v 1.1 Tartalomjegyzék

v 1.1

Tartalomjegyzék JELEN OKTATÁSI KÉZIKÖNYVBEN HIVATKOZOTT ÁGAZATI JOGSZABÁLYOK ............... 5 2

ÜGYFÉLOLDALI CSELEKMÉNYEK ......................................................................................... 6 2.1

BELÉPÉSI MÓDOK – FELHASZNÁLÓ AZONOSÍTÁSA BELÉPÉSKOR ............................................ 6

2.1.1

Belépés Ügyfélkapuval .................................................................................................... 6

2.1.2

Belépés tanúsítvánnyal .................................................................................................... 7

2.1.3

Belépés egyedi kóddal ..................................................................................................... 8

2.2

REGISZTRÁCIÓ ÜGYFÉL OLDALON ......................................................................................... 10

2.2.1

Kinek kell regisztrálnia magát az ÉTDR-ben a rendszer használatához? ..................... 10

2.2.2

Az ügyfél oldali regisztráció alapfeltétele ..................................................................... 10

2.2.3

Regisztráció lépései ügyfél oldalon ............................................................................... 11

2.3

FELHASZNÁLÓI JOGOSULTSÁGOK ÜGYFÉL OLDALON ........................................................... 15

2.3.1

Kérelmező, építtető jogosultságai ................................................................................. 15

2.3.2

Képviselő/meghatalmazott jogosultságai ...................................................................... 15

2.3.3

Érintett ügyfelek (pl. szomszédok) jogosultságai .......................................................... 16

2.4

KÉRELEM BENYÚJTÁSA ......................................................................................................... 17

2.4.1

Elektronikus benyújtás .................................................................................................. 19

2.4.2

Nem elektronikus benyújtás .......................................................................................... 20

2.5

ÜGYFÉLOLDALI CSELEKMÉNYEK ONLINE BENYÚJTÁS ESETÉN ............................................. 25

2.5.1

Kérelem benyújtása előtt ............................................................................................... 25

2.5.2

Kérelem benyújtása után ............................................................................................... 40

2.5.3

Megosztás – betekintés .................................................................................................. 41

2.5.4

Érdemi döntés meghozatala után ................................................................................... 44

2.6

ILLETÉKEK, DÍJAK BEFIZETÉSÉNEK IGAZOLÁSA .................................................................... 47

2.6.1

Illetékbélyeggel ............................................................................................................. 48

2.6.2

Készpénz-átutalási megbízással (sárga csekk) .............................................................. 49

2.6.3

Banki átutalással ............................................................................................................ 49

2.6.5

E-fizetés – jövőbeli fejlesztés ........................................................................................ 50

2.7

HIÁNYPÓTLÁS........................................................................................................................ 53

2.7.1

Hiánypótlási felhívás átvétele........................................................................................ 53

2.7.2

Hiánypótlás teljesítése ................................................................................................... 54 2

A közzétett tananyagrész visszavonásig érvényes. 2014. április

v 1.1

2.8

KAPCSOLATTARTÁSI MÓDOK ÉS EZEK MEGVÁLTOZTATÁSA................................................. 58

2.8.1

Kapcsolattartás hatóság és ügyfél közt .......................................................................... 59

2.8.2

Kapcsolattartás hatóságok között .................................................................................. 60

2.8.3

Elektronikus kapcsolattartás .......................................................................................... 61

2.8.4

Hagyományos (papír alapú) kapcsolattartás .................................................................. 62

2.8.5

Kapcsolattartási mód megváltoztatása........................................................................... 63

2.9

ELLENŐRIZZE TUDÁSÁT! ....................................................................................................... 66

3


v 1.1

Jelen dokumentum az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet B) ÉTDR témaköréhez készült Oktatási kézikönyv (röviden: OKK). A jogszabályban előírt építésügyi vizsga B) ÉTDR témaköréhez a felkészülést jelen Oktatási kézikönyv, a Felhasználói kézikönyvek és a Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) segítik.

JELEN OKTATÁSI KÉZIKÖNYVBEN HASZNÁLT JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK: ÉTDR

Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer

OKK

Oktatási kézikönyv (jelen dokumentum)

FKK ÜF

Felhasználói kézikönyv ügyfelek számára

FKK ÜI

Felhasználói kézikönyv ügyintézők számára

FKK ÜSz

Felhasználói kézikönyv ügyfélszolgálatosok számára

FKK HA

Felhasználói kézikönyv hatósági adminisztrátorok számára

GYIK

Gyakran Ismételt Kérdések

e-építés

építésügyi szakmai portál (www.e-epites.hu)

KAB

Kormányablak

ÉSZP

Építésügyi Szolgáltatási Pont

4


v 1.1

JELEN OKTATÁSI KÉZIKÖNYVBEN HIVATKOZOTT ÁGAZATI JOGSZABÁLYOK Étv.

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Ket.

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

OTÉK

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Inytv.

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

191. Korm.r.

az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

312. Korm.r.

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

313. Korm. r.

az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

343. Korm.r.

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

487. Korm.r.

az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet

5


v 1.1

2

ÜGYFÉLOLDALI CSELEKMÉNYEK

2.1

BELÉPÉSI MÓDOK – FELHASZNÁLÓ AZONOSÍTÁSA BELÉPÉSKOR

Az ÉTDR-ben aktív tevékenység (közreműködés) kizárólag regisztrált és bejelentkezett felhasználók által végezhető. Az ÉTDR aktív használatához tehát a felhasználó részéről el kell végezni a rendszerbe való regisztrációt (lásd. 2.2 „Regisztráció ügyfél oldalon” című fejezet). Az aktív cselekmények végzésére nem jogosító betekintéshez nem kell ügyfélkapus azonosítóval rendelkezni, és nem szükséges az ÉTDR-ben regisztrálni, elegendő a betekintői jogosultság megadásával keletkeztetett egyedi kód használata. Az ÉTDR-be a felhasználói bejelentkezés (a felhasználó azonosítása és hitelesítése) háromféle módon történhet. A nyitó képernyőn (www.etdr.gov.hu) tehát három azonosítási mód közül választhat a felhasználó:

1. Ügyfélkapus azonosítás

2. Tanúsítvány alapú azonosítás

3. Felhatalmazás alapú azonosítás

Az ÉTDR a hatósági oldal felhasználói számára az ügyfélkapus azonosítást ajánlja, illetve ennek használatát feltételezi a segédanyagok elkészítésekor.

2.1.1 Belépés Ügyfélkapuval

Az ÉTDR Ügyfélkapu alapú azonosításhoz a felhasználónak rendelkeznie kell Ügyfélkapu regisztrációval (lásd 2.2.2 „Az ügyfél oldali regisztráció alapfeltétele” című fejezet). Az Ügyfélkapu alapú belépést választva az ÉTDR átirányít az Ügyfélkapu belépési oldalára, ahol meg kell adni az ügyfélkapus felhasználónevet és jelszót. Sikertelen ügyfélkapus bejelentkezés esetén nem lehetséges a belépés az ÉTDR-be sem.

6


v 1.1

Az ügyfélkapus azonosító személyhez kötött egyedi azonosító, mely nemcsak az ÉTDR használatához, hanem egyéb elektronikus szolgáltatásokhoz is felhasználható, ezért a visszaélések elkerülése érdekében fokozottan ügyelni kell arra, hogy az ügyfélkapus felhasználónév és jelszó páros másra át nem ruházható! Sem kérelmezői sem hatósági oldalon!

A sikeres azonosítást az Ügyfélkapu igazolja vissza, majd a felhasználót visszairányítja az ÉTDR felületére.

2.1.2 Belépés tanúsítvánnyal Az ÉTDR tanúsítvány alapú használatához a felhasználónak előzetesen rendelkeznie kell aláíró tanúsítvánnyal (elektronikus aláírással). A felhasználónak első bejelentkezéskor meg kell adnia nyilvános kulcsát, amelyet az ÉTDR eltárol. Minden egyes belépésnél a felhasználónak az aláíró tanúsítványával egy „belépési kérelem” elnevezésű elektronikus dokumentumot kell aláírnia, valamint meg kell adnia természetes személyazonosító adatait. (Lásd 2.2.2 „Az ügyfél oldali regisztráció alapfeltétele” című fejezet.) 7


v 1.1

2.1.3 Belépés egyedi kóddal Egyes esetekben lehetséges a rendszer adataihoz való hozzáférés regisztráció nélkül, egyedi kóddal is. Az egyedi kóddal történő belépés kizárólag betekintési jogot ad egy konkrét ügyben. Tárhelyet létrehozni, kérelmet előterjeszteni, dokumentumokat feltölteni és egyéb cselekményeket indítani ezzel a belépési móddal nem lehetséges. Az egyedi kóddal történő belépéshez a felhasználónak előzetesen rendelkeznie kell azzal az egyedi kóddal (36 karakterből álló betű és számsorozat), melyet a kérelem benyújtása előtt a tárhely, illetve kérelem benyújtása után a mappa gazdája adhat (kérelmező vagy megbízottja, illetve az eljáró hatóság ügyintézője). A felhasználónak bejelentkezéskor meg kell adnia a kapott egyedi kódot és a képernyőn megjelenő CAPTCHA kódot, és az adatbevitel után a „Belépés” gombbal kell rögzíteni ezeket.

A CAPTCHA kód célja, hogy a fogadó online felület meggyőződjön arról, nem egy szoftverről, hanem egy emberi felhasználóról van szó. A CAPTCHA teszt során egy automatikusan generált eltorzított szöveget kell elolvasni és helyesen visszagépelni. Egy ilyen feladványt csak egy ember tud helyesen megválaszolni. A belépés csak abban az esetben sikeres, amennyiben az egyedi kód és a CAPTCHA kód bevitele is helyesen történt. Ezért az egyedi kódot, – amennyiben elektronikusan is rendelkezésünkre áll – kézi bevitel helyett érdemes bemásolni (CTRL+C másol, CTRL+V beilleszt parancsokkal). Amennyiben a CAPTCHA kód megfejtése nem sikerült, a beviteli mező melletti gombokkal lehetőség van új CAPTCHA kódot kérni. Az ügyféloldalon a belépési módokról részletes leírást lásd még: FFK ÜF 4.1 „Azonosítás” c. fejezete

8


v 1.1

Dióhéjban: Az ÉTDR-ben aktív tevékenység (közreműködés) kizárólag regisztrált és bejelentkezett felhasználók által végezhető. Az ÉTDR-be a felhasználói bejelentkezés háromféle módon történhet: a) Ügyfélkapuval b) tanúsítvánnyal (elektronikus aláírással) c) egyedi kóddal. Az ügyfélkapus azonosító személyhez kötött egyedi azonosító, másra át nem ruházható! Az egyedi kóddal történő belépés kizárólag betekintési jogot ad egy konkrét ügyben. Egyedi kódot a kérelmező vagy megbízottja, illetve az eljáró hatóság ügyintézője tud adni („Megosztás” művelettel).

9


v 1.1

• 2.2

REGISZTRÁCIÓ ÜGYFÉL OLDALON

Az ÉTDR-ben aktív tevékenység (közreműködés) kizárólag regisztrált és bejelentkezett felhasználók által végezhető. Az ÉTDR aktív használatához tehát a felhasználó részéről el kell végezni a rendszerbe való regisztrációt.

2.2.1 Kinek kell regisztrálnia magát az ÉTDR-ben a rendszer használatához?

Azon személyeknek, hatóságoknak, szervezeteknek, akik számára a jogszabály kötelezővé teszi a rendszer használatát. Az ÉTDR használata az ügyfelek számára nem kötelező, ezért nekik regisztrálniuk sem kötelező az ÉTDR-ben. Kizárólag azoknak az ügyfeleknek kell az ÉTDR-ben elvégezni a regisztrációt, akik: a) az online ügyindítást választják, illetve b) az eljáró hatósággal az ÉTDR-en keresztül kívánják a kapcsolatot tartani. Az ÉTDR felülete az ügyfelek számára elérhető regisztráció nélkül is, a kizárólag betekintési jogot biztosító egyedi kód használatával. (Lásd. 2.1.3. „Belépés egyedi kóddal” c. fejezet.)

2.2.2 Az ügyfél oldali regisztráció alapfeltétele

Az ÉTDR-be az ügyféloldali felhasználók vagy Ügyfélkapun keresztül, vagy tanúsítvány alapon (elektronikus aláírással) tudnak belépni, így regisztrálni is. Ügyfélkapus azonosító Ügyfélkapus azonosítás Ügyfélkapuval.

esetén

a

felhasználóknak

rendelkezniük

kell

személyes

Elektronikus aláírás Tanúsítvány alapú azonosítás esetén a felhasználóknak rendelkezniük aláíró tanúsítvánnyal (elektronikus aláírással). (lásd 1.3.2. „Regisztráció és belépés alapfeltétele” című fejezet)

10


v 1.1

2.2.3 Regisztráció lépései ügyfél oldalon Az ÉTDR első használata alkalmával a felhasználónak regisztrálnia kell a rendszerben, mely a következő részekből áll: 1. a személyes adatok megadása, 2. az ÉTDR felhasználó típusának meghatározása, 3. a regisztráció lezárása. 1. Személyes adatok megadása A regisztráció első lépéseként – ügyfélkapus belépést követően - az alábbi természetes személyazonosító adatokat kell megadni a SZEMÉLYES ADATOK MEGADÁSA űrlapon: a) titulus, b) vezetéknév (viselt vezetéknév), c) keresztnév (viselt keresztnév), d) 2. keresztnév, e) születési név (vezetéknév, első és második keresztnév), f) anyja neve (vezetéknév, első és második keresztnév), g) születési ország, h) születési település, i) születési dátum. A személyes adatokat a rendszer kizárólag azonosítási célra használja és engedélyt kér a felhasználótól eltárolásukhoz. Engedély hiányában (a felhasználó kiveszi a pipát a jelölő négyzetből) a személyes adatok nem kerülnek tárolásra, ezért azokat a felhasználónak minden belépéskor meg kell adnia. Amennyiben a személyes adatokat a rendszer eltárolhatja, a továbbiakban elég a felhasználónak az Ügyfélkapun történő belépés a rendszer használatához. Figyelem! A SZEMÉLYES ADATOK MEGADÁSA űrlapon azokat az adatokat kell megadni, melyeket az azonosításul választott módszer az azonosításhoz használ. Ügyfélkapu esetén ezek az ügyfélkapus tárhelyen olvasható adatok: név, születési név, születési hely és dátum, anyja neve. Ezeket az adatokat abban a formában kell megadni, ahogyan az ügyfélkapus tárhelyen olvashatók (pl. több keresztnév esetén ügyelni kell a helyes mezőkbe írásra)!

11


v 1.1

Az adatok bevitelét követően a „Mentés” gombbal az adatok tárolásra kerülnek (a rendelkezéstől függően csak a bejelentkezés idejére, vagy tartósan). Az „Elvet” gombra kattintva a program kilép a menüből. Ügyfélkapus belépés esetén, a személyes adatok felhasználásával az ÉTDR elvégzi az ügyfélkapus viszontazonosítást. Sikeres viszontazonosítás esetén a regisztráció folytatódhat. 2. Az ÉTDR felhasználó típusának meghatározása Az ÉTDR-t nemcsak az eljárás ügyfelei érhetik el és használják, hanem az építésügyi hatósági és szakhatósági és egyéb hatóság típusú (integrált ügyfélszolgálatos munkatársak, polgármester, tervtanács) ügyintézők is, valamint a rendszert használni kívánó tervezők és egyéb szakemberek is Ezért az ÉTDR számára meg kell különböztetni a regisztráló felhasználó típusát.

Az ügyfél oldali felhasználóknak ezen a képernyőn a „Regisztráció kérelmezőként, tervezőként vagy szakértőként” hivatkozásra kell kattintani. Hatósági felhasználók számára innentől kezdve a regisztráció lépései eltérnek, számukra további azonosításokat ír elő a rendszer. 3. A regisztráció lezárása 12


v 1.1

A regisztráció utolsó lépéseként lakcím és kapcsolattartási adatokat kell megadni: a) ország, b) irányítószám, c) település: a név beírásakor a rendszer megjeleníti az azzal a betűsorral kezdődő helyiségneveket (az adatmezőbe történő beíráshoz vagy ki kell választani az egyre szűkülő listából a települést, vagy végig kell gépelni a település egész nevét), d) közterület, e) közterület jellege: pl. utca, út, f) házszám, g) egyéb cím megadása akkor célszerű, ha az ingatlannak két címe van (pl. saroktelek esetén).

A regisztráció jóváhagyása Az ügyféloldali regisztráció jóváhagyása automatikusan történik. Sikeres regisztrációt követően a kérelmezői főoldal jelenik meg (a kérelmezői felület háttérszíne kék), és a felhasználó elkezdheti a rendszer használatát.

13


v 1.1

Az ügyféloldali regisztráció lépéseiről szóló részletes leírást lásd még: FFK ÜF 4.2 „Regisztráció” c. fejezete

Dióhéjban: Az ÉTDR használata az ügyfelek számára nem kötelező, ezért nekik regisztrálniuk sem kötelező az ÉTDR-ben. Kizárólag azoknak az ügyfeleknek kell az ÉTDR-ben elvégezni a regisztrációt, akik: a) az online ügyindítást választják, illetve b) az eljáró hatósággal az ÉTDR-en keresztül kívánják a kapcsolatot tartani. Az ügyfelek számára az ÉTDR-ben kétféle azonosítási móddal lehet regisztrálni: a) ügyfélkapus azonosítással, b) tanúsítvány alapú azonosítással (elektronikus aláírással). Az egyedi kód használatával történő belépéshez (csak betekintés) nem szükséges regisztrálni az ÉTDR-ben.

14


v 1.1

2.3

FELHASZNÁLÓI JOGOSULTSÁGOK ÜGYFÉL OLDALON

2.3.1 Kérelmező, építtető jogosultságai Az eljárásokat kezdeményező szerep a kérelmezőé (illetve a nevében eljáró képviselőé vagy meghatalmazotté). Az ÉTDR – a nem hatósági felhasználók közül – számára nyújtja a legtöbb szolgáltatást. Regisztrált ÉTDR felhasználóként: • tárhely létrehozása, • dokumentumok feltöltése, • tárhely megosztása (betekintési jog biztosítása), • előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresés, • építésügyi hatósági szolgáltatás kérés, • kérelem benyújtása, • hiánypótlás(ok) teljesítése, • kérelem visszavonása, • fellebbezés döntés ellen, • fellebbezési jogról történő lemondás, • általános levél küldése, • kapcsolattartási mód változtatása, • alapkérelemhez kapcsolódó további kérelmek benyújtása: felfüggesztés kérése, hatósági bizonyítvány, hatósági igazolás, hitelesítési kérelem, jogutódlás, kérelem módosítása, teljesítési határidő meghosszabbítása, • döntés átvétele. 2.3.2 Képviselő/meghatalmazott jogosultságai Bár az eljárásokat kezdeményező szerep a kérelmezőé, a dokumentációt közreműködő szakemberek, mérnökök készítik, illetve az előzetes tervegyeztetéseket is a tervező folytatja le. Annak érdekében, hogy a teljes hatósági folyamat elektronikusan folytatható legyen, az ÉTDR felkészült arra, hogy ha és amennyiben a kérelmező felhatalmazást (engedélyt, megbízást) ad neki, úgy a közreműködő szakember ezen előzetes egyeztetéseket le tudja folytatni. Az ÉTDR lehetővé teszi, hogy a kérelmező nevében képviselő/meghatalmazott személy járjon el. A kérelmező gyakran a tervezőt bízza meg az ügyintézéssel, tehát az eljárásban a tervező meghatalmazotti szerepet fog betölteni, a tárhelyet ennek megfelelően kell létrehoznia. Az ÉTDR-ben a meghatalmazottat ügyféli jogállás illeti meg, ennél fogva az eljárásban cselekményeket végezhet, dokumentumokat tölthet fel. A tervezőnek nincs ilyen jogosultsága, ezért fontos az érintettek típusának tisztázása, megfelelő besorolása.

15


v 1.1

Ennek megfelelően a rendszer az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a regisztrált ÉTDR felhasználó meghatalmazottak/képviselők számára: • tárhely létrehozása, • dokumentumok feltöltése, • tárhely megosztása (betekintés biztosítása), • megosztott eljárások cselekményeinek és dokumentumainak megtekintése, • előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresés, • építésügyi hatósági szolgáltatás kérés, • kérelem benyújtása • hiánypótlás(ok) teljesítése, • fellebbezés döntés ellen, • fellebbezési jogról történő lemondás, • általános levél küldése, • döntés átvétele.

2.3.3 Érintett ügyfelek (pl. szomszédok) jogosultságai Az ügyben ügyféli jogosultsággal rendelkező, vagy nevükben eljáró személyeket is támogatja a rendszer jogaik gyakorlásában. Regisztrált ÉTDR felhasználóként: • megosztott eljárások cselekményeinek és dokumentumainak megtekintése, • döntés átvétele, • fellebbezés döntés ellen, • fellebbezési jogról történő lemondás, • általános levél küldése, • kérelem (fellebbezés) benyújtása online. Regisztráció nélkül, egyedi kóddal belépve: •

megosztott eljárások cselekményeinek és dokumentumainak megtekintése.

Az érintett ügyfélnek az építésügyi hatóság felé a) nyilatkoznia kell arról, hogy ügyféli jogával élni kíván, illetve b) ha igen, milyen kapcsolattartási módot választ. Amennyiben az elektronikus kapcsolattartást választja, azt a hatóság felé jeleznie kell. Az erre szolgáló formanyomtatvány az elektronikus kapcsolattartás bejelentéséről - innen tölthető le: http://www.e-epites.hu/etdr/nyomtatvany 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) A (3) bekezdés szerinti értesítés a Ket. 29. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza f) tájékoztatást arról, hogy ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja, 16


v 1.1

h) tájékoztatást arról, hogy a Ket. 28/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl, ha a kapcsolattartás módjáról (papír alapú vagy elektronikus) nyolc napon belül nem nyilatkozik, az eljárással kapcsolatos érdemi döntésről az ÉTDR felületén milyen módon értesülhet.

Dióhéjban: Ügyfél oldalon a kérelmező, illetve annak képviselője/meghatalmazottja regisztrált ÉTDR felhasználóként aktív cselekményeket is el tud indítani, míg az eljárásban érintett ügyfél (pl. szomszéd) korlátozott (betekintői) jogosultággal tudja használni a rendszert. Az érintett ügyfélnek az építésügyi hatóság felé nyilatkoznia kell arról, hogy ügyféli jogával élni kíván-e, ha igen, milyen kapcsolattartási módot választ.

2.4

KÉRELEM BENYÚJTÁSA

A kérelmező (illetve annak képviselője, meghatalmazottja) a kérelmet és annak mellékletét képező iratokat, tervdokumentációt többféle módon nyújthatja be: a) elektronikusan: online (vagy offline), b) nem elektronikus úton: személyesen (ügyfélszolgálatokon) vagy postai úton. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. § (1) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is. (2) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező, építtető a kérelmet az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be a) papír alapon vagy b) elektronikusan ba) párbeszédre épülő (online), bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline). (3) Ha az építtető vagy a Ket. szerinti meghatalmazottja a papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél vagy az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő. A kérelmet fogadó szerv - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell. 17


v 1.1

(4) Eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt - ha már benyújtásra került - mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni. (5) Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani. Az építészetiműszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel lehet benyújtani. 9. § (1) Az építtető a kérelmét elektronikus úton a 2. § (3) bekezdése szerinti tárhelyen keresztül nyújthatja be. A kérelem benyújtásának módja és a kapcsolattartás módja egymástól függetlenül szabadon választható (azaz a kérelmező benyújthatja személyesen a kérelmét, de választhatja az ÉTDR-en belüli kapcsolattartási módot). A jelenleg alkalmazható három különböző benyújtási mód variálható, a kérelmező döntése, hogy melyiket választja. A kérelem mellékleteinek formátuma és benyújtásának módja a melléklet típusától függ: a) az építészeti-műszaki dokumentáció elemeit elektronikusan kell a hatóság rendelkezésére bocsátani, ez történhet a rendszeren kívül, külső adathordozón (pl. CD, pendrive stb.) is. b) egyes iratoknál (pl. meghatalmazás, aláírólap, befizetési bizonylat stb.) fontos, hogy hiteles formában álljanak a hatóság rendelkezésére, azaz abban a formátumban kerüljenek benyújtásra, amiben azok önállóan is hitelesek. Papír alapú irat esetében ez azt jelenti, hogy postai úton vagy személyesen kell benyújtani. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklete szabályozza az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát. A 15. § (6) bekezdése pedig azt írja elő, hogy a kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a 8. mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek. E két rendelkezéssel együtt szabályozásra került minden, az építésügyi eljáráshoz benyújtásra kerülő dokumentum formátuma. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi és formai követelményeit előíró 8. melléklete értelmében az egyes építésügyi hatósági engedélyezési eljárások során "Környezeti állapotadat", valamint az "Igazolás" típusú dokumentumok kivételével minden más típusba tartozó dokumentum csak PDF/A formátumban tölthető fel. 312/2012. Korm. rend. 15. § (6) A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a 8. mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek. 72. § (6) Az építészeti-műszaki dokumentációt aláírólappal kell ellátni. Az aláírólapot a 8. melléklet szerinti formátumban kell elkészíteni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési, bontási tevékenység szabatos megnevezésén és a telek azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, cég megnevezését, a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a 18


v 1.1

tervezésben részt vett összes tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását. 8. melléklet 5. Igazolások Igazolás csak olyan formában nyújtható be, amelynek nyomtatási formátuma legfeljebb A4. Elektronikus igazolás csak olyan információtechnikai rendszerektől fogadható el, amely hiteles átadásának információtechnológiai feltételei fennállnak. 5.1. Aláírólap a tervezők megnevezésével, jogosultságuk megjelölésével, elérhetőségükkel és aláírásukkal, amely benyújtható elektronikusan aláírt PDF formátumban, papír alapú formátumban, illetve amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, úgy az aláíró saját nevében kitöltött és saját személyi azonosításával benyújtott elektronikus űrlap útján.

2.4.1 Elektronikus benyújtás

Online benyújtás A legkényelmesebb és legtöbb szolgáltatást nyújtó mód az online benyújtás. Ez az ÉTDR az operációsrendszer- és böngésző független online portálfelületén biztosított. A dokumentumok tárhelyre történő feltöltése nem jelenti automatikusan a kérelem benyújtását, vagy a hiánypótlás beadását. Ehhez a kérelmet is be kell nyújtani (melyhez csatolni kell a szükséges dokumentumokat is). A kérelem benyújtása után a rendszer visszaigazolást küld a sikeres beérkezésről, de ez még nem jelenti az érkeztetés vagy az iktatás megtörténtét. A felhasználó a kérelem iratát - „Ügyféli beadvány kivonata” címmel ellenőrzésként bármikor kinyomtathatja magának. Az online benyújtás lépéseit részletesen a 2.5 „Ügyféloldali cselekmények online benyújtás esetén” c. fejezet tartalmazza. Offline benyújtás A későbbi fejlesztések során fog megvalósulni a jóval kevesebb funkcionalitással bíró, szintén elektronikus benyújtás: az offline benyújtás. Ezt a lehetőséget az ÉTDR az elektronikus adóbevallásból már jól ismert ÁNYK (Általános Nyomtatvány Kitöltő) űrlapok és az Abevjava alkalmazás segítségével biztosítja. A módszer alkalmazásához a felhasználónak ezek saját gépre történő telepítését el kell végeznie. A módszer előnye, hogy nem kell állandó internetes kapcsolat a kérelem kitöltéséhez, elegendő azt csak a beküldéskor létrehozni. Hátránya viszont, hogy szoftver telepítését igényli, melynek használata a portálénál bonyolultabb, a feltölthető fájlok mérete pedig – az ÁNYK technológiája miatt – erősen korlátozott. A küldeményt az ÁNYK működtetője a beküldő ügyfélkapuján keresztül az űrlapba „égetett” címre, azaz az ÉTDR Hivatali Kapujára küldi. Innen az ÉTDR Hivatali Kapuja visszaigazolást küld a küldemény érkezéséről. Az ÉTDR a Hivatali Kapuba érkező űrlapot azonnal – annak tartalmi kiértékelése alapján – az illetékességgel bíró hatóság beérkezett iratai között tünteti fel, s erről a beküldőt elektronikus úton értesíti. Ezek az értesítések azonban még nem jelentik az érkeztetés vagy az iktatás megtörténtét. 19


v 1.1

A kérelmező az offline módszer használatával – szemben az online módszerrel – elsősorban nem iratot küld be, hiszen az űrlap maga a kérelem, a beküldött fájl ennek csupán melléklete. Ezért az űrlap beérkezése egyben a kérelem benyújtását is jelenti. Tehát amennyiben az eljárást ÁNYK-val indítják, úgy nincsen mód a kérelem benyújtása előtti cselekmények elvégzésre. Az offline módszer előnye nem is az eljárás indításában, hanem az iratbenyújtásban rejlik. Míg az online felületen csak az arra jogosult ténykedhet, addig az offline benyújtással (az ÉTDR azonosítóval megcímkézve a formanyomtatványt) más személyek is „hozzáadhatnak” az ügyhöz. Az ÁNYK – ügyfélkapus azonosításának köszönhetően – lehetőséget ad ugyanis arra, hogy egy ügyfél vagy egy közreműködő szakember elektronikusan hiteles nyilatkozatot tegyen egy adott ügyhöz.

2.4.2 Nem elektronikus benyújtás Míg a közreműködő szakemberek által készített építészeti-műszaki dokumentáció (jelentős részéről) jogszabály úgy rendelkezik, hogy elektronikus formában kell benyújtani, addig vannak olyan egyéb dokumentumok is (pl. nyilatkozatok, hozzájárulások, igazolások), melyek ma még jellemzően papír alapon állnak rendelkezésre, s ennek – szükség esetén hiteles – elektronikus másolása indokolatlan terhet róna az eljárás egyes résztvevőire. Van olyan dokumentum, melyet elegendő beszkennelni és elektronikusan csatolni (pl. földhivatali térképmásolat), azaz nem kell, hogy elektronikusan hitelesített legyen, de van olyan is, melyeknek eredetiségét ellenőrizni kell (pl. a befizetett csekk ellenőrző szelvénye, aláírólap, meghatalmazás, stb.). A kérelem papíralapon történő benyújtásához szükséges formanyomtatványok az ÉTDR információs oldalon a „Formanyomtatványok” menüből tölthetők le (http://www.eepites.hu/etdr/nyomtatvany) oldalanként: (1) A kérelmet benyújtó személy adatai (2a) A kérelmezők adatai (természetes személy) (2b) A kérelmezők adatai (jogi személy) (3) Az építési tevékenységgel érintett telek adatai és a kérelem (4) Előzmények (5) Kérelem mellékletei (5b) Kérelem mellékletei: illetékbélyeg A kitöltött formanyomtatványokat postai úton vagy személyesen (ügyfélszolgálaton) lehet benyújtani, ebben az esetben adathordozón (pl. CD, pendrive stb.) szükséges mellékelni a kötelezően elektronikus formában benyújtandó mellékleteket. Az ügyfélszolgálati munkatárs a formanyomtatványok alapján rögzíti az ÉTDR-ben az adatokat, feltölti az elektronikus mellékleteket, és elindítja elektronikus formában az eljárást. Elektronikus ügyindítás esetén a fenti formanyomtatványok kitöltése nem szükséges, mivel ezeket az adatokat az ÉTDR-ben online űrlapok segítségével kell megadni.

20


v 1.1

Benyújtás személyesen (ügyfélszolgálaton) A személyes benyújtás ügyfélszolgálaton történik. Ebben az esetben az alábbiak szerint kell benyújtani a dokumentumokat: a) papíralapon: a kérelmet kitöltött formanyomtatványon és azokat a dokumentumokat, melyek jellemzően papír alapon állnak rendelkezésre, és eredetiségét igazolni kell (pl. nyilatkozatok, hozzájárulások, igazolások) – A4-es (vagy kisebb) formátumban b) elektronikus adathordozón (pl. CD, pendive stb.): azokat a dokumentumokat, melyről a jogszabály úgy rendelkezik, hogy elektronikusan kell benyújtani (pl. építészeti-műszaki dokumentáció részei) Az elektronikusan benyújtott dokumentumok betöltése a rendszerbe, illetve a szükséges digitalizáció elvégzése (elektronikus másolat készítése) az ügyfélszolgálati munkatárs feladata. Ő az, aki magát a kérelmet is rögzíti az ÉTDR-ben, és elindítja elektronikus formában az eljárást. Személyes benyújtás esetén az iratok, dokumentumok benyújtása után az ügyfélszolgálat munkatársa két példányban kinyomtatja az „Ügyféli beadvány kivonata” megnevezésű papír alapú átvételi elismervényt, melyeket aláírásával lát el, majd átadja a benyújtónak aláírásra, s az egyik példánnyal együtt visszaadja a hatósági munkához a későbbiekben már nem szükséges dokumentumokat, adathordozókat. Az alábbi ügyfélszolgálatokon lehet kérelmet, illetve iratot, dokumentumot benyújtani (ez különbséget jelent az ÉTDR használatában is): a) az eljáró hatóság ügyfélszolgálatán, b) integrált ügyfélszolgálaton (Kormányablak, Építésügyi Szolgáltatási Pont). Hatósági ügyfélszolgálat Az egyes eljáró építésügyi hatóságoknak – noha jogszabály ezt kötelező jelleggel nem írja elő – ügyfélszolgálatot kell működtetniük. Nem csupán azért, hogy az ügyfélfogadás rendje szabályozott legyen, de azért is, hogy az ügyfél nevében tett cselekmények rögzíthetőek legyenek. Tehát nem csak az a cél, hogy a papíralapú iratok digitalizálásra kerüljenek, hanem az is, hogy a hatósági jogosítványok és az ügyfél nevében megtehető lépések (kérelem benyújtása, nyilatkozattétel, stb.) ne keveredjenek. Egy eljárásban ugyanis nagyon fontos azt nyomon követni, hogy egy adott cselekményt ki és kinek a nevében végezte. Az építésügyi hatóságokon kialakult egyik gyakorlat szerint egyes ügyintézők ügyfélszolgálatos munkakört is betöltenek. Ők, ha az ügyfél nevében járnak el (rögzítenek egy ügyféli cselekményt), akkor a rendszerbe történő belépéskor hatósági ügyfélszolgálatosként dolgoznak. Ekkor az online felületük leginkább ahhoz a felülethez hasonlít, mint amit az ügyfél látna, ha saját elektronikus online felületen (azaz a kék felületen) végezné el a cselekményt. Jelen jogszabályi környezet alapján a hatóságoknál csak a saját illetékességi területükön folytatott vagy folytatandó eljárás, illetve csak a hatóságnál folytatott eljárási cselekmény tekintetében van ügyfélszolgálat. Azaz pl. egy hiánypótlást csak annak a hatóságnak a hatósági ügyfélszolgálatán lehet teljesíteni, amelyik azt kiírta (szakhatóság esetében a szakhatóság ügyfélszolgálatán, vagy integrált ügyfélszolgálatnál). Az ügyfelek felé nyújtott kényelmi szolgáltatás, az egyablakos ügyintézés nem a hatóságokon valósul meg, hanem az integrált ügyfélszolgálatokon! 21


v 1.1

Integrált ügyfélszolgálat Amikor integrált ügyfélszolgálatról beszélünk, akkor alapvetően a Kormányablakokra (KAB) gondolunk. Az építésügyi igazgatás területén azonban találkozhatunk az Építésügyi Szolgáltatási Pontokkal (ÉSZP) is, melyeket azok a jogszabályban rögzített, 5000 fő feletti települések önkormányzatai működtetnek, ahol nincsen építésügyi hatóság. Ők hasonló jogosítványokkal bírnak az építésügyi eljárások tekintetében, mint az integrált ügyfélszolgálatok, ezért az ÉTDR-ben velük azonos felületet kapnak. Ahol integrált ügyfélszolgálati felületet, funkciókat, leírásokat találunk, ott a KAB mellett az ÉSZP feladatellátását is értjük. Az integrált ügyfélszolgálatos munkatárs az ország teljes területére vonatkozóan látja el a jogszabály által meghatározott feladatait. Építésügyi Szolgáltatási Pontok: A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklet III. része tartalmazza az Építésügyi Szolgáltatási Pont feladatait ellátó, építésügyi hatósági feladattal és hatáskörrel nem rendelkező települési önkormányzatok listáját. Kormányablakok: A fővárosi és megyei kormányhivatalokról a 2010. évi CXXVI. törvény, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról a 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet rendelkezik. Az e-építés portálon működő HATÓSÁGKERESŐ szolgáltatással (http://www.eepites.hu/hatosagkereso) online is elérhető a Kormányablakok és Építésügyi Szolgáltatási Pontok listája. Postai benyújtás Postai benyújtás esetén a kérelmet és mellékleteit tartalmazó küldeményt az eljáró hatóságnak kell címezni. A postai küldemények elektronikus rendszerben történő érkeztetése a személyes benyújtás lehetőségénél annyival bonyolultabb, hogy az iratot és mellékleteit a benyújtó a Postához nyújtja be, s a Posta azt nem közvetlenül az ÉTDR felhasználónak adja át, hanem a címzett közigazgatási szerv postabontójának, rengeteg más jellegű küldeménnyel együtt. Éppen ezért fontos feladat, hogy az ÉTDR-be érkező iratokat a többi, nem építésügyi irattól elkülönítetten kezeljék, s ne iktatásra, szignálásra küldjék. Ez azért fontos, mert az ÉTDR és az iktatás kapcsolata éppen fordított: az ÉTDR ad át információt az iratkezelő rendszernek, s ez alapján kerül iktatásra az irat. A postai küldeményt tehát át kell adni annak a kollégának, aki ÉTDR felhasználói jogosultsággal az iratok és mellékleteik digitalizálását, feltöltését jogosult elvégezni. Ez a hatósági ügyfélszolgálatos munkatárs, s a folyamat innentől kezdve megegyezik a papír alapú benyújtásnál leírtakkal azzal a kivétellel, hogy postai benyújtás esetén a hatóság benyújtónak automatikusan visszaigazolást nem küld, csak külön kérésre. 22


v 1.1

Azért kell ezzel tisztában lennie a benyújtónak, mert a későbbiekben esetlegesen felmerülő vitás eseteket nehéz bizonyítottan rendezni.

Dióhéjban: A kérelmező (illetve annak képviselője, meghatalmazottja) a kérelmet és az ahhoz csatolt iratokat többféle módon nyújthatja be: a) elektronikusan: online (vagy offline), b) nem elektronikus úton: személyesen (ügyfélszolgálatokon) vagy postai úton. A kérelem benyújtásának módja és a kapcsolattartás módja egymástól függetlenül szabadon választható. A jelenleg alkalmazható három különböző benyújtási mód variálható, a benyújtó dönti el, melyiket választja. A személyes benyújtás ügyfélszolgálaton történik. Az alábbi ügyfélszolgálatokon lehet kérelmet, illetve iratot benyújtani: a) az eljáró hatóság ügyfélszolgálatán, b) integrált ügyfélszolgálaton (Kormányablakok, Építésügyi Szolgáltatási Pontok). Ez különbséget jelent az ÉTDR használatában is. A hatósági ügyfélszolgálatos a saját hatóságához tartozó eljárásokkal kapcsolatban, míg az integrált ügyfélszolgálatos az ország valamennyi építésügyi hatósági eljárással kapcsolatban lát el ügyfélszolgálatos feladatot.

Mi a teendő, ha a kérelmet nem jó helyre nyújtották be? Annak érdekében, hogy a kérelem a megfelelő, illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatósághoz kerüljön benyújtásra, nem a kérelmezőnek kell kiválasztania a hatóságot, hanem a rendszer automatikusan felajánlja azt, az építés helye és az engedély típusa szerint. A tévedés lehetősége azonban fennáll abban az esetben, ha a kérelmező nem jól választja ki az eljárás típusát, vagy tévedésből került benyújtásra a kérelem. Nem jó helyre benyújtott kérelem esetében, több lehetőség is van attól függően, hogy a hatóság, vagy a kérelmező veszi ezt észre. a) Ha a hatóság megállapítja, hogy nem ő az illetékes szerv, akkor azt a hatályos jogszabályok alapján átteszi ahhoz a hatósághoz, aki eljárni köteles az ügyben. Ha ÉTDR-t használó építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságról van szó, akkor ezt az ÉTDR „Áttétel” funkciójával meg tudja tenni. b) Ha a kérelmező/benyújtó állapítja meg, hogy nem ahhoz a hatósághoz nyújtotta be a kérelmet, amelyhez kellett volna, akkor a „Kérelem visszavonása” funkcióval korrigálni tudja az elkövetett hibát. A kérelem visszavonásáról azonban tudni kell, hogy azzal nem lesz automatikusan megszüntetve az eljárás, hanem a hatóság ezen új információ birtokában a hatályos jogszabályok alapján döntést hoz az ügy további sorsáról (megszünteti az eljárást, átteszi, stb.). A kérelem visszavonásakor csatolni kell egy levelet (PDF/A formátumban), amiből kiderül, hogy mi a kérelmező szándéka, elvárása (tájékoztatás, szüntessék meg az eljárást, stb.). 23


v 1.1

Mindkét esetben szükséges tudni, hogy egy ÉTDR azonosító alatt csak egy eljárás folytatható le (míg a szakhatósági és egyéb szervi eljárások száma nem korlátozott). Azaz, ha a hibásan benyújtott kérelem építésügyi (építésfelügyeleti) hatósági eljárás lefolytatására irányult, akkor annak megszüntetése esetén csak új tárhely létrehozásával lehet ismételten benyújtani a kérelmet, immár a megfelelő helyre. Szakhatósági, tervtanácsi, településképi véleményezési eljárásban azonos tárhelyből újabb és újabb megkeresést is lehet indítani (függetlenül attól, hogy előző megkeresésekre a kérelmező kapott-e már választ).

Mi a teendő, ha a kérelmező nem megfelelő eljárást indított? Nem megfelelő eljárás indítása esetében is több lehetőség is van attól függően, hogy a hatóság, vagy a kérelmező veszi ezt észre: a) Ha a hatóság állapítja meg, hogy nem megfelelően lett megnevezve a kérelmezett eljárás típusa, úgy a hatóság módosítja az eljárás típusát, és azt tartalma alapján bírálja el. b) Ha a kérelmező/benyújtó állapítja meg, hogy nem megfelelő kérelemmel fordult a kiválasztott hatósághoz, akkor a „Kérelem visszavonása” funkciót alkalmazva visszavonhatja, a „Kérelem módosítása” funkciót használva pedig módosíthatja a kérelmét. A kérelem visszavonása után a hatóságnak ugyanolyan lehetőségei vannak, mint az előzőekben ismertetett esetben.

24


v 1.1

2.5

ÜGYFÉLOLDALI CSELEKMÉNYEK ONLINE BENYÚJTÁS ESETÉN

Az ügyféloldali felületen az aktív cselekmények lehetősége nemcsak attól függ, hogy a felhasználó milyen jogosultsággal lépett be (kérelmezőként vagy csupán betekintőként), hanem attól is függ, hogy benyújtásra került-e a kérelem az építésügyi hatóság felé. A kérelem benyújtása után az eljárás a „Tárhelyek” közül átkerül a „Mappák” közé, az ügyféloldali felületen a kérelem adatainak szerkesztési lehetősége megszűnik, és új cselekménygombok jelennek meg a felületen.

2.5.1 Kérelem benyújtása előtt

Tárhely létrehozása Az ügyféloldali felületen minden elektronikus eljárás indítása „Tárhely” létrehozásával kezdődik. Egy tárhely létrehozására (és így az eljárás indítására) a TÁRHELY képernyőn a „Hozzáadás” gomb lenyomásával van lehetőség:

Az ezt követően megjelenő TÁRHELY LÉTREHOZÁSA űrlapon az építési tevékenységgel érintett ingatlanra és az eljárásra vonatkozó főbb adatokat kell megadni:

25


v 1.1

A „Tárhely neve” szabadszöveges mező, ahol egy leíró megnevezést célszerű megadni. Ezt az adatot a későbbi eljárás nem használja, csupán a tájékozódást segíti az ügyfél részére. Az „Építési tevékenység” szintén szabadszöveges mező, ez azonban már fontos adata lesz az eljárásnak: itt kell röviden meghatározni a tervezett (vagy használatbavételnél befejezett, elvégzett) építési munkát (pl. lakóépület építése, homlokzati klímaberendezés elhelyezése, tetőtér beépítése, irodaház bontása). Ezt követően AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGGEL ÉRINTETT TELEK ADATAI-t kell rögzíteni, melyek az irányítószám, település, közterület, közterület jellege, házszám, egyéb cím, és helyrajzi szám. Az „Eljárás indításának módja” lehet: a) saját nevében, b) képviselőként, illetve c) meghatalmazottként. Utóbbi két esetben az „Érintettek” fülön tényleges kérelmezőként (és az eljárás kiemelt kérelmezőjeként) meg kell nevezni majd az építtetőt, továbbá a képviselői/meghatalmazotti státuszról szóló igazolás eredeti példányát be kell nyújtani az eljáró hatóság felé. Az „Indítani kívánt eljárás” mezőnél a legördülő listából lehet kiválasztani a megfelelő eljárástípust. A rögzítést követően a „Mentés” gombbal lehet véglegesíteni az adatbevitelt, a „Mégse” gombbal a rendszer törli az adatbeviteli mezőket, míg a „Vissza” gombbal új tárhely létrehozása nélkül hagyhatjuk el az űrlapot. A mentést követően a TÁRHELY SZERKESZTÉSE képernyőre érünk (ezzel egyidőben az új tárhely megjelenik a TÁRHELYEK képernyőn a listában is, ÁLLAPOTA „Rögzítés alatt” lesz). Az így létrehozott tárhelyet tovább lehet szerkeszteni és felkészíteni a kérelem benyújtására.

26


v 1.1

Tárhely megnyitása A létrehozott tárhelyet a tárhely listában a „Nézet” szűrőbeállítások segítségével lehet megkeresni: a) saját nevében indított eljárások esetén: „Saját eljárásaim” szűrőbeállítással, b) meghatalmazottként / képviselőként indított eljárások esetén: „Más nevében indított eljárások” szűrőbeállítással. A tárhely megnyitásához a tárhely listából ki kell jelölni az adott tárhelyet, majd megnyomni a „Megnyitás” gombot. Ezt követően a TÁRHELY SZERKESZTÉSE ablak jelenik meg.

Tárhely törlése Kérelem benyújtása előtt: Tárhely törlésére addig van lehetőség, míg a kérelem (akár előzetes szakaszban) benyújtásra nem került a hatósághoz vagy szakhatósághoz. Ezt követően – mivel eljárás már indult – törlésre nincs mód. Kérelem benyújtása után: Kérelem benyújtása után a tárhely törlésére nincs lehetőség. A hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig a „Kérelem visszavonása” cselekménnyel lehet visszavonni a kérelmet, mely nem vonja magával automatikusan az eljárás megszüntetését. Az eljárás megszüntetéséről a hatóság végzés formájában dönt.

27


v 1.1

A törlésre a megerősítő kérdés után kerül sor, melynek elfogadása után a kérelem eltűnik a listából, adatai a későbbiekben nem hozzáférhetőek. Tárhely adatainak szerkesztése A TÁRHELY ADATAI képernyő két nézetben jeleníthető meg, s ezek között úgynevezett rádiógombbal lehet nézetet váltani. Az „Egyszerű nézet”-ben az alábbi füleken érhetőek el: • • •

a tárhely ÁLTALÁNOS ADATai, a TÁRGYI INGATLANOK és a DOKUMENTUMOK.

A „Bővített nézet”-ben ezen felül további fülek jelennek meg: • • • • • •

az ÉRINTETT INGATLANOK, az ÉRINTETTEK, az ELŐZMÉNYEK, a CSELEKMÉNYEK, a MEGJEGYZÉSEK, INDOKLÁSOK, és a PÉNZÜGYEK.

A szerkeszthető adatok módosításához a „Szerkesztés” gombra kattintva, megnyílik a TÁRHELY ALAPADATAINAK SZERKESZTÉSE ablak. Itt egészen a kérelem benyújtásáig lehetőség van a tárhely szerkeszthető alapadatainak módosítására, bővítésre, törlésére. A tárhely szerkeszthető adatai: • • •

a MEGNEVEZÉSe, az INDÍTANI KÍVÁN ELJÁRÁS, valamint az ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG.

Ugyanakkor, ha az előzetes megkeresés vagy a kérelem már benyújtásra került (az ELJÁRÁS ÁLLAPOTA TÁRHELYEK, illetve az ELJÁRÁSOK ablakban „Benyújtott”), úgy a fent jelzett szerkeszthető adatok ügyfél oldalon történő módosítására már nincs lehetőség. A felhasználó a „Vissza” gomb lenyomásával térhet vissza a TÁRHELYEK ablakba. A Tárhely létrehozás és szerkesztés lépéseiről szóló részletes leírást lásd még: FFK ÜF 6.3 „Tárhelyműveletek” c. fejezete

28


v 1.1

Érintettek felvétele, szerkesztése Az ÉRINTETTEK fülre kattintva megtekinthetők az eljárásban érintett természetes és jogi személyek (pl. kérelmező, tervező, szomszéd) alapadatai: Név, Irányítószám, Település, Cím, Típus, Törölt, és Törlés oka. Eljárás indításához, ha a kérelmező saját nevében indítja el az eljárást, nem feltétlenül kell érintetteket megneveznie, de az eljárás megindítása előtt mód van rá. Egyes esetekben szükséges további érintetteket megadni, ilyen, ha: a) az eljárást meghatalmazott / képviselő indítja el, ekkor az „Érintettek” fülön meg kell nevezni a kérelmező-t, vagy b) előzetes hatósági / tervtanácsi egyeztetés érdekében a tárhely létrehozója betekintést szeretne biztosítani egyes szerveknek, vagy az érintett leendő ügyfelekkel, akár rokonokkal, szomszédokkal, felkért szakemberekkel szeretné megosztani a dokumentációt. Az érintettek adatait – ha eljárás indul – a hatóság ellenőrzi. Az itt felvitt személyek és szervezetek nem automatikusan lesznek ügyfelek vagy közreműködő hatóságok a majdani eljárásban, illetve az eljáró hatóság új érintetteket nevezhet meg az eljárásban. A hatóságot a kérelmező által megnevezett érintettek semmiben sem köti – kivéve a kérelmező adatai tekintetében. Érintettek öröklése más eljárásból Az ÉTDR lehetőséget biztosít arra, hogy a tárhely létrehozója az „Érintettek másolása más mappából” gomb használatával a rendszerben korábban indított eljárásokból emeljen át érintetteket, így nem szükséges azok adatainak ismételt rögzítése. Érintettek törlése Lehetőség van a korábban felvitt érintett törlésére az érintett neve mellett megjelenő törlés ikonra kattintva. Törlés esetén az ÉTDR egy megerősítő kérdést tesz fel: „Biztosan törölni szeretné az érintettet?”. A „Mégse” gombra kattintva a törlés nem valósul meg, az „OK” gombra kattintva pedig meg kell indokolni a törlést. Végleges törlés az ÉTDR-ben nincsen, csupán az adatsor állapota változik „törölt”-re. A „Törölt” oszlop szűrőfeltételének üresre állításával lehetőség van a törölt adatok megtekintésére. Természetesen a szűrőfunkció visszaállításával a törölt érintettek ismét eltűnnek a képernyőről. Az érintettek felvételéről, szerkesztéséről szóló részletes leírást lásd még: FFK ÜF 7.2.4 „Érintettek” c. fejezete

29


v 1.1

Dokumentumok feltöltése A tárhely létrehozása után a kérelmező (illetve annak képviselője, meghatalmazottja) vagy a kérelem benyújtása előtt – vagy akár a benyújtás közben is - feltölthet dokumentumokat a tárhelyre, melyeket ezután becsatolhat a kérelem irata mellé, de akár törölhet is. A dokumentumok feltöltésére, kezelésére vonatkozó részletes leírást a 1.7 „Dokumentumok kezelése” c. fejezet tartalmazza. A dokumentumok kezelésére vonatkozóan részletes leírást lásd még: FKK ÜF 7.2.5. „Dokumentumok” c. fejezete FKK ÜI 8.2.5. „Dokumentumok” c. fejezete FKK ÜSz 6.1.3 „Dokumentumok feltöltése” c. fejezete

Megosztás A TÁRHELY SZERKESZTÉSE képernyőről a „Megosztás” funkciógomb használatával az eljáráshoz betekintők hozzárendelését lehet megtenni. A betekintők (pl. a tervező, rokon vagy szomszéd) jogot kapnak az eljárás egészének megtekintésére, dokumentumaiba, cselekményeibe való betekintésre, de azt módosítani nem tudják. Cselekményeket indítani ezzel a belépési móddal nem lehetséges. A Megosztás (hozzáférés biztosítása) cselekményre vonatkozó részletes leírást a 2.4.3 „Megosztás – betekintés” c. fejezet tartalmazza.

A Megosztás cselekményre vonatkozóan részletes leírást lásd még: FKK ÜF 6.3.5 „Betekintők: hozzáférés biztosítása” c. fejezet FKK ÜF 9. „Betekintés, hozzáférés biztosítása: megosztás” c. fejezet

Ha a tárhely létrehozója a TÁRHELY SZERKESZTÉSE képernyőn minden érdemleges dolgot elvégzett, akkor a további cselekményeket indíthatja a tárhelyről: a) építésügyi hatósági szolgáltatást kérhet, b) előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresést indíthat, c) építésügyi hatósági eljárás iránti kérelmet nyújthat be.

30


v 1.1

Építésügyi hatósági szolgáltatás kérése A tárhely létrehozója nemcsak a szakhatóságoktól kérhet előzetes állásfoglalást, hanem az elsőfokú építésügyi hatósághoz is fordulhat kérdésekkel. Ennek kezdeményezése a TÁRHELY SZERKESZTÉSE képernyőn az „Új építésügyi hatósági szolgáltatás” gomb lenyomásával történik, melynek eredményeként a rendszer címzettként felajánlja az eljárás típusa szerinti illetékes hatóságot. Az ügyintéző a kérelemben foglaltak alapján megvizsgálja, hogy a kérelmező által benyújtott dokumentumok tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak, és kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül tájékoztatást, véleményt ad arról, hogy szükséges-e további melléklet, dokumentum beszerzése vagy további szakhatósági közreműködés. Ugyancsak tájékoztatást ad kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről. Közreműködik a leendő ügyféli kör előzetes tisztázásában. Az ügyintéző tájékoztatja a kérelmezőt az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról, továbbá arról, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhely igénybevételével vagy papír alapon. (2) Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti a) annak vizsgálatát, hogy a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak, b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy bb) további szakhatósági közreműködés, c) tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről, d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását, e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását. (3) Az építésügyi hatóság - függetlenül attól, hogy a szolgáltatás iránti kérelem milyen módon érkezett - az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek 31


v 1.1

tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására.

A hatósági véleményezés a kérelemhez kapcsolódó iratok, dokumentumok megküldését jelenti a hatóság felé, melynek eredményeképpen a hatóság bizonyos szakmai, eljárási kérdésekben válaszával segítheti a kérelem pontos kitöltését. Az építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni. Az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtására vonatkozó részletes leírást lásd még: FKK ÜF 7.3.2 „Építésügyi hatósági szolgáltatás” c. fejezet

Előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresés Az eljárás gyorsítása érdekében még a kérelem benyújtása előtt az állásfoglalásokat az ügyfél is megkérheti, melyhez az ÉTDR segítséget nyújt. Az előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresés csak online módon kezdeményezhető a kérelmező által, vagy integrált ügyfélszolgálati irodai közreműködés (Kormányablak, Építésügyi Szolgáltatási Pont) igénybevételével. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § (5) Az építtető vagy meghatalmazottja az előzetes szakhatósági állásfoglalás, a tervtanácsi vagy településképi vélemény megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, melyekhez a szakhatóságnak, a tervtanács elnökének, a települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének hozzáférést biztosít. A polgármester vagy főpolgármester a településképi véleményét, a szakhatóság az állásfoglalását a véleményezett és elektronikusan záradékolt dokumentációval együtt ugyanezen tárhelyre tölti fel. A szakhatósági állásfoglalás és a településképi vélemény megkérését a TÁRHELY SZERKESZTÉSE képernyőn az „Új előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresés” gomb lenyomásával lehet kezdeményezni.

Előzetes szakhatósági állásfoglalás kérés cselekmény címzettjének kiválasztása az előzetes megkeresés célja szerint történik. Ehhez a „Címzettek” fülön a „Hatóság felvétele címzettek közé” gombra kattintva a rendszer felajánlja az ennek megfelelő hatóságot vagy hatóság32


v 1.1

listát. A megkeresendő szakhatóságok száma nem korlátozott. Új szakhatósági állásfoglalás kérést kezdeményezni külön gomb lenyomásával lehet, vagy egy már rögzítés alatti módosításával. A településképi véleményezési eljárás címzettjét, magát a véleményező polgármestert, a TÁRHELY SZERKESZTÉSE képernyőn, – hasonlóan az előzetes szakhatósági megkereséshez – az „Új előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresés” gomb lenyomásával lehet kezdeményezni. A cselekmény címzettjének kiválasztása az előzetes megkeresés célja szerint történik, s ehhez a rendszer egy legördülő menüt ajánl fel. Ebből kiválasztva a „Településképi vélemény kérése” opciót, a CÍMZETTEK fülön a „Hatóság felvétele címzettek közé” gombra kattintva rendszer felajánlja a hatóság listából az építés helye szerinti polgármester(eke)t. Az előzetes szakhatósági megkeresés, illetve a településképi vélemény iránti kérelem benyújtása után az eljárás még továbbra is a tárhelyen marad, a későbbiekben ugyancsak innen indítható a kérelem benyújtása az építésügyi hatóság felé a településképi vélemény becsatolásával. Nem javasolt egyetlen cselekményben megkeresni a szükséges, valamennyi szakhatóságot. Nem csupán azért, mert a szakhatóságoknak különböző dokumentáció (részek) válhatnak szükségessé, de azért is, mert az erre indított cselekményláncolatok különböző lezárásúak lehetnek, s ezt a jelen programverzió még nem támogatja. Azaz egyelőre célszerű minden szakhatóságot külön-külön megkeresni. A már előkészített, de még el nem küldött szakhatósági állásfoglalás kérések „rögzítés alatt” státusszal elérhetők a CSELEKMÉNYEK fülön.

Az állásfoglalás kérés módosításához, elküldéséhez az adott szakhatósági megkeresésnél a „szerkesztés” ikonra kell kattintani. Az állásfoglalás iránti kérelem törlésére addig van lehetőség, míg az benyújtásra nem került. Benyújtott, iktatott iratot az ÉTDR-ben nem lehet törölni. A szakhatósági megkeresés lépései általánosságban megegyeznek a kérelem benyújtás lépéseivel. Adatok megadása Az ÁLTALÁNOS fülön látható • •

az ELJÁRÁSI CSELEKMÉNY ÁLLAPOTA, mely az állásfoglalás kérés beküldéséig „Rögzítés alatt” lesz, és a KÜLDŐ FELHASZNÁLÓ, mely jelen esetben a kérelmet benyújtó személy.

Ezek az adatok nem módosíthatók. 33


v 1.1

A CÍMZETTEK fülön a „Hatóság felvétele címzettek közé” gombra kattintva rendszer felajánlja a hatóság listából az építés helye szerinti szakhatóságokat / polgármester(eke)t. Az „Összes hatóság megjelenítése” gombra kattintva az országos hatósági listából lehet választani.

Lehetőség van a címzettek a címzettek számának csökkentésére („Kijelölés módosítása” gomb), illetve bővítésére („Hatóság felvétele címzettek közé” gomb).

Kijelölés módosítása Az ELJÁRÁSI CSELEKMÉNY CÍMZETTJEINEK SZERKESZTÉSE képernyőn az első oszlopban található jelölő négyzetek segítségével lehet szabályozni, hogy mely hatóság 34


v 1.1

legyen a címzettje a megkeresésnek, illetve ki kapja meg másolatban az iratot. Minden címzett bejelölhető rejtett címzettnek is. A rejtett címzettek nem kerülnek be a sablonból generált iratba a címzettek közé, ugyanakkor az iratot elektronikusan ők is meg fogják kapni. Egy szakhatósági megkeresésnek csak egy (nem másolatot kapó) címzettje legyen! A beállításokat a „Mentés” gomb lenyomásával lehet érvényesíteni. Attól, hogy a felhasználó itt egy adott szakhatóságot kivett a címzettek közül, még nem tűnik el az ÉRINTETTEK közül, ott továbbra is elérhető lesz, csak az adott megkeresésben nem jelenik meg. Ha utólag mégis szükség van rá, úgy a „Hatóság felvétele címzettek közé”” gombra kattintva ismét felvehető a címzett listába. Irat Az IRAT fülön lehet megtekinteni a szakhatóságnak küldendő ügyféli beadvány szövegét. A szükségesnek ítélt mellékleteket a Dokumentumok fülön lehet csatolni.

Az ÉTDR alapértékekkel kitölti a kérelem űrlapot, azonban van olyan adat, melyet adott esetben a „Szerkesztés” a gomb megnyomásával módosítani kell (pl. az irat tárgyát). A szakhatósági megkeresést az ÉTDR – a munkát megkönnyítendő – előre megszövegezett iratsablonnal támogatja. Ezt a sablont az ÉTDR automatikusan kitölti a tárhely adataival, létrehozza az iratot, mely az „Iratkép megtekintése” gomb lenyomása után elolvasható, és akár letölthető, kinyomtatható. Emellett az irat hozzáférhető a DOKUMENTUMOK fülön is. Mellékletek A DOKUMENTUMOK fülön lehet a szakhatósági megkeresés iratának mellékleteként dokumentumokat kapcsolni.

35


v 1.1

Erre két mód is kínálkozik. •

•

a „Dokumentum csatolása” gomb segítségével a Tárhely szerkesztése / DOKUMENTUMOK képernyőn feltöltött dokumentumok közül lehet kijelölni a csatolni kívánt fájlokat, és a „Rendben” gomb lenyomásával lehet a szakhatósági megkereséshez csatolni vagy az „Új dokumentum feltöltése” gombra kattintva a számítógépről tallózással újabb dokumentumokat lehet kapcsolni az állásfoglalás kéréshez, melyek egyúttal a tárhely dokumentumai közé is bekerülnek.

A „Dokumentáció összerakása” gombbal innen is elérhető a már ismertetett rendezési funkció. Ezt követően a DOKUMENTUMOK fülön az összes olyan dokumentum látható, megtekinthető vagy törölhető, melyet a szakhatósági megkeresés kapcsán a felhasználó az irathoz csatolt.

Ellenőrzés, küldés, visszaigazolás Az előzetes szakhatósági megkeresés benyújtása során is a kérelem benyújtásával megegyezően kell eljárni. 36


v 1.1

Ekkor már a szakhatóság megkezdheti az ügyintézést, mellyel kapcsolatos előrehaladást a TÁRHELY SZERKESZTÉS / CSELEKMÉNYEK képernyőn a kérelmező / meghatalmazott is követni tud. Az előzetes szakhatósági megkeresésről részletes leírást lásd még: FKK ÜF 7.3.1. „Előzetes szakhatósági állásfoglalás, tervtanácsi vélemény” c. fejezet

Kérelem benyújtása online A kérelem online benyújtására vonatkozó leírást a 2.4.1 „Elektronikus benyújtás” c. fejezet is tartalmaz! A tárhely szerkesztését és a dokumentumok feltöltését követően a kérelem benyújtását a „Cselekmények” dobozban a „Kérelem benyújtása” gombra kattintva lehet elindítani. Figyelem! Ha a tárhely létrehozója előzetes szakhatósági állásfoglalást kért, annak beérkezését meg kell várnia a kérelem benyújtásához! Adatok megadása A „Kérelem benyújtása” gombra kattintva egy cselekményszerkesztő felület jelenik meg, felül a navigációs dobozzal és a hármas tagozódású nyíllal.

A fő táblázat ezúttal négyfüles: a) b) c) d)

Eljáró hatóság Irat Csatolt dokumentumok Pénzügyek 37


v 1.1

Az első fülön („Eljáró hatóság”) a készítendő irat címzettje, azaz az építési tevékenységgel érintett telek szerinti illetékes és a kiválasztott engedélyezési eljárásnak megfelelő építésügyi hatóság szerepel. Ha az eljárás elnevezése a legördülő menüben a) „(általános)”-ra végződik: a járásközponti település jegyzője, b) „(kiemelt)”-re végződik: a járási/kerületi hivatal építésügyi hivatala, c) „(örökségvédelem)”-re végződik: a kijelölt járási/kerületi örökségvédelmi hivatal

építésügyi

és

lesz a címzett(eljáró) hatóság. A „Csatolt dokumentumok” fül először üres, a listában nem jelenik meg egyetlen fájl sem. A „Dokumentum csatolása” gombra kattintva lehet a kérelem irata mellé csatolni a tárhelyre feltöltött dokumentumok közül a hatósághoz benyújtandó dokumentum mellékleteket. A hatóság csak azt a dokumentumot látja a kérelem mellékleteként (a dokumentációnak), amit a tárhely létrehozója itt csatolt a megkereséshez! A hatóság nem látja a más szervekkel történő előzetes cselekményeket és eredményeit sem, ezért fontos, hogy a kérelmező a kérelem mellékleteként csatolja a szakhatósági állásfoglalást is. Nem szükséges azonban csatolni a 6 hónapnál régebbi állásfoglalásokat (azok már érvényüket vesztették), a hiánypótlási felhívásokat, és egyéb, nem érdemi iratokat – ezek nem szükségesek az építésügyi hatóság döntéséhez. Ha a kérelmező / meghatalmazott minden szükséges fájlt kiválasztott, akkor a „Rendben” gombbal a csatolás meg is történik, s ismét a „Dokumentumok” fül tartalma jelenik meg. Itt is megjelennek a dokumentumkezelő ikonok, de itt a törlés értelemszerűen nem a tárhelyről való törlést jelenti, csupán a kérelemhez történő csatolás megszüntetését. További dokumentumok feltöltésére is van lehetőség, azaz, olyan dokumentumot is lehet csatolni, mely még nem került feltöltésre. Az „Irat” fülön az ÉTDR a bevitt adatokból automatikusan készít egy kivonatot, melyet az „Iratkép megtekintése” gombra kattintva lehet megtekinteni a saját gépre telepített PDF megjelenítő segítségével. Az új ablakban megnyíló dokumentum nem szerkeszthető, de lementhető saját gépre (illetve kinyomtatható). Fontos! Az itt automatikusan készülő PDF irat nem azonos a megkeresés, vagy kérelem iratával. Az online benyújtás esetében ugyanis maga a kérelem az online felületen értelmezhető csak, azaz a kérelem és mellékleteinek összességeként. Az ebből automatikusan generált PDF dokumentum – Ügyféli beadvány kivonata – csupán egy kísérőlap, mely a beazonosítás legfontosabb adatait tartalmazza, s támogatja a papíralapú mellékletek későbbi benyújthatóságát is. Az online kérelemre vonatkozó jogszabályi megfelelőséget nem a generált offline PDF irat, hanem az online felület és adathalmaza elégíti ki. 38


v 1.1

A „Tovább” gombra kattintva a kérelem benyújtása folyamatának 2. lépése (Adatok ellenőrzése) következik.

Adatok ellenőrzése A következő képernyő az ellenőrzésre szolgál, ezen az oldalon a felhasználó már nem szerkeszthet, csak áttekintheti a kérelem formanyomtatványának tartalmát, ellenőrizheti a kiválasztott eljáró hatóságot és a csatolt dokumentumok listáját.

Ha minden adat rendben van, akkor ezen az oldalon (baloldalt alul) az „Iratkép megtekintése” gombra kattintva érdemes az automatikusan előálló PDF iratot lementeni saját gépre is, és ezután a lap alján jobb oldalon a „Benyújtás” gombra kattintva folytatható a kérelem benyújtásának művelete. A felhasználónak ekkor még lehetősége van a módosításra, ehhez a lap alján bal oldalon található „Vissza” gombra kell kattintani, és az adatok megadása képernyőn lehet megtenni a módosításokat.

Benyújtás, visszaigazolás A „Benyújtás” gombra kattintva a rendszer egy felugró ablakban megerősítést kér. Ha itt a felhasználó az „OK” gombra kattint, akkor a benyújtás folyamata lezárul, a kérelem és mellékletei továbbításra kerülnek a kijelölt hatósághoz. A folyamat 3. lépcsőjeként a rendszer egy visszaigazolást küld a kérelem továbbításának sikeréről.

39


v 1.1

Ha a kérelmező a kérelmet magát papíralapon állítja elő, és ügyfélszolgálaton nyújtja be, az az ügyfélszolgálatos pontosan az előbb ismertetett műveleteket fogja elvégezni a maga zöld színű, hatósági felületén. A Kérelem online benyújtására vonatkozóan részletes leírást lásd még: FKK ÜF 7.3.3 „Kérelem benyújtása” c. fejezet

2.5.2 Kérelem benyújtása után A benyújtás után a kérelem is megjelenik a „Cselekmények” fülön, azonban az eljárást már nem a tárhelyek, hanem a mappák között kell keresni. A mappák kezelése a tárhelyekhez hasonlóan történik, azonban fontos eltérés, hogy az ügyféloldali felületen a MAPPA ADATAI-nak egyes fülein már csak betekinteni lehet az adatokba, dokumentumokba. Hiszen az eljárás elindult, azokban módosítást végrehajtani, új elemeket megadni csak a mappa tulajdonosának, azaz a hatóságnak van joga. Az alapkérelem benyújtása után további kérelmek benyújtására van lehetőség. Fontos, hogy ezen kérelmek az eljárás mappájához, azaz az eljárás tárgyához kapcsolódónak kell lennie. Egyéb céllal előterjesztett kérelem esetén új tárhelyet kell létrehozni! Megnyitva az elindult eljárást a „Cselekmények” dobozban az alábbi cselekmény gombok jelennek meg: • • • • •

Kérelem visszavonása Kérelem Meghatalmazás Kapcsolattartási mód változtatása Új szakhatósági és egyéb szervi megkeresés

Kérelem visszavonása A „Kérelem visszavonása” gombra kattintva megjelenik a KÉRELEM VISSZAVONÁSA ablak. A CSELEKMÉNY ADATAI doboz ÁLTALÁNOS fülén a „Szerkesztés” gombbal csupán a visszavonás indoklását lehet megadni. Címzettet nem lehet módosítani, hiszen az csakis az eljáró hatóság lehet. Az IRAT fülön a „Szerkesztés” gombra kattintva a beküldendő irat TÁRGY-át lehet megadni. A DOKUMENTUMOK fülön – szükség esetén – további dokumentumok csatolására van lehetőség. Kérelem A „Kérelem” gombra kattintva a „Kérelem típusának megadása” képernyő jelenik meg, ahol egy legördülő menüből ki kell választani a kérelem típusát: 40


v 1.1

• • • • • • • • •

Egyéb Felfüggesztés Hatósági bizonyítvány kiállítása Hatósági igazolás kiállítása Hiteles másolat igénylése Hitelesítési kérelem Jogutódlás Kérelem módosítása Teljesítési határidő meghosszabbítása

A „Tovább” gombra kattintva megjelenik a KÉRELEM ablak. A CSELEKMÉNY ADATAI doboz ÁLTALÁNOS fülén a „Szerkesztés” gombbal a kérelem indoklását lehet megadni, illetve egyes kérelmeknél a KÉRELEM CÉLJA soron megadható az is, hogy miért fordul a kérelmező kérelemmel a hatósághoz (Pl. hatósági bizonyítvány esetében adatváltozás átvezetése céljából). Címzettet nem lehet módosítani, hiszen az csakis az eljáró hatóság lehet. A DOKUMENTUMOK fülön – szükség esetén – további dokumentumok csatolására van lehetőség. A kérelem benyújtása utáni ügyféloldali cselekményekről szóló részletes leírást lásd még: FKK ÜF 8.3 „Cselekmények” c. fejezet

Kapcsolattartási mód változtatása Bár a tárhely létrehozója a „Főoldalon” a „Saját adatok szerkesztése” nézetben bármikor módosíthatja a kapcsolattartás módját, ez a már folyamatban lévő eljárásokra – jogszabályi előírás miatt – nincs hatással. Ha az ügyfél azt szeretné, hogy a folyamatban lévő ügyben is változzon a kapcsolattartási mód, akkor ezt az eljárás megnyitása után a „Cselekmények” dobozban a „Kapcsolattartási mód vált.” gombra kattintva tudja kérelmezni. A kapcsolattartási módokról és a kapcsolattartási mód megváltoztatásáról részletesen a 2.8 „Kapcsolattartási módok és ezek megváltoztatása” c. fejezet szól.

2.5.3 Megosztás – betekintés Az ÉTDR, mint elektronikus rendszer – olyan funkciókat is támogat, melyek a hagyományos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem voltak megoldhatók (pl. az eljárás online nyomon követése, adatainak megosztása más felhasználókkal).

41


v 1.1

A kérelem benyújtása előtt a tárhely „gazdája” a tárhelyet létrehozó személy. Az elektronikus tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt a tárhely gazdájaként csak az építtető vagy meghatalmazottja, továbbá az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró építésügyi hatóság, szakhatóság és az arra felruházott személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat. A betekintési jogot a tárhely gazdája adja meg, ahhoz időkorlátot rendelhet, illetve azt bármikor el is veheti. A betekintők hozzárendelését az eljáráshoz a TÁRHELY SZERKESZTÉSE képernyőről lehet megtenni, a „Megosztás” funkciógomb használatával. A betekintők (pl. a tervező, vagy szomszéd) jogot kapnak az eljárás egészének megtekintésére, követésére, de azt módosítani nem tudják. A betekintési jog adható a) ÉTDR regisztrációval rendelkező személy számára („Személy megosztások” fülön), b) hatóság (szervezet) számára („Hatóság megosztások” fülön), vagy c) ÉTDR-be nem regisztrált természetes vagy jogi személy számára is („Partner megosztások” fülön).

ÉTDR felhasználó esetén elegendő a felhasználó ÉTDR felhasználói azonosítójának ismerete, s a rendszer megjeleníti a regisztrált személy adatait. Ez a felhasználó pedig a „Megosztott eljárásaim” szűrő alkalmazásával megkeresve az adott eljárást, meg tudja tekinteni a dokumentumokat, és később követni tudja az eljárás menetét. Ez a lehetőség a SZEMÉLY MEGOSZTÁSOK alatt érhető el, s a megosztás korlátozás nélkül további személyek számára is biztosítható. A HATÓSÁGI MEGOSZTÁSOK fülön az ÉTDR-ben elérhető (azaz az ÉTDR-ben rögzített) hatóságok és szervek számára lehet betekintést biztosítani. Az ÉTDR gyűjtőnéven „partner”-ként nevezi azokat a személyeket és szervezeteket, akik az ÉTDR-ben nem regisztráltak, illetve törzs adatállományában nem szerepelnek (vagy csupán nem ismerjük ÉTDR azonosítójukat, s ezért nem azonosítójukon keresztül tartjuk számon őket). Az ő megkülönböztetésük azért lényeges, mert regisztráció hiányában a rendszer online felületére csak az egyedi kód alapú azonosítással tudnak belépni (lásd a 2.1.3 „Belépés egyedi kóddal” c. fejezet), s a megosztott eljárásokba betekinteni. Számukra a rendszer egyedi 42


v 1.1

kódot generál, s ezt eljuttatva a partner felé, az bármely online felületen beléphet az ÉTDRbe, és megtekintheti a dokumentumokat, illetve az eljárás menetét.

•

a

„törlés” ikonnal a betekintő jogosultságait lehet törölni,

•

a „kulcsok megtekintése” ikon segítségével a belépést lehetővé tevő egyedi kódot, azaz a partner kulcsot lehet megtekinteni.

A TERMÉSZETES PARTNERI MEGOSZTÁSOK táblázatban a természetes személyeket, a CÉGES PARTNER MEGOSZTÁSOK táblázatban a jogi személyeket lehet felvenni. A megosztás funkció a kérelem benyújtás után továbbra is alkalmazható a kérelmezői felületen. A hatóság oldalán a Megosztás funkció használata megegyezik a kérelmezői oldalon leírtakkal, azzal a kivétellel, hogy a hatóság a betekintési jogot csak az eljárásban érintett ügyfél, valamint az eljárásban részt vevő személyek, szervek, hatóságok számára biztosíthatja. A Megosztás funkció részletes leírását lásd még: FKK ÜF 6.3.5. „Betekintők: hozzáférés biztosítása” c. fejezet FKK ÜF 7.1.1. „Betekintők hozzárendelése a tárhelyhez” c. fejezet FKK ÜF 7.2.4. „Érintettek” c. fejezet FKK ÜF 9.1. „Személyek és hatóságok betekintő jogosultságai” c. fejezet

43


v 1.1

2.5.4 Érdemi döntés meghozatala után

Fellebbezés, fellebbezési jogról való lemondó nyilatkozat Ha az ügyfél az „Aláírt iratkép megtekintése” gombbal megtekintette a döntést és a „Dokumentumok” fülön annak mellékleteit (azaz megismerte a döntést), úgy lehetősége van lemondani fellebbezési jogáról vagy élhet jogorvoslati jogával. Az ÉRDEMI DÖNTÉS képernyőkép „Cselekmények” dobozában találhatók a „Fellebbezés határozat ellen” és a „Fellebbezési jogról való lemondás” gombok is. Természetesen ezek a lehetőségek az önálló jogorvoslattal megtámadható közbenső döntéseknél is megtalálhatók. Hogyan lehet hozzájutni a jogerősített dokumentumokhoz? 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 160. § (4) A külön jogszabályban foglaltakon túl a közigazgatási hatósági eljárásban az okiratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint a hatóság, valamint a kormány által kijelölt szervezet által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval. Elektronikus kapcsolattartás esetén: Az ügyfél az ÉTDR rendszerben (regisztrált ÉTDR felhasználóként vagy egyedi kóddal belépve) tudja megtekinteni az ÉTDR-ben keletkezett, elektronikusan hiteles, aláírt/záradékolt jogerős dokumentumokat. Papíralapú kapcsolattartás esetén: Az építésügyi hatóságok az engedélyezési eljárásokban papír alapú kapcsolattartás esetén is elektronikusan hozzák meg a döntést. Ez esetben a hatóság a nem elektronikusan kézbesítendő iratokat az elektronikus döntésről készített hiteles papír alapú másolatként kézbesíti. A záradékolt tervdokumentáció papír alapon történő kézbesítése csak az ügyfél erre irányuló kérelme esetén történik. Az ÉTDR egy zárt rendszer, abban az adatok és iratok az azonosítás alapján feljegyzett hitelesítési adat és hozzárendelés alapján tekinthetőek hitelesnek. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti. Az iratok rendszeren kívüli felhasználását a hatóság a hiteles másolat készítés szabályai szerint készített másolattal teszi lehetővé.

44


v 1.1

Dióhéjban: Az ügyféloldali felületen minden elektronikus eljárás indítása „Tárhely” létrehozásával kezdődik. A létrehozott tárhelyet a tárhely listában a „Nézet” szűrőbeállítások segítségével lehet megkeresni: a) saját nevében indított eljárások esetén: „Saját eljárásaim” szűrőbeállítással, b) meghatalmazottként / képviselőként indított eljárások esetén: „Más nevében indított eljárások” szűrőbeállítással. Ha az eljárást meghatalmazott / képviselő indítja el, akkor az „Érintettek” fülön meg kell nevezni a kérelmezőt. Tárhely törlésére a kérelem vagy az előzetes szakhatósági megkeresés benyújtása után – mivel eljárás már elindult – nincs mód. A tárhelyről – a tárhely szerkesztését és a dokumentumok feltöltését követően – a tárhely létrehozója az alábbi cselekményeket indíthatja: a) építésügyi hatósági szolgáltatást kérhet, b) előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresést indíthat, c) építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet nyújthat be. Építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni. Az előzetes szakhatósági megkeresés csak online módon kezdeményezhető a kérelmező által, vagy integrált ügyfélszolgálati irodai közreműködés (Kormányablak, Építésügyi Szolgáltatási Pont) igénybevételével. A rendszer ebben az esetben nem ajánlja fel automatikusan az eljárásba bevonandó szakhatóságot, hanem a benyújtónak kell kiválasztania a hatósági listából. Célszerű minden szakhatóságot külön-külön megkeresni. Ha a tárhely létrehozója előzetes szakhatósági állásfoglalást kért, annak beérkezését meg kell várnia a kérelem benyújtásához! A „Megosztás” funkciógomb használatával az eljáráshoz betekintők hozzárendelését lehet megtenni. A betekintők (pl. a tervező, vagy szomszéd) jogot kapnak az eljárás egészének megtekintésére, követésére, de azt módosítani nem tudják. A megosztás funkció a kérelem benyújtás után továbbra is alkalmazható a kérelmezői felületen. A kérelem benyújtását követően az érintettek adatait az építésügyi hatóság ellenőrzi. Az itt felvitt személyek és szervezetek nem automatikusan lesznek ügyfelek vagy közreműködő hatóságok a majdani eljárásban, illetve az eljáró hatóság új érintetteket nevezhet meg az eljárásban. A hatóság csak azokat a dokumentumokat látja a kérelem mellékleteként, amit a tárhely létrehozója itt csatolt a megkereséshez! Az online benyújtás esetében maga a kérelem az online felületen értelmezhető csak, azaz a kérelem és mellékleteinek összességeként. Az ebből automatikusan generált PDF dokumentum (Ügyféli beadvány kivonata) csupán egy kísérőlap, mely a beazonosítás legfontosabb adatait tartalmazza. Az alapkérelem benyújtása után további kérelmek benyújtására van lehetőség. Fontos, hogy ezen kérelmeknek az eljárás Mappájához, azaz az eljárás tárgyához kapcsolódónak kell lennie. Egyéb céllal előterjesztett kérelem esetén új tárhelyet kell létrehozni! A jogerős dokumentumokat a) elektronikus kapcsolattartás esetén: az ügyfél az ÉTDR rendszerben (regisztrált 45


v 1.1

ÉTDR felhasználóként vagy egyedi kóddal belépve) tudja megtekinteni az ÉTDR-ben keletkezett, elektronikusan hiteles, jogerős dokumentumokat. b) papíralapú kapcsolattartás esetén: ez esetben a hatóság az elektronikus döntésről készített hiteles papír alapú másolatként kézbesíti. A záradékolt tervdokumentáció papír alapon történő kézbesítése csak az ügyfél erre irányuló kérelme esetén történik.

46


v 1.1

2.6

ILLETÉKEK, DÍJAK BEFIZETÉSÉNEK IGAZOLÁSA

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XV. melléklete tartalmazza az építésügyi hatósági eljárások illetékeinek mértékét. Jelenleg az illetékek és díjak befizetését az alábbi módokon lehet teljesíteni: a) illetékbélyeggel, b) készpénz-átutalási megbízással (sárga csekken) c) banki átutalással. d) házi pénztárba való befizetéssel Az ügyintézőnek az eljárás megindulásakor az illetékek és díjak befizetésének megtörténtét minden esetben ellenőriznie kell, amihez a kérelmezőnek az igazolásokat – hitelt érdemlően – kell eljuttatnia hozzá. Mindegyik fizetési mód esetében az illetékek és a díjak befizetésének megtörténtét legegyszerűbben papír alapon lehet igazolni. Mindig az ügyfélnek kell igazolnia a befizetést. Az illetékbefizetés módja attól függ, hogy melyik típusú hatósághoz, ill. papír alapon vagy elektronikusan terjesztik elő a kérelmet. Az ide vonatkozó jogszabály alapján elektronikusan indított eljárás esetén illetékbélyeggel való fizetés nem lehetséges. 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 73. § (4a) Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, valamint az azokban szükséges szakhatósági eljárások illetékét készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy – ha erre lehetőség van – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, az eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni.

Hol kezdeményezik az Papír alapú kérelem esetén eljárást? Önkormányzati jegyző

Elektronikus eljárás esetén - kérelem benyújtásakor - hiánypótlásra Illetékbélyeggel az eljárást - átutalási megbízással kezdeményező iraton (ideértve a készpénz-átutalási megbízást is) vagy [Itv. 73. § (1) bekezdés] - ha erre lehetőség van, bankkártyával [Itv. 73. § (4a) bekezdés] 47


v 1.1

A települési önkormányzat saját illetékbeszedési számlája javára. (Az illetékbevételt negyedévente kell utalni a Kincstár számlájára.)

Járási hivatalok

Kormányhivatalok

[368/2011. (XII. 31.) Korm. r. 145. § (4)-(5) bekezdések] - készpénz-átutalási megbízás - átutalási megbízással útján (ideértve a készpénz-átutalási - ha erre lehetőség van, megbízást is) vagy bankkártyával - ha erre lehetőség van, - ha erre lehetőség van, bankkártyával házipénztárba készpénzzel (naponta kell utalni az az Eljárási illetékbevételi számla Eljárási illetékbevételi javára számla javára) [Itv. 73. § (4a) bekezdés; [Itv. 73. § (2) bekezdés; 44/2004. PM r. 4. § (3) bekezdés] 44/2004. PM r. 4. § (3) bekezdés] Illetékbélyeggel az eljárást - átutalási megbízással kezdeményező iraton (ideértve a készpénz-átutalási megbízást is) vagy [Itv. 73. § (1) bekezdés] - ha erre lehetőség van, bankkártyával az Eljárási illetékbevételi számla javára [Itv. 73. § (4a) bekezdés;]

2.6.1 Illetékbélyeggel A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjéhez, mint építésügyi hatósághoz előterjesztett papír alapú kérelem esetén az illetéket/illetékbélyeget papíralapú kérelemnyomtatványon kell leróni. Az előző bekezdésben leírt módon, ugyancsak megengedett az illetékbélyeggel való fizetés a Kormányablakoknál illetve Építésügyi Szolgáltatási Pontoknál való kérelem benyújtás esetén. Az illetékbélyeggel ellátott nyomtatványt az ügyfélszolgálat nem adja vissza az ügyfélnek. Az ügyfélszolgálatos munkatársa formanyomtatványnak az illetékbélyeget tartalmazó oldaláról hiteles elektronikus másolatot készít (beszkenneli), amelyet a kérelem mellékleteként feltölt az ÉTDR-be. Az Építésügyi Szolgáltatási Pontok vagy Kormányablakok a hozzájuk benyújtott, illetékbélyeggel ellátott nyomtatványokat továbbítják az eljáró építésügyi hatóság felé. A papíralapú kérelemnyomtatványon illetve a kérelem iratának kinyomtatott másolatán az ÉTDR azonosító és az eljárás egyes adatai már szerepelnek, így az elírásból származó későbbi téves rögzítés, az elkeveredés esélye minimalizálva van. 48


v 1.1

2.6.2 Készpénz-átutalási megbízással (sárga csekk) Ez a fizetési mód valamennyi kérelem befogadó szerv esetén lehetséges fizetési megoldás. A szolgáltatási díjak készpénz-átutalási megbízásos fizetése esetén a sárga csekk feladóvevényét eredetiben kell bemutatni az ügyfélszolgálatokon/eljuttatni a hatóság ügyintézőjéhez, majd ezt az ügyfélszolgálatos munkatárs szkennelés és feltöltés után visszaadja az ügyfélnek. A postahivatalokban, egyes építésügyi hatóságok ügyfélszolgálatán kérhető az államigazgatási illetékek megfizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízás (sárga csekk).

Mivel az ügyfélszolgálatos munkatárs csak elektronikus hiteles másolatot készít a feladóvevényről, ezért ügyelni kell arra, hogy az ügyfél más eljáráshoz azt újból felhasználni már ne tudja. Javasolt bélyegzőlenyomattal, dátummal és aláírással, valamint az eljáráshoz tartozó ÉTDR azonosítóval ellátni. 2.6.3 Banki átutalással Lehetőség van az illetékek és a szolgáltatási díjak átutalásos fizetésére is. Ez a fizetési mód valamennyi kérelem befogadó szerv esetén lehetséges fizetési megoldás. Hagyományos és internetes átutalás esetén is mindenképpen szükség van a fizetés megtörténtéről szóló hiteles pénzintézeti igazolásra. Ez papíralapú hiteles dokumentumként kerül benyújtásra, ezt az ügyfélszolgálatos munkatárs szkennelés és feltöltés után visszaadja az ügyfélnek. A banki átutalásos fizetés esetén a fizetési megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljárás ÉTDR azonosítóját. 2.6. 4. Házi pénztárba való befizetéssel A járási hivatalokhoz történő, papír alapú kérelem benyújtás esetén, – amennyiben erre lehetőség van – az eljárási illeték megfizetése a házipénztárba készpénzzel történő befizetéssel is teljesíthető. 49


v 1.1

1990. évi XCIII. törvény 38. § (1) Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Bár jogszabályi előírás szerint az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, a gyakorlat azt mutatja, hogy az illetékek és díjak befizetése sok esetben a kérelem benyújtását követően történik. Ezért az illetékek és díjak befizetését igazoló, az ügyfélszolgálaton beszkennelt nyomtatványok, illetve fizetési bizonylatok feltöltése az ÉTDR-be az alábbi módokon történhet: amennyiben az ügyfél az illetékek, díjak befizetésének igazolását a) a kérelem benyújtásával egy időben nyújtja be: a kérelem irathoz csatolt dokumentumok közé kell feltölteni, b) a kérelem benyújtását követően, de a hiánypótlási felszólítás előtt nyújtja be: a „Kérelem módosítása” cselekmény csatolt dokumentumaként kell feltölteni, c) hiánypótlási felhívásra nyújtja be: a „Hiánypótlási felhívás” cselekményre válaszolva csatolt dokumentumként kell feltölteni. Mindhárom igazolási mód esetén az eljáró építésügyi hatóság ügyintézője a bejövő irat „Pénzügyek” fülén rögzíti a kiszabott illeték összegét, valamint a megfizetés időpontját.

2.6.5 E-fizetés – jövőbeli fejlesztés Az ÉTDR készül arra, hogy az ügyfelek interneten is teljesíthessék fizetési kötelezettségeiket (VPOS, valamint a HomeBanking). Ezeket a fizetési módokat a magyar közigazgatás e-fizetési rendszere, az EFER (Elektronikus Fizetés Elszámoló Rendszer) fogja biztosítani.

Dióhéjban: Jelenleg az illetékek és díjak befizetését az alábbi módokon lehet teljesíteni: a) illetékbélyeggel, b) készpénz-átutalási megbízással (sárga csekken), c) banki átutalással, d) házi pénztárba való befizetéssel. Mindig az ügyfélnek kell igazolnia a befizetést. Az illetékek és a díjak befizetésének megtörténtét legegyszerűbben papír alapon lehet igazolni. Illetékbélyeggel: Az illetékbélyeget a papíralapú kérelemnyomtatványra kell ragasztani és eredetiben 50


v 1.1

benyújtani az ügyfélszolgálatokon. Ezt az ügyfélszolgálatos munkatárs beszkenneli és feltölti az ÉTDR-be, az ügyfélnek nem adja vissza. Elektronikusan indított eljárás esetén az illetékbélyeggel történő eljárási illeték megfizetése – jogszabály ide vonatkozó rendelkezése alapján – nem megengedett. Átutalással: A készpénz-átutalásnál a sárga csekk feladóvevényén, az átutalásos fizetés esetén a fizetési megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljárás ÉTDR azonosítóját. A sárga csekk feladóvevényét vagy a hiteles pénzintézeti igazolást eredetiben kell bemutatni az ügyfélszolgálatokon, ezt az ügyfélszolgálatos munkatárs szkennelés és feltöltés után visszaadja az ügyfélnek. A feladóvevény újbóli felhasználásának megakadályozása érdekében az átadás előtt a hátoldalán az ügyfélszolgálatos lepecsételi, dátumozza, az ÉTDR azonosítót feltünteti és aláírja. Mindegyik fizetési mód esetén az eljáró építésügyi hatóság ügyintézője a bejövő irat „Pénzügyek” fülén rögzíti az ÉTDR-ben az illeték vagy díj befizetését.

Mi a teendő, ha másik tárhely azonosítóval fizették meg az illetéket, mint amiben a kérelem benyújtásra került, vagy amiben a döntés született? Előfordulhat, hogy a kérelmező a létrehozott tárhely ÉTDR azonosítójára hivatkozva már megfizette az illetéket, de valamiért mégsem sikerült benyújtani a kérelmét, majd ezért egy új tárhelyet nyitott. Az is előfordul, hogy elírás miatt rossz tárhely azonosítót tüntet fel a kérelmező. Természetes igény ilyen esetben számára, hogy az illetéket ne kelljen még egyszer megfizetnie. Az ilyen jellegű problémák kezelése hatóságok számára külön feladatot jelent, melyet kezelni kell. Az ügyintéző feladata az ilyen esetekben annak a ténynek a megállapításával is bővül, hogy a két ügy összetartozik. a) Ha a kérelmező két tárhelyet hozott létre, és mindkettőről benyújtotta a kérelmet vagy az előzetes szakhatósági megkeresést, akkor az eljárás azonosítók ismeretében az építésügyi hatóság, illetve a szakhatóság ügyintézője meg tud győződni arról, hogy a két ügy azonos. Ezt a megállapítást célszerű feljegyzésként feltölteni mindkét mappába, majd ki kell választani, hogy melyik ÉTDR azonosítón fog futni az eljárás, és a másik eljárást le kell zárni. b) Ha a kérelmező két tárhelyet hozott létre, de csak az egyikről nyújtotta be a kérelmet, vagy a szakhatósági megkeresést, az építésügyi hatóság, illetve a szakhatóság nem tud meggyőződni arról, hogy a két ügy azonos, hiszen a rögzítés alatti kérelmeket, megkereséseket nem látják. Megoldást jelenthet, ha a kérelmező benyújtja, majd vissza is vonja a kérelmet, és innen az előző pontban leírtak szerint kell eljárni. c) Ha a kérelmező meghatalmazottjaként eljáró tervező létrehozza a tárhelyet, az illetéket már befizette, de még nem nyújtotta be a kérelmet, és időközben a „kizárta” magát a tárhely szerkesztéséből (pl. úgy, hogy a „meghatalmazott” státuszt átállítja „tervező”re), majd ezután új tárhelyet hoz létre, és innen nyújtja be a kérelmet, ekkor a hatóság nem tud meggyőződni arról, hogy a két ügy azonos (az ügyintéző csak arról meg tud 51


v 1.1

győződni, hogy azzal az eljárás azonosítóval nála nem szerepel eljárás). A kérelmezőnek ebben az esetben az illetéket újra meg kell fizetni, ezúttal az új tárhely azonosítót feltüntetve.

52


v 1.1

2.7

HIÁNYPÓTLÁS

2.7.1 Hiánypótlási felhívás átvétele A hatóságtól a kérelmező felé érkező következő irat a „Hiánypótlási felhívás” lehet, amennyiben a hatósági ügyintéző megállapítja, hogy az eljárás lefolytatásához benyújtott kérelem mellékletei hiányosak, a tervdokumentáció tartalma hiányos, vagy az egyes dokumentumok nem jogszabálynak megfelelőek. A hatóság által kiírt hiánypótlást teljesítésének feltétele, hogy a címzett a hiánypótlási felhívást átvegye, elolvassa. Az átvétel történhet: a) a „Főoldal” - on a rendszerüzenet megnyitásával, b) a tárgyi mappa megnyitása után a „Cselekmények” fülön a „Hiánypótlás” megnyitásával is, vagy c) a „Mappák” képernyőkép Mappalista dobozában a tárgyi mappa lenyitásával láthatóvá váló „Hiánypótlás” megnyitásával is.

Mindhárom módszer esetén az első megnyitás alkalmával (azaz a kézbesítéskor) a kézbesítés megtörténtére figyelmeztető üzenetet küld a rendszer, és a hatóság számára láthatóvá válik az átvétel ténye. A hiánypótlási felhívás átvételéről részletes leírást lásd: FKK ÜF 8.4.1. „Hiánypótlás teljesítése vagy kifogásolása” c. fejezet 53


v 1.1

2.7.2 Hiánypótlás teljesítése A hatóság által kiírt „Hiánypótlási felhívás” címzettje az irat kézhezvétele és a felhívás tartalmának megismerése után az eljárás továbbfolytatásának érdekében azt teljesíti, saját döntése alapján figyelmen kívül hagyja, vagy egy általános levelet ír válaszként. A hiánypótlási teljesítése történhet a címzett/kérelmező/meghatalmazott részéről a) az online felületen elektronikusan, b) személyesen benyújtva az eljáró hatóság ügyfélszolgálatán vagy ügyfélszolgálaton, c) postán keresztül, az eljáró hatóságnak címezve.

integrált

Hiánypótlás teljesítése online: Egy cselekményre adott válaszcselekmény mindig a „szülő” vagy előzményi cselekményből indítható (hiánypótlás teljesítése a hiánypótlási felhívásból). A cselekmény végzése során a rendszer automatikusan megjeleníti a címzettet, s ezen értelemszerűen nem is lehet változtatni. Ugyancsak a rendszer állítja elő a beadvány iratát, melyet azonban a cselekmény általános fülén indoklással ki lehet egészíteni. A szükséges dokumentum/ok kiválasztásával és csatolásával, illetve feltöltésével, az ellenőrzés befejezése után megtörténik a hiánypótlás teljesítése a hatóság felé. A rendszer erről visszaigazolást ad a felhasználónak.

54


v 1.1

A hatóság felé beérkezett hiánypótlás jogszerű folytatása az, hogy az ügyintéző értékelve a beérkezett dokumentumokat eldönti, hogy az adott szituációban (újabb) hiánypótlási felhívást küld ki, vagy a hiánypótlás cselekményláncolatát (folyamatát) lezárja a „Hiánypótlás elfogadása” vagy adott esetben a „Hiánypótlás nem érkezett” funkciógombbal.

55


v 1.1

Dióhéjban: A hatóság által kiírt hiánypótlás teljesítésének feltétele, hogy a címzett a hiánypótlási felhívást átvegye, elolvassa. A hiánypótlás teljesítése történhet a címzett/kérelmező/meghatalmazott részéről a) az online felületen elektronikusan, b) személyesen benyújtva ügyfélszolgálaton,

az

eljáró

hatóság

ügyfélszolgálatán

vagy integrált

c) postán keresztül, az eljáró hatóságnak címezve. A hiánypótlás teljesítését célszerű egy cselekményben, egy alkalommal megvalósítani. Természetesen bizonyos esetekben lehetőség van egy hiánypótlást több mozzanatban teljesíteni, egészen addig, amíg az ügyintéző a hiánypótlás cselekményét le nem zárja. Az ügyintéző értékelve a beérkezett dokumentumokat eldönti, hogy az adott szituációban (újabb) hiánypótlási felhívást küld ki, vagy a hiánypótlás cselekményláncolatát (folyamatát) lezárja a „Hiánypótlás elfogadása” vagy adott esetben a „Hiánypótlás nem érkezett” funkciógombbal.

Hány hiánypótlás lehetséges? A jogszabályi előírások szerint kell eljárni, az ÉTDR nem korlátozza a hiánypótlási cselekményláncolatok számát (azaz technikailag bármennyi hiánypótlási felhívás kiadható az eljárás bármely szakaszában). A jogszerű eljárás lefolytatása felől az ügyintézőnek kell gondoskodnia, azaz ő dönti el, hogy az adott szituációban (újabb) hiánypótlási felhívást kiír-e. A hiánypótlás cselekményláncolatát (folyamatát) azonban az ügyintéző zárja le a „Hiánypótlás elfogadása” vagy a „Hiánypótlás nem érkezett” funkciógombbal. Lehet-e többször hiányt pótolni egyetlen felhívásra? A hiánypótlás teljesítését célszerű egy cselekményben, egy alkalommal megvalósítani. Természetesen bizonyos esetekben lehetőség van egy hiánypótlást több mozzanatban teljesíteni, egészen addig, amíg az ügyintéző a hiánypótlás cselekményét le nem zárja „Hiánypótlás elfogadása”, „Hiánypótlás figyelmen kívül hagyása”, „Hiánypótlás nem érkezett” funkciók egyikével. Ekkor ügyféli felületen, a hiánypótlási felívást megnyitva nem jelenik már meg a hiánypótlás teljesítésére szolgáló funkciógomb. Ha már lezárult a hiánypótlási cselekményláncolat, és az ügyintéző nem küldött ki újabb felhívást, a kérelmezőnek a kérelem módosításaként van lehetősége a még fennmaradó hiányok pótlására.

56


v 1.1

Hogyan lehet a hiánypótlási kiírás előtt pótolni a dokumentumokat? Gyakori jelenség, hogy a kérelmező maga jön rá, hogy hiányosan nyújtotta be a kérelmét, és a hiánypótlási felhívás megérkezése előtt már pótolni is szeretné azokat. A hatályos jogszabályok nem tesznek említést arról, hogy hiánypótlási felhívás nélkül lehetne hiánypótlást teljesíteni. Azonban természetesen mindig van mód újabb dokumentumok benyújtására, hiányzó adatok megadására. Mivel ezek az eredetileg benyújtott kérelmet (vagy azok mellékleteit) valamilyen mértékben módosítják, ezért a „Kérelem módosítása” funkció az, amit ebben az esetben használni lehet. Itt az „Új dokumentum feltöltése” gombbal lehet új dokumentumokat feltölteni, majd pedig csatolni. Az indoklásban mindenképp jelezni szükséges, hogy a módosításra a lemaradt dokumentumok utólagos megküldése miatt került sor.

Hogyan lehet egy benyújtott dokumentumot cserélni vagy javítani? A kérelem benyújtásáig lehetőség van a tárhelyről törölni a fájlokat. Ennek feltétele, hogy semmilyen hatósági eljárásnak ne legyen irata a dokumentum (előzetes állásfoglalás kérésében sem). Kérelem benyújtása után dokumentumot nem lehet sem cserélni, sem javítani. Egy eljárásban ugyanis fontos, hogy korábban mit adtak be, ezt törölni, módosítani, meg nem történtté tenni nem lehet. Ugyanakkor a javított tartalmú dokumentumot hiánypótlás vagy kérelemmódosítás keretében fel lehet tölteni azzal, hogy az ügyfél a hatóságtól kéri a továbbiakban az új dokumentum figyelembevételét a régi helyett.

Hogyan teljesíthető a hiánypótlás? A hiánypótlásnak három módon lehet eleget tenni: a) online felületen elektronikusan, b) személyesen vagy postai úton annak a hatóságnak az ügyfélszolgálatán, amelyik a hiánypótlást kiírta, vagy c) az integrált ügyfélszolgálatokon, azaz országos szinten valamennyi a Kormányablaknál és Építésügyi Szolgáltatási Ponton is. Az építésügyi hatóságoknak szükséges hatósági ügyfélszolgálatot működtetniük, mert a jogszabályban rögzített kötelezettségeiknek csak így tudnak eleget tenni. Semmiképpen sem elfogadható, hogy a hatóság elküldi a személyesen megjelent ügyfelet a Kormányablakba vagy Építésügyi Szolgáltatási Pontba! A szakhatóságoknak nem kötelező ÉTDR ügyfélszolgálatot működtetni (technikai lehetőségük megvan rá), de az általuk kiírt hiánypótlás teljesítésének fogadása érdekében célszerű.

57


v 1.1

2.8

KAPCSOLATTARTÁSI MÓDOK ÉS EZEK MEGVÁLTOZTATÁSA

A közigazgatási eljárásokban az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymással történő kapcsolattartásának általános szabályait a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) II/A. fejezete szabályozza: 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 28/A. § (1) A hatóság a) írásban aa) postai úton, ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján, ag) hirdetményi úton, vagy b) szóban ba) személyesen bb) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy c) írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel. (2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymással történő kapcsolattartására. (3) Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, előnyben részesítve az elektronikus utat. (4) Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. (5) Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – formára áttérhet. A hatóság akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. (6) Az ügyfél kapcsolattartási forma változtatása esetén nem követelheti az eljárás korábbi szakaszában készült iratok, nyilatkozatok új formában történő megküldését. (7) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint jogszabály rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél, a 58


v 1.1

kapcsolattartás időpontját és módját az iratra feljegyzéssel, vagy más módon az információ megőrzését biztosító módon rögzíteni kell. (8) Az ügyfélre vonatkozó kapcsolattartási szabályokat az eljárás egyéb résztvevőjére is alkalmazni kell.

Az ügyfelekkel történő és a hatóságok közti kapcsolattartásra, az iratok kézbesítésére több csatornát is kínál az ÉTDR.

2.8.1 Kapcsolattartás hatóság és ügyfél közt A „kapcsolattartás” fogalmánál azt is tisztázni kell, hogy bár szótár szerint ez két irányban értelmezhető, a jogszabályok ezt kissé másként teszik. Meg kell különböztetnünk a benyújtást (amikor az ügyfél nyújt be kérelmet, iratot) és a döntés kézbesítését (amikor a hatóság kézbesíti, kézbesítteti kiadmányát).

Az építésügyi hatósági eljárás során a hatóság és ügyfél közötti kapcsolattartásra, a hatósági döntések kézbesítésére alapvetően két megoldás is lehetséges: a) az elektronikus: ÉTDR felületén és az Ügyfélkapun keresztül és b) a hagyományos (papír alapú): postai úton vagy személyesen történő kapcsolattartás. Az ÉTDR mindkét csatornát támogatja, ugyanakkor a felhasználó számára a rendszer igazi előnyei az elektronikus kapcsolattartás esetén jelentkeznek. Jogszabályi előírás esetén a kiválasztott kapcsolattartási módtól eltérően is kaphat az ügyfél kiadmányt, értesítést. Például egy helyszíni szemle során készült jegyzőkönyvet az ügyintézők átadhatnak vagy döntést közölhetnek az ügyféllel helyben is, s kapcsolattartási módtól függetlenül az ügyfelek személyes hatósági megjelenésükkor kérhetik a döntés személyes átvételét is. Tehát maga a kapcsolattartás módja nem örök érvényű és kölcsönös nyilatkozat, amikor az ügyfél a kapcsolattartás módjáról nyilatkozik, akkor a vele közölt döntések kívánt kézbesítési formáját jelöli meg.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (3) Az ügyintéző az eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal az ügyfél kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően értesíti az eljárás megindulásáról az építtetőt és a már ismert ügyfelet. 59


v 1.1

15. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ÉTDR által biztosított sablon segítségével hozza meg az eljárás folyamán szükséges intézkedést, a közbenső, valamint az érdemi döntést, amelyeket a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR mint zárt rendszer adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is. 15. § (2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság (1) bekezdés szerinti dokumentumai az ÉTDR-ben a Ket. zárt informatikai rendszerre vonatkozó rendelkezései szerint elektronikusan hitelesek, elektronikus kapcsolattartás esetén közlésük a Ket. szabályai szerint elektronikusan - az ügyfél kapcsolattartási rendelkezésének megfelelő értesítés mellett - az ÉTDR felületén történik, kérés, rendelkezés vagy szükség esetén a Ket. szabályai szerinti papír alapú hiteles másolat kézbesítésével, átadásával, hirdetményezésével. 73. § (3) A 2013. január 1-jén folyamatban lévő építésügyi hatósági engedélykérelmek tekintetében a kérelmező építtető kérheti az építésügyi hatóságtól eljárásának az ÉTDR-ben történő folytatását és a továbbiakban az elektronikus kapcsolattartást.

Kapcsolattartás módjának megadása a) a tárhely létrehozója: a kapcsolattartás módját az ÉTDR-ben a „Főoldalon” a „Saját adatok szerkesztése” felületen tudja megadni, egy adott eljárásban a lehetősége van a kapcsolattartási mód változtatására az eljárást megnyitva a „Kapcsolattartási mód vált.” cselekmény gombra kattintva. b) az érintett ügyfél: az elektronikus kapcsolattartás igényét papíralapú formanyomtatványon kell jeleznie a hatóság felé. Az ügyfélszolgálaton vagy postai úton benyújtott kérelem esetén, a kérelmező és az eljárásban részvevő ügyfelek számára az eljárás folyamán van lehetőség a papír alapú kapcsolattartás helyett áttérni az elektronikus kapcsolattartásra. Ezt azonban minden esetben írásban jelezni kell az eljáró hatóság felé, s egyben kérelmezni kell a betekintési jogosultság megadását is.

2.8.2 Kapcsolattartás hatóságok között Az ÉTDR-ben rögzített szervekkel alapvetően két módon lehet kapcsolatot tartani: a) az ÉTDR felületén és b) postai úton. A jogszabály által ÉTDR kapcsolattartásra kötelezett hatóságok mindegyike az ÉTDR-en belüli kapcsolattartási módot kell válassza, míg a többi szerv választhat a két lehetőség közül. A címzett lista szerkesztésekor a hatóság kiválasztásával láthatóvá válik, hogy melyik hatóság milyen kapcsolattartási módot választott. Lásd még a 1.1.7 „Kinek kötelező az ÉTDR használata?” c. fejezetet. 60


v 1.1

2.8.3 Elektronikus kapcsolattartás 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15.§ (5) Az ÉTDR útján történő elektronikus kapcsolattartásra a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy az ÉTDR-ben feltöltésre kerülő valamennyi dokumentum gépi elektronikus aláírással automatikus hitelesítésre kerül, kivéve a hatósági felhasználók által készített, de kiadmányozásra nem került dokumentumokat. A záradékolás során az ÉTDR az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal és módon gépi aláírást és időbélyegzőt alkalmaz. ÉTDR-en belüli kapcsolattartás Amennyiben a kapcsolattartás módjaként az „ÉTDR felületén” (ez az elektronikus kapcsolattartás építésügyi megfelelője) van kiválasztva, úgy az érintett az Ügyfélkapujára kap értesítést arról, hogy az építésügyi hatóság valamilyen döntést hozott az eljárásban, és az azzal kapcsolatos információk az ÉTDR-ben megtekinthetők.

Az ÉTDR-en belüli kapcsolattartás megjelölésekor lehetőség van egy e-mail cím megadására is. Ekkor ez az üzenet erre az e-mail címre is továbbításra kerül.

Ügyfélkapus kapcsolattartás Az ÉTDR biztosítja az ügyfélkapus kapcsolattartást is. E módszer lényegében azért nem tér el az ÉTDR felületétől, mert mellékleteket a rendszer nem küld az ügyfélkapus tárhelyre.

61


v 1.1

Ügyfélkapus kapcsolattartási mód megjelölése mellett is lehetőség van egy e-mail cím megadására is. Ekkor ez az üzenet erre az e-mail címre is továbbításra kerül.

Az elektronikus („ÉTDR felületén” és az „Ügyfélkapus”) kapcsolattartási mód természetesen csak akkor választható, ha az érintett ilyen irányú elérhetőségét ismeri a rendszer, azaz regisztrált ÉTDR felhasználó. 2.8.4 Hagyományos (papír alapú) kapcsolattartás Postai úton A postai úton történő kapcsolattartás esetében az érintett levelezési címének adatait kell megadni, valamint, hogy a nevezett kér-e vagy sem elektronikus értesítést is a hatósági döntésekről.

Személyesen Ezen kívül választható még a személyes kapcsolattartási mód is, mely esetén e-mail cím is megadható értesítés céljából.

62


v 1.1

2.8.5 Kapcsolattartási mód megváltoztatása Amikor az ügyfél arról nyilatkozik, hogy milyen kapcsolattartási formát választ, akkor az a döntés kézbesítésének formáját határozza meg, de nem korlátozza magát abban, hogy milyen módon nyújtja be további kérelmeit, iratait. Az ügyfél az eljárás elején nyilatkozhat a kapcsolattartás módjáról, továbbá az eljárásban módosíthatja is a kapcsolattartás módját. 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 28/A. § (5) Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – formára áttérhet. A hatóság akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. Kapcsolattartási mód megváltoztatása általánosságban Regisztrált ÉTDR felhasználó a kapcsolattartási mód megváltoztatását általánosságban a „Saját adatok szerkesztése” képernyőn az „Elérhetőség” dobozban a „Kapcsolattartás (döntés közlésének) módja” mező értékének megváltoztatásával tudja megtenni. Ez a beállítás a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

A választható értékek: • ÉTDR felületen • Postai • Személyes • Ügyfélkapus Kapcsolattartási mód megváltoztatása eljáráson belül Már elindult eljáráson belül a kapcsolattartási mód megváltoztatását az eljárás mappáját megnyitva a „Cselekmények” dobozban a „Kapcsolattartási mód vált.” gombra kattintva lehet megtenni.

63


v 1.1

A „Kapcsolattartási mód vált.” gomb megnyomása után: • Papíralapú kapcsolattartásról elektronikusra történő váltás esetén a http://www.eepites.hu/etdr/nyomtatvany linkről letölthető „Elektronikus kapcsolattartás bejelentése” kitöltött formanyomtatványt javasolt feltölteni, illetve az ügyfélszogálatos munkatárssal feltöltetni. • Elektronikus kapcsolattartásról papíralapúra történő váltás esetén elegendő az „Általános” fülön az „Indoklás” mezőt kitölteni.

Dióhéjban: Az ügyfelekkel történő és a hatóságok közti kapcsolattartásra, az iratok kézbesítésére több csatornát is kínál az ÉTDR. A hatóság és ügyfél közötti kapcsolattartásra az alábbi lehetőségek vannak: a) az elektronikus: ÉTDR felületén és az Ügyfélkapun keresztül és b) a hagyományos (papír alapú): postai úton vagy személyesen. A kapcsolattartás módját az ügyfél választja ki, – a kérelem benyújtásának módjától függetlenül – melyet az eljárás során lehetősége van módosítani. Amikor az ügyfél arról nyilatkozik, hogy milyen kapcsolattartási formát választ, akkor az a döntés kézbesítésének formáját határozza meg, de nem korlátozza magát abban, hogy milyen módon nyújtja be további kérelmeit, iratait. A hatóságok egymás közötti kapcsolattartása kétféle lehet: a) az ÉTDR felületén és b) postai úton. Vannak olyan hatóságok, melyek számára az ÉTDR-en belüli kapcsolattartást jogszabály kötelezően előírja.

Mi a teendő, ha az ügyfél eddig papír alapú iratokat kapott, de szeretne elektronikus betekintést is kapni? Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a betekintői jog nem azonos a kapcsolattartási móddal. A betekintői jog lehetőséget ad az eljárás adatainak, dokumentumainak megismerésére, de ez önmagában nem változtat a kapcsolattartási módon. Ha az ügyfél postai úton kapta meg a hatóság döntéseit, akkor továbbra is postán fogja azokat megkapni, de emellett megismerhetővé válnak számára azok a dokumentumok is, melyeket a hatóság egyébként nem kézbesít neki (pl. a tervdokumentáció). Az elektronikus betekintés 64


v 1.1

gyakorlásához az eljáró hatósághoz kell ilyen irányú kérelmet papíralapon előterjeszteni. Segítségül használható a http://www.e-epites.hu/etdr/nyomtatvany oldalról letölthető „Elektronikus kapcsolattartás bejelentése” c. űrlap, melynek 1., 2., 4. és 5. pontját kell kitölteni, ha az ügyfél csupán betekintői jogot szeretne kérni, de az ÉTDR-ben nem regisztrált. Az elektronikus betekintési jogot a hatósági ügyintéző a „Megosztás” funkcióval tudja biztosítani, és az így kapott egyedi kódot el kell küldenie az ügyfél számára. Mi a teendő, ha az ügyfél most regisztrált az ÉTDR-ben és a folyamatban lévő ügyeiben ezután szeretne az online felületen eljárni? Ha az ügyfél eddig postai úton kapta meg a hatóság döntéseit, de regisztrált az ÉTDR-ben, és ezentúl az online felületen szeretne kapcsolatot tartani a hatósággal, akkor az ügyfélnek az eljáró hatósághoz kell ilyen irányú bejelentést tennie papír alapon. Segítségül használható a http://www.e-epites.hu/etdr/nyomtatvany oldalró letölthető „Elektronikus kapcsolattartás bejelentése” űrlap, melynek az 1., 2., 3. és 5. pontját kell kitölteni. A hatóság ügyintézője a bejelentés alapján az eljárás „Érintettek” fülén a bejelentő adatlapján rögzíti az ügyfél ÉTDR felhasználói azonosítóját. Elektronikus kapcsolattartást csak akkor lehet beállítani, ha az érintett ÉTDR felhasználói azonosítója meg van adva. Fontos tudni, hogy az elektronikus kapcsolattartással felvitt érintett továbbra is csak azokat a cselekményeket fogja látni, melyek iratait ő címzettként megkapja. Ha tehát korábbi, papír alapon kézbesített iratokat is szeretne az ügyfél elektronikusan is látni, akkor azt a „Megosztás” funkcióval kell számára biztosítani.

Hogyan tud az ügyfél papíralapon küldött hiánypótlási felhívásra elektronikusan válaszolni? A korábban papír alapon megkapott iratra adott válaszcselekményeket elektronikusan nem lehet teljesíteni. Tehát, ha pl. hiánypótlási felhívást vagy felszólítást kap az ügyfél, azt csak akkor tudja elektronikusan teljesíteni, ha a felhívás vagy felszólítás iratát elektronikusan kapja meg. Hiába kér ezután elektronikus kapcsolattartást, az a múltban kézbesített iratokra adott válaszcselekményekre már nem ad lehetőséget. Ha a kiemelt kérelmezőről vagy a képviselőről, meghatalmazottról van szó, akkor megoldás lehet az is, ha a felhívásnak vagy felszólításnak a „Kérelem” / „Kérelem módosítása” opcióval tesz eleget.

65


v 1.1

2.9

ELLENŐRIZZE TUDÁSÁT!

B 2.1 Milyen módon lehet bejelentkezni az ÉTDR-be? Ki igényelhet ügyfélkapus regisztrációt? Miből áll az ügyfélkapus azonosítás? Kinek lehet átadni az ügyfélkapus felhasználónevet és jelszót? Mire való az egyedi kód? Ki kaphat egyedi kódot? Ki tud egyedi kódot adni? B 2.2 Mely ügyfeleknek kötelező regisztrálnia az ÉTDR-ben? Mi az ÉTDR regisztráció alapfeltétele ügyfél oldalon? Mi szükséges az egyedi kóddal történő belépéshez az egyedi kódon kívül? B 2.3 Soroljon fel néhány, a kérelmező / meghatalmazott által – regisztrált ÉTDR felhasználóként – indítható cselekményt! Milyen jogosultsága van az érintett ügyfeleknek az ÉTDR-ben regisztrált felhasználóként / egyedi kóddal belépve? B 2.4 Hányféle módon lehet kérelmet benyújtani? Hogyan függ össze a kérelem benyújtásának módja és a kapcsolattartás módja? Hol lehet személyesen kérelmet benyújtani? Ismertessen több lehetőséget! Hogyan lehet igazolni a kérelem benyújtásának tényét személyes / postai / elektronikus benyújtás esetén? Mely hatóságokhoz lehet kérelmet benyújtani az integrált ügyfélszolgálatokon? Mi a teendő, ha a kérelmet nem a területileg illetékes hatósághoz nyújtották be? Hogyan lehet módosítani a benyújtás után az eljárás típusát?

66


v 1.1

B 2.5 Hogyan kell tárhelyet létrehozni? Hogyan kell egy már létrehozott tárhelyet megkeresni és megnyitni? Meddig van lehetőség a tárhely törlésére? Meddig van lehetőség ügyfél oldalon a tárhelyek adatainak szerkesztésére? Mely esetekben kötelező a tárhelyen az „Érintettek” fül szerkesztése? Hogyan lehet más eljárásból „átemelni” az érintettek adatait? Hogyan lehet az érintetteket törölni a listából? Milyen jogokat lehet adni a „Megosztás” funkcióval? Ki tudja megosztani a tárhelyet / mappát? Hogyan kell olyan személyekkel megosztani a tárhelyet / mappát, akik nem ÉTDR felhasználók? Hányszor lehet építésügyi hatósági szolgáltatást igénybe venni egy tárhelyről indítva? Milyen módon kezdeményezhető az előzetes szakhatósági megkeresés? Hány szakhatóságnak érdemes egyszerre elküldeni a megkeresést? Hogyan kell benyújtott iratot törölni az ÉTDR-ből? Hogyan jön létre a kérelem irat? Mely dokumentumok jelennek meg a hatósági felületen a kérelem irata mellékleteként? Hogyan kapja meg az ügyfél a jogerősített dokumentumokat elektronikus / papíralapú kapcsolattartás esetén? B 2.6 Milyen módon lehet az illetékeket és a szolgáltatási díjakat befizetni? Kinek kell igazolnia a befizetést? Milyen módon lehet igazolni a befizetés megtörténtét? Milyen módon kell feltölteni a befizetés igazolását az ÉTDR-ben? Ki rögzíti és hogyan az ÉTDR-ben az illetékek és a szolgáltatási díjak befizetését? B 2.7 Hány hiánypótlás lehetséges? Lehet-e többször hiányt pótolni egyetlen felhívásra? Hogyan lehet a hiánypótlási kiírás előtt pótolni a dokumentumokat? Hogyan lehet egy benyújtott dokumentumot cserélni vagy javítani? Hogyan teljesíthető a hiánypótlás?

67


v 1.1

B 2.8 Milyen kapcsolattartási módokat választhat az ügyfél/a hatóság? Hogyan kell megadni a kapcsolattartási módot ügyfelek esetén / hatóságok esetén? Mely hatóságoknak kötelező az ÉTDR-en belüli kapcsolattartás? Hogyan kell az érintett ügyfélnek jeleznie, hogy elektronikus kapcsolattartási módot választ?

68


v 1.1 Tartalomjegyzék

Recommend Documents