Utolsó félév a Villanykaron

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviselet

Utolsó félév a Villanykaron

Útmutató végzős informatikus és villamosmérnök hallgatóink számára

Frissítve: 2015. szeptember 13.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 1 Változtatások .............................................................................................................................. 2 Mielőtt lapoznál.......................................................................................................................... 3 Bevezető ..................................................................................................................................... 4 Mi ez a kiadvány? ...................................................................................................................... 5 Az utolsó félév ........................................................................................................................... 6 Teendők .................................................................................................................................. 6 Időbeosztás ............................................................................................................................. 9 A diplomaterv-dolgozat............................................................................................................ 10 Általános kérdések ............................................................................................................... 10 A diplomaterv-dolgozat felépítése ....................................................................................... 11 Szerkesztési tippek ............................................................................................................... 13 Tartalmi tippek ..................................................................................................................... 14 Formai tippek ....................................................................................................................... 17 Időbeosztási tippek ............................................................................................................... 21 Tipikus hibák ........................................................................................................................ 22 A záróvizsgák ........................................................................................................................... 23 A diplomavédés ........................................................................................................................ 24 A doktori képzés....................................................................................................................... 25 A doktori képzés bemutatása................................................................................................ 25 Jelentkezéssel kapcsolatos teendők ...................................................................................... 25 Mintául a 2013-as felvételi kiírás ......................................................................................... 26 A diplomaosztó ........................................................................................................................ 27 A diploma után ......................................................................................................................... 28 Maradt kérdésed? ..................................................................................................................... 30 Impresszum .............................................................................. Error! Bookmark not defined. Mellékletek ............................................................................................................................... 31

1

Változtatások A visszajelzések alapján az alábbi változtatásokat hajtottuk végre a dokumentumban. Mikor 2007. február 5.

Mely fejezetben A záróvizsgák

2007. február 6. 2007. február 11.

Időbeosztási tippek, a diplomaosztó, mi ez a kiadvány? Szerkesztési tippek

2007. február 11.

A záróvizsgák

2007. május 9. 2007. május 29. 2008. február 1. 2008. február 8.

A diplomaterv-dolgozat A diplomaterv-dolgozat Egész dokumentum Tartalomjegyzék, általános kérdések Szerkesztési tippek, formai tippek

2008. május 1. 2008. május 8.

A diplomaosztó

2008. május 15.

A diplomaterv dolgozat A diplomaosztó A diplomaterv-dolgozat

2008. július 9. 2008. szeptember 20. 2009. január 29.

Az utolsó félév Időbeosztás Egész dokumentum

2009. szeptember 31. 2010. február 8. 2010. szeptember 15.

Időbeosztás

2011. február 8.

Egész dokumentum

2011. szeptember 5. 2013. április 1. 2014. szeptember 13. 2015. szeptember 14.

Egész dokumentum Egész dokumentum Egész dokumentum Egész dokumentum

Egész dokumentumok

2

Mi módosult 23. oldal, villanyos-infós rész megkülönböztetése 21. oldal, 31. oldal – elírások javítása Bevezetőbe linkek elhelyezése Dokumentumszerkesztés c. tárgy ajánlása 23. oldal, záróvizsgához szabályzat linkje 12. oldal, IIT-s rész 12. oldal, LaTeX-sablon 2008-as adatok és információk Kisebb változtatások Word-formázás ajánló, ellentmondás feloldása az oldalszámozásban Diplomaosztóval kapcsolatos megjegyzések Diplomaosztóval kapcsolatos megjegyzések Miért diplomaterv 12. oldal, AUT-os rész Könyvtár és könyvek Dátumok frissítése 2009-es dátumok és információk Dátumok frissítése 2010-es dátumok és információk, Alumniról szóló rész BSc, MSc, osztatlan ötéves rész, dátumok Aktualizálás Aktualizálás Aktualizálás Aktualizálás

Mielőtt lapoznál

A célunk ezzel a dokumentummal az, hogy a diplomázó hallgatók számára egy hiteles és minél hivatalosabb elektronikus kiadványt készítsünk. A dokumentum célja olyan kiegészítő információk, szokások, tippek összefoglalása, amely a hivatalos szabályozásban részlegesen vagy egyáltalán nem szerepelnek, viszont nélkülük a diplomatervezés folyamata egy diplomatervezőnek nem biztos, hogy érthető és teljes. A hivatalos információ a kari weben (http://www.vik.bme.hu) található. Ezen dokumentum NEM helyettesíti a konzulenssel való találkozást. A diplomaterv-dolgozat pontos részleteiről a konzulens tud felvilágosítást adni. Ezen dokumentum NEM garantálja minőségi diplomaterv-dolgozat létrejöttét, de hozzájárul ahhoz, hogy egy minőségi dolgozat szülessen. A legfrissebb információkkal mindig a Dékáni Hivatal, illetve a tanszéki adminisztrátorok rendelkeznek.

3

Bevezető Ez a kiadvány elsősorban Bacsárdi László munkáját dicséri, aki a Varga Tamás által 2003-ban készített, és Bacsadi Veronika által 2005-ben kiegészített, végzősöknek szóló elektronikus útmutató. alapján készítette ezt a kiadványt, kiegészítve számos olyan információval, amely számára hasznosnak bizonyult. Reméljük a kiadvány sok a diplomatervezés félévében felmerült kérdésre választ tud adni. Amennyiben bármilyen észrevételetek, módosítási javaslatotok van, kérlek, jelezzétek felénk, hogy a továbbiakban is hiteles és aktuális maradhasson ez az írás. Kitartást a diplomaterv-dolgozat írásához és sok sikert a diplomavédéshez! Budapest, 2015. szeptember 13.

4

Mi ez a kiadvány? Néhány általános kérdés a jelen kiadvánnyal kapcsolatban. Kiknek szól az a kiadvány? Alapvetően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán a BSc képzésben Szakdolgozat-készítés tárgyat felvett hallgatók számára és az MSc képzés Diplomatervezés 1, illetve 2 tárgyat felvett hallgatók számára. A kiadványban mindig külön jelezzük (piros – sárga színkóddal), ha az adott információ nem általános érvényű és csak bizonyos képzésre vonatkozik. Mennyire hiteles az ebben található információ? A célunk ezzel a dokumentummal az, hogy a tanulmányi mintatanterv szerint haladó, diplomázó hallgatók számára egy hiteles és hivatalos elektronikus kiadványt készítsünk. A dokumentum célja olyan kiegészítő információk, szokások, tippek összefoglalása, amely a hivatalos szabályozásban részlegesen vagy egyáltalán nem szerepelnek, viszont nélkülük a diplomatervezés folyamata egy diplomatervezőnek nem biztos, hogy érthető és teljes. A hivatalos információ a kari weben (http://www.vik.bme.hu) található. Miért elektronikus ez a kiadvány? A diplomatervezés pontos követelményei tanszékről-tanszékre változhatnak, és a változásokat a legegyszerűbb egy elektronikus kiadványban nyomon követni. Ezen kívül egyszerűbb eljuttatni a végzős hallgatókhoz ilyen formában, mintsem papíron. A mi tanszékünkön nem egészen így működik, ahogy leírtátok, kinek jelezhetem? Tavaly több észrevételt is kaptunk a kiadvánnyal kapcsolatban. Nem titkolt célunk, hogy előbbutóbb egy Wiki-oldalra kerüljön ez a kiadvány. Addig is kérjük, hogy az észrevételeket, javaslatokat jelezzétek a [email protected] címen – ezeket az oktatási dékán-helyetteshez továbbítjuk tisztázásra. Találtam más weboldalakat, azok miben különböznek ettől a kiadványtól? Ebben a kiadványban több régi diplomatervezéssel foglalkozó leírást gyúrtunk össze, egészítettünk ki, aktualizáltunk, tettük teljessé. Többek közt ezt: http://vera.impulzus.com/utolso_felev/

5

Az utolsó félév Teendők Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan is épül fel az utolsó félév egy átlagos hallgató számára. 1. Konzulens és témakeresés: minél hamarabb, optimális esetben már előző félév végén el kell intézni, aztán neki is lehet állni az irodalomkutatásnak. Lehetőség van az Önálló laboratórium tárgy(ak) keretében folytatott tevékenység továbbvitelére – egyeztess erről a konzulenseddel. MSc-s Diplomaterv esetében témát a Diplomatervezés 1 előtt kell választani és azt kell folytatni a második félévben. 2. Tárgy felvétele a Neptunon, tanszékváltás: ha nem a specializációdnak megfelelő tanszékeden írod a diplomaterv-dolgozatot, akkor kell egy befogadó és egy elbocsátó nyilatkozat a megfelelő tanszékek adminisztrációjáról. Ehhez a formanyomtatvány elérhető a kari honlapon (https://www.vik.bme.hu/files/00005430.doc). Aztán Neptunon ahhoz a tanszékhez tartozó diplomázást/szakdolgozat készítést kell felvenni, ahol valójában írod a dolgozatot. Nagyon világosan tisztázd a konzulenseddel, hogy ő tanszéki (belső) konzulens-e. Ipari konzulens mellé kell egy tanszéki is, akinek nem muszáj, hogy sok köze legyen a dologhoz, csak adminisztratív okok miatt szükség van rá. 3. Tantárgy a Diplomatervezés mellett: BSc képzésben a szakdolgozat felvételének a feltétele, hogy az első 4 félév kötelező tárgyait, a 6. félév specializációs tárgyait és legalább 174 mintatantervi kreditet előtte teljesíts. Ezen kívül bármilyen más tárgy felvehető a szakdolgozat mellé. MSc képzésben Diplomatervezés 1 esetében az egyetlen feltétel az Önálló laboratórium tárgyak teljesítése. A Diplomatervezés 2 felvételéhez mérnök informatikus és villamosmérnök MSc képzésen teljesíteni kell a specializációra előírt közös tárgyakat és Felsőbb matematika tárgy(ak)at, legalább 84 mintatantervi kredittel kell rendelkezned felvétel előtt, valamint meg kell szerezned a Diplomatervezés 1 tantárgy kreditpontjait. Gazdaságinformatikus MSc képzésen a Diplomatervezés 2 felvételéhez legalább 84 kreditnyi mintatantervi tárgyat kell teljesítened, és meg kell szerezned a Diplomatervezés 1 tantárgy kreditpontjait is. 4. Tanszéki adminisztrátor néni: ha szerencsés vagy, akkor aranyos és végtelenül segítőkész. Hamar össze kell vele barátkozni, és sokat segít, hogy mikor milyen papírt, honnan hova kell vinned, és a zűrös ügyeidet is elsimítja (ezt majd meglátod :) ). 5. Diplomaterv adatlap, záróvizsga-választás: A Diplomaterv adatlapot a Diplomaterv portálon tudod leadni a 6-ik hét végéig. Meg kell rajta adni a Diplomaterv címét, a konzulens(ek) nevét, tanszékét, illetve a záróvizsga tárgyaidat, amit utána a konzulensed elfogad. Tehát eddigre el kell ezeket döntened, olyannyira véglegesen, hogy ezt soha többet nem változtathatod meg, akkor sem, ha végül is majd csak két év múlva készül el a diplomád... (Ahogy a diplomaterv címét + konzulenseket sem lehet ezután megváltoztatni.) Ezt neked kell leadnod a megadott határidőig (hatodik hét vége) a Diplomaterv portálon keresztül. Nem jó lekésni ezt a dátumot, mert ez számít az igazi jelentkezésednek az idei diplomázásra... A záróvizsgákról (ZV) lásd még a leírást a végén!

6

6. Diplomaterv-kiírás: az előzővel kb. egy időben zajlik, ez szükséges ahhoz, hogy elkészíthesd a diplomádat, ebben kerül rögzítésre, hogy pontosan miről is kell írnod a diplomatervdolgozatodat. A konzulens készíti el a kiírást, de nem árt, ha Te is triggereled, mert lehet, hogy nem tud róla. Netről (általában a tanszék honlapjáról) le lehet tölteni egy mintát hozzá. Ebben van a feladatod leírva. A feladatot nagyon komolyan kell venni, hiszen pont az a dolgod, hogy ezt a kiírást értelmezd, és ez alapján készítsd el a munkád. A bíráló is így dolgozik: elolvassa ezt, és megnézi, hogy hogyan oldottad meg. Ha kimarad valami, vagy netalántán nem pont azt csinálod, ami ki lett írva, az nagyon gáz. A kiírást a konzulens (vagy Te) viszi be a tanszéki adminisztrációra, aztán onnan kell felvenned, mielőtt bekötteted a diplomát. Mindenesetre, ha nem Te viszed be a papírt a tanszékre, az ezen lévő feladatkiírást a bekötés előtt azért egy picivel hamarabb szerezd be, az előbb említett okok miatt. Ennek is a hatodik hét végéig kell legkésőbb felkerülnie a portálra. A tanszékvezetőnek még ezelőtt rá kell bólintania a témára (csak, hogy elég komoly –e), ezt követően a portálon lesz több tennivaló, ezeket viszont időben ismertetik a kezdőlapon. Érdemes tehát figyelni a DipTerv portál (http://diplomaterv.vik.bme.hu/hu/) kezdőlapját! Titkos diplomaterv: MSc képzésben lehetőség van titkos diplomaterv készítésére, ehhez azonban előzetesen engedélyt kell kérni a diplomatervet kiíró tanszék tanszékvezetőjének a Dékántól, és ilyenkor a kiírásban is fel kell tüntetni ezt a tényt. A titkos diplomaterv-téma meghirdetése nyilvános, de tartalma és mellékletei 3 évig nem hozhatók nyilvánosságra. A titkos diplomatervet csak nagyon indokolt esetben szokták engedélyezni. 7. Diplomaírás. Erről részletesebben szólunk majd. Miközben írod, érdemes folyamatosan egyeztetni a konzulenseddel (témavezetőddel). 8. A nagy mű: a szorgalmi időszak végére (rosszabb esetben a következő szorgalmi időszak végére) elkészül a nagy mű. Érdemes közben néhányszor átnézni, nyomtatni, nagyon sok helyesírási/elgépelési hiba lehet benne. 9. Nyomtatás: Te nyomtatod ki a dolgozatot, átnézed, összerendezed stb., kiírást, nyilatkozatot, üres lapot a végéről sem felejted el a helyére tenni, majd bekötteted. 10. Kötés: A BME könyvtárában másfél napos határidők vannak, szóval érdemesebb keresni valami gyorskötőt. Nagyon sok helyen foglalkoznak ilyennel, néhány egyetem közeli megtalálható a wikin:. https://wiki.sch.bme.hu/K%C3%B6ttet%C3%A9s 11. Leadás: a konzulensednek vagy a tanszéki adminisztrátor néninek kell leadnod, ő adja át a bírálónak (lásd következő bekezdés). A határidő a szorgalmi időszak vége, amikor a tanszéki konzulens beírja az aláírást (BSc és MSc esetében a jegyet), ha már leadtad a dolgozatot. Az a lényeg, hogy a bírálat megérkezzen a védés előtt legalább 5 nappal a tanszékre, meg azért a bírálónak is kell adni pár napot, hogy átolvashassa, amit írtál (ki alaposabban, ki nem annyira). Egy példányban kell leadni, amit a védést követően visszakapsz, plusz elektronikus formában. Ha az 5 naphoz képest késést tapasztalsz, feltétlenül kezdj el érdeklődni. 12. Diplomaterv portál: a http://diplomaterv.vik.bme.hu címen érhető el. Ide is fel kell tölteni az elkészült dolgozatot a mellékletekkel együtt (MSc-n Diplomatervezés 1 és 2 esetében is) a szorgalmi időszak végéig. A dolgozatok egyetemi hálózaton belül mindenki számára elérhetőek lesznek, egyetemi hálózaton kívülről csak a dolgozatok témája és absztraktja. 13. Bíráló: a konzulensed választja ki és kéri fel, neked nem sok közöd lesz hozzá, jobb/rosszabb esetben a védésre sem jön el. Ír a cuccról egy kb. egy oldalas irományt, hogy ez mekkora jó lett,

7

ráír egy ajánlott osztályzatot, aztán kérdésként vagy észrevételként beleír pár dolgot, ami nem volt neki egyértelmű. A bírálatot kérd el minél hamarabb a konzulensedtől, és készülj fel a kérdésekre, mert lehet, hogy védésen felteszik őket neked. (Ha ügyes vagy, beleírod a prezentációba a válaszokat, bár az is lehet egy stratégia, hogy nem írod bele, és akkor valószínűleg majd ezeket kérdezik meg, nem valami mást.) 14. Diploma ára: az állami ösztöndíjasoknak ingyenes és a diplomamellékletért sem kell jelenleg fizetni (pár évvel korábban fizetős volt). 15. Nyelvvizsga: legkésőbb a védésig be kell mutatni a hiányzó nyelvvizsga-részeket, ha még nem tetted volna. Ha ezt lekésed, nem lesz kész a nyári nagy és fenségesen ünnepélyes tömegosztóra a könyvecske. A nyelvvizsgát a KTH-ban kell regisztráltatni, ellenőrizd a Neptunban/indexedben, hogy benne van-e. Ha csak később szerzed meg a nyelvvizsgát, akkor ezt később bármikor beviheted a KTH-nak, utána 30 napon belül kiadják a diplomádat. Addig viszont csak a záróvizsga teljesítéséről kaphatsz igazolást. 16. Záróvizsgák (ZV): a diplomád leadásának félévében kell ezeket letenned. BSc képzésen egy több tárgy alapjait számon kérő írásbeli záróvizsga van, ami egyben az MSc felvételi is. E mellett egy specializációs tárgyból kell szóbeli záróvizsgát tenned a szakdolgozat védését követően, amelynek a tárgytematikája lehetőség szerint kapcsolódik a szakdolgozat témájához. MSc képzésben két tárgyból kell szóbeli záróvizsgát tenni a védéssel egy időben. A két tárgy a specializációs tárgyak, a kötelező tárgyak és a felsőbb matematika tárgyak közül kerülhet ki – ezek egyikének kapcsolódnia kell a szakdolgozat témájához. 17. Védés: prezentáció 10-15 percben, aztán egy szóbeli, meg a Dékáni Hivatal számára kell kitölteni egy papírt. A prezentációdba nem fog beleférni semmi. A nagy részét ki kell hagyni annak is, amit te csináltál (az irodalomkutatásról sem tudsz sokat beszélni). Felépítése: max. 3 slide bevezető, aztán a problémák 1-2 slide, megoldások 3 slide (!!!, a fele kimarad, és azt sem magyarázod el), aztán szimulációs/egyéb vizsgálati eredmény 2-3 slide, majd összefoglaló. Jobb esetben oda sem figyelnek, csak beszélj határozottan. Ha túl hosszan beszélsz, lelőnek, és még a jegyedet is leronthatják. Ha meg kérdeznek, tessék határozottan felelni, valószínű úgysem értik, amit mondasz (legalábbis sehol sem tudnak abban a pillanatban utánanézni, hogy tényleg így vane :) ). 18. Ünneplés: vigyázz, sok végzett hallgatónk állítja, hogy a nyári melegben napközben elfogyasztott alkoholtartalmú italok eléggé ütősek. A téli időszakban lehet, hogy tovább lehet bírni. :) 19. Diplomaosztó: Mindkét félévben van ünnepélyes diplomaosztó. Az őszi félévben diplomázóknak február végén – március elején, a tavaszi félévben végzőknek pedig július végén. Persze előtte már elkérheted, a KTH az utolsó záróvizsga után nyolc munkanappal állít ki igazolást az okleveled megszerzéséről. 20. Könyvtár: (Karakó Miklós tollából): könyvtárba vissza kell vinni a könyveket a félév végén, hiszen addig van jogviszonyod hivatalosan, hiába érvényes a beiratkozás októberig. Kiegészítés, amit adnak igazolást, hogy nincs tartozás, az a KTH-t nem érdekli. > > > > > >

Tisztelt Hallgató! Valamikor a KTH előtti időkben be kellett mutatni mindenféle igazolásokat a nem tartozásról, de a KTH megalakulásakor ez megszűnt. (Az oklevél kiadásának u.is nem feltétele az, hogy van vagy nincs könyvtári tartozás...)

8

Időbeosztás

Megnevezés Kitöltött diplomaterv-adatlapok leadása a Diplomaterv portálon (ez egyben a jelentkezés a záróvizsgákra is – kivéve Diplomatervezés I) MSc próbafelvételi (HK-s szervezés) Diplomaterv-dolgozat (Szakdolgozat) leadása BSc írásbeli záróvizsga – MSc felvételi időpontja Szakdolgozat védések Záróvizsga időszak Igazolás kérése az oklevél megszerzéséről

Határidő Szorgalmi időszak 6. hetének vége November vége/December eleje Szorgalmi időszak utolsó napja Vizsgaidőszak első fele* Vizsgaidőszak utolsó 3 hete* sikeres záróvizsga utáni 8. naptól

*: A felvételi (első) záróvizsga időpontja lehet hamarabb, mint a ZV időszak, ám ez után még lehet vizsgázni. Ennek időpontját 1-2 hónappal előtt közzéteszi a Kar, mivel ezt kifelé is hirdetni kell.

9

A diplomaterv-dolgozat Általános kérdések Néhány általános kérdés a diplomaterv-dolgozattal kapcsolatban. Miért is diplomaterv (és nem diplomamunka)? A válasz egyszerű: a mérnök tervet készít. Mi a diplomaterv célja? A diplomatervvel azt kell igazolnod, hogy önálló mérnöki munkára alkalmas vagy, ismered és alkalmazni tudod a mérnöki tervezési módszereket egy szakmai feladat során. Ehhez hozzá tartozik, hogy képes vagy a feladatkiírást értelmezni, megfogalmazni a műszaki feladatot, megválasztani a feladat megoldásához szükséges eszközöket, módszereket és végül a választott megoldást értékelni, elemezni. Ki fogja majd elolvasni, milyen stílusban kell írnom? A diplomaterv alapvetően egy szakmai írásmű, amely egy adott feladat megoldásának lépéseit dokumentálja. Első körben a bíráló fogja majd elolvasni, véleményezni, majd a záróvizsgán a bizottság tagjai is gyakran átlapozzák, akiknek mellesleg joguk van a bíráló által javasolt jegyet megváltoztatni (vagyis 10 perces átlapozás után is látniuk kell mi a munkád fő érdeme!). Ezen túlmenően, a diplomaterved a könyvtárban vagy az Interneten bárki számára hozzáférhető lesz, ezáltal a kérdéses területen az utánad jövő egy-két évfolyam tipikusan alapműnek fogja tekinteni a dolgozatod. Ezért gondolj arra is, mit hagysz hátra az utókornak. A dolgozat tehát szakmai beszámoló, nem élménybeszámoló és nem tankönyv jellegű. Ha a diplomaterv-dolgozatodat nagyon jónak találod, akkor különböző céges illetve alapítványi ösztöndíjakat is megpályázhatsz vele (HTE, Infopark Alapítvány, Simenes, Pro Progessio stb.). Az aktuális kiírásoknak a neten érdemes utánanézni. Mi a helyzet, amikor a diplomatervezés egy céges projekthez kötődik? Amikor a diplomatervezés egy cég által fizetett projekthez kapcsolódik, természetesen nem kell minden apró részletet a diplomadolgozatba leírni, különösen, ha a cég titoktartást kér. Ebben az esetben az egyetemi konzulens okosan megválaszthatja a bíráló személyét, hogy a cég versenytársaihoz az információ „kellően” késleltetve jusson csak el, mert zárt diplomatervet csak MSc képzésen lehet készíteni, és ott is csak meghatározott időtartamig lehet titkos. A külső konzulenseddel mindenképp egyeztess, hogy nem kerül-e ki a cég számára érzékeny információ a dolgozatban. Nyilvánvalóan azokat a részeket nem lehet kihagyni, amelyek a munkád gerincét képezik, azaz ami nélkül a dolgozat nem áll meg lábán.

10

A diplomaterv-dolgozat felépítése I. Külseje fekete műbőr, rajta középen arany színnel: Diplomaterv (Szakdolgozat), jobb alsó sarokban név és évszám. Oldala, hátulja üres. Fontos, hogy Diplomaterv (Szakdolgozat) legyen ráírva, ne más. II. Diplomaterv-kiírás, azaz a feladat szövege és a végén a konzulens értékelése. III. Nyilatkozat: egy formanyilatkozat arról, hogy saját magad készítetted a dolgozatot, meg nem engedett segítség/segédeszközök használata nélkül. A pontos szövegét a lásd mellékletben. (Ne felejtsd el aláírni a nyilatkozatot!) IV. Borító: általában fent középen BME logó, alatta közvetlenül, középre rendezve az egyetem, kar, tanszék neve. Aztán nagy betűkkel a cím (pontosan, ahogy a kiírásban van), alatta a neved közepes betűkkel. A lap alján a konzulensek neve, tanszéke/cég neve és az évszám. (Lásd melléklet). Ajánlott az egyetemi betűtípus használata (letölthető az egyetemi PR Iroda honlapjáról, Quorum betűtípus). V. Kivonat: maximum egy oldalas tömör leírás arról, hogy mi volt a feladat, mit dolgoztál erre ki, és hogy ez milyen jó. Olyan stílusú legyen, hogy ezt valószínűleg a védésnél ott üldögélő (külsős) vezérigazgatók fogják olvasgatni, szóval lehet kicsit homályos és lehet beleírni mindenféle menő kifejezést. VI. Abstract: az előző angolul. Nem muszáj szóról szóra lefordítani, csak úgy kb. A félév végére, több hónapos irodalomkutatás után – ha egy kicsit is tudtál már korábban – vágni fogod az angolt és a szakkifejezéseket. Ezt fel is kell tölteni a Diplomaterv Portálra (ügyelve a minimum karakterszámra!) VII. Tartalomjegyzék: a fejezeteket lehet szépen hierarchikusan számozni: 1.1.1.1 stb… A tartalomjegyzékbe kerüljön bele minden rész száma és címe (a dolgozat legyen jól tagolt, szóval minimum egy oldal lesz a tartalomjegyzék). VIII. Ábrajegyzék (esetleg táblázatok jegyzéke): a kettő közül elég az, amelyikből sok van. Ha csak két táblázatod van, akkor nem kell táblázatok jegyzéke. Ha ábra nincs sok (bár az furcsa lenne), akkor inkább menjen az egész a végére, mert különben hülyén néz ki az elején egy szinte üres lap. IX. Bevezető: a kivonathoz hasonló, csak annál bővebb és picit azért mérnökiesebb, egy-két oldal terjedelmű. A bevezetés célja, hogy az olvasó válasz kapjon a következő kérdésekre:  hol helyezkedik el a téma a világban,  mi a megoldandó feladat,  mi teszi indokolttá a probléma kezelését,  és a probléma megoldása mit tesz lehetővé a számunkra? A fejezet végén, a diplomaterv felépítését foglald össze, minden fejezetről egy-egy bővített mondatot írj, hogy mivel fog foglalkozni a kérdéses szövegrész. Olyan legyen, hogy egy távközlési/informatikai/villamosmérnöki alapműveltséggel rendelkező mérnök a bevezető alapján megértse, követni tudja a diplomafeladatod speciális problémáit. A legjobb teszt: add oda egy olyan évfolyamtársadnak, aki nem ismerős a diplomád témájában, és kérdezd meg, érti-e miről van szó! Hallgatói tipp: Nálam volt egy nagyobb terjedelmű környezettanulmány az elején (elég spéci volt a hálózat, amiben a feladatom meg volt adva), aztán röviden, hogy milyen hiányosságot/problémát oldottam meg, majd egy pár soros összefoglalás a fejezetek tartalmáról. Jó, ha olvasmányos marad, de mint írtam, ez azért már a mérnöki munka része... Arra figyelj oda, hogy semmi konkrétra nem hivatkozhatsz (amit majd csak később mutatsz be), mindent csak úgy magyarázz el, mint ahogy egy átlag mérnöknek mondanál. Ezt is lehet a végén írni, de nem muszáj, legfeljebb majd átírod. X. A lényeg, felépítéséről lásd külön fejezetünket

11

XI. Összefoglalás: a bevezetőhöz hasonló, csak itt a környezetrajz helyett inkább a diplomában bemutatott problémák (esetleg az azokra létező korábbi megoldások) leírása legyen, aztán foglald össze, hogy mit csináltál. Ez annyiban különbözik a bevezetőben leírttól, hogy már fel lehet használni a diplomában bevezetett, ismertetett dolgokat, kifejezéseket stb. A végére mehet a tömjénezés, meg hogy mire lehet használni, és/vagy mik a továbbfejleszthetőségi lehetőségek. XII. Köszönetnyilvánítás: opcionális. Ha a félévi konzultáció abból állt, hogy benéztél párszor a konzulensedhez, aki az esetek nagy részében akkor sem volt bent, ha előre megbeszéltétek, meg amúgy se nagyon mondott semmi hasznosat, akkor nem kell. Ha csomót segített, meg a barátnőd/haverod is százszor átolvasta és korrektúrázta a cuccot, akkor viszont tessék csak nekik megköszönni. Csak annyi az egész, hogy köszönöm xynak, hogy ebben-abban mennyit segített. XIII. Irodalomjegyzék: munka közben folyamatosan kell készíteni. Olyan hivatkozást kell adni, ami alapján meg lehet találni a könyvtárban (vagy elektronikus könyvtárnál), vagyis folyóiratnál a folyóirat címe, kiadója, évfolyama, száma, oldalszám, megjelenés helye és ideje is kell. Könyvnél szerzők (szerkesztők, fejezetszerző stb.), kiadó neve, kiadás helye és ideje, oldalszám. Ha épp egy adott cikkel foglalkozol, akkor írd oda magadnak a bekezdéshez, hogy melyik cikkből van, amit írsz, majd a végén szépre formázod a hivatkozást. A cikkből pedig írd ki az adatokat az irodalomjegyzékbe (szerző(k), cím, megjelenés helye/ideje). Webes hivatkozás esetén webcím és az olvasás dátuma. Ha nem így csinálod, akár csak nem pontosan írod ki az adatokat a cikkből, a végén elég nehéz lesz összevadászni, hogy az ötven elolvasott cikkből mit használtál fel, azt hova kell hivatkozni, amikor már azt sem tudod, hogy hol is van az adott cikk a gépeden... (Ha nem épp a neten olvastad a dolgot.) XIV. Rövidítések jegyzéke: Nem kell minden, ami benne van a dolgozatban, csak a fontosabbak. Szóval az, amiről csak az irodalomkutatásnál írsz, és csak azért írtad bele, hogy érthető legyen az adott rész stb., az felesleges. Viszont ezt is jó folyamatosan a munka közben készíteni, azaz amikor épp írod bele a dolgot a diplomádba, akkor odatekersz a rövidítésjegyzékhez, és azonnal bele is írod (rövidítés – feloldás angolul – magyarul). Aztán a végén meg lehet húzni, maradjanak a fontos dolgok, amiről sok szó van, vagy ami nem egyértelmű (tipikus példa az ATM), meg azok, amik a diplomád lényegét képzik, akkor is, ha csak kevésszer van róla szó. Azaz, ha valaki elolvassa ezt a jegyzéket, akkor kapjon egy képet arról, hogy miről szól a diploma. Ez a rész egyébként mehet előre is a diplomában (a tartalomjegyzék elé), vagy hátra a végére. Diplomaterv-minta A Diplomaterv portálon elérhető egy Word sablon, bejelentkezés után, amennyiben már van számodra kiírt téma. Érdemes azt használni. LaTeX sablon http://mit.bme.hu/~markus/latex/thesis.html „Azért érdekes, hogy fenntartásokkal kell kezelni kartól függően. Például a mostani diplomahowto 2.5cm-es margókat javasol, ez a minta viszont, ha jól látom, többet állít be. Az első három oldal szerkezete is érdekes, a külön belső címlappal (ami csak a bőrborításra kellene a ti javaslatotok szerint), meg a diplomaterv feladat két lapra bontásával. Ezek lehet, hogy apróságok, a LaTeX-minta pedig segíthet másoknak is (én LaTeXben írom, bár kétségtelenül nem ez alapján a minta alapján, mert egyrészt IIT-n vagyok, másrészt pedig későn jött az infó erről a mintáról).”

12

További információk Az AUT-n diplomázók figyelmébe https://wiki.sch.bme.hu/Tapasztalatok_a_diplomatervez%C3%A9ssel_kapcsolatosan itt részletes leírás van a CD/DVD-mellékletről is. Bizonyos tanszékeken nem kérik az elkészült kódot, de többnyire igen, a lényeg, hogy értelmes mappastruktúra legyen, esetleg a dolgozat is rajta elektronikusan. Esetenként deployment package-t is kellett gyártani, hogy a bíráló tudja kipróbálni/futtatni.

Szerkesztési tippek Néhány tipp ahhoz, hogy minőségi dolgozatot tudjál készíteni. Az alábbiakat nem kötelező megfogadnod (de érdemes). Dokumentumszerkesztés c. tárgy: Nem annyira egyszerű egy diplomaterv-dolgozatot elkészíteni, számozni kell a fejezeteket, a hivatkozásokat, formázni a bekezdéseket. Ha még nem vagy végzős, akkor ajánljuk a Dokumentumszerkesztés című választható tárgyat, ahol sok-sok apró fortélyt el lehet tanulni, legyen szó akár LaTeX, akár Word dokumentumról. Számozás: a bevezetőtől az összefoglalóig külön kell számozni, arab számokkal. Az előtte lévő dolgok és a vége ugyancsak egy blokknak számít, és római számokkal számozandó. Azaz, ha jól csinálod, akkor a mű lényegi részét "kiemelve" a maradék folyamatos római számozású marad. (Szóval: I, II, ... V, VI, 1, 2, ..., 59, 60, VII, VIII...) Magyarítás: csak akkor használj magyar kifejezést, ha létezik, de törekedj a magyar kifejezések használatára. Pl. hálózatos kifejezésekhez a Tanenbaum könyvet lehet alapul venni. Ábrák: nagyok, nyomtatásban (is) szépek, egységesek és jól érthetőek. Annyira legyen nagy, hogy minden jól látszódjon (persze csak azért óriásiban berakni őket, hogy majd ezektől lesz meg a kért oldalmennyiség, egy kicsit feltűnő...) A nyomtatást próbáld ki előre, akkor is, ha te gépen korrektúrázod a cuccot, mert leadás előtt észrevenni, hogy az összes ábra csúnya, elég kétségbeejtő lenne. Vedd figyelembe, hogy tudsz-e színes ábrákat nyomtatni, a különböző szürkeárnyalatok mellett mintákat is érdemes használni. A vizsgálat résznél a grafikonok legyenek hasonlóak, egységesek (keret ugyanott legyen vagy egyáltalán ne legyen, adott dolgot próbáld meg ugyanazzal a színnel/mintával jelölni mindig, grafikon X és Y tengely menti beosztása legyen azonos hasonló típusú vizsgálatnál stb.). A jól érthetőség azt jelenti, hogy a magyarázó ábrákon mindenről, amit csak bejelöltél, írd oda, hogy mi is az. Akkor is, ha szövegből szerinted egyértelműen kiderül. Szerkesztés: ha nem ismered még teljesen a szövegszerkesztőt, amivel dolgozol, akkor számíts rá, hogy nem megy majd olyan simán a formázás. Esetleg munka közepén is csinálhatsz egy kb. formázást (tartalom- és ábrajegyzékkel, szépen formázott ábrákkal stb.), hogy időben rájöjj, ha nem megy egyből valami. A szövegszerkesztők tudnak ábra-, táblázat és tartalomjegyzéket generálni, csak nem megy minden olyan flottul, ahogy az ember tervezi. Lábjegyzeteket is lehet használni, hivatkozásokat vagy rövid „színes” kiegészítéseket oda lehet írni. Bővebben lásd: A formai részek fejezetben.

13

Tartalmi tippek Néhány tipp ahhoz, hogy minőségi dolgozatot tudjál készíteni. Az alábbiakat nem kötelező megfogadnod (de érdemes). Mennyire kell komolyan vennem a diplomaterv-feladatkiírás szövegét? Véresen. A bíráló tételesen, pontról-pontra ellenőrizni fogja minden egyes részfeladat (bajuszos bekezdés) megoldottságát. A legalább elégséges (2) dolgozat szükséges, de nem elégséges feltétele az összes bajusz „megtámadása”. Egy bajusz (felsorolásjel) hiányzik és a dolgát komolyan vevő bíráló máris elégtelent kénytelen javasolni a diplomádra! Ez alól csak vis major adhat felmentést, amit a dolgozatban részletesen magyarázni és indokolni kell. A félreértések elkerülése végett a „nem maradt rá időm” jellegű sirám nem vis major! Miből áll a nyilatkozat szövege? A nyilatkozat szövege az alábbi: Alulírott XY, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója kijelentem, hogy ezt a diplomatervet meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem. Mi történik, ha a nyilatkozatot elfelejtem saját kezűleg aláírni? A bíráló vissza fogja küldeni, csak az aláírás megléte esetén kezd hozzá a bírálat elkészítéséhez. A kivonat milyen hosszú és mi álljon benne? A kivonat egy oldalnál rendszerint nem hosszabb tartalmi összefoglaló, amely arra szolgál, hogy közérthető módon megvilágítsa, miről szól a dolgozat. A téma elhelyezés után a feladat rövid ismertetését, a motivációk tisztázását, a választott megoldást célszerű bemutatni. A végén az elért eredményekre és azok alkalmazhatóságára (kik, milyen területen, milyen célra) kell kitérni. A kivonatot az érdemi rész befejezése után írd meg, addigra áll össze a diplomaterv egy egésszé. Figyelj arra, hogy aki olvassa, esetleg járatlan ezen a területen, és ez alapján dönti el, hogy tovább olvassa-e vagy sem. Túl keveset és túl sokat sem szabad ígérni az olvasónak, mert az egyik esetben nem olvassa el, a másik esetben pedig kiábrándul! Ne felejtsd, a záróvizsga bizottság elsősorban ez alapján alkot képet a munkádról. Hogyan célszerű felépítenem a diplomadolgozatom érdemi részét? Egy jó diplomamunka legalább a következő egységekből épül fel: 1. Irodalomkutatás 2. Tervezés 3. Megvalósítás 4. Elemzés Az irodalomkutatási részt hogyan építsem fel? Ennek a résznek a feladata az, hogy a témakör hátterét, az előzményeket megvilágítsa, valamint a tervezési döntések megértéséhez szükséges ismereteket célirányosan összefoglalja. Így a meglévő szakirodalom (könyvek, folyóiratok, cikkek) kritikai elemzését kell elvégezned, azaz bemutatod, mi hogyan működik, és az a témád kapcsán milyen kérdéseket vet fel. Tipikus hiba szokott itt lenni, hogy szabványismertetéssé válik a szöveg, unalmas részleteket ismertet a szerző, ahelyett 14

hogy a lényeget kiemelve elemezné. Itt minden gondolat forrására hivatkozni kell, nem elég a szóbeszédre támaszkodva általánosságokról beszélni. Irodalomkutatással, a különböző online és nyomtatott folyóiratokkal kapcsolatban hasznos lehet az alábbi tájékoztató 3. fejezete: http://www.mit.bme.hu/services/pubinfo/szakirod-kezeles.pdf Miről szól a tervezés? A feladatkiírás és háttér-információk figyelembevételével célszerű összegezned a tervezendő rendszerrel szemben támasztott követelményeket, amelyeket e tervezési folyamat igyekszik megcélozni. Mivel műszaki probléma megoldását célzod meg, a követelmények számszerűsítését tartsd szem előtt! Nem minden esetben könnyű a feladatkiírásból kialakítani a tényleges specifikációt, sőt elég gyakran előbb kis kutatás előzi meg ezek kidolgozását. Ezek után a tervezés részletes leírása következzék, a döntési lehetőségek és a választott megoldások indoklásával. Mivel a mérnöki tervezés egy iteratív folyamat, amelynek során maga a terv is többször átalakul, a végleges változatot ismertesd. A tanult tervezési módszerek alkalmazása mellett heurisztikus lépésekre is szükséged lesz, viszont ez utóbbi nem mehet a széles körben használt módszerek, jelölések rovására. Célszerű lesz ábrákon keresztül bemutatnod a megtervezett rendszer felépítését, működését. Térj ki arra, hogy az egyes komponensek milyen alkomponenseket tartalmaznak és más komponensekkel milyen kapcsolatban vannak, illetve milyen információ, milyen illesztési felületen keresztül, merre áramlik. Lényeg az, hogy az olvasóban kialakuljon egy összkép a rendszer működéséről. Mit írjak a megvalósításról? A megtervezett rendszer működőképességének igazolását a megvalósítással, illetve annak elemzésével tudod bebizonyítani. Az implementáció történhet valós vagy szimulált környezetben, melynek tulajdonságait érdemes bemutatnod. Általában vannak az implementációnak olyan sarkalatos pontjai, amelyek a tervek alapján közvetlenül nem valósíthatók meg, ezeknél célszerű kitérned arra, hogy milyen fogásokat alkalmaztál. Programlista kifejezetten nem illik be a diplomatervbe, esetleg a függelékben emelhetsz ki fontosabb részeket. Bevált megoldás, hogy a kódot egy CD lemezen mellékeled, vagy az Interneten adsz meg elérési címet. A futó programról néhány lényeges helyen készíthetsz képernyőmentést (screenshot), amellyel magyarázó szöveggel mellékelve javítod a dolgozat minőségét. Tehát ez a rész fejlesztői nézőpontból mutatja be a problémát, a felhasznált operációs rendszer illetve programozási környezet sajátságainak ismertetésével és a feladat ebbe a környezetbe való beillesztésével. A lényeg az, hogy az olvasó számára világos legyen, hogy miként lett a tervből működő rendszer. Mit kell az elemzésbe írnom? Az implementáció önmaga kevés annak bizonyítására, hogy a megvalósított rendszer a tervezés követelményeinek megfelel. Szükséges funkcionális és teljesítőképességi tesztek elvégzése. Gyakran előfordul, hogy az idő rövidsége miatt, a tervezett funkcionalitást nem tudjuk 100%osan teljesíteni, mindenképp írd le, mi valósult meg és mi nem. Itt a specifikált funkcionalitást és a számszerű jellemzőket kell ellenőrizni, például a megvalósított rendszer nem képes automatikusan hálózati topológiát generálni és csak 100 csomópontot tud kezelni a tervezett 1000-rel szemben. A működő funkciók vizsgálatát egyszerű tesztekkel célszerű megnézned, tudod, hogy egy adott bemenetre milyen választ kellene adni a rendszernek és összehasonlítod az eredménnyel. Például, az egyik komponens exponenciális eloszlású mintákat generál, akkor a kimenetet statisztikai próbával illik ellenőrizni, de legalább hisztogramok szemrevételezésével. Az eltérésekből származó hibák okát fontos kielemezni, hogy a megvalósításba milyen zavaró tényezők szólnak bele. A tesztkörnyezet ismertetését ne felejtsd el, ez a tesztek reprodukálhatósága illetve az összehasonlíthatóság miatt fontos. A teljesítőképesség vizsgálatok arra keresik a választ, hogy a rendszer kívülről megfigyelhető viselkedése hogyan változik a terhelés függvényében, azaz csak lassul vagy téveszt is a rendszer a terhelés növekedésével.

15

Érdemes azt is megvizsgálni, hogyan alakul a rendszer erőforrásigénye (memória, diszk, processzor) és kihasználtsága a feldolgozandó információmennyiség függvényében. Mindenképp térj ki arra, hogy az általad elkészített implementáció a fellelhető hasonló megvalósításokhoz képest mennyire jobb, rosszabb, és milyen szempontból. Vigyázz, a „lényegesen jobb” kitétel önmagában nem mérnöki fogalom, használj konkrét, objektív adatokat: mérőszám + mértékegység (pl. „120%-os teljesítménynövekedést értem el”)! A boncolgatást azzal célszerű lezárni, hogy milyen megoldandó feladatok maradnak még hátra, milyen lehetőségeket látsz azok megoldására, illetve milyen irányban lehet a rendszert továbbfejleszteni. Hogyan foglaljam össze az elvégzett munkát? Először is a kiírásnak megfelelően (múlt időben) vedd sorra, mi volt a kiindulási állapot, mi volt a feladat, és meddig jutottál el a megoldásában. Emeld ki az elemzés során feltárt főbb eredményeket, amelyek a rendszer üzemképességét igazolják, és jelezd továbbfejlesztés lehetséges irányát. A végén azzal célszerű zárni az egészet, hogy ki és hol tudja hasznosítani a munkád eredményeit. Mi a jó arány a forrásmunkák és saját munkám között? Ügyelj arra, hogy legalább 50-50% legyen az arány, de a saját munkád javára több is lehet; egy alapos munkában 30-70% körül jön ki a végén. Szakdolgozat esetében lehet nagyobb az irodalomkutatás aránya, de ez függ a dolgozat témájától is.

16

Formai tippek Hány oldalt célszerű írnom? Szakdolgozat esetében minimum 30, 45 körüli ajánlott oldalszám lehet az iránymutató. De mindenképp érdemes rákérdezni a konzulensnél is az elvárásokra, mert tanszékenként változóak lehetnek az elvárások. Mesterképzésen a Diplomatervezés 1 esetében a beszámoló még inkább az Önálló laboratóriumi beszámolókhoz hasonlít, tanszékenként eltérő formai követelményekkel, - egy legalább 30 oldal körüli dolgozat az elvárt - és az elmúlt fél éves munkáról szól. De egyben célszerű, ha ez a végleges diplomaterv alapja is. (A végleges 60-90 oldal körülbelül a hasznos részre nézve) Angolul vagy magyarul írjam a dolgozatot? Mivel Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar, ezért alapértelmezésben magyarul kell megírni a dolgozatot. Az utóbbi időben az a tendencia, hogy aki posztgraduális képzésben akar részt venni vagy multinacionális cégnél akar elhelyezkedni, az angolul írja meg a diplomadolgozatát. Ez szintén nem kötelező, ezzel csupán azt mutatod meg, hogy nemzetközi szinten képes vagy egy összetett feladatot az elejétől a végéig elvégezni. Mielőtt az angol nyelvű verzió mellett döntesz, gondold végig, hogy ez mennyi többletmunkát fog neked jelenteni a fogalmazás és a nyelvhelyesség terén. Gazdinfón vannak specializációk, ahol kötelező az angol. Egyes szám első személyű vagy többes szám első személyű alanyt használjak? A dolgozatból egyértelműen ki kell, hogy derüljön, mi az amit mások végeztek már korábban, és mi az ami a te munkád. A döntéseid és a saját véleményed mindenképp egyes szám első személyben írd, ugyanakkor törekedj arra, hogy ne minden mondat kezdődjék úgy, hogy „Én ...”. A személytelen mondatszerkezetek használatával helyenként át tudod hidalni ezeket a nehézségeket. A többes szám első személyű alany használata közvetlenebb viszony kialakítását célozza meg az olvasóval. Többnyire az irodalomkutatási részben jöhetnek elő ilyen szerkezetek, amikor már egy meglévő ismeretre utalsz és mintegy végigkalauzolod őt ezen a területen. Továbbá olyan eszmefuttatásokkor használhatod, amikor olvasót kvázi felszólítod, hogy a gondolatmeneted kövesse végig, például „... az x. ábrán a komponens megbízhatóságának időfüggését látjuk. Vegyük észre, hogy...”. De ezt személytelen mondattal is kiválthatod, ha ez neked jobban tetszik: „... az x. ábrán a komponens megbízhatóságának időfüggése látható. Észrevehető, hogy ...”. Milyen formában szokás a dolgozatot elkészíteni? A dolgozatot a szokásos A4-es papíron, 2-2.5 centiméteres margóval (plusz alul sorszám és felül az esetleges fejléc), 11-12 pontos betűmérettel, 1 centiméteres kötésmargóval és másfeles sorközzel kell elkészíteni (a pontos adatoknak utána kell kérdezni). Egyoldalas kivitelben könnyebb olvasni a bekötött példányt. A dolgozatnak nem kell nyomdai minőségben színesben csillognia-villognia, az értékét nem ez adja meg. Ez nem jelenti azt, ha van egy jó színes ábrád, azt ne tedd bele színesben kinyomtatva. A lapszámozást hogyan csináljam meg? A bevezetés első oldalán, arab 1-től kezdődjön és a dolgozat utolsó lapjáig tartson.. A tartalomjegyzéket vagy római I-től kezdve számozzuk vagy egyáltalán nem számozzuk, úgy mint az előtét oldalakat. A lapszámot a lap alján középen célszerű feltüntetni. 17

A fejezetek beosztását hogyan végezzem el? A diplomadolgozatot szövegét – annak mennyisége miatt – fontos kisebb egységekre, fejezetekre illetve alfejezetekre bontani. A fejezetekre bontást lehet a fentebb ismertetett egységek alapján elvégezni, de lehet hogy egy egység több fejezetre kívánkozik szétbomlani. A fejezeteket arab számokkal látjuk el (decimális aláosztást használva), viszont bevezetés előtti és a összefoglalás utáni részeket nem számozzuk, illetve a függelék számozását nagybetűkkel szokás végezni. A hierarchikus felbontást a szövegszerkesztő programok támogatják, célszerű élned ezzel a lehetőséggel, és így a tartalomjegyzéket automatikusan tudod generálni. A tartalomjegyzék megtekintésével ellenőrizheted, mennyire van kiegyensúlyozva az egyes fejezetek által felölelt rész. Három szintnél mélyebb beosztást nem célszerű csinálnod, a négy még szükség esetén elmegy. Ha egy részt alegységekre bontasz, akkor legalább kettő alegysége legyen. Ügyelj arra, hogy az egyes fejezetek elején legyenek átvezető gondolatok, hogy az olvasó ne veszítse el a fonalat Milyen szövegszerkesztő programot használjak? Általános jelenség, hogy a helyesírási hibák lerontják az összbenyomást, még ha tartalmilag kifogástalan is a mű. Célszerű ezért olyan eszközt választanod erre a célra, amely segít neked a helyesírási hibák megkeresésében, mert az utolsó emberi átolvasás után is szokott hiba maradni benne. Mivel műszaki szövegben képletek, ábrák és táblázatok is szerepelnek, ezért fontos, hogy ezeket korrektül kezelje. A szövegkomponensekhez stílusok rendelése szintén elengedhetetlen egy ekkora mű egységes kezeléséhez. Ha magyarul írsz, a Microsoft Word, a LateX és az OpenOffice jöhet szóba. A LaTeX helyesírás-ellenőrzéshez a http://www.szofi.hu/gnu/magyarispell/ címen találsz leírást, az OpenOffice-t pedig az http://office.fsf.hu/ címen találod. A képleteket LaTeX segítségével lehet legegyszerűbben szerkeszteni és a legszebb külalakot is ez állítja elő. Aki már hozzászokott a LaTeX ezen körülményeihez, azt nem akarjuk lebeszélni arról, hogy azt használja. Viszont, ha most fogsz hozzá az első nagyobb dokumentum előállításához, akkor nem szerencsés a LaTeX, a Word-del könnyebben boldogulsz majd (viszont a Word nehezebben boldogul a nagy fájlokkal). A forrásmunkák hivatkozásának milyen formája van? Többféle módszer kínálkozik, a lényeg az, hogy a diplomadolgozatban (a szövegben és az irodalomjegyzékben) egyet használj közülük konzekvensen. A leggyakoribb – és az elvárt – a sorszámozott irodalomjegyzéket is, ekkor szögletes zárójelben szokás a hivatkozás sorszámát feltüntetni, lásd [1]. Majd a végén az irodalomjegyzékben megnevezni, hogy az egyes sorszámhoz milyen irodalom tartozik. (szerző, cím, kiadó, év, oldalszám). Gyakori – bár főként más karokon – a Harvard-rendszerben történő hivatkozás, amikor a szerzőt és az évszámot zárójelen belül tüneted fel, például (Einstein, 1905). Ha egy évben a szerző több munkája is szerepel az irodalomjegyzékben, akkor az évszám mögé tett kisbetűkkel különböztetjük meg azokat egymástól. Ha a szerző nevét a mondatban alanyként szerepeltetned, akkor már elég az évszám feltűntetése is: „Einstein a speciális relativitás elméletében részletesen kifejti, hogy az események bekövetkezési sorrendje függ a megfigyelők mozgásától is (1905a).” Elterjedt az is, amikor a szerző(k) vezetéknevéből és az évszámból készítünk egy címkét, és az szögletes zárójelbe tesszük, például [Ei05]. Nem sorszámozott hivatkozások esetén a lábjegyzetben is érdemes megemlíteni a hivatkozást, mert akkor rögtön látni lehet, miről is van szó. A forrásmunkákra hogyan hivatkozzak a szövegben? Általában egy újabb gondolatsor első mondatában szokás megemlíteni, honnan származnak a kérdéses gondolatok. Hosszabb rávezetés után, a gondolatsor végén is el lehet helyezni a hivatkozást. Ez akkor általában kitekintés jellegű hivatkozás, azaz szorosan nem kapcsolódik a

18

lényegi részhez. A forrásokból szó szerint vett idézetek gyakran megtörik a dolgozat egységét, ezért az ott található gondolatokat a saját szavaiddal a célod érdekében fogalmazd át. Nagyon rosszul néz ki, ha hosszabb szövegrészt szinte egy az egyben átmásolsz a forrásból és a bíráló (vagy bárki más olvasó) ismeri az adott forrást! Az irodalomjegyzék milyen felépítésű szokott lenni? A sorszámozott irodalomjegyzéknél, a források szövegbeli előfordulási sorrendjébe szoktuk a tételeket rendezni, ekkor viszont a sorszámozás automatikus kezelése elengedhetetlen követelmény a szövegszerkesztőtől. (A Word ezt nem nagyon tudja, a végén kézzel kell átnézi az összes hivatkozást.) Harvard-rendszer esetén (amelyeket más karokon követelnek meg) a tételeket a szerző(k) neve alapján szokás sorba rendezni. Az egyes forrásmunkák milyen adatait kell az irodalomjegyzékben feltüntetnem? Minden forrás szerzőjét és a keltezés évszámát kötelező feltüntetned, valamint a forrás fajtájától függően további adatokat, amelyet a publikálás eredeti nyelvén kell megtenned. Az azonosítási illetve elérhetőségi információk a publikáció fajtája szerint: 

Könyv - a címe, a kiadás helye, a kiadó neve és az ISBN száma. Ha nem a teljes könyvre hivatkozol, akkor a kérdéses rész első és utolsó oldalszámát tüntesd fel (127-133. oldal vagy pp. 127-133).  Folyóiratcikk - a cikk pontos címe, a folyóirat címe, évfolyama és száma, illetve a cikk első és utolsó oldalszáma. A folyóirat ISSN számát is célszerű feltüntetned, ha nem egy közismert folyóiratról van szó (például az egyetemi könyvtárban nem található meg).  Konferencia előadás - az előadás pontos címe, a konferencia neve, helye és időpontja, a kiadvány kiadásának helye, a kiadója és egyéb azonosítók (pl. ISBN szám, ha könyvként jelent meg), és a kérdéses oldalszámok.  Belső kiadvány (technical report) - a pontos cím, a kiadó intézmény neve, címe illetve elérési módja, a kiadás helye, a kiadvány belső azonosító kódja, és az hivatkozott oldalszámok.  Internetes források - a dokumentum pontos neve és elérése URL formában (például http://www.bme.hu/), valamint az olvasás dátuma. Bővebben lásd a PhD publikációs követelményeknél a kari weben. Az ábrák készítésénél mire figyeljek? Ha az általad választott szövegszerkesztő program támogatja az ábrák készítését, akkor használd ki ezt a lehetőséget. Ha kívülről emelsz be képet, akkor lehetőleg vektorgrafikus programok kimenetét használd (Visio, CorelDraw), mert a végén a tördelésnél az átméretezés nyújthat esetleg segítséget. A pixelgrafikák hátránya pont ekkor szokott előjönni, a kép elcsúful a felnagyítás során. Grafikonok beillesztésénél ne felejtsd el feltüntetni, mi van a tengelyeken és milyen mértékegységben vannak az adatok feltüntetve. Mire ügyeljek a táblázatok és az ábrák beillesztése kapcsán? Az ábrákat és a táblázatokat egymástól független sorszámozással és címsorral kell ellátni és a sorszámuk alapján kell rájuk hivatkozni. Amennyiben az ábrán illetve a táblázatban speciális rövidítéseket vagy jelöléseket használsz, a címsor felett helyben oldd fel azokat! Erre azért van szükség, ha később visszatér az olvasó ide, ne a szövegből kelljen neki kibogarásznia azok értelmezését. A puszta hivatkozáson túlmenően, a levonható tanulságokat jó ha kiemeled, az olvasó figyelmét neked kell terelned, hogy mit vegyen észre. Ha több fejezetben is hivatkozol ugyanarra az ábrára vagy táblázatra, akkor célszerű a tartalomjegyzéket követően elhelyezned az ábrák és/vagy táblázatok jegyzékét. 19

A tördelésnél az ábrák és táblázatok elrontják a lapkiosztást, mit tegyek? Mivel minden táblázatot és ábrát sorszámozol, így azok egyértelműen megtalálhatók, még ha nem is tudod a hivatkozással egy oldalra tenni. Arra ügyelj, hogy azon az oldalon kerülhet elő leghamarább, ahol először hivatkozol rá. Az átméretezéssel, átrendezéssel segíthetsz a helyzeten, de ezzel csak a legvégén érdemes foglalkoznod. A képletekkel mi a helyzet? A képleteket is sorszámozzuk, hogy a hivatkozás rájuk egyértelmű legyen. A sorszámot gömbölyű zárójelben jobbra igazítva szoktuk kiírni.

20

Időbeosztási tippek Hogyan osszam be az időmet a munka és az írás között? Az ember egyszerre csak egy dologra képes figyelni, viszont képes arra, hogy egymás után sorrendben több dolgot is végrehajtson. Az egyes részfeladatok többnyire átlapolódnak időben, a feladat megértése, az irodalomkutatás és a tervezés nagyjából párhuzamosan folyik. A tervezés befejeztével célszerű a dolgozat szerkezetét kialakítani és elkezdeni az írást is. Általában az implementáció a rendelkezésre álló idő java részét elviszi, ezért ha az írásnak utána fogsz neki, lehet hogy kifutsz a időből. (Célszerű, ha az implementáció körülbelül egy hónappal hamarabb kész van és utána tisztán a szövegírással kell csak foglalkozni) Milyen tempóban lehet az írással haladni? A szöveg mennyiségi növekedését egy haranggörbével lehet jól jellemezni. A kezdetekben tipikusan lassan halad az ember, amíg össze nem áll a fejében a kép, melyik fejezetbe mit is fog majd írni. Aztán átlagosan napi 2-3 minőségi oldalt tud az ember hosszabb távon produkálni. Ez azt jelenti, hogy az egyik nap kreatív leszel és írsz 6 oldalt, aztán két nap pihenő és alig történik valami. A vége felé ismét lelassul az oldalszám növekedés, ekkor már inkább minőségi változásokon megy keresztül a szöveg: a fejezetek egymáshoz hangolása, tördelés és helyesírásellenőrzés folyik. A diplomadolgozatot mikor adjam oda a konzulensnek olvasásra? Amikor a dolgozat vázát felépíted, mindenképp egyeztess vele, aztán amikor egy-egy nagyobb résszel kész vagy, megmutathatod neki. Minden esetben mutasd meg neki, mit olvasson el, mert az egészet nem fogja minden alkalommal átnézni. A legfontosabb azonban az, hogy a beadási határidő előtt két héttel már egy minimum 80-90%-os készültségű munkát lásson, hogy a tanácsai alapján legyen időd még a változtatásokat véghezvinni. Úgy tűnik, készen vagyok, de még sincs befejezettség érzésem, mit tegyek? A diplomatervezési időszak végére az ember kellőképpen kimerül, többnyire először találkozik olyan szakmai feladattal, amelyet az elejétől a végéig önállóan kell elvégeznie. Amennyiben a beadási határidő előtt vagy még legalább egy héttel, akkor jól osztottad be az idődet. Tedd félre az egészet néhány napra, és hagyd érlelni magadban, utol fog érni az a néhány gondolat, ami hiányérzetet okoz. Szorít a határidő, és még van mit írnom, de be tudom fejezni, mit csináljak? A konzulensed felé mindenképp jelezd mi a helyzet, és mennyi időre van még szükséged. Nagyon rosszul állok az írással, és már nem látom esélyét a munka befejezésére, mi lesz ilyenkor? Levonhatod máris a nagy tapasztalatot, hogy meg kell tanulnod beosztani az időd és az energiáid egy adott cél érdekében. A következő félévben változatlan formában ismét nekikezdhetsz hivatalosan a diplomatervezéshez ugyanabban a témában. A teendőkről ilyenkor a Dékáni Hivatalban kell érdeklődnöd. Ne feledd, amit a „feladatkiírás komolysága” kérdésnél írtunk! A feladat szövege utólag nem változtatható, nem lehet "újat kérni" a következő félévben. A pecsétes, hivatalosan kiadott feladatkiírás szövegének megváltoztatása alapesetben NEM LEHETSÉGES! Előfordult már, hogy hihetetlen kavarás árán valakinek sikerült, de egyáltalán nem triviális, hogy engedélyezik! A kiadástól számított 2 év áll rendelkezésedre a befejezésre, de ügyelni kell arra, hogy a téma ne avuljon el időközben!

21

Tipikus hibák 1. Nem jól osztod be az idődet, és a dolgozat tartalmi illetve formai egységének kialakítására nem jut időd. A diplomatervezés elején fogj egy naptárat, és alaposan tervezd meg, mikor mit fogsz csinálni és ahhoz igyekezz tartani magad. 2. Nincs a dolgozatnak egy vezérgondolata, ami végigvonul az egész szövegen. A dolgozat írása elején meg kell tervezni, hogy mi az egész téma gerince, és az összes további gondolatot ehhez kell igazítanod. 3. A dolgozatot idegen nyelven írod, és nincs kellő rutinod a gördülékeny fogalmazásban, magyar mondatszerkezetek tükröződnek benne. Ha nincs valaki aki a nyelvi lektorálásban segédkezne, presztízs-kérdést ne csinálj belőle, írj bátran magyarul. 4. A diplomatervet egy korábbi TDK munka egyszerű feljavításának gondolod. Alaposan át kell dolgozni, hogy a diplomatervvel szemben támasztott követelményeknek megfeleljen. 5. Egy-egy fontosabb szabvány kimerítő ismertetése nem elegendő irodalomkutatási munkának. Mások által, hasonló területen korábban végzett munkákat kell keresni, és bemutatni az elért eredmények előnyeit és hátrányait az elérendő cél érdekében. 6. A rendszer tervezése elmarad, és a már megvalósított rendszert mutatod be. Az olvasót nem győzöd meg, hogy a választott megoldás miért ígérkezik jobbnak a meglévőknél. 7. A megvalósításnál nem térsz ki az elmélet és a gyakorlat közti kulcsfontosságú eltérésekre, ami a megvalósított rendszer működését befolyásolja. 8. A rendszer értékelésénél a tesztkörnyezet ismertetése elmarad, és így más vizsgálatok eredményével nem lehet összevetni a tiedet. 9. Részletes indoklás, magyarázat nélküli kijelentésekre támaszkodik a tervezés illetve az elemzés. 10. A forrásmunkák és a saját munkád nem áll arányban egymással, olyan érzése támad az olvasónak mintha nem csináltál volna semmi hasznosat, csak összeollóztad volna a meglévő anyagokat. 11. Az irodalomjegyzék tételei hiányosak, vagy nem néztél körül alaposan, és kevés hivatkozásod van. Az irodalmat a munka elején kell elkezdeni gyűjteni, és nem utólag összevadászni azokat. 12. Helyesírási hibák maradnak a dolgozatban. Egy-egy hiba természetes, de amikor oldalanként egyet talál az olvasó, az lerontja az összbenyomást. A végső változatban igyekezz a hibák számát nulla felé közelíteni. 13. Nem derül ki világosan, mi az amit te csináltál, és mi az amit mások. Konkrétan le kell írnod, mi a te érdemed, és nem kell attól félned, hogy magamutogatás lesz a dologból. 14. A színes ábrák a fekete-fehérben olvashatatlanok a színek leképződése miatt, ez főként olyan grafikonoknál hátrányos, amikor az egyes adatsorokat nem lehet megkülönböztetni egymástól. Ha nem színesben nyomtatod a kérdéses részeket, akkor előre gondoskodj a képek fekete-fehérbe alakításáról. 15. Bitmap képeket használsz, amik átméretezve élvezhetetlenek vagy simán csúnyák. 16. Vagy nem használod az idegen nyelvű kifejezések bevált magyar megfelelőjét, vagy az „eszetlen” magyarítással teljesen érthetetlenné válik a szöveg. Fordításnál az eredeti kifejezést ne felejtsd el zárójelben feltüntetni. 17. Kihagyod valamelyik „kiírás bajusz” lefedését, azaz előírt részfeladat megoldásának tárgyalását.

22

A záróvizsgák Kell választani záróvizsga tárgyakat? Igen, kell, a diplomaterv-adatlapod kitöltésével egyidőben (MSc esetében a Diplomatervezés 2 adatlap kitöltésekor). Fontos, hogy utólag ezen már nem lehet változtatni, tehát ha csak két év múlva diplomázol, akkor is a most kiválasztott tárgyakból kell majd záróvizsgáznod. Milyen tárgyakat lehet záróvizsga-tárgynak választani? Csak olyan tárgyakat, amelyeket sikeresen teljesítettél korábban. A pontos listájuk megtalálható a kari weben. BSC KÉPZÉSEN: Az írásbeli záróvizsga egy több tárgy ismereteit számon kérő vizsga, amely azoknak, akik azonos szak mesterképzésén szeretnék folytatni tanulmányaikat egyben felvételi is. A szóbeli záróvizsgára egy specializációs tárgyat kell választani, lehetőleg olyat, amelynek a témája kapcsolódik a szakdolgozat témájához. MSC KÉPZÉSEN: Két tárgyat kell választani, mindkettőből szóban fogsz vizsgázni a védést követően. A tárgyakat a specializációs tárgyak (ezek közül egy kapcsolódik a szakdolgozat témájához), közös tárgyak és felsőbb matematika tárgyak (villamosmérnököknél a Fizika3/EMT és a természettudományos választható tárgy is számít) közül választhatod. Hány tárgyból kell záróvizsgáznom? BSc-n és MSc-n két-két záróvizsgát kell tenni. BSc-n írásban a szak néhány fontosabb tárgyából, majd a védés után közvetlenül szóbeli egy választható specializációs tárgyból, MSc-n pedig szóbelik. Kell jelentkezni a Neptunon a záróvizsgákra? Általában a Neptunon egy kérvény kitöltésével kell jelentkezni a záróvizsga időszakra, de ez nem helyettesíti a tanszékek által megkövetelt jelentkezési lapot, főleg nem módosítja a kitöltött és leadott diplomaterv-adatlapot. Külön a záróvizsgára nem. Azonban előfordulhatnak olyan záróvizsga-tárgyak, ahol a felelős oktató kérheti a jelentkezést (e-mailben vagy webes felületen), ezért a záróvizsgák előtt mindig tájékozódj az adott tanszék honlapján. Mikor derül ki a záróvizsgák időpontja? December / május elején van egy oktatási dékánhelyettesi értekezlet, amelyen eldőlnek a záróvizsga-időpontok. Általában figyelnek arra, hogy ne essenek egy időpontban, de előfordulhat, hogy két tárgyból egy nap van a záróvizsga. (Legalább hamar túlesel rajta. :) ) Szabály szerint a vizsgaidőszak utolsó három hetére esik az időszak A szakdolgozat / diplomavédések beosztását a védést szervező tanszék hozza nyilvánosságra a záróvizsgaidőszak kezdetekor, de legalább a záróvizsga előtt 5 nappal

23

A diplomavédés Hány perces a diplomavédés? Hivatalosan fél órás blokkon veszel részt. Ezalatt szóbeli vizsgát teszel az utolsó záróvizsgatárgyadból, megvéded a diplomamunkádat (kb. 10 perces előadás, 5 perc kérdések), papírokat töltesz ki és meghallgatod a bizottság értékelését. Mikor derül ki a védés időpontja? A védésre az elkülönített záróvizsgák után kerül sor, minden tanszéken van egy tanszéki adminisztrátor, aki azzal foglalkozik, hogy összeállítsa a vizsgázók rendjét. Mit mondjak el a diplomavédésen? Erről a legjobb a konzulensedet megkérdezni. Az biztos, hogy a rendelkezésre álló idő nagyon kevés – de ezt valószínűleg már az önálló laboratórium beszámolóin is megtapasztaltad. Mindenesetre a bevezetés után legfőképpen a saját munkádról és a saját eredményeidről beszéljél.

24

A doktori képzés A doktori képzés bemutatása Magyarországon a legmagasabb egyetemi végzettség a PhD-fokozat (doktori fokozat). Az MSc képzés teljesítésével megszerzett oklevél feljogosít, hogy felvételizzél a Doktori Iskolába. Karunkon két doktori iskola működik, az Informatikai Tudományok Doktori Iskola illetve a Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola. Habár doktori iskolába jelentkezel, mégis valamelyik tanszékhez fogsz kötődni, ezért fontos, hogy támogasson téged az a tanszék, ahova menni szeretnél.

Jelentkezéssel kapcsolatos teendők 1. Beszélj a (leendő) konzulenseddel Nagyon fontos a jó témavezető. Érdemes körbenézni, milyen téged érdeklő témák vannak, hány doktorandusz hallgatója van az adott konzulensnek, eddig hány volt, abból hány szerzett fokozatot. 2. Témakiírás A tavaszi regisztrációs hetet követően egy-két héten belül ki kell írni a doktori témakiírásokat, amiket majd egy bizottság fog jóváhagyni. A konzulenseddel kell beszélni a témakiírás miatt. 3. Tájékoztató Február végén, március elején lesz egy tájékoztató a doktori képzésről – legalábbis az elmúlt években volt –, ezen tudhatod meg a legfrissebb információkat. 4. Jelentkezési lap kérése Jelentkezési lapot a Dékáni Hivatalban kell majd kérni a Q.B.mf.19.-ben fogadási időben. 5. Jelentkezési lap leadása A megadott határidőig jelentkezned kell. (Vigyázz, elég sok mindent kell összegyűjtened a jelentkezéshez.) 6. Igazolás szerzése Ha az adott félévben diplomázol, akkor a védés után a kari tanszéki adminisztrátortól szerezhetsz igazolást az oklevél megszerzéséről (ezt csak a doktori felvételi elbeszélgetésnél lehet felhasználni, más helyekre szóló igazolást a diploma megszerzéséről a Központi Tanulmányi Hivatalban lehet kérni, a sikeres diplomavédés utáni 8. munkanaptól). 7. Felvételi elbeszélgetés Egy felvételi elbeszélgetés, előre megadott időpontban. A konzulensedet kérdezd a bővebb információkról. 8. Juttatások (kollégiumi férőhely, ösztöndíj stb.) Ha lesz valami biztos információnk, beleírjuk.

25

Mintául a 2013. évi felvételi kiírás A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara felvételt hirdet a PhD. fokozat megszerzésére felkészítő 3 éves szervezett doktori képzésre. A képzés 2013 szeptemberében indul, tudományos kutatómunkából, szakmai tárgyak tanulásából, nyelvtanulásból és oktatómunkából tevődik áll. A pályázatokat pontozási rendszer alapján értékeljük. Minden pályázó felvehető, aki a felvételi elbeszélgetés után minimum 80 pontot elért. 80 pont alatt a felvételiző a szakirányú továbbképzésre nyer felvételt, ahonnan -- az első év végén nyújtott jó teljesítmény alapján -- van lehetőség a doktori iskolába való csatlakozáshoz (lásd "A doktori képzés változásai 2011 szeptemberétől" c. dokumentumot a kari portálon). Felhívjuk a pályázók szíves figyelmét, hogy a doktori tanulmányokban való előrehaladás félévente ellenőrzésre kerül, amelyek közül kiemelkedő állomás az első év vége. Ekkor a témavezető jelenlétében kell szóbeli beszélgetésen részt vennie egy bizottság előtt, ahol az eddigi teljesítménye értékelésre kerül. Az idevágó részleteket a kari portálon "A doktori képzés változásai 2011 szeptemberétől" c. a dokumentumban olvashatja. Ténylegesen azok kerülnek felvételre, akik az elért eredmények sorrendjében állami ösztöndíjban részesíthetők (kb. 10-15 fő) továbbá azok, akik különböző alapítványoktól és vállalatoktól ösztöndíjat és költségtérítést szereznek, vagy saját erőből vállalják azt. A nappali tagozatos, államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatókat teljes naptári évre állami ösztöndíj illeti meg (2013-ban 93.000,- Ft/hó). Az egyetem, a kar, illetve a jelölt más forrásból is szerezhet ösztöndíjat. A hallgató az ösztöndíj folyósítása idején teljes munkaidőben sem az egyetemmel, sem más munkáltatóval munkavállalói jogviszonyban nem lehet. A ténylegesen felvételt nyertek hallgatói jogviszonyba kerülnek. A képzésre egyetemi diplomával rendelkezők, illetve felsőoktatási intézmények utolsó éves hallgatói jelentkezhetnek abban az esetben, ha diplomájukat 2013. július 1-ig megszerzik és annak minősítése minimum "jó" rendű. További feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen a szakma műveléséhez szükséges világnyelvből (angol, német, francia, orosz) legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával. A pályázatoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:        



kitöltött jelentkezési lapot (a formanyomtatvány letölthető a honlapról), szakmai önéletrajzot, előzetes tanszéki fogadónyilatkozatot (a formanyomtatvány letölthető a honlapról), a már végzetteknél az oklevél és az indexből a záróvizsga eredményt igazoló pecsét másolatát (a tárgyévben végzők a záróvizsga után adják le igazolásukat), a nyelvvizsga-bizonyítvány(ok) másolatát, a tudományos közlemények listáját a Kari felvételi pontozási rendszerben leírtak szerint csoportosítva és a publikációk másolatait. a diákköri konferencián nyert oklevelek másolatát, a 8.000,- Ft eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvényt (átutalás esetén az alábbi számlaszámra: 10032000-01425279-00000000 és közlemény feltüntetésével kérjük: BME-VIK. DH.; PhD eljárási díj; Témaszám:14519; 214), (a kollégiumi elhelyezés iránti kérelmet a Kollégiumba kell benyújtani)

26

A diplomaosztó

Az ünnepélyes diplomaosztó ünnepségre várhatóan 2011 júliusában kerül majd sor. A pontos időpontról a Dékáni Hivatal a kar honlapján illetve a kiküldött meghívóban értesíti majd a hallgatókat július első napjaiban. Néhány fontosabb kérdést foglalunk össze ebben a fejezetben. Kell jelentkezni a diplomaosztóra? Igen, az utolsó szóbeli záróvizsgán kell megadni, hogy részt kívánsz-e venni a diplomaosztó ünnepségen, és milyen címre kéred a meghívót. Nem jelentkeztem, de mégis szeretnék menni / Jelentkeztem, de nem tudok menni. Az ilyen jellegű ügyeket a Dékáni Hivatalnak kell jelezni. (Ha nem szólsz, hogy jössz, akkor nem biztos, hogy ott lesz a diplomád.) Hány embert hívhatok? Ahányat szeretnél, nem nézik, hogy ki hány rokont hív. A végzősök ülnek, ezen kívül néhány sornyi szék van. Hol lesz az ünnepélyes diplomaosztó? Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy a K épület aulájában. Ez az AulátólAuláig tartó folyamat. (Elsős tanévkezdéstől a diplomaosztóig.) Honnan tudom meg mindezt? A Dékáni Hivatal a diplomaosztó előtt egy-két héttel postán levelet küld számodra, benne egy ünnepélyes meghívóval valamint egy levéllel, ami a teendőidet foglalja össze (hova ülj és hova ne ülj, az utolsó sorbanállás helyszíne stb.) Miből áll a nap programja? A diplomaosztó előtt nagyjából egy órával át kell venned egy külön kijelölt teremben az indexedet és a diplomamellékleted. Az aulában le kell adni az aláírt papírt, hogy átvetted az oklevelet (ezt valamikor korábban is meghirdetik és soron kívül be lehet menni a KTH-ba érte, ezzel érdemes élni, diplomaosztón úgyis lesz elég felfordulás). Aztán helyet kell foglalni az előre kijelölt helyen, s kezdődik az ünnepség. Egy-két beszéd, majd átadják az okleveleket. Ez hosszú lesz, és tapsolni kell végig. Névsorredben hívnak ki a diplomaosztón? Az elmúlt félévekben képzésenként külön, de a képzéseken belül névsorrendben hívták ki a hallgatókat, kivéve a kitüntetéses diplomásokat, mert velük kezdték a diplomaosztót. Ez megegyezett egyébként az ülésrenddel is.

27

A diploma után VIK Alumni - Schönherz Alumni Az „alumni” latin szó, magyar jelentés „volt diák”, vagy „véndiák”. Ennek megfelelően a világon sok oktatási intézménynek, iskolának van saját Alumni szervezete, amelyek fő célja a végzettek pályakövetése, kapcsolattartásuk elősegítése, az egykori közös iskola támogatásának megszervezése. Az Alumni szervezetek jelentősége egyre nő világszerte, hiszen a kapcsolati tőke értéke, a „közös gyökerek” bizalmi ereje egyértelműen hozzájárul a sikerekhez mind az üzleti életben, mind a hétköznapokban. A szervezet legfontosabb célja, hogy az itt végzettek megtalálják egymást, újra felvehessék egymással a kapcsolatot. Tájékoztatást kapjanak a tanszékeken folyó oktatási, továbbképzési, kutatási és fejlesztési tevékenységről, évfolyam és tankör találkozókról, szakmai konferenciákról és egyéb rendezvényekről. A honlapon keresztül elérhetik egymást, illetve segítséget kaphatnak egy-egy öregdiáktalálkozó, tanszéki konferencia vagy bármi egyéb program megszervezéséhez. Az Alumni szervezeten belül van lehetőség van mikroközösségeket, csoportokat létrehozni és ezekhez csatlakozni. Ilyen csoport lehet egy-egy tanszék, tanszéken belüli csoport vagy más egyetemi közösség. Az egyetemi csoportok mellett fontos szerepet tölt be – a Villanykari Alumni létrehozását is segítő – Schönherz Alumni, melybe a kollégiumi életben aktívan részt vett hallgatók csatlakozását várják. Egy olyan kollégium esetében, mint a „Schönherz”, amely évtizedek óta az ország egyik vezető közösségi intézménye, fokozottan érvényesül ezen értékteremtés. A kollégiumban működő körök és évfolyam közösségek igazi „inkubátorként” működnek, ahol szórakozva és a diákélet viszonyai között kockázatmentesen kipróbálhatod és fejlesztheted a különböző személyes képességeid és készségeid, amelyeket aztán a „Nagy Betűs Életben” hasznosítani tudsz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy akik aktívan bekapcsolódtak a kollégiumi közösségi életbe, azok könnyebben és sikeresebben igazodnak el az „élet útvesztőiben”. A végzettek oldaláról nézve pedig megfigyelhető, hogy mind az új alkalmazottak, mind a lehetséges üzleti partnerek keresése és kapcsolatépítése esetében az egyik leghatékonyabb és keresettebb csatornát jelenti az Alumni adatbázisa. A Schönherz Alumni szervezet célkitűzései között a klasszikus célok – kapcsolati adatbázis építés, öregtalálkozók szervezése, stb. - mellett a kollégium jellegéből adódó célok is szerepelnek, például a közösségi hagyományok megőrzése, vagy a jelenlegi kollégisták, és az öregek közötti „hidak” építése. Ezen egyedi célok megvalósítása érdekében hívtuk életre a Schönherz Alumni Borlovagrendet, amely egy saját pincével is rendelkezik, ahol nagyobb rendezvények is megszervezhetőek. A Borlovagrend tagjai nem csak végzettek lehetnek, hanem jelenlegi kollégisták is. A Schönherz Alumni a WEB-en: http://alumni.sch.bme.hu 1%-os támogatás Az immáron több mint 15 éves Schönherz Kollégiumért Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy segítse a kollégium működését, a hallgatói hagyományok őrzését, valamint támogassa a Házban folyó szakmai képzést, kulturális és sportrendezvényeket. A személyi jövedelemadóról szóló 28

törvény értelmében a magánszemélyek felajánlhatják befizetett adójuk 1%-át közcélú szervezetek támogatására. Arra szeretnénk kérni Téged, hogy amennyiben szíveden viseled a Schönherz Kollégium sorsát és a benne élők értelmiségévé válását, a befizetett adód 1%-át Alapítványunk számára ajánld fel, hogy az Alapítvány továbbra is segíthesse a kollégium munkáját. A 2004-ben felajánlott összeg felhasználásáról és egyéb információkról az Alapítvány honlapján (http://alapitvany.sch.hu) olvashatsz. A támogatáshoz adóbevalláskor az 1%-os nyilatkozaton tudod feltüntetni a Schönherz Kollégiumért Alapítvány nevét és az 19014465-2-43 adószámot. A Schönherz Kollégium portáján és az Alapítvány honlapján (http://alapitvany.sch.hu) találsz előre kitöltött nyilatkozatot. Ezt az adóbevallási csomagodban egy névvel, lakcímmel és adóazonosító jellel ellátott borítékban tudod elhelyezni, vagy a munkáltatódnak tudod átadni. Reméljük, hogy az idén még szélesebb támogatói kört tudunk megnyerni, melynek te is tagja leszel! Ha valamilyen okból mégsem áll módodban az adód 1%-át a Schönherz Kollégiumnak felajánlani, és mégis segíteni szeretnél, kérjük, szólj erről a támogatási lehetőségről szüleidnek, ismerőseidnek, munkatársaidnak.

29

Maradt kérdésed? Ha még kérdésed van, nézd meg az alábbi listát, hátha valaki segíthet neked. Ha nem, akkor bizony utána kell járnod – az eredményt kérünk írd meg nekünk, hogy bővíthessük vele ezen dokumentumot! Dékáni Hivatal Péter Emese Q. épület B szárny mf. 19. Telefon: 06 (1) 463-1509 E-mail: [email protected]

Vajda Júlia Q. épület B szárny mf. 18. 06 (1) 463-3228 [email protected]

(aktuális fogadási idő a kari weben, a http://www.vik.bme.hu címen)

Tanszéki adminisztrátorok Aaz aktuális elérhetőség a Műegyetemi telefonkönyvben szerepel!

http://telefon.bme.hu

Hallgatói Képviselet Tanulmányi csoport (tanulmányi kérdések) Kollégiumi férőhellyel és ösztöndíjjal kapcsolatos kérdések A kiadvánnyal kapcsolatos kérdések

[email protected] [email protected] [email protected]

Öregdiákok Jelentkezés az Oldboys-listákra Schönherz Kollégiumért Alapítvánnyal kapcsolatos kérdések

30

[email protected] [email protected]

Mellékletek

Az első melléklet egy minta a diplomaterv-dolgozat borítójára. A második melléklet egy minta a kitöltendő és aláírandó nyilatkozatra.

31

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar ************* Tanszék

Cím

Készítette: ***** [E-mail: ******] Konzulens: ***** 2015.

32

NYILATKOZAT

Alulírott ******************, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója kijelentem, hogy ezt a diplomatervet meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem.

Budapest, 2015. december *.

******************

33