július 14-én a forradalom kitörésének megünneplése a Marsmezőn. 1790. július 24-én II. Lipót hozzájárul, hogy a török Portával folytatandó tárgyalásokon Magyarország külön követtel képviseltesse magát. 1790. szeptember 13-án II. Lipót kiadja cenzúrarendeletét. 1790. december 4-én az országgyűlés becikkelyezi Mária Terézia királynő 1767-ben kiadott úrbéri rendeletét. 1791. január 21-én II. Lipót önálló Illír Udvari Kancelláriát állít fel. 1791. április 4-én Mirabeau meghal, mielőtt kiderülne, hogy titkos kapcsolatban állt a francia udvarral. 1791. április 19-én Vályi András személyében a király kinevezi a pesti egyetem első magyar nyelv- és irodalomtanárát. 1791. június 20-án éjszaka a francia király családjával együtt szökést kísérel meg, de elfogják, és fegyveres őrizet alatt visszaviszik Párizsba. 1791. július 17-én sortűz dördül el a párizsi Marsmezőn. 1791. szeptember 14-én XVI. Lajos szentesíti és így életbe lép a francia forradalmi alkotmány. 1791. október 1-jén összeül a francia Törvényhozó Gyűlés. 1791. december 16-án Robespierre szembeszáll a háborús tervekkel. 1792. január 3-án Bécsben megindul a Magyar Hírmondó című politikai lap.
II. Lipót – II. József öccse-, 1747. május 5-én Schönbrunnban született. 1790. március 14-én lépett trónra, 1790. november 15-én Pozsonyban koronázták meg. 1765-ben vette feleségül Mária Lujza spanyol-Bourbon királylányt. 1792. március 1-jén hunyt el Bécsben. 1790. február 21-én a Bécsből hazaszállított Szent Koronát nagy ünnepséggel fogadják Budán. Februárban a megyék koronaőrző bandériumokat alakítanak. Március 14-én trónra lép a 43 éves II. Lipót. 1790. április 20-án a Magyar Királyi Helytartótanács ügyvitelében királyi rendelet visszaállítja a latin nyelvet. 1790 áprilisában Martinovics Ignác felszólítja a rendeket: rázzák le az arisztrokrácia és a főpapság uralmát, iktassák törvénybe II. József rendelkezéseit, s a felvilágosodás szellemében módosítsák az elavult alkotmányt. 1790. június 10-1791. március 13. között 25 évi szünet után, évszázadok óta először ismét Budán van országgyűlés, majd november 11-től Pozsonyban. Június 11-én az országgyűlés alsótáblája kimondja: tanácskozásait magyarul folytatja. 1790. október 25-én a budai Várszínházban első előadását tartja Kelemen László magyar színtársulata. 1792-ben Kolozsváron alakul magyar színtársulat. 1790. november 12-én a 18 éves Sándor Lipót főherceget, II. Lipót fiát közfelkiáltással nádorrá választja az országgyűlés. 1790. november 14-én Pozsonyban királlyá koronázzák II. Lipótot. 1791. február 20-án II. Lipót rendeletileg ismét szétválasztja a magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriát. Az országgyűlés feliratban tiltakozik a magyar kormányzat hatásköreinek visszaszorítása ellen. 1791. március 11-én az erdélyi román püspök benyújtja az uralkodóhoz emlékiratát, melyben kéri a románság negyedik rendi nemzetként való elismerését. 1790-1791 között dúló vallásügyi viták során a horvátok elszakadási törekvései. 1790. november 7-én II. Lipót a két protestáns és a görögkeleti felekezet részére templom- és iskolaépítési jogot ad. 1791-ben a reformátusok Budán, az evangélikusok Pesten tartanak zsinatot. 1791. március 12-én a király szentesíti az 1791. évi törvényeket, melyek megerősítik Magyarország külön kormányzati rendszerét. Temesvár, Szabadka, Pozsega és Károlyváros szabad királyi városi rangot kap. 1791. július 20-án a titkosrendőri szervezet vezetője, Franz Gotthardi, Bécsben beszervezi Martinovics Ignácot. Az év végén Martinovics Ignác megbízást kap II. Lipóttól arra, hogy titokban szervezze meg a magyarországi polgárságnak és a parasztságnak az igazságosabb rendi képviselet elnyerése érdekében indítandó kérvényakcióját. 1791. augusztus 27-én a porosz és osztrák uralkodó pilnitzi nyilatkozata megfenyegeti a francia forradalmat. 1792 elején II. Lipót és II. Frigyes Vilmos szövetséget köt Franciaország ellen. 1792. március 1-jén meghal II. Lipót.
86
I. Ferenc (1792-1835) 1792. május 20-július 27 között országgyűlést tartanak Budán, amely kimondja a magyarországi iskolákban a magyar nyelv rendes tantárgyként való tanítását. 1792. augusztus 19-én az uralkodó fölmenti Kaunitz-Rietberg herceg államkancellárt. 1792-ben Magyar Királyi Hajózási Társaság alakul, amely megépíti a Ferenc-csatornát (1793-1801). 1792-ben megalakul a kolozsvári magyar színtársulat és a Budai olvasókör (Sicietas Eruditorum). 1792. március 24-én Girondi kormányt alakít Franciaországban. Március 25-én Rouget de Lisle megkomponálja a Marseillaise-t. 1792. április 20-án XVI. Lajos javaslatot tesz a hadüzenetre. 1792. június 13-án a Girondi kormány megbukik. 1793-ban megalakul Aranka György Erdélyi Magyar nyelvmívelő Társasága. 1793. március 10-én általános felkelés tör ki Vendée-ban. Április 5-én Dumouriez átszökik az ellenséghez. 1793. április 6-án megalakul a francia Közjóléti Bizottság. 1793. május 31-én tüntetés a francia Konvent girondi képviselői ellen. Június 2-án Hanriot ágyúkkal vonul fel a Konvent ellen, amely kiadja a girondi vezetőket. 1793. június 10-én az átalakított francia Közjóléti Bizottsággal megszületik a jakobinus diktatúra vezető szerve. 1793 júniusában kidolgozzák az 1793-as alkotmányt; girondi lázadások törnek ki több városban. 1793. július 13-án meggyilkolják Marat-t. 1793. július 17-én a francia Konvent a még megmaradt hűbéri kiváltságokat is felszámolja. 1793. július 23-án az ellenség visszafoglalja Mainzot, és ismét a francia határokhoz közeledik. 1793. július 27-én Robespierre a Közjóléti Bizottság tagja lesz; törvényt hoznak a közszükségleti cikkek árusításának ellenőrzéséről. 1793. augusztus 23-án a Konvent általános népfelkelést rendel el. Augusztus 28-án az angol flotta megszállja Toulont. 1793 szeptember elején hébertista tüntetések zajlanak a Konvent ellen;
I. Ferenc – II. Lipót német-római császár és magyar király, illetve Mária Lujza spanyol infánsnő fiaként – 1768. február 12-én született. 1792. március 1-jén lépett a trónra, június 6-án Budán koronázták meg. Négy felesége is volt: Erzsébet würtenbergi hercegnő (1788), Mária Terézia nápolyi hercegnő (1790), Mária Ludovika modenai hercegnő (1808) illetve Karolina Auguszta bajor hercegnő (1816). 1835. március 2-án Bécsben halt meg. 1792. június 16-án a Franciaország elleni háborúra 5000 újoncot, 1000 lovat és 4 millió forint hadisegélyt szavaz meg az országgyűlés. Augusztus 19-én a szövetséges osztrák-porosz hadak 80000 emberrel átlépik a francia határt. 1792. július 24-én a porosz király hadat üzen Franciaországnak. Július 25-én a braunschweigi herceg kiáltványa szétrombolással fenyegeti meg Párizst, de ezzel csak még elszántabb egységbe kovácsolja a forradalmi ellenállást. Augusztus 10-én a nép megostromolja a Tuileriákat; forradalmi községtanács alakul, XVI. Lajost felfüggesztik trónjáról. Augusztus 13-án XVI. Lajost és családját a Temple-ba zárják. Augusztus 19-én La Fayette az osztrákokhoz szökik. 1792. augusztus 21-október 19. között ülésezik az erdélyi országgyűlés Kolozsvárott, amely kimondja Erdély önálló közjogi különállását, és a magyar hivatalos nyelvet. 1792. augusztus 24-én ellenforradalmi mozgolódások a Vendée-ben. Szeptember 1-jén a poroszok elfoglalják Verdunt. Szeptember 2-án öt napon át tartó népítéletek kezdődnek a párizsi börtönökben. Szeptember 20-án Kellermann serege Valmynál megállítja a porosz előrenyomulást. Szeptember 21-én összeül a Konvent és kikiáltja a Köztársaságot. 1792 október 19-én a francia forradalmi hadsereg elfoglalja Mainzot, és átkel a Rajnán, 27-én Dumouriez győzelmet arat Jemappes-nál. 1792. november 13-án Martinovics Ignác röpiratában az elnyomottakat a főpapok és főurak uralma elleni összefogásra szólítja fel. 1793 augusztusában az emberi jogok és az új alkotmány érdekében röpiratot készít. 1792. november 20-án Gamain lakatos felfedi XVI. Lajos titkos irattárát. December 4-én megkezdődik a francia király pere. 1793. január 20-án XVI. Lajost halálra ítélik és másnap kivégzik. 1793. október 16-án a francia köztársaság csapatai győzelmet aratnak Wattignies mellett; Mária Antóniát (Marie Antoinette) kivégzik. 1793. december 19-én Bonaparte tervei alapján a francia köztársasági seregek felszabadítják Toulont. December 26-án Hoche győzelmet arat Wissembourgnál. 1793-1802 között az Apponyi Antal királyi biztos vezette, mágnásokból álló bizottság megépítteti a Ferenc-csatornát, mely a tiszai és déli vidék Pesttel való összeköttetésének ütőere lett. 1794. június 26-án Koburg osztrák herceg csapatai fölött Fleurusnél nagy győzelmet aratnak a francia köztársasági csapatok.
87 1793 szeptember elején rendeletet hoznak a Forradalmi Törvényszékek tevékenységének fokozásáról, a hadsereg ellátását biztosító rekvirálásokról. Szeptember 17-én a Konvent törvényt hoz a „gyanús” állampolgárok ellen. 1793. szeptember 29-én maximálják a fogyasztói árakat. Október 5-én bevezetik az új, francia forradalmi naptárt. 1793. október 9-én a lyoni lázadást leverik. Október 31-én a girondi vezetők fő csoportját kivégzik. November 7-én Fouché és Collot d’Herbois elkezdi a megtorlást Lyonban. 1793. november 8-án lefejezik Madame Roland-ot, november 12-én kivégzik az orléans-i herceget. 1793. december 5-én Desmoulins megindítja Vieux Cordelier című lapját, és a terror felszámolását követeli. 1793. december 12-én Robespierre a vallásszabadság mellett, a vallásüldözés ellen lép fel. 1793 decemberében a Vendée felkelőit szétverik. 1793-ban Ely Whitney Amerikában feltalálja a gyapottisztító gépet. 1794 márciusában Lengyelországban Tadeusz Kościuszko vezetésével felkelés tör ki az orosz megszállás ellen. 1794-ben megnyílik a soproni cukorgyár. 1794. március 24-én kivégzik a hébertistákat. Április 5-én Danton, Desmoulins és társai lefejezése. 1794. június 10-én rendelet születik a terror szabályozására és fokozására. 1794. július 27-én (thermidor 9.) megbuktatják Robespierre-t. Július 28-án kivégzik Robespierre-t, SaintJust, Couthont. 1794. október 19-én bezárják a francia jakobinus klubot. 1795. május 20-21. között népi felkelés Párizsban a Konvent ellen. 1795. július 20-21-én a köztársaságiak Quilberon félszigetén megsemmisítik a royalista csapatokat. 1795. október 1-jén az ismét megszállt Belgiumot a franciák annektálják. 1795. október 5-én Bonaparte Napoleon leveri a királypártiak párizsi lázadását. 1795. október 26-án a francia Konvent – több mint három évi működés után – feloszlik. 1795. november 5-én a Direktórium kiáltványban jelenti be megalakulását.
1794. május-1795. május 23. között Martinovics Ignác vezetésével magyar jakobinus mozgalom szervezkedik Pesten. 1795. április 5-én a Lengyelország felosztásában érdekelt poroszok békét kötnek a franciákkal. 1795-ben Ausztria és Oroszország megegyezik Lengyelország harmadik felosztásában, majd Oroszország, Poroszország és Ausztria felosztja Lengyelországot, mellyel megszűnik az önálló lengyel állam. 1795. április 6-án Sándor Lipót főherceg – Lipót negyedik fia – Bécsbe küldi az új kormányzási alapelveket tartalmazó memorandumát. Javaslatai: német katonaság, cenzúra, kancellária, helytartótanács, főispánok engedelmességre szoktatása. (Sándor Lipót tűzijátéktól elszenvedett égési sérüléseibe 1795. július 12-én belehal.) 1795. május 20-án a budai generális kaszálón (Vérmező) kivégzik a magyar jakobinus mozgalom öt igazgatóját: Martinovics Ignácot, gróf Sigray Jakab kőszegi tábla elnökét, Hajnóczy Józsefet, Szentmarjai Ferencet és Laczkovics Jánost. Két héttel később Őz Pál ügyvédet és Szolárcsik Sándor joggyakornokot. (1960 óta a Kerepesi temetőben díszsírban nyugszanak.) 1795. július 20-án a király kinevezi öccsét, József (1776-1847) főherceget Magyarország királyi helytartójává, aki 1796-1847-ig tölti be tisztségét. A reformkori Magyarország egyik kiemelkedő egyénisége lett. Alcsúton mintagazdaságot létesített. 1796. november 12-én az országgyűlés közfelkiáltással nádorrá választja József főherceget. 1795. október 29. mainzi győzelem. December 1-jén a francia és osztrák fél fegyverszünetet köt. 1796 áprilisában Bonaparte Napoleon több csatában megveri a piemonti –osztrák seregeket. Áprilisban Savoya különbékét köt a franciákkal. 1796. május 15-én Bonaperte bevonul Milánóba. 1796. szeptember 3-i würzburgi osztrák győzelem után, szeptember-október között a francia főseregek kénytelenek visszavonulni Károly főherceg hadserege elől. 1796. november 1417-én Bonaparte Arcole-nél legyőzi az osztrákokat. 1796. július 30-án I. Ferenc a nemesség segítségét kéri a franciaellenes háborúhoz. 1797. április 8-án hirdet nemesi felkelést (Zala vármegye közgyűlése föliratában tiltakozik). 1797. április 18-án Bonaparte Leobenben fegyverszünetet köt az osztrákokkal. 1797-ben Festetics György (1754-1819) Keszthelyen megalapítja a Georgikont; Európa első gazdasági akadémiáját. Az iskolát József nádor személyesen avatta fel. - 1797 során Csokonai Vitéz Mihály megírja első Lilla-dalait. - 1798 folyamán Teleki Sámuel gróf, a felvilágosult erdélyi kancellár megnyitja a nyilvánosság előtt a marosvásárhelyi könyvtárát. 1797. október 17-én a Francia Köztársaság és Ferenc császár-király nevében Campo Formióban (Campoformió) békét köt Bonaparte Napóleon tábornok és Philipp Cobenzl gróf. 1799. augusztusában Szuvorov kiszorítja a franciákat ÉszakOlaszországból. Október 14-én Bonaparte megérkezik Párizsba, ahol november 9-én (brumaire 18.) Napóleon elkezdi a kétrészes államcsínyt, amelyet másnap az Ötszázak Tanácsának szétkergetésével fejez be. Franciaországban magához ragadta a hatalmat.
88 1795-ben elkészül a ManchesterLiverpool-csatorna. 1796. január 1-jén Pozsonyban megjelenik Gvadányi József „A falusi nótárius…” c. elbeszélése. 1796. márciusában Babeuf francia felkelő bizottságot alakít. 1796. május 16-án a görögkeleti vallást bevett felekezetnek nyilvánítja egy királyi rendelet. 1797 április elején Bonaparte tábornok itáliai győzelmei pánikot idéznek elő Bécsben. 1797. május 26-án a francia Babeuföt halálra ítélik és másnap kivégzik. 1797. szeptember 4-én államcsínnyel visszaszorítják a royalista előretörést, Pichegrut és híveit deportálásra ítélik. 1798. június 26-án I. Ferenc betiltja a magyarországi olvasóköröket (budai, kolozsvári, stb.). 1798. május 19-én Bonaparte hajóhada elindul Egyiptomba. Július 21-én sivatagi győzelmet aratnak a mameluk-ok felett. 1798. augusztus 1-2 között Nelson vezérletével az angolok Abukirnál szétverik a francia flottát. 1798-ban megalakul a második Franciaország-ellenes koalíció Anglia és Oroszország részvételével. 1799-ben a Habsburg Birodalomban megkezdődik az infláció. 1799-ben az angol kormány megtiltja minden olyan szervezet létesítését, aminek célja a munkaidő csökkentése vagy a bér emelése lenne. 1801. augusztus 27-én az uralkodó elrendeli az Állam- és KonferenciaMinisztérium felállítását. 1801-ben Franciaországban Jacquard megszerkeszti az első szövőgépet. 1803-ban a pozsonyi szlovák líceumban cseh-szlovák tanszék alakul. 1803-ban az Egyesült Államok megvásárolja a franciáktól Lousianát. 1804. május 18-án Bonaparte Napóleont császárrá nyilvánítja a francia szenátus. 1804-ben Budán Röck István megalapítja gépműhelyét. 1805. január 28-án Debrecenben meghal Csokonai Vitéz Mihály. 1805. október 21-én Trafalgárnál a Nelson admirális vezette angol hajóhad megsemmisíti a franciaspanyol flottát, azonban az ütközetben Nelson is elesik.
1799-ben Gyarmathy Sándor tanulmányt tesz közzé a magyar-finn nyelvrokonságról. 1800. június 14-én Marengónál döntő vereséget szenved a Lombardiai császári-királyi hadsereg Bonaparte csapataitól. 1801-ben Napóleon és VII. Pius pápa előzetes konkordátumot köt, az első konzul igyekszik megbékíteni az egyházat. 1801-ben a köztársasági mozgalom részeseként elítélt Kazinczy Ferenc (1759-1831), a nyelvújítás vezére kiszabadult hat évi (2387 napos) várfogságból. 1801-ben Bihari János (1764-1827) Pesten megalakítja híres cigányzenekarát. Népies műzenét: verbunkost, csárdást, magyar nótát játszott. 1802. március 8-án I. Ferenc visszaállítja a feloszlatott premontrei és ciszteri, valamint bencés rendet, utóbbit kötelezi, hogy 10 gimnáziumban kezdje meg az oktatást. 1802. október 30-án a király szentesíti az 1802. évi törvényeket. A XX. tc. kimondja a polgárok és a jobbágyok perképességét. 1802. november 25-én Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozza könyvtárát és gyűjteményét. Az 1802. évi amiens-i béke – egy időre – véget vet a kilencedik éve tartó angol-francia háborúnak. 1803-ban azonban az angol-francia háború kiújul, Napóleon angliai partraszállást készít elő. 1804 májusában a szenátus francia császárrá kiáltja ki Napóleont, akit decemberben koronáztak meg. 1804. augusztus 11-én I. Ferenc fölveszi az Ausztria örökös császára címet. 1804-1806 között Budán felépül a Sándor-palota, Pollack Mihály tervei alapján. 1804-ben az egri egyházmegyét érseki rangra emelik. 1802. június 30-án megalakul a kassai és szatmári katolikus püspökség. 1805. november 7-én az udvar szorult katonai helyzetét kihasználva a pozsonyi országgyűlés rendelkezik a nemesi fölkelésről. Cserében a magyar nyelvhasználat kiterjesztését kérik. Az 1805:IV. tc. kimondja: az országgyűlési és kancellári feliratok magyar és latin nyelven szerkesztendők. 1805. november 12-én Napóleon csapatai bevonulnak Bécsbe. 1805. november 15-én Pozsony térségében francia csapatok lépik át a magyar határt. 1805. december 2-án Austerlitznél Napóleon megsemmisítő vereséget mér az osztrák-orosz egyesült seregre. December 26-án Pozsonyban I. Napóleon és I. Ferenc megbízottai aláírják a békeszerződést. 1806. július 12-én Napóleon védnöksége alatt megalakul a Rajnai Szövetség. Augusztus 6-án II. Ferenc császár lemond a német-római császári címről. (Megszűnik a Német-római Szent Birodalom.) Október 14-én Jénánál és Auerstedtnél Napóleon császár hadai tönkreverik a porosz sereget. 1807. április 5-december 15 között országgyűlést tartanak Budán. A rendek 12000 újonc sorozását ajánlják meg (toborzási rendszer). Az 1807:XXI. tc. új erdőrendtartást vezet be.
89 1806. július 2-án Pesten megindul a Hazai Tudósítások című politikai hetilap, amely majd 1808-1840 között Hazai s Külföldi Tudósítások címmel jelenik meg. 1806-tól az Osztrák Császárság hivatalos színe a fekete-sárga, a Magyar Királyságé a piros-fehérzöld. 1807-ben Debrecenben megjelenik Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel fűvészkönyve. 1807-ben Fulton amerikai feltaláló kerekes gőzhajója az első sikeres próbautat teszi a Hudson folyón. 1808-ban vasgyártással foglalkozó polgári tőkés vállalkozások létrehozzák a Muravölgyi Uniót. 1808-tól a pesti város fejlesztés irányait a József nádor vezette Szépítő Bizottmány szabta meg. 1809. június 5-6. között Napóleon az alsó-ausztriai Wagramnál döntő győzelmet arat a Károly főherceg által vezetett császári királyi hadseregen. 1809. október 27-én I. Ferenc Lothar Clemens Metternichet (1773-1859) nevezi ki az Osztrák Császárság államkancellárjává. 1809-ben Diósgyőrött megkezdi működését a kincstári fegyvertár. 1810. február 26-án I. Ferenc az infláció megfékezésére jelzálogkötvényt bocsát ki. 1812. február 9-én megnyílik a Pesti Német Színház. 1812-ben Szentendrén megnyílik az első szerb nyelvű tanítóképző. 1813-ban királyi rendelet valamennyi céhlevél megújítását írja elő. 1814-ben az angol Stephenson gőzmozdonyt szerkeszt. 1815-től Széchenyi István megkezdi – 1849-ig rendszeresen vezetett – naplója írását. 1815-ben Pesten megjelenik Fazekas Mihály „Lúdas Matyi” című elbeszélő költeménye. 1816. augusztus 19-én meghal James Watt. 1817 januárjában Pesten megindul a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat. Angliában 1812-ben indul el a Clyde folyón az első gőzhajó. 1817. szeptember 16-án már Pest és Komárom között próbautat tesz Bernhardt Antal „Carolina” nevű dunai gőzöse is.
1807-ben az országgyűlés elfogadja a magánosok által létesített árvízvédelem, a futóhomok erdősítése és Széchenyi országos könyvtár alapítása tárgyában kiadott törvényeket. 1808. augusztus 28november 5. között a pozsonyi országgyűlés I. tc. rendelkezik Mária Ludovika koronázásáról, II-VI. tc. szabályozza a nemesi fölkelés hadiszemléjét, gyakorlatait, s a VII. tc. elrendeli a katonai Ludovika Akadémia felállítását. 1807 júniusában Napóleon Friedlandnál legyőzi az oroszokat; Sándor cár és a francia császár találkozik egy kompon, megegyeznek a békében, amelyet júliusban írnak alá. 1808 decemberében Napóleon elfoglalja Madridot, de az országot nem tudja pacifikálni. 1809. április 10-én a császári sereg támadást intéz a franciákkal szövetséges Bajorország ellen. Május elején megindulnak az első magyar nemesi fölkelő ezredek. Május 13-án Napóleon Bécsben, ahonnan 15-én kiáltvánnyal fordul Magyarorszához. Június 14-én a győri csatában vereséget szenvednek az elégtelenül és korszerűtlenül fölszerelt nemesi fölkelés csapatai a franciáktól. Június 24-én a franciák beveszik Győrt, 26-án Pozsonyt. 1809. október 14-én Schönbrunnban békét köt I. Ferenc és I. Napóleon. Ausztria jelentős területi veszteséget szenved. Elveszti Krajnát, Triesztet, Karintia déli részét. A Lengyelország 3. felosztásakor szerzett területeket a Varsói Hercegséghez csatolják (25 millió frank hadisarc fizetésére kötelezik az osztrák felet.) 1809-10 között József nádor reformterveiben Magyarországnak szánja a főszerepet. Ausztriának jutalmul rendi alkotmányt kíván. 1811-ben Sárospatakon megjelenik Kazinczy Ferenc „Tövisek és virágok” c. epigramma-gyűjteménye, amely egyúttal a nyelvújítás nyitánya. Irányításával kibontakozik a magyar nyelvújítási küzdelem. 1812. június 24-én I. Napóleon mintegy 480000 főnyi hadsereggel átkel a Nyemenen, Oroszország határfolyóján. – Seregében van Schwarzenberg herceg osztrák (Napóleon XIII. számú) hadteste is. 1812. szeptemberében Bonaparte Napóleon Borogyinónál meghátrálásra kényszeríti Kutuzovot, de nem tudja megsemmisíteni az orosz hadsereget; elfoglalja Moszkvát, békét azonban nem tud kötni, vissza kell fordulnia. Az eredménytelen hadjáratban novemberben megsemmisül a francia hadsereg. 1813. augusztus 26-27. között zajlik a drezdai csata, majd az október 16-19. közötti lipcsei „népek csatájá”-ban I. Napóleon döntő vereséget szenved a szövetséges csapatoktól. A csatában részt vesz Széchenyi István huszártiszt is. 1814. április 6-án a francia szenátus XVIII. (Bourbon) Lajost Franciaország királyává nyilvánítja. 1814 februárjában Napóleon ismételten megveri Blüchert, de ezzel csak fokozza a koalíció erőfeszítéseit, s amikor már marsalljai is megtagadják az engedelmességet, június 6-án lemond az uralomról. Elba szigetére száműzik, Napóleon öngyilkosságot kísérel meg. 1814. március 31-én a szövetségesek bevonulnak Párizsba. Májusban osztrák hadjárat indul Murat, nápolyi király ellen. 1814 májusában XVIII. Lajos bevonul Párizsba. Május 30-án megkötik az első párizsi békét.
90 1817-ban elindul Manchesterből az általános választójogot követelő „pokrócosok”-menete, hogy panaszt nyújtsanak be az angol királynak. 1819. augusztus 16-án Manchesterben, a Szent Péter-mezőn a nemzetőrség vérbe fojt egy békés nagygyűlést. 1820-1830. IV. György angol király uralkodása. 1820. január 1-jén Spanyolországban , július 3-án Nápolyban forradalom tör ki. 1820-ban letartóztatják, és május 1jén kivégzik az angol kormány meggyilkolására szervezkedett Cato utcai összeesküvőket. 1821-ben az angol parlament elfogadja a törvényt a stocktondarlingtoni vasútról. A vasút 1825ben indul. 1822-ben Pesten megindul az Auróra című zsebkönyv, Kisfaludy Károly szerkesztésében. 1831-1837 között Bajza József szerkeszti. 1822-1834 között báró Jósika János gubernátor. 1823. január 1-jén megszületik Petőfi Sándor. 1823-ban Bólyai János megkezdi az abszolút geometria kidolgozását. 1823-ban Stephenson megalapítja az angliai Newcastle-ban az első mozdonygyárat. 1824-ben az angol parlament visszavonja a szervezkedési tilalomról szóló törvényt. A parlament 1825-ben korlátozza a szervezkedési szabadságot. 1824-ben megérkezik az amerikai Oregonba, a Csendes-óceán partjára az első ökrösszekér karaván. 1825-ben megjelenik Vörösmarty Mihály „Zalán futása” című eposza. 1826-ban Herenden Stingl Vince megalapítja porcelángyárát. 1828. május 20-án Pesten Széchenyi István és társai megtartják az első lófuttatást. Megjelenik Széchenyi István „Lovakrul” című műve. 1828. június 1-jén Budán Brunszvik Teréz grófnő megalakítja az első magyarországi kisdedóvó intézetet, az Angyalkertet. 1829. március 13-án uralkodói engedéllyel John Andrews és Pichard Bécsben megalakítja az első Dunagőzhajózási Társaságot. 1830-ban már rendszeres gőzhajójárat indul Bécs és Pest között. 1829. szeptember 14-én megkötik az orosz-török drinápolyi békét.
1814. szeptember 14-1815. június 8-a között Bécsben ülésezik az európai államok kongresszusa az Európa újjászervezéséről. 1815-ben a bécsi béke Angliának juttatja Ceylont, a Jóreménység fokát, Máltát, Helgolandot, Mauritiust és néhány szigetet a Karib-tengeren. 1815. február 8-án a bécsi kongresszus résztvevői megállapodnak Lengyelország felosztásában. Június 8-án a német fejedelmek Bécsben létrehozzák az osztrák vezetésű Német Szövetséget. 1815. március 1-jén Napóleon partra száll Franciaországban, a seregek visszapártolnak hozzá, de száznapos uralma hamarosan véget ér. 1815. június 18-án Wellington vezette szövetséges hadsereg Waterloonál döntő győzelmet arat - az Elba szigetéről visszatért - I. Napóleon császár seregei felett. Szent Ilona szigetére száműzik, ahol 1821. május 5-én hal meg. 1815. szeptember 26-án I. Ferenc császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király megköti a Szent Szövetséget. Október 13-án agyonlövik Murat volt nápolyi királyt. 1818-ban Keszthelyen Festetics György védnöksége alatt megtartják az első Helikon-ünnepségeket. 1818. január 1-jén megkezdi működését – Magyarországra kiterjedően is – a Szabadalmazott Osztrák Nemzeti Bank. 1820 szeptemberében Ferenc Magyarországon tesz körutat.
császár-király
és
felesége
1820-ban megjelenik Katona József (1791-1830) Bánk bán című nemzeti drámája. 1822. augusztus 13-án a bécsi udvar elrendeli, hogy az értéktelen papírpénz helyett ezüstpénzben (pengő) kell megfizetni az adókat. 1822-ben Magyarországon nemzeti méretű ellenállás bontakozik ki az adózás és újoncozás miatt; a kormány erőszakot alkalmaz a tiltakozó megyék ellen. 1822-1856 között felépül az esztergomi bazilika Kühnel Pál és Hild József tervei alapján. 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc megírja Himnusz c. költeményét, amely csak 1829-ben jelenik meg az Aurórában. Erkel Ferenc 1844ben megzenésíti és így a magyar nép nemzeti himnusza lett. 1825. szeptember 11-1827. augusztus 18. között Pozsonyban ülésezik az első reformországgyűlés. Szeptember 13-án az országgyűlésen kialakul az egységes kerületi ülés intézménye. 1825. november 3-án Széchenyi István (1791-1860) az országgyűlés kerületi ülésén a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására egyévi jövedelmét, 60000 forintot ajánl fel. 1825-ben kerül sor Karolina Auguszta királyné koronázására. 1826. április 17-én a királyi felirat kimondja: a hazai nyelv „a nemzeti szellem típusa”. Augusztus 12-én az országgyűlés kimondja: a jobbágytelken gazdálkodó nemesek 1830-tól kötelesek állami adót fizetni. 1827. április 11-én I. Ferenc megtagadja az ország sérelmeinek további orvoslását. 1827. augusztus 18-án a király szentesíti az 18251827. évi országgyűlés törvényeit (Magyar Tudományos Akadémia alapítása, országgyűlési bizottságok alakulnak).
91 1830. szeptember 8-december 20 közötti pozsonyi országgyűlés VIII. tc. kimondja, hogy senki sem viselhet közhivatalt, 1834. január 1je után nem folytathat ügyvédi gyakorlatot, ha nem tud magyarul. 1830-ban Párizsban, majd Brüsszelben forradalom tör ki. 1830. október 14-én Belgium kikiáltja függetlenségét. Az ország első uralkodója I. Lipót coburgi herceg lett. 1830. november 29-én Varsóban nemzeti fölkelés indul. 1830-ban Lacsny Miklós kezdte meg a répacukor gyártását francia példa nyomán (a cukorrépa első neve is burgundi répa volt). 1827-1830 között elkészül a Hild József által épített Lloyd-épület. 1829-34 között Pollack Mihály felépíti a régi Vigadót. 1830-1837 között IV. Vilmos angol király uralkodása. 1830-ban megnyílik a manchesterliverpooli vasútvonal. 1831-ben Hild József tervei alapján megkezdődik az egri székesegyház építése. 1831-ben benyújtják az angol parlamentben az első reformtörvényt, melyet az Alsóház elfogad, a Lordok Háza azonban visszautasít. 1832-ben a parlament mindkét háza elfogadja a reformtörvényt. 1832. augusztus 4-én az aradi várban elhunyt a legendás Simonyi József (1771-1832) óbester, a napóleoni háború híres egyénisége. Hamvait 1913 áprilisában Budapestre, a Kerepesi temetőbe hozták. Fia, Lajos, az 1848-49. évi szabadságharcban honvédként harcolt, és várfogságra ítélték. 1861 után politikus, 1867 után rövid ideig földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter volt. 1832. július 1-jén Pesten megjelenik az első társaskocsi. 1832. december 31-én a Párizsban élő lengyel emigránsok felhívást intéznek a magyar nemzethez. 1833-ban elkészül Ruzitska Béla futása című első magyar opera. 1833-ban megalakul az angliai építők Szövetsége. 1833-ban az angol parlamenti törvény megtiltja, hogy 9 éven aluli gyerekeket alkalmazzanak gyapjú- és pamutgyárakban, s a 9-12 év közöttiek munkaidejét legfeljebb napi 9, heti 48 órára, a 12-18 év közöttiekét napi 12, heti 69 órára korlátozza.
1827. június 10-én Széchenyi István kezdeményezésére megalakul a Pesti Kaszinó, 1830-tól Nemzeti Kaszinó. Tagjai között volt Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám és Marczibányi Lajos. Alapítását követően városi kaszinók és olvasókörök alakultak. 1828-1836 között gróf Reviczky Ádám a kancellár. 1829. november 1-jén a Habsburg-örökös tartományokban bevezetik a fogyasztási adót. 1830. január 28-án Pesten megjelenik Széchenyi István „Hitel” című munkája. 1830. szeptember 4-én tesz próbautat a Dunán Bécs és Pest között az Első Dunagőzhajózási Társaság „I. Ferenc” nevű gőzhajója. 1830. szeptember 28-án Pozsonyban királlyá koronázzák V. Ferdinándot. 1830. november 17-én a Magyar Tudós Társaság első ülésén a résztvevők megfogalmazzák az Akadémia célját. 1826-ban a kolera Elő-Indián és Perzsián keresztül áttör Európába. 1830. december 28-án a Helytartótanács a Galícia felől közeledő kolerajárvány elleni védekezésül lezáratja az ország északkeleti határát. A kolerazárlatot 1831. október 3-án oldják fel. A kolerajárvány miatt Észak-Magyarországon (Felvidéken) és Kassa környékén parasztfölkelés tört ki. A járvány áldozata lett többek között a Széphalmon élő Kazinczy Ferenc is. A járványban 536517 ember betegedett meg, akik közül 237641 fő meg is halt. 1830-ban Széchenyi István Beszédes Józseffel az Al-Dunán tesz utazást. 1833. június 20-án a Duna-szabályozás királyi biztosává az uralkodó Széchenyi Istvánt nevezi ki, akinek vezetésével július 19-én Vásárhelyi Pál mérnök megkezdi az Al-Duna szabályozási munkálatokat. 1831-ben Székesfehérvárott megjelenik Vörösmarty Mihály „Csongor és Tünde” című mesejátéka. 1830. július 7-án a király megerősíti az Akadémia alapszabályait. Működése 1831-ben indul meg. 1831-ben Wesselényi Miklós megírja „Balítéletekről” című munkáját. Megjelenik Széchenyi István „Világ” című írása. 1833-ban megjelenik Széchenyi István „Stádium” című műve. 1832. február 28-án a Lánchíd felépítésére Széchenyi kezdeményezésére megalakul a pesti Hídegylet. 1832. december 16-1836. május 2. között reform országgyűlést tartanak Pozsonyban. 1832. december 17-1836. május között Kossuth Lajos szerkesztésében Országgyűlési Tudósítások címmel kéziratos hetilap jelenik meg. 1833. május 2-án először szólal fel az országgyűlésen Deák Ferenc. 1833. május 5-én Wesselényi Miklós, az ellenzék vezére elhagyja az országgyűlést. Erdélybe távoztával megritkulnak az ellenzéki tanácskozások. 1834. május 24-1835. február 7. között Kolozsvárott ülésezik az erdélyi országgyűlés. Az uralkodóhoz menesztett küldöttség az évtizedes sérelmek megszüntetését kéri, de I. Ferenc ezt október 3-án megtagadja. Wesselényit egy 1834. december 9-i szatmári vármegyegyűlésen tartott beszédéért hűtlenséggel vádolják meg. 1834. december 10-én az újabb úrbéri vitában az országgyűlés alsótáblája leszavazza az örökváltságot.
92 1834-ben Temesvárott felépül az állandó színház. 1834-ben megalakul az angol Nagy Nemzeti Egyesített Szakszervezeti Szövetség.
1835. január 13-án a rendek elfogadják, hogy a felépítendő Lánchídon a nemesség is fizeti a hídvámot. 1835. február 7-én Estei Ferdinánd főherceg királyi biztos Erdély kormányzója feloszlatta az erdélyi parlamentet. 1835. március 2-án 43 évi uralkodás után meghal I. Ferenc. Utóda a gyengeelméjű, epileptikus V. Ferdinánd, aki a legfőbb államhatalmat egy titkos régenstanácsra ruházza, és Metternich herceg marad a bécsi udvar politikájának irányítója.
V. Ferdinánd (1835-1848) 1836-ban az országgyűlési ifjak vezérét, Lovassy Lászlót, 1837-ben Kossuth Lajost fogják perbe és ítélik el. 1835.november 28-án V. Ferdinánd hozzájárul a Partium visszacsatolásához. 1835-ben megépül az óbudai téli kikötő és hajógyár. 1836. május 17-én az országgyűlési ifjúság vezetőinek, köztük Lovassy László elfogatására utasítja József főherceget az uralkodó. 1836. július 1-jén megindul a Kossuth Lajos által szerkesztett kéziratos, a megyegyűlésekről beszámoló Törvényhatósági Tudósítások. 1836-ban Pesten megkezdődik a Nemzeti Múzeum építése, Pollack Mihály tervei szerint. 1837. január 1-1843. december között Vörösmarty Mihály, Bajza József és Toldy Ferenc szerkesztésében Pesten megjelenik az Athenaeum című irodalmi és tudományos folyóirat. 1837. augusztus 22-én megnyílik a Pesti Magyar Színház) a későbbi Nemzeti Színház). Első igazgatója Bajza József volt. 1837-ben Vörösmarty Mihály megírja a Szózatot. 1837-ben Irínyi János feltalálja a nem robbanó gyufát. 1837-ben megszövegezik a „nép Chartájá”-t. O’Connor megalapítja. Az Észak Csillaga c. charta lapot. 1839-ben összeül a chartista konvekció. Az angol parlament elutasítja a Chartát, melyet 1841-ben másodszor is elutasít. 1837-ben az amerikai Morse feltalálja a távírót. 1838. március 13-18. között pusztító árvíz sújtja Pestet. 1838. április 27-én Pesti Magyar Színházban a közönség Wesselényi mellett tüntet.
V. Ferdinánd 1893. április 19-én Bécsben született I. Ferenc osztrák császár és Mária Terézia nápolyi hercegnő fiaként. 1830. szeptember 28-án Pozsonyban koronázták meg. 1835. március 2-án lépett a trónra. A trónról 1848. december 2-án mondott le. Feleségét, Mária Anna savoyai hercegnőt 1831-ben vette el.(1875. június 29-én Prágában hunyt el.) 1835. március 4-én az Erdélyi Királyi Táblán, királyi utasításra, megkezdődik Wesselényi Miklós felségárulási pere. Júliusban Wesselényi perbe fogását követően az alsó- és felsőtábla között üzenetváltások folynak a szólásszabadság megsértéséről. Wesselényit 1839-ben elítélik, 1840-ben amnesztiával szabadul. 1836. május 2-án az uralkodó szentesíti az 1832-1836. évi országgyűlési törvényeket:
a III. tc. némileg bővíti a magyar nyelv használati körét,
a IV-VIII. tc. a jobbágyviszonyokról rendelkezik,
a XXV. tc. kijelöli a főbb vasúti vonalirányokat Pest központtal.
1836-ban az országgyűlés feloszlik anélkül, hogy az időszerű reformokat ki tudta volna vívni. 1836. szeptember 22-én királyi rendelet kötelezi a főispánokat, hogy a kormány javára befolyásolják a megyegyűléseket. 1837. február 22-én a Királyi Tábla ítéletet hirdet az országgyűlési ifjak ellen indított hűtlenségi perben. Május 5-én letartóztatják Kossuth Lajost. Május 22-én Pest vármegye közgyűlése tiltakozik Kossuth elfogatása ellen. 1839. január 31-én a Királyi Tábla háromévi fogságra ítéli az „árvízi hajóst” Wesselényi Miklóst. Kossuthot is ugyanennyire ítéli, de a hétszemélyes tábla még ugyanebben az évben négy esztendőre emli büntetését. 1839. június 2-1840. május 13. között országgyűlést tartanak Pozsonyban. Az országgyűlésen a nyomasztó terror ellenére erős ellenzék alakul ki, az alsótáblán Deák Ferenc, a felsőtáblán Batthyány Lajos vezetése alatt. Június 20-án az országgyűlési feliratok magyar nyelvűségét javasolja az alsótábla. (November 11-én a király jóváhagyja.) 1840-ben az országgyűlési ellenzék kiharcolja a közkegyelmet. Május 4-én V. Ferdinánd utasítást ad a politikai foglyok szabadon bocsátására, Wesselényi, Lovassy, Kossuth kiszabadul. 1840-ben Pozsony és Nagyszombat között lóvasút indul.
93 1838-ban megjelenik Dickens Twist Olivér című műve. 1839. május 1-jén a levélpostánál bevezetik az állami monopóliumot. 1839-ben megindul az állandó hajójárat Anglia és Kanada között. 1839-ben Franciaországban Daguerre elkészíti a fényképezőgép ősét. 1840. január 11-én megkezdi működését a Fáy András alapította Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület. 1840. áprilisában Szalay László szerkesztésében megindul a Budapesti Szemle c. folyóirat. 1840. június 7-én megnyitja első tárlatát az 1839. november 10-én alakult Pesti Műegylet. 1840-ben megalakul a Magyar Jégkármentesítő Társaság. 1841. január 1-jén a Pesti Magyar Színház vezetését országos választmány veszi át. 1841. március 26-án alakul Pesten a Magyar Természettudományi Társulat, 1841. szeptember 4-én a Magyar Iparegyesület. 1841. szeptember 6-án a pesti Nemzeti Színház bemutatja Teleki László „Kegyenc” című drámáját. 1841. szeptember 22-én Pesten megkezdi működését a József Hengermalom. 1841. január 1-jével Vahot Imre szerkesztésében megindul a Regélő, Pesti Divatlap című szépirodalmi és divatújság. 1841-ben megindul az állandó hajójárat Anglia és Egyiptom között. 1842. augusztus 25-én a Magyar Iparegyesület szervezésében Pesten megnyílik az első magyar iparműkiállítás. 1842-ben befejeződik a kínai háború. Honkongot a brit birodalomhoz csatolják. 1842-ben az angol parlament törvényt fogad el, mely megtiltja, hogy nők bányamunkát végezzenek a föld alatt, s felemeli a fiúk alkalmaztatásának korhatárát tíz évre. 1843. február 5-én Pesten a Jégverés ellen kölcsönösen Biztosító Magyar Egyesület alakul. 1843. június 14-én az országgyűlés kerületi ülésén törvényjavaslatot fogadnak el az unitárius vallás Magyarországon való befogadásáról.
1840. május 13-án a király szentesíti az 1839-1840. évi országgyűlés törvényeit:
engedélyezi a jobbágyterhek örökös megváltását, a szabad gyáralapítást,
szabad lakhatást biztosít a zsidó vallásúaknak,
VI. tc. tovább tágítja a magyar nyelv hivatali használatát,
XXIX. tc. lehetővé tette a zsidók szabad letelepedését, városi ingatlanszerzését, ipari és kereskedelmi vállalkozások alapítását, megnyitotta előttük az értelmiségi pályák nagy részét.
1840. szeptember 8-11. között pesti ülésén az evangélikus egyház gyűlése határozatot hoz az egyház iskoláinak magyarosításáról. November 18-án a postai ügykezelésben a helytartótanács bevezeti a magyar nyelvhasználatot (ettől kezdve magyar a bélyegzők szövege.) 1840 körül Rózsavölgyi Márk és zenetársai megalkotják a verbunkos stílusú polgárias társastánc zenei formáit: a palotást, a körmagyart és a csárdást. 1841. április 30-án XVI. Gergely pápa megtiltja a magyarországi katolikus papságnak a vegyes házasságok megáldását. 1841. január 2-án Kossuth Lajos szerkesztésében megindul a Pesti Hírlap. 1841. június 26-án Pesten megjelenik Széchenyi István „Kelet Népe 1841-ben” című, Kossuth Pesti Hírlapját bíráló röpirata. Június 27-én a pesti ifjúság fáklyászenével tüntet a Széchenyi által megtámadott Kossuth mellett. Augusztus 15-e körül Pesten megjelenik Fáy András „Kelet népe, nyugaton” című műve. Augusztus 30-án Pesten kiadják Eötvös József „Kelet Népe és a Pesti Hírlap” című írását. 1841. december 10-én Fáy András elnökletével Pesten megalakul a liberális ellenzéket tömörítő Nemzeti Kör. (1847. január 24-én az Ellenzéki Kör néven egyesül majd a Nemzeti Kör és a Pesti Kör.) 1842. április 30-án Ullmann Móric elnökletével megalakul a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank.1842. május 31-én Zágráb megye tisztújításán erőszakkal győz a Horvát Nemzeti Párt magyarellenes, illír szárnya. Állandósul a horvát-magyar nemzeti-közjogi ellentét. 1842. augusztus 24-én József nádor elhelyezi a pest-budai Lánchíd alapkövét. Az építésre részvénytársaság alakult, a tőke java részét Rotschild Salamon és Wadianer Sámuel biztosította, a vállalat vezetését a bankár Sina György báróra bízták. A hidat az angol Thierney Clark tervezte, az építést Adam Clark vezette. 1849. november 21-én adták át a forgalomnak. 1842. november 27-én a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén mondott beszédében Széchenyi István támadja Kossuth és az ellenzék türelmetlen nemzetiségi politikáját. 1842-ben Fényes Elek „Statistiká”-jában a főbb hazai népcsoportok: magyar = 4,8 millió fő, 38 %; román = 2,2 millió fő, 17 %; szlovák = 1,7 millió fő, 13 %; német = 1,7 millió fő, 13 %; szerb = 1,25 millió fő. 1842-ben megjelenik az első, Petőfi Sándor nevével jelzett vers, a Hazámban. 1843. január 11-én királyi kéziratban V. Ferdinánd biztosítja a horvát nemzet jogait, de megtiltja az illír elnevezés és jelvények használatát.
94 1843. július 22-én Haller Ferenc horvát bán beadványában arra kéri a királyt, hogy a magyar országgyűlésen a horvát követek ne csak magyarul szólalhassanak fel. December 2-án az országgyűlés kerületi ülése kimondja: ha a horvát követek latinul szólalnak fel a diétán, beszédüket semmisnek tekintik. 1843-tól az anyakönyvek nyelve a magyar (egyházi anyakönyvezés). 1844. január 27-én a pesti Nemzeti Színház bemutatja Erkel Ferenc „Hunyadi László” című operáját. 1844. június 29-én Szitányi Ullmann Móric elnökletével megalakul a Magyar Középponti Vasúttársaság. 1844-ben Angliában vasúti törvény kötelez minden vasúttársaságot, hogy naponta egyszer minden irányban legalább egy vonatot indítson, aminek legalább 12 mérföldes sebességgel kell haladnia. 1844. július 30-án Batthyány Lajos elnökletével megalakul a Pesti Cukorfinomító Gyár-egyesület. 1844. december 16-án Tolna vármegye közgyűlésén Bezerédj István, 1845. január 16-án Pest vármegye közgyűlésén Besze János, Kossuth Lajos és Rosty Albert önként vállalja a háziadó fizetését. 1845. március 30-án megalakul a Tiszadobi Tiszaszabályozási Társaság. 1845. április 19-én megalakul a Vukovár-Fiumei Vasútegylet (nem épült meg !). 1845. április 24-én megnyílik a pesti Iparműcsarnok. 1845. augusztus 16-án Széchenyi Istvánt nevezi ki a király a Magyar Királyi Helytartótanács kebelében felállított Közlekedésügyi Bizottmány elnökévé. 1845-ben Ganz Ábrahám Budán felállítja vasöntödéjét. 1846. január 4-én megalakul a Budai Alagút-társaság a majdani alagút megépítésére. 1846. április 5-én Széchenyi István elnökletével megalakul a Balaton Gőzhajózási Társaság. 1846. április 30-án Liszt Ferenc (1811-1886) hangversenyt tart Pesten. 1846 nyarán országos szárazság, a Felvidéken éhínség dúl. Galíciában jobbágyfelkelés tör ki. 1846. november 1-jén Pozsony és Szered között átadják a lóvasutat.
1843 tavaszán Lipcsében megjelenik Wesselényi Miklós „Százat a magyar és a szláv nemzetiség ügyében” című röpirata, amely a pánszláv veszély európai jelentőségére hívja fel a figyelmet, melynek ellenszereként a Habsburg Birodalom liberalizálását és föderatív átalakítását javasolja. 1843. december 9-én Zágrábban fegyveres összecsapás robban ki a Horvát Nemzeti Párt és a horvát-magyar párt tagjai között. 1844. január 23-án a magyar nyelv ügyében született királyi válasz elismeri: a törvények, az országgyűlés és a főkormányszékek magyarországi ügyintézési nyelve a magyar. 1844. október 6-án Pozsonyban, az alsótábla üléstermében alakuló ülését tartja a Védegylet. Az elfogadott alapszabályok szerint a külföldi árut ki kell szorítani a hazai piacról (elnök: Batthyány Kázmér, alelnök: Teleki László, igazgató: Kossuth Lajos lett). Kossuth kezdeményezi a Magyar Kereskedelmi Társaság megalakítását. 1844. november 13-án az uralkodó szentesíti az 1843-44. évi országgyűlés törvényeit. A II. tc. értelmében a törvények, az országgyűlés, a törvényhatóságok, a Helytartótanács, a törvényszékek nyelve a magyar. Az 1844:III. tc. törvényesítette a protestáns pap előtt kötött vegyes házasságot, és megkönnyítette az átérést. Magyarország felekezeti megoszlása 1842-ben: római katolikus = 6,1 millió fő, 47,5 %; görögkeleti = 2,3 millió fő, 18 %; református = 1,85 millió fő, 14 %; görög katolikus = 1,3 millió fő, 10 %; evangélikus = 1 millió fő, 8 %. 1844-ben megjelenik Petőfi Sándor első verseskönyve. 1845. március elején megjelenik Petőfi Sándor „János vitéz” című elbeszélő költeménye. 1845. június 8-án Vásárhelyi Pál mérnök benyújtja a Magyar Királyi helytartótanácsnak a Tisza szabályozásáról kidolgozott tervét. 1845. júniusában a Helytartótanács rendelete az elemi iskolai szabályzatról: a kétéves alsó tagozatot mindenhol fel kell állítani, amely valamennyi 6-12 éves gyermek számára kötelező. 1845. november 1-jén a Pesti Nemzeti Színház előadja Katona József „Bánk bán” című drámáját. Novemberben megjelenik Eötvös József „Falu jegyzője” című regénye, melyben éles bíráttal festi az elmaradt megyei közigazgatás visszásságait. 1846. február 15-én bemutatja Hector Berlioz „Rákóczi-induló”-ját, a szerző vezényletével. 1846. július 15-én Pest és Vác között megnyitják az ország első vasútvonalát, melyet a Szitányi Ullmann Móric által alapított Magyar Központivasút Társaság építetett. 1846. augusztus 27-én Dobnál és Szederkénynél megkezdődik a Tisza-szabályozás. 1846. szeptember 21-én Balatonfüreden vízre bocsátják az első balatoni gőzhajót, a „Kisfaludy”-t. 1846. november 1-jén Pesten megnyílik a József Ipartanoda. 1847-ben bebörtönzik Táncsics Mihályt, a jobbágyság szószólóját.
95 1846. november 12-én Pesten megalakul a Konzervatív Párt. 1846. december 3-án Budán megjelenik Horváth Mihály „A magyarok története” című négykötetes műve. 1847. január 24-én Ellenzéki Kör néven egyesül a Nemzeti Kör és a Pesti Kör. 1847. február 2-án leég a Pesti Német Színház. 1847. június 6-7. között a pesti vásár alkalmából összegyűlt ellenzék nagygyűlést tart. Június 5én kiadják az ún. Ellenzéki Nyilatkozatot. 1847. szeptember 1-jén megnyitják a Pest-Szolnok közötti vasútvonalat. 1847. október 10-én a Dunagőzhajózási Társaság Szolnok és Szeged között gőzhajójáratot indít. 1848. február 24-én Párizsban kitör a forradalom. A párizsi nép elűzte a királyt, Lajos Fülöpöt és kikiáltotta a Köztársaságot. 1848-ban Londonban megjelenik Marx és Engels Kommunista Kiáltványa. Összeül Londonban a második chartista konvekció. 1848. március 16-án Győrben, 17én Pápán, Székesfehérvárott, Egerben, 18-án Temesvárott, Pécsett, Debrecenben, Aradon és Nagybecskereken tartanak népgyűlést. 1848. március 18-án Berlinben és Milánóban forradalom tör ki. 1848. március 21-én a püspöki kar védelmet kér a királytól az egyházi tized kárpótlás nélküli eltörlése ellen. 1848 márciusában Zágrábban horvát, Újvidéken szerb nemzeti gyűléseket, szlovák megmozdulásokat tartanak. 1848. április 10-én a Helytartótanács utolsó ülését tartja Budán. 1848. április 17-én a céhrendszer felszámolásáért sztrájkolnak a pesti céhlegények. 1848. április 25-én életbe lép az osztrák császárság ideiglenes alkotmánya (Ausztria, Csehország, Galícia és Bukovina területére). 1848. április 26-án szlovák nemzeti gyűlést tartanak Miaván (Nyitra m.), majd május 10-11 között Liptószentmiklósón küzdenek egyenjogúsításukért, az országgyűlésen való nemzeti képviseletért.
1847. január 13-án meghal József nádor. Utódjául a király január 15én a nádor fiát, István főherceget nevezi ki. 1847. február 6-án Arany János „Toldi” című elbeszélő költeménye nyeri a Kisfaludy Társaság nagydíját. 1847. november 11-én megkezdi munkáját az utolsó rendi országgyűlés Pozsonyban. Kossuth Pest megye követeként vesz részt a küzdelmekben. 1847. december 27-én Bécs és Pozsony között megnyílik az ország első távíróvonala. 1847-ben Pollack Mihály tervei szerint elkészül a Nemzeti Színház. 1847-ben Eötvös József Magyarország 1514-ben c. regényével emel szót a jobbágykérdés haladéktalan megoldása mellett. 1848. március 1-jén a párizsi forradalom híre elérkezik Pozsonyba. Március 3-án – a francia forradalom által fellelkesített - Kossuth felirati javaslatában nemcsak Magyarország, hanem az örökös tartományok számára is modern alkotmányt követel. Március 11-én Irínyi József a modern polgári magyar nemzet életkereteit tartalmazó tizenkét pontot fogalmazza meg („Tizenkétpont”). Március 13-án Petőfi Sándor megírja a Nemzeti dalt. 1848. március 13-án kitör az első bécsi forradalom. Március 14-én V. Ferdinánd császár-király megígéri, hogy alkotmányt ad az örökös tartományoknak, és engedélyezi a teljes sajtószabadságot. A bécsi forradalom hírére a Pilvax Kávéházban összegyűlő radikális gondolkodású pest-budai fiatalok másnapra tömegtüntetést szerveznek. 1848. március 15-én Pesten győz a forradalom. A márciusi fiatalok cenzúra nélkül kinyomtatják Petőfi „Nemzeti dal” c. költeményét és a „12 pontot”. Délután 3 órakor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a Pest városi tanács csatlakozása után Budára mentek, Táncsics Mihály kiszabadítására, és hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Az országgyűlés küldöttsége Bécsbe érkezik. 1848. március 16-án Pesten megkezdik a nemzetőrség szervezését. Bécsben az udvar elfogadja a magyar országgyűlés legfőbb követeléseit. 1848. március 17-én az uralkodó István főherceg nádort teljhatalommal ruházza fel. István nádor királyi hozzájárulással miniszterelnöknek nevezi ki gróf Batthyány Lajost. Március 18-án a pozsonyi országgyűlés megszavazza a jobbágyfelszabadítást. Pesten felfegyverzik az első 1500 nemzetőrt. Március 23-án Batthyány javaslatára a nádor kinevezi a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányt. 1848. március 28-31. között újabb tömegtüntetések zajlanak Pesten. 1848. március 28-án a király megtagadja a független kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikk szentesítését. A pozsonyi országgyűlés visszaveti a királyi leiratot. A király március 31-én jóváhagyja a független magyar kormányról szóló törvényjavaslatot.
96 1848. május 28-29-én Innsbrukban a horvát helyzetről tárgyal István nádor, Eötvös József miniszter és Ferenc Károly főherceg. 1848. június 5-én Zágrábban megnyílik a horvát tartományi gyűlés (Szábor). Június 10-én megszületik a Jelačićot tisztéből felfüggesztő királyi kézirat. 1848. június 12-17. között forradalom Prágában. 1848. június 23-26. között proletárfölkelés tör ki Párizsban, de leverik. 1848. július 25-én a Radetzky vezette osztrák császári sereg legyőzi a piemonti sereget Custozzánál. 1848. augusztus 6-án a császári csapatok elfoglalják Milánót. Augusztus 12-én az udvar visszaköltözik Bécsbe. 1848. augusztus 27-én az önálló magyar Pénz- és hadügyminisztérium felállítását törvénytelennek minősíti az osztrák kormány az uralkodóhoz intézett emlékiratában. 1848. augusztus 31-én a király leiratot intéz a nádorhoz, s a magyar kormányt a törvények megsértésével vádolja. Jelačić bevonul Fiuméba, szeptember 4-10. között felvonul a Drávához. 1848. szeptember 6-án Kossuth pénzügyminiszter elrendeli az ötforintos (fedezetlen) pénzjegyek kibocsátását (Kossuth bankók). 1848. szeptember 11-én Jelačić főserege (51000 ember és 48 löveg) Varasdnál, Perlaknál, Légrádnál átkel a Dráván. 1848. szeptember 10-11. között tömegtüntetések zajlanak Pesten. Megindul a sorkatonák tömeges átlépése a honvédzászlóaljakba. Szeptember 11-én a magyar csapatok visszavonulnak. 1848. szeptember 15-én a képviselőház a nádort állítja a dunántúli sereg élére. 1848. szeptember 16-28. között tartott újabb román nemzeti gyűlés Balázsfalván, nem ismeri el az Uniót. 1848. szeptember 23-án István nádor lemond és Bécsbe költözik. 1848. szeptember 28-án Lamberg altábornagy a pesti hajóhídon a fellármázott nép áldozatául esik. 1848. szeptemberétől Széchenyi István bevonul a döblingi elmegyógyintézetbe.
1848. április 7-én a király aláírja a miniszterek kinevező iratát, de nem hozzák nyilvánosságra. Az uralkodó aláírja a jobbágyfelszabadításról, a népképviseleti országgyűlésről és a független magyar kormányról szóló törvénycikkeket, a miniszteri kinevezésekre. 1848. április 9-én az újvidéki szerb gyűlés küldöttségével folytatott tárgyaláson Kossuth elutasítja a szerbek külön nemzetként való elismerését. 1848. április 11-én V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést, és szentesíti törvényeit. Április 14-én Pozsonyból Pestre helyezi át székhelyét a kormány. Április 15-én a bécsi Magyar Udvari Kancellária megszünteti működését. 1848. április 21-én Jelačić Zágrábba érkezik és megkezdi működését. 1848. április 22-én az erdélyi Szász Nemzeti Egyetem vezetői az uralkodóhoz intézett emlékiratukban tiltakoznak Magyarország és Erdély Uniója ellen. 1848. április 23-án Bécsben közzéteszik az új osztrák alkotmányt. 1848. május 11-én a zágrábi horvát báni értekezlet megtagadja engedelmességét a magyar kormánynak. 1848. május 10-12. között Pesten Lederer főparancsnok ellen tüntetnek a tömegek. 1848. május 13-15. között a szerb nemzeti kongresszus Karlócán autonóm szerb vajdaságot követel. Május 15-17. között a balázsfalvi román nemzeti gyűlés követeli a románok nemzeti létének elismerését, arányos országgyűlési képviseletet, Román Nemzeti Bizottság alakul. 1848. május 15-én újabb forradalmi megmozdulás tör ki Bécsben. Az udvar Innsbruckba menekül. 1848. május 16-án a magyar kormány megkezdi az első tíz honvédzászlóalj toborzását. 1848. május 30-án Kolozsvárott az utolsó erdélyi rendi országgyűlés kimondja Erdély Unióját Magyarországgal. Június 10-én Batthyány erélyes fellépésére a király szentesíti az Erdéllyel való úniót. 1848. június 5-én Zágrábban horvát tartományi gyűlést tartanak. 6-án a Délvidéken szerb felkelés robban ki. 1848. június 14-én országgyűlési képviselő választásokat tartanak. 1848. június 17-én Kossuth pénzügyminiszter önálló magyar bankjegy kibocsátására köt szerződést a Magyar Kereskedelmi Bankkal. 1848. július 5-én István nádor megnyitja Pesten az első népképviseleti országgyűlést. Július 11-én Kossuth előterjesztésére a képviselőház közfelkiáltással megszavazza a kormány által kért 200000 újoncot s 42 millió forint hitelt. Július 12-én megalakul az Egyenlőségi Társulat. 1848. július 14-én a magyar hadsereg eredménytelenül ostromolja a szerb felkelők délvidéki erősségét, Szenttamást (Bács m.). 1848. augusztus 29-én Teleki László Magyarország követeként Párizsba indul. Szemere miniszter elrendeli az újoncok összeírását.
97 1848. október 6-án Bécsben felkelés tör ki. Lemond Metternich államtitkár. Az uralkodó Olmützbe menekül. 1848. október 7-én Roth szerb hadteste Ozoránál leteszi a fegyvert. 1848. október 13-án Törökbecsnél Damjanich János őrnagy csapatai legyőzik a szerb fölkelőket. 1848. október 31-én a császári csapatok leverik a bécsi felkelést. 1848. november 1-jén Magyarországon életbe lép a közteherviselés. 1848 közepén Gábor Áron Kézdivásárhelyen ágyúöntő telepet hoz létre. 1848. november 15-én forradalom tör ki Rómában. 1848. november 22-én az osztrák birodalmi gyűlés ismét megkezdi működését Kremsirben (Morvaország). 1846-1848 között dúló amerikaimexikói háború véget ér. 1848-ban Mexikó lemond Texasról, ÚjMexikóról és Kaliforniáról.
1848. szeptember 4-én V. Ferdinánd – a június 10-én felfüggesztett, de hatáskörében tovább működő – Jelačićot visszahelyezi báni méltóságába. 1848. szeptember 11-én Batthyány Lajos miniszterelnök bejelentette a képviselőházban a kormány lemondását. Az országgyűlés Kossuthra és Szemerére bízta a kormányzást. István nádor Batthyány Lajost bízza meg a kormányalakítással. 1848. szeptember 16-án megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány (Kossuth Lajos, Madarász László, Nyáry Pál, Pállfy János, Patay József, Sembery Imre). Szeptember 21-én a Honvédelmi Bizottmány elkezdi működését. Szeptember 22-én Kossuth hazatérésre szólítja fel a birodalom más tartományaiban állomásozó magyar sorkatonákat. - 1848. szeptember 23-án István főherceg lemond a nádorságról, és Bécsbe szökik. - Szeptember 24-én Kossuth elindul alföldi toborzóútjára, amely október 5-ig tart. 1848. szeptember 25-én a király Lamberg grófot nevezi ki a magyarországi haderők főparancsnokává, akivel a pesti tömegek 28án leszámolnak. Szeptember 26-án Jelačić elfoglalja Székesfehérvárt. Szeptember 29-én a Pákozd és Sukoró közötti csatában a magyar sereg legyőzi a támadó horvát sereget. Szeptember 30-án Jelačić háromnapos fegyverszünetet köt Mógával. Október 1-3 között Jelačić visszavonul, elhagyja Székesfehérvárt, majd Győrt. 1848. október 3-án uralkodói nyílt parancs Jelačićot kinevezi a magyarországi haderő főparancsnokává; feloszlatja az országgyűlést, és az országot haditörvények hatálya alá veti. 1848. október 6-án a magyar csapatok a határ közelébe érnek. – Bécsben új forradalom tör ki, a kormány Olmützbe menekül –, október 7-én a képviselőház törvénytelennek nyilvánítja a király rendelkezéseit. Roth horvát hadteste Ozoránál leteszi a fegyvert. 1848. október 8-án a képviselőház Kossuth javaslatára az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházza a végrehajtó hatalom gyakorlását, és Kossuthot kinevezi a Bizottmány elnökévé. Kossuth Lajos (18021894) teljhatalmú kormányzó lett. 1848. október 10-én a bécsi demokratikus erők segítségül hívják a magyar sereget, 15-én Móga átkel a Lajtán, de visszavonul. 1848. október 16-án az uralkodó Alfred zu Windischgrätz herceg altábornagyot (az itáliai kivételével) cs. kir. hadsereg főparancsnokává nevezi ki, és teljhatalommal ruházza fel. Móga bizonytalankodik a Lajta mellett, háromszor is átkel a folyón. Október 30-án zajlik le a gyászos kimenetelű schwechati csata. A bécsi forradalom elbukik, a magyar sereg végleg visszahúzódik a Lajta innenső oldalára. 1848. november 1-jén a fel-dunai hadtest parancsnokságát Görgey Artúr veszi át. Október 3-án Bem József tábornok Pozsonyba érkezik, hogy felajánlja szolgálatait Kossuth Lajosnak. 1848. október 17-én Puchner csapataival elfoglalja Kolozsvárt. 1848. november 18-án megalakul a magyarországi lengyel légió. 1848. november 29-én Bem József lesz az erdélyi honvédcsapatok parancsnoka. 1848. december 2-án Olmützben V. Ferdinánd császár-király lemond trónjáról. Károly Ferenc lemond trónutódlásáról. I. Ferenc József magát osztrák császárnak és magyar királynak nevezve, bejelenti trónra lépését.
98
Ferenc József (1848-1916) 1848. december 6-án Schlick osztrák hadteste a Felvidékre tör, 11-én elfoglalja Kassát. 1848. december 7-én a magyar országgyűlés Ferenc Józsefet trónbitorlónak nyilvánítja. December 13-án Windishgrätz herceg kiáltványában közli: hadseregének előőrsei Bécsből elindulva átlépték a magyar határt a törvényes rend helyreállítására. 1848. december 16-án az osztrák fősereg átlépi a magyar határt. Nagyszombatnál Guyon Richárd ezredes csapatai súlyos vereséget szenvednek a császáriaktól. 1848. december 30-án Perczel Mór vezérőrnagy hadteste Mórnál súlyos vereséget szenved Jelačić hadtestétől. 1849. január 3-án Windishgrätz herceg tábornagy Bicskén magánszemélyként fogadja az országgyűlés békeküldöttségének tagjait, és feltétel nélküli megadást követel. 1849. január 8-án Ioan AxenteSever román felkelői elpusztítják Nagyenyedet. 1849. február 5-én a Guyon Richárd vezette hadosztály áttör a császáriak által védett Branyiszkóihágón. 1849. február 13-án a képviselőház vésztörvényszék felállításáról dönt. 1849. február 16-án Josif Rajačic pátriárka vezetésével megalakul az ideiglenes szerb vajdasági kormány. 1849. március 4-én I. Ferenc József Olmützben új, birodalmi alkotmányt ad ki (sohasem lépett életbe). 1849. március 12-én országgyűlés felsőháza megtartja első ülését Debrecenben. 1849. március 28-án a frankfurti parlament IV. Frigyes Vilmos porosz királyt választja meg a Német Birodalom császárává, de ő nem vállalja. 1849. április 2. hatvani, április 4. tápióbicskei, április 6. isaszegi győzelmek. Április 10. váci, április 19. nagysallói, április 22-23., 26. komáromi csaták magyar győzelemmel. 1849. április 26-án a magyar fősereg I. és III. hadtestei dél felől is feltörik a komáromi ostromzárat, majd a császári fősereg beérkező egységeit Pozsony felé űzik.
Ferenc József – Ferenc Károly főherceg és Zsófia bajor hercegnő fiaként – 1830. augusztus 18-án Bécsben született. 1848. december 2án lépett trónra, de csak 1867. június 8-án koronázták meg PestBudán. 1854-ben vette nőül Erzsébet bajor hercegnőt (gyermekei: Zsófia, Gizella, Rudolf, Mária Valéria). 1916. november 21-én Bécsben hunyt el. 1848. december 6-án Bem vezérőrnagy kiáltványában biztosítja az erdélyi nemzetiségeket, hogy szabad nyelvhasználati jogukat tiszteletben fogja tartani. December 18-án győz a csucsai csatában. December 25-én hadteste felszabadítja Kolozsvárt. 1848. december 13-án Windischgrätz átlépi a magyar határt. December 16-án Kossuth szabadcsapatok állítására hívja fel a megyéket. December 27-én Windischgrätz elfoglalja Győrt, Görgey visszavonulóban, 30-án Windischgrätz már Budához közeledik. 1848. december 30-án a képviselőház elnapolja az úrbéri kárpótlásról szóló törvényjavaslat vitáját. 1848. december 31-én az országgyűlés Debrecenbe teszi át székhelyét. 1849. január 1-jén Debrecenbe költözik az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés. Január 4-február 10. között Görgey Artúr vezérőrnagy téli hadjáratot vezet. Január 5-én Vácott nyilatkozatot ad ki a fel-dunai hadtest nevében. Január 5-én Windischgrätz megszállja a fővárost. 1849. január 13-án a képviselőház elutasítja a feltétel nélküli fegyverletételt, de készségét nyilvánítja a „biztosított békére.” Január 13-án Bem felszabadítja Marosvásárhelyt, a császári hadak megszállják Szolnokot. Január 16-án Kossuth felhatalmazza Vasvárit, hogy szervezzenek szabadcsapatokat. 1849. január 21-én Bem Nagyszebent ostromolja, 22-én Perczel Mór kiveri a császáriakat Szolnokról, 24-én Görgey Körmöcbányánál elvágott hadosztálya megérkezik Besztercebányára. Január 25-én Percezl Irsáig nyomul előre. Január 28-án Windischgrätz megbízottja Rózsahegyen Görgeyvel tárgyal. Január 29-én Perczel visszahúzódik a Tisza vonalára, az Országos Honvédelmi Bizottmány Henryk Dembiński altábornagyot a honvédsereg főerőinek parancsnokává nevezi ki. 1849. február 4-én Puchner altábornagy Vízaknánál (Alsó-Fehér m.) megveri Bem vezérőrnagy seregét. Február 9-én Bem a piski (Hunyad m.) ütközetben megveri a császári csapatokat és támadásba lendül. 1849. február 10-én Görgey vezérőrnagy és Klapka ezredes hadtestei (későbbi VII. ill. I. hadtest) Kassánál felveszik a kapcsolatot. Befejeződik Görgey felvidéki hadjárata. Február 26-27. között zajlik a kápolnai csata (Heves m.). 1849. március 5-én Kossuth, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke megerősíti Görgey Artúr vezérőrnagy (1818-1916) parancsnoki kinevezését. Március 5-én Damjanich felszabadítja Szolnokot. Március 11-én Bem serege beveszi Nagyszebent. Március 15-én az osztrákok elhagyják Erdélyt. Március 21-éna képviselőház altábornaggyá nevezi ki Bem Józsefet.
99 1849. május 1-jén I. Ferenc József saját kezű levélben kér katonai segítséget I. Miklós orosz cártól a magyar forradalom leverésére. Május 5-én I. Ferenc József és a császári udvar visszatér Bécsbe. 1849. május 11-én Kolozsvárott kivégzik a magyar haditörvényszék által halálraítélt szász Stephan Ludvig Rothot. 1849 májusában román, szerb tárgyalások folynak. 1849. május 21-én Ferenc József és I. Miklós Varsóban megállapodnak az orosz katonai beavatkozásról. 1849. május 30-án Julius Haynau átveszi a császári hadak vezérlését. 1849. július 3-án Rómában felszámolják a forradalmat. 1849. július 14-én Kossuth és Nicolae Bäleescu aláírja a magyarromán megbékéli tervezetet. 1849. július 28-án a képviselőház elfogadja Szemere nemzetiségi törvényjavaslatát és kimondja a zsidók egyenjogúsítását. 1849. július 31-én Bem altábornagy Segesvárnál súlyos vereséget szenved (Petőfi Sándor halála). 1849. augusztus 3-án a Klapka vezette várőrség kitörése felszabadítja Komáromot az ostromzár alól. 1849. augusztus 6-án a nagycsűri (Szebenszék) ütközetben Lüders és Hasford szétverik Bem altábornagy seregét, majd augusztus 1-jén Temesvárnál Bem döntő vereséget szenved Haynau hadaitól. 1849. augusztus 6-án Piemont békét köt Ausztriával. 1849. augusztus 17-én Kossuth Orsovánál elhagyja az országot. A Világos után menekülő Szemere Bertalan miniszterelnök, mielőtt elhagyta volna az országot, 1849. augusztus 23-án Orsova mellett elásatta a Szent Koronát. 1849. szeptember 12-én Vidinben kelt levelében elítéli Görgeyt a feltétel nélküli fegyverletételéért. 1849. október 2-4. között Komárom vára a császári csapatok kezére kerül. Kivégzettek 1849-ben: - augusztus végéig: 38 fő, - szeptember 2-október 15.: 29 fő. - 1849-1851 között: kb. 100 fő. 1849. november 18-án császári nyílt parancs létrehozza a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot. 1849. november 21-én Haynau feloszlatja a szlovák légiót.
1849-ben Dembiński után Vetter Antalt nevezték ki fővezérré, aki március közepén Nagykőrös térségében eredménytelen ellentámadást kísérelt meg. Március 30-án Vettert Görgey váltotta fel. 1849. március 30-án a Kossuth jelenlétében tartott egri haditanács Klapka György vezérőrnagy tervei alapján kidolgozza és elfogadja a honvédség ellentámadásának tervét. Április 6-án a Görgey főparancsnoksága alatti I. (Klapka), II. (Aulich) és III. (Damjanich) hadtest Isaszegnél megveri Schlick és Jelačić egyesült hadtestét. 1849. április 12-én Windischgrätz lemond a főparancsnokságról. Április 14-én az országgyűlés a debreceni Nagytemplomban kimondja Magyarország függetlenségét és a Habsburg-Lotharingiaiház trónfosztását. Kossuthot kormányzóelnökké választja. Április 30án a képviselőház négy napos zárt ülésén történő vita után szabályozza Kossuth kormányzóelnöki hatáskörét. Május 1-jén Kossuth Szemere Bertalant nevezi ki belügyminiszterré, és a minisztertanács elnökévé. 1849. május 10-én Perczel Mór vezérőrnagy serege bevonul Pancsovára (Határőrvidék). Május 15-én Görgey megkezdi a budai vár nehéztüzérségi lövetését. Május 16-án Bem altábornagy serege Orsovára érkezik. A Temesköz Temesvár kivételével a honvédség kezébe kerül. – Május 18-án a Szemere-kormány az ország népéhez intézett kiáltványában keresztes hadjáratot hirdet az orosz csapatok ellen. – Május 21-én Görgey vezette fősereg rohammal beveszi Buda várát. Június 5-én Kossuth és a kormány Pestre költözik. 1849. június 15-én Rüdiger orosz lovassági tábornok a III. hadtesttel átlépi a magyar határt. Június 20-21. között Görgey személyes vezetése alatt a honvéd fősereg Zsigárd és Pered térségében vereséget szenved. Június 26-án a minisztertanács Görgey javaslatára elhatározza, hogy Komáromnál összpontosítja a magyar főerőket, majd június 29-én Szeged környékére tervezi a honvédsereg összpontosítását. Június 30-án azonban Görgey nem hajlandó a fősereggel Szeged környékére vonulni. Július 1-jén Kossuth leváltja Görgeyt a magyar erők főparancsnokságáról, és fővezérré nevezi ki Mészáros Lázár altábornagyot. 1849. július 2-án a komárom-ácsi csatában a Görgey vezette fősereg visszaveri Haynau táborszernagy túlerővel támadó csapatait. A csatában Görgey életveszélyesen megsebesül. Július 8-11. között a kormány Szegedre költözik, a császáriak elfoglalják Budát és Pestet. 1849. július 17-én Görgey Vácnál visszaveri Paszkievics főerőinek támadását, majd Rétságon át Vadkertre vonul. Július 23-án Bem altábornagy az Ojtozi-szoroson át betör Moldvába. 1849. július 25-én Kossuth Lajos elutasítja a Szemere-kormány lemondását. 1849. július 27-én az orosz főerők átkelnek a Tiszán, a képviselőház zárt ülésén a többség Görgey főparancsnoki kinevezését követeli. Július 30-án azonban Kossuth – a minisztertanács határozata alapján – Dembiński altábornagyot a Szegednél összpontosított fősereg parancsnokává nevezi ki. 1849. augusztus 1-jén a kormány és az országgyűlés Szegedről Aradra menekül. Augusztus 2-án Haynau táborszernagy bevonul a honvédsereg által feladott Szegedre.
100 1849-ben kitör a Kaliforniai aranyláz. 1850. február 10-én Haynau elrendeli a magyarországi protestáns egyházak szigorú hatósági felügyeletét. 1850. március 9-én megjelenik a Pesti Napló c. napilap első száma. 1850. március 26-án kereskedelmi és iparkamarák felállítása. 1850. április 25-én császári nyílt parancs vezeti be Magyarországon a jövedelemadót. 1850. július 1-jén az osztrák posta bevezeti a postabélyeget. Október 1-jén bevezetik a bélyegilletéket Magyarországon. 1850. december 16-án Pest és Bécs között vasúti összeköttetés létesül. 1850-ben London lakossága eléri a 2,5 milliót. 1851. március 1-jén Magyarországon bevezetik az állami dohánymonopóliumot, a sörés pálinkaadót. 1851. május 1-jén megnyílik Londonban a Nagy Kiállítás. 1851-ben különvált a humán- és az állatorvosi képzés. 1852. július 4-augusztus 14. között I. Ferenc József első magyarországi körútját teszi. 1852. szeptember 1-jén intézményesítik a cenzúrát. 1852. november 26-án az uralkodó kiadja az ún. „egyleti törvényt”. 1852. november 29-én császári nyílt parancs 1853. május 1-jei hatállyal kiterjeszti Magyarországra, Horvátországra és a Szerb Vajdaságra az 1811. évi osztrák polgárjogi törvénykönyv érvényét. 1852-ben létrejön a Rimamurányi Vasmű Egyesülés. 1852-ben megjelenik az amerikai Harriet Beecher-Stowe könyve, a Tamás bátya kunyhója. 1853. január 1-jén megindul a kormány hivatalos lapja, a Budapesti Hírlap. 1853. szeptember 3-án megnyitják a Cegléd-Kiskunfélegyháza közti vasútvonalat. 1853-1856. között kirobban az osztrák-török háború. 1853-ban megalakul a pesti kereskedelmi Lloyd Társulat, 1854. január 1-jével napilap indul Pester Lloyd címmel (1944-ig jelenik meg). 1853-ban megjelent Jókai Mór „Egy magyar nábob”, majd folytatása a „Kárpáthy Zoltán” c. regénye.
1849. augusztus 2-án Nagysándor József vezérőrnagy I. hadteste Debrecennél vereséget szenved az orosz főerőktől. Augusztus 5-én a szőregi (Csongrád m.) csatában a Dembiński vezette fősereg vereséget szenved Haynau hadától. 1849. augusztus 10-én a minisztertanács határozatot hoz arról, hogy a koronát felajánlja a cári családnak. Augusztus 11-én Görgey, Csány, Vukovics és Aulich kérésére Kossuth lemond kormányzóelnöki tisztségéről, s a legfőbb polgári és katonai hatalmat Görgeyre ruházza, aki augusztus 13-án a honvédsereg főerőivel (30 ezer ember, 144 löveg) Világosnál (Arad m.) feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt. Augusztus 17-én Damjanich feladja Aradot, 21-én Vécsey Borosjenőn leteszi a fegyvert. A Beke József ezredes vezette dél-erdélyi csapatok Dévánál augusztus 18-án tették le a fegyvert Lüders előtt. Augusztus 26-án a munkácsi várőrség feladja a várat. 1849. augusztus 26-án Haynau táborszernagy közli Görgeyvel, hogy a cár közbenjárására kegyelmet kapott. Október 2-án Klapka György feladja Komárom várát, az utolsó magyar kézben lévő erősséget. Október 6-án a császári haditörvényszék ítélete alapján Pesten kivégezték Batthyány Lajos volt miniszterelnököt, Aradon a honvédsereg 12 tábornokát és 1 ezredesét. Október 10-én Pesten kivégezték Csány László volt közlekedési minisztert és Jeszenák János kormánybiztost. 1849. október 30-án a lapok közlik, hogy az uralkodó elrendelte a halálos ítéletek végrehajtásának felfüggesztését, november 1-jén Magyarországon is kihirdették az olmützi alkotmányt. 1849. október 24-től Magyarország területi felosztása során öt katonai kerületet alakítottak ki: Pest-Buda, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad központtal. Leválasztották Horvátországot, Erdélyhez csatolták a Partiumot, létrehozták a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot. Önálló lett a katonai Határőrvidék is. 1849. november 21-én Buda és Pest között átadják a forgalomnak a Lánchidat. 1849. december 31-én Pest város tanácsa díszpolgárává választja Haynaut, Jelačićot és Paszkievics herceget. 1850. január 18-án megjelenik a csendőrség megszervezésére vonatkozó rendelet. 1850. február 26-án az uralkodó feloszlatja a horvát báni tanácsot. 1850. április 25-én Deák Ferenc egy hivatalos megkeresésére elhárítja a közügyekben való tevőleges részvételt. 1850. május 7-én a horvát-szlavón, valamint a bánsági szerb Határőrvidéket császári nyílt parancs továbbra is a Monarchia különálló részévé nyilvánítja. 1850. június 15-én Kossuth Lajos a törökországi Kiutahiában elkészíti első államszövetségi tervét. 1850. július 6-án a császár elnökletével tartott minisztertanács a hatáskörét túllépő Haynaut nyugdíjazza. 1850. szeptember 13-án Bach belügyminiszter rendeletet ad ki a magyarországi politikai hatóságok szervezéséről.
101 1854. március 5-én megindul a Vasárnapi Újság című napilap. 1854. december 16-án Leo Thun birodalmi kultuszminiszter rendeletileg szabályozza a középfokú iskolák tanrendjét. 1854-ben megjelenik Arany János Toldi Estéje c. költeménye. 1854-55. között zajlik a krími háború. 1855. október 21-én Pesten eltemetik Vörösmarty Mihályt. 1855. december 24-én megnyitják a Győr-Bruck közti vasútvonalat. 1855-ben Ganz Ábrahám szabadalmaztatja a kéregöntésű vasúti kereket. – Az acéliparban bevezetik a Bessemer-eljárást. 1856. szeptember 30-án a kultuszminiszter jóváhagyja a cs. kir. Josef Polytechnikum szervezeti szabályzatát. 1856. október 1-jén hatályba lép a Magyarország kormányzója, Albrecht főherceg által kiadott cselédrendtartás. 1856. december 24-én a pesti utcákon megkezdődik a gázvilágítás. 1856-ban elhunyt Bolyai Farkas. 1857. november 1-jén Pesten megnyitja kapuit a Kereskedelmi Akadémia. 1857 novemberében átadják a forgalomnak a Szeged-Temesvár és a Szolnok-Debrecen vasútvonalat. 1857-ben megkezdődik az oktatás a pesti Állatorvosi Tanintézetben. 1858-ban felépül a pesti Dohány utcai zsinagóga. 1859. szeptember 6-án avatták fel. Máig Európa legnagyobb működő zsinagógája. Tervét Förster bécsi építész készítette. 1858-ban Stephen Douglas az amerikai szenátusi választáson legyőzi Lincolnt. 1859. február 15-21. között Rózsa Sándor, az „alföldi betyár” perének végtárgyalására kerül sor. 1859. május 5-én Párizsban megállapodást köt Kossuth Lajos és III. Napóleon. 1859. október 16-án a magyar tannyelv bevezetését kérik a pesti egyetem hallgatói a Helytartóságtól. 1859. november 23-án Kolozsvárott megnyílik az Erdélyi Múzeum Egylet.
1850. szeptember 29-én egyesítik a pesti József Ipartanodát és a bölcsészkari Mérnöki Intézetet, majd 1856-ban Polytechnikummá, műegyetemmé szervezik. 1850. október 4-én a pénzügyőrségnek magyarországi felállításáról alkot rendeletet a pénzügyminiszter. 1851. április 13-án hat osztrák és magyar tanácsos részvételével az uralkodó birodalmi tanácsot hív életre. 1851. július 1-jén a minisztertanács eltörli az Ausztria és Magyarország közti közbülső vámhatárokat. 1851. szeptember 11-én Kossuth, az amerikai szenátus által rendelkezésre bocsátott hajó fedélzetén elhagyja Törökországot. Október 23-án Angliába, december 3-án Amerikába érkezett. 1852 július végén visszatér Európába, 1857-ig Londonban él. 1851. szeptember 21-én Kossuthot és Andrássy Gyulát, több más társukkal együtt in effigie (távollétükben jelképesen) hazaárulás miatt felakasztják. 1851. október 10-én Magyarország katonai és polgári kormányzójává Albrecht főherceget nevezi ki az uralkodó. 1851. december 31-én császári nyílt parancs hatálytalanítja az 1849. évi olmützi alkotmányt, és meghirdeti a császári egyeduralmat. 1852. januárjában letartóztatják szervezkedés tagjait.
a
Makk-féle
hazai
titkos
1852. április 14-én Ferenc József császár vezető politikusok előtt kinyilvánítja, hogy a miniszterelnöki teendőket a jövőben maga látja el. 1853. február 10-én megkezdődik a budai Várnegyed alatt vezető alagút építése. 1857. április 20-án nyílik meg. 1853. február 18-án I. Ferenc József ellen Bécsben sikertelen merényletet követ el Libényi János székesfehérvári szabólegény. 1853. március 2-án kibocsátják az úrbéri pátenst és a kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancsot. Május 1-jén életbe lép az 1852ben kiadott ősiségi pátens, amely megszünteti az ősiséget, de ösztönzi a hitbizományi rendszert. 1853. szeptember 8-án Orsova mellett megtalálják a szabadságharc végnapjaiban elrejtett szent koronát. Az uralkodó Budára szállíttatja. 1854. április 24-én I. Ferenc József császár házasságot köt Erzsébet bajor hercegnővel. 1854. május 1-jén megszűnik a kivételes állapot Magyarországon. December 15-én megszűnik az ostromállapot Erdélyben. 1855. március 4-én Magyarországon császári nyílt parancs rendeli el az országos kataszteri föld felmérést. December 15-én korszerű telekkönyvi rendszer felállításáról intézkedik az igazságügyminiszter. 1855-ben Világkiállítás nyílik Párizsban. 1856. március 30-án a párizsi békekonferencián részt vevő hatalmak aláírják a krími háborút lezáró békeokmányt, mely egyebek mellett a dunai hajózást Nemzetközi Dunabizottság felügyelete alá helyezi.
102 1859. december 20-án császári nyílt parancs 1860. május 1-jei hatállyal új „iparrendtartást” vezet be, amely az egész birodalomban érvényre juttatta az iparszabadság elvét. 1859-ben John Brown embereivel megtámadja Harpers Ferryt. 1860. március 26-án Madách Imre befejezi „Az ember tragédiája” című művét. 1860. május-október között Garibaldi győzelme Dél-Itáliában, a magyar légió hősi harcai. 1860. június 4-én Tóth Kálmán szerkesztésében megindul a Bolond Miska című érclap. 1860-ban Ferenc József találkozik Varsóban az orosz cárral és a porosz régenssel. 1860-ban Ábrahám Lincolnt az Egyesült Államok (USA) elnökévé választják. – Dél-Carolina kiválik az Unióból. 1861. január 13-16. között Nagyszebenben az erdélyi románok értekezlete Magyarország és Erdély uniója ellen foglal állást. 1861. március 9-én a pesti Nemzeti Színházban bemutatják Erkel Ferenc „Bánk bán” c. operáját. 1861. április 2-án a karlócai szerb nemzeti kongresszus az autonóm szerb vajdaság bevezetése mellett foglal állást. 1861. május 15-én erdélyi románok balázsfalvi gyűlése, június 6-7. között a szlovák nemzeti kongresszus Túrócszentmártonban. Július 23-án a horvát országgyűlés a Magyarországgal fennálló közjogi kapcsolatot perszonáluniós alapra kívánja helyezni. 1861. májusában Teleki László öngyilkossága: a Határozati Párt vezetője, a Felirati párti Deák Ferenc ellenfele volt. Utóda Tisza Kálmán lett. 1861-ben Jedlik Ányos elkészíti a világ első dinamóját. 1861. januárjában Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Luisiana, februárban Texas kiválik az amerikai unióból. – Montgomery az alkotmányozó gyűlés elfogadja a Konföderált Államok alkotmányát. – 1861. márciusában beiktatják az Egyesült Államok új elnökét, Abraham Lincolnt. – 1861. áprilisában elesik Fort Sumter. – Virginia kiválik az Unióból. – 1861. májusában Arkansas, júniusban Észak-Carolinaés Tenessee kiválik az Unióból. – Júliusban zajlik le a Bull Run-i csata. –
1856. augusztus 31-én fölszentelik az esztergomi főszékesegyházat Scitovszky János bíboros hercegprímás és I. Ferenc József jelenlétében. Az ünnepségen először csendült fel Liszt Ferenc „Esztergomi misé”-je a szerző vezényletével. A zárókő letételére 1869-ben került sor. 1857. január 1-jén életbe lép a házassági jogot szabályozó 1856. október 8-án kelt császári nyílt parancs. 1857 január 26-án Pesten, a Soroksári úton megalapítja gépgyárát Röck István. 1857. május 8-án az Osztrák Császárság egész területén általános amnesztiában részesítik a politikai perekben elítélteket. 1857 májusában Arany János megírja „A walesi bárdok” című balladáját. 1857. július 16-án Andrássy Gyula aláírja a hazatérési engedélyhez előírt hűségnyilatkozatot. 1857. november 17-én újjászervező ülését tartja Pesten az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE). 1858. január 1-jén Magyarországon is hatályba lép az 1852. évi osztrák erdőtörvény, mely védi a meglévő erdőterületeket, és biztosítja az erdők felújulását. 1858. november 20-án a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsa törli azt a korábbi megkötést, hogy az Akadémiának a tudományokat magyar nyelven kell művelnie. Széchenyi ellenlevelet intéz a Magyar Tudományos Akadémia ügyében. 1859. január 17-én Alexandru Ion Cuza ezredes személyében Havasalföld és Moldva közös fejedelmet választ. 1859. május 6-án Kossuth, Teleki és Klapka részvételével Párizsban megalakul az emigráns kormány szerepére vállalkozó Magyar Nemzetközi Igazgatóság. 1859. április 28-án kitör a háború Ausztria illetve Franciaországgal szövetséges Piemont között. 1859. június 4-én Magenta mellett, június 24-én Solferinónál súlyos vereséget szenvednek az osztrák seregek III. Napóleon francia császártól. I. Ferenc József békét köt III. Napóleonnal (július 11., november 10.). Ausztria lemondott a gazdag Lombardiáról. 1859. július 16-án I. Ferenc József a monarchia népeihez intézett kiáltványában bejelenti Lombardia elvesztését, s ígéretet tesz arra, hogy a törvényhozásban és a közigazgatásban korszerű változásokat hajt végre. 1859. júliusában Londonban megjelenik Széchenyi István „Blick” c. válasza Bach névtelenül megjelentetett „Rüblick” c. röpiratára. 1859 október végén Pesten és az ország más városaiban megemlékezéseket tartanak Kazinczy születésének 100. évfordulója alkalmából. 1859. november 26-án Erkel Ferenc „Hunyadi László” c. operájának pesti előadása nemzeti tüntetéssé válik. 1860. március 15-én országszerte megemlékeznek az 1848-as forradalomról. Március 30-án az uralkodó fölmenti tisztségéből Albrecht főherceget, Magyarország főkormányzóját, utóda Benedek Lajos táborszernagy lett.
103 1861. novemberében Lincoln kinevezi McClellant az Unió haderőinek főparancsnokává. 1861-megszüntetik az orosz jobbágyság intézményét. Gyors fejlődésnek indul az orosz kapitalizmus. 1862. március 8-12. között a szászok nagyszebeni gyűlése Magyarország és Erdély uniója ellen foglal állást. 1862. augusztus 20-án az uralkodó hozzájárul a Magyar Földhitelintézet létesítéséhez. 1863. július 1-jén kezdi meg működését. 1862-ben megjelenik Jókai Mór „Az új földesúr” c. regénye. 1862-ben Dréher Antal megnyitja sörgyárát. 1862-ben Bismarck kancellár hatalomra kerül Poroszországban. 1862. januárjában Lincoln 1. sz. hadparancsában elrendeli az általános támadást. Februárban Grant tábornok elfoglalja Fort Henryt és Fort Donelsont. – 1862. májusában az északi csapatok elfoglalják New Orleanst. Júniusban hétnapos csata zajlik Richmondnál, szeptemberben zajlik az antietami csata. Lincoln elnök bejelenti, hogy 1863. január 1jével szabadnak nyilvánítja a lázadó államok területén élő rabszolgákat. 1863. január 22-én OroszLengyelországban kitör a lengyel felkelés. 1863-ban az erdélyi országgyűlés határozata a románok nemzeti és vallási egyenjogúsításáról. 1863-ban megalakul az első Budapesti Gőzmalom Rt. 1862. decemberében zajlik le a fredericksburg-i csata, 1863. májusában a chancellorsville-i csata, júliusban a gettysburgi ütközet. Vicksburg védői leteszik a fegyvert Grant tábornok csapatai előtt. – 1863. novemberében Lincoln beszédet mond a gettysburgi Temetődombon rendezett emlékünnepségen. A lázadók vereséget szenvednek Chattanoogánál, megnyílik az út Georgia felé. 1864. január 8-án megnyílik a pesti áru- és értéktőzsde. 1864. szeptember 28-án Londonban megalakul a Nemzetközi Munkásszövetség, az I. Internacionálé. 1864-ben Ausztria, Poroszország és Dánia háborúja. 1864. februárjában Lincoln kinevezi Grant tábornokot az Unió hadseregeinek főparancsnokává.
1860. április 7-én Döblingben Széchenyi István öngyilkosságot követ el (főbe lövi magát). Áprilisban országos gyászt tartanak Széchenyi halála alkalmából. 1860. július 26-án Egerben „Éljen Kossuth, Éljen Garibaldi !” jelszóval tüntetnek. Október 20-án az uralkodó kiadja az ún. „Októberi diplomá”-t: visszaállította a kancelláriát és a Helytartótanácsot és ígéretet tett az országgyűlés összehívására. 1860. december 27-én az uralkodó elrendeli az 1849-ben leválasztott Szerb Vajdaság és Temesi Bánság Magyarországhoz csatolását. 1861. február 26-án az uralkodó kiadja a februári pátenst, amely még korlátozottabban alkotmányosságot biztosít az országnak. Bécsbe központi parlamentet (birodalmi tanácsot) hív össze. 1861. április 6-augusztus 22. között országgyűlést tartanak Budán. Június 5-én a képviselőház szavazásán Deák felirati javaslata 155:152 szavazati aránnyal többséget szerez. Augusztus 8-án Deák az alkotmányjogi követeléseket még határozottabban fogalmazza meg második felirati javaslatában, s leszögezi: kivívásukban a nemzet a helytállás és a kivárás politikáját folytatja. Augusztus 22-én az uralkodó feloszlatja a magyar országgyűlést, folytatódik az önkényuralom; Schmerling lett az államminiszter. 1862. május 1-jén Kossuth elkészíti tervezetét a dunai államszövetségről, Magyarország, Horvátország, Szerbia és Románia szövetségéről. Június 1-jén a Határozati Párt vezetői értekezletén elutasítják Kossuth Dunai Szövetség-tervét, másnap ugyanezt teszi Eötvös József is. 1862. december 4-én elkészül Apponyi György báró kiegyenlítési terve, melyet az uralkodó felkérésére készített. Ebben a 48-as törvények revízióját ajánlja, továbbá Magyarország és Ausztria között a birodalom nagyhatalmi állását és a „dualizmus” bevezetését javasolja. 1862-ben Világkiállítás nyílik Londonban. 1865. február 20-án felavatják a pesti Vigadó épületét, Feszl Frigyes alkotását. 1865. április 16-án Deák Ferenc a Pesti Naplóban közzéteszi húsvéti cikkét, a kiegyezés feltételeivel. 1865 májusában František Palacký, cseh történész a Národ c. lapban cikksorozatot közöl a birodalom dualista átalakítása ellen. 1865. november 10-december 11. között országgyűlési képviselőválasztásokat tartanak Magyarországon. 1865. december 9-én felavatják a Magyar Tudományos Akadémia új, a berlini Fridrich Stüler tervei alapján épült, Lotz Károly freskóival díszített Duna-parti székházát. 1866. március 18-tól a MTA elnöke Eötvös József lett. 1865. december 14-én a magyar országgyűlést személyesen az uralkodó nyitja meg. December 16-án Deák Ferencet kihallgatáson fogadja I. Ferenc József. 1866. április 9-én az uralkodó elnökletével a minisztertanács a kiegyezés lehetőségét tárgyalja. (Április 21-én Pesten megkezdődnek a horvát és a magyar országos küldöttségek kiegyezési tárgyalásai).
104 1864. júniusban újra elnöknek jelöli Lincolnt a Nemzeti Unió Párt országos értekezlete. Szeptemberben Sherman csapatai beveszik Atlantát. Októberben Sheridan tábornok kiszorítja a délieket a Shenandoahvölgyből. Novemberben Lincolnt másodszor elnökké választják. Decemberben Sherman csapatai beveszik Savannaht. 1865. június 27-én Rainer főherceg, miniszterelnök szabadságoltatja magát, Anton Schmerling államminiszter – a március 27-én a birodalmi tanácsban ért támadás után – benyújtja lemondását. 1865. december 9-én a kolozsvári országgyűlésen a képviselők többsége az unió megújítása mellett foglal állást. 1865. januárjában az amerikai képviselőház elfogadja a 13. alkotmánymódosítást, mely törvényen kívül helyezi „a rabszolgaságot és a kényszerszolgaságot”. – Januárban Lincoln megbeszéléseket folytat a déli küldöttekkel Hampton Roadsban. Sherman csapatai beveszik Charlestont. Fort Sumter az Unióé. – 1865. márciusában kerül sor Lincoln második beiktatására. – 1865. áprilisában Jefferson Davis aláírja a Konföderáció törvényét a rabszolgák felfegyverzéséről. Az Unió csapatai elfoglalják a lázadók fővárosát, Richmondot. Grant és Lee tábornok aláírja Appomattoxban az ÉszakVirginiai Hadsereg megadásáról szóló okmányt. 1865. áprilisában Lincoln, az USA elnöke merénylet áldozata lesz. 1865. májusában Georgiában elfogják a menekülő Jefferson Davist. 1865. augusztusában Johnson elnök bejelenti, „A felkelés véget ért…” 1866. február 4-én megalakul a Magyar Technikai Egyesület (a Mérnök és Építész Egylet elődje). 1866. június 14-én kitör a poroszosztrák háború. 1866. augusztus 1-jén Pesten megindul az első lóvasút. 1866. augusztus 9-én Pesten megnyitják a Xantus János tervei szerint készült állatkertet. 1866. október 3-án az olasz-osztrák háborút lezáró bécsi békében Ausztria lemond Velencéről. 1866-ban megnyílik a Széchenyi Könyvtár nyilvános olvasóterme. 1866-ban az amerikai kongresszus elfogadja a 14. alkormánymódosítást, mely elismerte a négerek szavazati jogát.
1866. június 25-én a képviselőház 67-es bizottsága elfogadja a Deák javasolta kiegyezési elaborátumot. 1866. július 3-án Königgrätznél döntő vereséget szenvednek az osztrák seregek a poroszoktól. A vereség felgyorsítja a kiegyezési tárgyalások menetét. Július 20-án az osztrák flotta tönkreveri Lissánál a túlerőben lévő olasz hajóhadat. Július 26-án Nikolsburgban Poroszország és Ausztria aláírja az előzetes békét. 1866. július végén a monarchia föderalista átalakításának tervéről tárgyal az osztrák kormány. Augusztus 21-én Bécsben osztrákmagyar közös értekezlet kezdődik a kiegyezésről. 1866. november 19-én az országgyűlés meghallgatja az uralkodó leiratát, amely a hadsereg egységének fenntartását a felelős magyar minisztérium kinevezése feltételéül állítja. 1866. november 21-én megalakul a Deák-párt. December 11-én a képviselőház kimondja, hogy a kiegyezés előfeltétele a 48-as törvények helyreállítása. 1866. december 19-én a horvát országgyűlés kinyilvánítja: Magyarországtól függetlenül, önállóan kívánja rendezni viszonyát a monarchia többi országaival. 1866-ban Hohenzollern Károly román fejedelem lett. 1867. január 2-i császári nyílt parancs február 26-ra Bécsbe rendkívüli birodalmi tanácsot hív össze a kiegyezés ügyében. Február 3-án a császár Beustot nevezi ki birodalmi miniszterelnökké. Február 17-én az uralkodó Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké nevezi ki, majd február 20-án kinevezi az Andrássy-kormány tagjait: Andrássy gyula miniszterelnök mellett Eötvös József báró vallás- és közoktatási miniszter, Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, Horváth Boldizsár igazságügy miniszter, Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Wenckheim Béla báró belügyminiszter, Festetics György a király személye körüli miniszter, Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter. Deák Ferenc nem vállalt miniszteri tárcát. 1867. március 8-11. között a kormány elrendeli a törvényhatóságok újjászervezését. Április 10-én kerül sor a magyar vármegyei autonómia helyreállítására. 1867. április 1-jén az uralkodó elnöklete alatt tartott ülésen a magyar minisztertanács elfogadja a horvát kérdés rendezésére vonatkozó miniszterelnöki javaslatot. Május 25-én az uralkodó feloszlatja a horvát gyűlést. 1867. május 29-én részletes vita után a képviselőház 209:89 arányban, 83 tartózkodással elfogadja a közösügyi javaslatot . 1867. június 8-án káprázatos ünnepségek közepette I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázzák Pest-Budán a budavári Mátyástemplomban. Itt csendült fel Liszt Ferenc „Koronázási misé”-je. A király és a királyné a koronázási ajándékokat a rokkant honvédeknek adományozza. Erzsébet királyné környezetében magyarok jelennek meg. Július 28-án a király szentesíti az 1867:XII. tc.-t, „a magyar korona országai” és „őfelsége többi országai és tartományai” közötti viszonyt rendező kiegyezési törvényt.
105 1867. március 17-én I. Ferenc József a törvényjavaslatok benyújtását előzetes uralkodói engedélytől teszi függővé. 1867. május 15-én megalakul a Magyar Történelmi Társulat. Lapja a SZÁZADOK 1867-ben indult. Első elnöke gr. Mikó Imre volt. 1867. június 9-én a politikai vagy sajtóügyekben elítélteket a koronázás alkalmából az uralkodó közkegyelemben részesíti. 1867. július 1-jén a Majna vonalától északra fekvő államokban megalakul az Északnémet Szövetség. Az egyesült területeken a külügyek és a hadügyek irányítását a Szövetség elnöke, a porosz király kapja. 1867. szeptember 30-án megkezdi működését a Magyar Általános Hitelbank. 1867-ben az uralkodó feloszlatja a magyarországi csendőrséget. 1867-ben megszületik a Magyar Államvasutak. 1867-ben az Egyesült Államok megvásárolja a cári Oroszországtól Alaszkát. 1868-ban Magyarországon elsőként az Osztrák Államvasút Társaság resicai üzemében alkalmazzák az ún. Bessemer-féle eljárást. 1868. február 9-én megalakul az Általános Munkásegylet. 1868. június 11-én a király szentesíti a magyar pénzverdékben verendő pénzekről szóló 1868:VII. tc.-t. Az 1868:XLIV. tc. széles körű, szabad nyelvhasználatot biztosított a nem magyarok számára. 1868-ban lóvasút nyílik Budán. 1868. december 10-1869. február 23. között összeül Pesten az első zsidó kongresszus. 1868-ban megalakul a magyar Államvasutak (MÁV), az Athaenaeum Nyomda, az AngolMagyar Bank, létrehozzák az Országos Közegészségügyi Tanácsot, megnyílik a Lipótmezei Országos Tébolyda. 1868-ban Pesten és Budán megtiltják a szemét utcára dobálását. 1869. januárjában Szily Kálmán szerkesztésében megindul a Természettudományi Közlöny c. folyóirat. 1869. június 14-én a király jóváhagyja az MTA új alapszabályát.
1867. augusztus 28-án a Magyar Újság hasábjain megjelenik Kossuth Lajos írása, mely elítéli a kiegyezést. Október 6-án a kormány betiltja a honvédegyletek e napra tervezett országos gyűlését. 1867. december 21-én az uralkodó szentesíti az új osztrák alkotmányt, december 24-én pedig kinevezi a közös minisztereket. Karl Becke báró pénzügyminiszter, Franz John báró hadügyminiszter, Freidrich Beust báró külügyminiszter (1871-1879. között Andrássy gyula lett a külügyminiszter). 1867. december 30-án megalakul az első liberális kormány Ausztriában. 1868. április 1-jén a balközép párt elfogadja Tisza Kálmánnak az ún. bihari pontokban összegzett programját. 1868. április 2-án az Országos 48-as Párt néven önálló párttá alakul a szélsőbal. 1868. április-májusában az erdélyi románok Balázsfalván, a horvátok Zágrábban a kiegyezés ellen foglalnak állást. A románok területi önállóságot követelnek. 1868. május 20-án, Jellačić halálának évfordulóján tüntetések zajlanak Zágrábban. 1868. július 28-án a király szentesíti a közadók kivetéséről és behajtásáról, a házadóról, a bélyegekről, illetékekről és díjakról szóló törvényeket. 1868. november elején - hónapok óta tartó viták után elkészül a nemzetiségi törvénytervezet. 1868. augusztus 22-én az osztrák-magyar kiegyezés ellen tiltakoznak a prágai tartományülés képviselői, szeptember 24-én tartományi önkormányzatot követel a galíciai tartománygyűlés. 1868. november 14-én uralkodói kézirat megállapítja a dualista állam nevét: Osztrák-Magyar Monarchia vagy Osztrák-Magyar Birodalom. Magyarország lemond Alsó-Szlavóniáról, de megtartja Fiumét és a Muraközt. 1868. november 17-én a király szentesíti a magyar-horvát kiegyezést rögzítő 1868:XXX. tc.-t: a két ország államközösséget alkot, Horvátország belügyeiben saját törvényhozással és autonóm kormányzattal bír. 1868. november 24-én Deák Ferenc az országgyűlés elé terjeszti nemzetiségi törvényjavaslatát. December 5-én a király szentesíti a népiskolákról szóló XXXVIII. tc.-t (a katolikus főpapok ellenállásába ütközött), valamint a véderőről, a honvédségről és a népfelkelésről szóló törvénycikkeket. December 6-án a király szentesíti Magyarország és Erdély uniójának részletes szabályait tartalmazó 1868:XLIII. tc.-t, illetve a „nemzetiségi egyenjogúság” tárgyában hozott XLIV. tc.-t. December 8-án a király szentesíti a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló LIII. tc.-t, valamint a polgári perrendtartásról szóló LIV. tc.-t. 1868-ban Ráday Gedeon belügyminisztériumi tanácsost királyi biztossá nevezik ki, hogy az Alföld déli vidékein megromlott közbiztonságot állítsa helyre, a betyárvilágot számolja fel, Rózsa Sándort (1813-1878) is elítélik, haláláig Szamosújvárott raboskodott. 1869. január 28-án a Szerb Nemzeti Liberális Párt a kiegyezés ellen foglal állást a Nagybecskereken rendezett konferencián. 1869. február 7-én Temesvárott értekezletet tartanak a magyarországi románok, és a politikai aktivitás mellett döntenek. Március 7-8. között megalakul az Erdélyi Román Nemzeti Párt, mely az erdélyi románok politikai passzivitását határozza el. Április 30-án az erdélyi kormányszék megszünteti működését.
106 1869. július 14-én a király szentesíti a modern polgári igazságszolgáltatás követelményeit tartalmazó, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:IV. tc.-t. 1869. július 14-én a király szentesíti az első Magyar-Gácsországi Vasút építéséről szóló tc.-t. 1869. október 1-jén a világon elsőként az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be a postai levelezőlapot. 1869. december 8-án IX. Pius pápa a római Szent Péter-bazilikában megnyitotta az I. Vatikáni zsinatot. 1869-ben Pesten megjelenik Jókai Mór „A kőszívű ember fiai” c. regénye. 1869-ben lóvasúti járatok indulnak Temesvárott és Aradon. 1869-ben beiktatják az USA új elnökét, Grant tábornokot. 1870. július 18-án a vatikáni zsinat elfogadja a pápai csalatkozhatatlanság dogmáját. Július 23-án a minisztertanács megtiltja ennek kihirdetését. 1870. szeptember 8-án átadják a forgalomnak a NagyváradKolozsvár közti vasútvonalat. 1871:XLII. tc. rendelkezik a Nagykörút kiépítéséről. 1896. augusztus 31-én került sor ünnepélyes átadására. 1871. július 10-én József Műegyetem néven egyetemi rangra emelik a pesti Josef Polytechnikumot. 1871. augusztus 1-jén Türr István irányításával megindulnak a Ferenc-csatorna korszerűsítési munkálatai. 1871-ben megindul a termelés a diósgyőri vasgyárban, megalakul az ácsi cukorgyár. 1871-ben megszervezik a Standard Oil Co.-t, a világ első és legnagyobb kőolajipari monopóliumát. 1872. február 25-26. között Pesten rendezik az első országos iparosgyűlést. Február 27-én a király szentesíti az ipartörvényt. 1872. március 18-án megnyílik a Kassa-Oderbergi Vasút. 1872. október 10-én az uralkodó szentesíti a honvédségi Ludovika Akadémia felállításáról szóló 1872:XVI tc.-t. 1872. október 12-én a király szentesíti a kolozsvári egyetem felállításáról szóló 1872:XIX. tc.-t. 1872-ben megalakul a Magyar Földrajzi Társaság.
1869. május 26-án a közös minisztertanács elhatározza a katonai határőrvidék polgárosítását. 1869. augusztus 19-én a katonai határőrvidék különállásának megszüntetését rendeli el az uralkodó. 1870. március 2-án üzembe helyezték a budai gőzsiklót. 1870. április 10-én a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felállítását elrendelő 1870:X. tc.-t szentesíti a király. 1873-1905. között vezetője, Podmaniczky Frigyes báró lett. Május 30-án az állami számvevőszék felállításáról és hatásköréről szóló 1870:XVIII. tc.-t szentesíti a király. 1870. július 28-án Fiume megyét Horvátországhoz, Fiume kikötőt a magyar kormány fennhatósága alá csatolják, élén kormányzóval. 1871. június 6-án a király szentesíti a fiumei kikötő építéséről szóló 1871:XIX. tc.-t. 1870. augusztus 1-jén a király szentesíti a „köztörvényhatóságok rendezéséről” szóló 1870:XLII. tc.-t. 1870. szeptember 1-jén Sedannál a porosz sereg előtt III. Napóleon francia császár leteszi a fegyvert. Szeptember 4-én a francia Törvényhozó Testület megfosztja trónjától III. Napóleont, és kikiáltja a III. Köztársaságot. Párizs azonban kapitulált. Franciaország elveszti Elzász-Lotharingiát és 5 milliárd frank „jóvátételt” fizet. Szeptember 20-án az olasz csapatok elfoglalják Rómát, és egyesítik az Olasz Királysággal. 1871. január 18-án Versailles-ban a Német Birodalom császárává kiáltják ki I. Vilmos porosz királyt (Német Császárság kikiáltása). Március 26-án kikiáltják a párizsi kommünt, amelyet május 22-től egy hét alatt Mac Mahon tábornok csapatai levernek. Május 10-én Frankfurtban aláírják a porosz-francia háborút lezáró békét. 1871. június 8-án a két varasdi határőrezred területét uralkodói rendelet polgári közigazgatás alá helyezi. 1871. június 11-én Pesten a munkások a párizsi kommün mártírjai emlékére tüntetést szerveznek. 1871. november 14-én magyar miniszterelnöki tisztségéből felmentve közös külügyminiszterré nevezi ki az uralkodó Andrássy Gyulát. 1879. október 10-ig marad hivatalában. 1871-ben elhunyt Eötvös József. 1872. április 22-én hűtlenség vádjával bíróság elé állítják az 1871. januárjában elfogott huszonnyolc szocialista vezetőt. 1872. május 23-án nyilvánosságra hozza programját a Deák-párton belüli ún. Konzervatív Párt. 1872. június 12-július 9. között országgyűlési választások zajlanak. 1872. május 5-6. között a nagyszebeni erdélyi román gyűlés, május 9i aradi román gyűlés, július 3-i balázsfalvi román értekezlet nemzeti törekvéseknek ad kifejezést. 1872. június 9-i királyi rendelet a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj területét 1873-tól polgári közigazgatás alá helyezi és megtörténik megyei közigazgatási beolvasztásuk. 1872. augusztus 18-án a királyi biztos feloszlatja a Karlócán összeült szerb egyházi és nemzeti kongresszust.
107 1873. január 5-én megindul a Munkás Heti Krónika. 1873-ban elkészül az első hazai gyártmányú gőzmozdony. 1873. május 1-jén Bécsben világkiállítás nyílik. Itt szerepelt a Zsolnay-gyár és az 1870-ben alapított Magyar Államvasutak Gépgyára első gőzmozdonya is. 1873. október 23-án Budapest és Fiume között vasúti összeköttetés létesül. 1873-ban Tátrafüreden megalakul a Magyar Kárpát Egyesület. 1873-ban Színyei-Merse Pál megfesti Majális című képét. 1874. június 24-én Budapesten megindul a 2,8 km hosszú svábhegyi fogaskerekű vasút. 1875-ben megnyílik az Országos Levéltár Budapesten. 1875-ben Pancsova határában jelentkezik először a szőlő filoxéra. 1875-ben Liszt Ferenc elnökletével és Erkel Ferenc igazgatása mellett megnyitja kapuit az Országos Zeneakadémia. 1875-ben megalakul Németország Szocialista Munkáspártja. – Odesszában megalakul a Déloroszországi Munkásszövetség. 1876. január 1-jén megalakul a Petőfi Társaság. 1876. január 3-án átadják a forgalomnak a GySEV-et. 1876. január 28-án meghal Deák Ferenc. 1876. április 30-án Budapesten átadják a forgalomnak a Margithidat. 1876-ban megalakul az USA-ban a Munkások Pártja (később Szocialista Munkáspárt). 1876-ban Bell feltalálja a távbeszélőt. 1877. május közepén megindul a NÉPSZAVA. 1877. október 28-án Budapesten átadják a forgalomnak – az 1891től új néven – Nyugati pu.-t. 1878. április 21-22. között Budapesten magyarországi munkáskongresszus ülésezik. 1878. augusztus 5-14. között országgyűlési választások zajlanak, melyen a Szabadelvű Párt győz. 1878. december 25-vel megindul a Pesti Hírlap. 1878. december 28-án XIII. Leó pápa elítéli a szocialista eszméket és a munkásmozgalmat. 1878-ban megindul a Bolond Istók c. élclap.
1872. december 4-1874. március 21. között Szlávy József a miniszterelnök. 1872. december 22-én Budapest főváros néven mondja ki Pest, Buda és Óbuda egyesítését az 1872:XXXVI. tc. 1873. november 17. a főváros megalakulásának hivatalos napja. 1873-ban gazdasági válság, tőzsdekrach Magyarországon, vasúti panama botrányok országszerte. Kiéleződik a gazdasági válság. Decemberben lemond Kerkápoly Károly pénzügy- és Tisza Lajos közlekedési miniszter a vasúti botrányok miatt. 1874. február 26-án az 1848-as Párt a balközép Egyesült Közjogi Ellenzék néven egyesül, majd május 17-én felveszi a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt nevet. 1874. évi törvénycikkek: -
VIII. tc. az egységes tízes felosztású mértékrendszerről,
-
XI. tc. a belvizek levezetéséről,
-
XXV. tc. az országos statisztikai nyilvántartás bevezetéséről,
-
XXXIII. tc. az új választójogi szabályozásról,
-
XXXIV. tc. az ügyrendi rendtartásról.
1874-75-ben az állítólagos „pánszlávizmus” nevelés miatt a közoktatásügyi minisztérium bezáratja a nagyrőcei, a túrócszentmártoni és znióváraljai szlovák gimnáziumokat. 1874. október 19-én megindul az oktatás a zágrábi egyetemen. 1875. március 1-jén Szabadelvű Párt név alatt hivatalosan egyesül a meggyengült Deák-párt és a Tisza Kálmán vezette balközép. 1875. május 16-án a király szentesíti az 1875:XXXVII. tc.-t, a kereskedelmi törvényt. Június 22-én az Osztrák-Magyar Monarchia és Románia – 1885-ig életben lévő - kereskedelmi szerződést köt. 1875. július 1-augusztus 18. között országgyűlési választások zajlanak. 1875. október 20-án a király Tisza Kálmánt nevezi ki miniszterelnökké. 1875-ben indul útjára a Franklin Társulat Olcsó Könyvtár sorozata. 1876. IV. tc. (március 16.) felállítja a Közigazgatási Bizottságot. Főispán mellett az adófelügyelő, a tanfelügyelő, a postaigazgató, a királyi ügyész és az Államépítészeti Hivatal vezetője. 1876:XIII. tc. (április 3.) „cselédtörvény”, XIV. tc. „közegészségügy rendezéséről” (a törvény szabályozza az orvosi és a szülésznő gyakorlatot és a kórházak létesítésének és fenntartásának körülményeit). 1876:XXXIII. tc. a vármegyéken kívüli közigazgatási egységek (pl. Jászság, Nagy- és Kiskunság, hajdú kerület, székely és szász székek, szepesi városok) törvényhatósági különállásának megszüntetéséről, vármegyékhez csatolásáról. 1877. február 25-vel az Osztrák Nemzeti Bank Osztrák-Magyar Bankká alakul.
108 1878-ban Pétervárott megalakul az Orosz Munkások Északi Szövetsége. 1879. június 11-én a király szentesíti az 1879:XXXI. tc.-t a korszerű erdőgazdálkodásról. 1879-ben Puskás Tivadar Párizsban megépíti az első telefonközpontot. 1864-1879. között megjelenik a 19 kötetes Shakespeare összes művei kiadása a Kisfaludy Társaság keretében Arany János irányításával. 1879-ben Edison feltalálja a villanyégőt. – Megalakul a Francia Munkáspárt. 1880. március 3-án megkezdi működését a Magyar Távirati Iroda (MTI). 1880. május 16-17. között a Magyarországi Általános Munkáspárt alakuló kongresszusát tartja. 1880-ban búr felkelés az angol uralom ellen. – Franciaország elfoglalja Kongó egy részét. 1881. május 1-jén megindul a Puskás Tivadar által kiépített budapesti távbeszélő szolgálat (1888-ban államosítják). 1881. május 12-14. között formálisan egyesül a magyarországi és erdélyi Román Nemzeti Párt. 1881. június 16-án megindul a Budapesti Hírlap. 1881. június 24-július 3. között országgyűlési választások. 1881-ben megjelenik Mikszáth Kálmán „A tót atyafiak” c. műve. 1881-ben az amerikai Garfield elnök merénylet áldozata lesz. – Pasteur feltalálja a veszettség elleni oltást. 1882. október 22-én elhunyt Arany János. 1882-ben megjelenik Mikszáth Kálmán „Jó palócok” c. műve. 1882-ben csaknem 800000-re emelkedik az amerikai bevándorlók száma. – Edison New Yorkban megépíti az első központi áramfejlesztőt. 1882-ben angol csapatok elfoglalják Egyiptomot. – Megalakul a lengyel Proletariat párt és az olasz Munkáspárt. – Koch felfedezi a tuberkolózis kórokozóját. 1883. augusztus-szeptember hónapban országszerte antiszemita zavargásokra kerül sor. Október 6án megalakul az Országos Antiszemita Párt. 1883. október 14-én megnyílik Szeged első állandó színháza.
1876-ban felkelés tör ki Bulgáriában a török ellen. 1876. július 2-án Szerbia és Montenegro, 1877. április 24-én Oroszország hadat üzen Törökországnak. Románia független lett, Szerbia, Montenegro is kivívta függetlenségét. Bulgária felszabadult. 1878. március 3-án San Stefanóban aláírt békeszerződésben lezárul az orosz-török háború. Törökország csak Albánia és Bosznia-Hercegovina fölött őrizheti meg fennhatóságát (London és Bécs tiltakozik). 1878. május 27-én a király szentesíti a modern büntető törvénykönyvet tartalmazó 1878:V. tc.t, a Csemegi-kódexet. 1878. július 29-én a berlini kongresszus felhatalmazása alapján az Osztrák-Magyar Monarchia megkezdi Bosznia és Hercegovina okkupációját. Július 29-október 4. között osztrák-magyar csapatok szállják meg Bosznia-Hercegovinát. 1879. március 11-én a megáradt Tisza romba dönti Szegedet. 1879. május 22-én az 1879:XVIII. tc. kötelezővé teszi a magyar nyelv tantárgyként való tanítását valamennyi népiskolában és tanítóképző intézetben. 1879. október 7-én az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország – orosz-ellenes – ún. kettős szövetséget köt. 1880. június 13-án az uralkodó szentesíti az 1880:XXXVIII. tc.-t a helyiérdekű vasutakról, december 14-én az 1880:LVIII. tc.-t az állandó országház építéséről. 1881. február 14-én a király szentesíti a közbiztonsági szolgálat ellátását végző csendőrség felállításáról szóló 1881:III. tc.-t, március 29-én az 1881:XVII. tc.-t a csődeljárásról, május 24-én az 1881:XXXIX. tc.-t a műemlékek fenntartásáról, május 30-án az 1881:XLIV. tc. a hazai ipar állandó állami kedvezményeiről. 1881. június 18-án Németország, Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia titkos diplomáciai egyezményt köt. Június 28-án Belgrádban 10 évre szóló politikai szerződést köt az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia. 1881. március 1-jén a narodnyikok meggyilkolják II. Sándor orosz cárt. 1882. május 20-án Bécsben Olaszország csatlakozik a kettős szövetséghez, s így hármas szövetség jön létre. 1882:XVI. tc. (május 27.) vámtarifáról szóló törvénycikk. 1882-ben megalakul az Adria Magyar Tengerhajózási Rt. 1882-ben Budapesten megalakul a Törley Pezsgőgyár és a Herz-féle szalámigyár. Budapesten megkezdi termelését Weiss Berthold és Manfréd húskonzervgyára, 1893-ban tölténygyártással foglalkozik, 1895-től fémművük, majd hengerművük épül. 1883. április 27-én az uralkodó szentesíti az 1883:XXV. tc.-t az uzsorakamatról, május 23-án az 1883:XXX. tc.-t a középiskolákról és azok tanárainak képzéséről (Trefort Ágoston középiskolai törvénye, amely a gimnázium mellett reálisiskolákat hoz létre). 1883. szeptember 8-12. között a volt horvát Határőrvidéken magyar ellenes zavargások vannak. December 1-jén az egyesített volt Határőrvidék királyi biztosává és horvát bánná (1883-1903)nevezi ki az uralkodó Khuen-Héderváry Károlyt. 1883-ban Románia csatlakozik a német - osztrák-magyar - olasz hármas szövetséghez.
109 1883-ban megalakul a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet, létrejön az Első Magyar Pamutfonó- és Szövőgyár. 1883-ban meghal Marx Károly. – Svájcban és Szentpétervárott megalakul a Munka Felszabadítása csoport. – Maxim feltalálja a géppuskát. 1884. június 13-22. között országgyűlési választások zajlanak. 1884. június 18-án az állam megváltja az ún. Első erdélyi és a Duna-Dráva Vasutat. 1884. június 28-án Budapesten meghal Táncsics Mihály. 1884. augusztus 17-én átadják a forgalomnak a budapesti Központi – 1891-től Keleti – pályaudvart. 1884. szeptember 27-én megnyitja kapuit a budapesti Operaház. 1884-ben lóvasút nyílik Szegeden. 1884-ben Franciaország háborút kezd Kínában. – Angliában megalakul a Szocialista Liga. – Amerika jelentős textilgyárai trösztben egyesülnek. 1885-ben Magyarországon megindul az izzólámpa gyártás. 1885-ben az angol-egyiptomi csapatokat kiverik Szudánból. – Benz és Daimler bemutatja az automobilt. – Megkezdődik a párizsi Eiffel-torony építése. 1886. május 1-jén sztrájkok és tüntetések az USA-ban a 8 órás munkanapért. - 1886-ban haymarketi incidens Chicagóban. Nyolc munkásvezetőt kivégeznek. 1887. május 8-án megalakul a Szerb Radikális Párt. 1887. május 10-én Kresz Géza fővárosi tisztiorvos vezetésével megkezdi működését a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. 1887. június 17-július 26. között országgyűlési képviselőválasztások. 1887. október 1-jén az állam megvásárolja, majd Puskás Tivadarnak bérbe adja a telefonhálózatot (854 előfizetővel). 1887. október 20-án a Fővárosi Múzeum megalapítása. 1887. május 11-én miniszteri rendelet egyesíti a levélpostát, a kocsipostát és a távírót. 1887-ben monopolszervezet (szindikátus) alakul az orosz cukoriparban. – Trösztök alakulnak az amerikai ólom-, szesz-, cukor-, bőr-, dohány- stb. iparban. – Működésbe lép a világ első villanyárammal fűtött alumíniumkohója.
1884. február 18-án az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi szerződést köt Franciaországgal. 1884. április 26-án szentesítésre kerül a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló 1884:XIV. tc. (Tisza-völgyi Ármentesítő Társulat). 1884. május 18-án a király szentesíti az 1884:XVII. tc. ipartörvényt, amely szakképesítés igazolásához köti az iparűzést, és kötelezővé teszi az ipartestületek alakítását. 1884-ben tömegesen pusztít a filoxéra Magyarországon. 1884-ben Csonka János szabadalmaztatja gáz- és petróleummotorját. 1884-ben létrejön a Magyar Történelmi Képcsarnok. 1885. március 14-én az Operában bemutatják Erkel Ferenc „István király” c. operáját. 1885. április 12-én Kolozsvárott megalakul az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE). 1885. május 2-án Budapesten országos ipari és mezőgazdasági kiállítás nyílik. Déri, Bláthy és Zipernovszky, a Ganz-gyár mérnökei szabadalmaztatják és bemutatják a váltóáramú transzformátorrendszerüket. 1885. június 14-én kiadott 1885:XXIII. tc. a vízjogról. A törvény részletesen szabályozza a vízhasználat, a vízi munkálatok, a vízi társulatok kérdését, s a hatósági eljárást. 1886-ban kormányhivatalként felállítják a Vízrajzi Osztályt. 1895-től naponta megjelenik a vízjárási térkép a Kárpát-medence folyóiról. 1885. augusztusában Bulgária és Kelet-Rumélia egyesül. Milán király felajánlja Szerbia bekebelezését, háborús konfliktus alakul ki 1888-ig Oroszországgal. 1885-1902. között Steindl Imre tervei szerint folytatják az Országház építését. 1887-ben megjelenik „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben” c. sorozat első kötete. 1887. március 1-jén az orosz III. Sándor cár ellen tervezett merénylet kudarcba fullad, Alekszandr Iljics Uljanovot és összekötő társait letartóztatják. 1887. június 18-án Németország elismeri Oroszország „történelmi” jogát a Balkánon és döntő befolyását Bulgáriában. 1888. évi törvények: - VII. tc. az állategészségügyi rendezésről, - XIX. tc. a halászatról, - XXXI. tc. a távirda, távbeszélő és egyéb villamos berendezésekről, - XXXV. tc. az állami italmérési jövedékről. 1888-ban Bánki Donát és Csonka János kísérletet végez a belsőégésű motor hazai gyártásához. 1889. január 30-án Mayerlingben kettős öngyilkosságot követ el Rudolf trónörökös és Vetsera Mária bárónő. 1889. április 11-én a király szentesíti az 1889:VI. tc. véderőtörvényt. 1889. június 16-án Tisza Kálmán miniszterelnök átszervezi a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumot, külön földművelésügyi és külön kereskedelemügyi minisztérium jön létre. Baross Gábor bevezeti a zónadíjszabási rendszert.
110 1888. november 16-án Budapesten alakuló gyűlését tartja a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK). 1888-ban megkezdi rendszeres működését a Magyar Pamutipar Rt. 1888-ban megalakul a spanyol Szocialista Munkáspárt. 1889. július 30-án Budapesten megindul az állandó villamosjárat. 1889-1905. között Eötvös Lóránd a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. 1889-bwen megnyitják a párizsi világkiállítást. 1889-ben Lenin (Vlagyimir Iljics Uljanov) Szamarában marxista kört szervez. 1889. július 17-én Párizsban megnyílik a II. Internacionálé első kongresszusa. 1889-ben megalakul az USA vezette Pánamerikai Unió. – Angila behatol Kuwaitba, Franciaország Dahomeybe. 1890. januárjában Eötvös Lóránd bemutatja a torziós ingát. 1890-ben megtörik az amerikai indiánok ellenállása. 1890-ben az orosz Popov és az olasz Marconi egymástól függetlenül bemutatják a drótnélküli távírót. 1891. május 15-én XIII. Leó pápa kiadja az egyház új szociálpolitikai elveit és gyakorlatát tartalmazó encikliáját. 1892. január 29-február 3. közötti országgyűlési választásokon a Szabadelvű Párt képviselőinek győzelme. 1892. július 23-24. közötti nagyszebeni román konferencián kimondják a román-szlovák nemzetiségi szolidaritást. 1893. február 11-én Bánki Donát és Csonka János szabadalmaztatja a porlasztót (karburátor). 1893. június 14-én bukaresti egyetemisták az erdélyi románság mellett tüntetnek. 1893. szeptember 27-én a Függetlenségi és 48-as Párt megalakulása. 1894. június 16-án a belügyminiszter betiltja a Román Nemzeti Pártot. 1894-ben megjelenik Benedek Elek „Magyar Népmese és mondavilág” c. művének első kötete. 1895. január 28-29. között megalakul a Néppárt. 1895-ben Hatschek Béla fővárosi optikus megvásárolja Benz típusú kocsiját.
1890. évi törvények: - I. tc. (február 4.) a közutakról és vámokról, - XIII. és XIV. tc. (április 8.) az ipar támogatásáról. 1890-ben megbukik Tisza Kálmán kormánya: március 9-én Tisza Kálmán miniszterelnök benyújtja lemondását, március 13-án a király Szapáry Gyulát nevezi ki miniszterelnökké. 1890. május 1-jén Európa-szerte először ünnepli meg a munkásság május 1-jét. Felvonulások és tüntetések zajlanak AusztriaMagyarország városaiban a nyolcórás munkanapért. 1890. szeptember 15-én megindulnak a Vaskapu-szabályozás munkálatai. 1890. december 7-8. között tartja a Magyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusát. 1891. évi törvények: - XIII. tc. (április 9.) az ipari munka vasárnapi szüneteltetéséről, - XIV. tc. (ápr. 9.) a ipari- és gyári munkások betegsegélyezéséről, - XV. tc. (április 28.) kisdedóvásról, - XXIV. tc. (július 30.) budapesti Duna-jobbparti vasútról. 1891. május 1-jén Orosházán a május elsejét ünneplő munkások közé lőnek a csendőrök. Másnap Békéscsabán lőnek a tömegbe. Június 21én Battonyán a munkabéremelésért tüntetők összecsapnak a csendőrséggel. 1892. június elején a király magyar fő- és székváros rangjára emeli Budapestet, a főváros díszpolgárává választja I. Ferenc Józsefet. 1892. évi XVII-XIX. tc. (augusztus 2.) a valutareformról: az arany alapú korona bevezetése 1900. január 1-jétől. 1892. szeptember 14-én Budapest törvényhatósági közgyűlése Kossuth Lajost a főváros díszpolgárává választja. 1892. november 19-én megalakul a Wekerle-kormány. 1893. február 15-én Budapesten megkezdi rendszeres műsorszórását a telefonhírmondó – a rádió őse -, Puskás Tivadar találmánya. 1894. március 20-án Torinóban 45 évi emigráció után meghal Kossuth Lajos, április 2-án temetik el Budapesten. 1893. március 22-én Jókai Mórt Budapest díszpolgárává választják. 1894. április 22-én Hódmezővásárhelyen összecsapnak a tüntető munkások a kivonuló katonasággal. Szántó Kovács Jánost, a helyi Általános Munkás Olvasóegylet elnökét letartóztatják. Perére 1895. március 5-16. között kerül sor. 1894. december 9-én a király szentesíti a kötelező polgári házasságot bevezető 8194:XXXI. tc.-t, a gyermekek vallásáról szóló XXXII. tc.-t és az állami anyakönyvezéséről szóló 1894:XXXIII. törvényeket. 1894-1896. között Budapesten felépült a Ferenc József híd. 1894. október 23-án Budapesten megnyitják a New York kávéházat. 1895. január 15-én Bánffy Dezső vezetésével új kormány alakul. 1895. augusztus 10-én Budapesten kongresszust tartanak a magyarországi nemzetiségi politikusok. 1895-1899. között a miniszterelnökség keretén belül „nemzetiségi és socialistikus ügyeket” intéző ügyosztály működik. 1895:XLII. tc. (október 16.) az izraelita vallásnak törvényesen bevett vallási jogot biztosít.
111 1896. január 19-én Károlyi Sándor kezdeményezésére megalakul a Magyar Gazdaszövetség. 1896. április 30-án a nemzetiségi kongresszus fővárosi végrehajtó bizottsága tiltakozik a milleniumi ünnepségek ellen. Május 7-én megalakul a Československa Jednota kulturális egyesület. 1896. január 12-én megalakul a Budapesti Újságírók Egyesülete. 1896-ban megalakul a nagybányai művésztelep. 1897. február 15-én Budapesten átadják a Központi Vásárcsarnokot. 1897-ben Mikszáth Kálmán (18471910) saját kiadásában megindítja az Országos Hírlap c. lapot. 1898. március 1-3. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt I., alakuló kongresszusa, Minszkben. 1899-ben megalakul a királyi Magyar Automobil Club, megalakul az FTC, megnyitja kapuit a budai Vigadó. 1900. február 15-én munkanélküliek tüntetnek Budapesten. 1900. október 20-án megnyitják a pesti Duna-parti Erzsébet-híd és az Akadémia tér közötti villamosvonalat. 1900. november 15-én Ferenc József Blaha Lujza (báró Splényi Ödönné) színésznőnek a koronás arany-érdemkeresztet adományozza. 1900-1903. között gazdasági válság dúl az egész világon, Oroszországban különösen éles formában. 1900-ban Lenin háromévi száműzetés után emigrációba vonul. 1900. december 11-én Münchenben megjelenik az Iszkra (Szikra) orosz újság legelső száma. 1901. január 4-én újabb munkanélküli tüntetés a fővárosban. 1901. szeptember 5-én a Román Nemzeti Párt a választásokról való távolmaradásról dönt. 1901. október 2-9. között országgyűlési képviselőválasztások a Szabadelvű Párt győzelmével. 1901. november 15-én a fővárosi Orfeum Tarka Színpadán magyar nyelven játszanak. 1901. december 21-én tízezres munkanélküli tüntetés Budapesten. 1901-ben a motoros közúti járművek közlekedését szabályozza a főváros.
1895. december 19-i kultuszminiszteri rendelet alapján az egyetemek bölcsésztudományi és orvosi karára nők is felvehetők. 1895. december 31-én az ország egész területén éjfélkor megkonduló harangok zúgása köszönti a magyar milleniumot. 1896. február 29-én befejeződik az al-dunai Vaskapu-szabályozás. 1898. október 1-jén adják át a forgalomnak. 1896. április 21-én az országgyűlés ünnepélyes keretek között törvénybe iktatja az 1996:VIII. tc.-t, „honalapítás évezredes emlékét” és „megörökítését”. 1896. május 2-án Ferenc József ünnepélyes keretek között megnyitja a millenáris kiállítást és a földalatti vasutat. 1896. október 4-én Budapesten megnyitják az Iparművészeti Múzeumot. 1897. január 31-február 2. között tartják a Magyarországi Szociáldemokrata Párt első országos földmunkás-kongresszusát Budapesten. 1897. június vége-július között 15000 mezőgazdasági munkás sztrájkol az Alföldön és a Dunántúlon. 1897:XXXIII. tc. (augusztus 25.) az esküdtbíróságok szervezéséről. 1897. őszén földfoglaló mozgalom bontakozik ki a Nyírségben, 1898. január-február között Szabolcsban. 1898. január 23-án létrehozzák a Hangya fogyasztási szövetkezetet. 1898-ban Bánki Donát feltalálja a Bánki-motort. 1898:IV. tc. a helynevek használatáról. 1898. szeptember 10-én Genfben Luigi Lucheni olasz anarchista leszúrja Erzsébet császár-királynét. 1899. február 26-án megalakul a Széll-kormány. Alapelve: „Jog, törvény és az igazságosság”. 1900. július 1-jén Ferenc Ferdinánd főherceg trónörökös morganatikus (rangon aluli) házasságot köt Chotez Zsófia grófnővel. 1901. január 23-án Budapesten megalakul a Társadalomtudományi Társaság. 1901. május 19-én Gödöllőn – a király jelenlétében – leleplezik Erzsébet királyné első magyarországi szobrát. 1901. június 17-23. között a fővárosi Tattersallban rendezik az első automobil kiállítást és versenyt. 1901. szeptember közepén Triesztben vízre bocsátják az első magyar elnevezésű csatahajót, az „Árpád”-ot. 1901-ben Eötvös Lóránd a Balaton jegén kipróbálja a torziós ingát. 1902. május 29-én megalakul a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ). 1902. október 8-án a fővárosban átadják az új Országházat, Steindl Imre alkotását. 1902. október 12-én Kolozsvárott leleplezik Fadrusz János: Mátyás király lovasszobrát. 1902. október 24-én Budapesten a Gellért-hegy oldalában felállítják a Gellért-szobrot. 1902-ben Olaszországban megnyitják Kandó Kálmán (1869-1931) által tervezett villamos vontatású vonalat, a Valtellina-vasutat. A 106 km hosszú vasút villamosítását 1898-1902. között a Ganz-gyár végezte.
112 1901-ben megalakul a magyar Labdarúgó Szövetség. Október 1jén kerül sor az első hivatalos nemzetközi mérkőzésre Bécsben: Ausztria-Magyarország 5:0. 1901-ben megjelenik Gárdonyi Géza „Egri csillagok” c. regénye. 1901-ben meggyilkolják McKinley amerikai elnököt, Theodore Roosevelt kerül az elnöki székbe. 1902. június 8-július 29. között szerb nemzeti egyházi kongresszust tartanak Karlócán. 1903. március 29-én elhunyt Dankó Pista. 1903. április 12-14. között a Magyarországi Szociáldemokrata Párt X. kongresszusát tartják Budapesten. 1903. tavaszán horvát önállósági tüntetések. 1903. augusztus 4-én X. Pius pápa néven Sarto velencei pátriárkát pápává választják. 1903. október 10-én felavatják a budapesti Erzsébet hidat. 1903. november 8-án a budapesti Városligetben leleplezik Ligeti Miklós Anonymus-szobrát. 1903. július 17-augusztus 10. között OSZDMP II. kongresszusát tartják Brüsszelben, majd Londonban. Kiformálódik az orosz bolsevikok és mensevikek csoportja. 1904-ben az kerül sor az első országos vasutassztrájkra. 1904. május 22-én megalakul az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület. 1904. augusztus 12-én, Széchenyi Imre elnökletével megalakul Siófokon a Balaton Szövetség. 1904. január 27-én kitör az oroszjapán háború. 1904. december 20-án a cári orosz csapatok feladják Port Arthurt. 1904-ben Anglia és Franciaország szövetségre lép. 1905. január 3-án a király feloszlatja az országgyűlést. 1905. január 9-én (január 22-én) Gapon a kozákok tüzébe vezeti az egyszerű embereket. A pétervári „véres vasárnappal” megkezdődik az orosz forradalom. A katonaság halomra lőtte Szentpétervár utcáin a Gapon pópa vezetésével tüntető tömeget. Lódźban kis lengyel felkelés tör ki. 1905. márciusában az orosz szárazföldi csapatok vereséget szenvednek Mukdennél. 1905. április 1-jétől a NÉPSZAVA (MSZP) napilappá alakul.
1903. március 11-én a király szentesíti a kivándorlásról szóló 1903:IV. tc.-t, és az útlevélről szóló 1903:V. tc.-t. 1903. június 11-én összeesküvő tisztek meggyilkolják I. Obrenovics Sándor szerb királyt és feleségét, a Karagyorgyevics-dinasztia kerül hatalomra. 1903. június 16-án lemond Széll Kálmán miniszterelnök és kormánya. 1903. szeptember 17-én Ferenc József chlopyi hadparancsa: a közös haderő ügyében. 1903. november 3-án megalakul a Tisza István első kormánya (19031905). 1904. november 18-án Fedák Sári főszereplésével bemutatják a budapesti Király Színházban Kacsóh Pongrácz - Bakonyi Károly – Heltai Jenő „János vitéz” c. daljátékát. 1904. december 13-án az ellenzéki képviselők szétverik a képviselőház berendezéseit. 1905. január 26-február 4. között országgyűlési választások során a Szabadelvű Párt vereséget szenved, február 14-én a Tisza-kormány lemond. 1905. június 17-én átadják a budapesti városligeti millenáris emlékmű első részét. 1905. szeptember 27-én összetűzés tör ki Budapesten a koalíció párthívei és az ellenük tüntető szociáldemokrata munkások között. Győz az egyesült ellenzék. 1906. január 7-én Czizmadia Sándor elnökletével megalakul a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége. 1906. február 16-án befejeződik a budapesti Nagykörút építése. 1906. február 19-én a királyi biztos feloszlatja az országgyűlést, az országház épületét katonaság szállja meg. Február 26-án Budapesten betiltják a hírlapok utcai árusítását. 1906. április 4-én a koalíció vezetői megegyeznek a királlyal. Április 6-án a király fogadja Kossuth Ferencet és Andrássy Gyulát, a koalíció vezetőit. Április 8-án a király Wekerle Sándort nevezi ki miniszterelnökké (1906. április 8-1910. január 17.). 1906. május 21-én a budapesti Halászbástyán az uralkodó jelenlétében leleplezik Stróbl Alajos Szent István-szobrát. 1906. október 27-30. között II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona Törökországból hazahozott hamvait országos ünnepségek közepette a kassai székesegyházban helyezik végső nyugalomra. 1907. évi törvények: - XIX. tc. az ipari- és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és baleseti biztosításáról, - XXVI-XXVII. tc. Apponyi-féle iskolatörvények, - XLV. tc. gazda és cseléd közötti jogviszonyról, - XLIX. tc. a Vasúti Szolgálati Rendtartásról, - LV. tc. a közös terhek viselésében való hozzájárulásról. 1907. október 10-én, a „vérvörös csütörtökön” az általános titkos választójog érdekében közel 100000 munkás tüntet Budapesten.
113 1905. április 12-15. között az OSZDMP III. kongresszusa ülésezik Londonban. Kidolgozza a pártnak a polgári forradalomban követendő taktikáját. A mensevikek Genfben tartanak konferenciát. 1905. májusában az orosz hajóhad vereséget szenved a csuzimai tengeri ütközetben, 72 napos sztrájk kezdődik. Megalakul a legelső Munkásküldöttek Szovjetje. 1905. június 14-én fellázadt a „Patyomkin” páncélos és Konstancába menekült. 1905. augusztus végén az orosz kormány az amerikai Portsmouthban aláírja a békét a japánokkal. 1905. október 6-án Általános politikai sztrájk Moszkvában, matrózfelkelések Kronstadtban, Vlagyivosztokban, Szevasztopolban. 1905. november elején Lenin visszatér az emigrációból. November 22-én tartja a Moszkvai Szovjet I. ülését. 1905. november 19-én Budapesten felszentelik a Bazilikát. 1905. december 14-én a Szlovák Néppárt megalakul. 1905. december 7-én a Moszkvai Szovjet általános sztrájkot hirdet, amely december 10-én fegyveres felkelésbe csap át, s ez kilenc napon át tart. 1906. március 25-én jön létre a Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség. 1906. április 24-május 1. között országgyűlési képviselő választások zajlanak. 1906. június közepe-július közepe között aratómunkás sztrájk az Alföldön. 1906. december 6-án megnyitják a budapesti Szépművészeti Múzeumot. 1906-ban megjelenik Ady Endre: Új Versek című kötete. 1906 nyarán sztrájkok és parasztzendülések 215 orosz kerületben. 1907. április 10-én megjelenik Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúk” c. regénye. 1907. május 11-én Budapesten felavatják a „Zeneakadémia” új palotáját. 1907. június 3-án az orosz Állami Duma szociáldemokrata csoportját letartóztatják, a munkásszervezeteket szétverik. Vége az 1905-ös forradalomnak. 1907-1910. között a forradalmat véresen megtorolják.
1908. augusztus 7-én Horvátországban megkezdődnek a Szerb Önálló Párt Monarchia-ellenes, nagyszerb tevékenységgel vádolt tagjainak letartóztatása. Október 5-én Ferenc József bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját. Törökország és a Monarchia közötti megállapodásra 1909. február 6-án kerül sor. 1908. október 8-án a plurális választójog ellen, az általános választójogért és a csendőri terror ellen a fővárosban tüntető munkások revolverrel és vasbotokkal csapnak össze az ellenük kivezényelt rendőrökkel. 1909. április 11-én a király szentesíti az 1909:VI-VII. tc.-t (ún. Wekerle-féle adóreform), május 2-án az 1909:XV. tc.-t az állami kőszénbányászat fejlesztéséről. 1909. május 29-én a budapesti Városligetben megnyílik Feszty Árpád „A magyarok bejövetele” című körképét őrző épület. 1909. november 21-én Szentgálon Nagyatádi Szabó István vezetésével megalakul a 48-as és Függetlenségi országos Gazdapárt. 1909. november 27-én a király Tisza Istvánt bízza meg kormányalakítással. 1909. november 28-án ünnepélyesen felavatják a budapesti József Műegyetem épületeit. 1909. december 23-án Lukács László sikertelen kormányalakítási kísérlete. 1910. január 1-jén ismét költségvetés nélküli (exlex) állapot áll be. 1910. január 17-én alakul meg a Khuen-Héderváry-kormány. 1910. március 23-án a királyi kézirat berekeszti az országgyűlést. 1910. február 19-én megalakul a Nemzeti Munkapárt. 1910. június 110. között országgyűlési képviselőválasztások során a Nemzeti Munkapárt nagyarányú győzelmet arat. 1910. november 26-án megalakul a Turáni Társaság. December 5-i közgyűlésén Teleki Pált választják elnökké. 1911. március 3-án Budapesten megnyílik az új Párisi Nagyáruház. 1911. május 14-én Zsilinszky Gábor és Endre Békéscsabán rövid szóváltás és verekedés után lelövi Áchim L. Andrást. Jogos önvédelem címén június 19-én a gyulai esküdtbíróság felmenti őket a gyilkosság vádja alól. 1911. szeptember 14-én az 1911:XX. tc. becikkelyezi a hadra kelt seregek sebesültjei és betegei sorsának javítása végett Genfben kötött egyezményeket. 1911-ben olasz-török háború kezdődik. 1912. március 4-én az általános titkos választójog érdekében a fővárosban és vidéken politikai tömegsztrájkkal összekapcsolt tüntetések zajlanak. 1912. április 22-én megalakul a Lukács-kormány. Május 22-én Tisza Istvánt választják a képviselőház elnökévé. Május 23-án, a „vérvörös csütörtökön” az MSZDP politikai tömegtüntetést szervez Tisza házelnöksége ellen. 1912. június 4-5. között Tisza István házelnök munkapárti képviselők többségével megszavaztatja a közös hadseregre és a büntető törvénykönyvre vonatkozó javaslatokat. Június 7-én Kovács Gyula Justh-párti képviselő a képviselőházi ülésen háromszor rálő az elnöklő Tiszára, de a golyók célt tévesztenek. 1912. szeptember 18-án a képviselőház ülését az ellenzék által rendezett botrányos jelenetek után bizonytalan időre elnapolják.
114 1907. november 10-én megalakul az Országos Keresztényszocialista Párt. 1907-ben létrejön Anglia és Oroszország szövetsége. (Antant: Anglia-Franciaország-Oroszország) 1908. január 1-jén Ignotus és Osvát Ernő szerkesztésében megindul a Nyugat c. folyóirat. 1908. július 20-án a király szentesíti a Budapesten és környékén államköltségen építendő munkásházakról szóló 1908:XXIX. tc.-t (Wekerle-telep). 1908. november 21-én a király szentesíti az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908:XLVI. tc.-t. 1908. november 22-én megalakul a Galilei Kör Budapesten. 1908:LIII. tv. (dec. 24.) az éjszakai női ipari munka eltiltásáról (1906. berni egyezmény alapján). 1909. április 6-án Robert Peary amerikai kutató elsőként eléri az északi sarkot. 1910. május 20-án a Vigadóban előadást tart útjáról. 1909. augusztus 23-án megkezdi működését a budapesti községi kenyérgyár. 1909. október 17-én Luis Blériot – aki ebben az évben átrepülte a La Manche csatornát - bemutató repülést tart a Rákos mezején. 1909. december 7-én a Vígszínházban bemutatják Molnár Ferenc „Liliom” című darabját, december 17-én a Nemzeti Színházban Móricz Zsigmond „Sári bíró” c. színművét. 1909-1914 között Horthy Miklós Ferenc József szárnysegéde volt. 1910. május 19-én Bartók Béla szerzői estet ad Budapesten. 1910. április 16-án megindul Az Est című napilap. 1910. október 1-jén a városligeti Wampetics-vendéglő megszűnésével az üzletet Gundel Károly veszi át. 1910. október 26-án pornográfiai kiállítás nyílik Hamburgban, a kiállított termékek nagy része Magyarországon, Budapesten készül. 1910-ben megnyílik a Magyar Aero Club. 1910-ben Japán elfoglalja Koreát. 1910-ben polgári forradalom tör ki portugáliában. 1911. március 16-án megalakul a Vasas Sportegyesület. 1911. júniusában megalakítják a Hunnia Filmgyárat Budapesten.
1912. október 31-én Lukács László miniszterelnök beterjeszti a képviselőházi őrség felállításáról szóló ún. „darabont”törvényjavaslatot. 1912. november 4-én Ferenc József budapesti látogatása alkalmából a tüntető munkások a köztársaságot éltetik, és általános választójogot követelnek. 1912. december 27-i londoni nagyköveti konferencián elhatározzák Albánia létrehozását. 1912. december 21-én a király szentesíti a háborús kivételes intézkedésekről szóló 1912:LXIII. tc.-t. 1913. június 10-én megalakul a Tisza István kormánya, 1917. június 5-ig marad hatalmon. 1913. június 29-én Macedónia birtoklásáért Bulgária megtámadja Szerbiát és Görögországot, kitör a második Balkán-háború. A békekötésre még augusztus 10-én sor kerül Bukarestben. 1913. október 18-án az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiának, hogy ürítse ki Albániát. Megalakult az albán állam. 1913. novemberében Tisza István megegyezik a horvátokkal, Skerletz Iván horvát bán. 1914. január 18-án Tisza István miniszterelnök hivatalos zágrábi útja során tüntetéseket szerveznek ellene. Január 31-én Tisza István román nemzetiségi politikusokkal tárgyal a megegyezésről, a tárgyalások február 17-én eredménytelenül zárulnak. 1914. május 25-én Justh Gyula lemondása után Károlyi Mihályt választják meg a Függetlenségi és 48-as Párt elnökévé. Június 6-án Jászi Oszkár és Szende Pál vezetésével megalakul az Országos Polgári Radikális Párt. 1914. június 28-án a boszniai hadgyakorlat befejezése alkalmából Szarajevóba érkező Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát Gavrilo Princip szerb diák lelövi. 1914. július 7-én Tisza a közös minisztertanácson háború helyett erélyes diplomáciai lépést kíván. Július 14-én összeállítják, majd július 19-én a közös minisztertanács egyhangúlag elfogadja a Szerbiának küldendő ultimátum szövegét. Július 23-án Belgrádban a követ átnyújtja a Monarchia 10 pontos ultimátumát, és július 25-én, a szerbek elutasító válasza után az uralkodó elrendeli a mozgósítást az Osztrák-Magyar Monarchiában. Július 28-án a Monarchia táviratban közli Belgráddal a hadüzenetet. Július 31-én megkezdődik a mozgósítás Olaszországban, augusztus 1-jén a Német Birodalomban. 1914. július 30-án Oroszország mozgósít. Augusztus 1-jén német mozgósítás és hadüzenet Oroszországnak. Augusztus 2-án Olaszország, 3-án Románia semlegességi nyilatkozatot ad ki. Augusztus 3-án Németország hadat üzen Belgiumnak és Franciaországnak, 5-én a Monarchia hadüzenete Oroszországnak. 1914. augusztus 4-én Anglia hadat üzen Németországnak, 12-én a Monarchiának. Szeptember 5-én az antanthatalmak megállapodnak a békekötés ellen. A marnei csatában a franciák győznek a németekkel szemben. 1914. augusztus 23-szeptember 11. között az első galíciai hadjáratban, kezdeti sikerek után, az osztrák-magyar csapatok vereséget szenvednek (augusztus 23. tannenbergi csata német győzelemmel-orosz vereséggel, szeptember 2. lembergi orosz győzelem). Elesettekben, foglyokban, sebesültekben 300000 embert veszítenek.
115 1911. július 19-én Székely Mihály oda-vissza megtette a Wiener Neustadt - Budapest közötti repülőutat. 1911. október 26-án Budapesten felavatják az Eötvös Kollégium új épületét. 1911. december 14-én Roald Amundsen norvég sarkkutató elsőként éri el a Déli-sarkot. 1912. május 6-án megnyitják a Tapolcai-tavasbarlangot. 1912. május 29-én Szerbia, Bulgária és Görögország részvételével létrejön a Balkánszövetség, melyet december 5-én újabb 6 évre meghosszabbítanak. 1912. június 11-én a király felfüggeszti a szerb nemzeti egyházi önkormányzatot. 1912. július 7-én a király szentesíti a debreceni és pozsonyi tudományegyetem felállításáról szóló 1912:XXXVI. tc.-t. 1912. szeptember 7-én Nagy György ügyvéd vezetésével megalakul az Országos Köztársasági Párt. 1912. október 9-én Montenegró hadat üzen Törökországnak, az első Balkán-háború kezdete, 1913. május 30-ig tart. 1912-ben megjelenik Karinthy Frigyes „Így írtok ti” című munkája. 1913. május 24-én Alfred Redl vezérkari ezredes Bécsben agyonlövi magát, mert kiderül róla, hogy évek óta kémkedett Oroszország javára. 1913. június 15-20. között Budapesten rendezik a nők világkongresszusát, melynek központi témája a nők választójoga. 1913. június 29-én Bulgária kapitulál a román és török háborút követően. 1913. október 12-én Ikervárott (Vas m.) leleplezik az ország első Batthyány-szobrát. 1914. március 14-én megnyílik a budapesti Astória Szálló. 1914. május 6-án megalakul az Országos Magyar Zeneművészeti Társulat. 1914. július 30-án a háború kitörésének hírére magasba szöknek az élelmiszerárak. 1914. szeptember 9-én a Váci körutat Vilmos császár útjának, a Nyugati pu. előtti teret Berlin térnek nevezik el.
1914. szeptember 25-én az orosz csapatok az uzsoki-szoroson benyomulnak Magyarországra. 1914. szeptember 12-én Törökország hadba lép a központi hatalmak oldalán. 1914. október 10-én elhunyt Károly román király. Szeptembernovemberben Tisza István tárgyalásokat folytat a román egyházfőkkel. Novemberben Tisza a német főhadiszálláson van. 1914. októberében Törökország hadba lép Németország mellett. 1914. október 12-28. között folytatják le Szarajevóban Ferenc Ferdinánd merénylőinek perét (5 főt halálra ítélnek). 1914. december 2-án az osztrák-magyar csapatok elfoglalják Belgrádot. December 4-én Limanovnál (Galícia) a Monarchia és a Német Birodalom hadserege visszaveri az orosz támadást. 1915. január vége-április közepe között a hegyi harcra készületlen osztrák-magyar csapatok téli hadjárata a Kárpátokban 800000 fős veszteséggel zárul. Március 22-én az orosz csapatok elfoglalják a több mint fél éve körülzárt Przemyślt, s közel 120000 hadifoglyot ejtenek. 1915. április 22-én Ypernnél, a belgiumi francia-német hadszíntéren, a németek először alkalmaznak nagyobb mennyiségben fegyverként klórgázt. 1915. május 2-án, az osztrák-magyar csapatok a galíciai Gorlicénél áttörik az orosz hadsereg védelmi vonalát. 1915. május 7-én a német búvárhajó elsüllyeszti az amerikai Lusitania gőzöst. 1915. április 26-án Olaszország az antanthoz csatlakozik. 1915. május 4-én Olaszország felmondja a hármasszövetséget, s 23-án hadat üzen a Monarchiának, 24-től beáll a tényleges hadiállapot. 1915. június 3-án visszafoglalják Przemyślt, 22-én Lemberget. Az orosz hadsereg tervezett átkarolása azonban nem sikerült. Június 24én Bécsben a Szent István-templomban tadeumot tartanak Lemberg visszafoglalásának emlékére. (Ebből az alkalomból Bécsben a minisztériumokra a fekete-sárga zászló mellé először tűzik ki a pirosfehér-zöld zászlót is.) 1915. júliusában amerikai csapatok megszállják Haiti szigetét. Angol csapatok elfoglalják a délnyugati-afrikai német gyarmatokat. 1915. július 18-ától augusztus 1-ig a második isonzói csatában (Doberdo) az olaszoknak nem sikerül áttörniük az osztrák-magyar védelmi vonalat. 1915. október 14-én Bulgária hadat üzen Szerbiának, s ezzel véglegesen csatlakozik a központi hatalmakhoz. A következő napokban Bulgária hadat üzen az összes antantországnak. Októbernovember között a központi hatalmak csapatai megszállják Szerbiát. 1915. december 7-én a képviselőházban Károlyi Mihály elsőként veti fel a békeakció megindításának szükségességét. 1916. január 21-én az eddigi 50 évről 55 évre emelték fel a hadkötelezettség korhatárát. 1916. február 11-13. között Budapesten a Soroksári úti Fegyver- és Gépgyár 4000 munkása sztrájkol. Február 14-én a honvédelmi miniszter felfüggeszti a hadüzemi munkások sztrájkjogát. 1916. február 13-án Párizsban megalakul a Csehszlovák Nemzeti Tanács. 1916. február 21-én a francia-német hadszíntéren megkezdődik a verduni csata. 1916. május 24-én az osztrák-magyar csapatok újabb támadást indítanak az olasz fronton.
116 1914. október 1-jén megnyílik a debreceni egyetem és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem. 1914. október 14-én átadják a csepeli szikratávíró-állomást. 1914. november 16-án a kormány kibocsátja az első hadikölcsönt. 1915. január 27-én az orosz csapatok benyomulnak a Kárpátokba. 1915. február 14-én felavatják az Auguszta Alap Augusztakórházvonatát. 1915. március 1-jén Budapesten megindul a rendszeres autóbusz közlekedés. 1915. május 1-jén Londonban Jugoszláv Bizottság alakul Ante Trumbić vezetésével. 1915. július 5-én bevezetik Magyarországon a heti két hústalan napot. 1915. november 14-én Párizsban megalakul a Cseh Külföldi Bizottság. 1915. október-december között Rosa Luxemburg és Karl Liebnecht vezetésével megalakul a német Internacionálé-csoport. 1915. december 27-én bevezetik Magyarországon a kenyérjegyet. 1916. április 16-án meghirdetik a 4. hadikölcsönt. 1916. október 26-án Közélelmezési Hivatal és Tanács felállítása. 1916. november 3-án a budapesti Király Színházban bemutatják Kálmán Imre „Csárdáskirálynő” c. operettjét. 1916. december 26-án Németország elutasító választ ad Wilson elnök december 18-i jegyzékére.
1916. májusában az osztrák-magyar monarchia és Németország hadserege a gorlicei áttörés után Galíciát visszafoglalja, északabbra pedig beveszi Varsót is. 1916. június 4-én az orosz hadszíntéren megindul a Bruszilovoffenzíva. Néhány nap alatt elfoglalják Volhíniát és Bukovinát. Az első tíz napon több mint 200000 hadifoglyot ejtenek. Június 24november vége között a nyugati fronton lezajlik a Somme mentei csata. 1916. július 17-én Károlyi Mihály és 25 társa megalakítja a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Pártot. 1916. augusztus 5-én az olasz hadszíntéren megkezdődik a 6. isonzói csata. 1916. október 4-én Trencsénben leleplezik az első világháború emlékművét. 1916. augusztus 17-én a bukaresti titkos egyezményben Románia csatlakozik az antanthatalmakhoz. 1916. augusztus 27-én Románia hadat üzen az osztrák-magyar Monarchiának, s betör Erdélybe. 1916. szeptember 3-án az osztrák-magyar-német ellentámadás a román egységeket kiszorítja Erdélyből. December 6-án a központi hatalmak elfoglalják Bukarestet. 1916. október 15-én a somme-i csatában az angolok először vetnek be tankot. 1916. november 5-én német-osztrák-magyar delegáció a Lengyel Királyság felállításáról. 1916. november 21-én Schönbrunnban meghal I. Ferenc József. Trónra lép IV. (Ausztriában I.) Károly. December 30-án IV. Károlyt és feleségét Zitát a budavári Mátyás-templomban megkoronázzák.
117
IV. Károly (1916-1918) 1917. január 22-én Wilson amerikai elnök kongresszusi üzenetében meghirdeti a demokratikus rendezést ígérő, győzelem nélküli béke jelszavát. 1917. február 1-jén Németország proklamálja (bejelenti) a korlátlan tengeralattjáró-háborút. 1917. február 17-én sztrájk tör ki a Putyilov-gyárban. Február 23-án a Putyilov-gyári munkások tüntetnek Péterváron. (Megkezdődik a februári forradalom.) Február 27-én (gregorián naptár szerint március 10-én) a katonák csatlakoznak a pétervári munkáság felkeléséhez, este megalakul a Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetje, megdöntik a cárizmust. 1917. március 12-én (orosz naptár szerint március 2.) megalakul az orosz polgári Ideiglenes Kormány. 1917. március 15-én II. Miklós orosz cár lemond trónjáról. 1917. április 3-án (ónaptár szerint) Lenin Pétervárra érkezik és másnap ismerteti az Áprilisi Téziseket. Május 5-én az orosz ideiglenes kormányt átalakítják, az eszer és a mensevik párt képviselői is bekerülnek a kormányba. 1917. május 1-jén általános munkabeszüntetés és béketüntetés zajlik. 1917. május 12-én a budapesti Operaházban bemutatják Bartók Béla „Fából faragott királyfi” című táncjátékát. 1918. május 24-én került színre „A kékszakállú herceg vára” című opera. 1917. június 3-án a szovjetek I. kongresszusán Eszer és mensevik többség. 1917. június 1-jén indul meg a Kerenszkíj-offenzíva. Június 15-én a Monarchia csapatai támadásba lendülnek az olasz fronton. 1917. június 29-én Görögország az antant oldalán belép a háborúba. – Háborúellenes munkástüntetések Európában. 1917. június 18-án tüntetés zajlik Petrográdban, a tömeg a szovjetek hatalmát követeli. Július 4-én az orosz Ideiglenes Kormány lövet a békét követelő tömegre. 1917. július 5-6. között az orosz Ideiglenes Kormány bolsevik vezetőket tartóztat le, szétrombolja a párt nyomdáját, betiltja a Pravdát. Lenin illegalitásba kényszerül, 11-én Razlivba utazik.
IV. Károly 1887. augusztus 17-én Persenbeurg született. Apja Ottó főherceg (1906-ban gégerákban halt meg), anyja Mária Jozefa szász hercegnő volt. IV. Károly a bécsi bencés gimnáziumban tanult. 1916. november 21-én lépett a trónra, és december 30-án koronázták meg. 1918. november 13-án vonult vissza. 1921-ben két ízben is megkísérelte a visszatérést Svájcból Magyarországra. Felesége Zita Bourbon pármai hercegnő volt. IV. Károlyt, aki influenzában halt meg, 1922. április 1-jén Madira szigetén temették el. 1917. március 14-én az Országos Színészegyesület tagjaiból megalakul a magyar frontszínház. 1917. április 6-án az Amerikai Egyesült Államok az antanthatalmak oldalán bekapcsolódik a háborúba és hadat üzen Németországnak. 1917. április 15-én nagyarányú katonatoborzások kezdődnek az orosz fronton (általános békevágy). 1917. április 28-án IV. Károly leiratot intéz Tisza Istvánhoz a választójogi reformról. 1917. május 1-jén – a háború kitörése óta először – ünnepli a magyar munkáság a munka ünnepét. Hatalmas háborúellenes tüntetés zajlik a békéért. 1917. május 28-án az uralkodó felszólítására lemond Tisza István miniszterelnök. Június 15-én megalakul a koalíciós, gróf Esterházy Móric vezette kormány. Esterházy augusztus 19-én lemondott. 1917. július 20-án a korfui nyilatkozatban rögzítik a Szerb-HorvátSzlovén Királyság megteremtését. Nikola Pašić, a szerb kormány részéről, és Ante Trumbić, horvát részről aláírják a korfui egyezményt: megállapodnak Szerbia, Montenegró és a Monarchia délszláv területeinek egyesítésében a Karagyorgyevics-dinasztia uralma alatt álló királyságban. 1917. augusztus 18-szeptember 13. között a 11. isonzói csatában az olaszok több mint 250000 embert veszítenek. Augusztus 19-én a központi hatalmak hadserege Tarnopolnál (Galícia) áttöri az orosz frontvonalat. 1917. augusztus 23-án megalakul a Wekerle Sándor vezette kormány. 1918. október 31-ig marad hatalmon. 1917. október 24-én, a 12. isonzói csatában a központi hatalmak Caporettónál áttörik az olasz védelmi vonalat, és az olaszokat november 10-ig a Piavéig szorítják vissza. 1917. októberében megjelenik a magyar antiimperialisták első háborúellenes röplapja. 1917. november 21-én a szovjet kormány fegyverszüneti és béketárgyalásokat kezdeményez. December 2-án (ónaptár szerint november 20.) megkezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások BresztLitovszkban a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország között. 1917. december 5-én a központi hatalmak megkötik a fegyverszünetet Szovjet-Oroszországgal. 1917. november 25-én a budapesti munkások az Iparcsarnok előtt hatalmas rokonszenvtüntetést tartanak az oroszországi proletárforradalom és a béke mellett.
118 1917. július 26-augusztus 3. között az orosz bolsevik párt VI. kongresszusát félillegalitásban tartják Petrográdban. 1917. augusztus közepén a francia haderő elleni kémkedés miatt halálra ítélik Mata Harit, a hírhedt kémnőt. 1917. augusztus 14-én Kína hadat üzen Németországnak. 1917. augusztus 21-22. között Lenin Razlivból Ugyelnaján át Finnországba megy. Augusztus 25-én Kornyilov az orosz forradalom megsemmisítésére csapatokat indít Petrográd ellen. 1917. szeptember-október között a szovjeteket újraválasztják, a vezetés a szovjetek többségében a bolsevikok kezébe kerül. Szeptember 15-én a párt Központi Bizottsága elfogadja Leninnek a felkelés megszervezésére vonatkozó javaslatait. Október 7-én Lenin megérkezik a fővárosba. 1917. október 16-án a KB. kibővített ülése jóváhagyja Leninnek a felkelésre vonatkozó határozati javaslatát, megválasztják a Forradalmi Katonai Központ tagjait, köztük Szverdlovot és Dzserzsinszkijt. 1917. október 25-én (újnaptár szerint november 7.) délelőtt megjelenik az „Oroszország polgáraihoz !” címzett kiáltvány, amely bejelenti az Ideiglenes Kormány megdöntését. Este 10 óra 45 perckor összeül a Munkás- és Katonaküldöttek szovjetjeinek II. Összoroszországi Kongresszusa, amely azonnali fegyverszünetet és békét ajánl fel a hadviselő feleknek. A felkelt nép a Téli Palotát ostromolja. 1917. október 26-án éjjel 2 órakor elfoglalják a Téli Palotát. Győz a kommunista forradalom Oroszországban. Este Lenin a kongresszus elé terjeszti a békéről és a földről szóló dekrétumát, Lenint a Népbiztosok Tanácsa elnökévé választják. 1917. november 4-5. között vasutassztrájk zajlik. 1917-ben Párizsban létrejött a Lengyel Nemzeti Bizottság. 1917. október 30-án (ónaptár szerint) rendeletet adnak ki Oroszországban a nyolcórás munkanapról. November 2án – hat napig tartó harc után – Moszkvában is győz a proletárforradalom. December 5-én megalakul a szovjet Népgazdasági Tanács. 1918. január 15-én rendelet születik a szovjet Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg létrehozásáról.
1917. december (4.) 7-én az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák-Magyar Monarchiának. 1918. január 8-án Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke kongresszusi üzenetében meghirdeti „békeprogramját” és 14 pontban jelöli meg a béketárgyalások feltételeit. 1918. január 11-én a honvédelmi miniszter rendeletet ad ki a háborúellenes röpcédulák elkobzására és terjesztőinek letartóztatására. A belügyminiszter január 12-én feloszlatja a Galileikört. 1918. január 16-án általános sztrájk Bécsben, 28-án Triesztben, Lyonban, Berlinben. Január 18-21. között általános politikai sztrájk Magyarországon a háborús kormányzat ellen, a békéért. 1918. január 25-én lemond a Wekerle-kormány, de a király újra Wekerlét nevezi ki, aki április 17-én újra lemond. 1918. május 11-én alakul meg a harmadik Wekerle-kormány, amely október 23-ig marad hatalmon. 1918. február 1-3. között Cattaróban fellázadnak az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának matrózai, 4 vezetőjét kivégzik. 1918. február 18-án – megszegve a fegyverszüneti szerződést megindul a központi hatalmak támadása Szovjet-Oroszország ellen, és Petrográdot fenyegetik. Február 21-én a Népbiztosok Tanácsa felhívást intéz a „szocialista haza” védelmében, és 23-án a szovjet Vörös Hadsereg győz Narvánál. Március 3-án Breszt-Litovszkban aláírják a békét a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország képviselői. 1918. március 5-én Románia aláírja az előzetes békét, május 7-én Románia aláírja a bukaresti békét. 1918. március 24-én Moszkvában megalakul az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja, Kun Béla (18861938) elnökletével. 1918. március 20-án a katonaszökevények ellen elrendelik a statáriális eljárást, március 30-án statáriumot hirdetnek ki az osztrákmagyar monarchiában a katonaszökevények ellen. 1918. március 9-én antantcsapatok szállnak partra Murmanszkban, március-április között intervenció indul a fiatal szovjet állam ellen. Április 5-én japán csapatok szállnak partra Vlagyivosztokban. 1918. május 12-én katonai lázadás tör ki Rimaszombaton, május 20án a pécsi helyőrség katonáinak fegyveres felkelése tör ki, május 30án katonai lázadás Sajóecsegen. 1918. június 3-án az antant versailles-i haditanácsa nyilatkozatot tesz közzé, amely szerint hadicéljai közé tartozik Csehszlovákia, Lengyelország és az új délszláv állam létrehozása. 1918. június 12-14. között sztrájk tör ki Tatabányán. 1918. június 15-én az osztrák-magyar csapatok újabb támadást indítanak az olasz fronton, amely kudarccal végződik (piavei katasztrófa). Június 18-án megkezdődik az antant ellentámadása a nyugati fronton. 1918. június 20-án csendőr sortűz dördül el a MÁV-gépgyárban. 1918. június 29-én Franciaország elismeri harcoló félnek az 1916. február 13-án megalakult Csehszlovák Nemzeti Tanácsot.
119 1918. február 9-én a központi hatalmak békét kötnek az ukrán Radával. 1918. március 2-án az uralkodó Horthy Miklós ellentengernagyot az osztrák-magyar flotta parancsnokává nevezi ki. 1918. március 6-8. között a petrográdi VII. pártkongresszuson jóváhagyják a békekötést és megalakul az „Oroszországi Kommunista Párt”. 1918. július 10-én a szovjetek V. kongresszusa elfogadja az első szovjet alkotmányt. 1918. július 15-én Reims térségében megindul az utolsó nagy német támadás a nyugati fronton. 1918. július 16-án Jekatyerinburgban a szovjet kormány parancsára kivégzik II. Miklós volt orosz cárt és családját. 1918:XVII. tc. az új választójogi törvény (az 1913:XIV. tc.-t váltja fel). 1918. augusztus 16-án az antant balkáni offenzívájának kezdete. 1918. augusztus 30-án Lenin beszédet mond a Michelson-gyárban. Egy eszer ellenforradalmár nő merényletet követ el Lenin ellen. 1918. szeptember-október között spanyolnátha-járvány (influenza) szedi áldozatait Magyarországon. 1918. szeptember 10-én a Vörös Hadsereg első szervezett támadása után sorozatosan felszabadul Kazany, szeptember 12-én Szimbirszk, október 7-én Szamara. 1918. október 4-én Burián nyilvánosságra hozza a monarchia békekérését. Október 17-én Tisza István elismeri a háború elvesztését. 1918. október 18-án Lembergben Ukrán Nemzeti Tanács alakul, amely a Monarchia ukránlakta területeiből önálló államot kíván alakítani. 1918. október 18-án T. G. Masaryk Pittsburgban (USA) kiadja a Csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozatot. 1918. október 25-én az olasz fronton a katonák megtagadják az engedelmességet. 1918. október 28-án Budapesten nagy tömeg követeli a Nemzeti Tanács kormányának megalakítását. 1918. október 28-án Prágában a Nemzeti Bizottság a csehszlovák állam kormányává nyilvánítja magát. 1918. október 29-én Horvátország elszakad a Monarchiától.
1918. augusztus 16-án Laibachban megalakul a Jugoszláv Nemzeti Tanács. (Az antanthatalmak a következő hónapokban sorra ismerik el harcoló félnek a Csehszlovák és a Jugoszláv Nemzeti Tanácsokat.) Szeptember 6-án Párizsban megalakul a Román Egység Nemzeti Tanácsa. 1918. augusztus elején az osztrák-magyar-német hadsereg katasztrófális vereséget szenved a nyugati fronton, augusztus 8-án a nyugati fronton az antant haderők támadása áttörik a német vonalakat. 1918. szeptember 15-én a bolgár hadsereg összeomlik, és 25-én leteszi a fegyvert. Szeptember 26-án általános antanttámadás indul a nyugati fronton. Szeptember 27-én a közös minisztertanácson Burián István külügyminiszter értékeli a Monarchia katonai helyzetét: „Bulgária kiugrásával nincs tovább !” Szeptember 28-án a Monarchia katonatanácsa elhatározza: békejegyzékkel fordul az antanthoz. 29-én Szalonikiben Bulgária és az antanthatalmak fegyverszünetet írnak alá, a bolgárok kapitulálnak. 1918. szeptember 28-án a bíróság ítéletet hirdet a Galilei-kör perében. 1918. október 5-6. között Zágrábban megalakul a Szlovákok, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa, mely követeli a független délszláv állam létrehozását. Két hét múlva már ideiglenes kormányt fogadnak el, és kormányzati szervként működő végrehajtó bizottságot állítanak. A cseh nemzeti kormány október 14-én alakult. 1918. október 11-én Krakkóban (Varsóban) megalakul a lengyel Nemzeti Tanács Pilsudski vezetésével. 1918. október 16-án I. Károly osztrák császár kiáltványban bejelenti Ausztria föderatív alapon való átalakítását (nem vonatkozik a magyar korona országaira). 1918. október 16-án Wekerle Sándor miniszterelnök a képviselőházban bejelenti a kiegyezési törvénycikk (1867:XII.) módosítását, s a perszonálunió alapjaira való helyezkedést. 1918. október 17-én a török hadsereg leteszi a fegyvert. 1918. október 18-án Wilson amerikai elnök kijelenti: a 14 pont a Monarchiára nézve már nem lehet érvényes, mivel az USA a csehszlovák és a jugoszláv nemzeti törekvéseket támogatja. Október 22-én a közös minisztertanács megfogalmazza a Wilson elnöknek adandó választ: a csehszlovák egységet nem fogadják el, s a délszláv egységet is csak a Monarchia keretein belül (Fiumét megszállják a horvát csapatok). 1918. október 23-án éjjel a budapesti Károlyi-palotában megalakul a magyar Nemzeti Tanács. Október 24-én a budapesti újságok megtagadják a cenzúra teljesítését. Október 25-én diákok és katonatisztek tüntetnek a béke mellett a Várban, megalakul a Katonatanács és a Diáktanács. Október 26-án az osztrák-magyar hadiflotta matrózai fellázadnak Pólában. 1918. október 26-án Túrócszentmártonban megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága. Október 28-án megalakul az önálló Csehszlovák Köztársaság. A Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága október 30-án határozatot hoz Szlovákiának Csehországhoz csatlakozásáról. 1918. október 27-én Andrássy Gyula, a Monarchia külügyminisztere különbékét kér az antanttól.
120 1918. október 29-november 4. között megalakul a szovjet Komszomol. 1918. október 30-án kitör a forradalom Bécsben. 1918. október 31-én Budapesten megalakul a népőrség. 1918. október 31-én Budapesten megalakul a Román Nemzeti Tanács. 1918. november 2-án megalakul a Budapesti Munkástanács. 1918. november 5-én a szerb vezérkari főnök parancsot ad ki Magyarország déli területeinek elfoglalására. 1918. november 7-én kikiáltják a Lengyel Köztársaságot. 1918. november 8-án Nagyszombat térségében az ideiglenes csehszlovák kormány csapatai átlépik a magyar határt. 1918. november 8-án közzéteszik Linder hadügyminiszter leszerelési rendeletét. 1918. november 9-én a szerb hadsereg bevonul Újvidékre. 1918. november 14-én Prágában megnyílik a csehszlovák nemzetgyűlés. 1918. november 20-án a Román Nemzeti Tanács kiáltványa Magyarország románlakta területeinek elszakítása mellett foglal állást. 1918. november 22-én kikiáltják az önálló, független Lengyelországot. 1918. november 24-én megalakul a Magyarországi Kommunisták Pártja. 1918. november 25-én a szerbek újvidéki nemzetgyűlése kimondja csatlakozását a létesítendő SzerbHorvát—Szlovén Királysághoz. 1918. novemberében Szibériában az antant Kolcsakot „Oroszország főkormányzójá”-vá teszi. 1918. december 1-2. közötti gyulafehérvári erdélyi román nemzetgyűlés kimondja csatlakozását a Román Királysághoz. 1918. december elején Sándor régensherceg Belgrádban bejelenti a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását. 1918. december 11én Hont, Gömör, Sáros, Szepes, Liptó és Zemplén vármegye küldöttei Kassán kikiáltják a tót köztársaságot. 1918. december 26-án I. Ferdinánd román király dekrétumában kinyilvánítja Erdély és Románia egyesítését.
1918. október 28-án sortűz dördül el a Lánchídon. 1918. október 3031-re virradó éjszaka győz az „őszirózsás”, polgári demokratikus forradalom Budapesten. 1918. október 31-én Tisza István volt miniszterelnököt ismeretlen fegyveres katonák agyonlövik. 1918. október 31-én József főherceg – a király megbízottjaként – Károlyi Mihályt nevezi ki a polgári demokratikus kormány miniszterelnökévé. November 2-án Károlyi Mihály kiáltványt intéz a „világ népeihez”: a magyar nemzet leteszi a fegyvert, minden népnek egyenlőséget és testvériséget hirdet. Az ország területi sérthetetlenségének biztosítását kéri. Megalakul a Budapesti Munkástanács. 1918. november 3-án Padovában az antanthatalmak és az OsztrákMagyar Monarchia aláírják a november 4-én életbe lépő fegyverszüneti megállapodást. 1918. november 7-én Belgrádban a Károlyi miniszterelnök vezette küldöttség Louis-Félix Franchet d’Esperay tábornokkal, az antanthatalmak keleti frontjának főparancsnokával fegyverszüneti tárgyalást folytat. 1918. november 11-én a compiègne-i erdőben a háborúban vesztes Németország aláírja a feltétel nélküli fegyverszüneti megállapodást, véget ér az első világháború. 1918. november 11-én Bécsben IV. Károly nyilatkozatában lemond a kormányzati ügyek intézéséről. 1918. november 12-én kikiáltják az osztrák Köztársaságot, amely 17-én bejelenti igényét „NémetNyugat-Magyarországra” (5800 km2 500 ezer lakossal). 1918. november 13-án a magyar kormány képviselője Belgrádban aláírja a fegyverszüneti egyezményt. – IV. Károly Eckertsauban kiadott nyilatkozatában lemond a magyarországi államügyek vitelében való részvételről. – A miniszterelnökség 11-én kelt rendeletével előírja új hadsereg, nemzetőrség és polgárőrség felállítását. 1918. november 13-án a szovjet kormány érvényteleníti a bresztlitovszki kényszer-békeszerződést. 1918. november 16-án a Magyar Nemzeti Tanács parlamenti ülésén hozott határozata értelmében Magyarország „független és önálló népköztársaság” lett. November 23-án az 1918:I. néptörvény minden 21. évét betöltött férfinak és 24. évét betöltő, írni-olvasni tudó nőnek választójogot ad. 1918. november 17-én Budapestre érkezik Kun Béla, valamint az Oroszországban alakult kommunista csoport néhány vezetője. 1918. november 24-én megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja Kun Béla elnökletével. Vörös Újság című lapja december 7-én indult. 1918. november 30-án a leszerelő tisztek bajtársi szövetsége ként megalakul a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), melynek elnöke 1919. január 19-től Gömbös Gyula lett. 1918. december 2-7. között a román hadsereg bevonul Marosvásárhelyre, Besztercére, Brassóba. 1918. december 3-án Vix alezredes, az antant budapesti katonai missziójának vezetője, jegyzékében követeli a Felvidék (Szlovákia) kiürítését és átadását Csehszlovákiának. 1918. december 5-én a Károlyi-kormány manifesztuma autonómiát helyez kilátásba a nemzetiségeknek.
121 1919. január 3-án munkástanács veszi át a Ganz Villamossági Gyár és a Fegyvergyár, 7-én a csepeli Weiss Manfréd-gyár vezetését. 1919. január 6-án Károlyi Mihály és Lovászy Márton tárgyalása új kormány alakításáról. 1919. január 7-én Festetics Sándor hadügyminiszter sikertelen puccskísérlete. 1919. január 10-én Brémában kikiáltják a német tanácsköztársaságot. Január 11-13. között a munkásokat leverik Berlinben. 1919. január 15-én Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot meggyilkolják. 1919. január 18-án Párizsban megkezdi munkáját a békekonferencia, Clemenceau francia kormányfő elnökletével. 1919. január 27-án meghal Ady Endre. 1919. január 27-én a fővárosi munkanélküliek nagygyűlése az Országház téren. 1919. február 4-én a KMP munkanélküli gyűlést tart Budapesten. Követelik az üzemek államosítását és a munkáság felfegyverzését. 1919. február 19-én Budapesten Bethlen István vezetésével megalakul a Nemzeti Egyesülés Pártja (NEP). 1919. február 20-án munkanélküliek tüntetnek a Népszava székháza előtt. A tüntetés több halálesettel és sebesüléssel járó incidenssé fajul. 1919. február 22-én a kormány feloszlatja a MOVE-t. 1919. február 22-én a hadügyminiszter elrendeli a toborzás útján felállítandó hadsereg megszervezését. 1919. február 25-én a kaposvári munkástanács határozatot hoz az Esterházy-birtokon gazdálkodó Mezőgazdasági Ipar Rt. 44000 holdas birtokának termelőszövetkezetté alakításáról. 1919. március 2-6. között Moszkvában megalakul az új, III. Internacionálé, az I. Kommunista Internacionálé. 1919. március 4-én Országos Földbirtokrendező Tanács létesül az önkényes földfoglalások ellen. 1919:XIX. (március 12.) néptörvény alapján a békeszerződés után Magyarország északi, szlováklakta területeiből Slovenska Krajna néven autonóm terület szervezendő.
1918. december 6-án Bartha hadügyminiszter parancsot ad a Felvidék kiürítésére. 1918. december 24-én a román hadsereg bevonul Kolozsvárra, 25-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállják a Muraközt, 26-án a csehszlovák katonaság bevonul Eperjesre, 29-én Kassára. 1918. december 30-án a balkáni francia hadsereg csapatai bevonulnak Szegedre, és a Bánságban kordont vonnak a román és a jugoszláv hadsereg közé. 1918. évi néptörvények: - I. (november 23.) a választójogról, - III. (december 7.) a nép esküdtbíráskodásáról, - IV. (december 7.) a munkaügyi és népjóléti igazgatásról, - II. (december 8.) a sajtószabadságról, - V. (december 15.) önálló magyar külügyi igazgatás és szervezet felállításáról, - X. (december 23.) a magyarországi rutén (ruszin) nemzet autonómiájáról. 1919. január 1-jén Pozsonyba bevonul a csehszlovák hadsereg. 1919. évi néptörvények: - III. (január 2.) egyesülési és gyülekezési szabadságról, - IV. (január 14.) a budapesti közlekedési eszközök közvagyonba vételéről, - VI. (január 29.) a magyarországi német nép önrendelkezési jogáról, - XI. (február 11.) a népköztársasági államforma védelméről, - XVI-XVII. (február 15.) községi és városi tanácsok felállításáról, 1919. január 3-án a salgótarjáni bányászok elfoglalják a bányákat. 1919. január 5-én fehérterroristák Nyíregyházán merényletet kísérelnek meg Szamuely Tibor ellen. 1919. január 8-án a román csapatok megszállják Nagybányát és Szatmárt, a csehek pedig Érsekújvárt. Medgyesen az erdélyi Szász Nemzeti Tanács ülése kimondja csatlakozását Romániához. 1919. január 11-én a nemzeti Tanács Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké választja. Ideiglenes miniszterelnök Berinkey Dénes igazságügy-miniszter lett. Kormánya január 18-án alakult. 1919. január 23-án a minisztertanács felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a kommunistákkal szemben megelőző intézkedéseket léptessen életbe. 1919. február 3-án a rendőrség feldúlja a Vörös Újság szerkesztőségét. 1919. február 6-án Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői közös memorandumot juttatnak el a békekonferenciához, amelyben rögzítik Magyarországgal szembeni területi követeléseiket. 1919. február 12-én megalakul a Leszerelt Katonák Szabadszervezete. 1919. február 16-án közzéteszik „a földmívelő nép földhöz juttatásáról” szóló 1919:XVIII. néptörvényt, amely a nagybirtok 500 holdon felüli részét – kártalanítás ellenében – kisajátítja, s azt 5-20 holdas kisbirtok, illetve 200 holdig terjedő középbirtok létesítésére kívánja felhasználni. Február 20-án a földnélküli parasztok Gödöllőn és Kerepesen megkezdik a föld foglalását. A földtörvény életbeléptetésével egy időben, február 23-án Károlyi Mihály saját birtokán, Kálon (Heves m.) ünnepélyesen megkezdi a földosztást.
122 1919. március 19-én a februárban letartóztatott kommunista vezetők közül 22 személyt szabadon engednek. 1919. március 19-én munkát, segélyt, a föld és a gyárak azonnali államosítását követve, 15000 munkanélküli tüntet a Népjóléti Minisztérium előtt. 1919. március 25-én a Forradalmi Kormányzótanács 4. sz. rendeletében a forradalmi törvényszékek felállításáról, az 5. sz. a rémhírterjesztőknek a forradalmi törvényszékek elé állításáról rendelkezik. 1919. március 27-én a fővárosi közoktatásügyi bizottság elrendeli a közoktatás megszűntetését a fővárosi iskolákban. 1919. március 28-án a Forradalmi Kormányzótanács 15. sz. rendelete a lakásrekvirálásról. Intézkedik a lakásbizottságok felállításáról. 1919. április 1-jén Lukács György elnökletével megalakul az írói direktórium. 1919. április 4-5. között Jan C. Smuts tábornok Budapesten jegyzéket adott át Kun Bélának, amelynek értelmében a demarkációs vonal a március 20-i követeléshez képest 25 km-rel keletebbre húzódott volna. A kommunista vezetők az elutasító válaszjegyzéket április 5-én adták át Smuts tábornoknak. 1919. április 6-án Budapesten a kommunista és szociáldemokrata ifjúmunkások közös ülése kimondja a két szervezet egyesülését Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) néven. 1919. április 7-én helyi tanácsválasztások zajlanak Magyarországon. 1919. április 12-én Bécsben Bethlen István vezetésével magyar emigránsok megalakítják az Antibolsevista Comitét (ABC). 1919. április 12-én megalakul a Zeneművészeti Direktórium: Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán és Reinitz Béla. 1919. április 13-án kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot. 1919. április elején Kolcsak támadása ismét fenyegeti Szimbirszket és Szamarát. – Áprilisban az antant csapatok elhagyják a fekete-tengeri kikötőket. – Április végén megindul az újabb támadás Kolcsak ellen.
1919. február 20-án kommunistaellenes provokációt hajtanak végre a Népszava szerkesztősége előtt. Február 21-én a rendőrség az éjszakai órákban letartóztatja a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetőit. A párt helyiségeit és a Vörös Újság szerkesztőségét bezárják. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) Budapesten tüntetéseket és gyűléseket szervez a KMP ellen. Az Országház téren tartott gyűlésen több mint 100000 fő vesz részt. Demonstrációk vannak Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Nagyatádon, Székesfehérvárott, stb. 1919. február 24-én a budapesti vas- és fémmunkások gyűlése tiltakozik a kommunisták letartóztatása ellen. 1919:XX. (február 25.) néptörvény jelenik meg a forradalom vívmányait veszélyeztető egyének rendőri felügyelet alá helyezéséről és őrizet alá vételéről. 1919. február 26-án a párizsi békekonferencián a külügyminiszterek tanácsa Magyarországra vonatkozó határozatának értelmében a magyar alakulatokat majdnem a Tisza vonaláig kell visszavonni. A kiürítendő terület Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyszalonta-Arad vonaláig román megszállás és közigazgatás alá kerül, míg a másik részén 40-50 km szélességű semleges övezet létesül. Március 2-án Károlyi Mihály a székely hadosztály előtt tartott beszédében kijelenti: soha nem ír alá olyan békét, amely Magyarország feldarabolását jelentené. 1919. március 1-jén ismét megjelenik a Vörös Újság. 1919. március 7-én a Budapesti Munkástanács határozatában a nagyipar, a bányák államosítása és a progresszív adórendszer bevezetése mellett foglal állást. 1919. március 10-én Kaposvárott 20000 sztrájkoló, felfegyverzett munkás és paraszt követelésére a kormány küldötte jóváhagyja a földfogllásokat. 1919. március 11-én Kun Béla a baloldali szociáldemokraták sürgetésére levélben 10 pontban rögzíti a KMP és az MSZDP egyesülésének feltételeit. Március 13-án az MSZDP nyilvánosságra hozott választási felhívásában a bányák, gyárak, közlekedési üzemek államosítását, szociális törvények hozását és a tartós béke megkötését követeli. 1919. március 18-án Alberfalván, Aszódon és környékén a parasztok megváltás nélkül kisajátítják a nagybirtokokat. 1919. március 20-án Vix alezredes átadja Károlyi köztársasági elnöknek a nagyhatalmak által jóváhagyott február 26-i határozatát, a román demarkációs vonalról szóló jegyzéket. A késő esti órákban a Berinkey-kormány lemond. 1919. március 21-én tárgyalások során a Gyűjtőfogházban a letartóztatott kommunista vezetők és a szociáldemokraták között egyesülés jön létre. A KMP és az MSZDP egyesülésével létrejött a Magyar Szocialista párt (MSZP). Aznap kikiáltják a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Megalakul a Forradalmi Kormányzótanács Garbai Sándor (1879-1947) vezetésével, külügyi népbiztosa Kun Béla lett. A Forradalmi kormányzótanács 1. sz. rendeletével bevezeti a statáriumot. Március 22-én a lapok közlik a Forradalmi Kormányzótanács és a Magyarországi Szocialista Párt (MSZP) „MINDENKIHEZ !” c. kiáltványát. Március 22-én a Forradalmi Kormányzótanács üzenetet küld Leninhez.
123 1919. április 19-én a Belügyi Népbiztosság elrendeli az állam és az egyház különválasztását. 1919. április 27-én a francia hadsereg megszállja Makót. 1919. április 26-án rendelet jelent meg az egész terményfelesleg beszolgáltatásáról, és megkezdődnek a katonai erőszakkal végrehajtott rekvirálások. 1919. május 1-je országos állami ünnep lett. 1919. május 2-án magyar és osztrák fehérgárdisták elrabolják a Tanácsköztársaság bécsi követségének 135 millió koronás pénztárát. 1919. május 3-án a Vörös Hadsereg Szolnokon utcai harcokban leveri az előző nap kirobbant ellenforradalmi puccsot. 1919. május 5-én Aradon Károlyi Gyula vezetésével ellenforradalmi kormány alakul, amely székhelyét május 31-vel Szegedre teszi át. 1919. május 16-án a Vörös Őrség leleplezi a Dietz Károly volt budapesti rendőrfőkapitány által irányított ellenforradalmi szervezkedést. 1919. május 19-én a Forradalmi Kormányzótanács 97. sz. rendelete felállítja a Népgazdasági Tanácsot, a 98. sz. rendelete kimondja az ellenforradalmárok vagyonának elkobzását. 1919. május 25-27. között megalakul a Bolgár Kommunista Párt. 1919. június 6-án Horthy Miklós hadügyminiszterként belép a szegedi ellenforradalmi kormányba. 1919. június 14-23. között zajlik a tanácsok első országos gyűlése Budapesten. Elfogadják a Tanácsköztársaság alkotmányát. 1919. június 15-én leverik a bécsi forradalmat. 1919. június 16-án Eperjesen Antonin Janoušek cseh kommunista vezetésével kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot. 1919. június 23-án fegyverszünet jön létre Csehszlovákia és Magyarország között. 1919. június 24-én ellenforradalmi puccskísérlet Budapesten. 1919. június 28-án a Nemzetek Szövetsége megtartja első közgyűlését.
1919. március 24-én a Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a munkás-paraszt Vörös Hadsereg felállítását. A rendelet eltörli a katonai rangokat. Minden hadtesthez a hadügyi népbiztos politikai megbízottat nevez ki. Aznap Kun Béla az antanthatalmakhoz intézett jegyzékében elismeri az 1918. november 13-i belgrádi fegyverszüneti egyezmény érvényességét, de elutasítja a Vix-jegyzéket. 1919. március 26-án a Forradalmi kormányzótanács rendeletei a 20 munkásnál többet foglalkoztató ipar, a bánya- és közlekedési üzemek, a pénzintézetek és a lakóházak államosításáról, az általános munkakényszerről és a munkához való jogról. Aznap a Belügyi Népbiztosság rendeletileg megszünteti a csendőrséget és rendőrséget, s felállítja a Vörös Őrséget. Egységei Cserny József vezette Lenin-fiúk 200 fős csapata, a Belügyi Népbiztosság Politikai osztályának vezetője Korvin Ottó volt. 1919. március 28-án az antanthatalmak Legfelsőbb Gazdasági Tanácsa Magyarország elleni gazdasági blokád mellett határoz. 1919. április 2-án a Forradalmi Kormányzótanács 26. sz. rendelete: a Magyarországi tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányáról; 31. sz. rendelet: köztulajdonba veszi a nagykereskedelmi, a nagybani eladást is végző, valamint a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket. 1919. április 4-én a 38. sz. rendeletével köztulajdonba veszi a közép- és nagybirtokokat élő és holt felszerelésével együtt, s átadja a mezőgazdasági proletároknak termelőszövetkezetek alakítása céljából. A rendelet megtiltja az elkobzott birtokok felosztását. 1919. április 6-án rendelet születik a Magyarországon élő nemzetiségek egyenjogúsításáról. 1919. április 7-én a Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli az oktatási és kulturális rendeltetésű épületek köztulajdonba vételét. 1919. április 12-én a Forradalmi Kormányzótanács 56. sz. rendelete felállítja a Központi Anyagelosztó Hivatalt. Április 17-i 67. sz. rendelet államosítja a gyógyfürdőket, gyógyintézeteket és üdülőhelyi szállodákat. 1919. április 16-án megindul a román hadsereg támadása a Tanácsköztársaság ellen, északon Királyháza, keleten a Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad vonalon. A székely hadosztály visszavonul. 1919. március 30-i kormányzótanácsi rendelet alapján, április 19-től a Vörös Hadsereget szervezett munkásokból toborzott önkéntesekből kell felállítani. Április 21-én Gödöllő székhellyel, Böhm Vilmos vezetésével létrehozták a Vörös Hadsereg parancsnokságát. Április 19-én a Hadügyi Népbiztosság a Keleti Hadsereg vezérkari főnökévé nevezi ki Stromfeld Aurél vezérkari ezredest. A román hadsereg április 23-án bevonul Debrecenbe. Április 26-án a székely hadosztály leteszi a fegyvert. Április 27-én megindul a csehszlovák hadsereg általános támadása a demarkációs vonal keleti és nyugati részén. 28án Csap és Munkács között találkozik a csehszlovák és a román hadsereg. A Magyar Keleti Hadsereg-parancsokság április 29-én elrendeli a tiszántúli területek kiürítését. Május 1-jén a román csapatok elfoglalják a tiszai hídfőt. A Vörös Hadsereg kiüríti Diósgyőrt, Miskolcot és Ózdot. 1919. május 2-án a Budapesti központi Ötszázas Forradalmi Munkásés Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről a proletárdiktatúra védelmére.
124 1919. június 29-én a kormányzótanács elrendeli a visszavonulást a felszabadított felvidéki területekről. Stromfeld Aurél vezérkari főnök levezette a csapatkivonást, majd lemondott. 1919. június 30-án Gyenyikin elfoglalja Caricint, és július 30-án parancsot ad a Moszkva elleni támadásra. 1919. július 16-án a Forradalmi Kormányzótanács 129. sz. rendelete a német nemzetiségi terület felállításáról rendelkezik. 1919. július 21-én a párizsi békekonferencia NyugatMagyarországot Ausztriának ítéli. 1919. július 24-én a párizsi békekonferencia a gazdasági blokád feloldásáért a tanácskormány eltávolítását szabja. 1919. július 28-án az antant a Forradalmi Kormányzótanács lemondását követeli. 1919. május-július között felszabadul az Ural. 1919. augusztus 1-jén - az osztrák kormány politikai menedékjogával élve - Kun Béla, Landrer Jenő, Lengyel Gyula, Pogány József, Pór Ernő, Rákosi Ferenc, Vágó Béla és Varga Jenő Ausztriába távozik. Kun Béla 1920ban Szovjet-Oroszországba menekült, itt 1937. júniusában letartóztatták, majd 1938. augusztus 29-én kivégezték.
1919. május 3-4. között a tanácshatalom megvédésre 44000 ember áll a Vörös Hadsereg soraiba, és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek a tartalék munkásszázadokba. Május 3-án a Vörös Hadsereg visszafoglalja Szolnokot. 1919. május 2-án a csehszlovák csapatok bevonulnak Miskolcra. Május 8-án a csehszlovák megszállás alatt álló Ungváron összeült eperjesi, ungi és huszti ruszin tanácsok kimondják a Csehszlovákiához való csatlakozást. 1919. május 9-én a Vörös Hadsereg a salgótarjáni arcvonalon megkezdi ellentámadását a csehszlovák hadsereg ellen. Május 20-án Miskolc térségében tör előre, 21-én visszafoglalja a várost. 1919. május 21-én Szamuely Tibor a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából repülőgépen Moszkvába utazik Leninhez. 1919. május 24-én megnyitják a magántulajdonban lévő kerteket és parkokat a gyermekek számára. 1919. május 30-án felszabadul Losonc. 1919. május 31-én a francia csapatok által megszállt Szegeden Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányt alakít. Július 1-jén Teleki Pál és a bécsi ABC más megbízottjai is Szegedre érkeznek. Június 4én Szegeden megalakul az első tiszti különítmény Prónay Pál huszárezredes parancsnoksága alatt. 1919. június 1-jén a Vörös Hadsereg elvágja egymástól a csehszlovák és a román hadsereget. 2-án elfoglalja Lévát, Losoncot, Párkányt és Putnokot, 3-án Érsekújvárt és Muraszombatot, 6-án Kassát, Korponát és Selmecbányát. Június 9-én elérte Eperjest, Rozsnyót, majd 10-én Bártfát, a galíciai határt. 1919. június 7-én a párizsi békekonferencia elnöke, Clemenceau, jegyzéket intéz a Forradalmi Kormányzótanácshoz, melyben a csehszlovák csapatok elleni támadás megszüntetését követeli. A jegyzék elutasítása esetén antanttámadást helyez kilátásba. 1919. június 5-én megkezdi munkáját az Országos Gyermeküdültetési Hivatal. 1919. június 8-án Szegeden megalakul a „magyar nemzeti hadsereg I. hadműveleti csoportja” Bernátsky Kornél tábornok parancsnoksága alatt. 1919. június 11-én a párizsi Külügyminiszterek Tanácsa elfogadta, majd a következő napon a Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a véglegesnek tekintett csehszlovák-magyar, román-magyar határvonalakat. 1919. június 14-23. között zajlik a Tanácsok Országos Gyűlése. Június 15-én Szegeden megalakul a Magyar Nők Nemzeti Szövetsége. 1919. június 16-án Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot. 1919. június 18-24. között Szamuely Tibor vezette karhatalmi ezred leveri a Duna menti és Kalocsa környéki falvak felkelését. 1919. június 24-én a Szövetséges Központi Intéző Bizottság Garbai Sándor elnökletével újraválasztja a Forradalmi Kormányzótanácsot. 1919. június 26-án Budapestről 700 gyermek nyaralni indul a Balatonhoz. 1919. június 29-én Szegeden megjelenik a „nemzeti és keresztény” szellemű Új Nemzedék c. lap.
125
1919. június 29-én Budapesten eltemetik az ellenforradalmárokkal vívott harcok halottait. 1919. június 30-július 4. között a Vörös Hadsereg északon a demarkációs vonalra vonul vissza. Július 10-én Kun Béla Leninhez intézett táviratában a szovjet Vörös Hadsereg besszarábiai támadásának megindítását sürgeti a román hadsereg ellen. 1919. július 12-én Szegeden P. Ábrahám Dezső miniszterelnöksége alatt új, ellenforradalmi kormány alakul. 1919. július 20-án megindul a Vörös Hadsereg tiszai offenzívája: egységei Tokajnál, Szolnoknál és Csongrádtól délre átkelnek a Tiszán. Július 24-én a román hadsereg ellentámadást indít. 26-án megindul a csehszlovákok támadása. 1919. július 25-én Böhm Vilmos, Peyer Károly és Weltner Jakab Bécsben tárgyalásokat folytat az antant bécsi megbízottjaival, akik tervezetükben polgári koalíciós kormány alakítását követelik. Sürgetik a magántulajdon visszaállítását, és a kommunista propaganda beszüntetését. A szociáldemokrata küldöttség elfogadja a tervezetet. 1919. július 30-án a román királyi csapatok Szolnoknál, augusztus 1jén Kiskörénél átkelnek a Tiszán. 1919. augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemond. Az antant feltételeinek megfelelő szakszervezeti kormánynak (Peidlkormány) adja át a helyét. 1919. augusztus 1-jén a 2/1919. sz. kormányrendelet elrendeli a politikai foglyok szabadon bocsátását, a 3/1919. sz. kormányrendelet megszünteti a forradalmi törvényszékeket. 1919. augusztus 1-jén a Forradalmi kormányzótanács lemond, megalakul a Peidl-kormány.
