Útmutató Versenyképességet javító konstrukciók Belföldi beruházási hitel

2015.06.08-tól

Útmutató Versenyképességet javító konstrukciók Belföldi beruházási hitel 1. Az útmutató célja Jelen Útmutató a Magyar Export-Import Bank Zrt. (EXIM) Belföldi beruházási hitelprogramja (Program) alapján kihelyezésre kerülő hitelekkel kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait tartalmazza. Jelen Útmutatóban nem szabályozott kérdésekben a konstrukció Termékleírásában, a kapcsolódó jogszabályokban, a Magyar Export-Import Bank Zrt. Üzletszabályzatában, a hiteltermékekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben, valamint az egyes hitelszerződésekben foglalt részletes szabályok az irányadók. 2. Kapcsolódó kormányhatározatok és jogszabályok Az Útmutató az alábbi jogszabályokra és kormányhatározatokra épül:  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről;  2013. évi CCXXXVII. törvény a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.);  1994. évi XLII. törvény a Magyar Export–Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról;  2000. évi C. törvény a számvitelről;  2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról;  85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet a Magyar Export–Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről;  16/1998. (V. 20.) PM rendelet a Magyar Export–Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól;  37/2011. (III. 22.) Kormányrendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről;  az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet;  A Bizottság 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (Általános Csoportmentességi Rendelet);  Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (2014–2020) (2013/C 209/01);  A Bizottság 2008/C 14/02 közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról;  A Tanács 2010/787/EU határozata a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról;  Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013.december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. 3. Fogalommagyarázat Állami támogatás: Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás. 1

Egyéni vállalkozás: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pontban felsorolt magánszemélyek közül: a) a közjegyzők, a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét a közjegyzői iroda tagjaként folytatja); b) az önálló bírósági végrehajtók, a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); c) a szabadalmi ügyvivő az egyéni szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; d) az ügyvédek az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); e) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek e tevékenység tekintetében. Egyéni referencia kamatláb: A kedvezményes kamatú hitel támogatástartalmának alapkamatlábból számított összehasonlító kamatláb.

kiszámításához

használt,

a

referencia

Egy és ugyanazon vállalkozás: A 1407/2013/EU bizottsági rendeletet értelmében valamennyi olyan vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével; b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozásigazgatási-, irányításivagy felügyeleti testülete tagjainak többségét; c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően; d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. Az első albekezdés a)-d) pontjában említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. Elszámolható költség: Az egyes támogatási kategóriákra az uniós állami támogatási szabályokban e címen meghatározott költségek köre. Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata, az Európai Unió alapjogi chartája. Exporttal kapcsolatos tevékenység: Az exportált mennyiségekkel, értékesítési hálózat létesítésével és működtetésével, illetve az export tevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb költségek. Import áruk helyett hazai áruk használatához kapcsolódó hitel: 2

Ha a kedvezményes kamatozású hitelt azzal a feltétellel nyújtják, hogy a eszközök kizárólag hazai termékből származhatnak. Fő szabályként a vállalkozásnak magának kell kiválasztania a számára legmegfelelőbb termékeket, szolgáltatásokat, amit a eszköz beszerzésnél/finanszírozásnál felhasznál. Kis- és középvállalkozás (KKV): A vállalkozás méretét a 651/2014/EU általános csoportmentességi rendelet I. melléklete alapján kell meghatározni, amely alapján a definiált vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek az alábbiak: a) A mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót. b) A KKV típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót. c) A KKV típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót. d) Azon vállalkozás esetében, amelynek a 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti partnervagy 4. § (3) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fentebb meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. Nagyvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amely nem minősül KKV-nak. A vállalkozás méretére vonatkozó feltételeknek a kérelem benyújtásakor és a szerződéskötéskor is meg kell felelni.

KKV-nak nem minősülő vállalkozás (Nagyvállalkozás): Az olyan vállalkozás, amely nem felel meg a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak, ideértve az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozást is. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri a 25%-ot, kivéve a 10 millió EUR-nál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5 000 lakost képviselő független helyi hatóságok esetét. Leszámítolási ráta (diszkont kamatláb): A különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított projektek felmerült költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a támogatás odaítélésekor hatályos referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével. Nagyberuházási projekt: A támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva 50 millió EUR-t meghaladó elszámolható költségű induló beruházás. Összeszámítási szabály: Az ÁCSR 14. cikk hatálya alá tartozó támogatás esetében nagyberuházás elszámolható költségeinek kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az igénybejelentésben szereplő beruházást és az igénybejelentő beruházó, valamint az igénybejelentő beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó vagy beruházók által háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül az igénybejelentésben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, állami támogatásban részesülő beruházást vagy beruházásokat. 3

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § szerinti vállakozás. Referencia alapkamatláb: Az Európai Bizottság által meghatározott mérték, amely az egyéni referencia kamatláb és a diszkont kamatláb számításának alapja. A referencia alapkamatlábat a referencia alapkamatlábról, a diszkont kamatlábról és a visszafizettetési kamatlábról szóló közleményében az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a Kormány a www.tvi.kormany.hu címen teszi közzé. Támogatástartalom: A kedvezményes kamatozású hitel formájában nyújtott állami támogatásnak a 37/2011-es kormányrendelet 2. melléklet b) pontja rendelkezik, a kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön változó kamatlábon alapuló kamattámogatás támogatástartalmának számításáról. Többféle állami támogatás esetén az egyes támogatások formájához tartozó képlettel kiszámított támogatástartalmak együttes összege jelenti a támogatási intenzitás kiszámításánál alkalmazandó támogatástartalmat. Támogatási intenzitás: A támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve az adók és egyéb illetékek levonása előtt. Támogatás odaítélésének időpontja: Az EXIM Hiteldöntési Eljárási Rendjéről szóló mindenkori utasításban meghatározottak szerinti kötelező érvényű döntés. 4. Általános feltételek Jelen Útmutatóban szabályozott Program általános feltételeit a kapcsolódó Termékleírás szabályozza. A Magyar Export–Import Bank Zrt. a Programot támogatott hitelként nyújtja, az alábbi támogatási kategóriák alapján: Csekély összegű támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelettel (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet vagy csekély összegű támogatás) kapcsolatos speciális előírások; Regionális beruházási támogatás: a Bizottság 651/2014/EU Általános Csoportmentességi Rendeletének (ÁCSR vagy általános csoportmentességi rendelet) 14. cikke alapján (ÁCSR 14. cikk); KKV-knak nyújtott beruházási támogatás: a Bizottság 651/2014/EU Általános Csoportmentességi Rendeletének 17. cikke alapján (ÁCSR 17. cikk); Kezdő vállalkozásoknak nyújtott támogatás: a Bizottság 651/2014/EU Általános Csoportmentességi Rendeletének 22. cikke alapján (ÁCSR 22. cikk). 5. Csekély összegű támogatás (de minimis) esetén alkalmazott szabályok 5.1. Hitel felhasználása 4

A hitel felhasználható a hatályos európai uniós és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő:  tárgyi eszköz vásárláshoz, beszerzéshez, fejlesztéshez, beruházáshoz;  a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás (immateriális javak) vásárlásához, beszerzéséhez, előállításához;  a fejlesztéshez, beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszírozáshoz.

5.2. Programból kizártak köre Kizárt az olyan vállalkozás, amely  a hitel benyújtásának időpontjában a hazai jog szerinti kollektív fizetésképtelenségi, csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, vagy az Európai Unió bármely tagállamában a 1346/2000/EK tanácsi rendelet szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt áll, vagy ellene hitelezői kérelemre ilyen eljárások indíthatók;  nagyvállalkozás esetében az a vállalkozás, amely hitelminősítése nem éri el az Európai Bizottság 2008/C14/02 számú közleménye szerinti „Gyenge (B)” hitelminősítési kategóriát1;  a cégbíróságon nincs bejegyezve (kivéve az egyéni vállalkozókat, valamint az SZJA tv. 3.§ 17.pontjában felsorolt személyeket);  törlési eljárás alatt áll;  adószáma felfüggesztésre került;  a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;  a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből vagy (bank)garancia megbízási szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn;  a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik;  nem tett eleget az előírt határidőben az Európai Bizottság állami támogatás felfüggesztését, vagy állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozatának;  a finanszírozó intézmény saját belső szabályzata alapján a finanszírozásból kizártak körére vonatkozó további feltételeket határozhat meg. 5.3. A hitel nem használható fel:   

1

a 1379/2013/EU tanácsi rendelet2 szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozások finanszírozására; mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására; mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben: o amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

Az EXIM adósbesorolása szerinti legrosszabb kategóriában van.

2

A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 1.o.). 5



 

o amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás; a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás; a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében teherszállító járművek megvásárlására.

5.4. Állami támogatás maximuma Bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás3 részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 eurót4. Bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 100 000 eurót. 5.5. Támogatáshalmozódás A vállalkozásnak előzetesen nyilatkoznia kell az általa, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a finanszírozási kérelem benyújtásának évében, és az azt megelőző két pénzügyi évet magába foglaló időszakban igénybe vett csekély összegű támogatás mértékéről. Amennyiben ilyen támogatásban nem részesült, nemleges nyilatkozatot kell tennie. A csekély összegű támogatást igénybevevő vállalkozás által, és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által igénybe vett csekély összegű támogatásokat is össze kell számítani, ezek együttes összege Magyarországon nem haladhatja meg az adott három év vonatkozásában a 200 000 eurót, illetve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás esetén a 100 000 eurót. Az általános csekély összegű támogatás halmozható a 360/2012/EU rendeletnek5 megfelelően az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatással az azon rendeletben meghatározott felső határig (500 000 EUR-ig). Amennyiben a vállalkozás a beruházás azonos elszámolható költségeihez más állami támogatást is igényel, akkor nyilatkoznia kell annak támogatástartalmáról, támogatási kategóriájáról, és támogatási intenzitásáról is. A támogatástartalom összegének euróra történő átszámításakor a finanszírozási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott deviza árfolyam alkalmazandó. Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló 3

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás. Egyetlen vállalkozás esetén összesen. 5 A Bizottság 2012. április 25-i 360/2012/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2012.04.26-án. L 114 8. oldal.

4

6

vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt. Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között. A vállalkozás az egyes csekély összegű támogatások hatálya alá eső tevékenységeinek szétválasztása érdekében az egyes tevékenységi körökhöz kapcsolódó költségeit számlával, vagy a számviteli törvény 166.§ (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal igazolja. A támogatáshalmozódás kiszűrése érdekében az EXIM (refinanszírozás esetén a hitelintézet) köteles: 

az igénylőt írásban nyilatkoztatni az általa, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem pénzügyi intézményhez történő benyújtásának évében és az azt megelőző két pénzügyi évben igénybe vett/igényelt csekély összegű és az ugyanahhoz a beruházáshoz kapott állami, regionális, helyi és európai uniós támogatások mértékéről, kategóriájáról és az elszámolható költségek összegéről;



a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrizni a de minimis nyilatkozat és a támogatási intenzitás kiszámítására szolgáló táblázat adatait, és a hitelkérelmet el kell utasítania, ha a kedvezményes kamatozású hitel nyújtása következtében a vállalkozás bármely okból jogellenes támogatásban részesülne (ide értve a hitelhez esetlegesen kapcsolódó, garanciaintézmények által nyújtott kezesség támogatástartalmát is).

5.6. Állami támogatás kategóriája Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: „D. Csekély összegű támogatás.” A hitelt kizárólag az 1407/2013/EU bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani. Az állami támogatás formája: kedvezményes kamatozású beruházási hitel. 6. Regionális beruházási támogatás (ÁCSR 14. cikk) esetén alkalmazott szabályok 6.1. A hitel felhasználási köre 6.1.1. Nagyvállalkozás részére a következő tevékenységekhez nyújtható támogatás: 6.1.1.1. Az 1. számú melléklet táblázatának a), b) és c) pontjában meghatározott területeken Tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő olyan beruházás, amely  új létesítmény létrehozásához, vagy  meglévő létesítmény kapacitásának bővítéséhez, vagy  a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítéséhez, vagy  meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához, vagy bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi, piaci feltételek mellett történő megvásárlásához kapcsolódik (a továbbiakban: induló beruházás). 6.1.1.2. Az 1. számú melléklet táblázatának da) és db) pontjában meghatározott területeken Tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő olyan beruházás, amely  új létesítmény létrehozásához kapcsolódik, vagy 7





létesítmény tevékenységének diverzifikálásához kapcsolódik azzal a feltétellel, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel és nem is hasonlít ahhoz, vagy bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi, piaci feltételek mellett történő megvásárlásához kapcsolódik azzal a feltétellel, hogy a megvásárolt eszközökkel folytatandó új tevékenység nem azonos a létesítményben a vásárlás előtt folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz (a továbbiakban: új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás).

6.1.2. KKV részére az 1. számú melléklet táblázatában szereplő bármely területen nyújtható támogatás induló beruházáshoz. 6.1.3. Elszámolható költségek mindkét esetben (6.1.1. és 6.1.2.): Az elszámolható költségek a következők: a) a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségei, vagy; b) az induló beruházás által létrejövő új munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy c) e kettő kombinációja, a két összeg az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabbat meg nem haladó mértékben. A beszerzett tárgyi eszközöknek újnak kell lenniük, kivéve a KKV-k és létesítmény felvásárlása esetét. A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következő feltételek mellett vehetők figyelembe: a) földterület és az épület esetében a bérleti viszonynak a beruházási projekt várható befejezési időpontját követően nagyvállalkozások esetében legalább öt, KKV-k esetében legalább három évig fenn kell állnia; b) üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz. Létesítmény eszközeinek a megvásárlása esetében csak azon eszközök költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Amennyiben az eszközök beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen eszközök költségeit le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. A részesedésszerzés nem minősül beruházásnak. Immateriális javak akkor vehetők figyelembe a beruházási költségek kiszámításához, amennyiben teljesítik a következő feltételeket: a) kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel; b) amortizálhatónak kell lenniük; c) a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni; valamint d) legalább öt évig, illetve KKV-k esetében három évig a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották. Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak költségei csupán az induló beruházás teljes elszámolható beruházási költségeinek 50 %-áig számolhatók el. 8

Amennyiben az elszámolható költségeket a becsült bérköltségekre hivatkozással számítják ki, a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) a beruházási projektnek az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie, ami azt jelenti, hogy a megszüntetett álláshelyek számát le kell vonni az említett időszak alatt létrehozott álláshelyek számából; b) minden egyes álláshelyet a munkálatok befejezésétől számított három éven belül be kell tölteni, valamint c) a beruházás által létrehozott valamennyi munkahelyet az álláshely első betöltése után legalább öt évig, illetve a KKV-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen. 6.2. Programból kizárt ágazatok, tevékenységek, vállalkozások 

 



 

  

 

6

A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazat; Az elsődleges mezőgazdasági termelés; Mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása a következő esetekben: i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy ii. amennyiben a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek; A harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; Az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás; Acélipari, a szénipari, a hajógyártási, a szintetikusszál-ipari, szállítási ágazat (ellenszolgáltatás fejében végzett, légi, tengeri, közúti, vasúti, vagy belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás a kapcsolódó infrastruktúrával együtt), energiatermelési, energiaelosztási, energetikai infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek; Szélessávú hálózatok támogatása; Kutatási infrastruktúra támogatása6; Az a vállalkozás, amely a hitelkérelem benyújtását megelőző két évben az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti azonos vagy hasonló tevékenységet (a továbbiakban: azonos vagy hasonló tevékenység) szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén, vagy a hitelkérelem benyújtásakor tervezi, hogy azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT területén a hitelkérelemben szereplő beruházás befejezését követő két évig terjedő időszakban; Nehéz helyzetben lévő vállalkozások; A finanszírozó intézmény saját belső szabályzata alapján a finanszírozásból kizártak körére vonatkozó további feltételeket határozhat meg.

651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra. 9

6.3. A hitel nem használható fel Ha a hitelfelvevő a projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munkákat a hitelkérelem benyújtását megelőzően már megkezdte. A projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munkák megkezdése: a) építési munkák esetén az építési naplóba történő első bejegyzés, vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja; b) tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése esetén az első, jogilag kötelező érvényű megrendelés; c) más olyan kötelezettségvállalás, mely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi; d) felvásárlás esetén a projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munkák megkezdésének a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja azzal, hogy ezek közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem minősül a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek megszerzése és megvalósíthatósági tanulmány készítése. 6.4. A vállalkozás mérete: KKV vagy nagyvállalkozás A vállalkozás méretét a 3. fejezetben („Fogalommagyarázat”) található módon kell meghatározni. 6.5. Hitelösszeg – támogatás mértéke 





A támogatási intenzitás7 – figyelembe véve a projekthez kapott egyéb állami támogatást is maximális mértékét a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. §-a alapján (Regionális támogatási térkép - 1. számú melléklet) kell meghatározni. Az 1. számú mellékletben szereplő területi besorolásonként meghatározott támogatási intenzitások - nagyberuházás kivételével - a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhetők. Nagyberuházások esetében az alkalmazható maximális támogatási intenzitás a) ötvenmillió euro elszámolható költségrészig a táblázatban meghatározott mérték száz százaléka; b) az ötvenmillió euro és a százmillió euro közötti elszámolható költségrészre a táblázatban meghatározott mérték 50 százaléka; c) a százmillió euro feletti elszámolható költségrészre a táblázatban meghatározott mérték 0 százaléka.

A nagyberuházásra vonatkozó, az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg kiszámítása során egyetlen beruházásnak kell tekinteni  a hitelkérelemben szereplő beruházást, és  a beruházó, valamint a beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó(k) által a hitelkérelemben szereplő beruházás munkáinak megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a hitelkérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett azon beruházás(oka)t, amely(ek) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási

7

Támogatási intenzitás: a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt. 10

térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásban részesült(ek). (Független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában az általános csoportmentességi rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy az általános csoportmentességi rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak.)  



A támogatott finanszírozás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75%-át; A termelési folyamat alapvető megváltoztatásához nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a modernizálandó tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három pénzügyi évben realizált értékcsökkenését; A meglévő létesítmény diverzifikálásához nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal kell meghaladniuk az újrahasznált eszközöknek a munkák megkezdése előtti pénzügyi évben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

A beruházást az átadást követően KKV esetén minimum 3 évig, nagyvállalatok esetén 5 évig fenn kell tartani. 6.6. Saját erő A támogatás kedvezményezettjének az elszámolható költségek legalább 25 %-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy külső finanszírozás igénybevételével, minden állami támogatástól mentes formában. 6.7. Az állami támogatás kategóriája Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: „OA. Regionális támogatás.” A hitelt kizárólag az 651/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani. Az állami támogatás formája: kedvezményes kamatozású beruházási hitel. 7. KKV-k részére nyújtott beruházási támogatás (ÁCSR 17. cikk) 7.1. A hitel felhasználási köre Tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő olyan beruházás, amely  új létesítmény létrehozásához, vagy  meglévő létesítmény bővítéséhez, vagy  a létesítmény termékpalettájának további, új termékekkel történő bővítéséhez, vagy  meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy  bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi, piaci feltételek mellett történő megvásárlására (a részesedésszerzés kivételével) irányul. Elszámolható költségek a következők valamelyike vagy mindkettő:  tárgyi eszközök, immateriális javak beruházási költségei, vagy  közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott új munkahelyek 2 évre számított, becsült bérköltsége. 11

Létesítmény eszközeinek a megvásárlása esetében csak azon eszközök költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak. Amennyiben az eszközök beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen eszközök költségeit le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. A részesedésszerzés nem minősül beruházásnak. A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következő feltételek mellett vehetők figyelembe: a) földterület és az épület esetében a bérleti viszonynak a beruházási projekt várható befejezési időpontját követően legalább három évig fenn kell állnia, b) üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz. Az immateriális javakra vonatkozóan a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell: a) kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel, b) értékcsökkenési leírás alá eső eszközöknek kell minősülniük, c) a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni, d) legalább három évig a vállalkozás eszközei között kell azokat feltüntetni. A közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyekre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni, b) az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie, c) a létrehozott munkahelyeket az álláshely első betöltésétől számított legalább három évig fenn kell tartani. 7.2. Hitelfelvevők köre KKV részére az ország egész területén (azaz a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott területeken, valamint a Közép-Magyarország régiónak a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bek. da) és db) pontjaiban nem szereplő területein is) nyújtható támogatás. A vállalkozás méretére (KKV) vonatkozó feltételeknek a kérelem benyújtásakor és a szerződéskötéskor is meg kell felelni (a hitelfelvevőnek nyilatkozni kell a szerződésben a feltételeknek való megfelelésről): A vállalkozás méretét a 3. fejezetben („Fogalommagyarázat”) található módon kell meghatározni. 7.3. Programból kizárt ágazatok, tevékenységek A Programból kizártak a következő tevékenységek:  a 1379/2013/EU tanácsi rendelet8 szerinti ágazat;  az elsődleges mezőgazdasági termelés;  mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása a következő esetekben: i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

8

A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 1.o.). 12

ii.



  

amennyiben a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek; a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás; a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás; A finanszírozó intézmény saját belső szabályzata alapján a finanszírozásból kizártak körére vonatkozó további feltételeket határozhat meg.

7.4. A hitel nem használható fel Támogatás nem nyújtható abban az esetben, ha a kedvezményezett a projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munkákat a hitelkérelem benyújtását megelőzően már megkezdte. A projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munkák megkezdése: a) építési munkák esetén az építési naplóba történő első bejegyzés, vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja; b) tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése esetén az első, jogilag kötelező érvényű megrendelés; c) más olyan kötelezettségvállalás, mely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi; d) felvásárlás esetén a projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munkák megkezdésének a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja azzal, hogy fentiek közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem minősül a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek megszerzése és megvalósíthatósági tanulmány készítése. 7.5. Hitelösszeg A támogatási intenzitás9 nem haladhatja meg a következő mértéket: a) kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20 %-a; b) középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10 %-a. A támogatás összege vállalkozásonként és beruházási projektenként nem haladhatja meg a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget. 7.6. Az állami támogatás kategóriája Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. középvállalkozások részére nyújtott beruházási és 651/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban kedvezményes kamatozású beruházási hitel.

9

támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális rendelet I. számú melléklete szerint: „OB. Kis- és foglalkoztatási támogatás.” A hitelt kizárólag az lehet nyújtani. Az állami támogatás formája:

Támogatási intenzitás: a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt. 13

8. Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás (ÁCSR 22. cikk) 8.1. Hitelfelvevők köre Legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozások, vagy innovatív kisvállalkozások, amelyek még nem osztottak nyereséget és nem összefonódás útján jöttek létre (azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, az ötéves támogathatósági időszak kezdetének az az időpont tekinthető, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik). Innovatív vállalkozásnak minősül az a vállalkozás: a) amely független szakértő által készített értékeléssel alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új, az iparági technika mindenkori állásához képest jelentős javulást jelentő, ugyanakkor technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozó termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat fejleszt majd ki, vagy b) amelynek kutatás-fejlesztési költségei az összes működési költség legalább 10 %-át teszik ki a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni. 8.2. Programból kizárt ágazatok, tevékenységek A Programból kizártak a következő tevékenységek:  a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás;  a 1379/2013/EU tanácsi rendelet10 szerinti ágazat;  az elsődleges mezőgazdasági termelés;  mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása a következő esetekben: i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy ii. amennyiben a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek;  a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;  az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás. 8.3. Hitelösszeg 

10 éves hitel esetén: o a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bek. a), b) és c) pontjaiban meghatározott területeken maximum 2M EUR,

10

A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 1.o.). 14



 

o a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bek. da) és db) pontjaiban meghatározott területeken maximum 1,5M EUR, o a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésben nem szereplő területeken maximum 1M EUR; 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kölcsönök esetében a maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kölcsön tényleges futamideje hányadosának a szorzatával; 5 évnél rövidebb futamidejű kölcsönök esetében a maximális összeg megegyezik az ötéves kölcsönökre vonatkozó maximális összeggel; Innovatív kisvállalkozások esetében ezek a maximális támogatási összegek megkétszerezhetőek.

8.4. Az állami támogatás kategóriája Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. középvállalkozások részére nyújtott beruházási és 651/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban kedvezményes kamatozású beruházási hitel.

támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális rendelet I. számú melléklete szerint: „OB. Kis- és foglalkoztatási támogatás.” A hitelt kizárólag az lehet nyújtani. Az állami támogatás formája:

9. Bejelentési kötelezettség és támogatáshalmozódás a regionális beruházási támogatás, (ÁCSR 14. cikk), a KKV-knak nyújtott beruházási támogatás (ÁCSR 17. cikk) és az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás (ÁCSR 22. cikk) esetében 9.1. Bejelentési kötelezettség Ha a támogatás összege - beleértve az azonos, vagy részben azonos elszámolható költségekre egyéb forrásból kapott állami támogatás - meghaladja a következő határértékeket (bejelentési határérték), akkor a támogatás csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén nyújtható: a) Regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás „kiigazított támogatási összege”, amelyet egy 100 millió EUR elszámolható költségű beruházás esetében a Bizottság 651/2014/EU rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott mechanizmusnak megfelelően számítanak ki: i. maximális támogatási összeg = R × (50 + 0,50 × B + 0 × C) ahol R az érintett térségben megengedett maximális támogatási intenzitás a KKV-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitás nélkül, B az elszámolható költség 50 millió EUR és 100 millió EUR közötti része, C az elszámolható költség 100 millió EUR feletti része; b) KKV-knak nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR; c) Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként a a Bizottság 651/2014/EU rendelet 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerinti összeg. Annak megállapításakor, hogy teljesülnek-e az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm.rendelet III. fejezetében szereplő bejelentési határértékek és maximális támogatási intenzitások, a támogatott tevékenységre, projektre vagy vállalkozásra irányuló állami támogatások teljes összegét kell figyelembe venni. Amennyiben az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a tagállam ellenőrzése alá, állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy teljesülnek-e a bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások vagy a maximális 15

támogatási összegek, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányt. 9.2. Támogatáshalmózódás ÁCSR esetén A mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatás a következőkkel halmozható:  

bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak, bármely egyéb állami támogatás, amely részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódik, feltéve, hogy az ilyen halmozás nem vezet az e rendelet értelmében az érintett támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

A 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes ügyek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. A mentesített állami támogatás nem halmozható ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, amennyiben a halmozás a 651/2014/EU bizottsági rendelet III. fejezetében megállapított támogatási intenzitás túllépéséhez vezetne. 10. Támogatástartalom számítása Az EXIM a kedvezményes kamatozású hitel támogatástartalmát a hitelfelvevő által szolgáltatott adatok alapján, az alábbi metodika alapján állapítja meg. A kedvezményes kamatozású hitel támogatástartalmát a támogatás odaítélésnek időpontjára szükséges diszkontálni (a jelenértéket meghatározni), figyelembe véve a hitel teljes futamidejét. A hitelfelvevő a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel (alacsonyabb kamatláb mellett) kaphat hitelt, ezért a piaci kamat kiszámítása során a Bizottság 2008/C 14/02 rendeletének útmutatása szerint a referencia alapkamatlábat növelni kell az alábbiakban megadott táblázat szerinti, az adott vállalkozás hitelminősítési besorolásától és a felajánlott biztosítékoktól függően változó kamatfelárral. A kamatfelár mértéke 60-1000 bázispont között mozoghat. Az egyéni referencia kamatláb számításához szükséges referencia alapkamatláb a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja teszi közé a www.tvi.kormany.hu honlapon11. A számítás alkalmazandó a de minimis szabály és a csoportmentességi rendeleteknek való megfelelés ellenőrzésére. Refinanszírozás esetén az EXIM minden esetben elfogadja a pénzügyi intézmény által elvégzett ügyfélminősítést és fedezetértékelést. Az Európai Bizottsági Közlemény szerinti, bázispontban kifejezett kamatfelárak a következők:

11

A referencia alapkamatláb elérhető a http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/base_rates_eu28bis_en.pdf oldalon. 16

Hitelminősítési kategória12 Kiváló (AAA – A) Jó (BBB) Kielégítő (BB) Gyenge (B) Rossz (CCC és alacsonyabb)

Biztosítékokkal való fedezettség13 Magas Általános Alacsony 60 75 100 75 100 220 100 220 400 220 400 650 400 650 1000

Speciális szabályok: Hitelfelvevői múlttal, vagy mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítéssel nem rendelkező igénylők, (mint például projekt társaságok), valamint az új (egy teljes gazdasági évvel - 12 hónap - nem rendelkező) vállalkozások esetén a piaci kamat kiszámításához felhasznált kamatfelár megegyezik az anyacég esetén alkalmazandó felárral, de nem lehet kevesebb, mint 400 bázispont (iEU =max (400 bp; iEU, anyacég)). Támogatás tartalom számítása: iref = iR + iEU iK = iR + iB ahol: = piaci kamatláb (éves kamat) = az Európai Unió Bizottsága által közzétett, időközönként frissített, a http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html oldalon elérhető, az adott devizához tartozó Referencia alap-kamatláb = az Európai Bizottság 2008/C 14/02. számú, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjáról szóló közleményében közzétett, az ügyfél kockázati- és az ügylet fedezettségi besorolása szerinti felár = az EXIM által felszámított kedvezményes kamat = az EXIM által alkalmazott kockázati felár az ügyfél kockázat besorolása alapján

Támogatástartalom: a kedvezményes kamattal ténylegesen megfizetendő kamatelemek (iK) jelenértékeinek összege levonva a piaci kamatlábbal (iref) számított elvi kamatelemek jelenértékeinek összegéből. A konkrét számítás az alábbi képlettel történik: × − , × × , (1 + ) , ahol = piaci kamatláb (éves kamat) = kedvezményes kamat (éves kamat) = az „n” időpontban történő kamatfizetéskor fennálló tőketartozás összege, piaci kamatlábbal , számított törlesztés esetén , = az „n” időpontban történő kamatfizetéskor fennálló tőketartozás összege, kedvezményes kamatlábbal számított törlesztés esetén 12

Vállalkozás (hitelfelvevő) hitelminősítése, mely minősítés nagyvállalatok esetében hitelminősítő intézetektől, hitelminősítő intézetek által adott hitelminősítési kategória hiányában és KKV-k esetében az EXIM-től, refinanszírozásnál a hitelintézettől származó adósminősítési kategória. 13 Kölcsönök ganarciájaként megkövetelt biztosíték a 2008/C 14/02 közlemény iránymutatása szerint. A fedezettség mértéke magas ha 70% vagy annál több, általános ha 41% és 69% közötti, alacsony ha 40% vagy az alatti mértékű biztosíték áll rendelkezésre a kölcsönök garanciájaként. 17

= időszak sorszáma = az n. kamatfizetést megelőző kamatperiódus hossza évben kifejezve = diszkont kamatláb a támogatás odaítélésének napján, mértéke: ( + 1%)xt

10.1. Jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás Támogatással való visszaélésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: a) a kedvezményezett a hitelhez kapcsolódó dokumentációkban valótlan, hamis adatot közölt, bármelyik nyilatkozata valótlannak bizonyul, illetve nyilatkozatai bármelyikét visszavonja; b) a kedvezményezett a kedvezményes hitelt nem a hitelcélra használja fel; c) jogszabályellenes támogatáshalmozódás esete, ha a halmozott összeg meghaladja a vonatkozó jogszabályokban vagy támogatást jóváhagyó határozatban meghatározott küszöbértéket; d) nem teljesül a kedvezményezettet terhelő speciális adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség; e) a kedvezményezett nem teszi lehetővé, hogy az Eximbank vagy az Európai Unió Számvevőszéke vagy az Európai Bizottság felhatalmazott tisztviselői és felhatalmazott független szakértői, vagy az Eximbank megbízottjai a kedvezményes hitel felhasználását, és az állami támogatási feltételeinek teljesülését ellenőrizzék, és ennek során különösen: 1) az érintett vállalkozás helyiségeibe vagy területére belépjenek; 2) a helyszínen szóbeli magyarázatot kérjenek. EXIM közvetlen hitelezés esetén: Az Adós kötelezettséget vállal arra, amennyiben az Eximbank, illetőleg az Európai Bizottság vagy egyéb hivatalos szervek által végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy az Adós az állami támogatásokra vonatkozó kötelezettségeit megszegte (támogatással való visszaélés esete), vagy rajta kívül álló okokból a támogatási jogszabályok előírásai nem teljesültek, akkor a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást 8 naptári napon belül az Eximbank részére visszafizeti. Az állami támogatást a visszafizetési kamattal növelt értékben kell megfizetni támogatással való visszaélés, illetve jogosulatlanul igénybevett támogatás esetén. A visszafizetési kamat a késedelmi kamattal megegyező mértékű. A visszafizetési kamat az első folyósítás napjától esedékes, addig a napig, amíg az Adós a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást meg nem fizeti az Eximbank részére. A fizetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, amikor megtörtént a fizetendő összegnek az Eximbank bankszámláján való jóváírása. Az Adós tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszatérítése kapcsán a fentiektől eltérően rendelkezhet. Refinanszírozás esetén: Amennyiben a Bank vagy az Eximbank illetőleg az Európai Bizottság vagy egyéb hivatalos szervek által végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy az Ügyfél az állami támogatásokra vonatkozó kötelezettségeit megszegte (támogatással való visszaélés esete), vagy rajta kívül álló okokból a támogatási jogszabályok előírásai nem teljesültek, akkor a Bank köteles gondoskodni arról, hogy az Ügyfél a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást (az Eximbank által kiállított igazolásban foglalt támogatástartalom) visszafizesse. A Bank 8 naptári napon belül köteles jogosulatlanul igénybe vett állami 18

támogatást az Eximbank részére visszafizetni. Az állami támogatást a büntető kamattal növelt értékben kell visszafizetni. A büntető kamat mértéke a Referencia Alap-kamatlábon felül 6% p.a. (évi hat százalék). A büntető kamat az első folyósítás napjától esedékes, addig a napig, amíg a Bank a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást meg nem fizeti az Eximbank részére. A visszafizetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, amikor megtörtént a fizetendő összegnek az Eximbank bankszámláján való jóváírása. A Bank tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszatérítése kapcsán a fentiektől eltérően rendelkezhet.

19

1. számú melléklet Regionális támogatási térkép

Régió Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Délunántúl régiókban Közép-Dunántúl régióban Nyugat-Dunántúl régióban Közép-Magyarország régióban ony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, emő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, lsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Gyál, ömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, szkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, spallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, árianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, gykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, teri, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Szentmártonkáta, getbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Táborfalva, pióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, piószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, szilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu, Valkó, Vámosmikola, Vecsés, Verőce, rseg és Zebegény településeken iscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár és Solymár településeken

Intenzitás 50% 35% 25% 35%

20%

20

21